Közigazgatási jog Általános rész 2011 - Miskolci Egyetem

- 18 -
nevezett „bérelt doktorok”-at, akik általában jogvégzettek voltak és a városok közigazgatásában jelentős
szerepet játszottak. Ekkor alakulnak ki a városi közigazgatás különböző tisztségviselői, a polgármester,
jegyző, rendőr, fogházőr, pénztáros, tanácsnokok testülete, toronyőr, stb. Kezdetben ezek
a tisztségviselők természetbeni juttatást kaptak a várostól és csak a későbbiekben, a XVIII. századtól
kapnak rendszeres fizetést.
Franciaországban a közigazgatás kialakulásának egyik jelentős állomása az, amikor a feudális abszolutizmustól,
a XVII. századtól kezdve, az igazgatás fő ágait egy-egy miniszterre bízzák. Ezek mellett
kialakulnak hivatalok, melyeket „boureaux”-nak neveznek el. A bürokrácia kifejezés innen származik,
ezeknek a hivataloknak az uralmát jelentette eredetileg.
Németországban a középkori közigazgatás kialakulása I. Frigyes Vilmos (1640 – 1688) nevéhez
fűződik. Ő hivatásos tisztviselői kart hozott létre, állandó fizetést adott a részükre, és emellett munkájukat
maga, és a környezete is rendszeresen ellenőrizte.
Angliában a XVII. századtól a birtokközösségi önkormányzat fokozatosan felbomlik. Maga a birtokközösség
is megszűnik. Az igazgatási feladatokat a birtokközösségek helyett a plébániák és a
grófságok veszik át. Ezért adót vetnek ki a lakosságra. Központi szinten a parlament látja el a legfőbb
közigazgatási feladatokat, később kialakulnak az egyes ágazatok igazgatására a minisztériumok, és a
hivatásos államtitkárok. A városokban a középkori céhrendszer hatására az önkormányzatok működése
volt jellemző, ezek azonban a céhrendszer felbomlását követően átalakulnak, illetve megszűnnek,
és a közfeladatokat itt is a grófságok és a plébániák veszik át.
A feudális állam közigazgatásával összefüggésben megjegyezzük, hogy a római birodalom fejlett
közigazgatását - a birodalom kettészakadása, majd a nyugat-római birodalom pusztulása után - az
erősen központosított bizánci birodalom vitte tovább, még évszázadokon keresztül.
2.1.3. A polgárosodás hatása a közigazgatás fejlődésére
A polgárság a XVIII. század második felétől az abszolút monarchiák ellen lép fel. A polgárság fő
törekvése a politikai hatalom átvétele. Az abszolút monarchiák jellemzője ugyanis a rendőrállam közigazgatása
volt, amely azt jelentette, hogy a közigazgatás nem állt semmilyen kontroll alatt. Mindent
megtehetett, a személyes szabadságot csorbíthatta, az állampolgár teljesen ki volt szolgáltatva a közigazgatási
szerveknek. A polgárság ilyen körülmények között a jogállam eszméjét állította a rendőrál-
18