Full Book (Click here)

Petykó Csilla
1.2. A balatoni kempingek minőségének jellemzői
A vizsgálati időszakban tendenciaszerűen megmutatkozott a kempingek minőségének
a magasabb kategóriák felé történő elmozdulása. Kezdetben a 2*-os minőségű
kínálat túlsúlyát a Balaton partjain üzemelő kempingek adták, ami az akkori kempingek
jellemzőiből következett. Akkor még a hatalmas, akár több ezer férőhelyes
sátortáborok jellemezték a Balaton-partot, alacsony színvonalú infrastrukturális
háttérrel, és igen kevés szolgáltatással. A későbbiekben azonban a kemping-kínálat
megváltozott (PETYKÓ CS. 2010). Többségükben átalakultak ezek a hatalmas sátortáborok,
a magasabb minőségi követelményeknek megfelelően egyre nagyobb és
egymástól növényzettel elválasztott területeket alakítottak ki a kempingezők számára.
A kempingek kapacitásának csökkenése részben annak a következménye,
hogy a magasabb komfortfokozat elérése érdekében egyrészt nagyobb férőhelyegységeket
(parcellákat) alakítottak ki a vendégek számára, másrészt pedig bővítették
a kemping területén belül igénybe vehető szállástípusok arányát (bungalows,
mobil homes, stb) Napjainkban ez már alapvető elvárás a turisták részéről. A minőség
javulását a kemping-felszerelések fejlődése is szinte kényszerítette, hiszen a
vizsgálat időszakának elején nagyon gyorsan megnövekedett a lakókocsival érkezők
száma. A lakókocsik kiszolgálásához pedig kialakított közlekedési folyosókra,
nagyobb méretű parcellákra, valamint fejlettebb infrastruktúrára is szükség van.
A rendszerváltás évét követő időszakra vonatkozóan elmondható, hogy a Balaton
északi és déli partjain elhelyezkedő kempingek az összesítésben eltérő minőségi
színvonalat képviseltek. A két megye kempingjeinek fejlődésében az eltérés
szembetűnő. A somogyi parti egységek által biztosított férőhely-kapacitást inkább
a 2*, míg a Veszprém megyeieket inkább a 3* kategória jellemezte. A vizsgálati
időszak végére ez úgy alakult, hogy Veszprém megyében a férőhelyek 75%-át
(8 675 fh) a 3* színvonalú, Somogy megyében pedig a férőhelyek 69%-át
(8 544 fh) a 2* színvonalú kempingek adták. Külön ki kell emelni Zala megye
jelentőségét, ahol folyamatosan emelkedett a kempingek összesített befogadóképessége,
és emellett javult a szolgáltatások minősége is. Ebben a megyében áll a
vendégek rendelkezésére a legnagyobb mennyiségű 4*-os kapacitás, több mint
kétezer férőhellyel. Természetesen Zala megyének csak egy kis részterületét adják
a Balaton üdülőkörzethez tartozó települések, ám a megye legmagasabb kategóriába
tartozó kempingjei közel ezernégyszáz férőhelyet biztosítanak a Balaton partján
(Keszthelyen és Balatongyörökön). Veszprém megyében jelenleg nem üzemel 4*
minősítésű kemping, Somogy megye egyetlen ilyen kempingje pedig nem a Balaton
üdülőkörzethez tartozik (PETYKÓ CS. 2010).
1.3. A balatoni kempingek vendégforgalmának alakulása
Ahogy az már korábban is említésre került, a Balaton a külföldi és a belföldi kempingezők
esetében is a legkeresettebb régiónak számít. A külföldi vendégéjszakák
számának alakulását vizsgálva megállapítható, hogy 1989–2008 között kempingjeinkben
Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia és Lengyelország turistái töltötték
122