Full Book (Click here)

Dövényi Zoltán
Nagy választék nem volt, így a Balaton hamar „képbe került”, s 1928-ban már
meg is született az első állami szintű Balaton-koncepció, majd 1929 májusában
törvény született a gyógyfürdőkről, üdülőhelyekről, az ásvány- és gyógyvizekről
(SIPOS P. 1999). A koncepciót és a törvényt jelentős fejlesztések is követték a Balaton
térségében, lényegében ekkor jött létre a tömeges vendégforgalom infrastrukturális
háttere. A (magyar) „tengerhez magyar” elképzelés az üdülővendégek számának
ugrásszerű növekedését hozta magával, s a csúcsévnek számító 1937-es évben
Balatonhoz látogatók száma meghaladta a 200 ezret (VIRÁG Á. 1997).
A jelentős fejlesztések, az üdülési funkció megerősödése azzal a következménynyel
is járt, hogy megnőtt a térség migrációs vonzereje. Értékelhető adatok ugyan
csak az 1920-as évekre vannak, de már ezek is mutatják a migrációs egyenleg kedvező
alakulását. A vándormozgalom mérete is jelzi, hogy a pozitív változások jórészt
a part menti övezetet érintették, a tó partjától kicsit is távolabb fekvő települések
ebből kimaradtak (2. táblázat).
2. táblázat: A migráció alakulása a Balaton térségében (1921–2001)
Szerkesztette: DÖVÉNYI Z. (2010)
Ezt a markáns különbséget jelzi az is, hogy a legnagyobb vándorlási nyereséget
elérő települések kivétel nélkül a parti sávban feküdtek. Ezek közül három már
korábban is a térség vezető települései közé tartozott, Balatonkenese és Balatonlelle
vonzereje viszont jórészt ebben az időszakban alakult ki. Keszthely esetében egy
sajátos tényező is szerepet játszott a pozitív migrációs egyenlegben: a kisvárosban
jelentős számban telepedtek le nyugdíjas családok, ezért meg is kapta a „magyar
Grác” elnevezést (SIPOS P. 1999).
2.4. Az államszocializmus évtizedei: jön a tömeg!
Az 1940-es évek végétől új korszak kezdődött a balatoni üdülés történetében is.
Ennek egyik sajátossága, hogy az államhatalom ezt is igyekezett kézbe venni, így a
Balatonhoz pihenni érkezők jelentős része az állami, szakszervezeti, vállalati stb.
üdülőkbe kapott beutalókkal tudta igénybe venni a tó és környéke nyújtotta lehetőségeket.
Ezzel párhuzamosan az üdülési funkcióban mindvégig ott volt a magán-
194