Full Book (Click here)

Nagy Adrienne
risztikai vagy magáncélú hasznosítás történik-e. Mindezekkel párhuzamosan mérlegelni
kell a finanszírozási lehetőségeket. A magántőkén és a hiteleken kívül, az
üzemeltetés bevételeiből (szobaár, fotózás vagy reklámfelvételek, belépőjegyek
vagy bérleti díj a szolgáltatóktól) visszaforgatott hányad lehet finanszírozási forrás,
valamint a pályázatok által biztosított források. Állami tulajdonú épület azonban
nem szolgálhat jelzálog fedezeteként. Egy műemlék kastély helyreállítási és fenntartási
költségei a többszörösét teszik ki egy klasszikus szálloda költségeinek. A
költségek fedezéséhez pénzügyi segítséget jellemzően pályázatok útján nyerhetnek
az erre vállalkozók.
A tanulmányban figyelemmel előbbiekre a Balaton régióban található kastélyokról
és azok jelenéről és lehetőségeiről szeretnék képet adni.
A téma feldolgozásához szükség volt primer (személyes- és telefoninterjúk, terepbejárás)
és szekunder (a vonatkozó szakirodalmak, fejlesztési koncepciók,
szakmai folyóiratok, rendelkezésre álló adatok áttekintése) kutatásra egyaránt.
1. Balaton Idegenforgalmi Régió turisztikai jellemzői és idegenforgalmi
fejlesztési koncepciói
A Balaton idegenforgalmi régió – a 2000. évi CXII. törvény alapján – Veszprém
megye, Somogy megye és Vas megye egy részét foglalja magában.
A régióhoz 164 település tartozik, melyeket elhelyezkedés szerint tovább csoportosítunk
közvetlen part menti településekre és az ún. háttértelepülésekre (nem part
menti települések).
A Balatoni régió ismertségét elsősorban turizmusának köszönheti. Legfőbb
vonzerőt maga a Balaton jelenti, emellett a Kis-Balaton, a gyógyvízkincs és a Balaton-felvidék
természeti adottságai a legjelentősebb attrakciók. A balatoni turizmus
fő jellemzője továbbra is: a nyári főszezonra összpontosuló vízparti turizmus,
amely a kereslet mérséklődése folytán – volumenét tekintve – ma már kevésbé
tömegszerű, mint volt két évtizeddel ezelőtt.
A vidék gazdag műemlékekben, és a népi élet hagyományaival is találkozhat az
idelátogató. Valamint évszázados hagyományra tekint vissza a szőlőtermesztés és a
borkultúra.
A hazai többnapos utazások legnépszerűbb úti célja a Balaton, ugyanakkor a
külföldi vendégek számának tartós csökkenése figyelhető meg az elmúlt évtizedben.
Ennek kiküszöbölésére számos tanulmány készült és számos beruházás zajlott.
Az utóbbi tizenöt évben történt turisztikai fejlesztések bíztatóak, kezdetben nagyrészt
spontánul és szétszórtan jöttek létre, majd a parti sávra koncentrálódva, és így
nem tudnak hatékonyan hozzájárulni egy újfajta turizmus kialakulásához, egy új
arculat megteremtéséhez. Fennáll a térség funkcionális régió besorolása, a Balaton
idegenforgalmi régió tehát továbbra sem NUTS 2-es régió, így az ország EU-taggá
válását követően sem tud közvetlenül pályázni a strukturális alapokra, csak a három
dunántúli tervezési-statisztikai régió részeként, azokon keresztül.
130