Full Book (Click here)

Balaton a magyar idegenforgalomban
tővendéglátás keretében − forgalma alapján már jóval kiegyenlítettebb képet kapunk.
Elsősorban a déli és a nyugati zóna települései emelkednek ki. A legnagyobb
forgalom Zamárdihoz, majd Balatonlelléhez és Balatonboglárhoz kapcsolódik. A
háttérterületből Zalakaros emelkedik ki. Legtöbb esetben a magán szállásadásnál is
a belföldiek dominanciája jellemző, de Hévízen és legfőképp Zalakaroson a külföldieké
(5. ábra).
5. ábra: Vendégéjszakák száma a Balaton idegenforgalmi régió magánszálláshelyein
(éjszaka, 2008)
Forrás: KSH (2009) alapján szerk. AUBERT A.–JÓNÁS-BERKI M. (2010)
5. Termékstruktúra változása a Balaton idegenforgalmi régióban
Hazánk turizmusának egyik alapproblémáját a komplex turisztikai termékek, a
marketing és azon belül a megkülönböztetést jelentő arculati elemek hiányában
látjuk. Ez mindenképpen a termékfejlesztési és marketingkommunikációs hiányosságokra
utal. Véleményünk szerint ennek javítása során első lépésben mindenképpen
a terméktervezésnek és fejlesztésnek kell megtörténnie, mely alapul szolgál a
kommunikáció számára.
A Balaton klasszikusan az üdülőturizmus központjává vált hazánknak a második
világháború utáni időszakban. A tömegturizmus számos jegye megfigyelhető
volt, ám elmaradt a fogadókapacitás fejlesztése, mely hozzájárult pozícióvesztéséhez.
A desztináció megújulását nehezítik a termékfejlesztési hiányosságok. Az
1990-es évek óta folyamatosan megjelenik a termékportfolió bővítésének igénye,
továbbá a háttérterületek bekapcsolásának szükségessége. A fenti célok megvalósítása
részben tudatosan, részben spontán módon egyes térségek vonatkozásában
megindult. Leginkább az északi parton figyelhető meg szerves kapcsolat a part
menti és a háttérzónák között, mely természeti és kulturális vonzerőbázison jött
89