Full Book (Click here)

Magyarország mini Balatonjai: Gyopáros
2.1. Turisztikai kínálat – Az érdekes név nyomán
A misztikus, a titokzatos, a meghökkentő mindig vonzó. Az átlagember Alföldről
alkotott képébe nem illik bele a gyopár növény képe. Ez a növény az Alpesiekkel
társított. A tó neve már egy eladható attrakció. Az attrakció értékét növelné, ha a
tórendszer körül védett tenyészterületen pompázna.
A tó első írásos emlékeke a török kiűzését követő katonai térképészeti munkálatoknak
köszönhető. Az 1780-ból származó térképen szerepel a „Lacus Gyaparas”
elnevezés. A tó a nevét az egykor honos gyopárvirágtól kapta.
Az Alföldön többféle gyopár fordul elő, úgymint: erdei gyopár, halovány gyopár,
homoki szalmagyopár. A szalmagyopár a homokpuszták száraz lejtőjén fordul
elő, a Tiszántúlon nem őshonos. Az itt honos növény az iszapgyopár (2. kép) lehetett,
ugyanis a halovány gyopár a sós altalajokat nem kedveli.
2. ábra: Iszapgyopár (Gnaphalium uliginosum)
Fotó: TURCSÁNYI G.
Többek között az iszapgyopár is a fészekvirágzatúak rendjébe tartozik. A rend
maradványai a középső oligocén rétegekben jelennek meg először, fajaira a nagy
ökológiai plaszticitás jellemző. Az egész virágzatot murvalevelek veszik körül. A
virágok tövében is gyakran találunk pikkelyszerű murvaleveleket Előfordulása
iszaptársulásokban, ártereken, és nedves réteken. Évente magról kel, virágzása
júniusra, augusztusra esik (TURCSÁNYI G. 1998).
155