Full Book (Click here)

Hanusz Árpád
Nyilvánvaló, hogy egy-egy vendégfogadásra vállalkozó, falun élő ember aligha
tudja felvirágoztatni vállalkozását, ha egyedül kell elindulnia, nem pedig egy szerveződés
tagjaként. Nem elég a „tiszta szoba”, a kiváló főztjéről híres háziasszony, a
gyönyörű táj és önmagában még a nyelvtudás sem. Tudni kell informálódni a keresletről,
megszerezni a vendéget, együttműködni más vendégfogadókkal is.
A vidéki turizmus szempontjából az esetek jelentős részében azok a települések
a legvonzóbbak, amelyek az ipari munkahelyek hiányában és a központoktól való
távolság miatt hátrányos helyzetűeknek minősülnek. Ilyen falvakra talál a turista a
szatmári és beregi tájon. Falvaink fogadóképességét biztosítja az itt élő emberek
vállalkozó-készsége. Messze földön ismert a szatmári és beregi ember vendégszeretete,
s ennek őszinte megnyilvánulása. Az a szeretet és gondoskodás, amit ezek a
családok nyújtanak vendégeik számára, maradandó élményt jelent.
A vidéki turizmus hogyan hat az itt élőkre?
• A vidéki turizmusból helyben képződik a jövedelem, és ez a lakosságot maradásra
ösztönzi
• Ez a turisztikai tevékenység újfajta vállalkozásként jelenik meg falun, erősítve
ezzel a vállalkozói kedvet, alternatív mozgásteret nyitva a vidéki emberek
számára
• A turisták érdeklődése a település esetleges felértékelődését vonja maga
után, egyrészt a helybeliek rádöbbennek szülőfalujuk értékeire, erősödik lokálpatriotizmusuk,
másrészt a kereslet az ingatlanok esetében értéknövekedést
jelenthet
• A falusi életstílus a programszervezés révén mobilizálódik
• A vendégek igényei a szállásadókon kívül más vállalkozóknak is helyi piacot
teremtenek, pl.: szolgáltatás, szállítás, kereskedelem (helyi export).
Sokan állítják, hogy a vidéki turizmus megmentheti az elmaradott térségeket. Ez
nem azt jelenti, hogy ez az egyetlen lehetőség fennmaradásának érdekében, de ez
szerves része lehet az átgondolt és mindenkire kiterjedő falufejlesztési programnak.
Tehát jelentős szerepet játszhat a hátrányos térségek lakosságának foglalkoztatásában
és jövedelem-kiegészítésében
A falvak adottságainak, sajátos vonzerőinek figyelembe vételével elkezdték a
turisztikai létesítmények kiépítését és programok kidolgozását: pl. a kézműves
műhelyek helyreállítását (fazekasság, faragás, szövés), a gasztronómiai fesztek
szervezését és a turisztikai csomagok kidolgozását. A turisták termelésbe való bevonásának
lehetősége még várat magára, de az új irányzat megköveteli majd, hogy
a turista élményszerzésének egyik fontos eleme, hogy részesévé váljon a helyi tevékenységek
valamelyikének. (kerti munkák, gyümölcsszedés, gyógynövénygyűjtés,
biotermékek előállítása, stb.
148