Full Book (Click here)

A Balaton a magyar településrendszer átalakulási folyamatában
• A Balaton-térség településrendszere nagyarányú és többszöri funkcionális
átalakuláson ment keresztül. Ez alapvetően a térség országos (és nemzetközi)
munkamegosztásban betöltött szerepének változásából következett,
melynek során a túlnyomórészt agrártelepülések üdülési- turisztikai szerepkört
vettek fel, másrészt azt is jelentette, hogy létrejött az elemek
hierarchizálódása, a központi szerepkörök koncentrálódása. Mindez úgy
folyt le, hogy az alacsonyabb hierarchia-szintű településekben is megmaradt
(legalább szezonálisan) az alapszint intézményrendszere.
• A balatoni településrendszer fejlődésében és differenciálódásában az átlagosnál
nagyobb szerepet játszott a közlekedési feltártság javulása. Ez minden
szinten érvényes, így a Budapest-Balaton reláció 19. századi vasúti és
20. századi közúti megteremtésére a térségi kapcsolatok kiépítésére, a kapacitások
bővítésére, a településközi és településen belüli kapcsolatok feltételeinek
javítására egyaránt.
• A térség földrajzi elhelyezkedéséből és a kialakult domináns funkcióból, az
üdülési-turisztikai szerepkörből adódóan a Balaton mindent befolyásoló jellegzetessége
a szezonalitás. Ez azt jelenti, hogy a települések állandó lakosságszámának
öt-tízszeresét kell ellátni szezonban úgy, hogy szezonon kívül
is megmaradjanak a normálisnak tekinthető ellátási szintek és életkörülmények.
• A térség fő funkciójából következően rengeteg a magán és közösségi nyaraló
és üdülő épület. Ezek kommunális ellátottsága, biztonsága, fenntartása, morfológiája
számos speciális, másutt nem, vagy csak parciálisan megjelenő
probléma forrása. A legfontosabban ezek közül az adózási kérdések és az
üdülők – őslakosok közötti érdekellentétek.
• Ma már akár evidensnek is vehető (bár a közelmúlt szakmai vitái azt bizonyítják,
hogy ma sem mindenki számára, és – főleg – az evidenciát a parciális
érdekek markánsan felülírják), hogy a Balaton-térség településrendszere
agglomerációt alkot. Ez az agglomeráció multicentrikus, térben tagolt és
időben is – a szezonalitás miatt – eltérő intenzitású. Mai szintje azonban
egyértelműen nyilvánvalóvá teszi, hogy (a számtalan gát és ellenérdek mellett
is) egységes kezelése – éppen az egységes működése következtében – az
egyedül célszerű út.
• A térség fő funkciójából adódóan a települések és rendszerük minden szférája
(társadalmi, gazdasági, infrastrukturális, természeti) speciális, így a kutatásban,
majd az erre alapozott fejlesztésben különös figyelmet érdemel.
• A balatoni térség települései országos viszonylatban is sajátosak. E sajátosságok
differenciáltan érvényesülnek és határuk időben is eltérő intenzitású.
A jelenség a balatoni városok országos sorrendben elfoglalt helyének változásán
és a rangsorban elfoglalt helyezési számok hányadosán alapuló rangkoefficiensen
keresztül mutatható be és számos részletes elemzés alapjául
szolgálhat (7–8. táblázat).
183