Full Book (Click here)

KASTÉLYOK SZEREPE A
BALATON IDEGENFORGALMÁBAN
NAGY ADRIENNE
Bevezetés
Az elmúlt közel három évtizedben jelentős változások következtek be a fejlett
világ turisztikai piacain. A 1980-as évektől kezdődően változtak a fogyasztói szokások,
egyre nagyobb teret nyertek az un. alternatív turizmustípusok, amit az egyedi
speciális igények megléte, illetve a turisták kisebb számából adódó, a terület
adottságaival jobban harmonizáló turizmus jellemez (PUCZKÓ L.–RÁTZ T.2005).
Manapság egyre nagyobb az érdeklődés a tömegturizmussal szemben alternatívát
kínáló idegenforgalmi ágazatok, ezen belül is a kulturális turizmus (minőségi kulturális
rendezvények) iránt, így a várak, kastélyok, kúriák, templomok iránt is. A
kulturális turizmus legfontosabb termékei az épített örökségek, és a rendezvények.
Az örökséghasznosításnak egyre nagyobb figyelmet szerző területe a kastélyhasznosítás.
Egy kastély hasznosítását sok, szerteágazó, egymástól nagyon eltérő tényező
(gazdasági-politikai háttér, infrastruktúra, mikrokörnyezet, törvényi szabályozás)
határozza meg.
A 20 század első felében a kastélyok önfenntartó ereje kezdett meggyengülni.
Ez a folyamat a II. világháborúval tetőzött és okozott változásokat szerte Európában.
A keleti blokk országaiban az államosítás idézett elő komoly fordulatot. Megfogyatkoztak
a rendelkezésre álló pénzügyi források és az épületek állapota leromlott.
Az a társadalmi és gazdasági struktúra, amely hajdan létrehozta és fenntartotta
a kastélyokat, aligha tér vissza. Az is világos, hogy a nagyszámban meglévő és az
európai örökség szerves részét képező épületek fenntartását kizárólag állami pénzből
megoldani nem lehet. A történeti örökség megőrzése akkor biztosítható, ha azt
a társadalom fontosnak és jelentősnek érzi, továbbá ha a nagyközönség számára az
örökségi érték „hozzáférhető”. Ezen feltételeknek az idegenforgalmi hasznosítás
felel meg a leginkább.
A legnagyobb nehézséget a turisztikai célú hasznosításban az jelenti, hogy a
II. világháborút követően a legtöbb kastély teljes berendezése, vagyontárgyai és
parkja is megsemmisült vagy eltűnt. A turisztikai hasznosítás legelterjedtebb módja
a múzeumok mellett a szállodai és rendezvénytípusú hasznosítás.
Egy hasznosítási projekt kezdetekor az első nehézséget a tulajdonviszony tisztázása
jelenti. A hasznosítás során nagyon gondosan kell eljárni a funkcióválasztáskor
(PRAZNOVSZKY H. 2005). Mérlegelésre kerülnek a következő szempontok:
gazdaságos üzemeltetés, műemlékvédelmi szempontok, funkcionális szempontok
(szobák száma, kialakítása, lehetséges közösségi terek), látogathatóság, illetve tu-