Full Book (Click here)
Full Book (Click here)
Full Book (Click here)
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Kőszegfalvi György – Tóth József<br />
Természetesen nem véletlen, hogy a mai világgazdaság térbeli konfigurációjából<br />
kiemelkedő triád szinte visszaköszön a megalopoliszok számában és elhelyezkedésében.<br />
Ezek a térségek az integrált gazdasági erőforrások és teljesítmények,<br />
valamint az egymás közötti és a Föld többi részére kiterjedő kapcsolatrendszerük<br />
révén gócai a világgazdaságnak, mely centrum-szerep viszont a városok, óriásagglomerációk,<br />
megalopoliszok útján, a bennük koncentrált irányító – szervező –<br />
innovatív – hatalmi funkcióikon keresztül manifesztálódik. A világ, benne a világgazdaság<br />
folyamatos, lassúbb – gyorsabb változási szakaszokon át megvalósuló<br />
átformálódása ugyanakkor természetessé teszi azt is, hogy a harmadik évezred<br />
elejére kialakult kép (3. ábra) sem tekinthető maradandónak, új és újabb tendenciák<br />
színesítik a fejlődés strukturális és térbeli képét is.<br />
3. ábra: A világ megalopoliszai és kapcsolódásaik<br />
Forrás: EDITIONS ATLAS (2007–2009)<br />
Nem vitatható, hogy új szereplőkként jelennek meg a világgazdaság színpadán a<br />
gyors növekedéssel és lényeges strukturális átalakulással kitűnő ún. BRIC-államok.<br />
A rövidítés Brazíliát, Oroszországot (Russia), Indiát és Kínát (China) jeleníti meg.<br />
Ezek az államok kötődnek ugyan a világgazdasági triád valamely tagjához, de erősödő<br />
önállósággal, egyre többoldalú saját kapcsolatrendszert működtetnek. A világgazdasági<br />
triád elemei és a Föld három megalopolisza közötti összefüggés analógiájára<br />
nem nehéz észrevenni, hogy a történeti fejlődés sajátosságainak megfelelően<br />
vagy előre, jelzésszerűen, vagy utólag, konzekvenciaképpen a BRICországokban<br />
is megjelennek a megalopolisz-képződés kezdeti stádiumai. Az első<br />
típusra Latin-Amerika és a Szovjetunió (Oroszország), a másodikra Kína és India<br />
jelenthet példát. Ha viszont ez az akár ok-okozati, akár párhuzamos fejlődésként<br />
jellemezhető kapcsolat a világgazdasági gócterületek és a megalopoliszok között<br />
fennáll, lehetőségünk adódik egyfajta prognózisra is. Ennek valószínűbb, időben<br />
közelebbi változataként utalhatunk a DK-ázsiai megalopolisz körvonalazódására,<br />
170