Full Book (Click here)

Balaton és a természetvédelem
igazgatási kategória. Az Észak-magyarországi és az alföldi természetvédelmi tevékenység
– meglévő nemzeti parkjaink (Bükki-, Aggteleki-, Hortobágyi-, Kiskunsági
Nemzeti Parkok) jogkörének és szervezetének átalakításával megoldhatónak
bizonyult, a Dunántúl azonban e sajátos – és alighanem téves, de végül is serkentőleg
ható – meggondolás okán, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkon kívül gyakorlatilag
természetvédelem nélkül maradt volna.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítésének jogszabályi alapját végül is az
Országos Területrendezési Tervben sikerült érvényesítenünk, s a parkalakítás szándékát
kormányzati kötelezettségként jogerőre emelni. A balatoni térség kiemelkedő,
Európa-szerte jegyzett természeti értékei vitán felül indokolták a nemzeti park
létrehozását, annak ismeretében is, hogy adottságai – a táj jellege, történelmi múltja,
tulajdonviszonyai - lényegesen eltérnek az alföldi, síkvidéki nemzeti parkokétól.
Az 1997-ben létrehozott nemzeti park 56 997 hektárnyi összefüggő ökológiai
rendszerét döntően hat, korábban szigetszerűen elkülönült tájvédelmi körzet és új,
védelemre méltó területek összevonásával hoztuk létre. (A kezdeti értetlenséget – a
„természetvédelem sújtotta terület” vádját – a fejlesztési és forráslehetőségek felismerésével
mára erőteljes társadalmi támogatottság váltotta fel). A Nemzeti Park
létesítésére, kihirdetésére, több esztendős alapos, széleskörű szakmai előkészítő
munka, sok évtizedes tájrombolások (pl. nagykapacitású külszíni bányák felszámoltatása)
után került sor, melyben kiemelkedő szerepet vállaltak minisztériumi és
területi munkatársaim (dr. Sonnevend Imre, Moór Gyula, dr. Kopek Annamária és
mások).
4. Összegzés
A parkalapítás időszakát megannyi, tanulságok sorát magában foglaló történés,
jelenség felidézésével tehetnénk teljessé, színessé és közérthetővé. Ilyenek pl.
• az elnevezés (Balatoni NP, Balaton-Bakony NP, Balatonfelvidéki NP stb.)
körüli szakmai polémiák ismertetése;
• a Cholnoky által a XX. század első éveiben dokumentált pandallók (parti
turzások) és a klímaváltozás okozta, időszakonkénti csapadékszegénység
összefüggései;
• a Káli-medence és a Balaton-felvidék egykori külszíni bányászata és az olykor
engedély nélkül üzemelt kisebb-nagyobb bányák felszámolásának sajátos,
politikával átszőtt történetei;
• a partszegélyek nádasainak sorsalakulása;
• a vízügy, környezetvédelem (vízminőség-védelem) és természetvédelem
(ökológia-hidrobiológia) szemléletében megtapasztalt különbözőségek, mint
megörökölt dilemmák és szakmai vitaforrások a Kis-Balaton jövőképének
formálásában (a folyamat-elv és a komplementer elv érvényesítése a gyakorlatban);
63