Jó Pajtás - TippNet

Jó Pajtás19De bár ezt nyomban tisztázta magában,percekig tartott, míg azt a bordóruhás nőt,akit gondolatban már fölfogadott, elszállásolt,lefektetett a Katica ágyába, akivel képzeletbenmár kitakaríttatta valamennyi szobáját,akit már magáénak tudott, megfosztottaazoktól az erényektől, amelyekkel földíszítette:most tehát le kellett tépni érdemrendjeit,átnyújtani annak, akit illet, ennek a még teljesenidegen, félszeg leányzónak, aki láthatólámpalázban szorongott előtte.Vizyné arcáról már eltűnt a csalódás ésámulat. Mindez valami kellemes derengésséenyhült. Még egyre mustrálgatta. Ez nemis látszott parasztlánynak. Nem volt olyantenyeres-talpas, pirospozsgás, mint a VargaÖrzsi. Inkább nyúlánk és törékeny, az arcatojásdad, csontjai finomak, arányosak. Üdepepita ruhácskát viselt, mely alatt puhán,öntudatlanul aludt a gyermekmelle, játékosan,mint két kis gumilabda. Egész lényébenpedig volt valami, amit nem tudott kifejezni,valami, ami vonzotta, ami egy kicsit vissza isrezzentette, de rendkívül érdekelte.Letette lorgnonját.És amikor már nem is vizsgálta, csakhatni engedte magára, amit tapasztalt,egyszerre érezte, hogy ez az, akit évekigkeresett mindhiába. Belső sugallatot hallott,mint élete döntő fordulataikor, azt agyámolító, biztató hangot, mely annyiszorszólamlott meg benne, valami parancsfélét,hogy ne sokat okoskodjék, hanem fogadjaföl, tartsa meg, s vágy fogta el, hogy azonnalitt marassza, hogy birtokolja, és karjátmáris kinyújtotta feléje, mintha meg akarnáragadni, hogy többé sohase engedje el.– A könyvet parancsolja? – kérdezte Ficsor.– Igen – mondta Vizyné, aki uralkodvánmagán félreértett mozdulatát szerencsésenátjátszotta egy alsóbb síkba. – Nézzüka könyvét.Szemöldökét magasba vonta.– Édes? – szólt. – Édes?– Úgy hívják. Édes Annának.Vizyné félhangosan olvasta a cselédkönyvet.Édes Anna született Balatonfőkajár községben,enyingi járásban, Veszprém (megyében,kerületben stb.) Magyar (országban).Személyleírás:Születési év: 1900 (kilencszáz).Vallása: r. k.Termete: közép.Édes Anna (olvasónapló)Arca: kerek.Szeme: kék.Szemöldöke: szőke.Orra: rendes.Szája: rendes.Haja: szőke.Fogai: épek.Szakálla: nincs.Be van-e oltva: igen.Különös ismertetőjele: nincs.Sajátkezű aláírása: Édes Anna.– Igen – mondta, és rejtélyesen mosolygott,talán azon, hogy Édes, és hogy szakállanincs.Most hol a könyvre, hol a lányra pillantvaellenőrizte a cselédkönyv hivatalos megállapítását,melyek bizony közel sem födték a leírhatatlanvalóságot. Haja, nem dús haja, melyetcsak úgy kenőcs nélkül, szárazon simítotthátra domború homlokáról, nem volt szőke,hanem a gesztenyeszín és a szőke közöttiárnyalatú, szöghaj. Orra se „rendes”, hanemhatározottan érdekes, a lélegző cimpáival,majdnem különös és pikáns. Termete valamivelmagasabb a közepesnél, de gyönge,elmaradott, talán csöppet fiús is még. Szájavérszegény és cserepes, s keze a rendes cselédkéz:durva. Körme kurta és csempe.regény több mint két év eseményeit öleli föl. 1919. július 31-A én kezdődik a történet, és 1921 őszén zárul. A címszereplőkésleltetve jelenik meg a műben, 1919. augusztus 14-én lép szolgálatbaÉdes Anna Vizyéknél, s a kettős gyilkosságot a következőév május 28-áról 29-ére virradó éjszaka követi el. Anna és a Vizycsalád sorsának hátterében a huszadik századi magyar történelemtragikus fordulatai állnak: a Tanácsköztársaság utolsó napja,Budapest román megszállása, Horthy bevonulása, a trianoni békeszerződésaláírása.Az Édes Anna – mint minden nagy formátumú műalkotás– sokféle jelentésréteget, értelmezési lehetőséget foglal magába.A regénnyel kapcsolatos legfőbb olvasói dilemmát NémethLászló fogalmazta meg: „de szabad-e ennyire elhallgatni az összeadásts egyszerre az összeggel robbanni ki?” Vajon eléggé motiváltés indokolt-e Anna szörnyű tette, a regény fejezetcímeként isszereplő kérdést feltéve: Miért következik be a gyilkosság?Kosztolányi világ- és emberképének legfontosabb jellemzője,hogy az élet megfejthetetlenül titokzatos sokszínűségét, az embermegismételhetetlen egyediségét vallja. Az író minden olyaneszmét és gondolatot elvet, amelyik leegyszerűsítő magyarázatratörekszik, amelyik egyetlen okkal magyarázza a sokszínű világotés az emberi életet. Édes Anna tettével kapcsolatban a bíróságelnöke fejt ki hasonló gondolatot: „Tudta, hogy egy tettet nem lehetmegmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tettmögött ott az egész ember, a teljes életével, melyet az igazságszolgáltatásnem fejthet föl”Az úr–cseléd viszonyt, mint a társadalmi igazságtalanságtémáját és jelképét a naturalizmus hozta be az irodalomba. Azelnyomó és elnyomott hagyományos szerepéhez többnyire erkölcsitulajdonságok is társulnak: megalázottságában a cseléd atisztaság és jóság megtestesítője. Vizyné tartalmatlan és üres életéta cselédlány tölti ki, belebetegszik abba a lehetőségbe, hogyAnna elhagyja. Anna valóban megfelel az elvárásoknak: tökéletescseléd. Érzéseit a kettős gyilkosságig szinte kikapcsolta, tökéletesendolgozott. „Mint valami halk automata mozgott ide-oda.Mint egy gép, gondolták, mint egy gép.” A szegénység-gazdagságellentéte nem csupán szociális jellegű, hanem nyelvi is. Annaképtelen önmagát kifejezni. Nyelvi szegénységével, artikulációravaló képtelenségével áll szemben a többi szereplő locsogása. Aprobléma fontosságát jelzi, hogy az első és utolsó fejezet, melykeretbe foglalja a regényt, azt példázza, hogy az emberi élet titkát,a megfejthetetlent beszélik szét, s a szavak tengerében elvésza lényeg.A könyörület, a szeretet, az irgalom a legfőbb érték az ÉdesAnnában. Ezt jelzi az is, hogy Kosztolányi latin nyelvű halotti szövegetillesztett a regény elé mottóként. Az egyetemes nyelvenmegfogalmazott ima könyörgés a cselédlányért, az áldozatokért,a szereplőkért, valamennyiünkért.*A regényt 1958-ban Fábri Zoltán filmesítette meg. Anna szerepétTörőcsik Mari játszotta.*Hogy a marosvásárhelyi rendező, Harag György bármiheznyúlt, az arannyá változott, annak nyilván az a magyarázata, hogyeleve értékes anyagból dolgozott. Harag 1983-ban rendezte megaz Édes Annát az Újvidéki Színházban (december 19-én volt a bemutatója)a tüneményes Rövid Eleonórával a címszerepben.