Jó Pajtás - TippNet

Álom, álom, édes álomMinden este lefekszünk, mert fáradtakvagyunk. Aztán álmodunk.Tudományosan megfogalmazvaaz álom az alvás folyamán bekövetkező képzeletbelitevékenység, amely néha bizarr,szokatlan vagy zavarba ejtő aspektusokkalis rendelkezik.Az álmodó ébredés után többnyire csakhalványan emlékszik éjszakai élményeire, deakadnak, akikben elevenen élnek az álombelitörténések. Egyesek semmi jelentőségetnem tulajdonítanak álmaiknak, másokálomfejtőhöz fordulnak vagy álmoskönyveketlapozgatnak. Az 1950-es évek óta tudományosan,kísérletekkel is tanulmányozzákaz álom biológiai funkcióit.De honnan lehet tudni, mikor álmodikaz alvó ember? A kutatók felfedezték, hogya gyors szemmozgások – amikor az alvószemhéja többször is megrebben – utalnakerre. Ha ilyenkor felébresztik a kísérletiszemélyt, az a pszichológiai zavar tüneteitmutatja. Nem csoda, hiszen ki örülne annak,ha felriasztják legédesebb álmából? De hapont az álmokat akarják kutatni...Nem a könyv álmos...Tekintsük át – persze kevésbé tudományosan– mindazokat az érdekességeket,amelyek az álmokhoz kapcsolódnak. Nézzükelőször is a szimbólumokat! Ezek jelentésétálmoskönyvekben foglalták össze. Alegrégebbi fennmaradt mű, ArtemidóroszOneirokritikája a II. századból való. KrúdyGyula is írt álmoskönyvet, s napjainkban seszeri, se száma azoknak a kiadványoknak,amelyekből megtudhatjuk, mit is jelentenekálmaink. Ez persze tréfa, játék, egyáltalánnem lehet komolyan venni, mivel azálmainkban szereplő szimbólumok egyediek,akár az ujjlenyomat. Ha például valakikedveli a macskákat, és cicával álmodik, azszámára kellemes élményt jelent, és hasonlóesemény bekövetkeztére utalhat, mígazoknak, akik már a doromboló látványátólis idegesek lesznek, valami kellemetlenségetjelezhet előre.Hasznos álmokElőrejelzés? Tényleg jósolnak az álmok?Legtöbbünkkel előfordult már, hogy álmainkvalóra váltak, még ha nem is abbanaz értelemben, ahogy a romantikus regényekbenlenni szokott. A jövendőmondóálmokat már az ősi Egyiptomban is számontartották. Léteztek „álomtemplomok”, aholA szürrealista festők gyakran merítettek ihletet az álom világából. Salvador Dalífestményén az ifjú hölgy tigrisekről álmodik.a kiszemelteket a papok hipnózis segítségévelálomba ringatták – persze szükség voltnémi önszuggesztióra is –, majd ébredésután kifaggatták őket a várható eseményekről.A Bibliában is gyakran utalnak az álmokra.Saul például álomlátás útján kommunikáltaz Úrral, legalábbis saját bevallása szerint,míg Mózes könyvében a fáraó „álmotláta”: megálmodta az országát majdan sújtótíz csapást.Akadt olyasvalaki is, akinek álma a tudományterületén hozott áttörést. AugustKekule von Stradonitz német kémikus sokattöprengett a különböző szerves vegyületekmolekulaszerkezetén, többek között abenzolén. Egyszer elbóbiskolt, és álmábanis atomok táncoltak a szeme előtt, amelyekláncba rendeződtek, összegabalyodtak, éstekeregtek, mint a kígyó. És az egyik a sajátfarkába harapott. Kekule felriadt, és gyorsanpapírra vetette a C 6H 6gyűrű alakú molekulaszerkezetét.Tanulás alvás közbenAmikor érzékszerveink nincsenek elfoglalvaa külvilág hatásainak befogadásával,agyunk képes egyetlen dologra koncentrálni.Erre alapoztak azok, akik kitalálták azalvás közbeni tanulást. Ez elvileg úgy működik,hogy az alvó mellett magnóról szólaz elsajátítandó anyag (legyen az idegennyelv vagy fizika), s az elképzelések szerintmásnap reggel az illető sokkal bölcsebbenébred. No nem, ez nem így van. Amikor alszunk,agyunk tényleg kikapcsol, s ez azzalis jár, hogy tudat alatt sem képes befogadniaz új ismereteket.Jó Pajtás10