Kedves Pajtások!Ismét vége egy tanévnek, mögöttetek a rendszeres tanulás, afelelésekkel, ellenőrzőkkel, versenyekkel járó izgalmak. Ennek eredményétmindannyiatok örömére majd a bizonyítványok őrzik.Most a pihenés következik: a kirándulás, táborozás, barátkozás,napozás, fürdés, jó olvasnivaló... és néha egy kis munkaa ház körül. Mindez belefér az előttetek álló vakációba.A Rügyfakadás pedig várja szeptemberben a nyári élményekrőlszóló írásokat. A júniusi küldeményeket is szeptemberbennyugtázom.Szép nyarat!Tomán MáriaSpékelt évszakokHidegőrlő januárSzánkózós februárTáncolós márciusVirágos áprilisHangszeres májusNapozós júniusBikinis júliusFürdős augusztusSzőlős szeptemberSzüretelő októberEsős novemberHavas decemberGulyás Valentina, 5. osztály,Szervó Mihály iskola, PadéNyári terveimA nyári szünidőt mindenki, azaz majdnem mindenki nagyon szereti. Az utolsóhéten már nagyon izgatottak szoktunk lenni.Én például már egy hónappal a nyári szünidő előtt ikszelgetem a kalendáriumbana napokat, de persze mindig akadnak kivételek. Vannak olyanok is, akikvelem ellentétben annyira szeretnek iskolába járni, hogy minden egyes napot,percet élveznek az iskolában. A nyári szünidő június közepétől szeptemberelsejéig tart, és hatvankét napos. Eddig majdnem minden évben a tengerrementünk, de az idén már egy kis változatosságot szeretnénk, úgyhogy a nyáriszünetben legelőször Romániába, illetve Erdélybe megyünk, ahol megnézzükDrakula kastélyát és a Sóvárat. Kiskoromban sokat hallottam a Drakulákról ésmár alig várom, hogy láthassam a kastélyt. Romániából hazatérve a kisoroszitáborba megyek, ahova már az idén harmadszor jutok el, de arra sose fogokráunni. Ott gyöngyöt fűzünk, gölöncsérezünk, kosarat fonunk. A tábor ötnapos,és reggel kilenctől este hatig tart. Mivel Kisoroszon nincs rokonom, így mindennaputazok a csernyei barátaimmal. A táborban rengeteg barátot szereztem.Nekem az utolsó nap tetszik a legjobban. Ekkor rendezik a Ki mit tud versenyt,amin az idén a lányokkal együtt egy tánccal lépünk fel. A tábor után Magyarországralátogatunk el. Budapesten a Lánchidat szeretném megnézni, és a Velencei-tavatis körüljárjuk. Magyarországra egy hétre megyünk. A bátyáméknálszállunk meg, mert ők Iváncsán laknak egy szép kertes házban, és velük járjukbe Magyarországot.Onnan hazatérve már csak egy pár nap marad a szünetből. Megcsináloma leckét, és már el is kezdődik az iskola. Remélem, hogy jól fog eltelni a nyáriszünidőm.Selymesi Laura, 6. osztály, Petőfi Sándor iskola, MagyarcsernyeKékA kéket nagyon szeretem,Mert ilyen színű a víz a tengeren.Ilyen az ég is fent,Ha ilyen színt látsz, a bánat elmehet.Jó Pajtás, <strong>23</strong>–<strong>24.</strong> szám, 2012. június 14.41Csobánkai táborCsobánkán van egy híres tábor,Oda járok minden nyáron.Bikiniben sárcsúszdázunk,Állandóan játszadozunk.Nem mondom, hogy pihenünk,Kiadós sétákra megyünk.A csoportvezetőink kedvesek,Ismerkedni szeretnek.Télen arra gondolok,Álmodom, hogy ott vagyok.Bújócskázni, énekelni is szeretek,Ott mindezt lehet.Remélem, idén is oda mehetek.Nagy Noémi, 6. osztály,Hunyadi János iskola, CsantavérLilaLila az én kedvenc színem,Azért, mert a legszebb nékem.A piros és a kék keveréke,Ilyen az én szobám színe.Lila az ibolya,És jó az illata.Lila, levendula, levél,Sok történetet elmesél.Mészáros Noémi, 5. osztály,Kis Ferenc iskola, SzilágyiSok minden kék az életben,A kezem is ilyen, ha beverem.A Duna is kék volt régen,Míg be nem piszkolták a mai időben.Mészáros Noémi, 5. osztály,Kis Ferenc iskola, SzilágyiA pilóta és a kis hercegA pilóta sok levelet kapott a gyerekektől. Azt írták neki, hogy a bárány nemlegelte le a rózsát. Éppen egy levelet olvasott, amikor csengettek. Az ajtóbanegy kisfiú állt. Aranyhaja volt, nevetett, és aranyszínű sál volt a nyakában.– Jó napot! – mondta a kis herceg.– Jó napot! – örült a pilóta.– Szerettelek volna látni, ezért ismét leszálltam. Vártam rád, de te nem jöttél.A kígyótól tudom, hogy hol élsz.– Gyere be, és mesélj nekem!– A virágom és a bárányom jól vannak. A vulkánjaimat naponta kitisztítom.– És te? Hogy vagy? – kérdezte.– Akkor repültem utoljára, amikor te elmentél. Azóta sokat rajzolok.– Rajzolj nekem egy kutat!– Miért kell a kút?– Azért, hogy a rózsámat öntözzem, a bárányomat pedig itassam.– Vissza szeretnél menni a bolygódra?– Vissza kell mennem, mert vár a rózsám, a bárányom és a három vulkánom– mondta szomorúan a kis herceg.– Van egy jó ötletem! – kiáltott fel a pilóta. Beszállunk a repülőmbe, és idehozzuka rózsádat meg a bárányodat. Mit szólsz hozzá?– És a vulkánjaimmal mi lesz? – kérdezte szomorúan a kis herceg.– Rajzolok neked néhányat.– Nagyon jószívű vagy! Egészen más vagy, mint a többi felnőtt!Azóta együtt öntözik a virágot, gondoskodnak a bárányról, kitisztítják időnkénta vulkánokat, és minden este megnézik a naplementét.Dékány Áron, 5. osztály, Petőfi Sándor iskola, Doroszló
A görög-trójai háború1830 karácsonyán a nyolcesztendős SchliemannHeinrich a Világtörténet a gyerekeknekcímű könyvet kapta ajándékba. Ekkor ismerkedettmeg a trójai háború történetével, Homéroszéposzának hőseivel, harcaival. Újra ésújra elolvasta, egyre jobban beleélte magát azeseményekbe. Ettől kezdve Homérosz hőskölteményevégigkísérte egész életén. Meg voltgyőződve arról, hogy a trójai háború valóbanmegtörtént, és nem a költő képzeletében született,mint ahogyan az emberek gondolták.Már akkor elhatározta, hogy felkutatja és napfényrehozza Tróját.Mindez 1830-ban történt, és már 1871őszén Schliemann meghatódva nézte az ásóknyomán felbukkanó mintegy négyezer évesfalakat. Trója feltárása küzdelmes élet eredményevolt. Schliemann nagyon korán elvesztetteszüleit. Tizennégy éves korától magánakkellett megkeresnie kenyerét. Volt boltosinas,kabinos hajón, írnok, szolga a kereskedésben.Közben megtanult görögül, latinul, angolul.Később egy holland kereskedelmi cég péterváriés moszkvai képviselője lett. Ügyes kereskedővolt, így néhány év alatt nagy vagyontszerzett. Ekkor elérkezett az idő, hogy gyermekkorivágyát megvalósítsa.Schliemann 1811-ben Kis-Ázsia partvidékérehajózott, amelyről feltételezte, hogyott állt Trója. Schliemann a környék alapostanulmányozása után a Hiszarlik falu mellettidombon kétszáz emberrel megkezdte az ásatásokat.Amikor felbontották a domb lejtőjét,hatalmas kövekből sziklára épített hat métermagas vastag falra bukkantak. A fal menténkőből épített feljárót találtak, amely a várkapuhozvezetett. A kaputól nem messze egynagy házfal maradványait találták. A romokarról tanúskodtak, hogy a várat tűzvész pusztítottael. Ennek láttán Schliemann meg voltgyőződve arról, hogy megtalálta a Homéroszáltal megénekelt ősi várost, és mindent úgy,ahogy a költő írta. A kiásott ház falait Priamosztrójai király egykori palotamaradványainakvélte.A fal kiásása közben egy omladékbanarany csillanását vette észre. Az emberek számárareggelizőszünetet rendelt, nehogy feltámadjonbennük a kapzsiság. Azután magakaparta ki késével a felbecsülhetetlen értékűkincseket. A több mint kilencezer aranytárgybólálló leletet Schliemann az egyik berlinimúzeumnak hagyta, ahol Priamosz kincsekéntőrzik.Schliemann többször is ásatott Trójában.Ekkor derült ki, hogy a Hiszarlik-domb kilencegymásra épült település maradványait rejtegettemagában. A homéroszi Trója – ahogyanezt a tudósok pontosan megállapították – valójábana hetedik rétegben feltárt vár és a körülöttefekvő település volt.Homérosz époszai életre keltik az elsőgörögök, az akhájok világát. Ezt tanúsítják azásatásokon előkerült leletek, a régi írásjelekmegfejtése, valamint a tudományos kutatásokeredményei is, tehát a Homérosz által megénekeltTrója valóban létezett, és a trójai háborúa valóságban megtörtént.A mükénéi görögök teknőszerű fekete hajókkalelőbb saját partjaikat, majd a szigetekethajózták körül. Különösen vonzotta őket Trójagazdagsága.A gazdag kis-ázsiai városra támadó akhájokcélja hódítás és zsákmányszerzés volt. Mégis agörög mondavilág a háborút a görög vezérekdicső vállalkozásának tartja, és így meséli el.Poszeidón, a tenger istene, leányának lakodalmáraminden istent meghívott, kivéveÉriszt, a viszálykodás istennőjét. Érisz ezértbosszúból elhatározta, hogy viszályt szít avendégek között.Amikor az istenek asztalhoz ültek, Ériszaranyalmát dobott az istennők közé ezzel afelirattal: „A legszebbnek.” Azok rögtön összevesztek,kié legyen az aranyalma. Háromistennő: Héra, Zeusz felesége, Pallasz Athéné,a bölcsesség, és Aphrodité, a szépségistennője vetélkedett egymással. Végül is atrójai királyfihoz, Párishoz fordultak, döntseel, kié legyen az aranyalma. Páris végül isAphroditének adta az almát. Héra ezért megharagudottPárisra, és elhatározta, elpusztítjaTróját. A világ legszebb asszonya a spártaikirály felesége, a szép Heléna volt. Ezért Páris,bízva az istennő ígéretében, felkerestea spártai királyt, aki barátságosan fogadta.Páris azonban rútul visszaélt a vendégszeretettel,és elrabolta szép Helénát. Páris tettenagy felháborodást váltott ki a görögök között.Ezért a görög királyok seregeikkel Trójaellen indultak.Már tizedik éve folyt a küzdelem Trójáérta görögök és a trójaiak között. A várost védőharcosok a görögök minden támadását visszaverték.A szembeszálló vitézek már név szerintis ismerték egymást, és a vár előtti térség évekenát kemény csaták és párviadalok színterevolt. A görögök közül a rettenthetetlen éssebezhetetlen Akhilleusz emelkedett ki, deott volt Ajaksz görög hős is, a trójai harcosokélén pedig Hektor, Priámosz király legidősebbfia állt. A háború tizedik évében a küzdelemegyre hevesebbé vált. Hektor felkészült arra,hogy döntő harcot vívjon Akhilleusszal, és aztis tudta, hogy ebből a harcból csak egyikükmaradhat életben. Hektor a csatába induláselőtt megkereste feleségét, hogy elbúcsúzzontőle.Akhilleusz összeszólalkozott Agamemnonnal(Mükéné királya, a trójai háborúban agörög hadsereg fővezére), és sértődötten félrevonult.Amikor a trójaiak megtudták, hogyAkhilleusz többé nem harcol, támadásra indultak.Patroklosz ekkor magára öltötte Akhilleuszpajzsát és fegyverét. A trójaiak riadtanmenekültek, de Hektor felismerte Patrokloszt,és megölte.Akhilleusz megsiratta legkedvesebb barátját.Megesküdött arra, hogy megbosszulja őt.Másnap csatába indultak a görögök, élükönAkhilleusszal. Olyan erővel rontottak az ellenségre,hogy a trójaiak megfutamodtak, és visszarohantaka város falai mögé. Egyedül csakHektor maradt a falakon kívül. Hiába kérlelteatyja, Priámosz, jöjjön a biztos falak mögé,nem hallgatott rá. Akhilleusz egészen a kapuigtört előre, mindenütt kereste Hektort, s mostitt állt előtte, azokba a fegyverekbe burkolva,amelyeket Patroklosztól zsákmányolt.Ez a látvány még jobban fokozta dühét, éshatalmas dárdáját rázva rohant Hektor felé. AJó Pajtás, <strong>23</strong>–<strong>24.</strong> szám, 2012. június 14.Akhilleusz legyőzi Hektort – könyvillusztrációA trójai faló egy történelmi filmben42