A gyanú árnyékában - Magyar Helsinki Bizottság

A GYANÚ ÁRNYÉKÁBANtását, illetve meghallgatását követően a tárgyalást el kell napolni, és a meg nem jelentvádlottnak a következő tárgyalási határnapra történő elővezetését kell elrendelni. Ha akövetkező tárgyalási napon a terhelt ismételten nem jelenik meg, szabadságvesztésselbüntetendő bűncselekmény esetén elfogatóparancsot kell kibocsátani a terhelt ellen, ésvédőt kell kirendelni számára, ha nincs meghatalmazott védője. Ha az elfogatóparancsalapján a terheltet nem lehet bíróság elé állítani, a bíróság az eljárást a terhelt távollétébenfolytatja le. 117 A távollévő terhelttel szembeni eljárás a Be. általános szabályaiszerint folyik, bizonyos eltérésekkel, így például a vádlott távollétében tartott tárgyalásonaz ügyész és a védő részvétele kötelező. 118 Garanciát jelent, hogy ha a terhelt tartózkodásihelye az ítélet jogerőre emelkedését követően ismertté válik, a terhelt indítványáraa perújítást el kell rendelni. 119A gyakorlatban a bíróságok meglehetősen „türelmesek”, és a távollévő terhelttel szembenieljárásra csak végső esetben kerül sor.2.3.3. Az ártatlanság vélelmeA Be. a következőképpen rendelkezik: „Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig,amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg.” 120A hallgatáshoz való jog és az önvádra kötelezés tilalma mellett az ártatlanság vélelmelegfőképpen abban jelenik meg az eljárás folyamán, hogy a vád bizonyítása a vádlótterheli, és csak a kétséget kizáróan bizonyított tények értékelhetők a terhelt terhére. 121Ügyvédek szerint ez az alapelv nem mindig érvényesül. Erre példaként az előzetes letartóztatástelrendelő végzéseket hozták fel, amelyek szerintük gyakran arról árulkodnak,hogy a bíróság erősen meg van győződve a gyanúsított vagy vádlott bűnösségéről. 122117Be. 281. §118Be. 530. § (1) bekezdés119BH 2005. 388.120Be. 7. §121Be. 4. § (2) bekezdés122Interjú ügyvédekkel40