XIV 9. Azonos alakúság vagy többszófajúság esetében: A vepsze változatokat a vepsze szótári alapalak után római számok jelölik. Ez az eljárás akkor is, ha a többféle jelentés már annyira szétágazott, hogy az összefüggés nehezebben lenne követhető. 10. Több jelentés esetében: A jelentéstanilag lényegesebben eltérő magyar változatokat arab számok különböztetik meg. 11. Frazémák (szólások, közmondások, szállóigék) esetében: Általában teljes mondatok szerepelnek a szócikk többi részétől álló rombusszal (◊) leválasztva. A mondatokon belül a szócikk érintett szava teljes alakjában <strong>–</strong> azaz nem a szótári tő tildével történő kiváltásával <strong>–</strong> jelenik meg. A magyarban használatos közel hasonló jelentésű nyelvi formát követően, amennyiben a szó szerinti fordítás ettől jelentősen eltér, zárójelben ez is olvasható. XV RÖVIDÍTÉSEK A szófajok magyar nevének és egyes nyelvtani kifejezéseknek a rövidítései: esz = elöljárószó fn = főnév hsz = határozószó in = igenév isz = indulatszó vagy egyéb mondatszó ksz = kötőszó mn = melléknév msz = módosítószó nm = névmás nu = névutó öet = összetett szó előtagja öut = összetett szó utótagja szn = számnév tsz = többes számú vh = visszaható A magyar „vala-” előtagot „v” betű rövidíti: vhol = valahol, vki = valaki, vmi = valami stb. A névutók és elöljárószók által vonzott (balti finn leíró nyelvészeti módszertan szerinti) esetek latin nevének rövidítései: abes = abessivus ades = adessivus allat = allativus elat = elativus gen = genitivus illat = illativus ines = inessivus part = partitivus prolat = prolativus
XVI A <strong>VEPSZE</strong> ÁBÉCÉ A a, B b B’ b’, C c C’ c’, Č č, D d D’ d’, E e, F f F’ f’, G g G’ g’, H h H’ h’, I i, J j, K k K’ k’, L l L’ l’, M m M’ m’, N n N’ n’, O o, P p P’ p’, R r R’ r’, S s S’ s’, Š š, Z z Z’ z’, Ž ž, T t T’ t’, U u, V v V’ v’, Ü ü, Ä ä, Ö ö Az alfabetikus sorrendben van néhány jelentős eltérés a magyar <strong>–</strong> és általában európai <strong>–</strong> betűrend szabályaitól, a vepsze inkább az észt és finn gyakorlatot követi. A č, az š, illetve a ž betűk közvetlenül a nekik megfelelő ékezet nélküli c, s, illetve z betűk után következnek, ami így szabályszerű. A betűk közül a z,ž párja azonban már nem a betűsor végén található, hanem beékelődik az s,š után a t betű elé. A magánhangzókat jelölő ékezetes betűk pedig az ábécé legvégére kerültek, ahol a finn betűrendszer példáját követik ü, ä, ö sorrendben. a 1 absolutižikš a ksz <strong>–</strong> azonban, pedig, viszont, ~ se különben, máskülönben, amúgy aba|i (-jan, -joid) fn <strong>–</strong> kis öböl, öblöcske abe||kirj (-an, -oid) fn <strong>–</strong> ábécé, betűsor abessiv (-an) fn <strong>–</strong> abesszívusz abid I. (-on, -oid) fn <strong>–</strong> megbántás, sértés, ala ota ~oks! ne sértődj meg! avarad ~od súlyos sértések, otta ~oks megbántódik, megsértődik, magára veszi a sértést abid II. hsz <strong>–</strong> megbántódva, sértetten, durcásan abidahi|ne (-žen, -št, -žid) mn <strong>–</strong> 1. fájó, fájdalmas, 2. elszomorító, szomorúságos, ~žiš aigoiš szomorúságos idők, 3. panaszos abid||kirje|ine (-ižen, -št, -ižid) fn <strong>–</strong> panaszlevél, panaszos levél abidoi|tta (-čeb, -či) ige <strong>–</strong> megsért, megbánt abidoi|ttas (-čese, -čihe) vh ige <strong>–</strong> 1. megbántódik, megsértődik, 2. elkeseredik abidoittud in <strong>–</strong> 1. sértődött, sértett, megbántott, pagišta ~ änel sértődött hangon beszél, 2. durcás A abidoka|z (-han, -st, -hid) mn <strong>–</strong> 1. sértő, bántó, 2. sértegető, megsértő, megbántó abidošti hsz <strong>–</strong> megbántódva, megsértődve, sértetten abidoto|i (-man, -nt, -mid) mn <strong>–</strong> nem sértő, nem bántó, ~mad iloižed nem bántó tréfák, nem sértő tréfák abid||san|a (-an, -oid) fn <strong>–</strong> panasz, panasztétel, zokszó, panaszos szó abi|tta (-dib, -di) ige <strong>–</strong> megbánt, megsért abittu|da (-b, -i) ige <strong>–</strong> 1. megbántódik, megsértődik, 2. elkeseredik abiturient (-an, -oid) fn <strong>–</strong> érettségiző ablativ (-an) fn <strong>–</strong> ablatívusz abonent (-an, -oid) fn <strong>–</strong> előfizető abrikos (-an, -id) fn <strong>–</strong> kajszibarack, sárgabarack absoluti|ne (-žen, -št, -žid) mn <strong>–</strong> abszolút, tökéletes, ~ne arv abszolút érték, ~ne enambuz abszolút többség, ~ne kuland abszolút hallás, ~ne monarhii abszolút monarchia, ~žed lugud abszolút számok absolutižikš hsz <strong>–</strong> tökéletesen, abszolúte
- Page 1 and 2: VEPSZE - MAGYAR SZÓTÁR VEPSÄ - V
- Page 3 and 4: »Vepsän kel’ eläškandeb - nec
- Page 5 and 6: VIII A magyar - de sok más - nyelv
- Page 7: XII A SZÓTÁR HASZNÁLATA 1. Valam
- Page 11 and 12: agjatomašti 4 ahthahk agjatomašti
- Page 13 and 14: ajand 8 aktivižuz ajand (-an) fn -
- Page 15 and 16: ambui 12 analiz ambu|i (-jan, -jid)
- Page 17 and 18: arhiv 16 armhas arhiv (-an, -oid) f
- Page 19 and 20: astundkalu 20 azj tálás, 4. menet
- Page 21 and 22: avaitas 24 avtobus tárja a titkot,
- Page 23 and 24: ardveič 28 bibliografine bard||ve|
- Page 25 and 26: uraiduz 32 böbörii buraidu|z (-se
- Page 27 and 28: čokkoida 36 čorskim čokkoi|da (-
- Page 29 and 30: deputatan 40 dublikat deputatan mn
- Page 31 and 32: ehttuda 44 elektroverk ehttu|da (-b
- Page 33 and 34: energii 48 erilaine energi|i (-jan)
- Page 35 and 36: fabrik 52 filosofian fabrik (-an, -
- Page 37 and 38: gimnazii 56 Gruzia gimnazi|i (-jan,
- Page 39 and 40: hambazlu 60 harjata hambaz||lu (-n,
- Page 41 and 42: heinregi 64 heitänd hein||reg|i (-
- Page 43 and 44: heruvim 68 hihtändvoibud heruvim (
- Page 45 and 46: holišt 72 hondostada holišt (-on)
- Page 47 and 48: hüpta 76 hüväroduine hüp|ta (-i
- Page 49 and 50: ičestui 80 igäs ičestu|i (-jan,
- Page 51 and 52: iškend 84 ižandoičend iškend (-
- Page 53 and 54: joga 88 jokseta alkalommal, ~ päiv
- Page 55 and 56: jügusport 92 jäl’ges jügu||spo
- Page 57 and 58: kacuhtada 96 kafe kedik, felügyel,
- Page 59 and 60:
kaikjalpäi 100 kajoz felé, minden
- Page 61 and 62:
kandai 104 kapust kanda|i (-jan, -j
- Page 63 and 64:
kazv 108 kaži baspäi koiv ei kazv
- Page 65 and 66:
kehn 112 kelastuz kehn (-an) fn - k
- Page 67 and 68:
keskhe 116 keskuzliha zött, pagiš
- Page 69 and 70:
kingitada 120 kirgundznam fukar, zs
- Page 71 and 72:
kivipert’ 124 kodi pert’ kőhá
- Page 73 and 74:
koheta 128 koivišt kohe|ta (-ndab,
- Page 75 and 76:
konsultoida 132 koritada konsultoi|
- Page 77 and 78:
koumandeks 136 koumik koumandeks hs
- Page 79 and 80:
kudotud 140 kukištuz kudotud in -
- Page 81 and 82:
kupe 144 kuspäi-se kupe (-n, -id)
- Page 83 and 84:
kül’dümatoi 148 kül’mvaražo
- Page 85 and 86:
känd 152 käred känd I. (-on, -oi
- Page 87 and 88:
kävui 156 kävutoitta školha isko
- Page 89 and 90:
laks 160 lapak laks (-on, -oid) fn
- Page 91 and 92:
lauhtuda 164 legend lauhtu|da (-b,
- Page 93 and 94:
leskiak 168 levenzoitta leski||ak (
- Page 95 and 96:
lihasupal 172 likundurok liha||supa
- Page 97 and 98:
literator 176 lohkaita vágygerjesz
- Page 99 and 100:
lugedas 180 lugusana számlál, ~ed
- Page 101 and 102:
läheline 184 lähteznam läheli|ne
- Page 103 and 104:
lönd 188 löutas lönd (-an, -oid)
- Page 105 and 106:
mairištada 192 maksta pénz, 2. hi
- Page 107 and 108:
matematik 196 mavoisija matematik (
- Page 109 and 110:
melevuz’ 200 merd melevu|z’ (-d
- Page 111 and 112:
modhosind 204 morkofk mod||hosind (
- Page 113 and 114:
munda 208 muretas mun|da (-ib, -i)
- Page 115 and 116:
mägipä 212 märantedmatoi mägi||
- Page 117 and 118:
naimatoi 216 napernas naimato|i I.
- Page 119 and 120:
nerv 220 nimidä nerv (-an, -oid) f
- Page 121 and 122:
nousta 224 nügelzoitta nou|sta (-z
- Page 123 and 124:
objekt 228 oharatkad objekt (-an, -
- Page 125 and 126:
ombelta 232 opendamatoi omb|elta (-
- Page 127 and 128:
ozutada 236 otta ozut|ada (-ab, -i)
- Page 129 and 130:
pago 240 pahuz’ pago (-n, -id) fn
- Page 131 and 132:
palamine 244 paltnanmujuine palami|
- Page 133 and 134:
paukata 248 pehmduda pauk|ata (-tab
- Page 135 and 136:
pertintaguine 252 Petroskoi pertin|
- Page 137 and 138:
piikoi-pimeduz 256 pind piikoi-pime
- Page 139 and 140:
počtkvit 260 pohtta počt||kvit (-
- Page 141 and 142:
požar 264 prihaaig vusteluz pozit
- Page 143 and 144:
puno 268 purpur puno (-n, -id) fn -
- Page 145 and 146:
päelokalušt 272 päivlaskmtullei
- Page 147 and 148:
pätai 276 pöluz päta|i (-jan, -j
- Page 149 and 150:
adkalu 280 radrahatulo rad||kalu (-
- Page 151 and 152:
Raštvad 284 raudtesol’m Raštv|a
- Page 153 and 154:
ibu 288 rind ribu (-n, -id) fn - sa
- Page 155 and 156:
ohl 292 rouhii bátorságot tanusí
- Page 157 and 158:
östta 296 röunväged röst|ta (-a
- Page 159 and 160:
sanad 300 sanuda alig használt sza
- Page 161 and 162:
se 304 segoitada se I. (sen, sidä,
- Page 163 and 164:
sidoda 308 sija sid|oda I. (-ab, -i
- Page 165 and 166:
sobapar 312 sol soba||par (-an, -oi
- Page 167 and 168:
sudmäričez 316 sulatud sud||märi
- Page 169 and 170:
südäintusk 320 sütutez südäin|
- Page 171 and 172:
sömäiduz 324 söttas sömäidu|z
- Page 173 and 174:
zakon 328 zel’l’ zakon (-an, -o
- Page 175 and 176:
tactas 332 tagavokal tac|tas (-iše
- Page 177 and 178:
takt 336 tapandmašin takt I. (-an,
- Page 179 and 180:
tažlak 340 teatrnägudez tažlak I
- Page 181 and 182:
tegovägi 344 tehtas tego||väg|i (
- Page 183 and 184:
terrortego 348 tervehtuda terror||t
- Page 185 and 186:
todennavedii 352 tohuz toden||naved
- Page 187 and 188:
tozioiktuz’ 356 tropine tozi||oik
- Page 189 and 190:
tundustamine 360 turutada tundustam
- Page 191 and 192:
täputand 364 täuz’kudan’ täp
- Page 193 and 194:
uit 368 unetoi uit (-on, -oid) fn -
- Page 195 and 196:
vac 372 vahvištamine vac (-an, -oi
- Page 197 and 198:
valdakaz 376 valdkundmehišt csős
- Page 199 and 200:
vargazkurik 380 varu vargaz||kurik
- Page 201 and 202:
vaugedkarvaine 384 vauvaz vauged||k
- Page 203 and 204:
venošti 388 verb venošti hsz - ha
- Page 205 and 206:
veziuit 392 vigasine vezi||uit (-on
- Page 207 and 208:
vinmarj 396 virkeh vin||marj (-an,
- Page 209 and 210:
voz’suim 400 vägi voz’||suim (
- Page 211 and 212:
väritada 404 väta värit|ada (-ab
- Page 213 and 214:
ühthižtö 408 üks’meline ühth
- Page 215 and 216:
ümbrikacund 412 ünäine ümbri||k
- Page 217:
ö 416 ösoba ö I. (-n, -id) fn -