VEPSZE – MAGYAR SZÓTÁR VEPSÄ – VENGRIALAINE VAJEHNIK

VEPSZE – MAGYAR SZÓTÁR 

VEPSÄ – VENGRIALAINE VAJEHNIK

VEPSÄ – VENGRIALAINE 

VAJEHNIK 

REDAKTOR 

ISTVÁN SAY 

SIÓAGÁRD 2012 

VEPSZE – MAGYAR 

SZÓTÁR 

SZERKESZTŐ 

SAY ISTVÁN 

SIÓAGÁRD 2012

»Vepsän kel’ eläškandeb – nece om meiden vahvmeližuz’.« 

A vepsze nyelv élni fog – ez szilárd meggyőződésem. 

Kézirat – magánszerkesztés 

© Say István 2012 

V 

ELŐSZÓ 

Ez a vepsze-magyar „szótárkezdemény” nem felel meg a szótárkészítés 

szigorú nyelvészeti szabályainak, sokkal inkább kedvtelésből 

tett kísérlet egy kevés figyelmet kapó uráli, közelebbről 

finnugor, még közelebbről balti finn (vagy finnségi) kis rokonnyelv 

elektronikus úton elérhető szókincsének vázlatos magyar 

visszaadására. Rengeteg a hibája, hiánya, fogyatékossága. 

Az anyaga nem nyelvi közegben szerzett tapasztalatokra épül, 

még csak csekély nyelvi tudás sem támasztja alá. Csak részint található 

a Világháló oldalain olyan vepsze irodalmi nyelvi szöveg, 

illetve kevés az olyan hazai nyelvészeti anyag, amelyek segítségével 

nőhetett volna a szerkesztés visszaellenőrzésének foka. 

A vepsze nyelvnek az utolsó két évtizedben kibontakozó reneszánsza 

a 20. század 30-as éveiben folyó kísérlet részbeni kudarcát 

követő új kezdeményezésként egyben e kis nyelv megújításának és 

egységesítésének reményt keltő időszaka. A vepszét immár mindössze 

5-10 ezren beszélők hatalmas területen való szétszóródása 

három nyelvjárási változatot is előidézett. 

A finnországi Vepsän Seura és az oroszországi St. Petersburg 

Vepsian Society munkássága, illetve főleg az Orosz Tudományos 

Akadémia Karéliai Központjában működő Nyelvészeti, Irodalmi és 

Történeti Intézet tevékenysége azonban egyre inkább körvonalaz 

egy véglegesnek tekinthető vepsze irodalmi nyelvet. Ehhez járul a 

vepszék Kodima című internetes folyóiratának törekvése is. 

Anyanyelvük a nemzetközi szervezetek hivatalos nyilvántartásában 

a fokozottan veszélyeztetett nyelvek státuszával rendelkezik. 

A vepsze nyelvet beszélők számához képest ugyanakkor számos 

kísérlet történt vepsze szójegyzékek és szótárak összeállítására. 

Bár ezeknek a közös vepsze nyelvi háttere olykor kétségesnek tűnik, 

a vepsze-magyar szószedet összeállításakor rájuk hagyatkozva 

kisebb-nagyobb mértékben valamennyit felhasználtam. 

A szerkesztés során főleg orosz, angol és lett, olykor finn, karél 

és észt megfeleltetések összevetése szolgálta a megfelelőnek 

tűnő magyar jelentés elérését. Az alapanyagot Nina Zaiceva és

VI 

Maria Mullonen 2007 során kiadott, majd két éven belül a Világháló 

oldalain is megjelenő új orosz-vepsze szótára szolgáltatta, 

amihez jó kiegészítést jelentettek Igor Brodskij vepsze-orosz, illetve 

vepsze-angol szerkesztései, valamint Aldis Rozentāls ezekre 

épülő vepsze-lett szótára. Csekély segítséget a hazai finnugor nyelvészet 

és kevés műfordítás-irodalom magyarral párosított példaszavai, 

példaszószerkezetei is nyújtottak. 

Reménnyel kecsegtető a szerkesztés közben érkezett hír, hogy 

Petroskoiban kiadták Nina Zaiceva új vepsze-orosz szótárát, mely 

a Világhálón egyelőre ugyan elérhetetlen, de későbbi birtoklása további 

nagy segítséget jelenthet majd ennek az anyagnak a folyamatos 

javításához és bővítéséhez. 

Hivalkodás tehát ezt az összeállítást egyelőre szótárnak nevezni. 

Még a kisszótár elnevezés sem lenne teljesen jogos. Bár miközben 

manapság egy valamirevaló kisszótár szócikkeinek száma csak 

7-8 ezer, az itteni szócikkek mennyisége pedig egy-két százzal 

meghaladja a 10 ezret, illetve a szócikkeken belüli példaanyag további 

szószerkezeteinek száma az 5 ezret, a felhasznált szókincs 

összetétele jelentésbeli és nyelvhasználati szempontból sok kívánnivalót 

hagy még maga után a kisszótárak elfogadott szóanyagválasztásához 

képest. 

A fő problémát az itteni szókincs egyes hézagai és egyes túlzásai 

jelentik. A források esetenként nagyon is bőkezűen bánnak igen 

ritka kifejezésekkel is. Ugyanakkor alapvető jelentéseket hordozó 

szavak valamennyiből hiányoznak. Nyilván nem véletlen, hogy a 

vepsze anyanyelvű összeállítók szívesen válogatták be azokat a különleges 

kifejezéseket, amelyeket egy még nagy fokban a természettel 

szimbiózisban élő kis néptöredék akár hétköznapi szinten is 

használ. 

Így az átlagosnál több a magyar anyanyelvű – de egyben a közép-európai 

– ember számára szokatlan, részben ismeretlen növénynek, 

illetve állatnak a neve. Számos éghajlati, természetföldrajzi 

és környezeti kifejezés is olykor magyarázatra szorul, és nem 

is adható vissza egyetlen találó magyar szóval. Nem hiányoznak a 

forrás-összeállításokból a vepsze mitológia – a jelek szerint még 

ugyancsak közkeletű – egyes elnevezései sem. Miként a család, a 

VII 

háztartás, a gazdálkodás számos olyan kifejezése sem, amely egy 

fejlettebb, ipari és fogyasztói társadalom részére akár már szokatlannak 

is tűnhet. 

Esetenként sokféle alakváltozat található, mert feltehetően még 

nem választódott ki egyezményesen a legmegfelelőbb irodalmi 

nyelvi alak. Olykor alig egy-egy hangnyi a különbség ezek között 

a variánsok között. Az immár néhány éve a felhasznált alapanyagokra 

irányuló figyelem azt is rögzíthette, hogy maguk a különféle 

honlapokon található szótárak is folyamatosan fejlődnek. El-eltűnnek 

belőlük szavak, nyilván olyanok, amelyek egy standardizálandó 

irodalmi nyelv számára kétes értékűeknek bizonyultak. 

Menetközben pedig a különféle nyelveken visszaadott jelentések 

közé egyre több kerül be a globalizáció hatására gyarapodó és 

terjedő szókincsből is. Hogy ezek a szótárak, szójegyzékek folyamatosan 

fejlődnek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a legkorszerűbb 

és legterjedelmesebb változatok anyagában az idegen 

eredetű szavak (és főleg az újabb keletű szavak) száma a betűrendes 

soron belül kezdőbetűnként a várhatóhoz képest nem egyenletes. 

A rendelkezésre álló vepsze nyelvű szövegek birtokában az 

ilyen típusú szavakkal folyamatosan bővíthető a szótár anyaga. A 

hangalak csak olyan kis mértékben eltérő ugyanis a világszerte 

használt változatokhoz képest, hogy ezeknek a szavaknak a jelentését 

legtöbbször nem is kell külön keresni, illetve megfejteni. 

A fejlesztésben szerepet játszhat majd az is, ha az eddigi folyamatot 

visszájára fordítva megkezdődik egy magyar-vepsze szótár 

vagy legalább szójegyzék szerkesztése. Annak révén bukhatnak 

ki azok a jelentés- és ezáltal szóhiányok, amelyek pótlásával bővülhet 

a jelen kísérlet is. 

A szerkesztés során felhasznált példaanyag értéke is nagyon 

vegyes. Egyrészt az eredeti források által kínált példaszerkezetek, 

példamondatok, frazémák át nem vételét csak ritkán lehetett felvállalni, 

még akkor is, hogyha a meglévők többször nem a legalkalmasabbnak 

tűntek, ám ezek legalább hozzájárulhatnak némi nyelvtani 

alapismeret elsajátításához. Másrészt kívánkozó szerkezetek, 

nyelvi fordulatok és vonzatok vepsze megfelelője eleve ismeretlen 

maradt.

VIII 

A magyar – de sok más – nyelv szempontjából is sajátos helyzetet 

teremt, hogy a vepsze nyelvben nincsenek igekötők. Ennek 

következtében egy-egy vepsze ige a magyarban megfeleltethető 

szinte minden fontosabb igekötő révén létrehozott jelentésmódosulással 

is. Ez a fő magyarázata, hogy a szócikkek szótári alakjainak 

60 %-át a főnevek adják, és a további névszók (melléknév, számnév, 

névmás) részaránya is további 15 %-ot, valamint a névszói 

eredetű határozószóké is 5 %-ot tesz ki. Azaz az igék képviselete 

(ideszámítva a névszói ragozásban részt nem vevő igeneveket is) 

alig éri el a 20 %-ot, hiszen az egyéb szófajok is lekötnek összesen 

1-2 %-nyit. 

A terjedelem szűkösségénél, a jelentésbeli hiányoknál is nagyobb 

problémát jelenthet azonban ennek a szótárnak minden valószínűség 

szerinti sok-sok szócikkbeli hibája, tévedése, rossz 

megfejtése. Szép számban rejtőzhetnek ugyanis a sorok között 

minden fordítói, szótárszerkesztői jó szándék és igyekezet legborzalmasabb 

rémei, az úgy nevezett „leiterjakabok”. Nem feltétlenül 

tisztességes, de feltételeznünk kell, hogy ezek közül néhány már a 

forrásokban is ott lapult. Ebben az esetben a konkrét vepsze nyelvi 

ismeret nélkül ezek nyilván változatlanul továbbélnek a más nyelvből 

örökölt módon. 

Tetézhette ezt, hogy a kétszeres, olykor háromszoros átültetés 

sorozatában ezek főleg saját hozzánemértésből és figyelmetlenségből 

is megszaporodhattak. A szerkesztés folyamatában olykor felfeltűnt 

egy-egy ilyen félreértés, félrefordítás, amikor is törekedtem 

a korrekcióra. Ennek a teljes szócikkállományon belüli megvalósítása 

azonban ilyenkor is bőven szenvedhetett csorbát. Szövegszerkesztési 

keveredésből, sőt a többszöri átolvasás ellenére megmaradó 

puszta elütésből, sajtóhibából is származhat szép számú zavar. 

Ám ebben a kezdetleges formájában is legyen ez a kis szótár 

tisztelgés a túlélésükért küzdő vepszék előtt! És legyen ez a szótár 

mindenképpen a magyarországi hivatásos finnugor nyelvészetet – 

netán annak a hazai felsőfokú képzésben éppen most felnövekvő új 

nemzedékét – sarkalló kísérlet, amelynek nyomán egy bőven javított 

és főleg kiegészített változatot remélhetőleg mihamarabb biztonsággal 

hasznosíthatnak majd a vepsze nyelv iránt érdeklődők! 

IX 

FELHASZNÁLT FORRÁSOK 

1) Keresztes László: A vepsze irodalmi nyelv az új evangéliumfordítás 

tükrében. 

in: Folia Uralica Debrecensiensia 15. 

2) „Kodima”-Lehtez Internetas. 

http: kodima.1accesshost.com/kodima/kodima.htm 

3) St. Petersburg Vepsian Society. 

http: kodima.narod.ru 

4) Uz’ venä-vepsläine vajehnik. 

http: www.krc.karelia.ru/doc_download.php?id=2217&table... 

5) Vepsä-Englantilaine Vajehnik. 

http: kodima.1accesshost.com/dictionary.htm 

6) Vepsä-Latvijalaine Vajehnik. 

http: www.eraksti.lv/forma.php?gid=98&b=1 

7) Vepsä-Lätläine Vajehnik. 

http: www.rikoyota.oh.lv/?ct=veps 

8) Vepsän-Karjalan-Suomen Sanasto. 

http: www.veps.de/Sanasto 

9) Vepsän Seuran kotisivut. 

http: veps.org

X 

A VEPSZE ÍRÁS ÉS KIEJTÉS 

A vepsze írás valamennyi használatos beszédhangját egyetlen 

latin betűvel jelöli, így a kiejtés könnyen elsajátítható. (Idegen eredetű 

szavakban csak legújabban jelent meg a dž, amely a köznyelvben 

feltehetően még nem a č teljes értékű hangzásbeli allofónja, 

hanem sokkal inkább csak a nemzetközi ejtésmintát követő 

írásképi megoldás.) 

A zöngésség vagy a képzés helye szerinti hasonulást gyakran 

az ejtett hangnak megfelelően írásban is jelölik, ami tovább könynyíti 

a kiejtés megtanulását. 

Előfordul több mássalhangzó hosszú változata is, ezt az írás az 

adott hang betűjének megkettőzésével jelöli. 

A magánhangzók: a, o, u, ö, ü, ä, e, i. Ezek közül az a ejtése 

rövid á, az ä ejtése rövid nyílt e, az e ejtése pedig rövid zárt é. A 

többi magánhangzót jelölő betű ejtése a magyaréval azonos. 

A kettőshangzók (pl. ai, oi, au, ou stb.) esetében a két magánhangzó 

gyakorlatilag nem képez külön szótagot, együttes kiejtési 

időtartamuk hosszú hangzónyi. Kivételt főleg az összetételek határán 

egymás mellé kerülő magánhangzók jelentenek, amelyek legtöbbször 

külön szótagképzők maradhatnak. 

A mássalhangzók: m, b, p, v, f, n, d, t, z, s, c, l, r, ž, š, č, j, g, k, 

h. Közülük az s ejtése sz, az š ejtése s, a ž ejtése zs, a č ejtése pedig 

cs. A többi mássalhangzót jelölő betű ejtése (a szabályszerű lágyulások 

eseteit kivéve) lényegileg a magyaréval teljesen azonos. 

A vepsze nyelvben létezik – a č, az š, a ž és értelemszerűen a j 

kivételével – valamennyi mássalhangzónak lágy változata is. Az ä, 

e, i magánhangzók az előttük álló mássalhangzókat eredendően palatalizálják. 

Szóvégi mássalhangzó esetében, illetve az a, o, u magánhangzók 

előtt a lágy változatot az alaphangot jelölő betűre mögötte 

tapadó felső vessző (’) különbözteti meg. A gyakrabban 

hosszú l’ és t’ jelölésében a betűkettőzésben a felső vessző is részt 

vesz: l’l’ és t’t’ formában. A jésített (palatalizált) mássalhangzók: 

m’, b’, p’, v’, f’, n’, d’, t’, z’, s’, c’, l’, r’, g’, k’, h’. Ezek közül a 

magyar számára három könnyen ejthető. Az n’ ejtése megközelítő- 

XI 

leg ny, a d’ ejtése megközelítőleg gy, a t’ ejtése pedig megközelítőleg 

ty. A többi jésített mássalhangzó esetében az alaphangnak 

egy kissé „selypesebb” változatát célszerű ejteni. (A megfelelő 

magyar hang teljes j-vel bővített ejtése helytelen megoldás!) A jelölt 

lágy hangok a betűsorban nem kaptak külön helyet, azaz a besorolás 

szempontjából az egyes mássalhangzókat követő lágyságjel 

közömbös. 

A vepsze nyelv a magyarhoz hasonlóan élhangsúlyos, vagyis a 

szóhangsúly zömében az első szótagra esik. Olykor érzelmi nyomaték 

kifejezésére, illetve újabban átvett idegen eredetű szavakban 

az eredetihez igazodva térhet el a hangsúlyozás.

XII 

A SZÓTÁR HASZNÁLATA 

1. Valamennyi szócikk esetében: A vepsze szót, számos szófaj 

esetében az alaktani tőváltozata(i)ra utaló zárójelbe tett ragozott 

tővége(ke)t, egyes szófajoknál a vonzott esetet, majd a 

szófaj megjelölését követően gondolatjellel elválasztva a 

vepsze szó magyar megfelelője vagy megfelelői következnek. 

Itt esetenként zárójelben külön utalás segít a többféle értelmezési 

lehetőség megfelelő elkülönítésében. Ahol lehetséges, ott 

szerkezetbe foglalt példák tágítják az eredeti szó jelentéstartalmát. 

A szócikkben ilyen céllal szerepeltetett szerkezeten belül 

az adott szó választóvonal (|) előtti, úgy nevezett szótári tövét 

tilde (~) helyettesíti. 

2. Névszók (főnév, melléknév, számnév, névmás) esetében: A szócikkben 

a vepsze névszó egyes szám alanyesetű (singularis 

nominativus) alakja található. Amennyiben a hangok egymásutániságából 

következően a tő mássalhangzójának hasonulása, 

magánhangzójának megváltozása, hangkivetés, esetleg hangátvetés 

következik be a tőváltozat(ok)ban, akkor a szótári tőben 

függőleges választóvonal (|) szeli le az alaptőről a változó 

részt. Ugyanez a megoldás a fokváltó szótövek esetében is. 

Ilyenkor a tővégi változatot a megfelelően ragozott formában 

vesszővel elválasztva sorolja fel a szócikk. A szótőtípusok esetében 

a közölt tővégi változatok az egyes szám birtokos eset 

(singularis genitivus), illetve a többes szám részelő eset 

(pluralis partitivus) alakja szerintiek. Amennyiben bizonyos 

esetekben további tőváltozat jelenik meg, úgy a szócikk az 

előbbi kettő közé ékelten közli az egyes szám részelő eset 

(singularis partitivus) alakját is. Eltérő a megoldás az összetett 

számnevek esetében, ahol a ragozás különlegességei miatt a 

zárójelen belül a teljes szóalakok olvashatók. A szófaj megnevezésénél 

külön megjegyzés utal rá, ha a vepszében csak többes 

számú alapalak létezik, vagy a többesszámú alapalak némi 

jelentésmódosulást hordoz. A magyar jelentés vagy jelentések 

rendesen egyes szám alanyesetű szótári alapalak formájában 

XIII 

állnak. Amennyiben kivételes esetben ez nem oldható meg, 

akkor jobbára szószerkezettel való körülírás szerepel. 

3. Határozószók esetében: A vepsze nyelvészet sok európai 

nyelv leírásához hasonlóan szinte teljes számban önálló szófajú 

határozószóként kezeli azokat a ragos névszói alakokat, 

amelyek használata az átlagosnál gyakoribb. Ezt elfogadva, a 

forrásanyagokat hűen követve ezek a szavak itt is önálló szócikket 

kaptak. 

4. Igék esetében: A szócikkben a vepsze főnévi igenév (infinitivus) 

alakja található, amelytől az elválasztójel (|) úgy különíti 

el az infinitívuszi toldalékot, hogy a tővégváltozásokra is figyelemmel 

van. Egyébként minden más tekintetben a névszói 

szócikkekével azonos kifejtés következik azzal a különbséggel, 

hogy a szótőtípusok esetében a közölt tővégi változatok a 

kijelentő mód, jelen idő (praesens) egyes szám 3. személy és a 

kijelentő mód, elbeszélő múlt idő (imperfectum) egyes szám 3. 

személy alakja szerintiek. A szófaj megnevezésénél itt külön 

megjegyzés utal rá, ha a vepsze ige alaktanilag – és nem a magyar 

jelentésének megfelelően – visszaható. A magyar jelentés 

vagy jelentések rendesen kijelentő mód, jelen idő egyes szám 

3. személyű szótári alapalak formájában állnak. Amennyiben 

kivételes esetben ez nem oldható meg, akkor jobbára szószerkezettel 

való körülírás szerepel. 

5. Igenevek esetében: A névszóragozásban részt nem vevő igenevek 

melléknévi vagy határozószói jelentéstartalmuk szerint 

nem az ottani kategóriában, hanem igenévként külön lettek jelölve. 

6. Névutók és elöljárószók esetében: A szócikkben a vepsze névutót, 

illetve elöljárószót követően, a szófaj megnevezése előtt 

zárójelben található a vonzott nyelvtani eset vagy esetek latin 

rövidítése. 

7. Egyéb szófajok esetében: Általában nincs külön taglalás. 

8. Összetett szavak esetében: Az önálló szócikket adó összetett 

szavak tagjait egymástól függőleges kettősvonal (||) választja 

el. Önálló szócikként szerepel – annak jelentős nyelvi gyakorisága 

esetében – összetett szavak több elő-, illetve utótagja is.

XIV 

9. Azonos alakúság vagy többszófajúság esetében: A vepsze változatokat 

a vepsze szótári alapalak után római számok jelölik. 

Ez az eljárás akkor is, ha a többféle jelentés már annyira szétágazott, 

hogy az összefüggés nehezebben lenne követhető. 

10. Több jelentés esetében: A jelentéstanilag lényegesebben eltérő 

magyar változatokat arab számok különböztetik meg. 

11. Frazémák (szólások, közmondások, szállóigék) esetében: Általában 

teljes mondatok szerepelnek a szócikk többi részétől álló 

rombusszal (◊) leválasztva. A mondatokon belül a szócikk 

érintett szava teljes alakjában – azaz nem a szótári tő tildével 

történő kiváltásával – jelenik meg. A magyarban használatos 

közel hasonló jelentésű nyelvi formát követően, amennyiben a 

szó szerinti fordítás ettől jelentősen eltér, zárójelben ez is olvasható. 

XV 

RÖVIDÍTÉSEK 

A szófajok magyar nevének és egyes nyelvtani kifejezéseknek a 

rövidítései: 

esz = elöljárószó 

fn = főnév 

hsz = határozószó 

in = igenév 

isz = indulatszó vagy egyéb mondatszó 

ksz = kötőszó 

mn = melléknév 

msz = módosítószó 

nm = névmás 

nu = névutó 

öet = összetett szó előtagja 

öut = összetett szó utótagja 

szn = számnév 

tsz = többes számú 

vh = visszaható 

A magyar „vala-” előtagot „v” betű rövidíti: 

vhol = valahol, vki = valaki, vmi = valami stb. 

A névutók és elöljárószók által vonzott (balti finn leíró nyelvészeti 

módszertan szerinti) esetek latin nevének rövidítései: 

abes = abessivus 

ades = adessivus 

allat = allativus 

elat = elativus 

gen = genitivus 

illat = illativus 

ines = inessivus 

part = partitivus 

prolat = prolativus

XVI 

A VEPSZE ÁBÉCÉ 

A a, B b B’ b’, C c C’ c’, Č č, D d D’ d’, E e, F f F’ f’, 

G g G’ g’, H h H’ h’, I i, J j, K k K’ k’, L l L’ l’, 

M m M’ m’, N n N’ n’, O o, P p P’ p’, R r R’ r’, 

S s S’ s’, Š š, Z z Z’ z’, Ž ž, T t T’ t’, U u, V v V’ v’, 

Ü ü, Ä ä, Ö ö 

Az alfabetikus sorrendben van néhány jelentős eltérés a magyar 

– és általában európai – betűrend szabályaitól, a vepsze inkább az 

észt és finn gyakorlatot követi. 

A č, az š, illetve a ž betűk közvetlenül a nekik megfelelő ékezet 

nélküli c, s, illetve z betűk után következnek, ami így szabályszerű. 

A betűk közül a z,ž párja azonban már nem a betűsor végén található, 

hanem beékelődik az s,š után a t betű elé. 

A magánhangzókat jelölő ékezetes betűk pedig az ábécé legvégére 

kerültek, ahol a finn betűrendszer példáját követik ü, ä, ö sorrendben. 

a 1 absolutižikš 

a ksz – azonban, pedig, viszont, 

~ se különben, máskülönben, 

amúgy 

aba|i (-jan, -joid) fn – kis öböl, 

öblöcske 

abe||kirj (-an, -oid) fn – ábécé, 

betűsor 

abessiv (-an) fn – abesszívusz 

abid I. (-on, -oid) fn – megbántás, 

sértés, ala ota ~oks! ne 

sértődj meg! avarad ~od súlyos 

sértések, otta ~oks megbántódik, 

megsértődik, magára 

veszi a sértést 

abid II. hsz – megbántódva, sértetten, 

durcásan 

abidahi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. fájó, fájdalmas, 2. elszomorító, 

szomorúságos, ~žiš aigoiš 

szomorúságos idők, 3. panaszos 

abid||kirje|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – panaszlevél, panaszos levél 

abidoi|tta (-čeb, -či) ige – megsért, 

megbánt 

abidoi|ttas (-čese, -čihe) vh ige 

– 1. megbántódik, megsértődik, 

2. elkeseredik 

abidoittud in – 1. sértődött, sértett, 

megbántott, pagišta ~ änel 

sértődött hangon beszél, 2. durcás 

A 

abidoka|z (-han, -st, -hid) mn – 

1. sértő, bántó, 2. sértegető, 

megsértő, megbántó 

abidošti hsz – megbántódva, megsértődve, 

sértetten 

abidoto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

nem sértő, nem bántó, ~mad 

iloižed nem bántó tréfák, nem 

sértő tréfák 

abid||san|a (-an, -oid) fn – panasz, 

panasztétel, zokszó, panaszos 

szó 

abi|tta (-dib, -di) ige – megbánt, 

megsért 

abittu|da (-b, -i) ige – 1. megbántódik, 

megsértődik, 2. elkeseredik 

abiturient (-an, -oid) fn – érettségiző 

ablativ (-an) fn – ablatívusz 

abonent (-an, -oid) fn – előfizető 

abrikos (-an, -id) fn – kajszibarack, 

sárgabarack 

absoluti|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– abszolút, tökéletes, ~ne arv 

abszolút érték, ~ne enambuz 

abszolút többség, ~ne kuland 

abszolút hallás, ~ne monarhii 

abszolút monarchia, ~žed 

lugud abszolút számok 

absolutižikš hsz – tökéletesen, 

abszolúte

abstrakcii 2 adivoita 

abstrakci|i (-jan, -joid) fn – 

absztrakció, elvonatkoztatás 

abstrakti|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– absztrakt, elvont 

absurd (-an) fn – abszurd 

absurdi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

abszurd, képtelen 

abu (-n, -id) fn – 1. segítség, 

kesknäine ~ kölcsönös segítség, 

kucta ~hu segítségül hív, 

maksmatoi ~ pénzügyi segítség, 

tactas ~hu segítségére 

siet, tulda ~hu segítségére érkezik, 

2. segély, kölcsön, támogatás, 

antta ~ kisegít, segítséget 

ad, rahoitajiden ~ 

szponzori támogatás, 3. szívesség, 

pakita ~d szívességet 

kér 

abu||- öet – segéd- 

abučki hsz – segítőleg, segítőkészen 

abu||material (-an, -oid) fn – 

segédanyag 

abumato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– gyámoltalan, tehetetlen, élhetetlen 

abunik (-an, -oid) fn – segéd, 

segítő (személy) 

abu||ozuteseli|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – szemléltető 

abu||ozute|z (-sen, -st, -sid) fn – 

szemléltető eszköz 

abu||rah|ad (-oid) tsz fn – segély, 

támogatás, hozzájárulás, 

adomány 

abu||škol (-an, -id) fn – kisegítő 

iskola 

abut|ada (-ab, -i) ige – 1. segít, 

2. kisegít, megsegít, 3. aszszisztál, 

segédkezik 

abutto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

gyámoltalan, tehetetlen, élhetetlen, 

~i olii gyámoltalan lény, 

tehetetlen alak 

ad (-un, -uid) fn – pokol, judu 

kuti ~us pokoli zaj 

adessiv (-an) fn – adesszívusz 

aditiv (-an) fn – aditívusz 

adiv (-on, -oid) fn – 1. vendég, 

kucmatoi ~ hivatlan vendég, 

kucta ~oid vendégeket hív, 

möhäine ~ késői vendég, 2. 

vendégség, kävuda ~oihe vendégségbe 

megy, mända ~oihe 

vendégségbe megy, olda 

~oiš vendégségben van, vendégeskedik 

vhol, takada lähtta 

~oihe vendégségbe készül 

adiv||ajelu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

vendégjáték, vendégszereplés 

adiv||honu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

szalon, társalgó, hall 

adivoičet|ada (-ab, -i) ige – vendégül 

lát, megvendégel, jóltart 

adivoičeta|i (-jan, -jid) mn – vendégszerető 

adivoičetu|z (-sen, -st) fn – vendéglátás, 

szíveslátás, jóltartás 

adivoi|ta (-čeb, -či) ige – megvendégel, 

vendégül lát, jóltart 

adivoitas 3 agjatoi 

adivoi|tas (-čese, -čihe) vh ige – 

vendégeskedik 

adiv||per|t’ (-tin, -tid) fn – fogadó, 

szálló, szálloda, vendégház 

adiv||söm|äd (-id) tsz fn – ételital, 

enni-innivaló 

adivu|z (-sen, -st, -sid) fn – megvendégelés, 

vendéglátás 

administraci|i (-jan, -joid) fn – 

adminisztráció, igazgatás, közigazgatás 

administrativi|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – adminisztratív, igazgatási, 

közigazgatási 

administrator (-an, -id) fn – adminisztrátor 

admiral (-an, -id) fn – admirális, 

tengernagy 

adr (-an, -oid) fn – eke 

adres (-an, -oid) fn – cím, lakcím, 

juridine ~ bejelentett lakcím, 

oiged ~ pontos cím 

adresat (-an, -oid) fn – címzett 

(személy) 

adresui|da (-b, -) ige – címez, 

megcímez 

adr||luzik (-an, -oid) fn – ekevas, 

csoroszlya 

advokat (-an, -oid) fn – ügyvéd 

aerodrom (-an, -id) fn – reptér, 

repülőtér 

aero||foto (-n, -id) fn – légi fotó, 

légi fénykép 

aero||port (-an, -id) fn – repülőtér, 

légikikötő 

aforizm (-an, -oid) fn – aforizma 

Afrika (-n) fn – Afrika 

afrikala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – afrikai (személy) 

afrikala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – afrikai, Afrikába való 

agan|od (-oid) tsz fn – korpa 

aganoika|z (-han, -st, -hid) mn 

– korpa-, korpából készült, ~z 

leib korpakenyér 

agent (-an, -oid) fn – üzletszerző, 

ügynök 

agitaci|i (-jan, -joid) fn – agitáció, 

mozgósítás 

agitator (-an, -oid) fn – agitátor 

agitirui|da (-b, -) ige – agitál, 

mozgósít 

agj (-an, -oid) fn – 1. vég, vége 

vminek, külän ~as a falu végén, 

mail’man ~ a világ vége, 

2. tájék, 3. környék, körzet, 

járás, terület, Petroskoin 

~ Petrozavodszki körzet 

agja|ine(-ižen, -št, -ižid) fn – 

vége vminek, hegye vminek, 

csúcsa vminek, kelen ~ine a 

nyelv hegye 

agjaks hsz – végül is, végezetül, 

végtére, végsősoron. legvégül 

agjalaz hsz – végérvényesen, véglegesen, 

mäne ~! pusztulj innen! 

tűnj el! 

agjato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

végtelen, vég nélküli

agjatomašti 4 ahthahk 

agjatomašti hsz – végtelenül, vég 

nélkül 

agjemba|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– végső, végén lévő 

agjoiči hsz – végérvényesen, véglegesen 

aglomeraci|i (-jan, -joid) fn – 

agglomeráció 

agrari|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

mezőgazdasági, agrár-, ~ politik 

agrárpolitika, mezőgazdasági 

politika, ~ reform agrárreform, 

mezőgazdasági reform 

agressi|i (-jan, -joid) fn – agresszió, 

erőszak 

agressivi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– agresszív, erőszakos, támadó 

agressivižikš hsz – agresszívan, 

erőszakosan, támadólag 

agressor (-an, -id) fn – agreszszor, 

támadó (személy) 

agronom (-an, -id) fn – agronómus, 

mezőgazdász, mezőgazda 

agronomi|i (-jan) fn – agrártudomány 

ah! isz – ah! 

ahav (-on, -oid) fn – fuvallat, 

szellő, enyhe tavaszi szél 

ahavoičet|ada (-ab, -i) ige – szárít, 

aszal, hervaszt 

ahavoičetu|da (-b, -i) ige – szárad, 

elszárad, aszalódik, hervad, 

elhervad 

ahavoi|ta (-čeb, -či) ige – fúj, 

fújdogál, enyhén fúj 

ahavoitud in – szélfújta, szélcserzett, 

~ mod szélcserzett 

arc 

ahavo|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

fuvallat, szellő, szelecske 

ahavoka|z (-han, -st, -hid) mn – 

szeles 

ahavo|z (-sen, -st, -sid) fn – halánték, 

hahkad ~sed ősz halánték, 

deres halánték 

ahj|ata (-ab, -oi) ige – ostoroz, 

korbácsol, megkorbácsol 

ahkand (-an) fn – meglepődés, 

rácsodálkozás, hangos ámulatba 

esés 

ahkit|ada (-ab, -i) ige – meglepődik, 

rácsodálkozik, ámulatba 

esve felkiált 

ahk|ta (-ab, -i) ige – elcsodálkozik, 

meglepődik, ámulatba 

esve felkiált 

ahk|ud (-uid) tsz fn – töpörtyű, 

pörc 

aht|az (-han, -ast, -hid) mn – 

szűk, szoros, szűkös, ~az aig 

szűkös idő, eläda ~has szűkösen 

él, szűkében él vminek, 

~az hardjoiš vállban szűk, 

~had sapkad szoros csizma 

ahtaz||meli|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – kistudású, szűklátókörű, 

~ mez’ szűklátókörű ember 

ahthahk (-on, -oid) mn – eléggé 

szűk, eléggé szoros 

ahthas 5 aiganke 

ahthas hsz – szűken, szorosan 

ahthašti hsz – 1. szorosan, 2. 

zsúfoltan 

ahthemba hsz – szorosabban, 

összébb, szűkebben 

ahthu|z’ (-den, -t) fn – szűkösség 

ahtišt|ada (-ab, -i) ige – szorít, 

összeszorít, nyom, összenyom 

ahtištu|da (-b, -i) ige – összeszorul, 

összenyomódik, összeszűkül 

ahven (-en, -t, -id) fn – sügér, 

ongitada ~id sügért horgászik 

ahven||hein (-än) fn – békaszőlő 

ahven||maim (-an, -oid) fn – sügérporonty 

aid (-an, -oid) fn – kerítés, seižutada 

~ kerítést emel 

aidoi|da (-b, -) ige – elkerít 

aidoite|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

elkerítés, körbezárás, 2. karám 

aig (-an, -oid) fn – 1. idő, időszak, 

abidod ~ad szomorúságos 

idők, ~ ahtaz, szűkös idő, 

amuižiš ~oiš hajdani időkben, 

régi időkben, edel ~ad 

idő előtt, edeližel ~al korábbi 

időkben, egykori időkben, hajdani 

időkben, ičeze ~an jókor, 

idejében, kellő időben, 

joudai ~ szabad idő, lühüdaks 

~aks rövid időre, ~ me- 

letamha gondolkodási idő, ~an 

mändes idővel, kis idő múltával, 

mänetada ~ad fecséreli 

az időt, oiged ~ pontos idő, 

opendusen ~ tanítási idő, pakita 

~alaze lefoglal, megrendel, 

pit’käks ~aks hosszú időre, 

pordon ~ egy kis idő, 

arasznyi idő, päilongin ~an 

ebédidőben, se ~ om itt az 

idő, elérkezett az ideje, sil ~al 

ebben az időben, ez idő tájt, 

~an sirttes idők során, idők folyamán, 

söndan ~ étkezési idő, 

uhtei ~ mänetada hasztalanul 

fecsérli az idejét, volaz ~ 

nehéz idő, vähä ~ad kis idő, 

kevés idő, vähän ~ad nem 

sokáig, ühten ~an egyidejűleg, 

äjak ~ad om? mennyi idő 

van? äjak om ~ad? mennyi 

az idő? 2. idő (nyelvtan), 

männu ~ múlt idő, verban ~ 

igeidő 

aigahk hsz – jókor 

aigaidešti hsz – korán 

aigaižel hsz – rövid időn belül 

aigal hsz – idejében, időben 

aigali|ne (-žed, -št, -žid) mn – 

korai, kora, ~ne keväz’ kora 

tavasz, ~žed pakaižed korai 

fagyok 

aigan (gen) nu – vminek az idején, 

sen ~ annak idején, akkoriban 

aiganke hsz – idővel

aiganlugend 6 ajada 

aigan||lugend (-an) fn – időszámítás, 

edel meiden ~ad 

időszámításunk előtt 

aigan||mänetand (-an) fn – időtöltés 

aigast|ada (-ab, -oi) ige – 1. marad, 

várakozik, 2. időt húz, 

halaszt, tétovázik, késlekedik 

aigašti hsz – korán 

aigato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

korai, idő előtti, alkalmatlan 

aig||bilet (-an, -oid) fn – bérlet 

aigemba hsz – korábban 

aig||keskust (-an, -oid) fn – 1. 

időszak, időköz, 2. szünidő, 

szünet 

aig||kirj (-an, -oid) fn – krónika 

(történelem) 

aig||kirjute|z (-sen, -st, -sid) fn 

– feljegyzés 

aig||leht (-en, -id) fn – időtábla 

aig||lehte|z (-sen, -st, -sid) fn – 

újság, hírlap, lap, folyóirat 

aig||lehtez||me|z’ (-hen, -st, -hid) 

fn – újságíró, hírlapíró 

aig||mär (-an, -id) fn – időrend 

aig||märiče|z (-sen, -st) fn – beosztás, 

időbeosztás, ütemezés 

aigoin hsz – talán, tán, netán, 

esetleg 

aigoiš hsz – korán 

aig||plan fn – menetrend, ~an 

mödhe – mentrend szerint 

aig||tablic fn – órarend 

aig||tego (-n, -id) fn – esemény, 

történés 

aigvodhe hsz – jó előre, kellő 

időben, előzetesen 

aig||vo|zne (-ččen, -ttušt, -ččid) 

mn – felnőtt, felnőttkorú 

ailast|ada (-ab, -oi) ige – nyilal, 

beleszúr (a fájdalom), südäikerha 

~da szúr a szíve, nyilal 

a szívébe 

aila|z (-sen, -st, -sid) fn – kólika, 

bélgörcs, hascsikarás 

ainast|ada (-ab, -oi) ige – beleszúr, 

beledöf, belefúr 

ainast|adas (-ase, -oihe) vh ige 

– 1. belefúródik, 2. nekiütközik, 

nekicsapódik, nekivágódik, 

összeütközik 

ainastu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

összeütközés, ütközés, ütközet, 

összecsapás 

air (-on, -oid) fn – evező, ištta 

~oiš evezőhöz ül 

aiža|z (-han, -st, -hid) fn – kocsirúd, 

villásrúd 

ait (-an, -oid) fn – csűr, hombár, 

pajta 

aita|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

kamra, fészer 

aiv|od (-oid) tsz fn – agy 

aivo|ižed (-ižid) tsz fn – kisagy 

aj|ada I. (-ab, -oi) ige – 1. 

megy, jár, halad, utazik, elutazik, 

útra kel, közlekedik, 

~ada astti gyalog jár, ~ada 

avtol autóval jár, autóval utazik, 

autóval közlekedik, ~ada 

čugul négykézláb jár, négy- 

ajada 7 ajamed 

kézláb megy, ~ada ezinenan 

élen jár, élen halad, ~ada hebol 

lóval jár, lovon jár, lovagol, 

~ada hilläšti lassan halad, 

~ada jonusel vonattal 

jár, vonaton utazik, ~ada kahthe 

kabjaha galoppozik, szökellve 

jár, ~ada kezrkorjal 

fogaton utazik, ~ada kodihe 

hazautazik, ~ada mašinal gépjárművel 

utazik, gépkocsival 

utazik, ~ada metrol metrón 

utazik, metróval jár, ~ada oiktad 

tedme sima úton halad, 

~ada porshal négykézláb jár, 

négykézláb megy, ~ada päavtotedme 

autópályán közlekedik, 

~ada päle rámegy vmire, 

felmegy vhova, ráhajt vmire, 

felhajt vhova, ~ada pätedme 

főúton halad, főúton közlekedik, 

~ada raccil lóháton 

közlekedik, lóháton jár, ~ada 

regel, ~ada reges szánon jár, 

szánon utazik, szánkózik, se 

aig om ~ada ideje utazni, 

ideje útra kelni, ~ada telegal 

szekéren utazik, ~ada vast 

lainhid hullámokkal szemben 

halad, 2. gurul, gördül, kerekezik, 

kocsikázik, 3. közeledik 

vmihez, közelít vmihez, 

közelébe ér vminek, ~ada pertinnoks 

közeledik a házhoz, 

4. vezet vhol, vezet vhova, elvezet 

vhova 

aj|ada II. (-ab, -oi) ige – 1. hajt, 

kihajt, terel, kiterel, űz, kiűz, 

zavar, kizavar, kerget, kikerget, 

~ada kodihe hazahajt, hazaterel, 

~ada lehmid omaluižhe 

a teheneket a legelőre 

hajtja, ~ada lehmäd stadha 

csordába tereli a tehenet, 2. 

gurít, görget, gördít, hengerget, 

3. gyúr, nemezel, ~ada 

kan’gad lábravalót nemezel, 

~ada pirgoid pirogot gyúr, 

~ada tahtast tésztát gyúr, 4. 

ver, bever, üt, beüt, ~ada nagloid 

szöget üt, szöget beüt, 

szöget ver, szöget bever, ~ada 

seibaz maha karót ver le a 

földbe, 5. borotvál, leborotvál, 

~ada bard szakállt leborotvál, 

6. kicsorbít, ~ada kirvest 

fejszét kicsorbít, 7. szánt, 

tör, feltör, ~ada vagoid barázdát 

szánt, barázdát tör 

aj|ada III. (-ab, -oi) ige – kel, 

megkel 

aj|adas (-ase, -oihe) vh ige – 1. 

rohangászik, futkos, szaladgál, 

2. befut vmit, benő vmit, 

elburjánzik, 3. bekapcsolódik, 

rákapcsolódik, ~adas paginha 

bekapcsolódik a beszélgetésbe 

aja|i (-jan, -joid) fn – járművezető, 

vezető, kocsis 

ajam|ed (-id) tsz fn – szállítás, 

transzport

ajand 8 aktivižuz 

ajand (-an) fn – utazás, közlekedés 

ajand||maks (-un, -uid) fn – útvonaldíj, 

útdíj, utazási díj, útiköltség 

ajand||te (-n, -d) fn – közlekedési 

útvonal 

ajat|ada (-ab, -i) ige – 1. vezet, 

irányít, 2. vezet (járművet), 3. 

vmi vhova vezet 

ajatel|da (-eb, -i) ige – szállít 

ajati|ž (-šen, -št, -šid) fn – kelés, 

pattanás 

ajel|ta (-eb, -i) ige – 1. utazik, 

2. úszik (a víz felszínén), vízen 

halad, ~ta motorvenehel 

motorcsónakkal utazik, motorcsónakon 

megy 

ajel|tas (-ese, -ihe) vh ige – utazgat 

ajelu|z (-sen, -st, -sid) fn – járat, 

avtobusan ezmäižel ~sel az 

első autóbuszjárattal, 2. túra, 

~z Evropadme európai túra 

ak I. (-an, -oid) fn – 1. asszony, 

asszonyság, lihav ak terebélyes 

asszonyság, 2. nő, feleség, 

3. öregasszony, vénasszony, 

anyóka, anyó, uk da ~ apóka 

és anyóka 

-ak II. msz – vajon, vajh, -e 

akaci|i (-jan, -joid) fn – akácfa, 

akác 

akademi|i (-jan, -joid) fn – akadémia, 

soda~ katonai akadémia, 

hadakadémia, taideh~ mű- 

vészeti akadémia, tedo~ tudományos 

akadémia 

akademik (-an, -oid) fn – akadémikus 

akademi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– akadémiai 

akcent (-an, -oid) fn – 1. hangsúly, 

nyomaték, 2. akcentus 

akcentirui|da (-b, -) ige – kihangsúlyoz, 

hangsúlyoz, nyomatékosít 

akci|i I. (-ja, -joid) fn – akció, 

cselekvés 

akci|i II. (-ja, -joid) fn – részvény 

akkord (-an, -id) fn – akkord 

akkordeon (-an, -id) fn – harmonika 

ak||po|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – aszszonytárs, 

házas nő 

akrobat (-an, -id) fn – akrobata 

akrobatik (-an) fn – akrobatika 

akrobati|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– akrobatikus 

akt I. (-an, -oid) fn – akta, irat 

akt II. (-an, -oid) fn – 1. aktus, 

esemény, cselekedet, terroristine 

~ terrorcselekedet, 2. cselekmény, 

3. felvonás, jelenet 

(színházi) 

aktivi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. aktív, tevékeny, cselekvő, 2. 

működő, működésben levő 

aktivist (-an, -oid) fn – aktivista 

aktivižu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

aktivitás, cselekvési kedv 

akt’or 9 alangsija 

akt’or (-an, -oid) fn – színész 

aktuali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. aktuális, időszerű, 2. esedékes 

aktualižu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. aktualitás, időszerűség, 2. 

esedékesség 

akul (-an, -oid) fn – cápa 

akustik (-an) fn – akusztika 

akusti|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

akusztikai, akusztikus 

akvarium (-an, -id) fn – akvárium 

al (gen) nu – alatt, katusen ~ a 

tető alatt, mägen ~ a hegy 

alatt, pun ~ a fa alatt 

ala segédige – ne (egyes szám 

2. személyű tiltásban, további 

ragozott alakjai: algha, algam, 

algat, algha), ~ tege muga! 

ne tegyél így! 

alaha|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

alacsony, mély, mélyen fekvő, 

~ine taho alacsony hely, 

mélyen fekvő hely 

alahaks hsz – alulra, le, lefelé, 

a mélybe, ülähänpäi ~ fentről 

lefelé 

alahali hsz – alulra, le, lefelé, a 

mélybe 

ala||hamb|az (-han, -ast, -hid) 

fn – alsó fog 

alahan hsz – alul, lent, lenn, a 

mélyben 

alahanpäi hsz – alulról, lentről, 

a mélyből 

alahašti hsz – alul, lent, lenn, a 

mélyben 

alaiči I. hsz – alul, lent, lenn, a 

mélyben 

alaiči II. (ines) esz – alatt, ~ sildas 

a híd alatt 

alaiči III. (gen) nu – alatt, sildan 

~ a híd alatt 

ala||igä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– kiskorú 

ala|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – kesztyű 

(egyujjas), panda ~ižed 

kädehe kesztyűt húz fel a kezére 

ala||jagand (-an, -oid) fn – alegység 

(katonai) 

ala||kodi (-n, -d) fn – alsóház 

(parlament) 

ala||ku (-n, -id) fn – fogyó hold 

ala||käden hsz – kéz alatt, kéznél, 

keze ügyében 

ala||melü|z’ (-den, -t) fn – tudatalatti 

alanduseto|i (-man, -nt, -mid) mn 

– alaptalan 

alandu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

alap, alapzat, bázis 

alang (-on, -oid) fn – 1. lapály, 

2. horpadás, töbör, bemélyedés 

(földtan) 

alangišt (-on, -oid) fn – alföld, 

síkság 

alangoika|z(-han, -st, -hid) mn 

– alföldi, síkvidéki 

alang||sij|a (-an, -id) fn – alföld, 

síkság

alangtaho 10 alištuda 

alang||taho (-n, -id) fn – alföld, 

síkság 

ala||nim|i (-en, -id) fn – alcím 

ala||opendu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– 1. alsófokú oktatás, 2. alapfokú 

képzés 

ala||pagin (-an, -oid) fn – nyelvjárás 

ala||sij|a (-an, -id) fn – fekvőhely, 

fekhely 

alasti hsz – meztelenre, ruštas 

~ meztelenre vetkőzik 

alasto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

meztelen, csupasz 

ala||škol fn – elemi iskola, alsó 

iskola 

ala||štan|ad (-oid) tsz fn – alsónadrág 

alaz I. (part) esz – vmin lefelé, 

~ joged a folyón lefelé 

alaz II. (prolat) nu – lefelé, jogedme 

~ a folyón lefelé 

ala||žir (-un, -uid) fn – földszint, 

első szint, alsó szint 

al’bom (-an, -id) fn – album 

ald (-on, -oid) fn – hullám 

aldoitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

hullámzás 

aldoka|z (-han, -st, -hid) mn – 

hullámzó, hullámos 

alemba hsz – alacsonyabban, lejjebb 

alemba|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– 1. alsó, ~ine jupk alsószoknya, 

2. alárendelt, beosztott, 

alkalmazott 

alenemi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

csökkenés, mérséklődés, temperaturan 

~ne hőmérsékletcsökkenés 

alenzoit|ta (-ab, -i) ige – 1. lecsökkent, 

csökkent, mérsékel, 

apaszt, ~ta arvoid árat csökkent, 

2. alábecsül, lebecsül, 3. 

aláz, megaláz, 4. lefokoz 

alenzoittud in – 1. csökkent, 

csökkentett, mérsékelt, 2. lefokozott 

alenzoitu|z (-sen, -st) fn – 1. 

megalázás, tirpta ~sid eltűri 

a megalázást, 2. lefokozás, 3. 

diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés 

alenzu|da (-b, -i) ige – alázkodik, 

megalázkodik 

ale|ta (-neb, -ni) ige – csökken, 

lecsökken, mérséklődik, apad, 

leapad 

algebr (-an) fn – algebra 

algebrali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– algebrai, ~ne tazostuz algebrai 

egyenlőség 

ališ||po|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – alsó 

oldal, alfél 

ališt|ada (-ab, -i) ige – 1. alárendel, 

alávet, 2. elnyom, elfojt 

alištami|ne (-žen, -št) fn – alárendelés 

alištu|da (-b, -i) ige – engedelmeskedik, 

aláveti magát vminek 

alištuz 11 aluz 

alištu|z (-sen, -st) fn – alárendelődés 

alkogol (-an) fn – alkohol, spiritusz, 

szesz 

alkogolik (-an, -oid) fn – alkoholista, 

iszákos 

alkogoli|ne (-žen, -št) mn – alkoholos, 

spirituszos, szeszes 

allativ (-an) fn – allatívusz 

alle (gen) nu – alá, panda pölusen 

~ a párna alá tesz, pun 

~ a fa alá, putta avton ~ autó 

alá kerül, stolan ~ az asztal 

alá 

alle||homaiču|z (-sen, -st, -sid) fn 

– lábjegyzet 

alle||kirjut|ada (-ab, -i) ige – aláír 

alle||kirjutami|ne (-žen, -št, -žid) 

fn – aláírás (tevékenység) 

alle||kirjutu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– aláírás (eredmény) 

allergi|i (-jan, -joid) fn – allergia 

allergi|ne (-žen, -št, -žid) mn – allergiás, 

allergikus, ~ne reakcii 

allergiás reakció 

almaz (-an, -oid) fn – gyémánt 

aloe (-n) fn – áloé 

alo||käden hsz – kéz alatt, keze 

ügyében 

aloveh (-en, -t, -id) fn – övezet, 

térség, terület, körzet, régió 

al’pi|ne (-žen, -št, -žid) mn – alpesi, 

~ne kazvišt alpesi növényzet 

al’pinist (-an, -oid) fn – alpinista, 

hegymászó, sziklamászó 

alpäi (gen) nu – alól, kacta kulmiden 

~ szemöldöke alól néz, 

sildan ~ a híd alól 

alta|r’ (-rin, -rid) fn – oltár, panda 

tatanman ~rile feláldoz a 

haza oltárán 

alu|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 1. 

talapzat, posztamens, 2. piedesztál, 

3. üllő, tagoda ~ižel 

üllőn kovácsol, 4. bélés, ruhabélés 

al’umini|i (-jan) fn – alumínium 

al’umini|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– alumínium, alumíniumból készült 

aluseka|z (-han, -st, -hid) mn – 

indokolt, megalapozott, megokolt 

alusen||pani|i (-jan, -joid) fn – 

alaptörvény, alkotmány 

aluseto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

indokolatlan, elégtelenül indokolt, 

megalapozatlan 

alusetomu|z (-sen, -st) fn – megalapozatlanság, 

indokolatlanság, 

az indoklás elégtelensége 

alu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. talapzat, 

alap, panda ~z alapot 

lerak, alapít, megalapít, 2. támasz, 

pillér, sildan ~sed hídpillérek, 

3. ok, indok, juridine 

~z törvényes alap, jogszerű 

alap, luja ~z erős indok, 

alapos indok

ambui 12 analiz 

ambu|i (-jan, -jid) fn – lövész 

ambund (-an, -oid) fn – lövés, 

tüzelés, fegyvertűz, komed ~ 

hangos lövés 

ambund||čapate|z (-sen, -st, -sid) 

fn – lőtt seb 

ambund||var|ad (-oid) fn – lőszer 

ambund||tahodu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – lőállás 

ambuskelend (-an, -oid) fn – lövés, 

tüzelés, fegyvertűz 

ambuskel|ta (-eb, -i) ige – lő, tüzel, 

lövést ad le 

ambuskelu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– lövés, tüzelés, fegyvertűz 

ambuskeluz||lendi|m (-men, -nt, 

-mid) fn – vadászrepülőgép, 

vadászrepülő 

ambu|z (-sen, -st, -sid) fn – lövedék 

Amerika (-n) fn – 1. Amerika, 

2. az Amerikai Egyesült Államok, 

~n edustamišt amerikai 

követség, ~n prezident az 

amerikai elnök 

amerikala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – 1. amerikai (személy), 2. 

az Amerikai Egyesült Államok 

polgára 

amerikala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – 1. amerikai, 2. az Amerikai 

Egyesült Államokba való 

amin’! isz – ámen! 

am|pta (-bub, -bui) ige – 1. lő, 

kilő, lövést ad le, tüzel, ~pta 

metho célba lő, ~pta taugaspäi 

íjjal lő, íjból kilő, ~pta 

tähthata célzás nélkül lő, ~pta 

värha bakot lő, baklövést követ 

el, mellélő, 2. lelő, meglő, 

agyonlő, ~pta händikahan farkast 

lelő 

am|ptas (-buse, -buihe) vh ige – 

lelövi magát, agyonlövi magát 

amu hsz – régen, régóta, régtől 

fogva, ani ~ réges-régen 

amu|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

1. hajdani, ősi, ~ižiš aigoiš hajdani 

időkben, ~ine arhitektur 

ősi építészet, 2. egykori, 

korábbi, ~ine pagin korábbi 

megbeszélés, 3. régi, ó 

amulet (-an, -oid) fn – amulett 

amun|ta (-dab, -zi) ige – merít, 

mer, kimer, ~ta andmusid tedopurtkišpäi 

tudományos forrásokból 

meríti az ismereteket, 

~ta kauhal merőkanállal 

mer, ~ta vet vädraspäi vödörből 

vizet mer 

amussai hsz – régen, régóta, régtől 

fogva 

amuštu|da (-b, -i) ige – 1. elöregszik, 

2. megfonnyad, 3. 

megáporodik, megposhad, állottá 

válik 

analiti|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

analitikus 

analiz (-an, -oid) fn – analízis, 

elemzés 

analiziruida 13 antikvarine 

analizirui|da (-b, -) ige – analizál, 

elemez, kielemez 

analiziruind (-an) fn – analizálás, 

elemzés 

analogi|i (-jan) fn – analógia, hasonlóság 

analogi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

analóg, hasonló 

ananas (-an, -oid) fn – ananász 

anast|ada (-ab, -i) ige – 1. megragad, 

elragad, elvesz, ~ada 

vald megragadja a hatalmat, 

2. elfoglal, a birtokába vesz, 

zsákmányol, meghódít, ~ada 

lidn várost meghódít, ~ada 

verhad mad idegen földet elfoglal, 

3. bevon vmit, megvon 

vmit, ~ada ajokartaine avtovedäjal 

autóvezetői jogosítványt 

bevon, ~ada sanaoiktuz’ 

megvonja a szót, megvonja 

a szólási jogot 

anatomi|i (-jan, -joid) fn – anatómia 

and|elta (-leb, -li) ige – átnyújt, 

átad, odaad 

andmi|ne (-žen, -št, -žid) fn – átadás, 

átnyújtás 

andmu|sed (-sid) tsz fn – adatok, 

oiktad ~ed pontos adatok 

andmu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

adag, porció, kaks’ ~st két 

adag 

anekdot (-an, -oid) fn – anekdota, 

adoma 

angel (-an, -oid) fn – angyal 

Anglia (-n) fn – Anglia 

angliala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn 

– angol (személy) 

angliala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – angol 

ani hsz – egészen, teljesen 

aniku ksz – mintha, mint, akár, 

akárha, ~ sarnas akár a mesében, 

mint a mesében 

annulirui|da (-b, -) ige – annullál, 

érvénytelenít 

annuliruind (-an) fn – annulláció, 

érvénytelenítés 

anop (-en, -id) fn – anyós 

ansamb|l’ (-l’an, -lid) fn – csoport, 

együttes 

antarkti|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– antarktiszi, déli-sarki 

antenn (-an, -oid) fn – antenna 

anti||biotik (-an, -oid) fn – antibiotikum 

anti||ciklon (-an, -oid) fn – anticiklon 

anti||hibju|ded (-zid) fn – antianyag 

antik||aig (-an,) fn – ókor, antik 

kor 

antik||aiga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – ókori, antik 

anti||kundali|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – társadalomellenes, antiszociális 

antikvariat (-an) fn – régiség, 

antikvitás 

antikvari|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– antikvár

antisanitarine 14 arbaine 

anti||sanitari|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – egészségellenes 

anti||tedoli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– tudományellenes 

antropolog (-an, -id) fn – antropológus 

antropologi|i (-jan) fn – antropológia, 

embertan 

an|tta (-dab, -oi) ige – 1. ad, kiad, 

átad, odaad, átnyújt, benyújt, 

~tta čukoid csókot ad, 

megcsókol, ~da Jumal! adj’ 

Isten! adja Isten! adjon Isten! 

~tta kät kezet ad, kezet nyújt, 

~tta mehele férjhez ad, ~tta 

tarbhaine nevond megfelelő 

tanácsot ad, ~tta vajeh szavát 

adja, ~tta vald szabadságot 

ad, ~tta vastusid küzundoihe, 

~tta vastust küzundoile 

választ ad a kérdésekre, válaszol 

a kérdésekre, ~tta voimuz 

lehetőséget nyújt, ~tta 

än’ hangot ad vminek, felszólal, 

2. adományoz, ~tta arvnimi 

rangot adományoz, címet 

adományoz 

ap (-en, -id) fn – após, ipa, ipam 

uram 

apar|od (-oid) tsz fn – törek, kagrasižed 

~od zabtörek 

apel’sin (-an, -oid) fn – narancs 

apel’sin||pu (-n, -id) fn – narancsfa 

apel’sin||sok (-un, -uid) fn – narancslé 

aplod|id (-id) tsz fn – taps, tetszésnyilvánítás, 

komedad ~id 

hangos tetszésnyilvánítás, lujad 

~id viharos tetszésnyilvánítás, 

~iden judu tapsdübörgés, 

tapsvihar 

aplodirui|da (-b, -) ige – tapsol, 

tetszést nyilvánít 

apostol (-an, -id) fn – apostol, 

Pavel-~ Pál apostol 

apparat (-an) fn – 1. apparátus, 

személyzet, 2. szervezet 

appendicit (-an, -oid) fn – vakbélgyulladás 

approksimativ (-an) fn – approkszimatívusz 

aptek (-an, -id) fn – gyógyszertár, 

patika 

arab (-an, -oid) fn – arab (személy) 

arabala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – arab (személy) 

arabala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – arab, ~ižed lugud arab 

betűk 

araban mn – arab, ~ kel’ arab 

nyelv 

arb (-an, -oid) fn – 1. sors, szerencse, 

panda ~ad sorsot húz, 

2. kocka, szerencsekocka, tacta 

~ad sorsot vet, 3. lottó, szerencsejáték, 

sada ~as lottón 

nyer vmit, szerencsejátékon nyer 

vmit 

arba|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

bilog, bélyeg, címke, jelölés, 

arbaitada 15 arhitekturkogoduz 

jelzés, jegy, panda ~št megbilogoz, 

panda ~ine hebon 

korvha megbilogozza a ló fülét 

arbait|ada (-ab, -oi) ige – megbilogoz, 

megbélyegez, megjelöl, 

vmit jelzéssel lát el, felcímkéz 

arbitr (-an, -oid) fn – bíró, döntőbíró 

arbitraži|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– döntőbírósági 

arbo|i (-jan, -jid) fn – jós, jövendőmondó 

arboi|da (-b, -) ige – jósol, jövendőt 

mond csoport 

arboind (-an, -oid) fn – jóslás, 

jövendőmondás 

arboi|tas (-čeb, -či) vh ige – kockát 

vet, kockázik, sorsot vet, 

szerencsejátékot játszik 

arbuz (-an, -id) fn – görögdinynye 

areal (-an, -oid) fn – övezet, terület 

aren (-an, -oid) fn – aréna, küzdőtér, 

sportpálya 

arest (-an, -oid) fn – 1. fogság, 

rabság, 2. börtön, fegyház, fogház 

arestant (-an, -oid) fn – rab, fogoly 

arestui|da (-b, -) ige – bebörtönöz, 

fogságba vet 

arg I. (-an, -oid) mn – 1. szégyenlős, 

~ neičukaine szé- 

gyenlős kislány, 2. félénk, félős, 

ijedős, ~ hebo ijedős ló 

arg II. (-en, -id) fn – 1. böjt, koplalás, 

2. böjti idő 

argastu|da (-b, -i) ige – elbátortalanodik, 

elijed, félszeggé válik, 

félénkké válik 

argastu|z (-sen, -st) fn – félszegség, 

félénkség, ijedősség, bátortalanság 

Argentina (-n) fn – Argentína 

argentinala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – argentín (személy) 

argentinala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – argentín 

arghi|ne (-žen, -št, -žid) fn – böjti 

tilalom 

arha|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

archaikus, őseredeti, ősrégi, ősi 

arheolog (-an, -id) fn – archeológus, 

régész 

arheologi|i (-jan) fn – archeológia, 

régészet 

arheologi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– archeológiai, régészeti 

arhitektor (-an, -oid) fn – építész 

arhitektur I. (-an) fn – 1. építészet, 

amuine ~ ősi építészet, 

őskori építészet, 2. architektúra, 

építészeti forma 

arhitektur||- II. öet – építészeti, 

architekturális 

arhitektur||kogodu|z (-sen, -st, 

-sid) fn – építészeti együttes, 

épületkomplexum

arhiv 16 armhas 

arhiv (-an, -oid) fn – archívum, 

irattár, levéltár 

arhivan||pidä|i (-jan, -jid) fn – 

irattáros, levéltáros 

arhivi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

archív, irattári, levéltári 

ari|i (-jan, -joid) fn – 1. ária, dalbetét, 

2. dallam 

aristokrat (-an, -oid) fn – arisztokrata, 

főnemes, főrendi tag, 

előkelőség 

aristokrati|i (-jan) fn – arisztokrácia, 

főnemesség 

aristokrati|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– arisztokrata, főnemesi, főrendi, 

előkelő 

arifmetik (-an) fn – aritmetika, 

számtan 

arkti|ne (-žen, -št, -žid) mn – 1. 

arktikus, északi-sarki, 2. sarkvidéki 

arktu|da (-b, -i) ige – 1. elijed, 

2. elvadul 

armaht|ada (-ab, -oi) ige – megkegyelmez, 

kegyelmez, megkönyörül, 

könyörül, irgalmaz, ~a 

Jumal! Isten, irgalmazz! Isten 

kegyelmezz! 

armahtamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – kíméletlen, könyörtelen, 

kegyetlen, ~i arvostelend kíméletlen 

kritika, kegyetlen bírálat 

armahtand (-an, -oid) fn – megkegyelmezés, 

amnesztiában való 

részesítés 

armahtuseta hsz – kíméletlenül, 

kímélet nélkül, könyörtelenül, 

könyörletesség nélkül, 

kegyetlenül 

armahtu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. bocsánat, megbocsátás, pakita 

~st bocsánatot kér, 2. 

kegyelem, irgalom, amnesztia, 

putta ~sen alle amnesztia alá 

esik, amnesztiában részesül, kegyelmet 

kap, kegyelemben részesül 

armast|ada (-ab, -oi) ige – szeret, 

~da kodimad szereti a 

hazáját 

armastu|z (-sen, -st) fn – 1. szeretet, 

eläda ~ses i kožmuses 

szeretetben és egyetértésben 

él, kodiman ~z hazaszeretet, 

lahjoita ičeze ~st megajándékoz 

a szeretetével, 2. szerelem, 

~sen avaiduz szerelemvallás, 

szerelmi vallomás 

arma|z (-han, -st, -hid) mn – 1. 

szeretett, kedves, 2. kedvelt, 

kedvenc 

Armenia (-n) fn – Örményország 

armeniala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – örmény (személy) 

armeniala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – örmény 

armenian mn – örmény ~ kel’ 

örmény nyelv 

armhas hsz – szívélyesen, kedvesen, 

szeretettel 

armhašti 17 arvokahuz’ 

armhašti hsz – szívélyesen, kedvesen, 

szeretettel, muhata ~ 

kedvesen mosolyog 

armi|i (-jan, -joid) fn – hadsereg 

armijala|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– hadi, katonai 

arm|od (-oid) tsz fn – gyengédség, 

kényeztetés, becézés, kazvatajiden 

~od szülői kényeztetés 

armoika|z (-han, -st, -hid) mn – 

1. emberszerető, emberséges, 

2. emberbaráti, humanitárius, 

3. nagylelkű 

armoto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

1. nem kedvelt, nem szeretett, 

2. árva, apátlan-anyátlan ~i 

laps’ árvagyerek, árva, jäda 

~maks árván marad, árvaságra 

jut 

aromat (-an) fn – aroma 

aromataka|z (-han, -st, -hid) mn 

– aromás 

aromati|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

aromás 

arsenal (-an, -oid) fn – 1. fegyvertár, 

arzenál, 2. gazdag eszköztár, 

bőséges készlet 

aršin (-an, -oid) fn – rőf 

ar|z’ (-den, -t, -zid) fn – 1. karó, 

ágaskaró, 2. akasztó, kampó, 

fogas 

arteriali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– artériás, ~ne painuz artériás 

vérnyomás 

arteri|i (-jan) fn – artéria, ütőér, 

verőér 

arteziani|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– artézi, mélyfuratú 

artist (-an, -oid) fn – művész 

artisti|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

művészi 

artist||jouk (-un, -uid) fn – művészeti 

csoport 

artu|t’ (-tin, -tid) fn – higany 

arv (-on, -oid) fn – 1. ár, érték, 

absolutine ~ abszolút érték, 

alenzoitta ~od árat csökkent, 

árat lecsökkent, árat mérsékel, 

kommertine ~ kereskedelmi 

ár, ~oiden laskemine 

árleszállítás, leta ~od árat emel, 

árat felemel, minimaline ~ minimális 

érték, poleta ~od árat 

lecsökkent, árat mérsékel, leáraz, 

ühthižed ~od egyetlen 

érték, 2. jóhíre vkinek, becsület, 

reputáció, pördutada ~od 

helyreállítja a becsületet, rehabilitál 

arv||järgendu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – 1. alárendelés, 2. alárendeltség 

arv||märiče|z (-sen, -st, -sid) fn 

– árszabás, tarifa 

arv||nim|i (-en, -id) fn – cím, titulus, 

rang 

arvo|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– méltó, megérdemelt 

arvokahu|z’ (-den, -t) fn – érték, 

becs

arvokaz 18 aspirantur 

arvoka|z (-han, -st, -hid) mn – 

1. értékes, nagyértékű, becses, 

~z mušt értékes emlék, becses 

emlék, ~z panend értékes 

hozzájárulás, 2. nagyérdemű, 

méltányos, ~z tego méltányos 

cselekedet 

arvon||pördutu|z (-sen, -st) fn 

– rehabilitáció, becsület helyreállítása 

arvosta|da (-b, -i) ige – 1. értékel, 

felértékel, felbecsül, értéket 

megbecsül, 2. tisztel, becsül, 

~da kazvatajid szüleit 

tiszteli 

arvostadud in – 1. megérdemesült, 

2. érdemes (rangú) 

arvosta|i (-jan, -jid) fn – becsüs 

arvostamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – méltatlan, érdemtelen 

arvostand (-an) fn – tisztelet, 

megbecsülés 

arvostel|da (-eb, -i) ige – 1. kritizál, 

bírál, 2. becsül, felbecsül, 

värin ~da alábecsül, lebecsül 

arvostelend (-an) fn – kritika, 

műbírálat, bírálat, értékelés armahtamatoi 

~ kíméletlen kritika, 

kegyetlen bírálat, laudkundan 

~ a zsűri értékelése, 

terav ~ éles kritika, éles bírálat 

arvosteli|i (-jan, -jid) fn – kritikus, 

opponens, recenzens, bíráló, 

műbíráló (személy) 

arvostelu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

értékelés, recenzió, antta pozitivine 

~z pozitív értékelést 

ad, diplomtön ~z diplomamunka 

értékelése 

arvostu|z (-sen, -st) fn – 1. elismerés, 

megbecsülés, 2. tisztelet, 

antta ~z tiszteletet ad, 

tiszteletet megad 

arvoto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

1. értéktelen, ~mad kalud értéktelen 

holmi, 2. kisértékű 

arv||sana (-an, -oid) fn – osztályzat, 

érdemjegy, parahim ~ 

kiváló osztályzat, sada hüvä 

~ jó osztályzatot szerez, jó osztályzatot 

ér el 

arv||znam (-an, -oid) fn – ármegjelölés, 

árcédula 

arv||tego (-n, -id) fn – érdem, arvostada 

~iden mödhe érdemei 

szerint értékel, érdemei 

alapján értékel 

arv||vald (-an, -oid) fn – tekintély 

arv||valdali|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – tekintélyes, tiszteletre méltó 

asfal’t (-an) fn – aszfalt 

asfal’tirui|da (-b, -) ige – aszfaltoz, 

leaszfaltoz 

aspekt (-an, -oid) fn – aspektus, 

nézőpont, szemlélet 

aspirant (-an, -oid) fn – jelölt, 

pályázó, aspiráns 

aspirantur (-an) fn – aspirantúra 

assamblei 19 astund 

assamble|i (-jan, -jid) fn – társaság, 

társulat 

assimilirui|da (-b, -) ige – aszszimilál, 

beolvaszt 

assimilirui|das (-še, -he) vh ige 

– asszimilálódik, beolvad 

assimiliruind (-an, -oid) fn – aszszimiláció, 

beolvadás 

assistent (-an, -oid) fn – aszszisztens, 

segéd, tanársegéd 

assistirui|da (-b, -) ige – aszszisztál, 

segédkezik 

asti|i (-jan, -joid) fn – 1. tál, 2. 

kád 

astinik (-an, -oid) fn – kádár 

ast|jad (-joid) tsz fn – edény 

astj|išt (-an, -oid) fn – étkészlet, 

~ kudele hengele hatszemélyes 

étkészlet 

astr (-an, -oid) fn – őszirózsa 

astrolog (-an, -oid) fn – asztrológus, 

csillagjós 

astrologi|i (-jan, -joid) fn – asztrológia, 

csillagjóslás 

astronom (-an, -oid) fn – csillagász, 

asztronómus 

astronomi|i (-jan, -joid) fn – csillagászat, 

asztronómia 

astronomi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– csillagászati, asztronómiai 

astkam! isz – gyerünk! indulás! 

nyomás! 

ast|ta (-ub, -ui) ige – megy, jár, 

lépked, halad, tart vhova, vonul, 

~ta adivoihe vendégségbe 

megy, ~ta alahali lefelé megy, 

~ta barbaižil lábujjhegyen jár, 

lábujjhegyen lépked, ~ta edes 

élen jár, legelöl halad, ~ta irdkujadme 

mellékutcán megy, 

~ta jaugan gyalogol, gyalog 

jár, gyalog megy, ~ta jäl’gmäižen 

a legvégén megy, leghátul 

halad, ~ta kodihe hazamegy, 

~ta kohtha szembemegy, 

~ta kompasan mödhe 

iránytű után megy, iránytű 

alapján halad, ~ta käzi kädes 

kéz a kézben jár, ~ta lühüdad 

tedme a rövid úton megy, ~ta 

pajonke énekszóra lépked, énekelve 

megy, ~ta pordhidme 

felmegy a lépcsőn, ~ta rambiten 

sántít, sántikál, sántán 

jár, ~ta rigestuhi sietősen megy, 

sebesen jár, ~ta rindati, ~ta 

sireti, ~ta vereti mellette megy, 

~ta rivil sorban megy, ~ta 

sel’gin hátrál, hátrafelé megy, 

~ta školas siriči iskola mellé 

jár, iskolát kerül mellette megy, 

~ta vitkoil haškuil lassú léptekkel 

halad, lassan lépve jár 

astti hsz – gyalog, gyalogosan, 

sadas ~ gyalog jut el 

astuht|ada (-ab, -i) ige – tart vhova, 

halad vmi felé 

astu|i (-jan, -jid) fn – gyalogos 

(személy) 

astund (-an, -oid) fn – 1. járás, 

2. járásmód, kebnal ~ul könynyed 

járással, 3. gyaloglás, sé-

astundkalu 20 azj 

tálás, 4. menet, vonulás, felvonulás 

astund||kalu (-n, -uid) fn – mankó 

astut|ada (-ab, -i) ige – vezet, 

elvezet, visz, elvisz, kísér, elkísér 

astu|z (-sen, -st, -sid) fn – szakasz, 

fok, stádium 

azeg (-en, -id) fn – 1. eszköz, 

szer, 2. szerszám, 3. fegyver, 

~iden judu fegyverdörgés ◊ 

Tedo om luja azeg. A tudás 

erős fegyver. 

azeg|ed (-id) tsz fn – fegyverzet 

azegeka|z (-han, -st, -hid) mn – 

fegyveres, felfegyverzett 

azegen||su (-n, -id) fn – fegyvertorkolat 

azegen||täht|az (-han, -ast, -hid) 

fn – céltábla, lőtábla 

azegeto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

fegyvertelen, lefegyverzett 

azeg||lauk (-an, -oid) fn – fegyverbolt, 

fegyverkereskedés 

azeg||vaumištu|z (-sen, -st) fn – 

harcképesség, harckészültség, 

harcra foghatóság 

azegišt (-on, -oid) fn – arzenál, 

fegyvertár, fegyverzet 

azekt|ada (-ab, -i) ige – felfegyverez 

azektu|da (-b, -i) ige – fegyverkezik, 

felfegyverkezik 

Azerbaidžan (-an) fn – Azerbajdzsán 

azerbaidžanala|ine I. (-ižen, -št, 

-ižid) fn – azerbajdzsán, azerbajdzsáni 

(személy) 

azerbaidžanala|ine II. (-ižen, -št, 

-ižid) mn – azerbajdzsán, azerbajdzsáni 

Azia (-n) fn – Ázsia 

aziala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn 

– ázsiai (személy) 

aziala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) mn 

– ázsiai 

azj I. (-an, -oid) fn – 1. dolog, 

ügy, grähkižed ~ad bűnös 

dolgok, vétkes dolgok, hamatomad 

~ad értelmetlen dolgok, 

huiktatomad ~ad arcátlan 

ügyek, szégyentelen dolgok, 

kriminaline ~ bűnügy, 

kut ~ad oma? hogy állnak az 

ügyek? mi újság? lopmatoi ~ 

befejezetlen ügy, meletada 

~as gondolkozik a dolgon, 

miš om ~? miről van szó? mi 

van? miš om ~an jüvä? mi a 

dolog lényege? mittušt ~ad? 

milyen ügyben? pidenzoitta 

~oid halogatja az ügyeket, 

päzumatoi ~ reménytelen ügy, 

~oiden segoituz az ügyek keveredése, 

a dolgok összezavarodása, 

~an sel’genzoituz az 

ügy megoldása, südäimetomad 

~ad embertelen dolgok, 

sütomad ~ad céltalan dolgok, 

tühj ~ képtelenség, abszurd 

dolog, tärktad ~ad a 

azj 21 azotelda 

legfontosabb dolgok, a legfontosabb 

ügyek, voimusižed ~ad 

lehetséges dolgok, ühthižed 

~ad közös ügyek, közös dolgok, 

2. tárgy, téma, opendusen 

~ vizsgálati tárgy, a vizsgálat 

tárgya, paginan ~ a beszéd 

tárgya, beszédtéma, 3. 

eset, esemény, täs ~as (az) 

adott esetben, varastamatoi 

~ váratlan esemény, nem várt 

esemény 

azj||- II. öet – hivatalos 

azjaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

1. dolgos, ~z mez' dolgos ember, 

2. hasznos, ~z nevond 

hasznos tanács 

azjali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

hivatalos 

azjanik (-an, -oid) fn – ügyfél, 

kliens 

azjan||muga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – szükséges, kellő, megfelelő 

azjan||teda|i (-jan, -jid) fn – szakember 

azjatomu|z’ (-den, -t) fn – dologtalanság, 

tétlenség, semmittevés, 

väzuda ~despäi szenved 

a tétlenségtől 

azj||bumag (-an, -oid) fn – dokumentum, 

irat, ügyirat, akta 

azj||kirj (-an, -joid) fn – akta, 

irat, ügyirat 

azj||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn – 

1. hivatalnok, ügyintéző, ügy- 

vivő, 2. ügynök, päelokalušton 

~ ingatlanügynök 

azj||mehišt (-on, -oid) fn – 1. 

intézmény, intézet, szervezet, 

szerv, hivatal, valkundan ~ 

állami szervek, 2. ügynökség, 

päelokalušton ~ ingatlanügynökség 

azj||tarkištu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– szakértői vizsgálat 

azj||teda|i (-jan, -jid) fn – szakértő, 

~jiden pätuz szakértői 

vélemény 

azj||tego (-n, -id) fn – intézkedés 

aznoičend (-an) fn – bosszú, 

bosszúállás, a megbosszulása 

vminek, oiged ~ kíméletlen 

bosszúállás, kegyetlen boszszúállás 

aznoi|ta (-čeb, -či) ige – megbosszul 

vmit, bosszút áll, ~ta 

vihanikale bosszút áll az ellenségen 

azot|ada (-ab, -i) ige – megállít, 

leállít 

azot|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

megáll, leáll, ~ade pordoižeks! 

állj meg egy pillanatra! 

állj meg kicsit! 

azotamato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– 1. folyamatos, szakadatlan, 

2. megfékezhetetlen, leállíthatatlan, 

megállíthatatlan 

azotel|da (-eb, -i) ige – fékez, lefékez

azoteluzmatk 22 augeh 

azoteluz||matk (-an, -oid) fn – 

fékút, féktávolság 

azote|z (-sen, -st, -sid) fn – állomás, 

megálló, megállóhely 

azoti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

fék 

azotu|z (-sen, -st, -sid) fn – megállás, 

leállás, ~z matkas útközbeni 

megállás 

azrag (-an, -id) fn – szigony 

ažlak (-on, -oid) mn – 1. fukar, 

kapzsi, zsugori, fösvény, 2. sóvár, 

mohó 

ažlakoi|ta (-čeb, -či) ige – 1. 

fukarkodik, kapzsiskodik, fösvénykedik, 

2. sóvárog 

ažlakos hsz – mohón, sóvárgón 

ažlaku|z’ (-den, -t) fn – 1. fukarság, 

fukarkodás, kapzsiság, 

zsugoriság, fösvénység, 2. sóvárgás, 

sóvárság, mohóság 

atak (-an) fn – roham, támadás, 

attak 

atakui|da (-b, -) ige – rohamoz, 

lerohan, támad, letámad 

ataman (-an, -oid) fn – atamán 

atavo|d (-id) fn – tarló 

ateist (-an, -oid) fn – ateista, istentagadó 

(személy) 

ateisti|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

ateista, istentagadó 

ateizm (-an) fn – ateizmus, istentagadás 

atelje (-n) fn – műhely 

atlanti|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

atlanti 

Atlanti|ne vald||mer|i (-žen, -št, 

-žid / -en, -t, -id) fn – Atlantióceán 

atlas I. (-an, -oid) fn – atlasz, 

térképatlasz, térképgyűjtemény 

atlas II. (-an, -oid) fn – atlasz, 

atlaszselyem, szatén 

atlas||kang|az (-han, -ast) fn – 

atlaszanyag, atlaszselyem, szaténanyag 

atlet (-an, -oid) fn – atléta 

atletik (-an) fn – atlétika, jüged 

~ nehézatlétika, kebn ~ könynyűatlétika 

atleti|ne (-žen, -št, -žid) mn – atlétikus 

atmosfer (-an) fn – 1. légkör, 

atmoszféra, 2. légköri nyomás 

atom (-an, -id) fn – atom 

atribut (-an, -id) fn – jelző (nyelvtan) 

attestirui|da (-b, -) ige – minősít, 

értékel, osztályoz 

attestiruind (-an, -oid) fn – értékelés, 

osztályozás 

attrakcion (-an, -oid) fn – attrakció, 

mutatvány 

aug (-un, -uid) fn – alap, panda 

~ alapot lerak, alapít, kosketusiden 

~ud a kapcsolat alapjai 

aug||astu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

kezdeti szakasz, kezdeti stádium 

augeh (-en, -t, -id) fn – embrió, 

magzat 

auglähte 23 avaita 

aug||läht|e (-ken, -et, -kid) fn – 

eredet, forrás, kútfő, kävutada 

~kid forrásokat felhasznál 

augon||panend (-an) fn – alapítás, 

lidnan ~ városalapítás 

augon||pani|i (-jan, -joid) fn – 

alapító, uden tedoten ~i új 

tudomány alapítója 

augot|ada (-ab, -i) ige – kezd, 

elkezd, hozzáfog vmihez, nekifog 

vminek, nekilát vminek 

augot|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

kezdődik, elkezdődik, kezdetét 

veszi 

augotamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – megkezdetlen, ~i leibpärp 

megkezdetlen kenyérvekni 

augoti|ž I. (-šen, -št, -šid) fn – 

kezdés, kezdet, openduzvoden 

~šes tanév kezdetén 

augotiž||- II. öet – kezdő, kezdeti 

augotiž||arv (-on, -oid) fn – induló 

ár, kezdő ár, bevezető ár 

augotiž||pigu|z’ (-den, -t) fn – 

kezdő sebesség 

aug||voz’||polišk (-on, -oid) fn – 

első félév 

aukcion (-an, -oid) fn – aukció, 

árverés (művészi alkotásoké) 

autenti|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

autentikus, hiteles, eredeti forráson 

alapuló 

avadi|m (-men, -nt, -mid) fn – 

kulcs, avaita uks’ ~mel kulcs- 

csal ajtót nyit, ~miden dublikat 

kulcsmásolat, kadotada 

~med kulcsot elveszít, kulcsot 

elhagy, kaks’ ~men kändandad 

két kulcsfordítás 

avadimen||reig (-un, -uid) fn – 

kulcslyuk 

avadim||ripk|e (-en, -id) fn – 

kulcstartókarika, kézi kulcstartó 

avadim||san|a (-an, -oid) fn – kulcsszó 

avadim||tärtu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – kulcsfogalom 

avaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

nyitás, kinyitás, felnyitás, 2. 

megnyitás, megnyitó, školan 

~sen praznik iskolai évnyitó 

ünnepség, 3. felfedezés, ~siden 

mir felfedezések világa, 

4. beismerés, vallomás, armastusen 

~z szerelmi vallomás 

avaiduz||sild (-an, -oid) fn – felnyitható 

híd, billenőhíd, csapóhíd 

avai|ta (-dab, -ži) ige – 1. nyit, 

kinyit, felnyit, szétnyit, ~ta iknad 

ablakot nyit, ~ta uks’ 

avadimel kulccsal ajtót nyit, 

~ta tozi felnyitja a szemét 

vkinek, ~ta tulleitim kinyitja 

a szellőztetőt, ~ta verajad kaput 

nyit, 2. megnyit, ~ta ozuteluz 

kiállítást megnyit, 3. kitár, 

feltár ~ta heng meggyón, 

kitárja a lelkét, ~ta peituz fel-

avaitas 24 avtobus 

tárja a titkot, 4. felnyit, felbont, 

kibont, ~ta kirjeižen 

kor’t felbontja a borítékot, 

felnyitja a borítékot, ~ta paket 

felbontja a csomagot, kibontja 

a csomagot, 5. kicsomóz, 

kigombol, ~ta nübläd kigombolja 

a gombot, 6. beismer, 

bevall, ~ta ičeze vigoid 

bevallja vétkeit, beismeri hibáit, 

7. bekapcsol, beindít, ~ta 

avton motorad beindítja az 

autó motorját, ~ta radiod bekapcsolja 

a rádiót 

avai|tas (-dase, -žihe) vh ige – 

nyílik, kinyílik, felnyílik, kitárul, 

feltárul 

avangard (-an) fn – avantgarde 

(korstílus) 

avangardi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– avantgarde 

avant’ur (-an, -id) fn – kaland 

avant’urist (-an, -oid) fn – kalandor 

avar (-on, -oid) mn – tágas, bő, 

~od abidod súlyos sértések, ~ 

honuz tágas szoba, ~od kaceged 

tág vélemények, ~od voimused 

tág lehetőségek 

avari|i (-jan, -joid) fn – közlekedési 

zavar, forgalomzavar 

avaruden||elä|i (-jan, -jid) fn – 

űrlény, földönkívüli (lény) 

avaru|z’ (-den, -t) fn – 1. űr, 

kozmosz, ~den tedištand az 

űr meghódítása, 2. végtelen 

(tér), végtelenség, mail’man 

~z’ a világegyetem végtelenje, 

taivhan ~z' az ég végtelenje 

avaruz’||ladehišt (-on, -oid) fn 

– űrfelszerelés, űrberendezés 

avaruz’||laiv (-an, -oid) fn – űrhajó 

avaruz’||lendand (-an, -oid) fn 

– űrpilóta, űrrepülő (személy) 

avaruz’||raket (-an, -oid) fn – űrrakéta 

avaruz’||tandreh (-en, -t, -id) fn 

– űrhajó(kilövő)állomás 

avia||počt (-an, -oid) fn – légiposta 

aviaci|i (-jan) fn – repülés, légügy 

avokado (-n, -id) fn – avokádó 

Avstralia (-n) fn – Ausztrália 

avstraliala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – ausztrál (személy) 

avstraliala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – ausztrál, ausztráliai 

avstralian mn – ausztrál, ausztráliai 

Avstria (-n) fn – Ausztria 

avstriala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – osztrák (személy) 

avstriala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – osztrák, ausztriai 

avstrian mn – osztrák, ausztriai 

avto (-n, -id) fn – autó, gépkocsi, 

gépjármű 

avtobus (-an, -oid) fn – 1. autóbusz, 

busz, išttas ~aha autó- 

avtobusseižutez 25 avtovokzal 

buszra ül, lähtta ~aspäi leszáll 

az autóbuszról, 2. autóbuszjárat, 

buszjárat, lidnankeskeine 

~ városközi autóbuszjárat 

avtobus||seižute|z (-sen, -st, -sid) 

fn – autóbuszmegálló, buszmegálló, 

autóbusz-megállóhely, 

buszmegállóhely 

avtobus||stanci|i (-jan, -joid) fn 

– autóbuszállomás, buszállomás, 

autóbuszpályaudvar, buszpályaudvar 

avtobus||ühtenzoitu|z (-sen, -st) 

fn – autóbuszközlekedés 

avto||holitand (-an) fn – autószervízelés 

avto||holitand||kesku|z (-sen, -st, 

-sid) fn – autószervíz 

avto||kezr (-an, -oid) fn – autókerék, 

gépkocsikerék, gépjárműkerék 

avto||kodvu|z (-sen, -st) fn – 

gépkocsi műszaki felülvizsgálata 

avto||kohendu|z (-sen, -st) fn – 

autójavítás, autószerelés 

avto||kohenduz||zavod (-an, -oid) 

fn – autójavítóműhely, autószerelőműhely 

avto||lamp (-an, -oid) fn – autólámpa 

avto||mašin (-an, -oid) fn – autó, 

gépkocsi, gépjármű 

avtomat I. (-an, -oid) fn – automata 

avtomat||- öet – automata- 

avtomati|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– automatikus 

avto||navedi|i (-jan, -joid) fn – 

1. autós, 2. autóbarát, autókedvelő 

(személy) 

avtonomi|i (-jan, -joid) fn – autonómia, 

önrendelkezés, önkormányzás 

avtonomi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– autonóm 

avto||ozatomu|z’ (-den, -t, -zid) 

fn – autó meghibásodása, autó 

üzemzavara 

avtor (-an, -oid) fn – szerző, író, 

auktor 

avto||zavod (-an, -oid) fn – autógyár, 

gépkocsigyár 

avto||znam (-an, -oid) fn – autómárka, 

gépkocsimárka 

avto||tan|az (-han, -ast, -hid) fn 

– garázs, autógarázs 

avto||transport (-an, -oid) fn – 

közúti szállítás, fuvarozás 

avto||te (-n, -id) fn – autóút 

avto||vedä|i (-jan, -joid) fn – autóvezető, 

gépkocsivezető 

avto||voibišteli|i (-jan, -joid) fn – 

autóversenyző 

avto||voibištelend (-an, -oid) fn – 

autóverseny 

avto||voib|ud (-uid) tsz fn – autóverseny 

avto||vokzal (-an, -oid) fn – autóbuszpályaudvar,autóbuszállomás

abam 26 balalaik 

babam megszólító alak – nagyi! 

nagymama! 

babarm I. (-on, -oid) fn – málna, 

kerata ~oid málnát szed, 

málnázik 

babarm||- II. öet – málna- 

babarm||džem (-an, -oid) fn – 

málnadzsem 

babarmišt (-on, -oid) fn – málnabokor 

baboi (-n, -d) fn – nagyanya, 

nagymama, nagyanyó 

babu (-n, -id) fn – bab, keitoz 

~idenke bableves 

babuk I. (-an, -oid) fn – gomba, 

mända ~oihe gombáért megy 

babuk||- II. öet – gomba-, gombás 

bagaž (-an) fn – poggyász 

bagr (-an, -oid) fn – kampós bot, 

horgos bot, csáklya 

bahalouk (-un, -uid) fn – szőrgomba 

bahfal (-an, -oid) fn – kérkedő, 

hencegő, hetvenkedő (személy) 

bahfali|das (-še, -he) vh ige – 

kérked, henceg, hetvenkedik 

bahval (-an, -oid) fn – kérkedő, 

hencegő, hetvenkedő (személy) 

bahvali|das (-še, -he) vh ige – 

kérked, henceg, hetvenkedik 

B 

bahvalind (-an, -oid) fn – kérkedés, 

hencegés, hetvenkedés 

baja|r’ (-rin, -rid) fn – úr, uraság 

bajarina|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– úrnő, hölgy 

bajut|ada (-ab, -i) ige – babusgat, 

dajkál, dédelget, álomba 

ringat 

bajutand (-an, -oid) fn – babusgatás, 

dajkálás, dédelgetés, 

álomba ringatás 

bajute|z (-sen, -st) fn – babusgatás, 

dajkálgatás, dédelgetés, 

álomba ringatás 

bak (-an, -oid) fn – tartály, tank 

bakbata|i (-jan, -jid) fn – pitypang, 

gyermekláncfű 

baklažan (-an, -oid) fn – padlizsán 

bakteriali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– bakteriális, ~ne infekcii bakteriális 

fertőzés 

bakteri|i (-jan, -joid) fn – baktérium, 

pahad ~jad kártékony 

baktériumok 

bal (-an, -oid) fn – bál, školan 

lopind~ ballagási bál, iskolai 

záróbál 

balafon (-an, -oid) fn – balafon 

(ütőshangszer) 

balalaik (-an, -oid) fn – balalajka, 

koumekeline ~ háromhú- 

balat 27 bardatoi 

ros balalajka, väta ~al balalajkán 

játszik 

balat (-on, -oid) fn – latyak, sár 

balatoka|z (-han, -st, -hid) mn – 

latyakos, sáros 

balet (-an, -oid) fn – balett, klassine 

~ klasszikus balett 

balet||kargnik (-an, -oid) fn – balerina, 

balett-táncos 

balet||studi|i (-jan, -joid) fn – balettiskola 

balk (-an, -oid) fn – gerenda 

baltianmeren mn – balti-tengeri, 

balti, ~ suomalaine balti finn, 

~suomalaižed keled balti finn 

nyelvek 

bandit (-an, -oid) fn – bandita, 

haramia, gonosztevő 

bang (-un, -uid) fn – kondulás, 

kongás, csendülés, kellon ~ud 

harangkondulás, harangkongás 

harangcsendülés 

bangut|ada (-ab, -i) ige – megkondul, 

megcsendül, felcsendül 

bangute|z (-sen, -st) fn – kondulás, 

csendülés 

bank I. (-an, -oid) fn – bank, 

kaita rahad ~as pénzt bankban 

tart 

bank II. (-an, -oid) fn – üveg 

(konzerv), marjkeitosen ~ befőttes 

üveg 

bankir (-an, -oid) fn – bankár 

bank||kirj (-an, -oid) fn – takarékbetétkönyv, 

kaita dengad 

~al takarékbetétkönyvben tart 

pénzt 

bankrot (-an, -id) fn – csődbe 

jutott ember 

bant (-an, -oid) fn – szalag, pánt 

banta|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

szalagcsokor, masni, sidoda 

~ine masnit köt, masnira köt, 

szalagot csokorba köt 

bapsha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

darázs 

bar (-an, -oid) fn – bár 

baraban (-an, -oid) fn – dob (hangszer) 

baraban|da (-ib, -i) ige – dobol 

barak (-an, -oid) fn – barakk 

barb (-an, -oid) fn – ág, gally, 

vessző, koivun ~ad nyírfaveszsző 

barbaižil hsz – lábujjhegyen, 

astta ~ lábujjhegyen jár, lábujjhegyen 

lépked 

barb|az (-han, -ast, -hid) fn – 

lábujj 

bard (-an, -oid) fn – szakáll, kazvatada 

~ szakállat növeszt, ajada 

~ szakállt leborotvál 

barda|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

1. kis szakáll, szakállacska, legénytoll, 

2. kulcs tolla 

bardaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

szakállas 

bardan||kisti|ne (-žen, -št, -žid) 

fn – borotvapamacs 

bardato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– szakálltalan, szakáll nélküli

ardveič 28 bibliografine 

bard||ve|ič (-ičen, -št, -ičid) fn – 

borotva 

bars (-an, -oid) fn – leopárd 

bas (-un, -uid) fn – 1. basszus 

(hang), 2. basszus (szólam) 

baz (-an, -oid) fn – 1. alap, bázis, 

2. központi telephely, 3. 

bázis (katonai) 

bazar (-an, -oid) fn – bazár 

bemb|el’ (-len, -el’t, -lid) fn – 

boltív, ív, käta ~lid ívet hajlít, 

ívet hajt 

begemot (-an, -id) fn – behemót, 

dromedár 

bed (-an, -oid) fn – baj, szerencsétlenség, 

balszerencse, pech, 

putta ~aha bajba esik, szerencsétlenségre 

jut 

belorus (-an, -oid) fn – belorusz, 

fehérorosz (személy) 

Belorussia (-n) fn – Beloruszszia, 

Fehéroroszország 

belorussian mn – belorusz, belorussziai, 

fehérorosz, fehéroroszországi, 

~ kel’ belorusz 

nyelv, fehérorosz nyelv 

Belgia (-n) fn – Belgium 

belgiala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – belga (személy) 

belgiala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – belga, belgiumi 

benzin I. (-an, -oid) fn – benzin, 

täutta varažom ~al megtölti 

a tartályt benzinnel, teletankol 

benzinnel 

benzin||- II. öet – benzin- 

benzin||haju (-n, -id) fn – benzinszag 

benzin||täutali|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – benzintöltő, ~ne stancii 

benzintöltő állomás, benzinkút 

benzin||täut|im (-men, -nt, -mid) 

fn – benzinkút 

benzin||varažom (-an, -oid) fn – 

benzintartály 

benzin||vedo (-n, -id) fn – benzinvezeték, 

~n kal’t benzinvezetéken 

keresztül 

benzin||vedäi||mašin (-an, -oid) 

fn – benzinszállító tartálykocsi 

besedoičend (-an, -oid) fn – beszélgetés 

besedoi|tta (-čeb, -či) ige – beszélget 

bet (-un, -uid) fn – nemezcsizma 

beton I. (-an) fn – beton 

beton||- II. öet – beton 

beton||alu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

betonalap 

beton||sild (-an, -oid) fn – betonhíd 

bibaleh (-en, -t, -id) fn – szelet 

Bibli|i (-jan, -joid) fn – Biblia, 

lugeda ~jad Bibliát olvas 

bibliografi|i (-jan, -jid) fn – bibliográfia, 

könyvészet 

bibliografi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– bibliográfiai, könyvészeti, ~ne 

harvuz’ bibliográfiai ritkaság, 

könyvészeti ritkaság 

bibu 29 bobaine 

bibu (-n, -id) fn – kar, emelőkar, 

emelő, leta parz' ~l gerendát 

emelőre tesz 

bibute|z (-sen, -st, -sid) fn – ingovány, 

láp, mocsár 

bija|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

szegély, szegőszalag, ombelta 

~ine lepkehe szegélyt varr 

a szoknyára 

bilet (-an, -oid) fn – jegy, belépőjegy, 

ostta ~ad jegyet vesz, 

jegyet vásárol, ~ praznikehtale 

egy ünnepélyes estre szóló 

jegy 

bilet||kass (-an, -oid) fn – jegypénztár 

billiard (-an, -oid) fn – biliárd 

binok|l’ (-lin) fn – látcső 

biograf (-an, -oid) fn – biográfus, 

életrajzíró 

biolog (-an, -oid) fn – biológus 

biologi|i (-jan) fn – biológia 

biologijan||teda|i (-jan, -jid) fn 

– biológus 

bipku|i (-jan, -jid) mn – 1. ingoványos, 

2. ingatag (talaj) 

biraida|i (-jan, -jid) mn – csilingelő, 

csengő, csörgő, ~jal 

änel csengő hangon 

biraidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

csilingelés, csengés, csengetés, 

csörgés 

birai|ta (-dab, -ži) ige – csilingel, 

csenget, csörget 

birb (-in, -id) fn – szurkozott 

fonal 

birbinc||pu (-n, -id) fn – fűzfa, 

barkás fa 

birbinc||pühä||päiv (-än, -id) fn 

– barkaszentelési ünnep 

birbinc||vic (-an, -oid) fn – fűzfavessző, 

barkavessző 

birbitušk||la|ps’ (-psen, -st, -psid) 

fn – izgága gyerkőc, izgő-mozgó 

gyerek 

bird (-an, -oid) fn – nyüst (szövés) 

birž (-an, -oid) fn – börze, tőzsde, 

árutőzsde 

bis! isz – újra! hogy volt?! (színház, 

hangverseny) 

biskvit (-an, -oid) fn – piskóta 

biznes (-an, -oid) fn – biznisz, 

üzlet, üzletkötés, ližatoi ~ egy 

kis nyereségű üzlet, rata ~an 

alovehel üzleteléssel foglalkozik 

biznes||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn 

– üzletember 

blahoslovi|da (-b, -) ige – megáld, 

áldást oszt, áldást ad rá 

blokad (-an) fn – blokád, zárlat, 

ostromzár 

blöd (-an, -oid) fn – lapos tál, 

nagytányér 

blöda|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

kistányér, csészealj, poháralátét, 

čašk ~iženke csésze csészealjjal 

boba|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

játék, játékszer, väta ~ižel játékokkal 

játszik

obitada 30 brilliant 

bobit|ada (-ab, -i) ige – szórakoztat, 

mulattat 

bobušt|ada (-ab, -i) ige – szórakoztat, 

mulattat 

bobušt|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

szórakozik, időtöltést talál, elfoglalja 

magát 

bobuštu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

szórakozás 

bocman (-an, -oid) fn – fedélzetmester 

bohat (-an, -oid) mn – gazdag, 

vagyonos, jómódú 

bohatoit|ta (-ab, -i) ige – gazdagít, 

meggazdagít, gazdaggá 

tesz 

bohattu|da (-b, -i) ige – meggazdagodik, 

meggazdagszik, gazdaggá 

lesz 

bohatu|z’ (-den, -t) fn – gazdagság 

boikašti hsz – nagy gyorsan, sebtiben 

boikot (-an, -oid) fn – bojkott 

bokin hsz – vállvetve 

boks (-an) fn – boksz (sport) 

bol (-an, -id) fn – áfonya, poimda 

~ad áfonyát szed, pirgad 

~anke áfonyás sütemény 

Bolgaria (-n) fn – Bulgária 

bolgariala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – bolgár, bulgár (személy) 

bolgariala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – bolgár, bulgár, bulgáriai 

bolgarian mn – bolgár, bulgár, 

bulgáriai 

bol||kišt (-on, -oid) fn – áfonyás 

(hely) 

bol||paik (-an, -oid) fn – áfonyás 

(hely) 

bol||pirg (-an, -oid) fn – áfonyás 

sütemény 

bol||žom (-an, -oid) fn – áfonyás 

(hely) 

bomb (-an, -id) fn – bomba 

bombita|i (-jan, -jid) fn – bombázó, 

bombázógép 

bombitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

bombázás 

bong (-an, -id) fn – örvény, ~an 

pohjas az örvény alján, süvä 

~ mély örvény 

bordovic (-an, -id) fn – szemölcs 

bošak (-on, -oid) fn – kos, birka 

bradind||sij|a (-an, -oid) fn – 

gázló, mända joges päliči 

~an kal't folyót gázlón keresztez 

bradindsijas hsz – gázlón (keresztül), 

tegese mända ~ gázlón 

kell átkelni 

Brazilia (-n) fn – Brazília 

braziliala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – brazil (személy 

braziliala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – brazil, brazíliai 

brazilian mn – brazil, brazíliai 

bratan fn – unokafivér 

brilliant (-an, -oid) fn – briliáns, 

korvripked ~oidenke fülbevaló 

briliánsokkal 

brodc 31 buraidai 

brodc (-an, -id) fn – merítőháló, 

kalatada ~al merítőhálóval halászik 

bronhi|t (-den) fn – bronchitis, 

hörghurut 

bronz I. (-an) fn – bronz 

bronz||- II. öet – bronz-, bronzból 

való 

brunc|ta (-ib, -i) ige – morajlik, 

háborog 

brükv (-an, -id) fn – svéd karórépa 

brükv||pöud (-on, -oid) fn – karórépaföld 

brängut|ada (-ab, -i) ige – kalimpíroz, 

klimpíroz, pötyögtet, 

gyatrán játszik (hangszeren), 

~ada balalaikal balalajkán 

kalimpíroz 

brängute|z (-sen, -st, -sid) fn – 

klimpírozás, kalimpírozás, pötyögtetés, 

gyatra játék (hangszeren) 

bröng||vac (-an, -oid) mn – 1. 

hasas, pocakos, 2. öblös (üveg) 

bubarik (-an, -oid) fn – bogár, 

rovar 

buč (-in, -id) fn – hordó, otta vet 

~išpäi hordóból vizet vesz 

bučkaht|ada (-ab, -i) ige – lecsapódik, 

levágódik, földhöz 

csapódik 

bučnik (-an, -oid) fn – kádár 

budahtoit|ta (-ab, -i) ige – rácsap, 

csattanósat rávág 

bufet (-an, -oid) fn – büfé 

buhgalter (-an, -id) fn – könyvelő 

buhvost (-an, -oid) fn – fecsegő 

ember, locsogó ember 

bukač (-un, -uid) fn – mumus, 

kísértet 

bukoi (-n, -d) fn – mumus, kísértet 

bul’aidu|z (-sen , -st, -sid) fn – 

csobogás 

bul’ai|ta (-dab, -ži) ige – csobog 

bul’bak (-on, -oid) fn – daganat, 

duzzanat, dudor, púp 

buleidoit|ta (-ab, -i) ige – kever, 

felkever, összekever, kavar, 

felkavar, összekavar 

bul’k (-un, -uid) fn – buborék 

bul’skaht|ada (-ab, -i) ige – locsog, 

csobog 

bul’u|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

tündérrózsa (vízililiom) 

bumag (-an, -oid) fn – papír, 

papíros, kirjutada ~an lehtesele 

papírlapra ír 

bumbak (-on, -oid) fn – bogár, 

rovar 

bur (-an, -id) mn – barna, ~ kondi 

barnamedve 

burač (-un, -uid) fn – fúró (szerszám), 

tehta reiguid ~ul lyukakat 

készít fúróval, lyukakat 

fúr 

buraida|i (-jan, -jid) fn – dörmögős, 

dörmögi, dünnyögős, 

dünnyögi, morgós (személy)

uraiduz 32 böbörii 

buraidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

morgás, dörmögés, dünnyögés 

burai|ta (-dab, -ži) ige – motyog, 

dünnyög, mormog, dörmög 

burak (-on, -oid) fn – hólyag 

(anatómia) 

burako|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– kis kerek fedeles kosár, fedeles 

kosárdoboz 

burau|ta (-dab, -zi) ige – fúr, kifúr, 

befúr 

burbut|ada (-ab, -i) ige – dörmög, 

dünnyög, mormog, motyog, 

mormol 

burbutand (-an) fn – dörmögés, 

dünnyögés, mormogás, mormolás, 

motyogás 

buzaidu|z (-sen, -st) fn – zizegés, 

zümmögés 

buzai|ta (-dab, -ži) ige – zizeg, 

zümmög 

butkai|ta (-dab, -ži) ige – öklel, 

felöklel, tülekedik 

butkut|ada (-ab, -i) ige – öklel, 

felöklel, tülekedik 

butulk (-an, -oid) fn – palack, 

üvegpalack, üveg 

büdžet (-an, -oid) fn – költségvetés, 

büdzsé 

büro (-n, -id) fn – 1. iroda, 2. 

hivatal 

bürokrat (-an, -oid) fn – bürokrata 

(személy) 

bürokrati|i (-jan) fn – bürokrácia 

bürokratizm (-an) fn – bürokratizmus 

bäläidu|z (-sen, -st) fn – bégetés, 

mekegés 

bäläi|ta (-dab, -ži) ige – béget, 

mekeg 

böböri|i (-jan, -jid) fn – cserebogár, 

májusi cserebogár 

car’ 33 civilizacii 

ca|r’ (-in, -id) fn – cár 

ceh (-an, -oid) fn – műhely, üzemrész 

ceitnot (-an, -oid) fn – időzavar 

(sakkozás) 

cement (-an) fn – cement 

cementoi|da (-b, -) ige – cementez 

C 

ciklon (-an, -oid) fn – ciklon, 

forgószél, légörvény 

cirk (-an, -oid) fn – cirkusz 

cirk||lav|a (-an, -oid) fn – porond, 

cirkuszporond 

cipu|ine (-ižen, -št, ižid) fn – 

csirke, csibe 

civilizaci|i (-jan) fn – civilizáció

čagar 34 čempionat 

čagar (-in, -id) fn – kisujj 

ča|i (-jun, -juid) fn – tea, čašk 

~jud egy csésze tea, keitta 

~jud teát főz, ~ saharanke 

tea cukorral, stokan ~jud egy 

pohár tea, väll' ~ egy gyenge 

tea 

čainik (-an, -oid) fn – teáskanna, 

valada vet ~aha vizet tölt 

a teáskannába 

čak (-an) fn – vér 

čap (-in, -id) fn – lánc, koir ~iš 

kutya láncon, láncos kutya, sidoda 

~he láncra köt, láncra 

fűz, megláncol 

čapa|i (-jan, -jid) fn – favágó 

čapand (-an, -oid) fn – 1. vágás, 

kivágás, 2. faragás, kifaragás, 

~ puspäi fafaragás, fából 

való kifaragás 

čapand||mec (-an, -oid) fe – telek, 

föld, parcella (irtáson kialakított) 

čapand||sij|a (-an, -oid) fn – nyírás 

(eredmény) 

čapatand||segoitu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – vakcina, oltóanyag, paharuben 

~z feketehimlő elleni 

vakcina 

čapate|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

vágás, kivágás, 2. seb, sérülés, 

3. favágás, erdővágás, 4. 

irtás (terület) 

Č 

čap|ta (-ab, -oi) ige – 1. vág, 

kivág, ~ta haugoid fát vág, 

fát kivág, ~ta kirvhel fejszével 

vág, fejszével kivág, ~ta 

künded körmöt vág, ~ta leibäd 

kenyeret vág, ~ta mec 

erdőt kivág, erdőt irt, ~ta poikheze 

keresztülvág, átvág, 2. 

farag, kifarag, megfarag, 3. 

szétvág, hasít, elhasít, széthasít, 

4. lemetsz, metsz, elnyír, 

nyír 

čas (-un, -uid) fn – óra (időegység), 

möhestuda ~un egy órát 

késik, pol’tošt ~ud másfél óra, 

ühesandes ~us a kilencedik 

órában, ümbri kahtes ~us két 

óra tájt, két óra körül 

časou|n' (-n'an, -nid) fn – kápolna 

čas|ud (-uid) tsz fn – óra (szerkezet) 

čašk (-an, -oid) fn – csésze, ~ 

čajud egy csésze tea 

ček (-an, -oid) fn – csekk 

čemodan (-an, -oid) fn – bőrönd, 

koffer, utazótáska 

čempion (-an, -oid) fn – bajnok 

čempionat (-an, -oid) fn – bajnokság, 

mail’man ~ világbajnokság, 

mail’man tal’vsportnikoiden 

~ téli sportok világbajnoksága 

čibu 35 čokjaine 

čibu (-n, -id) fn – hinta 

čibu|da (-b, -i) ige – hintázik 

čibut|ada (-ab, -i) ige – hintáztat, 

himbál, ringat, ~ada laps’ 

kätkes bölcsőben ringatja a 

gyereket 

čibu||verk (-on, -oid) fn – hintaágy, 

függőágy, venuda ~os 

hintaágyban fekszik, függőágyban 

fekszik 

čičit|ada (-ab, -i) ige – csiripel, 

csicsereg, csivitel 

čičite|z (-sen, -st, -sid) fn – csiripelés, 

csicsergés, csivitelés 

čigan (-an, -oid) fn – cigány, roma 

(személy) 

čiganan mn – cigány, roma, ~ 

kel’ cigány nyelv, roma nyelv 

čigiča|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

feketeribizli 

čihkand (-an, -oid) fn – nyögés, 

nyögdécselés 

čihk|ta (-ab, -oi) ige – nyög, 

nyögdécsel 

čihot|ada (-ab, -i) ige – szétfeszít, 

széttár, szétnyit, szétterpeszt, 

szétterjeszt, ~ada sormed 

széttárja az ujjait, szétnyitja 

a tenyerét 

čikoi (-n, -d) fn – nővérke (kórházi 

nővér) 

čilaidu|z (-sen, -st) fn – 1. csöngés, 

2. zúgás, moraj 

čilai|ta (-dab, -ži) ige – 1. csilingel, 

cseng, csörög, csörgedez, 

2. zúg, morajlik 

čindo|i (-in, -id) fn – repülőmókus 

čin|kta (-gub, -gui) ige – 1. csipog, 

csicsereg, 2. nyafog, nyöszörög 

čirgund (-an) fn – ciripelés 

čirik|od (-oid) tsz fn – csalán 

čir|kta (-gub, -gui) ige – ciripel 

čirskai|ta (-dab, -ži) ige – pár 

sort hevenyészve ír, pár sort 

odavet, irkafirkál 

čižoi (-n, -d) fn – idősebb nővér, 

nénj 

čog|a (-an, -id) fn – 1. sarok, zug, 

ištta ~as sarokban ül, panda 

~aha a sarokba rak, 2. szög 

(mértan) 

čogaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

szögletes, sarkos 

čokaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

beszúrás, leszúrás, seibhiden 

~z aidan täht karók leszúrása 

kerítésnek, kerítéskarók leszúrása 

čokai|ta (-dab, -ži) ige – 1. szúr, 

megszúr, ~ta sorm neglal tűvel 

megszúrja az ujját, 2. beszúr, 

bedug, betesz 

čokai|tas (-dase, -žihe) vh ige – 

szúródik, megszúródik, megszúrja 

magát 

čoki|m (-men, -nt, -mid) fn – 1. 

pont (a hely egy pontja), 2. 

pont (jel), 3. pont (érték) 

čokja|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

tüske, tövis

čokkoida 36 čorskim 

čokkoi|da (-b, -) ige – beszúr, 

leszúr, ~da seibhaižid maha 

karókat szúr le a földbe 

čoksu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

csók 

čom|a (-an, -id) mn – szép, ~emb 

szebb, ~a haju jó illat, aroma, 

kaikiš ~emb legszebb, ühtel 

~al päiväl egy szép napon 

čoma||haju|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – jó illatú, aromás 

čoma||kulu (-n, -id) mn – gyönyörű, 

~ kuva gyönyörű kép, 

~ londuz a gyönyörű természet 

čoma||lug|eda (-eb, -i) ige – szaval, 

elszaval 

čoma||lugemi|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – szavalás, szavalat 

čomas hsz – szépen 

čoma||štargund (-an, -oid) fn – 

műkorcsolya, műkorcsolyázás 

čomašti hsz – szépen 

čomenzu|da (-b, -i) ige – szépíti 

magát, kiszépíti magát, szépítgeti 

magát 

čomin hsz – szépen, lujas ~ nagyon 

szépen 

čomin||pagiži|i (-jan, -jid) mn – 

szépbeszédű, szépszavú, szépen 

szóló, ~i ezitai szépbeszédű 

képviselő 

čomit|ada (-ab, -i) ige – díszít, 

feldíszít, kidíszít, szépít, szépítget, 

széppé tesz, ~ada kuz’ 

feldíszíti a fenyőt ◊ Rad me- 

hen čomitab. A munka nemesít. 

(A munka széppé teszi 

az embert.) 

čomitadud in – feldíszített, díszített, 

díszes 

čomita|i (-jan, -jid) fn – formatervező, 

művészi kivitelező 

čomitel|da (-eb, -i) ige – díszít, 

feldíszít, kidíszít, dekorál, kidekorál 

čomite|z (-sen, -st, -sid) fn – díszítés, 

dísz, díszlet, feldíszítés 

čomitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

formatervezés, művészi kivitelezés 

čomuden||holitand (-an) fn – kozmetika 

čomu|z’ (-den, -t, -zid) fn – szépség 

čongoi|da (-b, -) ige – 1. túr, kitúr, 

feltúr, ~da mad földet túr, 

földet feltúr, 2. piszkál, kipiszkál 

čongoi|das (-še, -he) vh ige – 

túr, turkál, túrja magát 

čopak (-on, -oid) mn – 1. fürge, 

serény, 2. heves, heveskedő, 

szeles, szeleskedő, szeleburdi, 

prihaine ~on tabanke heves 

természetű fiú 

čopja|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

bögöly 

čorskand (-an) fn – fröcskölés, 

spriccelés, locsolás 

čorski|m (-men, -nt, -mid) fn – 

locsoló (berendezés) 

čorskta 37 čuradand 

čorsk|ta (-ab, -i) ige – fröcsköl, 

lefröcsköl, spriccel, lespriccel, 

locsol, lelocsol 

čorsk|ud (-uid) tsz fn – fröcskölés, 

spriccelés, locsolás 

čoum (-an, -id) fn – varsa 

čud (-on, -oid) fn – csoda, csuda, 

mitte ~ micsoda csoda! 

~on varastusiš a csoda reményében 

čudi|tas (-še, -he) vh ige – látszik 

vmilyennek, tűnik vmilyennek, 

tetszik vmilyennek 

čudoka|z (-han, -st, -hid) mn – 1. 

rendkívüli, nem mindennapi, 

szokatlan, 2. csodálatos, csodálatra 

méltó, 3. furcsa, különös 

čudokahašti hsz – 1. szokatlanul, 

2. csodálatosan, 3. furcsán, 

különösen 

čudoli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. meglepő, meghökkentő, elképesztő, 

2. csodálatba ejtő, 

ámulatba ejtő, ~ne mušt ámulatba 

ejtő emlékezet 

čudon||tegi|i (-jan, -joid) fn – csodatevő 

(személy) 

čudosi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

bámulatos 

čududel|da (-eb, -i) ige – 1. meglep, 

2. elámít, elképeszt, csodálatba 

ejt 

čududel|das (-ese, -ihe) vh ige 

– 1. meglepődik, 2. csodálkozik, 

elcsodálkozik, elámul, álmélkodik 

čududelu|z (-sen, -st) fn – 1. meglepődés, 

meglepetés, 2. ámulás, 

csodálkozás 

čudutoit|ta (-ab, -i) ige – 1. meglep, 

meghökkent, 2. elképeszt, 

ámulatba ejt, bámulatba ejt, csodálatba 

ejt 

čugu (-n, -id) fn – disznó, malac, 

ajada ~l négykézláb mászik, 

négykézláb megy 

čuhlu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

merőkanál 

čuhu (-n, -id) fn – padlás, kuivata 

sobid ~s ágyneműt padláson 

szárít 

čuhunke hsz – zsúfoltan 

čuk (-on, -oid) fn – csók 

čukal|ta (-dab, -zi) ige – alámerít, 

belemárt, belemerít 

čukal|tas (-dase, -zihe) vh ige – 

alámerül, megmártózik, lemerül 

čuker|tas (-dase, -zihe) vh ige – 

lefekszik, ledől, lehever 

čuklaht|ada (-ab, -i) ige – lebukik, 

lemerül, belemerül 

čukoi|da (-b, -) ige – csókol, megcsókol 

čunz’ (-un, -uid) fn – giliszta, 

földigiliszta, kukac 

čupsu|ižed (-ižid) tsz fn – kiütés 

(patológia) 

čur|a (-an, -id) fn – 1. oldal, 

rész, tájék, 2. táj, vidék, környék 

čuradand (-an) fn – 1. kiküldés, 

2. kiállítás (sport)

čurahine 38 čuukštanad 

čurahi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. külső, kinti, 2. távoli 

čura|ta (-dab, -zi) ige – 1. kiküld, 

2. kiállít (sport) 

čuru (-n) fn – sóder 

čuru||kiv|i (-en, -id) fn – kavics, 

mujukaz ~ színes kavics, tarka 

kavics 

čustak (-on, -oid) fn – pattanás, 

mitesszer 

ču|ta (-dab, -di) ige – kidob, kihajít, 

eldob, elhajít, ~ta kaik 

tarbhatoi teramba minden 

szükségtelen dolgot kidob 

čuuk||štan|ad (-oid) tsz fn – harisnyanadrág 

da 39 deputat 

da ksz – és, minä ~ sinä én és 

te, uk ~ ak apóka és anyóka 

dai ksz – és 

Dania (-n) fn – Dánia 

daniala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn 

– dán (személy) 

daniala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – dán, dániai 

danian mn – dán, dániai 

dat (-an, -oid) fn – dátum, időpont, 

keltezés, kelet 

decimali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– decimális, tizedes, ~žed palanumeralid 

tizedes törtek 

dedam megszólító alak – nagyapa! 

dedoi (-n, -d) fn – nagyapa, nagypapa, 

nagyapó 

dekan (-an, -oid) fn – dékán 

dekanat (-an, -oid) fn – 1. dékáni 

tisztség, 2. dékáni hivatal 

deklaraci|i (-jan, -joid) fn – deklaráció, 

nyilatkozat, täutta ~i 

voz’satusiš kitölti az éves jövedelmi 

nyilatkozatot 

deklarirui|da (-b, -) ige – deklarál, 

kihirdet, kinyilatkoztat, 

~da oiktuzid jogokat kihirdet, 

jogokat deklarál, jogokat 

kinyilatkoztat 

dekorativi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– dekoratív, mutatós, tetsze- 

D 

tős, ~ne kazvmuz dekoratív 

növény 

dekoraci|i (-jan, -joid) fn – dekoráció, 

dísz, díszítés, díszítmény, 

díszlet 

dekret (-an, -oid) fn – dekrétum, 

határozat, rendelet, végzés 

del’fin (-an, -oid) fn – delfin 

demokrat (-an, -oid) fn – demokrata 

(személy) 

demokrati|i (-jan, -joid) fn – 1. 

demokrácia 

demokrati|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– demokratikus, ~žed vajehtesed 

demokratikus változások 

demonstraci|i (-jan, -joid) fn – 

1. demonstráció, bemutatás, 2. 

demonstráció, tüntetés, ühtneda 

~jaha demonstráción vesz 

részt, tüntetésen vesz részt 

demonstrirui|da (-b, -) ige – 1. 

demonstrál, bemutat, bemutatót 

tart, 2. demonstrál, tüntet, 

~da irdoil az utcákon tüntet 

demonstrativi|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – 1. demonstratív, kifejező, 

szemléletes, 2. tüntető 

deng|ad (-oid) tsz fn – pénz 

deputat (-an, -oid) fn – küldött, 

követ, képviselő, ~oiden suim 

küldöttgyűlés

deputatan 40 dublikat 

deputatan mn – küldött-, képviselői, 

~ vald képviselői hatalom 

desert (-an, -oid) fn – desszert, 

csemege, nyalánkság 

detektiv (-an, -oid) fn – detektív, 

nyomozó 

deviz (-an, -oid) fn – deviza 

dialog (-an, -id) fn – dialógus, 

párbeszéd 

diametr (-an, -id) fn – átmérő 

diftong (-an, -id) fn – diftongus, 

kettőshangzó 

diktor (-an, -oid) fn – bemondó 

(személy) 

dinamik (-an) fn – dinamika, 

erőtan, mozgástan 

dinami|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

dinamikus, erőteljes 

diplom (-an, -id) fn – diploma, 

oklevél, lopta universitet rusttan 

~anke kitüntetéses (vörös) 

diplomával zárja az egyetemet 

diplomat (-an, -oid) fn – diplomata, 

verhiden maiden ~ad 

külföldi diplomaták, külhoni 

diplomaták 

diplomati|i (-jan) fn – diplomácia 

direktor (-an, -oid) fn – igazgató, 

direktor 

disk (-an, -oid) fn – disc, diszk, 

lemez, mágneslemez (számítástechnika) 

dissertaci|i (-jan, -joid) fn – tudományos 

értekezés, disszer- 

táció, polestada ~i disszertációt 

megvéd 

dizenteri|i (-jan) fn – dizentéria, 

vérhas 

divan (-an, -oid) fn – dívány, kerevet, 

pamlag 

docent (-an, -oid) fn – docens 

doktor (-an, -oid) fn – doktor 

dokumentali|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – dokumentációs, ~ne fil’m 

dokumentációs film 

dollar (-an, -id) fn – dollár 

dominoi|da (-čeb, -či) ige – dominál, 

uralkodó szerepet játszik, 

kiemelkedik 

dram|a (-an, -oid) fn – dráma 

droc|ta (-ib, -i) ige – kényeztet, 

elkényeztet, ~ta last kényezteti 

a gyereket, elkényezteti a 

gyereket 

džaz (-an) fn – jazz, dzsessz, väta 

~as jazzt játszik, dzsesszt 

játszik 

džem (-an, -oid) fn – jam, dzsem, 

darabos gyümölcsíz 

džins|ad (-oid) tsz fn – farmer, 

farmernadrág 

dub I. (-an, -id) fn – tölgyfa, 

tölgy 

dub||- II. öet – tölgyfa-, tölgyfából 

készült 

dub||mun|a (-an, -id) fn – makk, 

tölgyfamakk 

dublikat (-an, -oid) fn – másolat, 

másodpéldány, avadimiden 

~ kulcsmásolat 

dudaita 41 dölta 

dudai|ta (-dab, -ži) ige – remeg, 

reszket, didereg, cidrizik, borzong, 

vacog 

duhuka|z (-han, -st, -hid) mn – 

illatos, illatozó, jó illatú ~ 

muil illatos szappan, venuda 

~hal heinäl illatos szénába fekszik 

bele 

duš (-an, -id) fn – tus, zuhany, 

zuhanyfürdő 

däd’ (-än, -id) fn – bácsi, nagybácsi, 

bácsika 

döl (-on, -oid) fn – szél, szélfújás 

döloka|z (-han, -st, -hid) mn – 

szeles, széljárta 

döl|ta (-dab, -zi) ige – fúj (szél)

ecii 42 edeltai 

eci|i (-jan, -joid) fn – nyomozó, 

detektív 

ecind (-an, -oid) fn – kutatás, fateran 

~ házkutatás 

ecmi|ne (-žen, -št, -žid) fn – keresgélés, 

kutatás 

ec|ta (-ib, -i) ige – kutat, átkutat, 

felkutat 

edaha|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– 1. távoli, messzi, ~ine heimolaine 

távoli rokon, ~ižes 

pohjoižes a messzi északon, 

2. nagy távolságú, 3. szélső, 

külső, vidéki 

edah||aja|i (-jan, -jid) fn – kamionos, 

kamionsofőr 

edahaks hsz – messze, messzire, 

távolra, távolba ◊ Käbu kuzespäi 

edahaks ei lankte. Az 

alma nem esik messze a fájától. 

(A toboz nem esik messze 

a fenyőtől.) 

edahaks||nägi|i (-jan, -jid) mn – 

előrelátó, ~i ristit előrelátó ember 

edahaks||nägu|i (-jan, -jid) mn 

– előrelátszódó, előrelátható 

edahan hsz – messze, távol, a 

messzeségben, a távolban 

edahanpäi hsz – távolból, távolról, 

messziről 

edahati hsz – távol egymástól, 

eläda ~ egymástól távol él 

E 

edahu|z’ I. (-den, -t, -zid) fn – 

távol, messzeség 

edahu|z’ II. (-den, -t) fn – távolság 

(szakasz) 

edehe I. hsz – előre, előrébb, tulda 

~ előrelép, előlép 

edehe II. (gen) nu – vmi elé 

edehko (part) esz – nem sokkal 

vmi előtt, ~ kezad nem sokkal 

nyár előtt, ~ tulendad nem 

sokkal a megérkezés előtt 

edel I. (part) esz – előtt (idő), ~ 

longid ebéd előtt, ~ pühäd ünnep 

előtt 

edel II. hsz – azelőtt, régebben 

edel||aiga|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– 1. időszerűtlen, 2. idő előtti, 

korai, ~ine surm korai halál, 

~ižed valičused időközi választások 

edelepäi hsz – ezentúl, továbbra 

is, továbbá 

edeleze hsz – távolabb, meszszebb, 

előrébb 

edeli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

egykori, korábbi, régebbi, eddigi, 

előző, megelőző 

edeližikš hsz – mint azelőtt, még 

mindig, változatlanul 

edelpäi I. hsz – előzetesen 

edelpäi||- II. öet – előzetes 

edelta|i (-jan, -jid) fn – előd, előfutár 

edemba 43 ehtta 

edemba hsz – távolabb, meszszebb, 

előrébb 

edenoi (-n, -d) fn – csiga (állat) 

edes I. hsz – elöl 

edes II. (gen) nu – előtt (hely), 

pertin ~ a ház előtt 

edespäi I. hsz – előről 

edespäi II. (gen) nu – vmi elől, 

vki elől 

edespäi||kacund (-an) fn – elölnézet 

edes||tagas hsz – ide-oda, odavissza, 

té s tova, jokseta ~ szaladgál 

ide-oda 

edes||tagu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – visszafelé tartó, visszafelé 

irányuló, (fizika), visszaható 

(nyelvtan) 

ede|ta (-neb, -ni) ige – távolodik, 

eltávolodik 

edišt|ada (-ab, -i) ige – számításba 

vesz, számol vele 

edu|z (-sen, -st) fn – 1. az eleje 

vminek, elülső rész, elülső oldal, 

2. előny 

effektivi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– effektív, valóságos, tényleges 

efir (-an, -oid) fn – éter 

Egip|et (-tan) fn – Egyiptom 

egiptala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – egyiptomi (személy) 

egiptala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – egyiptomi, Egyiptomból 

való 

eglai hsz – tegnap, tämbei i ~ 

tegnap és ma 

egla|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

tegnapi, előző napi, ~žed holed 

a tegnapi gondok 

egoizm (-an) fn – egoizmus, önzés 

eht (-an, -oid) fn – est, este, varastada 

~hasai estig vár 

ehtal hsz – este, estidőn, möha 

~ késő este, későn este 

ehtali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

esti, esteli 

ehtat|ada (-ab, -i) ige – átkel, 

~ada venehel csónakkal átkel 

ehtat|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

átkel, ~adas lautal päliči joges 

tutajjal átkel a folyón 

ehtati|m (-men, -nt, -mid) fn – 

komp 

ehtatuz||sij|a (-an, -oid) fn – átkelőhely, 

rév 

eht||bok (-an, -id) fn – délnyugat 

ehtkoli|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

vecsernye, vespera, esti ájtatosság 

eht||long (-in, -id) fn – vacsora, 

jäda ~ile vacsorára marad 

eht||longi|ta (-čeb, -či) ige – vacsorázik 

ehtmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– 1. nyers, éretlen, ~ marj 

éretlen bogyó, 2. félkész (étel) 

ehtoidme hsz – esténként 

eht|ta (-ib, -i) ige – 1. elér vmilyen 

eredményt, 2. elérkezik, 

3. beérik, megérik

ehttuda 44 elektroverk 

ehttu|da (-b, -i) ige – esteledik, 

sötétedik 

ei segédige – nem (tiltó alakok 

kivételével, ragozott alakjai: en, 

ed, ei, em, et, ei), ~ ole nincs, 

~ ole keda nincs kit, ~ ole kuna 

nincs hová, ~ ole kus nincs 

hol, ~ ole midä nincs mit, ~ 

raci, ~ rackoi, ~ racta sajnál, 

szán, ~ sa nem szabad, ~ ole 

tozi hazugság, ~ voi nem lehet 

eifori|i (-jan) fn – eufória 

ekolog (-an, -oid) fn – ökológus, 

környezettudós 

ekologi|i (-jan) fn – ökológia, környezettudomány 

ekologi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

ökológiai, ~žed olod ökológiai 

környezet 

ekonomik (-an) fn – ökonómia, 

gazdaságtan, közgazdaságtan, 

közgazdaságtudomány 

ekonomi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– ökonómiai, gazdasági, közgazdasági 

ekspedici|i (-jan, -joid) fn – 

expedíció 

ekspozici|i (-jan, -joid) fn – expozíció, 

bevezetés, előkészítés 

(irodalom) 

ekzamen (-an, -oid) fn – vizsga 

ekzamenoiči|i (-jan, -jid) fn – 

vizsgáztató (személy) 

ekzamenui|da (-b, -) ige – vizsgáztat 

ekzoti|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

egzotikus 

ekvator (-an) fn – egyenlítő 

ekvatoriali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– egyenlítői, ~ne il’mišt egyenlítői 

éghajlat 

ekvivalent (-an, -oid) fn – 1. 

egyenérték, 2. megfelelőség 

ekvivalenti|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– 1. egyenértékű, ekvivalens, 2. 

megfelelő 

elativ (-an) fn – elatívusz 

elektro||čoki|m (-men, -nt, -mid) 

fn – csatlakozó, konnektor 

elektro||härk|im (-men, -int, -mid) 

fn – elektromos mixer 

elektro||kalu (-n, -id) fn – elektromos 

készülék 

elektro||lugi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – elektromos számológép 

elektro||lämbiti|m (-men, -nt, 

-mid) fn – elektromos hősugárzó 

elektro||märiči|i (-jan, -joid) fn 

– elektromos mérőkészülék, villanyóra 

elektro||radnik (-an, -oid) fn – 

elektrotechnikus, elektroműszerész 

elektro||reng|az (-han, -ast, -hid) 

fn – villanytűzhely 

elektro||tarbh|ed (-id) tsz fn – 

elektromos cikkek, elektronikai 

cikkek 

elektro||verk (-on, -oid) fn – elektromos 

hálózat 

elektrovägi 45 elooza 

elektro||väg|i (-en) fn – elektromosság, 

villamosság, villany, 

áram 

elektro||vägišt (-on, -oid) fn – 

1. villanytelep, 2. villamos erőmű, 

3. elektromos művek 

elektro||vändi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – szintetizátor (zene) 

eletadud in – lakó-, ~ pertiš lakóházakban 

el'gendamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – érthetetlen 

el'gendamatomu|z’ (-den, -t) fn 

– vminek a meg nem értése, 

érthetetlenség 

el’gendand (-an) fn – 1. elsajátítás, 

2. felfogás 

el'gendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

megértés, felfogása vminek, 

kesknäine ~z kölcsönös megértés 

el’ge|ta (-ndab, -nzi) ige – 1. 

ért, megért, felfog, ~ta lodu 

érti a beszédet, minä en ~nda 

nem értem, 2. eligazodik, kiismeri 

magát, 3. felismer, rájön 

el’geto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

korlátolt, bárgyú, együgyű, ostoba 

el’getomu|z’ (-den, -t) fn – korlátoltság, 

bárgyúság, együgyűség, 

ostobaság 

eliksir (-an, -oid) fn – elixír 

elimišt (-on, -oid) fn – szervezet 

(élő), ristitun ~ emberi szer- 

vezet, kazvmusen ~ növényi 

szervezet 

elo (-n) fn – 1. élet, életforma, 

életfeltétel, nügüdläine ~ jelenkori 

élet, 2. jólét ◊ Elo meleta 

kuti puzu reigunke. Az 

élet értelem nélkül olyan, mint 

a lyukas kosár. 

eloka|z (-han, -st, -hid) mn – gazdag, 

vagyonos, módos, jómódú, 

tehetős 

elo||ku (-n, -id) fn – augusztus 

(a bőség hava) 

elomišt (-on) fn – 1. vagyon, 2. 

gazdaság 

elomu|z (-sen, -st, -sid) fn – életjelenség 

elon||aiga|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– élethosszig tartó, élethoszsziglani, 

életfogytiglani 

elon||aigaks hsz – élethossziglan, 

életfogytiglan 

elon||navedi|i (-jan, -joid) mn – 

életszerető, életkedvelő, ~i mez' 

életszerető ember, életkedvelő 

ember 

elon||navedind (-an) fn – életszeretet 

elon||olend (-an, -oid) fn – életfeltétel 

elon||vero (-n) fn – élet, életmód, 

életvitel, vepsän rahvahan ~ 

a vepsze nép élete, vepsze népi 

élet 

elo||oz|a (-an, -id) fn – sors, végzet, 

jüged ~a nehéz sors

elorad 46 eläškata 

elo||rad (-on, -oid) fn – foglalkozás, 

hivatás, szakma, pálya, 

~on valičend pályaválasztás 

elo||starin I. (-an, -oid) fn – önéletrajz 

elo||starin||- II. öet – önéletrajzi 

elo||starin||tedo|d (-id) tsz fn – 

önéletrajzi adatok 

elot|ada (-ab, -i) ige – életet önt 

vkibe, életet önt vmibe, felelevenít, 

megelevenít, felélénkít, 

megélénkít, serkent 

eloto|i (-man, -nt, -mid) mn – élettelen, 

~ hibj élettelen test 

elo||toimišt (-on) fn – élettevékenység, 

~on alandused az 

élettevékenység alapjai 

elotomašti hsz – élettelenül 

elotu|z (-sen, -st, -sid) fn – életre 

kelés, feléledés, felelevenedés, 

felélénkülés, londusen ~z 

a természet feléledése 

eläb (-an, -id) mn – 1. élő, ~ olii 

élőlény, 2. élénk, eleven, életteli, 

~ irdlikund élénk utcai 

forgalom, ~al kacegel eleven 

tekintettel, életteli pillantással, 

3. életképes 

eläbalaz hsz – élénken, elevenen 

eläbzoita|i (-jan, -jid) mn – élénkítő, 

felélénkítő, üdítő, felüdítő, 

~i vezi felüdítő víz, ~ il'm 

élénkítő levegő 

eläbzoit|ta (-ab, -i) ige – életre 

kelt, feltámaszt, feléleszt, felélénkít, 

serkent 

eläbzu|da (-b, -i) ige – feltámad, 

életre kel, feléled, felserken, magához 

tér 

el|äda (-äb, -i) ige – 1. él, ~äda 

kožmuses békében él, nyugalomban 

él, ~äda levedas nagy 

lábon él, verhal niškal ~äda 

idegenek nyakán él, 2. vhogyan 

megy a sora, hüvä ~äda 

jól megy sora, ~äda mairhes 

szüksége van vmire, szüksége 

van vkire, 3. lakik, ~äda lähen 

közel lakik 

elä|i (-jan, -jid) fn – lakó, lakos, 

pertin ~jad a ház lakói, lidnan 

~i városi lakos, városlakó, 

igähižed ~jad törzslakók, 

őslakosok 

elä|jad (-jid) tsz fn – lakosság, 

igähižed ~jad őslakosság 

elämato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

1. élettelen, halott, holt, ~i tazangišt 

holt vidék, 2. lakatlan, 

elhagyott, ~i pert’ lakatlan 

ház, elhagyott ház 

elämi|ne (-žen, -št) fn – 1. élet, 

életforma, holetoi ~ne szabad 

élet, 2. élete sora, életvitele, 

életminősége 

eländ||sij|a (-an, -oid) fn – lakóhely, 

lakhely 

eländ||taho (-n, -id) fn – lakóhely, 

lakhely 

eläška|ta (-ndeb, -nzi) ige – vmilyen 

életet kezd, vmilyen életbe 

kezd 

elätada 47 energetik 

elät|ada (-ab, -i) ige – eltart, ~ada 

sur’t kanzad nagy családot 

tart el 

elätoit|ta (-ab, -i) ige – benépesít, 

betelepít 

ema|l’ (-lin) fn – zománc 

emigraci|i (-jan) fn – emigráció 

emigrant (-an, -oid) fn – emigráns 

emigrirui|da (-b, -) ige – emigrál 

emindam (-an, -id) fn – mostohaanya 

emä||- öet – nőstény- (-tyúk) 

emäg (-an, -id) fn – háziasszony, 

gazdasszony, a ház asszonya, 

a ház úrnője 

emägoičend (-an) fn – házvezetés, 

gazdálkodás 

emägoi|tta (-čeb, -či) ige – háziasszonykodik, 

gazdálkodik 

emä||händika|z (-han, -st, -hid) fn 

– nőstényfarkas 

emä||kond|i (-jan, -jid) fn – nősténymedve 

emä||mecoi (-n, -d) fn – siketfajdtyúk 

enamb szn – több 

enamba szn – több 

enambišt (-on, -oid) fn – többség 

enambištu|da (-b, -i) ige – dominál, 

túlsúlyban van, többségben 

van 

enambu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

többség, absolutine ~z abszolút 

többség 

enččikš hsz – mint azelőtt, még 

mindig, változatlanul 

ende hsz – azelőtt, régebben, egykoron 

end||egla|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– tegnapelőtti 

end||eglašt hsz – tegnapelőtt 

end||elä|i (-jan, -jid) fn – őslakó, 

őslakos 

ende||mulo|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – tavalyelőtti, a múlt év 

előtti 

ende||vanh (-an, -oid) mn – ősi, 

ősrégi, ~ad aigad ősi idők, ősidők 

endišt|ada (-ab, -i) ige – restaurál, 

helyreállít, felújít, ~ada jumalankodid 

templomot felújít, 

templomot restaurál 

endišta|i (-jan, -jid) fn – restaurátor 

endištami|ne (-žen, -št) fn – restauráció, 

helyreállítás, felújítás 

endust|ada (-ab, -i) ige – előre 

jelez, előre megmond, prognosztizál, 

megjósol 

endustamata hsz – előreláthatatlanul 

endustamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – előreláthatatlan, előre nem 

látható, ~i varu előre nem látható 

veszély 

endustu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

előrejelzés, prognózis, jóslás 

energetik (-an) fn – energetika

energii 48 erilaine 

energi|i (-jan) fn – energia 

energi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. energikus, tetterős, 2. erélyes, 

~ne naine erélyes aszszony 

en|zne (-ččen, -dišt, -ččid) mn – 

egykori, hajdani, ~ččed ühtklassnikad 

egykori osztálytársak, 

hajdani osztálytársak 

episkop (-an, -id) fn – püspök, 

~an pagin püspöki prédikáció, 

püspöki beszéd 

epos (-an, -id) fn – eposz 

erašti hsz – néha, olykor, olykor-olykor 

era|z (-sen, -st, -sid) nm – bizonyos, 

egy valamely, egyes, néhány 

eraz||znamasi|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – más jelentésű, eltérő jelentésű, 

~žed sanad eltérő jelentésű 

szavak 

erazvuičet|ada (-ab, -i) ige – változatossá 

tesz 

erazvui|tte (-ččen, -ttušt, -ččid) 

mn – különös, különleges, sajátos, 

sajátságos 

eri||- öet – külön- 

eri||aiga|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– eltérő idejű, különböző idejű, 

más idejű 

eri||arvo|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– nem egyenjogú 

eriču|z (-sen, -st, -sid) fn – sajátság, 

sajátosság, tulajdonság, 

jellemző vonás 

erigandu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

válás, elválás 

eriga|ta (-ndeb, -nzi) ige – 1. kiválasztódik, 

elkülönül, 2. elválik 

(családjog) 

erigoičend (-an, -oid) fn – kiválasztódás, 

elkülönülés, sül’gen 

~ a nyál kiválasztódása 

erigoiči|m (-men, -nt, -mid) fn – 

szétválasztó berendezés, szeparátor 

erigoiču|z (-sen, -st, -sid) fn – sajátosság, 

különlegesség, kelen 

~sed nyelvi sajátosságok, nyelvi 

különlegességek 

erigoitand (-an, -oid) fn – szétválasztás, 

szeparáció 

erigoitmato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – elkülöníthetetlen, szétválaszthatatlan, 

~i sebranikad 

szétválaszthatatlan barátok 

erigoit|ta (-ab, -i) ige – 1. kiemel 

vhonnan, kiválaszt, 2. leválaszt, 

elválaszt, elszigetel, elkülönít, 

izolál 

erigoitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

elszigetelés, elkülönítés, izoláció, 

2. válás 

erigoituz||honu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – elkülönítő, izoláló (helyiség) 

eri||keli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

soknyelvű 

erila|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

eltérő, nem azonos, nem hasonló 

eriline 49 ezihonuz 

erili|ne (-žen, -št, -žid) mn – sajátos, 

különös, különleges, speciális 

eri||mujui|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– különböző színű 

eri|ne (-žen, -št, -žid) mn – külön, 

különös, különleges, speciális 

erin|eda (-eb, -i) ige – különbözik, 

kitűnik, elüt mástól 

eri||oiktu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 

privilégium, előjog, kiváltság 

eri|poli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

sokoldalú, ~žed tedod sokoldalú 

ismeretek 

eri||süvä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– eltérő mélységű, különböző 

mélységű 

erišt (-on, -oid) fn – részleg, osztály, 

tagozat, fiók (szervezeti 

egység) 

erišt|ada (-ab, -i) ige – elkülönít, 

elszigetel, elkerít, szeparál, 

izolál 

erišt|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

elszigetelődik, elkülönül, izolálódik 

erištadud in – elszigetelt, elkülönített, 

különálló 

erištel|da (-eb, -i) ige – megkülönböztet, 

elkülönít egymástól, 

~da mujuid megkülönbözteti 

a színeket 

eriži hsz – külön, külön-külön 

eriž||per|t’ (-tin) fn – villa (épület) 

eri||taba|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– sokféle, változatos 

eritel|da (-eb, -i) ige – differenciál, 

megkülönböztet, különbséget 

tesz 

ero (-n, -id) fn – különbség, különbözet, 

sured ~d jelentős különbség, 

lényeges különbség 

erot|ada (-ab, -i) ige – megkülönböztet 

erotand (-an, -oid) fn – hangsúly, 

kiemelés 

erudici|i (-jan) fn – műveltség, 

képzettség, olvasottság, tájékozottság 

eskai msz – sőt 

eskiz (-an, -oid) fn – skicc, vázlat 

estafet (-an, -oid) fn – staféta, 

váltófutás 

estet (-an, -oid) fn – esztéta 

esteti|ne (-žen, -št, -žid) mn – esztétikus 

estila|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn 

– észt (személy) 

estila|ine II. (-ižen, -št, -ižid) mn 

– észt, észtországi 

estin mn – észt, ~ kel’ az észt 

nyelv 

Estonia (-n) fn – Észtország 

ezi||- öet – elő- 

ezi||holitu|z (-sen, -st) fn – elővigyázatosság, 

prevenció, óvintézkedés, 

megelőzés 

ezi||honu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

előszoba

ezijouk 50 ezitamine 

ezi||jouk (-un, -uid) fn – előőrs 

ezikoi|da (-čeb, -či) ige – vezet, 

élen jár 

ezi||kuv|a (-an, -id) fn – példakép, 

mintakép 

ezil hsz – előről, vminek az elejéről 

ezile hsz – előre (idő) 

ezi||lidn (-an, -oid) fn – előváros, 

külváros, peremváros 

ezi||maks (-un, -uid) fn – előleg, 

fizetési előleg 

ezi|ne (-žen, -št, -žid) mn – elülső, 

elő- 

ezin|eda (-eb, -i) ige – fellép, 

nyilvánosságra lép, kilép vkik 

elé 

ezinenas hsz – elején, legelöl, az 

élen 

ezinik (-an, -oid) fn – vezető 

(személy) 

ezi||nim|i (-en, -id) fn – előnév, 

keresztnév 

ezi||olo (-n, -id) fn – előfeltétel, 

követelmény 

ezi||ozutu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

debütálás, első szereplés, első 

fellépés 

ezi||paik (-an, -oid) fn – kötény, 

panda ~ päle kötényt köt, kötényt 

felköt 

ezi||pajata|i (-jan, -jid) fn – előénekes 

ezi||pakiče|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. megrendelés, 2. előfizetés, 

polen voden ~z féléves előfi- 

zetés, lehtesen ~z újságelőfizetés 

ezi||paki|ta (-čeb, -či) ige – rendel, 

megrendel, ~ta tavaroid 

árukat rendel, árukat megrendel 

ezi||pauk (-an, -oid) fn – előleg, 

fizetési előleg, maksta ~ előleget 

fizet 

ezi||paukali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– előlegezett, megelőlegezett 

ezi||pauk|ata (-tab, -si) ige – előlegez, 

megelőlegez, előleget fizet 

ezi||san|a (-an, -oid) fn – elöljárószó 

ezi||san|ad (-oid) tsz fn – bevezetés, 

bevezető rész 

ezi||sijali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

soronkövetkező 

ezišt|ada (-ab, -i) ige – elébevág, 

megelőz 

ezi||zal (-an, -oid) fn – előcsarnok, 

hall 

ezit|ada (-ab, -i) ige – 1. bemutat 

vkit vkinek, 2. bemutat (színház, 

mozi), 3. előz, megelőz, 

~ada edelmänijan mašinan 

megelőzi az előtte haladó gépkocsit 

ezita|i (-jan, -jid) fn – képviselő, 

küldött, követ 

ezitai||kund (-an, -id) fn – küldöttség, 

delegáció, követség 

ezitami|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

előterjesztés, felterjesztés, ja- 

ezitanaz 51 evropalaine 

vaslat, ~ne pauklahjan samižeks 

kitüntetési felterjesztés 

ezi||tan|az (-han, -ast, -hid) fn – 

udvar, ~hal az udvaron, ~halpäi 

az udvarról, iknad ~halepäi 

udvari ablak 

ezitand (-an, -oid) fn – előzés, 

~ om kel’tüd tilos az előzés 

ezi||tat (-an, -oid) fn – ős, előd 

ezi||tat|ad (-oid) tsz fn – ősök, 

elődök 

ezitu|z (-sen, -st, -sid) fn – jelentés, 

beszámoló, pidäda ~z 

megtartja a beszámolót 

ezmäi hsz – kezdetben, először, 

előbb, eleinte ◊ Ezmäi rad, eskai 

vänd! Előbb a munka, azután 

a játék! 

ezmä|ine (-ižen, -št, -ižid) szn – 

első, ~ižen kerdan első ízben, 

~ižel lehtpolel az első oldalon, 

~ine žir első emelet, ~ine 

urok első óra, vilukun ~ižen 

päivän január elseje 

ezmäižikš hsz – elsőre, először 

ezmäks hsz – először (felsorolás) 

ezmärg (-en, -id) fn – hétfő 

ezmärgen hsz – hétfőn 

etap (-an, -id) fn – 1. etap, szakasz, 

útszakasz, 2. időszak 

etimologi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– etimológiai, szófejtő, szóelem- 

ző, ~ne vajehnik etimológiai 

szótár 

etni|ne (-žen, -št, -žid) mn – etnikai 

etnograf (-an, -id) fn – etnográfus, 

néprajzkutató 

etnografi|i (-jan) fn – etnográfia, 

néprajz, néprajztudomány 

etnografi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– etnográfiai, néprajzi, ~ne muzei 

néprajzi múzeum 

etnos (-an, -id) fn – etnosz 

evakoi|ta (-čeb, -či) ige – evakuál, 

kitelepít, kiürít 

evakoi|tas (-čese, -čihe) vh ige 

– evakuálódik, kitelepítődik 

evangeli|i (-jan, -joid) fn – evangélium, 

~i Joannan mödhe János 

evangéliuma 

evol’uci|i (-jan) fn – evolúció, 

fejlődés 

evrejala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn 

– zsidó, izraelita (személy) 

evrejala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – zsidó, izraelita 

evro (-n, -id) fn – euró (fizetőeszköz) 

Evropa (-n) fn – Európa 

evropala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – európai (személy) 

evropala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – európai, Európából való

fabrik 52 filosofian 

fabrik (-an, -oid) fn – gyár, üzem, 

vállalat 

fail (-an, -oid) fn – fájl 

fakel (-an, -oid) fn – fáklya, viritada 

~ fáklyát gyújt 

fakul’tet (-an, -oid) fn – fakultás, 

egyetemi kar, főiskolai 

kar, baltianmeren suomalaižugrilaižen 

filologian i kul’turan 

~ balti finnugor filológiai 

és kulturális kar 

famili|i (-jan, -joid) fn – család, 

kut sinun ~i om? hogy van a 

családod? 

fantastik (-an) fn – 1. fantasztikus 

stílus (irodalom, film), 2. 

fantasztikum 

fantasti|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

fantasztikus, elképesztő, hihetetlen 

faz|a (-an, -oid) fn – fázis, szakasz, 

tulda lopuližehe ~aha 

befejező szakaszba lép 

fater (-an, -oid) fn – lakás, mugavudud 

~ szépen berendezett 

lakás 

faternik (-an, -oid) fn – lakásbérlő, 

albérlő 

fater||pind (-an, -oid) fn – 1. élettér, 

2. lakótér, lakóterület, pen’ 

~ kis laktér 

fauna (-n) fn – fauna, állatvilág, 

flora i ~ növény- és állatvilág 

F 

federaci|i (-jan, -joid) fn – föderáció, 

szövetség, szövetségi állam 

fen (-an, -oid) fn – hajszárító, 

tehta sugičuz ~an abul hajszárítóval 

frizurát készít 

ferment (-an, -oid) fn – enzim, 

fermentum 

feršal (-an, -id) fn – felcser, tábori 

orvos 

festiva|l’ (-lin) fn – fesztivál 

figur (-an, -oid) fn – alak, figura, 

alakzat 

filarmoni|i (-jan, -joid) fn – filharmónia 

filial (-an, -oid) fn – filiálé, részleg, 

fiók, tagozat, korgedškolan 

~ egyetemi tagozat, főiskolai 

tagozat 

fil’m (-an, -oid) fn – film, tehta 

~ filmet készít, filmet forgat, 

filmezik 

fil’ma|ta (-b, -i) ige – filmet készít, 

filmet forgat, filmezik 

filologi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

filológiai, ~žed tedod filológiai 

tudományok, bölcsésztudományok 

filosofi|i (-jan, -joid) fn – 1. filozófia, 

2. világnézet, életfelfogás 

filosofian mn – 1. filozófiai, 2. 

bölcsészeti, bölcsészettudomá- 

final 53 frazeologine 

nyi, bölcsész, ~ fakul’tet bölcsész 

kar 

final (-an) fn – döntő, päzuda 

~aha döntőbe kerül, bejut a 

döntőbe 

finansist (-an, -oid) fn – pénzügyi 

szakember, bankár 

finiš (-an) fn – 1. finis, hajrá, 2. 

végküzdelem, 3. végszakasz, zárószakasz 

finiširui|da (-b, -) ige – finisel, 

hajrázik 

Finlandia (-n) fn – Finnország 

firm (-an, -oid) fn – cég, firma 

fizik (-an, -oid) fn – fizika 

flag (-an, -oid) fn – zászló, lobogó 

flora (-n) fn – flóra, növényvilág, 

~ i fauna növény- és állatvilág 

fokus (-an, -oid) fn – fókusz, 

középpont, gyújtópont 

foliant (-an, -oid) fn – fóliáns, 

ívrét alakú könyv, nagy alakú 

könyv 

fol'klor (-an) fn – folklór, kerata 

~ad folklórt gyűjt 

fol’klorist (-an, -oid) fn – folklorista, 

folklórtudós 

fona|r’ (-rin, -rid) fn – lámpás, 

lámpa 

fond (-an, -id) fn – 1. alap, pénzalap, 

2. alapítvány 

fonetik (-an) fn – hangtan, fonetika, 

~an oblast a fonetika 

területe 

fontan (-an, -oid) fn – szökőkút 

form (-an, -id) fn – forma, alak, 

külalak 

formul (-an, -oid) fn – formula, 

képlet 

fortepiano (-n, -id) fn – zongora, 

väta ~l zongorán játszik, 

zongorázik 

forum (-an, -id) fn – fórum, ezineda 

~al fórumon fellép, fórumon 

szerepel 

foto (-n, -id) fn – fotó, fénykép 

foto||bumag (-an, -oid) fn – fotópapír 

fotograf (-an, -id) fn – fotós, fényképész, 

fotográfus 

fotografirui|da (-b, -) ige – fotózik, 

fényképez 

foto||ladeh (-en, -t, -id) fn – fényképezőgép 

foto||reportaž (-an, -id) fn – fotóriport 

foto||tegend (-an, -oid) fn – fényképezés, 

fotózás 

Francia (-n) fn – Franciaország 

francian mn – francia, franciaországi, 

~ kel’ francia nyelv 

franciala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – francia (személy) 

franciala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – francia, franciaországi 

frazeologi|i (-jan) fn – frazeológia 

frazeologi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– frazeológiai, ~ne vajehnik frazeológiai 

szótár

frazeologizm 54 furskta 

frazeologizm (-an, -id) fn – frazeologizmus, 

állandó szókapcsolat, 

szállóige, szólás, közmondás 

funkci|i (-jan, -joid) fn – funkció, 

működés, kelen ~jad a 

nyelv működése, nyelvi funkciók 

fun’ur|ta (-dab, -zi) ige – rohan, 

száguld, robog, nyargal, vágtat 

furašk (-an, -oid) fn – ellenzős 

sapka, tányérsapka, merimehiden 

~ tengerészsapka, matrózsapka 

fursk|ta (-ab, -i) ige – prüszköl, 

horkant, felhorkant 

gad 55 gimn 

gad (-an, -oid) fn – kígyó 

gaguraka|z (-han, -st, -hid) mn 

– hanyag, gondatlan, rendetlen, 

nemtörődöm 

gaik (-an, -oid) fn – csavaranya 

galantere|i (-jan) fn – 1. rövidáru, 

2. divatáru, 3. díszműáru 

galere|i (-jan, -joid) fn – galéria, 

képcsarnok 

garant (-an, -oid) fn – garancia, 

antta ~ garanciát ad, kohentuz 

~an mödhe garanciális javítás 

garanti|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

garanciális 

garantirui|da (-čeb, -či) ige – garantál 

garb|ol (-lon, -loid) fn – áfonya 

gardale|i (-jan, -jid) fn – balkon, 

erkély 

garmonj (-an, -id) fn – harmonika, 

väta ~al harmonikán játszik, 

harmonikázik 

gaz I. (-an, -oid) fn – gáz 

gaz||- II. öet – gáz- 

gazan||vui|tte (-ččen, -ttušt, -čid) 

mn – gáznemű, gázhalmazállapotú 

gaze|l’ (-lin, -lid) fn – gazella 

gazutoitand (-an) fn – gázosítás, 

gázzá alakítás 

gazutoit|ta (-ab, -i) ige – gázosít, 

gázzá alakít 

G 

gaz||vedo (-n, -id) fn – gázvezeték, 

gázcső 

gave|d’ (-din, -did) fn – rovar 

gektar (-an, -oid) fn – hektár, 

kümne ~ad mad tíz hektár 

föld 

geminat (-an, -oid) fn – gemináta, 

hosszú mássalhangzó 

general (-an, -oid) fn – tábornok, 

generális 

genetik (-an) fn – örökléstan, genetika 

genitiv (-an) fn – genitívusz, birtokos 

eset 

genocid (-an) fn – genocídium, 

népirtás 

geofizik (-an, -oid) fn – geofizika 

geolog (-an, -oid) fn – geológus 

geologi|i (-jan) fn – geológia, földtan, 

földtudomány 

geometri|i (-jan) fn – geometria, 

mértan 

gerba|r’ (-rin, -rid) fn – herbárium, 

növénygyűjtemény 

Germania (-n) fn – Németország 

germaniala|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – germán, ~žed keled germán 

nyelvek 

gimn (-an, -oid) fn – himnusz, 

valdkundan ~ nemzeti himnusz, 

állami himnusz

gimnazii 56 Gruzia 

gimnazi|i (-jan, -joid) fn – gimnázium, 

opetas ~jas gimnáziumban 

tanul 

gipnoz (-an) fn – hipnózis, olda 

~an valdas hipnózis hatalmában 

van, hipnózis hatása alatt 

van 

gipotez (-an, -oid) fn – hipotézis, 

feltevés, feltételezés (tudományos) 

gips (-an) fn – gipsz, panda kädehe 

~ gipszbe rakja a kezet, 

kezet begipszel 

gitar (-an, -oid) fn – gitár, väta 

~al gitáron játszik 

glumind (-an, -oid) fn – gúnyolódás 

gnom (-an, -id) fn – gnóm, torzszülött 

gobelen (-an, -oid) fn – gobelin 

go|l’l’ (-l’l’an, -llid) mn – szegény, 

nyomorult 

Gollandia (-n) fn – Hollandia 

gollandiala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – holland (személy) 

gollandiala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – holland, hollandiai 

gollič (-un, -uid) fn – koldus, szegényember 

gollištu|da (-b, -i) ige – tönkremegy, 

elszegényedik, koldusbotra 

jut 

gor’a (-n) fn – 1. bánat, bú, szomorúság, 

2. baj 

gor’ahi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. boldogtalan, 2. szerencsétlen 

gor’a||kogo (-n, -id) fn – egy 

nagy rakás szerencsétlenség, 

szerencsétlen, szegény ördög 

gorizonta|l’ (-lin, -lid) fn – vízszintes 

(mértan) 

gorizontali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– vízszintes 

gor’ui|da (-b, -) ige – bánatoskodik, 

búsul, szomorkodik 

gospita|l’ (-lin, -lid) fn – kórház 

gradus (-an, -oid) fn – fok 

gramm (-an, -oid) fn – gramm 

grammatik (-an, -oid) fn – nyelvtan, 

grammatika, vepsän kelen 

~ a vepsze nyelv nyelvtana 

grammatikan mn – nyelvtani, 

grammatikai, ~ sändod nyelvtani 

szabályok 

granat I. (-an, -oid) fn – gránát 

granat II. (-an, -oid) fn – gránátalma 

graz|da (-ib, -i) fn – fenyeget, 

megfenyeget, ~da sormel megfenyeget 

az ujjával 

grekala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn 

– görög (személy) 

grekala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – görög, görögországi 

grekan mn – görög, görögországi 

Grekan||ma (-n) fn – Görögország 

grob (-un, -uid) fn – koporsó 

gruš (-an, -id) fn – 1. körte, 2. 

körtefa 

Gruzia (-n) fn – Grúzia 

gruzialaine 57 gurbištuda 

gruziala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – grúz (személy) 

gruziala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – grúz, grúziai 

gruzian mn – grúz, grúziai 

gruz|n’ (-n’an, -nid) fn – tejelőgomba 

gräd (-an, -id) fn – ágyás, veteményes 

ágy 

grähk (-än, -id) fn – hiba, vétség, 

vétek, bűn, langeta ~ähä 

bűnbe esik, hibába esik, otta 

~ hengele lelkére veszi a hibát, 

lelkére veszi a bűnét, tehta 

~id bűnt követ el, vétket követ 

el, hibát követ el 

grähki|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

bűnös, vétkes, hibás 

grähkän||pez|a (-an, -oid) fn – 

bűnbarlang 

guaš (-in, -id) fn – vízfesték 

gubernator (-an, -id) fn – kormányzó 

guberni|i (-jan, -joid) fn – kormányzóság 

gul’aš (-un) fn – pörkölt, gulyás 

gumani|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

emberséges, humánus, ~ne tego 

emberséges cselekedet, humánus 

tett 

gurb (-an, -id) fn – púp 

gurbač (-un, -uid) mn – púpos 

gurbič (-un, -uid) fn – erdei szalonka 

gurbištu|da (-b, -i) ige – meggörbül, 

meggörbíti magát

hab 58 hairahtada 

hab (-an, -oid) fn – nyárfa, rezgő 

nyárfa, vauged ~ fehér nyárfa 

◊ Koivuižes kandos habašt 

vezod ei kazva. Nyírfa tövén 

nyárfahajtás nem nő. Habaspäi 

koiv ei kazva. Nyárfából 

nyír nem nő. 

haba|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

nyárfa-, nyárfából készült, ~ine 

kavi nyárfakaró 

haban mn – nyárfa-, nyárfából 

készült, ~ lehtesed nyárfalevelek 

habi hsz – 1. alig, alig-alig, 2. 

majdnem hogy 

habin|od (-oid) tsz fn – bajusz, 

bajsz 

habišt (-on, -oid) fn – nyárfás, 

nyárfaerdő 

hab||žom (-an, -id) fn – nyárfás, 

nyárfaerdő 

habuk (-an, -oid) fn – héja, ölyv 

hago (-n, -id) fn – letört gally, 

letört ág, száraz gally, száraz 

ág, faaprólék, fatörmelék 

hago|d (-id) tsz fn – rőzse, venyige, 

toda ~id nodjon täht 

rőzsét hord nagy tűzrakáshoz 

hago||pä (-n, -id) fn – tökfilkó, 

oktondi, ostoba, fafejű, fajankó 

hahk (-an, -oid) mn – 1. szürke, 

~ taivaz szürke ég, 2. ősz, de- 

H 

res (hajszín), ~ad ahavosed ősz 

halánték, deres halánték 

hahkač (-un, -uid) fn – mezei 

nyúl 

hahkatab (-an, -id) mn – szürkés, 

megszürkült 

hahkištu|da (-b, -i) ige – 1. szürkül, 

megszürkül, szürkévé válik, 

2. őszül, megőszül 

hahku|z' (-den, -t, -zid) fn – őszülés 

(haj), megőszülés 

hahlaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

1. borzas, kócos, ~had hibused 

borzas haj, kócos haj, ~z 

pä borzas fej, kócos fej, 2. 

bolyhos, ~z kangaz bolyhos 

szövet 

hahmo|i (-n, -d) fn – rozsomák, 

torkosborz, ~in nahk rozsomákprém, 

rozsomákszőrme 

haik|ar (-ren, -art) fn – égéstermék, 

szénmonoxid 

haikarzu|da (-b, -i) ige – szénmonoxid-mérgezést 

kap 

haikostel|das (-ese, -ihe) vh ige 

– ásít 

haikostoit|ta (-ab, -i) ige – ásítozik 

haikostu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

ásítás 

hairaht|ada (-ab, -i) ige – 1. hibázik, 

téved, 2. elhibáz, eltéveszt 

haišta 59 hambazlekar’ 

hai|šta (-žub, -žui) ige – 1. szaglik, 

2. illatozik, illatot áraszt, 

3. bűzlik, bűzölög 

haiž (-un) fn – 1. szag, 2. bűz 

hai|že (-šken, -žet) fn – 1. szag, 

2. bűz, rossz szag 

haižuka|z (-han, -st, -hid) mn – 

bűzös, bűzhödt, bűzölgő 

hait|ta (-ab, -oi) ige – korhol, 

szid, szidalmaz 

haje|ta (-dab, -zi) ige – elvész, 

eltűnik 

hajet|ada (-ab, -i) ige – veszt, 

elveszt, veszít, elveszít, elveszteget 

hajot|ada (-ab, -i) ige – veszt, 

elveszt, veszít, elveszít, elveszteget 

haju (-n, -id) fn – szag, illat, 

čoman ~nke jó illatú 

haju||riža (-n) fn – szaglás 

haju||ve|zi (-den, -t, -zid) fn – 

parfüm, kölnivíz, illatszer 

haju||vezi||pul’l’a|ine (-ižen, -št, 

-ižid) fn – illatszeres üvegcse, 

kölnis üvegcse 

hal|a (-an, -oid) fn – 1. fagy, 

aigaližed ~ad korai fagyok, 

2. dér, zúzmara, sügüz' ~a őszi 

dér, őszi zúzmara 

hal’g hsz – sokszor, sokat, gyakran, 

gyakorta, sűrűn 

hama (-n) fn – 1. értelem, ész, 

2. eszmélet, öntudat, tudat, kadotada 

~ elveszti az eszméletét, 

eszméletét veszti 

hamar (-on, -oid) fn – fok (balta, 

fejsze, késpenge), kirvhen 

~ a fejsze foka 

hamato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

értelmetlen, esztelen, ~mad azjad 

értelmetlen dolgok 

hamatomašti hsz – értelmetlenül, 

értelem nélkül 

hamatomu|z’ (-den, -t', -zid) fn 

– eszméletlenség 

hambast|ada (-ab, -i) ige – 1. 

mar, harap, 2. csíp (rovar) 

hambast|adas (-ase, -ihe) vh ige 

– 1. harapást kap, marást kap, 

2. rovarcsípést kap 

hambastu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. marás, harapás, kün ~z kígyómarás, 

2. csípés (rovar), 

parman ~z dongócsípés, poszméhcsípés 

hamb|az I. (-han, -ast, -hid) fn – 

1. hasadék, hasíték, rés, repedés, 

2. rovátka, metszés, bemetszés 

hamb|az II. (-han, -ast, -hid) fn 

– fog (emberi) 

hambaz||ajati|ž (-šen, -št, -šid) 

fn – fogínyduzzanat 

hambaz||ema|l’ (-lin) fn – fogzománc 

hambaz||harj (-an, -oid) fn – fogkefe 

hambaz||ju|r’ (-ren, -r't, -rid) fn 

– foggyökér 

hambaz||leka|r’ (-rin, -rid) fn – 

fogorvos

hambazlu 60 harjata 

hambaz||lu (-n, -id) fn – állkapocs 

hambaz||paik (-an, -oid) fn – tömés, 

fogtömés, plomba 

hambaz||puik (-on, -oid) fn – 

fogpiszkáló, fogvájó 

hambhaz||pörk (-an, -id) fn – 

fogfúró, avaita ~ beindítja a 

fogfúrót 

hambhaz||tahta|z (-sen, -st, -sid) 

fn – fogkrém 

hambhi|da (-b, -) ige – harap, 

megharap, mar, megmar 

hambhika|z (-han, -st, -hid) mn 

– élesfogú, harapós, ~z haug’ 

harapós csuka 

hambhito|i (-man, -nt, -mid) mn 

– fogatlan, fog nélküli 

hang I. (-on, -oid) fn – vasvilla, 

leta heinäd ~ol vasvillával rakja 

a szénát 

hang II. (-en, -id) fn – fagyott 

hókása, kásás hókéreg 

hango|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

villa (evőeszköz) 

hanh (-en, -id) fn – liba, lúd 

hanhen||liha (-n) fn – libahús 

hanhen||poiga|ine (-ižen, -št, ižid) 

fn – kisliba 

haos (-an) fn – káosz 

hapač (-un, -uid) fn – korhadék, 

máladék 

hapan||maid (-on) fn – aludttej 

hapanu (-den, -t, -zid) mn – redves, 

korhadt, pudvás, ~ded babukad 

redves gomba 

hapanzoit|ta (-ab, -i) ige – rohaszt, 

rothaszt, elrohaszt, elrothaszt, 

megrohaszt, megrothaszt, 

~ta heinäd rothasztja a 

szénát 

hap|ata (-neb, -ni) ige – rohad, 

rothad, elrohad, elrothad, megrohad, 

megrothad ◊ Kala hapneb 

päspäi. Fejétől bűzlik a 

hal. (Fejétől rothad a hal.) 

happu (-n) fn – aludttej 

harag (-an, -id) fn – szarka, ~an 

peza szarkafészek 

haraga|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

1. margarétácska, 2. kamillavirág 

harav (-on, -oid) fn – gereblye, 

~on pid a gereblye foga 

haravoi|ta (-čeb, -či) ige – gereblyéz, 

összegereblyéz, ~ta heinäd 

szénát gereblyéz, szénát 

összegereblyéz 

harav||pi (-n, -d) fn – gereblye 

foga 

hardjo|d (-id) tsz fn – váll, kaid 

~iš vállban szűk, levedad ~d 

széles vállak 

harj (-an, -oid) fn – 1. taréj, bóbita, 

kukoin ~ kakastaréj, 2. 

sörény, 3. kefe, puhtastada 

~al kefével pucol, kefével tisztít, 

kikefél 

harjaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

sörényes, ~z hebo sörényes ló 

harj|ata (-ab, -oi) ige – 1. fésül, 

megfésül, kifésül, ~ata tukid 

harjenada 61 harvinaine 

fésüli a haját, 2. tilol, ~ata 

pöl’vast tilolja a lent 

harjen|eda (-b, -i) ige – alkalmazkodik, 

hozzáigazodik, ~eda 

londusen oloihe alkalmazkodik 

a természeti körülményekhez, 

~eda küläeloho alkalmazkodik 

a falusi élethez 

harjenemi|ne (-žen, -št) fn – 1. 

alkalmazkodás, igazodás, sil’miden 

~ne pimedushe a szemek 

alkalmazkodása a sötétben, 

2. hozzászokás, megszokása 

vminek 

harjenemu|z’ (-den, -t, -zid) fn 

– szokás, tehtas ~deks szokássá 

válik, kazvatada oiktad 

~ded helyes szokásokra nevel 

harjenzoit|ta (-ab, -i) ige – rászoktat, 

hozzászoktat vmihez, 

~ta radho hozzászoktat a munkához 

harje|ta (-neb, -ni) ige – hozzászokik, 

megszok 

harjet|ada (-ab, -i) ige – hozzászoktat, 

megszoktat 

harjoit|ada (-ab, -i) ige – edz, 

megedz vmit, treníroz, ~ada 

muštod megedzi az emlékezetét 

harjoita|i (-jan, -jid) fn – edző, 

tréner 

harjoitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. gyakorlás, 2. gyakorlat, tehta 

~sid gyakorlatokat végez, 

gyakorlatokat elvégez 

harjoituz||kalu (-n, -id) fn – edzőgép 

harjoituz||kirj (-an, -oid) fn – 

gyakorlókönyv, gyakorlófüzet 

harjoitel|das (-ese, -ihe) vh ige 

– edz, tréningez, ~das migo 

päiväd minden nap edz, naponta 

edz 

harjoitelu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

edzés, tréning 

harju|s (-sen, -st, -sid) fn – pénzes 

pér (halfajta) 

harot|ada (-ab, -i) ige – sorba 

rak, sorba állít, rendez, elrendez, 

összerendez 

harv (-an, -oid) mn – ritka, ritkás, 

ritkuló, gyér, gyérülő, ~ 

segl ritka szita, ~ad tukad 

gyérülő haj, ritkuló haj 

harv|ad (-oid) tsz fn – kevesek 

harvahk (-on, -oid) mn – ritka, 

ritkaságszámba menő 

harvas hsz – néha-néha, olykorolykor, 

hébe-hóba 

harvašti hsz – néha-néha, olykor-olykor, 

hébe-hóba 

harvemba hsz – ritkábban, gyérebben 

harve|ta I. (-ndab, -nzi) ige – ritkít, 

gyérít, ~ta taimnid ritkítja 

a palántákat 

harve|ta II. (-neb, -ni) ige – ritkul, 

gyérül 

harvina|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– 1. ritka, ritkaságszámba menő, 

ritkának számító, ~ine kirj

harvoin 62 haukahtada 

ritkának számító könyv, ~ine 

laškkogo ritka nagy lusta, 2. 

fenomenális, nem mindennapi, 

~ine mušt nem mindennapi 

emlék, 3. egzotikus 

harvoin hsz – néha-néha, olykor-olykor, 

hébe-hóba 

harvu|z’ (-den, -t) fn – ritkaság, 

raritás 

hašk (-un, -uid) fn – lépés, ~ 

edehepäi lépés előre, pit’k ~ 

nagy lépés, hosszú lépés, tehta 

ezmäižid ~uid megteszi az 

első lépéseket 

hašk|ta (-ab, -oi) ige – lép, lépked, 

~ta edehepäi odébblép, 

távolabb lép, ~ta hilläšti óvatosan 

lépked 

hašku|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

lépés, kebnad ~sed könnyed 

lépések, 2. szakasz, forduló (bajnokság, 

választás) 

hazjoičend (-an, -oid) fn – büntetés 

(gyermeknek) 

hazjoi|ta (-čeb, -či) ige – büntet, 

megbüntet (gyermeket) 

hat|ar (-ran, -roid) fn – kapca 

haud (-an, -oid) fn – 1. gödör, 

verem, 2. lövészárok 

haudoi||kan|a (-an, -oid) fn – kotlós 

haudu|z (-sen, -st) fn – fullasztó 

hőség 

haudut|ada (-ab, -i) ige – 1. párol, 

gőzöl, főz, ~ada kartohkoid 

lihanke burgonyát főz 

hússal, 2. kikelt, kikölt (fiókát), 

~ada kevädel poigaižid 

tavasszal kikölti a fiókákat 

haudut|adas (-ase, -ihe) vh ige 

– kikel (fióka) 

haudutu|z (-sen, -st) fn – áthevít, 

felhevít, pasztőröz, pasztőrizál, 

maidon ~z a tej pasztőrözése 

hau|g’ (-gen, -gid) fn – csuka 

(halfajta) 

haugaiduz||sij|a (-an, -oid) fn – 

tűzifavágó hely 

haugai|ta (-dab, -ži) ige – szétvág, 

kettévág, széthasít, kettéhasít 

haugemu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

hasadás, hasadék (kőzet), szakadék 

hau|geta (-kteb, -ksi) ige – 1. 

hasad, elhasad, széthasad, 2. 

széttörik, szétpattan, szétroppan 

haug|od (-oid) tsz fn – tűzifa, tüzelőfa, 

kuivid ~od száraz tűzifa, 

toda ~oid tűzifát szállít 

haugoi|da (-b, -) ige – hasít, 

felhasít, hasogat, aprít, felaprít, 

~da haugoid tűzifát hasogat, 

tűzifát aprít 

haugoite|z (-sen, -st, -sid) fn – 

hasadás, hasíték, rés, repedés 

haugon||čapa|i (-jan, -jid) fn – 

cincér 

haukaht|ada (-ab, -i) ige – ugat, 

vakkantgat 

haukuda 63 heinnit 

hauku|da (-b, -i) ige – ugat, csahol 

hau|ttas (-duse, -duihe) ige – 1. 

gőzöl, gőzölög, forr, 2. gőzöli 

magát, gőzfürdőt vesz (szauna) 

havad (-on, -oid) fn – zsák, ~ 

kagrad egy zsák zab, kaks’ 

~od nižud két zsák búza 

hebo (-n, -id) fn – ló, paripa, arg 

~ ijedős ló, ~n hirnoičend lónyerítés, 

hobedtabaine ~ szelíd 

ló, jotta ~ itatja a lovat, 

lasketada ~ lovat leszerszámoz, 

panda ~ aišhiže befogja 

a lovat a kocsirúdhoz, tabakaz 

~ csökönyös ló, vaugedkarvaine 

~ fehér ló, veda ~ 

talutimnoriš száron vezeti a 

lovat, kötőféken vezeti a lovat 

◊ Händaspäi hebod ei voi val’l’astada. 

A farkánál fogva nem 

lehet lovat befogni. 

heboča|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

szeder 

hebo||kogo (-n, -id) fn – ménes, 

lócsorda 

hebon||harj (-an, -oid) fn – lósörény, 

sörény 

hebon||keng (-än, -id) fn – lópatkó, 

patkó 

hebo||paim|en (-nen, -ent, -nid) 

fn – ménespásztor, ménesbojtár 

hečkut|ada (-ab, -i) ige – gyáváskodik, 

ijedezik 

hei! isz – hej! hé! 

heikaht|ada (-ab, -i) ige – kiabál, 

kiáltozik, rikoltoz, ~ada komedas 

fennhangon kiáltozik, 

hangosan kiabál 

heikai|ta (-dab, -ži) ige – hív, 

felhív, szólít, megszólít, szólongat, 

~ta siričimänijad szólongatja 

az arrajárókat 

heikand (-an) fn – zsivaj, zsibongás, 

lárma, zajongás, judu 

i ~ zaj és lárma 

heilu|da (-b, -i) ige – inog 

heilu|i (-jan, -jid) mn – ingatag, 

labilis 

heilut|ada (-ab, -i) ige – ingat, 

megingat 

heim||- öet – 1. rokon-, rokoni, 

2. törzs-, törzsi 

heim||kund (-an, -id) fn – rokonság, 

rokonok 

heimola|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– rokon 

heimost|adas (-ase, -ihe) vh ige 

– rokonságba kerül vkivel 

hein (-än, -id) fn – 1. fű, 2. széna, 

nitta ~äd szénát kaszál 

hein||ar|z’ (-den, -t, -zid) fn – 

szénahordó petrencerúd 

hein||kogo (-n, -id) fn – szénaboglya, 

szénakazal 

hein||ku (-n, -id) fn – július (széna 

hava) 

hein||lain|eh (-hen, -eht, -hid) fn 

– szénasorja, szénarend 

hein||nit (-un, -uid) fn – kaszáló, 

kaszálórét, kaszálómező

heinregi 64 heitänd 

hein||reg|i (-en, -id) fn – szénásszekér 

hein||tuk (-un, -uid) fn – szénacsomó, 

szénaköteg 

hein||tük (-un, -uid) fn – szénabála 

heinu|z (-sen, -st, -sid) fn – szénapajta, 

pajta 

heinän||kuivadi|m (-men, -nt, 

-mid) fn – szénaszárító 

heinän||niti|m (-men, -nt, -mid) 

fn – fűnyírógép 

heinän||tego (-n, -id) fn – szénakaszálás, 

~n aigan szénakaszálás 

idején, szénakaszáláskor 

heinäsi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

lágyszárú, ~ne kazvmuz lágyszárú 

növény 

hei|že (-šken, -žet, -škid) fn – giliszta, 

földigiliszta, pondró, kukac 

heitmata hsz – folyamatosan, állandóan, 

szakadatlanul 

heitmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– folyamatos, zavartalan, szakadatlan, 

egyenletes, állandó, 

~i elektroandand folyamatos 

áramszolgáltatás, jurun ~i judu 

a vihar szakadatlan támadása 

heit|ta (-äb, -i) ige – 1. levesz, 

leszed, kivesz, kiszed, elővesz, 

előszed, ~ta irdale kivisz, 

kihoz, ~ta kengid leveszi 

a cipőjét, ~ta kirješt kir- 

jeiženkorespäi kiveszi a könyvet 

a borítójából, ~ta puik kiszedi 

a szálkát, ~ta punotaden 

kiold, kicsavar, ~ta pühkim 

stolalpäi leszedi az asztalról 

a terítőt, 2. kihúz, kiránt, 

3. kihúz, kitöröl, töröl, 

~ta listalpäi kihúz a listáról, 

töröl a jegyzékből, ~ta velg 

eltörli az adósságot, 4. eltöröl, 

elenged, érvénytelenít, 5. eltávolít, 

elmozdít, elbocsát, ~ta 

radsijalpäi elmozdít a hivatalából, 

eltávolít a munkahelyéről, 

6. elhárít, megelőz, ~ta voinan 

varud elhárítja a háborús 

veszélyt, 7. felhagy, abbahagy, 

félbeszakít, megszakít, ~ta pajatand 

megszakítja az éneklést, 

~ta tühj pagin abbahagyja 

a sületlen beszédet 

heit|tas (-äse, -ihe) vh ige – 1. 

rádől, nekidől, hátradől, rátámaszkodik, 

támaszkodik, ~tas 

lebuištimen sel’gtugele hátradől 

a karosszék támlájának, 

2. kiadja magát vminek, színlel, 

tetteti magát, szimulál, ~tas 

el’getomaks halottnak tetteti 

magát, ~tas läžujaks betegnek 

adja ki magát 

heitu|z (-sen, -st, -sid) fn – kivétel, 

~z sändospäi szabály 

alóli kivétel 

heitänd (-an, -oid) fn – 1. eltörlés, 

elengedés, érvénytelenítés, 

hel’be 65 heng 

mamaksandan ~ a földadó eltörlése, 

2. eltávolítás, elmozdítás, 

elbocsátás, ~ radsijalpäi 

a tisztségből való elmozdítás 

hel’|be (-pken, -bet, -pkid) fn – 

pelyva 

heled I. (-an, -oid) mn – beteg, 

fájó (szerv), ~ sorm beteg ujj, 

~ kurk fájó torok 

heled II. (-an, -oid) mn – csengő, 

bongó, zengő, pajatada 

~al änel zengő hangon énekel 

heledas hsz – zengő hangon, pagišta 

~ zengő hangon beszél 

heled||äni|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– zengő hangú, csengő hangú, 

~ne neičukaine csengő hangú 

kislány 

helega|ta (-ndeb, -nzi) ige – felcsendül, 

cseng 

helišt|ada (-ab, -i) ige – fáj 

hel’m (-en, -id) fn – gyöngy, igazgyöngy 

hel’mesi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– gyöngy-, igazgyöngy-, gyöngyből 

való, igazgyöngyből való, 

~ne hoštand az igazgyöngy 

fénye, az igazgyöngy csillogása, 

~ne nabornik gyöngysor, 

gyöngynyaklánc 

helähtoit|ta (-ab, -i) ige – hajít 

heläidi|m (-men, -nt, -mid) fn – 

csörgő, babacsörgő, játékcsörgő 

heläidu|z (-sen, -st) fn – csengés, 

bongás, kongás, zúgás, kel- 

lon ~z a harang bongása, a harang 

zúgása 

heläi|ta (-dab, -ži) ige – 1. cseng, 

zeng, bong, kong, zúg, 2. csendül, 

felcsendül, felhangzik 

hen (-on, -oid) mn – 1. apró, apró 

szemű, szemerkélő, ~ lete 

aprószemű homok, ~od pähkimed 

apró diószemek, ~od 

rahad aprópénz, vihmub ~ošti 

apró szemekben esik, szemerkél 

az eső, 2. választékos, 

finom, finomkodó, kifinomult, 

~ magu kifinomult ízlés, 3. 

aprólékos, gondos 

heng (-en, -id) fn – 1. lélek, ~en 

avaiduz gyónás, avaita ~ gyón, 

meggyón, kitárja a lelkét, ~en 

ezmäine likund a lélek első 

rezdülése, holekaz ~ nyugtalan 

lélek, kebneta ~ed könynyít 

a lelkén, panda ~ radho 

a lelkét beleadja a munkába, 

pästta ~ed kileheli a lelkét, 2. 

Lélek, Pühe ~ Szentlélek, 3. 

szellem, szellemiség, eszme, 

~en lanktend a szellem hanyatlása, 

~en libutand a szellem 

ébredése, pästta ~ szellemet 

áraszt, sebruden ~es a 

barátság szellemében, 4. személy, 

személyiség, pakičuz kudele 

~ele rendelés hat személyre, 

sarnaline ~ mesébe 

illő személyiség, 5. hős, sarnoiden 

~ed mesehősök ◊ Ta-

hengahtada 66 henokaz 

tan i Poigan i Pühän Hengen 

nimes! Az Atya, a Fiú és 

a Szentlélek nevében! 

hengaht|ada (-ab, -i) ige – megpihen, 

szusszan egyet, kifújja 

magát 

hengahtu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. kilégzés, lühüd ~z rövid kilégzés, 

2. szusszanás, megpihenés 

hengaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

fuvallat, tulleižen ~z szellőfuvallat 

hengeli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. lelki, 2. egyházi, vallási, vallásos, 

~ne muzik egyházi zene, 

vallási zene 

hengen||ahtištu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – nehéz légzés, léghiány 

hengen||kaiči|i (-jan, -joid) fn – 

testőr 

hengen||poltand (-an) fn – gyomorégés, 

benső égés 

hengen||täptu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– zihálás 

hengestu|da (-b, -i) ige – 1. fullad, 

fulldoklik, fulladozik, 2. 

piheg, liheg, zihál, kapkodja a 

levegőt, ~da hotkas astundaspäi 

zihál a gyors járástól, 

liheg a gyors járástól 

henghe||jänd (-an) fn – túlélési 

esély 

hengi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

szellemi, eszmei, ~žed kal’huded 

szellemi értékek 

hengit|ada (-ab, -i) vh ige – lélegzik, 

levegőt vesz 

hengit|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

levegőt kap, ~adas kebnas 

könnyen kapja a levegőt 

hengitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

lélegzés, légzés, 2. lélegzet, lehelet, 

pidätada ~z visszatartja 

a lélegzetét 

hengituz||kaiči|m (-men, -nt, -mid) 

fn – 1. légzőmaszk, 2. gázálarc, 

gázmaszk 

hengituz||tehud|ed (-id) tsz fn – 

légutak, légzőszervek 

hengituz||tehuziden mn – légúti, 

légzőszervi, ~ kibu légúti 

megbetegedés 

hengäht|ada (-ab, -i) ige – 1. lélegzik, 

levegőt vesz, ~ada pit’khaze 

nehezen lélegzik, 2. belélegez, 

szippant, beszippant, 

~ada verest il’mad friss levegőt 

szippant 

hengähtel|da (-eb, -i) ige – sóhajt, 

felsóhajt, sóhajtozik 

hengähtu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

belégzés, belélegzés, ~sen aigan 

belégzéskor 

hen|kta (-gib, -gi) ige – lélegzik, 

~kta pit’khaze nehezen 

lélegzik 

henoi|ne (-žen, -št, -žid) mn – szemerkélő, 

~ne vihm szemerkélő 

eső 

henoka|z (-han, -st, -hid) mn – 

divatos, elegáns, exkluzív 

henonduz 67 herotada 

henondu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. felaprítás, feldarabolás, széttörés, 

zúzás, 2. apróra váltás, 

pénz felváltása 

heno|ta (-ndab, -nzi) ige – felaprít, 

feldarabol, széttör, szétzúz, 

~ta kivi követ szétzúz, 

követ tör, ~ta sadanikad százfelé 

aprít 

hen||tundo|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – 1. finom, tapintatos, ~ine 

ristit finom ember, tapintatos 

ember, 2. kényes, ühtneda ~ižehe 

azjaha kényes ügyekben 

vesz részt 

henu|z’ (-den, -t, -zid) fn – választékosság, 

finomkodás 

heraštoiti|m (-men, -nt, -mid) fn 

– ébresztőóra, vekker, vekkeróra 

heraštoit|ta (-ab, -i) ige – ébreszt, 

felébreszt, kelt, felkelt, 

se aig om ~ta ideje ébreszteni, 

~ta viha haragot ébreszt, 

haragot kelt 

heraštu|da (-b, -i) ige – 1. felébred, 

felocsúdik, felkel, ~da 

aigašti korán kel, ~da kesk 

öd éjszaka közben felébred, 

~da kukoinlaunuiš kakaskukorékolásra 

ébred, a kakasokkal 

ébred, 2. feleszmél, magához 

tér 

her|e (-gen, -et) fn – trágya, maksta 

~et trágyát szór, trágyát szétszór 

here||kogo (-n, -id) fn – trágyadomb 

hered (-an, -oid) mn – gyors, 

fürge, serény, heves, eleven, 

élénk, ~ likund heves mozdulat, 

hirtelen mozdulat, ~ rados 

serény a munkában, ~ad 

sanad fürge szavak, mända 

~oil haškuil gyors léptekkel 

halad 

heredas hsz – gyorsan, fürgén, 

élénken, serényen, jokselta ~ 

gyorsan fut 

heredoit|ta (-ab, -i) ige – gyorsít, 

felgyorsít 

heredoitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

gyorsítás 

hergeka|z (-han, -st, -hid) mn – 

trágyás, ganéjos 

herk (-an, -oid) mn – éber, ~ uni 

éber álom 

hern|eh (-hen, -eht, -hid) fn – borsó, 

semeta ~eht borsót vet, elveti 

a borsót 

herneh||keito|z (-sen, -st, -sid) fn 

– borsóleves 

herneh||paug (-un, -uid) fn – borsóhüvely 

hernesi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

borsó-, borsós, borsóból készült 

hernhu|t (-den, -t, -zid) fn – borsószem 

herot|ada (-ab, -i) ige – dörzsöl, 

megdörzsöl, ~ada jaugan dörzsöli 

a lábát

heruvim 68 hihtändvoibud 

heruvim (-an, -oid) fn – kerub 

hibj (-än, -id) fn – 1. test, čomakaz 

~ kecses test, elotoi ~ élettelen 

test, pehmed ~ törékeny 

test, päivitadud ~ napbarnított 

test, 2. alak (tesforma), čoma 

~ szép alak 

hibjaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

kövér, telt, hízott, elhízott, testes, 

~z naine kövér nő, testes 

asszonyság 

hibjan||hosind (-an, -oid) fn – 1. 

test ledörzsölése, 2. dörzstörülközés 

hibjan||tedo (-n, -id) fn – anatómia, 

bonctan 

hibj||rung (-on, -oid) fn – törzs 

(ember), a test törzse 

hibju|da (-b, -i) ige – hízik, elhízik, 

meghízik 

hibjut|ada (-ab, -i) ige – hizlal, 

felhizlal, meghizlal, ~ada sigoid 

disznókat hizlal, sertéseket 

hízlal 

hibu|sed (-sid) tsz fn – haj, frizura, 

hajkorona 

hibusika|z (-han, -st, -hid) mn – 

szőrös (ember) 

hibu|z (-sen, -st, -sid) fn – szőr, 

szőrzet (ember) 

hibuz||hein (-än, -id) fn – nárdus, 

szőrfű, tőrfű 

hibuz||kingiti|m (-men, -nt, -mid) 

fn – hajcsavaró 

hibuz||kir|b’ (-bin, -bid) fn – lokni, 

göndör hajfürt 

hibuz||masta|r’ (-in, -id) fn – fodrász, 

naižiden ~r’ női fodrász 

hibuz||vand|eh (-hen, -ht, -hid) fn 

– hajpánt 

higo (-n, -id) fn – veríték, verejték, 

izzadság 

higoka|z (-han, -st, -hid) mn – izzadt, 

verejtékes, verítékes 

higostoita|i (-jan, -jid) mn – izzasztó 

higo|ta (-dab, -zi) ige – izzad, megizzad, 

verítékezik, verejtékezik, 

kiveri a veríték, kiveri a verejték 

hihit|ada (-ab, -i) ige – vihog, 

heherészik 

hihitand (-an, -oid) fn – vihogás, 

heherészés 

hihkai|ta (-dab, -ži) ige – befúj 

vmivel, telehord vmivel (szél, 

vihar), ~ta lumel befúj hóval, 

telehord hóval 

hihkut|ada (-ab, -i) ige – kiált, 

felkiált 

hiht|ta (-äb, -i) ige – siklik (sí), 

~ta suksil sílécen siklik 

hihtä|i (-jan, -jid) fn – 1. síelő, 2. 

sífutó, síversenyző 

hihtänd (-an, -oid) fn – siklás (sí), 

sífutás 

hihtänd||estafet (-an, -oid) fn – 

sífutóváltó 

hihtänd||sebr (-an, -oid) fn – síegyesület, 

sísportkör 

hihtänd||voib|ud (-uid) tsz fn – síverseny 

hijam 69 himotomuz’ 

hijam (-an, -id) fn – ruhaujj, ingujj, 

kabátujj, levedad ~ad bő 

ruhaujj, lühüdad ~ad rövid ruhaujj, 

rövidujj, tabata ~as elkap 

a ruhaujjánál fogva 

hijaman||pez|a (-an, -oid) fn – karöltő, 

karkivágás 

hijam||sau|be (-pken, -bet, -pkid) 

fn – kézelőgomb, mandzsettagomb 

hijam||su (-n, -id) fn – kézelő, 

mandzsetta, ombelta ~ihe nübläd 

felvarrja a mandzsettára a 

gombokat 

hijo|da (-b, -i) ige – fen, élesít 

(fenőkövön) 

hiksu|da (-b, -i) ige – pityereg 

hiksund (-an, -oid) fn – pityergés 

hi|l’ I. (-len, -l’t, -lid) fn – szén 

hil'||- II. öet – szén- 

hil’dü|da (-b, -i) ige – elszenesedik, 

megszenesedik 

hilest|ada (-ab, -i) ige – szénnel 

összepiszkol, szénnel összekoszol 

hi|l’l’ (-llän, -llid) mn – lassú, 

nyugodt 

hillemba hsz – csendesebben, halkabban, 

nyugodtabban 

hillendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

lassítás, késleltetés 

hillenzoit|ta (-ab, -i) ige – 1. lecsillapít, 

lenyugtat, lecsendesít, 

2. lelassít, visszafog, 3. megszelidít 

hille|ta (-ndab, -nzi) ige – 1. elcsendesedik, 

elhallgat, elcsitul, 

lenyugszik, lecsillapodik, 2. lelassít, 

lassít, késleltet, ~ta joksendad 

lassítja a futását 

hillü|z’ (-den, -t) fn – csend, igähine 

~ örök csend 

hilläs hsz – csendesen, lassan, 

nyugodtan 

hilläšti hsz – lassanként, nyugodtan, 

csendesen, visszafogottan 

hil’||mät (-on, -oid) fn – kemencelyuk 

(kemenceszáj előtt kiképzett 

rész) 

himi|i (-jan) fn – kémia, vegytan, 

~jan openduzkirj kémia 

tankönyv 

himii||puhtastu|z (-sen, -st) fn – 

vegytisztítás 

himijan mn – kémiai, vegyi, ~ 

laboratorii kémiai laboratórium 

himi|ne (-žen, -št, -žid) mn – kémiai, 

vegyi, ~ne segoituz vegyi 

készítmény 

himo (-n, -id) fn – vágy, kívánság, 

óhaj 

himoi|ta (-čeb, -či) ige – óhajt, 

kíván, ~ta pigališt tervehtoitust 

mihamarabbi gyógyulást 

kíván 

himota hsz – óhajtás nélkül, kívánság 

nélkül 

himotomu|z’ (-den, -t) fn – egykedvűség, 

apátia

hingund 70 hogišta 

hingund (-an, -oid) fn – pityergés 

hin|kta (-gab, -goi) ige – pityereg 

hipestu|da (-b, -i) ige – vágyik, 

vágyakozik, óhajtozik, sóvárog 

hi|r’ (-ren, -r't, -rid) fn – egér ◊ 

Hir’ purnhu näl’gha ei kole. 

Egér a magtárban nem hal éhen. 

Kažin nagr, a hiren voik. Ami 

a macskának nevetés, az egérnek 

sírás. Pen’ hir’ suren kegon 

söb. Kisegér nagy rakást 

megeszik. 

hir|b’ (-ben, -bid) fn – jávorszarvas 

hirnoičend (-an, -oid) fn – nyerítés 

hirnoi|ta (-čeb, -či) ige – nyerít 

hirnu|da (-b, -i) ige – tüsszög, 

tüsszent, prüsszög, prüsszent, 

prüszköl 

hir’||pulo (-n, -id) fn – bagoly, 

éjjeli bagoly 

hirskaht|ada (-ab, -i) ige – kacagásba 

tör ki 

hirsku|da (-b, -i) ige – vihog, vihorászik 

hirurg (-an, -oid) fn – sebész 

hiru|t (-den, -t, -zid) fn – 1. kisegér, 

egérke, 2. egér (számítástechnika) 

hizaht|ada (-ab, -i) ige – 1. lecsúszik, 

2. legurul 

hizai|ta (-dab, -ži) ige – 1. ballag, 

baktat, cammog, 2. ván- 

szorog, 3. kóborol, barangol, 

kószál 

hlor (-an) fn – klór 

hob (-an, -id) fn – nemez, filc, 

kodikengäd ~aspäi nemez házicipő 

hobasi|ne (-žen, -št, -žid) mn – nemez-, 

nemezből készült, filc-, 

filcből készült, ~žed pohjad 

nemeztalp 

hobed I. (-an, -oid) fn – ezüst 

hobed II. (-an, -oid) mn – 1. puha, 

lágy, ~ leib lágy kenyér, 

puha kenyér, ~ pöluz puha 

párna, puha vánkos, 2. finom, 

törékeny, ~ hibj törékeny test 

hobeda|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– ezüst, ezüstből való 

hobedaka|z (-han, -st, -hid) mn 

– ezüstös, ezüstszínű 

hobed||taba|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – szelíd, ~ine kaceg szelíd 

tekintet, ~ine hebo szelíd 

ló 

hobidu|da (-b, -i) ige – megpuhul, 

meglágyul 

hobidu|z (-sen, -st, -sid) fn – lágyulás, 

puhulás 

hobit|ada (-ab, -i) ige – puhít, 

megpuhít, felpuhít, lágyít, meglágyít 

hodr (-an, -id) fn – tok, hüvely, 

tartó, panda veič ~aha kést a 

tokjába rak 

hogi|šta (-žeb, -ži) ige – hörög, 

rekedt hangot ad 

hoguda 71 holišpäin 

hogu|da (-b, -i) ige – futkározik, 

lót-fut, serénykedik, sürögforog 

hoik (-an, -id) mn – törékeny, 

gyenge, vékony, ~ bumag, vékony 

papír, ~ jä vékony jég, 

törékeny jég, ~ kagl vékony 

nyak, ~al änel vékony hangon, 

gyenge hangon 

hoike|ta I. (-ndab, -nzi) ige – vékonyít, 

elvékonyít, megvékonyít 

hoike|ta II. (-neb, -nii) ige – vékonyodik, 

elvékonyodik, megvékonyodik 

hoiku|z’ (-den, -t) fn – vékonyság, 

törékenység, langan ~z' 

a fonal vékonysága 

ho|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 1. gond, 

2. nyugtalanság, aggodalom, izgatottság, 

pidäda ~l't aggódik, 

nyugtalankodik, izgul 

holdu|da (-b, -i) ige – 1. aggódik, 

nyugtalankodik, izgul, 2. 

gondot visel, gondoskodik, törődik, 

3. ápol, gondoz, ~da 

kodiživatoiš háziállatokat gondoz 

holdund (-an, -oid) fn – nyugtalanság, 

aggodalom, izgatottság 

holdunu (-den, -t, -zid) mn – 

nyugtalan, aggódással teli, gondterhelt, 

gondokkal teli, kacta 

~del kacegel gondterhelt tekintettel 

néz 

holdutoit|ta (-ab, -i) ige – aggaszt, 

nyugtalanít, izgat 

holeka|z (-han, -st, -hid) mn – 

gondos, gondoskodó, törődő, 

figyelmes 

holen||pidä|i I. (-jan, -jid) fn – 

gyám, gondnok 

holen||pidä|i II. (-jan, -jid) mn – 

felelősségteljes, felelősséget viselő, 

~i ristit felelősségteljes 

ember 

holen||pidänd (-an) fn – gyámság, 

gondnokság 

holestoit|ta (-ab, -i) ige – belázasodik, 

megbetegedik 

holestoitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

láz 

holeta hsz – gondtalanul, gond 

nélkül, eläda ~ gondtalanul él, 

gond nélkül él 

holeto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

gondtalan, gondok nélküli, ~i 

laps’aig gondtalan gyermekkor, 

~i elo gondtalan élet 

holev (-an, -id) mn – gondos, 

gondoskodó, vkivel törődő, figyelmes 

holevašti hsz – gondosan, figyelmesen, 

pontosan 

holimato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– hanyag, gondatlan, nemtörődöm 

holimatomu|z’ (-den, -t) fn – elhanyagolás, 

hanyagság, gondatlanság, 

nemtörődömség 

holiš||päin hsz – gondterhelten

holišt 72 hondostada 

holišt (-on) fn – gondoskodás, 

törődés, ellátás 

holit|ada (-ab, -i) ige – gondoz, 

ápol, ellát 

holitadud in – gondozott, ápolt, 

ellátott 

holita|i (-jan, -jid) fn – diszpécser, 

irányító 

holite|z (-sen, -st, -sid) fn – szolgáltatás 

holitu|z (-sen, -st) fn – kiszolgálás, 

felszolgálás, ellátás 

homaičemata hsz – észrevétlenül 

homaičemato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – észrevétlen, ~mad vajehtesed 

észrevétlen változások 

homaiči|i (-jan, -joid) mn – észrevehető, 

látható 

homaiču|z (-sen, -st, -sid) fn – 

észrevétel, megjegyzés 

homai|ta (-čeb, -či) ige – 1. észrevesz, 

2. figyelmet fordít vmire, 

vkire, 3. figyelembe vesz, 

tekintetbe vesz 

homeh (-en, -t, -id) fn – gomba, 

gombabetegség (növényvédelem) 

homehtu|da (-b, -i) ige – gombásodik, 

elgombásodik, meggombásodik 

hom|en I. (-nen) fn – holnap, a 

holnapi nap 

homen II. hsz – holnap, a holnapi 

napon 

homendesel hsz – reggel 

homendesidme hsz – reggelente, 

reggelenként 

homende|z I. (-sen, -st, -sid) fn 

– reggel, hüväd ~st! jó reggelt! 

täl ~sel ma reggel, ezen 

a reggelen 

homendez||- II. öet – reggeli 

homendez||bok (-an, -id) fn – 

északkelet 

homendezbokas hsz – északkeleten 

Homendez||tähthä|ine (-ižen, -št) 

fn – Hajnalcsillag (Vénusz) 

homendez||kast|e (-ken, -et, -kid) 

fn – reggeli harmat 

homneks hsz – következő nap, 

következő napon 

homnes||jäl’gen hsz – holnapután 

homni|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

holnapi, azjad ~žele päiväle 

dolgok a holnapi napra 

hond (-on, -oid) mn – 1. rossz, 

mitte ~ prihaine micsoda egy 

rossz kölyök, 2. silány, vacak, 

pocsék, 3. helytelen, 4. elégtelen, 

nem kielégítő, 5. elégtelen 

(osztályzat) 

hondoin hsz – rosszul 

hondoin||kuli|i (-jan, -joid) mn 

– rosszulhalló, gyengénhalló, 

halláskárosult 

hondost|ada (-ab, -i) ige – 1. 

elhanyagol, semmibe vesz, mellőz, 

2. lenéz, megvet 

hondostuda 73 huba 

hondostu|da (-b, -i) ige – 1. elhanyagolódik, 

2. leromlik 

hond||oza|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – szerencsétlen, balszerencsés, 

~ine olii szerencsétlen 

teremtés, szerencsétlen egy 

alak 

hong (-an, -id) fn – erdei fenyő 

hongišt (-on, -oid) fn – fenyves, 

fenyveserdő 

honttu|da (-b, -i) ige – megromlik, 

tönkremegy 

honu|z I. (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

szoba, avar ~z tágas szoba, sures 

~ses a nagyszobában, 2. helyiség 

honuz||- II. öet – szoba- 

honuz||holita|i (-jan, -jid) fn – szobaasszony, 

szobalány (szálloda) 

honuz||kazvmu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – szobanövény 

hor (-an, -id) fn – kórus, énekkar, 

kar, pajatada ~as kórusban 

énekel 

ho|r’ (-rin, -rid) fn – görény 

hor|da (-ib, -i) ige – félrebeszél, 

mellébeszél 

horan||ohjanda|i (-jan, -jid) fn 

– kórusvezető, karvezető 

horeograf (-an, -id) fn – koreográfus 

horeografi|i (-jan) fn – koreográfia 

horind (-an) fn – önkívület, lázálom 

horm||hein (-än, -id) fn – füzike 

hosi|i (-jan, -joid) fn – masszőr 

hosi|m (-men, -nt, -mid) fn – 

masszírozó gép, masszírozó készülék 

hosind (-an, -oid) fn – 1. súrlódás, 

dörzsölődés, 2. masszázs, 

masszírozás 

hos|ta (-ib, -i) ige – 1. dörzsöl, 

fényez, 2. masszíroz 

hos|tas (-iše, -ihe) vh ige – dörzsölődik, 

dörgölőzik, ~tas jaugoihe 

lábhoz dörgölőzik 

hošta|i (-jan, -jid) mn – 1. fénylő, 

2. csillogó, ragyogó 

hoštand (-an) fn – 1. fény, 2. ragyogás, 

csillogás 

hoštel|da (-eb, -i) ige – sugároz, 

kisugároz, ~da ihastust örömet 

sugároz 

hošt|ta (-ab, -i) ige – 1. fénylik, 

2. csillog, ragyog 

hot’ msz – bár, noha, ámbár 

hotk (-an, -id) mn – gyors, sebes 

hotkas hsz – gyorsan, sebesen 

hotkašti hsz – gyorsan, sebesen 

hruput|ada (-ab, -i) ige – rág, rágcsál 

hub|a (-an, -id) mn – rossz, lujas 

~a nagyon rossz, ~a radnik 

rossz dolgozó, rossz munkás, 

~a sä rossz idő (időjárás) 

◊ Laškale kaiken: huba sä. – 

Naplopónak mindig rossz az 

idő.

hubamaguine 74 huldutada 

huba||magu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – rosszízű 

huba||taba|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – utálatos, ~ine ristit utálatos 

ember 

hubdu|da (-b, -i) ige – búslakodik, 

búsul, szomorkodik 

hubin hsz – rosszul 

hudr (-an, -id) mn – 1. ó, 2. ósdi, 

ócska, ~ soba ósdi öltözet, 

ócska ruha 

hudrištu|da (-b, -i) ige – 1. elromlik, 

leromlik, 2. hanyatlik, 

lehanyatlik 

huhtoi|da (-b, -) ige – öblít 

hui|ged I. (-ktan, -ktoid) fn – szégyen, 

gyalázat, csúfság 

hui|ged II. (-ktan, -ktoid) mn – 

szégyentelen, gyalázatos 

huigenzoit|ta (-ab, -i) ige – megszégyenít 

huiktali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

szégyentelen, gyalázatos 

huiktata hsz – lelkiismeretlenül, 

tehta ~ lelkiismeretlenül cselekszik 

huiktato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– 1. lelkiismeretlen, ~i tego 

lelkiismeretlen cselekedet, 2. 

szégyentelen, arcátlan, pimasz, 

~i kaceg pimasz tekintet, ~i 

vastuz pimasz válasz, 3. cinikus 

huiktatomu|z’ (-den, -t) fn – 1. 

lelkiismeretlenség, 2. szégyentelenség, 

arcátlanság 

huiktel|da (-eb, -i) ige – korhol, 

megró 

huiktel|das (-ese, -ihe) vh ige – 

szégyenbe hozza magát, kínos 

helyzetbe hozza magát, kinevetteti 

magát 

huiktelmata hsz – teketóriázás 

nélkül, körülményeskedés nélkül, 

sirta polhe ~ teketóriázás 

nélkül félrelök 

huiktelmato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – körülményeskedés nélküli, 

teketóriázás nélküli, ~i ičtazevedänd 

körülményeskedés 

nélküli viselkedés, teketóriázás 

nélküli viselkedés 

huiktu|z’ (-den, -t) fn – szégyen, 

gyalázat 

hul (-an, -id) mn – izzó, heves, 

forró 

hu|l’ I. (-len, -l’t, -lid) fn – ajak, 

szájszél 

hul’||- II. öet – ajak-, száj- 

hulas hsz – izzón, hevesen, forrón 

hul’|be (-pken, -bet, -pkid) fn – 

1. él, éle vminek, 2. szél, széle 

vminek, perem 

huldund (-an, -oid) fn – izzítás, 

hevítés 

huldunu (-den, -t, -zid) mn – 

izzó, átizzott, felizzított, felhevített, 

~ded pihthed átizzott 

fogó 

huldut|ada (-ab, -i) ige – izzít, 

felizzít, átizzít, hevít, felhevít, 

huldutand 75 hüppida 

~ada päčiš kemencében átizzít 

huldutand (-an, -oid) fn – izzítás, 

hevítés 

hul’||voi|že (-šken, -žet, -škid) fn 

– ajakkrém, szájkrém, ajakkenőcs, 

szájkenőcs 

hul’||vändi|m (-men, -nt, -mid) fn 

– szájharmonika 

humal (-an) fn – alkohol, szesz, 

szeszes ital 

humalahi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– részeges, iszákos, alkoholista 

humalato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– józan, a szeszes italtól tartózkodó, 

absztinens 

humalik|az (-han, -ast, -hid) mn 

– részeg 

humal||kibu (-n) fn – alkoholizmus, 

iszákosság 

humalnik (-an, -oid) fn – alkoholista, 

iszákos (személy) 

humalzu|da (-b, -i) ige – lerészegedik 

hunhut|ada (-ab, -i) ige – szaglászik, 

szimatolgat 

hur|a (-an, -id) mn – 1. bal, kirjutada 

~al kädel balkézzel ír, 

otta ~al kädel balkézzel fog, 

balkézbe vesz, 2. balos, baloldali, 

~a partti baloldali párt 

huraht|ada (-ab, -i) ige – 1. veti 

magát (vmi után, vki után), 

2. útnak ered, nekiindul, eliszkol 

hurale hsz – balra, bal felé 

huralpäi hsz – balról, bal felől 

hura||poli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– baloldali, ~ne likund baloldali 

mozgalom 

hurha hsz – balra, bal felé 

huriloi|ta (-čeb, -či) ige – futkározik, 

sürög-forog, serénykedik 

hurs|t’ (-tin, -tid) fn – lepedő 

huzaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

siklás, 2. gördülés 

huzai|ta (-dab, -ži) ige – 1. siklik, 

2. gördül 

hübj (-an, -id) fn – fülesbagoly, 

bagoly 

hüde (-gen, -t) fn – dér, zúzmara 

hüdega|ta (-ndeb, -nzi) ige – belepi 

a dér, belepi a zúzmara 

hüdestu|da (-b, -i) ige – bederesedik, 

bezúzmarásodik, deres 

lesz, dérlepte lesz 

hül’gäi|ta (-dab, -ži) ige – 1. 

hagy, elhagy, otthagy, 2. mellőz, 

3. elutasít 

hün|kta (-gub, -gui) ige – 1. hahózik, 

2. huhog 

hüpind||mäg|i (-en, -id) fn – ugródeszka, 

trambulin 

hüpind||nor (-an, -id) mn – ugrálókötél 

hüpk|e (-en, -id) fn – ugrás 

hüppi|da (-b, -) ige – ugrik, ugrál, 

ugrándozik, ~da ihastusiš 

örömében ugrál

hüpta 76 hüväroduine 

hüp|ta (-ib, -i) ige – ugrik, ugrál, 

ugrándozik, ~ta korktusehe 

magasra ugrik, ~ta ühtel 

jaugal féllábon ugrál 

hüpti hsz – 1. ugrándozva, szökdécselve, 

joksta ~ ugrándozva 

szalad, 2. galoppozva, galoppban, 

vágtázva, vágtában, 

raccastada ~ galoppban lovagol, 

vágtázva lovagol 

hüpäht|ada (-ab, -i) ige – 1. felszökken, 

felpattan, felugrik, 2. 

kiugrik vhonnan, ~ada iknaspäi 

kiugrik az ablakból, kiugrik 

az ablakon, 3. előpattan, 

előugrik 

hüvin hsz – jól, pagišta ~ vepsäks 

jól beszél vepszéül 

hüvin||voind (-an) fn – jólét 

hüvit|ada (-ab, -i) ige – hízeleg, 

benyalja magát 

hüvitand (-an) fn – hízelgés 

hüv|ä I. (-än, -id) fn – 1. vkinek 

a java, rahvahan ~äks a nép 

javára, 2. jólét, 3. vminek a javarésze 

hüv|ä II. (-än, -id) mn – 1. jó, 

~äd homendest! jó reggelt! 

kaik om ~ä! minden rendben! 

lujas ~ä kiválóan, kitűnően, minei 

om ~ä jól vagyok, ~ä nevond 

jó tanács, ole ~ä! légy 

szíves! légy olyan jó! olgat 

~äd! legyetek szívesek! legyen 

szíves! ~äd päiväd! jó 

napot! 2. gyöngéd, kedves, 3. 

tisztelt, becsült, 4. kellemes, 

5. pozítív, kedvező, 6. tetsző, 

tetszetős, 7. örömteli, ~ä mel’ 

öröm, boldogság 

hüväksi|da (-b, -) ige – helyesel, 

jóváhagy 

hüväksind (-an, -oid) fn – helyeslés, 

jóváhagyás 

hüvän||magu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – 1. jóízű, 2. jóízlésű 

hüvän||nägo|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – bájos, vonzó, ~ine neižne 

bájos kislány 

hüvän||tahto|i (-jan, -jid) fn – jóakaratú 

ember, jószándékú ember, 

jóindulatú ember 

hüvän||tahtoimatomu|z’ (-den, -t) 

fn – jóakarat, jószándék 

hüvän||tahto|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – jóakaratú, jószándékú, jóindulatú 

hüvän||tegelu|z (-sen, -st) fn – jótékonykodás 

hüvän||tegi|i I. (-jan, -joid) fn – 

jótévő, jótékonykodó (ember) 

hüvän||tegi|i II. (-jan, -joid) mn 

– jótékony, jótékonysági, karitatív, 

~i fond jótékonysági alapítvány, 

~i tö karitatív munka 

hüvän||tego (-n, -id) fn – jótett, 

jótétemény 

hüvän||vauvatu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – reménység, vágy 

hüvä||rodu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – tenyész-, ~ižed živatad 

tenyészállatok 

hüväsüdämeline 77 härkin 

hüvä||südäimeli|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – jólelkű, szívélyes 

hüvä||südäimeližu|z’ (-den, -t) fn 

– jólelkűség, szívélyesség 

hüväšti! isz – viszlát! viszontlátásra! 

hüvä||taba|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – 1. hajlékony, 2. engedékeny, 

beleegyező 

hüvü|z’ (-den, -t) fn – 1. jó (dolog), 

tehta ~t jót tesz, 2. jóság, 

3. javak, jószág, 4. tisztelet, 

dicsőítés ◊ Sinun om vald 

i vägi i hüvüz’ kaikeks igaks. 

Tiéd az ország, a hatalom és a 

dicsőség. 

häda (-n) fn – influenza, läžuda 

~s megbetegedett influenzában 

hädand (-an, -oid) fn – száműzetés, 

tirpta ~ad száműzetést 

szenved, eläda ~as száműzetésben 

él 

hähk (-an, -id) fn – odú 

häiktu|da (-b, -i) ige – kipezseg 

häkätuz||- jet – asztma- 

häkätuz||läžund (-an, -oid) fn – 

asztma 

häme|ta (-ndab, -nzi) ige – kever, 

megkever, felkever, ~ta 

čajud luzikaižel kiskanállal 

megkeveri a teát, ~ta pudr 

keveri a kását 

hämä||houk (-un, -uid) fn – pók 

hämä||houkun||verk (-on, -oid) 

fn – pókháló 

hämähtu|da (-b, -i) ige – megrémül, 

megijed 

hämähtunud in – zavart, ijedt, 

rémült 

hämähtu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

zavartság, rémület, ijedtség 

hämär (-an, -id) fn – alkony, 

alkonyat, sötétedés, szürkület, 

hajnali szürkület, derengés 

hämärzu|da (-b, -i) ige – alkonyodik, 

szürkül, sötétedik, dereng 

hän (-en, -dast) nm – ő 

händ (-an, -id) fn – farok, vitlitada 

~al csóválja a farkát ◊ 

Händaspäi hebod ei voi val’l’astada. 

A farkánál fogva nem 

lehet lovat befogni. 

händaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

farkú, farokkal rendelkező 

händato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– farkatlan 

händikahan mn – farkas-, ~ peza 

farkasodú, farkasvacok, farkasfészek 

händika|z (-han, -st, -hid) fn – 

farkas 

hänel nm – nála, őnála 

hänele nm – neki, őneki 

hänenke nm – vele, ővele 

häneta nm – nélküle, őnélküle 

härg (-an, -id) fn – bika, sarvekaz 

~ hosszú szarvú bika 

härk|in (-men, -int, -mid) fn – 

habaró, habverő, keverő, härkita 

~mel harpal’t kürzile

härkita 78 höuneh 

habaróval palacsintatésztát kever 

härki|ta (-čeb, -či) ige – 1. felver, 

habosra ver, ~ta kandatest 

felveri a tejszínt, 2. felkever, 

felkavar, 3. köpül, ~ta 

void vajat köpül 

hä|ta (-dab, -di) ige – 1. elűz, 

elkerget, 2. száműz, számüzetésbe 

küld, ~ta maspäi száműz 

az országból 

hätkeks hsz – hosszú időre 

hätkemba hsz – hosszabban, tovább 

hätken hsz – sokáig, hosszan, 

hosszú ideig, ani ~ nagyon sokáig 

hätkestoit|ta (-ab, -i) ige – késleltet, 

feltartóztat, visszatart, 

~ta urokan augotiž késlelteti 

az óra kezdetét 

hätkestu|da (-b, -i) ige – elkésik, 

késlekedik, ~da školha elkésik 

az iskolából 

hö (heiden, heid) nm – ők 

hödhüvid hsz – feleslegesen, hiába, 

hiábavalóan, haszontalanul 

hödhüvin hsz – hirtelen, egyszerre 

csak, éppen 

hödhüvi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– hiábavaló, felesleges, ~žed 

nadejad hiábavaló remények, 

hiú remények 

hödhüväd hsz – hiábavalóan, hiába, 

haszontalanul, feleslegesen 

hökkäht|ada (-ab, -i) ige – 1. 

egyetért, 2. beleegyezik, 3. megegyezik 

höpstu|da (-b, -i) ige – csügged, 

elcsügged 

höpstunu (-den, -t, -zid) mn – 

komor, borús 

hörskaht|ada (-ab, -i) ige – felfortyan, 

kifakad 

höšak (-on, -oid) mn – lehangolt, 

levert, komor, szomorú, 

bánatos 

höšaku|z’ (-den, -t) fn – lehangoltság, 

levertség, komorság, 

szomorkodás 

höštunu (-den, -t, -zid) mn – lehangolt, 

levert, szomorú, bánatos 

höun|eh (-hen, -eht, -hid) fn – 

toll, pihe, tollpihe 

i 79 ičestuda 

i ksz – és 

iče I. mn – saját, személyes, önnön 

(ragozott alakjai: ičein, ičeiž, 

ičeze, ičemoi, ičetoi, ičeze), 

heiden ~ze mel’pido saját személyes 

véleményük, ~ze kädel 

sajátkezűleg 

iče II. nm – maga, önmaga, saját 

maga, személyesen vki (ragozott 

alakjai: ičein, ičeiž, ičeze, 

ičemoi, ičetoi, ičeze) 

iče||arv (-on) fn – önteltség, hiúság 

iče||arvo|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– öntelt, hiú 

iče||arvostelend (-an) fn – önbírálat, 

önkritika 

iče||el’gendami|ne (-žen, -št) fn 

– önismeret 

iče||kaičend (-an) fn – létfenntartás, 

önfenntartás 

iče||kaiču|z (-sen, -st) fn – önvédelem 

iče||kazvatu|z (-sen, -st) fn – önnevelés 

iče||kitänd (-an) fn – öndicséret, 

öndicsőítés 

iče||kuv|a (-an, -id) fn – önarckép 

iče||ladu|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– sajátos, sajátságos, jellegzetes 

ičeleze||sanund (-an) fn – önhipnózis 

I 

ičena|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

önálló, független, autonóm, szuverén 

ičenaižu|z’ (-den, -t) fn – önállóság, 

függetlenség, szuverenitás, 

autonómia 

iče||navedi|i (-jan, -joid) mn – 

egoista, önmagába szerelmes, 

önző 

iče||navedind (-an) fn – egoizmus, 

önszerelem, önzés 

iče||opendu|z (-sen, -st) fn – önképzés, 

önművelés 

iče||openduz||kirj (-an, -oid) fn 

– önképző könyv, tanítsd-magad-könyv 

iče||openus in – autodidakta, önképzéssel 

fejlődő 

iče||pidänd (-an) fn – önellenőrzés, 

önkontroll 

iče||puhtastu|z (-sen, -st) fn – öntisztulás 

iče||pölütu|z (-sen, -st) fn – önbeporzás 

iče||rahoitu|z (-sen, -st) fn – önfinanszírozás 

iče||semendu|z (-sen, -st) fn – önvetés 

(önvető növény szaporodása), 

self-vetés 

ičestu|da (-b, -i) ige – 1. elzárkózik, 

2. visszahúzódik, viszszavonul, 

magába fordul, magába 

zárkózik

ičestui 80 igäs 

ičestu|i (-jan, -jid) mn – zárkózott, 

~i taba zárkózott természet, 

zárkózott karakter 

iče||tahtnik (-an, -oid) fn – önkéntes 

(személy) 

iče||tahto|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– önkéntes 

iče||tahtol hsz – önként, önkéntesen 

iče||tartu|i (-jan, -jid) mn – öntapadós 

iče||tervehtoitu|z (-sen, -st) fn – 

öngyógyszerezés, öngyógyítás 

iče||tundmu|z (-sen, -st) fn – öntudatosság 

iče||vald (-an) fn – önkényesség, 

önfejűség 

iče||vaumiču|z (-sen, -st) fn – öntanulás 

iče||vui|tte (-ččen, -ttušt, -ččid) mn 

– sajátos, sajátságos, jellegzetes 

ičtaze||lendand (-an) fn – húzódzkodás 

(sport) 

ičtaze||navedi|i (-jan, -joid) mn 

– egoista, önmagába szerelmes, 

önző 

ičtaze||navedind (-an) fn – egoizmus, 

önszerelem, önzés 

ičtaze||pidänd (-an) fn – 1. stílus, 

mód, 2. modor, viselkedés, 

vul’garine ~ vulgáris 

viselkedés 

ičtaze||vedänd (-an) fn – 1. stílus, 

mód, 2. modor, viselkedés, 

vul’garine ~ vulgáris viselkedés 

ideal (-an, -oid) fn – ideál, eszmény, 

eszménykép 

ideali|ne (-žen, -št, -žid) mn – ideális, 

eszményi, tökéletes 

idejato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

1. elképzelés nélküli, elv nélküli, 

2. ötlettelen 

idu (-n, -id) fn – hajtás, csíra, sarj 

idu||jauh (-on, -oid) fn – maláta 

id|äda (-äb, -i) ige – sarjad, kisarjad, 

csírázik, kicsírázik, hajt, 

kihajt 

igin (-on, -oid) fn – íny, fogíny 

igu|z’ (-den, -t) fn – örökkévalóság 

igä (-n) fn – kor, életkor, élettartam, 

élethossz 

igähi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 1. 

örök, örökös, örökkévaló, folytonos, 

~ne hillüz’ örök béke, 

~ne lämoi az örök tűz, ~ne 

mušt örök emlékezet, ~žed vihanikad 

örökös ellenségek, 2. 

állandó, ~ne eläi állandó lakos, 

3. törzsökös, őshonos, ~ne rahvaz 

őshonos nép 

igäks hsz – 1. örökké, folyvást, 

folyton, folytonosan, mindig, 

kaikeks ~ mindörökkön örökké, 

2. állandóan 

igän hsz – 1. örökké, folyvást, 



igäs hsz – 1. örökké, folyvást, 



igästoitta 81 iloine 

igästoit|ta (-ab, -i) ige – megörökít 

ihastel|da (-eb, -i) ige – gyönyörködik 

ihastoit|ta (-ab, -i) ige – megörvendeztet, 

örömet szerez, örömet 

okoz 

ihastu|da (-b, -i) ige – 1. el van 

ragadtatva vmitől, 2. rajong vmiért 

ihastu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. ujjongás, 

lelkendezés, 2. örvendezés, 

öröm, 3. diadal, 4. ünneplés, 

ünnep 

-ik I. ksz – is 

-ik? II. msz – -e? vajon? vajh? 

netán? 

ika msz – különben, máskülönben, 

amúgy 

iknan||pölu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– ablakdeszka, ablakpárkány 

ik|un (-nan, -noid) fn – ablak, 

saubata ~un bezárja az ablakot 

ikun||laud (-an, -oid) fn – redőny, 

ablakredőny 

ikun||pölu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

ablakdeszka, ablakpárkány 

il’be|z (-sen, -st, -sid) fn – hiúz 

illativ (-an) fn – illatívusz 

il’m I. (-an) fn – lég, levegő, 

henkta veresel ~al friss levegőt 

szív 

il’m||- II. öet – légi 

ilma (abes) esz – nélkül, ~ mamata 

anya nélkül 

il’man||- öet – 1. légköri, 2. légnyomásil’man||märiči|m 

(-men, -nt, -mid) 

fn – légnyomásmérő, barométer 

il’man||pidä|i (-jan, -jid) mn – 

hermetikus, légmentesen zárt, 

elzárt 

il’man||vajehti|m (-men, -nt, -mid) 

fn – légkondicionáló (berendezés) 

il’m||avaru|z’ (-den, -t) fn – légtér 

il’meh (-en, -t, -id) fn – légköri 

jelenség 

il’mestu|da (-b, -i) ige – magához 

tér, felocsúdik, feleszmél 

il’mišt (-on) fn – 1. légkör, atmoszféra, 

Man ~ a Föld légköre, 

2. klíma, éghajlat, 3. légkör, 

környezet, politine ~ politikai 

légkör, politikai környezet 

il’m||laivišt (-on, oid) fn – légi 

flotta 

ilmoituz||leht (-en, -id) fn – plakát, 

falragasz, hirdetmény, szórólap 

il’m||tor|a (-an, -id) fn – légi háború, 

légi harc, légi csata, légi 

ütközet 

il’m||vöhišt (-on, -oid) fn – égöv, 

éghajlati öv, éghajlati övezet, 

éghajlati zóna 

ilo (-n) fn – vidámság, jókedv 

ilo|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – tréfa, 

vicc

iloitelda 82 imu- 

iloitel|da (-eb, -i) ige – 1. tréfál, 

tréfálkozik, viccel, viccelődik, 

megtréfál, megviccel, 2. csúfot 

űz 

iloitel|das (-ese, -ihe) vh ige – 

1. szórakozik, vigad, 2. örvendezik 

iloitelu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

csúfolódás, gúnyolódás, csúffá 

tétel 

ilokahas hsz – vidáman, jókedvűen, 

derűsen, nagrda ~ vidáman 

nevet 

ilokahašti hsz – vidáman, jókedvűen, 

derűsen 

iloka|z (-han, -st, -hid) mn – 1. vidám, 

jókedvű, derűs, ~z vänd 

vidám játék, jókedvű játék, 2. 

nevetséges, mulatságos, ~had 

sirdändad mulatságos mozdulatok 

ilo||kogo (-n, -id) fn – tréfamester, 

vidám alak 

iloks hsz – tréfából, csak tréfából, 

viccből, csak viccből 

ilo||me|l’ (-len, -l’t) fn – szívélyesség 

ilo||pez|a (-an, -oid) fn – tréfamester, 

vidám alak 

ilo||pä (-n, -id) fn – tréfamester, 

vidám alak 

ilo||starin (-an, -oid) fn – anekdota, 

adoma 

ilostu|da (-b, -i) ige – felderül, 

felvidul, megjön a kedve, feltámad 

a kedve 

ilote|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. vidámság, 

öröm, 2. tréfa, vicc, 

lapsiden ~sed gyerektréfák 

iloto|i (-man, -nt, -mid) mn – 1. 

lehangoló, sivár, egyhangú, 2. 

csüggedt, letört 

ilotomu|z’ (-den, -t) fn – 1. sivárság, 

2. örömtelenség 

ilotu|z (-sen, -st, -sid) fn – szórakozás, 

mulatság, mulatozás 

ilo||vänd (-on, -oid) fn – szórakozás, 

időtöltés 

im|eda (-eb, -i) ige – 1. szív, kiszív, 

felszív, magába szív, 2. 

szop, 3. csíp (rovar) 

im|edas (-ese, -ihe) vh ige – 1. 

felszívódik, 2. beleszúródik, belevájódik, 

belemélyed 

imetai||živat (-an, -oid) fn – emlős, 

emlősállat 

imiča|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

here, lóhere, ~ižen haju lóhereillat 

imič||hein (-än, -id) fn – harmatfű 

imi|i (-jan, -joid) mn – szopós, 

szopó, ~i laps’ szopós gyermek 

imperfekt (-an) fn – imperfectum, 

elbeszélő múlt, félmúlt 

import (-an) fn – import, behozatal, 

tavaroiden ~ áruk importja 

importirui|da (-b, -) ige – importál 

imu||- öet – itatós 

imubumag 83 išk 

imu||bumag (-an, -oid) fn – itatóspapír, 

itatós 

inessiv (-an) fn – inesszívusz 

infinitiv (-an, -oid) fn – infinitívusz, 

főnévi igenév 

institut (-an, -oid) fn – 1. intézet, 

kutatóintézet, päzuda ~ha 

belép az intézethez, 2. főiskola, 

opetas ~as főiskolán tanul 

intelligenti|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– 1. intelligens, 2. eszes, értelmes, 

3. művelt 

internet (-an) fn – internet, világháló, 

vepsän literatur ~as 

a vepsze irodalom az interneten, 

a vepsze irodalom a világhálón 

invalid (-an, -oid) fn – rokkant, 

hadirokkant, invalidus, kodi 

~oile rokkantak otthona, invalidusok 

háza 

ird I. (-an, -oid) fn – utca, út 

ird||- II. öet – 1. kül-, külső, 2. 

utca-, utcai 

irdal hsz – kívül, kint 

irdale hsz – kívülre, kintre, ki 

irdali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 1. 

utcai, 2. kinti, külső 

irdalpäi hsz – kívülről, kintről 

irdan||puhtasta|i (-jan, -jid) fn – 

utcaseprő 

ird||hijam|ad (-id) tsz fn – könyökvédő 

ird||kuj|a (-an, -id) fn – mellékutca, 

kis utca 

ird||lamp (-an, -oid) fn – utcai 

lámpa, lámpás 

ird||mär (-an, -id) fn – külméret 

ird||nägo (-n, -id) fn – külalak, 

čoma ~ szép külalak 

ird||po|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 1. 

külső oldal, elülső oldal, 2. határ 

ird||polel (gen) nu – kívül, kodin 

~ házon kívül 

ird||polele hsz – ki, kifelé, kívülre, 

kintre 

ird||poli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

külső, kül-, ~žed kosketused 

külkapcsolatok, külső kapcsolatok, 

~ne mönd külkereskedelem, 

~ne nägo külső forma, 

külalak 

ird||röun|ad (-id) tsz fn – kontúr, 

körvonal 

iris (-an, -oid) fn – írisz, ištutada 

~oid íriszeket ültet 

Ispania (-n) fn – 1. Spanyolország, 

2. Hispánia 

ispaniala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – spanyol (személy) 

ispaniala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – 1. spanyol, spanyolországi, 

2. hispán, hispániai 

ispanian mn – 1. spanyol, spanyolországi, 

~ kel’ a spanyol 

nyelv, 2. hispán, hispániai 

istori|i (-jan, -joid) fn – történelem, 

történet, história 

išk (-un, -uid) fn – ütés, verés, 

csapás

iškend 84 ižandoičend 

iškend (-an, -oid) fn – vereség 

išk|ta (-eb, -i) ige – 1. üt, beüt, 

ver, bever, ~ta kädel stolaha 

kézzel az asztalra csap, ököllel 

az asztalra üt, ~ta pal’l’aižel 

kalapáccsal beüt, ~ta 

sil’mil szemmel ver, 2. belecsap, 

~ta jurunvedoho belecsapott 

a villámhárítóba, 3. hirtelen 

megjelenik, 4. látogatóba 

megy, meglátogat 

išk|tas (-ese, -ihe) vh ige – 1. verődik, 

ütődik, csapódik, ~tas 

randha partra verődik, partnak 

verődik, 2. kiszögell, kiáll, 

kiugrik, ~tas vedespäi kiáll 

a vízből, 3. kitűnik, előtűnik, 

feltűnik 

ištaht|ada (-ab, -i) ige – leül, 

helyet foglal, ~ada pordoine 

leül egy percre 

išti|m (-men, -nt, -mid) fn – ülőhely, 

szék, ülés 

išt|ta (-ub, -ui) ige – 1. ül, 2. 

vmennyi időt elül vhol, időzik, 

tartózkodik 

išt|tas (-use, -uihe) vh ige – leül, 

helyet foglal 

ištti hsz – ülve, ültében, rata ~ 

ülve dolgozik 

ištund (-an, -oid) fn – 1. ülés, ülésezés, 

~an aigan ülésezés idején, 

ülésidőben, 2. ülésszak, 3. 

gyűlés 

ištut|ada (-ab, -i) ige – 1. ültet, 

leültet, ~ada sömlauden taga 

asztalhoz ültet, leültet az asztalhoz, 

2. ültet, elültet, ~ada 

kazvmusid növényeket ültet, 

növényeket elültet 

ištute|sed (-sid) tsz fn – ültetvény, 

vetemény, veteményes 

ištute|z (-sen, -st, -sid) fn – (növény)ültetés 

izo (-n, -id) mn – kedves 

izr (-an, -oid) fn – 1. zsír, 2. szalonna, 

3. faggyú 

izüm (-an) fn – mazsola, pirgaižed 

~anke mazsolás sütemény, 

mazsolás kalács 

iža||hebo (-n, -id) fn – mén, ménló, 

csődör 

iža||kaži (-n, -d) fn – kandúr, bakmacska 

iža||koir (-an, -id) fn – kankutya, 

hímeb 

ižand I. (-an, -oid) fn – 1. úr, ~ 

Ivanov Ivanov úr, 2. gazda, 

gazduram, háziúr, házigazda, 

adivoičetajad ~ad vendégszerető 

házigazdák, 3. tulajdonos, 

birtokos 

Ižand II. (-an, -oid) fn – az Úr 

(Isten) 

ižandato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– 1. gazdaságtalan, 2. gazdátlan, 

~mad kalud gazdátlan dolgok, 

gazdátlan holmi 

ižandatomu|z’ (-den, -t) fn – gazdaságtalanság 

ižandoičend (-an) fn – 1. uralkodás, 

2. uralom, ristitun ~ lon- 

ižandoita 85 itkta 

dusen päl az ember uralma a 

természet felett 

ižandoi|ta (-čeb, -či) ige – uralkodik, 

~ta kaikid mindenen 

uralkodik, mindenkin uralkodik 

ižandoi|tta (-čeb, -či) ige – gazdálkodik 

ižandu|z’ (-den, -t) fn – hatalmaskodás 

iža||sig|a (-an, -oid) fn – kansertés, 

kandisznó 

ižindam (-an, -id) fn – mostohaapa 

Italia (-n) fn – 1. Olaszország, 2. 

Itália 

italiala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn 

– olasz (személy) 

italiala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) mn 

– 1. olasz, olaszországi, 2. itáliai 

italian mn – 1. olasz, olaszországi, 

~ kel’ az olasz nyelv, 2. itáliai 

itk (-un, -uid) fn – sírás, rívás, siránkozás 

itk|ta (-eb, -i) ige – sír, rí, siránkozik

jablok 86 japonialaine 

jablok (-an, -oid) fn – alma 

jablok||pu (-n, -id) fn – almafa 

jablo|n’ (-in, -id) fn – almafa, 

oksatoitta ~n’ beoltja az almafát 

jablon’||pu (-n, -id) fn – almafa 

jag|ada (-ab, -oi) ige – 1. átad, 

átnyújt, ~ada lahjoid ajándékot 

átad, 2. kiad, kioszt, ~ada 

poigan pala jäl’gestusespäi kiadja 

az örökségből a fiúi részt, 

3. oszt, eloszt (matematika), ~ada 

poleti kettéoszt, félbe oszt, 4. 

szétoszt, eloszt, ~ada kesketi 

egymás közt szétoszt 

jag|adas (-ase, -oihe) vh ige – 

osztódik, felosztódik, feloszlik, 

~adas kahthe gruppaha két 

csoportra oszlik 

jagadu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. átadás, 

átnyújtás, 2. kiadása vminek, 

kiosztás, 3. osztás (matematika) 

jaga|i (-jan, -jid) fn – osztó (matematika) 

jagamato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– 1. osztatlan, ~i vald osztatlan 

hatalom, 2. oszthatatlan, ~i 

luged oszthatatlan számok 

jagamatomu|z’ (-den, -t) fn – integritás, 

osztatlanság 

jagami|ne (-žen, -št) fn – osztás, 

elosztás, felosztás, szétosztás 

J 

jagand (-an, -oid) fn – osztás, elosztás, 

felosztás, szétosztás 

jago I. (-n) fn – osztás, elosztás, 

felosztás, szétosztás 

jago||- II. öet – osztás- 

jago||čoki|m (-men, -nt, -mid) fn 

– elosztó (szerelvényidom), Tidom 

jago||keskust (-an, -oid) fn – beosztás, 

köz, távköz 

jago||summ (-an, -id) fn – osztandó 

(matematika) 

jakka|r’ (-rin, -rid) fn – horgony, 

vasmacska 

jaks|tas (-ase, -ihe) vh ige – rakoncátlankodik,szeleburdiskodik 

jalam (-an, -id) fn – szil, szilfa 

jal’ca|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

nyúldomolykó (hal) 

jalo (-n, -id) mn – fürge, eleven, 

élénk, ~ laps’ eleven gyerek, 

élénk gyermek 

jalos hsz – elevenen, élénken, fürgén 

jalo||taba|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– szangvinikus, lobbanékony 

természetű 

Japonia (-n) fn – Japán 

japoniala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – japán (személy) 

japoniala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – japán, japáni 

japonian 87 joga 

japonian mn – japán, japáni, ~ 

kel’ japán nyelv, japáni nyelv 

jarmark (-an, -oid) fn – vásár 

jašm (-an) fn – jáspis 

jatk|ata (-tab, -si) ige – folytat, 

tovább csinál 

jatk|atas (-tase, -sihe) vh ige – 

folytatódik, tovább tart 

jatktand (-an, -oid) fn – folytatás 

jatku|da (-b, -i) ige – húzódik, 

elhúzódik, tart vmeddig, eltart 

vmeddig 

jaug I. (-an, -oid) fn – láb 

jaug||- II. öet – 1. láb-, 2. gyalogjaugai 

hsz – gyalog, gyalogosan, 

gyalogszerrel 

jauga|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

kis láb, lábacska, lábikó 

jaugan hsz – gyalog, gyalogosan, 

gyalogszerrel 

jaugan||pohj (-an, -id) fn – lábtalp 

jaugato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

lábatlan 

jauga|z (-sen, -st, -sid) fn – sikló 

(állat) 

jaug||lamp (-an, -oid) fn – állólámpa 

jaug||mäč I. (-un, -uid) fn – labdarúgás, 

futball, foci 

jaug||mäč||- II. öet – labdarúgó-, 

futball-, foci- 

jaug||mäč||jouk (-un, -uid) fn – 

labdarúgócsapat, futballcsapat, 

focicsapat 

jaug||mäč||keng|äd (-id) tsz fn – 

labdarúgócipő, futballcipő, focicsuka 

jaug||mäč||tandreh (-en, -t, -id) 

fn – labdarúgópálya, futballpálya, 

focipálya 

jaug||mäč||vända|i (-jan, -jid) fn 

– labdarúgó (játékos), futballista, 

focista 

jaugnik (-an, -oid) fn – gyalogos, 

gyalogjáró (személy) 

jauh (-on, -oid) fn – 1. liszt, 2. 

por 

jauhoka|z (-han, -st, -hid) mn – 

lisztes, liszt-, ~z kaste lisztharmat 

jauhond||kiv|i (-en, -id) fn – malomkő 

jauhote|z (-sen, -st) fn – őrlés, 

darálás 

jauh|ta (-ob, -oi) ige – őröl, darál, 

megőröl, megdarál 

jauhtud in – darált, őrölt, megdarált, 

megőrölt 

jo hsz – már 

jod (-an) fn – jód 

jo|da (-b, -i) ige – 1. iszik, kiiszik, 

megiszik, ~da čajud saharanke 

cukorral issza a teát, 

~da purtkespäi iszik a forrásból, 

2. bevesz (gyógyszert) 

jodaka|z (-han, -st, -hid) fn – jodid 

jog (-an, -id) fn – jógi 

joga I. mn – minden, mindegyik 

~ kerdan mindenkor, minden

joga 88 jokseta 

alkalommal, ~ päivän mindennap 

joga II. nm – minden, mindegyik 

jogahi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

mindegyik, minden egyes, öszszes 

joga||ku|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– havi, havonkénti, minden 

havi, ~ižed ištundad havonkénti 

ülések 

joga||nedali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– heti, hetenkénti, minden heti, 

~žed openduzčasud hetenkénti 

tanórák 

joga||päivä|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – napi, naponkénti, mindennapi, 

~ine elo mindennapi 

élet ◊ Anda meile tämbei jogapäiväine 

leib! Mindennapi 

kenyerünket add meg nekünk 

ma! 

joga||vo|zne (-ččen, -ttušt, -ččid) 

mn – évi, évenkénti, minden 

évi, ~ččed vastused évenkénti 

találkozók, évenként sorra 

kerülő találkozók 

jogen||su (-n, -id) fn – folyótorkolat, 

torkolat 

jog|i I. (-en, -id) fn – folyó, folyam 

jogi||- II. öet – folyó- 

jogi||kala (-n, -oid) fn – folyami 

hal 

jogi||kalate|z (-sen, -st, -sid) fn 

– folyami halászat 

jogi||nit (-un, -uid) fn – folyóból 

elárasztott mező, árasztásos föld 

jogi||pohj (-an, -id) fn – folyófenék, 

folyómeder, folyóágy 

jogi||rand (-an, -oid) fn – folyópart, 

folyó széle 

jogi||ve|zi (-den, -t, -zid) fn – folyóvíz 

jo|got’ (-ktin) fn – kátrány 

johtut|ada (-ab, -i) ige – 1. emlékezik, 

emlékszik, visszaemlékezik, 

2. emleget, felemleget, 

~ada sebranikoid emlegeti a 

barátokat 

johtutel|da (-eb, -i) ige – 1. emlékezetébe 

idéz, emlékeztet, 2. 

eszébe juttat 

johtutel|das (-ese, -ihe) vh ige 

– 1. emlékezetébe idéződik, 2. 

eszébe jut 

johtute|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

emlékezés, visszaemlékezés, 2. 

emlék (érzület) 

joksel|ta (-dab, -zi) ige – elfut, 

lefut 

jokselu|z (-sen, -st) fn – futkosás 

joksend I. (-an) fn – 1. futás, 2. 

futás, síkfutás, 3. futóverseny, 

versenyfutás 

joksend||- II. öet – futó- 

joksend||tehu|t (-den, -t, -zid) fn 

– futópad 

joksendu|z (-sen, -st) fn – futás 

jokse|ta (-ndab, -nzi) ige – fut, 

futkos, futkároz, ~ta edestagas 

oda-vissza futkos, előre- 

joksii 89 joudutada 

hátra futkos, ~ta sinna-tänna 

ide-oda fut, ide-oda futkos, ~ta 

surdundahasai, ~ta väzundahasai 

kifáradásig fut, kifulladásig 

fut 

joksi|i I. (-jan, -joid) fn – 1. futó 

(atlétika) 

joksi|i II. (-jan, -joid) mn – 1. futó, 

elfutó, lefutó, 2. folyó, elfolyó, 

lefolyó, ~ vezi folyó víz, 

lefolyó víz 

joksmu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

folyás, áramlás, 2. áram 

joks|ta (-eb, -i) ige – 1. fut, elfut, 

inal, iszkol, iramodik, 2. 

ered (folyó), 3. folyik, áramlik, 

elfolyik 

joksti hsz – futva 

jom (-an, -id) fn – 1. innivaló, 

ital, 2. ivászat, italozás 

joman||näl’g (-än) fn – szomjúság, 

szomj 

jomi|ne (-žen, -št, -žid) fn – innivaló, 

ital 

jonika|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

áfonya, feketeáfonya 

jono (-n, -id) fn – 1. sor, seižutadas 

~ho sorba áll, 2. hosszú 

sor, vonulat, füzér, lánc, kurgiden 

~ darvak hosszú sora, 

darvak vonulása, 3. karaván 

jono||rivik (-on, -oid) fn – diagram, 

grafikon (matematika) 

jonošt|ada (-ab, -i) ige – 1. rajzol, 

lerajzol, megrajzol, 2. vonalaz, 

3. aláhúz, kijelöl 

jonoštand (-an) fn – rajz, rajzolás, 

vonalazás 

jonošte|z (-sen, -st, -sid) fn – műszaki 

rajz, tervrajz 

jonošti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

vonalzó 

jonu|z (-sen, -st, -sid) fn – vonat, 

ajada ~sel vonattal utazik 

jorot|ada (-ab, -i) ige – 1. recseg, 

ropog, csattog, 2. csikorog, 

3. csoszog 

jorš (-in, -id) fn – tüskés hal, vágó 

durbincs 

jorš||but’k (-an, -id) fn – angyalgyökér 

jose? msz – tényleg? valóban? 

csakugyan? igazán? 

jot|ta (-ab, -i) ige – itat, megitat, 

~ta hebo lovat itat 

jouc|en (-nen, -ent, -nid) fn – 

hattyú 

jouda|i I. (-jan, -jid) fn – sületlenség, 

ostobaság 

jouda|i II. (-jan, -jid) mn – üres, 

tartalmatlan, ~jal kädel üres 

kézzel, ~i pert’ üres ház, lakatlan 

ház 

joudjan hsz – tétlenül, dologtalanul, 

tennivaló nélkül 

joudobu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

henyélő, naplopó, semmirekellő, 

semmittevő (személy) 

jouduga|ta (-ndeb, -nzi) ige – kiürül, 

ürül 

joudut|ada (-ab, -i) ige – ürít, kiürít

joudutand 90 jur’ 

joudutand (-an) fn – ürítés, kiürítés 

jouk I. (-un, -uid) fn – csoport, 

raj, csapat 

jouk||- II. öet – tömeg-, csapat-, 

csoport- 

jubile|i (-jan, -jid) fn – jubileum, 

évforduló 

jubilei||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn 

– jubiláns, évfordulóját ünneplő 

személy 

judaht|ada (-ab, -i) ige – dübörög, 

dörög, csattog 

judai|ta (-dab, -ži) ige – 1. dübörög, 

dörög, robajlik, 2. morajlik, 

zúg, búg, bong, kong, 

jumalankodin kell ~dab zúg 

a templomharang 

judu (-n) fn – dübörgés, dörgés, 

dörej, robaj, morajlás, aplodiden 

~ tapsvihar, tapsdübörgés, 

dübörgő tapsvihar 

jumal I. (-an, -id) fn – isten (általános 

fogalom) 

Jumal II. (-an) fn – Isten (egyistenhitekben, 

személyes), armahta 

~! Isten irgalmazzon! 

Isten kegyelmezzen! anda ~! 

adja Isten! mäne ~anke! menj 

Isten hírével! Isten veled! ~an 

sanankandai próféta, Isten prófétája 

◊ Andoi Jumal sun, 

andab sömäd-ki. Adott az Isten 

szájat, ad ennivalót is. Sinun 

sana da Jumalale korvha! 

Ami a szádon, az az Isten 

fülében! (A szavad Isten fülében!) 

jumalahi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– hívő, istenhívő, istenfélő, ~ne 

mez’ istenhívő ember, istenfélő 

ember 

jumala|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

ikon, szentkép 

jumalan||bemb|el’ (-len, -el’t, -lid) 

fn – szivárvány 

jumalan||juru (-n, -id) fn – égzengés, 

mennydörgés 

jumalan||lehmä|ine (-ižen, -št, 

-ižid) fn – katica, katicabogár 

jumalan||sä (-n, -id) fn – vihar, 

ítéletidő 

jumalato|i I. (-man, -nt, -mid) 

fn – ateista, istentagadó (személy) 

jumalato|i II. (-man, -nt, -mid) 

mn – ateista, istentagadó 

jumalatomu|z’ (-den, -t) fn – ateizmus, 

istentagadás 

jumal||kod|a (-an, -id) fn – Isten 

háza, templom 

jumor (-an) fn – humor 

jumorist (-an, -oid) fn – humorista 

jumoristi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

humoros 

jupk (-an, -id) fn – szoknya 

ju|r’ I. (-ren, -r’t, -rid) fn – 1. 

gyökér, gyökérzöldség, rusked 

~ cékla, 2. gyök, 3. hegyláb 

jur’||- II. öet – 1. gyökér-, 2. gyök- 

jurduda 91 jügu 

jurdu|da (-b, -i) ige – gyökeresedik, 

meggyökeresedik, gyökeret 

ereszt, gyökeret hajt 

jurdumi|ne (-žen, -št) fn – gyökeresedés, 

meggyökeresedés, 

gyökerezés, änikon ~ne virág 

gyökerezése 

jurdut|ada (-ab, -i) ige – bevezet 

vmit, bevezet vkit vhova, 

~ada muupäivän eloho bevezet 

a hétköznapi életbe, gyakorlatba 

ültet 

jurdutand (-an, -oid) fn – vminek 

a bevezetése, uziden sabutusiden 

~ új vívmányok bevezetése, 

újítások bevezetése 

juridi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. jogi, 2. jog szerinti, jogszerű 

jurist (-an, -oid) fn – jogász 

jurišk (-on, -oid) fn – gyökértörzs, 

rizóma 

juri|šta (-žeb, -ži) ige – 1. dörög, 

csattog, dübörög, 2. mennydörög 

jur’||kazvmu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– zöldségféle, zöldség 

jur’||ker|a (-an, -oid) fn – gumó, 

gyökérgumó 

jur’||plod (-un, -uid) fn – gyökér, 

gyökértermés, gumó 

juru (-n, -id) fn – mennydörgés, 

dörgés, égzengés 

jurun||vedo (-n, -id) fn – villámhárító, 

iškta ~ho belecsap a 

villámhárítóba 

jutk (-un, -uid) fn – pofon, antta 

~ pofont ad, pofon vág 

jut|ta (-ub, -ui) ige – fuldoklik, 

fulladozik, megfullad 

jüged (-an, -oid) mn – 1. nehéz, 

súlyos, ~ artillerii nehéztüzérség, 

~ atletik nehézatlétika, ~ 

šaug nehéz zsák, 2. nehéz, bonyolult, 

~ lugutego nehéz számtanpélda, 

bonyolult számtanpélda 

jügedas hsz – nehezen 

jüged||päzu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – fáradságos, megerőltető, 

megterhelő 

jügedu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 1. 

nehézség, 2. bonyolultság, 3. 

nyűg, terhes dolog 

jügeduzita hsz – nehézség nélkül 

jügendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. terhelése vminek, megterhelése 

vminek, 2. rakodás, pakolás 

jüge|ta I. (-ndab, -nzi) ige – rakodik, 

pakol, terhel, megrakodik, 

megpakol, megterhel 

jüge|ta II. (-neb, -ni) ige – nehezül, 

elnehezül, megnehezül, 

nehezedik, nehézzé válik, megnehezedik 

jügittu|da (-b, -i) ige – nehezül, 

elnehezül, nehezedik, megnehezedik, 

nehézzé válik 

jügu (-n, -id) fn – súly, teher, 

sur’ ~ nagy súly, súlyos teher

jügusport 92 jäl’ges 

jügu||sport (-an, -oid) fn – súlyemelés 

jügu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 1. nehézség, 

2. teher, 3. akadály 

jüguz’||avto (-n, -id) fn – teherautó 

jüguz’||mašin (-an, -oid) fn – tehergépkocsi, 

tehergépjármű 

jüv|ä (-än, -id) fn – 1. szem, 

szemcse, järed ~ nagy szem, 

nagy szemcse, 2. szemes termény, 

magva vminek, 3. értelme 

vminek, jelentése vminek 

jä I. (-n, -id) fn – jég, räbed ~ 

törékeny jég 

jä||- II. öet – jég-, jeges, fagy- 

jä|da (-b, -i) ige – 1. marad, 

~da armotomaks árván marad, 

~da henghe életben marad, 

túlél, ~da kodihe otthon 

marad, 2. kimarad, lemarad, 

~da valičijoiden listalpäi kimarad 

a választói jegyzékből, 

~da avtobusaspäi lemarad az 

autóbuszról, 3. késik, elkésik, 

lekésik, časud ~ba jäl'ghe késik 

az óra, ~da školha elkésik 


jädu|da (-b, -i) ige – fagy, megfagy, 

befagy, dermed, megdermed, 

összedermed, elfagy, öszszefagy 

jädumato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– jégmentes, fagymentes, ~i 

järv jégmentes tó, fagymentes 

tó 

jädunu (-den, -t, -zid) mn – fagyos, 

jeges, dermedt 

jädute|z (-sen, -st, -sid) fn – ónos 

eső, fekete jégkéreg, ólmos jegesség 

jähi|ne (-žen, -št, -žid) fn – fagyi, 

fagylalt 

jä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – jeges, 

fagyos, ~ine tullei fagyos 

szél, jeges szél, ~ine vezi jeges 

víz 

jä||lautik (-on, -oid) fn – jégtábla, 

jégtömb 

jäl’g (-en, -id) fn – 1. nyom, lábnyom, 

jätta ~ed nyomot hagy, 

putta hondole ~ele rossz nyomon 

jár, eltéved, reboin ~ed 

rókanyom, veresed ~ed friss 

nyomok, 2. benyomás, jätta 

hüvä ~ jó benyomást kelt, jó 

benyomást alakít ki 

jäl’geli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

következő, a soronkövetkező, 

legközelebbi, lugendlehtesen 

~ne nomer az újság következő 

száma 

jäl’genik (-an, -oid) fn – utód, 

leszármazott 

jäl’gendu|z (-sen, -st) fn – 1. sorrend, 

egymásutániság, 2. sorozat 

jäl’ges I. hsz – azután, utána, azt 

követően 

jäl’ges II. (gen) nu – vmi után, 

vminek a nyomában, vmit követően 

jäl’gestada 93 jänišankorvaine 

jäl’gest|ada (-ab, -i) ige – örököl, 

megörököl, ~ada mad földet 

örököl, megörökli a földet 

jäl’gesta|i (-jan, -jid) fn – örökös 

(személy) 

jäl’gestu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

örökség, hagyaték 

jäl’geti hsz – felváltva, egymást 

váltva 

jäl’getusi hsz – egymás nyomában 

jäl’ghe (part) I. esz – vmi után, 

vminek a nyomában, vmit követően, 

~ keskpäiväd holnapután 

jäl’ghe II. hsz – azután, után, utána, 

nyomában, nyomán, änetada 

~ szinkronizál 

jäl’ghe III. (gen, allat) nu – vmi 

után, vminek a nyomában, vmit 

követően, astta suksnikoiden 

~ a sífutók nyomában halad, 

toštta opendajan ~ a tanító 

után mond 

jäl’gkeza (-n) fn – vénasszonyok 

nyara 

jäl’g||kibu (-n, -id) fn – bonyodalom, 

komplikáció 

jäl’g||lopul hsz – később, a későbbiek 

folyamán 

jäl’gmäi hsz – végül, végezetül 

jäl’gmä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– 1. külső, kívülső, 2. utolsó, 

legutolsó, ~ižen kerdan utoljára, 

a legutolsó alkalommal, 

~ine päiv utolsó nap, 3. szélső 

jäl’g||san|ad (-oid) tsz fn – utószó 

jä||mäč (-un, -uid) fn – jégkorong, 

jégkorongozás, jéghoki, 

jéghokizás 

jä||mäg|i (-ed, -id) fn – jéghegy 

jän|de (-tken, -det, -tkid) fn – 1. 

ín, 2. íjhúr, húr 

jände||soit (-on, -oid) fn – húros 

hangszerféleség 

jändu|sed (-sid) tsz fn – 1. rom, 

omladék, 2. hulladék, szemét, 

szenny, eselék, 3. selejt 

jändu|z I. (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

maradék, maradvány, ehtlongin 

~sed az ebéd maradéka, 

ebédmaradék, 2.eselék, hulladék, 

szemét, szenny, 3. selejt 

jänduz||- II. öet – szenny-, szemét-, 

hulladék-, eselék-, selejt- 

jänduz||bumag (-an, -oid) fn – 

makulatúra, selejtpapír, hulladékpapír, 

~an keradand papírgyűjtés 

jänduz||kop (-an, -id) fn – hulladékgyűjtő 

hely, hulladéklerakó 

hely, hulladéktelep, szeméttelep, 

szemétdomb 

jänduz||ve|zi (-den, -t) fn – szennyvíz 

jäniš (-an, -id) fn – nyúl, pit'kkorvaine 

~ hosszúfülű nyúl ◊ 

Nutai koir jänišad ei sa. Ugatós 

kutya nem fog nyulat. 

jänišan||korva|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – gyöngyvirág

jänišanpirgad 94 jätta 

jänišan||pirg|ad (-oid) tsz fn – 

madársóska 

jänišan||poiga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – nyúlkölyök, nyúlporonty 

jän||murenda|i (-jan, -jid) fn – 

jégtörő (hajó) 

jänoi (-n, -d) fn – nyuszi 

jänu (-den, -t, -zid) mn – megmaradó, 

ottmaradó, maradék, 

hátralévő, ~den aigan a hátralévő 

időben 

jä||pura|z (-han, -st, -hid) fn – 

jégcsákány 

järed (-an, -oid) mn – 1. nagy, 

nagy szemű, ~ad jablokad nagy 

szemű almák, ~ čuru nagy szemű 

homok, 2. érdes (hangzás), 

pagišta ~al änel érdes 

hangon beszél 

järg hsz – 1. teljesen, 2. rendesen, 

rendben 

järgenduseto|i (-man, -nt, -mid) 

mn – rendetlen, fegyelmezetlen, 

szertelen, hanyag, hányaveti 

järgendu|z (-sen, -st) fn – 1. fegyelem, 

tehta ~z fegyelmet 

létrehoz, fegyelmet alakít ki, 

2. rend 

järv I. (-en, -id) fn – tó, ongitada 

kalad ~es tavon horgászik 

järv||- II. öet – tavi, tó- 

järven||rand (-an, -oid) fn – tópart, 

letkesine ~ homokos tópart 

järv||kal|a (-an, -oid) fn – állóvízi 

hal, tavi hal 

järv||nit (-un, -uid) fn – tóból 

elárasztott rét, tómenti árasztásos 

föld 

järv||ve|zi (-den, -t, -zid) fn – tóvíz 

jä||škap (-an, -oid) fn – hűtőszekrény, 

jégszekrény 

jä||štargnik (-an, -oid) fn – műkorcsolyázó, 

jégtáncos 

jä||žom (-an, -id) fn – gleccser, 

jégfolyam 

jä||tandreh (-en, -t, -id) fn – jégpálya, 

korcsolyapálya, štarkta 

štarguil ~el korcsolyázik a jégpályán 

jätoižin hsz – versenyezve, versengve, 

joksta ~ versenyezve 

fut 

jät|ta (-ab, -i) ige – 1. hagy, elhagy, 

otthagy, abbahagy, ~ta 

homaičemata figyelmen kívül 

hagy, ~ta jäl’ged nyomokat 

hagy, nyomot hagy, 2. takarékoskodik 

vmivel, szűken 

mér vmit, spórolóskodik, ~ta 

armastuseta takarékoskodik a 

szeretettel, ~ta homaičuseta 

szűken méri a figyelmét, ~ta 

lahjoita spórolóskodik az ajándékokkal, 

3. maga után hátrahagy 

vmit, 4. kelt, létrehoz, 

kialakít, ~ta hüvä likubuz jó 

benyomást kelt, jó benyomást 

alakít ki magáról 

ka 95 kacta 

ka ksz – 1. de, 2. hanem 

ka msz – 1. igen, 2. csakugyan, 

3. igaz is, valóban, ~ jose! természetesen! 

4. nos, nos hát, 

gyerünk! ~ luge! nos hát, olvass! 

gyerünk, olvass! 

kabaht|ada (-ab, -i) ige – felugrik, 

felpattan, felszökken, ~ada 

sijalpäi felugrik a helyéről, felpattan 

a helyéről 

kabal (-on, -oid) fn – pelenka 

kabaloi|ta (-čeb, -či) ige – pelenkáz, 

bepelenkáz 

kabardu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

ölelés, átkarolás 

kabi|ta (-čeb, -či) ige – töröl, kitöröl, 

eltöröl 

kabj (-an, -oid) fn – pata, ajada 

kahthe ~aha szökenve jár 

kabl|az (-han, -ast, -hid) fn – a 

szántalp lába 

kabluk (-an, -oid) fn – cipősarok, 

kävuda korktoil ~oil magassarkúban 

jár 

kabu|d (-id) tsz fn – pogácsa, 

takarmánypogácsa, törkölypogácsa 

kabur|ta (-dab, -zi) ige – ölel, 

megölel, átölel, átkarol, ~ta 

kaglas átöleli a nyakát 

kacau|ta (-dab, -zi) ige – ránéz, 

pillant, rápillant, tekint, rátekint, 

~ta käredas mérgesen 

K 

néz rá, haragosan pillant, ~ta 

peitoiči titokban rápillant 

kaceg (-en, -id) fn – 1. pillantás, 

tekintet, kauktal ~el hűvös tekintettel, 

barátságtalan tekintettel, 

kingitada ~ hänehe pillantást 

vet rá, 2. nézet, nézőpont 

kacel|ta (-dab, -zi) ige – figyel, 

megfigyel, odafigyel 

kacel|tas (-dase, -zihe) vh ige – 

1. nézegeti magát, 2. körülnéz, 

szétnéz 

kacmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– elhanyagolt, ápolatlan, kezeletlen 

kacmi|ne (-žen, -št, -žid) fn – áttekintés, 

figyelő, szemle, literaturan 

~ne irodalmi szemle, 

irodalmi figyelő 

kacmu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

nézet, szemlélet, 2. nézőpont, 

aspektus, 3. meggyőződés, vélemény 

kac|ta I. (-ub, -ui) ige – néz, 

megnéz, tekint, megtekint, figyel, 

ügyel, ~ta järvehe tóra 

néz ◊ Hän kacub kuti oinaz 

udhe verajaha. Néz, mint borjú 

az új kapura. (Néz, mint bárány 

az új kapura.) 

kac|ta II. (-ub, -ui) ige – dajkáskodik, 

dadáskodik, bébiszitter-

kacuhtada 96 kafe 

kedik, felügyel, vigyáz vkire, 

vmire, gondot visel, ~ta last 

gyerekre felügyel 

kacuht|ada (-ab, -i) ige – ránéz, 

pillant, rápillant, tekint, rátekint, 

~ada käredas mérgesen 

néz rá, haragosan pillant, ~ta 

minuhu! nézz rám! 

kacu|i I. (-jan, -jid) fn – néző 

(személy) 

kacu|i II. (-jan, -jid) fn – dajka, 

dada, bébiszitter 

kacui||jouk (-un, -uid) fn – nézőközönség 

kacund I. (-an, -oid) fn – 1. nézet, 

látásmód, 2. világnézet, 3. 

vminek az áttekintése, szemle, 

lugendlehtesen ~ folyóiratszemle, 

lapszemle, 4. figyelem, 

felügyelet 

kacund||- II. öet – látó-, látás-, 

néző- 

kacund||zal (-an, -oid) fn – nézőtér 

kačat|ada (-ab, -i) ige – csörög 

(szarka) 

kačk (-un) fn – 1. füst, 2. gőz 

kačkust|ada (-ab, -i) ige – 1. füstöl, 

füstölög, 2. gőzöl, gőzölög 

kadag (-en, -id) fn – borókafenyő, 

boróka 

kadeh (-en, -t, -id) fn – irigység, 

irigykedés 

kadeheka|z (-han, -st, -hid) mn 

– irigy, irigykedő, ~z kaceg 

irigy tekintet, irigykedő tekintet 

kadehti|da (-b, -) ige – irigykedik, 

irigy vkire 

kadj|ad (-oid) tsz fn – alsónadrág, 

~oiš alsónadrágban 

kado|da (-b, -i) ige – 1. eltűnik, 

elveszik, ~da kuna-se valahová 

eltűnik, ~da taivhanröunan 

taga eltűnik a horizonton, 

eltűnik a horizont mögött, 

2. elrejtőzik, elbújik ◊ Hän kadoi 

kuti kala vedhe. Úgy elbújt, 

mint hal a vízben. 

kadomi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

eltűnése vkinek, vminek 

kadond (-an) fn – eresztés, szivárgás 

kadot|ada (-ab, -i) ige – veszít, 

elveszít 

kadotamata hsz – nullszaldóval, 

veszteség nélkül 

kadotamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – nullszaldós, veszteség nélküli, 

~i mönd nullszaldós kereskedelem 

kadotu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

veszteség, sured ~sed nagy 

veszteségek, 2. vesztés, elvesztés 

mušton ~z emlékezetvesztés, 

radontegomahton 

~z a munkaképesség elvesztése 

kadr (-an, -oid) fn – filmkocka, 

képkocka 

kafe (-n) fn – kávéház 

kafedr 97 kahten 

kafedr (-an, -oid) fn – tanszék, 

vepsän kelen ~ vepsze nyelvi 

tanszék 

kagl (-an, -oid) fn – nyak 

kagl||čomite|z (-sen, -st, -sid) fn 

– nyakék, nyaklánc 

kagl||paik (-an, -oid) fn – sál, nyakbavaló 

kagl||rengha|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – gallér 

kaglu|sed (-sid) tsz fn – nyaklánc, 

gyöngysor 

kaglu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. gallér, 

2. szoros, földszoros, hegyszoros 

kagr I. (-an) fn – zab, ~an semendused 

zabvetés 

kagr||- II. öet – zab-, zabból készült 

kagrasi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

zabból készült, ~ne surin zabkása 

kagr||jüv|ä (-än, -id) fn – zabszem 

kagr||keksa|ižed (-ižid) tsz fn – 

zabkeksz 

kagr||kürz|ad (-id) tsz fn – zablepény 

kagr||lapošte|sed (-sid) tsz fn – 

zabpehely 

kagr||lind (-un, -uid) fn – citromsármány 

(madár) 

kagr||pudr (-an, -oid) fn – zabkása 

kagr||suri|n (-man, -mid) fn – zabdara, 

zabkása 

kahaida|i (-jan, -jid) mn – rekedt, 

~i än’ rekedt hang 

kahai|ta (-dab, -ži) ige – rekedten 

beszél 

kahes|a (-an, -id) szn – nyolc 

kahesaks hsz – nyolcadszor 

kahesa||kümn|e (kahesankümnen) 

szn – nyolcvan 

kahesan|z’ (-den, -t, -zid) szn – 

nyolcadik, opetas ~des klassas 

nyolcadik osztályban tanul 

kahesa||tošt||kümne (kahesantoštkümnen) 

szn – tizennyolc 

kahmal (-on, -oid) fn – marok, 

marék (mértékegység), täuz’ ~ 

tele marok 

kahnak (-an, -id) mn – száraz, 

szikkadt, ~ leib száraz kenyér 

kahndu|da (-b, -i) ige – 1. megdermed, 

megmerevedik, 2. kiszikkad, 

kiszárad 

kahted hsz – kétszer, ~ pidemb 

kétszer hosszabb 

kahtel|da (-eb, -i) ige – kétségbe 

von 

kahtel|das (-dase, -zihe) vh ige 

– kétkedik, kételkedik 

kahteldu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

kétség, kételkedés, kétely 

kahten hsz – kettesben, párban, 

ištta ~ kettesben ülnek, párban 

ülnek, ~ kesken ketten együtt, 

tulda ~ kesken kettesben jönnek, 

párban jönnek, párosan 

jönnek

kahtenpagin 98 kaičuztaho 

kahten||pagin (-an, -oid) fn – párbeszéd, 

dialógus 

kahtenz’||kümnenz’ (kahtendenkümnenden, 

kahtentkümnent) 

szn – huszadik, kahtendelkümnendel 

voz’sadal a huszadik 

században 

kahtenz’||sadanz’ (kahtendensadanden, 

kahtentsadant) szn – 

kétszázadik, kettőszázadik 

kahtenz’||tošt||kümnenz’ (kahtendentoštkümnenden,kahtenttoštkümnent) 

szn – tizenkettedik 

kahten||tor|a (-an, -id) fn – párbaj, 

párviadal 

kahte||vuiččikš hsz – duplán, kétszeresen 

kahte||vui|tte (-ččen, -ttušt, -ččid) 

mn – dupla, kétszeres, kettőzött, 

kettős, ~ tte znamoičend 

kettős jelentés 

kahthe||jagami|ne (-žen, -št, -žid) 

fn – kettéosztódás, kettéhasadás, 

hengen ~ne tudathasadás 

kahtišti hsz – kétszer, kettőször 

kaičend (-an) fn – 1. megőrzés, 

megóvás, 2. takarékoskodás, 

megtakarítás 

kaičend||kass (-an, -oid) fn – takarékpénztár 

kaiče|z (-sen, -st) fn – védelem, 

londusen ~z természetvédelem, 

tervhuden ~z egészségvédelem 

kaiči|i I. (-jan, -joid) fn – 1. védő(je 

vminek), 2. hátvéd (sport), 

3. megmentő, 4. mentős (személy) 

kaiči|i II. (-jan, -joid) mn – takarékos, 

~i ižand takarékos 

gazda 

kaiči|m (-men, -nt, -mid) fn – 

tartály, tank 

kaič||pu|d (-id) tsz fn – korlát, 

karfa, pidelte ~iš! kapaszkodj 

a korlátba! pordhiden ~d lépcsőkorlát 

kaičuseta hsz – óvatlanul, elővigyázatlanul 

kaiču|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

óvatosság, elővigyázatosság, bebiztosítás, 

ozutada ~ óvatosságot 

tanusít, óvatosságot mutat, 

2. mentés, megmentés, 3. 

takarékosság 

kaičuz||agent (-an, -oid) fn – biztosítási 

ügynök 

kaičuz||maks (-un, -uid) fn – biztosítás 

(pénzügy), avton ~ gépjárműbiztosítás 

kaičuz||maksand (-an, -oid) fn 

– biztosítás (pénzügy), kodielomišton 

~ háztartási vagyonbiztosítás 

kaičuz||paid (-an, -oid) fn – mentőmellény 

kaičuz||sebr (-an, -oid) fn – mentőszolgálat 

kaičuz||sij|a (-an, -oid) fn – 1. menedék, 

menhely, 2. óvóhely 

kaičuz||taho (-n, -id) fn – nemzeti 

park 

kaičuzveneh 99 kaikjale 

kaičuz||veneh (-en, -t, -id) fn – 

mentőcsónak 

kaid (-an, -oid) mn – 1. szűk, szoros, 

2. keskeny, ~ kujo keskeny 

utca, ~ oja keskeny patak, 

kekeny ér 

kai|da (-vab, -voi) ige – ás, kiás, 

felás, túr, feltúr, ~da kaiv 

kutat ás, ~da kop kiássa a 

gödröt, vermet ás, ~da mad 

(fel)ássa a földet, ~da maha 

földbe ás 

kai|das (-vase, -voihe) vh ige – 

1. vájkál, turkál, 2. eltemetkezik, 

beletemetkezik, 3. elbújik, 

belebújik, ~das heinha a szénába 

bújik 

kaide|ta (-neb, -ni) ige – összefut, 

összefolyik 

kaid||nena|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– hegyesorrú, ~ižed sapkad hegyesorrú 

csizma 

kaidu|z’ (-den, -t) fn – 1. keskenység, 

2. szoros, tengerszoros 

kaigund (-an) fn – dőlés, megdőlés, 

~ oiktaha jobbra dőlés 

kaik (-en, -id) szn – 1. egész, 2. 

minden, valamennyi, ~ed hüväd! 

minden jót! ~ om hüvä 

minden rendben (van), ~ om 

tehtud minden elintézve, minden 

el van intézve, ~en päivän 

mindennap, 3. összes ◊ 

Ei kaik ole kuld, mi kuštab. 

Nem minden arany, ami fény- 

lik. Kaik om sinna i tänna. 

Rosszul áll a szénája. (Minden 

ide-oda van.) 

kaiked hsz – összesen, mindöszszesen 

kaiken hsz – mindig, állandóan, 

folyton, folyvást ◊ Laškale kaiken: 

huba sä. Naplopónak mindig 

rossz az idő. 

kaiken||aiga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – folytonos, folyamatos, állandó 

kaikenla|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– 1. minden, minden egyes, 2. 

minden lehető, minden lehetséges, 

mindenféle, ~ižed tavarad 

mindenféle áru 

kaiken||mahta|i (-jan, -jid) mn 

– mindenható 

kaiken||poli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– 1. mindenoldalú, sokoldalú, 

2. részletes, ~ ne tarkastelend 

részletes vizsgálat 

kaiken-se I. hsz – minden eshetőségre, 

fürallefälle 

kaiken-se II. msz – 1. mindegy, 

2. úgyis 

kaikiš msz – leg- (a melléknév 

felsőfokának előtagja), ~ korktemb 

legmagasabb, ~ magedamb 

legédesebb, ~ paremb 

legszebb 

kaikjal hsz – mindenütt, mindenfelé 

kaikjale hsz – mindenhova, mindenhová, 

mindenüvé, minden-

kaikjalpäi 100 kajoz 

felé, minden irányba, kacauta 

~ mindenfelé nézeget 

kaikjalpäi hsz – mindenhonnan, 

mindenfelől, minden irányból, 

mindenünnen 

kaik-se ksz – de azért, mégis 

kai|kta (-gub, -gui) ige – dől, 

megdől, eldől, kidől 

kaiktäna hsz – mindenütt, mindenfelé 

kaikuten hsz – mindenképpen, 

mindenféleképpen 

kaiku|tte (-ččen, -ttušt, -ččid) szn 

– minden, minden egyes 

kaim|ata (-dab, -zi) ige – kísér, 

elkísér, ~ata neižne kodihesai 

a lányt hazakíséri 

kaim|ol (-lon, -loid) fn – hónalj, 

kantta ~los hóna alatt visz, 

panda ~loho hóna alá tesz, 

hóna alá csap 

kai|ta (-čeb, -či) ige – 1. tart, 

megtart, 2. őriz, megőriz, ~ta 

kogomuz gyűjteményt őriz, 3. 

ment, megment, 4. óv, véd, 

megvéd, védelmez, ~ta kožmust 

megvédi a békét, ~ta 

londust védi a természetet, ~ta 

maman kel’t védi az anyanyelvet, 

~ta tervhut védi az 

egészséget, 5. takarékoskodik, 

megtakarít 

kai|tas (-čese, -čihe) vh ige – 1. 

óvakodik vkitől, vmitől, 2. védekezik 

vki ellen, védekezik 

vmi ellen 

kaiv (-on, -oid) fn – kút, kaida 

~ kutat ás, ~on kaivamine 

kútásás, sada vet ~ospäi vizet 

mer a kútból, vizet vesz a 

kútból, kirbotada vädr ~ho 

vödröt ereszt a kútba, leereszti 

a vödröt a kútba 

kaiva|i (-jan, -jid) fn – bányász 

kaivami|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

ásás, kaivon ~ne kútásás 

kaivand (-an) fn – ásás, kiásás, 

kartohkoiden ~ a burgonya 

felszedése, a krumpli felszedése 

kaivand||mašin (-an, -oid) fn – 

markológép 

kaivanik (-an, -oid) fn – bányász 

kaivu|z (-sen, -st, -sid) fn – bánya 

kaivuz||radnik (-an, -oid) fn – 

bányász, bányamunkás 

kajag (-an, -id) fn – sirály 

kajaht|ada (-ab, -i) ige – terjed, 

szétterjed, ~ada kaikjale mindenhová 

szétterjed 

kaja|ta (-dab, -zi) ige – hangzik, 

felhangzik, csendül, felcsendül, 

csattan, felcsattan 

kajostu|da (-b, -i) ige – 1. tisztul, 

kitisztul, megtisztul, 2. derül, 

kiderül, világosodik, kivilágosodik 

kajo|z (-sen, -st, -sid) mn – 1. fényes, 

világos, 2. tiszta, 3. derült, 

felhőtlen 

kakač 101 kaks’toštkümne 

kakač (-un, -uid) fn – búvármadár 

kakastu|da (-b, -i) ige – fuldoklik, 

fulladozik, megfullad 

kakat|ada (-ab, -i) ige – kotkodál, 

kotkodácsol, kárál 

kakatand (-an, -oid) fn – kotkodálás, 

kotkodácsolás, kárálás 

ka|ks’ (-hten, -ht, -ksid) szn – 

kettő, két, ~ks’ kerdad kétszer, 

~ks’ kerdad ~ks’ linneb nel’l’ 

kétszer kettő az négy, ~htel 

kädel két kézzel, ~ks’ mest 

két ember, päliči ~htes časus 

két óra után 

kaks’haz hsz – ketté, kétfelé, kettőbe 

kaksik (-on, -oid) fn – kettes (osztályzat), 

sada ~ kettest kap 

kaksit|ada (-ab, -i) ige – megdupláz, 

megkettőz, megkétszerez, 

~ada arvod megkétszerezi 

az árat 

kaksitadud in – dupla, megduplázott, 

kettőzött, megkétszerezett 

kaks’ja|ižed (-ižid) tsz fn – ikerpár 

kaks’-kahten hsz – négyszemközt, 

pagišta ~ négyszemközt 

beszélget 

kaks’||keli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– kétnyelvű 

kaks’||kerda|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – 1. kettős, dupla, ~ine pohj 

dupla fenék, dupla alj, 2. kétszeres, 

megkétszerezett, kettőzött, 

megkettőzött, ~ine iškend 

kétszeres csapás, ~ine surenduz 

kétszeres nagyítás 

kaks’||kezra|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – kétkerekű 

kaks’||kümne (kahtenkümnen, 

kahtkümned) szn – húsz, ~ vot 

húsz év 

kaks’||meli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– kétértelmű 

kaks’||modo|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – kétarcú, álnok 

kaks’||poli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– 1. kétoldali, kétoldalú, kétoldalas, 

2. dupla szárnyú, két 

szárnyú (nyílászáró) 

kaks’||päivä|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – kétnapos 

kaks’||sadad (kahtensadan, kahtsadad) 

szn – kétszáz, kettőszáz, 

~ kilometrad kétszáz kilométer 

kaks’||sijali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– kétüléses, kétágyas, két férőhelyes 

kaks’||šorpa|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – kétfogú, duplafogú, ~ine 

hang kétfogú szénavilla 

kaks’||žiru|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – 1. kétszintes, 2. egyemeletes 

(a szintek karéliai számlálása 

szerint) 

kaks’||tošt||kümne (kahtentoštkümnen, 

kahttoštkümned) szn

kaks’voz’ne 102 Kalevala-epos 

– tizenkettő, tizenkét, ~ vot tizenkét 

év 

kaks’||vo|z’ne (-ččen, -ttušt, -ččid) 

mn – kétéves 

kaks’||äni|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– kétszólamú, ~ne pajatand 

kétszólamú éneklés 

kaktus (-an, -id) fn – kaktusz, 

pada ~anke cserepes kaktusz 

kal|a I. (-an, -oid) fn – hal, keitta 

~ad halat főz, ~a kokib hüvin 

jól harap a hal, ongitada 

~ad halat (ki)fog, verez ~a 

friss hal ◊ Kala hapneb päspäi. 

Fejétől bűzlik a hal. Hän 

kadoi kuti kala vedhe. Úgy 

elbújt, mint hal a vízben. Hän 

om keletoi kuti kala. Néma, 

mint a hal. Vilul säl kala mäneb 

süväle. Hideg időben a hal 

mélyre húzódik. 

kala||- II. öet – hal-, halas 

kalaida|i (-jan, -jid) fn – csavargó, 

vagabund (személy) 

kalai|ta (-dab, -ži) ige – 1. kóborol, 

kószál, elkóborol, elkószál, 

2. tévelyeg, bolyong, ~ta 

külädme azjoita céltalanul bolyong 

faluszerte, 3. csavarog, 

4. vándorol 

kala||kaša|l’ (-lin, -lid) fn – halas 

szatyor 

kalan||kazvata|i (-jan, -jid) fn – 

haltenyésztő (személy) 

kalan||kazvatu|z (-sen, -st) fn – 

haltenyésztés 

kala||keito|z (-sen, -st, -sid) fn – 

halleves 

kala||kurnik (-an, - id) fn – halas 

pogácsa 

kala||latk (-an, -id) fn – halkocsonya 

(vepsze népi étel) 

kala||le|m’ (-men, -nt, -mid) fn 

– halleves 

kala||maks (-on, -oid) fn – halmáj 

kala||manite|z (-sen, -st, -sid) fn 

– horgászcsali 

kalanik (-an, -oid) fn – halász, 

horgász 

kalan||suug (-an, -id) fn – uszony, 

haluszony 

kala||parveh (-en, -t, -id) fn – halraj 

kala||razv (-an, -oid) fn – halzsír 

kala||rod (-an, -id) fn – halszálka 

kalat|ada (-ab, -i) ige – halászik, 

halat fog, horgászik 

kalata|i (-jan, -jid) fn – halász, 

horgász 

kalate|z (-sen, -st) fn – halászat, 

halfogás, horgászat 

kalato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

hal nélküli, haltalan, ~i järv 

haltalan tó 

kalenda|r’ (-rin, -rid) fn – naptár, 

kalendárium, ~rin lehtez 

naptárlap, ~rin mödhe naptár 

szerint, naptár alapján 

Kalevala (-n) fn – Kalevala 

Kalevala-epos (-an) fn – a Kalevala 

eposz 

kalgan 103 kand 

kalgan (-an) fn – galanga, gyömbér 

kalgan||ju|r’ (-ren, -r’t, -rid) fn – 

galangagyökér, gyömbérgyökér 

kal’hes hsz – drágán, nagy áron, 

möda ~ drágán árul vmit 

kal’hu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 1. 

gazdagság, 2. drágaság (értéktárgy) 

kalin (-an, -oid) fn – kányafa, labdarózsa 

kal’l’ I. (-on, -oid) fn – szikla, 

szirt 

kal’l’||- II. öet – szikla-, sziklás, 

szirtes 

kallištu|da (-b, -i) ige – drágul, 

megdrágul, felértékelődik 

kal|liž (-hen, -lišt, -hid) mn – 1. 

drága, értékes, nagy értékű, ~ 

meletused értékes gondolatok, 

~liž sormuz értékes gyűrű, 2. 

drága, kedves, ~liž sebranik! 

drága barátom! 

Kal’l’||mäg|ed (-id) tsz fn – Sziklás-hegység 

kal’l’oika|z (-han, -st, -hid) mn 

– sziklás, szirtes 

kal’t (gen) nu – keresztül, át, 

kor’ben ~ a sűrűn keresztül, 

mecan ~ az erdőn át 

kalu (-d, -id) fn – 1. dolog, tárgy, 

2. eszköz, 3. holmi, 4. bot, sétabot, 

pálca, sétapálca 

kaludim (-an, -id) fn – csukló 

kaludišt (-on, -oid) fn – 1. eszköztár, 

2. leltár, 3. bútorzat 

kalušt (-on, -oid) fn – (bútor)garnitúra, 

készlet 

kalut|ada (-ab, -i) ige – 1. felszerel, 

2. berendez 

kalutadud in – felszerelt, berendezett, 

hüvin ~ jól felszerelt, 

jól berendezett 

kalutami|ne (-žen, -št) fn – 1. felszerelés, 

2. berendezés 

kambak (-on, -oid) mn – szívós, 

kitartó, ~ hebo szívós ló, 

~ mez’ kitartó ember 

kambaku|z’ (-den, -t) fn – szívósság 

kamer (-an, -oid) fn – kamera, 

filmfelvevőgép 

kamin||päč (-in, -id) fn – kemence, 

kandalló 

kan|a I. (-an, -oid) fn – tyúk, 

~an käpš tyúkláb, csirkeláb 

kana||- II. öet – tyúk- 

kanabr (-an, -id) fn – csarab (hangaféle) 

kanal (-an, -oid) fn – csatorna, 

tehta ~ csatornát épít 

kanan||kod|a (-an, -id) fn – tyúkól 

kanan||poiga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – csibe, kiscsibe, csirke, kiscsirke 

kanan||pu (-n, -id) fn – kakasülő 

kand (-an, -oid) fn – tő, tönk, fatönk, 

tuskó, fatuskó, ištta ~ol 

tuskón ül ◊ Koivuižes kandos 

habašt vezod ei kazva. Nyírfa 

tövén nyárfahajtás nem nő.

kandai 104 kapust 

kanda|i (-jan, -jid) fn – házaló, 

mozgóárus, árufutár, kihordó, 

terjesztő, lugendlehtesiden ~i 

újságkihordó, hírlapterjesztő 

kanda|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

1. bimbó, rügy, 2. csonk, vég, 

tohusen ~ine gyertyacsonk, 

gyertyavég 

kand|an’ (-man, -ant, -mid) fn – 

teher, jüged ~an’ súlyos teher, 

nehéz teher, kebn ~an’ 

könnyű teher 

kandand (-an, -oid) fn – hordása 

vminek, viselése vminek 

kandate|z (-sen, -st, -sid) fn – tejföl, 

tejszín, saged ~z sűrű tejföl, 

sűrű tejszín 

kande|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

magzat, embrió 

kandiš|ta (-eb, -i) ige – hord, hordoz, 

visz, cipel, ~ta vet vizet 

hord 

kand||se|n’ (-nen, -n’t, -nid) fn 

– gyűrűs tölcsérgomba 

kanfet||käreg (-en, -id) fn – cukorkapapír, 

konfetti 

kan’g (-an, -oid) fn – halinacsizma, 

nemezcsizmafilccsizma 

kang|az I. (-han, -ast, -hid) fn – 

anyag, szövet, szövetanyag, kirjav 

~az tarka anyag, tarka szövet 

kang|az II. (-han, -ast, -hid) fn – 

fenyves, tűlevelű erdő 

kangaz||katu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– sátor 

kangaz||kod|a (-an, -id) fn – sátor 

kangaz||se|n’ (-nen, -n’t, -nid) fn 

– nemezestinóru (gombaféle) 

kan|ged (-ktan, -ktoid) mn – merev 

kanman hsz – előző napon, az 

előestéjén vminek 

kansli|i (-jan, -joid) fn – hivatal, 

rata ~jas hivatalban dolgozik 

kanz (-an, -oid) fn – család 

kanzan||nim|i (-en, -id) fn – családi 

név 

kanznik (-an, -oid) fn – családtag 

kanz||praznik (-an, -oid) fn – családi 

ünnep 

kantel|e (-en, -id) fn – kantele 

(hangszer), soitta ~ele kantelén 

játszik, kantelézik 

kan|tta (-dab, -doi) ige – 1. tart, 

megtart, hordoz (súlyt), 2. bír, 

kibír, elbír, megbír, 3. elvisel, 

kiáll 

kan|un (-man) fn – előeste, vmit 

megelőző nap, ~man Ut vot újév 

előestéjén (a pravoszláv naptárban 

nem szilveszterest!) 

kapitalisti|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– kapitalista, tőkés 

kapos (-an, -id) mn – karcsú, ~ 

naine karcsú nő 

kapust I. (-an, -oid) fn – káposzta, 

muiged ~ savanyú káposzta, 

muigotoitta ~ad, solata ~ad 

káposztát savanyít 

kapust 105 kargnik 

kapust||- II. öet – káposzta-, káposztás 

kapust||ker|a (-n, -oid) fn – káposztafej 

kapust||käreg|ed (-id) tsz fn – töltött 

káposzta 

kapust||lač (-un, -uid) fn – káposztáskád, 

káposztásdézsa 

kapust||lehte|z (-sed, -st, -sid) fn 

– káposztalevél 

kapust||lipika|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – káposztalepke 

kapust||luč (-un, -uid) fn – káposztatorzsa 

kapust||pirg (-an, -oid) fn – káposztás 

pogácsa, káposztás pirog 

kapust||pöud (-on, -oid) fn – káposztaföld 

kar (-an, -oid) fn – lyuk, hasadék, 

hasadás, rés, repedés, nyílás 

kar|a (-an, -oid) fn – öböl, kalatada 

~as az öbölben halászik, 

az öbölben horgászik 

kara|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

zug, lyuk, odú 

karb|az (-han, -ast, -hid) fn – 1. 

fatörzsből vájt csónak, habasine 

~az vájt nyárfacsónak, 2. 

csónak, ladik, pästta ~az vedhe 

vízre ereszti a csónakot, vízre 

bocsátja a csónakot 

kar|be (-pken, -bet, -pkid) fn – 

zuzmó 

karbeh (-en, -t, -id) fn – zuzmó 

karččikš (gen) nu – vminek módjára, 

-ként, rahvahan ~ emberként, 

ember módjára 

kare (-gen, -t) fn – fodrozódás, fodor 

karet|ada (-ab, -i) ige – fodrozódik 

karg (-un, -uid) fn – tánc, táncolás 

kargai|ta (-dab, -.i) ige – táncol, 

~ta kadrehile francianégyest 

táncol 

kar|ged (-ktan, -ktoid) mn – 1. keserű, 

kesernyés, ~ged haju kesernyés 

szag, ~ktad marjad 

keserű bogyók, ~ged savu kesernyés 

füst, 2. keserves ◊ Karged 

tozi om paremb magedad 

kelastust. A keserű igazság jobb 

az édes hazugságnál. 

kargič (-un, -uid) fn – jerke, nőstény 

bárány 

kargiču|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– bárány, bárányka, kisbárány, 

bari, barika 

kargišt|ada (-ab, -i) ige – 1. ég, 

csíp, mar, viszket, sajog (hámsérülés), 

2. avas íze van, megavasodik 

kargištunu (-den, -t, -zid) mn – 

avas 

karg||lav|a (-an, -oid) fn – táncparkett 

karg||likund (-an) fn – alakformálás, 

testformálás 

kargnik (-an, -oid) fn – táncos

kargpartn’or 106 kartohkpöud 

karg||partn’or (-an, -oid) fn – 

táncpartner 

karg||sebr (-an, -oid) fn – tánckör, 

tánccsoport, táncegyesület 

karik (-on, -oid) fn – cserépdarab, 

törött cserép 

Karjala (-n) fn – Karélia, ~n 

Valdkund Karéliai Köztársaság 

karjala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn 

– karél (személy) 

karjala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) mn 

– karél, karéliai, ~ižed verod 

karjalai szokás 

karjalaks hsz – karélul, pagišta 

~ beszél karélul 

karjalan mn – karél, karéliai, ~ 

kel’ karél nyelv 

karktu|z’ (-den, -t) fn – keserűség 

(érzelem) 

kar|sta (-zib, -zi) ige – lehasít, levág, 

lecsap vmiről, ~sta kirvhel 

fejszével lehasít 

kar|stas (-ziše, -zihe) vh ige – eltávozik, 

eltűnik 

karz|in (-nan, -noid) fn – földmély, 

föld alatti rész 

kart I. (-an, -oid) fn – 1. térkép, 

mirun ~ világtérkép, saitan ~ 

helységtérkép, 2. kártya, játékkártya 

kart II. (-an, -oid) fn – vályú, 

teknő 

karta|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

levelezőlap, lap 

karthi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

hasonló, hasonlatos, olyasféle 

kartišt (-on, -oid) fn – atlasz, térképatlasz, 

térképkötet 

kart||mär (-an, -id) fn – lépték, 

méretarány 

kartohk I. (-an, -oid) fn – burgonya, 

krumpli, kaida ~oid 

krumplit kiás, krumplit felszed 

kartohk||- II. öet – burgonya-, 

burgonyás-, krumpli-, krumpliskartohk||barb|ad 

(-oid) tsz fn – 

burgonyabozót, krumplibozót 

kartohk||jauh (-on, -oid) fn – keményítő 

kartohk||kop (-an, -id) fn – burgonyaverem, 

krumpliverem 

kartohk||kor|ed (-id) tsz fn – 

burgonyahéj, krumplihéj 

kartohk||latk (-an, -oid) fn – burgonyafelfújt, 

krumplifelfújt 

kartohk||list|ud (-uid) tsz fn – 

burgonyachips, krumplichips 

kartohk||ma (-n, -id) fn – burgonyaföld, 

krumpliföld 

kartohk||plotušk (-an, -id) fn – 

burgonyagombóc, krumplisgombóc 

kartohk||pudr (-an, -oid) fn – burgonyakása, 

krumplikása, burgonyapüré, 

krumplipüré 

kartohk||pöruka|ine (-ižen, -št, 

-ižid) fn – krumplikotlett, burgonyakotlett 

kartohk||pöud (-on, -oid) fn – burgonyaföld, 

krumpliföld 

kartte 107 kazda 

kartte (gen) nu – vmihez hasonlóan, 

vmi módjára 

karv (-an, -oid) fn – pehely, pihe, 

szőr, szőrzet (állati) 

karva|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

szálas gyapjú 

karvaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

pelyhes, pihés, bolyhos, szőrös, 

szörmés (állat) 

karv||nahk (-an, -oid) fn – kánna 

(növény) 

kas (-an, -oid) fn – copf, hajfonat 

kasar|ta (-dab, -zi) ige – kiirt, kivág 

kask (-en, -id) fn – alág, alágazat 

kaske|z (-sen, -st, -sid) fn – vegyeserdő 

kass (-an, -oid) fn – pénztár, kaszsza, 

sada dengad ~aspäi pénzt 

vesz fel a pénztárból 

kasset (-an, -oid) fn – kazetta 

kast|e (-ken, -et, -kid) fn – harmat 

kastel|ta (-eb, -i) ige – öntöz, 

megöntöz, locsol, meglocsol, 

~ta änikod virágot locsol 

kasteltud in – öntözött, megöntözött, 

meglocsolt, ~ mad öntözött 

földek 

kastelu|z I. (-sen, -st) fn – öntözés, 

locsolás, pöudoiden ~z a 

szántóföldek öntözése 

kasteluz||- II. öet – öntöző-, öntözéses, 

locsoló- 

kasteluz||kanal (-an, -oid) fn – 

öntözőcsatorna 

kastkeka|z (-han, -st, -hid) mn 

– harmatos, ~had nitud harmatos 

rétek, harmatos mezők 

kast|ta (-ab, -oi) ige – 1. nedvesít, 

megnedvesít, benedvesít, 2. 

áztat, eláztat, beáztat, 3. locsol, 

meglocsol 

kast|tas (-ase, -oihe) vh ige – 

ázik, elázik, megázik, átázik, 

~tas vihmas ázik az esőben 

kastu|da (-b, -i) ige – ázik, elázik, 

megázik, átázik, ~da vihmas 

ázik az esőben 

kastut|ada (-ab, -i) ige – 1. öntöz, 

2. párásít 

kastutand (-an) fn – 1. öntözés, 

2. párásítás 

kastuti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

légpárásító (berendezés) 

kastutuz||voi|že (-šken, -žet, -škid) 

fn – hidratáló krém 

kaša|l’ (-lin, -lid) fn – 1. erszény, 

2. táska, szatyor 

kazak (-an, -oid) fn – béres, zsellér 

kazakoi|ta (-čeb, -či) ige – béreskedik, 

zsellérkedik 

kaz|da (-vab, -voi) ige – 1. nő, 

felnő, felnövekedik, megnő, ~va 

sureks! nagyra nőj! 2. növekszik, 

gyarapszik, 3. terem, tenyészik 

◊ Koivuižes kandos 

habašt vezod ei kazva. Nyírfa 

tövén nyárfahajtás nem nő. Ha-

kazv 108 kaži 

baspäi koiv ei kazva. Nyárfából 


kazv (-on, -oid) fn – 1. növekedés, 

2. termet 

kazvahtoit|ta (-ab, -i) ige – begyógyul, 

beforr (seb) 

kazvahtu|da (-b, -i) ige – gyógyul, 

meggyógyul, felgyógyul, 

felépül 

kazva|i (-jan, -jid) mn – felnövekvő, 

~i sugupol’v felnövekvő 

nemzedék 

kazvalika|z (-han, -st, -hid) mn 

– nagyra nőtt, szép szál, sudár, 

jól megtermett, magas növésű 

kazvand (-an) fn – gyarapodás, 

növekedés, rahvahan ~ népességnövekedés, 

a népesség 

gyarapodása 

kazvanik (-an, -oid) fn – növendék 

kazvat|ada (-ab, -i) ige – 1. nevel, 

felnevel, ~ada lapsed oikti 

helyesen neveli a gyereket, 

2. növeszt, ~ada bard szakállt 

növeszt, 3. termeszt, tenyészt, 

~ada kanoid csirkéket 

nevel 

kazvata|i (-jan, -jid) fn – nevelő 

(személy) 

kazvata|jad (-jid) tsz fn – szülők 

kazvatu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

nevelés, lapsiden ~z gyereknevelés, 

2. tenyésztés, termesztés 

kazvatuz||honu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – melegház, üvegház, növényház 

kazvatuz||tarh (-an, -oid) fn – 1. 

faiskola, 2. kennel, tenyészet 

kazvatuz||tedo (-n, -id) fn – neveléstudomány, 

pedagógia 

kazvišt (-on, -oid) fn – növényzet, 

flóra, növényvilág, al’pine 

~ alpesi növényzet, bohat 

~ gazdag növényzet 

kazvišt||tedo (-n) fn – botanika, 

növénytan 

kazvišt||tedoli|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – botanikus, növénytani, 

~ne puišt botanikus kert 

kazvišt||tedo||me|z’ (-hen, -st, -hid) 

fn – botanikus 

kazvmu|z (-sen, -st, -sid) fn – növény, 

heinäsine ~z lágyszárú 

növény 

kazvmuz||honu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – melegház, üvegház, növényház 

kazvmuz||mail’m (-an) fn – növényvilág, 

flóra 

kazvmuz||ornament (-an, -oid) 

fn – növénydísz, növénydíszítés 

kazvmuz||sö|i (-jan, -jid) mn – 

növényevő, ~jad živatad növényevő 

állatok 

kaži (-n, -d) fn – macska ◊ Kažin 

nagr, a hiren voik. Ami a 

macskának nevetés, az egérnek 

sírás. 

kažinpoigaine 109 katuz 

kažin||poiga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – kismacska, macskakölyök, 

macskaporonty, cica, kiscica 

kat|elda (-leb, -li) ige – titkol, 

eltitkol, rejteget, palástol, elpalástol, 

leplez, ~elda kündlid 

leplezi a könnyeit, palástolja 

a könnyeit, ~elda muhu 

leplezi a mosolyát, palástolja 

a mosolyát 

kat|il (-l’an, -l’oid) fn – 1. katlan, 

2. üst, ~l’an katuz az üst 

fedele 

katkaida|i (-jan, -jid) fn – 1. 

romboló (személy), 2. romboló 

(harcászat) 

katkaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. szakadás, megszakadás, 2. hasadás, 

meghasadás, törés, mankoren 

~z a földkéreg hasadása, 

a földkéreg törése 

katkaiduz||sij|a (-an, -oid) fn – 

törés, repedés (alak) 

katkaiži|m (-men, -nt, -mid) fn 

– kapcsoló (berendezés) 

katkai|ta (-dab, -ži) ige – 1. eltör, 

megtör, 2. félbeszakít, megszakít, 

~ta sebrastuz megszakítja 

a barátságot 

katkaitud in – széttépett, eltépett, 

szétszakított, elszakított, 

~ kosketused elszakított kötelékek, 

széttépett kötelékek 

katkelmu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

szakadás, elszakadás, megszakadás, 

nitin ~z a fonal szaka- 

dása, paginan ~z a beszélgetés 

megszakadása 

kat|keta (-teb, -si) ige – törik, eltörik, 

összetörik, széttörik 

katki|m (-men, -nt, -mid) fn – 

vessző (írásjel) 

katkoi|da (-b, -) ige – tör, eltör, 

összetör, széttör, zúz, összezúz, 

szétzúz 

katkoimu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. törése vminek, eltörés, käden 

~z kéztörés, 2. törés (következmény) 

katk||pird (-an, -oid) fn – törtvonal 

(matematika) 

kat|ta (-ab, -oi) ige – 1. befed, 

beborít, ~ta pä paikal kendővel 

borítja a fejét, kendővel 

fedi a fejét, 2. betakar, ~ta katusel 

takaróval betakar, 3. burkol, 

beburkol, 4. megterít, ~ta 

sömlaud megteríti az étkezőasztalt 

kat|tas (-ase, -oihe) vh ige – takarózik, 

betakarózik, ~tas villkatusel 

gyapjúpléddel betakarózik 

katusen||päli|ne (-žen, -št, -žid) 

fn – huzat, ágyneműhuzat 

katu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. tető, 

fedél, ~sen al tető alatt, 

fedél alatt, katl’an ~z az üst 

fedele, 2. ernyő, lámpaernyő, 

lamp ~seta lámpa ernyő nélkül, 

ernyő nélküli lámpa, 3. takaró, 

4. menedék, menhely

kauged 110 kebnenzoitta 

kau|ged (-ktan, -ktoid) mn – 1. 

hűs, hűvös, hideg, rideg (magatartás), 

2. durva, goromba, 

bárdolatlan, nyers, bunkó, faragatlan, 

~ged küzund durva 

kérdés, ~ktad sanad durva szavak, 

goromba szavak, nyers szavak, 

bárdolatlan szavak, faragatlan 

szavak 

kaugest|ada (-ab, -i) ige – durvul, 

durváskodik, gorombul, gorombáskodik, 

ala ~a! ne durvulj! 

ne gorombáskodj! 

kauh (-an, -oid) fn – merőkanál, 

merőedény, merítő edény 

◊ Vihm valab kuti kauhaspäi. 

Esik, mintha dézsából öntenék. 

(Úgy zuhog az eső, mintha merítőből 

ömlene.) 

kauktas hsz – durván, gorombán, 

vastata ~ durván válaszol, 

gorombán válaszol 

kauktu|z’ (-den, -t, -zid) fn – durvaság, 

gorombaság, faragatlanság 

kaum (-an, -oid) fn – sír, sírhalom, 

sírhely, sírhant, sírdomb, 

kaida ~ad sírt ás 

kaumišt (-on, -oid) fn – temető, 

sírkert 

kaum||žom (-an, -id) fn – temető 

kava|g’ (-gen, -gid) fn – tűlevél, 

tű (növény) 

kavag’||negl (-an, -oid) fn – 

fenyőtű 

kavag’||pu (-n, -id) fn – tűlevelű 

fa 

kavaz||lud (-an, -id) fn – pomelo, 

boszorkányseprű (gyümölcsféle) 

kav|i (-en, -id) fn – karó, cövek 

kebn (-an, -oid) mn – 1. könnyű, 

~ kandan’ könnyű teher, 2. 

könnyű, egyszerű, ~ küzund 

könnyű kérdés, egyszerű kérdés, 

3. könnyed, ~ad haškused 

könnyed lépések, könynyed 

léptek, ~ tulleine könynyed 

szellő 

kebnalaz hsz – könnyen, könynyedén 

kebnas hsz – 1. könnyen, 2. egyszerűen, 

3. minden teketória 

nélkül 

kebnašti hsz – 1. könnyen, 2. 

egyszerűen, 3. minden teketória 

nélkül 

kebnendami|ne (-žen, -št) fn – 

1. adaptáció, adaptálás, 2. átalakítás, 

átformálás, 3. alkalmazás, 

tekstan ~ne szövegadaptáció 

kebnendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. könnyítés, megkönnyítés, 

radoloiden ~z a munkafeltételek 

könnyítése, 2. megkönynyebbedés, 

megkönnyebbülés, 

rižada ~st megkönnyebbülést 

érez 

kebnenzoit|ta (-ab, -i) ige – 1. 

könnyít, megkönnyít, 2. adap- 

kebnenzoittud 111 kehkeruz 

tál, 3. átalakít, átformál, 4. alkalmaz, 

~ta kahtenpaginad a 

dialógus adaptációja 

kebnenzoittud in – megkönynyebbült 

kebne|ta I. (-ndab, -nzi) ige – 1. 

gyengít, meggyengít, 2. enyhít, 

megenyhít, 3. könnyít, megkönnyít, 

megkönnyebbít, ~ta 

henged könnyít a lelkén 

kebne|ta II. (-neb, -ni) ige – 1. 

gyengül, meggyengül, 2. enyhül, 

megenyhül, 3. könnyebbedik, 

megkönnyebbedik, megkönnyebbül 

kebn||meli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– könnyelmű, ~ne ičtazevedänd 

könnyelmű viselkedés 

kebn||päzu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – könnyen megközelíthető, 

könnyen elérhető, ~ine rand 

könnyen megközelíthető part 

kegaleh (-en, -t, -id) fn – üszök, 

faparázs 

kego I. (-n, -id) fn – 1. rakás, 

halom, 2. boglya ◊ Pen’ hir’ 

suren kegon söb. Kisegér nagy 

rakást megeszik. 

-||kego II. (-n, -id) öut – -rakás, 

-halom 

kegon||panii||lind (-un, -uid) fn 

– pacsirta, ~un pajo a pacsirta 

éneke 

kehe|tte (-ččen, -ttušt, -ččid) fn 

– 1. kapacitás, 2. volumen, térfogat, 

űrtartalom 

kehitoit|ta (-ab, -i) ige – 1. fejleszt, 

kifejleszt, 2. kifejt, tanúsít, 

jelét adja vminek, ~ta melentartust 

érdeklődést tanúsít, 

érdeklődést mutat 

kehitoittud in – fejlett, kifejlett, 

kifejlődött, ~ mez’kund fejlett 

(emberi) társadalom 

kehitoitu|z (-sen, -st) fn – fejlesztés, 

tedon ~z a tudomány fejlesztése 

kehitu|z (-sen, -st) fn – fejlődés 

kehituz||- II. öet – fejlődési, fejlődéskehituz||process 

(-an, -oid) fn – 

fejlődési folyamat 

kehker (-an, -id) mn – 1. kerek, 

köralakú, gömbölyű, ~ čuhu kupola, 

boltozat, ~ ikun kerek ablak, 

~ad kivuded kerek kavicsok, 

~ reig kerek lyuk, ~ad 

saupked gömbölyű zárójelek, 

2. kerek, kerek egész, ~ voz’lugu 

kerek évforduló 

kehkerdu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

keringés, forgás, körforgás, körözés 

kehkeroi|ta (-čeb, -či) ige – köröz, 

kering, forog 

kehkerzoit|ta (-ab, -i) ige – kerekít, 

elkerekít, ~ta sil’med elkerekíti 

a szemét 

kehker|ta (-dab, -zi) ige – 1. kering, 

forog, 2. előfordul 

kehkeru|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

kör, körvonal, 2. kör, szféra

kehn 112 kelastuz 

kehn (-an) fn – korpa, šampun’ 

~aspäi korpásodás elleni sampon 

kehrušk (-an, -oid) fn – gombolyag 

kehu|da (-b, -i) ige – forr, felforr 

kehu|i (-jan, -jid) mn – forró, forrásban 

levő 

kehumi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

forrás, felforrás, ~žen čokim 

forráspont, veden ~ne a víz 

felforrása 

kehut|ada (-ab, -i) ige – 1. forral, 

felforral, felfőz, ~ada maidod 

tejet felforral 

kehutami|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– forralás, felforralás 

kehutoit|ta (-ab, -i) ige – forral, 

felforral, ~ta vezi vizet forral, 

vizet felforral 

keih|az (-an, -ast, -id) fn – dárda, 

gerely, kopja, lándzsa, pika, 

loda ~ast gerelyt vet 

keiti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

tűzhely 

keitim||po|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 

konyha 

keit||kirj (-an, -oid) fn – szakácskönyv 

keitmi|ne (-žen, -št) fn – megfőzés, 

főzés 

keito|z I. (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

leves, ~ta keitost levest főz, 

megfőzi a levest, ~ta küpsaks 

készre főz, 2. főzelék 

-||keito|z II. (-sen, -st, -sid) öut 

– 1. -leves, 2. -főzelék 

keit|ta (-äb, -i) ige – 1. főz, megfőz, 

~ta čajud teát főz, ~ta 

kalad halat főz, ~ta pudr kását 

főz, 2. készít, elkészít, ~ta 

longid ebédet készít 

keittud in – 1. főtt, megfőtt, 2. 

forralt, felforrt 

keitä|i (-jan, -jid) fn – szakács 

keitänd||lad (-un, -uid) fn – konyha 

(konyhaművészet) vepsläine 

~ a vepsze konyha 

keks|ad (-oid) tsz fn – keksz, 

teasütemény, aprósütemény 

ke|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 1. nyelv 

(testrész), 2. nyelv (beszélt), 

vengrijan ~l’ magyar nyelv, 

vepsän ~lel vepsze nyelven ◊ 

Mi meles, se i keles. Ami az észben, 

az a nyelven is. Nece ümbri 

keles punose. A nyelve hegyén 

van. (A nyelve körül forog.) 

kel’||aloveh (-en, -t, -id) fn – 

nyelvterület 

kelast|ada (-ab, -i) ige – hazudik, 

lódít, ala ~a! ne hazudj! 

kelasta|i I. (-jan, -jid) fn – hazug, 

hazudós (személy) ◊ Kelastajan 

sanad ei makskoi nimidä. 

A hazudós szavai semmibe 

sem kerülnek. 

kelasta|i II. (-jan, -jid) mn – hazug, 

hazudós 

kelastu|z (-sen, -st) fn – 1. hazugság, 

lódítás, huktatoi ~z 

kelaz 113 kengäd 

arcátlan hazugság, ozutada ~z 

felfedi a hazugságot, 2. rágalom 

◊ Karged tozi om paremb 

magedad kelastust. A keserű 

igazság jobb az édes hazugságnál. 

kel|az I. (-han, -ast, -hid) fn – 

hazug, hazudós (személy) 

kel|az II. (-han, -ast, -hid) mn – 

hamis, ál-, tév-, ~az huiktuz’ 

álszemérem, ~az ustavuz’ álszerénység 

kel’dü|z (-sen, -st, -sid) fn – 

visszautasítás, elutasítás, megtagadás 

kel’dänd (-an, -oid) fn – tilalom, 

tiltás, megtiltás, letiltás, 

betiltás 

kel’dänd||san|a (-an, -oid) fn – 

tagadószó 

kelebes (-an, -id) fn – áruló, árulkodó 

(személy) 

kelebes|ta (-ib, -i) ige – elárul, 

árulkodik 

keleka|z (-han, -st, -hid) mn – 1. 

beszédes, 2. csevegő, fecsegő, 

locsogó 

kelen||kandiši|i (-jan, -joid) fn – 

pletykás, szószátyár, fecsegő 

(személy) 

keleto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

néma, oled-ik ~i? megnémultál? 

◊ Hän om keletoi kuti 

kala. Néma, mint a hal. 

kel’||gimnazi|i (-jan, -joid) fn – 

nyelvi gimnázium 

kelhi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

hazug, hazudós, ~žed sanad 

hazug szavak 

kell (-on, -oid) fn – harang, csengő, 

csengettyű, ~oiden bangutez 

harangok csengése 

kello|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

1. harangvirág, 2. harangocska 

kelot|ada (-ab, -i) ige – cseng, 

csilingel, csönget 

kelotu|z (-sen, -st) fn – csengés, 

csilingelés, csöngés 

kel’|ta (-däb, -di) ige – 1. tilt, 

megtilt, ~ta pipkutand megtiltja 

a dohányzást, 2. letilt, betilt, 

3. megfoszt vmitől, 4. lecsendesít, 

nyugtat, megnyugtat, 

~ta last megnyugtatja a 

gyereket 

kel’||tedo (-n, -id) fn – nyelvtudomány, 

nyelvészet 

kel’||tedo||mez’ (-hen, -st, -hid) fn 

– nyelvtudós, nyelvész 

kel’tüd in – tilos, tiltott, megtiltott, 

letiltott, betiltott 

ke|n (-nen, -d) nm – 1. ki, kicsoda, 

2. aki 

kenen nm – 1. kié, 2. akié 

ken|g’ (-gän, -gid) fn – cipő, lábbeli, 

~iden omblii cipész 

kengit|ada (-ab, -i) ige – cipőt felad, 

cipőt ráad, ~ada lapsid cipőt 

ad a gyerekekre 

kenguru (-n, -id) fn – kenguru 

keng|äd (-id) tsz fn – cipő, lábbeli

kengänpohj 114 kerdan 

kengän||pohj (-an, -id) fn – cipőtalp 

kengäta hsz – mezítláb, astta ~ 

mezítláb jár 

kengäto|i (-man, -nt, -mid) mn 

– mezítlábas, ~mad prihaižed 

mezítlábas kölykök, mezítlábas 

lurkók 

ken|ktas (-giše, -gihe) vh ige – 

cipőt felhúz, cipőt vesz 

ken-ni (kenen-ni, keda-ni) nm – 

valaki 

ken-se (kenen-se, keda-se) nm 

– egy valaki, egy bizonyos személy 

ker|a (-an, -oid) fn – 1. gombolyag, 

göngyöleg, kertä nutid 

~ale a fonalat felgombolyítja, 

2. fej (káposzta, saláta) 

kerada|i (-jan, -jid) fn – gyűjtő 

(személy), himoikaz ~i szenvedélyes 

gyűjtő 

keradami|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– gyűjtés, markoiden ~ne bélyeggyűjtés 

keradamišt (-on, -oid) fn – gyűjtemény, 

kollekció, jumalaižiden 

~ ikongyűjtemény, szentképgyűjtemény 

keradand (-an) fn – mobilizálás, 

mobilizáció (közgazdaságtan) 

keradu|sed (-sid) tsz fn – uzsora 

keraduz||- öet – gyűjtő- 

keraduz||mašin (-an, -oid) fn – 

kombájn 

keraduz||sij|a (-an, -id) fn – gyűjtőpont, 

gyűjtőhely 

kerande|z (-sen, -st, -sid) fn – 

dézsa, ~z vet egy dézsa víz 

kera|ta (-dab, -zi) ige – 1. szerez, 

szert tesz vmire, ~ta mel’t 

ismeretet szerez, ismeretre tesz 

szert, 2. gyűjt, összegyűjt, begyűjt, 

szed, szedeget, beszed, 

összeszed, ~ta murdoid öszszeszedi 

a szemetet, ~ta senid 

gombát gyűjt, ~ta vanhoid 

kirjoid könyvrégiségeket 

gyűjt, régi könyveket gyűjt, ~ta 

väged összegyűjti az erejét, 3. 

beszed vmit, behajt vmit, ~ta 

maksmižid adókat behajt, adókat 

beszed, 4. összecsomagol 

vmit 

kera|tas (-dase, -zihe) vh ige – 

összegyűlik 

kerd (-an, -oid) fn – eset, alkalom, 

ezmäižen ~an első alkalommal, 

joga ~an minden esetben, 

völ ~an még egy alkalommal, 

még egyszer 

-||kerdad öut – alkalommal, ízben, 

-szor, -szer, -ször 

-||kerda|ine (-ižen, -št, -ižid) öut 

– ízbeni, -szoros, -szeres, -szörös 

kerdalaz hsz – 1. egyszerre, egyszeriben, 

egy csapásra, 2. rögtön, 

azonnal 

kerdan hsz – egyszer, egykor, 

valamikor 

kerdtego 115 kesketi 

kerd||tego (-n, -id) fn – epizód 

(esemény), elon ~ az élet epizódja 

kerdu|z (-sen, -st, -sid) fn – időszak, 

korszak, etap 

keriča|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

szitakötő 

keriči|med (-mid) tsz fn – birkanyíró 

olló 

keričimišt (-on) fn – borbélyműhely, 

fodrászüzlet 

keri|ta (-čeb, -či) ige – nyír, lenyír, 

vág, levág, ~ta lambhid 

birkát nyír, ~ta tukid hajat 

nyír, hajat vág 

keri|tas (-čese, -čihe) vh ige – 

nyiratkozik, megnyiratkozik 

kert (-an, -oid) fn – ciklus 

kert|eh (-hen, -eht) fn – 1. hártya, 

vékony héj, vékony réteg, 

2. föl, tejnek a föle 

kerteht|ta (-ib, -i) ige – hámlik, 

lehámlik 

kerthu|t (-den, -t) fn – tejszín, 

tejföl 

kerti||hein (-än, -id) fn – tyúkhúr 

(növény), kütkta ~id tyúkhúrt 

gyomlál 

kert||läžund (-an, -oid) fn – járvány 

kert|ta (-äb, -i) ige – 1. csavar, 

csavaroz, becsavar, becsavaroz, 

~ta gaikoid csavaranyákat 

becsavaroz, 2. gombolyit, 

felgombolyít, 3. sző, fon, sodor, 

~ta norid kötelet fon, 4. 

elcsavar, elzár, ~ta kran csapot 

elzár 

kert|tas (-äse, -ihe) vh ige – 

összegabalyodik 

kertänd (-an, -oid) fn – 1. csavarás, 

csavarozás, 2. szövés, 

fonás, sodrás, 3.elzárás (csap) 

kerust|ada (-ab, -i) ige – kiabál, 

ordibál, hangoskodik, kántál 

keru|z (-sen, -st, -sid) fn – garat, 

torok 

kesk (-en, -id) fn – közép, közepe 

vminek, panda ~he középre 

állít 

kesk||aig (-an) fn – középkor, ~an 

a középkorban 

kesk||aiga|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– középkori 

kesked I. (part) esz – közepén 

vminek, ~ kezad nyár közepén, 

~ lavad a föld közepén, 

a padló közepén, ~ öd az éj 

közepén 

kesked II. hsz – középen 

keskel I. (part) esz – közepén 

vminek, ~ kezad a nyár közepén 

keskel II. hsz – középen 

keskes (gen, ades) nu – között, 

közt, koivuiden ~ nyírfák között, 

neičukaižen ~ lányok között, 

pertil ~ házak közt, pöudoiden 

~ szántóföldek között, 

vanhembiden ~ szülők közt 

kesketi hsz – 1. egymás között, 

jagada ~ feloszt egymás kö-

keskhe 116 keskuzliha 

zött, pagišta ~ tanácskozik, 2. 

felváltva, panda ~ felváltva rakosgat, 

felváltva tesz vhová 

keskhe (gen) nu – közé, penshan 

~ bokrok közé, prihaižiden 

~ a kamaszok közé 

keskit|ada (-ab, -i) ige – összpontosít, 

koncentrál, ~ada vald 

összpontosítja a hatalmat 

keskit|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

összpontosul, összpontosítódik, 

koncentrálódik 

keskitadud in – összpontosított, 

koncentrált, ~ vald összpontosított 

hatalom 

keskitu|z (-sen, -st) fn – összpontosítás, 

koncentrálás, koncentráció 

kesk||käzi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– 1. átlagos, középszerű, ~ne 

lahjavuz’ átlagos tehetség, középszerű 

tehetség, 2. szokásos, 

megszokott 

keskmä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– középső, közbülső, ~ine poig 

középső fiú 

kesknik (-an, -oid) fn – 1. közvetítő, 

közbenjáró (személy), 

2. közreműködő (személy) 

kesknä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– egymás közötti, kölcsönös, 

~ine abu kölcsönös segítség, 

~ine el’genduz kölcsönös megértés 

kesk||päiv (-än, -id) fn – dél, délidő 

keskpäivän hsz – délben, délidőben, 

delelőkor 

kesk||rahvahali|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – nemzetközi, népek közötti, 

~ne oiktuz’ nemzetközi 

jog 

kesk||škol (-an, -oid) fn – középiskola 

kesk||znam (-an, -oid) fn – 1. 

írásjel, 2. középpont, ümbrusen 

~ a kör középpontja 

kesk||znam|ad (-oid) tsz fn – központozás 

kesk||taiv|az (-han, -ast) fn – zenit, 

az ég csúcspontja 

keskust (-an, -oid) fn – 1. szünet, 

2. hézag, hiány, 3. köz, 

vminek a köze, aigan ~ időköz 

keskust|ada (-ab, -i) ige – zavar, 

megzavar, zavart kelt, ~ada 

unt vkinek az álmát megzavarja 

keskustu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

beavatkozás, ~z verhiže azjoihe 

idegen ügyekbe való beavatkozás 

kesku|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

bázis, állomás, matknikoiden 

~z turistabázis, turistaállomás, 

2. központ, centrum, lidnan 

~z városcentrum, városközpont, 

3. epicentrum, manrehkaidusen 

~z a földrengés epicentruma 

keskuz||lih|a (-an, -oid) fn – rekeszizom 

keskuzlämbituz 117 kezrvedim 

keskuz||lämbitu|z (-sen, -st) fn 

– központi fűtés 

keskuz||ohjandand (-an) fn – 

centralizált vezetés 

kesk||ö (-n, -id) fn – éjfél 

keskön hsz – éjfélkor 

kez|a I. (-an, -oid) fn – nyár, 

kuiv ~a száraz nyár 

keza||- II. öet – nyár-, nyári 

keza||aig (-an, -oid) fn – nyáridő, 

nyári szezon 

keza||katu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

nyári takaró 

keza||keng|äd (-id) tsz fn – szandál, 

panda ~äd jaugha szandált 

vesz a lábára 

keza||kodv||aig (-an, -oid) fn – 

nyári vizsgaidőszak 

keza||ku (-n, -id) fn – június 

(nyár hava) 

kezal hsz – nyáron 

keza||lind (-un, -uid) fn – költöző 

madár, vándormadár 

kezand (-on, -oid) fn – ugar 

keza||paik (-an, -oid) fn – hómentes 

folt 

keza||paviljon (-an, -oid) fn – 

nyári pavilon 

keza||per|t’ (-tin, -tid) fn – nyaraló, 

nyári lak, villa, dácsa 

keza||pertin||elä|i (-jan, -jid) fn 

– nyaraló (személy) 

keza||pert||kül|ä (-än, -id) fn – 

nyaralófalu 

keza||päiv (-än, -id) fn – nyári 

nap (24 óra) 

keza||pästu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– nyári vakáció, nyári szünidő 

keza||sak (-un, -uid) fn – nyári 

kabát, nyári kosztümkabát 

keza||sob|ad (-id) tsz fn – nyári 

ruha, nyári öltözet 

keza||tö||pauk (-an, -oid) fn – a 

nyári munka keresete 

keza||ve|zi (-den, -t, -zid) fn – 

szobahőmérsékletű víz 

keza||vänd (-an, -oid) fn – nyári 

játék 

keza||ö (-n, -id) fn – nyáréj, 

nyáréjszaka, nyári éjjel, nyári 

éjszaka 

kezer|ta (-dab, -zi) ige – fon, ~ 

langad fonalat fon, ~ta vill 

gyapjúfonalat fon 

ke|zi (-den, -t, -zid) fn – 1. bunda, 

szőrme, rata ~zi szőrmét 

feldolgoz, 2. suba, szűr 

kezr (-an, -oid) fn – kerék 

kezra|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

boka, hoikad ~ižed vékony 

bokák, karcsú bokák 

kezran||pälu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – kerékabroncs, abroncs 

kezr||korj (-an, -id) fn – szekér, 

kocsi, fogat, ajada ~al szekéren 

utazik, fogaton utazik 

kezru|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

boka 

kezr||vedi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – 1. kiskocsi, kézikocsi, 2. 

gyerekkocsi, babakocsi, 3. oldalkocsi

kevädel 118 kidajokseluz 

kevädel hsz – tavasszal 

kevä|z’ I. (-del, -t, -zid) fn – tavasz, 

aigaline ~z’ korai tavasz 

keväz’||- II. öet – tavasz-, tavaszi 

keväz’||il’m (-an) fn – tavaszi 

levegő 

keväz’||ku (-n, -id) fn – március 

(tavasz hava) 

keväz’li|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

tavaszi, ~žed tulleid tavaszi 

szelek 

keväz’||po|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 

tavaszelő, a tavasz kezdete 

keväz’||rad|od (-oid) tsz fn – tavaszi 

munkák 

keväz’||semendu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – tavaszi vetés 

keväz’||sä (-n, -id) fn – tavaszi 

idő, tavaszi időjárás 

keväz’||vez|i (-den, -t, -zid) fn – 

tavaszi áradás, tavaszi árvíz 

-ki ksz – is, minä~ én is 

kibed I. (-an, -oid) fn – pörk, 

var, gyógyuló sebfelület 

kibed II. (-an, -oid) mn – 1. fájdalmas, 

fájó, ~ hambaz fájó 

fog, 2. fájó, fájdalmat okozó 

~ küzund fájó kérdés, 3. beteg 

kibedas hsz – fájdalmasan, fájón, 

fájva 

kibenzoit|ta (-ab, -i) ige – ingerel, 

felingerel, ~ta sil’mid ingerli 

a szemet 

kibettu|da (-b, -i) ige – begyullad, 

gyulladásba jön 

kibettunud in – gyulladt, gyulladásos, 

begyulladt 

kibin (-an, -oid) fn – szikra 

kibinoi|ta (-čeb, -či) ige – szikrázik, 

szikrát szór 

kibišt|ada (-ab, -i) ige – fáj vmije, 

jaugan ~ab fáj a lába, kaiken 

hibjän ~ab fáj az egész 

teste, kurkun ~ab fáj a torka, 

pän ~ab fáj a feje, sel’gän 

~ab fáj a háta 

kibu (-n, -id) fn – 1. fájás, fájdalom, 

hambhan ~ fogfájás, 

2. betegség 

kibun||tegi|i (-jan, -joid) mn – 

kórokozó, ~i mikrob kórokozó 

mikroba, kórokozó baktérium 

kibun||vastustu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – immunitás, védettség betegséggel 

szemben, sünduline 

~z veleszületett immunitás 

kibuto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

fájdalommentes, ~i leiktamine 

fájdalommentes műtét, fájdalommentes 

operáció 

kid|a (-an, -oid) I. fn – garat, torok, 

kerustada kaikhe ~ha 

torka szakadtából kiabál, tele 

torokból kiabál 

kid|a (-an, -oid) II. fn – kiáltás, 

kiabálás 

kida||jokselu|z (-sen, -st) fn – 

pánik, vakrémület, fejvesztett 

kidakaz 119 kinged 

riadalom, ~sen valdas a pánik 

hatalmában 

kidaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

nagyhangú, kiabáló, kiáltozó, 

~z kukoi nagyhangú kakas 

kida||mönd (-an, -oid) fn – aukció, 

árverés, kiárusítás, möda 

~al aukción elad 

kidast|ada (-ab, -i) ige – jajgat, 

jajong, jajveszékel, jajt kiált 

kidastand (-an) fn – jajgatás, 

jajongás, jajveszékelés, jajkiáltás, 

heitkat ~! elég a jajveszékelésből! 

kidastu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

közbekiabálás, közbekiáltás, 

ihastusen ~z közbekiáltás az 

elragadtatottságtól 

kidastuz||san|a (-an, -oid) fn – 

indulatszó (nyelvtan) 

kidžai|ta (-dab, -ži) ige – csikorog, 

nyikorog 

kidžer (-an, -id) mn – 1. göndör, 

fürtös, loknis, ~ad hibused 

göndör haj, fürtös haj, 

loknis haj, 2. csavart, csavarodott, 

meggörbült, ~ pu meggörbült 

fa 

kidžeroičend (-an, -oid) fn – 

(haj-)besütés, ~ bigudile hajbesütés 

sütővassal 

kidžeroi|ta (-čeb, -či) ige – süt, 

besüt (hajvassal), ~ta hibusid 

besüti a haját 

kidžerzu|da (-b, -i) ige – gyűrűsödik, 

loknisodik (haj) 

kid’žmoit|ada (-ab, -i) ige – megbénít 

kidžu (-n, -id) fn – csikorgás, 

nyikorgás 

kiglai|ta (-dab, -.i) ige – bólint, 

biccent, ~ta päl prostides búcsúzáskor 

fejet biccent 

kiglut|ada (-ab, -i) ige – bólogat, 

biccentget, ~ada päl bólogat 

a fejével, ~ada tutabile 

biccentget az ismerősöknek 

kil (-an, -oid) fn – vesztés, elvesztés 

(sport) 

kilo (-n, -id) fn – kiló, kilogramm, 

kaks’ ~d jauhod két 

kiló liszt 

kiltatu|z (-sen, -st) fn – csillogás, 

ragyogás, tündöklés, mujuiden 

~z a színek ragyogása, 

a színek tündöklése 

kim (-in) fn – dürgés (fajdkakas) 

kim|da (-ib, -i) ige – dürög (fajdkakas) 

kind|az (-han, -ast, -hid) fn – 

kesztyű, panda ~had kädhe 

kesztyűt húz a kezére, kesztyűt 

vesz a kezére 

kindr|ed (-id) tsz fn – ikra, halikra, 

kaviár 

kin|ged (-ktan, -ktoid) mn – 1. 

tö-mör, sűrű, 2. feszes, 3. rugalmas, 

ruganyos, rugózó, ~ged 

hašk ruganyos lépés, ~ged kangaz 

rugalmas szövetanyag, 

~ged punotiž rugózó rugó, 4.

kingitada 120 kirgundznam 

fukar, zsugori, ~ged ukoine 

zsugori apó, fukar öreg 

kingit|ada (-ab, -i) ige – 1. szorít, 

összeszorít, ~ada jaugad 

összeszorítja a lábait, ~ada 

kät vahvas erősen összeszorítja 

a kezét, 2. feszít, megfeszít, 

~ada lihased megfeszíti 

az izmait, ~ada norad kötelet 

megfeszít, 3. összenyom, öszszesűrít, 

összetömörít, 4. tömít, 

eltömít 

kingit|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

1. tömörítődik, összetömörítődik, 

2. tömítődik, eltömítődik 

kingitand (-an, -oid) fn – tömítés 

kingite|z (-sen, -st, -sid) fn – 

nyomás, összenyomás, préselés, 

összepréselés 

kingiti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

1. kapocs, 2. hajtű, hajcsat 

kingitu|z (-sen, -st) fn – becsavarás, 

csavar behajtása 

kingituz||sideg (-en, -id) fn – 

érszorító 

kinktas hsz – 1. sűrűn, 2. szorosan, 

saubata uks’ ~ szorosan 

bezárja az ajtót, 3. feszesen 

kinktu|z’ (-den, -t) fn – 1. sűrűség, 

tömörség, 2. feszesség, 3. 

rugalmasság, ruganyosság 

kinktäs hsz – 1. sűrűn, tömötten, 

összezsúfoltan, 2. szorosan, 

tömören, 3. zártan, öszszezártan 

kino (-n, -id) fn – 1. mozi, filmszínház, 

mända ~ho moziba 

megy, 2. film 

kino||bilet (-an, -oid) fn – mozijegy 

kino||tarin (-an, -oid) fn – (film-) 

forgatókönyv, kirjutada ~ forgatókönyvet 

ír, filmforgatókönyvet 

ír 

kino||tarinoiči|i (-jan, -joid) fn 

– forgatókönyvíró 

kino||teatr (-an, -oid) fn – mozi, 

filmszínház 

kirb (-in, -id) fn – csokor, bukéta, 

bokréta, virágcsokor 

kirb|ota (-neb, -ni) ige – esik, 

kiesik, kihull, kipottyan, ~ota 

kormanaspäi kiesik a zsebéből, 

~ota käzišpäi kiesik a 

kezéből 

kirbot|ada (-ab, -i) ige – elejt, 

leejt, lepottyant, ~ada vädr 

kaivho beleejti a kútba a vödröt 

kirgau|ta (-dab, -zi) ige – felkiált, 

üvölt, felüvölt 

kirgou|ta (-dab, -zi) ige – felkiált, 

~ta ihastusiš örömében felkiált 

kirgund I. (-an, -oid) fn – kiáltás, 

felkiáltás 

kirgund||- II. öet – felkiáltó- 

kirgund||sanund (-an, -oid) fn 

– felkiáltómondat 

kirgund||znam (-an, -oid) fn – 

felkiáltójel 

kirj 121 kirjmaht 

kirj I. (-an, -oid) fn – 1. könyv, 

avaita ~ kinyitja a könyvet, 

lugeda ~oid könyveket olvas, 

2. okirat, okmány, mahtta 

~aha okiratot birtokol, okmány 

van a birtokában 

kirj||- II. öet – könyv-, könyves 

kirjaili|i (-jan, -joid) fn – író 

kirjali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

írásos, írásbeli, ~ne vastuz írásbeli 

válasz 

kirja|m (-men, -nt, -mid) fn – 1. 

betű, pen’ ~ kisbetű, sur’ ~ 

nagybetű, 2. írás, betűírás 

kirjamišt (-on, -oid) fn – ábécé, 

betűrend, betűsor, vepsän kelen 

~ a vepsze nyelv ábécéje, 

a vepsze nyelv betűrendje, 

panda sanad ~on mödhe szavakat 

betűrendbe tesz 

kirjamištoli|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – alfabetikus, betűrendes, 

ábécé szerinti, ~ne järgenduz 

alfabetikus sorrend 

kirjam||ozutu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – írásminta 

kirjam||znamoičend (-an, -oid) 

fn – jelzet, jelzés, feljegyzés, 

megjelölés 

kirjan||ke|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 

irodalmi nyelv 

kirjan||ko|r’ (-ren, -r’t, -rid) fn 

– könyvborító 

kirjan||mahtmato|i (-man, -nt, 

-mid) mn – 1. írástudatlan, 2. 

tudatlan, műveletlen 

kirjan||mahtmatomu|z’ (-den, -t) 

fn – 1. írástudatlanság, 2. tudatlanság, 

műveletlenség 

kirjav (-an, -id) mn – tarka, színes, 

~ kangaz színes szövet, 

tarka szövet, ~ lehm tarka tehén 

kirj||bazar (-an, -oid) fn – könyvvásár 

kirje|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

levél (írott), kirjutada ~št levelet 

ír, oigeta ~ine levelet 

küld, sada ~ine levelet kap 

kirjeižen||ko|r’ (-ren, -r’t, -rid) 

fn – boríték, levélboríték, avaita 

~ felnyitja a boritékot 

kirjišt I. (-on, -oid) fn – könyvtár, 

bibliotéka, ~on holitai 

könyvtáros, mända ~oho 

könyvtárba jár 

kirjišt||- II. öet – könyvtár-, 

könyvtári 

kirjišt||bilet (-an, -oid) fn – 

könyvtári olvasójegy 

kirjišt||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn 

– könyvtáros 

kirjišt||škap (-an, -oid) fn – 

könyvtári könyvszekrény 

kirj||lauk (-an, -oid) fn – könyvesbolt, 

könyvüzlet 

kirj||lugeti|ž (-šen, -št, -šid) fn – 

könyvjegyzék, könyvlista 

kirj||maht (-on) fn – műveltség, 

képzettség, politine ~ politikai 

képzettség, üleine ~ általános 

műveltség

kirjnik 122 kirvez 

kirjnik I. (-an, -oid) fn – művelt 

személy, írástudó (személy) 

kirjnik II. (-an, -oid) mn – 1. írni-olvasni 

tudó, 2. képzett, művelt 

kirj||palič (-an, -id) fn – könyvespolc, 

könyvállvány 

kirj||škap (-an, -oid) fn – könyvszekrény 

kirjut|ada (-ab, -i) ige – 1. kiír, 

felír, 2. kiállít (irományt), ~ada 

receptad receptet kiállít, 3. 

beír, írásban bevezet vhová, 

feljegyez, bejegyez, ~ada nimi 

listale beírja a nevét a 

jegyzékbe, 4. ír, megír, ~ada 

kirjeine megírja a levelet 

kirjut|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

beiratkozik vhová, ~adas kirjištoho 

beiratkozik a könyvtárba 

kirjutadud in – írott, megírt 

kirjuta|i (-jan, -jid) fn – 1. író, 

levedali tutab ~i közismert 

író, 2. szerző 

kirjutami|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– 1. írás, az írás módja, ühthe 

~ne egybeírás, eriži ~ne különírás, 

2. másolás 

kirjutand (-an, -oid) fn – szövegezés, 

szövegszerkesztés, ~ 

tedomašinal szövegszerkesztés 

számítógépen 

kirjutand||sanute|z (-sen, -st, 

-sid) fn – 1. fogalmazás, fogalmazvány, 

2. dolgozat 

kirjute|z (-sen, -st, -sid) fn – felírás, 

felirat, feljegyzése vminek 

kirjuti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

toll, töltőtoll, golyóstoll, kirjutada 

~mel tollal ír, töltőtollal 

ír, golyóstollal ír 

kirjutu|z I. (-sen, -st, -sid) fn – 

írásmű, irodalmi alkotás 

kirjutuz||- II. öet – író-, írás-, 

írásbeli 

kirjutuz||ke|l’ (-len, -l’t, -lid) fn 

– írásbeliség, vepsläine ~l’ 

vepsze írásbeliség 

kirjutuz||stol (-an, -oid) fn – 

íróasztal 

kirjutuz||vig|a (-an, -oid) fn – 

íráshiba, írásbeli hiba 

kir|kta (-gub, -gui) ige – 1. kiált, 

felkiált, kiabál, ~kta urran 

hurrát kiált, hurrázik, 2. 

szólongat 

kiruh (-un) fn – futam, futamverseny 

kiruh||aig (-an) fn – betakarítási 

idő 

kiruh||rad (-on, -oid) fn – „mindenki 

a fedélzetre!” helyzet 

kiruhti|da (-b, -) ige – siet, gyorsan 

halad, igyekszik 

kiruh||tö (-n, -id) fn – „mindenki 

a fedélzetre!” helyzet 

kirv|ez (-hen, -est, -hid) fn – 

balta, fejsze, čapta ~hel fejszével 

vág, tül’c ~ez tompa 

fejsze, életlen fejsze 

kirvezvarz’ 123 kivine 

kirvez||var|z’ (-den, -t, -zid) fn – 

baltanyél, fejszenyél 

kis|el’ (-lin, -lid) fn – gyümölcspép, 

kiszel 

kiškoi|da (-b, -) ige – hasít, felhasít, 

széthasít, ~da kalad felhasítja 

a halat 

kišt (-on) I. fn – 1. fény, fényesség, 

2. csillogás, ragyogás, kuldan 

~ az arany csillogása 

-||kišt II. (-on, -oid) öut – -bozót, 

-bokor 

kišta|i (-jan, -jid) mn – 1. fénylő, 

2. csillogó, ragyogó, ~i 

samvar csillogó szamovár, 3. 

ragyogó, pompás 

kištat|ada (-ab, -i) ige – 1. fénylik, 

2. csillog, ragyog, ~ada 

kuldan kartte aranyhoz hasonlóan 

csillog 

kiz’u||hein (-än, -id) fn – zsurló 

kitmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– hálátlan, ~i mez’ hálátlan 

ember 

kitmatomu|z’ (-den, -t) fn – hálátlanság 

kit|ta (-äb, -i) ige – 1. köszön, 

megköszön, köszönetet mond, 

2. dicsér, megdicsér, dicsőít, 

magasztal 

kit|tas (-äse, -ihe) vh ige – dicsekszik, 

henceg, felvág vmivel 

kitu|z (-sen, -st, -sid) fn – dicséret, 

dicsőítés, magasztalás 

kitän! isz – köszönöm! 

kitänd (-an) fn – dicséret 

kitänd||kirje|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – oklevél, díszklevél, díszokirat, 

sada ~ine díszoklevelet 

kap 

kive|z (-sen, -st, -sid) fn – nehezék 

kiv|i I. (-en, -id) fn – kő, sauda 

~espäi kőből épít, kőből emel 

kivi||- II. öet – kő-, kőből való, 

köves 

kivi||alu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

kőalap, kőtalapzat 

kividu|da (-b, -i) ige – 1. kővé 

válik, kővé dermed, ~da pakaižes 

kővé dermed a hidegben, 

2. fosszilizálódik 

kividunu (-den, -t, -zid) mn – 1. 

kővé vált, kővé dermedt, 2. 

fosszilizálódott, živatan ~ rung 

fosszilizálódott állati csontmaradvány 

kividu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

fosszília 

kivi||hi|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – kőszén 

kivi||hilen||kaivand (-an) fn – kőszénbányászat 

kivi||laskm (-an, -id) fn – kőomlás, 

kőlavina 

kivi||ma (-n, -id) fn – köves föld, 

köves talaj 

kivi||muru (-n, -id) fn – kőzuzalék, 

murva 

kivi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

kőből lévő, köves, kő-, ~ne

kivipert’ 124 kodi 

pert’ kőház, falazott ház, ~žed 

pordhad kőlépcső, ~ne südäin 

kőszív, ~ne tehut köves 

gyalogút, köves ösvény 

kivi||per|t’ (-tin, -tid) fn – 

kőház, falazott ház 

kivi||pohj (-an, -id) fn – köves 

meder, köves fenék (folyó, tó) 

kivi||pä (-n, -id) fn – fafej, keményfejű 

ember, önfejű ember, 

csökönyös fajta 

kivi||pälu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– kőburkolat, kőburkolás 

kivi||rand (-an, -oid) fn – köves 

part 

kivi||rong (-un, -uin) fn – kőrakás, 

kőhalom, kőkupac 

kivi||sol (-an, -id) fn – kősó 

kivi||žom (-an, -id) fn – kőbánya, 

rata ~al kőbányában dolgozik 

klass I. (-an, -oid) fn – 1. osztály, 

2. osztályterem, tanterem 

klass||- II. öet – osztály- 

klass||ohjanda|i (-jan, -jid) fn – 

osztályvezető 

klass||openda|i (-jan, -jid) fn – 

osztálytanító, osztályfőnök 

klassi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

klasszikus 

-||klassnik (-an, -oid) öut – osztályos, 

osztálybeli 

kle|i (-jan, -joid) fn – enyv, ragasztó, 

ragasztóanyag 

kleja|ta (-dab, -zi) ige – ragaszt, 

megragaszt, összeragaszt, eny- 

vez, megenyvez, összeenyvez, 

~ta tarkas gondosan megragaszt, 

alaposan megragaszt 

kle|ida (-jib, -ji) ige – ragaszt, 

felragaszt 

klejind (-an, -oid) fn – ragasz, 

matrica, tapasz 

klever (-an, -oid) fn – here, lóhere 

klukku|da (-b, -i) ige – kotkodál, 

kotkodácsol, kárál 

kobaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

motoszkálás, mocorgás, piszmogás 

kobai|ta (-dab, -ži) ige – 1. mozog, 

mozdul, ~da teramba! 

mozogj gyorsabban! 2. motoszkál, 

mocorog, piszmog, 3. 

pislákol (tűz) 

kobr (-an, -id) fn – 1. marok, 

marék, 2. marék (mennyiség) 

kobu (-n) fn – zűrzavar, kapkodás, 

futkározás, ~ edel lähtendad 

az elutazás előtti kapkodás 

koč (-un, -uid) fn – boka 

kod|a (-an, -id) fn – 1. házikó, 

fülke, bódé, fészer, ól, 2. kennel, 

koiran ~a kutyakennel 

koda||lind (-un, -uid) fn – seregély 

kodi I. (-n, -d) fn – 1. ház, otthon, 

hajlék, adivoičekaz ~ 

vendégház, jäda ~he otthon 

marad, lähtta ~špäi kimegy a 

házból, satta neižne ~hesai a 

kodi 125 kodimišt 

lányt hazakíséri, 2. lakhely, lakóház, 

épület 

kodi||- II. öet – házi, ház-, hon-, 

hazai, otthoni 

kodi||abunik (-an, -oid) fn – cseléd, 

háziszolga 

kodi||elo (-n, -id) fn – gazdagság, 

bőség, jólét 

kodihe hsz – hazafelé, haza, 

otthonra, ajada ~ hazautazik, 

mäne-ške ~! gyere csak haza! 

putta ~ hazajut, hazavergődik, 

tulda ~ hazaérkezik 

kodihi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

házi, otthoni, ~ne leib házikenyér, 

házi sütésű kenyér 

kodi||holišt (-an) fn – lakóházüzemeltetési 

körlet 

kodi||istori|i (-jan) fn – néprajz, 

~jan tundii néprajzkutató 

kodikahu|z’ (-den, -t) fn – otthonosság 

kodi||kanghasi|ne (-žen, -št, -žid) 

fn – házi szövésű, ~ne paltin 

házi szövésű vászon, házivászon, 

~žed lavahurstid házi 

szövésű szőnyegek, háziszőnyegek 

kodika|z (-han, -st, -hid) mn – 

otthonos, tehta ~haks otthonossá 

tesz, ~z honuz otthonos 

szoba 

kodi||kazvmu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– szobanövény 

kodi||keng|äd (-id) tsz fn – papucs, 

házicipő 

kodikoi|ta (-čeb, -či) ige – 1. 

otthon él, otthon tartózkodik, 

2. háztartást vezet 

kodikoi|tta (-čeb, -či) ige – 1. 

háziasít, domesztikál, 2. megszelídít, 

~tta kondjanpoigaine 

megszelídíti a medvebocsot 

kodikoittud in – 1. háziasított, 

domesztikált, ~ živatad háziasított 

állatok, domesztikált állatok, 

2. megszelídített 

kodi||kül|ä (-än, -id) fn – szülőfalu 

kodi||leht||po|l’ (-len, -l’t, -lid) fn 

– honlap (internet) 

kodi||le|zi (-den, -t -zid) fn – házi 

tűzhely 

kodi||lidn (-an, -oid) fn – szülőváros 

kodi||lämän||märiči|m (-men, -nt, 

-mid) fn – szobahőmérő 

kodi||ma I. (-n, -id) fn – szülőhaza, 

haza, hon, anyaföld, ~n 

armastuz hazaszeretet, honszeretet 

Kodima II. (-n) fn – a Haza 

Kodima III. (-n) fn – Kodima 

(vepsze folyóirat), ~-lehtez Kodima 

folyóirat 

kodi||ma|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– hazai, honi, ~ižed tavarad 

hazai áruk 

kodimišt (-on, -oid) fn – palota, 

kastély, eläda ~os palotában 

lakik, palotában él

kodinikad 126 kodvuz 

kodinik|ad (-oid) tsz fn – háziak, 

otthoniak, kaik ~ad az 

otthoniak valamennyien 

kodi||pidätand (-an) fn – házi 

őrizet, házi fogság 

kodi||rad (-an, -oid) fn – házimunka 

kodi||radnik (-an, -oid) fn – házimunkás, 

paukata ~ házimunkást 

fogad fel 

kodi||rand (-an, -oid) fn – szülőhely, 

hazai táj, otthoni táj, 

hazai vidék, otthoni vidék, ~an 

istorii néprajz, ~an muzei 

néprajzi múzeum, helytörténeti 

múzeum, tájmúzeum 

kodi||röun (-an, -oid) fn – hazai 

táj, otthoni táj, hazai vidék, 

otthoni vidék 

kodiš hsz – otthon, olda ~ otthon 

van 

kodi||živat (-an, -oid) fn – háziállat 

kodi||živat|ad (-oid) tsz fn – baromfi 

kodi||tego (-n, -id) fn – házi feladat, 

antta ~d házi feladatot ad 

kodito|i (-man, -nt, -mid) mn – 

hajléktalan 

kodi||tusk (-an) fn – honvágy 

kodžai|ta (-dab, -ži) ige – csikorog, 

nyikorog, lumi ~dab 

csikorog a hó 

kodžu (-n, -id) fn – csikorgás, 

nyikorgás, reguden jaugasiden 

~ a szántalpak csikorgása 

kodv (-an, -id) fn – 1. pillantás, 

2. vizsga, vizsgaeredmény 

kodv||aig (-an, -oid) fn – vizsgaidőszak 

kodvato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– ellenőrizetlen, vizsgálatlan, 

kipróbálatlan 

kodv|da (-ib, -i) ige – 1. vizsgál, 

bevizsgál, 2. ellenőriz, 3. 

kipróbál, próbára tesz, 4. kísért, 

megkísért 

kodvi|i (-jan, -joid) fn – 1. ellenőr, 

felügyelő, inspektor, 2. 

vizsgáló, vizsgáztató (személy) 

kodvind (-an, -oid) fn – 1. vizsgálás, 

bevizsgálás, semniden 

~ vetőmagok bevizsgálása, 2. 

ellenőrzés, opendajan ~ tanári 

ellenőrzés, 3. kipróbálás 

kodv||märičend (-an, -oid) fn – 

ellenőrző mérés, kontrollmérés 

kodv||painu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– próbakiadás 

kodv||tö (-n, -id) fn – teszt, tesztelés, 

próbaüzem, ~iden satused 

a tesztelések eredményei, 

teszteredmények 

kodvu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

vizsgálat, kivizsgálás, 2. ellenőrzés, 

3. próba, kipróbálás, 

kísérlet, tehta ~z kísérletet 

végez, 4. kísértés, megkísértés, 

veda ~sehe kísértésbe visz 

◊ Ala ve meid kodvusehe! Ne 

vígy minket kísértésbe! 

kodvuzlaudkund 127 kohenduz 

kodvuz||laud||kund fn – ellenőrző 

bizottság 

kodvuz||znam (-an, -oid) fn – 

tanulmányi jegy, tanulmányi érdemjegy 

kofe (-n) fn – kávé, čaškaine ~d 

egy csésze kávé, joda ~d kávét 

iszik 

kofe||ast|jad (-joid) tsz fn – kávéskészlet 

kofe||čaška|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – kávéscsésze 

kofen||jauhi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – kávédaráló (eszköz) 

kofen||keiti|m (-men, -nt, -mid) 

fn – kávéfőző (eszköz) 

kofe||raba (-n) fn – kávézacc 

koft (-an, -id) fn – kiskabát, kabátka 

kogo (-n, -id) fn – 1. halom, rakás, 

csomó, kupac, domb, sur’ 

~ nagy halom, nagy rakás, 2. 

csapat, csoport, banda, raj, lapsiden 

~ gyerekcsapat, gyerekraj, 

3. nyáj, csorda, gulya, lambhiden 

~ juhnyáj 

kogoda|i (-jan, -jid) fn – gyűjtő 

(személy) 

kogodami|ne (-žen, -št) fn – 

gyülekezés 

kogodu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

együttes (vminek az összessége), 

komplexum 

kogomu|z I. (-sen, -st, -sid) fn – 

1. együttes (vminek az öszszessége), 

komplexum, arhi- 

tekturine ~z építészeti együttes, 

építészeti komplexum, 2. 

készlet, luzikoiden ~z kanálkészlet, 

3. garnitúra kodikalušton 

~z bútorgarnitúra, bútorzat, 

4. gyűjtemény, kollekció, 

5. összesítés 

-||kogomu|z II. (-sen, -st, -sid) 

öut – -gyűjtemény, -készlet 

kogona|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– egész, teljes 

kogonaz hsz – 1. egészen, teljesen, 

2. egyáltalán, egyáltalában, 

hän ei pagiže vepsäks 

~ ő egyáltalán nem beszél vepszéül 

kogo|ta (-dab, -zi) ige – halmoz, 

felhalmoz, összegyűjt, akkumulál, 

~ta rahvast összegyűjti 

a népet, ~ta väged öszszegyűjti 

az erőit, erőt gyűjt 

kogo|tas (-dase, -zihe) vh ige – 

halmozódik, felhalmozódik, gyülekezik, 

összegyűlik, ~tas ühthe 

kohtha egy pontba gyűlik 

össze 

kogotud in – összegyűjtött, felhalmozott 

kohendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. javítás, kijavítás, sur’ ~z 

nagyjavítás, vigoiden ~z a hibák 

kijavítása, 2. korrektúra, 

kirjan käzikirjutusen ~z a 

könyv kéziratának korrektúrája, 

3. tatarozás, pertin ~z a 

ház tatarozása

koheta 128 koivišt 

kohe|ta (-ndab, -nzi) ige – 1. 

javít, kijavít, ~ta ezitusen südäimištod 

kijavítja a beszámoló 

tartalmát, 2. korrektúrázik, 

3. tataroz 

koht (-un, -uid) fn – 1. pontja 

vminek (dokumentum), ezitusen 

~ad a beszámoló pontjai, 

2. has, gyomortáj 

kohtaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

hasfájás, gyomorfájás 

kohta|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

adekvát, egyenértékű, egyenlő, 

~ižed tärtused adekvát fogalmak, 

~ine ičtazepidänd adekvát 

viselkedés, adekvát magatartás 

◊ Kohtaižed vägel i melel. 

Úgy ésszel, mint erővel. 

(Erővel és ésszel egyenlően.) 

kohtai|ta (-dab, -ži) ige – kiegyenlít, 

kompenzál 

kohtas (gen) nu – vmivel szemben, 

szemközt, átellenben, pertin 

~ a házzal szemközt, a 

házzal átellenben, iknan ~ az 

ablakkal szemben 

kohtha I. hsz – szemben, szembe, 

vkinek, vminek ellene, vkivel, 

vmivel ellentétben, astta 

~ szembemegy, szembejön, hän 

~ ővele ellentétben, sanuda ~ 

ellene beszél 

kohtha II. (gen) nu – 1. vmivel 

szemben, szemközt, átellenben, 

pertin ~ a házzal szemközt, 

2. egyenesen, egyenesen 

előre, egyenes irányba, mända 

~ egyenes irányba megy 

kohtištu|da (-b, -i) ige – teherbe 

esik, terhes lesz 

kohtukahu|z’ (-den, -t, -zid) fn 

– terhesség 

kohtuka|z I. (-han, -st, -hid) fn 

– terhes, állapotos (személy) 

kohtuka|z II. (-han, -st, -hid) mn 

– terhes, állapotos 

koir (-an, -id) fn – kutya, eb, 

~id ajelta kergeti a kutyákat, 

zavarja a kutyákat, nutai ~ 

ugatós kutya, oger ~ mérges 

kutya, vad kutya ◊ Nutai koir 

jänišad ei sa. Ugatós kutya 

nem fog nyulat. 

koiran||kod|a (-an, -id) fn – 1. 

kutyaház, kutyaól, 2. kutyakennel 

koirust|ada (-ab, -i) ige – megsért, 

megbánt 

koiv (-un, -uid) fn – nyír, nyírfa, 

novel ~ hajlékony nyírfa ◊ 

Habaspäi koiv ei kazva. Nyárfából 


koiverdel|das (-ese, -ihe) vh ige 

– idétlenkedik 

koiverdeli|i (-jan, -jid) fn – 

idétlen (személy) 

koiverdeli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– idétlen, idétlenkedő 

koivik (-on, -oid) fn – nyírfás, 

nyírfaliget, nyírfaerdő 

koivišt (-on, -oid) fn – nyírfás, 


koivžom 129 koliimär 

koiv||žom (-an, -id) fn – nyírfás, 


koivišta|r’ (-rin, -rid) fn – érdesnyelű 

tinoru (gomba) 

koivu|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

nyírfa-, ~ine vast nyírfaseprű 

◊ Koivuižes kandos habašt 

vezod ei kazva. Nyírfa tövén 

nyárfahajtás nem nő. 

koivun||- öet – nyírfa-, nyírfából 

készült 

koivun||ve|zi (-den, -t, -zid) fn – 

nyírfanedv, nyírfagyanta 

kojadu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

visszhang, echó, 2. visszaverődés 

kojeg (-en, -id) fn – 1. lárva, 2. 

moly, molylepke 

koje-ke|n (-en) nm – valaki 

koje-kuna nm – valahova, valahová 

koje-kus nm – valahol 

koje-kut nm – valahogyan 

koje-mi nm – valami, egy s más 

kokaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

csípés, szúrás, marás, kün ~z 

kígyómarás, parman ~z poszméhcsípés 

kokai|ta (-dab, -ži) ige – szúr, 

megszúr, csíp, megcsíp, mar, 

megmar 

kokind (-an) fn – szúrás, szúró 

érzés, csípés, csípő érzés, maró 

érzés, égés, égő érzés 

kokind||aig (-an, -oid) fn – harapás 

(horgászat) 

kokos||pal’m (-an, -oid) fn – kókuszpálma 

kokš (-un, -uid) fn – kapa 

kok|ta (-ib, -i) ige – 1. szúr, 

megszúr, csíp, megcsíp, mar, 

megmar, 2. szúr, csíp, mar, ég, 

3. csípked, csipeget (madár), 

4. harap (hal) 

kolahtoit|ta (-ab, -i) ige – kopog, 

kopogtat, ~ta iknaha az 

ablakon kopogtat 

kolaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

kopogás, kopogtatás, 2. zörgés 

kolai|ta (-dab, -ži) ige – 1. kopog, 

kopogtat, 2. zörög, zörget, 

~ta avadimil zörög a kulcsokkal 

kol|da (-eb, -i) ige – 1. hal, meghal, 

elhuny, elpusztul, elvész, 

~da näl’gha éhenhal, ~da tuskaha 

belehal a sóvárgásba, 2. 

kihal, kipusztul ◊ Hir’ purnhu 

näl’gha ei kole. Egér a magtárban 

nem hal éhen. 

kolend (-an) fn – pusztulás, vég, 

végzet, tönk 

kolet|ada (-ab, -i) ige – 1. megöl, 

meggyilkol, agyonüt, agyoncsap, 

2. megsemmisít, elpusztít 

koletami|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

elhalás, kihalás, meghalás, kipusztulás 

kolii||mär (-an, -id) fn – halálozási 

arány, halandósági arány, 

sur’ ~ magas halálozási arány

kolkotada 130 kompas 

kolkot|ada (-ab, -i) ige – kopog, 

kopogtat, ~ada verajaha 

kopogtat az ajtón 

kolkote|z (-sen, -st, -sid) fn – 

kopogás, kopogtatás, zörgés, 

zörgetés 

kolleg (-an, -oid) fn – kolléga, 

munkatárs, szaktárs 

kollektivi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– kollektív, együttes, közösségi, 

társas, köz-, ~ne kožmuz 

kollektív szerződés, ~ne 

mel’pido közvélemény 

kolli|i (-jan, -joid) fn – halott 

(személy), az elhúnyt 

kollii||hibj (-an, -oid) fn – holttest, 

hulla, tetem 

kollijan||marj|ad (-oid) tsz fn – 

farkasszőlő (növény) 

kolmato|i (-man, -nt, -mid) fn – 

halhatatlan 

kolmatomu|z’ (-den, -t) fn – halhatatlanság 

kolnu (-den, -t, -zid) mn – holt, 

halott, élettelen 

kolob (-an, -oid) fn – töltött táska 

(sütemény) 

kom (-an, -id) fn – koma, keresztapa 

koma|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

komaasszony, keresztanya 

komb (-un, -uid) fn – térd, seižutadas 

~uile, térdre esik, térdre 

hull 

komb||čuuk|ad (-id) tsz fn – térdzokni, 

térdharisnya 

kombinat (-an, -oid) fn – kombinát, 

nagyüzem, rata ~al nagyüzemben 

dolgozik 

kombuižil hsz – négykézláb, térden 

mászva 

komed (-an, -oid) mn – hangos, 

nagyhangú, pagišta ~al änel 

erős hangon beszél 

komedas hsz – hangosan, fennhangon, 

sanu ~! mondd hangosan! 

komedi|i (-jan, -joid) fn – komédia, 

vígjáték 

komed||pagiži|m (-men, -nt, -mid) 

fn – hangosanbeszélő 

komitativ (-an, -oid) fn – komitatívusz 

(névszóeset) 

komitet (-an, -oid) fn – bizottság 

kommersant (-an, -oid) fn – kereskedő, 

üzletember 

kommerti|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– kereskedelmi, ~ne arv kereskedelmi 

ár, kereskedelmi érték 

kommunali|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – kommunális, köz-, ~žed 

holitesed közszolgáltatások, 

kommunális szolgáltatások 

kommunist (-an, -oid) fn – kommunista 

(személy) 

komparativ (-an, -oid) fn – komparatívusz, 

a melléknév középfoka 

(nyelvtan) 

kompas (-an, -oid) fn – iránytű, 

astta ~an mödhe iránytű alapján 

halad, iránytű után megy 

kompleks 131 konsult 

kompleks (-an, -oid) fn – komplexum, 

kombinált rendszer 

komplekt (-an, -oid) fn – gyűjtemény, 

készlet, kogonaine ~ 

teljes gyűjtemény 

kompozitor (-an, -id) fn – zeneszerző 

kom|pta (-bib, -bi) ige – mászik, 

kúszik 

koncepci|i (-jan, -jid) fn – koncepció, 

meglátás, elgondolás, 

elképzelés 

koncert (-an, -oid) fn – hangverseny, 

koncert 

koncert||nomer (-an, -oid) fn – 

hangversenyszám, koncertdarab 

kond|i (-jan, -jid) fn – medve, 

bur ~i barnamedve, ~jan nahk 

medvebőr, medvebunda, Pen’ 

~jantähthišt Kis Medve csillagkép, 

Kis Göncöl csillagkép, 

~jan peza medvebarlang, 

Sur’ ~jantähthišt Nagy 

Medve csillagkép, Nagy Göncöl 

csillagkép, vauged ~i jegesmedve 

kondja|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– medvebocs, bocs, medvekölyök, 

mackó, maci, kismedve, 

kaks’ heredad ~št két eleven 

medvebocs 

kondjan||poiga|ine (-ižen, -št, 

-ižid) fn – medvebocs, bocs, 

medvekölyök, mackó, maci, 

kismedve 

konfet (-an, -oid) fn – cukorka, 

bonbon 

konflikt (-an, -oid) fn – konfliktus, 

nézeteltérés, összekülönbözés 

kongres (-an, -oid) fn – kongresszus, 

ühtneda ~an radho 

részt vesz a kongresszus munkájában 

kon’ha hsz – ferdén, rézsút, rézsútosan 

konjunktiv (-an) fn – konjunktívusz, 

kötőmód 

konjuktivi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– konjunktív, kötő-, ~ne moduz 

kötőmód 

konkurs (-an, -oid) fn – 1. verseny, 

2. pályázat 

konservoi|da (-b, -) ige – konzervál, 

konzervet készít 

konservoind (-an) fn – konzerválás, 

konzervkészítés 

konsonant (-an, -oid) fn – mássalhangzó, 

kova ~ kemény 

mássalhangzó, pehmed ~ lágy 

mássalhangzó, palatalizált mássalhangzó, 

änekaz ~ zöngés 

mássalhangzó, änetoi ~ zöngétlen 

mássalhangzó 

konsonant||tüv|i (-en, -id) fn – 

mássalhangzós tő, mássalhangzóra 

végződő szótő 

konsult (-an, -oid) fn – konzulens, 

konzultáns, tanácsadó, 

szakértő, ~an abu tanácsadói 

segítség

konsultoida 132 koritada 

konsultoi|da (-b, -) ige – konzultál, 

megtanácskozik 

konz nm – 1. mikor, 2. amikor 

konz-ni nm – valamikor (ismeretlen 

időben), valaha 

konz-se nm – valamikor (egy 

bizonyos alkalommal) 

kontrolirui|da (-b, -) ige – kontrollál, 

ellenőriz 

kop (-an, -id) fn – gödör, üreg, 

verem 

kop|ata (-tab, -si) ige – elás, eltemet, 

beás, betemet, ~ata süväs 

maha mélyen a földbe 

temet 

kopeik (-an, -oid) fn – kopejka 

kopioi|da (-b, -) ige – sokszorosít 

kopiond (-an, -oid) fn – sokszorosítás 

kopirui|da (-b, -) ige – kopíroz, 

másol, lemásol, másolatot készít 

koppal (-on, -oid) fn – siketfajdtyúk, 

fajdtyúk 

ko|r’ I. (-ren, -r’t, -rid) fn – 1. 

héj, héja vminek, 2. kéreg, 

rubekaz ~r’ érdes kéreg, 3. 

hüvely, tok, 4. borító, burok, 

burkolat, kirjan ~r’ a könyv 

borítója 

-||ko|r’ II. (-ren, -r’t, -rid) öut – 

-héj 

koraidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

brekegés, kvarkogás, 2. horkolás 

korai|ta (-dab, -ži) ige – 1. brekeg, 

kvarkog, 2. horkol, ~ta 

magates álmában horkol, alvás 

közben horkol 

korb (-en, -id) fn – erdősűrű, 

sűrű, vadon, őserdő, dzsungel, 

putta ~he sűrűbe ér 

kor|da (-ib, -i) ige – kérgez, lekérgez, 

hánt, lehánt, letisztít, 

megpucol 

korend (-on, -oid) fn – vízhordó 

rúd, vállrúd, válliga, kantta 

vet ~ol válligán vizet hord 

kor|ged (-ktan, -ktoid) mn – magas, 

~ged kazvol magas növésű, 

~ktad laged magasan 

lévő mennyezet 

korged||ladu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – magas minőségű, jó minőségű, 

~ižed tavarad jó minőségű 

áruk 

korged||škol (-an, -oid) fn – főiskola, 

felsőfokú oktatási intézmény, 

pedagogine ~ pedagógiai 

főiskola 

korged||vol’ta|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – magasfeszültségű, ~ižed 

elektrolangad magasfeszültségű 

villanyvezetékek 

korhakoi|ta (-čeb, -či) ige – 1. 

felfrissít, felélénkít, 2. buzdít 

korhotel|das (-ese, -ihe) vh ige 

– hegyezi a fülét 

korit|ada (-ab, -i) ige – hámoz, 

lehámoz, meghámoz, hánt, lehánt, 

megpucol, letisztít, ~ada 

korituz 133 korv 

kartohkad burgonyát hámoz, 

krumplit hámoz, ~ada vicašt 

vesszőt hánt 

koritu|z (-sen, -st, -sid) fn – hámozás, 

meghámozás, lehántás, 

megtisztítás 

korkot|ada (-ab, -i) ige – dorombol 

korktas hsz – magasan, magasban 

korktas||paukali|ne (-žen, -št, 

-žid) mn – magasan fizetett, 

jól fizetett, ~ine radnik jól 

fizetett dolgozó, jól fizetett 

munkás 

korktemb mn – magasabb 

korktemba hsz – magasabban 

korktu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 1. 

magasság, magas, hüpta ~dehe 

magasugrik, magasba ugrik, 

märita ~t magasságot 

megállapít, magasságot megmér, 

2. magaslat 

korm (-an, -id) fn – teher, jüged 

~ nehéz teher 

kormada|i (-jan, -jid) fn – rakodómunkás, 

~jan rad a rakodómunkás 

munkája 

kormadand (-an) fn – rakodás, 

hilen ~ szénrakodás 

korman (-an, -oid) fn – zseb, 

otta ~aspäi kivesz a zsebéből 

korma|ta (-dab, -zi) ige – megrak, 

felrak, berak 

korm||laiv (-an, -oid) fn – teherhajó 

korm||mašin (-an, -oid) fn – teherautó, 

tehergépkocsi, toda 

~al teherautóval szállít 

koroba|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– doboz, skatulya 

korrekti|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– helyes, korrekt, ~ne ičtazevedänd 

korrekt viselkedés 

korrespondent (-an, -oid) fn – 

tudósító 

korz (-un, -uid) fn – szár, növényszár, 

pitkäd ~ud hosszú 

szárak 

korte||hein (-än, -id) fn – zsurló 

kortom I. (-an) fn – bér, bérlet, 

haszonbér, haszonbérlet, árenda, 

antta ma ~aha földet bérbe 

ad, földet haszonbérbe ad, 

otta ~aha bérbe vesz, haszonbérbe 

vesz 

kortom||- II. öet – bér-, haszonbérkortom|da 

(-ib, -i) ige – 1. bérbe 

ad, 2. bérbe vesz, bérel, 

kibérel 

kortomi|i (-jan, -joid) fn – bérlő, 

haszonbérlő 

kortom||maks (-un, -uid) fn – 

bérleti díj, vminek a bére 

kortom||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn 

– bérlő, haszonbérlő 

kortte (gen) nu – vminek a magasságában, 

pertin ~ a ház 

magasságában 

korv (-an, -id) fn – fül, kundelta 

polel ~al félfülére hall,

korvaine 134 kosmosavaruz’ 

olda velgas ~ihesai fülig úszik 

az adósságban, panda ~ad 

püštti hegyezi a fülét, šuhaita 

~ha fülbe súg, fülbe suttog 

◊ Sinun sana da Jumalale 

korvha! Ami a szádon, az az 

Isten fülében! (A szavad Isten 

fülében!) 

korva|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

1. fülecske, kicsi fül, 2. füle 

vminek, fogantyú, čaškan ~ine 

a csésze füle 

korvaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

füles, fülű 

korvali|ne (-žen, -št, -žid) fn – pofon, 

füles, arculcsapás, ~žen 

ani nimiš egy pofon a semmiért 

korvan||agj (-an, -oid) fn – fülcimpa 

korvas (gen) nu – mellett, -nál, 

-nél, sildan ~ a híd mellett, a 

hídnál, školan ~ az iskola 

mellett, az iskolánál 

korvha (gen) nu – mellé, -hoz, 

-hez, -höz, sildan ~ a híd 

mellé, a hídhoz 

korv||ripk|ed (-id) tsz fn – fülbevalóklipsz 

kosk (-en, -id) fn – sellő, zúgó 

(folyóvízben) 

koskend (-an, -oid) fn – érintés, 

érintkezés, kontaktus 

kosket|ada (-ab, -i) ige – odaér, 

hozzáér, érint, megérint, hozzányúl, 

~ada kät a kezéhez ér 

kosket|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

vkivel érintkezik, vkivel kapcsolatban 

áll 

kosketu|sed (-sid) tsz fn – érintkezés 

kosketu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

érintés, 2. érintkezés, kapcsolat, 

kontaktus, viszony vkivel, 

kötelék 

koskha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– szöcske, tücsök, ~ižen čirgund 

tücsökciripelés 

koskmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– 1. érinthetetlen, érintetlen, 

~mad varad érintetlen tartalékok, 

érintetlen készletek, 2. 

elérhetetlen, ~mad edahuded 

elérhetetlen messzeség 

koskmatomu|z’ (-den, -t) fn – 

érinthetetlenség, érintetlenség, 

personan ~z’ személyi érinthetetlenség 

kosk|ta (-eb, -i) ige – odaér, hozzáér, 

érint, megérint, ~ta henged 

a lelkét érinti, ~ta kädel 

kézzel megérint 

kosku|da (-b, -i) ige – hasonlít 

vkire, ~da lujas nagyon hasonlít, 

~da tathaze az apjára 

hasonlít 

kosmonavt (-an, -oid) fn – űrhajós, 

kozmonauta, ~oiden 

lendand Kudmaižele űrhajósok 

Holdra szállása 

kosmos||avaru|z’ (-den, -t) fn – 

világűr 

kosmosma 135 koukuine 

kosmos||ma (-n, -id) fn – bolygó, 

planéta, pened ~d kisbolygók, 

sured ~d nagybolygók 

kost’um (-an, -oid) fn – kosztüm, 

öltöny 

koz|a (-an, -id) fn – kecske 

koza||kogo (-n, -id) fn – kecskenyáj 

kozi|ta (-čeb, -či) ige – házasságot 

közvetít 

kozl (-an, -id) fn – bakkecske 

kož|al (-lin, -lid) fn – guzsaly 

kožal||pä (-n) fn – a rostcsomó 

a guzsalyon 

kožmuseli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– békés, nyugodt, ~ne aig békés 

időszak 

kožmusen||lop (-un, -uid) fn – 

bojkott 

kožmusen||tahto|ine (-ižen, -št, 

-ižid) mn – békeszerető, ~ižed 

kägedused békés szándékok 

kožmuses hsz – egyetértésben, 

összhangban, eläda ~ egyetértésben 

él 

kožmu|z (-sen, -st) fn – 1. harmónia, 

összhang, 2. megállapodás, 

megegyezés, kompromisszum, 

egyezmény, szerződés, 

eriarvoine ~z egyenlőtlen 

megállapodás, tahdoida 

~st kompromisszumra törekszik, 

tehta ~z szerződést (meg-) 

köt, 3. egyetértés, megértés, 

béke, eläda ~ses megértésben 

él, békében él vkivel 

kožmuz||aig (-an) fn – fegyverszünet 

kožu|da (-b, -i) ige – 1. megfelel, 

2. harmonizál, összhangban 

van vmivel, 3. illik vmihez, 

jól megy vmihez, jól áll 

vmivel együtt, 4. alkalmas vmire, 

való vmire 

kožu|das (-se, -ihe) vh ige – 

megegyezik, megállapodik, szerződést 

köt 

kožu|i (-jan, -jid) mn – 1. működő, 

hibátlan, jó állapotú, 

~jad časud működő órák, 2. 

alkalmas, megfelelő, ~i jomaks 

ivásra alkalmas 

kožumato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– kedvezőtlen, ~mad elon olod 

kedvezőtlen életfeltételek, ~ sä 

kedvezőtlen időjárás 

kožund (-an) fn – alkalmasság, 

megfelelés 

kožund||mär (-än, -id) fn – az 

alkalmasság foka 

kouk (-un, -uid) fn – 1. kampó, 

2. piszkavas 

koukeroiču|z (-sen, -st, -sid) fn 

– célzás, célozgatás, utalás, sanuda 

~sita célozgatás nélkül 

beszél 

koukeroi|ta (-čeb, -či) ige – célozgat 

vmire, céloz vmire, célzást 

tesz vmire 

kouku|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

horog, riputa ~ižele horogra 

akad

koumandeks 136 koumik 

koumandeks hsz – harmadszor, 

harmad ízben 

koumande|z (-sen, -st, -sid) szn 

– harmad, kaks’ ~st két harmad 

kouman|z’ (-den, -t) szn – harmadik, 

~den kerdan harmadik 

alkalommal, ~des klassas 

harmadik osztályban, ~z’ urok 

harmadik óra 

koumanz’||kümnenz’ (koumandenkümnenden,koumantkümnent) 

szn – harmincadik, koumandenkümnenden 

päivän 

a harmincadik napon 

koumanz’||päiv (-än, -id) fn – 

szerda 

koumanz’päivän hsz – szerdán, 

szerdai napon 

koumanz’||tošt||kümnenz’ (koumandentoštkümnenden,koumanttoštkümnent) 

szn – tizenharmadik, 

~ nomer tizenhármas 

szám 

koumašti hsz – háromszor, toštta 

~ háromszor megismétel 

koum|e (-en, -id) szn – három, 

~es kilometras három kilométeren 

koume||čoga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – háromszögű, háromszögletű, 

~ine paikaine háromszögletű 

kendő 

koume||čoganik (-an, -oid) fn – 

háromszög, ühtekül’gine ~ 

egyenlőszárú háromszög 

koume||keli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– háromhúros, ~ne balalaik 

háromhúros balalajka 

koume||kerda|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – háromszori, háromszoros, 

~ine hüpke hármasugrás, 

~ine ližaduz háromszoros gyarapodás, 

~ine söm háromszori 

étkezés 

koume||ku|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – háromhónapos 

koume||kümne (koumenkümnen) 

szn – harminc 

koume||päivä|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – háromnapos 

koume||sadad (koumensadan) szn 

– háromszáz, ~ rubl’ad háromszáz 

rubel 

koume||sada|zne (-ččen, -ttušt, 

-ččid) mn – háromszáz éves, 

~zne jubilei háromszáz éves 

évforduló, háromszáz éves jubileum 

koume||žiru|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – 1. háromszintes, 2. kétemeletes 

(a szintek karéliai 

számlálása szerint) 

koume||tošt||kümne (koumentoštkümnen) 

szn – tizenhárom, ~ 

vot tizenhárom év 

koume||vo|zne (-ččen, -ttušt, -ččid) 

mn – hároméves, ~zne laps’ 

hároméves gyerek 

koumik (-on, -oid) fn – hármas 

(érdemjegy), sada ~on hármast 

kap 

koumin 137 kovidunu 

koumin hsz – hárman 

kov|a (-an, -id) mn – 1. kemény, 

~a pöluz kemény párna, 2. 

kemény, szilárd, ~a taba szilárd 

jellem, 3. kemény, szigorú, 

ádáz, ~ad ridad ádáz viták, 

~ad sanad kemény szavak, 

szigorú szavak, 4. zord, 

rideg, ~ad pakaižed zord fagyok, 

~a tal’v zord tél, ~a 

tullei zord szél 

kovaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

kemény, szilárd 

kovaks hsz – keményre, keitta 

muna ~ tojást keményre főz, 

keménytojást főz 

kovas hsz – gazdagon, eläda ~ 

gazdagon él 

kova||südäimeli|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – kőszívű, kemény szívű, 

könyörtelen, kegyetlen, kíméletlen, 

~žed käsköd kíméletlen 

törvények, ~žed tegod kegyetlen 

cselekedetek, kíméletlen 

tettek 

kover (-an, -id) mn – 1. kanyargós, 

kanyargó, astta ~ad tedme 

kanyargós ösvényen jár, 

kanyargós utat jár be, 2. görbe, 

~ laud görbe deszka, ~ pu 

görbe fa, ~ seibaz görbe karó 

koverdu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

hajlás, hajlítás, pän ~z fejhajtás, 

főhajtás 

koveriži hsz – hajlottan, meghajolva, 

lehajolva, astta ~ hajlot- 

tan jár, poimda marjoid ~ lehajolva 

szedi a bogyót 

koveroi|ta (-čeb, -či) ige – 1. 

csavarodik, fonódik, 2. kanyarog 

koverzoit|ta (-ab, -i) ige – hajt, 

lehajt, hajlít, lehajlít, meghajlít, 

~ta puid maha fákat földre 

hajt 

koverzu|da (-b, -i) ige – 1. hajlik, 

lehajlik, meghajlik, ~da 

maha földre hajlik, 2. görbül, 

meggörbül, 3. kanyarodik, bekanyarodik 

koverzunu (-den, -t, -zid) mn – 

hajlott, meghajlott, görbe, meggörbült 

kover|ta (-dab, -zi) ige – hajlít, 

meghajlít, lehajlít, hajt, lehajt, 

meghajt 

kover|tas (-dase, -zihe) vh ige – 

hajlik, meghajlik, behajlik, lehajlik, 

~tas mahasai földig 

hajlik 

koveru|z’ (-den, -t, -zid) fn – 

kanyar, kanyarulat, jogen ~z’ 

a folyó kanyarulata, folyókanyar 

kovettu|da (-b, -i) ige – elkeseredik 

kovettund (-an) fn – elkeseredés 

kovidu|da (-b, -i) ige – megkeményedik 

kovidunu (-den, -t, -zid) mn – 

megkeményedett, ~ jüved meg-

koviduz 138 kuctas 

keményedett magok, megkeményedett 

szemek 

kovidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

keményedés, induráció (orvostan) 

kovit|ada (-ab, -i) ige – döngöl, 

ledöngöl, ~ada ma ledöngöli 

a földet 

kovit|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

tömörítődik, összetömörítődik 

kovu|z’ (-den, -t) fn – keménység, 

man ~z’ a föld keménysége 

krahmali|da (-b, -) ige – keményít, 

kikeményít 

kran (-an, -oid) fn – daru (gép) 

Kreml (-in) fn – Kreml 

kriminali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– bűnügyi, kriminalisztikai, 

~ne policii bűnügyi rendőrség 

kringušk (-an, -oid) fn – perec 

kroikoi (-n, -d) fn – holló ◊ 

Kroikoi ei koki sil’mid kroikoile. 

Holló a hollónak szemét 

ki nem vájja. 

krokodil (-an, -oid) fn – krokodil 

krongand (-an, -oid) fn – károgás 

kron|kta (-gab, -gi) ige – károg 

kručkut|ada (-ab, -i) ige – rágcsál, 

rágogat, lassan rág 

krušk (-an, -id) fn – 1. korsó, 2. 

bögre 

ku I. (-n, -id) fn – hónap, hó, 

kaks’toštkümne ~d tizenkét 

hónap, ~n lopus a hónap végén 

ku II. ksz – 1. amikor, 2. amenynyiben, 

ha 

ku III. nm – 1. mikor, 2. amikor, 

midőn 

ku||- IV. öet – havi- 

kubaht|ada (-ab, -i) ige – mozog, 

mocorog 

kubahtamatomu|z’ (-den, -t) fn 

– tétlenség, dologtalanság 

kubaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

elmozdítás, mozgatás 

kubai|ta (-dab, ži) ige – mozdít, 

mozgat 

kuba|z (-san, -st -sid) fn – bólya, 

sidoda ~saha kiköt a bólyához 

kubu (-n, -id) fn – golyva, strúma 

kucmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– hivatlan, ~i adiv hivatlan 

vendég 

kucmu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

hivatás, 2. elhivatottság, ~z muzikaha 

zenei elhivatottság 

kuc|ta (-ub, -ui) ige – 1. hív, 

kihív, elhív, ~ta abuhu segítségül 

hív, ~ta adivoihe vendégségbe 

hív, ~ta laudannoks 

kihív a táblához, ~ta telefonannoks 

telefonhoz hív, 

2. hív, nevez, szólít, 3. csalogat, 

integetéssel hívogat 

kuc|tas (-use, -uihe) vh ige – 

hívnak vkit vhogyan, nevez- 

kucund 139 kudondnegl 

nek vkit vminek, kut händast 

~tas? hogy hívják őt? kut nece 

ird ~use? hogy nevezik ezt 

az utcát? kut sindai ~tas? 

hogy hívnak téged? mindai 

~tas Annaks engem Annának 

hívnak 

kucund (-an, -oid) fn – 1. hívás, 

szólítás, südäimen ~ a szív 

szólítása, 2. meghívás, 3. felhívás, 

felszólítás, 4. mozgósítás, 

behívás, összehívás 

kucund||bilet (-an, -oid) fn – meghívó, 

meghívókártya 

kucund||bumag (-an, -oid) fn – 

meghívó, meghívólevél, ~an 

mödhe meghívó szerint 

kucund||san|a (-an, -oid) fn – 

megszólító szóalak (nyelvtan) 

kucund||znam (-an, -oid) fn – 

hívójel, hívószignál 

kučut|ada (-ab, -i) ige – csiklandoz, 

ala ~a mindai! ne 

csiklandozz! 

kučute|z (-sen, -st, -sid) fn – 

csiklandozás, csiklandás, varaita 

~st fél a csiklandozástól 

kudaig ksz – mialatt, miközben, 

míg, amíg, sihesai, ~ ... azalatt, 

amíg ... 

kudamb (-an, -id) nm – 1. mely, 

mi, micsoda, ki, kicsoda, ~ 

teišpäi? közületek ki? 2. amely, 

ami, aki 

kudende|z (-sen, -st) szn – hatod 

kuden|z’ (-den, -t, -zid) szn – hatodik, 

~z’ urok hatodik óra 

kudma||- öet – hold- 

kudma|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn 

– hold, Hold, lendmused ~ižehe 

a Holdra szállás, ~ižen pimeduz 

holdfogyatkozás, ~ižen 

sarv holdsarló, täuz’ ~ine telihold 

kudma|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – hold-, holdas, holdbéli, 

holdon levő, ~ine ö holdas éj 

kudmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– holdtalan, hold nélküli, ~i ö 

holdtalan éjszaka 

kudma||vau|ged (-ktan, -ktoid) 

fn – holdvilág, holdfény 

kudmavauktal hsz – holdvilágnál, 

holdfénynél 

kudo (-n) fn – ikra, halikra, kaviár, 

löcun ~ békapete 

kudo|da I. (-ab, -i) ige – 1. köt, 

sző, 2. összeköt 

kudo|da II. (-ab, -i) ige – ikrázik, 

ikrát rak, ívik, petézik, 

petét rak 

kudo|i (-jan, -jid) fn – takács 

kudomi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

kötés, szőttes, szövés 

kudond (-an, -oid) fn – kötéskészítés, 

kötés, szövés 

kudond||fabrik (-an, -oid) fn – 

textilüzem, textilgyár, szövőüzem, 

szövőgyár 

kudond||negl (-an, -oid) fn – kötőtű

kudotud 140 kukištuz 

kudotud in – kötött, ~ alaižed 

kötött kesztyű 

kudžinehen hsz – nyüzsögve, 

hemzsegve 

kudži|ta (-čeb, -či) ige – nyüzsög, 

hemzseg 

kuh|a (-an, -id) fn – süllő, fogas 

kuhl’a|z (-han, -st, -hid) fn – 

kepe, kereszt (összerakott kévék), 

panda snapud ~hile kepébe 

rakja a kévéket 

kuhm (-un, -uid) fn – daganat, 

duzzanat, dudor, púp 

kuhmak (-on, -oid) fn – szarv 

nélküli, szarvatlan (állat) 

kuhmoi (-n, -d) mn – szarvatlan, 

szarv nélküli, ~ lehm szarvatlan 

tehén 

kuid (-un, -uid) fn – rost, szál 

kui|da (-vab, -vi) ige – 1. szárad, 

elszárad, kiszárad, 2. hervad, 

elhervad 

kui|das (-vase, -vihe) vh ige – 

aszalódik 

kuiduka|z (-han, -st, -hid) mn – 

rostos, szálas, ~z aineh rostos 

anyag, szálas anyag 

kuiv (-an, -id) mn – száraz, ~ 

keza száraz nyár 

kuivaks hsz – szárazra, pühkta 

~ szárazra töröl 

kuivalaze hsz – szárazon, zaft 

nélkül (táplálkozás), ala sö ~! 

ne egyél szárazon! 

kuivand (-an) fn – szárítás, 

aszalás 

kui|vata (-dab, -zi) ige – 1. szárít, 

kiszárít, megszárít, 2. aszal, 

megaszal 

kuivatud in – szárított, aszalt, ~ 

fruktad aszalt gyümölcsök 

kuivehtu|da (-b, -i) ige – 1. szárad, 

elszárad, kiszárad, 2. aszik, 

elaszik, megaszik 

kuiv||ma (-n, -id) fn – szárazföld, 

kontinens 

kuivu|z’ (-den, -t, -zid) fn – szárazság, 

aszály, ~den aigan szárazság 

idején, aszály idején, 

mända ülensäten ~de tagut 

a szárazság miatt elpusztul 

kujo (-n, -id) fn – utca, utcácska, 

kis utca, köz 

kukerdu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

felborítás, elborítás, feldöntés, 

eldöntés 

kukeriži hsz – dőlve, döntve 

kuker|ta (-dab, -zi) ige – felborít, 

feldönt, fellök, ~ta vädrad 

felborítja a vödröt 

kuker|tas (-dase, -zihe) vh ige – 

felborul, feldől 

kukhaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

dombos, dimbes-dombos 

kukirikku (-n, -id) fn – rendetlenség, 

felfordulás, rumli, kupi, 

kupleráj 

kukištu|da (-b, -i) ige – megbotlik 

kukištu|z (-sen, -st, -sid) fn – botlás, 

botladozás, lugeda ~seta 

botladozás nélkül olvas 

kukita 141 kulištada 

kuki|ta (-čeb, -či) ige – virágzik, 

virul 

kukit|ada (-ab, -i) ige – kiles, 

kikukucskál, kikukkant, ~ada 

iknaspäi kikukucskál az ablakon, 

~a-ške! kukkants már 

ide! 

kuk|kaz (-han, -ast, -hid) fn – 

domb, halom 

kukkaz||sel’g (-än, -id) fn – dombok 

gerince 

kuk|kel’ (-lin, -kel’t, -lid) fn – 

1. baslik, csuklyaszerű tatár 

eredetű fejfedő, panda ~kel’ 

pähä baslikot vesz a fejére, 

terav ~kel’ csúcsos baslik, 2. 

kapucni, pal’t ~linke kapucnis 

kabát, kabát kapucnival 

kukku|da (-b, -i) ige – kakukkol 

kukoi (-n, -d) fn – kakas 

kukoin||karang (-on, -oid) fn – 

csipkerózsa, vadrózsa, hecsedli 

kukoin||sil’m|äd (-id) tsz fn – 

boglárka (növény) 

kuk|or (-ron, -roid) fn – erszény, 

pénztárca, panda rahad ~roho 

erszénybe teszi a pénzt, 

pénztárcába teszi a pénzt 

kuld I. (-an) fn – arany ◊ Ei 

kaik ole kuld, mi kuštab. Nem 

minden arany, ami fénylik. 

kuld||- II. öet – arany-, aranyból 

való, aranyból készült 

kul|da (-eb, -i) ige – hall, minä 

en ~e nimidä semmit sem 

hallok 

kulda|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

1. arany-, aranyból való, aranyból 

készített, aranyló, aranyszínű, 

~ine kala, ~ine kalaine 

aranyhal, aranyhalacska, 

~ine renghaine aranygyűrű, 2. 

arany (átvitt értelemben) ~ižed 

käded ügyes kezek, arany kezek 

kuldalaz hsz – aranyszínben, 

aranylóan 

kuldoi|ta (-čeb, -či) ige – bearanyoz 

kuldoitud in – aranyozott, ~ časud 

aranyóra 

kuld||sep (-än, -id) fn – ékszerész, 

aranyműves 

ku||lehte|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. havilap, havi újság, 2. újság, 

hírlap, lap, lugeda ~ses 

újságot olvas, modakaz ~z divatlap 

kulend I. (-an) fn – hallás (zenei), 

absolütine ~ abszolút 

hallás 

kulend||- II. öet – hallás-, halló- 

kulend||eli|m (-men, -nt, -mid) fn 

– hallószerv 

kulend||tehu|t (-den, -t, -zid) fn 

– hallójárat 

kulheze hsz – fennhangon, hangosan, 

lugeda ~ hangosan olvas 

kulišt|ada (-ab, -i) ige – hall, 

meghall, ~ada haškuid lépéseket 

hall, lépteket hall

kulling 142 kumartas 

kulling (-on, -oid) fn – póling 

(szalonkaféle madár), ~on pit’k 

n’ok a póling hosszú csőre 

kulm (-an, -id) fn – szemöldök, 

kacta ~iden alpäi néz a 

szemöldöke alól, mustad ~ad 

fekete szemöldökök 

kulo (-n) fn – hallás, kadotada 

~ elveszíti a hallását 

kul’tur I. (-an, -id) fn – kultúra, 

művelődés 

kul’tur||- II. öet – kultúr-, kulturális, 

művelődés-, művelődési 

kul’turali|ne (-žed, -št, -žid) mn 

– kultúr-, kulturális, művelődés-, 

művelődési 

kul’tur||fond (-an, -oid) fn – 

kulturális alap, kulturális alapítvány 

kul’tur||kesku|z (-sen, -st, -sid) fn 

– művelődési központ, kultúrközpont 

kul’tur||per|t’ (-tin, -tid) fn – 

művelődési ház, kultúrház 

kul’tur||sebr (-an, -oid) fn – 

kulturális egyesület, kulturális 

társaság 

kulu (-n, -id) mn – használt, viseltes, 

kopott, avitt, ~d villakod 

viseltes nemezcsizma 

kulu|da (-b, -i) ige – odahallatszik, 

odáig elhallatszik 

kulu|das (-se, -ihe) vh ige – elhasználódik, 

elhordódik, elkopik 

ku||lugend||lehte|z (-sen, -st, -sid) 

fn – 1. havilap, havi újság, 2. 

újság, lap 

kulund (-an, -oid) fn – 1. hang, 

komed ~ erős hang, pehmed 

~ lágy hang, gyenge hang, 2. 

hangerő, hond ~ gyenge hangerő 

kulut|ada (-ab, -i) ige – 1. elhasznál, 

elhord, elkoptat, ~ada 

kengäd cipőt elhord, cipőt elkoptat, 

2. felhasznál, fogyaszt 

(közüzem) 

kulutand (-an) fn – felhasználás, 

fogyasztás (közüzem) 

kulute|z (-sen, -st) fn – elhasználtság, 

kopottság, avittság 

kumaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. felborítás, elborítás, feldöntés, 

eldöntés, 2. megdöntés, 3. 

fordulat, politine ~z politikai 

fordulat 

kumai|ta (-dab, -ži) ige – felborít, 

feldönt, eldönt, fellök, ellök, 

~ta vädrad felborítja a 

vödröt 

kumai|tas (-dase, -žihe) ige – 

felborul, feldől 

kumar|ta (-dab, -zi) ige – lehajt, 

lehajlít, meghajt, meghajlít, 

~ta päd lehajtja a fejét, 

fejet hajt 

kumar|tas (-dase, -zihe) vh ige 

– meghajtja magát, meghajol, 

meghajlik vmi előtt, ~tas mahasai 

földig hajol 

kuna 143 kupauk 

kuna nm – 1. hova, hová, 2. 

ahova, ahová 

kuna-k hsz – most aztán, most 

pedig 

kuna-ni nm – valahova, valahová, 

valamerre 

kunasai nm – 1. meddig, 2. 

ameddig 

kuna-se nm – valahova, valahová, 

valamerre, egy bizonyos 

helyre 

kund I. (-an, -id) fn – 1. társadalom, 

2. közösség, 3. társaság, 

4. egyesület, 5. szervezet 

(társadalmi), 6. kar, testület 

-||kund II. (-an, -id) öut – -kar, 

-testület 

kundali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. köz-, közösségi, 2. társasági, 

~ne elo társasági élet, 3. 

társadalmi, ~ne organizacii 

társadalmi szervezet 

kundaliž||politi|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – társadalompolitikai 

kund|elta (-leb, -li) ige – 1. 

hall, ~elta polel korval félfülére 

hall, 2. hallgat, ~elta radiod 

rádiót hallgat, 3. meghallgat 

kundel|tas (-dase, -zihe) vh ige 

– szótfogad, engedelmeskedik, 

hallgat vkire, ~tas tattast szófogad 

az apjának 

kundlemato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – engedetlen, neveletlen, 

~i laps’ engedetlen gyermek, 

engedetlen gyerkőc 

kundli|i (-jan, -joid) fn – 1. hallgató, 

2. vendéghallgató 

kundlii||jouk (-un, -uid) fn – 

hallgatóság, előadás hallgatósága, 

publikum, tark ~ figyelmes 

hallgatóság 

kundlija|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– szófogadó, engedelmes, kezes 

kundlijaižu|z’ (-den, -t) fn – szófogadás, 

engedelmesség, tetpaine 

~z’ feltétlen engedelmesség 

kundlijašti hsz – engedelmesen, 

szófogadólag 

kundli|m (-men, -nt, -mid) fn – 

telefonkagyló 

kundli|med (-mid) tsz fn – fülhallgató 

kuni ksz – mialatt, miközben, 

míg, amíg 

kunigahan mn – királyi, ~ vald 

királyi hatalom 

kunigahu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 

királyság 

kuniga|z (-han, -st, -hid) fn – király 

kunut (-an, -oid) fn – korbács, ostor 

kunutoi|tta (-čeb, -či) ige – korbácsol, 

megkorbácsol, korbácscsal 

üt, korbáccsal ver, ostoroz, 

megostoroz, ostorral üt, 

ostorral ver 

ku||pauk (-an, -oid) fn – havi bér, 

havi fizetés

kupe 144 kuspäi-se 

kupe (-n, -id) fn – kupé, vasúti 

kocsi fülkéje, ajada ~s kupéban 

utazik 

kurč (-un, -uid) fn – ebihal, békaporonty 

kurč||pä||- öet – torzonborz, borzas 

kurč||pä||priha|ine (-ižen, -št, 

-ižid) fn – torzonborz suhanc 

kurd|eh (-hen, -eht, -hid) mn – 

süket, siket, ~eh ristit süket 

ember 

kurdištoit|ta (-ab, -i) ige – megsüketít 

kurdištu|da (-b, -i) ige – megsüketül 

kurg (-en, -id) fn – daru (madár), 

~iden jono darufalka, daruraj 

kurgen||hern|eh (-hen, -eht, -hid) 

fn – asztragál (építészet) 

kurgen||pol’v||änik (-on, -oid) fn 

– muskátlivirág, padad ~oidenke 

cserepes muskátlivirágok 

kurik (-on, -oid) fn – fakalapács 

kurikoi|ta (-čeb, -či) ige – kalapál, 

kalapáccsal beüt 

kurk I. (-un, -uid) fn – 1. torok, 

~un kibištab fáj a torka, 2. 

gége, nyak 

kurk II. (-un, -uid) fn – uborka 

kurk||kibu (-n, -id) fn – torokgyulladás 

kurktu|da (-b, -i) ige – megharagszik 

kurku|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

1. vékony nyaka vminek, szűk 

szája vminek (palack), torka 

vminek, joda butulkan ~ižespäi 

az üveg szájából iszik, 2. 

kiöntő (kanna része) 

kurk||vatišk (-on) fn – diftéria, 

torokgyík, läžegata ~ol megbetegszik 

diftériában, megbetegszik 

torokgyíkban 

kurn (-un, -uid) fn – esőcsatorna 

kurnik (-an, -oid) fn – pirog, pogácsa, 

sütemény 

kuro (-n) fn – pillanat, szempillantás, 

pillantás 

kurs (-an, -id) fn – 1. évfolyam, 

2. tanfolyam, kurzus 

kurt (-an, -id) fn – zeke, zubbony 

kurtuhk (-an, -id) fn – fülbevaló, 

fülönfüggő, pidäda ~id 

korviš fülbevalókat visel a 

füleiben 

kurtuhka|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– fülbevaló, fülönfüggő 

kurust|ada (-ab, -i) ige – kaparászik, 

kapirgál 

kus nm – 1. hol, 2. ahol 

kus-ni nm – valahol 

kuspäi nm – 1. honnan, honnét, 

~ sinä astud? honnan jössz? 

2. ahonnan, ahonnét 

kuspäi-se nm – valahonnan, valahonnét, 

egy bizonyos helyről 

kus-se 145 kuti 

kus-se nm – valahol, egy bizonyos 

helyen 

kušta|i (-jan, -jid) mn – fénylő, 

ragyogó 

kušt|ta (-ab, -oi) ige – fénylik, 

ragyog ◊ Ei kaik ole kuld, mi 

kuštab. Nem minden arany, 

ami fénylik 

ku|z’ I. (-zen, -st, -zid) fn – 1. 

fenyő, fenyőfa, čomitada Uden 

Voden ~zen feldíszíti a karácsonyi 

fenyőfát (ortodox szokás 

szerint: újévi fenyőfát), 2. 

luc, lucfenyő, libuda ~z’he 

felmászik a fenyőre ◊ Käbu 

kuzespäi edahaks ei lankte. 

Az alma nem esik messze a 

fájától. (A toboz nem esik meszsze 

a fenyőtől.) 

ku|z’ II. (-den, -t, -zid) szn – hat, 

~z’ mest hat ember 

kuz’||čoga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – hatszögű, hatszögletű 

kuz’||čoganik (-an, -oid) fn – 

hatszög 

kuzen||kavag|ed (-id) tsz fn – 

fenyőág 

kuz|i (-en) fn – húgy, pisi, vizelet 

kuzi||burak (-on, -oid) fn – húgyhólyag, 

hólyag 

kuzi||muraha|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – sárga hangya, borostyánsárga 

hangya 

kuzi|ne I. (-žen, -št, -žid) fn – 

fenyő-, ~ne käbu fenyőtoboz 

kuzišt (-on, -oid) fn – fenyves, 

lucfenyves, putta ~oho fenyvesbe 

téved, fenyvesbe jut 

kuz’||kümne (kudenkümnen, kutkümned, 

kuzidkümnid) szn – 

hatvan 

kuz’||sadad (kutsadad) szn – hatszáz, 

~ eläjad hatszáz lakos 

kuz’||žom (-an, -id) fn – fenyves, 

lucfenyves 

kuz’||tošt||kümne (kudentoštkümnen, 

kuttoštkümned) szn – tizenhat 

kužu (-n, -id) fn – kutyakölyök, 

kiskutya 

kut I. hsz – mennyire, milyen, ~ 

čoma om! mennyire szép! milyen 

szép! 

kut?! II. isz – hogy?! hogyan?! 

kut III. ksz – mint, mintha, akár, 

akárcsak, ahogy, mamoi, ~ baboi-ki... 

az anya, akárcsak a 

nagyanya..., tege ~ taht! tedd, 

ahogy akarod! 

kut IV. nm – 1. hogy, hogyan, ~ 

azjad oma? hogy megy dolgod? 

hogy megy dolga? ~ putui? 

hogy történt? hogyan történt? 

~ taht? hogy tetszik? hogyan 

tetszik? 2. ahogy, ahogyan 

kutak hsz – ugyan hogyan 

kuti ksz – mint, mintha, akár, 

paremb, ~... jobb, mint... ◊ 

Hän kadoi kuti kala vedhe. 

Úgy elbújt, mint hal a vízben.

kut-ni 146 kuvatud 

Hän mudaidab kuti täi. Úgy 

mozog, mint egy tetű. Hän 

säraidab kuti haban lehtez. 

Reszket, mint a nyárfalevél. 

Hän tartub kuti takkiž. Tapad, 

mint a bogáncs. 

kut-ni nm – valahogyan, valamiképpen 

kut-se nm – valahogyan, valamiképpen, 

egy bizonyos módon 

kuv|a I. (-an, -id) fn – 1. kép, 

ábra, mustvauged ~a feketefehér 

kép, 2. kép, ábrázat, 

arckifejezés, kifejezés, mimika, 

3. illusztráció, kirjan ~ad 

könyvillusztrációk 

kuv|a II. (-an, -id) fn – kaptafa, 

ombelta ~adme kaptafára varr, 

kaptafára készít 

kuva||- III. öet – ábra-, ábrázoló, 

kép-, képes 

kuvada|i (-jan, -jid) fn – fényképész, 

fotós 

kuvadand (-an, -oid) fn – ábrázolás, 

londusen ~ természetábrázolás 

kuva||galere|i (-jan, -joid) fn – 

képgaléria 

kuvaha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– árny, árnyék, árnyékkép 

kuva|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

kis kép, képecske 

kuva||lehte|z (-sen, -st, -sid) fn 

– képesújság 

kuvali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. szemléletes, képszerű, ké- 

pes, ~ne pagin szemléletes 

beszéd, ~ne virkeh szemléletes 

kifejezés, 2. képletes, átvitt, 

~ne znamoičend átvitt értelem 

kuvanik (-an, -oid) fn – festő, 

festőművész 

kuvan||toštu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– reprodukció, lenyomat, nyomat, 

sokszorosítvány 

kuva||ozoite|z (-sen, -st, -sid) fn 

– rejtvény, rébusz 

kuvast|ada (-ab, -i) ige – viszszaver, 

tükröz, visszatükröz 

kuvasti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

1. fényvető, fényszóró, reflektor, 

2. fényterelő, visszatükröző 

berendezés 

kuvastu|da (-b, -i) ige – visszaverődik, 

tükröződik, visszatükröződik, 

~da vedhe tükröződik 

a vizen 

kuva|ta I. (-dab, -zi) ige – 1. 

ábrázol, fest, megfest, ~ta taidehpaltnale 

vászonra megfest, 

vászonra fest, 2. lefest, leír, 

megjelenít, 2. fényképez, fotózik 

kuva|ta II. (-dab, -zi) ige – fon, 

sző 

kuva||taideh (-en, -t) fn – 1. ábrázoló 

művészet, 2. festészet, 

festőművészet, opetas ~eze festészetet 

tanul 

kuvatud in – fonott, ~ puzu fonott 

kosár 

kuverz’ 147 kül’düda 

kuver|z’ (-dan, -t, -zid) nm – 1. 

hány, mennyi, ~dan nece maksab? 

mennyibe kerül ez? 2. 

ahány, amennyi 

kuverz’-ni I. nm – valahány 

kuverz’-ni II. szn – néhány, nem 

sok 

kuverz’-se I. nm – valahány 

kuverz’-se II. szn – néhány, nem 

sok 

kuvit|ada (-ab, -i) ige – illusztrál, 

~ada lapsiden kirjoid gyermekkönyveket 

illusztrál 

kuvitel|da (-eb, -i) ige – képzel, 

elképzel, maga elé képzel, elgondol, 

kigondol, ~da kaikuttušt 

mindenfélét elképzel 

kuvitu|z (-sen, -st, -sid) fn – illusztrálás, 

kirjoiden ~z könyvek 

illusztrálása 

kvit (-an, -oid) fn – elismervény, 

nyugta 

kü (-n, -id) fn – 1. kígyó, 2. 

mérgeskígyó, 3. vipera 

küdo|da (-b, -i) ige – elfojtva 

ég (faszénégetés) 

küdu (-n, -id) fn – sógor 

kühkja|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– galamb, vauktad ~ižed fehér 

galambok 

kükse|ta (-ndab, -nzi) ige – hajszol, 

siettet 

küks|ta (-eb, -i) ige – 1. elűz, kiűz, 

elzavar, kizavar, elkerget, 

kikerget, ~ta niškha messzire 

kerget, 2. kiutasít, száműz, ~ta 

maspäi kiutasít az országból, 

száműz az országból 

kükü|ižed (-ižid) tsz fn – guggolás, 

guggoló helyzet, ištta 

~il guggoló helyzetben ül 

küküižil hsz – guggolva, guggoltában, 

guggoló helyzetben, 

kargaita ~ guggoló helyzetben 

táncol 

kül’bend I. (-an, -oid) fn – fürdés, 

fürdetés 

kül’bend||- II. öet – fürdő- 

kül’bend||asti|i (-jan, -joid) fn – 

fürdőkád 

kül’bend||rand (-an, -oid) fn – 

strand, vízparti strand 

kül’bend||sob|a (-an, -id) fn – fürdőruha 

kül’be|t’ (-tin, -tid) fn – 1. fürdő, 

fürdés, jäl’ghe ~tid fürdő 

után, 2. fürdő, fürdőhelyiség, 

fürdőépület, kävuda ~tiš fürdőbe 

jár, mända ~tihe fürdőbe 

megy, pestas ~tiš fürdőben 

fürdik, fürdőben tisztálkodik, 

vastoidas ~tiš izzasztja 

magát a fürdőben, szaunázik 

a fürdőben, gőzfürdőt vesz 

kül’bet|ada (-ab, -i) ige – fürdet, 

megfürdet, füröszt, ~ada 

last fürdeti a gyereket 

kül’bet’||kat|il (-l’an, -l’oid) fn 

– fürdőkatlan, fürdőüst, fürdőkályha 

kül’dü|da (-b, -i) ige – 1. megelégszik 

vmivel, beéri vmivel,

kül’dümatoi 148 kül’mvaražom 

~da vähäze kevéssel beéri, kevéssel 

megelégszik, 2. jóllakik 

kül’dümato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – elégedetlen 

kül’dü|z (-sen, -st) fn – elégedettség, 

megelégedettség, ~sen 

tundmuz elégedettségérzet, 

eläda ~ses megelégedettségben 

él 

kül’g (-en, -id) fn – oldal (testrész), 

~en kibištab fáj az oldala 

kül’g||lu (-n, -id) fn – borda, oldalborda 

küllišt (-on) fn – bőség, jólét, 

eläda ~os jólétben él, bőségben 

él 

küllü|z’ (-den, -t) fn – bőség, 

bővelkedés vmiben 

küllä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

jóllakott 

külläks hsz – 1. eléggé, eleget, 

elégségesen, kävelta ~ eleget 

gyalogol, eleget vándorol, 2. 

alaposan, bőven, bőségesen, kiadósan, 

lebaita ~ alaposan kipiheni 

magát, magata ~ alaposan 

kialussza magát, pagišta 

~ kiadósat beszélget, söda 

~ jól belakik, bőségesen beeszik, 

kiadósan jóllakik, alaposan 

belakmározik 

külläštoit|ta (-ab, -i) ige – telít, 

megtelít 

külläštu|da (-b, -i) ige – hízik, 

meghízik 

kül’m (-än, -id) mn – fagyos, 

fagyott, ~äd matukud fagyott 

göröngyök, fagyott rögök 

kül’m|da (-äb, -i) ige – 1. fagy, 

befagy, megfagy, ~da viluspäi 

megfagy a hidegtől, 2. fázik, 

fagyoskodik 

kül’m|dä (-äb, -i) ige – 1. fagy, 

befagy, megfagy, 2. fázik, fagyoskodik 

kül’mehtu||da (-b, -i) ige – meghűl, 

megfázik 

kül’mehtumi|ne (-žen, -št) fn – 

meghűlés, megfázás 

kül’menzoitand (-an, -oid) fn – 

fagyasztás, megfagyasztás, lefagyasztás, 

sömtarbhiden ~ 

az élelmiszerek fagyasztása 

kül’menzoit|ta (-ab, -i) ige – 1. 

fagyaszt, megfagyaszt, lefagyaszt, 

2. meghűti vmijét 

kül’menzoittud in – fagyasztott, 

megfagyasztott, lefagyasztott, 

~ sömtarbhed fagyasztott 

élelmiszerek 

kül’menzoitu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– fagyás 

kül’m||ku (-n, -id) fn – november 

(fagy hava) 

kül’mnu (-den, -t, -zid) mn – fagyott, 

megfagyott, befagyott, 

elfagyott ~zid sormid elfagyott 

ujjak 

kül’m||varažom (-an, -id) fn – 

hűtőüzem, hűtőkombinát 

kül’mverine 149 kündand 

kül’m||veri|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– hidegvérű, ~ne ristit hidegvérű 

ember, ~žed vastused hidegvérű 

válaszok 

kül’mänd (-an, -oid) fn – fagyás, 

megfagyás, befagyás, veden ~ 

a víz megfagyása 

kül’mänd||čoki|m (-men, -nt, 

-mid) fn – fagyáspont 

kül’|ptas (-bese, -bihe) vh ige – 

fürdik, megfürdik, fürdőzik, 

~ptas järves a tóban fürdik, 

megfürdik a tóban 

kül|ä I. (-än, -id) fn – falu, hän 

om meiden ~äspäi ő a mi falunkból 

való 

külä||- II. öet – falu-, falusi 

külähi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

falura való, falusi, falubeli, ~ne 

eläi falusi lakos, falun élő 

ember 

külä||kerag (-an, -oid) fn – falugyűlés 

külä||kujo (-n, -id) fn – falusi 

utcácska 

külän mn – falusi, falubeli, ~ 

eläi falusi lakos, falun élő, ~ 

uzištod falubeli hírek 

külä||nevondišt (-on, -oid) fn – 

községi tanács 

külänik (-an, -oid) fn – falusi, 

falubeli (személy) 

külä||paj|a (-an, -oid) fn – falusi 

kovácsműhely 

külä||per|t’ (-tin, -tid) fn – falusi 

ház 

külä||suim (-an, -id) fn – falugyűlés 

külä||škol (-an, -oid) fn – falusi 

iskola 

kümenik (-an, -oid) fn – tizes, 

anda velgha ~ kölcsön ad egy 

tizest 

kümne (-n) szn – tíz, ~ metrad 

tíz méter, ~s minutas tíz percen 

belül 

kümne||kerda|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – tízszeri, tízszeres, tíz ízbeni 

kümnekerdhas hsz – tízszer, tíz 

alkalommal 

kümnende|z (-sen, -st) szn – tized, 

kaks’ ~st 

kümnen|z’ (-den, -t, -zid) szn – 

tizedik, ~des klassas tizedik 

osztályban 

kümne||žiru|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – tízszintes, kilencemeletes 

(a szintek karéliai számlálása 

szerint), ~ine sauvotuz 

tízszintes épület 

kümne||vo|zne (-ččen, -ttušt, -ččid) 

mn – tízéves, ~zne neičukaine 

tízéves kislány 

künambru|z (-sen, -st, -sid) fn 

– könyök 

künda|i (-jan, -jid) fn – szántóvető, 

földműves 

künd|al’ (-len, -al’t, -lid) fn – 

könny 

kündand (-an, -oid) fn – szántás

kündlestadas 150 küzund 

kündlest|adas (-ase, -ihe) vh ige 

– könnyezik, könnyet ejt, könynyekre 

fakad 

kündu|z (-sen, -st, -sid) fn – küszöb, 

ala seižu ~sel! ne álldogálj 

a küszöbön! 

kün|sta (-zib, -zi) ige – 1. karmol, 

megkarmol, összekarmol, 

2. karcol, megkarcol, összekarcol 

kün|stas (-ziše, -zihe) vh ige – 

1. összekarmolja magát, 2. öszszekarcolódik, 

megkarcolódik 

kün|stä (-zib, -zi) ige – 1. karmol, 

megkarmol, összekarmol, 

2. karcol, megkarcol, összekarcol 

kün|stäs (-ziše, -zihe) vh ige – 

1. összekarmolja magát, 2. öszszekarcolódik, 

megkarcolódik 

kün|z’ (-den, -t, -zid) fn – karom, 

köröm, lühenda ~ded 

körmöt vág 

künz’||mask (-an, -oid) fn – manikűr, 

körömápolás 

kün|ta (-dab, -zi) ige – felszánt, 

~ta ut mad felszántja az új 

földet 

kün|tta (-dab, -di) ige – szánt, 

felszánt, ~tta mad földet szánt, 

földet felszánt 

küps (-an, -id) mn – 1. érett, 2. 

főtt, sült, kész 

küpsaks hsz – főttre, sültre, 

készre, keitta ~ főttre készít, 

készre főz 

küps|eta (-neb, -ni) ige – 1. 

érik, beérik, megérik, 2. megfő, 

megsül, elkészül (étel) 

küpsnu (-den, -t, -zid) mn – 

érett, ó (bor), ~ vin érett bor, 

óbor 

küpsu|z’ (-den, -t) fn – érettség, 

meletusen ~z’ a gondolat kiérleltsége 

kürz (-an, -id) fn – palacsinta, 

paštta ~id palacsintát süt 

küzelend (-an, -oid) fn – kihallgatás, 

vallatás 

küzel|ta (-eb, -i) ige – 1. kikérdez, 

feleltet, 2. kihallgat, 3. 

vallat 

küzelu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

kikérdezés, feleltetés, 2. kihallgatás 

küzmä|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

lonc, lonccserje 

küzmäiž||marj (-an, -aid) fn – 

loncbogyó 

küzu (-n, -id) fn – követelés, 

igény, elvárás 

küzu|da (-b, -i) ige – kérdez 

küzu|i (-jan, -jid) mn – igényes 

küzumata hsz – igénytelenül 

küzumato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– igénytelen 

küzund I. (-an, -oid) fn – kérdés, 

antta vastust ~oihe választ 

ad a kérdésre, kebn ~ 

könnyű kérdés, otta ~ kérdést 

vet fel, päivänteraline ~ időszerű 

kérdés 

küzund 151 kämen 

küzund||- II. öet – kérdő-, kérdésküzund||konstrukci|i 

(-jan, -joid) 

fn – kérdőszerkezet 

küzund||list (-an, -oid) fn – kérdéssor, 

kérdéslista, kérdésgyűjtemény 

küzund||sanund (-an, -oid) fn – 

kérdőmondat 

küzund||znam (-an, -oid) fn – 

kérdőjel 

küzund||leht (-en, -id) fn – kérdőív, 

täutta ~ kérdőívet kitölt 

kütk|ta (-eb, -i) ige – gyomlál, 

kigyomlál, gazol, ~ta rujoheinäd 

gazt gyomlál, gazt kigyomlál 

küt|te (-ken, -tet, -kid) fn – póráz, 

kötőfék, pányva 

küttest|ada (-ab, -i) ige – odaköt, 

ráköt, hozzáköt 

küudug (-an, -id) fn – fürdőkályha, 

kályha 

käbed (-an, -oid) mn – 1. szép, 

2. nagyon szép, gyönyörű, ~ 

sä gyönyörű idő, 3. piros, világospiros, 

pirosas, pirospozsgás, 

~ad huled piros ajkak, 

kirb ~oiš rozišpäi csokor piros 

rózsákból, ~ mod pirospozsgás 

arc 

käbed||mod (-on, -oin) fn – szépség 

(személy) 

käbu (-n, -id) fn – toboz, fenyőtoboz 

◊ Käbu kuzespäi edahaks 

ei lankte. Az alma nem 

esik messze a fájától. (A toboz 

nem esik messze a fenyőtől.) 

käbu|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn 

– csipet 

käbu|ine II. (-ižen, -št, -ižid) mn 

– csipetnyi, ~ine solad egy 

csipetnyi só 

käbu||lind (-un, -uid) fn – keresztcsőrű 

(madár) 

käbäl (-an, -id) fn – mancs, láb 

(állat), seišta tagaižil ~il hátsó 

lábára áll 

kädeka|z (-han, -st, -hid) mn – 

ügyes, hozzáértő, jártas vmiben 

kädeto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

kéz nélküli, kar nélküli 

kädetusi hsz – kézről kézre, kézből 

kézbe 

kädu|z (-sen, -st, -sid) fn – mandzsetta, 

kézelő 

kägedu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

szándék 

kägen||täi (-n, -d) fn – kullancs 

käge|ta (-dab, -zi) ige – szándékozik, 

tervbe vesz, készül 

vmire, készülődik 

käg|i (-en, -id) fn – kakukk, ~en 

poigaižed kakukkfiókák 

käg|ä (-än, -id) fn – fogantyú, 

kilincs 

käm|en (-nen, -ent, -nid) fn – tenyér, 

avaitud ~en nyitott tenyér, 

leved ~en széles tenyér, 

täpsaita ~nel tenyérrel rácsap, 

lekever egy tenyerest

känd 152 käred 

känd I. (-on, -oid) fn – eset (nyelvtan) 

känd||- II. öet – eset- 

kända|i (-jan, -jid) fn – idegenvezető, 

gid 

kändand (-an, -oid) fn – 1. elfordulás, 

kanyarodás, kanyar, 

2. fordítás, átültetés, ~ väpsen 

kel’he fordítás vepsze 

nyelvre 

känd|elta (-leb, -li) ige – 1. mozgat, 

~elta jügedoid havadoid 

nehéz zsákokat mozgat, 2. elmozdít, 

helyét változtatja vminek, 

3. forgat, megfordít, 4. elfordít, 

bekanyarít 

känd|eltas (-lese, -lihe) vh ige – 

1. mocorog, 2. forog, forgolódik, 

~eltas uneta sijal álmatlanul 

forgolódik az ágyban 

kändlemato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – ragozhatatlan ~mad sanad 

ragozhatatlan szavak 

känd||lop (-un, -uid) fn – esetrag, 

esetvégződés 

kändlu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

ragozás, nimiden ~z névszóragozás 

kändmu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

fordulat, változás 

känd||sistem (-an) fn – esetrendszer 

käp (-in, -id) fn – bucka, halom, 

földhányás, kurgán 

käps|ta (-ab, -i) ige – 1. tipeg, 

totyog, 2. csetlik-botlik 

käpš (-un, -uid) fn – mancs, láb 

(állat), kanan ~ tyúkláb, csirkeláb 

kärau|ta (-dab, -zi) ige – 1. fordít, 

megfordít, 2. kifordít, ~ta 

kormanad zsebet kifordít, ~ta 

murgni visszájára fordít 

kärau|tas (-dase, -zihe) vh ige – 

fordul, elfordul, megfordul, ala 

~te! ne fordulj el! ~tas tagaze 

hátrafordul 

kärautel|das (-ese, -ihe) vh ige 

– hánykolódik, forgolódik, ~das 

sijal hánykolódik az ágyban, 

forgolódik az ágyban 

kärbha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– légy 

kärbäs||se|n’ (-nen, -n’t, -nid) fn 

– légyölő galóca 

kär|dä (-ib, -i) ige – 1. beköt, 

bekötöz, ~dä kät kezet bekötöz, 

2. bepólyál, beburkol, bugyolál, 

~dä pühkiruzuhu törülközőbe 

burkol, 3. becsomagol, 

~dä lahjbumagaha ajándékpapírba 

csomagol, díszpapírba 

csomagol, 4. gombolyít, 

felgombolyít, tekercsel, feltekercsel, 

csévél 

kär|däs (-iše, -ihe) vh ige – beleköt 

vkibe, vmibe, kötekedik 

käre (-gen, -gid) fn – fodor, fodrozódás 

käred (-an, -oid) mn – 1. agreszszív, 

erőszakos, 2. dühös, 3. 

gonosz 

käredas 153 käskii 

käredas hsz – agresszívan, erőszakosan 

käred||taba|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – gonosz természetű, ~ižed 

ristitud gonosz természetű emberek 

käredu|z’ (-den, -t) fn – dühöngés, 

tombolás 

käreg I. (-en, -id) fn – 1. csomagolás, 

2. tekercs 

käreg||- II. öet – csomagolás-, 

csomagoló- 

käreg||bumag (-an, -oid) fn – csomagolópapír 

käregoit|ta (-ab, -i) ige – dühít, 

dühösít, mérgesít, hergel, ~ta 

koirad dühíti a kutyát, hergeli 

a kutyát 

kärei|ta (-dab, -ži) ige – dühöng, 

mérgelődik, haragszik, ala ~da! 

ne mérgelődj! 

kärg (-en, -id) fn – fekete harkály 

käri|m (-men, -nt, -mid) fn – 1. 

kötszer, kötözőpólya, 2. csomagolás 

(burkolat), 3. gombolyag, 

tekercs 

kärind (-an, -oid) fn – 1. kötözése 

vminek, bekötözés, 2. csomagolása 

vminek, becsomagolás, 

3. felgombolyítás 

kärmeh (-en, -t, -id) fn – virágpor, 

pollen 

kärmehti|da (-b, -) ige – virul, 

kivirul, virágzik, kivirágzik 

kärmehtind (-an, -oid) fn – virágzás 

kärnäk (-on, -oid) mn – durva, 

kemény, nyers (tapintás), ~ hein 

durva szénaszál 

kärpišk (-on, -oid) fn – ránc, redő 

kärpiškoika|z (-han, -st, -hid) mn 

– ráncos, redőzött, aszott ~z 

käzi ráncos kéz 

kärpištu|da (-b, -i) ige – 1. ráncosodik, 

aszottá válik, 2. megereszkedik, 

vetemedik, megvetemedik, 

~da vihmaspäi az 

esőtől megvetemedik 

kärpištunu (-den, -t, -zid) mn – 

ráncos, redőzött, aszott 

kärz (-an, -id) fn – pofa, száj 

(állat) 

kärzaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

nagypofájú 

kärz||hodr (-an, -id) fn – szájkosár 

kertänd (-an, -oid) fn – 1. csavarás, 

becsavarás, 2. csavarozás, 

becsavarozás 

käsk (-ön, -öid) fn – 1. utasítás, 

rendelkezés, antta ~ utasítást 

ad, utasít, 2. parancs, parancsolat, 

südäimen ~ön mödhe 

a szív parancsa szerint, 3. törvény, 

~ön mödhe törvény szerint, 

törvény alapján 

käski|i I. (-jan, -joid) fn – parancsnok, 

vezető 

käski|i II. (-jan, -joid) mn – parancsoló, 

utasító, rendelkező, 

~i än’ utasító hangnem, parancsoló 

hangnem

käskiikund 154 käzipagin 

käskii||kund (-an, -id) fn – parancsnokság 

käskišt (-on, -oid) fn – 1. törvényhozás, 

2. törvénykönyv, 

törvénytár 

käsk||kirj (-an, -oid) fn – szabályzat 

käskmali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– kényszerű, ~ne ližalebu rados 

kényszerű állásidő a munkában 

käskmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– spontán 

käskmatomu|z (-den, -t) fn – 

spontaneitás 

käsk|ta (-eb, -i) ige – 1. utasít, 

elrendel, előír, 2. parancsol, 

3. megbíz vkit, 4. kényszerít, 

kötelez vmire 

käsktud in – kényszerített, kikényszerített, 

kényszeres, ~ rad 

kényszermunka 

kä|zi (-den, -t, -zid) fn – kéz, 

antta ~t kezet ad, kezet nyújt, 

astta ~zi ~des kéz a kézben 

jár, hur ~zi bal kéz, kebnas 

~despäi könnyű kézzel, könynyeden, 

kävelta kalu ~des 

kezében bottal sétál, lenda ~zi 

kezet emel, felemeli a kezét, 

luja ~zi erős kéz, maihutada 

~zi int a kezével, oiged ~zi 

jobb kéz, otta ~des kézbe fog, 

panda alaižed ~dehe, panda 

kindhad ~dehe kesztyűt húz a 

kezére, kesztyűt vesz, pesta 

~ded kezet mos, rušta ~ded 

kiszabadítja a kezét, sada ~dhe 

kézbe vesz, tacta ~del kezet 

nyújt 

käzi||- II. öet – rendelkezésre álló, 

készen álló, kész- 

käzi||azoti|m (-men, -nt, -mid) fn 

– kézifék 

käzi||čas|ud (-uid) tsz fn – karóra 

käzidu|da (-b, -i) ige – fog, hozzáfog, 

kezd, nekifog, hozzákezd, 

belekezd, ~da radho, 

~da töhö munkához fog 

käzi||išk (-un) fn – eljegyzés, 

kézfogó, tedotada ~us eljegyzést 

bejelent 

käzi||kirjutu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– 1. kézírás, 2. kézirat, 3. piszkozat 

käzi||likund (-an, -oid) fn – taglejtés, 

kézmozdulat, gesztus 

käzi||likundišt (-on, -oid) fn – 

gesztikulálás, gesztikuláció, taglejtés 

käzi||maks (-un, -uid) fn – készfizetés 

käzi||mäč (-un) fn – kézilabda 

(sport), väta ~ul kézilabdát játszik 

käzi||mäč||vända|i (-jan, -jid) fn 

– kézilabdázó (sportoló) 

käzi||möhkin hsz – kézbesítve, 

saját kezéhez 

käzi||pagin (-an, -oid) fn – jelnyelv 

käzipaik 155 kävuda 

käzi||paik (-an, -oid) fn – törölköző, 

kéztörlő 

käzi||pu|d (-id) tsz fn – kapaszkodó, 

korlát, karfa 

käzi||raud|ad (-oid) tsz fn – bilincs, 

kézbilincs, toda ~oiš bilincsben 

elvisz, bilincsben elvezet 

käzi||reng|az (-han, -ast, -hid) fn 

– karkötő, karperec, kuldaine 

~ arany karkötő 

käzi||ter|a (-an, -oid) fn – kézfej 

käzi||tö (-n, -id) fn – 1. kézimunkázás, 

2. kézimunka 

käzi||tö||urok (-an, -oid) fn – 

kézimunka óra 

käzi||voi|že (-šken, -žet, -škid) fn 

– kézkenőcs, kézre való krém 

käzn (-an, -id) fn – nyírfagomba 

kä|ta (-ndab, -ndi) ige – 1. hajlít, 

görbít, hajt, összehajt, ~ta 

bembloid íve(ke)t hajlít, ~ta 

lehtpol’ lapot összehajt, 2. kanyarodik, 

elkanyarodik, fordul, 

fordít, ~ta hurale balra 

kanyarodik, ~ta oiktale jobbra 

kanyarodik, ~ta sauman 

taga a sarkon túl elkanyarodik, 

3. fordít, lefordít, átültet, 

~ta tekst szöveget lefordít, 

~ta vengrijan kel’he magyar 

nyelvre fordít, ~ta vepsän 

kel’he vepsze nyelvre fordít, 

4. átváltoztat, átalakít 

kä|tas (-ndase, -ndihe) vh ige – 

1. hajlik, hajladozik, elhajlik, 

2. fordul, elfordul, megfordul, 

3. átfordul, 4. átváltozik, átalakul, 

5. apellál, szóvá tesz, 

hivatkozik vmire, fellebbez 

kät|te I. (-ken, -tet, -kid) fn – 

bölcső, likutada ~kes bölcsőben 

ringat 

kätte||- II. öet – bölcső- 

kätte||pajo (-n, -id) fn – bölcsődal 

käveleht|ta (-ab, -i) ige – járkál, 

megmozgatja a tagjait 

kävelend (-an, -oid) fn – gyaloglás, 

gyalogjárás, járás, járkálás 

kävelzoit|ta (-ab, -i) ige – kivezet, 

szabadba visz, sétáltat (állatot) 

kävel|ta (-eb, -i) ige – 1. gyalogol, 

sétál, 2. kirándul, 3. vándorol, 

4. kóborol, kószál, csatangol, 

csavarog 

kävelu|z I. (-sen, -st, -sid) fn – 

1. gyaloglás, séta, sétálás, 2. 

kirándulás 

käveluz||- II. öet – gyalog-, gyalogos, 

séta- 

käveluz||hašk (-un, -uid) fn – 

sétalépés, ~uil sétalépésben 

käveluz||palik (-on, -oid) fn – 

sétapálca, sétabot 

käveluz||sild (-an, -oid) fn – gyaloghíd, 

gyalogoshíd 

kävu|da (-b, -i) ige – 1. jár, eljár 

vhová, megy, elmegy, ~da 

sodaha háborúba megy, ~da

kävui 156 kävutoitta 

školha iskolába jár, ~da vedele 

vízért megy, 2. jár, működik 

(szerkezet), časud ~ba 

jár az óra, časud ~ba oikti az 

óra pontosan jár 

kävu|i (-jan, -jid) fn – látogató, 

vendég 

kävui||mär (-an, -id) fn – látogatószám, 

látogatóforgalom 

kävund (-an, -oid) fn – látogatás 

kävut|ada (-ab, -i) ige – 1. használ, 

alkalmaz, 2. igénybe vesz 

kävutami|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– alkalmazása vminek 

kävutand (-an) fn – 1. használat, 

alkalmazás, vajehnikoiden 

~ szótárhasználat 

kävutoitand (-an) fn – használat, 

felhasználás, alkalmazás 

kävutoit|ta (-ab, -i) ige – használ, 

felhasznál, alkalmaz, igénybe 

vesz vmit, él vmivel, ~ta 

tarbhaižid tedoid a megfelelő 

tudományokat alkalmazza 

laba 157 ladindznam 

lab|a (-an, -oid) fn – lábfej 

labid (-on, -oid) fn – 1. lapát, 2. 

ásó, kaida mad ~ol ásóval 

ássa a földet 

labirint (-an, -oid) fn – labirintus, 

útvesztő, segoida tehuziden 

~aha eltéved az utak labirintusában, 

eltéved az utak 

útvesztőjében 

laborant (-an, -oid) fn – laboráns, 

~an rad a laboráns munkája 

laboratori|i (-jan, -joid) fn – laboratórium, 

himijan ~i kémiai 

laboratórium 

laboratorijan mn – laboratóriumi, 

~jan rad laboratóriumi 

munka 

laboratori|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– laboratóriumi, ~ne rad laboratóriumi 

munka 

labot|ada (-ab, -i) ige – szétlapít, 

szétnyom 

labot|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

szétlapul 

lač (-un, -uid) fn – kád, dézsa, 

vedesine ~ vizes kád, vizes dézsa 

lačak (-on, -oid) mn – homorú, 

bučin ~od bokad a hordó homorú 

oldala 

lad (-un, -uid) fn – 1. alkat, jelleg, 

arculat, kinézet, 2. mód, 

L 

stílus, endevanhal ~ul régi módon, 

régi stílusban 

ladeh I. (-en, -t, -id) fn – eszköz, 

műszer, készülék 

-||ladeh II. (-en, -t, -id) öut – 

-készülék 

ladehišt (-on) fn – berendezés, 

gépezet, nügüd’aigaine ~ korszerű 

berendezés 

ladi|da (-b, -) ige – 1. rendez, elrendez, 

lerendez, szervez, megszervez, 

~da kanzelo rendezi 

a családi életét, 2. engesztel, 

kiengesztel, megbékít, 3. ráhangol, 

4. megpróbál, megkísérel, 

5. szándékozik, 6. elboldogul 

vmivel, megbirkózik 

vmivel, ~da kaik koditegod 

az összes házi feladattal megbirkózik 

ladi|das (-še, -he) vh ige – 1. öszszebékül, 

megbocsát, kiengesztelődik, 

kiegyezik, 2. megállapodik 

vmiben, beleegyezik 

vmibe, 3. ráhangolódik 

ladi|i (-jan, -joid) fn – szervező, 

rendező (személy) 

ladind (-an, -oid) fn – 1. elrendezés, 

lerendezés, konfliktan 

~ a konfliktus elrendezése, 2. 

megegyezés 

ladind||znam (-an, -oid) fn – 

egyezményes jel

ladukaz 158 lahota 

laduka|z (-han, -st, -hid) mn – 

jó minőségű 

ladun||mär (-än, -id) fn – a minőség 

foka, minőségi fokozat 

ladv (-an, -oid) fn – 1. csúcs, 

vminek a csúcsa, vminek a hegye, 

pedajan ~ az erdei fenyő 

csúcsa, 2. csúcspont, 3. korona, 

pun ~ a fa koronája 

lagedišt (-on) fn – nyílt tér, szabad 

tér, nagy térség, végtelen 

tér 

lagedu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 

nyílt tér, szabad tér, nagy térség, 

végtelen tér 

lage|r’ (-rin, -rid) fn – tábor, vedäda 

keza ~riš táborban tölti 

a nyarat 

lag|i (-en, -id) fn – mennyezet, 

plafon 

lagi||lamp (-an, -oid) fn – csillár, 

mennyezeti lámpa, függőlámpa, 

viritada ~ felkapcsolja 

a csillárt, felgyújtja a csillárt 

lagit|ada (-ab, -i) ige – elétárul, 

megjelenik, feltűnik, sil’miden 

edes ~ada a szeme elé tárul 

lahed (-an, -oid) mn – friss, üde, 

élénk 

lahj (-an, -oid) fn – 1. ajándék, 

sada ~aks ajándékba kap, 2. 

adomány, 3. jutalom, díj, 4. 

adottság, tehetség 

lahjakahu|z’ (-den, -t) fn – 1. 

ajándékozás, 2. adományozás, 

3. adottság, tehetség, harv ~z’ 

ritka tehetség 

lahjaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

tehetséges, nagy tehetségű, 

~had lapsed tehetséges gyerekek 

lahjan||sa|i (-jan, -jid) fn – díjnyertes, 

díjazott, érmes (versenyző) 

lahjato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

1. tehetségtelen, 2. hozzá nem 

értő, kontár, ~i tego kontár 

munka 

lahjavu|z’ (-den, -t, -zid) fn – tehetség, 

adottság 

lahj||kirjutez||bumag (-an, -oid) 

fn – adománylevél 

lahjoi|ta (-čeb, -či) ige – 1. ajándékoz, 

odaajándékoz, megajándékoz, 

~ta änikoid virágot 

ajándékoz, 2. adományoz, odaadományoz 

lahj||pauk (-an, -oid) fn – jutalmazás, 

jutalomfizetés, tehta 

~as jutalmazást tart, jutalmazást 

rendez 

lahk (-on, -oid) fn – padlódeszka 

lahn (-an, -oid) fn – dévérkeszeg 

(hal), sanged ~ kövér dévérkeszeg 

laho (-n, -oid) mn – korhadt, elkorhadt, 

megkorhadt 

lahodu|da (-b, -i) ige – korhad, 

elkorhad, megkorhad 

laho|ta (-dub, -dui) ige – korhad, 

elkorhad, megkorhad 

laht 159 lak 

laht (-en, -id) fn – öböl, järven 

~es a tó öblében 

laid (-an, -oid) fn – 1. fedélzet, 

2. plató, 3. fennsík, 4. vminek 

a síkja 

la|ida (-jib, -ji) ige – szid, szidalmaz, 

becsmérel, átkoz 

la|idas (-jiše, -jihe) vh ige – 

szitkozódik, átkozódik, ala ~jide! 

ne szitkozódj! ne átkozódj! 

laih (-an, -oid) mn – szikár, sovány, 

ösztövér, vézna, ~ hebo 

gebe, sovány ló 

laihahk (-on, -oid) mn – szikár, 

sovány 

laihtu|da (-b, -i) ige – lefogy, 

lesoványodik, ~da läžundan 

jäl’ghe betegséget követően 

lefogy, betegség után lesoványodik 

laihu|z’ (-den, -t) fn – soványság, 

véznaság 

lainaht|ada (-ab, -i) ige – kortyol, 

kortyint, hörpint, ~ada 

vet vizet kortyol 

lain|ata (-dab, -zi) ige – nyel, 

lenyel 

laindu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

korty, kortyintás, ~z vet egy 

korty víz 

lain|eh (-hen, -eht, -hid) fn – 

hullám, ajada vast ~hid hullámokkal 

szemben halad, čibuda 

~hil hullámokon ringatózik, 

hullámokon himbálózik 

lainheka|z (-han, -st, -hid) mn – 

hullámzó, hullámos, ~z meren 

laid hullámzó tengerfelszín, 

a tenger hullámzó síkja 

lainhen||murenda|i (-jan, -jid) fn 

– hullámtörő gát, hullámtörő 

móló, hullámtörő 

lainhen||vui|tte (-ččen, -ttušt, -ččid) 

mn – hullámos, hullámalakú, 

hullámszerű 

lainištu|da (-b, -i) ige – hullámzik, 

hullámosodik, järv ~b 

hullámzik a tó 

lainištu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

hullámzás, meren ~z a tenger 

hullámzása 

laiv (-an, -oid) fn – hajó 

laivan||lav|a (-an, -oid) fn – hajófedélzet, 

fedélzet 

laivišt (-on, -oid) fn – hajóhad, 

hajóflotta, flotta 

laiv||kävund (-an, -oid) fn – navigáció, 

~an avaiduz a navigáció 

felfedezése 

laiv||matk (-an, -oid) fn – hajóút, 

hajókázás, hajózás, lähtta 

~aha hajóútra indul 

laiv||pord|had (-hid) tsz fn – hajólépcső, 

hajófeljárat 

laiv||priha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– hajósinas 

lajind (-an, -oid) fn – szitok, 

szitkozódás, tactas ~anke szitkokat 

szór 

lak (-un, -uid) fn – lakk, katta 

~ul lakkal bevon

laks 160 lapak 

laks (-on, -oid) fn – szakadék, 

szurdok, horhos, kanyon, vízmosás 

lakui|ta (-čeb, -či) ige – lakkoz, 

belakkoz 

lakuitud in – lakkozott, lakk-, ~ 

kengäd lakkcipő 

lam|ad (-oid) tsz fn – felhagyott 

földdarab, felhagyott parcella 

laman I. (-an, -oid) fn – süketnéma 

(személy) 

laman II. (-an, -oid) mn – süketnéma 

lamantu|da (-b, -i) ige – megnémul, 

elnémul 

lamb|az (-han, -ast, -hid) fn – 

birka, juh, kerita ~hid birkát 

nyír, nyírja a birkákat 

lambaz||kogo (-n, -id) fn – birkanyáj, 

juhnyáj 

lambaz||liha (-n) fn – birkahús, 

keitoz ~späi birkahúsleves 

lambaz||vill (-an) fn – birkagyapjú, 

gyapjú 

lambha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– barka, raidan ~ižed fűzbarka, 

a fűzfa barkája 

lambhiden||paim|en (-nen, -ent, 

-nid) fn – juhász, pásztor 

lamp (-an, -oid) fn – lámpa, sambuta 

~ kikapcsolja a lámpát, 

eloltja a lámpát, leoltja a lámpát 

lampan||katu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – lámpaernyő, ernyő, lámpabúra, 

búra 

lanc|ad (-oid) tsz fn – lancier 

(angol tánc), kargaita ~oid lanciert 

táncol 

land|eh I. (-hen, -eht, -hid) fn – 

csípő, felsőcomb (testrész), 

käded ~hile! kezeket a csípőkre! 

levedad ~hed széles 

csípő 

landeh||- II. öet – csípő- 

landeh||lu (-n, -id) fn – csípőcsont 

landeh||niveleh (-en, -t, -id) fn – 

csípőízület 

lang (-an, -oid) fn – 1. fonal, 

fonál, cérna, ~an vihtäk fonalgombolyag, 

2. zsinór, 3. vezeték 

lan|geta (-kteb, -ksi) ige – 1. 

esik, leesik, hull, lehull, omlik, 

leomlik, ~geta čudho ámulatba 

esik, csodálatba esik, ~geta 

maha földre esik, földre 

hull, ~geta opalaha bánatba 

esik, szomorúságba esik, rosa 

~kteb hull a harmat, 2. belefolyik, 

beleömlik, ~geta järvhe 

a tóba ömlik, 3. befolyásol 

vmit 

lanktend (-an) fn – 1. leesés, lehullás, 

2. elesettség, lábáról való 

leesés, összeomlás, 3. omlás, 

4. áradás 

lap (-an, -oid) fn – csat, kapocs, 

hobed ~ ezüst csat 

lapak (-on, -oid) mn – lapos, ~ 

katuz lapostető 

lapištada 161 lapsestada 

lapišt|ada (-ab, -i) ige – harap, 

elharap 

lapošt|ada (-ab, -i) ige – 1. öszszekapcsol, 

összetűz, ~ada lehtpoled 

kingitimel kapoccsal 

összetűzi az oldalakat, 2. öszszehúz, 

összefog vmit, 3. szorít, 

összeszorít, sűrít, összesűrít, 

tömörít, összetömörít 

lapoštu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

görcs 

la|ps’ I. (-psen, -st, -psid) fn – 

gyerek, gyermek, antta ~psile 

bobaižed játékokat ad a 

gyerekeknek, armastada ~psid 

szereti a gyerekeket, armotoi 

~ps’ árvagyerek, holduda ~psiš 

gyermekeket gondoz, gyerekeket 

ápol, ~psiden ilotesed 

gyermektréfák, imii ~ps’ szopósgyerek, 

jalo ~ps’ eleven 

gyerek, eleven gyermek, kacta 

~st gyerekre felügyel, kazvatada 

~psed gyerekeket nevel, 

~psiden kazvatuz gyermeknevelés, 

kel’ta ~st megnyugtatja 

a gyereket, kengitada 

~psid cipőt ad a gyerekekre, 

koumevozne ~ps’ hároméves 

gyermek, kundlematoi 

~ps’ engedetlen gyermek, kül’betada 

~st fürdeti a gyereket, 

lastitada ~psid dédelgeti a 

gyerekeket, likutada ~st kätkes 

bölcsőben ringatja a gyereket, 

mam i ~ps’ anya és 

gyermeke, ~psiden päivkodi 

óvoda, rušitada ~ps’ alasti a 

gyereket meztelenre vetkőzteti, 

sündutada ~ps’ gyermeket 

szül, vagahaine ~ps’ csöppség, 

apróság 

laps’||- II. öet – gyerek-, gyermeklaps’||aig 

(-an) fn – gyermekkor, 

gyerekkor, holetoi ~ gondtalan 

gyermekkor 

lapsaigan mn – gyerekkori, gyermekkori, 

~an sebranik gyermekkori 

barát, ~an voded gyerekkori 

évek 

lapseli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. gyermeki, ~žed mel’pidod 

gyermeki tekintetek, gyermeki 

pillantások, 2. gyermeteg, 

naiv ~ne küzund gyermeteg 

kérdés, naiv kérdés 

lapsen||- öet – gyermek-, gyereklapsen||kacu|i 

(-jan, -jid) fn – 

dajka, dada, gyermekgondozó, 

rata ~jan dajkaként dolgozik, 

dadaként dolgozik 

lapsen||leka|r’ (-rin, -r’t, -rid) fn 

– gyermekorvos, gyerekorvos, 

gyermekgyógyász, gyerekgyógyász 

lapsen||söm (-än, -id) fn – gyermekélelmiszer, 

gyermektápszer, 

gyermektáplálék 

lapsest|ada (-ab, -i) ige – gyerekeskedik

lapsetoi 162 laskvas 

lapseto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

gyermektelen, ~i kanz gyermektelen 

család 

laps’||igä (-n) fn – gyermekkor, 

gyerekkor 

lapt (-an, -oid) fn – 1. vminek 

az oldala, 2. vminek a pereme 

laptali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

külső, mellék-, oldalsó, oldal- 

laptas hsz – oldalt, féloldalt, 

oldalvást 

laptaspäi hsz – oldalról, tulda 

~ oldalról közelít 

lapt|ižed (-ižid) tsz fn – egymás 

tenyereinek összeütése (köszöntés, 

játék, tánc) 

lasica|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

menyét 

lask|av (-van, -void) mn – gyengéd, 

gyöngéd, becéző, kényeztető, 

dédelgető, cirógató, ~ kosketand 

gyengéd érintés, cirógató 

érintés 

laske msz – 1. helyes, rendben, 

jól van, oké, 2. hadd 

laskeli|ne (-žen -št, -žid) mn – 

megengedett, ~ne zellän mär 

megengedett gyógyszeradag 

laskemi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

esés, leesés, csökkenés, arvoiden 

~ne árcsökkenés 

laskend (-an, -oid) fn – 1. engedélyezés, 

2. leengedés, esés, 

leesés, zuhanás, arvoiden ~ árzuhanás, 

3. vminek a lebukása, 

napnyugta, naplemente, 4. 

lemerítés, ~ vedhe vízbemerítés 

lasket|ada (-ab, -i) ige – 1. lerak, 

lerakodik, kirak, kirakodik, 

2. leszerszámoz, ~ada 

hebo lovat leszerszámoz, 3. 

lehajt, lehorgaszt, ~ada pä lehorgasztja 

a fejét, 4. lejjebb 

visz, leszállít, 5. csökkent, 

~ada hibjanžar csökkenti a 

test hőmérsékletét, csökkenti 

a testhőt 

lasketi|m (-men, -nt, -mid) fn – 

ejtőernyő 

laskm (-an, -oid) fn – 1. leömlés, 

kiömlés, kiáradás, 2. ledőlés, 

3. lavina, áradat, omlás, 

4. napnyugta, naplemente 

laskmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– 1. nem engedélyezett, engedélyezetlen, 

engedély nélküli, 

~i metod nem engedélyezett 

eljárás, 2. törvénytelen, 

jogtalan, ~i mecančapand 

törvénytelen erdőirtás 

lask|ta (-eb, -i) ige – 1. enged, 

leenged, ereszt, leereszt, 2. 

enged, megenged vmit, 3. belemerít, 

belemárt, beleenged, 

~ta vedhe vízbe merít 

lask|tas (-ese, -ihe) vh ige – 1. 

leereszkedik, 2. lebukik (nap) 

laskvas hsz – gyengéden, gyöngéden, 

becézőn, kényeztetve, 

dédelgetve, kacuhtada ~ gyengéden 

néz rá 

laskvezi 163 laudsein 

lask||ve|zi (-den, -t) fn – apály, 

~den aig apály ideje 

lastit|ada (-ab, -i) ige – becéz, 

becézget, dédelget, kényeztet, 

cirógat, simogat, ~ada kaži 

macskát simogat, ~ada lapsid 

dédelgeti a gyerekeket 

lastu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

tábla, táblácska, (kis) tábla (csokoládé) 

lastv|od (-oid) tsz fn – rozspelyva, 

rozspolyva 

lašk I. (-an, -oid) fn – lusta, henye, 

tunya, naplopó (személy) 

◊ Laškale kaiken: huba sä. 

Naplopónak mindig rossz az 

idő. 

lašk II. (-an, -oid) mn – lusta, 

henye, tunya, naplopó, rest, ~ad 

openikad lusta tanulók, tunya 

tanulók 

laškas hsz – lustán, henyélve, 

tunyán, restül, rata ~ lustán 

dolgozik, restül dolgozik, tunyán 

dolgozik 

laškmu|z’ (-den, -t) fn – lustaság, 

henyeség, tunyaság, naplopás, 

restség 

laškot|ada (-ab, -i) fn – henyél, 

lustálkodik, tunyul, lopja a napot 

laškotel|das (-ese, -ihe) vh ige – 

henyél, lustálkodik, tunyul, lopja 

a napot 

lašktu|da (-b, -i) ige – ellustul, 

ellustálkodik 

lazer (-an) fn – lézer, tervehtoitta 

~al lézerrel kezel, lézerrel 

gyógyít 

lazer||sädeg (-en, -id) fn – lézersugár 

latinan mn – latin, ~ kel’ latin 

nyelv 

latk (-an, -oid) fn – felfújt (étel) 

Latvia (-n) fn – Lettország 

latviala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – lett (személy) 

latviala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – lett, lettországi 

latvian mn – lett, lettországi, ~ 

kel’ lett nyelv 

lauč (-an, -oid) fn – pad, lóca, 

ištta ~as padon ül 

lauč||voibišteli|i (-jan, -joid) fn 

– szurkoló (sport) 

laud I. (-an, -oid) fn – 1. deszka, 

kuzižed ~ad fenyődeszkák, 

2. tábla, kirjutada melal 

~ale krétával ír a táblára, 3. 

asztal, heitta pühkim ~alpäi 

leszedi a terítőt az asztalról 

laud||- II. öet – deszka, deszkából 

készült 

laudasi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

deszka-, deszkából készült, ~ne 

lava deszkapadló 

laud||kund (-an, -id) fn – 1. bizottság, 

2. zsűri, ~an arvostelend 

a zsűri értékelése, a zsűri 

bírálata 

laud||sein (-än, -id) fn – deszkafal

lauhtuda 164 legend 

lauhtu|da (-b, -i) ige – megnyugszik, 

lecsillapodik, lecsendesedik 

lauk (-an, -oid) fn – üzlet, bolt 

laun|da (-ub, -ui) ige – kukorékol 

laut (-an, -oid) fn – 1. tutaj, 2. 

komp, komphajó, ehtatadas 

~al komppal kel át, kompon 

kel át 

lav|a (-an, -oid) fn – 1. padló, 

padlódeszka, 2. pódium 

lava||hurs|t’ (-tin, -tid) fn – futószőnyeg, 

kirjavad ~tid színes 

futószőnyegek, tarka futószőnyegek 

lava||ruzu (-n, -id) fn – felmosórongy, 

feltörlőrongy 

lavr (-an, -oid) fn – babér, ~an 

lehtesed babérlevelek 

lavr||lehtez (-sen, -st, -sid) fn – 

babérlevél 

lavr||venc (-an, -oid) fn – babérkoszorú 

lebaht|ada (-ab, -i) ige – megpihen, 

lélegzethez jut, szünetet 

tart 

lebahtu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

megpihenés, lélegzethez jutás, 

szünettartás 

lebai|tas (-dase, -žihe) vh ige – 

1. pihen, lepihen, megpihen, 

kipiheni magát, 2. üdül, felüdül 

lebdu|da (-b, -i) fn – kibomlik, 

kibontakozik 

le|be (-pken, -bet, -pkid) fn – szoknya 

◊ Hän pidäse maman lepkes. 

Az anyja szoknyájába kapaszkodik. 

Ozad ed omble lepkehe. 

A boldogságot nem varrják 

a szoknyához. 

lebu (-n, -id) fn – üdülés, pihenés 

lebu||bumag (-an, -oid) fn – üdülési 

beutaló, üdülési utalvány, 

üdülési csekk 

lebu||išti|m (-men, -nt, -mid) fn 

– karosszék, ištta ~mes karosszékben 

ül, libuda ~mespäi 

feláll a karosszékből 

lebu||kesku|z (-sen, -st, -sid) fn 

– 1. üdülőhely, 2. fürdőhely 

lebu||kodi (-n, -d) fn – üdülőház, 

üdülő (épület) 

lebu||kuro (-n) fn – nyugalom 

lebu||matk (-an, -oid) fn – kirándulás, 

túra, ~ mecha erdei 

kirándulás, erdei túra 

lebu||päiv (-än, -id) fn kimenőnap 

lebuta hsz – non stop, megállás 

nélkül, szünet nélkül, lugeda 

~ täuden päivän egész nap 

megállás nélkül olvas 

led (-on, -oid) mn – homokos, homok-, 

~ ma homokos föld, homokos 

talaj 

led||pöud (-on, -oid) fn – homokos 

föld 

leg (-an, -oid) fn – heveder, kötelék, 

kötőfék 

legend (-an, -oid) fn – legenda 

legendarine 165 lehtpol’ 

legendari|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– legendás, ~žed vägevad tegod 

legendás hőstettek 

lehm (-än, -id) fn – tehén, kuhmoi 

~ szarvatlan tehén, lüpsta 

~id tehenet fej, megfeji a 

teheneket 

lehmusi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

hársfa, hársfából való, hársfából 

készült, ~žed laudad hársfadeszkák 

lehmu|z (-sen, -st, -sid) fn – hárs, 

hársfa, ~sen änikod hársfa virága 

lehmuz||kujo (-n, -id) fn – hársfasor 

lehmuz||le|m’ (-men, -nt, -mid) 

fn – hársfafőzet, hársfatea 

lehmuz||me|zi (-den, -t) fn – hársméz 

lehmuz||änik|od (-oid) tsz fn – 

hársvirág, hársfavirág 

lehmän||liha (-n) fn – marhahús, 

pada ~späi marhasült, 

marhapecsenye 

leht (-en, -id) fn – levél (csak 

növény) 

lehtel|ta (-eb, -i) ige – lapoz, átlapoz, 

~ta kirjad lapozza a 

könyvet 

lehtesen||lähtend (-an, -oid) fn 

– levélhullás 

lehtesen||ozuti|m (-men, -nt, -mid) 

fn – könyvjelző, mujukaz ~ 

színes könyvjelző, znamoita 

tarbhaine lehtpol’ ~mel a meg- 

felelő oldalt megjelöli könyvjelzővel 

lehte|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

levél (növény), 2. lap, könyvlap, 

2. újság, hírlap, lap ◊ 

Hän säraidab kuti haban lehtez. 


lehtez||pu (-n, -id) fn – lombos 

fa 

lehtez||stol (-an, -oid) fn – újságos 

asztal 

lehtik (-on, -oid) fn – füzet, irka 

lehtik||hodr (-an, -id) fn – irattartó, 

iratdosszié 

lehtik||kirj (-an, -oid) fn – brosúra 

lehtišt (-on, -oid) fn – 1. lomb, 

lombozat, pakuštunu ~ megsárgult 

lomb, 2. sajtó 

lehtišton||lähtend (-an, -oid) fn 

– lombhullás, ~an aigan lombhullás 

idején 

leht||kalendar’ (-rin, -rid) fn – 

asztali naptár, falinaptár, téphető 

lapokból álló naptár 

leht||kirjute|z (-sen, -st, -sid) fn 

– jegyzet, feljegyzés 

leht||ku|z’ (-zen, -st, -sid) fn – 

vörösfenyő 

leht||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn – 

újságíró, hírlapíró, zsurnaliszta, 

publicista 

leht||po|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 

oldal, lap, ezmäižel ~lel az 

első oldalon, jäl’gmäižel ~lel

lehtraud 166 leikata 

az utolsó oldalon, toižel ~lel a 

következő oldalon 

leht||raud (-an) fn – lemezvas, 

vaslemez 

leib I. (-än, -id) fn – kenyér, kahnak 

~ száraz kenyér, must ~ 

feketekenyér, paštta ~ päčiš 

kenyeret kemencében süt, supal 

~äd egy szelet kenyér, 

vauged ~ fehérkenyér, verez 

~ friss kenyér ◊ Anda meile 

tämbei jogapäiväine leib! Mindennapi 

kenyerünket add meg 

nekünk ma! 

leib||- II. öet – kenyér-, kenyeres, 

pék- 

leib||bibaleh (-en, -t, -id) fn – 

kenyérkaréj, kenyérszelet 

leib||kaiči|m (-men, -nt, -mid) fn 

– kenyértároló, kenyértartó 

leib||kogo (-n, -id) fn – gabonaboglya 

leib||korišk (-on, -oid) fn – 1. 

sercli, gyürke, kenyér csücske, 

kenyér sarka, kenyérvég, 

2. kenyérhéj, hruputada kuivad 

~od száraz kenyérhéjat 

rágcsál 

leib||lauk (-an, -oid) fn – péküzlet, 

pékbolt, kenyérbolt, kenyérüzlet 

leib||muru (-n, -uid) fn – kenyérmorzsa 

leib||nižunik (-an, -oid) fn – zsúrkenyér, 

büfékenyér, hosszúkás 

fehérkenyér 

leib||paštam (-on, -oid) fn – pékség, 

kenyérsütöde 

leib||plot (-un, -uid) fn – kenyérvekni 

leib||pärp (-un, -uid) fn – kerek 

kenyérvekni 

leib||stauc (-an, -oid) fn – kenyereskosár, 

kenyérkosár, kenyértartó 

leib||supal (-an, -oid) fn – kenyérszelet, 

kenyérdarab 

leibäka|z (-han, -st, -hid) mn – 

termékeny, bő termésű, ~z voz’ 

termékeny év 

leibän||pašta|i (-jan, -jid) fn – 

pék 

leibän||paštam (-on, -oid) fn – 

pékség, kenyérsütöde, rata ~os 

pékségben dolgozik, kenyérsütödében 

dolgozik 

leihaht|ada (-ab, -i) ige – fellángol, 

fellobban, kigyullad, meggyullad 

leih|ta (-ub, -ui) ige – lobog, 

leng 

leik (-an, -oid) fn – tölcsér, valada 

läbi ~as tölcséren át önt, 

tölcséren keresztül tölt 

leik|ata (-tab, -si) ige – 1. vág, 

kivág, levág, felvág, nyír, lenyír, 

szel, szeletel, szétvág, 

~ata künded körmöt vág, 

körmöt levág, ~ata leibäd 

kenyeret vág, kenyeret szel, 

~ata normed füvet vág, gyepet 

nyír, 2. szab, kiszab, 3. 

leikatuz 167 lesk 

műt, megműt, operál, megoperál 

leikatu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

vágás, nyírás, 2. műtét, operáció 

leikatuz||erišt (-on, -oid) fn – 

műtőrészleg 

leiko||tartuti|m (-men, -nt, -mid) 

fn – sebtapasz, leukoplaszt 

leiktand (-an, -oid) fn – vágás, 

irtás 

leim (-un, -uid) fn – folt, pecsét 

leka|r’ (-rin, -rid) fn – orvos, doktor, 

orvosdoktor, lähtta ~rinnoks, 

mända ~rinnoks orvoshoz 

megy 

lekarin||tarkištu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – orvosi vizsgálat 

lekci|i (-jan, -joid) fn – előadás, 

felolvasás, melentartuižed ~jad 

érdekes előadások 

lektor (-an, -id) fn – 1. adjunktus 

(oktatói fokozat), 2. anyanyelvű 

nyelvtanár 

le|m’ (-men, -nt, -mid) fn – 1. 

erőleves, húsleves, halleves, 2. 

főzet 

lemboi (-n, -d) fn – ördög 

lendaht|ada (-ab, -i) ige – felrepül, 

felszáll, felröppen 

lendahtu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

felrepülés, felszállás 

lenda|i (-jan, -jid) fn – pilóta, repülő 

(személy) 

lendand (-an, -oid) fn – 1. emelés, 

felemelés, felrakás, 2. fel- 

repülés, felszállás, repülőgép 

indulása, 3. repülés, 4. röppálya, 

ambusen ~ a lövedék röppályája 

lendand||paha||rub|i (-en) fn – bárányhimlő, 

läžuda ~es megbetegszik 

bárányhimlőben 

lendand||tandreh (-en, -t, -id) fn 

– repülőtér 

lend||boba|ine (-ižen, -št, ižid) fn 

– repülőmodell, játékrepülő 

lend|eltas (-lese, -lihe) vh ige – 

repül, röpül, száll 

lendi|m (-men, -nt, -mid) fn – repülőgép, 

repülő (jármű) 

lend||mäč (-un, -uid) fn – röplabda 

lend||mäč||sänd|od (-oid) tsz fn 

– röplabdaszabályok 

lend||mäč||tandreh (-en, -t, -id) 

fn – röplabdapálya 

lend||mäč||vänd (-on, -oid) fn – 

röplabdajáték 

lenta|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

szalag, pal’mikod ~ižidenke 

copfok szalagokkal, szalagos 

copfok 

lep (-än, -id) fn – éger, égerfa 

lepišt (-on, -oid) fn – égerfaerdő 

lep||se|n’ (-nen, -n’t, -nid) fn – 

ízletes rizike (gomba) 

lep||žom (-an, -id) fn – égerfaerdő 

lesk (-en, -id) fn – özvegy, özvegyember, 

eläda ~en özvegyen 

él

leskiak 168 levenzoitta 

leski||ak (-an, -oid) fn – özvegyasszony, 

jäda ~aks özvegyasszony 

marad 

lesku|z (-sen, -st, -sid) fn – láng, 

tohusen ~z gyertya lángja, 

gyertyaláng 

le|zi (-den, -t, -zid) fn – tűzhely 

le|ta (-ndab, -ndi) ige – 1. repül, 

száll, felrepül, felszáll, ~ta lendimel 

repülőgéppel repül, 2. 

emel, felemel, feltesz, felrak, 

~ta arvod árakat emel, ~ta 

käzi felemeli a kezeit, felteszi 

a kezeit, ~ta pauk bért emel, 

3. (házat) emel, épít, 4. feltart, 

elbír, 5. megszáll, birtokba vesz, 

meghódít, ~ta uded mad új 

földet vesz birtokba 

let|e I. (-ken, -et) fn – homok 

lete||- II. öet – homok-, homokos, 

homokból való 

lete||aidik (-on, -oid) fn – gyerekhomokozó, 

homokozó 

lete||bumag (-an, -oid) fn – csiszolópapír, 

smirgli, dörzspapír, 

puhtastada ~al smirglivel megtisztít 

lete||kül’bend||rand (-an, -oid) 

fn – homokos parti strand, fövenystrand 

lete||ma (-n, -id) fn – homoktalaj 

lete||pläž (-an, -id) fn – homokos 

parti strand, fövenystrand 

lete||tazangišt (-on, -oid) fn – 

homokpusztaság, pusztaság, ho- 

moksivatag, sivatag, ~on kal’t 

a sivatagon keresztül 

letkesi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

homokos, homok-, homokból 

való, ~ne järvenrand homokos 

tópart 

lev (-an, -oid) fn – oroszlán, ~an 

hüpind az oroszlán ugrása, 

~an orahambhad oroszlánfogak 

leved (-an, -oid) mn – 1. tág, bő, 

széles, ~ ird széles utca, 2. terjedelmes, 

kiterjedt, tág, ~ad 

tedod tág ismeretek, kiterjedt 

ismeretek 

levedali hsz – szélesen, tágan, 

tágasan 

levedas hsz – szélesen, tágan, tágasan, 

eläda ~ tágasan lakik 

leved||hardjo|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – szélesvállú, vállas 

leved||nena|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – tompaorrú, szélesorrú 

levedu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 1. 

szélesség, kanghan ~z’ a szövetanyag 

szélessége, 2. (földrajzi) 

szélesség, kaks’kümne 

gradusad pohjošt ~t északi 

szélesség huszadik foka 

leven|eda (-eb, -i) ige – elnyúlik, 

kiterjed 

levenzoit|ta (-ab, -i) ige – széthúz, 

tágra nyit, kiszélesít, kiterjeszt, 

~ta tedoiden rönuid 

tágra nyitja a tudomány határait 

levigata 169 libutada 

leviga|ta (-ndeb, -nzi) ige – 1. 

nyúlik, elnyúlik, nyújtózik, terül, 

elterül, terjed, kiterjed, 2. 

szélesedik, kiszélesedik, kitágul 

levit|ada (-ab, -i) ige – 1. kibont, 

szétbont, ~ada paket csomagot 

kibont, 2. kiterít, szétterít, 

felterít ~ada lavahurstid 

szőnyegeket szétterít, ~ada 

pühkint abroszt terít, terítőt 

felterít, 3. terjeszt, kiterjeszt, 

szétterjeszt, kitár, széttár ~ada 

jaugad széttárja a lábait, ~ada 

pakuškibud sárgaságot terjeszt, 

~ada suugad kitárja a 

szárnyait, szétterjeszti a szárnyait 

levit|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

elnyúlik, kiterjed 

levita|i (-jan, -jid) fn – terjesztő 

(személy), paginoiden ~i a hírek 

terjesztője 

levitami|ne (-žen, -št) fn – terjesztés, 

paginoiden ~ne a hírek 

terjesztése, tedoiden ~ne 

tudományos ismeretterjesztés 

(a tudományok terjesztése) 

levitoit|ta (-ab, -i) ige – kiszélesít, 

kitágít, ~ta tehut kiszélesíti 

az ösvényt 

libed (-an, -oid) mn – csúszós, 

síkos, sikamlós, ~ te síkos út, 

csúszós út 

libed||ke|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 

hízelgő (személy) 

libed||keli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– hízelgő, ~žed sanad hízelgő 

szavak 

libed||keližikš hsz – hízelgően, 

hízelegve 

libed||kelü|z’ (-den, -t) fn – 

hízelgés 

libestu|da (-b, -i) ige – megcsúszik, 

elcsúszik, ~da kesked 

ted útközben elcsúszik 

libu|da (-b, -i) ige – 1. felmegy, 

~da mägehe felmegy a hegyre, 

2. felmászik vmire, megmászik 

vmit, felkapaszkodik 

vhová, felkapaszkodik vmire, 

~da mürkaha mägehe felmászik 

a meredek hegyre, megmássza 

a meredek hegyet, ~da 

puhu felmászik a fára, 3. feláll, 

rááll, ~da jaugoile lábra 

áll, 4. felkel, felemelkedik, 5. 

képződik, kialakul, keletkezik, 

létre jön 

libund (-an, -oid) fn – 1. felrepülés, 

felszállás, felemelkedés, 

lendandmašinan ~ a repülőgép 

felszállása, a repülőgép 

felemelkedése, 2. dagály 

libut|ada (-ab, -i) ige – 1. felébreszt, 

felkelt, ala ~a mindai! 

ne ébressz fel engem! ne kelts 

fel engem! ~ada henged lelkesít, 

fellelkesít, megihlet, 2. felemel, 

~ada jaugad ülähäks 

magasra emeli a lábát, felemeli 

a lábát

libutadas 170 lidnannevondišt 

libut|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

felébred, felkel, ~adas henged 

lelkesül, fellekesül 

libutand (-an) fn – keltés, felkeltés, 

ébresztés, felébresztés, 

hengen ~ lelkesítés, litun ~ az 

étvágy felkeltése 

libute|z (-sen, -st, -sid) fn – képződmény, 

alakulat 

lice|i (-jan, -joid) fn – líceum, középiskola 

ličend (-an) fn – nyomás, jügun 

~ a teher nyomása, a súly nyomása 

liči|i (-jan, -joid) mn – nyomasztó, 

~i jäl’g nyomasztó érzés, 

~jad meletused nyomasztó 

gondolatok 

ličkeh (-en, -t, -id) fn – prés, nyomás, 

panda päle ~ nyomás 

alá helyez, prés alá tesz 

ličkä|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

lidércnyomás 

lič|ta (-eb, -i) ige – 1. dug, eldug, 

~ta kormanaha zsebre dug, 

2. bedug, benyom, ~ta süväs 

mélyen bedug, mélyen benyom 

◊ Hän ličeb nena verhaze 

töhö. Más dolgába veri 

az orrát. 

lič|tas (-ese, -ihe) vh ige – 1. bemászik, 

átmászik, bebújik, átbújik, 

~tas iknaha bemászik 

az ablakon, 2. áthatol, keresztüljut, 

átverekszi magát, átvergődik 

vmin, ~tas kaidaha 

aidreighu áthatol a szűk kerítésnyíláson 

lidn I. (-an, -oid) fn – város, 

ajada ~ha a városba utazik, 

anastada ~ elfoglalja a várost, 

meghódítja a várost, ~an 

augonpanend városalapítás, 

~an elomišt városgazdálkodás, 

eläda ~as városban lakik, 

városban él, ~an irdpolel 

a városon kívül, ~an jändused 

városromok, a város romjai, 

~an keskuz a város központja, 

városközpont, ~an melentartuisijad 

a város látnivalói, 

a város nevezetességei, 

~an pämez’ a város polgármestere 

lidn||- II. öet – város-, városi 

lidnala|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– város-, városi, városbeli, városba 

való 

lidnan mn – városi, ~ kirjišt városi 

könyvtár 

lidnan||elä|i (-jan, -jid) fn – városlakó, 

városi lakos, városban 

élő (személy) 

lidnan||keske|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – városközi, ~ine sido városközi 

összeköttetés 

lidnan||lapt (-an, -oid) fn – városkörnyék, 

kistérség, mikrokörzet 

lidnan||nevondišt (-on, -oid) fn 

– városi tanács, ~on ištund a 

városi tanács ülése 

lidnanpuišt 171 lihasekaz 

lidnan||puišt (-on, -oid) fn – városi 

park 

lidnan||sauvond (-an) fn – városépítés, 

ühtneda ~aha részt 

vesz a városépítésben 

lidnast|ada (-ab, -i) ige – urbanizál, 

városiasít 

lidnastatud in – urbanizált, városiasodott 

lidnastu|da (-b, -i) ige – urbanizálódik, 

városiasodik 

lidnastumi|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– urbanizáció, városiasodás 

lidn||nellik (-on, -oid) fn – városnegyed, 

uz’ ~ új városnegyed 

lidnoitu|z (-sen, -st, -sid) fn – vár, 

erőd 

lift (-an, -oid) fn – lift, kävutada 

~ad liftet használ, pert’ 

~anke liftes ház 

ligo|ta (-dab, -zi) ige – ázik, megázik, 

elázik, átázik, átnedvesedik 

ligot|ada (-ab, -i) ige – áztat, eláztat, 

beáztat, megnedvesít, ~ada 

pölvast joges áztatja a lent a 

folyóban, ~ada semnid magvakat 

beáztat, ~ada sobid fehérneműt 

áztat 

liha I. (-n) fn – hús, jauhtud ~ 

darált hús, razvatoi ~ zsírtalan 

hús, sovány hús 

liha||- II. öet – hús- 

liha||jauhi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – húsdaráló 

liha||keito|z (-sen, -st, -sid) fn – 

húsleves 

liha||kombinat (-an, -oid) fn – 

húskombinát, húsüzem, rata 

~al húskombinátban dolgozik, 

húsüzemben dolgozik 

liha||käreg (-en, -id) fn – húsrolád, 

hústekercs 

liha||le|m’ (-men, -nt, -mid) fn – 

húsleves 

lihan||sö|i I. (-jan, -jid) fn – húsevő 

(élőlény) 

lihan||sö|i II. (-jan, -jid) mn – 

húsevő, ~jid živatoid húsevő 

állatok 

liha||pad|a (-an, -oid) fn – sülthús, 

pecsenye 

liha||pal|a (-an, -oid) fn – húsdarab, 

egy falat hús 

liha||paštet (-an, -oid) fn – húspástétom 

liha||pirga|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– hússal töltött pogácsa, húsos 

sütemény 

liha||puik (-on, -oid) fn – bőr 

alá fúródott szálka, bőr alá fúródott 

sorja, bőr alá fúródott 

tüske 

liha||pöruka|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – karajszelet, bordaszelet, 

kotlett 

liha||salat (-an, -oid) fn – hússaláta 

lihaseka|z (-han, -st, -hid) mn – 

izmos, ~had käded izmos kezek

lihasupal 172 likundurok 

liha||supal (-an, -oid) fn – hússzelet, 

húsdarab 

liha|z (-sen, -st, -sid) fn – izom 

lihav (-an, -id) mn – zsíros, kövér, 

hájas, hízott, elhízott, ~ 

siga kövér disznó 

lihavahk (-on, -oid) mn – kövér, 

hájas 

liha||vaumiče|z (-sen, -st, -sid) fn 

– félkész húsáru 

lihavu|z’ (-den, -t) fn – 1. zsír, 

zsiradék, kövérje, háj, sigoiden 

~z’ sertészsír, disznózsír, 

2. kövérség, elhízottság 

liig (-an, -oid) mn – többlet-, ~ 

rahad többletpénzek, pénztöbbletek 

liigahi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

felesleges 

liigatel|da (-eb, -i) ige – nagyít, 

felnagyít, túloz, eltúloz, ala 

~e! ne túlozz! 

liigatelu|z (-sen, -st) fn – túlzás, 

vminek a felnagyítása 

liigeh (-en, -t, -id) fn – felesleg, 

többlet, vminek a föle 

liig||iloičend (-an) fn – eufória, 

kitörő öröm, fokozott jókedv 

liigsan|a (-an, -oid) fn – felesleges 

szó, szószaporítás, ~oita 

szószaporítás nélkül 

likaht|ada (-ab, -i) ige – mozdul, 

megmozdul, elmozdul, ala 

~a! ne mozdulj! meg ne mozdulj! 

~ada sijalpäi elmozdul 

a helyéről 

likku|da (-b, -i) ige – 1. rezeg, 

rezdül, megrezdül, rezzen, 2. 

fodrozódik, felfodrozódik 

likubu|z (-sen, -st, -sid) fn – benyomás, 

jätta hüvä ~z jó benyomást 

kelt, kogonaine ~z 

tökéletes benyomás 

liku|da (-b, -i) ige – mozog, ala 

~! ne mozogj! 

liku|i (-jan, -jid) mn – mozgó, 

mašinan ~jad palad a gépkocsi 

mozgó részei 

likumata hsz – mozdulatlanul, 

venuda ~ mozdulatlanul fekszik 

likund (-an, -oid) fn – 1. mozgás, 

mozgolódás, rahvazkogoiden 

~ néptömegek mozgolódása, 

2. mozdulat, taglejtés, 

ühtel käden ~al egyetlen kézmozdulattal, 

3. torna, testmozgás 

likundeli|i (-jan, -joid) fn – tornász 

likundelu|z (-sen, -st) fn – torna, 

gimnasztika 

likundeluz||kalu (-n, -id) fn – 

tornaszer, gimnasztikai szer 

likund||harjoitu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – 1. tornagyakorlat, testgyakorlás, 

2. bemelegítés, ~sen 

aig bemelegítési idő 

likund||kazvatu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – testnevelés 

likund||urok (-an, -oid) fn – tornaóra, 

testnevelésóra 

likutada 173 liphaine 

likut|ada (-ab, -i) ige – ringat, 

hintáztat, ~ada laps’ kätkes 

bölcsőben ringatja a gyereket 

likuti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

motor, hajtómű 

likutim||veneh (-en, -t, -id) fn – 

motorcsónak 

likutoita|i (-jan, -jid) mn – 1. 

hatásos, ~i tulend hatásos megjelenés, 

2. nagy hatást gyakorló, 

elbűvölő, ~i muhu elbűvölő 

mosoly 

likutoitu|z (-sen, -st) fn – hatás, 

effektus, tehta ~z hatást kelt, 

hatást kialakít 

lilan||muju|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – lila, lila színű 

limon (-an, -oid) fn – citrom, 

joda čajud ~anke citrommal 

issza a teát 

limonad (-an, -oid) fn – limonádé 

limon||jomi|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– citromlé 

limon||pu (-n, -id) fn – citromfa 

lin (-an) fn – kender 

linasi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

kender-, kenderből készült, ~ne 

nor kenderkötél, ~ne voi kenderolaj 

lind (-un, -uid) fn – madár, ~uiden 

jouk, ~uiden parveh madárfalka, 

madárraj, madárcsapat, 

parata ridad ~uile madaraknak 

kelepcét állít, madaraknak 

csapdát állít, ~uiden 

rodud madárfajták, ~uiden 

tundii ornitológus 

lindu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

madárka, kismadár 

lindun||poiga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – madárfióka, kismadár 

lin|dä (-neb, -ni) ige – lesz, válik 

vmilyenné, válik vmivé, 

kaik ~neb hüvin minden jó 

lesz, kaik ~neba vaumhed minden 

készen lesz, ~neb kebnemb 

könnyebb lesz, könynyebbé 

válik, ~neb lämemb 

melegebb lesz, melegebbé válik 

lingvisti|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

nyelvészeti, ~ne termišt nyelvészeti 

terminológia, nyelvészeti 

szakszókincs 

lini|i (-jan, -joid) fn – vonal (közlekedés) 

lin||ka|be (-pken, -bet, -pkid) fn 

– kenderkóc 

lin||ma (-n, -id) fn – kiskert, konyhakert, 

veteményes kert, zöldséges 

kert, kütkta ~ kigyomlálja 

a konyhakertet 

lino|l’ (-lin) fn – linóleum 

linz (-an, -oid) fn – lencse 

lip|az (-han, -ast, -hid) fn – láda, 

nagy doboz, panda ~haze ládába 

tesz, ládába rak 

lipha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

ládika, ládikó, kis doboz, skatulya, 

~ine kal’huzidenke kincses 

ládika

lipikaine 174 ližakibu 

lipika|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

lepke, pillangó, mujukaz ~ine 

tarka lepke, tarka pillangó 

lipit|ada (-ab, -i) ige – 1. elfut, 

2. ellóg, meglóg, kereket old 

lipsaht|ada (-ab, -i) ige – 1. kiesik, 

kihullik, kipottyan, ~ada 

käzišpäi kiesik a kezéből, 2. 

elmenekül, eliszkol 

lipsut|ada (-ab, -i) ige – lefetyel, 

~ada vet vizet lefetyel 

liri|ne (-žen, -št, -žid) mn – lírai, 

~ne runo lírai költemény, 

lírai vers, ~ne runotuz lírai 

költészet 

liž|a I. (-an, -oid) fn – 1. kiegészítés, 

pótlás, pakita ~ad pótlást 

kér, kiegészítést kér, ~ 

sändoihe a szabályok kiegészítése, 

2. előny, haszon, nyereség, 

mitte ~ sinei necišpäi? 

mi hasznod van ebből? 

liža||- II. öet – 1. mellék-, pót-, 

kiegészítő, 2. soronkívüli, rendkívüli 

liža||aig|ad (-oid) tsz fn – időráadás, 

ráadásidő 

liža||andu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

pótadag 

ližadami|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

szaporodás (rovar) 

ližadu|da (-b, -i) ige – 1. felnövekedik, 

felnő, megnő, 2. megnövekszik, 

megnövekedik, nagyobbodik, 

megnagyobbodik, 

gyarapszik 

ližadumi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

1. növekedés, gyarapodás, 2. 

áradás, 3. áradozás 

ližadu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

pótlék, kiegészítés, ~z paukaha 

fizetés-kiegészítés, bérpótlék, 

2. összeadás, hozzáadás, 

luguiden ~z számok összeadása, 

3. növekedés, gyarapodás, 

rahvahan ~z a népesség 

növekedése, a népesség gyarapodása 

ližaduz||lugu (-n, -id) fn – öszszeadandó 

(szám) 

ližaduz||znam (-an, -oid) fn – öszszeadási 

jel, pluszjel, megjel 

ližag (-en, -id) fn – körítés, köret, 

garnírung, antta ~eks köretnek 

ad, liha ~enke hús körettel 

liža||harjoitu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– pótló gyakorlás 

liža||honu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

mellékhelyiség 

liža||jog|i (-en, -id) fn – mellékfolyó 

ližaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

hasznos, nyereséges, kifizetődő, 

előnyös, ~z ezipakičez előnyös 

megrendelés, kifizetődő 

megrendelés 

liža||katki|m (-men, -nt, -mid) 

fn – felesleges vessző, írásjelfelesleg 

liža||kibu (-n, -id) fn – szövődmény 

ližaks 175 lit 

ližaks hsz – ráadásul, a tetejében, 

azonkívül 

liža||lebu (-n, -id) fn – rendkívüli 

szabadság 

liža||leht (-en, -id) fn – betétlap, 

pótlap 

liža||magu (-n, -id) fn – mellékíz, 

utóíz, vastmeline ~ kellemetlen 

mellékíz, kellemetlen 

utóíz 

liža||material (-an, -oid) fn – 

mellékanyag, adalékanyag 

liža||märali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– mellékállású, ~ne radnik mellékállású 

dolgozó 

ližan||kadotu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– veszteség, kár 

liža||pauk (-an, -oid) fn – kiegészítő 

kereset, keresetkiegészítés 

liža||pojezd (-an, -oid) fn – mentesítő 

vonat 

liža||rah|ad (-oid) tsz fn – hozam, 

profit 

liža||satu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

eredmény, sada ~sid eredményeket 

ér el 

liža||sel’gitu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– kiegészítő magyarázat 

liža|ta (-dab, -ži) ige – 1. pótol, 

kiegészít, hozzáad vmihez, 2. 

hozzátesz, rátesz, ráad, ~ta 

haugoid päčhe fát tesz rá a 

kályhába, ~ta löunud gőzt ad 

hozzá, gőzt ad rá, 3. fokoz, 

növel, megnövel, nagyít, meg- 

nagyobbít, ~ta piguz’ fokozza 

a sebességet, növeli a sebességet, 

4. hozzáad, összead, 

összegez, ~da lugud! add öszsze 

a számokat! összegezd a 

számokat! 

liža|tas (-dase, -žihe) vh ige – 

szaporodik (rovar) 

liža||todištu|z (-sen, -st, -sed) fn 

– közvetett bizonyíték 

ližato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

1. felesleges, fölösleges, 2. hiábavaló, 

hasznavehetetlen, antta 

~mid nevondoid hasznavehetetlen 

tanácsokat ad, 3. 

nyereségtelen, előnytelen, veszteséges, 

hátrányos, ~i biznes 

előnytelen üzlet, ~i mönd 

nyereségtelen kereskedelem, 

~mad taričesed előnytelen 

ajánlatok, hátrányos ajánlatok 

liža||tuk|ad (-id) tsz fn – konty 

liža||urok (-an, -oid) fn – rendkívüli 

tanóra 

liža||valiču|sed (-sid) tsz fn – 

rendkívüli választások 

liža||ve|zi (-den, -t, -zid) fn – áradás, 

árvíz 

liža||värištel|da (-eb, -i) ige – túloz, 

eltúloz 

liža||värištelend (-an) fn – túlzás, 

eltúlzás 

ližmeka|z (-han, -st, -hid) mn – 

nyálkás 

lit (-un) fn – étvágy, ~un libutand 

az étvágy felkeltése, ét-

literator 176 lohkaita 

vágygerjesztés märatoi ~ mértéktelen 

étvágy 

literator (-an, -oid) fn – író, irodalmár 

literatur (-an, -oid) fn – irodalom, 

~an kacmine irodalmi 

szemle, irodalomfigyelő, ~ lapsile 

gyermekirodalom, gyerekirodalom, 

mail’man ~ világirodalom, 

vepsän ~ internetas 

a vepsze irodalom az interneten 

literaturi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– irodalmi 

literatur||kirjutu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – irodalmi mű, irodalmi alkotás 

literatur||tedo||me|z’ (-hen, -st, 

-hid) fn – irodalomtudós, irodalomtörténész 

litr (-an, -oid) fn – liter, kaks’ 

~ad maidod két liter tej, 

kümnen ~an kehette buč tízliteres 

hordó 

litrasi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

literes, ~ne pada literes fazék 

Litva (-n) fn – Litvánia 

litvan mn – litván, litvániai, ~ 

kel’ litván nyelv 

litvala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn 

– litván (személy) 

litvala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – litván, litvániai 

lo|da (-b, -i) ige – alkot, teremt, 

létrehoz, ~da ičeze käzil saját 

kezeivel alkot vmit 

lodai|ta (-dab, -ži) ige – 1. beszél, 

2. beszélget, társalog, ~ta 

erazvuiččiš azjoiš különböző 

témákról beszélget, különböző 

témákról társalog 

lo|das (-se, -ihe) vh ige – 1. rohan, 

lohol, siet, ~das hänele 

vastha vele szemben rohan, 

2. ráront, rátámad, nekiesik 

lodo (-n, -id) fn – zátony, homokpad, 

turzás, ongitada ~l a 

turzáson horgászik, a homokpadon 

horgászik, vajuda ~le 

megfeneklik a zátonyon 

lodu (-n, -id) fn – 1. beszéd, elgeta 

~ érti a beszédet, 2. beszélgetés, 

társalgás, tartta ~hu 

beszélgetésbe kapcsolódik, társalgásba 

elegyedik 

logik (-an) fn – logika, eläda 

ičeze ~an mödhe saját logikája 

szerint él 

logili|ne (-žen, -št, -žid) mn – logikus, 

~ne ičtazevedänd logikus 

magatartás, logikus viselkedés, 

~ne vasttuz logikus 

kérdés 

logišesti hsz – logikusan, tulda 

~ logikusan következik 

loh|i (-en, -t, -id) fn – lazac 

lohkaiduz||sij|a (-an, -id) fn – hasadás, 

hasíték, repedés, törés, 

vágat 

lohkai|ta (-dab, -ži) ige – 1. hasít, 

széthasít, 2. vág, összevág, 

szétvág, 3. tör, összetör, szét- 

lohketa 177 londuzpäivkirj 

tör, ~ta jäd jeget tör, összetöri 

a jeget 

lohke|ta (-neb, -ni) ige – 1. hasad, 

széthasad, 2. törik, összetörik, 

széttörik, ~ta kebnas 

könnyen törik, könnyen öszszetörik 

loičend (-an) fn – 1. ima, imádság, 

imádkozás, 2. zarándoklat, 

zarándoklás, zarándokút 

loim (-en, -id) fn – a szövet hoszszanti 

szála 

loi|ta (-čeb, -či) ige – imádkozik 

loitho||nägi|i (-jan, -joid) mn – 

távollátó, hypermetrópiás, ~i 

ristit távollátó ember 

lom (-un, -uid) fn – szemét, hulladék 

lomust|ada (-ab, -i) ige – szemetel, 

összeszemetel 

londusekašti hsz – természetesen, 

természetes módon, természetes 

úton 

londuseli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– 1. természeti, ~žed kal’huded 

természeti kincsek, 2. természetes, 

mesterkéletlen, ~ne 

čomuz természetes szépség, 

mesterkéletlen szépség, ~ne veziuit 

természetes tavacska 

londusen mn – természeti, ~ il’mehed 

természeti jelenségek 

londusen||oppi|i (-jan, -joid) fn 

– természetbarát, természetbúvár 

londusen||rehkaidu|z (-sen, -st, 

-sid) fn – természeti csapás, 

kataklizma 

londusen||tedo (-n, -id) fn – természettudomány 

londuseto|i (-man, -nt, -mid) mn 

– 1. mesterséges, nem természetes, 

mű-, művi, ~i manvägituz 

műtrágya, 2. szokatlan, 

nem megszokott, ~i hillüz’ 

szokatlan csend 

londusi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

természeti, természetes, ~žed 

mankaivatused természetes ásványok 

londu|z (-sen, -st) fn – természet, 

~sen kaičez természetvédelem, 

kaita ~st védi a természetet, 

lähtta ~sele kimegy a 

természetbe, ~sen laps’ a természet 

gyermeke 

londuz||gaz (-an, -oid) fn – természetes 

gáz 

londuz||kadr (-an, -oid) fn – 

természeti felvétel, természeti 

kép, természetfotó 

londuz||kund (-an, -id) fn – világmindenség, 

világegyetem, 

univerzum 

londuz||kuv|a (-an, -id) fn – természeti 

látvány, természeti látkép, 

kilátás a természetre, čudisine 

~a bámulatos természeti 

látkép 

londuz||päiv||kirj (-an, -oid) fn – 

természeti kalendárium

londuztedo 178 lopotuz 

londuz||tedo (-n) fn – természettudomány, 

természetrajz 

londuz||tedo||kirj (-an, -oid) fn 

– természettudományi könyv, 

természetrajzi könyv 

lon|g’ I. (-gin, -gid) fn – ebéd, 

edel ~gid ebéd előtt, huldutada 

~gid, lämbitada ~gid felmelegíti 

az ebédet, megmelegíti 

az ebédet, kucta adivoid 

~gile vendégeket hív ebédre, 

kucta ~gile meghív ebédre, 

lähtta ~gile ebédre megy 

long’||- II. öet – ebéd- 

long’||aig (-an) fn – ebédidő 

longi||bok (-an, -id) fn – délkelet 

longit|ada (-ab, -i) ige – ebédel, 

megebédel 

longoi|da (-b, -) ige – felás, ~da 

pöudod felássa a földet 

longoite|z (-sen, -st, -sid) fn – 

szakadék, langeta ~sespäi beleesik 

a szakadékba, belezuhan 

a szakadékba 

lop I. (-un, -uid) fn – 1. vég, vminek 

a vége, nedalin ~us hétvégén, 

voden ~us év végén, 

2. végződés (nyelvtan), vepsläižen 

genitivan ~ a vepsze birtokos 

eset végződése 

lop||- II. öet – zár-, záró, vég-, 

végső 

lop||akkord|ad (-id) tsz fn – záróakkordok 

lop||akt (-an, -oid) fn – záróaktus 

lop||astu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

végső stádium 

lopind (-an) fn – teljesítés, befejezés, 

végzés, vminek az elvégzése, 

radon ~ a munka elvégzése, 

a munka teljesítése, 

urokan ~ az óra befejezése, a 

tanóra befejezése 

lopind||bal (-an, -oid) fn – záróbál, 

végzősbál, ballagási bál, 

školan ~ iskolai végzősbál 

lopind||praznik (-an, -oid) fn – 

záróünnepély, évzáróünnepély 

lopmata hsz – vég nélkül, szakadatlanul 

lopmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– 1. befejezetlen, ~i azj befejezetlen 

ügy, befejezetlen dolog, 

2. kimeríthetetlen, kifogyhatatlan, 

~i tedolähte kimeríthetetlen 

tudományos forrás, 

~i tervhuz’ kifogyhatatlan 

egészség, 3. szakadatlan, 

megszakítás nélküli, folytonos, 

folyamatos, végnélküli, ~i 

avtojono folyamatos autóáradat, 

végnélküli autótömeg, ~i 

vihm folytonos eső, végnélküli 

eső 

lop||mönd (-an) fn – végkiárusítás 

lopot|ada (-ab, -i) ige – beleüt, 

belecsap, ~ada kämnil belecsap 

a kezébe 

lopotu|z (-sen, -st, -sid) fn – tapsolás, 

taps 

loppätuz 179 lugeda 

lop||pätu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

következtetés, ezitusen ~seks 

a beszámoló következtetéseként 

lop||san|ad (-oid) tsz fn – zárszó, 

végszó, utószó, epilógus, 

romanan ~ad a regény epilógusa, 

a regény utószava 

lop|ta (-ib, -i) ige – 1. teljesít, 

végez, elvégez, befejez, ~ta 

rad teljesíti a munkát, elvégzi 

a munkát, ~ta suim befejezi a 

gyűlést, ~ta škol elvégzi az 

iskolát, ~ta universitet elvégzi 

az egyetemet, 2. abbahagy, 

megszakít, befejez, megszüntet, 

~ta radotomut megszünteti 

a munkanélküliséget, ~ta 

sebrastuz megszakítja a barátságot 

lop|tas (-iše, -ihe) vh ige – befejeződik, 

bevégződik 

lopuks hsz – végezetül, legvégül, 

befejezésül 

lop||viheldu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– lefújás, a mérkőzésnek véget 

vető sípszó 

lop||voz’||polišk (-on, -oid) fn – 

a tanév második féléve 

lop||vänd (-on, -oid) fn – végjáték, 

búcsújáték 

loštabu|z’ (-den, -t) fn – fény, 

ragyogás, csillogás 

lošta|i (-jan, -jid) mn – fényes, 

csillogó, ragyogó (átvitt értelemben 

is) 

loštand (-an) fn – fény, csillogás, 

ragyogás (átvitt értelemben 

is), lumen ~ a hó csillogása, 

pohjoine ~ északi fény 

lošt|ta (-ab, -i) ige – fénylik, ragyog, 

csillog (átvitt értelemben 

is), ~ta teatrlaval csillog 

a színpadon 

lozgom hsz – rendetlenül, szanaszéjjel, 

zűrzavarosan 

lozung (-an, -oid) fn – jelszó, jelmondat, 

lózung 

lotoi|da (-b, -) ige – körbeburkol 

louk (-un, -uid) fn – billog, állatokra 

ütött bélyeg 

loukuto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

ügyetlen, félszeg, esetlen, ~ likund 

ügyetlen mozdulat, félszeg 

mozdulat, esetlen mozdulat 

lu (-n, -id) fn – csont 

luč (-un, -uid) fn – torzsa 

lud (-an, -id) fn – seprű, pühkta 

~al seprűvel söpör 

ludeg (-en, -id) fn – poloska 

ludeg||hein (-än, -id) fn – mocsári 

molyűző (növény) 

lug|eda (-eb, -i) ige – 1. olvas, 

elolvas, felolvas, átolvas, végigolvas, 

~eda eläbas kifejezően 

olvas, szemléletesen olvas, 

~eda kirjad könyvet olvas, 

2. olvas, megolvas, számol, 

megszámol, kiszámol, számít, 

kiszámít, számlál, meg-

lugedas 180 lugusana 

számlál, ~eda sadahasai százig 

számol, 3. számon tart, tart 

vminek, tart vkinek, ~eda parahimaks 

legjobbnak tart, legjobbnak 

tekint 

lug|edas (-ese, -ihe) vh ige – 

vmiből van vmennyi (számlálódik) 

lugemato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– számtalan, számolatlan, megszámolhatatlan, 

nagyszámú, tömérdek, 

~mas märas tömérdek 

mennyiségben 

lugemi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

1. olvasás, felolvasás, 2. számítás, 

kiszámítás, 3. leltározás, 

nyilvántartás 

lugemišt (-on, -oid) fn – olvasmány, 

olvasnivaló 

lugend I. (-an, -oid) fn – 1. olvasás, 

felolvasás, 2. számolás, 

számítás, számlálás, äniden ~ 

szavazatszámlálás 

lugend||- II. öet – olvasás-, olvasólugend||kirj 

(-an, -oid) fn – olvasókönyv 

lugend||lehte|z (-sen, -st, -sid) fn 

– újság, hírlap, paukata ~st 

újságot megrendel, hírlapot 

megrendel, újságot járat, hírlapot 

járat 

lugend||zal (-an, -oid) fn – auditórium, 

előadóterem, vauvhas 

~as világos auditóriumban, világos 

előadóteremben 

lugend||urok (-an, -oid) fn – olvasásóra 

lugenus in – olvasott, sokat olvasott, 

~ ristit (sokat) olvasott 

ember 

lugeti|ž (-šen, -št, -šid) fn – 1. 

leltár, számbavétel, elomišton 

~ž vagyonleltár, 2. jegyzék, 

lajstrom, regiszter, index, andmusiden 

~ž adatjegyzék, adatregiszter, 

literaturan ~ž irodalomjegyzék, 

3. számítás, 4. 

kiszámoló (gyerekjáték) 

lugi|i (-jan, -joid) fn – olvasó 

(személy) 

lugi|m (-men, -nt, -mid) fn – 

számológép, kalkulátor, lugeda 

~men abul számológép segítségével 

kiszámít, kalkulátor 

segítségével kiszámít 

lugu (-n, -id) fn – szám, számjegy 

lugu||mär (-an, -id) fn – 1. menynyiség, 

számmennyiség, suriš 

~iš nagy mennyiségben, ~an 

vajehtand laduhu a mennyiség 

átváltozása minőségbe, 2. 

létszám 

lugu||mära|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – 1. mennyiségi, 2. létszámbeli, 

~ine enambuz’ létszámbeli 

többség 

lugu||san|a (-an, -oid) fn – számnév, 

kardinaližed ~ad tőszámnevek, 

ordinaližed ~ad sorszámnevek 

lugutego 181 lunad 

lugu||tego (-n, -id) fn – számtanpélda, 

számtanfeladat, számtani 

feladvány, számrejtvény, 

tehta ~id megcsinálja a számtanpéldákat, 

jüged ~ nehéz 

számtanpélda, nehéz számtanfeladat 

luht (-an, -oid) fn – tócsa, pocsolya, 

langeta ~aha pocsolyába 

esik, tócsába esik 

lu|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – csontos 

luj|a (-an, -id) mn – 1. erős, szilárd, 

határozott, ~a likubuz 

erős benyomás, határozott benyomás, 

2. viharos, féktelen, 

heves, ~ad aplodid viharos 

taps, heves tetszésnyilvánítás 

◊ Tedo om luja azeg. A tudás 


lujato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

nem tartós, nem állékony, ~mad 

kalud nem tartós dolgok, nem 

állékony dolgok 

lujas hsz – 1. erősen, 2. rendkívül, 

nagyon, szerfelett, ~ čomin 

nagyon szépen, ~ huba 

nagyon rossz, ~ hüvä nagyon 

jó, kiváló, kitűnő, ~ tärged 

nagyon fontos 

lujit|ada (-ab, -i) ige – megerősít 

lujit|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

megerősödik 

luk (-un, -uid) fn – hagyma, panda 

salataha ~ud a salátába 

hagymát tesz 

luka|z (-han, -st, -hid) mn – 

csontos, ~had käded csontos 

kezek 

luk|kol (-lon, -loid) fn – zár, retesz, 

saubata uks’ ~loho ajtót 

reteszre zár, ajtót bereteszel 

luk||pähu|t (-den, -t, -zid) fn – 

kis fej hagyma 

lumeto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

hómentes, hó nélküli, ~i tal’v 

hómentes tél 

lu|mi (-men, -nt, -mid) fn – hó, 

sadab ~nt esik a hó, havazik, 

~men vauktutte hófehér 

lumi||laskm (-an, -oid) fn – hólavina, 

hóomlás 

lumi||laud (-an, -oid) fn – hódeszka, 

snowboard 

lumi|ne (-žen, -št, -žid) fn – hógolyó, 

väta ~žil hógolyózik 

lumi||neičuka|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – hópihe, hópehely 

lumi||pil’v (-en, -id) fn – hófelhő 

lumi||torok (-an, -oid) fn – hóvihar, 

hóförgeteg, hófúvás 

lumi||tuk (-un, -uid) fn – hórög 

lumi||tug|i (-en, -id) fn – hóakadály, 

hótorlasz, hóbarikád 

lumi||uk (-on, -oid) fn – hóember, 

tehta ~ hóembert épít 

lumi||änik (-on, -oid) fn – hóvirág 

lun|ad (-id) tsz fn – villámlás, 

edahaižed ~ távoli villámlás

lunsüdäimuz 182 lükäita 

lun||südäimu|z (-sen, -st) fn – 

csontvelő 

lunzika|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– kövi szeder 

lupišt|ada (-ab, -i) ige – behúz, 

maga alá húz, ~ada händ behúzza 

a farkát 

luzik (-an, -oid) fn – kanál 

lutu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

síp, fűzfasíp, väta ~ižel (fűzfa)sípon 

játszik 

lühende|z (-sen, -st, -sid) fn – 

jegyzet 

lühendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

megrövidítés, megkurtítás, rövidre 

vágás, penshiden ~z a 

bokrok rövidre vágása, a bokrok 

megmetszése, 2. tájékoztató, 

prospektus, 3. rezümé 

lühenzoit|ta (-ab, -i) ige – jegyzetel, 

~ta lekcijad jegyzeteli 

az előadást 

lühe|ta I. (-ndab, -nzi) ige – rövidít, 

megrövidít, lerövidít, ~ta 

matk lerövidíti az utat, ~ta 

platjon lebe megrövidíti a ruha 

szoknyarészét, ~ta radpäiv 

lerövidíti a munkanapot 

lühe|ta II. (-neb, -ni) ige – rövidül, 

megrövidül, lerövidül 

lühetud in – rövidített, lerövidített, 

megrövidített, ~ radinnedal’ 

lerövidített munkahét 

lühüd (-an, -oid) mn – rövid, 

~aks aigaks rövid időre, ~ 

hengahtuz rövid kilégzés, ~ad 

hijamad rövid ruhaujj, ~ad 

pajoižed rövid dalocskák, ~ad 

tedme rövid úton 

lühüd||aiga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – rövididejű, rövidtávú, ~ine 

sadeged rövidtávú tervek 

lühüdas hsz – röviden, starinoita 

~ röviden beszél 

lühüdašti hsz – röviden 

lühüd||karva|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – rövidszőrű, ~ine koir rövidszőrű 

kutya 

lühüd||mel|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – rövideszű, korlátolt 

lühüd||südäimišt (-on, -oid) fn 

– annotáció, rövid tartalmi kivonat, 

kirjan ~ könyv annotációja, 

tehta ~ annotál, rövid 

tartalmi kivonatot készít 

lühüd||taba|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – rövidharagú, nem haragtartó, 

~ine ristit nem haragtartó 

ember 

lühünik (-an, -oid) fn – cédula, 

jegyzetlap, tedotada ~al jegyzetlapon 

értesít, cédulán értesít 

lühü|tte (-ččen, -ttušt, -ččid) mn 

– rövidségű, kezaön ~ nyáréjszaka-rövidségű 

lükäidu|z (-sen, -st, -sid) fn – dobás, 

vetés, hajítás, keihan ~z 

gerelyvetés 

lükäi|ta (-dab, –zi) ige – dob, eldob, 

hajít, elhajít, ~ta keihast 

gerelyt vet, ~ta mäč labdát 

dob, labdát eldob 

lükkida 183 läheli 

lükki|da (-b, -) ige – dob, eldob, 

vet, elvet, hajít, elhajít, 

ala ~ lomud! ne dobd el a 

szemetet! 

lüpsand (-an, -oid) fn – fejés 

lüpsand||mašin (-an, -oid) fn – 

fejőgép 

lüpsa|i (-jan, -jid) fn – fejő, fejőnő, 

fejőgulyás 

lüpsi||ragend (-on, -oid) fn – sajtár, 

fejősajtár, fejőedény 

lüps|ta (-ab, -i) ige – fej, megfej, 

~ta lehmäd teheneket fej, 

megfeji a teheneket 

lüpsu|z (-sen, -st, -sid) fn – tejhozam 

lüuha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

merítőedény, merőkanál 

lüust|e (-ken, -et, -kid) fn – füzérvirágzat, 

kagran ~e a zab 

füzérvirágzata 

läbi I. (ines) esz – vmin át, 

vmin keresztül, ~ seinäs a falon 

át 

läbi II. hsz – át, által, keresztül, 

kasttas ~, kastuda ~ keresztülázik, 

átázik 

läbi III. (gen) nu – vmin át, 

vmin keresztül, päivän ~ egy 

nappalon át, ön ~ egy éjszakán 

át 

läbi||ajo (-n, -id) fn – átjáró, 

tranzit 

läbik (-on, -oid) fn – szűrő, szűrőkanál, 

pästta ~os läbi átereszt 

a szűrőn (keresztül) 

läbi||kävund (-an, -oid) fn – átjáró 

(hely) 

läbi||kävund||honu||z (-sen, -st, 

-sid) fn – átjáró szoba 

läbi||mäno (-n, -oid) fn – átjáró 

(hely) 

läbi||pästa|i (-jan, -jid) fn – vezető 

(elektromosság) 

läbi||päzumato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – járhatatlan, áthatolhatatlan, 

~mad sod áthatolhatatlan 

ingovány 

läbi||reig (-un, -uid) fn – gomblyuk, 

lotoida ~ud gomblyukat 

szeg 

läbit|ada (-ab, -i) ige – keresztülmegy 

vmin, átesik vmin 

läbut|ada (-ab, -i) ige – fúr, ~ada 

buračul fúróval fúr, ~ada reiguid 

lyukakat fúr 

lähe||käden hsz – kéznél, kezeügyében 

lähele I. (part) esz – vminek a 

közelébe, ajada ~ küläd a falu 

közelébe ér, ~ školad az 

iskola közelébe, ~ vet a víz 

közelébe 

lähele II. hsz – közelbe, közelre, 

nem messzire, nem messze, 

tulda ~ a közelbe jön, vminek 

a közelébe jön, közelebb jön, 

tule ~! gyere közelebb! 

läheli I. (part) esz – vminek a 

közelében, közel vmihez 

läheli II. hsz – közel, a közelben, 

nem messze

läheline 184 lähteznam 

läheli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

közeli (átvitt értelemben is), 

~ne heim, ~ne ičhine közeli 

rokon, ~ne lämoi közeli fény, 

~žed nitud közeli rétek 

lähemba hsz – közelebb, sirdelta 

~ közelebb visz 

lähemba|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– 1. legközelebbi, 2. közvetlen 

lähen I. (part) esz – vminek a 

közelében, közel vmihez, ~ lidnad 

a város közelében, közel 

a városhoz 

lähen II. hsz – közel, a közelben, 

nem messze, eläda ~ a 

közelben lakik 

lähen|eda (-eb, -i) ige – 1. közeledik, 

2. közel kerülnek egymáshoz, 

összekerül, kapcsolatba 

kerül 

lähestoit|ta (-ab, -i) ige – kerek 

betűkkel ír, elkerekíti a betűket 

lähestumi|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– kapcsolatba kerülés, egymáshoz 

kapcsolódás, avaruzlaivoiden 

~ne űrhajók egymáshoz 

kapcsolódása 

lähe|ta (-neb, -ni) ige – 1. közelít, 

tal’v ~neb közelít a tél, 2. 

közel hoz egymáshoz, összehoz 

lähetusi hsz – egymáshoz közel, 

egymás közelében 

lähi|ne (-žen, -št, -žid) mn – közeli, 

nem távoli, ~žes mecas a 

közeli erdőben 

läht|an (-man, -ant, -mid) fn – 

üsző 

läht|an’ (-man, -an’t, -mid) fn – 

üsző 

läht|e I. (-ken, -et, -kid) fn – 1. 

gyökér, 2. forrásmű, forrás, literaturan 

~ked szakirodalmi 

források, todesine ~e hiteles 

forrás 

läht|e II. (-ken, -et, -kid) fn – 

lék 

lähte||material (-an, -oid) fn – 

forrásanyag, ~ diplomtön täht 

forrásanyag a diplomamunkához 

lähtend I. (-an, -oid) fn – 1. kijárat, 

2. elutazás, indulás, ~ 

küläspäi elutazás a faluból, 

äkkiline ~ váratlan elutazás, 

hirtelen elutazás, 3. kimenet, 

kijutás, 4. vminek a kimenetele 

lähtend||- II. öet – 1. elutazási, 

indulási, 2. kijárati 

lähtend||aig (-an, -oid) fn – elutazás 

ideje, indulási idő 

lähtend||reig (-un, -uid) fn – kijárati 

nyílás, kivezető nyílás 

lähtend||sij|a (-an, -oid) fn – rajthely 

lähtend||znam (-an, -oid) fn – rajtjel 

lähtend||vera||i (-jan, -jid) fn – 

kijárati kapu, kapukijáró 

lähte||znam (-an, -oid) fn – hivatkozás, 

utalás, jegyzet, láb- 

lähtta 185 lämbuda 

jegyzet, ~ literaturaha szakirodalmi 

utalás, szakirodalmi 

hivatkozás 

lä|htta I. (-hteb, -ksi) ige – 1. 

megy, elmegy, kimegy, ~htta 

iknannopäi elmegy az ablaktól, 

~htta kodišpäi kimegy a 

házból, ~htta mehele férjhez 

megy, ~htta vastha szembe 

megy, 2. elutazik, kiutazik, 

útnak indul, ~htta homendesel 

reggel utazik el, 3. eltávozik, 

~htta läžundkodišpäi távozik 

a kórházból, 4. kilép vhonnan, 

kilép vmiből, 5. sikerül, 

jó a kimenetele, 6. következik, 

ered vmiből, 7. kifolyik, 

ered vhonnan 

lä|htta II. (-hteb, -ksi) ige – vedlik, 

levedlik, ~htta keväz’-kezal 

nyár elején levedlik 

lähu|z’ (-den, -t) fn – közelség, 

közellét 

läikäi|ta (-dab, -ži) ige – fröcsköl, 

kifröcsköl, lefröcsköl, öszszefröcsköl, 

fröccsent, kifröcscsent, 

lefröccsent, összefröcscsent, 

~ta irdha összefröcsköli 

a külsejét 

läikäi|tas (-dase, -žihe) vh ige – 

fröcskölődik, kifröcskölődik, lefröcskölődik,összefröcskölődik, 

fröccsen, kifröccsen, lefröccsen, 

összefröccsen, ~tas 

vädraspäi kifröccsen a vödörből, 

lefröccsen a vödörből 

läip (-an, -id) fn – folt, pecsét, 

paca 

lä|m’ I. (-män) fn – 1. meleg (állapot), 

om ~m’ meleg van, 2. 

hő 

lä|m’ II. (-män, -mid) mn – meleg 

(átvitt értelemben is), ~m’ 

eht meleg este, ~mäd päiväd 

meleg napok, ~m’ vastuz meleg 

fogadtatás 

läm||- III. öet – meleg-, hő-, termállämbit|ada 

(-ab, -i) ige – 1. melegít, 

megmelegít, melenget, 

megmelenget, ~ada vet vizet 

melegít, 2. hevít, felhevít, 3. 

fűt, befűt, ~ada pertid fűti a 

házat 

lämbitel|das (-ese, -ihe) vh ige 

– melegszik, megmelegszik, felmelegszik, 

melegedik, megmelegedik, 

felmelegedik, melengeti 

magát, megmelengeti magát, 

~das päiväižes a napon 

melegedik 

lämbiti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

vízmelegítő henger, bojler 

lämbitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

fűtés 

lämbituz||ladeh (-en, -t, -id) fn 

– 1. radiátor, fűtőtest, 2. elem, 

telep, akkumulátor, akku 

lämbituz||verk (-on, -oid) fn – 

fűtéshálózat 

lämbu|da (-b, -i) ige – hajlik, elhajlik, 

meghajlik, hajladozik,

läm’energii 186 lämänvedoverk 

~da tulleil hajladozik a szélben 

läm’||energi|i (-jan) fn – hőenergia 

lämoi I. (-n, -d) fn – 1. tűz, igähine 

~ örök tűz, viritada ~ 

tüzet gyújt, 2. fény, világosság, 

világítás, sambutada ~ 

kikapcsolja a világítást, leoltja 

a világítást, tehta ~ bekapcsolja 

a világítást, feloltja 

a világítást 

lämoi||- II. öet – tűz- 

lämoi||ambuskelu|z (-sen, -st, 

-sid) fn – tűzijáték 

lämoihu|t (-den, -t, -zid) fn – 

tűz, kis tűz, tüzecske 

lämoi||laskm (-an) fn – láva, ~an 

rehkaiduz lávaömlés, lávafolyam 

lämoi||mado (-n, -id) fn – szentjánosbogár 

lämoi||mäg|i (-en, -id) fn – tűzhányó, 

vulkán, ~en rehkaiduz 

a tűzhányó kitörése, vulkánkitörés 

lämoin||- öet – tűz- 

lämoin||pidä|i (-jan, -jid) mn – 

tűzálló 

lämoin||sambuti|m (-men, -nt, 

-mid) fn – tűzoltó készülék 

lämoin||varaida|i (-jan, -jid) mn 

– tűzveszélyes, ~jad ainehed 

tűzveszélyes anyagok 

lämoi||palo (-n, -id) fn – tűzvész 

lämoi||šar (-an, -oid) fn – tűzgömb 

lämoi||znam (-an, -oid) fn – fényjel 

lämoit|ada (-ab, -i) ige – megvilágít, 

bevilágít, ~ada honuz 

bevilágítja a szobát 

lämoiti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

fényszóró (felszerelés) 

lämoitu|z (-sen, -st) fn – világítás 

lämptu|da (-b, -i) ige – felmelegszik, 

sä ~i felmelegedett az 

idő 

läm’||tervehtoitu|z (-sen, -st) fn 

– termálgyógyászat 

lämu|z’ (-den, -t) fn – 1. hő, 2. 

melegség, meleg 

lämän||andand (-an) fn – hőleadás 

lämän||jagami|ne (-žen, -št) fn – 

hőellátás 

lämän||käreg (-en, -id) fn – borogatás 

lämän||navedi|i (-jan, -joid) mn 

– melegkedvelő, ~jad kazvmused 

melegkedvelő növények 

lämän||pidi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – hőszigetelés 

lämän||sirdänd (-an) fn – hővezető 

képesség 

lämän||vedo (-n, -id) fn – hővezeték, 

~n kohendamine a hővezeték 

javítása 

lämän||vedo||verk (-on, -oid) fn 

– hővezeték-hálózat 

lämäs 187 lödud 

lämäs hsz – melegen, sätas ~ 

melegen felöltözik, melegen 

öltözködik 

länc (-än, -id) fn – heveder, kantár 

läng|ed (-id) tsz fn – bilincs (alkatrész) 

läz I. (part) esz – vminek a közelében, 

közel vmihez, ~ kodid 

a ház közelében, közel a 

házhoz 

läz II. hsz – 1. közel, a közelben, 

nem messze, 2. közel, 

szinte, majdnem, csaknem, ~ 

sidä közel annyi, majdnem 

annyi, 3. körülbelül, hozzávetőleg 

läznašti hsz – közel, a közelben 

läžegandu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

morbiditás, megbetegedési arány 

läžega|ta (-ndeb, -nzi) ige – megbetegszik 

vmiben, megbetegedik 

vmiben, ~ta hädal megbetegszik 

influenzában 

läžu|da (-b, -i) ige – beteg lesz, 

lebetegszik, lebetegedik, megbetegszik, 

megbetegedik, ~da 

hädas megbetegszik influenzában 

läžu|i I. (-jan, -jid) fn – 1. beteg 

(személy), 2. páciens 

läžu|i II. (-jan, -jid) mn – beteg, 

gyengélkedő, ~i ristit beteg 

ember 

läžui||honu||z (-sen, -st, -sid) fn 

– betegszoba 

läžujan mn – beteg-, kórházi, 

kór-, ~ lehtez kórlap, beteglap, 

~ olod kórházi viszonyok 

läžujan||kacu|i (-jan, -jid) fn – 

ápoló, betegápoló (személy) 

läžuka|z (-han, -st, -hid) mn – 

beteges, betegeskedő, ~z ristit 

beteges ember 

läžund I. (-an, -oid) fn – betegség, 

kór, megbetegedés 

-||läžund II. (-an, -oid) öut – -betegség, 

-kór 

läžundan||märičend (-an, -oid) 

fn – diagnózis, kórisme, tüništoitmatoi 

~ nyugtalanító 

diagnózis 

läžund||kodi (-n, -d) fn – kórház, 

gyógyintézet 

lätäk (-on, -oid) fn – tócsa, pocsolya 

läv|ä (-än, -id) fn – akol, istálló, 

ól, pajta 

löc (-un, -uid) fn – béka 

lö|da (-b, -i) ige – 1. üt, ráüt, 

kiüt, megüt, ver, ráver, elver, 

megver, kiver, ~da hambhad 

kiüti a fogait, kiveri a fogait, 

2. elver, megver, ~da koirad 

elveri a kutyát, 3. vés, kivés, 

farag, kifarag, kivág 

lö|das (-se, -ihe) vh ige – ütődik, 

nekiütődik, verődik, nekiverődik, 

csapódik, nekicsapódik, 

~da randha partnak 

csapódik, partra verődik 

lödud in – ütött, vert, elvert

lönd 188 löutas 

lönd (-an, -oid) fn – vereség, sada 

~ voibuiš versenyen vereséget 

szenved 

lönd||päč (-in, -id) fn – vályogkemence, 

vertfalú kemence 

lönd||vändi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – ütőshangszer 

löudand (-an) fn – vminek a megtalálása 

löudu|z (-sen, -st, -sid) fn – lelet, 

arheologiden ~sen archeológiai 

leletek 

löug (-an, -id) fn – áll (testrész) 

löugan|alu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – toka 

löumai (-n, -d) mn – nehéz, nehézkes 

löumas hsz – nehezen, nehézkesen, 

hengitada ~ nehezen 

veszi lélegzik 

löumendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

súlyosbodás, läžundan ~z a 

betegség súlyosbodása 

löun (-un, -uid) fn – gőz, ližata 

~ud, tacta ~ud gőzt enged rá 

löu|ta (-dab, -zi) ige – 1. talál, 

megtalál, lel, meglel, előkerít, 

2. felfedez, feltalál, feltár 

löu|tas (-dase, -zihe) vh ige – 

megkerül, előkerül 

ma 189 magedused 

ma (-n, -id) fn – 1. föld, talaj, 

agrarine ~ mezőgazdasági föld, 

kaida ~d földet ás, küntta ~d 

földet szánt, felszántja a földet, 

langeta ~ha földre esik, 

földre hull, pal’l’az ~ kopár 

föld, a puszta föld, vägitada 

~d megtrágyázza a földet, 

ühthine ~ közös föld, 2. Föld, 

~n pind a Föld felszíne, ~ 

pörub a Föld forog, 3. ország, 

Evropan ~d Európa országai, 

sebrmeline ~ baráti 

ország, 4. világ, ~n agjaha a 

világ végére, täl ~l ezen a világon 

mačkut|ada (-ab, -i) ige – csámcsog, 

csemcseg, cuppog 

mačkute|z (-sen, -st, -sid) fn – 

csámcsogás, csemcsegés, cuppogás 

madal (-an, -id) mn – 1. alacsony, 

nem magas, ~ aid alacsony 

kerítés, ~ pert’ alacsony 

ház, 2. mélyen fekvő, 3. sekély, 

~ jogi sekély folyó 

madalzu|da (-b, -i) ige – sekélyedik, 

elsekélyedik 

madeh (-en, -t, -id) fn – menyhal 

mado (-n, -id) fn – kígyó, ~n 

kokaiduz kígyómarás, kígyóharapás, 

paha ~ mérgeskígyó 

M 

madodu|da (-b, -i) ige – megférgesedik, 

megkukacosodik, 

férges lesz, kukacos lesz 

madoika|z (-han, -st, -hid) mn – 

kukacos, férges 

mado|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

hernyó, pondró, kukac, féreg 

madosi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

kukacos, férges 

magaduz||havad (-on, -oid) fn – 

hálózsák 

magaduz||honu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – hálószoba 

magaduz||katu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – paplan, takaró 

magaduz||sij|a (-an, -oid) fn – 

fekhely, fekvőhely, ágy, tehta 

~a ágyaz, megágyaz 

maga|ta (-dab, -zi) ige – alszik, 

kaik ~daba jo már mindenki 

alszik 

maged (-an, -oid) mn – édes, ~ 

čai édes tea, kaikiš ~amb 

legédesebb ◊ Karged tozi om 

paremb magedad kelastust. A 

keserű igazság jobb az édes 

hazugságnál. 

maged||su (-n, -id) fn – édesszájú 

(személy) 

magedu|sed (-sid) tsz fn – csemege, 

ínyencség, nassolnivaló, 

navedida ~ed szereti az 

ínyencségeket, szívesen nassol

magnit 190 mahtmatoi 

magnit (-an, -oid) fn – mágnes, 

kävutada ~ad mágnest alkalmaz, 

mágnest használ 

magnitofon (-an, -oid) fn – magnetofon, 

kulda ~ad magnetofont 

hallgat, änetada ~ale felvesz 

magnetofonra 

magu (-n, -id) fn – 1. íz, hen ~ 

finom íz, hond ~ rossz íz, 

leibän ~ a kenyér íze, 2. ízlés, 

solata ~n mödhe ízlés szerint 

megsóz 

magu||hein (-än, -id) fn – fűszer, 

fűszernövény 

magukahašti hsz – ízesen, jóízűen, 

söda ~ ízesen eszik, jóízűen 

eszik 

maguka|z (-han, -st, -hid) mn – 

ízes, ízletes, finom, jóízű, mitte 

~z om! milyen finom! ~had 

pirgad finom sütemények, finom 

pogácsák 

magu||lauk (-an, -oid) fn – cukrászda 

magu||paštu|sed (-sid) tsz fn – 

cukrásztermékek, cukrászkészítmények 

magu||soladu|z (-sen, -st) fn – 

sózás, megsózás 

magut|ada (-ab, -i) ige – ízesít, 

fűszerez, ételt vmivel készít, 

~ada salat kandatesel tejföllel 

készíti a salátát, tejföllel 

ízesíti a salátát 

magutel|das (-ese, -ihe) vh ige – 

nassol, csemegézik 

magute|z (-sen, -st, -sid) fn – fűszer 

(ízesítő) 

maguto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

1. íztelen, ízetlen, ~i söm íztelen 

étel, ízetlen ennivaló, 2. 

ízléstelen, ~i kuvitused ízléstelen 

illusztráció, ízléstelen ábrák 

magutoit|ta (-ab, -i) ige – ízesít, 

fűszerez, ételt vmivel készít, 

~ta taigin voil a tésztát 

olajjal készíti 

magutomu|z’ (-den, -t) fn – ízléstelenség 

maha||laskend (-an, -oid) fn – 

földetérés 

maha||pan|da (-eb, -i) ige – temet, 

eltemet, elhantol, elföldel 

maha||panend (-an, -oid) fn – 

temetés, temetkezés 

maha||panend||vero (-n, -id) fn 

– temetési szertartás 

maho (-n, -id) mn – meddő, ~ 

lehm meddő tehén 

maht (-on, -oid) fn – 1. gyakorlottság, 

ügyesség, jártasság, 2. 

készség, sada tarbhaižid ~oid 

hasznos készségeket szerez, 3. 

gyakorlat vmiben, 4. szakértelem, 

hozzáértés, 5. tehetség 

vmihez 

mahtišt (-on, -oid) fn – tapasztalat, 

gyakorlat 

mahtmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– ügyetlen, gyakorlatlan, já- 

mahtokahašti 191 mairheline 

ratlan, ~mad käded ügyetlen 

kezek 

mahtokahašti hsz – szakszerűen, 

hozzáértően, szakavatottan, 

gyakorlottan 

mahtoka|z (-han, -st, -hid) mn – 

gyakorlott, jártas, ügyes, ~z 

mastar’ gyakorlott mesterember, 

ügyes mester 

mahtoto|i (-man, -nt, -mid) mn 

– tudatlan, valamiben tudatlan, 

vmihez nem értő, ~i kirjaha 

írástudatlan, analfabéta 

maht|ta (-ab, -oi) ige – 1. tud, 

ért vmihez, 2. tud, képes 

maid I. (-on, -oid) fn – tej, litr 

~od egy liter tej 

maid||- II. öet – tej- 

maid||hamb|az (-han, -ast, -hid) 

fn – tejfog 

maid||keito|z (-sen, -st, -sid) fn 

– tejleves 

maid||lauk (-an, -oid) fn – tejbolt, 

tejüzlet, tejcsarnok 

maid||neda|l’ (-lin, -lid) fn – farsang, 

~lil farsangkor, farsang 

idején 

maidoka|z (-han, -st, -hid) mn – 

tejes, tejelő, ~z lehm tejelő 

tehén 

maidost|ada (-ab, -i) ige – tejjel 

összemaszatol 

maid||segoitu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– feles tej (csecsemőtáplálás) 

maihut|ada (-ab, -i) ige – lenget, 

lóbál, lobogtat, ~ada kä- 

del lóbálja a kezét, ~ada paikal 

lobogtatja a kendőt, ~ada 

suugil lengeti a szárnyait, 

szárnyaival lenget 

maihuti|m (-men, -nt, -mid) fn 

– inga, časuiden ~m órainga 

maihutim||čas|ud (-uid) fn – ingaóra 

maihutu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

lendítés, lendület 

maik I. (-un, -uid) fn – ikra, kalan 

~ halikra 

maik II. (-an, -oid) fn – 1. trikó, 

2. mez 

ma||il’m (-an) fn – világ, világegyetem, 

világmindenség, kaikes 

~as az egész világon, ~an 

rahvahad a világ népei 

mail’man hsz – világszerte, az 

egész világon 

maim (-an, -oid) fn – halacska, 

kishal, halporonty 

ma|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 1. 

föld-, földi, 2. földes, föld-, 

~ine ülüz földtöltés, földgát, 

földsánc 

mairhekahas hsz – takarékosan, 

takarékoskodva, eläda ~ takarékosan 

él 

mairheka|z (-han, -st, -hid) mn 

– takarékos, ~z emäg takarékos 

háziasszony 

mairheli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– 1. nem elégséges, nem elegendő, 

kevés, ~žed dengad 

kevés pénz, nem elégséges

mairištada 192 maksta 

pénz, 2. hiányos, ~žed tedod 

hiányos ismeretek 

mairišt|ada (-ab, -i) ige – takarékoskodik 

vmivel, megtakarít 

vmit, ~ada aigad időt takarít 

meg, takarékoskodik az 

idővel 

mairištand (-an) fn – 1. takarékosság, 

takarékoskodás, 2. megtakarítás 

mair|iž (-hen, -išt, -hid) fn – 1. 

szükség, szűkösség, vminek a 

szűke, olda ~heš szükségét 

szenvedi vminek, szűkösködik, 

szűkében van vminek, 2. 

hiány vmiben 

majag (-an, -id) fn – hód, ~an 

peza a hód ürege, a hód vacka 

majak (-an, -oid) fn – világítótorony 

majonez (-an) fn – majonéz, tehta 

munid ~as tojást tesz a 

majonézbe 

majonez||painato|z (-sen, -st, -sid) 

fn – majonézmártás, majonézszósz 

ma||kar (-an, -oid) fn – árok, 

földárok, lövészárok peittas ~ha 

árokba bújik, lövészárokba bújik 

makaron|ad (-oid) fn – makaróni, 

italialaižed ~ad olasz makaróni 

maka|z (-han, -st, -hid) mn – földes 

ma||kehkeru|z’ (-den, -t, -zid) fn 

– földi övezet 

ma||kond|i (-jan, -jid) fn – vakond, 

vakondok 

ma||kovande|z (-sen, -st, -sid) fn 

– földkéreg, kéreglemez (geológia) 

maks I. (-an, -oid) fn – máj 

maks II. (-un, -uid) fn – 1. fizetés, 

kifizetés, térítés, megtérítés, 

2. bér, díj, 3. elszámolás 

maksand||bumag (-an, -oid) fn 

– csekk 

maksan||pala|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – kedvenc (személy) 

maksmata hsz – ingyen, térítésmentesen, 

antta ~ ingyen ad, 

térítésmentesen ad 

maksmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– ingyenes, térítésmentes, ~i 

abu ingyenes segítség, ~miden 

tavaroiden lugetiž ingyenes 

áruk jegyzéke 

maksmi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

fizetés, kifizetés, megfizetés 

maks|ta (-ab, -oi) ige – 1. fizet, 

befizet, kifizet, megfizet, ~ta 

rahad kassaha pénzt befizet 

a pénztárba, ~ta tagaze kompenzál, 

kiegyenlít, ~ta velgad 

megfizeti a tartozását, 2. kerül 

vmibe, kerül vmennyibe, 

kuverdan nece ~ab? ez mibe 

kerül? ez mennyibe kerül? 

äjak ~ab? mennyibe kerül? ◊ 

Kelastajan sanad ei makskoi 

maksud 193 manitelii 

nimidä. A hazudós szavai semmibe 

sem kerülnek. 

maks|ud (-uid) tsz fn – 1. vám, 

2. illeték, 3. behajtási összeg, 

beszedési összeg 

maksuli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– fizető, fizetős, ~ne holitez 

fizetős szolgáltatás, ~ne tulend 

fizetős belépés 

maksun||maht (-on) fn – fizetőképesség 

maksun||mahta|i (-jan, -jid) mn 

– fizetőképes, ~i ostai fizetőképes 

vevő, fizetőképes vásárló 

maksuta hsz – ingyen, térítésmentesen 

maksuto|i (-man, -nt, -mid) mn 

– ingyenes, térítésmentes, ~i 

opendamine ingyenes oktatás, 

ingyenes képzés 

ma||leveduz’||pird (-an, -oid) fn 

– szélességi kör (földrajz) 

mal’l’ (-an, -oid) fn – 1. váza, 

panda änikod ~aha virágot 

tesz a vázába, 2. kupa, serleg, 

kehely, 3. bögre 

mal’l’a|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– 1. kupica, 2. csészécske 

mal’l’||san|ad (-oid) tsz fn – pohárköszöntő, 

tószt, ~ nimipäivnikale 

névnapi pohárköszöntő 

mam (-an, -oid) fn – anya, édesanya, 

mama ◊ Hän pidäse maman 

lepkes. Az anyja szoknyájába 

kapaszkodik. 

mamam megszólító alak – anya! 

édesanya! mama! 

mamoi (-n, -d) fn – mama, mamácska 

mamš (-in, -id) fn – anyó, anyóka, 

mama, mamuska 

man||alu|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– földalatti, ~ižed radod földalatti 

munkák, ~ižed veded 

földalatti vizek 

mandreh (-en, -t, -id) fn – szárazföld 

man||edusta|i (-jan, -jid) fn – követ, 

nagykövet 

maner (-an, -oid) fn – szokás, 

viselkedési mód, modor, kifejezésmód, 

manír 

manež (-an, -id) fn – járóka, 

gyermekjáróka 

manik’ur||kogomu|z (-sen, -st, 

-sid) fn – manikűrkészlet 

manik’ur||rauda|ižed (-ižid) tsz 

fn – manikűrolló, körömvágó 

olló, körömolló 

manikuš (-in, -id) fn – csaló (személy) 

manit|ada (-ab, -i) ige – 1. csal, 

megcsal, 2. elárul, árulkodik, 

~ada sebranikoid elárulja a 

barátait, 3. csábít, elcsábít 

manita|i (-jan, -jid) fn – 1. szószegő, 

hazudós, 2. szemfényvesztő, 

csaló, színlelő (személy) 

maniteli|i (-jan, -joid) mn – csábító, 

elcsábító, ~i taričend csábító 

ajánlat

manitez 194 mapiduz’pird 

manite|z (-sen, -st, -sid) fn – csali 

(horgászat) 

manitusel hsz – áruló módon, 

hitszegő módon 

manituseli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– áruló, ~ne tego áruló tett, 

áruló cselekedet 

manitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

árulás, 2. csalódás, sada ~sel 

csalódás éri 

manituz||kuv|a (-an, -id) fn – illúzió, 

hamis látszat, káprázat, 

optikai csalódás, ~iden valdas 

illúziók hatalmában 

man||kaiva|i (-jan, -jid) fn – kubikus 

man||märiči|i (-jan, -jid) fn – földmérő, 

geodéta 

manna||pudr (-an, -oid) fn – grízkása, 

darakása 

manna||sur|in (-män, -int, -mid) 

fn – grízkása, darakása 

man||paremboitu|z (-sen, -st) fn 

– melioráció, talajjavítás 

man||pidä|i (-jan, -jid) fn – 1. 

földbirtokos, 2. agrárgazdálkodó, 

mezőgazda, farmer, nügüd’aigaine 

~i korszerű mezőgazda 

man||po|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 

földrész, világrész 

man||rada|i (-jan, -joid) fn – földműves, 

földművelő, mezőgazdasági 

munkás 

man||rehkaidu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – földrengés, földmozgás, 

~sen keskuz a földrengés epicentruma 

man||röun||deklaraci|i (-jan, -joid) 

fn – vámnyilatkozat 

man||röun||maks|ud (-uid) tsz fn 

– vám (költség) 

man||röun||zakon|ad (-oid) tsz fn 

– vámjogszabályozás 

man||röun||tarkištelu|z (-sen, -st, 

-sid) fn – vámvizsgálat 

man||süvü|ded (-zid) tsz fn – altalaj 

manzika|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– földieper, eper, szamóca 

manzik||kišt (-on, -oid) fn – eperültetvény, 

epres, szamócabokor, 

szamócás 

man||te (-n, -id) fn – országút, országos 

közút 

man||tedo (-n, -id) fn – földrajz, 

földrajztudomány, geográfia 

man||tedo||kartišt (-on, -oid) fn 

– földrajzi atlasz 

man||tedo||me|z’ (-hen, -st, -hid) 

fn – földrajztudós, geográfus 

man||tedo||urok (-an, -oid) fn – 

földrajzóra 

man||vägitu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– a föld megtrágyázása, trágyázás 

ma||orj (-an, -id) fn – jobbágyparaszt 

ma||orjuz’ (-den, -t) fn – jobbágyparasztság 

ma||piduz’||pird (-an, -oid) fn – 

hosszúsági kör (földrajz) 

mapolišk 195 mašinvoi 

ma||polišk (-on, -oid) fn – félteke, 

pohjoižes ~os az északi 

féltekén 

ma||pähk|im (-men, -int, -mid) 

fn – földimogyoró 

marafon (-an, -oid) fn – maraton, 

ühtneda ~aha részt vesz 

a maratonon 

marafon||joksend (-an, -oid) fn 

– maratoni futás 

marafon||joksi|i (-jan, -joid) fn 

– maratoni futó 

ma||reform (-an, -id) fn – földreform 

marj (-an, -oid) fn – bogyó 

marjanik (-an, -oid) fn – bogyószedő 

(személy) 

marj||keito|z (-sen, -st, -sid) fn 

– 1. befőtt, 2. dzsem, lekvár 

marj||kis|el’ (-lin, -lid) fn – gyümölcspép, 

gyümölcspüré 

marjoika|z (-han, -st, -hid) mn 

– bogyós 

marj||poimi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – gyümölcsszedőgép 

marj||pudr (-on, -oid) fn – gyümölcshab, 

gyümölcskrém, gyümölcspuding 

marj||ve|zi (-den, -t) fn – gyümölcslé, 

ivólé 

mark (-an, -oid) fn – bélyeg, tartutada 

~ bélyeget ragaszt vmire, 

bélyeget felragaszt 

marl’ (-an) fn – géz 

marl’||sideg (-en, -id) fn – gézkötés, 

gézkötözés 

marl’||tuku|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – géztampon 

marmelad (-an) fn – gyümölcsíz, 

lekvár 

marš (-an, -oid) fn – menet, menetelés 

marširui|da (-b, -) ige – menetel, 

masíroz 

ma||röunan||varjoiči|i (-jan, -joid) 

fn – határőr 

maskirui|da (-b, -) ige – sminkel 

maskiruind||mast|ar’ (-rin, -rid) 

fn – sminkmester 

masta|r’ (-rin, -rid) fn – mester, 

mesterember 

mastar|ta (-dab, -zi) ige – barkácsol, 

eszkábál, fúr-farag, fabrikál, 

bütyköl 

mastaru|z’ (-den, -t) fn – mesterség, 

szakszerűség, hozzáértés, 

sur’kulu ~z’ felülmúlhatatlan 

szakszerűség 

mašin (-an, -oid) fn – 1. gép, 

gépezet, 2. gépkocsi, gépjármű, 

autó, koheta ~ autót 

javít, autót szerel, megjavítja 

az autót, megszereli az autót 

mašin||kaiču|z (-sen, -st, -sid) fn 

– autómentőbázis 

mašin||lüpsand (-an) fn – gépifejés 

mašin||tavar||sij|a (-an, -oid) fn 

– csomagtartó, autócsomagtartó, 

kacuhta ~aha megnézi a 

csomagtartóban 

mašin||voi (-n, -d) fn – gépolaj

matematik 196 mavoisija 

matematik (-an, -oid) fn – matematika 

matematik||gipotez (-an, -oid) fn 

– matematikai hipotézis 

matemati|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– matematikai, ~ne formul 

matematikai képlet 

material (-an, -oid) fn – anyag 

materiali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– anyagi 

materi|i (-jan, -joid) fn – anyag, 

szövet 

matč (-an, -oid) fn – mérkőzés, 

meccs 

matk (-an, -oid) fn – 1. út (időtartam 

is), 2. utazás, 3. vándorlás, 

kirándulás, túra 

matka|ta (-dab, -zi) ige – 1. utazást 

tesz, utazik, 2. vándorol, 

kirándul, túrázik 

matk||bilet (-an, -oid) fn – menetjegy 

matk||büro (-n, -id) fn – utazási 

iroda 

matk||keskust (-an, -oid) fn – útmegszakítás 

matk||kirjutes|ed (-id) tsz fn – 

útinapló, úti jegyzetek 

matk||laiv (-an, -oid) fn – 1. személyszállító 

hajó, 2. tengerjáró 

hajó, matkata ~al tengerjáró 

hajóval utazik 

matk||lebu (-n, -id) fn – úti pihenő, 

útközbeni pihenés 

matk||nevondišt (-on, -oid) fn – 

útikalauz 

matknik (-an, -oid) fn – 1. utas, 

utazó, 2. vándor 

matk||pagiži|m (-men, -nt, -mid) 

fn – mobiltelefon, hordozható 

telefon 

matk||sebranik (-an, -oid) fn – 

útitárs 

matk||tavar|ad (-oid) tsz fn – útipoggyász, 

poggyász, csomag, 

oigeta ~an feladja a pogygyászt 

matk||tavar||palič (-an, -id) fn – 

poggyásztartó (autóbusz, vonat) 

matk||tavar||vagon (-an, -oid) fn 

– poggyászkocsi (vonat) 

matk||tedo||mašin (-an, -oid) fn 

– laptop, hordozható számítógép 

matk||telefon (-an, -oid) fn – mobiltelefon, 

hordozható telefon 

mato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

föld nélküli, ~i mez’ föld nélküli 

ember 

matriarhat (an) fn – matriarchátus 

ma||uju|i (-jan, -joid) fn – csúszómászó, 

hüllő (állattan) 

ma||vezi||elä|i (-jan, -jid) fn – kétéltű 

(állattan) 

ma||voi (-n, -d) fn – ásványolaj, 

kőolaj, bohat ~l kőolajban 

gazdag 

ma||voin||fontan (-an, -oid) fn – 

olajkút, kőolajkút 

ma||voi||sij|a (-an, -id) fn – kőolajlelőhely 

mec 197 mectuzkoir 

mec I. (-an, -oid) fn – erdő, čapta 

~ erdőt vág, erdőt irt, ~an 

kal’t az erdőn át, az erdőn keresztül, 

lebumatk ~ha kirándulás 

az erdőbe 

mec II. öet – erdő-, erdei 

mecaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

erdős 

mecakišt (-on, -oid) fn – sűrűség, 

erdősűrű 

meca||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn – 

erdei öreg, erdei apó, erdei manó 

(mitológiai, népmesei lény) 

mecan mn – erdei, ~ il’m erdei 

levegő 

mecan||čapa|i (-jan, -jid) fn – favágó 

mecan||holita|i (-jan, -jid) fn – erdész 

mecan||kaiči|i (-jan, -joid) fn – 

erdőőr, erdőkerülő 

mecan||kazvatuz||tedo (-n) fn – 

erdészet, erdőgazdálkodás, erdőművelés 

mecan||röun (-an, -id) fn – erdőszél, 

erdő széle 

mecan||tedo (-n) fn – erdőtudomány, 

dendrológia 

mecan||vedo||mašin (-an, -oid) fn 

– erdészeti szállító jármű 

mecastuz||sali|ž (-hen, -št) fn – 

vadászzsákmány 

meca|ta (-dab, -zi) ige – vadászik, 

~ta jänišid nyúlra vadászik, 

~ta mecsigoid vaddisznóra 

vadászik 

mecato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

erdőtlen, erdő nélküli 

mechi|ne (-žen, -št, -žid) fn – erdei 

öreg, erdei apó, erdei manó 


mec||ižand (-an, -oid) fn – erdei 

öreg, erdei apó, erdei manó 


mec||järv (-en, -id) fn – erdei tó 

mec||kan|a (-an, -oid) fn – hófajd 

mec||korb (-en, -id) fn – erdőmély, 

az erdő mélye, erdősűrű, 

az erdő sűrűje, sűrű, sűrűség, 

vadon 

mec||lind (-un, -uid) fn – erdei 

madár 

mec||ludeg (-en, -id) fn – erdei 

poloska 

mec||marj (-an, -oid) fn – erdei 

gyümölcs 

mec||matk (-an, -oid) fn – erdei 

túra, erdei kirándulás 

mecnik (-an, -oid) fn – vadász 

mecoi (-n, -d) fn – siketfajd, fajd, 

~n kimind a siketfajd dürgése, 

~n peza a siketfajd fészke 

mec||sig|a (-an, -oid) fn – vaddisznó, 

vadkan, mecata ~oid 

vaddisznóra vadászik 

mectu|z (-sen, -st, -sid) fn – vadászat, 

~sen aigad vadászati 

idény, mända ~sele vadászatra 

megy 

mectuz||koir (-an, -id) fn – 

vadászkutya, vadászeb

mecživat 198 mel’dütoitai 

mec||živat (-an, -oid) fn – erdei 

állat, vadállat 

mectu|da (-b, -i) ige – 1. megvadul, 

2. elvadul 

mectunu (-den, -t, -zid) mn – 1. 

megvadult, ~ kaži megvadult 

macska, 2. elvadult, ~des sadus 

elvadult kertben 

meda|l’ (-lin, -lid) fn – érem, medália 

medalin||sa|i (-jan, -jid) fn – érmes 

(versenyző) 

medalist (-an, -oid) fn – érmes 

(versenyző) 

meden||kerada|i (-jan, -jid) fn – 

erdei mézet gyűjtő ember 

meden||keradu|z (-sen, -st) fn – 

mézgyűjtés 

med||sizar (-en, -t, -id) fn – ápolónő, 

nővér 

mehani|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

mechanikus, gépies, ~žed likundad 

mechanikus mozdulatok, 

gépies mozdulatok 

meheka|z (-han, -st, -hid) mn – 

férfias, ~z tego férfias cselekedet 

mehel hsz – férjnél, olda ~ férjezett, 

férjnél van 

mehele hsz – férjhez, mända ~ 

férjhez megy 

mehelu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

férjhezmenetel, férjhezmenés, 

ozakaz ~z szerencsés férjhezmenés 

meiden nm – miénk, a mi ...-nk 

mel (-an, -oid) fn – kréta, kirjutada 

~el krétával ír 

me|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 1. értelem, 

elme, ész, 2. vélemény, 

nézet, álláspont, eszmeiség, 3. 

hangulat, kedv, tetszés, olda 

hüviš ~liš jó kedvében van, jó 

hangulatban van, olda ~l’he 

tetszik, minei om ~l’he nekem 

tetszik ◊ Elo meleta kuti 

puzu reigunke. Az élet értelem 

nélkül olyan, mint a lyukas 

kosár. Kohtaižed vägel i 

melel. Úgy ésszel, mint erővel. 

(Erővel és ésszel egyenlően.) 

Mi meles, se i keles. 

Ami az észben, az a nyelven is. 

mel|a (-an, -oid) fn – evező, evezőlapát, 

perata ~al evezővel 

kormányoz 

melada|i (-jan, -jid) fn – evezős 

(személy) 

meladand (-an, -oid) fn – evezés 

mela||lu (-n, -id) fn – lapocka 

mela|ta (-dab, -zi) ige – evez, 

~ta venehel csónakban evez 

mel’dü|da (-b, -i) ige – megtetszik 

vki, beleszeret vkibe, megszeret 

vkit, ~da ezmäižes kacegespäi 

első látásra beleszeret 

vkibe 

mel’dü|z (-sen, -st) fn – szerelem 

mel’dütoita|i (-jan, -jid) mn – 

varázslatos, bájos, bűbájos, ~i 

muhu bájos mosoly 

mel’dütoitta 199 melevašti 

mel’dütoit|ta (-ab, -i) ige – érdeklődést 

kelt, vki érdeklődni 

kezd iránta 

mel’düvu|z’ (-den, -t) fn – varázs, 

varázslatosság, báj, bűbáj 

meleka|z (-han, -st, -hid) mn – 

okos, értelmes 

melen||tahto|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – tetszőleges, önkényes 

melen||tartu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – megragadó, magával ragadó, 

lenyűgöző, ~ine starin 

megragadó elbeszélés, magával 

ragadó történet 

melen||tartui||sij|a (-an, -joid) fn 

– nevezetesség, látnivaló, lidnan 

~ad a város nevezetességei, 

a város látnivalói 

melen||tartu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– érdeklődés, olda ~st érdeklődik, 

vmi érdekli 

melen||tartuto|i (-man, -nt, -mid) 

mn – unalmas, egyhangú, egysíkú, 

primitív, ~i elo egyhangú 

élet, unalmas élet 

melen||tervhu|z’ (-den, -t) fn – 

pszichikum, értelmi állapot, 

észlelési képesség 

melet|ada (-ab, -i) ige – gondolkodik, 

elmélkedik, töpreng 

meletaden hsz – tudatosan 

meletadud in – tudatos 

meleta|i I. (-jan, -jid) fn – gondolkodó 

(személy) 

meleta|i II. (-jan, -jid) mn – gondolkodó, 

elmélkedő, töprengő 

meletamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – meggondolatlan, megfontolatlan 

meletand (-an) fn – gondolkodás, 

elmélkedés, töprengés, ~an 

aig gondolkodási idő 

meleto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

1. eszelős, fanatikus, 2. eszetlen, 

ész nélküli, 3. értelmetlen, 

4. buta, ostoba, hülye, ~i 

vastuz ostoba kérdés 

meletomašti hsz – eszelősen, fanatikusan 

meletomu|z’ (-den, -t) fn – 1. 

eszelősség, 2. eszetlenség, észnélküliség, 

3. butaság, ostobaság, 

szamárság, hülyeség, 

tehta ~z’ butaságot követ el, 

ostobaságot követ el 

meletu|da (-b, -i) ige – gondolkodik, 

elgondolkodik, elmélkedik, 

töpreng 

meletusen||sirdänd (-an) fn – telepátia 

meletu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

gondolat, eszme, ötlet, jügedad 

~sed súlyos gondolatok, 

2. elgondolás, elképzelés 

melev (-an, -id) mn – 1. bölcs, 

okos, eszes, elmés, értelmes, 

2. elmélkedő, gondolkodó, 3. 

elmélyült, megfontolt 

melevašti hsz – 1. okosan, értelmesen, 

2. elmélyülten, elmélyedve, 

lugeda ~ elmélyülten 

olvas

melevuz’ 200 merd 

melevu|z’ (-den, -t) fn – bölcsesség, 

okosság, rahvahaližiden 

sarnoiden ~z’ népmesei 

bölcsesség 

mel’hi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

szeretett 

melioraci|i (-jan) fn – melioráció, 

talajjavítás 

melištoit|ta (-ab, -i) ige – észhez 

térít vkit, észre térít vkit 

melištu|da (-b, -i) ige – összeszedi 

az eszét, észhez tér, megjön 

az esze 

mel’||kacund (-an, -oid) fn – álláspont, 

nézet, vélemény 

mel’||kuv|a (-an, -id) fn – fikció, 

kitalálás, képzelgés 

mel’||kuviteli|i (-jan, -joid) fn – 

fantaszta 

mel’||kuvitelu|z (-sen, -st) fn – 

képzelőerő, képzelet, fantázia 

mel’||lahjavu|z’ (-den, -t) fn – 

szellemi képesség 

mel’||maht (-on) fn – felfogó 

képesség, észbeli képesség, értelem, 

intellektus 

mel’||mahto|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – észbeli, értelmi, intellektuális 

mel’nic (-an, -oid) fn – malom, 

jauhta jauhod ~al malomban 

lisztet őröl 

mel’nicnik (-an, -oid) fn – molnár 

melodi|i (-jan, -joid) fn – melódia, 

dallam, kulištada tutab 

~i ismerős dallamot hall 

melodika|z (-han, -st, hid) mn – 

szép hangzású, melodikus 

melodi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

dallamos, melodikus, ~ne heläiduz 

dallamosan csengő hang 

mel’||paha (-n) fn – bosszúság 

mel’||pido (-n, -id) fn – vélemény, 

nézet, meiden ~n mödhe 

véleményem szerint 

mel’||rad (-on, -oid) fn – szellemi 

munka, szellemi tevékenység 

mel’||segoitu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– tévedés, tévelygés, olda ~siš 

tévedésben van, veda ~sihe 

tévedéshez vezet 

mel’||tund (-on) fn – lelkiismeret 

mel’||vajehtel|das (-ese, -ihe) vh 

ige – vitázik, vitatkozik 

mel’||vajehtelu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – vita, vitázás, vitatkozás, 

ühtneda ~sehe részt vesz a 

vitában 

mel’veh (-en, -t, -id) fn – 1. eszme, 

idea, 2. gondolat, elgondolás, 

elképzelés, ötlet, arvokaz 

~ értékes gondolat, hüvä 

~ jó elképzelés 

mel’||vilugandu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – csalódás, kiábrándulás 

memorial (-an, -oid) fn – emlékmű 

menü||list (-an, -oid) fn – étlap, 

pakita ~ étlapot kér 

merd (-an, -oid) fn – varsa 

meri 201 mezi 

mer|i I. (-en, -t, -id) fn – tenger, 

~en laid a nyílt tenger, ~en 

rand tengerpart, ~en taga a 

tengeren túl 

meri||- II. öet – tenger-, tengeri 

meri||aldotu|z (-sen, -st) fn – a 

tenger hullámzása, a tenger hullámverése 

meri||il’m (-an) fn – tengeri levegő 

meri||kajag (-an, -id) fn – tengeri 

sirály 

meri||kalate|z (-sen, -st, -sid) fn 

– tengeri halászat 

meri||kukoi (-n, -d) fn – bíbic 

meri||laid (-an, -oid) fn – a tenger 

síkja, a nyílt tenger 

meri||laiv (-an, -oid) fn – tengerjáróhajó, 

tengerjáró 

meri||laivišt (-on, -oid) fn – tengeri 

flotta, tengeri hajóflotta 

meri||matk (-an, -oid) fn – tengeri 

út, tengeri utazás, lähtta 

~aha tengeri utazásra megy, 

tengeri útra indul 

meri||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn – 

tengerész, matróz 

meri||pihk (-an) fn – borostyánkő, 

borostyán 

meri||pihkahi|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – borostyán, borostyánból 

készült, ~ne nabornik borostyánnyaklánc,borostyánnyakék 

meri||pohj (-an, -id) fn – tengerfenék 

meri||rand (-an, -oid) fn – tengerpart 

meri||razbainik (-an, -oid) fn – 

kalóz, tengeri kalóz 

meri||šol’l’ (-on, -oid) fn – tengeri 

alga, tengeri moszat 

meri||tedištelu|z (-sen, -st) fn – 

tengerkutatás, oceanográfia 

meri||torok (-an) fn – tengeri vihar, 

tájfun, hurrikán 

meri||vaht (-on, -oid) fn – 1. tengerhab, 

2. habkő 

meri||valdm|ad (-oid) tsz fn – tengeri 

kikötő, tengeri móló 

meri||veneh (-en, -t, -id) fn – tengeri 

dereglye, tengeri csónak 

meri||ve|zi (-den, -t, -zid) fn – tengervíz 

me|z’ (-hen, -st, -hid) fn – 1. ember, 

ahtazmeline ~z’ szűklátókörű 

ember, azjakaz ~z’ dolgos 

ember, elonnavedii ~z’ 

életszerető ember, hüvä ~z’ 

jó ember, jumalahine ~z’ istenhívő 

ember, kaks ~st két 

ember, kambak ~z’ kitartó 

ember, kitmatoi ~z’ hálátlan 

ember, 2. férfi, 3. férj, antta 

~hele férjhez ad, lähtta ~hele 

férjhez megy, 4. figura, alak, 

egyén, személy ◊ Rad mehen 

čomitab. A munka nemesít. 

(A munka széppé teszi az embert.) 

me|zi (-den, -t) fn – méz, luzik 

~t egy kanál méz, spravitada

mezihajud 202 mihe 

kurk ~del mézzel gyógyítja a 

torkát 

mezi||haju|d (-id) tsz fn – mézillat 

mez’||kund (-an) fn – emberi társadalom, 

emberiség, ~an istorii 

az emberiség története, 

kehitoittud ~ fejlett emberi társadalom 

mezi||pez|a (-an, -oid) fn – méhsejt, 

lép 

mez’||rod (-un) fn – emberi faj 

mezi||sil’mä||ižed (-ižid) tsz fn 

– lép, lépesméz 

mezja|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

méh 

mezjaiž||kod|a (-an, -id) fn – méhkaptár, 

kaptár 

mezjaiž||kogo (-n, -id) fn – méhraj 

mezjaiž||pez|a (-an, -oid) fn – méhcsalád 

mezjaiž||rikond||ve|zi (-den, -t) fn 

– méhméreg 

mezjaiž||tarh (-an, -oid) fn – méhészet 

mez’||jouk (-un) fn – tömeg, sokaság, 

csődület, gyülekezés 

mez’||ruk (-an, -id) fn – szerencsétlen 

(ember), egy nagy határ 

szerencsétlenség 

mež (-an, -oid) fn – határ, mezsgye 

met (-on, -oid) fn – cél, ampta 

~ho célba lő 

metall (-an, -oid) fn – fém 

metall||tehmu|z (-sen, -st) fn – 

fémgyártás 

met||iškend (-an, -oid) fn – gól, 

pätai ~ döntő gól 

metk (-an, -oid) mn – pontos, biztoskezű 

metkas hsz – pontosan, precízen 

metku|z’ (-den, -t) fn – 1. pontosság, 

precízség, 2. találati 

biztonság 

metod (-an, -oid) fn – módszer, 

metódus, eljárásmód 

metodist (-an, -oid) fn – módszertani 

szakértő, módszertanos 

metr (-an, -oid) fn – méter 

metro (-n) fn – metró, ajada ~l 

metrón utazik 

met|tas (-iše, -ihe) vh ige – céloz 

vmire, megcéloz vmit, célba 

vesz 

mi I. ksz – 1. mint, tämbei om 

lämemb ~ eglai ma melegebb 

van, mint tegnap, 2. hogy 

mi II. (min, midä) nm – 1. mi? 

micsoda? ~ nece om? mi ez? 

ez micsoda? ~dä sinä teged? 

mit csinálsz? te mit csinálsz? 

2. ami, amely 

migo nm – minden, mindegyik, 

~ päiväd minden nap, ~ vot 

minden évben, ~ öd minden 

éjjel 

mihe nm – 1. miért? minek? 2. 

amiért 

mikrob 203 modeline 

mikrob (-an, -oid) fn – mikroba, 

mikroorganizmus 

mikš nm – 1. miért? minek? mitől? 

mi miatt? mi okból? 2. 

amiért 

mikš-se nm – valamiért 

milicii||jouk (-un, -uid) – rendőri 

egység 

milicii||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn 

– rendőr 

mi|l’l’ (-llän, -llid) fn – meny, 

menye vkinek 

million (-an, -oid) szn – millió, 

kümne ~ad tízmillió 

minai nm – nálam 

mindai nm – engem 

minei nm – nekem, számomra, 

~ om hüvä jól vagyok (nekem 

jó) 

mineral (-an, -oid) fn – ásvány 

minerali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– ásványi 

mineral||ve|zi (-den, -t, -zid) fn 

– ásványvíz, butulk ~t egy palack 

ásványvíz 

minimali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– minimális, ~ne arv minimális 

érték 

minimum (-an, -oid) fn – minimum 

ministerstv (-an, -oid) fn – minisztérium 

ministr (-an, -oid) fn – miniszter 

minun nm – enyém, az én ...-m, 

~ tatain apám, az én apám 

minus (-an, -oid) fn – mínusz 

minut (-an, -oid) fn – perc, kahesa 

časud vižtoštkümne ~ad 

nyolc óra tizenöt perc 

min|ä (-un, -dai) nm – én 

mir (-un, -uid) fn – világ, földkerekség 

mi-se nm – valami, nece om ~ 

toine ez valami más 

miš nm – 1. hol? 2. hol, ahol 

miše ksz – hogy 

mišpäi nm – 1. honnan? merről? 

2. ahonnan, amerről 

mi|tte (-ččen, -ttušt, -ččid) nm – 

1. mely? melyik? milyen? 2. 

mely, amely, amelyik, milyen, 

amilyen, ~ čoma! milyen szép! 

~ taht akármelyik, bármelyik, 

akármilyen, bármilyen 

mitte-ni nm – valamiféle, valamilyen 

mitte-se nm – valamiféle, valamilyen 

mod (-on, -oid) fn – arc, ábrázat, 

kép, tutab ~ ismerős arc, 

vajehtadas ~ol arcban megváltozik 

◊ Hän vedäb muiged 

mod. Savanyú képet vág. 

moda (-n) fn – divat 

modaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

divatos, ~had sädod divatos 

ruha, divatos öltözet 

moda||mučak (-on, -oid) fn – manöken 

modeli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

minta szerinti, ~ne leikatuz 

minta szerinti hajvágás

modhosind 204 morkofk 

mod||hosind (-an, -oid) fn – arcmasszázs 

mod||kuv|a (-an, -id) fn – arckép, 

portré 

mod||liha|z (-sen, -st, -sid) fn – 

arcizom 

mod||nahk (-an, -oid) fn – arcbőr 

mod||nerv (-an, -oid) fn – arcideg 

modol hsz – arcán, arcon, venuda 

~ arcon fekszik 

modole hsz – arccal lefelé, arccal 

előre, arcra, langeta ~ arcra 

bukik, arccal előre elesik 

mod||polišk (-on, oid) fn – arcdomborulat, 

arcpárna 

modu|z (-sen, -st, -sid) fn – igemód, 

mód 

mok (-an, -id) fn – gyötrelem, 

kín, szenvedés, tirpta ~id elviseli 

a kínokat, tűri a kínokat, 

tűri a szenvedést 

mokiču|z (-sen, -st, -sid) fn – gyötrődés, 

kínlódás, gyötrés, kínzás, 

szenvedés 

moki|ta (-čeb, -či) ige – gyötör, 

kínoz, ~ta živatoid kínozza 

az állatokat 

moki|tas (-čese, -čihe) vh ige – 

kínlódik, gyötrődik, szenved, 

~tas elos äjan életében sokat 

szenved 

mokitud in – meggyötört, megkínzott, 

elgyötört, elkínzott, ~ 

irdnägo elgyötört külső 

mok||kibu (-n, -id) fn – kínzó fájdalom, 

gyötrelmes fájdalom 

mok||meletu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– kínzó gondolat, gyötrő gondolat 

molemb|ad (-id) tsz szn – mindkettő, 

mindkét, ~il käzil két 

kézzel 

molembiden||poli|ne (-žen, -št, 

-žid) mn – kétoldali, kétoldalú, 

~ne kožmuz kétoldalú megállapodás 

monah (-an, -oid) fn – szerzetes, 

barát 

monarhi|i (-jan, -joid) fn – monarchia, 

absolutine ~i abszolút 

monarchia 

monasti|r’ (-rin, -rid) fn – kolostor, 

monostor 

monet (-an, -oid) fn – pénzérme, 

érme 

monolog (-an, -id) fn – monológ 

montaž (-in, -id) fn – montázs 

mora|l’ (-lin, -lid) fn – morál, 

erkölcs 

moralito|i (-man, -nt, -mid) mn 

– erkölcstelen, amorális, ~i tego 

erkölcstelen cselekedet 

moralitomu|z’ (-den, -t) fn – erkölcstelenség, 

eläda ~des erkölcstelenségben 

él 

mor|da (-ib, -i) ige – fermentál, 

erjeszt, fülleszt, ~da tabakon 

lehtesid dohánylevelet fermentál 

morfologi|i (-jan) fn – morfológia, 

alaktan 

morkofk (-an, -id) fn – sárgarépa 

morkofksalat 205 mugavumine 

morkofk||salat (-an, -oid) fn – 

sárgarépasaláta 

mozaik (-an, -oid) fn – mozaik 

moto||kezr (-an, -oid) fn – motorkerékpár, 

motor, matkata 

~al motoron utazik 

motor (-an, -id) fn – motor (szerkezet), 

avton ~ az autó motorja 

motor||veneh (-en, -t, -id) fn – 

motorcsónak 

moto||sport (-an) fn – motorsport 

moto||voibištelend (-an, -oid) fn 

– motorverseny 

moto||voibišteli|i (-jan, -joid) fn 

– motorversenyző 

mouc||hein (-än, -id) fn – libatop 

mouc||kiv|i (-en, -id) fn – mészkő 

mougot|id (-id) tsz szn – mindkettő, 

mindkét, ~il käzil két 

kézzel 

mučkaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

ficam, ficamodás, kificamodás, 

jaugan ~z lábficam, a láb kificamodása 

mučkai|ta (-dab, -ži) ige – kificamít, 

~ta käzi kificamítja a 

kezét 

muču|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

picike, kicsi, apró, ~ižed kofečaškaižed 

kicsi kávéscsészék 

mud|a (-an, -id) fn – 1. iszap, 2. 

szuszpenzió, iszapos anyag 

mudai|ta (-dab, -ži) ige – mozog 

◊ Hän mudaidab kuti täi. 

Úgy mozog, mint egy tetű. 

mudaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

1. zavaros, felkavart, ~z vezi 

zavaros víz, 2. iszapos, ~z rand 

iszapos part 

mudast|ada (-ab, -i) ige – zavarossá 

tesz, összezavar, felkavar 

mudastoit|ta (-ab, -i) ige – zavarossá 

tesz, összezavar, felkavar, 

~ta vezi felkavarja a 

vizet 

mudastu|da (-b, -i) ige – zavarossá 

lesz, összezavarosodik, 

felkavarodik 

muga nm – így, úgy 

mugažo ksz – is, szintén, úgyszintén, 

ugyancsak 

mugavo|itta (-ib, -) ige – hasonlít 

vmire, hasonlít vkire 

mugavu|da (-b, -i) ige – 1. utánoz, 

hasonlóvá tesz vmihez, 

2. egyeztet (nyelvtan), 3. feljavít, 

modernizál, komfortosabbá 

tesz, kényelmesebbé tesz, 

~da ičeze elämišt kényelmesebbé 

teszi az életét, komfortosabbá 

teszi az életét 

mugavudud in – feljavított, modernizált, 

komfortosabbá tett, 

kényelmesebbé tett, ~ fater feljavított 

lakás, komfortosabbá 

tett lakás 

mugavumi|ne (-žen, -št) fn – vminek 

az utánzása

mugavuz’ 206 muilhodr 

mugavu|z’ (-den, -t) fn – komfort, 

kényelem, eläda ~des kényelemben 

él 

mugl (-an, -id) fn – lúg, alkália 

mugo|i (-iman, -št, -imid) nm – 

ilyen, olyan 

mugoiču|z (-sen, -st) fn – utánzás, 

imitálás, lindpajoiden ~z 

a madárének utánzása, a madárének 

imitálása 

mugo|ine I. (-ižen, -št, -ižid) mn 

– hasonló 

mugo|ine II. (-ižen, -št, -ižid) nm 

– olyan, mint ... 

mugoi|ta (-čeb, -či) ige – utánoz, 

imitál, ~ta tutabiden änid 

utánozza az ismerősök hangját, 

imitálja az ismerősök hangját 

muhaht|ada (-ab, -i) ige – elmosolyodik 

muha|ta (-dab, -zi) ige – mosolyog 

muhoitel|das (-ese, -ihe) vh ige 

– mosolyog, elmosolyodik 

muhoitelu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

mosolygás 

muhu (-n, -id) fn – mosoly, laskav 

~ gyengéd mosoly 

mui|ged (-ktan, -ktoid) mn – savanyú, 

~ged kapust savanyú 

káposzta ◊ Hän vedäb muiged 

mod. Savanyú képet vág. 

muigenzoit|ta (-ab, -i) ige – savanyít, 

besavanyít, megsavanyít, 

~ta kapust káposztát savanyít 

muig|eta (-neb, -ni) ige – savanyodik, 

besavanyodik, megsavanyodik 

muigištu|da (-b, -i) ige – savanyodik, 

besavanyodik, megsavanyodik 

muig|ota (-neb, -ni) ige – megsavanyodik, 

savanyú lesz 

muigot|ada (-ab, -i) ige – oxidál 

muigota|i (-jan, -jid) fn – oxidálószer 

muigote|z (-sen, -st, -sid) fn – 

kovász 

muigotoit|ta (-ab, -i) ige – savanyít, 

besavanyít, megsavanyít, 

~ta kapustad káposztát 

savanyít 

muikt|ad (-oid) tsz fn – sóska 

muiktaka|z (-han, -st, -hid) mn 

– savanykás, fanyar, ~z maid 

savanykás tej, ~hid marjoid 

fanyar gyümölcsök 

muiktu|z (-sen, -st, -sid) fn – sav 

muil (-an, -id) fn – szappan, pesta 

käzid ~anke szappannal kezet 

mos 

muilaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

szappanos, ~z käded szappanos 

kezek 

muilast|ada (-ab, -i) ige – szappanoz, 

beszappanoz, ~ada käzid 

beszappanozza a kezét 

muil||hodr (-an, -id) fn – szappantartó, 

panda muil ~aha a 

szappant a szappantartóba teszi 

muilpala 207 munarič 

muil||pal|a (-an, -oid) fn – szappandarab 

muil||vaht (-on, -oid) fn – szappanhab 

muil||ve|zi (-den, -t) fn – szappanos 

víz 

muite hsz – 1. csupán, 2. esetleg, 

3. néha-néha 

muj|ada (-ab, -i) ige – 1. érez, 

érzékel, megérez, 2. ízlel, megízlel, 

kóstol, megkóstol, 3. szimatol, 

szagol, megszagol 

mujal hsz – máshol, máshelyütt 

mujam|ed (-id) tsz fn – csáp 

mujate|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

minta, 2. mintavétel 

muju (-n, -id) fn – 1. szín, vminek 

a színe, 2. festék 

muju|da (-b, -i) ige – illatozik, 

illatot áraszt, szagot áraszt 

mujuka|z (-han, -st, -hid) mn – 

1. színes, 2. színpompás, ~z 

praznik színpompás ünnepély 

muju||lauda|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – paletta, festékpaletta, festékkeverő 

lap, kävutada ~št 

palettát használ 

muju||mask (-an, -oid) fn – kifestés, 

arcfestés, smink, panda 

~ sminket felrak, sminket 

felvisz 

muju||mär (-an, -id) fn – árnyalat, 

színárnyalat, tónus, lujad 

~ad erős színárnyalatok 

muju||painand (-an, -oid) fn – 

színfolt 

muju||pirdi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – színesceruza 

muju||pordhišt (-on, -oid) fn – 

színskála 

mujut|ada (-ab, -i) ige – 1. színez, 

kiszínez, fest, befest, kifest, 

~ada vihandaks mujuks 

zöld színűre színez, zöld színűre 

fest, 2. mázol, bemázol, 

kimázol, 3. retusál 

mujuta|i (-jan, -jid) fn – szobafestő, 

mázoló, ~jan rad a szobafestő 

munkája 

mujuti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

festőecset, ecset, pemzli, mujutada 

~mel ecsettel fest 

mujuto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

színtelen, pagišta ~mal änel 

színtelen hangon beszél 

mujutu|z (-sen, -st) fn – színezet 

mul’ač (-un, -uid) fn – zsírkő 

muloi hsz – tavaly, múlt évben 

mulo|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

múlt évi, tavalyi, ~ine hein 

tavalyi széna 

mun|a (-an, -id) fn – tojás, kümne 

~ad tíz tojás, ~an pakuš 

tojássárgája, ~an vauktuš tojássárgája 

muna||ko|r’ (-ren, -r’t, -rid) fn – 

tojáshéj 

muna||pidi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – tojástartó 

munarič (-an, -id) fn – omlett, 

tojáslepény, ~ kahtes munaspäi 

omlett két tojásból

munda 208 muretas 

mun|da (-ib, -i) ige – tojik, tojást 

rak 

municipali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– önkormányzati, ~ne omištuz 

önkormányzati vagyon, önkormányzati 

tulajdon 

muni|i (-jan, -joid) mn – tojásrakó 

(madár) 

munind (-an, -oid) fn – tojásrakás 

(madártan), ~an aig tojásrakás 

ideje 

muraha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– hangya 

murašk (-on, -oid) fn – törpemálna 

murašk||keito|z (-sen, -st, -sid) 

fn – törpemálnabefőtt 

muraž||mät (-on, -oid) fn – hangyaboly 

muraž||voi (-n, -d) fn – hangyasav 

murči-märči hsz – hanyatt-homlok, 

jokseta ~ hanyatt-homlok 

fut 

murd (-on, -oid) fn – örvény, 

vízforgó 

murdand (-an, -oid) fn – kitörés 

vhonnan, áttörése vminek 

murdel|tas (-dase, -zihe) vh ige 

– csűr-csavar, hímez-hámoz, 

köntörfalaz, fontorlatoskodik 

murd|od (-oid) tsz fn – szemét, 

hulladék, pühkta ~od felsöpri 

a szemetet 

murdoka|z (-han, -st, -hid) mn 

– szemetes, szeméttel teli, ösz- 

szeszemetelt, ~z lava összeszemetelt 

padló 

murdost|ada (-ab, -i) ige – szemetel, 

ala ~a! ne szemetelj! 

murdu|da (-b, -i) ige – összegyűrődik, 

meggyűrődik 

mured (-an, -oid) mn – omlós, 

porhanyós, ~ kartohk omlós 

krumpli, omlós burgonya 

murendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

törés 

murenduz||sij|a (-an, -oid) fn – 

a törés helye 

murend||varghu|z’ (-den, -t, -zid) 

fn – betöréses lopás, betörés 

mureptu|da (-b, -i) ige – húzódik, 

meghúzódik 

mureptu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

húzódás 

mure|ta I. (-ndab, -nzi) ige – 1. 

tör, eltör, összetör, széttör, feltör, 

~ta astjoid összetöri az 

edényeket, ~ta kivi követ tör, 

~ta lukkolt feltöri a zárat, 2. 

aprít, felaprít, 3. szétmorzsol, 

összemorzsol, 4. morzsál, szétmorzsál, 

5. tönkretesz 

mure|ta II. (-neb, -ni) ige – 1. 

széttörik, összetörik, eltörik, 

2. szétesik, széthullik, szétomlik, 

3. szétforgácsolódik, 4. öszszemorzsolódik,szétmorzsolódik, 

5. morzsálódik, szétmorzsálódik, 

6. tönkremegy 

mure|tas (-ndase, -nzihe) vh ige 

– eltörik, összetörik, széttörik 

murgin 209 mustuz’ 

murgi|n (-nan, -noid) fn – reggeli, 

~ale reggelire, ~nan aigan 

reggeli idején 

murgina|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– hátoldali, túloldali, visszájáról 

való, käta ~ižele polele a 

visszájára fordít 

murginoi|ta (-čeb, -či) ige – reggelizik, 

~ta homendesel pol’kahesad 

reggel fél nyolckor 

reggelizik 

murika|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– törpemálna 

murmut|ada (-ab, -i) ige – dörmög, 

dünnyög, mormog, mormol 

murmutand (-an) fn – dörmögés, 

dünnyögés, mormolás, mormogás 

murni hsz – kifordítva, visszájára, 

kärauta ~ visszájára fordít 

murniniškoin hsz – összeviszsza, 

hegyén-hátán 

murošt|ada (-ab, -i) ige – zsibbad, 

elzsibbad 

muroštu|da (-ub, -i) ige – megmerevedik, 

megmered, ~da pitkäs 

ištundaspäi hosszú üléstől 

megmerevedik vmije 

murz’ai|n (-men, -nt, -mid) fn – 

menyecske, új asszony, fiatalasszony, 

~men čomuz’ a 

fiatalasszony szépsége 

mur|ta (-dab, -zi) ige – 1. öszszegyűr, 

meggyűr, ~ta sobad 

összegyűri a ruháját, 2. kificamít, 

~ta käzi kificamítja a 

kezét 

murtkät hsz – fonákján, fonákkal, 

fonák, tacta ~ fonákkal 

üt, fonákot üt 

murtsil’mil hsz – féloldalt, féloldalasan 

muru (-n, -id) fn – morzsa 

must (-an, -id) mn – fekete, ~ 

leib fekete kenyér, ~ muju 

fekete szín, ~ad pil’ved fekete 

felhők, fekete fellegek 

muste|ta I. (-ndab, -nzi) ige – 

feketít, befeketít, elfeketít, feketére 

fest, feketére színez 

must|eta II. (-neb, -ni) ige – feketedik, 

megfeketedik, befeketedik, 

elfeketedik 

mustika|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– (fekete) áfonya 

mustik||kišt (-on, -oid) fn – (fekete)áfonyabokor 

mustik||kolob (-an, -oid) fn – (fekete)áfonyás 

töltött táska (sütemény) 

mustik||pirg (-an, -id) fn – (fekete)áfonyás 

sütemény 

mustik||žom (-an, -id) fn – (fekete)áfonyabokor 

mustišt|ada (-ab, -i) ige – feketéllik 

must||sil’mä|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – fekete szemű, ~ine neičukaine 

fekete szemű lány 

mustu|z’ (-den, -t) fn – feketeség

must-vauged 210 muzei 

must-vau|ged (-ktan, -ktoid) mn 

– fekete-fehér 

must||veri|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– barna, sötétbarna, napbarnított, 

~ne hibj napbarnított 

test 

mušt (-on, -oid) fn – 1. emlék, 

emlékezet, 2. emléktárgy, lahjoita 

~oks emléktárgyat ajándékoz 

muštat|ada (-ab, -i) fn – emlékeztet, 

emlékezetbe idéz 

muštate|z (-sen, -st, -sid) fn – 

szólás, szállóige, közmondás, 

frazéma 

mušt|elta (-leb, -li) ige – megtisztel, 

~elta libundal felállással 

megtisztel 

muštelu|z (-sed, -st, -sid) fn – 

emlékirat 

muštišt|ada (-ab, -i) ige – 1. emlékezik, 

emlékszik, 2. emleget, 

3. megemlékezik 

mušt||kirja|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – emlékkönyv, tehta znam 

~ižehe bejegyez az emlékkönyvbe 

mušt||lahj (-an, -oid) fn – emléktárgy, 

szuvenír 

mušt||laud (-an, -oid) fn – emléktábla 

mušt||lehtik (-on, -oid) fn – jegyzettömb, 

jegyzetfüzet, tehta 

homaičuz ~oho feljegyzést készít 

a jegyzetfüzetbe, feljegyez 

a jegyzettömbre 

muštlote|z (-sen, -st, -sid) fn – 

emlékezés, emlék 

mušt||pac|az (-han, -ast, -hid) fn 

– emlékoszlop, obeliszk 

mušt||pachišt (-on, -oid) fn – emlékmű 

mušt||san|ad (-oid) tsz fn – emlékbeszéd, 

búcsúbeszéd, nekrológ 

mušt||satu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

emlékdíj, győzelmi trófea 

mušt|ta (-ab, -oi) ige – tiszteli 

vki-nek az emlékét 

muz|a (-an, -id) mn – sötét 

muza||hahk (-an, -oid) mn – sötétszürke 

muzahk (-on, -oid) mn – sötétes, 

sötétlő 

muza||rus|ked (-ttan, -ttid) mn 

– bordó, borvörös, sötétvörös, 

~ked kaglpaik bordó sál 

muza||sini|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– sötétkék 

muzav (-an, -id) mn – barna, ~al 

pirdimel barna ceruzával 

muza||ve|r’ (-ren, -r’t, -rid) mn – 

barna, sötétbarna, ~red sil’mäd 

barna szemek 

muza||veri|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– barnahajú (személy) 

muza||vihand (-an, -oid) mn – 

sötétzöld, ~ lehtišt sötétzöld 

levélzet, sötétzöld lomb 

muze|i (-jan, -jid) fn – múzeum, 

vepsän kul’turan ~i a vepsze 

kultúra múzeuma 

muzik 211 mägipaute 

muzik (-an) fn – zene, zeneszó, 

muzsika, muzsikaszó 

muzikali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– zenei, ~ne lahjavuz’ zenei 

tehetség, zenei talentum 

muzikant (-an, -oid) fn – zenész, 

muzsikus 

muzikan||tegi|i (-jan, -joid) fn – 

1. zenész, muzsikus, 2. zeneszerző, 

komponista 

muzik||pordhišt (-on, -oid) fn – 

zenei skála, zenei hangsor 

muzik||sata|i (-jan, -joid) fn – 

zenei kísérő (személy) 

muzik||satand (-an, -oid) fn – 

zenekíséret 

muzik||ä|n’ (-nen, -n’t, -nid) fn – 

zenei hang 

mužik (-an, -oid) fn – 1. paraszt, 

muzsik, 2. férj 

muu||päiv (-än, -id) fn – hétköznap, 

munkanap 

mülü|da (-b, -i) ige – 1. befogad, 

2. fér, elfér, befér, belefér, 

~da havadoho belefér a 

zsákba 

mülü|i (-jan, -jid) mn – tágas, 

öblös, nagy befogadóképességű, 

~jas sömsijas tágas étkezőben 

mülünd||mär (-an, -id) fn – űrmérték 

mülüta|da (-ab, -i) ige – fér, elfér, 

befér, belefér 

mülüti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

1. tároló, tartály, 2. láda, doboz 

mürk (-an, -id) mn – 1. meredek, 

~ mägi meredek hegy, 2. 

hirtelen ~ad kändmused hirtelen 

változások 

mäč (-un, -uid) fn – labda, väta 

~ul labdával játszik, labdázik 

mägehe||libu||i (-jan, -jid) fn – 

hegymászó, alpinista 

mägeka|z (-han, -ast, -hid) mn – 

hegyi, hegyvidéki, ~hal tahol 

hegyvidéki tájon, hegyes tájon 

mägen||sel’g (-än, -id) fn – hegygerinc 

mäg|i I. (-en, -id) fn – hegy, libuda 

~ele megmássza a hegyet, 

felkapaszkodik a hegyre, 

~en al a hegy alatt, a hegy 

lábánál 

mägi||- II. öet – hegy-, hegyi 

mägi||elä|i (-jan, -jid) fn – felvidéki, 

hegyvidéki, hegylakó (személy) 

mägi||harj (-an, -id) fn – hegytaraj, 

hegygerinc 

mägi||külä (-n, -id) fn – hegyi 

falu 

mägi||libute|z (-sen, -st) fn – hegymászás 

mägi||oc (-an, -id) fn – hegycsúcs, 

hegyorom 

mägi||ondu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– barlang 

mägi||paut|e (-ken, -et, -kid) fn 

– hegyoldal, a hegy lejtője, a 

hegy lankája

mägipä 212 märantedmatoi 

mägi||pä (-n, -id) fn – hegycsúcs, 

hegyorom, libuda ~hä felmászik 

a hegycsúcsra 

mägi||röun (-an, -id) fn – hegyalja 

mägi||röun||tazangišt (-on, -oid) 

fn – hegyaljai síkvidék 

mägišt (-on, -oid) fn – 1. hegység, 

2. felföld, fennsík, hegyhát 

mägi||te (-n, -id) fn – hegyi út 

mägr (-an, -id) fn – borz 

mähk|tas (-iše, -ihe) vh ige – rakoncátlankodik, 

hancúrozik 

mäi|vaz (-han, -vast) fn – kambium 

(növénytan) 

mäkät|ada (-ab, -i) ige – mormog, 

dörmög, dünnyög 

mänd (-on) fn – szijács, szijácsfa 

(a kéreg alatti nedves faháncs) 

män|da (-eb, -i) ige – megy, elmegy, 

jár, halad, ~da adivoihe 

vendégségbe megy, ~e agjalaz! 

pusztulj innen! tűnj el! 

aig ~eb megy az idő, ~da babukoihe 

gombáért megy, ~da 

barbaižil lábujjhegyen jár, ~da 

heredoil haškuil gyors léptekkel 

megy, ~e Jumalanke! 

menj Isten hírével! ~da kinoho 

moziba megy, ~da kirjištoho 

könyvtárba jár ~da kohtha 

egyenes irányba megy, 

egyenesen halad, ~da lekarinnoks 

elmegy az orvoshoz, ~da 

pilazmoile eltörik, széttörik, 

összetörik, ~da radole munkába 

megy, munkába jár, ~da 

ülensäten tönkremegy, elpusztul 

◊ Vilul säl kala mäneb 

süväle. Hideg időben a hal 

mélyre húzódik. 

mänet|ada (-ab, -i) ige – 1. tölt, 

eltölt, 2. tékozol, eltékozol, herdál, 

elherdál, pazarol, elpazarol, 

pocsékol, elpocsékol, fecsérel, 

elfecsérel, ~ada ičeze 

tervhut eltékozolja az egészségét, 

~ada vägid i aigad erőt 

és időt pocsékol 

mänetand (-an, -oid) fn – felhasználás, 

ráfordítás, vägen ~ 

erőfelhasználás, erőráfordítás 

männu (-den, -t, -zid) mn – elmúlt, 

múlt, ~des vodes a múlt 

évben 

mär (-an, -id) fn – 1. mérték, 2. 

mértékegység, mennyiség, 3. 

mértéktartás 

mär||aig (-an, -oid) fn – határidő 

märaigan hsz – a kitűzött időben, 

határidőre 

märai|ta (-dab, -ži) ige – üvölt, 

ordít, bőg, bömböl, vonyít 

märali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

mennyiségi, ~ne kazvand menynyiségi 

növekedés, ~žed vajehtesed 

mennyiségi változások 

märan||tedmato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – tapintatlan, nem mérték- 

märata 213 mödhe 

tartó, ~i küzund tapintatlan 

kérdés 

märata hsz – mérték nélkül, 

mértéktelenül, számolatlanul, 

rajata dengoid ~ számolatlanul 

pazarolja a pénzt, mértéktelenül 

szórja a pénzt 

märato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

1. mértéken felüli, mértéktelen, 

~i lit mértéktelen étvágy, 

2. szertelen 

märeh (-en, -t) fn – felkérődzött 

állati eledel 

märeh||živat (-an, -oid) fn – kérődző 

állat 

märehti|da (-b, -) ige – kérődzve 

rág 

märg (-än, -id) mn – nedves, nyirkos, 

~ sobad nedves ruha, ~ 

sä nedves idő(járás) 

märičemato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – határozatlan, meghatározatlan, 

~maks aigaks határozatlan 

időre 

märičend (-an, -oid) fn – mérés, 

megmérés, kazvon i jügun ~ 

magasság- és súlymérés 

märiče|z (-sen, -st, -sid) fn – intézkedés, 

rendelkezés, sudväritajan 

~z ügyészi rendelkezés 

märiči|i (-jan, -joid) fn – felmérő, 

mérő (személy) 

märiči|m (-men, -nt, -mid) fn – 

mérce, mérő, mérőeszköz, mérőkészülék, 

verenpainusen ~ 

vérnyomásmérő készülék 

märiču|z (-sen, -st, -sid) fn – tétel, 

szabály 

märi|ta (-čeb, -či) ige – 1. mér, 

megmér, felmér, ~ta pidut i 

korktut hosszúságot és magasságot 

mér, ~ta son’painust 

artériás vérnyomást mér, 2. intézkedik, 

rendelkezik vmiről 

märitud in – megérett, megérlelt, 

kiérlelt, ~ pätuz megérett 

elhatározás 

märpäivän hsz – a kitűzött napon, 

a határnapon 

mät (-on, -oid) fn – fújtató, kovácsfújtató 

mät|az (-han, -st, -hid) mn – magaslat, 

zsombék, halom, domb 

mätha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

dudor, bucka, bukkanó, hüpähada 

päliči ~ižes átugrik a 

buckán, átugrat a bukkanó fölött 

mö (meiden, meid) nm – mi (tsz 

1. személy) 

mö|da (-b, -i) ige – elad, elárusít, 

értékesít 

mö|das (-se, -he) ige – eladásra 

kerül, elfogy 

möda|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

kedvező, ~ine ald kedvező hullám 

mödhe (gen) nu – szerint, megfelelően, 

értelmében, alapján, 

aigplanan ~ menetrend szerint, 

menetrend alapján, magun 

~ ízlés szerint

mödmeline 214 möukukaz 

möd||meli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– jóindulatú, ~ne kaceg jóindulatú 

tekintet 

möd||tullei (-n, -d) fn – kedvező 

szél 

möhä hsz – későn, ~ om jo már 

későn van, tulda ~ későn érkezik 

möhä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

kései, késő, ~ine adiv kései 

vendég, ~ine eht késő este 

möhäli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

elkésett, megkésett, késő, késői, 

későn jövő, ~žed toivotused 

későn jövő ígéretek, elkésett 

ígéretek 

möhemba hsz – később 

möhästu|da (-b, -i) ige – elkésik, 

megkésik, lekésik, ~da pojezdale 

lekési a vonatot, lekésik 

a vonatról, ~da školha elkésik 


möhästu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

késés, lekésés, elkésés, ~seta 

késés nélkül, tulda ~senke 

késéssel érkezik, késik 

mö|i (-jan, -jid) fn – eladó, elárusító 

(személy), küzuda ~jal 

megkérdezi az eladónál 

mönd (-an, -id) fn – eladás, árusítás, 

értékesítés, ~ tukuil nagybani 

árusítás, ~ vähäižin kiskereskedelmi 

árusítás 

mönd||aloveh (-en, -t, -id) fn – 

értékesítési terület 

mönd||erišt (-on, -oid) fn – árurészleg, 

áruosztály 

mönd||laivišt (-on, -oid) fn – kereskedelmi 

hajóflotta, kereskedelmi 

flotta 

mönd||laud (-an, -oid) fn – pult 

mönd||znam (-an, -oid) fn – áruvédjegy, 

árumárka 

mönd||vällendu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – árkedvezmény 

möngund (-an, -oid) fn – bőgés 

(állat) 

mön|kta (-gub, -gui) ige – bőg 

(állat) 

möske|ta (-ndab, -nzi) ige – elad, 

elárusít, értékesít, kereskedik 

vmivel 

möst hsz – újra, újból, ismét, 

megint 

möuk (-un, -uid) fn – ikra, kaviár, 

kalan ~ halikra 

möukuka|z (-han, -st, -hid) mn 

– ikrás, ~z haug’ ikrás csuka 

naba 215 naida 

nab|a (-an, -oid) fn – 1. köldök, 

2. pólus, sark, a Föld pólusa 

nabornik (-an, -oid) fn – gyöngysor, 

gyöngynyaklánc, panda ~ 

kaglha gyöngysort tesz a nyakába 

nacein hsz – valószínűleg, bizonyára, 

alighanem 

nacei|ne (-žen, -št, -žid) mn – valószínű 

nade|i (-jan, -joid) fn – remény 

nadei|das (-še, -he) vh ige – 1. 

remél, 2. reménykedik 

nadeimatomu|z’ (-den, -t) fn – 

kétségbeesés, reményvesztés 

nado (-n, -id) fn – sógornő 

nagl (-an, -oid) fn – szög, szeg, 

ajada ~ laudha szöget üt a 

deszkába, riputada ~ha szögre 

akaszt 

nagla|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

szögecs, szegecs 

naglan||resti|m (-men, -nt, -mid) 

fn – harapófogó 

nagloi|ta (-čeb, -či) ige – szögez, 

kiszögez, felszögez, megszögez, 

rászögez, ~ta kuva 

seinha felszögezi a képet a 

falra 

nagr (-an) fn – nevetés ◊ Kažin 

nagr, a hiren voik. Ami a 

macskának nevetés, az egérnek 

sírás. 

N 

nagra|i (-jan, -jid) mn – nevető, 

nevetős, nevetgélő 

nagrand (-an) fn – nevetés, kacagás, 

komed ~ hangos nevetés, 

hangos kacagás 

nagranzoit|ta (-ab, -i) ige – megnevettet 

nagr|da (-ab, -oi) ige – 1. nevet, 

nevetgél, kacag, 2. kinevet, kigúnyol, 

kicsúfol, ala ~a vällid! 

ne gúnyold ki a gyengéket! 

nagr|iž (-hen, -išt, -hid) fn – répa 

nagriž||gräd (-an, -id) fn – répaágyás 

nagr||kuv|a (-an, -id) fn – karikatúra, 

gúnyrajz 

nahk (-an, -oid) fn – bőr, szőrme, 

prém, bunda, irha, kondjan 

~ medvebőr, medvebunda, 

lud da ~ csont és bőr, nül’kta 

~ bőrt lenyúz, reboin ~ rókabőr, 

rókaprém 

nahkasi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

bőr-, bőrből való, bőrből készült, 

irha-, prém- 

nahk||vö (-n, -id) fn – bőrszíj 

nahodi|da (-b, -) ige – hasonlít 

vkire, hasonlít vmire 

nai|da (-b, -) ige – nősül, megnősül, 

nőül vesz, megházasodik 

(férfi), ~da čomal neiččel 

szép lánnyal házasodik össze, 

szép lányt vesz feleségül

naimatoi 216 napernas 

naimato|i I. (-man, -nt, -mid) fn 

– agglegény 

naimato|i II. (-man, -nt, -mid) mn 

– nőtlen, olda ~man nőtlen 

naind (-an, -oid) fn – nősülés, 

megnősülés 

naind||erigoitu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – a házasság szétválasztása, 

a házasság felbontása, válás 

(a férj szemszögéből) 

naind||erigoituz||azj (-an, -oid) 

fn – válóper, bontóper (a férj 

szemszögéből) 

naind||igä (-n) fn – a házasság 

hossza, a házasság tartama (a 

férj szemszögéből) 

naind||todištu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – házassági anyakönyvi kivonat 

na|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 1. 

nő, asszony, 2. hölgy, dáma, 

hüved ~žed! kedves hölgyeim! 

naižeka|z (-han, -st, -hid) mn – 

nős, házas (férfi) 

naiželi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

nőies, női, ~ižed likundad nőies 

mozgás, nőies mozdulatok 

naiželu|z’ (-den, -t) fn – nőiesség, 

női mivolt 

naižen mn – női, ~ nimi női 

név, ~ rad női munka 

naižen||rind (-an, -oid) fn – női 

mell, női kebel 

naižiden mn – női, ~ hibuzmastar’ 

női fodrász, ~ päiv 

Nőnap, ~ sädod női ruha 

naiž||küzund (-an, -oid) fn – nő- 

kérdés 

naiž||vald (-an) fn – matriarchátus, 

anyajogú társadalom 

naita|i (-jan, -jid) fn – násznagy, 

házassági tanú 

nait|ta (-ab, -oi) ige – megnősít, 

megházasít (férfit) 

nakka hsz – ott, ottan 

nakkala|ine (-ižen, -št, -ižid) nm 

– az, ama, ~ižes pertiš abban 

a házban 

nakkale hsz – oda 

nakkali hsz – azúton-módon 

nakkana hsz – 1. ott, ottan, 2. 

oda 

naku I. hsz – 1. itt, 2. ide 

naku II. msz – íme, ímhol, lám, 

~ sinei! ímhol neked! 

nalog (-an, -oid) fn – adó, maksta 

~ad adót fizet 

nalog||kodvi|i (-jan, -joid) fn – 

adóellenőr, adórevizor 

nalog||kodvimišt (-on, -oid) fn – 

adóellenőrzés, adórevízió 

nalog||maksa|i (-jan, -jid) fn – 

adófizető (személy) 

nalog||maksmi|ne (-žen, -št, -žid) 

fn – adófizetés 

napern (-an, -oid) mn – 1. buzgó, 

serény, szorgalmas, 2. állhatatos, 

kitartó, 3. erőszakos, 

rámenős, ~ taba erőszakos karakter 

napernas hsz – 1. állhatatosan, 

kitartóan, 2. erőszakosan, rá- 

napernuz’ 217 negloikaz 

menősen, pagišta ~ erőszakosan 

beszél 

napernu|z’ (-den, -t) fn – 1. állhatatosság, 

kitartás, 2. erőszakosság, 

rámenősség 

naperoi|ta (-čeb, -či) ige – 1. kitart 

vmi mellett, 2. keresztül viszi 

az akaratát 

napersnik (-an, -oid) fn – gyűszű 

napoik (-an, -id) fn – teaesszencia, 

teasűrítmény, teafőzet 

naprind (-an, -oid) fn – szorgalom, 

buzgóság, serénység, rata 

~anke szorgalommal dolgozik, 

szorgalmasan dolgozik 

narciss (-an, -oid) fn – nárcisz 

narkologi|i (-jan) fn – narkológia 

narkoz (-an) fn – 1. narkózis, 

altatás, érzéstelenítés (orvoslás), 

2. narkózis, bódulat 

narkotik (-an, -oid) fn – narkotikum, 

kábítószer 

narkoti|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

kábítószeres 

na|t’ (-tin, -tid) fn – palánta zöldje, 

zöld lágyszárú növény 

naturalist (-an, -oid) fn – természetbúvár, 

természetkutató 

navedi|da (-b, -) ige – szeret, kedvel 

navedi|i (-jan, -joid) fn – rajongó, 

vminek a kedvelője, vminek 

a barátja, londusen ~i természetkedvelő, 

természetbarát 

ne (niid) tsz nm – ezek, azok 

ne|ce I. (-cen, -cidä, -nid) mn – 

adott, szóbanforgó 

ne|ce II. (-cen, -cidä, -nid) nm – 

ez, ken ~ om? ki ez? 

nece||ver|z’ (-dan, -t, -zid) nm – 

annyi, ennyi 

nechesai hsz – 1. eddig, mostanáig, 

idáig, ezidáig (időben), 2. 

eddig, idáig (helyben) 

ned (niid) tsz nm – ezek, azok 

neda|l’ (-lin, -lid) fn – hét (időegység), 

edeližel ~lil az előző 

héten, a múlt héten, ~liš päliči 

egy héten át, egy héten 

keresztül, egy hét múlva, egy 

hét után, tulijal ~lil következő 

héten, täl ~lil ezen a héten 

nedal’||lehte|z (-sen, -st, -sid) fn 

– hetilap, melentartuine ~z lebilincselő 

hetilap 

negativ (-an, -oid) fn – negatív, 

vminek a negatívja, foton ~ 

fotónegatív 

negativi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– tagadó, nemleges, ~ne verb 

tagadóige 

negl (-an, -oid) fn – 1. tű, varrótű, 

ombelta ~al tűvel varr, 

pugetada ~ha nit’ befűzi a 

tűbe a cérnát, ~an sil’mäine a 

tű foka, 2. tű, tűlevél, kuzen 

~ad fenyőtűk 

neglik (-on, -oid) fn – sün, sündisznó 

negloika|z (-han, -st, -hid) mn – 

tüskés, tövises, szúrós, ~had

neglpirdim 218 nel’l’kerdaine 

oksad tüskés ágak, tövises 

gallyak 

negl||pirdi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – körző 

negl||pirdim||hodr (-an, -id) fn 

– körzőfelszerelés 

neiččen mn – lányos, kislányos, 

lány-, kislány-, ~ än’ kislányos 

hang, lányhang 

neičuka|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– kislány, kisleány, lányka, leányka 

(bakfiskorig) 

neidišt|ada (-ab, -i) ige – pártában 

marad 

neidištu|z (-sen, -st) fn – 1. lánykor, 

kislánykor, ~sen čomuz’ a 

kislánykor bája, a kislánykor 

szépsége, 2. lánysága vkinek 

neidiž||- öet – lány-, leány-, kislány-, 

kisleány-, lánykori, leánykori 

neidiž||aig (-an, -oid) fn – bakfiskor 

neidiž||eht (-an, -oid) fn – leánybúcsú 

(a legénybúcsúnak megfelelő 

lakodalom előtti barátnői 

összejövetel) 

neidiž||la|ps’ (-psen, -st, -psid) 

fn – leánygyermek, lánygyermek 

neidiž||vo|ded (-zid) tsz fn – leányévek, 

lánykori évek 

neiliko|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– szegfű 

nei|žne (-ččen, -dišt, -ččid) fn – 

lány, leány (bakfiskortól), ha- 

jadon, kapos ~žne karcsú leány, 

sudár leány 

neitrali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

semleges, ~ne valdkund semleges 

állam, semleges ország 

nekrolog (-an, -id) fn – nekrológ, 

halotti búcsúbeszéd 

nektar (-an) fn – nektár 

ne|l’l’ (-llän, -llid) szn – négy 

nel’l’||čoga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – négyszögű, négyszögletű, 

négyszögletes 

nel’l’||čoganik (-an, -oid) fn – 

négyszög 

nellik I. (-on, -oid) fn – 1. négyzet 

(alakzat) pirta ~ négyzetet 

rajzol, 2. négyzet (hatvány), 

sijata ~oho négyzetre emel, 

viž ~os öt a négyzeten, 3. sejt 

(élettan) 

nellik||- II. öet – négyzet- 

-||nellik III. (-on, -oid) öut – 

-sejt (élettan) 

nellik||ju|r’ (-ren, -r’t, -rid) fn – 

négyzetgyök 

nellik||kilo||metr (-an, -oid) fn – 

négyzetkilométer 

nellik||metr (-an, -oid) fn – négyzetméter 

nellik||saupk|ed (-id) tsz fn – szögletes 

zárójel 

nel’l’||jauga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – négylábú, ~ine sebranik 

négylábú barát 

nel’l’||kerda|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – négyszeres, négyízbeni 

nel’l’kümne 219 nerokaz 

nel’l’||kümne (nellänkümnen) szn 

– negyven, ~ vot negyven év, 

negyven esztendő 

nel’l’nik (-on, -oid) fn – négyes 

nel’l’||sadad (nellänsadan) szn 

– négyszáz 

nel’l’||žiru|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – 1. négyszintes, 2. háromemeletes 

(a szintek karéliai 

számlálása szerint) 

nel’l’||tošt||kümne (nelläntoštkümnen) 

szn – tizennégy 

nellände|z (-sen, -st, -sid) szn – 

negyed, jablokan ~z az alma 

negyede, koume ~st háromnegyed 

nellän|z’ (-den, -t, -zid) szn – 

negyedik ~z’ klass negyedik 

osztály, ~z’ urok a negyedik 

óra 

nellänz’||päiv (-än, -id) fn – csütörtök, 

~än csütörtökön 

ne|m’ (-men, -mid) fn – félsziget, 

földszarv 

nen|a (-an, -oid) fn – 1. orr (testrész), 

leta ~al feltartja az orrát, 

pästta ~a lógatja az orrát, 

lehorgasztja az orrát, 2. vminek 

az orra, venehen ~a a 

csónak orra ◊ Hän ličeb nena 

verhaze töhö. Más dolgába veri 

az orrát. 

nenaga|ta (-ndeb, -nzi) ige – nyakaskodik, 

makacskodik, csökönyösködik, 

dacoskodik, önfejűsködik 

nena|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

orrocska 

nenakahu|z’ (-den, -t) fn – makacsság, 

konokság, dacosság, 

csökönyösség, önfejűség 

nenaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

makacs, konok, dacos, csökönyös, 

önfejű, ~z taba önfejű 

karakter 

nenan||ju|r’ (-ren, -r’t, -rid) fn – 

orrnyereg 

nena||rosk (-un, -uin) fn – orrporcika, 

orrporc 

nena||säl’gm|ed (-id) tsz fn – orrlyuk, 

orrluk, orrlik 

nenato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

orrtalan, orr nélküli 

nen|e (-id) tsz nm – ezek 

nen|ed (-id) tsz nm – ezek 

nepr (-in, -id) mn – hallgatag, 

szótlan, ~ ristit hallgatag ember, 

szótlan ember 

neps (-an, -oid) mn – nedves, 

~ad sobad nedves ruha 

nepstu|da (-b, -i) ige – nedvesedik, 

benedvesedik, megnedvesedik, 

átnedvesedik 

nepsu|z’ (-den, -t) fn – nedvesség 

nero (-n, -d) fn – zseni, lángész 

neroka|z (-han, -st, -hid) mn – 1. 

zseniális, lángeszű, ~had mehed 

zseniális emberek, lángeszű 

emberek, 2. remek, nagyszerű, 

zseniális, ~z pätand zseniális 

megoldás, ~z vänd remek 

alakítás, remek előadás

nerv 220 nimidä 

nerv (-an, -oid) fn – ideg 

nervaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

ideges, ~ ristit ideges ember 

nerv||nellik (-on, -oid) fn – idegsejt 

nevest (-an, -oid) fn – menyaszszony, 

vedäda ~ad kädes kézen 

fogva vezeti a menyaszszonyt 

-||nevo|d (-id) öut – -osztály, 

-részleg 

nevo|da (-b, -i) ige – tanácsol, 

javasol, ajánl, ~da sömänvaličendad 

diétát javasol 

nevo|das (-se, -ihe) vh ige – megtanácskozik 

vmit 

nevo|i (-jan, -jid) fn – tanácsos, 

tanácsnok 

nevomu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

képzés, kiképzés, vedäda ~z 

képzést vezet, kiképzést vezet 

nevond (-an, -oid) fn – 1. tanács, 

javaslat, ajánlás, 2. intő 

szavak, intelmek 

nevondan||anda|i (-jan, -jid) fn 

– tanácsadó (személy) 

nevondišt (-on, -oid) fn – tanács 

(testület, szervezet), tedomehiden 

~ tudományos tanács, 

tudóstestület 

nevond||kund (-an, -oid) fn – tanácstestület 

ni I. msz – sem 

-ni II. öut – vala- (határozatlan 

névmás előtagja) 

niken nm – senki 

nikenen nm – senkié, senki ...-ja, 

...-je 

nikištoit|ta (-ab, -i) ige – csuklik 

nikištu|z (-sen, -st, -sid) fn – csuklás 

nikonz nm – semmikor, soha 

nikudamb (-an, -id) nm – semmilyen 

nikuna nm – sehova, sehová 

nikus nm – sehol 

nikut nm – sehogy, sehogyan, 

semmiképpen 

nikuver|z’ (-dan, -t, -zid) nm – 

semennyire, egyáltalán nem 

nima (-n) fn – iszap 

nimaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

iszapos, ~z rand iszapos part 

nimen||vajehtu|z (-sen, -st) fn – 

névváltoztatás, átnevezés, irdoiden 

~z az utcanevek változtatása, 

utcák átnevezése 

nimeto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

névtelen, név nélküli, anoním, 

~i kirjeine névtelen levél 

nim|i I. (-en, -id) fn – 1. név, minun 

nimi om ... a nevem ..., 

vajehtada ~i nevet változtat, 

2. elnevezés, megnevezés, 3. 

cím (alkotásé), kirjan ~i a 

könyv címe, könyvcím ◊ Olgha 

pühä sinun nimi! Szenteltessék 

meg a te neved! 

nimi II. (-n) nm – semmi 

nimidä nm – semmi ◊ Kelastajan 


nimikartaine 221 nižujauh 

A hazudós szavai semmibe sem 

kerülnek. 

nimi||karta|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – névjegy, névjegykártya, 

névkártya 

nimi||kirjutu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– aláírás, névaláírás 

nimi||kucund (-an, -oid) fn – névre 

szóló meghívó 

nimi||lugetiž (-šen, -št, -šid) fn 

– névjegyzék, névlista, névmutató 

nimi||päiv (-än, -id) fn – névnap, 

lähtta ~äle névnapra elmegy 

nimi||päivnik (-an, -oid) fn – névnapos 

(személy) 

nimit|ada (-ab, -i) ige – nevez, 

elnevez, megnevez 

nimit|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

vkit/vmit vhogy hívnak, neveznek 

vkinek/vminek, kut nece 

sija ~adas? hogy hívják 

ezt a helyet? 

nimitoit|ta (-ab, -i) ige – címet 

ad (alkotásnak) 

nimi|tte (-ččen, -ttušt, -ččid) nm 

– semmi, semmilyen, semmiféle 

nimitu|z (-sen, -st, -sid) fn – elnevezés, 

megnevezés, név 

nimi||va|jeh (-ihen, -jeht, -ihid) 

fn – névszó 

ni|n’ (-nen, -n’t) fn – háncs 

ninev (-an, -id) mn – kemény, 

szilárd, tömör 

ninevu|z’ (-den, -t) fn – keménység, 

szilárdság, tömörség 

ninga nm – így, úgy 

ningo|ine (-ižen, -št, -ižid) nm – 

ilyen, olyan 

nin’||nor (-an, -id) fn – háncskötél 

nirvišk (-on, -oid) fn – grimasz, 

tehta ~oid grimaszokat vág 

nirvišt|ada (-ab, -i) ige – vicsorgat, 

kivicsorít, ~ada hambhad 

vicsorgatja a fogát, kivicsorítja 

a fogát 

nirvišt|adas (-ase, -ihe) ige – vicsorog, 

elvicsorodik 

nirvištel|da (-eb, -i) ige – ironizál, 

gúnyoskodik 

nirvištel|das (-ese, -ihe) vh ige 

– grimaszol, grimaszkodik, ala 

~de! ne grimaszolj! 

nirvištelu|z (-sen, -st) fn – irónia, 

kesernyés gúny 

nišk (-an, -oid) fn – nyakszirt, 

tarkó 

niššat (-an, -oid) mn – nyomorúságos, 

szegényes 

niž|a (-an, -oid) fn – emlő, mell, 

kebel, antta lapsele ~a emlőjét 

adja a gyereknek, mellet 

ad a gyereknek 

niža||maid (-on, -oid) fn – anyatej 

nižu (-n, -id) fn – búza 

nižu|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

búza-, búzából készült 

nižu||jauh (-on, -oid) fn – búzaliszt

nižuleib 222 nor’ 

nižu||leib (-än, -id) fn – búzakenyér 

nižunik (-an, -oid) fn – zsúrkenyér, 

büfékenyér, hosszúkás fehérkenyér, 

cipó 

nit (-un, -uid) fn – 1. rét, mező, 

2. kaszáló 

ni|t’ (-tin, -tid) fn – fonal, szál, 

cérna, pugetada ~ neglan sil’mäižehe 

befűzi a cérnát a tű 

fokába 

nit||hein (-än, -id) fn – a rét füve, 

mezei széna 

nit|ta (-äb, -i) ige – kaszál, lekaszál 

nitänd (-an, -oid) fn – kaszálás 

nitänd||mašin (-an, -oid) fn – kaszálógép, 

nitta heinäd ~al kaszálógéppel 

vágja a szénát 

niveleh (-en, -t, -id) fn – ízület 

no ksz – de, azonban, viszont, ellenben, 

hanem 

nodj (-on, -oid) fn – máglya, tűzrakás, 

tábortűz, lämbiteldas 

~on kohtas tábortűznél melegszik, 

tehta ~ máglyát rak, 

tábortüzet rak 

nogest|ada (-ab, -i) ige – kormoz, 

összekormoz, ~ada käded öszszekormozza 

a kezét 

nog|i (-en) fn – korom 

nogi||jüv|ä (-än, -id) fn – üszög 

(növénybetegség) 

noid (-an, -id) fn – 1. varázsló, 

bűvész, 2. tündér, hüvä ~ jó 

tündér 

noid||ak (-an, -oid) fn – banya, 

boszorkány 

noidui|da (-b, -) ige – varázsol, elvarázsol 

noidu|z’ (-den, -t) fn – bűvészet, 

varázslat 

noik|ta (-ub, -ui) ige – hajlik, hajladozik 

noiku|i (-jan, -jid) mn – hajladozó, 

~jad barbad hajladozó 

ágak, hajladozó gallyak 

nol (-an, -id) fn – nyíl 

nolau|ta (-dab, -zi) ige – lenyal, 

lenyaldos, lenyalogat 

nol|da (-eb, -i) ige – nyal, nyaldos, 

nyalogat, kinyal, megnyal 

noletel|das (-ese, -ihe) vh ige – 

1. nyalogatja magát, 2. megnyalja 

a szája szélét 

nolu|t (-den, -t, -zid) fn – mutató, 

óramutató 

nomer (-an, -oid) fn – 1. szám, 

sorszám, 2. folyóirat egy száma, 

újság egy száma, 3. műsorszám, 

4. szám, ruhaméret, cipőméret 

nominativ (-an, -oid) fn – nominatívusz, 

alanyeset 

nor (-an, -id) fn – 1. kötél, pidädas 

~as kötélbe kapaszkodik, 

punoda ~ kötelet sodor, 

kötelet fon, 2. zsinór 

no|r’ (-ren, -r’t, -rid) mn – fiatal, 

ifjú, ~ pol’v az utódok nemzedéke, 

tatan ~red voded az 

apa fiatalabb évei 

nor’aig 223 notpordhad 

nor’||aig (-an, -oid) fn – fiatalkor, 

ifjúkor, ifikor, fiatalság, 

ifjúság 

noran||agj (-an, -oid) fn – kötél 

vége, kötélvég, pästta ~ad elengedi 

a kötél végét 

norasi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

kötél- 

noreka|z (-han, -st, -hid) mn – 

fiatalos 

noremb (-an, -id) mn – fiatalabb, 

ifjabb, ~ad kanznikad a fiatalabb 

családtagok 

norišt (-on, -oid) fn – ifjúság, 

fiatalság 

norišt||festiva|l’ (-lin) fn – ifjúsági 

fesztivál 

norišt||lage|r’ (-rin, -rid) fn – ifjúsági 

tábor 

norišton mn – ifjúsági, ifi 

norištu|da (-b, -i) ige – megfiatalodik, 

fiatalnak néz ki 

norm I. (-en, -id) fn – tisztás, 

erdei tisztás 

norm II. (-an, -id) fn – norma, 

szabály, szabvány, előírás, kirjkelen 

~ad az irodalmi nyelv 

normái, irodalmi nyelvi normák 

normik (-on, -oid) fn – gyep, pázsit, 

vihandoil ~oil a zöld pázsiton, 

a zöld gyepen, nitta 

~oid gyepet nyír, pázsitot nyír 

noroi|da (-b, -) ige – köt, megköt, 

kötöz, megkötöz, összeköt, 

összekötöz 

nor||pordha|ižed (-ižid) tsz fn – 

kötélhágcsó, kötéllétra 

noru|z’ (-den, -t) fn – fiatalság, ifjúság, 

fiatalkor, ifjúkor, ifikor 

nosk (-ad, -id) fn – zokni 

nozol (-an, -id) mn – folyékony, 

híg, ~ pudr híg kása 

nozolzoit|ta (-ab, -i) ige – hígít, 

felhígít, ~ta pudr maidol a 

kását tejjel felhígítja 

nozolzoituz||aineh (-en, -t, -id) 

fn – hígítószer, oldószer 

nozolu|z’ (-den, -t) fn – folyadék 

not I. (-an, -id) fn – háló, halászháló, 

püta ~al hálóval kifog, 

hálóval halászik 

not II. (-an, -id) fn – hangjegy, 

kotta, pajatada ~iden mödhe 

kottából énekel 

notk (-on, -oid) fn – vízmosás, 

horhos, üreg, gödör 

notked (-an, -oid) mn – 1. nyúlós, 

ragadós, tapadós, ~ nozoluz’ 

nyúlós folyadék, ragadós 

folyadék, 2. nyálkás, vizenyős, 

3. lápos, ingoványos, 

mocsaras 

notkoika|z (-han, -st, -hid) mn – 

üreges, gödrös, vízmosta, ~z 

taho gödrös hely, vízmosta 

hely 

not||lehtik (-on, -oid) fn – kottásfüzet, 

kottafüzet, kotta 

not||pord|had (-hid) tsz fn – kottaállvány, 

kottatartó

nousta 224 nügelzoitta 

nou|sta (-zeb, -zi) ige – 1. felébred, 

felkel, 2. felkel, feljön 

(égitest) 

noustat|ada (-ab, -i) ige – 1. felébreszt, 

felkelt, 2. felkelt ~ada 

melentartust felkelti az érdeklődést 

nouzend (-an) fn – ébredés, londusen 

keväzline ~ a természet 

tavaszi ébredése 

nouzm (-an, -id) fn – kelés, vminek 

a kelte, felkelés, vminek 

a felkelte, päiväižen ~ napkelte, 

a nap felkelése 

nov|a (-an, -id) fn – láp, ingovány, 

mocsár 

novel (-an, -id) mn – hajlékony, 

~ rung hajlékony derék, ~ vic 

hajlékony vessző 

novelu|z’ (-den, -t) fn – hajlékonyság 

nu! isz – na! no! nos! 

nukaht|ada (-ab, -i) ige – szendereg, 

elszenderedik, bóbiskol, 

elbóbiskol, szunyókál, elszunyókál, 

szundikál, elszundikál 

nukku|da (-b, -i) ige – szendereg, 

elszenderedik, bóbiskol, elbóbiskol, 

szunyókál, elszunyókál, 

szundikál, elszundikál 

nukkund (-an) fn – szendergés, 

bóbiskolás, szunyókálás, szundikálás, 

~an sebaidusiš a szendergés 

ölelésében, az álom karjaiban 

nukut|ada (-ab, -i) ige – elálmosodik, 

álmos lesz 

numera|l’ (-lin, -lid) fn – számnév, 

kardinaližed ~lid tőszámnevek, 

ordinaližed ~lid 

sorszámnevek 

numeroi|ta (-čeb, -či) ige – számol, 

megszámol, ~ta lehtpolid 

megszámolja az oldalakat, 

megszámolja a lapokat 

nu-ške! isz – nos! nos hát! na 

akkor! nyomás! 

nuta|i (-jan, -jid) mn – ugatós ◊ 

Nutai koir jänišad ei sa. Ugatós 

kutya nem fog nyulat. 

nutand (-an, -oid) fn – ugatás, 

csaholás, koiriden ~ a kutyák 

ugatása 

nut|ta (-ab, -i) ige – ugat 

nüb|l’ (-län, -lid) fn – gomb, ombelta 

~läd gombokat felvarr 

nüblest|ada (-ab, -oi) ige – begombol 

nüg|a (-n, -id) mn – fortélyos, 

ravasz, agyafúrt, furfangos, 

nüga||hi|r’ (-ren, -r’t, -rid) fn – 

cickány 

nügeidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

ravaszkodás, ügyeskedés 

nügei|ta (-dab, -ži) ige – ravaszkodik, 

ügyeskedik, furfangoskodik, 

fortélyoskodik, cselhez 

folyamodik 

nügelzoit|ta (-ab, -i) ige – hegyez, 

kihegyez, ~ta pirdimid 

kihegyezi a ceruzákat 

nügu 225 nägištada 

nügu (-n, -id) mn – hegyes, ~ 

veič hegyes kés 

nüguka|z (-han, -st, -hid) mn – 

kihegyezett, hegyes 

nügu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 1. 

furfang, fortély, 2. csínytevés, 

csíny, lapsiden ~ded gyerekek 

csínytevései, gyermeki csínytevések 

nügüaigan hsz – jelenleg, ezidejűleg, 

most 

nügüd’ hsz – 1. most, jelenleg, 

2. nyomban, rögtön 

nügüd’||aiga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – időszerű, korszerű, ~ine 

ladehišt korszerű berendezés 

nügüd’||aigali|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – időszerű, aktuális, ~ne 

küzund időszerű kérdés, aktuális 

kérdés 

nügüd’lä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– egyidejű, jelenkori, jelenlegi, 

jelen, mostani, folyó, ~ine 

elo jelenkori élet, mostani élet, 

~ine taideh jelenkori művészet 

nügüt|ada (-ab, -i) ige – hegyez, 

kihegyez 

nühai|ta (-dab, -ži) ige – fürkész, 

kifürkész 

nühk|ta (-ab, -i) ige – szipog, szipákol 

nühkut|ada (-ab, -i) ige – szipog, 

szipákol 

nüht|ta (-ab, -i) ige – kihúz, kiránt 

nül’|kta (-gib, -gi) ige – lenyúz, 

megnyúz, ~ta nahk bőrt lenyúz, 

~ta živatan hibj megnyúzza 

az állat testét 

nürk (-un, -uid) fn – ököl, avaita 

~ud kinyitja az öklét, iškta ~ul 

ököllel megüt, ököllel ver 

nütk|ta (-ib, -i) ige – kihúz, tép, 

kitép, ~ta hambast fogat kihúz, 

~ta hibusiš tépi a haját, 

~ta juridenke gyökerestől kihúz, 

gyökerestől kitép, ~ta nagloid 

szögeket kihúz 

nütkäi|ta (-dab, -ži) ige – kihúz, 

előhúz, kivesz, elővesz, ~ta 

hambaz fogat kihúz, ~ta pal’ton 

kormanaspäi elővesz a 

kabátja zsebéből, ~ta puik kihúzza 

a szálkát 

näd (-an, -id) fn – nyest, nyuszt, 

kaglus ~an karvaspäi nyusztprémgallér 

nägemižehesai! isz – viszontlátásra! 

nägemoiš! isz – viszlát! 

nägemu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

látvány, 2. perspektíva 

nägemuz||po|l’ (-len, -l’t, -lid) fn 

– nézőpont, szempont, szemlélet, 

aspektus, kodvda erazvuiččiš 

~lišpäi különböző szempontokból 

értékel 

nägi|i (-jan, -joid) mn – látó, meglátó 

nägišt|ada (-ab, -i) ige – lát, meglát, 

észrevesz

nägištadas 226 näpištuz 

nägišt|adas (-ase, -tihe) vh ige 

– találkozik vkivel 

nägo (-n, -id) fn – kinézet, arculat, 

külső, kép, tahon ~ a táj képe 

nägu (-n, -id) fn – látás, nézés, 

hüvä ~ jó látás, paremboitta 

~ javítja a látást 

nägub hsz – látszik, hogy ..., 

láthatóan, észrevehetően, nyílvánvalóan 

nägubu|z’ (-den, -t) fn – látszat 

nägu|da (-b, -i) ige – látszik, kilátszik, 

láthatóvá lesz 

nägude|z (-sen, -st, -sid) fn – látomás, 

jelenés, vízió, Joannan 

~z János jelenései 

nägu|i (-jan, -jid) mn – feltűnő, 

észrevehető, szembeötlő, rikító, 

~i čomuz’ feltűnő szépség, 

~i muju rikító szín 

nägu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

szembogár 

nägumato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– láthatatlan, észrevehetetlen, 

~i ombluz észrevehetetlen varrás 

nägu||ümbru|z (-sen, -st) fn – 

látókör, látóhatár 

nähmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– soha nem látott, a maga 

módján páratlan 

näht (gen, illat) nu – számára, 

részére, poigaha ~ a fia részére, 

a fia számára 

nä|hta (-geb, -gi) ige – lát, ~hta 

hüvin jól lát, ~hta unt álmot lát 

nä|htas (-gese, -gihe) vh ige – 

mutatkozik 

näidu|da (-b, -i) ige – hervad, 

elhervad, fonnyad, elfonnyad 

näk (-an, -id) fn – csóka 

näk||parv|eh (-hen, -eht, -hid) fn 

– csókasereg, csókaraj, csókacsapat 

näl’g (-än) fn – éh, éhség, kolda 

~hä éhen hal, éhen pusztul, 

belehal az éhségbe, olda ~äs 

éhes, éhezik ◊ Hir’ purnhu 

näl’gha ei kole. Egér a magtárban 

nem hal éhen. 

näl’ghi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

éhes, éhező 

näl’g||kuro (-n) fn – éhségérzet 

näl’g||vo|z’ (-den, -t, -zid) fn – 

ínséges esztendő 

näl’gälaze hsz – éhezve, éhínségben, 

eläda ~ éhínségben él 

näl’ktu|da (-b, -i) ige – éhezik, 

éhes 

nälöm (-an) fn – 1. nyál, 2. nyálka 

nälömaka|z (-han, -st, -hid) mn 

– 1. nyálas, 2. nyálkás 

näpi|ne (-žen, -št, -žid) fn – csipet, 

~ne solad egy csipet só, 

csipetnyi só 

näpišt|ada (-ab, -i) ige – csipked, 

megcsipked, ~ada modpoliškos 

megcsipkedi az arcán 

näpištu|z (-sen, -st, -sid) fn – csípés 

näptä 227 nökvalatim 

näp|tä (-ib, -i) ige – csíp, megcsíp 

näp||vändi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – pengetős hangszer 

närit|ada (-ab, -i) ige – boszszant, 

felbosszant, mérgesít, 

felmérgesít, heccel, felheccel, 

ingerel, felingerel, hergel, felhergel, 

ala ~a koirad! ne ingereld 

a kutyát! ne mérgesítsed 

a kutyát! ne hergeld a kutyát! 

närit|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

csúfolódik, gúnyolódik, kifiguráz 

närituz||nim|i (-en, -id) fn – csúfnév, 

gúnynév, ragadványnév 

näugund (-an, -oid) fn – nyávogás, 

nyivákolás 

näu|kta (-gub, -gui) ige – nyávog, 

nyivákol 

nök (-un, -uid) fn – 1. csőr, madárcsőr, 

2. fullánk, bapshaižen 

~ a darázs fullánkja 

nökač (-un, -uid) fn – kancsó, 

kanna, köcsög, korsó, ~ maidonke 

tejes kancsó, tejes kanna, 

valada vet ~uhu vizet tölt 

a kancsóba 

nök||valati|m (-men, -nt, -mid) fn 

– öntözőkanna, kastta änikod 

~mespäi meglocsolja a virágokat 

az öntözőkannából

objekt 228 oharatkad 

objekt (-an, -oid) fn – tárgy 

(nyelvtan) 

objektiv (-an, -oid) fn – objektív, 

tárgylencse 

oblezjan (-an, -oid) fn – majom 

obligaci|i (-jan, -joid) fn – kötvény 

oc (-an, -id) fn – 1. homlok, ~ 

~ha szemtől szembe, 2. szemöldök 

ocast|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

összetalálkozik, szembetalálkozik, 

vmibe ütközik 

ocast|as (-ase, -ihe) vh ige – öszszeütközik, 

egymásnak ütközik 

ocastu|z (-sen, -st, -sid) fn – öszszeütközés 

ocati hsz – szemtől szembe 

ocatusi hsz – szemtől szembe 

oc||hibu|sed (-sid) tsz fn – frufru 

oc||po|l’ (-len, -l’t, -lid) – szembe 

oldal, arc felőli oldal, homlok 

felőli oldal, ~lin jogehepäi 

arccal a folyónak 

oc||sein (-än, -id) fn – homlokfal, 

homlokzat 

oc||tuk|ad (-id) tsz fn – frufru 

očerk (-an, -oid) fn – karcolat, 

tárca, rövid publicisztika 

od|av (-van, -vid) mn – olcsó (átvitt 

értelemben is), ~av satuz 

olcsó siker, ~vad tavarad olcsó 

áruk 

O 

odvas hsz – olcsón, ostta ~ olcsón 

vásárol, olcsón vesz 

odvendami|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– árleszállítás, árcsökkentés, ármérséklés 

odve|ta (-ndab, -nzi) ige – olcsóbbá 

tesz, olcsít, megolcsít, 

leszállítja az árat, csökkenti az 

árat, mérsékli az árat 

odve|ta (-neb, -ni) ige – olcsó 

lesz, olcsóbbá válik 

odvetud in – árleszállított, ~ tavarad 

árleszállított áruk 

oficer (-an, -oid) fn – tiszt, katonatiszt 

oficiali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

hivatalos, ~ne kucund hivatalos 

meghívás 

og|ah (-han, -ast, -hid) fn – 1. 

tüske, tövis, 2. pelyva, tähkiden 

~ahad a kalász pelyvái, 

kalászpelyvák 

ogahika|z (-han, -st, -hid) mn – 

tüskés, tövises, szúrós 

ogaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

tüskés, tövises, szúrós 

ogibal (-an, -oid) mn – óriási, 

hatalmas, gigantikus, jälautik 

~oid suruzid óriási méretű jégtábla, 

gigantikus jégtábla 

oh! isz – ó! oh! 

oharatk|ad (-id) tsz fn – ételmaradék, 

maradék 

ohjandai 229 oigeta 

ohjanda|i (-jan, -jid) fn – 1. vezető 

(beosztás), főnök, klassradon 

~i osztályfőnök, 2. elnök, 

3. rendező, uden fil’man 

~i az új film rendezője 

ohjandai||kund (-an, -oid) fn – 

vezetőség, vezető testület 

ohjandami|ne (-žen, -št) fn – vezetés, 

irányítás 

ohjandu|z (-sen, -st) fn – vezetés, 

irányítás, kormányzás, igazgatás 

ohjanduz||kezr (-an, -oid) fn – 

kormánykerék, kormány 

ohjanduz||kirj (-an, -oid) fn – kézikönyv, 

vezérfonal, irányelv 

ohjanduz||maht (-on) fn – vezetői 

hozzáértés, irányítási képesség 

ohjanduz||znam (-an) fn – vkinek 

az égisze, pártfogás, oltalom, 

valdmehišton ~an al a 

kormányzat égisze alatt 

ohjas|ed (-id) tsz fn – gyeplő, kingitada 

~ed megfeszíti a gyeplőt, 

meghúzza a gyeplőt 

ohjast|ada (-ab, -i) ige – vezet, 

hajt, irányít (lovat, állatot) 

ohja|ta (-ndab, -nzi) ige – 1. vezet, 

irányít, igazgat, ~ta radod 

irányítja a munkákat, vezeti a 

munkákat, 2. elnököl 

oi|ged (-ktan, -ktoid) mn – 1. 

jobb, ~ged käzi jobb kéz, 2. 

helyes, szabályos, szabályszerű, 

egyenes, pontos, tökéletes, 

antta ~ged vastuz helyes választ 

ad, ~ktad pätused helyes 

megoldások, 3. igazságos, méltányos, 

jogos 

oiged||čoga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – derékszögű, ~ine koumnik 

derékszögű háromszög 

oiged||čoganik (-an, -oid) fn – 

téglalap 

oiged||kirjutami|ne (-žen, -št, -žid) 

fn – helyesírás 

oiged||poli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– elülső oldali, szemközti, szemben 

lévő 

oigenda|i (-jan, -jid) fn – feladó 

(személy), ~jan adres a feladó 

címe 

oigendami|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– elirányítás, szétirányítás 

oigendand (-an) fn – feladás, kirjeižiden 

~ levelek feladása, levélfeladás 

oigendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

igazodás, 2. kiküldetés, kirendelés 

(papíralapú), ~ radho kiküldetés 

munkára 

oige|ta (-ndab, -nzi) ige – 1. kiegyenesít, 

kinyújt, kihúz, kiegyenget, 

~ta kät kinyújtja a 

kezét, ~ta nagloid kiegyenesíti 

a szögeket, 2. elküld, felad 

(küldeményt), ~ta kirjeine elküldi 

a levelet, feladja a levelet, 

3. kiküld, kivezényel, elirányít, 

~ta radmatkaha kiküldetésbe 

küld, 4. elüt, ~ta

oigetas 230 oksenzoitta 

mäčud kädel kézzel elüti a labdát, 

kezez 

oige|tas (-ndase, -nzihe) vh ige – 

kiegyenesedik, felegyenesedik 

oiktale hsz – jobbra, kacta ~ 

jobbra néz 

oiktalpäi hsz – jobbról 

oiktas hsz – pontosan, tökéletesen 

oikti hsz – 1. helyesen, jól, 2. pontosan, 

časud kävuba ~ az óra 

pontosan jár 

oikti||pidänd (-an) fn – illem, illendőség 

oiktuden||tundi|i (-jan, -joid) fn 

– jogász 

oiktuden||vasta|ine (-ižen, -št, 

-ižid) mn – törvénytelen, igazságtalan, 

méltánytalan, ~ine arvznam 

igazságtalan osztályzat 

oiktudenvastašti hsz – törvénytelenül, 

igazságtalanul, méltánytalanul 

oiktudeto|i (-man, -nt, -mid) mn 

– 1. jogfosztott, tehtas ~maks 

jogfosztottá válik, 2. törvénytelen, 

igazságtalan, ~i akt törvénytelen 

cselekedet 

oiktudetomu|z’ (-den, -t) fn – 1. 

jogfosztottság, täudes ~des teljes 

jogfosztottságban, 2. törvénytelenség, 

igazságtalanság, 

pučtas ~despäi eláll a törvénytelenségtől 

oiktu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 1. 

jog, vkinek a joga, 2. jogszerűség, 

jogtisztaság, 3. jog, jog- 

tudomány, keskrahvahaline ~z 

nemzetközi jog, rahvahaline ~z 

nemzeti jog, 4. igazság, méltányosság, 

5. pontosság, tökéletesség 

oiktuz’||järgendu|z (-sen, -st) fn 

– jogrend 

oiktuz’||nevo|i (-jan, -jid) fn – 

jogtanácsos, jogi tanácsadó 

oiktuz’||nevoli|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – ügyvédi, rata ~žes büros 

ügyvédi irodában dolgozik 

oiktuz’||nevondišt (-on, -oid) fn 

– ügyvédség, ügyvédi testület 

oiktuz’||nevonik (-an, -oid) fn – 

ügyvéd, paukata ~ ügyvédet 

fogad 

oiktuz’||tedo (-n, -id) fn – jogtudomány 

oin|az (-han, -ast, -hid) fn – kos, 

birka, bárány ◊ Hän kacub kuti 

oinaz udhe verajaha. Néz, 

mint borjú az új kapura. (Néz, 

mint bárány az új kapura.) 

oj|a (-an, -id) fn – patak, ér, csermely, 

kaid ~a keskeny patak, 

keskeny ér 

oja||rand (-an, -oid) fn – patakpart 

oks (-an, -id) fn – faág, ág 

oksatoit|ta (-ab, -i) ige – olt, beolt, 

szemez (gyümölcsfát), ~ta 

jablon’ beoltja az almafát 

oksenzoit|ta (-ab, -i) ige – roszszul 

lesz, felkavarodik a gyomra, 

hányingere van, émelyeg 

okseta 231 omaluine 

okse|ta (-ndab, -nzi) ige – rókázik, 

hány, öklendezik, hányingere 

van, émelyeg 

ola||kiv|i (-en, -id) fn – kovakő, 

tűzkő 

olda (om, oli) ige – 1. van, volt, 

lesz, ~da adivoiš vendégségben 

van, ~da edes küszöbön 

áll, közel van, ~da gipnozan 

valdas hipnózis hatalmában van, 

~da holiš gondban van, ~da kenen-ni 

valdas vkinek a hatalmában 

van, ~da kodiš otthon 

van, ~da mehel férjnél van, ~da 

hüvis melis jó kedvében van, 

~da mel’segoitusiš tévedésben 

van, mi nece om? mi ez? ~da 

näl’gäs éhes, ~da oiktal kädel 

jobbkezes, ole hüvä! légy 

oly jó! légy szíves! ~da vaikti 

csendben van, csendben marad, 

~da velgas korvihesai fülig 

van az adóságban, ~da ühtes 

együtt van vkivel 2. megvan, 

megvolt, meglesz, 3. létezik, 4. 

található, 5. birtokol, van vmije, 

neki van ◊ Olgha pühä sinun 

nimi! Szenteltessék meg a te 

neved! (Legyen szent a neved!) 

olend (-an, -oid) fn – lét, létezés, 

jelenlét, tartózkodás 

olend||sij|a (-an, -id) fn – székhely, 

lakhely, tartózkodási hely 

olend||taho (-n, -id) fn – székhely, 

lakhely, tartózkodási hely, 

előfordulási hely 

oleskel|da (-eb, -i) ige – előfordul, 

tartózkodik 

oleskelend (-an, -oid) fn – tartózkodás, 

előfordulás 

olet|ada (-ab, -i) ige – feltesz vmit 

magában, feltételez 

oletu|z (-sen, -st, -sid) fn – feltételezés, 

feltevés 

ol’g (-en, -id) fn – szalma 

ol’gesi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

szalma-, szalmából való, szalmából 

készült 

olgha msz – rendben, oké 

oli|i (-jan, -joid) fn – jelenlévő 

(személy), kaik ~jad minden 

jelenlévő, az összes jelenlévő 

olimpiad I. (-an, -oid) fn – olimpia, 

olimpiai játékok 

olimpiad||- II. öet – olimpiai 

olimpiad||külä (-n) fn – olimpiai 

falu 

olimpiad||lämoi (-n) fn – olimpiai 

láng 

olo|d (-id) tsz fn – 1. helyzet, 

putta jügedoihe ~ihe nehéz 

helyzetbe kerül, 2. állapot 

o-l’o-l’o! isz – halló! hahó! 

ol’ot|ada (-ab, -i) ige – kurjongat, 

hallózik, hahózik 

ol’ote|z (-sen, -st) fn – kurjongatás, 

hallózás, hahózás 

olu|t (-den, -t, -zid) fn – sör, ~den 

butulk sörösüveg 

omalu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

legelő (hely), ajada lehmid ~ižhe 

a teheneket a legelőre hajtja

ombelta 232 opendamatoi 

omb|elta (-leb, -li) ige – varr, 

megvarr, bevarr, felvarr, öszszevarr, 

~ta mustil nitil fekete 

cérnával varr ◊ Ozad ed omble 

lepkehe. A boldogságot nem 

varrják a szoknyához. 

omblemi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

varrás, szabás 

omblemišt (-on, -oid) fn – varroda, 

varróműhely, szabóság, 

szabóműhely 

ombli|i (-jan, -joid) fn – szabó, 

varrónő 

omblu|z (-sen, -st) fn – 1. varrás, 

bevarrás, felvarrás, megvarrás, 

összevarrás, 2. varrat 

ombluz||mašin (-an, -oid) fn – 

varrógép 

omišt|ada (-ab, -i) ige – 1. ajánl, 

felajánl, ~ada kirj egy könyvet 

ajánl, 2. szentel vmit vminek, 

~ada elo tedole életét a 

tudománynak szenteli 

omištu|z (-sen, -st) fn – tulajdon, 

birtok, minun ~ses tulajdonomban, 

birtokomban 

ondeka|z (-han, -st, -hid) mn – 

odvas, ~z pu odvas fa 

ondu|z (-sen, -st, -sid) fn – odú, 

üreg 

oneto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

szerencsétlen, peches, bajban 

lévő 

onetomu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 

szerencsétlenség, pech, baj 

ong (-en, -id) fn – horog 

ongi||rag (-an, -oid) fn – horgászbot, 

pecabot 

ongi||rihm (-an, -oid) fn – horgászzsinór, 

horgászzsineg, damil 

ongit|ada (-ab, -i) ige – horgászik, 

pecázik 

ongita|i (-jan, -jid) fn – horgász, 

pecás 

ongite|z (-sen, -st) fn – horgászás, 

horgászat, pecázás 

ongi||vic (-an, -oid) fn – horgászbot, 

pecabot 

opak hsz – szörnyen, borzasztóan, 

félelmetesen, rettenetesen 

opakoli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

szörnyű, borzalmas, félelmetes, 

rettenetes 

opal (-an) fn – 1. szomorkodás, 

szomorúság, bánat, 2. gyászolás, 

gyász 

opalahi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

szomorú, bánatos, neičukaine 

~židen sil’midenke szomorú 

szemű kislány 

opal||aig (-an) fn – gyászidő 

opalašti hsz – szomorúan, bánatosan 

opal||sädo (-n, -id) fn – gyászruha, 

gyászöltözet, gyászviselet 

openda|i (-jan, -jid) fn – oktató, 

tanító, tanár, pedagógus 

opendai||kund (-an, -oid) fn – tantestület 

opendamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – 1. tudatlan, tanulatlan, 

műveletlen, ~i ristit tudatlan 

opendamatomuz 233 optiklauk 

ember, tanulatlan ember, műveletlen 

ember, 2. képzetlen 

opendamatomu|z’ (-den, -t) fn 

– 1. tudatlanság, tanulatlanság, 

műveletlenség, 2. képzetlenség 

opendu|z (-sen, -st) fn – tanítás, 

oktatás, képzés, művelés 

openduz||aig (-an) fn – szemeszter, 

tanulmányi félév 

openduz||čas (-un, -uid) fn – iskolai 

foglalkozás 

openduz||kirj (-an, -oid) fn – tankönyv 

openduz||lugemišt (-on, -oid) fn 

– szöveggyűjtemény 

openduz||maht (-on, -oid) fn – 

tanítási módszertan, vepsän kelen 

~ a vepsze nyelv tanítási 

módszertana 

openduz||material (-an, -oid) fn 

– tananyag 

openduz||mär (-an, -id) fn – tanulmányi 

eredmény, tanulmányi 

előmenetel 

openduz||ohjanda|i (-jan, -jid) fn 

– tanulmányi vezető, tanigazgató 

openduz||predmet (-an, -oid) fn 

– tantárgy 

openduz||rah|a (-an) fn – tanulmányi 

ösztöndíj, ösztöndíj, sada 

~ad ösztöndíjat kap 

openduz||vo|z’ (-den, -t, -zid) fn 

– tanév 

openik (-an, -oid) fn – tanuló, 

diák, iskolás, parahim ~ élta- 

nuló, legjobb tanuló, školan ~ad 

az iskola tanulói 

openus in – tanult, művelt, képzett 

oper (-an, -oid) fn – 1. opera, 2. 

operaház, 3. operatársulat 

operator (-an, -oid) fn – operátor, 

kezelő (személy) 

operett (-an, -oid) fn – operett 

ope|ta (-ndab, -nzi) ige – 1. tanít, 

megtanít, oktat, képez, művel, 

~ta laps’ lugemaha olvasni 

tanítja a gyereket, 2. belenevel, 

belesulykol, beleolt, elsajátíttat, 

3. betanít, idomít, ~ta 

živatoid állatokat idomít 

ope|tas (-ndase, -nzihe) vh ige – 

1. tanul, megtanul, ~tas školas 

iskolában tanul, 2. eszébe vés, 

rögzít az emlékezetében, elsajátít 

oppi|da (-b, -) ige – 1. megismerkedik 

vmivel, 2. tanulmányoz 

vmit, 3. kitanul vmit 

oppind (-an) fn – megismerkedés 

vmivel, tanulmányozás, vizsgálat, 

kutatás 

oppind||institut (-an, -oid) fn – 

kutatóintézet, rata ~as kutatóintézetben 

dolgozik 

oppozici|i (-jan, -joid) fn – oppozíció, 

szembenállás 

optik (-an) fn – optikus, látszerész 

optik||lauk (-an, -oid) fn – optikai 

üzlet, látszerészüzlet

optimistine 234 osetrmöuk 

optimisti|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– optimista, derűlátó, ~žed endustused 

optimista előrejelzések, 

derűlátó előrejelzések 

optimizm (-an) fn – optimizmus, 

derűlátás 

ora|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – ár 

(szerszám) 

oranž||muju|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – narancssárga, narancsszínű, 

narancs 

orav (-an, -id) fn – mókus, ~an 

händ a mókus farka, ~an peza 

a mókus odúja 

oravgäh (-an, -id) fn – vargánya 

(gomba) 

orbit (-an, -oid) fn – keringési 

pálya 

orden (-an, -oid) fn – kitüntetés, 

érdemrend, rend, rendjel, kitüntető 

díj, sada ~ érdemrendet 

kap, kitüntetést kap 

oreh (-en, -t, -id) fn – herélt csődör, 

herélt mén, herélt ló, val’l’astada 

~ befogja a heréltet 

org (-on, -oid) fn – vadon, őserdő, 

sűrű 

organ (-an, -oid) fn – orgona 

(hangszer) 

organi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

szerves, ~žed ainehed szerves 

anyagok 

organizaci|i (-jan, -joid) fn – 

szerv, szervezet (társadalmi), 

keskvaldkundaline ~i nemzetközi 

szervezet 

orgho hsz – lentre, le, alulra, lefelé 

orhi|tas (-še, -he) vh ige – berzenkedik 

orientirui|das (-še, -he) vh ige 

– tájékozódik, eligazodik, orientálódik 

original (-an, -oid) fn – eredeti 

példány, vminek az eredetije 

originali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– eredeti, különös, ~ne meletai 

eredeti gondolkodó 

orj (-an, -id) fn – 1. rabszolga, 

2. rab 

orjatoit|ta (-ab, -i) ige – leigáz, 

rabigába hajt, rabszolgaságba 

dönt 

orjatoitu|z (-sen, -st) fn – leigázás, 

rabigába hajtás, rabszolgaságba 

döntés 

orkestr (-an, -oid) fn – zenekar 

orl (-an, -id) fn – sas 

ornament (-an, -oid) fn – dísz, 

díszítés, ornamentika, endevanh 

vepsläine ~ ősi vepsze 

díszítés 

ortodoksi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– ortodox, pravoszláv 

oružj (-an, -id) fn – puska, tehta 

ambund ~aspäi lövést ad 

le a puskából 

oružj||su (-n, -id) fn – puskacső 

osetr (-an, -id) fn – kecsege, viza, 

tokhal 

osetr||möuk (-un, -uid) fn – tokhalikra, 

vizaikra, kecsegeikra 

osl 235 ozrleib 

osl (-an, -id) fn – szamár 

osta|i (-jan, -jid) fn – vevő, vásárló 

ostm|ižed (-ižid) tsz fn – vásárlás, 

bevásárlás 

ost|ta (-ab, -i) ige – 1. vesz, 

megvesz, vásárol, megvásárol, 

2. megvált, kivált, kivásárol 

oza (-n) fn – 1. sors, osztályrész, 

jüged ~ nehéz sors, langeta 

~le befolyásolja a sorsot, 

belefolyik a sorsába, 2. szerencse, 

jó sors, boldogság, toivida 

~d szerencsét kíván, boldogságot 

kíván ◊ Ozad ed omble 

lepkehe. A boldogságot nem 

varrják a szoknyához. 

ozaidami|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– a rejtvény megfejtése, megfejtés 

ozaidand (-an, -oid) fn – a rejtvény 

megfejtése, megfejtés 

ozaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

odajutás, odakerülés, metk ~z 

pontos odajutás, 2. megfejtés 

ozai|ta (-dab, -ži) ige – 1. eltalál 

vmerre, jut vhova, kerül vhova, 

2. találgat, kitalál, 3. megfejt 

ozai|tas (-dase, -žihe) vh ige – 

1. előfordul, megesik, bekövetkezik, 

adódik, 2. vhova kerül, 

vhol találja magát 

ozaka|z (-han, -st, -hid) mn – szerencsés, 

sikeres, ~z kanz szerencsés 

család, sikeres család 

ozanik (-an, -oid) fn – szerencse 

fia, szerencsés ember 

ozastu|da (-b, -i) ige – szerencséje 

van, szerencsés 

ozatel|da (-eb, -i) ige – üdvözöl, 

köszönt 

ozatelu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

üdvözlet, üdvözlés, köszöntés, 

sada ~sid üdvözleteket kap 

ozateluz||karta|ine (-ižen, -št, 

-ižid) fn – üdvözlőlap, üdvözlő 

levelezőlap 

ozato|i (-man, -nt, -mid) mn – szerencsétlen, 

balszerencsés, bajban 

lévő, ~i kalanik balszerencsés 

halász 

ozatomu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 1. 

szerencsétlenség, balszerencse, 

baj, 2. üzemzavar, meghibásodás 

ozav (-an, -id) mn – szerencsés, 

sikeres 

ozavas hsz – szerencsésen, sikeresen 

ozoitel|da (-eb, -i) ige – találgat, 

~da hätken sokáig találgatja 

ozoite|z (-sen, -st, -sid) fn – rejtvény, 

találós kérdés, rahvahaližed 

~sed népi találós kérdések 

ozr (-an) fn – árpa 

ozra|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

árpa-, árpából készült 

ozr||leib (-än, -id) fn – árpakenyér

ozutada 236 otta 

ozut|ada (-ab, -i) ige – 1. mutat, 

megmutat, ~ada sor’mel az ujjával 

mutat, ~ada te utat mutat, 

megmutatja az utat, 2. kirak, 

kitesz, kiállít, 3. bemutat, 

demonstrál, ~ada ut fil’mad új 

filmet mutat be, 4. kimutat, 

tanusít, ~ada aktivižust aktivitást 

tanusít, 5. megad vmit, 

részesít vmiben, 6. feltár, ~ada 

ičeze mahtoid feltárja a saját 

lehetőségeit 

ozut|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

megjelenik, feltűnik, mutatkozik, 

megmutatkozik 

ozutand (-an) fn – bemutatás, 

uden fil’man ~ az új film bemutatása 

ozutand||ik|un (-nan, -noid) fn 

– kirakat, laukan ~nas a bolt 

kirakatában, üzlet kirakatában 

ozutel|da (-eb, -i) ige – kiállít, 

bemutat 

ozutelu|z (-sen, -st, -sid) fn – kiállítás, 

bemutató 

ozuteluz||kalu (-n, -id) fn – kiállítási 

tárgy, muzejan ~d múzeumi 

kiállítási tárgyak 

ozuteluz||palič (-an, -id) fn – kiállítási 

állvány, posztamens 

ozuteluz||zal (-an, -oid) fn – kiállítóterem 

ozuteseli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– szemléletes, kifejező, ~ne tego 

szemléletes cselekedet, kifejező 

tett 

ozutesikš hsz – például 

ozute|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

példa, 2. minta, modell 

ozuti|m (-men, -nt, -mid) fn – 1. 

mutatópálca, 2. mérőműszer, jelzőkészülék, 

piguden ~m sebességmérő 

műszer 

ozutuz||huzaidu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – bemutató kűr (műkorcsolya) 

ozutuz||lav|a (-an, -oid) fn – színpad, 

pódium 

ozutuz||urok (-an, -oid) fn – bemutató 

óra 

ot (-on, -oid) fn – vesztegetés, 

megvesztegetés, antta ~oid megvesztegetést 

ad, otta ~oid megvesztegetést 

átvesz 

otand (-an, -oid) fn – 1. felvétel 

vhová, ~ školha felvétel az iskolába, 

2. átvétel, kölcsönzés, 

kölcsönbe vétel, 3. elfoglalás, 

bevétel 

ot’a|t’ (-tin, -tid) mn – nehézkes, 

ügyetlen, idétlen 

oteg (-en, -id) fn – 1. részlet, ~ 

romanaspäi részlet a regényből, 

regényrészlet, 2. epizód, 

3. töredék, 4. idézet 

oton||ota|i (-jan, -jid) fn – megvesztegethető 

ember, korrupt 

személy 

ot|ta (-ab, -i) ige – 1. vesz, kivesz, 

elővesz, elvesz, átvesz, 

~ta abidoks magára veszi a 

sértést, ~ta grähk hengele lel- 

ottas 237 oval 

kére veszi a bűnét, ~ta kormanaspäi 

kivesz a zsebéből, 

elővesz a zsebéből, ~ta kortomaha 

bérbe vesz, ~ta ozutest 

példát vesz, ~ta otoid megvesztegetést 

átvesz, ~ta pidegehe 

kölcsönbe vesz, bérbe 

vesz, ~ta sanad tagaze viszszavonja 

a szavát, ~ta velgha 

kölcsön vesz, ~ta vet vizet 

vesz, ~ta väged erőt vesz, 2. 

fog, megfog, kap, megkap, megragad, 

~ta hural kädel bal kezével 

fog, ~ta kädes kézbe 

fog, 3. kap, rákap, harap, ráharap 

(horgászat), 4. elvisz, elvesz, 

5. tesz, feltesz, ~ta küzund 

kérdést tesz fel, 6. szed, 

beszed, behajt, ~ta štrafud pénzbüntetést 

szed, pénzbüntetést behajt 

ot|tas (-ase, -ihe) vh ige – hozzáfog, 

nekikezd, hozzálát, nekilát 

oug (-an, -id) fn – váll, iškta ~as 

vállon ver 

oval (-an, -oid) fn – ovális (zárt 

görbe), pirta ~ oválist rajzol

pacaz 238 paginištund 

pac|az (-han, -ast, -hid) fn – pózna, 

oszlop, cölöp 

pacha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

1. hasáb (nyomdai), 2. oszlop, 

kirjutada lugud ~ižehe oszlopba 

írja a számokat 

pačak (-on, -oid) fn – szenny, 

mocsok, kosz, piszok 

pačat|ada (-ab, -i) ige – szid, 

megszid, összeszid, szidalmaz 

pačk (-an, -oid) fn – pakli, doboz, 

csomag 

pačkute|z (-sen, -st, -sid) fn – 

csapódás, csattanás, durranás, 

dörrenés 

pad|a (-an, -oid) fn – cserép, fazék, 

köcsög 

padanik (-an, -oid) fn – fazekas 

pado (-n, -id) fn – gát, zátony, 

ongitadas ~späi a zátonyról 

horgászik 

pafos (-an) fn – pátosz, emelkedettség, 

pagišta ~anke pátoszszal 

beszél 

paganzoit|ta (-ab, -i) ige – gyaláz, 

meggyaláz, megszentségtelenít 

pagan||vädr (-an, -id) fn – moslékos 

vödör 

pagast||kell (-on, -oid) fn – templomharang 

pagenik (-an, -oid) fn – menekült, 

~ad verhiš lähimaišpäi 

P 

közeli országokból származó 

menekültek 

page|ta (-neb, -ni) ige – menekül, 

elmenekül, iszkol, eliszkol 

pagin (-an, -oid) fn – 1. beszéd, 

~an azj beszédtéma, a beszéd 

tárgya, heitta tühj ~ abbahagyja 

a sületlen beszédet, kuvaline 

~ szemléletes beszéd, 

zatrida ~ elkezdi a beszédet, 

2. beszélgetés, megbeszélés, 

ajadas ~ha bekapcsolódik a 

beszélgetésbe, amuine ~ korábbi 

megbeszélés, ~an katkelmuz 

a beszélgetés megszakadása, 

a beszélgetés abbamaradása, 

kehe polin om ~? 

kiről van szó? 3. prédikáció, 

episkopan ~ püspöki prédikáció, 

4. nyelvjárás, dialektus 

◊ Se om jo toine pagin! Ez 

már más beszéd! 

pagin|ad (-oid) tsz fn – híresztelés, 

mendemonda 

paginan||vedä|i (-jan, -jid) fn – 

levezető elnök 

paginik (-an, -oid) fn – beszélgető 

társ, társalkodó(nő) 

pagin||ištund (-an, -oid) fn – tanácskozás, 

értekezlet, keskrahvahaline 

~ nemzetközi tanácskozás 

paginkirj 239 paglkengäd 

pagin||kirj (-an, -oid) fn – társalgási 

zsebkönyv, venälaižvepsläine 

~ orosz-vepsze társalgási 

zsebkönyv 

pagin||laud (-an, -oid) fn – tárgyalóasztal, 

išttas ~an taga 

tárgyalóasztal mögé ül 

pagin||maht (-on, -oid) fn – retorika, 

szónoklattan, ékesszólás, 

opeta ~od retorikát oktat 

pagin||maner (-an, -oid) fn – tájszólás, 

akcentus, beszédmód, 

kiejtés, pagišta ~al akcentussal 

beszél 

pagin||masta|r’ (-rin, -rid) fn – 

szónok 

pagin||sanund (-an, -oid) fn – 

kijelentő mondat 

pagi|šta (-žeb, -ži) ige – 1. beszél, 

~šta abidoittud änel sértődött 

hangon beszél, ~šta heledas 

hangosan beszél, csengő 

hangon beszél, ~šta hulas 

lelkes(ült)en beszél, ~šta hüvin 

vepsäks jól beszél vepszéül, 

~šta järed änel érdes 

hangon beszél, ~šta karjalaks 

beszél karélul, ~šta komedal 

änel erős hangon beszél, ~šta 

mujutomal änel színtelen hangon 

beszél, ~šta napernas erőszakosan 

beszél, ~šta suomeks 

beszél finnül, ~šta telefonas 

telefonon beszél, ~šta uskomeližel 

änel bizalmas hangon 

beszél, ~šta venäks beszél 

oroszul, ~šta viritadud änel 

felindult hangon beszél, 2. beszél(get), 

~šta kaks’-kahten 

négyszemközt beszélget, ~šta 

kesketi tanácskozik, értekezik, 

~šta oc ocha szemtől szembe 

beszél, 3. szól, mond 

pagištelu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

rábeszélés, meggyőzés, biztatás 

pagištoit|ta (-ab, -i) ige – 1. társalog, 

2. rábeszél vmire, agitál, 

győzköd, meggyőz, lebeszél 

vmiről, biztat 

pagištoitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

interjú 

pagištoituz||san|a (-an, -oid) fn 

– mentség vmire 

pagiži|m (-men, -nt, -mid) fn – 

távbeszélő, telefon, pagišta 

~mes telefonon beszél 

pagižim||kesku|z (-sen, -st, -sid) 

fn – távbeszélőközpont, telefonközpont 

pagižl’a|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– beszédes 

pagižli|i (-jan, -joid) mn – 1. társalkodó, 

beszélgető, 2. beszédes, 

közlékeny, ~i mez’ közlékeny 

ember 

pagl (-an, -oid) fn – 1. madzag, 

zsineg, spárga, sidoda ~al zsineggel 

összeköt(öz), 2. cipőfűző 

pagl||keng|äd (-id) tsz fn – fűzőscipő

pago 240 pahuz’ 

pago (-n, -id) fn – iszkolás, megfutamodás, 

pästta ~d iszkolva 

menekül, fejvesztve menekül 

pagoho hsz – hanyatt-homlok, 

fejvesztve, iszkolva 

pago||vend (-an, -oid) fn – evakuálás, 

kiürítés 

pah|a I. (-an, -oid) fn – a gonosz 

◊ Päzuda meid pahaspäi! 

Szabadíts meg (minket) a 

gonosztól! 

pah|a II. (-an, -oid) mn – 1. 

rossz, gonosz, 2. undorító, taszító, 

ocsmány, ~a tego undorító 

cselekedet, 3. ártalmas, 

káros, kártékony, ~a gaved’ 

kártékony rovar 

paha||keli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– rágalmazó, gonosznyelvű 

paha||kibu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – rosszindulatú, ~ine paiže 

rosszindulatú daganat 

paha||kulu (-n, -id) mn – aljas, 

elvetemült, ~ tego elvetemült 

cselekedet, aljas tett 

pahali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

bosszantó, ~žed vigad boszszantó 

hibák 

paha||meli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– rosszkedvű, lehangolt, levert 

pahan||tahto|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – rosszindulatú, gonosz, 

~ine tego rosszindulatú cselekedet 

pahan||tegi|i I. (-jan, -joid) fn – 

gazember 

pahan||tegi|i II. (-jan, -joid) mn 

– gonosz, rosszindulatú, gaz 

pahan||tegii||sebranik (-an, -oid) 

fn – tettestárs, cinkos 

paha||rub|i (-en) fn – feketehimlő 

pahato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

ártalmatlan, káros hatás nélküli, 

~mad harjenemuzid ártalmatlan 

szokások, ~i zel’l’ 

káros hatás nélküli gyógyszer 

pahendu|z (-sen, -st) fn – hanyatlás, 

romlás, mez’kundan 

~z a társadalom hanyatlása 

pahe|ta (-neb, -ni) ige – hanyatlik, 

lehanyatlik, leromlik 

pahidoit|ta (-ab, -i) ige – felingerel, 

mérgesít 

pahidu|da (-b, -i) ige – 1. haragszik, 

mérgelődik, 2. elkedvetlenedik, 

rosszkedvű lesz 

pahidund (-an) fn – harag, méreg 

pahištu|da (-b, -i) ige – boszszankodik, 

felbosszantja magát 

pahk (-an) fn – 1. bütyök, csomó, 

2. szövéshiba, szövethiba, 

anyaghiba 

pahoin hsz – bosszantó módon 

pahu|z’ (-den, -t) fn – 1. baj, a 

rossz, 2. kár, ártalom, tehta 

~t kárt okoz, 3. rosszaság, gonoszság, 

4. düh, méreg 

pahuz’tuk 241 paindud 

pahuz’||tuk (-un, -uid) fn – csibész, 

akasztófavirág, csirkefogó, 

gazember, lator 

paiči hsz – kivéve, nem számítva, 

kaik ~ mindai engem kivéve 

mindenki 

paid (-an, -oid) fn – ing, heitta 

~ pälpäi inget levet, panda ~ 

päle inget vesz fel 

paida|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

kising, ingecske 

paig (-un, -uid) fn – paskolás, legyintés, 

füles, tasli, sada ~uid 

taslikat kap 

paigaht|ada (-ab, -i) ige – odacsapódik, 

odaütődik 

paik (-an, -oid) fn – 1. kendő, 

sidoda ~ kaglha kendőt köt a 

nyakába, 2. folt 

paik|ata (-tab, -si) ige – 1. foltoz, 

kifoltoz, megfoltoz, ~ata 

pureh megfoltozza a vitorlát, 

2. töm, betöm, plombál, ~ata 

hambaz betömi a fogat 

paim|en (-nen, -ent, -nid) fn – 

pásztor 

paimen||koir (-an, -id) fn – juhászkutya 

paime|ta I. (-ndab, -nzi) ige – 

legeltet, pásztorkodik, állatot 

őriz 

paime|ta II. (-neb, -ni) ige – legel 

paina|i (-jan, -jid) fn – vminek a 

kiadója, kirjoiden ~i a könyvek 

kiadója 

painand (-an) fn – 1. vminek a 

nyomása, veden ~ a víz nyomása, 

2. nyomtatás, kirjoiden ~ 

könyvnyomtatás 

painand||vig|a (-an, -oid) fn – 

sajtóhiba 

painati|ž (-šen, -št, -šid) fn – 

minta, szövetminta 

painast|ada (-ab, -i) ige – befolyásol, 

hatással van vmire, vkire, 

~ada toižihe hatással van 

másokra 

painastu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

hatás, befolyás, ráhatás, heimkeliden 

~z a rokon nyelvek 

befolyása 

painato|z (-sen, -st, -sid) fn – 

mártás, szósz 

pain|da (-ab, -oi) ige – 1. nyom, 

összenyom, szorít, összeszorít, 

2. hat, hatást gyakorol vmire, 

3. kinyom(tat), közread, közrebocsát, 

kiad, megjelentet, 

publikál, ~da kirjoid könyveket 

kiad, 4. belenyom, belemárt, 

belemerít, ~da vedhe 

vízbe merít, 5. présel, kiprésel, 

sajtol, ~da jaugal a lábával 

kiprésel, a lábával kisajtol, 

kitapos vmit vmiből 

paindišt (-on, -oid) fn – nyomdászat, 

tipográfia 

paindud hsz – kiadva, megjelent, 

~ Petroskoiš megjelent 

Petrozavodszkban, kiadva Petrozavodszkban

paineg 242 pakičuz 

paineg (-en, -id) fn – hangsúly, 

hangsúlyozás, logine ~ logikus 

hangsúly(ozás) 

painišt (-on, -oid) fn – kiadóvállalat, 

kiadótársaság 

painost|ada (-ab, -i) ige – nyomaszt, 

gyötör 

painosta|i (-jan, -jid) mn – nyomasztó, 

gyötrő, ~i jäl’g gyötrő 

benyomás, ~jad meletused 

nyomasztó gondolatok, gyötrő 

gondolatok 

painu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

nyomás, 2. kinyom(tat)ás, kiadás 

painuz||mašin (-an, -oid) fn – 

nyomógép, sajtó 

pai|že (-šken, -.et, -škid) fn – daganat, 

dudor, kelés 

paižot|ada (-ab, -i) ige – dagad, 

feldagad, megdagad 

paj|a (-an, -oid) fn – 1. műhely, 

2. műterem, kuvanikan 

~a a festőművész műterme, 

vestajan ~a a szobrász műterme 

pajat|ada (-ab, -i) ige – énekel, 

dalol 

pajata|i (-jan, -jid) fn – énekes 

(személy) 

pajatand (-an, -oid) fn – éneklés 

pajatand||urok (-an, -oid) fn – 

énekóra 

pajo (-n, -id) fn – ének, dal, rahvahan 

~ népdal 

pajonik (-an, -oid) fn – énekes 

(személy), tetab ~ híres énekes 

pajo||kirj (-an, -oid) fn – énekkönyv, 

énekeskönyv, daloskönyv 

pajo||lind (-un, -uid) fn – énekesmadár 

pajo||sebr (-an, -oid) fn – énekegyüttes, 

daloscsoport 

paju (-n) fn – fűzfakéreg, fűzfaháncs 

paka|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

fagy, hideg, aigaližed ~ižed 

korai fagyok 

pakaiž||sä (-n, -id) fn – hideg 

idő(járás), fagyos idő(járás) 

pakaiž||tal’v (-en, -id) fn – hideg 

tél, fagyos tél 

pakaiž||uk (-on, -oid) fn – télapó 

pakaštoit|ta (-ab, -i) ige – 1. 

fagy, tämbei ~ab ma fagy, 2. 

fagyaszt, lefagyaszt, ~ta sömtavaroid 

élelmiszert lefagyaszt 

pakaštoittud in – frissen fagyasztott, 

~ marjad frissen 

fagyasztott gyümölcsök 

paket (-an, -oid) fn – csomag, 

pakk 

pakiča|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

koldus, kéregető (személy) 

pakičemato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – igénytelen, szerény 

pakiču|z (-sen, -st, -sid) fn – kérés, 

kérelem 

pakita 243 palaine 

paki|ta (-čeb, -či) ige – 1. kér, 

megkér, ~ta prostind bocsánatot 

kér, mentegetőzik, 2. koldul, 

kéreget 

paki|tas (-čese, -čihe) vh ige – 

elkéredzkedik 

pakl (-an, -oid) fn – tapló, ~an 

abul tapló segítségével 

paks (-un, -uid) mn – sűrű, gyakori 

paksumba hsz – sűrűbben, gyakrabban, 

többször 

paksundu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

sűrűbbé válás, pul’san ~z a 

pulzus sűrűbbé válása 

paksus hsz – sűrűn, gyakran 

paksu|z’ (-den, -t) fn – gyakoriság, 

miččen ~denke? milyen 

gyakorisággal? 

paksu|ta (-ndab, -nzi) ige – szaporáz, 

~ta haškuid szaporázza 

a lépteit 

paku|da (-b, -i) ige – kiesik, kihull, 

kipottyan 

pakui|da (-b, -) ige – csomagol, 

becsomagol, összecsomagol, 

~da tavaroid becsomagolja 

az árukat 

pakuind (-an) fn – csomagolás, 

becsomagolás (tevékenység) 

paku|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

sárga, ~ižed lehtesed sárga 

levelek 

pakuiž||haraga|ine (-ižen, -št, 

-ižid) fn – körömvirág, kalendula 

pakuš (-an, -id) fn – sárgája, tojás 

sárgája 

pakuš||kibu (-n) fn – sárgaság 

(betegség), levitada ~d sárgaságot 

terjeszt 

pakuštu|da (-b, -i) ige – sárgul, 

megsárgul, sárgállik 

pal|a I. (-an, -oid) fn – 1. rész, 

darabja vminek, 2. fejezet, 3. 

jelenet (színház) 

pal|a II. (-an, -oid) fn – lemez 

(anyagforma) 

palab (-an, -id) mn – tüzes, izzó, 

forró, ~ silitezraud forró 

vasaló 

pal|ada (-ab, -oi) ige – ég, elég, 

leég, lángol, izzik, ~ada hüvin 

jól ég, ~ada pal’l’aks tövig 

leég 

palahtel|das (-ese, -ihe) vh ige 

– 1. túlél, átél, megél, 2. lehangolódik, 

kedvét veszti, elkedvetlenedik 

palahtelu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

élmény 

palahtu|da (-b, -i) ige – alvad, 

megalvad (vér) 

pala|i (-jan, -jid) mn – 1. éghető, 

gyúlékony, ~jad ainehed 

éghető anyagok, gyúlékony anyagok, 

~i nozoluz’ gyúlékony 

folyadék, 2. égő, ~i lampaine 

égő kislámpa 

pala|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

alkatrész, avton ~ne autóalkatrész

palamine 244 paltnanmujuine 

palami|ne (-žen, -št) fn – égés, 

heitta ~ne megszünteti az égést 

palanu (-den, -t) fn – égésszag, 

égett szag 

palaška|ta (-ndeb, -nzi) ige – felgyullad, 

meggyullad, fellobban, 

fellángol, felizzik 

palat (-an, -oid) fn – kórterem 

palate|z (-sen, -st, -sid) fn – a 

tűzkár helye, kiégett hely, leégett 

terület 

pal’c (-an, -oid) fn – küllő 

pale|ta (-neb, -ni) ige – fázik, 

didereg 

palič (-an, -id) fn – polc, stelázsi 

palik (-on, -oid) fn – pálca, bot 

pal’l’ I. (-an, -oid) fn – tavipisztráng 

pal’l’ II. (-an, -oid) fn – pöröly 

pal’l’a|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

kalapács, ajada nagloid seinha 

~ižel kalapáccsal szöget üt 

a falba 

pal’l’aks hsz – teljesen, tövig, 

egészen, palada ~ tövig leég, 

teljesen leég 

pal’l’ast|ada (-ab, -i) ige – lecsupaszít, 

levetkőztet 

pal’l’astoita|i (-jan, -jid) fn – a 

leleplező (személy) 

pal’l’astoitand (-an) fn – ürítés, 

kiürítés 

pal’l’astoit|ta (-ab, -i) ige – 1. 

kiürít, ~ta vädrad kiüríti a 

vödröt, 2. kifecseg, kibeszél, 

~ta peitazj kifecsegi a titkos 

dolgot, 3. leleplez, feltár, ~ta 

kelastuz leleplezi a hazugságot 

pal’l’astoitu|z (-sen, -st) fn – 1. 

kifecsegés, kibeszélés, valdkundaližen 

peitusen ~z államtitok 

kifecsegése, 2. leleplezés, 

feltárás, vargastusen ~z 

a lopás feltárása 

pal’l’astu|da (-b, -i) ige – levetkőzik, 

lecsupaszodik, lemeztelenedik 

pal’|l’az (-han, -l’ast, -hid) mn 

– puszta, csupasz, meztelen, 

üres, ~hil käzil puszta kézzel, 

~l’az ma a puszta föld 

pallišt (-on, -oid) fn – tisztás 

pal’m (-an, -oid) fn – pálma 

pal’mik (-on, -oid) fn – 1. fonat, 

füzér, girland, 2. copf, hajfonat 

pal’mikoi|ta (-čeb, -či) ige – öszszefon, 

egybefon, ~ta hibused 

összefonja a haját 

palo (-n, -id) fn – tűz(eset) 

palo||varutu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– tűzriadó 

pal’t (-on, -oid) fn – kabát, felöltő, 

rušta ~ leveszi a kabátot 

palt|in (-nan, -noid) fn – vászon, 

szövet, posztó, pölvasine 

~in lenvászon, lenszövet 

paltnan||muju|ine (-ižen, -št, 

-ižid) mn – szőke, ~ižed hibused 

szőke haj 

paltnasine 245 pap’ 

paltnasi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– vászon-, vászonból készült 

pan|da (-eb, -i) ige – 1. tesz, 

feltesz, rátesz, letesz, rak, felrak, 

rárak, lerak, helyez, elhelyez, 

~da altarile az oltárra 

helyez, ~da aluz, ~da aug 

megalapít, alapot lerak, ~da 

lämhä befűt, ~da muštho emlékezetébe 

vés, ~da nabornik 

kaglha gyöngysort tesz a nyakába, 

~da pölusen alle a párna 

alá tesz, ~da pähä a fejére 

tesz, ~da rida csapdát helyez 

el, csapdát állít, ~da ristati 

keresztbe tesz, ~da sanad kirjamišton 

mödhe szavakat betűrendbe 

rak, ~da sijale helyre 

tesz, helyére tesz, ~da tazoznam 

egyenlőségjelet tesz, 

~da veič hodraha tokjába teszi 

a kést, ~da velgznamoihe 

idézőjelbe tesz, ~da änestamižehe 

szavazásra tesz fel, 2. 

vesz, felvesz, húz, felhúz, ölt, 

felölt, ~da sapkad jaugha 

csizmát vesz a lábára, csizmát 

húz a lábára, ~da štanad nadrágot 

vesz, 3. bevesz vmibe, 

betesz vmibe, bekapcsol vmibe, 

behelyez, beilleszt, ~da 

kuva ramkaha keretbe illeszti 

a képet, keretbe teszi a 

képet, 4. emel, épít, ~da pert’ 

házat emel, házat épít, 5. ver, 

lever, üt, leüt, odacsap, oda- 

vág, ~da niškha nyakon vág, 

~da seibaz püštti a karót függőlegesen 

veri le, ~da tilg lavaha 

éket üt a padlóba, 6. vet, 

elvet, húz, ~da arbad sorsot 

vet, sorsot húz, 7. hozzáad vmihez, 

hozzájárul, 8. kinevez vmivé, 

~da pämeheks vezetővé 

kinevez, 9. esik, leesik, hull 

(csapadék) 

pandžur|ta (-dab, -zi) ige – csicsereg, 

csivitel, csiripel, csipog 

pandžurte|z (-sen, -st, -sid) fn – 

csicsergés, csivitelés, csiripelés, 

csipogás 

panemi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

alapozás, az alap lerakása 

panend (-an, -oid) fn – 1. rakás, 

felrakás, 2. hozzájárulás vmihez, 

arvokaz ~ tedoho a tudományhoz 

való értékes hozzájárulás, 

3. betét (pénzügy), 

4. kinevezés vmivé 

panet|ada (-ab, -i) ige – lefektet, 

~ada last gyereket lefektet 

pang (-an, -oid) fn – kilincs, fogantyú, 

nyél 

panoram (-an) fn – panoráma, 

látkép 

pansionat (-an, -oid) fn – panzió, 

eläda ~as panzióban lakik 

pa|p’ (-pin, -pid) fn – pap, lelkész

papiros 246 parz’ 

papiros (-an, -id) fn – (szopókás) 

cigaretta 

papišt (-on, -oid) fn – papság, 

klérus 

par (-an, -oid) fn – pár (kettős) 

parad (-an) fn – parádé, díszszemle, 

díszfelvonulás 

paragraf (-an, -oid) fn – paragrafus 

parahim (-an, -id) mn – legjobb, 

~ sebranik a legjobb barát, 

školan ~ad openikad az 

iskola legjobb tanulói 

para|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

páros, ~ižed lugud páros számok 

paralleli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– párhuzamos, ~žed pirdad 

párhuzamos vonalak 

parang (-on, -oid) fn – csapda, 

kelepce, putta ~oho csapdába 

esik, kelepcébe esik 

parašut (-an, -oid) fn – ejtőernyő, 

~an abul ejtőernyő segítségével 

paraz hsz – ideje, (itt az) ideje, 

~ mända ideje menni 

para|ta (-dab, -zi) ige – állít, felállít, 

~ta ridoid linduile kelepcét 

állít madaraknak, csapdát 

állít madaraknak 

parato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

páratlan, ~mad lugud páratlan 

számok 

parččom (-an, -id) fn – irtás(terület), 

vágás(terület) 

pardesi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

gerenda-, gerendából készült, 

~ne pert’ gerendaház 

paremb mn – jobb (jó középfoka) 


magedad kelastust. A keserű 

igazság jobb az édes hazugságnál. 

paremba hsz – jobban, tehta ~ 

jobban csinál 

paremboi|ta (-čeb, -či) ige – javít, 

tökéletesít, fejleszt 

paremboitu|z (-sen, -st) fn – javítás, 

kijavítás, korrekció, nägun 

~z látáskorrekció, látásjavítás 

parembzoit|ta (-ab, -i) ige – javul, 

tökéletesedik, fejlődik 

parembzu|da (-b, -i) ige – javul, 

megjavul 

parembu|z (-sed, -st, -sid) fn – 

haladás, fejlődés, tökéletesedés, 

jobbulás 

parket (-an) fn – parketta 

parket||laud (-an, -oid) fn – parkettaléc, 

padlódeszka 

parket||lava (-an, -oid) fn – parkettás 

padló, padlóparketta 

parlament (-an) fn – parlament, 

valičused ~aha parlamenti választások 

parm (-an, -oid) fn – bögöly 

parodi|i (-jan, -joid) fn – paródia 

par|z’ (-den, -t, -zid) fn – gerenda 

parz’sild 247 paukaline 

parz’||sild (-an, -oid) fn – gerendahíd 

part (-an, -oid) fn – iskolapad, 

pad, panda ~an röunale a 

pad szélére tesz 

parter (-an) fn – (színházi) földszint 

parter||bilet (-an, -oid) fn – földszinti 

jegy (színház) 

particip (-an, -id) fn – melléknévi 

igenév (nyelvtan) 

parti|i (-jan, -joid) fn – párt 

partii||jouk (-un, -uid) fn – pártfrakció 

partijato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– 1. párttalan, 2. párton kívüli 

partizan (-an, -oid) fn – partizán 

partizan||jouk (-un, -uid) fn – 

partizáncsapat 

partitiv (-an) fn – partitívusz 

(részelő eset) 

partn’or (-an, -oid) fn – partner, 

tavarmöndan ~ kereskedelmi 

partner 

parveh (-en, -t, -id) fn – raj, 

csapat (hal, madár) 

paskač (-un, -uid) fn – veréb 

paskandu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

hasmenés 

pasport (-an, -oid) fn – útlevél, 

ozutada ~ útlevelet felmutat, 

útlevelet bemutat 

pasport||liža||leht (-en, -id) fn – 

útlevél betétlapja, útlevél pótlapja 

past (-an, -oid) fn – paszta, 

krém, kenőcs 

pasui|da (-b, -) ige – passzol 

paštate|z (-sen, -st, -sid) fn – 

péksütemény 

paštet (-an, -oid) fn – pástétom 

paštik|od (-oid) tsz fn – teasütemény, 

keksz 

pašti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

sütő (tűzhely része), kävutada 

~ sütőt használ 

pašt|ta (-ab, -oi) ige – 1. süt, kisüt, 

megsüt, ~ta leibäd kenyeret 

süt, ~ta pirgad pirogot 

süt, süteményt süt, 2. süt, fénylik, 

világít, ragyog 

pašt|tas (-ase, -oihe) vh ige – 

kisül, megsül 

pažag (-an, -id) fn – tábortűz, 

tűzrakás, máglya 

patriarh (-an, -oid) fn – pátriárka, 

kaiken Venäman da 

Moskvan ~ egész Oroszország 

és Moszkva pátriárkája 

patriot (-an, -oid) fn – hazafi, 

patrióta 

patron (-an, -oid) fn – töltény 

paug (-un, -uid) fn – hüvely 

(bab, borsó) 

paug|iž (-hen, -išt, -hid) fn – 

fújtató (szerszám) 

pauk (-an, -oid) fn – fizetés, bér, 

illetmény, ližada ~ bért emel, 

maksta ~ bért fizet 

paukali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

bér-, ~ne radnik bérmunkás

paukata 248 pehmduda 

pauk|ata (-tab, -si) ige – 1. előfizet, 

~ta lugendlehtest hírlapot 

előfizet, 2. toboroz, verbuvál, 

szegődtet, elszegődtet, 

felfogad ~ata radnikoid munkásokat 

toboroz 

paukat|ada (-ab, -i) ige – csattan, 

durran, dörren 

pauk|atas (-tase, -sihe) vh ige – 

elszegődik, bérmunkára szerződik 

pauk||lahj (-an, -oid) fn – 1. jutalom, 

sada korged ~ magas 

jutalmat kap, 2. díj (pénzbeni) 

pauk||lahjoičend (-an) fn – 1. 

jutalmazás, 2. díjazás (pénzbeni) 

pauk||lahjoi|ta (-čeb, -či) ige – 

1. jutalmaz, megjutalmaz, jutalmat 

ad, 2. díjaz, díjat ad, ~ta 

vägestajid díjazza a győzteseket 

pauk||list (-an, -oid) fn – bérjegyzék, 

~an mödhe bérjegyzék 

alapján 

paukot|ada (-ab, -i) ige – mereszt, 

kimereszt, ~ada sil’mäd 

mereszti a szemét 

pauktand (-an) fn – (munkára) 

szerződtetés, (munkára) toborzás 

pauktu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

alkalmazás 

paut|e (-ken, -et, -kid) fn – lejtő 

Pavel-apostol (-an) fn – Pál 

apostol 

paviljon (-an, -oid) fn – pavilon 

peča|t’ (-tin, -tid) fn – (hivatalos) 

pecsét, levélpecsét, bélyegző, 

bélyegzés 

pedagog (-an, -oid) fn – pedagógus 

pedagogi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– pedagógiai, ~ne korgedškol 

pedagógiai főiskola 

peda|i (-jan, -jid) fn – erdei fenyő 

pedai||kang|az (-han, -ast, -hid) 

fn – fenyveserdő, fenyőerdő 

pedai||tüv|i (-en, -id) fn – fenyőtörzs 

pedajišt (-on, -oid) fn – fenyves 

pediatr (-an, -oid) fn – gyermekorvos, 

gyermekgyógyász 

pedr (-an, -oid) fn – szarvas, rénszarvas 

pedran||sam|al (-lon, -loid) fn – 

rénszarvaszuzmó 

pedroiden||holita|i (-jan, -jid) fn 

– rénszarvaspásztor 

pedroiden||holitu|z (-sen, -st) fn 

– rénszarvastartás 

pehkestu|da (-b, -i) ige – korhad, 

elkorhad, megkorhad, elmállik, 

szétmállik 

pehkoka|z (-han, -st, -hid) mn – 

korhadt, mállott, porladt, ~z 

kand korhadt tuskó, korhadt 

tönk 

pehmdu|da (-b, -i) ige – puhul, 

megpuhul, felpuhul, lágyul, 

meglágyul 

pehmed 249 peitsana 

pehmed (-an, -oid) mn – puha, 

lágy, gyenge, finom, ~ konsonant 

lágy mássalhangzó, ~ 

kulund lágy hang, ~ pöluz 

puha párna 

pehmedaks hsz – puhára, keitta 

~ puhára főz 

pehmedu|z’ (-den, -t) fn – puhaság, 

lágyság, puhulás, lágyulás 

pehmenduz||znam (-an, -oid) fn 

– lágyjel, lágyságjel 

pehmenzoit|ta (-ab, -i) ige – puhít, 

megpuhít, felpuhít, lágyít, 

meglágyít, ~ta lihad megpuhítja 

a húst 

pehmik (-on, -oid) fn – tömőanyag 

(kárpitozás) 

pehmit|ada (-ab, -i) ige – puhít, 

megpuhít, felpuhít, lágyít, meglágyít 

peig|ol (-lon, -loid) fn – (a kéz) 

hüvelykujj(a) 

peit (-on, -oid) fn – fedezék, rejtekhely 

peit||ambu|i (-jan, -jid) fn – mesterlövész 

peit||azj (-an, -oid) fn – titkos 

ügy 

peit||kalanik (-an, -oid) fn – halorzó, 

orvhalász, orvhorgász 

peit||kalatu|z (-sen, -st) fn – halorzás, 

orvhalászat, orvhorgászat 

peit||kal’hu|z’ (-den, -t, -zid) fn 

– rejtett kincs, elrejtett kincs, 

~ziden ecijad kincskeresők, 

kincskutatók 

peit||ke|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 

sifre, rejtjel, titkosírás, rejtjelnyelv 

peit||kožmu|z (-sen -st, -sid) fn 

– összeesküvés, olda ~ses öszszeesküszik 

peit||kožu|i (-jan, -jid) fn – öszszeesküvő 

(személy) 

peit||mecnik (-an, -oid) fn – vadorzó, 

orvvadász 

peit||mectu|z (-sen, -st) fn – vadorzás, 

orvvadászat 

peit||nim|i (-en, -id) fn – álnév, 

fedőnév, kirjutada ~el álnéven 

ír 

peit||nomer (-an, -oid) fn – kód, 

kódszám, kódjel, jelszó 

peitoiči hsz – titokban, titkosan, 

suttyomban, kacuhtada ~ titokban 

megles, titokban kifigyel 

peitoli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. titkos, titkolt, illegális, rejtett, 

2. szószegő, hitszegő, áruló, 

~žed vihanikad áruló ellenségek 

peitošti hsz – szószegő módon, 

hitszegő módon, áruló módon 

peit||pagin (-an, -oid) fn – öszszejátszás, 

összebeszélés, titkos 

alku 

peit||polici|i (-jan) fn – titkosrendőrség, 

titkosszolgálat 

peit||san|a (-an, -oid) fn – jelszó

peitsanoil 250 penzastuda 

peit||sanoil hsz – titkolózva, titokzatosan, 

šuhaitas ~ titkolózva 

sugdolózik 

peit||sebr (-an, -oid) fn – titkos 

társaság 

peit||sij|a (-an, -oid) fn – rejtekhely, 

leshely, búvóhely, olda 

~as rejtekhelyen van 

peit|ta (-äb, -i) ige – 1. elfed, 

eltakar, elkendőz, rejt, elrejt, 

dug, eldug, ~ta sil’mäd eltakarja 

a szemét, elrejti a szemét, 

2. titkol, eltitkol 

peit|tas (-äse, -ihe) vh ige – 1. 

rejtőzik, elrejtőzik, bújik, elbújik, 

megbújik, ~tas pertin 

taga a ház mögé bújik, 2. titkolózik, 

rejtélyeskedik 

peit||tego|d (-id) tsz fn – intrika 

peitu|z (-sen, -st, -sit) fn – titok, 

rejtély, titokzatosság 

peit||valiču|z (-sen -st, -sid) fn – 

titkos választás 

peitänd (-an, -oid) fn – titkolás, 

titokban tartás, eltitkolás 

peit||änestu|z (-sen -st, -sid) fn – 

titkos szavazás 

peks|ta (-ab, -i) ige – 1. üt, ver, 

2. dagaszt, gyúr, ~ta saved 

agyagot gyúr, ~ta tahtast tésztát 

dagaszt, 3. tapos, tipor, ~ta 

mad tapossa a földet 

pe|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – félfa 

pe|n’ (-nen, -n’t, -nid) mn – kicsi, 

kis, ~n’ faterpind kis laktér, 

~n’ kirjam kisbetű, ~n’ 

Kondjantähthišt Kis Medve 

csillagkép, ~n’ laps’ kisgyerek, 

kisgyermek, ~nel lugumäral 

kis mennyiségben, kis 

mértékben, ~n’ roman kisregény, 

novella, elbeszélés, ~n’ 

viga kis hiba ◊ Pen’ hir’ suren 

kegon söb. Kisegér nagy 

rakást megeszik. 

penalti (-n, -d) fn – tizenegyes, 

tizenegyesrúgás, büntető, büntetőrúgás 

penemb (-an, -id) mn – kisebb 

penendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

csökkentés, lecsökkentés 

pene|ta I. (-ndab, -nzi) ige – kisebbít, 

csökkent, lecsökkent 

pene|ta II. (-neb, -ni) ige – kisebbedik, 

csökken, lecsökken 

penika|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– kicsi, kicsike, pici, picike, 

apró 

peništu|da (-b, -i) ige – csökken, 

lecsökken, megcsappan 

pen’||mära|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – kisméretű, helykímélő 

penoplast (-an, -oid) fn – hungarocell, 

polisztirol(hab) 

pensi|i (-jan, -joid) fn – nyugdíj 

pensii||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn 

– nyugdíjas (személy) 

pensioner (-an, -oid) fn – nyugdíjas 

(személy) 

penzastu|da (-b, -i) ige – elbozótosodik, 

elbokrosodik, bokrosodik 

penzaz 251 pertinoc 

penz|az (-han, -ast, -hid) fn – bokor, 

cserje 

penzhišt (-on, -oid) fn – bozótos, 

cserjés, bokros liget 

per|a (-an, -oid) fn – far, farrész, 

vminek a fara, vminek a 

hátulja, vminek a vége, ištta 

venehen ~as a csónak farában 

ül, a csónak hátuljában ül, a 

csónak végében ül 

pera||mel|a (-an, -oid) fn – farevező, 

kormánylapát 

pera||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn – 

kormányos, hajókormányos 

pera|ta (-dab, -zi) ige – kormányoz 

(vízi járművet) 

pereh (-en, -t, -id) fn – család, 

familia, eläda surel ~el nagy 

családban él 

perehnik (-an, -oid) fn – családtag 

pereh||praznik (-an, -oid) fn – 

családi ünnep(ség) 

perron (-an, -oid) fn – peron 

person (-an, -oid) fn – 1. személy, 

személyiség, egyén, egyéniség, 

~an oiktuded személyiségi 

jogok, ičenaine ~ független 

személyiség, istoriline 

~ történelmi személy, 2. személy 

(nyelvtan), verboiden ezmäine 

~ az ige első személye 

personali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– 1. személyes, személyi, személyiségi, 

egyéni, ~žes olendas 

személyes jelenlétében, 

~ne tarbhuz’ személyes szükséglet, 

egyéni szükséglet, 2. 

személyes (nyelvtan) ~ne pronomin 

személyes névmás 

perspektiv (-an, -oid) fn – perspektíva, 

kilátás, távlat 

perspektivi|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – perspektívikus, távlati 

perspektivito|i (-man, -nt, -mid) 

mn – perspektívátlan, kilátástalan, 

ühtneda ~maha azjaha 

kilátástalan ügyben vesz 

részt 

per|t’ (-tin, -tid) fn – ház, épület, 

~tin eläjad a ház lakói, 

elämatoi ~t’ lakatlan ház, élettelen 

ház, ~tin iknad a ház 

ablaka, joudai ~t’ üres ház, 

lakatlan ház, kivine ~t’ kőház, 

falazott ház, koheta ~t’ 

tatarozza a házat, ~t’ liftanke 

liftes ház, madal ~t’ alacsony 

ház, panda ~t’, sauda ~t’ házat 

épít, házat emel, ~tin saumad 

a ház sarkai, ~tin taga a 

ház mögött, uz’ ~t’ új ház, új 

épület, vanh ~t’ öreg ház, régi 

ház, öreg épület, régi épület 

pertedes (-en, -t, -id) fn – előtér, 

folyosó 

perti|ne (-žen, -št, -žid) fn – kis 

ház, lak, házikó 

pertin||oc (-an, -id) fn – homlokzat, 

épülethomlokzat, a ház 

homlokzata

pertintaguine 252 Petroskoi 

pertin||tagu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – hátsó udvar, baromfiudvar 

pert’||kark (-un, -uid) fn – vityilló, 

viskó, kalyiba, putri, kulipintyó 

pert’||karku|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – vityilló, viskó, kalyiba, 

putri, kulipintyó, värkül’gine 

~ine oldalára dőlt viskó, megdőlt 

kalyiba 

pessimizm (-an) fn – pesszimizmus, 

borúlátás, langeta ~aha 

pesszimizmusba esik 

pe|sta (-zeb, -zi) ige – 1. mos, 

megmos, elmos, kimos, lemos, 

felmos, ~ta käded kezet mos, 

~ta lavad felmossa a padlót, 

~ta sobad kimossa a fehérneműt, 

2. mosdat, megmosdat, 

lemosdat, fürdet, lefürdet, 

megfürdet 

pe|stas (-zese, -zihe) vh ige – 

mosdik, mosakszik, fürdik, megmosdik, 

megmosakszik, megfürdik, 

lemosdik, lemosakszik, 

lefürdik 

pestrak (-on, -oid) fn – szeplő 

pez|a (-an, -oid) fn – 1. fészek, 

haragan ~a szarkafészek, mecoin 

~a a siketfajd fészke, 2. 

barlang, odu, üreg, kuckó, vadállat 

vacka, kondjan ~a medvebarlang, 

majagan ~a a hód 

ürege, a hód vacka, oravan 

~a a mókus oduja, sagarmon 

~a a vidra ürege, a vidra vacka 

pezadu|da (-b, -i) ige – fészkel, 

költ 

peza||kund (-an, -id) fn – fészekalja, 

egy költés fióka 

pezend (-an, -oid) fn – mosdatás, 

lapsen ~ a gyerek mosdatása, 

gyerekmosdatás 

pezet|ada (-ab, -i) ige – mosdat, 

megmosdat, lemosdat, ~ada 

last megmosdatja a gyereket 

pezi|i (-jan, -joid) fn – mosónő, 

takarítónő 

pezu||ain|eh (-hen, -eht, -hid) fn 

– mosószer 

pezu||alu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– kagyló, mosdó, mosdókagyló 

pezu||jauh (-on, -oid) fn – mosópor 

pezu||mašin (-an, -oid) fn – mosógép 

pezu||sij|a (-an, -oid) fn – mosoda 

pezu||ve|zi (-den, -t, -zid) fn – 

mosóvíz 

petklo|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

krumplitörő 

petk|ol (-lon, -loid) fn – mozsártörő 

petkos hsz – véletlenül, nem 

szándékosan 

Petroskoi (-n) fn – Petrozavodszk 

(Karélia fővárosa), ~n 

laht Petrozavodszki-öböl 

pi 253 piduz’ 

pi (-n, -d) fn – fog (szerszámé), 

vminek a foga, haravon ~d 

gereblyefogak, pilan ~d fűrészfogak 

piano (-n, -id) fn – zongora, väta 

~l zongorán játszik, zongorázik 

pianon||vända|i (-jan, -jid) fn – 

zongorista, zongoraművész 

pičk||pimed (-an, -oid) fn – sötétség, 

sűrű sötétség 

pičkut|ada (-ab, -i) ige – kacsint, 

pislog, pislant 

pičkute|z (-sen, -st, -sid) fn – kacsintás, 

pislogás, pislantás 

piču (-n, -id) mn – kis, kicsiny, 

kicsi, kicsike, apró, pici, picurka 

piču|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

kis, kicsiny, kicsi, kicsike, apró, 

pici, picurka 

pičuka|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– csekély, elenyésző, jelentéktelen, 

~ine mär csekély 

mérték 

pidab segédige – 1. köteles (vmit 

tenni), (vmit tennie) kell, szükséges, 

minei ~ mända mennem 

kell, 2. illik 

pidegehe hsz – kölcsön, kölcsönbe, 

bérbe, antta ~ kölcsönbe 

ad, bérbe ad 

pidemb hsz – hosszabban, tovább 

pidenzoit|ta (-ab, -i) ige – késleltet, 

lassít, lelassít, ~ta az- 

joid késlelteti az ügyeket, lassítja 

az ügyeket 

pidestoit|ta (-ab, -i) ige – halogat, 

tologat, húzza-vonja 

pidestu|da (-b, -i) ige – elhúzódik, 

halasztódik 

pidestund (-an, -oid) fn – halogatás, 

tologatás, huzavona, jogapäiväine 

~ mindennapos halogatás 

pide|ta I. (-ndab, -nzi) ige – told, 

megtold, meghosszabbít, növel, 

megnövel, ~ta norad meghosszabbítja 

a kötelet 

pide|ta II. (-neb, -ni) ige – meghosszabbodik, 

megnövekszik, 

megnövekedik 

pidi|m (-men, -nt, -mid) fn – 1. 

vminek a tartója, 2. fogantyú, 

nyél 

pido (-n, -id) fn – költség, ráfordítás, 

kiadás 

pido|d (-id) tsz fn – költségek, 

ráfordítások, kiadások 

pido||lugeti|ž (-šen, -št, -šid) fn 

– költségszámítás 

pidust’ (part) esz – vminek a mentén, 

vminek a mentében, vminek 

a hosszában, ~ joged a 

folyó mentén, a folyó hosszában, 

~ ted az út hosszában, az 

út mentén 

pidu|z’ (-den, -t) fn – 1. hossz, 

hosszúság, kulundan ~z’ a 

hang hosszúsága, 2. táv, távolság, 

3. időtartam

piduz’mär 254 pidätand 

piduz’||mär (-än, -id) fn – hosszmértékegység 

piduz’||oi|ged I. (-ktan, -ktoid) 

fn – vízszintes (szakasz) 

piduz’||oi|ged II. (-ktan, -ktoid) 

mn – vízszintes, ~ged pird vízszintes 

vonal 

pid|äda (-äb, -i) ige – 1. tart, 

megtart, feltart, ~äda ezituz 

beszámolót tart, megtartja a 

beszámolót, ~äda hol’t aggódik, 

nyugtalankodik, ~äda ičtaze 

hüvin jól tartja magát, 

~äda käziš kézben tart, ~äda 

last kädes kezében tartja a 

gyereket, ~äda meles észben 

tart, ~äda päs fejben tart, 

~äda rahoid bankas a pénzt 

bankban tartja, ~äda saupkes 

zárva tart, bezárva tart, ~äda 

valdad megtartja a hatalmat, 

2. hord, visel, visz, ~äda ičtaze 

ustavatomašti udvariatlanul 

viseli magát, ~äda kurtuhkid 

korviš fülbevalókat 

visel a fülében, ~äda sapkoid 

csizmát hord, 3. kitart, kibír 

vmit, 4. tart, eltart, ~äda äi 

kodiživatoid sok háziállatot 

tart, 5. felhasznál, elkölt, ráfordít, 

fogyaszt, elfogyaszt, ~äda 

kaik dengad minden pénzt elkölt 

pid|ädas (-äse, -ihe) vh ige – 1. 

tartja magát, kapaszkodik, 2. 

marad, megmarad, 3. vetél- 

kedik, összeméri vmijét vmivel, 

lépést tart vkivel ◊ Hän 

pidäse maman lepkes. Az anyja 

szoknyájába kapaszkodik. 

pidä|i (-jan, -jid) fn – 1. tulajdonos, 

birtokos, gazdája vminek, 

fenntartó, 2. fogyasztó 

pidämato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– 1. fegyelmezetlen, 2. féktelen, 

fékevesztett, korlátlan, ~i 

arvoiden libund korlátlan áremelkedés 

pidämatomašti hsz – féktelenül, 

fékevesztetten, korlátlanul, 

kelastada ~ korlátlanul 

hazudik 

pidänd (-an, -oid) fn – 1. viselet, 

öltözet, rahvahan ~ népviselet, 

2. felhasználás, fogyasztás, 

benzinan ~ benzinfogyasztás 

pidät|ada (-ab, -i) ige – 1. viszszatart, 

~ada hengituz viszszatartja 

a lélegzetét, ~ada 

paukaspäi visszatart a fizetésből, 

2. letartóztat, őrizetbe 

vesz 

pidät|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

visszatartja magát, megtartóztatja 

magát, ~adas sanundaspäi 

visszatartja magát a kimondásától 

pidätadud in – őrizetbe vett, letartóztatott 

pidätand (-an, -oid) fn – 1. fennakadás, 

késedelem, 2. fogság, 

pidätoitta 255 piikoi-pimed 

őrizet, letartóztatás, őrizetbe 

vétel 

pidätoit|ta (-ab, -i) ige – visszatart, 

fékez, lefékez, megfékez, 

~ta radod fékezi a munkát 

pidätu|z (-sen, -st, -sid) fn – mértékletesség, 

visszafogottság, ~z 

jomas mértékletesség italban, 

~z sömäs mértékletesség ételben 

pigai hsz – hamarosan, rövidesen, 

csakhamar 

piga||kazva|i (-jan, -jid) mn – 

gyorsnövésű, gyorsan növő, 

~jad penshad gyorsnövésű 

bokrok 

pigali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

azonnali, haladéktalan, ~ne pätuz 

haladéktalan döntés, azonnali 

elhatározás 

piganzoitai||aineh (-en, -t, -id) 

fn – serkentőszer, ajzószer 

piganzoit|ta (-ab, -i) ige – 1. 

gyorsít, felgyorsít, meggyorsít, 

siettet, 2. serkent, izgat 

piga||pojezd (-an, -oid) fn – 

gyorsvonat 

pigas hsz – gyorsan, hamar, sürgősen 

pigašti hsz – rögtön, nyomban, 

azonnal, azon nyomban, haladéktalanul 

piga||tegotu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– gyorsközlemény 

piga||tond (-an, -oid) fn – sürgős 

kézbesítés 

piga||tulend (-an, -oid) fn – váratlan 

beállítás, hirtelen beállítás, 

adivoiden ~ a vendégek 

váratlan beállítása 

piga||ves|t’ (-tin, -tid) fn – gyorshír 

pigemba hsz – gyorsabban, sebesebben 

piguden||otand (-an) fn – nekifutás 

pigu|z’ (-den, -t) fn – 1. gyorsaság, 

2. sebesség 

pihk (-un, -uid) fn – fiatal erdő 

pih|l’ (-län, -lid) fn – (vörös) berkenye 

(növény) 

pihlik (-on, -oid) fn – berkenyés, 

berkenyeliget 

pihl’||lind (-un, -uid) fn – rigó, 

feketerigó, ~un pajo a rigó 

éneke 

pihl’||nabornik (-an, -oid) fn – 

berkenyefüzér 

pihl’||žom (-an, -id) fn – berkenyebozót 

pihläč (-un, -uid) fn – berkenyebogyó 

piht (-an, -oid) fn – jegenyefenyő 

pihth|ed (-id) tsz fn – harapófogó, 

nütkäita nagl ~il harapófogóval 

kihúzza a szöget 

pihti||maid (-on) fn – író (tejtermék) 

piikoi-pimed (-an, -oid) mn – 

koromsötét, mélységes sötét, 

feneketlen sötét

piikoi-pimeduz 256 pind 

piikoi-pimedu|z (-sen, -st) fn – 

koromsötétség, mélységes sötétség, 

feneketlen sötétség, áthatolhatatlan 

sötétség 

pil (-an, -oid) fn – fűrész, kävutada 

~ad fűrészt használ 

pilai|ta (-dab, -ži) ige – szid, 

megszid, összeszid, szidalmaz 

pilazm (-on, -oid) fn – szilánk, 

forgács, kiven ~od kőszilánkok 

pil|da (-ib, -i) ige – fűrészel, felfűrészel, 

elfűrészel 

pilite|sed (-sid) tsz fn – fűrészpor 

pil’kišt|ada (-ab, -i) ige – pislákol, 

pislog 

pil’kišt|adas (-ase, -ihe) vh ige 

– hunyorgat, hunyorog 

pilošt|ada (-ab, -i) ige – tör, öszszetör, 

betör 

pilu (-n, -id) fn – rés, hézag, hasadék, 

sured ~d nagy rések, 

nagy hézagok 

pil’v (-en, -id) fn – felhő, felleg 

pil’veseka|z (-han, -st, -hid) mn 

– árnyas, árnyékos, ~has sijas 

árnyékos helyen 

pil’vesen||navedi|i (-jan, -joid) 

mn – árnyékkedvelő, ~i kazvmuz 

árnyékkedvelő növény 

pil’vesi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

felhős, ~ne taivaz felhős ég- 

(bolt) 

pil’vestu|da (-b, -i) ige – felhősödik, 

befelhősödik 

pil’ve|z (-sen, -st, -sid) fn – árnyék, 

árny, ~ses árnyékban 

pil’veto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

felhőtlen, ~i taivaz felhőtlen 

ég(bolt) 

pil’v||paik (-an, -oid) fn – felhőfoszlány, 

felhőfolt 

pimed (-an, -oid) mn – 1. sötét, 

2. borult, borús, ~ sä borús 

idő(járás) 

pimedu|z’ (-den, -t) fn – sötét, 

sötétség 

pimendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

fogyatkozás, päiväižen ~z napfogyatkozás 

pimenzoit|ta (-ab, -i) ige – árnyékol, 

elfog vmit vmi elől, 

ernyőz 

pimenzu|da (-b, -i) ige – sötétedik, 

besötétedik, elsötétül, alkonyodik, 

esteledik 

pimet|ada (-ab, -i) ige – beárnyékol 

pimidu|da (-b, -i) ige – elborul, 

beborul 

pimit|ada (-ab, -i) ige – elsötétít, 

~ada honust szobát elsötétít 

pimitu|z (-sen, -st) fn – elsötétedés, 

elborulás, haman ~z az 

elme elborulása, a tudat elborulása 

pind (-an, -oid) fn – 1. felszín, 

Man ~ a Föld felszíne, 2. terület, 

fateran ~ a lakás területe, 

koumečoganikan ~ a há- 

pindaline 257 pirpitušk 

romszög területe, 3. felület, 

felszín, meren ~ a tenger felszíne, 

veden ~ a víz felülete 

pindali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

felszíni 

ping (-un, -uid) fn – bogáncs 

pino (-n, -id) fn – farakás 

pino|ta (-dab, -zi) ige – összerak, 

felrak 

pinžak (-on, -oid) fn – zakó 

pinäi|ta (-dab, -ži) ige – zümmög, 

döngicsél 

pion (-an, -oid) fn – babarózsa, 

pünkösdi rózsa 

pipk (-an, -oid) fn – 1. pipa, 2. 

szipka, 3. (szopókás) cigaretta 

pipkut|ada (-ab, -i) ige – dohányzik, 

(el)szív (dohányterméket) 

pipkutand (-an, -oid) fn – dohányzás, 

kel’ta ~ megtiltja a 

dohányzást 

pirag||värtin (-an, -oid) fn – sodrófa 

pird (-an, -oid) fn – 1. vonal, gorizontaline 

~, piduzoiged ~ 

vízszintes vonal, püštoiged ~, 

vertikaline ~ függőleges vonal, 

2. kontúr, körvonala vminek 

pirda|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

1. vonás, kis vonal, 2. kötőjel, 

elválasztójel 

pirdand (-an, -oid) fn – rajz(olás) 

pirdand||studi|i (-jan, -joid) fn 

– rajzstúdió 

pirdand||urok (-an, -oid) fn – 

rajzóra 

pirdatu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

rajz, ábra, ábrázolás 

pirdi|m (-men, -nt, -mid) fn – 

ceruza, irón, plajbász, kirjutada 

~mel ceruzával ír, nügelzoitta 

~mid, teravzoitta 

~mid kihegyezi a ceruzákat, 

terav ~m hegyes ceruza, tüpäk 

~m tompa hegyű ceruza, 

mujuda vihandal ~mel zöld 

ceruzával kiszínez 

pirdim||hodr (-an, -id) fn – tolltartó 

pird||kuv|a (-an, -id) fn – vázlatkép, 

képvázlat, rajz 

pirg (-an, -oid) fn – pirog, pogácsa, 

sütemény, ajada ~oid 

pirogot gyúr, ~ad bolanke 

áfonyás sütemény, ~an kor’ a 

sütemény széle, a pogácsa teteje, 

magukahad ~ad finom 

pogácsák, finom sütemények, 

~ vanilin hajunke vaniliaízű 

sütemény 

piring (-on, -oid) fn – vihar, szélvihar, 

orkán 

piring||pac|az (-han, -ast, -hid) 

fn – forgatag, forgószél, örvény 

pirpit|ada (-ab, -i) ige – izegmozog, 

mocorog, mozgolódik, 

fészkelődik 

pirpitušk (-an, -id) fn – izgága, 

sajtkukac

pirta 258 pitte 

pir|ta (-dab, -di) ige – rajzol, lerajzol, 

~ta al’bomha albumba 

rajzol 

pisk (-un, -uid) fn – ivadék, poronty, 

kalan ~ halivadék, halporonty 

piska|r’ (-in, -id) fn – tüske, tövis, 

penshiden ~id a bokor 

tövisei, a bokor tüskéi 

pismä|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

fütty, fütyülés, füttyentés, fütyörészés 

pistolet (-an, -oid) fn – pisztoly 

pist|ta (-äb, -i) ige – fütyül, fütytyent, 

fütyörészik 

pišti|m (-men, -nt, -mid) fn – bajonett, 

szurony 

pišto|z (-sen, -st, -sid) fn – injekció, 

oltás 

pizäi|ta (-dab, -ži) ige – panaszkodik, 

sápítozik, siránkozik, 

nyavalyog 

pit’k (-än, -id) mn – hosszú, ~äks 

aigaks hosszú időre, ~ matk 

hosszú utazás, hosszú út, ~äd 

pajod hosszú énekek, hosszú 

dalok 

pit’k||aiga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – hosszúidejű, hosszú lejáratú, 

~ine kredit hosszú lejáratú 

hitel 

pit’kha hsz – hosszan, ani ~ 

nagyon hosszan, starinoita ~ 

hosszan mesél 

pit’k||hibusi|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – hosszúhajú 

pit’k||hända|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – hosszúfarkú 

pit’k||igä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– magaskorú 

pit’k||jauga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – hosszúlábú 

pit’k||karva|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – hosszúszőrű 

pit’k||ke|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 

fecsegő ember, locsogó ember, 

locsi-fecsi 

pit’k||taba|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – haragtartó 

pit’k||tuka|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – hosszúhajú 

pit’käč (-un, -uid) mn – hoszszúkás, 

~ parz’ hosszúkás gerenda 

pit’kähk (-on, -oid) mn – 1. 

hosszú, 2. hosszas, hosszadalmas 

pit’kähkos hsz – hosszasan, hoszszadalmasan 

pit’käli hsz – távol, messze, 

messzire 

pit’kästoit|ta (-ab, -i) ige – halaszt, 

halogat, késleltet 

pit’kästu|da (-b, -i) ige – pepecsel 

pitte (gen) nu – vmilyen hoszszan, 

vmilyen hosszúságban, 

aršinan ~ rőfnyi hosszan, kilometran 

~ kilométer hoszszan, 

kümnen virstan ~ tíz 

versztányi hosszan, metran ~ 

méter hosszan, méter hosszú- 

plakahtada 259 počtkartaine 

ságban, sülen ~ ölnyi hosszúságban 

plakaht|ada (-ab, -i) ige – kiugrik, 

kiszökken 

plakat (-an, -oid) fn – plakát, 

falragasz 

plan (-an, -oid) fn – terv, tervezet, 

radon ~ munkaterv 

planui|ta (-čeb, -či) ige – kitűz, 

kijelöl, ~ta päiv kitűzi a napot 

platform (-an, -oid) fn – platform 

platj (-on, -oid) fn – ruha, női 

ruha, ~ bantanke pántos ruha, 

ruha pánttal, ~on fason a 

ruha fazonja, lüheta ~on lebe 

megrövidíti a ruha szoknyarészét 

pleš (-in, -id) fn – kopaszság, 

leved ~ kiterjedt kopaszság 

pleš||pä (-n, -id) fn – kopasz (személy) 

plet|ta (-ib, -i) ige – fon, befon, 

~ta kasad copfot fon 

plikkuti|m (-men, -nt, -mid) fn 

– patent, kapocs 

plod (-un, -uid) fn – gyümölcs, 

termés 

plod||ča|i (-jun, -juid) fn – gyümölcstea 

plodusi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

gyümölcsöző, termékeny, ~ne 

pu termékeny fa 

ploduto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

terméketlen, gyümölcstelen, 

meddő, ~i pu terméketlen fa, 

~mad rohkaidused meddő 

próbálkozások 

plok (-un, -uid) fn – 1. csattanás, 

kattanás, pattanás, plongaita 

~ul csattanással becsap, 

2. pofon, arculcsapás, antta 

~uid pofon vág 

plokai|ta (-dab, -ži) ige – csattan, 

kattan, pattan 

plongai|ta (-dab, -ži) ige – becsap, 

bevág, ~ta plokul csattanással 

becsap 

plot (-un, -uid) fn – cipó, vekni, 

kenyérvekni 

plotušk (-an, -id) fn – zsemle, 

buci 

pl’us (-an, -id) fn – 1. plusz, ~ 

koume gradusad plusz három 

fok, 2. pluszjel, kaks’ ~ 

koume kettő plusz három 

pläsk (-un, -uid) fn – paskolás, 

veregetés, pofozgatás 

pläž (-an, -id) fn – strand, parti 

strand 

plönk (-an, -id) fn – film (fotó), 

filmszalag 

počt (-an, -id) fn – posta, sada 

~al postán kap 

počtan||oigenda|i (-jan, -jid) fn 

– (postai) feladó (személy) 

počtan||sa|i (-jan, -jid) fn – (postai) 

címzett (személy) 

počt||karta|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – postai levelezőlap, levelezőlap, 

levlap

počtkvit 260 pohtta 

počt||kvit (-an, -oid) fn – postai 

nyugta, postai elismervény 

počt||kühkja|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – postagalamb 

počt||maks|ud (-uid) tsz fn – postaköltség 

počt||mark (-an, -oid) fn – postai 

bélyeg, bélyeg, tartutada 

~ bélyeget felragaszt 

počt||mülüti|m (-men, -nt, -mid) 

fn – postaláda, levélszekrény, 

kacta ~mes megnézi a postaládában, 

megnézi a levélszekrényben 

počt||oigendu|z (-sed, -st, -sid) 

fn – postai küldemény, ~siden 

keradand a postai küldemények 

összegyűjtése 

počt||paket (-an, -oid) fn – postai 

csomag 

počt||vagon (-an, -oid) fn – postavagon, 

postakocsi 

pohj (-an, -id) fn – 1. alj, vminek 

az alja, meder, vminek a 

medre, fenék, vminek a feneke, 

2. alap, vminek az alapja, 

bázis, neniden tedoiden ~al 

tudományos adatok alapján 

pohjato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

feneketlen, feneketlen mély, 

~i bong feneketlen örvény, 

feneketlen mély örvény 

pohjatomu|z’ (-den, -t) fn – feneketlen 

mélység, vminek a feneketlen 

mélye, meren ~des 

a tenger feneketlen mélysé- 

gében, taivhan ~des az ég- 

(bolt) feneketlen mélyén 

pohjištu|da (-b, -i) ige – alapozódik 

vmire, alapul vmin ~da 

tedoandmusihe tudományos 

adatokra alapozódik, tudományos 

adatokon alapul 

pohjo|ine I. (-ižen, -št) fn – észak, 

~ižespäi suvehepäi északról 

délre 

pohjo|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – északi, ~ine pol’ északi 

oldal 

Pohjoiž||naba (-n) fn – Északisark, 

~n vägestamine Északisarkpólus 

pohjoiž||pedr (-an, -oid) fn – 

rénszarvas 

Pohjoiž||pird (-an, -oid) fn – 

Északi-sarkkör, ~an taga az 

Északi-sarkkörön túl 

pohjoiž||rahva|z (-han, -st, -hid) 

fn – északi nép 

pohjoiž||reboi (-n, -d) fn – sarki 

róka 

pohjoiž||tullei (-n, -d) fn – északi 

szél 

Pohjoiž||täht|az (-han, -ast) fn – 

Északi-sarkcsillag 

pohj||raba (-n) fn – üledék, lerakódás 

pohj||ve|zi (-den, -t, -zid) fn – 

talajvíz 

poht|ta (-ab, -i) ige – ráz, megráz, 

leráz, ~ta marjoid lerázza 

a gyümölcsöt 

poig 261 pojezd 

poig (-an, -id) fn – fiúgyermek, 

vkinek a fia, keskmäine ~ a 

középső fiú 

poiga|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

állatkölyök, kölyök, poronty, 

mecživatoiden ~žed vadállatkölykök 

poigimi|ne (-žen, -št) fn – szaporodás 

(állattan) 

poigindam (-an, -id) fn – mostohafiú 

poigveh (-en, -t, -id) fn – fészekalja, 

egy költés fióka 

poikeiduseli|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – rendkívüli 

poikeidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

kellemetlenség, surid ~sid nagy 

kellemetlenségek 

poikheze I. (part) esz – vmin 

keresztben, vmin keresztbe, ~ 

ted az úton keresztbe(n) 

poikheze II. hsz – 1. keresztben, 

keresztbe, 2. ellenére, ellenkezőleg, 

dacára, dacolva, 

dacból, ezzel szemben 

poikpoli I. (ines) esz – vmin keresztben, 

vmin keresztbe, ~ joges 

a folyón keresztbe(n) 

poikpoli II. hsz – keresztben, keresztbe 

poikpoli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– keresztirányú, merőleges 

poi|ktas (-giše, -gihe) vh ige – 

szaporodik (állattan) 

poiku|z (-sen, -st, -sid) fn – felső 

félfa, felsőléc, keresztléc 

poim|da I. (-ib, -i) ige – szed, 

leszed, összeszed, szüretel, leszüretel 

poim|da II. (-ib, -i) ige – hímez, 

kihímez, ~da käzipaikad keszkenőt 

hímez 

poimdu|d (-den, -t, -id) mn – 

hímzett, kihímzett, ~d pühkim 

hímzett abrosz, hímzett 

asztalterítő 

poime|ta (-ndab, -nzi) ige – hímez, 

ráhímez, ölt, ráölt, ~ta 

eläbale nitile élénkszínű fonállal 

hímez 

poimeti|ž (-šen, -št, -šid) fn – 

hímzés, hímzésminta, ~ž ristaižil 

keresztszemes hímzés 

poimind||kehkru|z (-den, -t, -zid) 

fn – hímzőkeret 

poiš hsz – ki, kifelé, ~ tägäpäi! 

kifelé! ki innen! 

pojav (-an, -id) mn – analóg, egyforma, 

egyenlő, azonos, ugyanolyan, 

hasonló, ~ad mel’pidod 

azonos nézetek, hasonló 

nézetek 

pojavato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– páratlan, összehasonlíthatatlan, 

példátlan, ~i än’ páratlan 

hang 

pojavu|z’ (-den, -t) fn – analógia, 

egyenlőség, azonosság, hasonlóság, 

~den mödhe hasonlóság 

szerint, azonosság 

szerint 

pojezd (-an, -oid) fn – vonat

pol’ 262 pol’šalaine 

po|l’ I. (-len, -l’t, -lid) fn – oldal, 

vminek az oldala, fél, rész, 

irány, táj(ék), edahaižes ~l’es 

távoli tájékokon, pohjoine ~l’ 

északi oldal 

po|l’ II. (-len, -l’t, -lid) szn – fél, 

vminek a fele 

poleks hsz – félig, felerészt, felerészben 

polest|ada (-ab, -i) ige – 1. véd, 

megvéd, védelmez, ~ada valdad 

védi a hatalmat, 2. igazol, 

3. pártfogol, védnököl, patronál 

polest|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

1. védekezik, 2. igazolódik 

polesta|i (-jan, -jid) fn – pártfogó, 

védnök, patrónus 

polestand (-an) fn – pártfogás, 

védnökség 

polestu|z (-sen, -st) fn – védelem 

polestuz||azeg|ed (-id) tsz fn – 

védőfelszerelés 

polestuz||san|a (-an, -oid) fn – 

védőbeszéd, mentőszó 

pole|ta I. (-ndab, -nzi) ige – 

csökkent, lecsökkent, mérsékel 

pole|ta II. (-neb, -ni) ige – csökken, 

lecsökken, fogy, elfogy, 

mérséklődik 

poleti hsz – felesben, felerészt, 

fele-fele 

pol’||final (-an) fn – elődöntő 

polget|ada (-ab, -i) ige – letapos, 

letapod, ~ada grädad le- 

tapossa a veteményest, ~ada 

künttud ma letapossa a felásott 

földet 

polgi|m (-men, -nt, -mid) fn – 

pedál, velokezran ~ biciklipedál 

polhe (gen) nu – -ról, -ről, meletada 

ičeze ~ önmagáról gondolkodik, 

sarn händikahan ~ 

mese a farkasról 

pol’hesai hsz – félig, a feléig, 

félig-meddig 

polici|i (-jan) fn – rendőrség 

policii||sob|a (-an, -id) fn – rendőregyenruha 

poliklinik (-an, -oid) fn – rendelőintézet, 

rendelő 

polin (illat) nu – -ról, -ről, kehe 

~ om pagin? kiről van szó? 

politik (-an, -oid) fn – politika 

politi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

politikai, ~ne vald politikai 

hatalom 

polkovnik (-an, -oid) fn – ezredes 

pol|kta (-geb, -gi) ige – rálép, 

rátapos 

polo (-n) fn – póló (labdajáték) 

pol’||pimendu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – részleges fogyatkozás (nap, 

hold) 

pol’š (-an, -id) fn – blúz, női 

blúz, uz’ ~ új blúz 

Pol’ša (-n) fn – Lengyelország 

pol’šala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – lengyel (személy) 

pol’šalaine 263 pozitivine 

pol’šala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – lengyel 

polta|i (-jan, -jid) mn – égető, 

forró, tüzes, ~i huiged égető 

szégyen, ~i jomine forró ital 

poltand||aineh (-en, -t, -id) fn – 

fűtőanyag, tüzelőanyag 

poltate|z (-sen, -st, -sid) fn – égés, 

égési seb 

polti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

gyújtó (eszköz) 

pol’||tošt (polentošt, pol’ttošt) szn 

– másfél, ~ časud másfél óra, 

~ kud másfél hónap 

polt|ta (-ab, -i) ige – éget, megéget, 

eléget, ~ta käden megégeti 

a kezét, ~ta oksid ágakat 

éget 

pol’us (-an, -oid) fn – pólus, sar(o)k 

pol’v (-en, -id) fn – térd, seižutadas 

~ile térden áll, térdel 

pol’||vaumiče|z (-sen, -st, -sid) 

fn – félgyártmány, félkészáru 

pol’veh (-en, -t, -id) fn – nemzedék 

pol’||villa|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– félgyapjú 

pol’||ümbru|z (-sen, -st, -sid) fn 

– félkör 

pol’||ö (-n, -id) fn – éjfél 

pomp (-an, -id) fn – 1. szivatytyú, 

2. kút, töltőállomás 

pompa|ta (-dab, -zi) ige – 1. 

pumpál, felpumpál, ~ta il’mad 

velokezroihe levegőt pumpál 

a biciklikerekekbe, 2. szivatytyúz, 

kiszavattyúz, pumpál, kipumpál, 

~ta vet vizet szivatytyúz, 

vizet pumpál 

pončik (-an, -oid) fn – fánk 

popuga|i (-jan, -jid) fn – papagáj 

populari|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– populáris, népszerű, közérthető 

pord|az (-han, -ast, -hid) fn – 

lépcső, lépcsőfok, hágcsó foka, 

létrafok 

pord|had (-hid) tsz fn – lépcső, 

lépcsőfeljáró, hágcsó, létra, 

astta ~hidme lépcsőn megy, 

ištta ~hile a lépcsőre ül, 

seišta ~hil a lépcsőn áll 

pordhišt (-on, -oid) fn – skála, 

hangsor 

pormoi (-n, -d) fn – hermelin 

poroh (-an) fn – lőpor 

poro||hein (-än, -id) fn – laboda 

(növény), kütkta ~id kigyomlálja 

a labodát 

poro||mado (-n, -id) fn – pióca 

porot|ada (-ab, -i) ige – fáj, pän 

~ab fáj a feje 

porz|az (-han, -ast, -hid) fn – malac, 

kismalac 

posad (-an, -oid) fn – hely, meghatározott 

pont 

pos|ol (-lan, -loid) fn – követ, 

nagykövet 

pozitivi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. pozitív, kedvező, ~ne ar-

požar 264 prihaaig 

vusteluz pozitív értékelés, kedvező 

értékelés, 2. igenlő, helyeslő, 

sada ~ne vastuz igenlő 

választ kap 

požar (-an, -oid) fn – tűz, tűzvész 

potk (-un, -uid) fn – rúgás 

potkai|ta (-dab, -ži) ige – rúg, 

hátrarúg (állat) 

potk||laud (-an, -oid) fn – roller 

potk|ta (-ib, -i) ige – 1. rúg, megrúg, 

elrúg, ~ta mäčud elrúgja 

a labdát, 2. kirúg (a ló a hátsó 

lábával) 

potk|tas (-iše, -ihe) vh ige – rugdal, 

rugdalózik 

potpilk (-an, -id) fn – reszelő (eszköz) 

poud (-an) fn – tiszta idő, derült 

idő 

poukahtoit|ta (-ab, -i) ige – robbant, 

felrobbant 

poukaht|uda (-ab, -i) ige – robban, 

felrobban 

poukahtu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

robbanás 

pov|i (-en, -id) fn – mell, kebel 

praktik (-an) fn – gyakorlat, praxis 

praktikali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– gyakorlati, gyakorlatias 

praznik (-an, -oid) fn – 1. ünnep, 

ünnepély, rahvahan ~ népünnepély, 

2. ünnepnap 

praznikali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– ünnepi, ünnepélyes 

praznik||ambuskelu|z (-sen, -st, 

-sid) fn – díszsortűz 

praznik||astund (-an, -oid) fn – 

1. ünnepi felvonulás, díszfelvonulás, 

2. díszszemle, ühtneda 

~aha részt vesz a díszszemlén 

praznik||eht (-an, -oid) fn – ünnepi 

est 

praznik||lon|g’ (-gin, -gid) fn – 

bankett, estély, antta ~g’ estélyt 

ad 

praznik||stol (-an, -oid) fn – ünnepi 

asztal 

praznik||zal (-an, -oid) fn – ünnepi 

terem 

praznui|ta (-čeb, -či) ige – ünnepel, 

megünnepel, ~ta vägestust 

megünnepli a győzelmet 

predmet (-an, -id) fn – tárgy, dolog, 

eszköz 

president (-an, -oid) fn – elnök, 

valdkundan ~ köztársasági elnök 

presidium (-an, -oid) fn – elnökség, 

ištta ~as az elnökségben 

ül 

pričopk (-an, -id) fn – gombostű, 

saubata ~ gombostűvel öszszetűz 

prih|a (-an, -oid) fn – fiú, fickó, 

legény, fiatalember, ~ad i neiččed 

legények és leányok 

priha||aig (-an) fn – kamaszkor, 

serdülőkor 

prihaine 265 protokol 

priha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

fiú, kisfiú, fiúcska 

prihakark (-un, -uid) fn – srác, 

kölyök, lurkó, nebuló 

prihast|ada (-ab, -i) ige – agglegényeskedik 

princip (-an, -oid) fn – elv, alapelv 

printer (-an, -oid) fn – printer, 

nyomtató 

prizm (-an, -oid) fn – prizma 

prizor (-an, -oid) fn – szemmelverés 

problem (-an, -oid) fn – probléma, 

aktualine ~ időszerű 

probléma, aktuális probléma, 

pätta ičeze ~ad megoldja a 

saját problémáját 

procent (-an, -oid) fn – 1. százalék, 

lugeda ~oiš százalékban 

számol, százalékban kiszámít, 

2. kamat 

procentato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – kamatmentes, ~i velg 

kamatmentes kölcsön 

professor (-an, -oid) fn – professzor 

profsojuz (-an) fn – szakszervezet 

programm (-an, -id) fn – program, 

műsor 

progress (-an) fn – haladás, fejlődés 

progressivi|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – progresszív, haladó, fejlődő 

projekt (-an, -oid) fn – projekt, 

terv, tervezet, ühtneda ~aha 

részt vesz a projektben 

projektirui|da (-b, -) ige – tervez, 

tervet készít, megtervez, 

eltervez 

prolog (-an) fn – prológus, előszó 

pronomin (-an, -oid) fn – névmás, 

demonstrativine ~ mutató 

névmás, indefinitine ~ 

határozatlan névmás, interrogativine 

~ kérdő névmás, 

~oiden kändluz a névmások 

ragozása, negativine ~ tagadó 

névmás, personaline ~ személyes 

névmás, refleksivine 

~ visszaható névmás, relativine 

~ vonatkozó névmás 

prospekt (-an, -oid) fn – sugárút 

prosti|da (-b, -) ige – megbocsát, 

~gat! bocsásson meg! 

bocsássatok meg! 

prostind (-an, -oid) fn – bocsánat, 

megbocsátás, pakita ~ 

bocsánatot kér, mentegetőzik, 

sada ~ bocsánatot nyer 

proza (-n) fn – próza 

protez (-an, -oid) fn – műfogsor, 

protézis 

protokol (-an, -oid) fn – jegyzőkönyv, 

~an mödhe jegyzőkönyv 

alapján, jegyzőkönyv 

szerint, suiman ~ a gyűlés 

jegyzőkönyve

prusak 266 puhtastada 

prusak (-on, -oid) fn – csótány, 

svábbogár, koletada ~oid 

agyonüti a svábbogarakat 

pränik (-an, -oid) fn – mézeskalács, 

fűszeres sütemény, puszedli 

psalm (-an, -oid) fn – zsoltár, 

~oiden Kirj Zsoltárok Könyve, 

~oiden kirj zsoltároskönyv 

pu I. (-n, -id) fn – fa, ~n al a fa 

alatt, ~n alle a fa alá, kidžer 

~ meggörbült fa, ~n kor’ a fa 

kérge, fakéreg, kover ~ görbe 

fa, koverzoitta ~id maha fákat 

földre hajlít, ~n ladv a fa 

koronája, libuda ~hu felmászik 

a fára, fára mászik, plodutoi 

~ terméketlen fa, ~n 

sanktuz’ a fa vastagsága, tiketada 

~d kopácsol a fán (harkály), 

~n vilend fametszet 

pu||- II. (-n, -id) öet – fa- 

-||pu III. (-n, -id) öut – -fa 

puč|tas (-iše, -ihe) vh ige – 1. 

eláll vmitől, visszalép vmitől, 

~tas ičeze sanoišpäi eláll a 

saját szavaitól, 2. lemond vmiről, 

~tas abuspäi lemond a 

segítségről 

puding (-an) fn – puding 

pudišt|ada (-ab, -i) ige – ráz, 

kiráz, megráz, ~ada pölüd kirázza 

a port 

pudr I. (-on, -oid) fn – kása, püré, 

hämeta ~ megkeveri a ká- 

sát, keitta ~ kását főz, nozol 

~ híg kása, nozolzoitta ~ maidol 

a kását tejjel felhígítja, 

saged ~ sűrű kása, söda ~od 

maidonke tejes kását eszik 

pudr II. (-an) fn – púder 

pudroi|ta (-čeb, -či) ige – púderez, 

bepúderez, ~ta nenad bepúderezi 

az orrát 

pug|a (-an, -id) fn – légzsák, légkamra 

(madártan), munan ~a 

a tojás légkamrája 

puget|ada (-ab, -i) ige – befűz, 

behúz, ~ada nit’ neglha befűzi 

a cérnát a tűbe 

pug|etas (-ese, -ihe) vh ige – kicsírázik, 

kihajt, kisarjad 

puheg (-en, -id) fn – megigézés, 

ráolvasás, megbabonázás, sanuda 

~id ráolvasást mond 

puhenzoit|ta (-ab, -i) ige – megigéz, 

megbűvöl, megbabonáz, 

elvarázsol 

puhkaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

felnyitás, hibjan ~z a test felnyitása 

puhkai|ta (-dab, -ži) ige – felnyit, 

felvág, ~ta ajatišt felvágja 

a kelést 

puhke|ta (-neb, -ni) ige – felpattan 

puhlo|ta (-neb, -ni) ige – dagad, 

feldagad, megdagad, duzzad, 

felduzzad, megduzzad 

puhtast|ada (-ab, -i) ige – 1. 

tisztít, kitisztít, megtisztít, pu- 

puhtastatud 267 punaltas 

col, kipucol, megpucol, takarít, 

kitakarít, ~ada harjal kefével 

kitisztít, kefével kipucol, 

2. finomít (vegyipar) 

puhtastadud in – 1. tisztított, 2. 

finomított (vegyipar) 

puhtasta|i (-jan, -jid) fn – takarító(nő) 

puhtastand (-an) fn – tisztítás, 

takarítás, sur’ ~ nagytakarítás 

puhtasti|m (-men, -nt, -mid) fn 

– filter, szűrő 

puhtastu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

tisztítás, kitisztítás 

puht|az (-han, -ast, -hid) mn – 

1. tiszta, szín-, természetes, 

~az taivaz tiszta ég(bolt), 2. 

ártatlan, kucta ~hal kacegel 

ártatlan tekintettel néz 

puhtaz||rodu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – fajtiszta, ~ine koir fajtiszta 

kutya 

puhthaks hsz – 1. tisztán, 2. 

tisztára, teljesen 

puhthan||pido (-n) fn – egészségügy, 

higiéne 

puhthato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – tisztítatlan, nem tiszta, 

szennyezett, ~i rugiž tisztítatlan 

rozs, nem tiszta rozs, ~i 

savi tisztítatlan agyag, nem 

tiszta agyag 

puhthuden||nävedi|i (-jan, -joid) 

mn – tisztaságszerető 

puhthu|z’ (-den, -t) fn – tisztaság, 

täuz’ ~z’ teljes tisztaság 

puhu|da (-b, -i) ige – fúj, megfúj 

puhutuz||orkestr (-an, -oid) fn 

– fúvós zenekar 

puhutuz||vändi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – fúvós hangszer 

puik (-on, -oid) fn – 1. szálka, 

nütkäita ~ kihúzza a szálkát, 

2. szilánk, forgács 

pu|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – fa-, 

fából való, fából készült, ~ne 

bobaine fajáték 

puišt (-on, -oid) fn – park 

pu||jaug|ad (-oid) tsz fn – gólyaláb 

pu||kart (-an, -oid) fn – fateknő, 

favályú 

pu||kujo (-n, -id) fn – fasor, sétány, 

allé 

pul’k (-an, -id) fn – 1. lövés, 

fegyvertűz, 2. lövedék, fegyvergolyó, 

töltény 

pul’l’a|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

flakon, fiola, kis üveg, üvegcse 

pullo (-n, -id) fn – tutaj 

pullo||sild (-an, -oid) fn – pontonhíd 

pul’s (-an) fn – pulzus, harv ~ 

ritka pulzus, mujada ~ad érzékeli 

a pulzust, tihed ~ szapora 

pulzus 

punal|tas (-dase, -zihe) vh ige – 

kitér vmi elől, kibújik vmi 

alól, ~tas vastusespäi kitér a 

kérdés elől

puno 268 purpur 

puno (-n, -id) fn – 1. csavar, 2. 

spirál, tekercs 

puno|da (-b, -i) ige – csavar, 

sodor, ~da nor kötelet sodor 

punond (-an, -oid) fn – forgás, 

pörgés, kezran ~ a kerék forgása 

punot|ada (-ab, -i) ige – forgat, 

elforgat, pörget, megpörget, 

~ada päl forgatja a fejét, 

~ada sil’mid forgatja a szemeit 

punotand (-an, -oid) fn – forgatás, 

pörgetés 

puno|tas (-se, -ihe) vh ige – forog, 

elforog, pörög, megperdül 

◊ Nece ümbri keles punose. 

A nyelve hegyén van. (A 

nyelve körül forog.) 

punoti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

csavarhúzó, rata ~mel csavarhúzóval 

dolgozik 

punoti|ž (-šen, -št, - šid) fn – 

rugó, divanan ~šed díványrugók 

pu||per|t’ (-tin, -tid) fn – faház 

puraht|ada (-ab, -i) ige – felszáll, 

felrepül, felemelkedik 

purast|ada (-ab, -i) ige – jégcsákányoz, 

~ada jäd jeget csákányoz, 

jeget vág 

purastand (-an) fn – jégcsákányozás, 

jégvágás 

pura|z (-han, -st, -hid) fn – jégcsákány, 

kokšida jäd ~hal jégcsákánnyal 

jeget vág 

pur|da (-eb, -i) ige – 1. harap, 

megharap, beleharap, mar, megmar, 

belemar, 2. csíp, kicsíp, 

megcsíp (fagy) 

pur|das (-ese, -ihe) vh ige – harap(ós), 

koir ~ese a kutya harap(ós) 

pur|de (-tken, -det, -tkid) fn – 

forrás, vízforrás, joda ~tkespäi 

forrásból iszik 

purde||hein (-än, -id) fn – pitypang, 

gyermekláncfű 

purde||ve|zi (-den, -t, -zid) fn – 

forrásvíz 

pureh (-en, -t, -id) fn – vitorla 

pureh||laiv (-an, -oid) fn – vitorláshajó, 

vitorlás 

purehti|da (-b, -) ige – vitorlázik 

pureh||veneh (-en, -t, -id) fn – 

vitorláscsónak, vitorlás, yacht 

purend (-an, -oid) fn – harapás, 

marás, koiran ~ kutyaharapás 

purend||muraha|ine (-ižen, -št, 

-ižid) fn – fekete hangya 

pureskel|da (-eb, -i) ige – rág, 

rágcsál, ~da leibäd kenyeret 

rág 

purn (-un, -uid) fn – magtár, 

hombár, terménytároló, csűr, 

pajta, panda ~ihe hüvä satuz 

jó termést rak magtárba ◊ 

Hir’ purnhu näl’gha ei kole. 

Egér a magtárban nem hal 

éhen. 

purpur (-an, -id) fn – bíbor 

purpurine 269 putkotada 

purpuri|ne (-ižen, -št, -ižid) mn 

– bíborszínű, ~ižed sädod bíborszínű 

öltözet 

purpur||muju|ine (-žen, -št, -žid) 

mn – bíborszínű 

pur|sta (-zub, -zui) ige – orrot 

fúj, kifújja az orrát 

puru (-n, -id) fn – gőz, ~ samvaraspäi 

gőz a szamovárból 

puru||laiv (-an, -oid) fn – gőzhajó 

purunik (-an, -oid) fn – melegház, 

melegágy, ištutada ~aha 

melegházba ültet 

puru||pal’l’a|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – gőzkalapács 

purut|ada (-ab, -i) ige – gőzöl, 

meggőzöl, párol, megpárol 

purut|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

párolog, kipárolog, elpárolog, 

gőzölög 

puru||turbin (-an, -oid) fn – gőzturbina 

purutu|z (-sen, -st) fn – párolgás, 

kipárolgás, elpárolgás, gőzölgés, 

kigőzölgés 

puru||vedi|m (-men, -nt, -mid) fn 

– gőzmozdony 

pu||sep (-än, -id) fn – asztalos, 

~än paja asztalosműhely 

pu||sild (-an, -oid) fn – fahíd, fapalló 

puskend (-an, -oid) fn – öklelés, 

felöklelés 

puskič (-un, -uid) mn – öklelős, 

~ härg öklelős bika 

pusk|ta (-eb, -i) ige – 1. szúr, 

döf, bök, 2. öklel, felöklel 

pusk|tas (-ese, -ihe) vh ige – előbújik, 

előtör 

pušk (-an, -id) fn – ágyú, löveg 

puzerdu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

csavarás, kicsavarás, facsarás, 

kifacsarás, soban ~z a fehérnemű 

kicsavarása 

puzer|ta (-dab, -zi) ige – csavar, 

kicsavar, facsar, kifacsar, 

~ta sobid kicsavarja a fehérneműt, 

~ta tippuižin cseppenként 

kifacsar 

puzu (-n, -id) fn – kosár, täuz’ 

~ tele kosár ◊ Elo meleta kuti 

puzu reigunke. Az élet értelem 

nélkül olyan, mint a lyukas 

kosár. 

puzudu|da (-b, -i) ige – mérgelődik, 

haragszik 

puzudunu (-den, -t, -zid) mn – 

mérges, haragos 

puzu||mäč||vänd (-on) fn – kosárlabda 

(sportág) 

puzu||mäč||vända|i (-jan, -jid) fn 

– kosárlabdázó, kosárlabdajátékos 

(sportoló) 

puzu||vac (-an, -oid) mn – hasas, 

pocakos 

pu||tavar (-an, -oid) fn – faáru, 

facikk 

putkot|ada (-ab, -i) ige – hint, 

behint, meghint, szór, beszór, 

megszór, ~ada letet homokot 

szór, homokot hint, ~ada sa-

putkotadas 270 pühäpagin 

haral beszór cukorral, meghint 

cukorral 

putkot|adas (-ase, -ihe) vh ige 

– szóródik, szétszóródik, elszóródik 

put|ta (-ub, -ui) ige – kerül, odakerül, 

jut, ér, esik, keveredik, 

~ta armahtusen alle amnesztia 

alá esik, ~ta avton alle autó 

alá kerül, ~ta bedaha bajba 

jut, bajba keveredik, ~ta 

hondole jäl’gele rossz nyomon 

jár, ~ta jügedoihe oloihe 

nehéz helyzetbe kerül, ~ta 

kodihe hazajut, ~ta korbhe 

erdősűrűbe ér, kut sinä tänna 

~uid? hogy kerültél ide? ~ta 

onghe horogra kerül, ~ta ridaha 

kelepcébe kerül, ~ta ripumudehe 

függésbe kerül, ~ta 

türmha börtönbe kerül, börtönbe 

jut, ~ta vastha szembekerül, 

~ta vihmaha esőbe 

kerül, esőbe keveredik ◊ Nece 

putub kuti kana kapkehe. Belekeveredett, 

mint tyúk a kenderkócba. 

putund (-an, -oid) fn – vhová 

jutás, vhová kerülés 

putu|z (-sen, -st, -sid) fn – csat, 

kapocs, hobed ~z ezüst csat 

putut|ada (-ab, -i) ige – megöl, 

leöl, legyilkol, meggyilkol, levág, 

~ada bošakod levágja a 

birkát, ~ada sigoid disznókat 

vág 

pü (-n, -id) fn – császármadár 

püda|i (-jan, -jid) fn – kelepce, 

csapda, hurok, háló, živatoiden 

i linduiden ~i állat- és 

madárkelepce 

püdand (-an) fn – fogás, zsákmányolás 

püdu|z (-sen, -st, -sid) fn – kellék, 

felszerelés 

pühk|im (-men, -int, -mid) fn – 

abrosz, asztalterítő, terítő, heitta 

~im laudalpäi leszedi az 

abroszt az asztalról, levitada 

~int felteríti az abroszt, vauged 

~im fehér abrosz 

pühkmu|t (-den, -t, -zid) fn – 

szalvéta 

pühk|ta (-ib, -i) ige – 1. töröl, 

megtöröl, letöröl, feltöröl, ~ta 

jaugad lábat töröl, 2. seper, 

söpör, kisöpör, lesöpör, felsöpör, 

~ta lavad felsöpri a 

padlót, ~ta ludal seprűvel söpör 

pühk|tas (-iše, -ihe) vh ige – törülközik, 

megtörülközik, ~tas 

kül’bendan jäl’ghe fürdő után 

megtörülközik 

pühä I. (-n) fn – böjt, ~n aigan 

böjt idején, böjti időben 

püh|ä II. (-än, -id) mn – szent, 

~äl sijal szent helyen 

pühä||kodi (-n, -d) fn – templom, 

székesegyház 

pühä||pagin (-an, -oid) fn – prédikáció, 

szentbeszéd 

pühäpäiv 271 pädirektor 

pühä||päiv (-än, -id) fn – vasárnap 

pühäpäivän hsz – vasárnap 

pühäsi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

böjti, ~ne söm böjti étel, böjti 

táplálék 

püštinpäin hsz – fejjel lefelé, 

tótágast 

püšt||oi|ged I. (-ktan, -ktoid) fn 

– függőleges (térhelyzet) 

püšt||oi|ged II. (-ktan, -ktoid) mn 

– függőleges, ~ged pird függőleges 

vonal 

püštti hsz – függőlegesen, égnek, 

ég felé, panda seibaz ~ 

a karót függőlegesen veri le 

püštut|ada (-ab, -i) ige – állít, 

felállít, ~ada muštpacaz emlékművet 

állít 

püštutand (-an) fn – vminek az 

állítása, vminek a felállítása 

püštute|z (-sen, -st, -sid) fn – 

építmény 

püžu|da (-b, -i) ige – 1. marad, 

megmarad, kitart, 2. tartózkodik 

vmitől, megtartóztatja 

magát 

püžund (-an, -oid) fn – (meg-) 

maradás (vmiben) 

pü|ta (-dab, -di) ige – fog, kifog, 

megfog, zsákmányol, ~ta 

kalad verkol hálóval halat kifog 

pä I. (-n, -id) fn – 1. fej, fő, 

hahlakaz ~ borzas fej, kócos 

fej, katta ~ paikal kendővel 

fedi a fejét, ~n kibištab, ~n 

porotab fáj a feje, kiglutada 

~l bólogat a fejével, ~n koverduz 

fejhajtás, főhajtás, kumarta 

~d fejet hajt, lehajtja a 

fejét, lasketada ~ lehorgasztja 

a fejét, panda venc ~hä 

koronát helyez a fejére, panda 

vencaine ~hä pártát tesz a 

fejére, pidäda ~s fejben tart, 

punotada ~l forgatja a fejét, 

riputada ~ lógatja a fejét, 2. 

csúcs ◊ Kala hapneb päspäi. 

Fejétől bűzlik a hal. (Fejétől 

rothad a hal.) Hän mäneb 

kuna pä kandab. Megy a feje 

után. (Megy, amerre a feje 

hordja.) 

pä||- II. öet – fő- 

pä||assamble|i (-jan, -jid) fn – 

közgyűlés, Ühthižrahvazkundiden 

(ÜRK) ~i az ENSZ 

Közgyűlése 

pä||azjan||teda|i (-jan, -jid) fn – 

vezető szakértő, főszakértő 

pä||avto||te (-n, -id) fn – autóút, 

főútvonal, ajada ~dme autóúton 

közlekedik 

päč (-in, -id) fn – kályha, kemence 

pädaras hsz – közel, a közelben 

pädarašti hsz – közel, a közelben 

pä||direktor (-an, -oid) fn – főigazgató, 

vezérigazgató, ügyvezető 

igazgató

päelokalušt 272 päivlaskmtullei 

pä||elo||kalušt (-on, -oid) fn – ingatlan, 

~on azjmehišt ingatlanügynökség 

pä||enambišt (-on) fn – uralkodó 

többség 

pä||harjoitu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– főpróba 

pähi|ne (-žen, -št, -žid) fn – fejfedő, 

fejre való 

pähk|im (-men, -int, -mid) fn – 

dió 

pähkim||pu (-n, -id) fn – diófa 

pähu|t (-den, -t, -zid) fn – fejecske, 

kis fej 

päi hsz – kivilágosodva, világoson 

päidu|da (-b, -i) ige – virrad, felvirrad, 

megvirrad, pirkad, világosodik, 

kivilágosodik 

päidu|z (-sen, -st, -sid) fn – virradat, 

pirkadat, ~sen aigan virradatkor 

päi||lon|g’ (-gin, -gid) fn – ebéd, 

~gin aigan ebédidőben 

päi||paštoka|z (-han, -st, -hid) mn 

– verőfényes, napos, napsütéses, 

napsütötte 

pä||ird (-an, -oid) fn – főutca 

päi||se|n’ (-nen, -n’t, -nid) fn – 

rókagomba 

päiv (-än, -id) fn – nap (időegység), 

~än aigmeričuz napi időbeosztás, 

napirend, ezmäine 

~ sügüz’kud szeptember első 

napja, szeptember elseje, hüved 

~äd! jó napot! kaikuččen 

~än napról napra, nap mint 

nap, kesked ~äd napközben, 

Naižiden ~ Nőnap, toižel ~äl 

másik napon, másnap 

päivit|ada (-ab, -i) ige – ügyel, 

ügyeletet tart, ~ada kaks’ päiväd 

két napot ügyel 

päivit|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

napozik, sütkérezik, ~adas päipaštos 

sütkérezik a napsütésben 

päivitadud in – napbarnított, lesült, 

lebarnult, ~ hibj napbarnított 

test 

päivita|i (-jan, -jid) fn – napos, 

ügyeletes (személy) 

päivitanus in – napbarnított, lesült, 

lebarnult 

päivitu|da (-b, -i) ige – lebarnul, 

lesül 

päivitu|z I. (-sen, -st, -sid) fn – 

ügyelet 

päivitu|z II. (-sen, -st, -sid) fn – 

napbarnítottság, lesülés 

päiv||kirj (-an, -oid) fn – napló, 

kirjutada ~aha naplóba ír 

päiv||kodi (-n, -d) fn – óvoda, 

napközi 

päiv||laskm (-an) fn – nyugat, 

napnyugat 

päivlaskmas hsz – nyugaton, napnyugaton 

päiv||laskm||poli|ne (-žen, -št, 

-žid) mn – nyugati 

päiv||laskm||tullei (-n, -d) fn – 

nyugati szél 

päivmär 273 päline 

päiv||mär (-an, -id) fn – dátum, 

keltezés, panda ~ad dátumoz, 

keltez, ~an panend dátumozás, 

keltezés, praznikan 

~ az ünnep dátuma, znamasine 

~ jelentős dátum, jeles 

dátum 

päiv||nouzm (-an) fn – kelet, 

napkelet, ~ahapäi keletre, kelet 

felé, ~aspäi keletről, kelet 

felől 

päiv||nouzm||poli|ne (-žen, -št, 

-žid) mn – keleti 

päiv||nouzm||tullei (-n, -d) fn – 

keleti szél 

päiv||pauk (-an, -oid) fn – napszámbér 

päiväiči hsz – egy napon 

päivä|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

1. nap (égitest), ~ine paštab 

süt a nap, 2. a Nap 

päiväižen||sistem (-an, -id) fn – 

naprendszer 

päiväks hsz – egy napon 

päiväl hsz – nappal, napközben, 

vastatas ~ napközben találkozik 

päivän||terali|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – időszerű, aktuális, ~ne 

küzund időszerű kérdés 

päivän||teru|z’ (-den, -t) fn – időszerűség, 

aktualitás, küzundan 

~z’ a kérdés időszerűsége 

päivän||vau|ged (-ktan, -ktoid) 

fn – (nappali) világosság 

päivän||vauktal hsz – világosban, 

világoson, napfénynél, 

putta kodihe ~ világosban 

hazaér 

päka|z (-han, -st, -hid) mn – ügyes, 

okos, hozzáértő, ~z radnik 

hozzáértő dolgozó 

pä||kirjišt (-on, -oid) fn – főkönyvtár, 

báziskönyvtár 

pä||konsul (-an, -oid) fn – főkonzul 

pä||küzund (-an, -oid) fn – alapkérdés 

päl I. hsz – rajta, fölötte, felette, 

fönt, fent, felül 

päl II. (gen) nu – -on, -en, -ön, 

vmin rajta, vmi fölött, vmi felett, 

lamp stolan ~ lámpa az 

asztal fölött, man ~ a föld fölött, 

mägen ~ a hegy fölött 

pä||lag|i (-en, -id) fn – fejtető, 

fejbúb, fejcsúcs 

päle I. hsz – rá, fölé, föl, fel 

päle II. (gen) nu – -ra, -re, vmire 

rá, vmi fölé, škapan ~ a szekrény 

fölé 

pälemba|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– felső, ~ized sobad felsőruházat 

päliči (ines) esz – vmi révén, 

vmi folytán, vmi következtében, 

vminek hála, ~ sinus hála 

neked 

pä||lidn (-an, -oid) fn – főváros 

päli|ne (-žen, -št, -žid) fn – 1. 

vminek a felső része, 2. bur-

pälitada 274 päskhaine 

kolat, tok, 3. huzat (bútoron), 

4. a pogácsa teteje 

pälit|ada (-ab, -i) ige – burkol, 

beburkol, fed, lefed, befed, 

~ada pert’ befedi a házat 

pälitadud in – beburkolt, burkolt, 

fedett, befedett 

pälitand (-an, -oid) fn – burkolás, 

lefedés, letakarás 

pälite|z (-sen, -st, -sid) fn – (külső) 

csomagolás, čoma ~z szép 

csomagolás 

pälitez||material (-an, -oid) fn – 

csomagolóanyag 

pälpäi I. hsz – róla, fentről, 

föntről, felülről, le 

pälpäi II. (gen) nu – vmi fölöttről, 

vmiről le 

pälu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

burok, burkolat 

pälust|ada (-ab, -i) ige – 1. beborít, 

betakar, befed, 2. aszfaltoz, 

leaszfaltoz, aszfalttal 

burkol, ~ada ted leaszfaltozza 

az utat, aszfalttal burkolja 

az utat 

pälustadud in – aszfaltozott, aszfaltburkolatú, 

~ avtote aszfaltozott 

közút 

pälustand (-an) fn – beburkolás, 

befedés 

pälu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. huzat, 

vminek a huzata, 2. burkolat, 

ten ~z útburkolat 

pä||mal’l’ (-an, -oid) fn – koponya 

pä||man||te (-n, -id) fn – autópálya, 

autósztráda, sztráda 

pä||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn – 1. 

vezető, vezér, főnök, igazgató, 

~hen andandtego vezetői 

feladat, 2. elnök, 3. polgármester, 

lidnan ~z’ városi polgármester, 

a város polgármestere 

pä||mehišt (-on, -oid) fn – igazgatóság, 

vezetőség 

pä||ministr (-an, -oid) fn – miniszterelnök 

pän||kibu (-n) fn – fejfájás, főfájás 

pän||punotu|z (-sen, -st) fn – szédülés 

pä||omištu|z (-sen, -st) fn – tőke 

(gazdaság) 

pä||paik (-an, -oid) fn – fejkendő, 

főkendő 

pä||paineg (-en, -id) fn – főhangsúly 

pä||pera||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn 

– főkormányos 

pä||plan (-an, -oid) fn – alapterv 

pärm (-an, -id) fn – lép (belső 

szerv) 

pärmäte|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. varr, heg, 2. varrás, varrat, 

gagurakaz ~z hanyag varrás 

pä||ro|l’ (-lin) fn – főszerep 

pärp (-un, -uid) fn – cipó, vekni, 

kenyérvekni 

päskha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

fecske 

pästand 275 päzutand 

pästand (-an, -oid) fn – 1. bebocsátás, 

2. kiadás, kibocsátás, 

kirjan ~ könyvkiadás, 3. 

engedélyezés 

pästand||bilet (-an, -oid) fn – engedély 

(okirat) 

pästand||kodvu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – a végzősök vizsgája, záróvizsga 

pästnik (-an, -oid) fn – végzős, 

végzett (diák) 

päst|ta (-ab, -i) ige – 1. enged, 

engedélyez, hagy, ereszt, ~ta 

valdale szabadon enged, szabadjára 

ereszt, elbocsát, 2. 

szabadságol, 3. beenged, bebocsát, 

~ta verest il’mad friss 

levegőt enged be, 4. elenged, 

megbocsát, 5. kiad, kibocsát, 

6. kiír (orvos), 7. kidug, 

kilógat, kienged, ~ta kel’ lógatja 

a nyelvét, ~ta kündlid 

ontja a könnyeit, ~ta nena 

lógatja az orrát, ~ta pä lógatja 

a fejét, 8. leenged, leereszt 

◊ I pästa meiden velgad, kut 

mö-ki pästam meiden velgnikoiden 

velgad! És bocsásd 

meg vétkeinket, miképpen mi 

is megbocsátunk az ellenünk 

vétkezőknek! 

pästand (-an, -oid) fn – felbocsátás, 

raketan ~ a rakéta felbocsátása 

pästu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

vakáció, szünidő, ~sen aigan 

vakáció idején, 2. szabadság 

(munkaügy) 

pä||sü (-n, -id) fn – alapvető ok 

päzu|da (-b, -i) ige – 1. kiáll 

vmit, kibír, elvisel, ~da jügedas 

kibuspäi elviseli a súlyos 

betegséget, ~da kaikespäi mindent 

kibír, ~da kodvusišpäi 

(ki)állja a próbát, 2. kijut, kikeveredik, 

kivergődik, ~da mecaspäi 

kikeveredik az erdőből, 

3. kiszabadul, megszabadul, 

megmenekül, kimenekül, 

4. felszabadul, 5. elugrik, felugrik 

päzumato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– reménytelen, kiúttalan, ~i 

azj reménytelen eset 

päzund (-an) fn – 1. kiszabadulás, 

kijutás, 2. kijárat, avaita 

~ kinyitja a kijáratot, saubata 

~ bezárja a kijáratot 

päzund||kodvu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – felvételi vizsga 

päzut|ada (-ab, -i) ige – megment, 

kiment, megszabadít, kiszabadít 

◊ Päzuda meid pahaspäi! 

Szabadíts meg minket 

a gonosztól! 

päzuta|i (-jan, -jid) fn – a megmentő, 

a szabadító (személy) 

päzutand (-an) fn – 1. kiszabadítás, 

megszabadítás, megmentés, 

2. felszabadítás, ~ orjudespäi 

felszabadítás a rabszolgaságból

pätai 276 pöluz 

päta|i (-jan, -jid) fn – vezető, irányító 

(személy), elooziden ~i 

a sors irányítója 

pätand (-an, -oid) fn – 1. rendelkezés, 

2. jegyzőkönyv, ~an 

allekirjutuz a jegyzőkönyv aláírása 

pä||tau|d’ (-din, -did) fn – nátha 

pä||te (-n, -id) fn – főút 

pä||tegend (-an, -oid) fn – alapfeladat 

pätnik (-on, -oid) fn – evezővilla, 

panda airod ~oihe az evezőket 

beilleszti az evezővillákba 

pä||toimita|i (-jan, -jid) fn – főszerkesztő 

pät|ta (-ab, -i) ige – határoz, elhatároz, 

meghatároz, határozatot 

hoz, ~ta äniden enambištol 

a szavazatok többségével 

hoz határozatot 

pättin (-an, -oid) fn – patkó, lópatkó 

pätu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. határozat, 

sudan ~sen mödhe 

bírósági határozat alapján, 2. 

meghatározás, logine ~z logikus 

meghatározás 

pä||vajehte|z (-sen, -st, -sid) fn 

– gyökeres változás 

pä||vera|i (-jan, -jid) fn – főkapu, 

főbejárat 

pök (-on, -oid) fn – has, pocak, 

bendő, täutta ~ tömi a hasát, 

tömi a bendőjét 

pök||butulk (-an, -oid) fn – öblösüveg, 

öblös palack 

pökoi (-n, -d) fn – (állati) gyomor, 

pacal 

pöl’gästoit|ta (-ab, -i) ige – 1. 

megijeszt, megrémít, ~ta last 

megijeszti a gyereket, 2. felriaszt, 

felijeszt, felver 

pöl’gästu|da (-b, -i) ige – megijed, 

megrémül, ~da koirad 

megijed a kutyától 

pöl’gästunu (-den, -t, -zid) mn 

– ijedt, rémült, ~ded lapsed 

ijedt gyerekek, ~zil sil’mil rémült 

szemekkel 

pöl’gästusiš hsz – ijedtségében, 

rémületében 

pöl’gästu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

ijedtség, rémület 

pöl’göitel|da (-eb, -i) ige – fenyeget, 

megfenyeget 

pöl’göitelu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– fenyegetés 

pöl’göiteluz||manitu|z (-sen, -st) 

fn – zsarolás 

pöl’göite|z (-sen, -st, -sid) fn – 

madárijesztő 

pölgöiti|m (-men, -nt, -mid) fn 

– madárijesztő 

pölusen||päli|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – párnahuzat 

pölu|z (-sen, -st, -sid) fn – párna, 

vánkos, magata ~sel párnán 

alszik, panda ~sen alle a 

párna alá tesz, pehmed ~ puha 

párna 

pölvasine 277 pördutamatomuz’ 

pölvasi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

len-, lenvászon-, lenből készült, 

~ne pühkim lenvászon 

abrosz 

pölv|az (-han, -ast, -hid) fn – 1. 

len, semeta ~ast lent vet, 2. 

lenvászon, lenanyag 

pölvaz||kang|az (-han, -ast, -hid) 

fn – lenszövet, lenvászon, lenanyag 

pölvaz||kuid (-un, -uid) fn – lenrost, 

lenszál 

pölvaz||ma (-n, -id) fn – lenföld 

pölvaz||pijo (-n, -id) fn – lenmarok, 

lennyaláb, lenkéve 

pölvaz||roiv|az (-han, -ast, -hid) 

fn – lennyaláb, lenkéve, lenköteg 

pölü (-n, -id) fn – por, pühkta ~ 

letörli a port, portöröl 

pölüka|z (-han, -st, -hid) mn – 

poros 

pölü||kert|eh (-hen, -eht) fn – porréteg 

pölün||imurič (-un, -uid) fn – porszívó 

(készülék) 

pölüst|ada (-ab, -i) ige – porzik, 

porol, felveri a port 

pölütoit|ta (-ab, -i) ige – poroz, 

beporoz (növénytan), ~ta kazvmusid 

beporozza a növényeket 

pölütu|z (-sen, -st) fn – porzás, 

beporzás 

pöläht|ada (-ab, -i) ige – felrepül, 

felröppen, felszáll, felemel- 

kedik, ~ada il’maha felrepül 

a levegőbe 

pöng (-en, -id) mn – domború, 

dülledt 

pöngelaz hsz – domborúan, kidomborítva, 

kidüllesztve 

pöngöt|ada (-ab, -i) ige – kidülleszt, 

kidomborít, ~ada vacad 

kidülleszti a hasát 

pördand (-an, -oid) fn – visszajuttatás, 

visszaadás, visszatérítés, 

rahan ~ a pénz visszatérítése 

pör|de (-tken, -det, -tkid) fn – 

vízforgó, forgó, örvény 

pördja|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

1. szélforgó (játék), 2. szélkakas 

pördmatomikš hsz – visszavonhatatlanul, 

megmásíthatatlanul, 

jóvátehetetlenül 

pördut|ada (-ab, -i) ige – 1. 

visszafordít, 2. visszaad, viszszajuttat, 

visszatérít, megad, 

~ada velgoid visszaadja a kölcsönt 

pördutamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – visszafordíthatatlan, megfordíthatatlan, 

irreverzibilis, 

~mad processad visszafordíthatatlan 

folyamatok, irreverzibilis 

folyamatok 

pördutamatomu|z’ (-den, -t) fn 

– visszafordíthatatlanság, elon 

~z’ az élet visszafordíthatatlansága

pördutez 278 pövu 

pördute|z (-sen, -st, -sid) fn – 

visszatérés, ~z kodihe hazatérés 

pörk (-an, -id) fn – fúró (szerszám) 

pör|ttas (-dase, -dihe) vh ige – 

1. visszafordul, 2. visszatér, 

visszajön, visszamegy, visszaér, 

~tas kodihe hazatér, ~tas 

teravasa gyorsan visszatér 

pöru||boba|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – búgócsiga (játék) 

pöru|da (-b, -i) ige – cirkulál, 

körforgást végez, köröz, körbejár 

pörui||lendi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – helikopter, leta ~mel helikopterrel 

repül 

pöruka|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– kotlett 

pörund (-an, -oid) fn – 1. forgás, 

dengoiden ~ a pénz for- 

gása, 2. forgalom, dengoiden 

~ pénzforgalom, 3. cirkuláció, 

körforgás 

pörut|ada (-ab, -i) ige – forgat, 

~ada sil’mid forgatja a szemét 

pöud (-on, -oid) fn – 1. mező, 

2. föld, szántóföld 

pöud||hi|r’ (-ren, -r’t, -rid) fn – 

mezei egér 

pöud||pü (-n, -id) fn – fogoly 

(madár) 

pöud||rad (-on, -oid) fn – mezei 

munka, agrármunka 

pöud||tedo (-n) fn – agrártudomány, 

mezőgazdaság-tudomány 

pöud||tedo||me|z’ (-hen, -st, -hid) 

fn – mezőgazdász, agrárszakember, 

opetas ~heks mezőgazdásznak 

tanul 

pövu (-n, -id) fn – bunda, uz’ ~ 

új bunda 

raba 279 radišt 

raba (-n) fn – zacc, üledék 

raccast|ada (-ab, -i) ige – lovagol 

raccasta|i (-jan, -jid) fn – lovas 

raccastami|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– lovaglás, lovastúra 

raccil hsz – lovon, lóháton, ajada 

~ lóháton közlekedik, lovon 

jár 

rad (-on, -oid) fn – 1. munka, dolog, 

tennivaló, käziduda ~ho, 

tartta ~ho hozzáfog a munkához, 

nekikezd a munkának, 

belefog a munkába, mända 

~ole munkába jár, munkába 

megy, oigeta ~ elvégzi a munkát, 

2. elfoglaltság, armaz ~ 

kedves elfoglaltság, 3. hivatás 

◊ Ezmäi rad, eskai vänd! Előbb 

a munka, azután a játék! Rad 

mehen čomitab. A munka nemesít. 

(A munka széppé teszi 

az embert.) 

rada|i (-jan, -jid) mn – dolgozó, 

tevékenykedő 

rad||aig (-an, -oid) fn – munkaidő 

radand||aig (-an) fn – üzemidő 

radatoitand (-an) fn – üzembentartás, 

üzemeltetés 

radatoit|ta (-ab, -i) ige – üzembentart, 

üzemeltet 

rad||birž (-an, -oid) fn – munkabörze, 

munkahelybörze 

R 

rad||erištu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. szakma, 2. üzemág, munkaágazat 

rad||honu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

műhely 

radiaci|i (-jan) fn – sugárzás, 

~jan mär a sugárzás szintje, 

a sugárzás mértéke 

radiator (-an, -oid) fn – radiátor, 

fűtőtest 

rad||igä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– munkaképes korú 

radio (-n) fn – rádió 

radio||kesku|z (-sen, -st, -sid) fn 

– rádióállomás 

radion||kundli|i (-jan, -joid) fn – 

rádióhallgató (személy) 

radio||pagin (-an, -oid) fn – rádióbeszéd 

radio||pagištoitu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – rádióinterjú 

radio||pagiži|m (-men, -nt, -mid) 

fn – rádiótelefon 

radio||starinoičend (-an) fn – rádióközvetítés 

radio||verk (-on, -oid) fn – rádióhálózat 

radio||ühtenzoitu|z (-sen, -st) fn 

– rádióösszeköttetés, rádiókapcsolat 

radišt (-on, -oid) fn – 1. üzem, 

2. vállalat, ühthine ~ közös 

vállalat

adkalu 280 radrahatulo 

rad||kalu (-n, -id) fn – munkaeszköz, 

szerszám 

rad||käsk (-ön, -öid) fn – munkarendelet 

rad||laud (-an, -oid) fn – dolgozóasztal, 

munkaasztal 

rad||maht (-on) fn – 1. végzettség, 

szakképzettség, 2. munkaképesség 

rad||maht||jago (-n, -id) fn – (munka)besorolás 

rad||mahto|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – munkaképes, ~ižes igäs 

munkaképes életkorban 

rad||maht||tehnikum (-an, -oid) 

fn – szakiskola, szakközépiskola, 

szaktechnikum 

rad||matk (-an, -oid) fn – (munka)kiküldetés 

rad||mär (-an, -id) fn – elfoglaltság, 

munkaterhelés, munkamennyiség 

radnik (-an, -oid) fn – dolgozó, 

munkás 

radnik||kund (-an, -id) fn – 1. 

munkáskollektíva, 2. káderállomány, 

személyzet, ~an erišt 

káderosztály, személyzeti osztály 

radoka|z (-han, -st, -hid) mn – 

alapos, gondos 

radon||anda|i (-jan, -jid) fn – a 

munkaadó 

radon||heitänd (-an, -oid) fn – 

sztrájk, munkabeszüntetés, tedotada 

~as sztrájkot hirdet, 

ühtneda ~aha sztrájkban vesz 

részt 

radon||holituz||kesku|z (-sen, -st, 

-sid) fn – munkaügyi központ 

radon||löudand (-an) fn – munkaközvetítés 

radon||maht (-on, -oid) fn – ipar, 

mesterség, szakma, sauvojan 

~ ács mesterség, sepän ~ kovács 

mesterség 

radon||navedi|i (-jan, -joid) mn 

– munkaszerető, ~i ristit munkaszerető 

ember 

radon||navedind (-an) fn – munkaszeretet 

radon||väg|i (-en) fn – 1. munkaképesség, 

teljesítőképesség, 

kadotada ~i elveszti a munkaképességét, 

2. munkateljesítmény, 

korged ~i magas munkateljesítmény 

radon||vägi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– munkaképes, ~ižes igäs munkaképes 

életkorban 

radoto|i (-man, -nt, -mid) fn – 

munkanélküli (személy), ~iden 

lugumär a munkanélküliek 

száma 

radotomu|z’ (-den, -t) fn – munkanélküliség 

rad||pauk (-an, -oid) fn – munkabér, 

munkadíj 

rad||päiv (-än, -id) fn – munkanap 

rad||raha||tulo (-n, -oid) fn – munkajövedelem 

radsija 281 rahoitada 

rad||sij|a (-an, -oid) fn – állás, álláshely, 

(betöltött) hivatal 

rad||sob|ad (-id) tsz fn – munkaruha 

rad||stol (-an, -id) fn – dolgozóasztal, 

munkaasztal 

rad||vo|ded (-zid) tsz fn – munkaévek, 

munkában töltött évek, 

szolgálati idő 

rag (-an, -oid) fn – vessző, pálca, 

bot 

ragend (-on, -oid) fn – bödön, 

kanna 

ragišt|ada (-ab, -i) ige – jég esik, 

ver a jég 

rag|iž (-hen, -išt, -hid) fn – jégeső, 

jégverés, järed ~iž nagyszemű 

jégeső 

ragni|das (-še, -he) vh ige – 

megtorpan, visszariad, viszszahőköl, 

visszahátrál, meghátrál 

rah|a (-an, -oid) fn – pénz, hen 

~a aprópénz, olda ~ata pénz 

nélkül van 

raha||abutami|ne (-žen, -št) fn – 

biztosítás (pénzintézeti) 

raha||lahj (-an, -oid) fn – prémium 

rahanik (an, -oid) fn – pénztáros 

rahan||pido (-n, -id) fn – kiadás, 

költség 

rahan||sirdäli|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – készpénzmentes, ~ne maksand 

készpénzmentes elszámolás 

raha||oigendu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – pénzátutalás 

raha||rajadu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– pénzsikkasztás 

raha||znam (-an, -oid) fn – pénzjel 

raha||tug|i (-en, -id) fn – anyagi 

támogatás, pénzbeni támogatás 

raha||tulo (-n, -id) fn – jövedelem 

raha||tulo|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– jövedelmi, jövedelem- 

raha||vajehte|z (-sen, -st, -sid) fn 

– pénzreform 

raha||var|a (-an, -oid) fn – pénzforrás, 

pénzkészlet 

rahk|iž I. (-hen, -išt, -hid) fn – a 

lóhám rúdtartó szíja 

rahk|iž II. (-hen, -išt, -hid) mn – 

nehéz, súlyos, ~iž aig nehéz 

idő, súlyos idő, ~iž rad nehéz 

munka 

rahn|da (-ob, -oi) ige – arat, ~da 

nižud búzát arat 

rahnmi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

aratás, ~žen aigan aratás idején, 

aratási időben 

rahnmiž||aig (-an, -oid) fn – aratási 

idő 

rahnmiž||kombain (-an, -oid) fn 

– aratógép, aratókombájn 

rahno|i (-jan, -jid) fn – arató 

(munkás) 

rahoit|ada (-ab, -i) ige – szponzorál, 

pénzel, finanszíroz

ahoitai 282 rahvazkundanvastaine 

rahoita|i (-jan, -jid) fn – szponzor, 

~jiden abu szponzori segítség 

rahoitu|z (-sen, - st) fn – szponzorálás, 

pénzelés, finanszírozás 

raht||latk (-an, -oid) fn – túrófelfújt 

raht||maid (-on, -oid) fn – tejsavó 

raht|od (-oid) tsz fn – túró, magukahad 

~od finom túró, ízes 

túró 

rahvahaka|z (-han, -st, -hid) mn 

– népes, ~z ird népes utca 

rahvahali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– 1. emberi, ~žed varad emberi 

tartalékok, 2. népi, nemzeti, 

3. állampolgári, ~ne velg 

állampolgári kötelesség, 4. nemzetiségi 

~ne küzund nemzetiségi 

kérdés 

rahvahaližu|z’ (-den, -t) fn – népiesség, 

runotusen ~z’ a költészet 

népiessége 

rahvahan mn – népi, nemzeti 

rahvahan||hor (-an, -id) fn – népi 

kórus, népi dalárda, népdalkör, 

pávakör 

rahvahanik (-an, -oid) fn – állampolgár, 

venäman ~ orosz 

állampolgár 

rahvahan||kogo|d (-id) tsz fn – 

emberáradat 

rahvahan||libund (-an, -oid) fn 

– népfelkelés, felkelés 

rahvahan||muzik (-an) fn – népzene, 

népi zene 

rahvahan||pajo (-n, -id) fn – népdal 

rahvahan||sarn (-an, -oid) fn – 

népmese 

rahvahan||tihedu|z’ (-den, -t) fn 

– népsűrűség, harv ~z’ ritka 

népsűrűség 

rahvahan||vald (-an, -oid) fn – 

demokrácia 

rahvahan||vasta|ine (-ižen, -št, 

-ižid) mn – népellenes, nemzetellenes, 

~ine politik népellenes 

politika, ~ine pätuz népellenes 

döntés, nemzetellenes 

döntés 

rahvahato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– néptelen, elnéptelenedett, ~i 

külä néptelen falu, elnéptelenedett 

falu 

rahvahu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 

1. állampolgárság, 2. nemzetiség 

rahva|z (-han, -st, -hid) fn – 1. 

nép, nemzet, 2. népesség 

rahvaz||keske|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – nemzetközi, ~ižed kosketused 

nemzetközi kapcsolatok 

rahvaz||kogo (-n, -id) fn – néptömeg, 

tömeg 

rahvaz||kund (-an, -id) fn – 1. 

nemzet, 2. társadalom 

rahvaz||kundan||vasta|ine (-ižen, 

-št, -ižid) mn – 1. nemzetelle- 

rai 283 raškaita 

nes, 2. társadalomellenes, ~ižed 

tegod társadalomellenes cselekedetek 

ra|i (-jun) fn – a paradicsom, 

menny, mennyország 

raibak (-on, -oid) mn – hűs, 

hűvös, valadas ~ol vedel hűvös 

vízzel zuhanyozik 

raid (-an, -oid) fn – fűz, fűzfa 

raida|ine (-žen, -št, -žid) mn – 

fűz-, fűzfa-, fűzvesszőből készült 

raidišt (-on, -oid) fn – fűzfaliget, 

fűzerdő 

rai|kta (-gab, -goi) ige – szól, 

hangzik, cseng 

rain|iž (-hen, -išt, -hid) mn – 

hűs, hűvös, ~iž tullei hűs szellő 

raiž (-un, -uid) fn – nyomtáv 

rajadu|z (-sen, -st, -sid) fn – sikkasztás 

raja|ta (-dab, -zi) ige – 1. kerget, 

kikerget, elkerget, zavar, 

kizavar, elzavar, 2. eltékozol, 

elver, eldorbézol, ~ta dengoid 

pénzt elver, pénzt eltékozol, 

3. sikkaszt, elsikkaszt, elsinkófál 

rajon (-an, -oid) fn – kerület, 

körzet 

raket (-an, -oid) fn – rakéta, 

pästta ~ rakétát fellő, rakétát 

felbocsát 

raketan||kanda|i (-jan, -jid) fn 

– rakétahordozó (harcászat) 

ralli (-n) fn – autóverseny, rally, 

autóstúraverseny 

ram|a (-an, -oid) fn – 1. ráma, 

keret, 2. foglalat 

ramb (-an, -oid) mn – sánta, bicegős 

rambiču|z (-sen, -st, -sid) fn – 

sántítás, bicegés 

rambi|ta (-čeb, -či) ige – sántít, 

sántikál, biceg 

ramka|ta (-dab, -zi) ige – keretez, 

bekeretez, ~ta kuvad képet 

bekeretez 

rand (-an, -oid) fn – 1. part, 

partoldal, ujuda ~hapäi part 

felé úszik, 2. vidék, táj, verhad 

~ad idegen vidékek, idegen 

tájak 

randali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

parti 

randato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– parttalan 

rand||ird (-an, -oid) fn – rakpart 

randišt (-on) fn – partvidék, partmellék 

rand||pird (-an, -oid) fn – partvonal 

raritet (-an, -oid) fn – ritkaság, 

raritás 

rassa|l’ (-lin, -lid) fn – káposztalé 

rast|ta (-ab, -oi) ige – 1. marcangol, 

2. szétmarcangol, széttép, 

szétszaggat, ízekre szed 

raškai|ta (-dab, -ži) ige – kapar, 

odakapar, firkant, odafirkant

Raštvad 284 raudtesol’m 

Raštv|ad (-oid) tsz fn – karácsony 

razv (-an, -oid) fn – zsír, háj 

razvadu|da (-b, -i) ige – hízik, 

meghízik 

razvaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

1. zsíros, hájas, 2. hájas, kövér, 

hízott, ~z siga hízott 

disznó, kövér disznó 

razvdu|da (-b, -i) ige – elhízik, 

elhájasodik, megkövéredik 

razvdu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

elhízás, elhájasodás, megkövéredés, 

mokitas ~sespäi 

szenved az elhízástól 

razvu|z’ (-den, -t) fn – kövérje, 

lihan ~z’ a hús kövérje 

ra|ta (-dab, -doi) ige – 1. dolgozik, 

munkálkodik, 2. működik, 

3. megmunkál, megdolgoz, 

~ta mad megmunkálja 

a földet 

rat’k hsz – keresztül, között 

rat’k||aig (-an, -oid) fn – szünet, 

óraközi szünet 

ratkai|ta (-dab, -ži) ige – szakít, 

elszakít, leszakít, tép, eltép, letép 

ratkelmu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

szakadás, elszakadás, megszakadás, 

nitin ~z a fonal szakadása 

rat|keta (-teb, -si) ige – szakad, 

elszakad, leszakad 

raud (-an) fn – vas 

raud|ad (-oid) tsz fn – olló 

rauda|ine (-žen, -št, -žid) mn – 

vas-, vasból való 

raudaiž|ed (-id) tsz fn – kisolló, 

körömolló 

raudasi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

vasas, ~ne ma vasas talaj, ~ne 

vezi vasas víz 

raud||beton (-an) fn – vasbeton 

raud||nor (-an, -id) fn – acélzsinór, 

drótkötél 

raud||pal|a (-an, -oid) fn – vaslemez 

raud||pez|a (-an, -oid) fn – kalitka, 

kalicka, popugajan ~a 

papagájkalitka 

raud||ristik (-on, -oid) fn – vasrács, 

rács 

raud||sep (-än, -id) fn – vasesztergályos, 

esztergályos 

raud||somu|z (-sen, -st) fn – páncélzat 

raud||te (-n, -id) fn – vasút 

raud||te||azote|z (-sen, -st, -sid) 

fn – vasúti megálló(hely) 

raud||tehmu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– vasgyártmány 

raud||te||ladv (-an, -oid) fn – vasúti 

elágazás 

raud||te||lini|i (-jan, -joid) fn – 

vasútvonal 

raud||te||lämoi (-n, -d) fn – vasúti 

jelzőlámpa 

raud||te||radnik (-an, -oid) fn – 

vasúti munkás 

raud||te||raiž (-un, -uid) fn – vasúti 

nyomtáv 

raud||te||sol’m (-en, -id) fn – vasúti 

csomópont 

raudtestancii 285 redustada 

raud||te||stanci|i (-jan, -joid) fn 

– vasúti megálló 

raud||te||tarif (-an, -oid) fn – vasúti 

díjszabás, vasúti menetdíj 

raud||te||verk (-on, -oid) fn – vasúthálózat 

raud||te||vokzal (-an, -id) fn – 

vasútállomás, vasúti pályaudvar 

raud||te||ülü|z (-sen, -st, -sid) fn 

– vasúti töltés 

raud||vand|eh (-hen, -eht, -hid) 

fn – vaspánt, vasabroncs 

raud||vanuim (-en, -id) fn – vashuzal, 

vasdrót 

rauh (-an, -oid) fn – mirigy 

rauk (-an, -oid) fn – szegény pára, 

szegény teremtés 

ravak (-on, -oid) mn – éretlen 

ra|vaz (-uhan, -vast, -uhid) mn 

– éltes, élemedett, hajlottkorú, 

idősebb, ~uhad susedad 

éltes szomszédok, hajlottkorú 

szomszédok 

reagirui|da (-b, -) ige – reagál 

reakci|i (-jan, -joid) fn – reakció, 

allergine ~i allergiás reakció, 

elimišton ~i viluhu a 

szervezet reakciója a hidegre, 

pördui ~i megfordítható reakció, 

pördumatoi ~i nem 

megfordítható reakció, irreverzibilis 

reakció 

reaktor (-an, -oid) fn – reaktor 

rebi|ta (-neb, -ni) ige – szétszakad, 

elszakad 

rebit|ada (-ab, -i) ige – széttép, 

eltép, összetép, szétszakít, elszakít, 

~ada bumagad papírt 

összetép, ~ada kirješt levelet 

széttép 

rebitadud in – széttépett, eltépett, 

szétszakított, elszakított, 

~ kosketused elszakított kötelékek, 

széttépett kötelékek 

reboi (-n, -d) fn – róka, ~n jäl’ged 

rókanyomok, ~n nahk rókaprém, 

~n uru rókalyuk, rókavacok 

recept (-an, -oid) fn – recept, 

kirjutada ~an receptet kiállít, 

receptre felír 

redu (-n, -id) fn – 1. sár, iszap, 

2. piszok, kosz, mocsok, szutyok, 

szenny 

reduka|z (-han, -st, -hid) mn – 

1. sáros, ~z te sáros út, 2. 

piszkos, koszos, mocskos, 

szennyes, szutykos 

redu||ku (-n, -id) fn – október 

(sár hava) 

redu||kül’bend (-an, -oid) fn – 

iszapfürdő 

redu||majag (-an, -id) fn – szutyokmatyi, 

koszfészek (személy) 

redun||keradi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – szűrő(berendezés) 

redust|ada (-ab, -i) ige – szenynyez, 

beszennyez, összeszenynyez, 

bemocskol, bepiszkít, bekoszol, 

összekoszol, ~ada kä-

edustadas 286 rehed 

ded összekoszolja a kezét, bepiszkítja 

a kezét 

redust|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

szennyeződik, beszennyeződik, 

elszennyeződik, bemocskolódik, 

bepiszkolódik, bekoszolódik 

redustoitand (-an, -oid) fn – 

szennyezés, szennyeződés, elszennyeződés, 

ümbrišton ~ 

környezetszennyezés 

redustu|da (-b, -i) ige – összepiszkolódik, 

összekoszolódik, 

összemocskolódik, bepiszkolódik, 

bekoszolódik, bemocskolódik, 

beszennyeződik 

redu||žom (-an, -id) fn – 1. sártenger, 

2. kosztenger, mocsoktenger 

redu||tuk (-un, -uid) fn – szutyokmatyi, 

koszfészek (személy) 

redu||ve|zi (-den, -t, -zid) fn – 

mosogatóvíz 

redu||vodate|z (-sen, -st, -sid) fn 

– iszapáradat 

reform (-an, -id) fn – reform, 

agrarine ~ mezőgazdasági reform, 

agrárreform 

reg|a (-an, -oid) fn – nátha, takony 

reg|i (-en, -id) fn – 1. kocsi, szekér, 

2. szán, ajada ~el szánnal 

közlekedik, 3. egy szánynyi 

rakomány, egy szekérnyi 

rakomány 

regi||jono (-n, -id) fn – 1. szekéroszlop, 

szekérkaraván, 2. 

szánoszlop, szánkaraván 

region (-an, -oid) fn – régió, térség 

regionali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– regionális, térségi 

regi||sport (-an) fn – szánkósport 

registr (-an, -oid) fn – jegyzék, 

lajstrom, regiszter 

registraci|i (-jan, -joid) fn – regisztráció, 

jegyzékbe vétel, 

lajstromozás 

registriruind||kodi (-n, -d) fn – 

házasságkötő terem 

registr||nomer (-an, -oid) fn – 

jegyzékszám, lajstromszám, regiszterszám 

regi||voib|ud (-uid) tsz fn – szánkóverseny 

regress (-an) fn – regresszió, 

visszaesés, hanyatlás, visszafejlődés 

regressirui|da (-b, -) ige – viszszaesik, 

hanyatlik, visszafejlődik 

regularito|i (-man, -nt, -mid) mn 

– szabálytalan, rendszertelen 

regu|t (-den, -t, -zid) fn – szánkó, 

ródli, štarkta ~del szánkón 

csúszik, szánkózik 

rehed (-an, -oid) mn – friss, eleven, 

élénk, életerős, ~ hašk 

eleven lépés, ~ hein friss széna, 

~ mel’ friss elme 

reheduz’ 287 ribdä 

rehedu|z’ (-den, -t) fn – frisseség, 

elevenség, hengen ~z’ lelki 

frisseség, szellemi frisseség 

rehkaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. lökés, 2. kitörés, lämoimägen 

~z vulkánkitörés, tűzhányó 

kitörése 

rehkai|ta (-dab, -ži) ige – dob, 

hajít, vet 

rehk|ta (-ab, -i) ige – lök, meglök, 

taszít 

rehk|tas (-iše, -ihe) vh ige – lökdösődik 

rehti|l’ (-län, -lid) fn – serpenyő 

rehu|da (-b, -i) ige – heveskedik, 

indulatoskodik 

reig (-un, -uid) fn – 1. lyuk, luk, 

ličtas aidan ~us läbi átbújik 

a kerítéslyukon, täpäta ~ betömi 

a lyukat 2. lyuk a fogban, 

odvasság a fogban ◊ Elo 

meleta kuti puzu reigunke. 

Az élet értelem nélkül olyan, 

mint a lyukas kosár. 

reig||pird (-an, -oid) fn – szaggatott 

vonal 

reigu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

kukucskáló lyuk, kémlelő nyílás 

reiguka|z (-han, -st, -hid) mn – 

lyukas, lukas 

rekci|i (-jan, -joid) fn – vonzat, 

verboiden ~i az igék vonzata 

reklam (-an, -oid) fn – reklám, 

~an lühenduz reklámprospektus 

rekord (-an, -oid) fn – rekord, 

~oiden sabutuz rekorderedmény 

rektor (-an, -oid) fn – rektor, 

korgedškolan ~ főiskolai rektor, 

egyetemi rektor 

relativi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

vonatkozó (nyelvtan), ~žed pronominad 

vonatkozó névmások 

religi|i (-jan, -joid) fn – vallás 

reljef (-an, -oid) fn – relief 

rengast|ada (-ab, -i) ige – gyűrűz, 

meggyűrűz, ~ada linduid 

madarakat meggyűrűz 

rengastami|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– gyűrűzés, meggyűrűzés 

reng|az (-han, -ast, -hid) fn – 1. 

gyűrű, 2. karika 

rentgen|kuvadu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – röntgenfelvétel, röntgenkép 

rentgen||ladeh (-en, -t, -id) fn – 

röntgenkészülék 

repetici|i (-jan, -joid) fn – gyakorlás, 

próba (színház, zene) 

repetirui|da (-b, -) ige – gyakorol, 

próbál 

reputaci|i (-jan, -joid) fn – jó hírnév, 

köztisztelet 

resk (-an, -oid) mn – kovásztalan 

rezidenci|i (-jan, -joid) fn – rezidencia 

ret’k (-an, -oid) fn – retek 

rib|dä (-ib, -i) ige – tép, kitép, 

tépdes

ibu 288 rind 

ribu (-n, -id) fn – sallang, rojt, 

paik ~idenke rojtos (szélű) 

kendő 

ribu|d (-id) tsz fn – rojtozat, bojt 

rid|a (-an, -oid) fn – 1. csapda, 

kelepce, ~a linduile madárkelepce, 

panda ~a csapdát állít, 

putta ~aha kelepcébe kerül, 

2. pányva, lasszó, 3. kötekedés, 

cívódás, vita, viszály, 4. 

botrány, tehta ~ botrányt csap 

rida|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

egérfogó, panda ~ine hirile 

egérfogót tesz ki az egereknek 

ridega|ta (-ndeb, -nzi) ige – öszszeveszik 

vkivel, összekülönbözik 

vkivel 

ridelmata hsz – kétségtelenül, vitathatatlanul 

ridelmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– kétségtelen, vitathatatlan, elvitathatatlan, 

~mad tedod vitathatatlan 

ismeretek 

rid|elta (-leb, -li) ige – 1. vitatkozik, 

vitázik, 2. vitat, kétségbe 

von, 3. cirkuszol, botrányt 

okoz, ranadalíroz 

rigehti|da (-b, -) ige – siet, ~da 

kodihe siet haza 

rigehtoit|ta (-ab, -i) ige – siettet, 

sürget 

rigehtusi hsz – sietve, sietősen, 

astta ~ sietősen megy 

rigo (-n) fn – sietés, sietség 

rigo||aig (-an) fn – főidény, főszezon 

rigol hsz – sebtében, sebbel-lobbal, 

tehta ~ sebbel-lobbal tesz 

vmit 

rih (-en, -t, -id) fn – szárító, gabonaszárító 

rihm (-an, -oid) fn – 1. hurkolt 

zsinór, 2. hurkosvégű madárkelepce, 

parata ~ad kelepcét 

állít madaraknak, putta ~oihe 

kelepcébe kerül (madár) 

riič|ta (-ib, -i) ige – 1. levet, levesz, 

~ta pal’t leveszi a kabátot, 

~ta sobad ruhát levesz, 

levetkőzik, 2. lebont, leold 

riič|tas (-iže, -ihe) vh ige – levetkőzik 

riiže (-šken, -žet, -škid) fn – csípő 

riiže||lu (-n, -id) fn – csípőcsont 

rik (-in) fn – kén 

riko|i (-jan, -jid) fn – 1. gyilkos, 

2. gonosztevő, bűnöző 

rikond (-an, -oid ) fn – 1. ölés, 

gyilkolás, gyilkosság, 2. bűntény, 

bűntett, bűncselekmény, 

tehta ~ bűncselekményt követ 

el 

rikond||taho (-n, -id) fn – vágóhíd, 

mészárszék 

rikond||taht (-on) fn – merénylet 

rikond||vei|č (-čen, -št, -čid) fn – 

kard 

rik|ta (-ob, -oi) ige – megöl, leöl, 

meggyilkol, legyilkol, levág 

rind (-an, -oid) fn – 1. gallér, 

ruhanyak, saubata ~ begombolja 

a gallért, 2. ruhamell 

rindal 289 ripumuz’ 

rindal I. hsz – együtt, egy sorban, 

sorban, mellette 

rindal II. (gen) nu – vmivel, vkivel 

együtt, vmivel, vkivel egy 

sorban, vmi mellett, -nál, -nél 

rindale hsz – sorba, sorban, egy 

sorba, egy sorban, együttesen, 

együtt 

rindali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

szomszédos, határos, egymás 

melletti, ~žed mad határos 

országok, szomszédos országok 

rind|az (-han, -ast, -hid) fn – kebel, 

mell 

rindaz||lu (-n, -id) fn – kulcscsont, 

mellcsont, szegycsont 

rindat|ada (-ab, -i) ige – összevet, 

összehasonlít 

rindati hsz – vállvetve, sorban, 

egymás mellett, astta ~ sorban 

megy, sorban vonul 

rindatu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

egybevetés, összevetés, öszszehasonlítás, 

toziazjoiden ~z 

a tények egybevetése, 2. párhuzamosság, 

hasonlóság vkik, 

vmik között 

rindatuz||grammatik (-an, -oid) 

fn – összehasonlító nyelvtan 

rindhan||katu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – mellvért, pajzs 

rind||korman (-an, -oid) fn – 

felső zseb, mellzseb 

rind||kuv|a (-an, -id) fn – mellszobor 

rind||paik (-an, -oid) fn – nyakkendő, 

kirjav ~ színes nyakkendő, 

tarka nyakkendő 

rind||ripk|e (-en, -id) fn – bross 

rind||ripkeh (-en, -t, -id) fn – 

nyakék, nyaklánc, kuldaine ~ 

aranynyaklánc 

ripit|ada (-ab, -i) ige – kacsint, 

pislant, pislog, ~ada sil’mil 

pislog a szemeivel 

ripk|e (-en, -id) fn – akasztó, 

kampó 

ripmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– független, szuverén, szabad, 

~i mel’pido független vélemény, 

független nézet 

ripmatomu|z’ (-den, -t) fn – függetlenség, 

szuverenitás, szabadság, 

materialine ~z’ anyagi 

függetlenség, valdkundan ~z’ 

állami függetlenség, állami szuverenitás 

rips (-un, -uid) fn – szempilla 

rips||muju (-n, -id) fn – szempillafesték 

rip|ta (-ub, -ui) ige – függ, lóg, 

csüng, ~ta varnas a fogason 

lóg 

ripu|da (-b, -i) ige – függ vmitől, 

múlik vmin 

ripu|i (-jan, -jid) mn – 1. függő, 

lógó, ~i sild függőhíd, 2. vmitől 

függő, függésben lévő 

ripumu|z’ (-den, -t) fn – függés, 

függőség, putta ~dehe függésbe 

kerül

iputada 290 rižakaz 

riput|ada (-ab, -i) ige – akaszt, 

felakaszt, kiakaszt, lógat, függeszt, 

kifüggeszt, ~ada flagoid 

zászlókat kifüggeszt, ~ada 

pä lógatja a fejét, ~ada pövud 

varnha a bundát a fogasra 

akasztja, ~ada üleskät magasra 

akaszt 

rist (-an, -oid) fn – kereszt, kantta 

ičeze ~ad saját keresztjét 

hordozza 

ristat|ada (-ab, -i) ige – keresztez, 

keresztbe rak, ~ada jaugad 

keresztbe rakja a lábát 

ristati hsz – keresztbe, keresztben, 

panda ~ keresztbe tesz, 

keresztbe helyez 

risthaze hsz – keresztbe, keresztben, 

panda ~ keresztbe 

tesz, keresztbe helyez 

ristikoičend (-an) fn – vminek a 

keresztezése 

risti||mam (-an, -oid) fn – keresztanya 

rist||iž|a (-an, -oid) fn – keresztapa 

ristit (-un, -uid) fn – ember 

ristit||rod (-un, -uid) fn – emberfaj(ta), 

rassz, ~un alenzoitamine 

faji diszkrimináció 

ristit||rodu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – faji, rasszista 

ristitun mn – emberi, ~ än’ emberi 

hang 

rist||lu (-n, -id) fn – keresztcsont 

rist||lämoi (-n, -d) fn – kereszttűz 

rist||te (-n, -id) fn – kereszteződés, 

útkereszteződés, vastatas 

~tel a kereszteződésben találkozik 

rist|täs (-äse, -ihe) vh ige – keresztet 

vet 

riškot|ada (-ab, -i) ige – 1. leteker, 

letekercsel, legombolyít, 

legöngyöl, szétteker, szétgombolyít, 

szétgöngyöl, ~ada langan 

kerad legombolyítja a 

fonalgombolyagot, 2. kiold, leold, 

kibont, lebont, ~ada kasoid 

kibontja a copfokat 

riškotand (-an, -oid) fn – oldás, 

bontás 

rištan hsz – sokáig, ani ~ nagyon 

sokáig 

riž|a (-n, -oid) fn – 1. ösztön, 

mamoin ~a anyai ösztön, 

~oiden mödhe ösztön(ök) szerint, 

sündulina ~a veleszületett 

ösztön, 2. intuíció, 3. érzékelés, 

érzés, 4. előérzet, 5. 

szimat 

riž|ada (-ab, -oi) ige – 1. érzékel, 

érez, 2. előre érez, megérez, 

~ada sä megérzi az idő- 

(járás)t, 3. reagál vmire, 4. szimatol, 

5. látogat, meglátogat 

riža||elim|ed (-id) tsz fn – érzékszervek 

rižaka|z (-han, -st, -hid) mn – 1. 

érzelmes, érzelgős, szentimen- 

rižand 291 rohktuz’ 

tális, ~z taba érzelmes típus, 

szentimentális alkat, 2. érzékeny 

rižand (-an, -oid) fn – látogatás, 

meglátogatás, läžujiden ~an 

aig beteglátogatási idő 

rivi (-n, -d) fn – vonal, sor, ištutada 

pud ühthe ~he egy vonalba 

ülteti a fákat, ühtes ~š 

egy vonalban, egy sorban 

rivi||keskust (-an, -oid) fn – sorköz, 

sortáv 

rivi||palič (-an, -id) fn – polc 

rivi||po|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 

szárny (harcászat), hura ~l’ 

balszárny 

rivišt (-on, -oid) fn – nézőtér, lelátó, 

stadionan ~ a stadion lelátója 

robaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – zizegés, 

susogás, zúgás, zaj 

robaita (-dab, -ži) ige – zizeg, 

suhog, zúg 

robeh (-en, -t, -id) fn – háncskosár 

ročila|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn 

– svéd (személy) 

ročila|ine II. (-ižen, -št, -ižid) mn 

– svéd 

ročin mn – svéd, ~ kel’ a svéd 

nyelv 

ročkut|ada (-ab, -i) ige – csikorog, 

recseg, ropog 

ročkutu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

csikorgás, recsegés, ropogás, 

sormiden ~z az ujjak ropogása 

rod I. (-an, -id) fn – halszálka, 

szálka, kakastuda ~aha fulldoklik 

a (hal)szálkától 

rod II. (-un, -uid) fn – fajta, koiriden 

~ud kutyafajták 

rodaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

szálkás, ~z kala szálkás hal 

rod||kund (-an, -id) fn – család 

(állattan, növénytan), oraviden 

~ a mókusfélék családja 

rod||sugu (-n, -id) fn – faj, fajta, 

kazvmusiden ~d növényfajták, 

živatoiden ~d állatfajták, 

állatfajok 

roduka|z (-han, -st, -hid) mn – 

fajtiszta 

rogo (-n, -id) fn – nád, ongitada 

~iš a nád(as)ban horgászik 

rogo||sahar (-an) fn – nádcukor 

rohk (-un, -uid) mn – éretlen 

rohkaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

kísérlet, próba 

rohkai|ta (-dab, -ži) ige – megpróbál, 

megkísérel 

rohk|ed (-tan, -toid) mn – 1. bátor, 

merész, ~ed lendand merész 

pilóta, ~tad saldatad bátor 

katonák, 2. határozott 

rohkenzoit|ta (-ab, -i) ige – élénkít, 

felélénkít, serkent, felserkent 

rohktas hsz – 1. bátran, merészen, 

2. határozottan 

rohktu|z’ (-den, -t) fn – 1. merészség, 

bátorság, ozutada ~z’

ohl 292 rouhii 

bátorságot tanusít, 2. határozottság 

rohl (-an, -id) mn – 1. dús, buja, 

~ad tukad dús haj, 2. laza, ~ 

ma laza föld 

rohlenzoit|ta (-ab, -i) ige – 1. 

dúsít, teltté tesz, 2. lazít, fellazít, 

~ta pölused felrázza a 

párnákat 

rohlu|z’ (-den, -t) fn – 1. dússág, 

teltség, 2. lazaság 

roho (-n, -id) mn – agg, roskatag, 

~ uk agg apó, roskatag 

öregember 

rohtmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– határozatlan, ~mal kacegel 

határozatlan tekintettel 

rohtmatomu|z’ (-den, -t) fn – 

határozatlanság, ozutada ~z’ 

határozatlanságot tanusít 

roht|ta (-ib, -i) ige – mer, merészel, 

merészkedik, bátorkodik 

roimaht|ada (-ab, -i) ige – 1. 

ledől, leomlik, 2. lehuppan, 

lepottyan, lezuttyan 

rok (-on) fn – feketehimlő 

rokot|ada (-ab, -i) ige – olt, beolt, 

oltást végez, védőoltást végez 

rokote|z (-sen, -st, -sid) fn – oltás, 

védőoltás 

ro|l’ (-lin) fn – szerep 

roman (-an, -oid) fn – regény, 

pen’ ~ kisregény 

romanti|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

regényes, romantikus 

rong I. (-un, -uid) fn – halom, 

rakás, garmada 

-||rong II. (-un, -uid) öut – -halom, 

-rakás 

ropak (-on, -oid) mn – egyenetlen, 

hepehupás, ~ te egyenetlen 

út, hepehupás út 

ropakoika|z (-han, -st, -hid) mn 

– himlőhelyes 

ropsaht|ada (-ab, -i) ige – lecsapódik, 

elvágódik, földhöz 

csapódik 

rosk (-un, -uid) fn – porc 

rost|e (-ken, -et, -kid) fn – rozsda 

rosteka|z (-han, -st -hid) mn – 

rozsdás 

rosttu|da (-b, -i) ige – rozsdásodik, 

megrozsdásodik, berozsdásodik, 

elrozsdásodik, összerozsdásodik 

roz|a (-n, -id) fn – rózsa 

roza||kirb (-in, -id) fn – rózsacsokor 

rozgi|ta (-čeb, -či) ige – veszszőz, 

elvesszőz, pálcával elver 

rozme (-gen, -t, -gid) fn – rozsdás 

lepedék (vízfelületen) 

rozmeka|z (-han, -st, -hid) mn – 

rozsdás lepedékkel borított 

roug (-un) fn – fagyott föld, igähine 

~ örökké fagyott föld 

rouhi|da (-b, -) ige – rág, rágcsál, 

~da pähkmid mogyorót 

rágcsál 

rouhi|i (-jan, -joid) fn – rágcsáló 

(állat) 

rouhta 293 rung 

rouh|ta (-ib, -i) ige – darabol, 

feldarabol, zúz, szétzúz, morzsol, 

szétmorzsol, tör, széttör, 

~ta kivid követ tör 

rov|a (-an, -id) fn – árok, mélyedés 

rubeka|z (-han, -st, -hid) mn – 

ragyás, szemölcsös, ~z käzi 

szemölcsös kéz 

rub|i (-en, -id) fn – 1. ragya, 

szemölcs, 2. sebhely 

rubi||kibu (-n, -id) fn – fekélybetegség 

rubi||löc (-on, -oid) fn – varangy, 

varangyosbéka 

rubi||samb|a (-an, -oid) fn – varangy, 

varangyosbéka 

rubit|ada (-ab, -i) ige – felszakít, 

feltép 

rub|l’ (-l’an, -lid) fn – rubel, sada 

~l’ad száz rubel 

rubrik (-an, -oid) fn – rovat, lugendlehtesen 

uz’ ~ az újság 

új rovata 

ruga (-n) fn – gyanta, mézga 

rugihi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

rozsos, rozs-, rozsból készült, 

~ne jauh rozsliszt 

rugi|ž (-hen, -št, -hid) fn – rozs 

rugiž||boba|ine (-ižen, -št, ižid) 

fn – búzavirág, ~ižiden kirb 

búzavirágcsokor 

rugiž||leib (-än, -id) fn – rozskenyér 

rugiž||lind (-un, -uid) fn – haris 

(madár) 

rugiž||ol’g (-en, -id) fn – rozsszalma 

rugiž||pöud (-on, -oid) fn – rozsföld 

rugiž||snap (-un, -uid) fn – rozskéve 

rugiž||tähk (-an, -id) fn – rozskalász 

rujo||bak (-an, -oid) fn – szemétláda, 

szemetesvödör, szeméttartó, 

szeméttároló, hulladéktartó, 

hulladéktartály 

rujo|d (-id) tsz fn – szemét, hulladék, 

pühkta ~ összesöpri a 

szemetet 

rujo||hein (-än, -id) fn – gyom, 

gaz, dudva, kütkta ~id kigyomlálja 

a gazt 

rujo||hein||pen|zaz (-shan, -zast, 

-shid) fn – gyomnövényzet, gazrengeteg 

-||ruk (-an, -id) öut – szegény-, 

mez’~ szegényember, priha~ 

szegénylegény 

rukahtu|da (-b, -i) ige – megpirul 

ruka|ine (-ižen, -št, ižid) fn – 

pelenka 

rum|a (-an, -id) mn – 1. csúnya, 

nem szép, 2. csúnyára sikerült, 

rosszul sikerült 

rumas hsz – csúnyán, rosszul, 

tehta ~ csúnyán készít el vmit, 

rosszul készít el vmit 

rung (-on, -oid) fn – 1. törzs, 

test, čoma ~ szép test, lendimen 

~ a repülőgép törzse, me-

unged 294 rušta 

hen ~ az emberi test, az ember 

törzse, 2. váz, lampankatusen 

~ a lámpaernyő váza 

rung|ed (-id) tsz fn – pelyva 

rungišt (-on) fn – csontváz, ristitun 

~ emberi csontváz 

runo (-n, -id) fn – költemény, vers, 

otta ~ muštho kívülről megtanulja 

a verset 

runoelm (-an, -id) fn – elbeszélő 

költemény, hősköltemény, 

poéma 

runoili|i (-jan, -joid) fn – költő, 

poéta 

runo||kogomu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – versgyűjtemény, versantológia, 

gyűjteményes verseskötet 

runo||sarn (-an, -oid) fn – verses 

mese, tanmese 

runotu|z (-sen, -st) fn – költészet, 

lirine ~z lírai költészet 

rupišt|ada (-ab, -i) ige – ráncol 

összeráncol, ~ada ocad ráncolja 

a homlokát 

rupištu|da (-b, -i) ige – megráncosodik, 

aszottá válik, megaszik, 

összeaszik 

rupištunu (-den, -t, -zid) mn – 

ráncos, redőzött, aszott, megaszott, 

összeaszott, ~ded jablokad 

aszott almák 

rus|ked (-ktan, -ktoid) mn – vörös, 

piros, ~ jur’ cékla, ~ktad 

pertiden katused vörös háztetők 

rusked||jur’||salat (-an, -oid) fn 

– céklasaláta 

rusk|eta (-neb, -ni) ige – 1. vörösödik, 

pirosodik, megvörösödik, 

megpirosodik 

ruskič (-un) fn – kanyaró, läžuda 

~us megbetegszik kanyaróban 

ruskištu|da (-b, -i) ige – kipirul, 

kivörösödik 

ruskn|eda (-eb, -i) ige – kivörösödik, 

kipirul 

rusko|ta (-neb, -ni) ige – elvörösödik, 

elpirul, ~ta huiktaspäi 

elpirul a szégyentől, szégyenében 

elpirul 

ruskota|da (-b, -i) ige – vöröslik, 

piroslik, pirul 

rusktu|z’ (-den, -t) fn – vörösség, 

pirosság 

rusttahk (-on, -oid) mn – vöröses, 

vörhenyes, pirosas, ~ ehtzor’a 

vörhenyes alkonypír, ~ 

kangaz vöröses szövet, pirosas 

szövet 

rušind (-an, -oid) fn – vetkőztetés, 

vetkőzés 

ruš|ta (-ib, -i) ige – 1. bont, kibont, 

szétbont, old, kiold, ~ta 

käded kiszabadítja a kezét, 

~ta paik kibontja a kendőt, 

~ta sol’m kioldja a csomót, 2. 

levesz, levet (ruhadarabot), ~ta 

pal’t leveszi a kabátot, 3. levetkőztet, 

~ta laps’ levetkőzteti 

a gyereket 

ruštas 295 röstai 

ruš|tas (-iše, -ihe) vh ige – levetkőzik 

ruzahk (-on, -oid) mn – vöröses, 

vörhenyes, pirosas 

ruz|a (-an, -id) mn – rózsás, rózsaszín, 

rózsaszínű 

ruzav (-an, -id) mn – vörhenyes, 

rőt, sárgásvörös, barnásvörös, 

~ad hibused vörös haj, rőt haj 

ruza||veri|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– gesztenyebarna 

ruzu (-n, -id) fn – rongy 

ruzu|d (-id) tsz fn – limlom, kacat, 

ócskaság 

rut (-in) fn – lőpor 

rüg|da (-ib, -i) ige – köhög 

rügi|ž (-hen, -št) fn – köhögés, 

mokitas kovas ~hespäi durva 

köhögéstől szenved, éles köhögéssel 

gyötrődik 

rügiž||kibu (-n) fn – szamárköhögés 

räbed (-an, -oid) mn – törékeny, 

~ jä törékeny jég 

räc|in (-nän, -nid) fn – blúz, női ing 

räikäi|ta (-dab, -ži) ige – kitár, 

szélesre tár, ~ta uksen kitárja 

az ajtót 

räikälaze hsz – tárva-nyitva 

räk I. (-en) fn – 1. hő, 2. hőség, 

forróság, ~en aigan hőségben 

räk II. (-en) mn – forró, nagyon 

meleg, ~es kül’betiš forró fürdőben, 

~ed päived forró napok 

räkit|ada (-ab, -i) ige – megmelenget, 

felhevít (hőforrás) 

räkäs hsz – forrón, nagyon melegen 

rämegišt (-on, -oid) fn – lápvidék, 

mocsárvidék 

rä|n’ (-nän, -nid) mn – haragos, 

mérges, dühös, sanuda ~näl 

änel haragos hangon beszél 

ränd (-an, -id) fn – eső 

rändü|da (-b, -i) ige – haragszik, 

megharagszik 

rändüt|ada (-ab, -i) ige – megharagít 

ränäs hsz – haragosan, mérgesen, 

dühösen 

räpsai|ta (-dab, -ži) ige – rúg, 

megrúg 

räpus (-en, -t, -id) fn – törpemaréna 

(hal) 

räpäk (-on, -oid) mn – 1. csevegő, 

2. fecsegő, locsogó 

räpät|ada (-ab, -i) ige – 1. cseveg, 

2. fecseg, locsog 

räsnäk (-on, -oid) mn – hervadt, 

fonnyadt 

räst|ta (-ab, -i) ige – 1. kitép, kiszakít, 

kiránt, ~ta nagloid szögeket 

kiránt, 2. eltép, szétszakít 

räzin (-an, -oid) fn – gumi 

räzäi|ta (-dab, -ži) ige – nyikorog, 

recseg, ropog, csikorog 

räust|az (-han, -ast, -hid) fn – 

előtető 

räväi|ta (-dab, -ži) ige – bőg, bömböl, 

nagyon sír 

röhk|ta (-ib, -i) ige – röfög 

rösta|i (-jan, -jid) fn – rabló

östta 296 röunväged 

röst|ta (-ab, -i) ige – rabol, elrabol, 

kirabol 

röun (-an, -id) fn – 1. határ, 

vminek a határa, ~hasai egy 

határig, valdkundan ~ államhatár, 

2. vminek a széle, vminek 

a pereme, laučan ~ a pad 

széle, 3. (kint) a határ, 4. határterület 

röunat|ada (-ab, -i) ige – határol, 

behatárol, lehatárol, korlátoz, 

lezár 

röunatadud in – lehatárolt, korlátozott, 

~ varad korlátozott 

anyagi eszközök 

röunato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

1. határtalan, határ nélküli, végtelen, 

2. nyílt, tág (tér), ~mad 

nitud tág mezők, nyílt mezők 

röunatu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

lehatárolás, korlátozás, lezárás, 

ten ~z útlezárás 

röun||väg|ed (-id) tsz fn – határőrcsapatok, 

határőr-alakulatok 

saamelaine 297 sadas 

saamela|ine I. (-ižen, -št, -žid) 

fn – lapp (személy) 

saamela|ine II. (-ižen, -št, -žid) 

mn – lapp 

saamen mn – lapp, ~ kel’ a lapp 

nyelv 

sabi|ta (-čeb, -či) ige – fésül, kifésül, 

~ta vill gyapjút fésül 

sabr (-an, -oid) fn – rakás, kupac, 

halom, boglya 

sabust|ada (-ab, -i) ige – 1. elér, 

2. kivesz, elővesz, 3. behoz, 

~ada kadotadud aig behozza 

az elvesztett időt 

sabustamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – elérhetetlen, ~i taht elérhetetlen 

vágy 

sabustu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

vminek az elérése, 2. eredmény, 

vívmány 

sabut|ada (-ab, -i) ige – 1. utolér, 

elér, beér vkit, ~ada matkas 

utolér az úton, beér az 

úton, 2. talál, megtalál, ~ada 

kodiš otthon talál, 3. üldöz, 

kerget, hajszol, űz 

sabutand (-an, -oid) fn – hajsza, 

üldözés 

sabutu|sed (-sid) tsz fn – eredmény, 

siker 

sabutu|z (-sen, -st) fn – eredmény, 

siker 

sad (-un, -uid) fn – kert 

S 

sa|da I. (-b, -i) ige – 1. elér, kivív, 

megtalál, megszerez, szerez, 

megkap, kap, ~da hüvid 

satusid jó eredményeket ér el, 

~da küzundan pätust megtalálja 

a kérdés megoldását, 2. 

felhoz, felszínre hoz, elkap, kiszed, 

kifog, kitermel, ~da äi 

kalad sok halat kifog, 3. keres, 

megkeres vmennyit, ~da 

dengoid pénzt keres, 3. elsajátít, 

megszerez, ~da radmaht 

elsajátítja a szakmát, szakmát 

szerez ◊ Nutai koir jänišad ei 

sa. Ugatós kutya nem fog 

nyulat. 

sa|da II. (-b, -i) ige – szabad 

(vmit tenni), ~b szabad, ei ~ 

nem szabad 

sad|a III. (-an, -oid) szn – száz, 

kaks’ ~ad grammad kétszáz 

gramm, ~a saldatad száz katona, 

~a vot száz év 

sad|ada (-ab, -oi) ige – esik (csapadék), 

lunt ~ab esik a hó, 

havazik, ragišt ~ab jég esik, 

jégeső esik 

sadande|z (-sen, -st, -sid) szn – 

század 

sadan|z’ (-den, -t, -zid) szn – századik 

sa|das (-se, -ihe) vh ige – eljut, 

~das mechasai eljut az erdőig

sadbabarm 298 saldatsatai 

sad||babarm (-on, -oid) fn – (kerti) 

málna 

sadeg|ed (-id) tsz fn – csapadék, 

sur’ ~iden mär nagy csapadékmennyiség 

sad||mado (-n, -id) fn – (kerti) 

sikló 

sad||manzika|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – (kerti) eper, kerata ~št 

epret szed 

sad||tehu|t (-den, -t, -zid) fn – 

kerti út, kerti utacska, kerti 

ösvény 

sadun||holita|i (-jan, -jid) fn – 

kertész 

sagarm (-on, -oid) fn – vidra, 

~on peza vidrafészek, vidravacok 

saged (-an, -oid) mn – sűrű, ~ 

kaš, ~ pudr sűrű kása 

sagedan hsz – sűrűn, gyakran 

sagenzoiti|m (-men, -nt, -mid) fn 

– sűrítőkészülék 

sagenzoit|ta (-ab, -i) ige – sűrít, 

besűrít, összesűrít 

sagenzoitu|z (-sen, -st) fn – sűrítés, 

besűrítés, összesűrítés 

sagenzoituz||aineh (-en, -t, -id) 

fn – sűrítés, besűrítés, összesűrítés 

sagenzu|da (-b, -i) ige – sűrűsödik, 

besűrűsödik, megsűrűsödik, 

összesűrűsödik 

sagidu|da (-b, -i) ige – sűrűsödik, 

besűrűsödik, megsűrűsödik, 

összesűrűsödik 

sagu|d (-den, -t, -zid) fn – sajt, 

lujas magukaz ~d nagyon finom 

sajt, nagyon ízletes sajt 

sagu||maid (-on, -oid) fn – sűrített 

tej 

sagunik (-an, -oid) fn – túrós táska 

(sütemény) 

sahar (-an) fn – cukor, čai ~anke 

tea cukorral, joda čajud ~anke 

cukorral issza a teát 

sahar||asti|i (-jan, -joid) fn – cukortartó 

(edény) 

sahardu|da (-b, -i) ige – cukroz, 

megcukroz 

sahar||jauh (-on) fn – porcukor 

sahar||pesk (-on) fn – kristálycukor 

sahar||rogo (-n, -id) fn – cukornád 

sa|i (-jan, -jid) fn – esküvő, lakodalom 

saiv|ar’ (-ren, -ar’t, -rid) fn – serke, 

tetűpete 

sak (-un, -uid) fn – kosztümkabát 

salat (-an, -oid) fn – saláta, ~ 

jur’kazvmusišpäi zöldségsaláta 

salat||stauc (-an, -oid) fn – salátástál 

saldat (-an, -oid) fn – katona, rohked 

~ bátor katona 

saldat||baz (-an, -oid) fn – katonai 

bázis 

saldat||sata|i (-jan, -jid) fn – katonai 

konvoj védőkísérete 

saldatsobišt 299 sana 

saldat||sobišt (-on, -oid) fn – katonai 

egyenruha, uniformis 

sališta|da (-b, -i) ige – zsákmányol, 

elejt, megfog, kifog 

salištand (-an, -oid) fn – zsákmányolás, 

elejtés, fogás 

salištu|da (-b, -i) ige – érik, beérik, 

megérik 

salištu|z (-sen, -st, -sid) fn – érés, 

beérés, megérés 

sal|iž (-hen, -išt, -hid) fn – zsákmány, 

fogás 

sal’m (-en, -id) fn – szoros, tengerszoros 

sal’ut (-an, -oid) fn – 1. tűzijáték, 

2. díszsortűz 

sam|al (-lon, -loid) fn – moha 

samaldu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

villám 

samal||so (-n, -id) fn – mohlepte 

ingovány 

sambu|da (-b, -i) ige – 1. kialszik, 

elalszik, kihuny, elhamvad 

(tűz, fény), 2. elhal 

(hang) 

sambund (-an, -oid) fn – kialvás, 

kihunyás, elhamvadás 

sambunu (-den, -t, -zid) mn – 

kialudt, kihunyt, ~ leskuz kihunyt 

láng 

sambut|ada (-ab, -i) ige – 1. olt, 

elolt, leolt, kiolt, ~ada lamp 

lámpát olt, eloltja a lámpát, 

~ada lämoi leoltja a világítást, 

2. elfojt, elnyom, eltompít 

sambutand (-an, -oid) fn – oltás, 

eloltás, leoltás, kioltás 

sambuti|m (-men, -nt, -mid) fn 

– oltókészülék 

sami|ne (-žen, -št, -žid) fn – 1. 

nyereség, 2. nyeremény, ~ne 

loterejas nyeremény a lottón, 

lottónyeremény, 3. kitermelés 

samloka|z (-han, -st, -hid) mn – 

mohás, mohos, mohlepte, ~az 

mätaz mohos zsombék 

sam|pta (-bub, -bui) ige – 1. elveszik, 

2. eltűnik 

samvar (-an, -id) fn – szamovár, 

teafőző, joda čajud ~aspäi 

teát szamovárból iszik 

san|a (-an, -oid) fn – szó, erazznamasižed 

~ad eltérő jelentésű 

szavak, heredad ~ad gyors 

szavak, kändlematomad ~ad 

ragozhatatlan szavak, libedkeližed 

~ad hízelgő szavak, otta 

~ad tagaze visszavonja a 

szavát, panda ~ad kirjamišton 

mödhe szavakat betűrendbe 

tesz, ~an znamoičend a szó 

jelentése, znamoičendal täuttud 

~ad jelentéssel telt szavak, 

tabata ~oiš megragad a 

szónál, leragad a szónál, tahtotomad 

~ad önkéntelen szavak, 

todesižed ~ad igaz szavak, 

toižil ~oil más szavakkal, 

vahv ~a erős szó, kemény szó, 

~an vajehnikform a szó szótári 

alakja, vähätarbhaižed ~ad

sanad 300 sanuda 

alig használt szavak, ~oiden 

vänd szójáték, väta ~oil játszik 

a szavakkal, üks’znamasine 

~a egyjelentésű szó ◊ Kelastajan 


A hazudós szavai semmibe 

sem kerülnek. Sinun sana 

da Jumalale korvha! Ami 

a szádon, az az Isten fülében! 

(A szavad Isten fülében!) Sanoid 

ei täudu. A szó elszáll. 

(A szavak nem merevednek 

meg.) 

san|ad (-oid) tsz fn – 1. beszéd, 

2. üzenet 

sanali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

szóbeli, szó-, ~ne kelenvänd 

szójáték 

sanan||kanda|i (-jan, -jid) fn – 

próféta 

sanan||sündund (-an) fn – etimológia, 

szófejtés 

sana||ozaidu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– szórejtvény 

sana||ristik (-on, -oid) fn – keresztrejtvény, 

ozaita ~ keresztrejtvényt 

megfejt 

sana||sana|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– szószerinti 

sanato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

szótlan, szó nélküli, ~i olii 

szótlan jelenlevő 

sanatori|i (-jan, -joid) fn – szanatórium 

sana||var|a (-an, -oid) fn – szókincs, 

szókészlet 

sanel|da (-eb, -i) ige – diktál, tollbamond 

sanelend||kirjute|z (-sen, -st, -sid) 

fn – tollbamondás, diktálás 

sanel|ta (-eb, -i) ige – diktál, tollbamond 

san|ged (-ktan, -ktoid) mn – 1. 

vastag, ~ged kirj vastag könyv, 

~ged vajehnik vastag szótár, 

2. kövér 

sanged||nahka|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – vastag bőrű 

sangerič (-un, -uid) fn – kövér, 

pocakos, potrohos (személy) 

sangištu|da (-b, -i) ige – 1. megvastagodik, 

2. hízik, meghízik, 

elhízik 

sangištu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

hízás, elhízás 

sanktu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 

vastagság, pun ~z’ a fa vastagsága 

santimetr (-an, -id) fn – centiméter 

sanu|da (-b, -i) ige – 1. mond, 

elmond, megmond, szól, szólal, 

megszólal, ~da ezile előre 

megmond, megjósol, ~da kohtha, 

~da vastha ellene beszél, 

ellentmond, ~da koukeroičusita 

célozgatások nélkül beszél, 

~da muhunke mosolyogva 

mond, ~da sarnoid meséket 

mond, ~da sil’mihe szemébe 

mond, 2. kifejezi magát, ~da 

ičeiž sanoil saját szavaival fe- 

sanumatoi 301 satand 

jez ki vmit, ~da toivod kifejezi 

a kívánságát 

sanumato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– kimondhatatlan, kifejezhetetlen, 

~i holdund kimondhatatlan 

aggodalom, ~i ihastuz 

kimondhatatlan öröm, ~i opal 

kifejezhetetlen gyász 

sanund (-an, -oid) fn – mondat 

(nyelvtan) 

sanute|z (-sen, -st, -sid) fn – elbeszélés, 

novella 

sap (-in) fn – epe 

sap||burak (-on, -oid) fn – epehólyag 

sapekahašti hsz – epésen, pagišta 

~ epésen beszél 

sapeka|z (-han, -st, -hid) mn – 

epés, sanuda ~hid homaičusid 

epés megjegyzéseket tesz, 

~z taba epés természet, epés 

típus 

sapkoiden||ombli|i (-jan, -joid) 

fn – csizmadia 

sap||tehu|t (-den, -t, -zid) fn – epevezeték 

sap|ug (-kan, -koid) fn – csizma, 

panda ~kad jaugha csizmát 

vesz a lábára 

sapug||nagl (-an, -oid) fn – csizmaszög 

sapug||päli|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– csizmafej, csizmaorr 

sa|r’ (-ren, -r.t, -rid) fn – 1. sziget, 

2. liget 

sar|a (-an, -oid) fn – elágazás 

sara||kod|a (-an, -id) fn – árpa, 

szemárpa (gyógyászat) 

sarg (-an, -oid) fn – hasáb (nyomdászat), 

lehtesen ~ újsághasáb 

sarišt (-on, -oid) fn – szigetvilág, 

szigetcsoport 

sarn (-an, -oid) fn – mese, rahvahan 

~ népmese, sanuda ~oid 

meséket mond, mesél 

sarnali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

mesés, mesebeli, ~ne olii mesebeli 

lény 

sarnnik (-an, -oid) fn – 1. mesemondó, 

2. meseíró 

sarnoiči|i (-jan, -joid) fn – a mesélő 

(személy), narrátor 

sarnoi|ta (-čeb, -či) ige – mesél, 

elmesél 

sarn||süžet (-an, -oid) fn – mesetéma, 

mesemotívum, a mese 

tárgya 

sarv (-en, -id) fn – szarv 

sarvika|z (-han, -st, -hid) mn – 

szarvas, szarvakkal rendelkező 

sarvu|t (-den, -t, -zid) fn – cumi, 

cucli 

sat (-on, -oid) fn – boglya, kazal, 

panda heinäd ~oihe a szénát 

boglyába rakja, a szénát 

kazalba rakja 

sata|i (-jan, -jid) fn – kísérő, vezető 

(személy) 

satand (-an) fn – 1. kísérése vkinek, 

elkísérése vkinek, 2. menet, 

felvonulás

satandjouk 302 saudud 

satand||jouk (-un, -uid) fn – kíséret, 

védőkíséret, díszkíséret 

satat|ada (-ab, -i) ige – megrokkant, 

tönkre tesz, összezúz, megsebez, 

megsért 

satat|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

megrokkan, tönkre megy, öszszezúzódik, 

megsérül 

satate|z (-sen, -st, -sid) fn – trauma, 

megrokkanás, hengen ~z 

lelki trauma, sada ~z’ traumát 

kap, traumát szenved 

satatu|z (-sen, -st, -sid) fn – zúzódás, 

sérülés, seb 

satir (-an) fn – szatíra 

satiri|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

szatirikus 

sat|ta (-ab, -oi) ige – 1. vezet, elvezet, 

átvezet, visz, elvisz, átvisz, 

kísér, elkísér, átkísér, 2. 

kísér, kíséretet ad (zene), kísérő 

őrizetet ad 

satuseka|z (-han, -st, -hid) mn – 

gyümölcsöző, eredményes, termékeny, 

~z rad gyümölcsöző 

munka, termékeny munka 

satuseto|i (-man, -nt, -mid) mn 

– eredménytelen, ~mad paginad 

eredménytelen megbeszélések, 

eredménytelen tárgyalások 

satu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. eredmény, 

siker, 2. alkotás, mű, 3. 

termés 

satuz||pauk (-an, -id) fn – díj, honorárium 

saub (-an, -oid) fn – 1. tolózár, 

rigli, retesz, 2. fedő 

saubali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

zárt, csukott 

sau|bata (-ptab, -psi) ige – 1. 

csuk, becsuk, lecsuk, elcsuk, 

zár, bezár, lezár, elzár, ~bata 

luklole kulcsra zár, ~bata uks’ 

bezárja az ajtót, ~pta sil’mäd! 

csukd be a szemed! 2. kikapcsol, 

lekapcsol, ~ata televizor 

lekapcsolja a tévét, 3. elolt, 

leolt, 4. becsatol, begombol, 

~bata pal’t kabátot begombol, 

felöltőt begombol, 5. blokál, 

ostromzár alá vesz, körülzár, 

bekerít, 6. lokalizál, elszigetel 

saubatu|z (-sen, -st) fn – blokád, 

ostromzár, körülzárás, bekerítés 

sau|be (-pken, -bet, -pkid) fn – 

zárójel, kehkerad ~pked gömbölyű 

zárójelek 

saub||poiku|z (-sen, -st, -sid) fn 

– sorompó, raudten ~z vasúti 

sorompó 

saub||tavu (-n, -id) fn – zárt szótag 

sau|da (-vob, -voi) ige – 1. épít, 

felépít, megépít, 2. képez (nyelvtan), 

~da uz’ sana új szót képez 

saudud in – képzett (nyelvtan), 

verbaspäi ~ substantiv igéből 

képzett főnév 

saum 303 savuturu 

saum (-an, -oid) fn – 1. sarok, 

pertin ~ad a ház sarkai, 2. 

szög (mértan) 

sauma|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

zug, kis sarok, sarkocska 

sauman||jaga|i (-jan, -jid) fn – 

szögfelező (mértan), vedäda ~i 

meghúzza a szögfelezőt 

saumnik (-an, -oid) fn – derékszög 

saupkes hsz – elzárva, bezárva, 

pidäda ~ bezárva tart 

sauvat|ada (-ab, -i) ige – kasztrál, 

herél, kiherél, ~ada ižakažid 

kiheréli a kandúrt, kasztrálja 

a kandúrt 

sauvo|i (-jan, -jid) fn – ács, ~jan 

maht ácsszakma, ácsmesterség 

sauvond (-an, -oid) fn – 1. faépület 

készítése, gerendaépület 

ácsolása, 2. képzés, szóképzés 

(nyelvtan) sanoiden ~ 

szavak képzése 

sauvond||mec (-an, -oid) fn – épületfaerdő 

sauvond||rado|i (-jan, -jid) fn – 

építőmunkás 

sauvond||taho (-n, -id) fn – építmény, 

objektum 

sauvond||tarbhu|ded (-zid) tsz fn 

– építőanyag 

sauvond||venc (-an, -oid) fn – épületkoszorú 

sauvo|z (-sen, -st, -sid) fn – káva, 

kútkáva 

sauvotu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

épület, kümnežiruine ~z tízszintes 

épület (Magyarországon 

kilencemeletes épület) 

saveka|z (-han, -st, -sid) mn – 

agyagos 

savesi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

agyag-, agyagból készült 

sav|i (-en, -id) fn – agyag, peksta 

~ed agyagot gyúr, agyagot 

dagaszt 

savi||ma (-n, -id) fn – agyagtalaj, 

agyagos föld 

savi||pad|a (-an, -oid) fn – agyagfazék, 

agyagedény, agyagcserép, 

cserép 

savi||pohj (-an, -id) fn – agyagos 

meder, agyagos fenék, 

agyagtalapzat 

savi||ve|zi (-den, -t, -zid) fn – 

agyagos víz 

savu (-n, -id) fn – füst, saged ~ 

sűrű füst 

savuka|z (-han, -st, -hid) mn – 

1. füstölő, füstölgő, ~z kegaleh 

füstölgő parázs 

savukur|da (-ib, -i) ige – füstöl, 

felfüstöl, ~da kalad halat füstöl 

savust|ada (-ab, -oi) ige – füstöl, 

füstölög 

savustim (-men, -nt, -mid) fn – 

füstölő (készülék) 

savu||sumeg (-en) fn – szmog, 

füstköd 

savu||turu (-n, -id) fn – kémény

se 304 segoitada 

se I. (sen, sidä, niid) nm – ez, az, 

~ i nece ez is és az is ◊ Se om 

jo toine pagin! Ez már más 

beszéd! 

-||se II. öut – vala-, bár- (határozatlan 

és általános névmás képzőszócskája) 

seb|a (-an, -oid) fn – gallér, ruhanyak 

sebadu|z (-sen, -st, -sid) fn – ölelés, 

átölelés 

seba|ta (-dab, -zi) ige – ölel, átölel, 

megölel, átkarol, ~ata kaglas 

átkarolja a nyakát 

sebati hsz – átölelve, ölelkezve, 

ölelésben 

sebr (-an, -oid) fn – 1. társaság, 

egyesület, 2. együttes, pajo- 

da kargaiduz~ ének- és táncegyüttes, 

3. munkaközösség, 

közösség, 4. kör, csoport 

sebrakahu|z’ (-den, -t) fn – barátságosság 

sebraka|z (-han, -st, -hid) mn – 

barátságos, ~z kaceg barátságos 

tekintet 

sebrali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

baráti, ~žed tervhensanad baráti 

üdvözlet 

sebranik (-an, -oid) fn – 1. barát, 

barátnő, amuine ~ régi 

barát, egykori barát, laps’aigan 

~ gyermekkori barát, viritada 

~oid kohtački a barátokat 

egymás ellen hangolja, 

2. társ 

sebrast|ada (-ab, -i) ige – barátkozik 

sebrastu|da (-b, -i) ige – barátságot 

köt, összebarátkozik 

sebr||meli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– baráti, ~ne ma baráti ország, 

~žed kosketused baráti érintkezés, 

baráti kapcsolat 

sebru|z’ (-den, -t) fn – barátság, 

vahv ~z’ erős barátság, szilárd 

barátság 

sebruz||lidn (-an, -oid) fn – testvérváros, 

partnerváros 

seg|a (-an, -oid) fn – zavar, zavarás 

segl (-an, -oid) fn – szita, rosta, 

harv ~ ritka szita, paks ~ sűrű 

szita 

segloi|da (-b, -) ige – szitál, megszitál, 

átszitál, rostál, átrostál, 

megrostál, ~da jauhod lisztet 

szitál 

segloite|sed (-sid) tsz fn – pelyva, 

polyva, szecska, szitaalja, 

rostalja, järedad ~ed nagy 

szemű pelyva 

segoi|da (-b, -) ige – 1. eltéved, 

eltévelyedik, 2. összezavarodik, 

összekuszálódik, megkeveredik 

segoinu (-den, -t, -zid) mn – eltévedt, 

eltévelyedett, ~ded henged 

eltévelyedett lelkek 

segoit|ada (-ab, -i) ige – 1. kever, 

összekever, vegyít, öszszevegyít, 

~ada kaiken min- 

segoitadud 305 seižutada 

dent összekever, ~ada mujuid 

színeket összekever, festéket 

kever, 2. forral, felforral, 

főz, felfőz, ~ada čajud teát 

forral, teát főz 

segoitadud in – kevert, vegyes, 

~ mec vegyeserdő 

segoitami|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– keverék, mujuiden ~ne festékkeverék 

segoitoit|ta (-ab, -i) ige – öszszekuszál, 

összezavar, összekever, 

~ta jäl’ged összezavarja 

a nyomokat 

segoitu|da (-b, -i) ige – összekuszálódik, 

összezavarodik, öszszekeveredik 

segoitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

kavarodás, zavar, 2. keverék, 

3. koktél, 4. kenőcs, krém 

seib|az (-han, -ast, -hid) fn – karó, 

cövek, kis gerenda, ajada 

~az maha karót ver a földbe, 

karót üt a földbe 

seibaz||kod|a (-an, -id) fn – kunyhó 

seičem|e (-en, -id) szn – hét, nousta 

~ časud hét órakor ébred, 

hét órakor kel, ~ vot hét év 

seičeme||kümne (seičemenkümnen) 

szn – hetven 

seičemen|z’ (-den, -t, -zid) szn – 

hetedik, opetas ~des klassas 

hetedik osztályban tanul 

seičeme||sadad (seičemensadan) 

szn – hétszáz 

seičeme||tošt||kümne (seičementoštkümnen) 

szn – tizenhét 

seikh (-en, -id) fn – szár, nyél 

seikt|em (-men, -ent, -mid) fn – 

tincs, hajtincs 

sein (-än, -id) fn – fal, ajada 

nagl ~ha szöget üt a falba, 

pertin ~äd házfalak 

sein||čas|ud (-uid) fn – falióra 

sein||jändu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

romfal, rom, falomladék, omladék 

sein||keskust (-an, -oid) fn – közfal, 

válaszfal, elválasztó fal, tehta 

~ válaszfalat épít, válaszfalat 

emel 

sein||kuv|a (-an, -id) fn – falfestmény, 

freskó 

sein||lamp (-an, -oid) fn – falilámpa, 

falikar 

sein||süvendu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – falmélyedés, (fal)fülke 

sei|šta (-žub, -žui) ige – áll, ~šta 

ühtel jaugal egy lábon áll, féllábon 

áll 

sei|štas (-žuse, -žuihe) vh ige – 

1. feláll, ~štas sijalpäi feláll a 

helyéről, 2. ideáll, odaáll, 3. 

megáll 

seižuht|ada (-ab, -i) ige – álldogál, 

meg-megáll 

seižu|i (-jan, -jid) mn – kiegyensúlyozott, 

stabil, állandó, szilárd 

seižut|ada (-ab, -i) ige – megállít, 

leállít, elállít

seižutadas 306 sel’gtugi 

seižut|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

megáll, leáll, eláll 

seižutamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – szüntelen, szakadatlan, 

szünet nélküli, megszakítás nélküli 

seižute|z (-sen, -st, -sid) fn – megálló, 

megállóhely 

seižutu|z (-sen, -st, -sid) fn – megállás, 

leállás, ~z matkas megállás 

az úton 

seižutuz||polgi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – fékpedál 

sekci|i (-jan, -joid) fn – szekció, 

kel’tedon ~i nyelvtudományi 

szekció 

sekoi|da (-b, -) ige – töpreng, tűnődik, 

gondolkozik 

sekund (-an, -oid) fn – másodperc 

sel’g (-än, -id) fn – 1. hát (testrész), 

otta šaug ~hä zsákot a 

hátára vesz, 2. hát, hátság (domborzat) 

sel’g||aiv|od (-oid) tsz fn – hátsóagy 

sel’|ged (-ktan, -ktoid) mn – 1. 

világos, tiszta, érthető, ~ged 

paginlad érthető beszédmód, 

2. átlátszó, ~ged vezi átlátszó 

víz, tiszta víz 

sel’ged||sana|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – jól érthető, tisztán érthető, 

artikulált 

sel’genzoita|i I. (-jan, -jid) fn – 

kommentátor 

sel’genzoita|i II. (-jan, -jid) mn 

– magyarázó, magyarázkodó, 

~i kirjeine magyarázkodó levél 

sel’genzoitmato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – megmagyarázhatatlan 

sel’genzoit|ta (-ab, -i) ige – magyaráz, 

megmagyaráz, kommentál 

sel’genzoit|tas (-ase, -ihe) vh ige 

– kiderül 

sel’genzoitusita hsz – megmagyarázatlanul, 

magyarázat nélkül 

sel’genzoitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

megmagyarázás, magyarázat, 

kommentár, tarkkohtaine ~z 

részletes magyarázat 

sel’g|eta (-neb, -ni) ige – kiderül, 

kivilágosodik, kitisztul 

sel’geto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

zavaros 

sel’gin hsz – hátra, hátrafelé, hátrálva, 

vissza, visszafelé 

sel’git|ada (-ab, -i) ige – tisztít, 

megtisztít 

sel’g||rod (-an, -id) fn – 1. gerinc, 

hátgerinc, 2. (hegy)gerinc 

sel’g||rodan||rosk (-un, -uid) fn – 

csigolya, gerinccsigolya 

sel’g||rodato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – gerinctelen, ~mad živatad 

gerinctelen állatok 

sel’g||šaug (-un, -uid) fn – hátizsák, 

hátitáska 

sel’g||tug|i (-en, -id) fn – háttámla, 

támla, ištim ~enke tám- 

sel’gäl 307 sidetarbhed 

lás szék, ištim ~eta támla nélküli 

szék 

sel’gäl hsz – háton, hátán, venuda 

~ háton fekszik 

sel’gäle hsz – hát(á)ra, langeta 

~ hátára esik 

sel’ktas hsz – világosan, érthetően, 

tisztán 

sel’ktato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– zavaros, átláthatatlan, érthetetlen 

sel’ktu|z’ (-den, -t) fn – világosság, 

érthetőség 

sem|en (-nen, -ent, -nid) fn – mag, 

jablokan ~en almamag 

semenda|i (-jan, -jid) fn – (mag-) 

vető (személy) 

semend||ku (-n, -id) fn – május 

(vetés hava) 

semendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

vetés 

semenduz||aig (-an) fn – vetésidő 

semenduz||material (-an) fn – vetőanyag 

semen||jauga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – funiculus, (mag)köldökzsinór, 

a mag vékony tapadó 

nyele a magfalon (növénytan) 

semen||tarbh|ed (-id) tsz fn – vetőmag, 

vetőanyag 

seme|ta (-ndab, -nzi) ige – vet, 

elvet, bevet (földművelés) 

semetud in – bevetett, ~ pöud 

bevetett szántóföld 

se|n’ (-nen, -n’t, -nid) fn – gomba 

sen’||lač (-un, -uid) fn – gombás 

dézsa 

sentimentali|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – szentimentális, érzelgős, 

túlzottan érzelmes 

sen’||vihm (-an, -oid) fn – „veri 

az ördög a feleségét”, napsütés 

közbeni eső 

sep I. (-än, -id) fn – kovács, ~än 

tökalu kovácsszerszám 

sep II. (-än) fn – élesztő 

sera|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – rúd, 

gerenda 

sera|ta (-dab, -zi) ige – rudat esztergál, 

gerendát esztergál 

servirui|da (-b, -) ige – szervíroz, 

terít, megterít, tálal, feltálal 

sestrika|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– ribiszke, ribizli (piros) 

sever|z’ (-dan, -t, -zid) nm – enynyi, 

annyi 

sibit|ada (-ab, -i) ige – viszket 

sibite|z (-sen, -st) fn – viszketés 

sid’ hsz – 1. itt, 2. most, 3. azután, 

ezután 

sidaig hsz – ezidőben 

sideg (-en, -id) fn – kötés 

sideli|i I. (-jan, -jid) fn – hazug, 

hazudós (személy) 

sideli|i II. (-jan, -jid) mn – hazug, 

hazudós 

side||san|a (-an, -oid) fn – kötőszó 

(nyelvtan) 

side||tarbh|ed (-id) tsz fn – kötszer

sidoda 308 sija 

sid|oda I. (-ab, -i) ige – 1. köt, 

sző, 2. összeköt 

sido|da II. (-b, -i) ige – 1. hajlik, 

elhajlik, meghajlik, 2. öszszehúz, 

elhúz (mimika), 3. féltékenykedik 

sidomato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– összefüggéstelen, ~i pagin 

összefüggéstelen beszéd 

sidomi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

kötés, szőttes, szövés 

sidomu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

csipke 

sido||nahk (-an, -oid) fn – vékony 

bőr, hártya, membrán, 

korvan ~ dobhártya 

sidond (-an, -oid) fn – kötéskészítés, 

kötés, szövés 

sidond||negl (-an, -oid) fn – kötőtű, 

horgolótű 

sido||negl (-an, -oid) fn – kötőtű, 

horgolótű 

sido||telefon (-an, -oid) fn – kapcsolattartó 

telefon, kontakttelefon 

sid’-žo hsz – rögtön, azonnal, 

rögvest 

sig|a (-an, -oid) fn – sertés, disznó, 

razvakaz ~a zsíros sertés, kövér 

disznó 

siganik (-an, -oid) fn – sertésápoló, 

sertésgondozó, kanász 

sigan||lih|a (-an) fn – disznóhús, 

sertéshús 

siga||razv (-an) fn – disznózsír, 

sertészsír 

sigoiden||kazvata|i (-jan, -jid) fn 

– sertéstenyésztő (szakember) 

sigoiden||kazvatu|z (-sen, -st) fn 

– sertéstenyésztés 

sigä hsz – ott, ken ~ om? ki van 

ott? 

sigäla|ine I. (-žen, -št, -žid) mn 

– ottani 

sigäla|ine II. (-žen, -št, -žid) nm 

– az, amaz 

sigäna hsz – ott 

sigäpäi hsz – onnan, onnét, arról 

a helyről 

sihesai nm – addig 

sihla|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

csalán 

sihlo|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

szűrő (eszköz) 

sihloi|ta (-čeb, -či) ige – szűr, 

megszűr, ~ta maidod megszűri 

a tejet 

sij|a (-an, -oid) fn – 1. hely, kabahtada 

~alpäi felugrik a helyéről, 

likahtada ~alpäi elmozdul 

a helyéről, seištas ~alpäi 

feláll a helyéről, tarbhaižes 

~as a kellő helyen, toižele 

~ale másik helyre, vaskmaine 

~a ismeretlen hely, idegen 

hely, ühtel ~al egy helyen, 

2. fekhely, fekvőhely, ágy, 

kändeltas uneta ~al álmatlanul 

forgolódik az ágyban, kärauteldas 

~jal hánykolódik az 

ágyban, vereteldas ~jal heverészik 

az ágyon 

sijadamine 309 sil’mkop 

sijadami|ne (-žen, -št) fn – helyezés, 

elhelyezés, áthelyezés, 

telepítés, áttelepítés 

sijadu|da (-b, -i) ige – elhelyezkedik, 

áthelyeződik, áttelepül 

sijadu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

elhelyezés, behelyezés, betevés, 

berakás, 2. betét, letét, 3. 

befektetés 

sijaduz||taho (-n, -id) fn – parkolóhely, 

maksuline ~ fizető 

parkoló 

sija||havad (-on, -oid) fn – matrac 

sija||hurs|t’ (-tin, -tid) fn – lepedő 

sija||katu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

paplan, (ágy)takaró, läm’ ~z 

meleg paplan, magata ~seta 

paplan nélkül alszik 

sijali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 1. 

helyi, helybeli, ~ne rahvahan 

verod helyi néphagyományok, 

~ne voin helyi háború, 2. területi 

sija||pälu|ine (-žen, -št, -žid) fn 

– (ágy)takaró 

sijas (gen) nu – vminek a fejében, 

vminek ellentételezéséül, 

vmi helyett, vmi helyébe 

sija|ta (-dab, -zi) ige – 1. elhelyez, 

betesz, letesz, berak, lerak, 

2. befektet, ~ta surid rahoid 

nagy pénzt fektet be 

sijat|ada (-ab, -i) ige – elhelyez, 

rak, tesz 

sija|tas (-dase, -zihe) vh ige – 1. 

elhelyezkedik, 2. berendezkedik 

sikš nm – azért, ezért, amiatt, 

emiatt 

sild (-an, -oid) fn – híd, alaiči 

~as, ~an alaiči a híd alatt, ~ 

päliči joges híd a folyón át 

siled (-an, -oid) mn – sima, sík, 

~ kangaz sima szövet 

siledoit|ta (-ab, -i) ige – csiszol, 

lecsiszol, megcsiszol 

silit|ada (-ab, -i) ige – 1. simít, 

lesimít, 2. simogat, megsimogat, 

~ada kažid simogatja a 

macskát, 3. vasal, kivasal 

silitez||raud (-an, -oid) fn – vasaló 

(eszköz) 

silitu|z (-sen, -st) fn – 1. simogatás, 

2. vasalás 

silituz||laud (-an, -oid) fn – vasalódeszka 

sil’m (-än, -id) fn – szem (látószerv), 

hur ~ bal szem, iškta 

~il szemmel ver, mustad ~äd 

fekete szem(ek), oiged ~ jobb 

szem, saupta ~äd! umbišta 

~äd! csukd be a szemed! söda 

~il a szemével eszik ◊ Kroikoi 

ei koki sil’mid kroikoile. 

Holló a hollónak szemét ki 

nem vájja. 

sil’min||nägi|i (-jan, -joid) fn – 

szemtanú 

sil’m||kop (-an, -id) fn – szemgödör, 

szemüreg

sil’mlekar 310 sirdänd 

sil’m||leka|r’ (-rin, -rid) fn – szemész, 

szemorvos 

sil’m||muju|d (-id) tsz fn – a szem 

színe 

sil’m||munarič (-an, -id) fn – tükörtojás 

sil’m||nerv (-an, -oid) fn – szemideg 

sil’mä|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

1. rügy, rügyszem, 2. szem (kötés, 

horgolás), lugeda ~ižid 

számolja a szemeket 

sil’mäka|z (-han, -st, -hid) mn – 

nagy szemű, dülledt szemű 

silmäli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

buborékos, hólyagos 

sil’män||kar (-an, -oid) fn – szemgödör, 

szemüreg 

sil’män||leka|r’ (-rin, -rid) fn – 

szemorvos, szemész 

sil’män||pohj (-an, -id) fn – szemfenék 

sil’män||pälu|ižed (-ižid) tsz fn 

– szemhéj, katta ~ed kädel 

kézzel lezárja a szemhéját 

siloi nm – akkor 

silo|ine (-žen, -št, -žid) mn – akkori 

sim|a (-an, -oid) fn – horgászzsinór, 

horgászzsineg, damil 

simvol (-an, -oid) fn – szimbólum, 

jelkép 

sindai nm – téged 

sinei nm – neked, számodra, részedre 

sinik|od (-oid) tsz fn – bűzöslazac 

(hal) 

sini|ne (-žen, -št, -žid) mn – kék, 

~žed sil’mäd kék szemek 

sini||sil’mä|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – kékszemű 

sini||sil’mä|ižed (-ižid) tsz fn – 

árvácska (növény) 

siništu|da (-b, -i) ige – kéklik, kékül, 

kékell 

siniž||ma (-n, -id) fn – véraláfutás 

sini||vauv|az (-han, -ast, -hid) mn 

– kékesfehér, világoskék 

sinna hsz – oda ◊ Kaik om sinna 

i tänna. Rosszul áll a szénája. 

(Minden ide-oda van.) 

sinonim (-an, -id) fn – szinoníma, 

rokon értelmű szó 

sinteti|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

szintetikus 

sinun nm – tiéd, a te ...ad ◊ Sinun 

sana da Jumalale korvha! 

Ami a szádon, az az Isten 

fülében! (A szavad Isten fülében!) 

sinä (sinun, sindai) nm – te 

sirdel|ta (-eb, -i) ige – 1. mozdít, 

elmozdít, mozgat, 2. visz, 

odavisz, ~ta lähemba közelebb 

visz, ~ta sijalpäi sijale 

helyről helyre visz 

sird|eltas (-lese, -lihe) vh ige – 

közlekedik, halad 

sirdäht|ada (-ab, -i) ige – 1. 

mozdít, elmozdít, mozgat, 2. 

visz, odavisz 

sirdänd (-an, -oid) fn – 1. mozgás, 

mozdulás, arvoiden ~ az 

sirdändlamp 311 sobanomeraine 

árak mozgása, 2. haladás, 3. 

vonulás (csapatmozgás), 4. átömlesztés, 

veren ~ vérátömlesztés, 

5. átültetés (növényé) 

sirdänd||lamp (-an, -oid) fn – 

hordozható lámpa 

sirdänd||leikatu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – transzplantáció, szervátültetés 

sirdänik (-an, -oid) fn – áttelepülő, 

kivándorló, bevándorló, 

telepes 

sires I. hsz – mellette, ištta ~ 

mellette ül 

sires II. (gen) nu – mellett, -nál, 

-nél, iknan ~ ablak mellett 

sirespäi I. hsz – mellőle 

sirespäi II. (gen, allat) nu – vmi 

mellől, -tól, -től 

sireti hsz – egymás mellett 

sirhe I. hsz – mellé, hozzá 

sirhe II. (gen, allat) nu – vmi 

mellé, -hoz, -hez, -höz 

siriči I. (ines) esz – vmi mellett, 

vminek a közelében, -nál, -nél, 

~ joges a folyónál 

siriči II. (ines) nu – vmi mellett, 

vminek a közelében, -nál, -nél, 

školas ~ az iskola közelében, 

az iskola mellett 

sirp (-in, -id) fn – sarló, rahnda 

~il sarlóval arat 

sir|ta (-däb, -di) ige – 1. mozdít, 

elmozdít, 2. áttesz, áthelyez, áttelepít, 

3. eltérít, 4. átültet (növényt) 

sir|tas (-däse, -dihe) vh ige – 1. 

mozdul, mozog, 2. halad, vonul 

sistem (-an, -id) fn – szisztéma, 

rendszer 

sistemato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– rendszertelen, ~i vastuz rendszertelen 

válasz 

sizar (-en, -t, -id) fn – nővér 

sit (-an) fn – ganéj, ganaj, trágya, 

szar 

sit||bubarik (-an, -oid) fn – ganajtúró 

bogár 

sitked (-an, -oid) mn – hajlékony, 

~ vic hajlékony vessző 

sitkedu|z’ (-den, -t) fn – hajlékonyság 

situaci|i (-jan, -joid) fn – szituáció, 

helyzet 

sivi-savi hsz – rendetlenül, szanaszéjjel, 

zűrzavarosan 

skanc’ (-an, -oid) fn – (sült) tésztatáska, 

táska(sütemény) 

skripk|a (-an, -oid) fn – hegedű 

snap (-un, -uid) fn – kéve, köteg, 

nyaláb 

so (-n, -id) fn – mocsár, láp, 

ingovány 

sob|a (-an, -id) fn – 1. ruha, 2. 

fehérnemű 

sob|ad (-id) tsz fn – ruházat, viselet, 

öltözék, heitta ~ad, riičta 

ad leveszi a ruháját, levetkőzik 

soba||nomera|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – ruhaszám(ozás), ruhaméret

sobapar 312 sol 

soba||par (-an, -oid) fn – fehérnemű-garnitúra 

soba||pidi|m (-men, -nt, -mid) fn 

– (ruha)csiptető (ruhaszárításhoz) 

soba||puzerdi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – (ruha)centrifuga 

soba||škap (-an, -oid) fn – ruhásszekrény 

sobat (-an, -oid) fn – szombat 

sobatan hsz – szombaton 

soba||znam (-an, -oid) fn – ruhacímke 

sob|das (-iše, -ihe) vh ige – öltözik, 

öltözködik, felöltözik, felöltözködik, 

~das lämäs melegen 

öltözködik 

sobiden||pezu (-n) fn – ruhamosás 

sobind (-an, -oid) fn – öltöztetés, 

lapsen ~ a gyerek öltöztetése 

sobi||nevo|d (-id) tsz fn – ruhaosztály, 

ruharészleg 

sobišt (-on) fn – egyenruha, formaruha 

sobit|ada (-ab, -i) ige – öltöztet, 

felöltöztet, ~ada last felöltözteti 

a gyereket 

sociali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

szociális, ~ne kaičend szociális 

védelem 

sof|a (-an, -id) fn – szófa, dívány, 

pamlag, heverő, kerevet 

soged (-an, -oid) mn – vak, világtalan 

sogeda|ižed (-ižid) tsz fn – bújócska, 

bújócskázás, hunyózás, 

szembekötősdi 

sogedu|z’ (-den, -t) fn – vakság 

sogenzoita|i (-jan, -jid) mn – vakító, 

kápráztató 

sogenzoit|ta (-ab, -i) ige – vakít, 

elvakít, kápráztat, elkápráztat 

soge|ta (-neb, -ni) ige – elvakul, 

megvakul 

so||hein (-än, -id) fn – sás 

soigut|ada (-ab, -i) ige – zúg (füle, 

feje) 

soim (-an, -id) fn – gálya, ujuda 

~al gályával hajózik 

soipot|ada (-ab, -i) ige – szuszog, 

fújtat, liheg 

soit (-on, -oid) fn – csengés, csengetés 

soit|ta (-ab, -i) ige – 1. cseng, 

csenget, csendül, 2. hangszeren 

játszik 

soito|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

síp, furulya, ~ine raidaspäi 

fűzfasíp 

soja (-n) fn – szója 

soja||ližadu|sed (-sid) tsz fn – 

szójaadalék 

sok (-un, -uid) fn – lé, szörp 

soka|z (-han, -st, -hid) mn – mocsaras, 

lápos, ingoványos 

so||kesk (-en, -id) fn – lápi zsombék 

sol (-an, -id) fn – só, käbuine ~, 

näpine ~ egy csipetnyi só 

sol’ 313 sotkta 

so|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – bél, 

hoik ~l’ vékonybél 

soladu|z (-sen, -st) fn – sózás, 

megsózás 

solaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

sós, sózott, lesózott, ~z sened 

lesózott gomba 

sola|ta (-dab, -zi) ige – sóz, megsóz, 

lesóz 

solato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

sótlan 

solišt (-on, -oid) fn – bélrendszer 

sol’||läžund (-an, -oid) fn – bélbetegség, 

bélbaj 

sol’m (-en, -id) fn – csomó, bog, 

rušta ~ kibogozza a csomót, 

kioldja a csomót 

sol’meka|z (-han, -st, -hid) mn 

– csomózott, megcsomózott, 

~z nor csomózott kötél 

sol||ve|zi (-den, -t, -zid) fn – sós 

káposztalé 

somusen||pidä|i (-jan, -jid) fn – 

teknős (állat) 

somu|z (-sen, -st, -sid) fn – pikkely 

somuz||avto (-n, -id) fn – páncélautó 

somuz||laiv (-an, -id) fn – páncélos 

csatahajó 

somuz||žilet (-an, -oid) fn – vért, 

páncélmellény 

so|n’ (-nen, -n’t, -nid) fn – 1. ér, 

véredény, 2. verőér, ütőér, artéria, 

véna 

soneka|z (-han, -st, -hid) mn – 

eres, ~z käzi eres kéz 

sonen||vedo (-n, -id) fn – érgörcs 

son’||lehte|z (-sen, -st, -sid) fn – 

útifű 

son’||painu|z (-sen, -st) fn – artériás 

vérnyomás 

sonza|r’ (-ren, -r’t, -rid) fn – bolha 

son’||ver|i (-en) fn – artériás vér, 

vénából vett vér 

sorav (-an, -id) mn – érdes, kérges, 

durva 

sorm (-en, -id) fn – kézujj, ujj, 

lugeda ~il az ujjain számol, 

nimetoi ~ gyűrűsujj, ~iden näpižed 

ujjhegyek, ujjbegyek, ujjvégek, 

ozutada ~el az ujjával 

mutat, sur’ sorm középső ujj 

sormik|od (-oid) tsz fn – kesztyű, 

ujjaskesztyű 

sorm||kirjaim|ed (-id) tsz fn – siketnéma 

jelnyelv 

sormu|z (-sen, -st, -sid) fn – pecsétgyűrű, 

kövesgyűrű 

sorz (-an, -id) fn – kacsa, réce 

sort (-an, -id) fn – fajta 

sor|ta (-dab, -di) ige – 1. dönt, 

eldönt, ledönt, feldönt, kidönt, 

~ta jaugoilpäi ledönt a lábáról, 

2. leüt, lever, ~ta jablokoid 

puspäi leveri az almát a 

fáról 

sotk|ta (-ib, -i) ige – dagaszt, megdagaszt, 

gyúr, meggyúr, ~ta

soton 314 starin 

tahtast tésztát dagaszt, tésztát 

gyúr 

Soton (-an) fn – a Sátán 

souda|i (-jan, -jid) fn – evezős 

(személy) 

soudand (-an, -oid) fn – evezés 

sou|ta (-dab, -di) ige – evez, ~ta 

venehel csónakban evez 

spasiboičend (-an, -oid) fn – köszönet 

spasiboi|ta (-čeb, -či) ige – köszön, 

megköszön 

spekul’aci|i (-jan) fn – spekuláció 

sport I. (-an) fn – sport, ~an rod 

sportág 

sport||- II. öet – sport-, torna- 

sporta|ta (-dab, -zi) ige – sportol, 

vmilyen sportágat űz 

sport||čas (-un, -uid) fn – sportfoglalkozás, 

tornaóra 

sport||form (-an, -oid) fn – sportruha, 

sportöltözet, sportmez 

sport||jouk (-un, -uid) fn – sportcsapat, 

csapat 

sport||kalu (-n, -id) fn – tornaszer, 

sportszer 

sport||karg (-an, -oid) fn – versenytánc 

sport||keng|äd (-id) tsz fn – tornacipő, 

sportcipő 

sport||kezr (-an, -oid) fn – diszkosz, 

tacta ~ diszkoszt vet 

sport||kompleks (-an, -oid) fn – 

sportkomplexum 

sport||mal’l’ (-an, -oid) fn – kupa, 

serleg (sport) 

sport||masta|r’ (-rin, -rid) fn – 

bajnok (sport) 

sport||matk (-an, -oid) fn – táv 

(sport), lühüd ~ rövidtáv 

sport||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn – 

sportember 

sport||sebr (-an, -oid) fn – sportegyesület, 

sportkör, sportklub 

sport||štan|ad (-oid) tsz fn – tornanadrág, 

sportnadrág 

sport||zal (-an, -oid) fn – sportterem, 

tornaterem 

sport||tandreh (-en, -t, -id) fn – 

sportpálya 

sport||tora (-n) fn – birkózás 

(sportág) 

spravit|ada (-ab, -i) ige – gyógyít, 

meggyógyít, kigyógyít, 

~ada kaik kibud minden betegséget 

meggyógyít 

spravi|tas (-še, -he) vh ige – gyógyul, 

meggyógyul, kigyógyul, 

~tas kibuišpäi meggyógyul a 

betegségekből, kigyógyul a betegségekből 

spravitoit|tas (-ase, -ihe) vh ige 

– gyógyul, meggyógyul, kigyógyul 

sputnik (-an, -oid) fn – szputnyik, 

műhold, mesterséges hold 

stadion (-an, -oid) fn – stadion 

stanci|i (-jan, -joid) fn – állomás, 

pályaudvar 

starin (-an, -oid) fn – 1. elbeszélés, 

novella, melentartuine 

~ megragadó elbeszélés, ma- 

starinoičend 315 sudiimehišt 

gával ragadó elbeszélés, 2. mese, 

rege, ~oiden urohod mesék 

hősei, 3. igaz történet 

starinoičend (-an) fn – vminek 

az elbeszélése, vminek az elmesélése 

starinoiči|i (-jan, -jid) fn – elbeszélő, 

mesélő (személy) 

starinoi|ta (-čeb, -či) ige – mesél, 

elmesél, regél, elregél, elbeszél, 

~ta lühüdas röviden 

elmesél 

start (-an, -oid) fn – start, rajt, 

~ale! rajthoz! 

statj (-an, -oid) fn – eset 

statjali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

esetleges, véletlen, ~ne vastmine 

véletlen találkozás 

stauc (-an, -oid) fn – tál 

sterili|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

steril 

stokan (-an, -oid) fn – pohár, ~ 

čajud egy pohár tea, valada 

~oihe tölt a pohárba 

st’ok|ul (-lan, -lid) fn – üveg 

st’okul||mal’l’ (-an, -oid) fn – 

üvegváza 

st’okul||ve|ič (-ičen, -št, -ičid) fn 

– üvegvágó (eszköz) 

stol (-an, -id) fn – asztal, ~an alle 

az asztal alá, heitta pühkim 

~alpäi leszedi a terítőt az 

asztalról, iškta kädel ~aha kézzel 

az asztalra csap, lähtta ~an 

tagapäi kilép az asztal mögül, 

~an verhe az asztal mellé 

stol||astjišt (-an, -oid) fn – étkészlet 

stol||lamp (-an, -oid) fn – asztali 

lámpa, rata ~an lämoil asztali 

lámpa fényénél dolgozik, viritada 

~ felkapcsolja az asztali 

lámpát 

stol||tennis (-an) fn – asztalitenisz, 

pingpong 

studi|i (-jan, -joid) fn – 1. stúdió, 

2. műterem 

su (-n, -id) fn – 1. száj, kondjan 

~ a medve szája, 2. torkolat ◊ 

Andoi Jumal sun, andab sömäd-ki. 

Adott az Isten szájat, 

ad ennivalót is. 

subjekt (-an, -oid) fn – alany 

(nyelvtan), sanundas ~ a mondat 

alanya 

subjektivi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– 1. szubjektív, 2. alanyi (nyelvtan) 

sud (-an, -id) fn – bíróság 

sudan||ala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – vádlott 

sudan||ala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – vádolt, megvádolt 

sudan||märiču|z (-sen, -st) fn – 

ítélet 

sudan||pätand (-an, -oid) fn – bírósági 

ítélet, bírói ítélet, verdikt 

sudi|da (-b, -) ige – ítél, elítél 

sudi|i (-jan, -joid) fn – bíró, bíra, 

döntőbíró 

sudii||mehišt (-on) fn – bíróság, 

döntőbíróság

sudmäričez 316 sulatud 

sud||märiče|z (-sen, -st, -sid) fn 

– bírósági határozat 

sud||väritai (-jan, -jid) fn – 

ügyész, a vád képviselője 

sug|a (-an, -id) fn – hajkefe 

suga|ine (-žen, -št, -žid) fn – fésű 

sugas|ed (-id) tsz fn – serte, sörte 

sugi|da (-b, -) ige – fésül, megfésül 

sugind (-an, -oid) fn – fésülés 

sugitu|z (-sen, -st, -sid) fn – frizura, 

hajviselet 

sugu (-n) fn – 1. nemzetség, 

atyafiság, rokonság, 2. fajta 

sugu||pol’v (-en, -id) fn – nemzedék, 

~espäi ~he nemzedékről 

nemzedékre 

suič|ed (-id) tsz fn – gyeplő, zabla, 

kantár 

suičet|ada (-ab, -i) ige – felkantároz, 

felszerszámoz, ~ada hebo 

lovat felszerszámoz 

suim (-an, -id) fn – 1. gyűlés, 2. 

gyülekezet 

suima|ta (-dab, -zi) ige – ülésezik, 

ülést tart, gyűlésezik, gyűlést 

tart 

suklo|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

ladik, csónak 

suk|s’ (-sen, -sid) fn – sí, síléc 

suks|ed (-id) tsz fn – sí, síléc, 

hihtta ~il, huzaita ~il, štarkta 

~il, šurkta ~il sível közlekedik, 

sílécen siklik, síel, sízik 

suks’||kalu (-n, -id) fn – síbot 

suks’||lad (-un, -uid) fn – sípálya 

suks’||mädu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– síkötés 

suks’||sport (-an) fn – sísport 

suks’||voi|že (-šken, -žet, -škid) 

fn – síviasz, sívaksz 

sul|a (-an, -id) mn – 1. kedves, 

drága, 2. várva várt, ~a poigaižem! 

várva várt fiam! 

sul|ada (-ab, -i) ige – 1. olvad, 

elolvad, kiolvad, 2. asszimilálódik, 

beolvad, 3. oldódik, feloldódik 

suladu|z (-sen, -st, -sid) fn – olvasztás, 

megolvasztás, tinan ~z 

ólom olvasztása, ón olvasztása 

su||lag|i (-en, -id) fn – szájpadlás 

sula||kofe (-n) fn – neszkávé 

sula||ku (-n, -id) fn – április (olvadás 

hava) 

sula||sä (-n, -id) fn – olvadás (időjárás) 

sula|ta (-dab, -zi) ige – 1. megolvaszt, 

olvaszt, 2. old, felold 

sulat|ada (-ab, -i) ige – 1. olvaszt, 

megolvaszt, ~ada teravad raudad 

acélt olvaszt, 2. asszimilál, 

beolvaszt, 3. old, felold, 4. 

megemészt, ~ada sömäd megemészti 

a táplálékot 

sulatand (-an) fn – vminek a megemésztése 

sulatud in – olvasztott, ~ sagud 

olvasztott sajt 

sulatuz 317 surenzoitim 

sulatu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

olvasztás, megolvasztás, raudan 

~z vasolvasztás, 2. aszszimiláció, 

beolvadás 

sul’č|in (-nan, -nid) fn – palacsinta 

suloim (-en, -id) fn – lék, a jég 

lékje 

sumeg (-en, -id) fn – 1. köd, 2. 

szemerkélő eső 

sumeg||homende|z (-sen, -st, 

-sid) fn – ködös reggel 

sumk (-an, -id) fn – táska 

sumosi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

ködös 

sumot|ada (-ab, -i) ige – szemerkél, 

csepereg, szitál (eső, 

köd) 

sun||kibu (-n) fn – szájgyulladás 

suomala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – finn (személy) 

suomala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – finn 

suomalaiž-ugrila|ine (-ižen, -št, 

-ižid) mn – finnugor 

suomeks hsz – finnül, pagišta ~ 

beszél finnül, finnül beszél 

suomen mn – finn, finnországi, 

~ kel’ a finn nyelv 

Suom|i (-en) fn – Finnország 

supal (-an, -oid) fn – 1. darab, 

szelet, 2. falat 

su|r’ (-ren, -r’t, -rid) mn – 1. nagy, 

~r’ barbaz a láb hüvelykujja, 

~r’ ihastuz lelkesedés, elragad- 

tatás, ~r’ kirjam nagybetű, ~r’ 

kogo nagy rakás, nagy halom, 

~r’ Kondjantähtišt a Nagy 

Medve csillagkép, lujas ~r’ nagyon 

nagy, ~r’ neičukaine a 

nagy lány, sur’ sorm a kéz 

középső ujja, ~r’ Sünduižem 

az Úr(isten), ~r’ veič kard, 2. 

befolyásos, jelentős, fontos, ~r’ 

person befolyásos személy ◊ 

Pen’ hir’ suren kegon söb. Kisegér 

nagy rakást megeszik. 

sur|da (-vob, -voi) ige – 1. kiprésel, 

kipaszíroz, kinyom, 2. 

összetör, felaprít 

surdu|da (-b, -i) ige – elfárad, kifárad 

surdund (-an) fn – fáradtság 

surehk (-on, -oid) mn – túl méretes, 

túl nagy 

suremb mn – nagyobb 

surendel|das (-ese, -ihe) vh ige – 

nagyra tartja magát, pöffeszkedik, 

ala ~de! ne pöffeszkedj! 

surendeli|i (-jan, -joid) mn – rátarti, 

fennhéjazó, pöffeszkedő 

surendeli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

rátarti, fennhéjazó, pöffeszkedő 

surendelu|z (-sen, -st) fn – rátartiság, 

fennhéjazás, pöffeszkedés 

surenduz||linz (-an, -oid) fn – nagyító, 

nagyító lencse 

surenzoiti|m (-men, -nt, -mid) fn 

– nagyító készülék

surenzoitta 318 sü 

surenzoit|ta (-ab, -i) ige – 1. nagyobbít, 

emel, 2. felhajt, ~ta 

arvod felhajtja az árakat 

sure|ta I. (-ndab, -nzi) ige – 1. 

nagyobbít, megnagyobbít, 2. 

kitágít 

sure|ta II. (-neb, -ni) ige – 1. 

nagyobbodik, megnagyobbodik, 

2. kitágul 

sur’||hengeli|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – nagylelkű 

sur’||hengeližu|z’ (-den, -t) fn 

– nagylelkűség, ozutada ~z’ 

nagylelkűséget tanusít 

surheze hsz – fennhangon, hangosan, 

lugeda ~ hangosan olvas 

suri|n (-man, -mid) fn – kása 

sur’||kulu (-n, -id) mn – 1. óriási, 

hatalmas, grandiózus, 2. 

fennséges, nagyszerű 

surm (-an, -id) fn – 1. halál, 2. 

vminek a veszte, vminek a végzete, 

mända ~an suhu biztos 

végzetébe rohan, 3. pusztulás, 

4. tönk, ~an kündusel a tönk 

szélén 

surmali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

halálos 

surman||jäl’geli|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – halál utáni, halált követő 

surmiči|i (-jan, -joid) fn – hóhér 

surmiču|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. tönkretétel, elpusztítás, 2. kivégzés 

surmi|ta (-čeb, -či) ige – 1. elpusztít, 

tönkretesz, 2. kivégez 

sur’||mära|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – nagy méretű, nagy formátumú, 

nagy kiterjedésű 

sur’||sil’mä|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – nagy szemű, ~ine neičukaine 

nagy szemű kislány 

surust|adas (-ase, -ihe) vh ige 

– falatozik, harap vmit, bekap 

vmit 

suru|z’ (-den, -t, -zid) fn – 1. 

nagyság, terjedelem, méret, 2. 

nagyság, nagyszerűség 

suruz’||mär (-an, -id) fn – terjedelem, 

méret, mennyiség 

sused (-an, -oid) fn – szomszéd 

suug (-an, -id) fn – 1. szárny, lendimen 

~ repülőgép szárnya, 

lindun ~ madárszárny, 2. toll, 

madártoll 

suugika|z (-han, -st, -hid) mn – 

szárnyas, ~mad murahaižed 

szárnyas hangyák 

suugito|i (-man, -nt, -mid) mn 

– szárnyatlan, suugikahad i 

~mad szárnyasok és szárnyatlanok 

suug||mäč (-un, -uid) fn – tollaslabda, 

tolltenisz, väta ~ul tollaslabdázik, 

tollteniszt játszik 

suv|i (-en, -id) fn – dél (égtáj) 

Suvi||naba (-n) fn – Déli-sark 

suvi||tullei (-n, -d) fn – déli szél 

sü (-n, -id) fn – ok, indok, indíték 

südegata 319 südäintabaduz 

südega|ta (-ndeb, -nzi) ige – elkeseredik, 

lehangolódik, elkedvetlenedik 

südu (-n, -id) fn – elkeseredés, 

lehangolódás, elkedvetlenedés 

südäi||koht (-un, -uid) fn – gyomor 

südäim|ed (-id) tsz fn – belsőségek 

südäimehe I. hsz – bentre, belülre, 

a bensőbe 

südäimehe II. (gen) nu – vminek 

a mélyére, vminek a belsejébe, 

honusen ~ a szoba belsejébe, 

mecan ~ erdő mélyére 

südäimeli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– 1. meghitt, bensőséges, ~ne 

sebranik meghitt barát, 2. szívélyes, 

szívbéli 

südeimen||lönd (-an, -oid) fn – 

szívverés, szívdobbanás 

südäimes I. hsz – bent, belül, a 

bensőben, ~ kibištab a bensőben 

fáj 

südäimes II. (gen) nu – vmin 

belül, vminek a belsejében, pertin 

~ a ház belsejében, a házon 

belül 

südäimespäi I. hsz – bentről, belülről, 

a bensőből 

südäimespäi II. (gen) nu – vmin 

belülről, vminek a belsejéből 

südäimeta hsz – szívtelenül 

südäimeto|i (-man, -nt, -mid) mn 

– szívtelen, ~mad sanad szívtelen 

szavak 

südäimetomu|z’ (-den, -t) fn – 

szívtelenség 

südäimišt (-on, -oid) fn – tartalomjegyzék, 

kirjan ~os a 

könyv tartalomjegyzékében 

südäi||mun|a (-an, -id) fn – vese 

südäimu|z (-den, -t) fn – 1. tartalom, 

kukron ~z az erszény 

tartalma, 2. összetétel (élelmiszer, 

vegyület) 

südäimu|t (-den, -t, -zid) fn – szívecske 

südä|in’ (-imen, -nt, -imid) fn – 

1. szív, 2. vminek a magja, 

man ~in’ a föld magja, 3. 

tészta tölteléke, sütemény tölteléke 

südäin||gardale|i (-jan, -jid) fn – 

loggia 

südäin||hirurgi|i (-jan) fn – szívsebészet 

südäin||ik|un (-nan, -noid) fn – 

belső ablak 

südäin||kibu (-n, -id) fn – belső 

betegség, belső gyulladás 

südäin||ö (-n, -id) fn – éjfél 

südäin||pohj (-an, -id) fn – talpbélés 

südäin||saum (-an, -oid) fn – belső 

szög (mértan) 

südäin||so|n’ (-nen, -n’t, -nid) fn 

– aorta, koszorúér 

südäin||son’||kibu (-n, - id) fn – 

koszorúér-betegség 

südäin||tabadu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – szívroham

südäintusk 320 sütutez 

südäin||tusk (-an, -id) fn – belső 

nyugtalanság 

südäi|ta (-dab, -ži) ige – veszekszik 

südäi|tas (-dase, -žihe) vh ige – 

belenyúlik, beleér, ~tas järvehe 

belenyúlik a tóba 

südäi||ve|zi (-den, -t, -zid) fn – 

nedv 

sügü|z’ (-zen, -st, -zid) fn – ősz 

sügüzel hsz – ősszel 

sügüz’||ku (-n, -id) fn – szeptember 

(ősz hava) 

sügüz’||kündand (-an, -oid) fn 

– őszi szántás 

sügüzli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

őszi, őszies 

sügüz’||tullei (-n, -d) fn – őszi 

szél 

sügüz’||vihm (-an, -oid) fn – őszi 

eső 

sü|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 1. öl 

(testfelület), otta ~l’he felvesz 

az ölébe, ölbe vesz, 2. öl (mérték), 

kahten ~len levette két 

öl széles 

sül’g (-en, -id) fn – nyál 

sül’|kta (-gib, -gi) ige – köp 

sündu|da (-b, -i) ige – 1. születik, 

2. keletkezik, létrejön, 3. 

támad, felmerül, felvetődik 

sündu|i (-jan, -jid) fn – szülött 

(személy) 

sünduli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

veleszületett, ~ne südäimen viga 

veleszületett szívhiba 

sündum (-an, -id) fn – karácsony 

sündund (-an, -oid) fn – 1. születés, 

2. keletkezés, vminek a 

létrejötte 

sündund||päiv (-än, -id) fn – születésnap 

sündut|ada (-ab, -i) ige – 1. szül, 

megszül, világra hoz, ~ada laps’ 

gyermeket szül, gyermeket hoz 

a világra, 2. létrehoz, teremt, 

megteremt 

sündutand||kodi (-n, -d) fn – szülőház 

sündutuz||mär (-an, -id) fn – születésszám, 

születési arány, születési 

ráta 

sünd||znam (-an, -oid) fn – anyajegy 

süto|i (-man, -nt, -mid) mn – alaptalan, 

indokolatlan 

sütä hsz – alaptalanul, indokolatlanul 

süttu|da (-b, -i) ige – 1. kigyullad, 

fellobban, 2. kitör, kirobban 

süttund (-an, -oid) fn – kitörés, 

kirobbanás, vihan ~ a düh kitörése, 

dühkitörés 

sütut|ada (-ab, -i) ige – felgyújt, 

meggyújt, ~ada lämoi meggyújtja 

a tüzet 

sütutand (-an, -oid) fn – gyújtogatás 

sütute|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

tűzgyújtás, 2. fűtés, befűtés 

süvenduz 321 sänd 

süvendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

mélyedés, 2. gödör, verem 

süve|ta (-ndab, -nzi) ige – elmélyít 

süve|ta (-neb, -ni) ige – elmélyed, 

belemélyed, ~ta tarkkohtihe 

belemélyed a részletekbe 

süve|tas (-ndase, -nzihe) vh ige 

– 1. elmélyed, belemélyed, 2. 

hatol, behatol 

süvü|z’ (-den, -t, -zid) fn – mélység 

süvüz’||laiv (-an, -oid) fn – tengeralattjáró 

süvä I. hsz – mélyen 

süv|ä II. (-än, -id) mn – 1. mély, 

~ä kaiv mély kút, 2. mélyen 

szántó, ~ä meletuz mélyen 

szántó gondolat 

süväle hsz – mélyre ◊ Vilul säl 

kala mäneb süväle. Hideg időben 

a hal mélyre húzódik. 

süväli|ne (-žen, -št, -žid) mn – elmélyült 

süvä||meli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– mélyértelmű 

süväs hsz – mélyen 

süväšti hsz – mélyen 

sä (-n, -id) fn – időjárás, idő, 

huba ~ rossz időjárás, rossz 

idő, hüvä ~ jó idő, käbed ~ 

szép idő, märg ~ nedves időjárás, 

tün’ ~ csendes idő, vilul 

~l, vilun ~n hűvös időben, 

hideg időben ◊ Laškale kai- 

ken: huba sä. Naplopónak mindig 

rossz az idő. Vilul säl kala 

mäneb süväle. Hideg időben 

a hal mélyre húzódik. 

sä||ciklon (-an, -oid) fn – időjárási 

ciklon 

säda|i I. (-jan, -jid) fn – 1. alkotó 

(személy), 2. szervező (személy), 

ozutelusen ~jad a kiállítás 

szervezői, a bemutató 

szervezői 

säda|i II. (-jan, -jid) mn – alkotó, 

~i rad alkotó munka 

sädand (-an) fn – megszervezés, 

szervezés, tedoline radon ~ 

tudományos munkaszervezés 

sädand||rad (-on, -oid) fn – alkotás, 

teremtés 

sädat|ada (-ab, -i) ige – öltöztet, 

felöltöztet, ~ada last praznikale 

ünnepibe öltözteti a gyereket, 

ünnepre öltözteti a gyereket 

sädate|z (-sen, -st, -sid) fn – öltözék, 

öltözet 

sädeg (-en, -id) fn – sugár, fénysugár, 

päiväižen ~iš napfényben, 

napsugárban 

sädo|d (-id) tsz fn – 1. öltözék, 

ruházat, 2. ruhatár, ruhakészlet 

sägu (-n, -id) fn – mar, hebon ~ 

a ló marja 

sämu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

satu 

sänd (-on, -oid) fn – szabály, ~oiden 

mödhe szabály szerint

sänendustai 322 sätedotuz 

sän||endusta|i (-jan, -jid) fn – meteorológus, 

időjós 

säng (-en, -id) fn – tarló 

säni||jaug (-an, -oid) fn – páfrány 

sän||teda|i (-jan, -jid) fn – meteorológus 

sän||tedo (-n, -id) fn – meteorológia 

sär (-en, -t, -id) fn – csizmaszár 

säraht|ada (-ab, -i) ige – összerándul, 

összerezzen, megrándul, 

megrezzen, ~ada kosketusespäi 

összerándul az érintéstől, 

~ada uniš megrezzen 

álmában 

säraidoit|ta (-ab, -i) ige – rázza 

a hideg, hidegrázása van 

säraidu|z (-sen, -st, -sid) fn – reszketés, 

remegés, rezzenés 

särai|ta (-dab, -ži) ige – reszket, 

borzong, remeg, rezzen, ~ta 

viluspäi reszket a hidegtől ◊ 

Hän säraidab kuti haban lehtez. 


särbänd||luzik (-an, -oid) fn – evőkanál, 

leveskanál 

särb|in (-men, -int, -mid) fn – leves 

(étel) 

särega|ta (-ndeb, -nzi) ige – reszket, 

remeg, megremeg 

särenzoit|ta (-ab, -i) ige – reszket, 

borzong, didereg 

säre|z (-sen, -st, -sid) fn – (fenyő)fáklya 

särg (-en, -id) fn – veresszárnyú 

koncér (hal), őnhal, pápakeszeg 

säri||ter|a (-an, -oid) fn – lábszár, 

satatada ~ lábszárát töri, eltöri 

a lábszárát 

sär|kta (-geb, -gi) ige – tördel, hasogat 

sär|pta (-bab, -bi) ige – 1. kanalaz, 

kikanalaz, 2. szürcsöl, hörpöl 

säru (-n) fn – 1. borzongás, 2. 

hidegrázás, hideglelés 

säru|z (-sen, -st, -sid) fn – nadrágszár, 

kaidad ~sed szűk nadrágszárak 

säsk (-en, -id) fn – szúnyog, ~en 

purend szúnyogcsípés 

säsk||voi|že (-šken, -žet, -škid) fn 

– szúnyogriasztó kenőcs 

sä|zi (-den, -t, -zid) fn – arasz 

sä|ta (-dab, -di) ige – 1. csinál, 

megcsinál, tesz, megtesz, készít, 

elkészít, alkot, ~ta koditegoid 

elkészíti a házi feladatokat, 

midä ~ta? mi a teendő? 

2. alakít, megalakít, létrehoz, 

~ta sportsebr sportegyesületet 

alakít, sportkört alakít, 

3. szervez, megszervez 

sä|tas (-dase, -dihe) vh ige – 1. 

készül, szándékozik, elkészül 

vmire, 2. öltözik, öltözködik, 

felöltözik, felöltözködik, ~tas 

lämäs melegen öltözik (fel) 

sä||tedotu|z (-sen, -st) fn – időjárásjelentés 

sätkulund 323 sömtavarlauk 

sät||kulund (-an, -oid) fn – mássalhangzó, 

änekaz ~ zöngés 

mássalhangzó, änetoi ~ zöngétlen 


sättu|da (-b, -i) ige – megfelel, 

alkalmas vmire 

sättu|i (-jan, -jid) mn – megfelelő, 

alkalmas, ~jal aigal megfelelő 

időben, alkalmas időben, 

~i jomaks ivásra alkalmas 

sättumato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– 1. kényelmetlen, ~mad kengäd 

kényelmetlen cipő, ~i lebuištim 

kényelmetlen karosszék, 

2. nem megfelelő, alkalmatlan 

sättund (-an) fn – megfelelés, alkalmasság 

sättut|ada (-ab, -i) ige – összeegyeztet, 

összehangol 

säuna|z (-han, -st, -hid) fn – jászkeszeg 

(hal) 

sö|da (-b, -i) ige – 1. eszik, megeszik, 

étkezik, táplálkozik, ~da 

külläks kiadósan eszik, jól belakik, 

~da magukahašti jóízűen 

eszik, ~da sil’mil a szemével 

eszik, ~da vihanduzid 

zöldségféléket eszik, 2. elfogyaszt, 

fogyaszt (ételt), 3. fal, 

felfal ◊ Pen’ hir’ suren kegon 

söb. Kisegér nagy rakást 

megeszik. 

södab (-an, -id) mn – ehető, ~ad 

sened ehető gombák 

sö|i (-jan, -jid) fn – étkező (személy) 

söm (-än, -id) fn – étel, ennivaló, 

táplálék, élelem, eledel ◊ 

Andoi Jumal sun, andab sömäd-ki. 

Adott az Isten szájat, 

ad ennivalót is. 

söm||andmu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– ételadag, ételporció, fejadag 

sömi|ne (-žen, -št, -žid) fn – étel, 

harapnivaló 

sömi|žed (-žid) tsz fn – élelmiszer 

söm||jändu|sed (-sid) tsz fn – ételmaradék 

söm||laud (-an, -oid) fn – étkezőasztal, 

ebédlőasztal, ištutada 

adivoid ~an taga a vendégeket 

az étkezőasztalhoz ülteti 

söm||luzik (-an, -oid) fn – evőkanál 

söm||sij|a (-an, -oid) fn – ebédlő 

(helyiség), étkező (helyiség), étkezde 

söm||stol (-an, -oid) fn – étkezőasztal, 

ebédlőasztal 

söm||taht (-on) fn – étvágy, hüväd 

~od! jó étvágyat! kadotada 

~ elveszíti az étvágyát 

söm||tavar (-an, -oid) fn – élelmiszer, 

élelmiszeráru 

söm||tavar|ad (-oid) tsz fn – fűszeráru, 

csemegeáru 

söm||tavar||lauk (-an, -oid) fn – 

élelmiszerbolt, élelmiszerüzlet

sömäiduz 324 söttas 

sömäidu|z (-sen, -st, -sid) fn – zavarodottság 

sömäi|ta (-dab, -ži) ige – zavarba 

jön, összezavarodik 

sömän||sulatu|z (-sen, -st) fn – az 

étel emésztése, emésztés 

sömän||tarbhu|z (-sen, -st) fn – 

táplálékszükséglet 

sönd (-an) fn – evés, étkezés, ~an 

aigan étkezési időben 

sönd||kurk (-un, -uid) fn – nyelőcső 

söta|i (-jan, -jid) fn – az eltartó 

(személy) 

sötand (-an, -oid) fn – szoptatás 

sötand||aig (-an, -oid) fn – szoptatási 

idő 

söt|ta (-ab, -i) ige – 1. etet, megetet, 

élelmez, táplál, enni ad, 2. 

eltart, ellát, 3. takarmányoz, abrakol 

söt|tas (-ase, -ihe) vh ige – 1. 

eszik, étkezik, táplálkozik, 2. 

ellátja magát 

šabaiduz 325 školkodv 

šabaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – zizegés, 

suhogás 

šabai|ta (-dab, -ži) ige – zizeg, susog 

šabrot|ada (-ab, -i) ige – babrál, 

matat, motoszkál, ~ada kormanoiš 

matat a zsebeiben 

šaguka|z (-han, -st, -hid) mn – 

matt, fénytelen, fakó, homályos 

šahl|od (-oid) tsz fn – kopoltyú 

šahmat|ad (-oid) fn – sakk, sakkjáték, 

väta ~oihe sakkot játszik, 

sakkozik 

šalaš (-un, -uid) fn – kunyhó 

šal’||kod|a (-an, -id) fn – kópé, 

csínytevő, selma, rosszcsont 

šampu|n’ (-nin, -nid) fn – sampon 

šans (-an, -oid) fn – sansz, kilátás, 

esély 

šap|uk (-kan, -koid) fn – sapka 

šar (-un, -uid) fn – gömb 

šaug (-un, -uid) fn – zsák 

šaugu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

általvető, iszák 

šihineh (-en, -t, -id) fn – sistergés, 

sziszegés 

šihi|šta (-žeb, -ži) ige – sistereg, 

sziszeg 

šihlik (-on, -oid) fn – gyík, hered 

~ fürge gyík, gyors gyík 

šil’|pta (-bib, -bi) ige – csíp, megcsíp, 

csipked, csipeget 

Š 

šingot|ada (-ab, -i) ige – forgat, 

fordít, megforgat, megfordít, 

~ada heinäd megforgatja a 

szénát 

širi-šari hsz – rendetlenül, szanaszéjjel, 

zűrzavarosan 

šiž|al (-län, -lid) fn – mell, kebel 

škap (-an, -oid) fn – szekrény 

škapan||uk|s’ (-sen, -st, -sid) fn 

– szekrényajtó 

-||ške öut – csak, már, hát, nos, 

na, kacuhta-~ tänna! nézz csak 

ide! nézz már ide! na, nézz 

ide! tule-~! gyere csak! gyere 

már! gyere hát! nos, gyere! na, 

gyere! 

škol (-an, -id) fn – iskola, kävuda 

~ha iskolába megy, iskolába 

jár, lopta ~ iskolát elvégez, 

opetas ~as iskolában tanul 

školan||edeli|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – óvodai, óvodás, iskola 

előtti, ~ne igä óvodáskor, ~ne 

kazvatuz óvodai nevelés, iskola 

előtti nevelés, ~ižed päivkodid 

óvoda, napközis óvoda 

školind (-an, -oid) fn – feddés, 

megrovás, dorgálás, tehta kova 

~ szigorú megrovást alkalmaz, 

sada kova ~ szigorú 

megrovást kap 

škol||kodv (-an, -id) fn – iskolai 

vizsga

školkäskkirj 326 štraf 

škol||käsk||kirj (-an, -oid) fn – iskolai 

szabályzat, iskolai házirend 

školnik (-an, -oid) fn – iskolás, 

diák 

škol||predmet (-an, -oid) fn – iskolai 

tantárgy, tantárgy 

škol||rat’k||aig (-an, -oid) fn – iskolai 

szünet, szünidő, vakáció 

škol||sebranik (-an, -oid) fn – iskolatárs 

škol||suim (-an, -id) fn – iskolai 

gyűlés, iskolagyűlés 

šlibaht|ada (-ab, -i) ige – beleesik, 

belepottyan 

šlibahtoit|ta (-ab, -i) ige – dob, 

hajít, ejt, pottyant 

šlik (-un, -uid) fn – szelet 

šläbäi|ta (-dab, -ži) ige – 1. kóborol, 

kószál, elkóborol, elkószál, 

2. tévelyeg, bolyong, 3. 

csavarog, 4. vándorol 

šobaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – zizegés, 

susogás, lehtesiden ~z 

a levelek zizegése, a levelek 

susogása 

šobai|ta (-dab, -ži) ige – zizeg, susog 

šohu (-n, -id) fn – latyakos hó, 

hólatyak 

šoid (-un, -uid) fn – csík, sáv 

šoiduka|z (-han, -st, -hid) mn – 

csíkos, sávos, ~z kangaz csíkos 

szövet 

šoko||- öet – csokoládé-, csoki- 

šokolad (-an) fn – csokoládé 

šoko||täutate|z (-sen, -st, -sid) fn 

– csokoládétöltelék 

šol’l’ (-on, -oid) fn – alga, moszat 

šort|ad (-id) tsz fn – sort, rövidnadrág 

šosse||te (-n, -id) fn – műút, országút 

špaler|ad (-oid) tsz fn – tapéta, 

tartutoitta ~ad tapétát felragaszt, 

felragasztja a tapétát 

štan|ad (-oid) tsz fn – nadrág, levedad 

~ad hosszúnadrág, panda 

~ad nadrágot vesz, nadrágot 

húz, nadrágot ölt 

štanoiden||pidi|med (-mid) tsz fn 

– nadrágtartó, hózentráger 

štarg||pordh|ad (-id) tsz fn – mozgólépcső, 

metron ~ a metró 

mozgólépcsője 

štarg|ud (-uid) tsz fn – korcsolya, 

huzaita ~uil korcsolyázik, 

teravzoitta ~uid korcsolyát 

élez 

štargund (-an, -oid) fn – közlekedés 

vmin 

štargut|ada (-ab, -i) ige – vmin 

visz, vmin szállít, ~ada reguzil 

szánkón visz, szánkóztat 

štar|kta (-gub, -gui) ige – vmin 

megy, vmin közlekedik, vmin 

halad, vmin siklik, ~kta suksil 

síel, ~kta štarguil korcsolyázik 

štraf (-un, -uid) fn – bírság, pénzbírság, 

pénzbüntetés 

štrafuida 327 šveicarialaine 

štrafui|da (-b, -) ige – bírságol, 

megbírságol 

šuhaida|i (-jan, -jid) fn – súgó 

(színház) 

šuhaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – suttogás, 

súgás 

šuhai|ta (-dab, -ži) ige – súg, suttog, 

~ta korvha fülbe súg 

šuhai|tas (-dase, -žihe) ige – sugdolózik 

šuig (-an, -id) fn – balkezes (személy) 

šurguna|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

csengettyű, csengő, kis harang 

šur|kta (-gab, -gi) ige – 1. közlekedik 

vmivel, közlekedik vmin, 

~kta suksil sível közlekedik, 

2. siklik 

šuuk (-un, -uid) fn – selyem 

šuuku|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

1. selyem-, selyemből készült, 

2. selymes 

Švecia (-n) fn – Svédország 

Šveicaria (-n) fn – Svájc 

šveicariala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – svájci (személy) 

šveicariala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – svájci, Svájcból való

zakon 328 zel’l’ 

zakon (-an, -oid) fn – 1. törvény, 

~an mödhe a törvény 

alapján, 2. rendelet 

zakonan||kundli|i (-jan, -joid) mn 

– törvénytisztelő, törvénykövető, 

törvénytudó, ~jad rahvahanikad 

törvénytisztelő állampolgárok 

zakonan||mugoiču|z (-sen, -st, 

-sid) fn – törvényszerűség, ~sen 

tundustamine a törvényszerűség 

elismerése 

zakonan||muga|ine (-ižen, -št, 

-ižid) mn – törvényszerű, ~ižed 

pätused törvényszerű következtetések 

zakon||kogomu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – alkotmány, alaptörvény 

zakonoiden||kogomu|z (-sen, -st, 

-sid) fn – törvényhozás (hatalmi 

ág, hatalmi szervezet) 

zakonoiden||tegend (-an, -oid) fn 

– törvényalkotás 

zal (-an, -oid) fn – terem 

zatri|da (-b, -) ige – elkezd, nekikezd, 

nekifog, hozzáfog, ~da 

pagin elkezdi a beszédet, beszédbe 

fog 

zatrind (-an, -oid) fn – hóbort, 

szeszély, szenvedély, szórakozás, 

lapsiden ~ad gyerekes hóbortok, 

meletoi ~ ostoba szenvedély 

Z 

zavetoičend (-an, -oid) fn – végrendelet, 

végrendelkezés, jätta 

~an mödhe végrendelet 

alapján hagy hátra 

zavetoiči|i (-jan, -joid) fn – örökhagyó 

(személy) 

zavetoi|ta (-čeb, -či) ige – örökül 

hagy, örökít, ráörökít, ~ta 

poigale a fiára hagy örökül, ráörökíti 

a fiára 

zavod (-an, -oid) fn – 1. üzem, 

2. gyár, gyártelep, rata ~al 

gyárban dolgozik 

zavodi|da (-b, -) ige – kezd, elkezd, 

megkezd, nekikezd, ~da 

urokoid elkezdi a foglalkozásokat 

zavodi|das (-še, -he) vh ige – kezdődik, 

elkezdődik, megkezdődik 

zavodi|i I. (-jan, -joid) fn – 1. 

kezdeményező (személy), kaikiden 

ridoiden ~i minden veszekedés 

kezdeményezője 2. 

felbújtó, uszító (személy), 3. 

főkolompos 

zavodi|i II. (-jan, -joid) mn – kezdő, 

~jad raccastajad kezdő 

lovasok 

zavodind (-an, -oid) fn – kezdet, 

vminek a kezdete 

ze|l’l’ (-llän, -llid) fn – gyógyszer, 

orvosság, hubamaguine 

zel’l’antedo 329 zvängida 

~l’l’ undorító gyógyszer, otta 

~l’l’ gyógyszert bevesz, gyógyszert 

szed 

zel’l’an||tedo (-n) fn – gyógyszertudomány, 

gyógyszertan, 

farmakológia 

zel’l’an||tedo||me|z’ (-hen, -st, 

-hid) fn – farmakológus, gyógyszerkutató 

(személy) 

zel’l’||hein (-än, -id) fn – gyógyfű 

zel’l’||kazvmu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – gyógynövény 

zel’l’||lauk (-an, -oid) fn – gyógyszertár, 

patika, mända ~ha 

gyógyszertárba megy, patikába 

megy 

zel’l’||tipp|ud (-uid) tsz fn – cseppek 

(gyógyszer) 

zirk|ol (-lon, -loid) fn – tükör, 

kacu ~loho! nézz a tükörbe! 

zirkol||pind (-an, -oid) fn – tükörfelszín, 

tükörfelület 

znam (-an, -oid) fn – 1. jel, panda 

~, tehta ~ jelet ad, 2. jelkép, 

szimbólum, kožmusen ~ a béke 

jelképe, a béke szimbóluma, 

3. jelzés, szignál, 4. (láb-) 

jegyzet, jelzet, 5. címke, ismertetőjel, 

6. útjelző, 7. vminek 

a nyoma, 8. vonás, vonal, 

strigula, 9. márka (gyártmánytípus), 

10. zseton 

znamaka|z (-han, -st, -hid) mn 

– szemléletes, kifejező 

znaman||andand||ladeh (-en, -t, 

-id) fn – jeladókészülék, jelzőkészülék 

znamasi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

jelentős, jelentékeny 

znamoičend (-an, -oid) fn – 1. 

jelentés, sanan ~ a szó jelentése, 

2. vminek a kijelölése, 3. 

megjelölés 

znamoi|ta (-čeb, -či) ige – 1. jelent 

(jelentése van), jelentőséggel 

bír, 2. jelképez, szimbolizál, 

3. megjelöl, 4. jelez, 

5. hivatkozik 

znamoi|tas (-čese, -čihe) vh ige 

– bejegyzésre kerül, lajstromozásra 

kerül 

zo|r’a (-r’an, -rid) fn – pirkadat, 

hajnalpír, virradat 

zor’a||lindu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – vörösbegy, ~ižen pajo a 

vörösbegy éneke 

Zor’a||tähtha|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – Hajnalcsillag (Vénusz) 

zvoni|da (-b, -) ige – telefonál 

zvängi|da (-b, -) ige – koldul, ala 

~! ne koldulj!

žal’ 330 žüri 

žal’ hsz – sajnos, sajnálatosan 

žalleiču|z (-sen, -st) fn – szánalom, 

részvét 

žallei|ta (-čeb, -či) ige – sajnál, 

szán 

žanr (-an, -oid) fn – műfaj 

žar (-un, -uid) fn – láz 

žar|da (-ib, -i) ige – süt, kisüt, 

megsüt 

žar|das (-iše, -ihe) vh ige – sül, 

kisül, megsül 

žardud in – sült, kisült, megsült, 

sütött, kisütött, megsütött, 

~ kalad sült halak 

žasmin (-an, -oid) fn – jázmin 

žasmin||penz|az (-han, -ast, -hid) 

fn – jázminbokor 

žele (-n) fn – zselé, kocsonya 

ženih (-on, -oid) fn – vőlegény 

žertv (-an, -oid) fn – áldozat 

žilet (-an, -oid) fn – mellény 

žir (-un, -uid) fn – szint, emelet, 

alahaine ~ alsó szint 

žiraf (-an, -oid) fn – zsiráf, ~an 

pit’k kagl a zsiráf hosszú 

nyaka 

živat I. (-an, -oid) fn – 1. állat, 

2. jószág, barom 

Ž 

živat||- II. öet – állat-, állati 

živataka|z (-han, -st, -hid) mn 

– nem emberi, emberfeletti, 

emberfölötti, kidastada ~hal 

änel nem emberi hangon jajveszékel, 

~z vägi emberfölötti 

erő 

živatan||kazvatand (-an) fn – állattenyésztés 

živatan||leka|r’ (-rin, -rid) fn – állatorvos 

živat||kund (-an) fn – állatvilág, 

fauna 

živat||razv (-an, -oid) fn – állati 

zsír, állati zsiradék 

živat||tan|az (-han, -ast, -hid) fn 

– állattenyésztő telep, farm 

živat||tedo (-n) fn – álattan, zoológia 

živat||tedo||me|z’ (-hen, -st, -hid) 

fn – zoológus 

-žo öut – ugyan-, se-žo ugyanaz, 

ugyanez 

žom I. (-an, -id) fn – bokor, bozót, 

cserje 

-||žom II. öut – bokor, cserje, bozót 

žüri (-n, -d) fn – zsűri 

taba 331 tacta 

tab|a (-an, -oid) fn – 1. természet 

(emberi), paha ~ gonosz 

természet, 2. jellem, karakter, 

3. modor, viselkedés, 4. temperamentum, 

vérmérséklet, hil’l’ 

~ flegmatikus vérmérséklet 

tabadu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

fogás, 2. elfogás, 3. roham(ozás) 

tabaduz||teg|od (-oid) fn – elfogási 

művelet, pahantegijan 

~od a bűnöző elfogási művelete 

tabak (-on, -oid) fn – dohány 

tabaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

1. csökönyös, makacs, ~z hebo 

csökönyös ló, 2. akaratos, 

akaraterős, ~z mez’ akaratos 

ember, akaraterős ember 

taba|ta (-dab, -zi) ige – 1. megragad, 

elkap, elfog, megmarkol, 

~ta mäč labdát elkap, 2. 

felfog, megért 

taba|tas (-dase, -zihe) vh ige – 

1. odakap, odanyúl, 2. megragad, 

megfog, elfog, elkap, 

~tas kädes megragadta a kezén, 

~tas pangas uks’ elkapta 

a kilincsnél fogva az ajtót 

tabato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

jellemtelen 

tabatomu|z’ (-den, -t) fn – jellemtelenség 

T 

tabj (-an, -oid) mn – zsíros, kövér 

(tejtermékek), ~ maid zsíros 

tej 

tabju|z’ (-den, -t) fn – zsír, zsiradék 

(tejtermékek), rahton ~z’ 

a túró zsírja 

tablic (-an, -oid) fn – tábla, táblázat 

taboitel|da (-eb, -i) ige – igyekszik 

megfogni, igyekszik elfogni, 

igyekszik elkapni, ~da 

lipikaižid igyekszik lepkéket 

fogni, ~da mäč igyekszik elkapni 

a labdát 

taboitelend (-an) fn – elfogás, 

elkapás, linduiden ~ madarak 

elfogása 

tacind (-an, -oid) fn – dobás, 

tark ~ pontos dobás (labdajátékok) 

tacmu|z (-sen, -st, -sid) fn – támadás, 

händikahiden ~z a farkasok 

támadása, vihanikan ~z 

az ellenség támadása 

tac|ta (-ib, -i) ige – 1. dob, eldob, 

odadob, dobál, eldobál, 

vet, elvet, odavet, hajít, elhajít, 

odahajít, hajigál, elhajigál, 

~ta arbad sorsot vet, ~ta kivi 

vedhe követ dob a vízbe, 2. 

üt, elüt (ütővel), ~ta murtkät 

fonákot üt, 3. elhagy, hátrahagy, 

otthagy

tactas 332 tagavokal 

tac|tas (-iše, -ihe) vh ige – 1. 

eldobja magát, odaveti magát, 

utánaveti magát, 2. siet, rohan, 

~tas abuhu segítségére 

siet 

taga (gen) nu – 1. mögé, vmin 

túlra, -hoz, -hez, -höz, ištutada 

laudan ~ asztalhoz ültet, 

asztal mögé ültet, mända külän 

~ kimegy a falun túlra, 

mända mehele susedprihan 

~ férjhez megy a szomszéd 

fiúhoz, 2. mögött, vmin túl, 

-nál, -nél, ištta laudan ~ asztalnál 

ül, asztal mögött ül, käta 

sauman ~ a sarkon túl elkanyarodik, 

pertin ~ a ház 

mögött 

taga||hamb|az (-han, -ast, -hid) 

fn – hátsó fog 

taga|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

hátsó, hátulsó, seišta ~ižil käbälil 

hátsó lábra áll, felágaskodik 

taga||išk (-un, -uid) fn – sikertelenség, 

balsiker, kudarc, sada 

~ kudarc éri 

taga||išti|m (-men, -nt, -mid) fn 

– hátsó ülés, ištta ~mel a hátsó 

ülésen ül 

taga||ma (-n, -id) fn – 1. hátország, 

tulda ~lpäi a hátországból 

jön, 2. háttér, 3. vminek a 

hátulja, vminek a hátsó része, 

avton ~ az autó hátulja, az 

autó hátsó része 

taga||matk (-an, -oid) fn – viszszaút, 

visszafelé vezető út 

taga||me|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 

hátsó gondolat 

taga||po|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 1. 

túloldal, 2. hátsó oldal 

tagapäi I. hsz – hátulról 

tagapäi II. (gen) nu – vmi mögül, 

lähtta stolan ~ kilép az 

asztal mögül, pertin ~ a ház 

mögül, ten kändusen ~ az útkanyar 

mögül 

tagara|i (-jan, -jid) fn – tarkó, 

nyakszirt 

taga||san|a (-an, -oid) fn – névutó 

(nyelvtan) 

taga||saub (-an, -oid) fn – retesz, 

tolózár, rigli, olda ~as be van 

reteszelve 

tagaskät hsz – fonák oldalról, 

visszakézből 

tagaze hsz – 1. vissza, maksta ~ 

kompenzál, visszatérít, kárpótol, 

otta sanad ~ visszavonja 

a szavát, 2. hátra, kacta ~ hátranéz, 

pörtas ~ hátrafordul, 3. 

ezelőtt, kümne vot ~ ezelőtt 

tíz évvel 

tagaz||maks (-un, -uid) fn – kompenzáció, 

kárpótlás 

taga||vedi|m (-men, -nt, -mid) fn 

– pótkocsi, utánfutó, mašin 

~menke pótkocsis gépjármű 

taga||vokal (-an, -oid) fn – hátsó 

magánhangzó, hátul képzett 

magánhangzó 

tagavärtmuz 333 tahonnimi 

taga||värtmu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– hátsó tengely 

taga||än’||kulund (-an, -oid) fn 

– hátsó magánhangzó, hátul 

képzett magánhangzó 

tagemba hsz – távolabb, meszszebb 

tagemba|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– távolabbi, ~ižed nitud távolabbi 

rétek 

tage|tas (-ndase, -nzihe) vh ige 

– hátrál, meghátrál, visszahátrál, 

visszavonul, visszahúzódik, 

~tas pol’he oldalra hátrál 

tagl (-an, -oid) fn – tyúkszem 

tago|da (-b, -i) ige – 1. kovácsol, 

~da raudad vasat kovácsol, 

~da vitakeht kaszát kovácsol, 

2. (bilincsbe, láncra) ver, 

~da käziraudoihe bilincsbe 

ver 

tagond (-an, -oid) fn – 1. kovácsolás, 

hebonkengiden ~ lópatkók 

kovácsolása 

tagotoit|ta (-ab, -i) ige – leláncol, 

odaláncol, ~ta pachaze 

az oszlophoz láncol, a póznához 

láncol 

taguiči (gen) nu – révén, folytán, 

vminek a következtében, 

vminek köszönhetően, hála vminek, 

hondon sän ~ a rossz 

idő következtében, necen kirjan 

~ hála ennek a könyvnek, 

ennek a könyvnek köszönhetően 

tagut (gen) nu – 1. révén, folytán, 

vminek a következtében, 

vminek köszönhetően, hála vminek, 

läžundan ~ a betegség 

következtében, 2. -ért, miatt, 

hänen azjoiden ~ a dolgai 

miatt 

tahk (-on, -oid) fn – köszörűkő, 

fenőkő 

tahk|ata (-tab, -si) ige – köszörül, 

fen, ~ata vitakeh feni a 

kaszát 

tahk||mašin (-an, -oid) fn – köszörűgép, 

köszörű 

taho (-n, -id) fn – 1. táj, tájék, 

vidék, edahaižed ~d távoli 

tájak, távoli vidékek, mägekaz 

~ hegyvidéki táj, hegyes 

táj, 2. hely, alahaine ~ alacsonyan 

fekvő hely, toižele ~le 

másik helyre, ühtel ~l egy helyen 

tahodu|z (-sen, -st, -sid) fn – állás 

(harcászati) 

taholi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

helyi, helybeli, helybéli, ~žed 

rahvahan verod helyi népszokások 

tahon mn – falusi, községi, települési, 

helyi 

tahon||kuvadami|ne (-žen, -št) 

fn – topográfia, helyrajz 

tahon||nim|i (-en, -id) fn – helynév, 

helységnév, kerata vepsläižid 

~id összegyűjti a vepsze 

helyneveket

tahovaličendkomissii 334 taidehpirdai 

taho||valičend||komissi|i (-jan, 

-joid) fn – helyi választási bizottság 

taht (-on, -oid) fn – 1. akarat, 

szándék, luja ~ erős akarat, 

~od vaste akarata ellenére, 2. 

törekvés, 3. vágy, kívánság, 

óhaj, 4. kedv, 5. cél ◊ Tehkaha 

kaik sinun tahton mödhe, 

täl mal kut i taivhas! Legyen 

meg a Te akaratod, úgy 

a földön, miként a mennyben 

is! (Legyen minden a Te akaratod 

szerint, úgy itt a földön, 

miként a mennyben is!) 

taht|az (-han, -ast, -hid) fn – 

tészta, ajada ~ast tésztát gyúr 

tahtnik (-an, -oid) fn – követelő, 

igénylő (személy) 

taht|od (-oid) tsz fn – igény(ek), 

erazvuiččed ~od különleges 

igények, ~oiden kazvand az 

igények növekedése, mez’kundan 

~oiden vajehtamine a 

társadalmi igények változása 

tahtoi|da (-b, -) ige – 1. akar, 

szándékozik, ~da abutada segíteni 

akar, 2. vágyik, kíván, 

óhajt, ~da tundištadas össze 

kíván ismerkedni, 3. követel, 

igényel 

tahtoi|das (-še, -he) vh ige – szeretne, 

kedve lenne vmire 

tahtoimata hsz – akaratlanul, önkéntelenül, 

szándéktalanul, tehta 

~ önkéntelenül tesz vmit 

tahtoimato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– akaratlan, önkéntelen, szándéktalan, 

~i manitez szándéktalan 

csalás 

tahtoind (-an, -oid) fn – kívánság, 

óhaj, vágy 

tahtoka|z (-han, -st, -hid) mn – 

céltudatos, célratörő, ~z openik 

céltudatos tanuló 

tahtota hsz – akarata ellenére 

tahtoto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

1. nem szándékos, ~mad vigad 

nem szándékos hibák, 2. 

önkéntelen, ~mad sanad önkéntelen 

szavak 

tahtotomu|z’ (-den, -t) fn – egykedvűség, 

fásultság, apátia, lehangoltság 

taht||pakiču|z (-sen, -st, -sid) fn 

– igény, követelés, noriden 

~sed a fiatalok igényei 

taideh (-en, -t) fn – művészet, 

nügüd’läine ~ jelenkori művészet 

Taideh||akademi|i (-jan, -joid) fn 

– Művészeti Akadémia 

taideh||kuv|a (-an, -id) fn – festmény 

taideh||kuvanik (-an, -oid) fn – 

festőművész, festő, ~an modkuva 

a festő portréja, a festő 

arcképe 

taideh||palt|in (-nan, -noid) fn – 

festmény, vászonfestmény 

taideh||pirda|i (-jan, -jid) fn – 

grafikus, grafikusművész 

taidehstudii 335 taksi 

taideh||studi|i (-jan, -joid) fn – 

művészeti stúdió 

taideh||škol (-an, -oid) fn – művészeti 

iskola 

taideh||var|ad (-oid) tsz fn – szemléltető 

eszköz(ök) 

taiga||mec (-an, -oid) fn – tajga, 

tajgai erdő 

taigin (-an, -oid) fn – dagasztóteknő, 

segoitada tahtaz ~aha 

tésztát gyúr össze a dagasztóteknőben 

taigin||muigote|z (-sen, -st, -sid) 

fn – tésztakovász 

taim (-an, -oid) fn – félidő, kaks’ 

~ad két félidő 

taim|en (-nen, -ent, -nid) fn – 

csíra, hajtás, sarj 

taimn|ed (-id) tsz fn – dugvány, 

palánta, valada ~id palántát 

öntöz 

taiv|az (-han, -ast, -hid) fn – 

ég, égbolt, menny, mennybolt, 

~hal az égen, pil’vesine ~az 

felhős ég, borult ég, sel’ged 

~az derült ég, tiszta égbolt ◊ 

Tehkaha kaik sinun tahton 

mödhe, täl mal kut i taivhas! 

Legyen meg a Te akaratod, 

ú g y a fö ldön , m iként a 

mennyben is! (Legyen minden 

a Te akaratod szerint, úgy a 

földön, miként a mennyben 

is!) 

taivaz||kiv|i (-en, -id) fn – meteorit 

taivaz||laiv (-an, -oid) fn – léghajó 

taivaz||matk (-an, -oid) fn – légiút, 

légijárat 

taivaz||änik (-on, -oid) fn – nefelejcs, 

~oiden kirb’ nefelejcs-csokor 

taivhali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

égi, mennyei ◊ Meiden Taivhaline 

Tatoi! Mi atyánk, aki 

a mennyekben vagy! (Menynyei 

atyánk!) 

taivhan mn – égi, mennyei, ~ čuhu 

égbolt, égboltozat, mennybolt, 

mennyboltozat 

taivhan||röun (-an, -id) fn – horizont, 

látóhatár, az ég határa, 

~al a horizonton, a látóhatáron, 

~an taga a horizont mögött, 

a látóhatár mögött 

takai|da (-b, -) ige – igyekszik, 

törekszik, törtet 

takar|ta (-dab, -zi) ige – esztergályoz, 

esztergál, ~ta takarmpuil 

esztergapadon esztergál 

taker|ta (-dab, -zi) ige – mondogat, 

hajtogat, ~ta kaiken 

aigan ühten azjan polhe mindig 

egy és ugyanazt hajtogatja 

tak|kiž (-hen, -kišt, -hid) fn – 

bogáncs, bojtorján ◊ Hän tartub 

kuti takkiž. Tapad, mint a 

bogáncs. 

taksi (-n, -d) fn – taxi, kucta ~ 

taxit hív

takt 336 tapandmašin 

takt I. (-an, -oid) fn – ütem, taktus 

takt II. (-an, -oid) fn – tapintat, 

diszkréció 

taktato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

tapintatlan, indiszkrét, ~i tego 

tapintatlan cselekedet, indiszkrét 

tett 

taktoka|z (-han, -st, -hid) mn – 

tapintatos, diszkrét 

talisman (-an, -oid) fn – talizmán 

talut|ada (-ab, -i) ige – vezet, 

kalauzol, visz, ~ada hebod varhindoiš 

kantáron vezeti a lovat, 

~ada last kädes kézenfogva 

vezeti a gyereket 

taluta|i (-jan, -jid) fn – vezető, 

kalauz 

talutim||nor (-an, -id) fn – kantárszár, 

gyeplőszár, veda hebo 

~iš kantárszáron vezeti a 

lovat 

tal’v I. (-en, -id) fn – tél 

tal’v||- II. öet – tél-, téli 

tal’v||aig (-an, -oid) fn – télidő 

tal’vdu|da (-b, -i) ige – telel, áttelel 

tal’vehti|da (-b, -) ige – telel, áttelel 

tal’vel hsz – télen 

tal’v||homende|z (-sen, -st, -sid) 

fn – téli reggel 

tal’v||ku (-n, -id) fn – december 

(tél hava), ~n koumanz’kümnenz’ 

ezmäine päiv december 

harmincegyedike 

tal’v||pästu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– téli vakáció, téli szünidő 

tal’v||sad (-un, -uid) fn – télikert 

tal’v||sapk|ad (-oid) tsz fn – téli 

csizma 

tal’v||sob|ad (-id) tsz fn – téli 

ruházat, téli ruha, téli öltözet, 

téli öltözék, téli viselet 

Tal’v||sod|a (-an) fn – a Téli Hadjárat 

tal’v||sport (-an, -oid) fn – télisport 

tal’v||var|a (-an, -oid) fn – téli 

tartalék, téli készlet(ezés) 

tal’v||vill (-an) fn – téli gyapjú 

tan|az (-han, -ast, -hid) fn – akol, 

istálló, ól 

tandreh (-en, -t, -id) fn – 1. tér, 

térség, lapsiden ~ gyermekjátszótér, 

2. pálya (sport) 

tank (-an, -oid) fn – tank, harckocsi, 

páncélos 

tank||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn – 

harckocsizó, páncélos (katona) 

tantoi hsz – újabban, mostanában, 

az utóbbi időben 

tanto|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

utóbbi, legutóbbi, újabb, legújabb, 

újabb keletű, nem régi, 

minapi, ~ižed abidod a legutóbbi 

sértések, ~ižed holed 

az újabb feladatok 

tapand (-an) fn – cséplés 

tapand||mašin (-an, -oid) fn – 

cséplőgép 

tapin 337 tarkištada 

tap|in (-men, -int, -mid) fn – tiló, 

tiloló 

tap|ta (-ab, -oi) ige – csépel, kicsépel, 

~ta rugiž rozst csépel 

taraboš|ta (-ib, -i) ige – vonszol, 

von, húz, ~ta madme a földön 

vonszol 

taraboš|tas (-iše, -ihe) vh ige – 

vonszolódik, vonszolja magát 

tarb|eh (-hen, -eht, -hid) fn – 1. 

tárgy, dolog, 2. szer, eszköz 

tarbha|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– 1. szükséges, ~ižed kalud a 

szükséges dolgok, 2. kötelező, 

3. kellő, megfelelő, kaik 

~ine minden megfelelő, ~ižes 

sijas a kellő helyen, a megfelelő 

helyen, 4. hasznos, antta 

~ine nevond hasznos tanácsot 

ad 

tarbh|ed (-id) tsz fn – nyersanyag, 

anyag 

tarbhu|ded (-zid) tsz fn – felszerelés 

tarbhu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 1. 

szükség, 2. szükséglet 

tarbiž segédige – kell, szükséges, 

minei ~ mända mennem 

kell 

tarh (-an, -oid) fn – ágyás, veteményes, 

kiskert 

taričend (-an, -oid) fn – ajánlat, 

javaslat 

tariči|i (-jan, -joid) fn – pincér, 

rata ~jan pincérként dolgozik 

tariči|m (-men, -nt, -mid) fn – 

tálca, panda astjad ~mele az 

edényt a tálcára rakja 

tarif (-an, -oid) fn – tarifa, árszabás, 

díjszabás 

tarin (-an, -oid) fn – elbeszélés 

tarinoiču|z (-sen, -st) fn – próza, 

prózairodalom 

tarinoičuz||runo (-n, -id) fn – prózavers, 

prózai költemény 

tari|ta (-čeb, -či) ige – ajánl, javasol 

tark (-an, -oid) mn – 1. pontos, 

~ rad pontos munka, ~ tacind 

pontos dobás (labdajátékok), 2. 

gondos, rendes, ~ openik rendes 

tanuló, 3. figyelmes, ~ lugii 

figyelmes olvasó, 4. részletes, 

5. ügyes, hozzáértő 

tarkas hsz – 1. pontosan, 2. gondosan, 

rendesen, 3. figyelmesen, 

4. részletesen, kacta ~ 

részletesen megnéz 

tarkašti hsz – 1. pontosan, 2. 

gondosan, rendesen, 3. figyelmesen, 

lugeda ~ figyelmesen 

olvas, 4. részletesen, 5. óvatosan, 

elővigyázatosan 

tarkato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

pontatlan, nem pontos, ~mad 

lugud nem pontos számok, 

pontatlan számok 

tarkemba hsz – pontosabban 

tarkišt|ada (-ab, -i) ige – részletesen 

megvizsgál, ellenőriz, 

kontrollál

tarkištelda 338 tartukaz 

tarkištel|da (-eb, -i) ige – 1. ellenőriz, 

kontrollál, ~da ičtazevedändad 

kontrollálja a viselkedését, 

2. felügyel, 3. megfigyel, 

~da säd megfigyeli az 

időjárást, 4. elemez, kielemez, 

analizál 

tarkištelend (-an, -oid) fn – 1. 

felügyelés, 2. megfigyelés, sän 

~ az időjárás megfigyelése, 3. 

elemzés, analízis, tekstan ~ 

szövegelemzés, 4. analizálás, 

veren ~ a vér analizálása 

tarkišteli|i (-jan, -joid) fn – 1. 

felügyelő (személy), 2. megfigyelő 

(személy) 

tarkištelu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

ellenőrzés, kontroll, vizsgálat, 

szemle 

tarkištu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

vizsgálat, megvizsgálás, felülvizsgálat, 

kontroll, ezitada matktavarad 

~she az útipoggyászt 

bemutatja vizsgálatra 

tarkištuz||kod|a (-an, -id) fn – 

vámhivatal, vámház 

tark||koht (-an, -id) fn – részlet, 

süveta ~ihe belemélyed a részletekbe 

tark||kohta|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – részletes, ~ine tegosatuz 

részletes beszámoló 

tark||taba|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– akkurátus, szőrszálhasogató, 

aprólékoskodó, ~ine ristit 

akkurátus ember 

tarkudeta hsz – figyelmetlenül, 

tehta ~ figyelmetlenül csinálja 

tarku|z’ (-den, -t) fn – 1. pontosság, 

~z’ kaikiš azjoiš minden 

dologban pontosság, minden 

tennivalóban pontosság, 

2. gondosság, 3. figyelem, odafigyelés 

tart||lent (-an, -oid) fn – ragasztószalag, 

läbinägui ~ átlátszó 

ragasztószalag 

tart||läžund (-an, -oid) fn – fertőző 

betegség 

tart||san|a (-an, -oid) fn – módosítószó 

(nyelvtan) 

tart|ta (-ub, -ui) ige – 1. hozzáfog, 

nekilát, belekezd, ~ta neche 

radho belekezd ebbe a 

munkába, 2. belekeveredik vmibe, 

belekerül vmibe, ~ta miččehese 

töhö belekeveredik vmilyen 

dologba, ~ta toraha verekedésbe 

keveredik, 3. elegyedik, 

belekapcsolódik, ~ta 

paginaha beszélgetésbe elegyedik, 

4. ragad, tapad 

tartu|da (-b, -i) ige – 1. ragad, 

ráragad, hozzáragad, tapad, rátapad, 

hozzátapad, 2. csatlakozik 

◊ Hän tartub kuti takkiž. 

Tapad, mint a bogáncs. 

tartu|i (-jan, -jid) mn – 1. ragadós, 

~i nagrand ragadós nevetés, 

2. fertőző 

tartuka|z (-han, -st, -hid) mn – 

ragacsos, ragadós, tapadós 

tartuline 339 tažlak 

tartuli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

tolakodó, erőszakos, ~ne mez’ 

tolakodó alak, erőszakos alak 

tartund (-an, -oid) fn – ragadás, 

felragadás, ráragadás, tapadás, 

feltapadás, rátapadás, lumen ~ 

elektrolangoihe a hó rátapadása 

az elektromos vezetékekre 

tartut|ada (-ab, -i) ige – 1. ragaszt, 

felragaszt, megragaszt, 

ráragaszt, ~ada markoid kirjeiženkorihe 

bélyegeket ragaszt 

a levélborítékra, 2. fertőz, 

megfertőz, ala ~a meid! ne 

fertőzz meg minket! 3. rögzít, 

odarögzít, odaerősít, hozzácsatol 

tartuta|i (-jan, -jid) fn – hordozó, 

terjesztő (fertőző személy) 

tartutami|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– rögzítés, csatolás 

tartutand (-an, -oid) fn – fertőzés, 

megfertőzés, ~an sü a 

fertőzés oka 

tartutel|das (-ese, -ihe) vh ige – 

untat vkit, ala ~de minuhu! 

ne untass engem! 

tartutoit|ta (-ab, -i) ige – ragaszt, 

felragaszt, megragaszt, 

ráragaszt, ~ta počtmarkoid bélyegeket 

felragaszt 

taz (-an, -oid) fn – lavór, mosdótál 

taza (-n) fn – sík (térforma), laskta 

püštoiged pird ~le merő- 

leges egyenest bocsát rá a síkra 

tazangišt (-on, -oid) fn – völgy, 

kaidas ~os a szűk völgyben 

tazo (-n, -id) mn – egyenletes, 

sík, sima 

tazoit|ada (-ab, -i) ige – kiegyenget, 

elegyenget, egyenlővé 

tesz, egyenletessé tesz, elsimít, 

lesimít, ~ada mad elegyengeti 

a földet, elsimítja a 

földet 

tazoitand||mašin (-an, -oid) fn 

– úthenger, tazoitada asfal’tad 

~al úthengerrel elsimítja 

az aszfaltot 

tazoitand||traktor (-an, -id) fn – 

földgyalu, kotrógép 

tazokašti hsz – simán, egyenletesen, 

egyenlően 

tazo||mär (-an, -id) fn – egyensúly, 

hengen ~ lelki egyensúly, 

kadotada ~ elveszti az 

egyensúlyát, püžui ~ megtartott 

egyensúly, stabil egyensúly 

tazo||oiktu|z’ (-den, -t) fn – egyenjogúság, 

rahvahaline ~z’ nemzeti 

egyenjogúság 

tazo||znam (-an, -oid) fn – egyenlőségjel, 

panda ~ egyenlőségjelet 

tesz 

tazo||väg|i (-en, -id) fn – erőegyenlőség 

tažlak I. (-on, -oid) fn – 1. ostoba, 

buta (alak), 2. bumfordi 

(alak)

tažlak 340 teatrnägudez 

tažlak II. (-on, -oid) mn – 1. ostoba, 

buta, ~ hibj ostoba alak, 

ostoba figura, 2. esetlen, ügyetlen, 

~ kondjaine esetlen medvebocs 

tat (-an, -oid) fn – apa, édesapa, 

papa, atya 

tatam megszólító alak – apa! 

édesapa! papa! atya! 

tatan||nim|i (-en, -id) fn – apai 

név, atyai név 

tatoi (-n, -d) fn – atya, atyácska 

◊ Meiden Taivhaline Tatoi! 

Mi atyánk, aki a mennyekben 

vagy! (Mennyei atyánk!) 

taug (-an, -oid) fn – íj, nyíl 

taug|uh (-hun, -uht; -huid) fn – 

1. önkéntes munka, ühtneda 

~uhu részt vesz az önkéntes 

munkában, 2. kaláka 

tauk|un (-nan) fn – zabliszt 

taukun||pudr (-an, -oid) fn – zabkása 

taut (-an, -oid) fn – véső, kokta 

~al vésővel farag 

tautand (-an) fn – vésés, faragás 

taut|ata (-ab, -i) ige – vés, kivés, 

farag, kifarag, ~ata laudad 

deszkát kivés, deszkát farag 

tavar (-an, -oid) fn – áru, árucikk 

tavaran||sirdänd (-an, -oid) fn – 

áruforgalom 

tavaran||znam (-an, -oid) fn – 

márkajegy, márkajelzés 

tavaran||vajehtu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – árucsere 

tavaran||vend (-an) fn – árukivitel, 

export 

tavarišt (-on) fn – árukészlet, áruválaszték, 

bohat ~ gazdag áruválaszték, 

gazdag árukészlet 

tavar||kod|a (-an, -id) fn – árusító 

bódé, árusító sátor 

tavar||mönd (-an, -id) fn – áruértékesítés 

tavar||pojezd (-an, -oid) fn – tehervonat 

tavar||varažom (-an, -id) fn – 

árukészlet 

tavu (-n, -id) fn – szótag 

te I. (-n, -id) fn – út, ajada ~ 

utat épít, kesked ~d az út közepén, 

ozutada ~ utat mutat 

-||te II. (-n, -id) öut – -út 

teatr I. (-an, -oid) fn – színház 

teatr||- II. öet – színházi, színi 

teatr||aidik (-on, -oid) fn – színházi 

páholy 

teatrali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

színházi, ~ne arvostelii színházi 

kritikus 

teatr||dekoraci|jad (-joid) tsz fn 

– díszlet, színházi díszlet 

teatr||gardale|i (-jan, -jid) fn – 

karzat, színházi karzat, ištta 

~jal a karzaton ül 

teatr||lav|a (-an, -oid) fn – színpad 

teatr||nägude|z (-sen, -st, -sid) fn 

– színházi előadás 

teatrozuteluz 341 tedokirj 

teatr||ozutelu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– színházi bemutató 

teatr||radnik (-an, -oid) fn – színházi 

dolgozó, színházi munkatárs 

teatr||studi|i (-jan, -joid) fn – 

színházi stúdió 

teatr||uudi|med (-mid) tsz fn – 

színházi kulisszák, színfalak 

tedišt|ada (-ab, -i) ige – 1. tisztáz, 

kiderít, felderít, ~ada sü 

felderíti az okát vminek, 2. megismer, 

3. elsajátít, meghódít, 

magáévá tesz, birtokba vesz 

tedištamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – kiismerhetetlen, kideríthetetlen, 

~mad peitused kideríthetetlen 

titkok, kideríthetetlen 

rejtélyek 

tedištami|ne (-žen, -št) fn – megismerés 

tedištand (-an) fn – elsajátítás, 

birtokbavétel, meghódítás, avaruden 

~ a világűr meghódítása 

tedištelend (-an) fn – hírszerzés, 

felderítés (katonai) 

tedištelend||jouk (-un, -uid) fn – 

hírszerző egység, felderítő egység 

(katonai) 

tedišteli|i (-jan, -joid) fn – hírszerző, 

felderítő (katonai) 

tedištelu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

hírszerzés, felderítés (katonai), 

lähtta ~sehe felderítésre megy 

tedištu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

tisztázás, kiderítés, felderítés, 

mel’pidoiden ~z a nézetek 

tisztázása, a vélemények tisztázása 

tedištuz||jouk (-un, -uid) fn – felfedező 

csapat, expedíciós kutatócsoport 

tedištuz||matk (-an, -oid) fn – felfedező 

út, expedíció, tudományos 

expedíció 

tedmata hsz – tudattalanul, nem 

tudatosan, tehta ~ tudattalanul 

cselekszik, nem tudatosan 

cselekszik 

tedmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– nem tudatos 

tedmatomu|z’ (-den, -t) fn – bizonytalanság 

tedme hsz – útközben, úton, útfélen 

tedo (-n, -id) fn – 1. ismeret, tudás, 

2. tudomány, gumanitarižed 

~d humántudományok 

◊ Tedo om luja azeg. A tudás 


Tedo||akademi|i (-jan) fn – Tudományos 

Akadémia 

tedo||aloveh (-en, -t, -id) fn – tudományterület 

tedo||avaidu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– tudományos felfedezés 

tedo|d (-id) tsz fn – információ 

tedo||doktor (-an, -oid) fn – (tudományos) 

doktor, filologian 

~ bölcsészdoktor 

tedo||kirj (-an, -oid) fn – enciklopédia

tedokund 342 tedotermišt 

tedo||kund (-an, -oid) fn – fakultás, 

kar 

tedo||küzund (-an, -oid) fn – hivatalos 

megkeresés 

tedoli|ne (-žen, -št, -žid) mn – tudományos, 

~ne meletand tudományos 

gondolkodás 

tedo||maht (-on, -oid) fn – hozzáértés, 

szakszerűség, profeszszionalizmus 

tedo||mahto|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – hozzáértő, szakszerű, professzionális 

tedo||mašin (-an, -oid) fn – számítógép, 

rata ~al számítógéppel 

dolgozik 

tedo||mašin||virus (-an, -oid) fn 

– számítógépvírus 

tedo||matk (-an, -oid) fn – felfedező 

út, expedíció, tudományos 

expedíció 

tedo||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn – 

tudós 

tedon||andand (-an, -oid) fn – 

tudományos értesítő, tudományos 

közlöny 

tedon||andmu|sed (-sid) tsz fn – 

tudományos közlések 

tedon||himo (-n) fn – tudásszomj, 

érdeklődés 

tedon||himo|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – érdeklődő, ~ine kaceg 

érdeklődő pillantás, érdeklődő 

tekintet 

tedon||kodvu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– kollokvium, beszámoló 

tedon||tahto|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – érdeklődő, tudakozódó, 

firtató, kíváncsi 

tedon||vasta|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – tudományellenes, ~ižed 

teorijad tudományellenes elméletek, 

tudományellenes teóriák 

tedo||oblas|t’ (-tin, -tid) fn – tudományterület 

tedo||oppind||institut (-an, -oid) 

fn – tudományos kutatóintézet 

tedo||pohj (-an, -id) fn – vminek 

a tudományos alapja 

tedot|ada (-ab, -i) ige – értesít, 

tudósít, tájékoztat, bejelent, hirdet, 

közöl, közzétesz 

tedota|i (-jan, -jid) fn – tudósító 

(személy), informátor 

tedotami|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

információ-ellátás, információbiztosítás 

tedotand (-an, -oid) fn – közlés, 

közzététel, bejelentés 

tedo||te (-n, -d) fn – tudományos 

haladás, a tudomány fejlődése 

tedotel|da (-eb, -i) ige – tájékoztat, 

~da eläjid tájékoztatja 

a lakosságot 

tedotelend (-an) fn – tájékoztatás, 

eläjiden ~ a lakosság tájékoztatása 

tedo||termišt (-on, -oid) fn – tudományos 

terminológia, tudományos 

szaknyelv 

tedotö 343 tegotukad 

tedo||tö (-n, -d) fn – tudományos 

munka 

tedoto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

tudatlan, ~i ristit tudatlan ember 

tedotu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

hír, sada hüvä ~z jó hírt kap, 

2. értesítés, 3. hirdetés, 4. tudósítás, 

5. jelentés 

tedotuz||laud (-an, -oid) fn – hirdetőtábla 

tedo||ümbru|z (-sen, -st) fn – látókör, 

leved ~z széles látókör 

tedr (-en, -id) fn – fajd, nyírfajd 

(madár) 

tedust|ada (-ab, -i) ige – felderít, 

felderítést végez, hírszerzést 

végez 

tedustel|da (-eb, -i) ige – kiderít, 

felderít, kutakodik 

tegeli|ne (-žen, -št, -žid) mn – ipari, 

ipar-, ~žed tavarad iparcikkek 

tegeližu|z’ (-den, -t) fn – ipar, 

kebn ~z’ könnyűipar 

tegemi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

teremtés, alkotás 

tegend (-an, -oid) fn – 1. művelet 

(matematikai), 2. feladat, 

3. készítés, elkészítés, 4. kikészítés, 

megmunkálás, nahkoiden 

~ a bőrök kikészítése, 

a szőrmék kikészítése 

tegete|z (-sen, -st, -sid) fn – félgyártmány, 

félkész termék, sepän 

~sed félkész kovácsáru 

tegi|i (-jan, -joid) fn – 1. szerző, 

alkotó (személy), openduzkirjan 

~i a tankönyv szerzője, 2. 

munkavégző (személy) 

tegijan mn – szerzői, ~ kirjad 

szerzői példányok, ~ oiktuded 

szerzői jogok, ~ maks, ~ 

pauk szerzői honorárium 

tego I. (-n, -id) fn – 1. cselekedet, 

tett, művelet (cselekedetsor), 

eljárás, hüvän valdan ~ 

jószándékú cselekedet, jószándékú 

tett, moralitoi ~ erkölcstelen 

cselekedet, terroristine ~ 

terrorcselekedet, ülev ~ büszke 

tett, 2. feladat, 3. cselekvés, 

működés, 4. alkotás, mű, 

5. esemény 

tego||- II. öet – mesterséges, mű- 

tego||hengitu|z (-sen, -st) fn – 

mesterséges légzés 

tego||jaug (-an, -oid) fn – műláb 

tegon||satu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

beszámoló, jelentés, tehta ~z 

beszámolót készít, voden ~z 

éves beszámoló 

tego||pä (-n, -id) fn – feltaláló 

(személy) 

tego||pölütu|z (-sen, -st) fn – mesterséges 

megtermékenyítés 

tego||satu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

alkotás, mű, unohtamatomad 

~sed felejthetetlen alkotások, 

felejthetetlen művek 

tego||tuk|ad (-id) tsz fn – paróka, 

műhaj

tegovägi 344 tehtas 

tego||väg|i (-en) fn – hév, hevület, 

indulat 

tego||änik (-on, -oid) fn – művirág 

tehmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– elvégzetlen, meg nem csinált, 

~mad tegod elvégzetlen 

feladatok 

tehmu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

gyártmány, készítmény, termék 

tehnik (-an) fn – technika 

tehni|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

technikai, műszaki, ~ne openduz 

műszaki képzés 

tehnologi|i (-jan, -joid) fn – technológia, 

műszaki eljárás, gyártási 

mód, előállítási mód 

te|hta (-geb, -gi) ige – 1. cselekszik, 

csinál, készít, létrehoz, 

kelt, alakít, alkot, gyárt, 

termel, épít, tesz, művel, működik, 

eljár vmilyen ügyben, 

végez, folytat, ~hta fil’m filmet 

készít, filmet forgat, ~ta 

huiktata lelkiismeretlenül cselekszik, 

~hta hüvüt jót tesz, 

jót cselekszik, ~hta järgenduz 

fegyelmet hoz létre, ~hta 

kanal csatornát épít, ~hta kodikahaks 

otthonossá tesz, ~hta 

kodvuz kísérletet végez, kísérletet 

folytat, ~hta kožmuz 

szerződést készít, szerződést 

(meg)köt, ~hta likutoituz hatást 

kelt, hatást kialakít, ~hta 

lumiuk hóembert épít, midä 

~ged? mit csinálsz? ~hta nirviškoid 

grimaszokat csinál, grimaszokat 

vág, ~hta nodj tüzet 

csinál, tábortüzet rak, ~hta 

tahtoimata önkéntelenül tesz 

vmit, önkéntelenül cselekszik, 

~hta tarkuteda figyelmetlenül 

csinál, figyelmetlenül végez 

vmit, ~hta tedotö tudományos 

munkát végez, ~hta 

vaikkulhu titokban csinál, titokban 

tesz, ~hta varaiduseta 

félelem nélkül cselekszik, 

~hta kaik vastkarin mindent 

fordítva csinál, ~hta vizit látogatást 

tesz, 2. megcsinál, teljesít, 

elvégez, elkészít, elkövet, 

~hta koditegend elvégzi 

a házimunkát, ~hta magaduzsija 

elkészíti az ágyat, megágyaz, 

~hta meletomuz’ butaságot 

követ el, ostobaságot 

követ el, ~hta rad elvégzi a 

munkát, 3. megmunkál, kikészít, 

~hta nahkoid bőröket kikészít, 

szőrméket kikészít, 4. 

tesz, helyez, emel, ~hta värituz 

vádat emel, 5. hoz, meghoz, 

~hta pätusid meghozza 

a döntéseket, határozatokat hoz, 

6. feltalál, 7. ad, lead, ~hta 

ambund lövést ad le, ~hta 

znam jelet ad 

te|htas (-gese, -gihe) vh ige – 

1. létrejön, létesül, keletkezik, 

képződik, alakul, 2. történik, 

tehtud 345 teleozutez 

lesz, kerekedik, midä ~gese? 

mi történik? mi lesz? 3. lesz 

vmivé, válik vmivé ◊ Tehkaha 

kaik sinun tahton mödhe, 

täl mal kut i taivhas! Legyen 

meg a Te akaratod, úgy a földön, 

miként a mennyben is! 

(Legyen minden a Te akaratod 

szerint, úgy itt a földön, 

miként a mennyben is!) 

tehtud in – alkotott, teremtett, 

készített, létrehozott 

tehu|t (-den, -t, -zid) fn – ösvény, 

csapás, gyalogút 

teiden nm – tiétek, az öné, az 

önöké, a ti... -tok, az ön ...-ja, 

az önök ...-ja 

tekst (-an, -oid) fn – szöveg 

tekstan||pal|a (-an, -oid) fn – 

bekezdés (szövegrész), lugeda 

~aspäi a bekezdésből olvas 

tel|a (-an, -oid) fn – görgő (terhek 

továbbítására), ~an abul 

görgő segítségével 

tele||- öet – televízió-, televíziós, 

tévé-, tévés 

tele||čuhundu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – tévétorony, televíziótorony 

telefon (-an, -oid) fn – telefon, 

telefonkészülék, távbeszélő, távbeszélőkészülék, 

pagišta ~as 

telefonon beszél, ~ ei rada a 

telefon nem működik 

telefon||avtomat (-an, -oid) fn – 

telefonautomata 

telefon||kesku|z (-sen, -st, -sid) fn 

– telefonközpont, távbeszélőközpont 

telefon||kirj (-an, -oid) fn – telefonkönyv 

telefon||kod|a (-an, -id) fn – telefonfülke 

telefon||kucund (-an, -oid) fn – 

telefonhívás 

telefon||lang (-an, -oid) fn – telefonvezeték 

telefon||pac|az (-han, -ast, -hid) 

fn – telefonoszlop, telefonpózna 

teleg (-an, -id) fn – szekér, ajada 

~al szekéren utazik 

telegraf (-an, -oid) fn – távíró, 

távírókészülék 

telegramm (-an, -id) fn – távirat, 

oigetada ~ táviratot küld 

tele||kacu|i (-jan, -jid) fn – televíziónéző, 

tévénéző 

tele||kamer (-an, -oid) fn – televíziós 

kamera, tévékamera 

tele||kesku|z (-sen, -st, -sid) fn – 

televíziós központ, tévéközpont 

tele||nägude|z (-sen, -st, -sid) fn 

– televízió, tévé (intézmény) 

tele||ozutelu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– televíziójáték, tévéjáték, televíziós 

darab, tévés darab 

tele||ozute|z (-sen, -st, -sid) fn – 

televíziós adás, televíziós közvetítés, 

tévéadás, tévéközvetítés

teleprogramm 346 tennisvändai 

tele||programm (-an, -oid) fn – 

televízióműsor, tévéműsor 

tele||radio||ühtištu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – televízió-rádiótársaság 

tele||radnik (-an, -oid) fn – televíziós 

dolgozó, tévés dolgozó 

tele||sild (-an, -oid) fn – televíziós 

híd, tévéhíd 

tele||studi|i (-jan, -joid) fn – televízió-stúdió, 

tévéstúdió 

teleskop (-an, -id) fn – teleszkóp, 

csillagászati távcső 

televizor (-an, -id) fn – televíziókészülék, 

televízió, tévékészülék, 

tévé, kacta ~ad televíziót 

néz, tévét néz 

tel’l’ (-un, -uid) fn – gyalult deszka 

telust|ada (-ab, -i) ige – megakadályoz 

telustu|z (-sen, -st, -sid) fn – beavatkozás 

te||lämoi (-n, -d) fn – közúti jelzőlámpa 

tem (-an, -oid) fn – téma, tárgy 

tema||pagin (-an, -oid) fn – elbeszélgetés, 

állásinterjú 

temati|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

tematikus 

tembai|ta (-dab, -ži) ige – kivesz, 

elővesz, kihúz, előhúz, 

kikap, előkap, ~ta pal’ton kormanaspäi 

előhúz a kabátja 

zsebéből, előkap a kabátja zsebéből 

temp (-an, -oid) fn – tempó, ütem, 

heredas ~as gyors tempóban, 

gyors ütemben 

tem||pagin (-an, -oid) fn – vita, 

disputa, ühtneda ~aha részt 

vesz a vitában, részt vesz a 

disputában 

temperament (-an, -oid) fn – 

temperamentum, vérmérséklet 

temperamenti|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – temperamentumos, lendületes 

temperatur (-an, -oid) fn – hőmérséklet, 

hibjan ~ testhőmérséklet, 

märita ~ hőmérsékletet 

mér 

tendenci|i (-jan, -joid) fn – tendencia 

tendenciali|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – tendenciózus, elfogult 

tendencialižu|z’ (-den, -t) fn – 1. 

irányultság, 2. elfogultság, väritada 

~des elfogultsággal vádol 

ten||katkaida|i (-jan, -jid) fn – 

hósármány (madár) 

tennis (-an) fn – tenisz 

tennisist (-an, -oid) fn – teniszező, 

teniszjátékos 

tennis||kort (-on, -oid) fn – teniszpálya 

tennis||labido|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – teniszütő 

tennis||mäč (-an, -oid) fn – teniszlabda 

tennis||vända|i (-jan, -jid) fn – 

teniszező, teniszjátékos 

tenor 347 terrorizm 

tenor (-an, -id) fn – tenor 

ten||pälu|z (-sen, -st) fn – útburkolat, 

aszfalt 

te||onetomu|z’ (-den, -t, -zid) fn 

– közúti baleset, közúti szerencsétlenség 

teoreti|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

teoretikus, elméleti 

teori|i (-jan, -joid) fn – teória, elmélet 

ter|a (-an, -oid) fn – 1. él, penge, 

veičen ~a a kés éle, a kés 

pengéje, 2. szerszámok, gépek 

éles (alkat)része, vágófelülete, 

lapátja, airon ~a az evező 

lapátja, evezőlapát 

teramba hsz – gyorsabban 

terapevt (-an, -oid) fn – kezelő 

orvos, terapeuta 

terapevti|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– terápiás, kezelési 

terapi|i (-jan, -joid) fn – terápia, 

kezelés 

terav (-an, -id) mn – 1. éles (átvitt 

értelemben is), ~ kirvez 

éles fejsze, ~ sil’m éles szem, 

2. hegyes, ~ pirdim hegyes 

ceruza, 3. csípős, szellemes, ~ 

kel’ csípős nyelv, ~ pagin szellemes 

beszéd, 4. feszült, kiélezett, 

~ kosketuz feszült viszony, 

kiélezett viszony, 5. válságos, 

~ kibu válságos betegség, 

6. forradalmi, ~ad toižetused 

forradalmi átalakulások, 

7. ~ raud acél 

teravas hsz – gyorsan, tulda ~ 

gyorsan megjön, gyorsan megérkezik 

terav||keli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– élesnyelvű, csípős nyelvű 

terav||meli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– éleselméjű 

terav||melü|z’ (-den, -t) fn – éleselméjűség, 

ozutada ~z’ éleselméjűséget 

tanusít 

teravzoiti|m (-men, -nt, -mid) fn 

– hegyező, ceruzahegyező 

teravzoit|ta (-ab, -i) ige – hegyez, 

kihegyez, ~ta pirdimid 

kihegyezi a ceruzákat 

termin (-an, -oid) fn – terminus, 

szakkifejezés 

terminativ (-an) fn – terminatívusz 

(nyelvtan) 

terminologi|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – szaknyelvi, terminológiai 

termišt (-on, -oid) fn – terminológia, 

szaknyelv, lingvistine ~ 

nyelvészeti terminológia, nyelvészeti 

szaknyelv 

termišt||laud||kund (-an, -oid) – 

szaknyelvi bizottság, terminológiai 

bizottság 

termos (-an, -id) fn – termosz 

terras (-an, -oid) fn – terasz 

terror (-an, -id) fn – terror 

terrorist (-an, -oid) fn – terrorista 

terrorizm (-an, -id) fn – terrorizmus

terrortego 348 tervehtuda 

terror||teg|o (-n, -id) fn – terrorcselekmény 

terv (-an, -oid) fn – kátrány, szurok 

tervaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

kátrányos, kátrány-, szurkos, 

szurok-, ~z duh kátrányszag 

tervast|ada (-ab, -i) ige – öszszekátrányoz, 

kátránnyal bepiszkít, 

összeszurkoz, szurokkal 

bemocskol 

terva|ta (-dab, -zi) ige – bekátrányoz, 

kátránnyal beken, kátránnyal 

bevon, ~ta veneht bekátrányozza 

a csónakot 

terv|eh (-hen, -eht, -hid) mn – 

egészséges, ~eh elon lad egészséges 

életmód, ~eh irdnägo 

egészséges kinézet 

terveht|ada (-ab, -i) ige – csókol, 

megcsókol 

tervehta|i I. (-jan, -jid) fn – orvos, 

gyógyász, lähtta ~jannoks 

orvoshoz megy 

tervehta|i II. (-jan, -jid) mn – 

gyógyhatású, gyógyító 

tervehtai||abu (-n) fn – orvosi 

segítség 

tervehtai||kesku|z (-sen, -st, -sid) 

fn – gyógyászati központ, egészségügyi 

központ, egészségház, 

rendelőintézet 

tervehtoita|i (-jan, -jid) fn – 1. 

gyógyász, 2. kuruzsló 

tervehtoitand (-an, -oid) fn – 

gyógyítás, gyógykezelés, kú- 

ra, gyógykúra, lähtta ~an 

täht suvehe gyógykúra végett 

délre megy 

tervehtoitand||maht|od (-oid) tsz 

fn – gyógymód, terápia 

tervehtoit|ta I. (-ab, -i) ige – 

gyógyít, meggyógyít, kígyógyít, 

gyógykezel, ~ta heng lelket 

gyógyít, ~ta kaik kibud 

minden betegséget meggyógyít 

tervehtoit|ta II. (-ab, -i) ige – 

köszönt, üdvözöl, ~ta adivoid 

köszönti a vendégeket 

tervehtoit|tas (-ase, -ihe) vh ige 

– gyógyul, meggyógyul, kigyógyul 

tervehtoitu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– gyógyítás, gyógykezelés, čudokaz 

~z csodálatos gyógyulás 

tervehtoituz||honu|z (-sen, -st, 

-sid) fn – orvosi rendelő 

tervehtoituz||kesku|z (-sen, -st, 

-sid) fn – gyógyászati központ, 

egészségügyi központ, 

egészségház, rendelőintézet 

tervehtoituz||tego|d (-id) tsz fn 

– gyógyító eljárás, gyógyító tevékenység 

tervehtoituz||un|i (-en, -t, -id) fn 

– gyógyító álom 

tervehtu|da (-b, -i) ige – meggyógyul, 

kigyógyul, ~da kibuišpäi 

meggyógyul a betegségből 

tervehtumatoi 349 tetpaine 

tervehtumato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – gyógyíthatatlan, ~i läžui 

gyógyíthatatlan beteg 

tervehtumi|ne (-žen, -št) fn – 

rehabilitáció (egészségügy) 

tervehzoitami|ne (-žen, -št) fn – 

gyógyulás, felépülés 

tervehzoit|ta (-ab, -i) ige – felépül, 

meggyógyul, helyrejön az 

egészsége 

tervehzoitu|z (-sen, -st) fn – gyógyulás, 

felépülés 

tervehzoituz||aig (-an, -oid) fn 

– gyógyulási idő, felépülési idő 

tervhen! isz – köszöntelek! üdvözöllek! 

szervusz! szia! köszöntöm! 

üdvözlöm! ~ olet! jó 

egészséget nektek! jó egészséget 

önnek! jó egészséget önöknek! 

tervhen||san|ad (-oid) tsz fn – üdvözlés, 

üdvözlet, üdvözlő szavak, 

köszöntés, köszönés 

tervhu|z’ (-den, -t) fn – egészség, 

vahv ~z’ tartós egészség, 

erős egészség 

tervhuz’||holitu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – közegészségügyi felügyelet 

tervhuz’||tedo (-n) fn – orvostudomány 

tervhuz’||tedo||kund (-an, -id) fn 

– orvostudományi kar, orvostudományi 

fakultás 

tervhuz’||tedotu|z (-sen, -st) fn 

– egészségügyi felvilágosítás 

tervhutand (-an) fn – higiénia 

tervhute|z (-sen, -st, -sid) fn – 

üdvözlés, üdvözlet, köszöntés, 

köszönés 

tervn|eda (-eb, -i) ige – meggyógyul, 

~e! gyógyulj meg! 

te||sa|r’ (-ren, -r’t, -rid) fn – útkereszteződés, 

kereszteződés, 

seižutadas ~rele megáll a kereszteződésben 

test (-an, -oid) fn – teszt 

testa|ta (-dab, -zi) ige – tesztel 

tezis (-an, -oid) fn – tézis, tétel, 

tantétel, vitatétel, kirjutada ~ad 

téziseket ír 

te|ta (-dab, -zi) ige – 1. tud, 2. 

ismer 

tetab (-an, -id) mn – ismeretes, 

ismert, közismert, neves, hírneves, 

hírhedett, ~an kirjutajan 

kirjad a híres író könyvei, 

~ muzikantegii hírneves 

zenész, hírhedett zenész, ~ tedomez’ 

közismert tudós, neves 

tudós 

tetabato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– ismeretlen, hírnév nélküli 

tetabuden||taht (-on) fn – hiúság 

tetabuden||tahto|ine (-ižen, -št, 

-ižid) mn – hiú 

tetabu|z’ (-den, -t) fn – hírnév, 

tedomehen ~z’ a tudós hírneve 

tetes hsz – nyilvánvalóan 

tetpa|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

1. kétségkívüli, kétségtelen,

tetpas 350 tinasine 

2. feltétlen, feltétel nélküli, 

~ine kundlijaižuz’ feltétlen engedelmesség, 

feltétel nélküli 

engedelmesség 

tetpas hsz – 1. kétségtelenül, 

kétségen kívül, 2. feltétlenül, 

feltétel nélkül, 3. természetesen, 

persze 

te||ve|r’ (-ren, -r’t, -rid) fn – útpadka, 

útszél 

tif (-an) fn – tífusz, läžuda ~as 

megbetegszik tífuszban 

tigr (-an, -oid) fn – tigris 

tih|ed I. (-id) tsz fn – szúnyograj, 

szúnyoghad 

tihed II. (-an, -oid) mn – 1. sűrű, 

dús, tömör, ~as eletadud 

taho sűrűn lakott hely, sűrűn 

lakott terület, ~ kangaz sűrű 

(szövésű) szövet, ~ penzhišt 

sűrű bozót(os), ~ pul’s sűrű 

pulzus, 2. szapora, ~ hengituz 

szapora légzés 

tihedu|z’ (-den, -t) fn – sűrűség, 

eläjiden ~z’ népsűrűség 

tihenzoitand (-an, -oid) fn – tömörség, 

tekstan ~ a szöveg 

tömörsége 

tihenzoit|ta (-ab, -i) ige – tömörít, 

összetömörít, ~ta tekstad 

szöveget tömörít 

tija|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – cinege, 

cinke 

tik (-an, -oid) fn – harkály, kirjav 

~ tarka harkály, sokszínű 

harkály 

tiket|ada (-ab, -i) ige – kopácsol 

(harkály), ~ada pud kopácsol 

a fán, kopácsolja a fát 

tiketand (-an) fn – kopácsolás 

(harkály) 

tikitu|z (-sen, -st, -sid) fn – ketyegés, 

tikktakkolás, časuiden 

~z az óra ketyegése 

tiks (-un, -uid) fn – tapló 

tilg (-un, -uid) fn – ék, pecek, 

panda ~ lavaha éket üt a padlóba 

tilkaht|ada (-ab, -i) ige – cseppent, 

csöppent, csepegtet, csöpögtet, 

~ada üks’ tilkuine egy 

cseppet csöppent 

tilk|ta (-ub, -ui) ige – csepeg, csöpög 

tilku|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

csepp, csöpp, ~ine vet egy 

csepp víz 

tilli|ne (-žen, -št, -žid) fn – csengő, 

csengettyű 

tillit|ada (-ab, -i) ige – cseng, 

csenget, csilingel, ~ada kelloižel 

csenget a csengettyűvel, 

csilingel a harangocskával 

tin (-an) fn – ólom, ón, cin, paikata 

vädr ~al megfoltozza a 

vödröt cinnel 

tinasi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

ólom-, ólomból készült, ón-, 

ónból készült, cin-, cinből készült, 

~ižed saldataižed ólomkatonák 

tintuk 351 todeks 

tin||tuk (-un, -uid) fn – ólomöntvény, 

ólomöntecs, ónöntvény, 

ónöntecs 

tip (-an, -oid) fn – típus, fajta 

tipili|ne (-žen, -št, -žid) mn – tipikus, 

jellegzetes 

tipp (-un, -uid) fn – csepp, csöpp, 

~ vet egy csepp víz 

tippaht|ada (-ab, -i) ige – cseppent, 


~ada üks’ tippuine egy 

cseppet csöppent 

tippu|da (-b, -i) ige – csepeg, csöpög 

tippu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

csepp, csöpp, ~ine vet egy csepp 

víz 

tipput|ada (-ab, -i) ige – cseppent, 


~ada zelläd stokanaha 

gyógyszert csepegtet a pohárba 

tipputi|m (-men, -nt, -mid) fn – 

pipetta, csöppentő, cseppentő 

(eszköz), antta zelläd ~men 

kal’t gyógyszert ad cseppentővel 

tir (-an, -oid) fn – céllövölde, ambuskelta 

~as céllövöldében 

lő 

tiri|ne (-žen, -št, -žid) fn – csér 

(madár) 

tirpa|i (-jan, -jid) mn – türelmes 

tirpand (-an) fn – türelem 

tirpmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– türelmetlen 

tirp|ta (-ab, -oi) ige – kibír, elvisel, 

tűr, eltűr, ~ta alenzoitusid 

eltűri a megalázásokat, 

~ta kauktut elviseli a gorombaságot, 

~ta kibud fájdalmat 

elvisel, ~ta mokid tűri a kínokat 

titul (-an, -oid) fn – (nyomtatott) 

cím, könyvcím 

titul||leht||po|l’ (-len, -l’t, -lid) fn 

– címlap, címoldal 

tobjenzoit|ta (-ab, -i) ige – növeszt, 

megnöveszt, nagyobbít, 

megnagyobbít, gyarapít, bővít, 

kibővít 

tobjenzoitu|z (-sen, -st) fn – bővítés, 

kibővítés 

tobjimalaz hsz – 1. nagyrészt, 

nagy részben, 2. általában, általánosságban 

véve 

točind (-an, -oid) fn – káprázat 

to|da (-b, -i) ige – 1. hoz, visz, 

hord, szállít, juttat vhova, kézbesít, 

behoz, bevisz, behord, 

beszállít, odahoz, odavisz, odahord, 

odaszállít, odajuttat, elhoz, 

elvisz, elhord, elszállít, eljuttat, 

~da honusehe behoz a 

szobába, ~da kodihe hazaszállít, 

2. nyújt, átnyújt, ad, 

odaad, átad, szerez, ~da ihastust 

örömet nyújt, örömet szerez, 

~da mel’pahad bosszúságot 

szerez 

todeks msz – valóban, igazán, 

tényleg

todennavedii 352 tohuz 

toden||navedi|i (-jan, -joid) mn 

– igazságszerető, ~i ristit igazságszerető 

ember 

todenzoit|ta (-ab, -i) ige – 1. 

megvalósít, valóra vált, realizál, 

2. megtestesít 

todenzoitu|z (-sen, -st) fn – megvalósítás, 

valóraváltás, realizálás, 

kaikiden tahtoiden ~z 

minden kívánság valóraváltása 

todesi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. igaz, igazi, valódi, eredeti, 

hiteles, tényszerű, ~žed sanad 

igaz szavak, 2. hű, hűséges, 

odaadó, ~ne sebranik hűséges 

barát, odaadó barát 

todest msz – valóban, igazán, 

tényleg 

todišt|ada (-ab, -i) ige – 1. érvel, 

indokol, megalapoz, 2. bizonyít, 

bebizonyít, bizonygat, 

igazol, tanúsít, 3. megállapít, 

~ada vajehtesid változásokat 

állapít meg 

todištadud in – indokolt, megindokolt, 

megalapozott, ~ ühthevedod 

megalapozott következtetések 

todišta|i (-jan, -jid) fn – tanú 

todištamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – bizonyítatlan, nem bizonyított, 

megalapozatlan 

todištamatomu|z’ (-den, -t) fn 

– bizonyítatlanság, megalapozatlanság 

todištand (-an) fn – megállapítás, 

toziazjan ~ a tény megállapítása 

todišteh (-en, -t, -id) fn – érv 

todište|z (-sen, -st, -sid) fn – bizonyíték, 

bűnjel, löuta ~sid 

bizonyítékokat megtalál, bűnjeleket 

megtalál 

todištu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

bizonyíték, 2. meghatalmazás, 

megbízás, mandátum, deputatan 

~z képviselői mandátum, 

3. zálog, otta ~sel zálogba 

tesz 

todištuz||bumag (-an, -oid) fn – 

tanúsítvány, igazolás, okirat 

todu|z’ (-den, -t, -zid) fn – igazság, 

tedištada ~z’ kideríti az 

igazságot 

to|h’ (-hen, -ht, -hid) fn – nyírfakéreg, 

nyírfaháncs, rästta ~ht 

koivuspäi lehúzza a kérgét a 

nyírfáról 

toh||burak (-on, -oid) fn – nyírfakéregből 

készült kosárdoboz 

tohesi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

nyírfakéreg-, nyírfakéregből készült, 

nyírfaháncs-, nyírfaháncsból 

készült, ~ine puzuine nyírfaháncskosár(ka) 

tohusen||pidi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – gyertyatartó 

tohu|z (-sen, -st, -sid) fn – gyertya, 

viritada ~z gyertyát meggyújt, 

gyertyát gyújt 

toi 353 tokatas 

to|i (-jan, -jid) fn – beszállító 

(cég) 

toimet|ada (-ab, -i) ige – 1. ért, 

megért, felfog, minä en ~a 

nem értem, 2. kiismeri magát 

vmiben 

toimit|ada (-ab, -i) ige – szerkeszt, 

összeszerkeszt, ~ada lugendlehtest 

újságot szerkeszt 

toimišt (-on, -oid) fn – szerkesztőség, 

lugendlehtesen ~ az újság 

szerkesztősége 

toimita|i (-jan, -jid) fn – szerkesztő 

(személy) 

to|ine I. (-ižen, -št, -ižid) mn – 1. 

más, másik, jogen ~ižele randale 

a folyó másik partjára, 

~ine ~št egymás, 2. következő, 

~žel päiväl másnap, következő 

nap(on) ◊ Se om jo 

toine pagin! Ez már más beszéd! 

to|ine II. (-ižen, -št, -ižid) szn – 

második, ~žes klassas a második 

osztályban 

toineji|tte (-ččen, -ttušt, -ččid) mn 

– másmilyen, másfajta, másféle 

toižeks hsz – másodszor 

toiželi hsz – másúton 

toiženla|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– másmilyen, másfajta, másféle 

toižetand (-on, -oid) fn – módosítás, 

változtatás, megváltoztatás 

toižetu|z (-sen, -st, -sid) fn – módosítás, 

változtatás, megváltoztatás, 

átalakítás 

toižin hsz – másképpen, másként 

toiv (-on, -oid) fn – remény 

toivo|da (-b, -i) ige – 1. kíván, 

óhajt, ~da ozad boldogságot 

kíván, 2. remél, reménykedik 

toivond (-an) fn – kívánása vminek, 

satusiden ~ sikerek kívánása 

toivot|ada (-ab, -i) ige – 1. óhajt, 

kíván, 2. ígér, megígér 

toivoto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

kiúttalan, kilátástalan, reménytelen, 

~mad azjad reménytelen 

dolgok, kilátástalan ügyek 

toivotomu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 

kiúttalanság, kilátástalanság, reménytelenség 

toivotu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

óhaj, kívánság, vágy, 2. ígéret, 

antta ~sid ígéreteket tesz, 

täutta ~z teljesíti az ígéretét 

toja|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – szállítási 

díj, kézbesítési díj 

toka|ta (-dab, -zi) ige – 1. odatámaszt, 

nekitámaszt, 2. megtámaszt, 

alátámaszt, ~ta kegod 

tugil dúcokkal alátámasztja 

a boglyát 

toka|tas (-dase, -zihe) vh ige – 

rátámaszkodik, odatámaszkodik, 

nekitámaszkodik, nekidől, 

hozzádől

tolerantine 354 tora 

toleranti|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– toleráns, türelmes, ~ne mez’kund 

toleráns társadalom 

tolk (-un) fn – lényeg, vminek 

az értelme, ~uta értelmetlenül 

to|m’ (-men, -mid) fn – zelnicemeggy 

(növény) 

toma|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

ajándék, oigeta ~ižid ajándékokat 

küld 

tomat (-an, -oid) fn – paradicsom 

tomat||sok (-un) fn – paradicsomlé 

tombai hsz – mostanában, minap, 

nemrég 

tomba|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– 1. újabb keletű, minapi, nem 

régi, 2. akkori 

tomič (-un, -uid) fn – zelnicemeggy 

(termés) 

tomiča|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

zelnicemeggy (termés) 

tomot|ada (-ab, -i) ige – 1. hív, 

felhív, felszólít, 2. agitál 

tomota|i (-jan, -jid) fn – 1. agitátor, 

2. kezdeményező (személy) 

tomotand (-an, -oid) fn – felhívás 

tomotu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

felhívás, 2. agitáció, 3. kezdeményezés 

tomu (-n, -id) fn – por 

tomuka|z (-han, -st, -hid) mn – 

poros 

tomust|ada (-ab, -i) ige – 1. porzik, 

felveri a port, 2. porlaszt 

tond (-an) fn – 1. behozatal, 

import, 2. házhozszállítás, kiszállítás, 

szállítás 

tond||aig (-an, -oid) fn – szállítási 

határidő 

tonn|a (-an, -id) fn – tonna, viden 

~n jügutte öt tonna súlyú 

topografi|i (-jan) fn – topográfia, 

helyrajz 

topografi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– topográfiai, helyrajzi 

topo|l’ (-lin, -lid) fn – nyárfa, 

topolya 

toponim (-an, -oid) fn – helynév, 

helységnév 

toponimišt (-on) fn – helységnévtár 

topot|ada (-ab, -i) ige – topog, 

tipeg 

top|paz (-han, -past, -hid) fn – 

1. fürt, 2. konty, 3. bojt, pompon, 

4. zsombék, halom, kis 

domb 

topsai|ta (-dab, -ži) ige – toppant, 

dobbant, ~ta jaugal toppant 

a lábával, dobbant a lábával 

tops|ta (-ib, -) ige – tapos, eltapos, 

megtapos, letapos, tipor, 

eltipor, megtipor, letipor, ~ta 

mad letapossa a földet 

tor|a (-an, -id) fn – csata, harc, 

küzdés, verekedés 

torakukoi 355 tozioiged 

tora||kukoi (-n, -d) fn – verekedős 

alak, kötekedő alak, garázda 

(személy) 

tora||pöud (-on, -oid) fn – csatatér, 

harcmező, küzdőtér 

tora|ta (-dab, -zi) ige – csatázik, 

harcol, küzd, ~ta vihanikoidenke 

harcol az ellenséggel 

tor|eh (-hen, -eht, -hid) mn – 1. 

nedves, nyirkos, ~eh il’m nedves 

levegő, nyirkos levegő, 2. 

nyers, ~eh liha nyers hús 

torelk (-an, -oid) fn – tányér 

torok (-an, -oid) fn – vihar, szélvihar, 

orkán 

torok||ald (-on, -oid) fn – szökőhullám, 

szökőár 

torokan (-an, -oid) fn – csótány, 

svábbogár 

torok||lain|eh (-hen, -eht, -hid) fn 

– szökőhullám, szökőár 

torok||lind (-un, -uid) fn – viharmadár, 

albatrosz 

torok||varutu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– viharjelzés 

torp (-an, -id) fn – pisztráng, ~an 

kazvatand pisztrángtenyésztés 

torskaht|ada (-ab, -i) ige – lecsúszik, 

leszánkázik, ~ada mägelpäi 

lecsúszik a hegyről, leszánkázik 

a hegyről 

tort (-an, -id) fn – torta 

tor|ta (-dab, -zi) ige – kürtöl, harsonázik 

torv (-en, -id) fn – kürt, harsona 

toštand (-an, -oid) fn – ismétlés, 

vminek a megismétlése, 

openduzmaterialan ~ a tananyag 

ismétlése, vigan ~ a hiba 

megismétlése 

tošti hsz – ismételten, másodjára, 

még egyszer, újra 

toštmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– rendkívüli, egyedülálló, megismételhetetlen 

tošt||san|ad (-oid) tsz fn – refrén 

tošt|ta (-ab, -i) ige – ismétel, 

megismétel 

to|zi (-den, -t) fn – 1. igazság, 

való, valóság, se om ~ ez az 

igazság, todest ~zi igazán, biz’isten, 

~ vai uni? valóság vagy 

álom? 2. hitelesség, megbízhatóság 


magedad kelastust. A 

keserű igazság jobb az édes 

hazugságnál. 

tozi||azj (-an, -oid) fn – tény, való 

dolog 

tozi||avoimu|z’ (-den, -t) fn – becsületesség, 

tisztesség 

tozi||avona|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – becsületes, tisztességes, 

~ine mez’ tisztességes ember, 

becsületes ember 

tozi|ne (-žen, -št, -žid) mn – komoly, 

~ne küzund komoly 

kérdés 

tozi||oi|ged (-ktan, -ktoid) mn – 

igazságos

tozioiktuz’ 356 tropine 

tozi||oiktu|z’ (-den, -t) fn – igazságosság 

tozi||olo (-n) fn – valóság, ~s a 

valóságban 

tozi||starin (-an, -oid) fn – hősimonda, 

hősiének, venälaižed 

~ad orosz hősiénekek 

tozišti hsz – komolyan 

tozite|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. érv, 

2. bizonyíték 

tožnarg (-en, -id) fn – kedd, ~en 

kedden 

totalitari|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– totalitárius 

tradicionali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– tradicionális, hagyományos 

tragedi|i (-jan, -joid) fn – tragédia 

tragi|ne (-žen, -št, -žid) mn – tragikus 

traktor (-an, -id) fn – traktor, rata 

~al traktorral dolgozik 

traktorist (-an, -oid) fn – traktoros, 

traktorvezető 

tramva|i (-jan, -jid) fn – villamos, 

ajada ~jal villamossal 

utazik 

tramvai||raiž (-un, -uid) fn – 

villamossínek, villamosvágány 

transformator (-an, -id) fn – 

transzformátor 

translativ (-an) fn – transzlatívusz 

translirui|da (-b, -) ige – közvetít, 

sugároz, ~da radios a 

rádióban közvetít 

travi|da (-b, -) ige – 1. tönkretesz, 

elront, ~da sil’mid tönkreteszi 

a szemét, elrontja a 

szemét, 2. kárt okoz, 3. árt vkinek, 

4. mérgez, megmérgez 

travi|das (-še, -he) vh ige – 1. 

tönkremegy, elromlik, megromlik, 

~das teravas gyorsan 

tönkremegy, gyorsan megromlik, 

2. károsodik 

travind||ze|l’l’ (-llän) fn – méreg 

(szer) 

travitu|z (-sen, -st, -sid) fn – mérgezés 

travituz||ain|eh (-hen, -eht, -hid) 

fn – mérgező anyag 

trikotaži|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– kötött (textil), ~ne kudopaid 

kötött pulóver 

triller (-an, -id) fn – thriller, akciófilm, 

krimi, ~iden navedii 

thrillerkedvelő 

trio (-n, -id) fn – trió, pajatada 

~n trióban énekel 

triumfali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– diadalmi, diadal-, győzelmi, 

~ne verai diadalív 

trolleibus (-an, -oid) fn – trolibusz 

trolleibus||vedä|i (-jan, -jid) fn – 

trolibuszvezető 

tropa|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

ösvény 

tropi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

trópusi, ~ne il’mišt trópusi 

klíma, trópusi időjárás 

trotuar 357 tukad 

trotuar (-an, -oid) fn – járda, gyalogjáró, 

gyalogút 

trub|a (-an, -oid) fn – kémény, 

kéménycső, füstcső, kürtő 

tualet (-an, -oid) fn – toalett, 

mosdóhelyiség, illemhely, wc, 

vécé 

tučki|m (-men, -nt, -mid) fn – 

bibe, termő (növénytan) 

tuge|das (-dase, -zihe) vh ige – 

támaszkodik vmire, vkire 

tugeduseto|i (-man, -nt, -mid) mn 

– akadálytalan, ~i päzund akadálytalan 

bejárás, akadálytalan 

belépés 

tugedu|z (-sen, -st, -sid) fn – akadály, 

gát (sport), sorompó, ~sita 

akadály nélkül, londuseline 

~z természetes akadály, természeti 

akadály 

tugeduz||joksend (-an, -oid) fn 

– akadályfutó, gátfutó (sport) 

tugenik (-an, -oid) fn – patrónus, 

védnök 

tuge|ta (-dab, -zi) ige – 1. támogat, 

segít, ~ta rahoil anyagilag 

támogat, 2. patronál, védnökséget 

gyakorol 

tug|i (-en, -id) fn – 1. tám, támasz, 

támaszték, dúc, gyám, 

tartógerenda, 2. támogatás, segítség 

tugi||mehišt (-on, -od) fn – középpályás 

sor, fedezetsor (sport) 

tugi||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn – 

középpályás, fedezet (sport) 

tugi||pu (-n, -id) fn – támfa, ágaskaró 

tugi||rah|a (-an, -oid) fn – támogatás, 

segély 

tugi||rahoit|ada (-ab, -i) ige – támogat, 

megtámogat, segélyez, 

megsegít 

tuh|a (-an, -id) szn – ezer, ~ mest 

ezer ember, nel’l’ ~ad négyezer 

tuhaht|ada (-ab, -i) ige – felszáll, 

szárnyal, magasba szökik 

tuhahtoit|ta (-ab, -i) ige – lő, tüzel, 

~ta oružjaspäi puskából 

tüzel 

tuhai|ta (-dab, -ži) ige – dől, árad, 

özönlik (füst, gőz) 

tuhan|z’ (-den, -t) szn – ezredik 

tuhašti hsz – sokezerszer 

tuhk (-an) fn – hamu, vminek a 

hamva 

tuhlak (-on, -oid) mn – sötét, komor, 

lujas ~ taho nagyon sötét 

hely 

tuho (-n, -id) fn – hóvihar, hófúvás, 

hóförgeteg 

tuhosi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

hófúvásos, hóviharos 

tuk (-un, -uid) fn – 1. göröngy, 

rög, 2. bütyök, dudor, daganat, 

csomó, 3. csomó, köteg, 

nyaláb, kéve 

tuk|ad (-id) tsz fn – haj, hahkad 

~ad ősz haj, kidžerad 

~ad fürtös haj, göndör haj

tukkulu 358 tulleitamine 

tuk||kulu (-n, -id) fn – tömb, jän 

~ jégtömb 

tuku|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

gombóc, gömböc, galacsin, murta 

bumag ~ižeks a papírt gombóccá 

gyűri össze, a papírt galacsinná 

gyűri 

tul|da (-eb, -i) ige – 1. jön, megjön, 

eljön, érkezik, megérkezik, 

elérkezik, ~da abuhu segítségére 

jön, segítségére érkezik, 

~da kahten kesken kettesben 

jön(nek), ~da kodihe 

hazaérkezik, hazajön, ~da lähele 

közelbe jön, ~da möhä 

későn érkezik, ~da tagamalpäi 

a hátországból jön, ~da 

teravas gyorsan megjön, gyorsan 

megérkezik, ~da vizitale 

látogatóba érkezik, 2. lép, belép, 

~da edehe előrébb lép, 

előlép, ~da lopuližehe fazaha 

befejező szakaszba lép, ~da 

valdha hatalomra lép, ~da valdištimele 

trónra lép, 3. megjelenik, 

4. következik, ~da logišesti 

logikusan következik 

◊ Tulgha sinun valdkund! Jöjjön 

el a Te országod! 

tulend (-an, -oid) fn – 1. belépés 

vhová, belépés vmibe, ~ 

kooperativaha belépés a szövetkezetbe, 

2. vminek a beköszöntése, 

vminek a beállta, kezan 

~ a nyár beköszöntése, 3. 

érkezés, megérkezés, beérke- 

zés, pojezdan ~ a vonat érkezése, 

4. megjelenés 

tulend||leht (-en, -id) fn – jelenléti 

ív 

tulend||maks (-un, -uid) fn – belépődíj 

tuli|i (-jan, -joid) mn – 1. jövő, 

jövendő, leendő, elkövetkező, 

~jad ližasatused leendő eredmények, 

~jas vodes jövő évben, 

jövőre, 2. érkező, megérkező, 

beérkező 

tul’l’ast|ada (-ab, -i) ige – szigonyoz, 

megszigonyoz (halászat) 

tullei (-n, -d) fn – szél, szélfújás, 

kova ~ zord szél, rideg szél, 

verez ~ friss szél, üde szél 

tullei||hein (-än, -id) fn – szellőrózsa 

(növény) 

tulleika|z (-han, -st, -hid) mn – 

szeles 

tulle|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

szellő 

tullei||pä (-n, -id) fn – szeleburdi 

(személy) 

tullei||stökul (-an, -oid) – szélvédő 

(üveg) 

tulleižeta hsz – szélcsendben 

tulleižeto|i (-man, -nt, -mid) mn 

– szélcsendes, szélmentes, ~i 

päiv szélcsendes nap 

tulleit|ada (-ab, -i) ige – szellőztet, 

kiszellőztet 

tulleitami|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

szellőztetés, kiszellőztetés 

tulleitim 359 tundui 

tulleiti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

ventilátor, szellőztető (berendezés) 

tullei||vedo (-n) fn – léghuzat, 

huzat 

tulo-mäno||list (-an, -oid) fn – 

érkezési-indulási lista 

tuloseka|z (-han, -st, -hid) mn – 

termelékeny 

tulo|z (-sen, -st, -sid) fn – termelékenység, 

radon korged 

~z magas munkatermelékenység 

tulot|ada (-ab, -i) ige – gyárt, termel, 

előállít, ~ada avtoid autókat 

gyárt, ~ada kengid cipőt 

gyárt 

tulotand (-an) fn – termelés, gyártás, 

előállítás, honuzkaluiden 

~ bútorgyártás 

tulotand||kalu (-n, -id) fn – termelőeszköz 

tulotand||plan (-an, -oid) fn – termelési 

terv 

tulotand||rad (-on, -oid) fn – termelőmunka 

tulotand||vägevu|z’ (-den, -t, -zid) 

fn – termelőerő 

tulotuz||mär (-an) fn – termelékenység 

tumba|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

éjjeliszekrény 

tundi|i (-jan, -joid) fn – szakértő, 

specialista (személy) 

tundišt|ada (-ab, -i) ige – azonosít, 

felismer 

tundišt|adas (-ase, -ihe) vh ige 

– megismerkedik, összeismerkedik 

tundištel|da (-eb, -i) ige – felismer, 

~da änid felismeri a 

hangokat 

tundište|z (-sen, -st, -sid) fn – 

azonosítás, felismerés 

tundištoita|i (-jan, -jid) fn – idegenvezető 

(személy) 

tundištoit|ta (-ab, -i) ige – megismertet, 

összeismertet 

tundištoitu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– 1. ismerkedés, ~z vanhan 

istorijanke ismerkedés az ókori 

történelemmel, 2. ismeretség, 

udištada ~z megújítja 

az ismeretséget 

tundištoituz||matk (-an, -oid) fn 

– kirándulás 

tundmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– ismeretlen, ~man saldatan 

kaum az ismeretlen katona sírja 

tundmu|z (-sen, -st, -sid) fn – benyomás, 

impresszió 

tundr (-an) fn – tundra, ~an kazvmišt 

tundrai növényzet 

tundu|da (-b, -i) ige – 1. tűnik 

vmilyennek, látszik vmilyennek, 

mutatkozik vmilyennek, 

~da oiktaks helyesnek tűnik, 

pontosnak tűnik, 2. érződik 

tundu|i (-jan, -jid) mn – érezhető, 

érzékelhető, kézzel fogható

tundustamine 360 turutada 

tundustami|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– elismerés, beismerés, väritusen 

~ne a hiba elismerése, 

a bűn beismerése 

tundu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

jel, 2. (nyelvtani) jel, äilugun 

~z a többesszám jele 

tunduz||san|ad (-oid) tsz fn – jelszó 

tunduz||znam (-an, -oid) fn – 

embléma, ismertetőjel, jelvény 

tung (-on) fn – tolongás, zsúfolódás 

tun|kta (-geb, -gi) ige – kitaszít, 

kilök, ~kta rahvazkogospäi 

kitaszít a népcsoportból 

tun|ktas (-gese, -gihe) vh ige – 

átfurakodik, keresztülhatol 

tunne|l’ (-lin, -lid) fn – alagút, 

ajada ~liš alagutat épít 

tun|tta (-deb, -zi) ige – ismer, 

~tta kaik pertin eläjad ismeri 

a ház minden lakóját 

turb|az (-han, -ast) fn – tőzeg 

turbaz||so (-n, -id) fn – tőzegláp 

turbin (-an, -oid) fn – turbina 

turb|iž (-hen, -išt, -hid) fn – gyeptégla 

tur|bota (-ptab, -psi) ige – 1. dagad, 

megdagad, duzzad, megduzzad, 

2. duzzog 

turist (-an, -oid) fn – turista 

turist||ajelu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– turistajárat 

turisti|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

turista-, turisztikai 

turist||kesku|z (-sen, -st, -sid) fn 

– turistaközpont, turistabázis, 

öduda ~ses a turistaközpontban 

éjszakázik 

turist||matk (-an, -oid) fn – turistaút 

turizm (-an) fn – turizmus 

turkala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – török (személy) 

turkala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – török 

turkan mn – török, ~ kel’ a török 

nyelv 

Turkan||ma (-n) fn – Törökország 

turne (-n, -id) fn – turné 

turneps (-an, -oid) fn – tarlórépa 

(növény) 

turškeka|z (-han, -st, -hid) mn – 

ödémás, vízkóros 

tur|že (-šken, -žet, -škid) fn – 

ödéma, vizenyő, jaugan ~že 

lábvizenyő, tävun ~že tüdőödéma 

turžot|ada (-ab, -i) ige – megduzzad, 

megdagad, felpuffad 

turu (-n, -id) fn – cső 

turu|da (-b, -i) ige – gurul, elgurul, 

begurul, odagurul, legurul, 

gördül 

turušk (-an, -oid) fn – 1. kis cső, 

2. tekercs 

turut|ada (-ab, -i) ige – gurít, 

elgurít, begurít, odagurít, legurít, 

gördít, ~ada mäčud gurítja 

a labdát 

tusk 361 tühjuz’ 

tusk (-an) fn – 1. vágyódás, vágyakozás, 

2. unalom, mokitas 

~as szenved az unalomtól 

tuska|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

szerencsétlenség, sorscsapás 

tuskališti hsz – kedvetlenül, unottan, 

pajatada ~ kedvetlenül 

énekel 

tuskiču|z (-sen, -st, -sid) fn – fájdalom, 

gyötrelem 

tuskika|z (-han, -st, -hid) mn – 1. 

fájdalmas, gyötrelmes, ~had 

aigad gyötrelmes idők 2. unalmas 

tuskišt|ada (-ab, -i) ige – 1. fáj, 

2. elviselhetetlenné válik, unalmassá 

válik 

tuskištu|da (-b, -i) ige – senyved, 

eleped, epekedik 

tusttu|da (-b, -i) ige – vágyódik 

vmi után, vki után 

tuš (-in) fn – tustinta, tus 

tutab (-an, -id) mn – ismerős, ~ 

mod ismerős arc 

tutabato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– ismeretlen, hírnév nélküli 

tuti-tuti! isz – tente, baba, tente! 

tutu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

síp, fűzfasíp, kis síp, väta ~ižel 

fűzfasípon játszik 

tutut|ada (-ab, -i) ige – álomba 

ringat, kisgyermeket altat, ~ada 

last kätkes karjában ringatja 

álomra a gyereket 

tutute|z (-sen, st) fn – álomba 

ringatás, kisgyermek altatása 

tuugend||traktor (-an, -id) fn – 

tológép, földmunkagép, dózer, 

bulldózer 

tübik (-on, -oid) fn – tubus 

tühj I. (-an, -id) fn – ostobaság, 

butaság, sületlenség, badarság, 

dőreség 

tühj II. (-an, -id) mn – 1. ésszerűtlen, 

indokolatlan, alaptalan, 

2. semmitmondó, tartalmatlan, 

üres, ~ pagin semmitmondó 

beszéd, üres beszéd, ~ vädr 

üres vödör, 3. csupasz, kopár, 

sivár, 4. hiábavaló, meddő, ~ 

vägenpanend meddő erőkifejtés 

tühjaks hsz – teljesen, egészen, 

tövig, palada ~ teljesen leég, 

tövig leég 

tühjan hsz – 1. ésszerűtlenül, 

indokolatlanul, alaptalanul, 2. 

hasztalan, hiába 

tühjenzoit|ta (-ab, -i) ige – 1. kiürít, 

2. elpusztít, feldúl 

tühje|ta (-neb, -ni) ige – 1. kiürül, 

2. lekopárodik, lekopaszodik, 

lecsupaszodik 

tühjištu|da (-b, -i) ige – megbutul, 

ostobává válik 

tühj||meli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– ostoba, buta, bárgyú, együgyű 

tühju|z’ (-den, -t) fn – 1. vákuum, 

űr, légüres tér, kuti ~des 

mint egy légüres térben, 2. 

üresség, csupaszság, kopárság

tük 362 tähk 

tük (-un, -uid) fn – bála 

tüki|ta (-čeb, -či) ige – tömít, 

szigetel, ~ta iknoid szigeteli 

az ablakokat 

tül’c (-än, -id) mn – tompa, életlen, 

~ kirvez életlen fejsze, 

tompa balta 

tül’ctu|da (-b, -i) ige – kitompul, 

eléletlenedik, kicsorbul 

tül’ctut|ada (-ab, -i) ige – eltompít, 

kitompít, eléletlenít, kicsorbít, 

~ada kirvez kitompítja 

a fejszét 

tül’pan (-an, -oid) fn – tulipán 

tü|n’ (-än, -id) mn – csendes, nyugodt, 

békés, ~n’ taba nyugodt 

természet, békés alkat 

tüništoitand||ze|l’l’ (-llän, -llid) 

fn – nyugtató (gyógyszer) 

tüništoit|ta (-ab, -i) ige – 1. elhallgattat, 

megnyugtat, elcsendesít, 

lecsendesít, csitít, lecsitít, 

2. vigasztal, megvigasztal 

tüništoit|tas (-ase, -ihe) vh ige 

– vigasztalódik, megvigasztalódik 

tüništoitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

vigasztalás, megvigasztalás 

tüništu|da (-b, -i) ige – elhallgat, 

elcsendesedik, elcsitul, elül, 

eláll 

tüništumi|ne (-žen, -št) fn – megnyugtatás 

tünü|z’ (-den, -t) fn – nyugalom, 

csend, béke, kaita ~t csendet 

tart 

tünäs hsz – nyugodtan, csendesen, 

békésen 

tüp (-än, -id) fn – dugó, saubata 

butulk ~äl lezárja dugóval 

az üveget 

tüpäk (-on, -oid) mn – tompa 

végű, tompa hegyű, ~ pirdim 

tompa hegyű ceruza 

türm (-an, -id) fn – börtön, putta 

~ha börtönbe kerül 

türmadand (-an) fn – elzárás, 

börtönbe zárás, fogság 

türma|ta (-dab, -zi) ige – 1. elfog, 

2. letartóztat, 3. elzár, börtönbe 

csuk 

tütrindam (-an, -id) fn – mostohaleány, 

mostohalány 

tüt|är (-ren, -ärt, -rid) fn – leánya 

vkinek, leánygyermek 

tüv|i (-en, -id) fn – 1. tő, tönk, 

rönk, tuskó, törzs, sanged ~ 

vastag tuskó, 2. tő, szótő (nyelvtan) 

tädi (-n, -d) fn – 1. nagynéni, 2. 

néni 

tägä hsz – itt 

tägäla|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– 1. itteni, 2. helyi, helybeli, 

~ižed verod helyi szokások 

tägäpäi hsz – el, félre, mända 

~ elmegy 

tähk (-an, -id) fn – kalász, järedad 

~ad nagy szemű kalászok, 

kaita kaikuttušt ~ad 

minden kalászt megtart, lähtta 

~ale kalászba szökik 

tähkištuda 363 täputada 

tähkištu|da (-b, -i) ige – kalászosodik, 

kalászba szökik, érik 

(gabona) 

tähk||lind (-un, -uid) fn – haris 

(madár), ~un kidžaiduz a haris 

krugatása (hangadása) 

täht (gen) nu – részére, számára, 

-ra, -re, -ért, sobad tal’ven 

~ téli ruhák, télire való ruházat 

täht|az (-han, -ast, -hid) fn – 

1. csillag, csillagzat, 2. célkereszt 

tähtaz||kund (-an, -id) fn – galaktika, 

tejútrendszer, csillagrendszer, 

edahaižed ~ad távoli 

csillagrendszerek 

tähtaz||kuv|a (-an, -id) fn – csillagkép 

tähtaz||tedo (-n) fn – csillagászat, 

asztronómia 

tähtaz||tedoli|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – csillagászati, asztronómiai, 

~ne obsercatorii csillagászati 

obszervatórium 

tähtaz||tedo||me|z’ (-hen, -st, -hid) 

fn – csillagász, asztronómus, 

~hen mel’pido csillagászi vélemény 

tähtha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

csillagocska, kis csillag 

tähthaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

csillagos, ~z taivaz csillagos 

ég(bolt) 

tähtha|ta (-dab, -zi) ige – megcéloz, 

célba vesz 

tähthišt (-on, -oid) fn – csillagkép 

täi (-n, -d) fn – tetű ◊ Hän mudaidab 

kuti täi. Úgy mozog, 

mint egy tetű. 

täidu|da (-b, -i) ige – megtetvesedik 

täik|az (-han, -ast, -hid) mn – tetves 

täl hsz – itt(en) ◊ Tehkaha kaik 

sinun tahton mödhe, täl mal 

kut i taivhas! Legyen meg a 

Te akaratod, úgy a földön, 

miként a mennyben is! (Legyen 

minden a Te akaratod 

szerint, úgy itt a földön, miként 

a mennyben is!) 

tämbei hsz – ma, ~ ehtal ma 

este 

tämbe|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

mai, ~ine elo mai élet 

tändo hsz – ingyen, antta ~ ingyen 

ad, ingyen odaad 

tändo|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

hitvány, semmit érő 

tänna hsz – ide, tule ~! gyere 

ide! ◊ Kaik om sinna i tänna. 

Rosszul áll a szénája. (Minden 

ide-oda van.) 

tännasai hsz – idáig, eddig (a helyig) 

täp (-än, -id) fn – dugó, dugasz, 

csap 

täput|ada (-ab, -i) ige – mintáz, 

megmintáz, ~ada savespäi megmintáz 

agyagból

täputand 364 täuz’kudan’ 

täputand (-an) fn – mintázás, ~ 

plastilinaspäi mintázás gyurmából 

täp|äta (-tab, -si) ige – 1. elnyom, 

elfojt, 2. eldugít, eltöm, 

bedug, betöm, ~äta pilud 

betömi a rést 

tär|ged (-ktan, -ktoid) mn – fontos, 

~ktad azjad fontos dolgok, 

fontos ügyek, ~ktan küzundan 

pätand a fontos kérdés 

megoldása, nece om ani 

~ ez nagyon fontos 

tärgedu|z’ (-den, -t) fn – fontosság, 

azjan ~z’ az ügy fontossága, 

küzundan ~z’ a kérdés 

fontossága 

tär|tta (-dab, -zi) ige – gyanít, 

vél, gondol vmiről vmit, elképzel 

tärtu|z (-sen, -st, -sid) fn – fogalom, 

abstraktine ~z absztrakt 

fogalom, elvont fogalom, 

elméleti fogalom 

täs hsz – itt 

täsmä|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

(keskeny) szalag, zsinór 

täspäi hsz – innen, innét, innentől 

tätü|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – baba, 

játékbaba, bábu, báb, väta 

~ižil babákkal játszik, babázik 

tätü||spektakl’ (-in, -id) fn – bábelőadás 

tätü||teatr (-an, -oid) fn – bábszínház 

täudenzoit|ta (-ab, -i) ige – 1. 

kiegészít, 2. emel, fokoz, növel, 

gyarapít, ~ta radmaht gyarapítja 

a szakmai gyakorlatát 

täudenzoitu|z (-sen, -st) fn – 1. 

kiegészítés, 2. fokozás, növelés, 

gyarapítás 

täudub I. hsz – eléggé, eleget, ~ 

uradida eleget bolondozik, eleget 

ostobáskodik, eleget szamárkodik 

täudub! II. isz – elég! 

täudu|da I. (-b, -i) ige – betölt 

(életkort) 

täudu|da II. (-b, -i) ige – 1. megmerevedik, 

megkeményedik, 2. 

megdermed, elgémberedik, 3. 

zsibbad, elzsibbad 

täuduli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

elégedett, megelégedett 

täudutoit|ta (-ab, -i) ige – megtölt, 

teletölt 

täu|z’ (-den, -t, -zid) mn – 1. tele, 

teli, 2. telt, telített, 3. teljes, 

tehta ~ pertin kohenduz 

teljes házfelújítást végez, 4. 

alapos, ~ tedotuz alapos információ 

täuz’||holišt (-on, -oid) fn – teljes 

panzió, teljes ellátás 

täuz’||igä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– nagykorú, tehtas ~ižeks nagykorúvá 

válik 

täuzin hsz – teljesen 

täuz’||kuda|n’ (-man, -n’t, -mid) 

fn – telihold 

täuz’oiktudeline 365 töaloveh 

täuz’||oiktudeli|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – teljes jogú, ~ne rahvahanik 

teljes jogú (állam- 

) polgár 

täuz’||oza (-n) fn – teljes boldogság 

täuz’||vald (-an) fn – teljhatalom 

täuz’||valda|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – 1. teljhatalmú, 2. megbízott, 

meghatalmazott, ~ine 

ezitai meghatalmazott képviselő 

täutami|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

kiegészítés, pótlás, bővítés 

täutand (-an, -oid) fn – 1. megtöltés, 

teletöltés, 2. kitöltés, azjbumagoiden 

~ az okiratok kitöltése, 

a dokumentumok kitöltése, 

3. kiegészítés, pótlás, 

bővítés 

täut|e (-ken, -et, -kid) fn – töltőanyag, 

töltelékanyag, töltelék, 

kanfetad ~kenke töltött 

cukorka, töltött bonbon 

täutmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– 1. nem tele, nem teli, 2. telítetlen 

täut|ta (-ab, -i) ige – 1. megtölt, 

feltölt, teletölt, ~ta avto benzinal 

feltölti az autót benzinnel, 

~ta batarei elemet feltölt, 

akkut feltölt, ~ta mal’l’ad 

megtölti a serleget, megtölti 

a kelyhet, ~ta oružj puskát 

megtölt, ~ta röunhižesai 

színültig teletölt, 2. kitölt, ~ta 

azjbumagoid okiratokat kitölt, 

dokumentumokat kitölt, 

~da küzundlistoid kérdőíveket 

kitölt, 3. töm, megtöm, teletöm, 

tömít, eltömít, ~ta bank 

marjoil teletömi a befőttes 

üveget bogyókkal, ~ta pölused 

höunhil megtömi a párnát 

tollal, 4. telít, 5. kiegészít, 

pótol, bővít, kibővít 

täut|tas (-ase, -ihe) vh ige – megtelik, 

tele lesz, feltöltődik, telítődik 

täuttud in – 1. tele, teli, ~ stokanad 

tele poharak, 2. telt, töltött, 

telített, znamoičendal ~ 

sanad jelentéssel telt szavak 

tävu (-n, -id) fn – tüdő, ~n kibu 

tüdőbaj 

tävu||kül’mehtu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – bronchitis, hörghurut 

tö I. (-n, -id) fn – 1. munka, dolog, 

ei ole sinun ~ nem a te 

dolgod, hüväntegii ~ karitatív 

munka, käziduda ~hö, tartta 

~hö hozzáfog a dologhoz, belefog 

a munkába, lopta ~ befejezi 

a munkát, 2. tevékenység, 

működés, 3. munka, munkadarab, 

mű ◊ Hän ličeb nena 

verhaze töhö. Más dolgába 

veri az orrát. 

tö II. (teiden, teid) nm – ti, ön, 

önök, maga, maguk 

tö||aloveh (-en, -t) fn – munkaterület

tökalu 366 töväged 

tö||kalu (-n, -id) fn – munkaeszköz 

tö||laud (-an, -oid) fn – munkapad, 

munkaasztal 

tö||mahtišt (-on, -oid) fn – munkatapasztalat 

tö||mehišt (-on, -oid) fn – munkatársi 

csapat, személyzet, legénység 

töndu|da (-b, -i) ige – indul, elindul, 

nekivág vminek, ~da 

matkaha útnak indul, útra kel 

töndund (-an, -oid) fn – indulás, 

elindulás 

töngaht|ada (-ab, -i) ige – 1. 

csattan, felcsattan, 2. villan, felvillan 

töngahtu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. csattanás, felcsattanás, 2. villanás, 

felvillanás 

tö||paj|a (-an, -oid) fn – műhely 

tö||pauk (-an, -oid) fn – kereset, 

fizetés, munkabér 

töpöt|ada (-ab, -i) ige – összelépked, 

ala ~a lavahurstid! ne 

lépkedd össze a futószőnyeget! 

tö||väg|ed (-id) tsz fn – munkaerő 

ubeh 367 uinotai 

ubeh (-en, -t, -id) fn – csődör, 

mén 

učubra|z (-san, -sid) fn – dongó, 

poszméh 

udar (-an, -id) fn – tőgy, csöcs, 

csecs, lehmän ~ a tehén tőgye 

uda|t’ (-tin, -tid) fn – ügyesség, 

furfangosság, furfang, leleményesség 

udatika|z (-han, -st, -hid) mn – 

ügyes, furfangos, leleményes 

udes hsz – újra, ismét, megint 

udes||sündu|da (-b, -i) ige – újraéled, 

újjászületik 

udes||sündut|ada (-ab, -i) ige – 

újjáteremt, újraéleszt 

udes||sündutami|ne (-žen, -št) 

fn – feléledés, újjászületés, 

unohtadud veroiden ~ne elfeledett 

szertartások újjászületése 

udheze! isz – hogy volt! újra! 

udišt|ada (-ab, -i) ige – 1. helyreállít, 

újjáépít, felújít, ~ada 

vanhad jumalankodid helyreállítja 

a régi templomot, 2. 

modernizál, megújít, megreformál 

udištadud in – 1. felújított, helyreállított, 

újjáépített, 2. modernizált, 

megreformált 

udišta|i (-jan, -jid) fn – újító 

(személy), reformátor 

U 

udištami|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

helyreállítás, újjáépítés, felújítás 

udištu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

megújítás, megreformálás, reform 

udištuz||rad (-on, -oid) fn – felújítási 

munka, helyreállítási 

munkálat 

ugo|r’ (-rin, -rid) fn – angolna 

ugrila|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn 

– ugor (személy) 

ugrila|ine II. (-ižen, -št, -ižid) mn 

– ugor, ~ižed keled ugor nyelvek 

uhku|da (-b, -i) ige – 1. bukik, 

elbukik, felbukik, 2. megbukik, 

~da ekzamenal megbukik 

a vizsgán 

uhoi|ta (-čeb, -či) ige – viharzik, 

havat fúj 

uho||ku (-n, -id) fn – február (hófúvás 

hava) 

uhtei hsz – hasztalanul, hiába 

uimištu|da (-b, -i) ige – megfeledkezik 

magáról 

uin|ota (-dab, -zi) ige – elalszik, 

álomba merül 

uinot|ada (-ab, -i) ige – altat, 

elaltat, ~ada laps’ elaltatja a 

gyermeket, gyereket altat 

uinota|i (-jan, -jid) mn – elalvó, 

~i gaz elalvó gáz, kialvó gáz

uit 368 unetoi 

uit (-on, -oid) fn – kis tó, tavacska, 

mesterséges tó 

uju|da (-b, -i) ige – 1. úszik, 

úszkál, ~da brassladul mellen 

úszik, mellúszik, ~da järves 

a tóban úszik, ~da selgäl 

háton úszik, hátúszik, 2. kúszik 

uju|i I. (-jan, -jid) fn – úszó 

(sportoló), ~jiden voibištelend 

úszóverseny 

uju|i II. (-jan, -jid) mn – úszó, 

úszkáló 

ujumi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

úszás 

ujund (-an) fn – úszás 

ujund||sebr (-an, -oid) fn – úszóegyesület 

ujund||štan|ad (-oid) tsz fn – 

úszónadrág, fürdőnadrág 

ujund||te (-n, -id) fn – hajózó 

csatorna 

uk (-on, -oid) fn – apó, apóka, az 

öreg, öregember, ~ da ak apóka 

és anyóka 

Ukraina (-n) fn – Ukrajna 

ukrainala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – ukrán (személy) 

ukrainala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – ukrán, ukrajnai 

ukrainan mn – ukrán, ukrajnai, 

~ kel’ ukrán nyelv 

ukrop (-an, -id) fn – kapor 

uk|s’ I. (-sen, -st, -sid) fn – ajtó, 

jätta ~s’ avoin’ ajtót nyitva 

hagy, seišta ~siš az ajtóban áll 

uks’||- II. öet – ajtó- 

uks’||tilli|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

ajtócsengő, bejárati csengő 

uksu|t (-den, -t, -zid) fn – (kisebb) 

ajtó, avton ~ded az autó 

ajtói, autóajtók 

ulaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – üvöltés, 

händikahan ~z farkasüvöltés, 

tullein ~z a szél üvöltése 

ulai|ta (-dab, -ži) ige – üvölt, ordít 

ulotu|da (-b, -i) ige – futja vmire, 

elegendő, elég 

ulotuz||verk (-on, -id) fn – elérhetőségi 

terület 

ul’timatum (-an, -id) fn – ultimátum 

umbaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

székrekedés, szorulás 

umbehtunu (-den, -t, -zid) mn 

– 1. dohos, 2. poshadt, ~ vezi 

poshadt víz 

umbez||ju|r’ (-ren, -r’t, -rid) fn – 

nádbuzogány 

umbheze hsz – szorosan, kattas 

~ szorosan betakarózik 

umbik (-on, -oid) fn – zsákutca 

umbišt|ada (-ab, -i) ige – lezár, 

bezár, lehuny, behuny, lecsuk, 

becsuk, ~ada sil’mäd becsukja 

a szemét, behunyja a szemét 

uneka|z (-han, -st, -hid) mn – álmos 

uneto|i (-man, -nt, -mid) mn – álmatlan, 

átvirrasztott, ~i ö ál- 

uni 369 uraiduz 

matlan éjszaka, átvirrasztott éjszaka 

un|i (-en, -t, -id) fn – alvás, álom, 

nähta ~t álmot lát 

unificirui|da (-čeb, -či) ige – egységesít, 

egyesít 

unifikaci|i (-jan, -joid) fn – egységesítés, 

egyesítés 

unik (-on, -oid) fn – mák 

uni||kego (-n, -id) fn – hétalvó, 

álomszuszék, mormota 

uni|kuv|a (-an, -id) fn – álomkép 

uni||pez|a (-an, -oid) fn – hétalvó, 


uni||sat (-on, -oid) fn – hétalvó, 


uni||sig|a (-an, -oid) fn – hétalvó, 


unitaz (-an, -oid) fn – vécékagyló 

univermag (-an, -oid) fn – áruház 

universali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

univerzális, egyetemes 

universam (-an, -oid) fn – szupermarket 

universitet (-an, -oid) fn – egyetem 

universitetan mn – egyetemi 

unoht|ada (-ab, -i) ige – felejt, 

elfelejt, elfeled, ~ada kodihe 

otthon felejt 

unohtadud in – elfelejtett, elfeledett, 

~ verod elfeledett szokások 

unohtamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – felejthetetlen, ~mad aigad 

felejthetetlen idők 

unohteli|i (-jan, -joid) mn – feledékeny, 

felejtős 

unohtu|z (-sen, -st, -sid) fn – önfeledtség, 

rata ~sihesai önfeledten 

dolgozik 

upehtoita|i (-jan, -jid) mn – fullasztó, 

fojtó, fojtogató, fülledt, 

~i il’m fullasztó levegó, fülledt 

levegő 

upehtoit|ta (-ab, -i) ige – fojt, 

megfojt, fojtogat, fullaszt, megfullaszt 

up|ota (-tab, -si) ige – 1. elmerül, 

elsüllyed 

upot|ada (-ab, -i) ige – 1. eláraszt, 

elönt, 2. elmerít, ellep 

upotand (-an, -oid) fn – elárasztás, 

elöntés 

uptand (-an, -oid) fn – vízözön, 

~an jäl’ghe vízözön után 

ura I. (-n) fn – hurrá, kirkta 

„~” hurrát kiált 

ura! II. isz – hurrá! 

urad (-an, -oid) fn – ostoba, tökfilkó, 

bolond (személy) 

uradi|da (-b, -) ige – ostobáskodik, 

bolondozik 

uradu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

ostobaság, bolondság, 2. bolondéria, 

hóbort, suruden ~z 

nagyzási hóbort 

uraidu|z (-sen, -st, -sid) fn – morgás, 

vicsorgás

uraita 370 uskta 

urai|ta (-dab, -ži) ige – 1. morog, 

2. korog 

ura|z (-sen, -st, -sid) fn – zúzódás, 

ütődés 

uraz||hein (-än, -id) fn – orbáncfű 

urb (-an, -id) fn – bimbó, rügy 

urba|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

csíra 

ur|da (-ib, -i) ige – áttör, utat tör, 

vmin át vmit tör, belemélyed, 

vmit vmibe mélyít 

ur’k (-un, -uid) fn – darabbér, 

rata ~ul darabbérért dolgozik 

uroh (-on, -id) fn – hős, starinoiden 

~od a mesék hősei, 

voinvoziden ~od a háborús 

évek hősei 

urohon||tego (-n, -id) fn – hőstett, 

hősi cselekedet 

uroh||runo (-n, -id) fn – óda, hősköltemény, 

~n tegii a hősköltemény 

szerzője 

urok (-an, -oid) fn – óra, tanóra, 

foglalkozás 

uru (-n, -id) fn – odú, üreg, lyuk, 

reboin ~ rókalyuk 

uskmato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– 1. hihetetlen, valószerűtlen, 

valószínűtlen, nem valószínű, 

2. bizalmatlan, hitetlen, hitetlenkedő 

uskmatomu|z’ (-den, -t) fn – 1. 

hihetetlenség, valószínűtlenség, 

valószerűtlenség, 2. bizalmatlanság 

uskoli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

biztonságos, megbízható, ~ne 

sebranik megbízható barát 

uskoližu|z’ (-den, -t) fn – megbízhatóság, 

hűség, odaadás 

usko||meli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– bizalmas, pagišta ~žel änel 

bizalmas hangon beszél, bizalmas 

hangon szól 

uskomu|z (-sen, -st) fn – bizalom, 

ozutada ~z bizalomban 

részesít 

uskond (-an, -oid) fn – hit, ~ 

todehe hit az igazságban, az 

igazságba vetett hit 

uskondu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

hit, vallás 

uskoto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

megbízhatatlan, ~i mez’ megbízhatatlan 

alak 

uskotoita|i (-jan, -jid) mn – meggyőző, 

~jad tozitesed meggyőző 

érvek 

uskotoit|ta (-ab, -i) ige – meggyőz, 

győzköd, rábeszél, rábír, 

rávesz 

uskotoitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

meggyőzés, rábeszélés 

usk||pä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– hiszékeny, jóhiszemű, ~ne 

ristit hiszékeny ember, jóhiszemű 

ember 

usk|ta (-ob, -oi) ige – 1. hisz, 

elhisz vmit, 2. hisz vkiben, hisz 

vmiben, ~ta Jumalaha hisz 

Istenben, 3. bízik, megbízik 

ustavakahašti 371 uudin 

ustavakahašti hsz – udvariasan, 

előzékenyen, vastta ~! válaszolj 

udvariasan! 

ustavaka|z (-han, -st, -hid) mn 

– 1. udvarias, előzékeny, ~z 

ristit udvarias ember, előzékeny 

ember, 2. tisztességes, rendes, 

~z mez’ rendes alak, 3. 

szerény 

ustavato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– udvariatlan, arcátlan, ~i tego 

arcátlan cselekedet 

ustavatomašti hsz – udvariatlanul, 

pidäda ičtaze ~ udvariatlanul 

viseli magát 

ustavzoitand (-an, -oid) fn – büntetés, 

megbüntetés, kova ~ szigorú 

büntetés, kemény büntetés 

ustavzoitmata hsz – büntetlenül, 

abidida ~ büntetlenül sérteget, 

büntetlenül bánt 

ustavzoitmato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – büntetlen 

ustavzoitmatomu|z’ (-den, -t) fn 

– büntetlenség 

ustavzoit|ta (-ab, -i) ige – büntet, 

megbüntet, sújt 

ustavu|z’ (-den, -t) fn – 1. udvariasság, 

előzékenység, 2. tisz- 

tesség, rendesség, 3. szerénység 

us’ut|ada (-ab, -i) ige – 1. uszít, 

ráuszít, ~ada koirad jänišaha 

a kutyát a nyúlra uszítja, 

2. hangol, győzköd, elfogulttá 

tesz, ~ada sebranikoid kohtački 

a barátokat egymás ellen 

hangolja 

ušt|e (-ken, -et, -kid) fn – villantó 

(horgászeszköz), kalatada 

~kele villantóval horgászik 

u|z’ (-den, -t, -zid) mn – új, friss, 

modern, ~z’ kirj új könyv, 

~den Vodenke! Boldog Új 

Évet! ~den voden ozateluzkartaine 

újévi üdvözlőlap ◊ 

Hän kacub kuti oinaz udhe 

verajaha. Néz, mint borjú az 

új kapura. (Néz, mint bárány az 

új kapura.) 

uzik (-an, -oid) fn – újonc, kezdő 

uzišt (-on) fn – újdonság, újság, 

újszerűség, čududeldas ~oho 

rácsodálkozik az újdonságra 

uz’||ku (-n, -id) fn – újhold, ~n 

aigan újhold idején, újholdkor 

uudi|n (-men, -nt, -mid) fn – függöny

vac 372 vahvištamine 

vac (-an, -oid) fn – has 

vac||suug (-an, -id) fn – hasuszony 

vaf|el’ (-lin, -lid) fn – waffel 

vagaha|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn 

– csecsemő 

vagaha|ine II. (-ižen, -št, -ižid) mn 

– csöpp, pici, picuri, picurka, 

~ine laps’ csöpp gyerek, csöppség 

vago (-n, -id) fn – barázda, ajada 

~id barázdát tör, barázdát 

szánt 

vago||lind (-un, -uid) fn – barázdabillegető 

vagon (-an, -oid) fn – vagon, vasúti 

kocsi 

vagonan||sata|i (-jan, -jid) fn – 

(vasúti) kocsikísérő 

vago|ta (-dab, -zi) ige – felkapál, 

feltölt (földművelés), ~ta 

kartohkoid burgonyát felkapál, 

krumplit felkapál 

vaha (-n) fn – viasz 

vaha|hibj (-än, -id) fn – viaszfigura, 

viaszbábu 

vaha|ta (-dab, -zi) ige – viaszol, 

vakszol, viasszal bevon 

vaha||tohu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

viaszgyertya 

vahri|das (-še, -he) vh ige – futkározik, 

lót-fut, sürög-forog, serénykedik 

V 

vaht (-on, -oid) fn – hab, tajték 

vahta|r’ (-rin, -rid) fn – juhar, 

juharfa 

vahtar’||lehte|z (-sen, -st, -sid) fn 

– juharlevél 

vahtoka|z (-han, -st, -hid) mn – 

habos, tajtékos, ~had aldod, 

~had lainhed tajtékos hullámok 

vahtostu|da (-b, -i) ige – habzik, 

tajtékzik 

vaht||sambuti|m (-men, -nt, -mid) 

fn – haboltókészülék, habbal 

oltó tűzoltókészülék 

vahv (-an, -oid) mn – tartós, erős, 

szilárd, kitartó, ~ käzi erős kéz, 

szilárd kéz, ~ad seinäd tartófalak 

vahvas hsz – 1. erősen, szilárdan, 

2. gazdagon, jólétben, 

eläda ~ jólétben él, gazdagon 

él 

vahvdu|da (-b, -i) ige – erősödik, 

megerősödik, szilárdul, 

megszilárdul 

vahve|ta (-neb, -ni) ige – erősödik, 


megszilárdul 

vahvišt|ada (-ab, -i) ige – megerősít, 

megszilárdít 

vahvištami|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– vminek a megerősítése, jóváhagyás 

vahvištim 373 vaikti 

vahvišti|m (-men, -nt, -mid) fn 

– erősítő (készülék, berendezés), 

änen ~m hangerősítő berendezés 

vahvištoit|ta (-ab, -i) ige – 1. foglal, 

lefoglal, 2. tanúsít, hitelesít, 

~ta allekirjutust hitelesíti 

az aláírást, 3. megerősít, megszilárdít, 

~ta sana esküszik, 

megesküszik, ~ta sebrut megerősíti 

a barátságot, megszilárdítja 

a barátságot 

vahvištoittud in – 1. félretett, 

2. lefoglalt, foglalt 

vahvištoitu|z (-sen, -st) fn – tanúsítás, 

hitelesítés 

vahvištu|da (-b, -i) ige – erősödik, 


megszilárdul 

vahvištu|z (-sen, -st) fn – megerősítése 

vminek 

vahv||meli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– meggyőződéses, meggyőződött, 

~ne kodiman navedii 

meggyőződéses patrióta, meggyőződéses 

hazafi 

vahv||meližu|z’ (-den, -t) fn – erős 

meggyőződés, szilárd meggyőződés 

◊ Vepsän kel’ eläškandeb 

– nece om meiden 

vahvmeližuz’. A vepsze nyelv 

élni fog – ez szilárd meggyőződésem. 

vahv||taba|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – türelmes, ~ine mez’ türelmes 

ember 

vahvu|z’ (-den, -t) fn – 1. szilárdság, 

tartósság, taban ~z’ 

a jellem szilárdsága, 2. kitartás, 

3. erő, kapacitás, teljesítmény 

vai ksz – vagy, mam ~ tat az 

anya vagy az apa 

vaigat|ada (-ab, -i) ige – csepeg, 

csöpög 

vaiheto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

1. szótlan, ~i ristit szótlan ember, 

2. hallgatag 

vaihišt (-on, -oid) fn – szókincs, 

szókészlet, lexika 

vaikastu|da (-b, -i) ige – elhallgat, 

elnémul, elcsendesedik, 

csendben marad 

vaikkulhu hsz – titokban, csendben, 

tehta ~ titokban tesz 

vmit 

vaiknali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– hallgatag, csendes, ~ne ristit 

csendes ember, hallgatag 

ember 

vaiknas hsz – nesztelenül, zajtalanul, 

hangtalanul, hang nélkül, 

némán, csendben, csendesen 

vaiknašti hsz – nesztelenül, zajtalanul, 


némán, csendben, csendesen, 

nagrda ~ hangtalanul 

nevet, némán nevet 

vaikti hsz – csendben, csendesen, 

halkan, olda ~ csendben 

van

vaiše 374 vajehtuseline 

vaiše msz – csak, csupán, ~ ühten 

kerdan csak egy alkalommal 

vaitti hsz – nesztelenül, zajtalanul, 


némán, csendben, csendesen, 

ištta ~ csendben ül 

vajag (-an, -id) mn – nem teljes, 

hiányos, ~ad tedod hiányos 

ismeretek 

vajagu|z’ (-den, -t) fn – hiány, 

elégtelenség, aigan ~z’ időhiány 

va|jeh (-ihen, -jeht, -ihid) fn – szó, 

antta ~ szavát adja 

vajehnik (-an, -oid) fn – szótár, 

vepsän kelen ~ a vepsze nyelv 

szótára, vepsä-vengrialaine ~ 

vepsze-magyar szótár 

vajehnik||form (-an, -oid) fn – 

szótári alak, sanan ~ a szó 

szótári alakja 

vajeht|ada (-ab, -i) ige – 1. helyettesít, 

2. pótol, ~ada vanh 

udele a régit újjal pótolja, 3. 

kicserél, lecserél, 4. vált, változtat, 

megváltoztat, cserél, kicserél, 

~ada kacmused eloho 

életszemléletet vált, ~ada nimi 

nevet változtat, ~ada sugičuz 

megváltoztatja a frizuráját, 

5. vált, felvált, ~ada val’utad 

valutát vált 

vajeht|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

1. változik, megváltozik, 2. cserélődik, 

kicserélődik 

vajehtamata hsz – 1. állandóan, 

folyamatosan, szakadatlanul, 

rata ~ állandóan dolgozik, 

2. véglegesen, örökösen, 

permanensen 

vajehtamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – 1. állandó, folyamatos, 

szakadatlan, változatlan, ~mad 

olod változatlan feltételek, 2. 

végleges, örökös, permanens, 

~i pämez’ végleges főnök, 3. 

pótolhatatlan, ~i radnik pótolhatatlan 

dolgozó 

vajehtamatomu|z’ (-den, -t) fn 

– állandóság, változatlanság, 

folyamatosság 

vajehtelematomu|z’ (-den, -t) fn 

– állhatatosság 

vajehteli|i (-jan, -joid) mn – változékony, 

~i taba változékony 

jellem 

vajehteli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– változó, váltakozó, ~žel satusel 

változó sikerrel, váltakozó 

sikerrel, változó eredménnyel 

vajehtelu|z (-sen, -st) fn – változékonyság 

vajehte|z (-sen, -st, -sid) fn – változás 

vajehtu|i (-jan, -jid) mn – változékony, 

~i sä változékony 

időjárás 

vajehtuseli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– változó, nem állandó, változékony, 

~ine mel’ változó han- 

vajehtuz 375 vald 

gulat, változó kedv, ~ine sä 

változékony időjárás 

vajehtu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

helyettesítés, ühten sanan ~z 

toižel az egyik szó másikkal 

való helyettesítése, 2. pótlás, 

3. csere, lecserélés, pasportoiden 

~z az útlevelek cseréje, 

väta ~seta csere nélkül játszik 

(sport), 4. változás, mel’pidon 

~z a vélemény változása, 

véleményváltozás, sän ~z 

időjárásváltozás, klímaváltozás 

vajehtuz||igä (-n) fn – a változás 

kora, változó kor, átmeneti 

kor 

vajehtuz||igä|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – serdülő, kamasz, bakfis, 

tinédzser 

vaju|da (-b, -i) ige – 1. fennakad, 

elakad, ~da lumhe elakad 

a hóban, 2. megfeneklik, 

~da lodole megfeneklik a zátonyon 

vaks (-an, -oid) fn – arasz, viž 

~ad öt arasz 

val (-on, -oid) fn – rakás, kupac, 

halom, haravoita heinäd ~oihe 

halmokba gereblyézi a szénát 

val|ada (-ab, -oi) ige – 1. önt, 

kiönt, beleönt, tölt, kitölt, megtölt, 

ont, kiont, ~ada kündlid 

könnyeket ont, ~ada stokanoihe 

tölt a pohárba, ~ada 

vet vizet önt, vizet tölt, 2. zu- 

hog, 3. zuhanyoz, öntöz ◊ Vihm 

valab kuti kauhaspäi. Esik, 

mintha dézsából öntenék. (Úgy 

zuhog az eső, mintha merítőből 

ömlene.) 

val|adas (-ase, -oihe) vh ige – 1. 

ömlik, árad, 2. zuhanyzik, zuhanyozik 

valami|ne (-žen, -št, -žid) fn – zuhanyozás, 

öntözés 

valat|ada (-ab, -i) ige – keresztel, 

megkeresztel, ~ada last jumalankodiš 

a gyereket a templomban 

megkereszteli 

valat|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

keresztelkedik, megkeresztelkedik 

valata|i (-jan, -jid) fn – a keresztelő 

(személy), Joan-~ Keresztelő 

János 

valatu|sed (-sid) tsz fn – keresztelő 

(esemény) 

valatu|z (-sen, -st, -sid) fn – keresztelés, 

megkeresztelés, lapsen 

~z a gyermek megkeresztelése 

vald (-an) fn – 1. hatalom, olda 

~as hatalomban van, hatalmon 

van, olda kenen-ni ~as vkinek 

a hatalmában van, tulda 

~ha hatalomra lép, 2. uralom, 

3. rezsim, 4. szabadság, szabad 

akarat, szabad tér, pästta 

~ale szabadon enged ◊ Sinun 

om vald i vägi i hüvüz’. Tiéd 

az ország, a hatalom és a di-

valdakaz 376 valdkundmehišt 

csőség. (Tiéd az uralom, az erő 

és a dicséret.) 

valdaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

1. megbízott, ~z ezitai vkinek 

a megbízott képviselője, 2. 

szabad, ~z elo szabad élet 

valdal hsz – szabadon, szabadban 

valdali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. szabad, önhatalmú, 2. önkényes, 

~žed tegod önkényes 

cselekedetek, 3. fegyelmezetlen, 

engedetlen, szófogadatlan, 

~žed lapsed fegyelmezetlen 

gyerekek, engedetlen gyerekek 

valdan||kumaidu|z (-sen, -st) fn 

– forradalom 

valdan||navedi|i (-jan, -joid) fn 

– szabadságszerető ember 

valdan||pidä|i I. (-jän, -jid) fn – 

az uralkodó, monarcha 

valdan||pidä|i II. (-jän, -jid) mn 

– uralkodó, uralmon levő, trónon 

levő 

valdato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

anarchikus 

valdatomu|z’ (-den, -t) fn – anarchia 

valdeli|m (-men, -nt, -mid) fn – 

igazgatás, kormányzat, ičenaine 

~m önkormányzat 

valdha||tulend (-an, -oid) fn – 

hatalomba iktatás 

vald||honu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

(parlamenti) tábla, ház, kama- 

ra, alahaine da ülähaine ~ alsó- 

és felsőház 

valdišt (-on) fn – kormány, kormányzat 

vald||išt|im (-men, -int, -mid) fn 

– trón, trónus, küksta ~melpäi 

letaszít a trónjáról, tulda 

~mele trónra lép 

vald||kirje|ine (-žen, -št, -žid) fn 

– állami meghatalmazás, ~ižen 

mödhe állami meghatalmazás 

alapján 

vald||kund (-an, -id) fn – 1. állam, 

ország, neitraližed ~ad 

semleges államok, olda ~an 

omištuses állami tulajdonban 

van, sured ~ad nagy államok, 

veraz ~ külföldi állam, idegen 

ország, 2. nemzet, 3. köztársaság 

◊ Tulgha sinun valdkund! 

Jöjjön el a Te országod! 

vald||kundali|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – 1. állami, ~ne kel’ államnyelv, 

állami nyelv, 2. kormányzati, 

3. nemzeti 

valdkundan mn – 1. állami, 2. 

kormányzati, 3. nemzeti 

vald||kundan||abu (-n, -id) fn – 

állami támogatás, állami dotáció 

vald||kund||gimn (-an, -oid) fn – 

állami himnusz, nemzeti himnusz 

vald||kund||mehišt (-on) fn – állami 

apparátus, államszervezet, 

valdkundröun 377 valita 

kormányzat, ~on radnikad az 

állami apparátus dolgozói 

vald||kund||röun (-an, -oid) fn 

– államhatár, országhatár 

vald||kund||znam (-an, -oid) fn 

– állami címer, nemzeti címer, 

Venäman ~ Oroszország állami 

címere 

valdm|ad (-oid) tsz fn – kikötő, 

hajókikötő, móló 

vald||mehišt (-on, -oid) fn – 1. 

hatalom, hatalmi szervezet, sijaline 

~ helyi hatalom, 2. államapparátus, 

államszervezet, 

kormányzat, 3. (köz)tisztviselői 

kar 

vald||mer|i (-en, -t, -id) fn – óceán, 

világtenger 

vald||meri||laiv (-an, -oid) fn – 

óceánjáró, óceánjáróhajó 

vald||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn – 

tisztviselő, köztisztviselő, hivatalnok 

valdmoi|ta (-čeb, -či) ige – kiköt, 

lehorgonyoz, horgonyt kivet 

valdoičend (-an) fn – birodalom, 

impérium 

vald||oiktu|z’ (-den, -t, -zid) fn 

– meghatalmazás, felhatalmazás 

valdoi|ta (-čeb, -či) ige – 1. uralkodik, 

2. birtokol, bír, birtokában 

van 

valeg (-en, -id) fn – eső, zápor, 

záporeső, zivatar, zuhé 

valičemi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

1. kiválasztás, 2. mintavétel, 3. 

szúrópróba 

valičend (-an, -oid) fn – szavazás, 

választás 

valičend||bumag (-an, -oid) fn – 

szavazócédula, szavazólap 

valičend||jokselu|z (-sen, -st) fn 

– váltófutás 

valičend||kiruh (-un) fn – váltóverseny 

valičeseli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– alternatív, ~ne projekt alternatív 

tervezet 

valiče|z (-sen, -st, -sid) fn – alternatíva, 

kettő közüli választási 

lehetőség 

valiči|i (-jan, -jid) fn – 1. választó 

(polgár), ~joiden laudkund 

választási bizottság, 2. 

elektor 

valiču|sed (-sid) tsz fn – választások 

valiču|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

választás, kiválasztás, megválasztás, 

sinun ~z a te választásod, 

2. választék, sur’ tavaroiden 

~z nagy áruválaszték 

valičuz||komissi|i (-jan, -joid) fn 

– választási bizottság 

valičuz||päiv (-än, -id) fn – a választás 

napja 

vali|ta (-čeb, -či) ige – 1. választ, 

kiválaszt, megválaszt, ~ta 

äjudespäi sok közül választ, 

2. válogat, kiválogat, 3. kivesz,

valitud 378 vanutezkatuz 

kiszed a többi közül, 4. szed, 

leszed 

valitud in – 1. választott, kiválasztott, 

megválasztott, 2. válogatott, 

kiválogatott 

val’l’ast|ada (-ab, -i) ige – befog 

(kocsi elé, szán elé), ~ada 

hebod lovat befog ◊ Händaspäi 

hebod ei voi val’l’astada. 

A farkánál fogva nem lehet 

lovat befogni. 

val’l’astu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

lószerszám 

val’s (-an, -oid) fn – keringő (tánc), 

punodas ~as keringőzik, keringőt 

jár 

valu|da (-b, -i) ige – folyik, ömlik, 

árad 

val’ut|a (-an, -oid) fn – valuta, 

vajehtada ~ad valutát vált 

van (-an, -oid) fn – szakadék, vízmosás 

vand|eh (-hen, -eht, -hid) fn – 1. 

abroncs, pánt, gyűrű, 2. gyűrű 

(tornaszer) 

vandeh||harjoitu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – gyűrűgyakorlat, gyakorlat 

gyűrűn 

vanh (-an, -oid) mn – 1. öreg, 

idős, ~oil päivil öreg napjaira, 

2. ócska, avitt, elavult, 3. 

régi, ó, eläda ~as pertiš egy 

régi házban lakik, ~ Zavet Ószövetség 

vanhan||kirjan||mö|i (-jan, -jid) 

fn – antikvárius 

vanhemb (-an, -id) mn – öregebb, 

idősb 

vanhemb|ad (-id) tsz fn – szülők 

vanhemboi|ta (-čeb, -či) ige – 

irányít, vezet, vezényel, ~ta 

matkan vezeti a kirándulást, 

túrát vezet 

vanhtu|da (-b, -i) ige – 1. öregszik, 

megöregszik, 2. elavul 

vanhtunu (-den, -t, -zid) mn – 

1. megöregedett, 2. elavult 

vanhtut|ada (-ab, -i) ige – öregít, 

megöregít, öregbít 

vanhu|z’ (-den, -t) fn – öregség, 

öregkor, időskor 

vani|l’ (-lin) fn – vanília, pirg 

~lin hajunke vaniliaízű sütemény 

vanuim (-en, -id) fn – drót, huzal 

vanuim||aidoite|z (-sen, -st, -sid) 

fn – drótkerítés, huzalkerítés, 

sodronykerítés 

vanuim||rung (-on, -oid) fn – drótváz, 

drótkeret 

vanut|ada (-ab, -i) ige – 1. gyúr, 

gyömöszöl, 2. nemezel, összenemezel, 

~ada villakoid nemezcsizmát 

gyúr, nemezcsizmát 

készít 

vanute|z (-sen, -st) fn – vatta, 

kärdä ~she vattába bugyolál, 

vattába bepólyál 

vanutez||katu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– vattapólya 

vara 379 vargaz 

var|a I. (-an, -oid) fn – 1. készlet, 

2. tartalék, 3. vagyon 

vara||- II. öet – al-, pót-, helyettes 

var|ad (-oid) tsz fn – 1. tartalékok, 

készletek, 2. anyagi eszközök, 

materiáliák 

varadand (-an) fn – ellátás, ~ 

sömtavaroil élelmiszer-ellátás 

varaida|i (-jan, -jid) mn – félénk, 

félős, gyáva ◊ Hän om varaidai 

kuti jäniš. Gyáva, mint a 

nyúl. 

varaidamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – 1. félelmet nem ismerő, 

rettenthetetlen, 2. vakmerő, ~i 

tego vakmerő cselekedet, vakmerő 

tett 

varaidamatomu|z’ (-den, -t) fn 

– 1. félelmet nem ismerés, rettenthetetlenség, 

ozutada ~z’ 

rettenthetetlenséget mutat, 2. 

vakmerőség 

varaidmata hsz – félelem nélkül 

varaidu|z (-sen, -st) fn – félelem, 

rettegés, félénkség, félősség, 

gyávaság, ~siš félelmében, tehta 

~seta gyávaság nélkül cselekszik, 

félelem nélkül csinál 

vmit 

varai|ta (-dab, -ži) ige – fél vmitől, 

vkitől, ala ~da! ne félj! 

~ta pimedust fél a sötéttől 

varaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

vagyonos, módos 

vara||pä||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn 

– főnökhelyettes, vezetőhelyettes, 

igazgatóhelyettes, alelnök, 

alpolgármester 

vara||rektor (-an, -oid) fn – rektorhelyettes 

varast|ada (-ab, -i) ige – vár, 

megvár, várakozik, ~ada ehthasai 

estig vár 

varastamata hsz – váratlanul, hirtelen 

varastamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – váratlan, hirtelen, ~mad 

uzištod váratlan hírek 

varastu|z (-sen, -st, -sid) fn – várakozás, 

~st vaste a várakozással 

ellentétben 

varastuz||zal (-an, -oid) fn – váróterem 

varažom (-an, -id) fn – készlet, 

tartalék 

varato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

nincstelen, ~i ristit nincstelen 

ember 

vara||vera|i (-jan, -jid) fn – pótkijárat, 

hátsó kijárat 

vargast|ada (-ab, -i) ige – lop, 

ellop, eltulajdonít, ala ~a! ne 

lopj! 

vargastai||jouk (-un, -uid) fn – 

tolvajbanda 

vargastu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

lopás 

varg|az (-han, -ast, -hid) fn – tolvaj, 

tabata ~az tolvajt fog, elkapja 

a tolvajt

vargazkurik 380 varu 

vargaz||kurik (-on, -oid) fn – tolvaj 

varghu|z’ (-den, -t) fn – lopás, 

ellopás, tolvajlás, sudida ~des 

lopásért elítél 

varha hsz – minden esetre 

varha||panend (-an) fn – készlet, 

marjkeitosiden ~ befőttkészlet 

varhind|od (-oid) tsz fn – kantár, 

zabla 

variant (-an, -oid) fn – változat, 

variáns, toižes ~as másik változatban 

variš (-an, -id) fn – varjú ◊ Varišad 

krongaba – nece om hondoks 

säks. Kárognak a varjak, 

itt a rossz idő. 

varišan||jaug|ad (-oid) tsz fn – 

pörsenések, kiütések, bőrpír (a 

végtagon) 

varjete (-n) fn – varieté 

varjoičend||aig (-an, -oid) fn – 

műszak, lopta ičeze ~ teljesíti 

a saját műszakját 

varjoičend||sistem (-an, -oid) fn 

– műszakrendszer 

varjoiči|i (-jan, -joid) fn – őr, 

~joiden honuz őrszoba 

varjoiči|m (-men, -nt, -mid) fn – 

biztosíték, azegen ~m a fegyver 

biztosítéka 

varjoiču|z (-sen, -st) fn – 1. őrizet, 

őrzés, védelem, 2. felügyelet, 

valdkundaline ~z állami 

felügyelet 

varjoičuz||jouk (-un, -uid) fn – 

őrszakasz 

varjoičuz||kod|a (-an, -id) fn – őrház, 

őrbódé 

varjoi|ta (-čeb, -či) ige – 1. őriz, 

véd, őrt áll, strázsál, ~ta varažomid 

raktárakat őriz, 2. kifürkész, 

rábukkan, nyomára akad, 

nyomába jut, ~ta reboin a róka 

nyomára akad, a róka nyomába 

jut 

varmed (-an, -oid) mn – erős, 

szilárd, tartós 

varn (-an, -oid) fn – akasztó, fogas, 

ripta ~as a fogason lóg, 

az akasztón lóg, riputada šapuk 

~ha a sapkát a fogasra 

akasztja 

varništ (-on, -oid) fn – ruhatár 

(helyiség), jätta ~oho a ruhatárban 

hagy 

varoin (illat) nu – számára, részére, 

sinuhu ~ számodra, részedre, 

neked 

varz (-an, -oid) fn – csikó, ajelta 

~ csikót betör 

var|z’ (-den, -t, -zid) fn – 1. ág, 

gally, 2. nyél, nyele vminek, 

pal’l’aižen ~ kalapácsnyél, veičen 

~ a kés nyele 

varu (-n, -id) fn – 1. félelem, veszélyérzet, 

fóbia, olda ~n valdas 

a félelem hatalmában van 

2. veszély, veszedelem, ližaveden 

~ árvízveszély, palon ~ 

tűzveszély 

varuč 381 vaste 

varuč I. (-an, -id) fn – a gyáva 

(személy), gyáva kukac, nyúlszívű 

(személy) 

varuč II. (-an, -id) mn – félénk, 

félős, gyáva, ijedős, ~ hebo 

ijedős ló 

varuka|z (-han, -st, -hid) mn – 

1. óvatos, elővigyázatos, ~z 

hašk óvatos lépés, elővigyázatos 

lépés, 2. félelmetes, veszélyes, 

veszedelmes, ~had 

kändandad veszélyes kanyarok, 

veszélyes kanyarulatok 

varu||kino (-n, -id) fn – horrorfilm 

varu||kogo (-n, -id) fn – a gyáva 

(személy), gyáva kukac 

varu||kukoi (-n, -d) fn – a gyáva 

(személy), gyáva kukac 

varut|ada (-ab, -i) ige – óva int, 

óv vmitől, ~ada pahoiš tegoišpäi 

óv a rossz cselekedetektől 

varutoit|ta (-ab, -i) ige – óva int, 

óv vmitől, előre figyelmeztet 

varutu|z (-sen, -st, -sid) fn – előzetes 

figyelmeztetés 

varutuz||znam (-an, -oid) fn – figyelmeztető 

jelzés 

vas (-an, -oid) fn – kvász (rozsból 

erjesztett savanykás ital), 

joda vilud ~ad hideg kvászt 

iszik 

vask (-en) fn – réz 

vaskič (-un, -uid) fn – rezesfejű 

kígyó 

vaski|ne (-žen, -št, -žid) mn – réz-, 

rézből való 

vaskma|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– 1. ismeretlen, idegen, ~ine 

ristit ismeretlen ember, idegen 

ember, ~ine sija ismeretlen 

hely, idegen hely, 2. szokatlan, 

nem a megszokott, ~ine 

ičtazevedänd szokatlan viselkedés, 

~ine pagin szokatlan 

kiejtés 

vast (-an, -oid) fn – 1. vessző, venyige, 

katkoida ~oid tal’veks 

venyigét tör télire, 2. vesszőnyaláb, 

venyigeseprű, vastoidas 

kül’betiš veresel ~al a 

fürdőben friss vesszőnyalábbal 

seprűzi magát 

vastaiti||panend (-an, -oid) fn – 

szembeállítás, összevetés, öszszehasonlítás 

vastali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

ellen-, szembe-, szemben-, ellentétes, 

átellenes 

vast|ata (-tab, -si) ige – 1. válaszol, 

megválaszol, felel, reagál, 

2. találkozik vkivel 

vast|atas (-tase, -tihe) vh ige – 

találkozik, ~atas paksus gyakran 

találkozik, ~tas školanno 

az iskolánál találkozik 

vastate|z (-sen, -st, -sid) fn – 

megfelelés, egyezés 

vaste I. (allat) esz – vminek ellenére, 

vminek ellenében, vmivel 

szembe, vmivel szemben,

vaste 382 vastusenšuhaiduz 

ajada ~ lainhile hullámokkal 

szemben halad 

vaste II. (part) nu – vminek ellenére, 

vminek ellenében, vmivel 

szembe, vmivel szemben, 

seinäd ~ fallal szemben, tahtod 

~ kívánság ellenére, óhaj 

ellenére, varastust ~ a várakozással 

ellentétben 

vastha hsz – szembe, szemben, 

ellene, lähtta ~ szembemegy, 

putta ~ szembekerül, sanuda 

~ ellene mond 

vastha||otand (-an, -oid) fn – (orvosi) 

rendelés 

vastha||otand||aig (-an, -oid) fn – 

(orvosi) rendelési idő 

vastha||otand||honu|z (-sen, -st, 

-sid) fn – orvosi rendelő 

vastha||otand||päiv (-än, -id) fn 

– (orvosi) rendelési nap 

vasthapäi hsz – átellenben, szemközt, 

szemben, szemből 

vast||jügu (-n, -id) fn – ellensúly 

vastkarin hsz – ellentétesen, fordítva, 

tehta kaik ~ mindent 

fordítva csinál 

vastkari|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

ellentétes, elütő, eltérő, ellenkező, 

fordított, astta ~žes järgenduses 

fordított sorrendben 

halad, ~žed mujud elütő színek 

vastkaroi|ta (-čeb, -či) ige – 

szembeállít, ellentétbe állít, ellentétbe 

hoz 

vastkaru|z’ (-den, -t) fn – ellentét, 

kontraszt 

vast||meli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– kellemetlen, ~ne ližamagu 

kellemetlen mellékíz, kellemetlen 

utóíz 

vastmi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

találkozás, viszontlátás 

vastnik (-an, -oid) fn – az ellenkező, 

az ellentmondó (személy) 

vastoi|da (-b, -) ige – (gőzfürdőben) 

vesszőseprűz 

vastoi|das (-še, -he) vh ige – 

(gőzfürdőben) vesszőseprűzi magát 

vast||rand (-an, -oid) fn – túlpart, 

jogen ~ a folyó túlsó 

partja 

vasttahtod hsz – akarata ellenére 

vast||tullei (-n, -d) fn – ellenszél 

vastusen||pidä|i (-jan, -jid) mn – 

felelős, ~i pätuz felelős döntés 

vastusen||pidämato|i (-man, -nt, 

-mid) mn – felelőtlen, ~i pätuz 

felelőtlen döntés, felelőtlen 

elhatározás 

vastusenpidämatomašti hsz – 

felelőtlenül, tehta ~ felelőtlenül 

cselekszik 

vastusen||pidänd (-an, -oid) fn – 

felelősség 

vastusen||šuhaidu|z �-sen, -st, -sid) 

fn – (iskolai) súgás 

vastustada 383 vauged 

vastust|ada (-ab, -i) ige – 1. ellenvet, 

ellentmond, ellenkezik, 

2. visszaüt, ~ada mäčun iškend 

visszaüti a labdalecsapást, 

visszaüti a labdaleütést 

vastusta|i (-jan, -jid) fn – 1. ellenség, 

ellenfél, alkogolis ~i 

az alkohol ellensége, 2. opponens 

vastustamata hsz – 1. feltétel 

nélkül, maksta ~ feltétel nélkül 

fizet, 2. feltétlenül, 3. ellentmondás 

nélkül, ellenvetés 

nélkül, tehta kaiken ~ minden 

ellenmondás nélkül tesz 

vmit, 4. ellenállás nélkül 

vastustamato|i (-man, -nt, -mid) 

mn – 1. feltétel nélküli ~i tundištuz 

feltétel nélküli elismerés, 

2. feltétlen, 3. ellentmondás 

nélküli, ~i alištuz ellentmondás 

nélküli alárendelődés, 

4. ellenállás nélküli 

vastustu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. ellenvetés, ellentmondás vkinek, 

minai om äi ~sid sok ellenvetésem 

van, 2. ellenállás 

vastustuz||jouk (-un, -uid) fn – 

ellenzék 

vastustuz||maht (-on) fn – ellenállóképesség, 

elimišton ~ 

a szervezet ellenállóképessége 

vastu|z (-sen , -st, -sid) fn – 1. 

válasz, felelet, reagálás, reakció, 

antta ~z választ ad, oi- 

ged ~z helyes válasz, helyes 

felelet, vär ~z helytelen válasz, 

helytelen felelet, 2. találkozás, 

találkozó, varastamatoi 

~z váratlan találkozás 

vastuz||sij|a (-an, -oid) fn – találkozóhely, 

a találkozó helyszíne, 

összejövetel helyszíne 

vaštak (-on, -oid) mn – izzó, 

tüzes 

vaz|a (-an, -oid) fn – borjú 

vazan||liha (-n) fn – borjúhús 

vazelin (-an) fn – vazelin, voita 

~al beken vazelinnal 

vatag (-an, -oid) fn – banda, galeri 

vat|e (-ken, -et, -kid) fn – posztó 

vatišk (-on) fn – genny 

vatišk||bul’k (-un, -uid) fn – tályog, 

heitta ~ tályogot eltávolít 

vatiškoi|tas (-čese, -čihe) vh ige 

– gennyesedik, elgennyesedik, 

gennyed, elgennyed 

vatišk||pai|že (-šken, -žet, -škid) 

fn – kelés, pattanás 

vatt (-an, -oid) fn – watt 

-||vatta|ine (-ižen, -št, -ižid) öut 

– (vhány) wattos 

vau|ged (-ktan, -ktoid) mn – fehér, 

~ged babuk vargánya, ízletes 

vargánya, ~ged hab fehér 

nyárfa, ~ged leib fehérkenyér, 

~ktad änikod fehér virágok

vaugedkarvaine 384 vauvaz 

vauged||karva|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – fehér szőrű, fakó szőrű, 

~ine hebo fehérszőrű ló 

vauged||modo|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – fehér arcú, fakó arcú 

vauged||pä|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – fehér hajú, fakó szőke 

hajú, hirtelen szőke hajú 

vauged||veri|ne (-žen, -št, -žid) 

fn – szőke ember, szőke nő 

vaugišt|ada (-ab, -i) ige – 1. fehérlik, 

2. fehéredik, kifehéredik, 

elfehéredik, 3. világít, bevilágít 

vaugištoitand (-an) fn – meszelés, 

kimeszelés, lagen ~ a 

mennyezet kimeszelése 

vaugištoit|ta (-ab, -i) ige – 1. fehérít, 

kifehérít, 2. fehérre fest, 

fehérre mázol, 3. meszel, kimeszel, 

~ta laged kimeszeli a 

mennyezetet 

vaugištu|z (-sen, -st) fn – világosság, 

világítás, megvilágítás, 

londuseline ~z természetes 

megvilágítás 

vaugištuz||jauh (-on, -oid) fn – 

mész, mészpor, segoitada ~ 

feloldja a meszet, feloldja a 

mészport 

vauh (-an, -oid) mn – 1. sápadt, 

~ mod sápadt arc, 2. fakó, halvány 

vauktaks hsz – tisztára, pesta ~ 

tisztára mos 

vauktan mn – hófehér 

vauktuš (-an, -id) fn – 1. fehérje, 

2. tojásfehérje 

vaumičend (-an, -oid) fn – felkészítés, 

előkészítés 

vaumičend||erišt (-an, -oid) fn – 

felkészítő osztály, előkészítő 

osztály 

vaumiču|sed (-sid) tsz fn – készülődés 

vaumiču|z (-sen, -st, -sid) fn – 

felkészítés, kiképzés, képzés 

vaumišt|ada (-ab, -i) ige – 1. készít, 

elkészít, 2. felkészít, előkészít 

vaumištand (-an, -oid) fn – készítés, 

elkészítés 

vaum|iž (-hen, -išt, -hid) mn – 

kész, olda ~ vmire készen áll, 

kész vmire 

vaumi|ta (-čeb, -či) ige – 1. elvégez, 

befejez, ~ta škol befejezi 

az iskolát, 2. kialakít, ~ta 

mel’pido véleményt kialakít 

vaumi|tas (-čese, -čihe) ige – befejeződik 

vauvat|ada (-ab, -i) ige – vár, elvár, 

remél, reménykedik 

vauv|az (-han, -ast, -hid) mn – 

1. fehéres, fehérkés, fehérlő, 

~hal seinäl fehérlő falon, ~az 

taivhanröun fehérlő horizont, 

fehérlő látóhatár, az égbolt fehérlő 

pereme, 2. fakó, kifakult, 

~had mujud fakó színek, kifakult 

színek, 3. világos, ~az 

kangaz világos szövet 

vauvhakaz 385 vedäda 

vauvhaka|z (-han, -st, -hid) mn 

– világos, halvány árnyalatú 

ved’ ksz – hiszen, mivel, mert 

hogy, ugyanis 

ve|da (-b, -i) ige – 1. vezet, elvezet, 

kivezet, felvezet, végigvezet, 

~da avtod autót vezet, 

~da pordhile felvezet a lépcsőn, 

~da päivkirjad naplót 

vezet, 2. visz, elvisz, kivisz, 

bevisz, felvisz, ~da grähkähä 

bűnbe visz ◊ Ala ve meid 

kodvusehe! Ne vígy minket a 

kísértésbe! 

vedehi|ne (-žen, -št, -žid) fn – 

víziember, víziöreg, vízimanó 


vedeka|z (-han, -st, -hid) mn – 

1. vizes, nedves, ~z taho vizes 

hely, nedves hely, 2. vizezett, 

híg, ~z kofe híg kávé 

vedel|tas (-ese, -ihe) vh ige – 

szanaszét hever, szerteszét hever, 

kallódik, hányódik, ~tas 

laval szanaszét hever a padlón, 

a padlón hányódik, a padlón 

kallódik 

veden||alu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – víz alatti, ~ine kivi víz 

alatti kő 

veden||keiti|m (-men, -nt, -mid) 

fn – vízforraló (berendezés) 

veden||mujate|z (-sen, -st, -sid) 

fn – vízminta 

veden||märiči|i (-jan, -joid) fn – 

vízipoloska 

veden||pidä|i (-jan, -jid) mn – vízhatlan, 

~jad sobad vízhatlan 

ruházat 

veden||saub (-an, -oid) fn – gát, 

vízvédelmi gát 

veden||väg|i (-en) fn – vízerő 

vederistmiden mn – vízkeresztkori, 

~ pakaižed vízkeresztkori 

fagyok 

Vede||ristm|äd (-id) tsz fn – Vízkereszt, 

~iden aigan Vízkeresztkor, 

Vízkereszt idején 

vedeto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

vízmentes, víztelen, víz nélküli, 

~i letetazangišt víztelen 

(homok)sivatag 

vedi|m (-men, -nt, -mid) fn – szállítószalag, 

futószalag 

vedomos|t’ (-tin, -tid) fn – jegyzék, 

lista 

vedo||väg|i (-en) fn – vonzás, 

vonzóerő, man ~i a föld vonzása, 

gravitáció 

ved|äda (-äb, -i) ige – 1. szállít, 

elszállít, szállítással hoz, szállítással 

visz, ~äda matknikoid 

utasokat szállít, ~äda regudel 

szánnal szállít, szánkóval 

szállít, 2. vmekkora súlyt 

nyom, nyom vmennyit, äjak 

nece ~äb? mennyit nyom ez? 

mekkora a súlya ennek? 3. 

hajt, von, húz, ~äda vedespäi 

kihúz a vízből, 4. vezet, levezet, 

~äda urokad órát vezet, 

foglalkozást levezet ◊ Hän ve-

vedäden 386 velgznamad 

däb muiged mod. Savanyú képet 

vág. Hän vedäb nenas. Az 

orra után megy. (Orra irányában 

vezet.) 

vedäden hsz – földön (szállításkor), 

toda ~ földön vonszol, 

földön húz 

vedädu|z (-sen, -st, -sid) fn – teher, 

súly 

vedä|i I. (-jan, -jid) fn – 1. vezető, 

főnök, 2. (jármű)vezető 

vedä|i II. (-jan, -jid) mn – fő-, 

vezető 

vedäm (-an, -id) fn – szekérrakomány, 

jüged ~ súlyos szekérrakomány, 

nehéz szekérrakomány 

vedänd (-an, -oid) fn – 1. vezetés, 

mašinan ~ gépjárművezetés, 

2. szállítás 

vedänd||laiv (-an, -oid) fn – révkalauzhajó, 

vontatóhajó, ~an 

abul révkalauzhajó segítségével 

vedät|ada (-ab, -i) ige – vonszol, 

húz, hurcol 

vehk (-an, -oid) fn – vidrafű (növény) 

ve|i (-jan, -jid) fn – exportőr 

ve|ič (-ičen, -št, -ičid) fn – kés, 

nügu ~ič hegyes kés, panda 

~ič hodraha tokjába teszi a 

kést, sur’ veič nagykés, ~ičen 

tera a kés éle, ~ičen varz’ a 

kés nyele 

veik (-on, -oid) fn – báty, idősebb 

fivér, idősebb fiútestvér 

velg (-an, -oid) fn – adósság, 

tartozás, kölcsön, heitta ~ eltörli 

az adósságot, maksta ~ 

tartozást megfizet, olda ~as korvihesai 

nyakig van az adósságban, 

nyakig úszik az adósságban, 

otta ~ha kölcsönvesz, 

pästta ~ad tartozást elenged, 

pördutada ~ tartozást megad 

◊ I pästa meiden velgad, kut 

mö-ki pästam meiden velgnikoiden 

velgad. És bocsásd meg 

vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk 

az ellenünk vétkezőknek. 

(És engedd el a tartozásainkat, 

miképpen mi is elengedjük 

adósaink tartozását.) 

velgha hsz – kölcsön, kölcsönbe, 

antta ~ kölcsönad, otta ~ 

kölcsönvesz 

velgnik (-an, -oid) fn – adós, 

~an velg az adós tartozása ◊ I 

pästa meiden velgad, kut möki 

pästam meiden velgnikoiden 

velgad. És bocsásd meg 

vétkeinket, miképpen mi is 

megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. 

(És engedd el a tartozásainkat, 

miképpen mi is 

elengedjük adósaink tartozását.) 

velg||san|a (-an, -oid) fn – kölcsönszó, 

kölcsönzött szó, átvett 

szó (nyelvészet) 

velg||znam|ad (-oid) tsz fn – idézőjel, 

kävutada ~oid idézője- 

velguz’ 387 vengrian 

let használ, panda ~oihe idézőjelbe 

tesz 

velgu|z’ (-den, -t, -zid) fn – feladat, 

funkció 

velktu|da (-b, -i) ige – eladósodik 

ve|l’l’ (-llen, -llid) fn – 1. fivér, 

fiútestvér, 2. barát, barátocska 

vellestu|z (-sen, -st) fn – barátkozás, 

összebarátkozás 

velo||kezr (-an, -oid) fn – kerékpár, 

bicikli, bringa, huzaita 

~al kerékpáron gördül, kerékpározik, 

kerekezik 

velo||kezr||sport (-an) fn – kerékpársport 

velo||kezr||voib|ud (-uid) tsz fn 

– kerékpárverseny, ühtneda 

~ihe kerékpárversenyen vesz 

részt 

ven (-on, -oid) mn – 1. gyenge, 

enyhe, ~ tulleine enyhe szellő, 

2. halk, 3. mérsékelt, ~ il’mišt 

mérsékelt éghajlat, ~ il’mvöhišt 

mérsékelt éghajlati öv, 

~ sä mérsékelt időjárás 

venc (-an, -oid) fn – korona, 

panda ~ pähä koronát helyez 

a fejére 

venca|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

párta, virágkoszorú, panda ~ine 

pähä pártát tesz a fejére, virágkoszorút 

tesz a fejére 

venčai|das (-še, -he) vh ige – 

esküvőt tart, megesküszik vkivel, 

~das jumalankodiš temp- 

lomban tartja az esküvőjét, 

templomban esküszik meg vkivel 

venčaind (-an, -oid) fn – esküvő, 

~ jumalankodiš esküvő a 

templomban, templomi esküvő 

venčaind||vero (-n, -oid) fn – esküvői 

szertartás 

vend (-an, -oid) fn – áthelyezés, 

átrakás, áthordás 

vend||pu||tavar (-an, -oid) fn – 

exportfaanyag, exportfaáru 

vend||tavar (-an, -oid) fn – exportáru 

vendu|da (-b, -i) ige – lehűl, kihűl 

veneh (-en, -t, -id) fn – csónak, 

ladik, išttas ~eze csónakba ül, 

souta ~el csónakkal siklik 

veneh||matk (-an, -oid) fn – csónakázás, 

csónakkirándulás 

venehnik (-an, -oid) fn – csónakos 

(személy), rata ~an ehtatandsijal 

csónakosként dolgozik 

a révnél 

Vengria (-n) fn – Magyarország, 

lähtta ~ha Magyarországra utazik 

vengriala|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – magyar (személy) 

vengriala|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – 1. magyar, vepsä-~ine 

vajehnik vepsze-magyar szótár, 

2. magyarországi 

vengrian mn – 1. magyar, ~ 

kel’ magyar nyelv, 2. magyarországi

venošti 388 verb 

venošti hsz – halkan, csendesen, 

csendben 

venu|da (-b, -i) ige – 1. fekszik, 

~da magaduzsijal ágyban fekszik, 

2. hever, heverészik, hentereg, 

elfekszik 

venund (-an) fn – fekvés, heverés, 

~ magaduzsijal ágyban 

fekvés 

venund||märiče|z (-sen, -st, -sid) 

fn – fekvőkúra 

Venä (-n) fn – Oroszország 

venä||ke|l’ (-len, -l’t, -lid) fn – 

az orosz nyelv 

venä|keli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– orosznyelvű 

venäks hsz – oroszul, pagišta ~ 

oroszul beszél 

venäla|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn 

– orosz (személy) 

venäla|ine II. (-ižen, -št, -ižid) mn 

– 1. orosz, 2. oroszországi 

Venä||ma (-n) fn – Oroszország 

venän mn – orosz, oroszországi 

venänik (-an, -oid) fn – orosz (személy) 

venä||vero (-n) fn – orosz szokás 

vepslä|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn 

– vepsze (személy), ~ižiden 

keskes vepszék között 

vepslä|ine II. (-ižen, -št, -ižid) mn 

– vepsze, ~ižen veron mödhe 

vepsze szokás szerint, vepsze 

szokás nyomán 

vepsäks hsz – vepszéül, pagišta 

~ vepszéül beszél, pagišta hüvin 

~ jól beszél vepszéül 

vepsän mn – vepsze, ~ kel’ vepsze 

nyelv 

Vepsän||ma (-n) fn – Vepszeföld 

vera|i (-jan, -jid) fn – 1. kapu, 2. 

ív, boltív, triumfaline ~i diadalív 

◊ Hän kacub kuti oinaz 

udhe verajaha. Néz, mint borjú 

az új kapura. (Néz, mint bárány 

az új kapura.) 

verai||luk|kol (-lon, -loid) fn – 

kapuzár, kapuretesz 

verainik (-an, -oid) fn – 1. portás, 

kapus, 2. kapus, kapuvédő 

(sport) 

verast|ada (-ab, -i) ige – viszolyog, 

vonakodik, idegenkedik 

vmitől 

ver|az (-han, -ast, -hid) mn – 1. 

külföldi, külhoni, 2. idegen, ~az 

kel’ idegen nyelv, 3. másnak 

a ... ◊ Hän ličeb nena verhaze 

töhö. Más dolgába veri az 

orrát. 

veraz||ma|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – külföldi, külhoni, ~ižed 

fil’mad külföldi filmek, ~ine 

pasport külföldi útlevél, ~ižed 

tavarad külföldi áruk, külhoni 

áruk 

verb (-an, -oid) fn – ige, ~ infinitivas 

az ige infinitívuszban, 

negativine ~ tagadóige, ~oiden 

verbl’ud 389 verituk 

kändluz igeragozás, refleksivine 

~ visszaható ige 

verbl’ud (-an, -oid) fn – teve, 

üks’gurbaine ~ egypupú teve, 

kaks’gurbaine ~ kétpupú teve 

ver|da (-eb, -i) ige – 1. lefekszik, 

lepihen, elpihen, ~da 

magadamha lefekszik aludni, 

2. kifakul, elfakul, megfakul, 

~da lujas színében megfakul 

verdu|da (-b, -i) ige – haragszik, 

mérgeskedik, ala ~u! ne haragudj! 

verdut|ada (-ab, -i) ige – boszszant, 

felbosszant, dühít, feldühít, 

mérgesít, megharagít, 

ala ~a mindai! ne mérgesíts 

engem! ne dühíts engem! ne 

bosszants engem! 

veren||painu|z (-sen, -st) fn – vérnyomás 

veren||pörund (-an) fn – vérkeringés 

veren||sahar (-n) fn – vércukor 

veren||südäimu|z (-sen, -st) fn – 

a vér összetétele 

veren||vodand (-an, -oid) fn – 

vérzés 

veres I. hsz – mellette, egymás 

mellett 

veres II. (gen) nu – mellett, -nál, 

-nél, ištta iknan ~ az ablak 

mellett ül, az ablaknál ül, sildan 

~ a hídnál, ten ~ az út 

mellett 

veresi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

véres, ~žed jäl’ged véres nyomok 

verest|ada (-ab, -i) ige – felfrissít, 

felüdít 

vere|z (-sen, -st, -sid) mn – friss, 

üde, ~z leib friss kenyér ~z 

lumi friss hó, ~z tullei friss 

szél, üde szél, ~sed uzištod 

friss hírek 

veret|ada (-ab, -i) ige – lefektet, 

~ada last magadamha lefekteti 

aludni a gyereket 

veretel|das (-ese, -ihe) vh ige – 

hever, heverészik, hentereg, 

elfekszik, ~das sijal heverészik 

az ágyon 

vereti hsz – egymás mellett 

verg (-an, -oid) fn – betoldás, 

ruhabetoldás, ombelta jupk 

~oil szoknyát varr betoldásokkal 

verhan||man||elä|i (-jan, -jid) fn 

– külföldi (személy) 

verhe I. hsz – mellé, egymás 

mellé 

verhe II. (gen) nu – vmi mellé, 

vki mellé, -hoz, -hez, -höz, 

stolan ~ az asztal mellé, asztalhoz 

ver|i (-en, -t, -id) fn – vér, ~en 

sirdänd vérátömlesztés 

veri||so|n’ (-nen, -n’t, -nid) fn – 

artéria, ütőér, verőér 

veri||tuk (-un, -uid) fn – vérrög, 

trombus

verk 390 vezi 

verk (-on, -oid) fn – 1. háló, püta 

kalad ~ol hálóval fog halat, 

2. hálózat 

vero (-n, -id) fn – 1. szokás, 

meiden ~n mödhe szokásom 

szerint, rahvahaližed ~d népi 

szokások, vepsläižen ~n mödhe 

vepsze szokás szerint, 2. néphit, 

hiedelem, 3. hagyomány, 

tradíció, 4. szertartás 

veron||muga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – 1. hétköznapi, egyszerű, 

~ine ristit hétköznapi ember, 

egy egyszerű ember, 2. hagyományos, 

tradicionális, ~ine 

rahvahan sädo hagyományos 

népviselet, tradicionális népviselet 

versi|i (-jan, -joid) fn – verzió, 

változat 

vertika|l’ (-lin, -lid) fn – vertikális, 

függőleges (irány) 

vertikali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– vertikális, függőleges, ~žes 

olendas függőleges helyzetben, 

függőleges állapotban, ~ne 

pird függőleges vonal 

vesk|ad (-oid) tsz fn – mérleg, 

kacta ~oil figyel a mérlegre, 

néz a mérlegre 

vesoi|da (-b, -) ige – mér, lemér, 

megmér, felmér, mérlegel, ~da 

veskoil mérleggel lemér, mérlegen 

megmér 

vesoi|das (-še, -he) vh ige – méredzkedik, 

méri magát, meg- 

méri magát, ~das paksus gyakran 

méri magát, gyakran méredzkedik 

ves|t’ (-tin, -tid) fn – hír, toda 

čomid ~tid jó híreket hoz 

vestate|z (-sen, -st, -sid) fn – bemetszés, 

pun ~z bemetszés a 

fán 

vestatu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

szobrászat 

vesti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

bárd, fejsze, balta 

vestin||sirdi|m (-men, -nt, -mid) 

fn – személyhívó (készülék) 

vest|ta (-ab, -i) ige – vés, kivés, 

bevés, belevés, metsz, farag, 

kifarag, belefarag, ~ta kirjutez 

kivehe kőbe vési a feliratot 

veška|ta (-ndab, -nzi) ige – vezet, 

elvezet, visz, elvisz, ~ta 

pol’he félrevezet, félrevisz 

vez|a (-an, -oid) fn – sarj, hajtás, 

nored ~ad fiatal hajtások ◊ 

Koivuižes kandos habašt vezod 

ei kazva. Nyírfa tövén 

nyárfahajtás nem nő. 

ve|zi I. (-den, -t, -zid) fn – víz, 

amunta ~t, sada ~t vizet mer, 

vizet merít, kandišta ~t, kantta 

~t, toda ~t vizet hord, vizet 

hoz, kehutoitta ~zi vizet 

forral, vizet felforral, kävuda 

~dele vízért megy, lainahtada 

~t vizet kortyol, lainduz 

~t egy korty víz, lipsutada ~t 

vezi 391 vezitähtaz 

vizet lefetyel, lähele ~t a víz 

közelébe, lämbitada ~t vizet 

melegít, mudakaz ~zi zavaros 

víz, mudastoitta ~zi felkavarja 

a vizet, raudasine ~zi 

vasas víz, umbehtunu ~zi poshadt 

víz, valada ~t vizet tölt, 

vizet önt, vedäda ~despäi kihúz 

a vízből, vilu ~zi hideg 

víz, viškaita ~zi vizet kiönt, 

vizet kitölt, ünaine vädr ~t 

teli vödör víz ◊ Hän kadoi kuti 

kala vedhe. Úgy elbújt, mint 

hal a vízben. 

vezi||- II. öet – víz-, vizes-, vízi- 

vezi||bong (-an) fn – vízörvénylés, 

örvény 

vezi||buč (-in, -id) fn – vizeshordó 

vezi||haud (-an, -oid) fn – vizesgödör 

vezi||joksmu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– vízáram, vízáramlás 

vezi||kaičend (-an) fn – vízvédelem, 

ühtneda ~aha közreműködik 

a vízvédelemben 

vezi||kop (-an, -oid) fn – vizesgödör 

vezi||korend (-on, -oid) fn – szitakötő 

vezi||lanktu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– vízesés 

vezi||laskm (-an, -oid) fn – vízzuhatag, 

vízáradat 

vezi||lind (-un, -uid) fn – vízimadár 

vezi||ludeg (-en, -id) fn – vízipoloska 

vezi||lätäk (-on, -oid) fn – víztócsa, 

tócsa, pocsolya 

vezi||mel’nic (-an, -oid) fn – vízimalom 

vezi||muju (-n, -id) fn – vízfesték, 

akvarell 

vezi||muju||kuv|a (-an, -id) fn – 

akvarellkép 

vezi||mülüti|m (-men, -nt, -mid) 

fn – víztartály 

vezi||näl’g (-än) fn – szomj, szomjúság 

vezi||polo (-n) fn – vízilabda, vízipóló 

vezi||pomp (-an, -id) fn – nyomóskút 

vezi||puru (-n, -id) fn – vízgőz 

vezi||ragend (-on, -oid) fn – vizesdézsa 

vezi||rišk (-on) fn – járhatatlanság, 

úttalanság 

vezi||sauptu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– zsilip, vízelzáró zsilip 

vezi||šihlik (-on, -oid) fn – gőte 

vezi||šoid (-un) fn – hidroszféra 

vezi||znam (-an, -oid) fn – vízjel 

vezi||tipp (-un, -uid) fn – vízcsepp, 

vízcsöpp 

vezi||turbin (-an, -oid) fn – vízturbina 

vezi||turu (-n, -id) fn – vízkürtő, 

vízcső 

vezi||täht|az (-han, -st, -hid) fn – 

vízililiom

veziuit 392 vigasine 

vezi||uit (-on, -oid) fn – 1. kis 

tó, tavacska, londuseline ~ természetes 

tavacska, 2. víztározó 

vezi||valu (-n) fn – vízfolyás, sebes 

vízfolyás 

vezi||vedo (-n) fn – vízvezeték, 

~n kohendai vízvezetékszerelő, 

~n kohenduz vízvezetékszerelés, 

vízvezetékjavítás 

vezi||vedo||verk (-on, -oid) fn – 

vízvezetékhálózat 

vezi||vägišt (-on, -oid) fn – vízierőmű 

vezo (-n, -id) mn – 1. lankás, ~d 

randad lankás partok, 2. nyugodt, 

szelíd 

vezokašti hsz – nyugodtan, szelíden 

veteran (-an, -oid) fn – veterán 

vettu|da (-b, -i) ige – átitatódik, 

telítődik 

vic (-an, -oid) fn – vessző, pálca, 

bot 

vičit|ada (-ab, -i) ige – csicsereg, 

csiripel, csivitel, csipog 

vičite|z (-sen, -st, -sid) fn – csicsergés, 

csiripelés, csivitelés, 

csipogás 

videnik (-an, -oid) fn – ötös, sada 

~ lugemižes az olvasásból 

ötöst kap 

viden|z’ (-den, -t, -zid) szn – ötödik, 

~des klassas az ötödik 

osztályban, ~z’ urok az ötödik 

óra 

video (-n, -id) fn – videó, kacta 

~d videót néz, videózik 

vidišt (-on, -oid) fn – fenyőerdő, 

lucfenyőerdő 

vido|da (-b, -i) ige – tilol, tilolóval 

megtisztít, ~da pölvast 

tilolja a lent, (meg)tisztítja a 

lent 

vid|ä (-än, -id) fn – fenyőcsemete-sűrű 

vig|a (-an, -oid) fn – 1. hiba, 

~oita hiba nélkül, 2. defekt, 3. 

selejt, 4. javíthatatlanság, motoran 

~a a motor javíthatatlansága, 

5. megrongálódás, 6. 

mulasztás, sinun ~a a te mulasztásod 

viga||johtute|z (-sen, -sid) fn – 

szemrehányás, feddés, dorgálás 

vigaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

1. hibás, 2. defektes, 3. selejtes 

viga||maks (-un, -uid) fn – pénzbüntetés, 

(pénz)bírság, maksta 

~ bírságot fizet, pénzbüntetést 

fizet 

vigasi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

1. tudatlan, tudatlanságra valló, 

műveletlen, műveletlenségre 

valló, ~ne kirjutamine műveletlenségre 

valló levél, ~ne 

pagin tudatlanságra valló beszéd, 

2. defektes, 3. javíthatatlan, 

~ne avto javíthatatlan 

autó 

vigatego 393 vihmakaz 

viga||tego (-n, -id) fn – rossz cselekedet, 

helytelen tett, vétek, 

bűn, škol’da ~s rossz cselekedetéért 

megbüntet 

vigatel|da (-eb, -i) ige – selejtez, 

kiselejtez, ~da tehmusid termékeket 

kiselejtez 

vigato|i (-man, -nt, -mid) mn – 

1. hibátlan, hiba nélküli, ~mad 

pätused hibátlan megoldások, 

2. ártatlan, sudida ~i ártatlanul 

ítél el 

vigatoit|ta (-ab, -i) ige – szemére 

hány vmit vkinek, dorgál, 

megdorgál, fedd, megfedd, ~ta 

tühjan meg nem érdemelten 

dorgál, igazságtalanul fedd 

vigatomu|z’ (-den, -t) fn – hibátlanság, 

hiba nélküliség, satusiden 

~z’ az eredmények hibátlansága 

viga||vajagu|z’ (-den, -t) fn – 

hiány (anyag, áru, pénz) 

viha (-n) fn – 1. harag, düh, méreg, 

heraštoitta ~ haragot vált 

ki, kantta ~d haragot tart, ~n 

valdas a harag hatalmában, 2. 

ellenségeskedés, 3. gyűlölet, 

utálat 

vihand (-an, -oid) mn – zöld, mujutada 

~al pirdimel zöld ceruzával 

kiszínez 

vihandoitu|z (-sen, -st) fn – zölddel 

való beültetés, zöldfelület 

telepítése, lidnan ~z a város 

zölddel való beültetése 

vihandu|z’ (-den, -t) fn – 1. zöld 

(növényzet), növény zöldje, 2. 

zöldség, lahed ~z’ leveszöldség 

vihanduz|ed (-id) tsz fn – zöldségfélék, 

söda ~id zöldségféléket 

eszik 

vihanik (-an, -oid) fn – ellenség, 

ellenfél 

vihasi|ne (-žen, -št, -žid) mn – ellenséges, 

barátságtalan, ~žel kacegel 

ellenséges pillantással, 

barátságtalan tekintettel 

viheldu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

fütyülés, füttyentés, fütty, fütyörészés 

vihel|ta (-dab, -zi) ige – fütyül, 

elfütyül, fütyörészik, füttyent, 

tullei ~dab fütyül a szél, ~ ta 

tutabad pajod elfütyüli az ismert 

dalt 

viher|ta (-dab, -zi) ige – zöldell, 

zöldül, kizöldül 

vihk (-on, -oid) fn – 1. mosdókesztyű, 

mosdószivacs, 2. felmosórongy, 

pesta lavad ~ol 

felmosóronggyal mossa fel a 

padlót 

vihm (-an, -oid) fn – eső ◊ Vihm 

valab kuti kauhaspäi. Esik, 

mintha dézsából öntenék. (Úgy 

zuhog az eső, mintha merítőből 

ömlene.) 

vihmaka|z (-han, -st, -hid) mn – 

esős, csapadékos, ~z keza esős 

nyár

vihmanvarjoičim 394 villkera 

vihman||varjoiči|m (-men, -nt, 

-mid) fn – esernyő 

vihmasi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

esős, csapadékos, ~ne sä esős 

idő(járás) 

vihm|da (-ub, -ui) ige – esik (eső) 

~ub esik az eső 

vihm||kuro (-n, -id) fn – záporeső, 

zivatar, zuhé 

vihm||pal’t (-on, -oid) fn – esőkabát, 

esőköpeny 

vihm||pil’v (-en, -id) fn – esőfelhő 

vihm||sob|a (-an, -id) fn – esőkabát, 

esőköpeny, otta ~ esőkabátot 

visz magával, esőkabátot 

vesz magára 

vihm||sä (-n) fn – esős idő(járás), 

csapadékos idő(járás) 

vihm||ve|zi (-den, -t, -zid) fn – 

esővíz 

vihtäk (-on, -oid) fn – gombolyag, 

motring, ~ nitid egy gombolyag 

fonal 

vikateh (-en, -t, -id) fn – kasza, 

nitta hein ~el kaszával vágja 

a füvet 

vi|l’da (-leb, -li) ige – 1. szab, 

kiszab, ~l’da paidad inget kiszab, 

2. vág, kivág, metsz, kimetsz 

vilend (-an, -oid) fn – 1. szabás, 

kiszabás, ~an i omblemižen 

sebr szabás-varrás szakkör, 2. 

szabás, fazon, kost’uman ~ a 

kosztüm szabása, a kosztüm 

fazonja, 2. metszet, pun ~ fametszet 

vileti|ž (-šen, -št, -šid) fn – szabásminta, 

sablon, ~sen mödhe 

szabásminta szerint, szabásminta 

után 

vilik (-on, -oid) fn – penész 

viliktu|da (-b, -i) ige – penészedik, 

penészesedik, megpenészedik, 

megpenészesedik 

vilite|z (-sen, -st, -sid) fn – sablon, 

leikata ~stme sablonnal 

kivág 

vill (-an, -oid) fn – 1. gyapjú, 2. 

gyapjúfonal, kezerta ~ gyapjúfonalat 

fon 

vil’l’ (-än) fn – gabona 

villa|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

gyapjú-, gyapjúból készült, 

~ižed alaižed gyapjúkesztyű 

vil’l’||ait (-an, -oid) fn – gabonáshombár 

villak (-on, -oid) fn – nemezcsizma, 

halinacsizma 

vill||kang|az (-han, -ast, -hid) fn 

– gyapjúszövet 

vil’l’||kazvmu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – lágyszárú növény 

vil’l’||kazvmus|en (-id) fn – gabonafélék 

vill||katu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

gyapjútakaró, gyapjúpléd, kattas 

~sel pléddel takarózik 

vill||ker|a (-an, -oid) fn – gyapjúszálgombolyag,gyapjúgöngyöleg 

vill-lang 395 vinmal’l’ 

vill||lang (-an, -oid) fn – gyapjúfonal 

vill||nosk|ad (-id) tsz fn – gyapjúzokni 

vill||paid (-an, -oid) fn – gyapjúmellény, 

szvetter, pulóver, jonoikaz 

~ csíkos pulóver, csíkos 

szvetter 

vil’l’||purn (-un, -uid) fn – gabonaraktár, 

gabonacsűr, gabonapajta 

vil’l’||pöud (-on, -oid) fn – szántóföld, 

gabonaföld 

villän||kazvata|i (-jan, -jid) fn – 

gabonatermelő (személy) 

vil’maht|ada (-ab, -i) ige – felvillan, 

feltűnik, felbukkan 

vil’skaht|ada (-ab, -i) ige – beoson, 

besurran, ~ada peitoiči 

észrevétlenül besurran, észrevétlenül 

beoson 

vilsk|ta (-ab, -oi) ige – felvillan, 

feltűnik, felbukkan 

vilu I. (-n) fn – hűvös, hűvösség, 

hideg, säraita ~späi reszket 

a hidegtől 

vilu II. (-n, -id) mn – hűvös, hideg, 

~l säl hideg időben ◊ 

Vilul säl kala mäneb süväle. 

Hideg időben a hal mélyre húzódik. 

vilugandu|z (-sen, -st) fn – lehűlés, 

varastada ~st lehűlésre 

vár 

viluga|ta (-ndeb, -nzi) ige – 1. 

hűl, kihűl, lehűl, 2. elhidegül 

vilugoit|ta (-ab, -i) ige – hűt, kihűt, 

lehűt, ~ta maid lehűti a 

tejet 

vilugzoiti|m (-men, -nt, -mid) fn 

– hűtőberendezés, hűtő, avton 

~m az autó hűtője 

vilu||hein (-än, -id) fn – mocsári 

gólyahír 

viluhk (-on, -oid) mn – hűvös, 

hideg, valadas ~ol vedel hideg 

vízzel zuhanyozik 

vilu||ku (-n, -id) fn – január (hideg 

hava), ~n ezmäine päiv 

január elseje 

vilu||lind (-un, -uid) fn – pirók, 

süvöltő, vörösbegy, gimpli (madár) 

vilun||tirpa|i (-jan, -jid) mn – hidegálló, 

hidegtűrő, ~jad kazvmused 

hidegtűrő növények 

vilustu|da (-b, -i) ige – meghűl, 

megfázik 

vilustumi|ne (-žen, -št) fn – meghűlés, 

megfázás, varaita ~št 

fél a meghűléstől, fél a megfázástól 

vin (-an, -oid) fn – bor, ~an lainduz 

a bor kortyolása, rusked 

~ vörösbor, šampanjan ~ pezsgőbor 

vingaht|ada (-ab, -i) ige – vonyít, 

visít, vinnyog 

vin|kta (-gub, -gui) ige – vonyít, 


vin||mal’l’ (-an, -oid) fn – borospohár, 

talpas pohár

vinmarj 396 virkeh 

vin||marj (-an, -oid) fn – szőlő, 

szőlőszem, szőlőfürt (termés) 

vin||marjan||kazvatu|z (-sen, -st) 

fn – szőlőtermesztés, szőlészet 

vin||marj||tarh (-an, -oid) fn – 

szőlő, szőlőskert, szőlőhegy, 

szőlőültetvény 

vin||pu (-n, -id) fn – szőlő, szőlővessző, 

szőlőtő (növény) 

vin||puru|d (-id) tsz fn – borgőz 

virg (-an, -oid) fn – 1. rovátka, 

rovás, jelölés, 2. mérföldkő, 

elon ~ad az élet mérföldkövei 

virga|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

kipipálás, aláhúzás, megjelölés, 

jelölés 

viri (-n, -d) fn – gyufa, ostta ~d 

gyufát vesz, sütutada ~ meggyújtja 

a gyufát 

virigzoitai||aineh (-en, -t, -id) fn 

– serkentőszer, ajzószer 

virigzoiti|m (-men, -nt, -mid) fn 

– stimulátor (orvosi műszer) 

virigzoit|ta (-ab, -i) ige – 1. lelkesít, 

fellelkesít, átszellemít, 2. 

serkent, ösztönöz 

virigzoittud in – lelkesült, fellelkesült, 

átszellemült, ~ mod 

átszellemült arc, tehta ~ ezituz 

fellelkesült beszédet tart, 

átszellemült beszédet tart 

virigzoitu|z (-sen, -st) fn – 1. lelkesedés, 

fellelkesedés, átszellemültség, 

2. serkentés, ösztönzés 

viri||koroba|ine (-ižen, -št, -ižid) 

fn – gyufaskatulya, gyufásdoboz 

virin||pähu|t (-den, -t, -zid) fn – 

gyufafej 

virit|ada (-ab, -i) ige – 1. felgyújt, 

meggyújt, kigyújt, ~ada 

tohuz meggyújtja a gyertyát, 

2. bekapcsol, felkapcsol, ~ta 

lamp felkapcsolja a lámpát, 3. 

beállít (rádiót, tévét), 4. hangol, 

felhangol ~ada gitar felhangolja 

a gitárt 

viritadud in – felindult, izgatott, 

pagišta ~ änel felindult 

hangon beszél, izgatott hangon 

beszél 

virite|z (-sen, -st, -sid) fn – befűtés, 

tűzgyújtás 

viriti|m (-men, -nt, -mid) fn – 

öngyújtó, viritada gazkeitim 

~mel öngyújtóval meggyújtja 

a gáztűzhelyet 

viritu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

gyújtás, meggyújtás, lämoiden 

~z a tűz meggyújtása, 2. bekapcsolás, 

3. beállítás (rádió, 

tévé), 4. hangolás, felhangolás, 

pianon ~z a pianínó hangolása 

virituz||nor (-an, -id) fn – 1. kanóc, 

lámpabél, 2. gyújtózsinór 

virkeh (-en, -t, -id) fn – kifejezés, 

frázis, endevanhad ~ed 

régies kifejezések, tühjäd ~ed 

üres frázisok 

virkand 397 vodand 

virkand (-an, -oid) fn – megszólalás 

virk|ta (-ab, -oi) ige – szól, megszólal, 

mond, kimond 

virst (-an, -oid) fn – verszt, verszta, 

orosz mérföld, kahtes ~as 

toine toižespäi két versztányira 

egymástól 

virz (-un, -uid) fn – háncscipő 

viru|da (-b, -i) ige – elbágyad, 

ellankad, elernyed 

virus (-an, -oid) fn – vírus, pahad 

~ad veszélyes vírusok 

virus||läžund (-an, -oid) fn – vírusos 

megbetegedés, vírusos betegség 

viškai|ta (-dab, -ži) ige – 1. kidob, 

kiejt, kihullat, kiszór, 2. 

kiönt, kiborít, ~ta vezi vädraspäi 

kiönti a vizet a vödörből 

viškai|tas (-dase, -.ihe) vh ige – 

1. kihull, kidől, kiszóródik, 2. 

kifolyik, kiömlik, kiborul 

viški|ta (-čeb, -či) ige – szitál, kiszitál, 

megszitál, ~ jüvid (termény)szemeket 

szitál 

višn’ (-an, -oid) fn – meggy 

viz|a (-an, -oid) fn – vízum, sada 

~ vízumot megkap 

vizit (-an, -oid) fn – vizit, látogatás, 

tehta ~ látogatást tesz, 

meglátogat, tulda ~ale látogatóba 

érkezik, valdkundan 

pämehen ~ a köztársasági elnök 

látogatása 

vizäidu|z (-sen, -st, -sid) fn – vonyítás, 

visítás, vinnyogás 

vizäi|ta (-dab, -ži) ige – vonyít, 


vi|ž (-den, -t) szn – öt, ~den kesken 

öten 

viž||kümne (videnkümnen, vitkümned) 

szn – ötven, ~ mest ötven 

ember 

viž||sadad (vidensadan, vitsadad) 

szn – ötszáz, ~ kilod ötszáz kiló 

viž||tošt||kümne (videntoštkümnen, 

vittoštkümned) szn – tizenöt, 

~ vot tizenöt év 

vižu (-n, -id) fn – visítás, vonyítás, 

vinnyogás, kužuiden ~ a 

kutyakölykök vinnyogása 

vitamin (-an, -oid) fn – vitamin 

vitk (-an, -oid) mn – 1. lassú, 

astta ~oil haškuil lassú léptekkel 

megy, 2. késlekedő 

vitkos hsz – lassan 

vitkot|ada (-ab, -i) ige – 1. késlekedik, 

2. tétovázik, habozik 

vitkotamata hsz – 1. késlekedés 

nélkül, késedelem nélkül, 

2. habozás nélkül 

vitku|z’ (-den, -t) fn – lassúság 

vitlikoi|ta (-čeb, -či) ige – kanyarog, 

kígyózik 

vitlit|ada (-ab, -i) ige – csóvál, 

~ada händal csóválja a farkát 

vod|ada (-ab, -i) ige – folyik, elfolyik, 

ömlik, kiömlik 

vodand (-an) fn – ömlés, kiömlés, 

folyás, gazan ~ gázömlés

vodka 398 voita 

vodka (-n) fn – vodka 

vodna|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 

bárányka, kisbárány, bari, barika 

vodn|az (-han, -ast, -hid) fn – bárány, 

Jumalan ~az Isten báránya 

voi I. (-n, -d) fn – 1. vaj, sulatud 

~ olvadt vaj, megolvadt 

vaj, 2. olaj 

voi! II. isz – oh! ó! ah! 

voi||ast|ii (-jan, -joid) fn – 1. vajtartó 

(tál), 2. olajos edény 

voibištel|das (-ese, -ihe) vh ige 

– 1. harcol, küzd, 2. birkózik, 

3. verseng, versenyez 

voibištelend (-an, -oid) fn – verseny, 

versengés 

voibišteli|i (-jan, -joid) fn – versenyző 

(személy) 

voib|ud I. (-uid) tsz fn – verseny 

(sport) 

-||voib|ud II. (-uid) öut – -verseny 

voibu|ine (-žen, -št, -žid) fn – versengés, 

verseny 

voi|da (-b, -) ige – képes, tud, -hat, 

-het, ~b lehet, ei ~ nem lehet, 

~da hondoin rosszul van, roszszul 

érzi magát, ~b olda lehet 

voik (-un, -uid) fn – sírás, rívás 

◊ Kažin nagr, a hiren voik. 

Ami a macskának nevetés, az 

egérnek sírás. 

voikaška|ta (-ndeb, -nzi) ige – sírva 

fakad, sírásban tör ki, elsírja 

magát 

voik|ta (-ab, -i) ige – sír, rí 

voikuka|z (-han, -st, -hid) mn – 

kisírt, ~had sil’mäd kisírt szemek 

voi||leib (-än, -id) fn – vajas kenyér 

voi||muju (-n, -id) fn – olajfesték 

voimusi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

lehető, lehetséges, ~žed azjad 

a lehetséges dolgok 

voimu|z (-sen, -st, -sid) fn – lehetőség, 

avarod ~sed tág lehetőségek, 

~siden mödhe lehetőség 

szerint 

voin (-an, -id) fn – háború, ~an 

aigan háború idején 

voind (-an) fn – közérzet 

voin||komissariat (-an, -oid) fn 

– hadkiegészítő parancsnokság 

voin||laivišt (-on, -oid) fn – hadiflotta 

voin||peitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

hadititok, katonai titok 

voin||satu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

győzelmi trófea (sport) 

voin||väg|ed (-id) tsz fn – haderő, 

hadsereg 

voi||pu (-n, -id) fn – olajfa 

voi||se|n’ (-nen, -n’t, -nid) fn – 

barna vajgomba 

voi|že (-šken, -žet, -škid) fn – 

kenőcs, krém, voita ~škel beken 

kenőccsel, beken krémmel 

voiže||puik (-on, -oid) fn – kúp 

(gyógyászat) 

voi|ta (-dab, -di) ige – ken, beken, 

ráken, megken, ~ta lei- 

voivotada 399 voz’sada 

bäd voil megkenni a kenyeret 

vajjal, ~ta voiškel kenőccsel 

beken 

voivot|ada (-ab, -i) ige – jajgat, 

sóhajtozik 

voivotu|z (-sen, -st, -sid) fn – jajgatás, 

sóhajtozás 

vojui|da (-b, -) ige – harcol, hadakozik, 

háborúzik 

voka|l’ (-lin, -lid) fn – magánhangzó 

vokali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

magánhangzós 

vokal’||tüv|i (-en, -id) fn – magánhangzós 

tő 

vokzal (-an, -id) fn – pályaudvar, 

állomás 

vološt|ada (-ab, -i) ige – fáj, sajog 

voron (-an, -oid) mn – fekete, 

hollószínű, ~ hebo hollószín ló, 

fekete ló 

vo|z’ (-den, -t, -zid) fn – év, esztendő, 

~z’ ~despäi évről évre, 

~den lopus az év végén, täl 

~del ebben az évben, uden 

~denke! boldog újévet! 

voz’||abonement (-an, -oid) fn – 

éves előfizetés 

voz’||aig (-an, -oid) fn – 1. évszak, 

2. szezon 

voz’||aigali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– szezonális, ~žed radod szezonális 

munkák 

voz’||aig||bilet (-an, -oid) fn – éves 

bérlet 

voz’||ezipakiče|z (-sen, -st, -sid) 

fn – éves előfizetés, lehtesen 

~z újság éves előfizetése 

voz’||kalenda|r’ (-rin, -rid) fn – 

éves naptár 

voz’||kert (-an, -oid) fn – éves 

ciklus 

voz’||kirj (-an, -oid) fn – évkönyv 

voz’||kümn|e (-en, -id) fn – évtized 

voz’||ližasatu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– éves jövedelem, éves bevétel 

vo|z’ne (-ččen, -ttušt, -ččid) mn 

– éves, évi, esztendős, esztendei, 

~ččed pidändad éves kiadások, 

éves költségek 

voz’||nelländeseli|ne (-žen, -št, 

-žid) mn – negyedévi, negyedéves, 

negyedévenkénti, ~ine tegonsatuz 

negyedéves beszámoló 

voz’||nellände|z (-sen, -st, -sid) 

fn – negyedév, kaks’ ~st két 

negyedév 

voz’||plan (-an, -oid) fn – éves 

terv 

voz’||polišk (-on, -oid) fn – félév 

voz’||päiv (-än, -id) fn – évforduló 

voz’||rugi|ž (-hen, -št) fn – őszi 

rozs 

voz’||sad|a (-an, -oid) fn – évszázad, 

század, enččel ~l, männudel 

~l a múlt században

voz’suim 400 vägi 

voz’||suim (-an, -id) fn – évi 

gyűlés, éves közgyűlés 

voz’||var|a (-an, -oid) fn – évi 

készlet, éves készlet 

vou|kta (-gab, -gi) ige – kiürít, 

kitölt, kiönt, ~kta surimad šauguspäi 

kiönti a darát a zsákból 

vou|ktas (-gase, -gihe) vh ige – 

kiürül, kiömlik, kidől 

vui|tte I. (-ččen, -ttušt, -ččid) mn 

– hasonló 

-||vui|tte II. (-ččen, -ttušt, -ččid) 

öut – -szerű, -féle, vmihez hasonló 

vul’gari|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

vulgáris 

vunuk (-an, -oid) fn – unoka 

vädr (-an, -id) fn – vödör, kaks’ 

~ad vet két vödör víz, kirbotada 

~ kaivho a vödröt leengedi 

a kútba, pagan ~ moslékos 

vödör 

vägeka|z (-han, -st, -hid) mn – 

1. erős, ~had käded erős kezek, 

~kaz valdkund erős állam, 

2. elvitathatatlan, kétségtelen, 

~z arvvald elvitathatatlan 

tekintély 

vägel hsz – erővel, erőszakkal, 

toda ~ erőszakkal elvisz, erővel 

elvisz 

väges hsz – erővel, erőszakkal 

vägest|ada (-ab, -i) ige – 1. nyer, 

megnyer, ~ada voibud megnyeri 

a versenyt, 2. győz, 3. 

felülkerekedik, 4. hódít, meghódít 

vägesta|i (-jan, -jid) fn – hódító, 

konkvisztádor 

vägestami|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– meghódítása vminek, Pohjoižnaban 

~ne az Északi-sark 

meghódítása 

vägestu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

győzelem, sabutada ~z győzelmet 

ér el 

vägeto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

1. erőtlen, gyenge, kimerült, 2. 

terméketlen, ~i ma terméketlen 

föld 

vägetomu|z’ (-den, -t) fn – erőtlenség, 

gyengeség, pästta käded 

~des az erőtlenségtől lógatja 

a kezeit 

vägev (-an, -id) mn – 1. erős, erőteljes, 

energikus, 2. nagy teljesítményű, 

3. erős, sűrű, telített, 

~ segoituz telített oldat, 

4. termékeny, ~ ma termékeny 

föld 

vägevamba hsz – erőteljesebben, 

erősebben 

vägevu|z’ (-den, -t) fn – 1. erő, 

energia, 2. kapacitás, teljesítmény 

väg|i (-en) fn – erő, energia, potenciál, 

kaikel ~el minden erejével, 

összes erejével, teljes erővel, 

kerata ~ed összegyűjti az 

erejét, veden ~i a víz ereje, vízerő, 

ühtenzoitta ~ed egyesíti 

vägiduda 401 vähäluguine 

az erőiket ◊ Sinun om vald i 

vägi i hüvüz’. Tiéd az ország, 

a hatalom és a dicsőség. (Tiéd 

az uralom, az erő és a dicséret.) 

Kohtaižed vägel i melel. 

Úgy ésszel, mint erővel. (Erővel 

és ésszel egyenlően.) Vägi 

om ühtmudes. Egységben az 

erő. 

vägidu|da (-b, -i) ige – erősödik, 

erősbödik, felerősödik, megerősödik, 

kaik ~da egyre erősödik 

vägidumi|ne (-žen, -št, -žid) fn 

– (egészségügyi) rehabilitáció 

vägi||tungend (-an, -oid) fn – 

özönlés, elözönlés, invázió, vihanikoiden 

~ az ellenség inváziója 

vägi||vald (-an) fn – erőszak 

vähemba szn – kevesebb, kaks’ 

kerdad ~ kétszer kevesebb 

vähendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

kivonás (matematika), 2. csökkenés, 

fogyás, apadás, fogyatkozás, 

päivän ~z napfogyatkozás 

vähenduz||znam (-an) fn – a kivonás 

jele, mínuszjel 

vähenzoit|ta (-ab, -i) ige – 1. lecsökkent, 

lerövidít, lekurtít, 2. 

lenyom, elnyom, leigáz 

vähe|ta I. (-ndab, -nzi) ige – 

1. kivon, levon, ~ta viž kümnespäi 

tízből ötöt kivon, tízből 

ötöt levon, 2. csökkent, le- 

csökkent, fogyaszt, lefogyaszt, 

apaszt 

vähe|ta II. (-neb, -ni) ige – csökken, 

lecsökken, kevesebb lesz, 

fogy, apad, megrövidül 

vähitel|da (-eb, -i) ige – kicsinyel, 

lekicsinyel, alábecsül, lebecsül 

vähu|z’ (-den, -t) fn – deficit, hiány, 

olda ~des deficites, radnikoiden 

~z’ a munkaerő hiánya, 

munkaerőhiány, sömtavaroiden 

~z’ az élelemiszeráruk 

hiánya, élelmiszerhiány 

vähä szn – kevés, nem sok, csekély, 

~ aigad kevés idő 

vähä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

1. jelentéktelen, ~ižed vigad 

jelentéktelen hibák, 2. szegényes, 

sivár, silány, ~ine kazvmuz 

sivár növényzet, ~ine mel’kuviteluz 

szegényes fantázia, 

szegényes képzelőerő, ~ižed 

varad szegényes készletek, silány 

készletek, 3. ici-pici 

vähäižel hsz – egy kicsit, egy 

kissé, alig-alig 

vähäižen hsz – csekély mértékben, 

jelentéktelen módon, kevéssé, 

alig 

vähäižin hsz – egy kicsit, egy 

kissé, alig-alig 

vähä||lugu|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – csekély számú, kis számú, 

kis létszámú, csekély lélekszámú, 

~ine jouk kis lét-

vähämahtoine 402 vänd 

számú csoport, ~ine rahvaz 

csekély lélekszámú nép 

vähä||mahto|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – csekély képességű, csekély 

tehetségű 

vähä||meli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– gyengeelméjű, korlátolt 

vähä||meližu|z’ (-den, -t) fn – 

gyengeelméjűség, korlátoltság 

vähän szn – kevés, nem sok, csekély, 

lujas ~ nagyon kevés 

vähän||pagiži|i (-jan, -joid) mn – 

nem beszédes, kevés beszédű, 

kevés szavú 

vähäopenus in – csekély műveltségű, 

alacsony műveltségű, 

~ ristitud csekély műveltségű 

emberek, alacsony műveltségű 

emberek 

vähä||sana|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – kevés szavú, kevés beszédű 

vähä||tarbha|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – kevésbé használt, alig 

használatos, alig használt, ~ižed 

sanad alig használ(a)t(os) szavak 

vähä||veri|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– vérszegény 

vähä||verižu|z’ (-den, -t) fn – vérszegénység, 

mokitas ~del vérszegénységben 

szenved 

väl’dü|da (-b, -i) ige – gyengül, 

legyengül, elgyengül, meggyengül, 

erőtlenedik, elerőtlenedik 

väl’dümu|z’ (-den, -t) fn – erőtlenedés, 

gyengülés, hanyatlás 

vä|l’l’ (-llän, -llid) mn – 1. gyenge, 

~ čai egy gyenge tea, ~äd 

käded gyenge kezek, ~ taba 

gyenge jellem, 2. sebezhető, sérülékeny, 

3. híg, ~ segoitez híg 

oldat 

vällendai||ze|l’l’ (-llän, -llid) fn 

– görcsoldó, fájdalomcsillapító 

(szer) 

vällendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. gyengülés, elgyengülés, legyengülés, 

meggyengülés, mušton 

~z az emlékezet gyengülése, 

valdan ~z a hatalom meggyengülése, 

2. kedvezmény, 3. 

elnézés 

välle|ta I. (-ndab, -nzi) ige – enyhít, 

megenyhít, gyengít, elgyengít, 

legyengít, meggyengít, 

gyengébbé tesz 

välle|ta II. (-neb, -ni) ige – enyhül, 

megenyhül, gyengül, elgyengül, 

legyengül, meggyengül, 

gyengébb lesz 

välliš||pä (-n, -id) fn – ravaszdi, 

ravasz kópé 

väl’l’||tahto|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – gyenge akaratú, ~ine ristit 

gyenge akaratú ember 

vällü|z’ (-den, -t) fn – gyengeség, 

erőtlenség 

vänd (-on, -oid) fn – 1. játszás, 

játék, (tevékenység), kantelen 

~ kantelejáték, kantelén ját- 

vändai 403 värižm 

szás, 2. játékszer, játék, lapsiden 

~od gyerekek játékai, 

gyermekjátékok ◊ Ezmäi rad, 

eskai vänd! Előbb a munka, 

azután a játék! 

vända|i (-jan, -jid) fn – 1. játékos 

(személy), 2. előadó zeneművész, 

zenész, muzsikus 

vändand (-an) fn – játszás, játék 

(tevékenység) 

vänd||čoki|m (-men, -nt, -mid) 

fn – (pont)eredmény (sport, játék) 

vändeskel|da (-eb, -i) ige – kacérkodik, 

kokettál 

vändi|m (-men, -nt, -mid) fn – 

hangszer 

vänttu|da (-b, -i) ige – hervad, 

elhervad, fonnyad, elfonnyad 

vär (-an, -id) mn – 1. bűnös, vétkes, 

2. hibás, elhibázott, ~ hašk 

elhibázott lépés, hibás lépés, ~ 

vastuz helytelen válasz, helytelen 

felelet, 3. hamis, ál-, téves, 

tév-, ~ te tévút, ~ad tedod 

téves tájékoztatás, álhírek, 

4. ferde, dőlt, 5. görbe ~ seibaz 

görbe karó 

vär||el’gendu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – félreértés, meiden keskes 

om sündnu ~z közöttünk 

félreértés keletkezett, pened 

~sed apró félreértések 

värenzoit|ta (-ab, -i) ige – hamisít, 

meghamisít, ~ta allekirjutuz 

aláírást hamisít 

värenzoittud in – hamisított, 

meghamisított, ~ dengad hamisított 

pénz, hamis pénz 

värenzoitu|z (-sen, -st) fn – hamisítás, 

azjbumagoiden ~z okirathamisítás 

värhu|z’ (-den, -t) fn – 1. bűn, vétek, 

2. hiba, minun ~z’ az én 

hibám 

värin hsz – tévesen, hamisan, 

helytelenül, hibásan, kirjutada 

~ hibásan ír 

väri|šta (-žeb, -ži) ige – sír, rí 

värišt|ada (-ab, -i) ige – 1. elhajlít, 

meghajlít, 2. elferdít, eltorzít, 

~ada tot elferdíti az 

igazságot 

värištel|das (-ese, -ihe) vh ige – 

1. elhajlik, meghajlik, elgörbül, 

meggörbül, 2. görnyed 

värištelu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

elferdítés, eltorzítás, meliden 

~z az eszme eltorzítása 

värištu|da (-b, -i) ige – 1. elferdül, 

elhajlik, meghajlik, ~da 

tulleil meghajlik a széltől, 2. 

elalaktalanodik, alaktorzuláson 

esik át, deformálódik 

värištu|z (-sen, -st) fn – 1. ferdülés, 

elhajlás, 2. alaktorzulás, 

elalaktalanodás, alakvesztés, 

deformáció, 3. gerincferdülés 

värižm (-an, -oid) fn – nyelvbotlás, 

baki, sur’ ~ komoly nyelvbotlás, 

nagy baki

väritada 404 väta 

värit|ada (-ab, -i) ige – 1. hibáztat, 

okol, ~ada kaikes ičtaze 

mindenben önmagát hibáztatja, 

2. vádol, megvádol, 

~ada vargastuses lopással vádol 

väritu|z (-sen, -st, -sid) fn – vád, 

tehta ~z vádat emel 

värituz||akt (-an, -oid) fn – vádirat 

värituz||san|ad (-oid) tsz fn – 

vádbeszéd 

vär||kacund (-an, -oid) fn – előítélet 

vär||kül’gi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– féloldalas, aszimmetrikus 

vär|meletu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

előítélet 

vär||meli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

tettetett, színlelt, látszólagos, 

~ne vigan ozutand színlelt bűnbánat 

värnik (-an, -oid) fn – bűnös, 

vétkes, hibás (személy) 

vär||ohjandu|z (-sen, -st) fn – félretájékoztatás, 

hibás tájékoztatás, 

téves tájékoztatás, dezorientáció, 

täuz’ ~z teljes félretájékoztatás 

vär||ohja|ta (-ndab, -nzi) ige – félretájékoztat, 

hibásan tájékoztat, 

tévesen tájékoztat, dezorientál 

vär||ozaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

baklövés 

vär||sil’mä|ine (-žen, -št, -žid) mn 

– kancsal, bandzsa 

värtin (-an, -oid) fn – orsó, csévélő, 

cséveorsó, värpitada ~ad 

sodorja az orsót, pödri az orsót 

värtmu|z (-sen, -st, -sid) fn – tengely 

väru|z’ (-den, -t) fn – (zenei) hamisság 

väzu|da (-b, -i) ige – elfárad, kifárad 

väzumata hsz – fáradhatatlanul 

väzumato|i (-man, -nt, -mid) mn 

– fáradhatatlan 

väzund (-an) fn – fáradtság 

väzutoita|i (-jan, -jid) mn – tikkasztó, 

fárasztó, kimerítő 

väzutoit|ta (-ab, -i) ige – 1. kimerít, 

fáraszt, elfáraszt, lefáraszt, 

tikkaszt, kitikkaszt, 2. 

hajt, ~ta hebo lovat hajt 

vä|ta (-ndab, -nzi) ige – játszik, 

~ta balalaikal balalajkán játszik, 

balalajkázik, ~ta bobaižel 

játékokkal játszik, ~ta džazas 

dzsesszt játszik, ~ta fortepianol 

zongorán játszik, zongorázik, 

~ta garmonjal harmonikán 

játszik, harmonikázik, 

~ta jaugmächu labdarúgást 

játszik, futballt játszik, 

focit játszik, futballozik, focizik, 

~ta käzimäčul kézilabdát 

játszik, kézilabdázik, ~ta leteaidikos 

a homokozóban játszik, 

homokozik, ~ta lumižil 

hógolyózik, ~ta lutuižel sípon 

vävu 405 vösttas 

játszik, ~ta mučakoil babával 

játszik, babázik, ~ta mäčul 

labdázik, labdával játszik, ~ta 

sanoil játszik a szavakkal, 

~ta sogedaižil bújócskát játszik, 

hunyósat játszik, bújócskázik 

vävu (-n, -id) fn – vő 

vö (-n, -id) fn – 1. öv, övzsinór, 

övszíj, 2. öv, övezet 

vöhišt (-on, -oid) fn – zóna, övezet, 

öv, égöv 

vöhösai hsz – derékig 

völ hsz – még, ~ kerdan még 

egyszer 

vö||sij|a (-an, -oid) fn – derék 

vöst|ta (-ab, -i) ige – 1. felövez, 

2. övez, körülvesz 

vöst|tas (-ase, -ihe) vh ige – felövezi 

magát, övet köt magára

übuz 406 ühtenkursnik 

übu|z (-sen, -st, -sid) fn – hóbucka, 

hótorlasz, hófúvás 

ühesa (-n) szn – kilenc, ~ vot kilenc 

év 

ühesa||kümne (ühesankümnen) 

szn – kilencven 

ühesan|z’ (-den, -t, -zid) szn – kilencedik, 

~des klassas kilencedik 

osztályban 

ühesanz’||sadanz’ I. (ühesandensadanden, 

ühesantsadant) mn 

– kilencszázas, ühesandedsadanded 

voded a kilencszázas 

évek 

ühesanz’||sadanz’ II. (ühesanden-sadanden, 

ühesantsadant) 

szn – kilencszázadik 

ühesa||sadad (ühesansadan) szn 

– kilencszáz 

ühesa||tošt||kümne (ühesantoštkümnen) 

szn – tizenkilenc 

ühesa||vo|zne (-ččen, -ttušt, -ččid) 

mn – kilencéves, ~zne laps’ 

kilencéves gyermek 

ühtejiččikš hsz – egyformán, hasonlóan, 

egyenlően, azonosan, 

ugyanúgy 

ühtejičču|z’ (-den, -t, -zid) fn – 

hasonlóság 

ühteji|tte (-ččen, -ttušt, -ččid) mn 

– analóg, hasonló, egyforma, 

egyenlő, azonos, ugyanolyan, 

~ččed satused analóg ered- 

Ü 

mények, egyenlő végeredmények 

ühtejäl’ghe hsz – egyúttal, egyben, 

egyszersmind, egyszerre 

ühte||kül’gi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– egyenlőszárú, ~ne koumnik 

egyenlőszárú háromszög 

ühten||aiganik (-an, -oid) fn – 

kortárs 

ühten||arvo|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – 1. egyenjogú, ~ižed rahvahanikad 

egyenjogú állampolgárok, 

2. azonos értékű, 

~ižed tavarad azonos értékű 

áruk 

ühten||arvoižu|z’ (-den, -t) fn – 

ekvivalencia, egyenértékűség 

ühten||arvokahu|z’ (-den, -t) fn – 

egyenlőség (társadalmi) 

ühten||igä|ine I. (-ižen, -št, -ižid) 

fn – kortárs, egykorú (személy), 

sebrastadas ~ižidenke barátkozik 

az egykorúakkal 

ühten||igä|ine II. (-ižen, -št, -ižid) 

mn – egykorú, egyidős 

ühtenik (-an, -oid) fn – egyes 

(számjegy) 

ühten||klassnik (-an, -oid) fn – 

osztálytárs 

ühten||kursnik (-an, -oid) fn – 

évfolyamtárs, ~oiden vastmine 

évfolyamtársak találkozója, 

évfolyamtalálkozó 

ühtennimine 407 Ühthižrahvazkundad 

ühten||nimi|ne I. (-žen, -št, -žid) 

fn – névrokon 

ühten||nimi|ne II. (-žen, -št, -žid) 

mn – hasonló nevű, hasonló 

című, azonos nevű, azonos című 

ühten||znamasi|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – egyenértékű 

ühtenzoit|ta (-ab, -i) ige – hozzácsatol 

vmihez, egyesít vmivel, 

összekapcsol vmivel 

ühtenzoit|tas (-ase, -ihe) vh ige 

– asszociálódik, társul vmihez, 

kapcsolódik, egyesül vmivel 

ühtenzoittud in – egyesített, egyesült, 

~ vägil egyesített erővel, 

egyesült erővel 

ühtenzoitu|z (-sen, -st, -sid) fn 

– 1. egyetértés, egyezés, egység, 

sebraližes ~ses baráti 

egyetértésben, 2. asszociáció, 

képzettársítás, gondolattársítás, 

3. kapcsolódás, egyesülés, 4. 

egyesítés 

ühtenz’||tošt||kümnenz’ (ühtendentoštkümnenden,ühtenttoštkümnent) 

szn – tizenegyedik 

ühtenverzin hsz – egyenlően 

ühtes hsz – együtt, együttesen, 

közösen, rata ~ együtt dolgozik 

vkivel 

ühtes||radnik (-an, -oid) fn – 

munkatárs, szaktárs, kolléga, 

kollegina 

üht|eta (-neb, -ni) ige – egyesül, 

részt vesz vmiben, csat- 

lakozik, ~eta gor’aha részvétet 

gyakorol, részvéttel van 

vki iránt, együttérez 

ühthe||kaz|da (-vab, -voi) ige – 

összenő, egymásba nő 

ühthe||kazvami|ne (-žen, -št) fn 

– összenövés, egymásba növés 

ühthe||kožu|i (-jan, -jid) mn – 

összeegyeztethető, összeférő, 

kompatibilis 

ühthe||kožund (-an) fn – összeegyeztethetőség, 

összeférőség, 

kompatibilitás 

ühthe||sulate|z (-sen, -st, -sid) fn 

– ötvözet, kuldan i hobedan 

~z arany és ezüst ötvözete 

ühtheze hsz – együtt 

ühthevedetud in – általánosított 

ühthe||vedo (-n, -id) fn – következtetés, 

általánosítás, tehta 

~d következtetést levon 

ühthe||vedo|ta (-čeb, -či) ige – 

következtet, általánosít 

ühthi|ne (-žen, -št, -žid) mn – 1. 

egységes, ~žed arvod egységes 

árak, 2. közös, 3. általános 

ühthiž||kodi (-n) fn – otthon, diákotthon, 

kollégium, szálló, 

munkásszálló, üläopenikoiden 

~ főiskolás kollégium 

Ühthižrahvazkund|ad (-id) tsz fn 

(rövidítve: ÜRK) – Egyesült 

Nemzetek Szervezete (ENSZ)

ühthižtö 408 üks’meline 

ühthiž||tö (-n, -id) fn – együttműködés, 

keskrahvahaline ~ 

nemzetközi együttműködés 

ühthiž||var|ad (-oid) tsz fn – tulajdon, 

vagyon, kundaližed 

~ad közösségi vagyon, társadalmi 

tulajdon, rahvahan ~ad 

nemzeti vagyon, nemzeti tulajdon, 

össznépi tulajdon 

ühtišt|ada (-ab, -i) ige – összekapcsol, 

egyesít, kombinál 

ühtištadud in – összetett, kombinált 

ühtištand (-an) fn – konszolidáció 

ühtišt|tas (-ase, -ihe) vh ige – 

egyesül 

ühtištu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

együttműködés, valdkundiden 

~z államok együttműködése, 

2. szövetség, föderáció, 3. unió 

ühtištuz||aineh (-en, -t, -id) fn – 

vegyület, himine ~ kémiai vegyület 

ühtmu|z’ (-den, -t) fn – egység 

◊ Vägi om ühtmudes. Egységben 

az erő. 

ühtn|eda (-eb, -i) ige – részt vesz 

vmiben 

ühtnend (-an) fn – részvétel vmiben 

ühtnik (-an, -oid) fn – 1. résztvevő, 

suiman ~ad a gyűlés 

résztvevői, 2. tag 

ühtnägoi hsz – hirtelen, egyszerre 

csak, váratlanul 

üht||radnik (-an, -oid) fn – munkatárs 

ü|ks’ (-hten, -ht, -ksid) szn – 1. 

egy, ~htes sijas egy helyen, 

2. egyetlen 

üks’||aiga|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – összehangolt, ~ne rad 

összehangolt munka 

üks’||heng (-en, -id) fn – azonos 

gondolkodású személy, rokonérzelmű 

személy, elvbarát 

üksik (-on, -oid) fn – egyes (érdemjegy) 

üksin hsz – egyenként 

üksin||vald (-an, -oid) fn – egyszemélyi 

uralom, egyeduralom 

üksja|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

1. egyetlen, egyedüli, 2. egyedülálló, 

magányos, ~ine ristit 

magányos ember 

üksjaiž||elo (-n) fn – egyedüllét, 

magány 

üks’||kaiku|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – közömbös, közönyös, 

~ižel änel közömbös hangon 

üks’||kaiku|z’ (-den, -t) fn – közömbösség, 

közönyösség 

üks’||karva|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – hasonszőrű 

üks’||kerda|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – egyszerű, naiv, ~ine starin 

naiv elbeszélés 

üks’||lugu (-n) fn – egyes szám 

(nyelvtan) 

üks’||meli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– 1. egybehangzó, egyhangú, 

üks’meližuz’ 409 üleneda 

2. egyetértő, összetartó, ~ne 

kanz egyetértő család, ~ne 

klass összetartó osztály 

üks’||meližu|z’ (-den, -t) fn – 

1. egybehangzás, összhang, 2. 

egyetértés, összetartás 

üks’||muju|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – egyszínű, ~ine kangaz 

egyszínű szövet 

üks’||poli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– 1. egyoldalú, 2. egyirányú, 

~ne ajote egyirányú forgalom 

üks’||pä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– 1. egyéni, 2. egyedi 

üks’||znamasi|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – egyjelentésű, ~ne sana, 

~ne vajeh egyjelentésű szó 

üks’||žiru|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – egyszintes (tkp. földszintes) 

üks’||tošt||kümne (ühtentoštkümnen, 

ühttoštkümned) szn – tizenegy 

üks’||tüvi|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– egytövű, ~ne nimi egytövű 

névszó 

üks’||vo|z’ne (-ččen, -ttušt, -ččid) 

mn – egyéves, egyesztendős, 

~z’ne laps’ egyéves gyerek, 

egyesztendős gyerek, ~ččed vazad 

egyéves borjak 

üks’-üksja|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – egyes egyedüli 

üks’||äni|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– egyszólamú, ~ne pajatand 

egyszólamú éneklés 

ül’dü|da (-b, -i) ige – 1. nő, növekszik, 

kinő, megnő, kaiken 

~da egyre nő, folyamatosan 

nő, egyre növekszik, folyamatosan 

növekszik, 2. emelkedik, 

3. lelkesedik 

ül’düt|ada (-ab, -i) ige – lelkesít, 

fellelkesít, ~ada hüvihe 

tegoihe jó cselekedetekre lelkesít 

üldütusenke hsz – lelkesen, lelkesedéssel 

üldütu|z (-sen, -st, -sid) fn – lelkesedés 

ülemba|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– legfelső, legfőbb, legmagasabb, 

~ine kal’huz’ a legfőbb 

érték 

ülend|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

büszkélkedik, büszke vmire, 

~adas sabutusil büszkélkedik 

a sikereivel, büszke a sikereire 

ülendel|das (-ese, -ihe) vh ige – 

elbízza magát, elbizakodottá 

válik 

ülendeli|i (-jan, -joid) mn – dölyfös, 

gőgös, ~i ristit dölyfös 

ember, gőgös ember 

ülendelu|z (-sen, -st) fn – dölyf, 

gőg 

ülendu|z (-sen, -st) fn – büszkeség, 

rahvahaline ~z nemzeti 

büszkeség 

ülen|eda (-eb, -i) ige – kiemelkedik, 

kimagasodik

ülenzoitta 410 ülitand 

ülenzoit|ta (-ab, -i) ige – 1. felemel, 

kiemel, 2. előléptet, ~ta 

oficeraks előléptet tisztté, 3. 

dicsőít, ~ta urohoid dicsőíti 

a hősöket 

ülenzoitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

kiemelés, előléptetés, ühten 

personan ~z egy személy kiemelése 

ülez (part) esz – vmin fel, vmin 

felfelé, ~ joged a folyón felfelé 

üle|ta (-ndab, -nzi) ige – élénkít, 

felélénkít, felüdít, felfrissít 

üle|tas (-ndase, -nzihe) vh ige – 

felélénkül, felüdül, felfrissül, 

felelevenedik 

ülev (-an, -id) mn – 1. nemeslelkű, 

nemesszívű, 2. büszke, 

~ kaceg büszke tekintet, ~ ristit 

büszke ember 

ülevu|z’ (-den, -t) fn – nemeslelkűség, 

nemesszívűség, ozutada 

~z’ nemeslelkűséget tanúsít, 

nemesszívűséget mutat 

üli||aigali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– nagyon korai, ~ne lähtend 

nagyon korai indulás 

üliči (ines) esz – vmin keresztül, 

vmin át, ~ joges a folyón 

keresztül, a folyón át 

üli||kov|a (-an, -id) mn – nagy 

keménységű, ~as materialaspäi 

nagy keménységű anyagból 

üli||kävutand (-an) fn – visszaélés, 

tirpandan ~ a türelemmel 

való visszaélés 

üli||luj|a (-an, -id) mn – nagy 

szilárdságú, ~ad materialad 

nagy szilárdságú anyagok 

üli||madal (-an, -id) mn – nagyon 

alacsony 

üli||mär (-an, -id) fn – túltengés, 

túlzott mérték, vägen ~ 

az erő túltengése 

üli||mära|ine (-ižen, -št, -ižid) 

mn – túltengő, túlzott mértékű, 

päzuda ~ižiš holišpäi megszabadul 

a túltengő gondoktól 

üli||pigali|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– heves, hirtelen, rohamos 

üli||pigašti hsz – hevesen, hirtelenül, 

rohamosan 

üli||rižaka|z (-han, -st, -hid) mn 

– túl érzékeny, nagy érzékenységű 

üli||süv|ä (-än, -id) mn – nagy 

mélységű, mélységesen mély, 

~ä kaiv nagy mélységű kút 

ülištand (-an) fn – előlépés, emelkedés 

a ranglétrán 

ülit|ada (-ab, -i) ige – átkel, átvág 

vmin, keresztülvág vmin, 

~ada valdkundan röun átkel 

az államhatáron 

ülitand (-an, -oid) fn – átkelés 

vmin, valdkundröunan ~ átkelés 

az országhatáron, határátkelés 

ülituzte 411 ümbri 

ülituz||te (-n, -id) fn – határátkelő 

üli||vägev (-an, -id) mn – nagy 

erejű 

ülü|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. 

kiemelkedés, 2. töltés, ~sed 

raudtedme vasúti töltések 

ülä||agj (-an, -joid) fn – felső 

rész, felső szakasz, jogen ~as 

a folyó felső szakaszán 

ülä||effektivi|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – nagy teljesítményű, nagy 

hatékonyságú 

üläh (-an, -id) fn – vminek a felső 

része, tető 

Ülähä|ine I. (-ižen, -št) fn – a 

Mindenható 

ülähä|ine II. (-ižen, -št, -ižid) mn 

– felső, legfelső, ~ine pordaz 

a felső lépcsőfok, a legfelső 

lépcsőfok 

ülähäks hsz – fel, föl, felfelé, 

fölfelé, felülre, magasba, kacta 

~ felfelé néz, fölfelé néz 

ülähäli hsz – fent, fönt, felül, a 

felső részén vminek 

ülähän hsz – fent, fönt, felül, a 

magasban 

ülehenpäi hsz – fentről, föntről, 

felülről, ~ alahaks fentről lefelé 

ülä||lahja|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– nagy tehetségű, kimagaslóan 

tehetséges, ~ine lapsed kimagaslóan 

tehetséges gyerekek 

ülä||land|eh (-hen, -eht, -hid) fn 

– medence (anatómia) 

ülä||openik (-an, -oid) fn – főiskolai 

hallgató, egyetemi hallgató 

ülä||opišt (-on, -oid) fn – főiskola, 

egyetem 

ülä||ploduli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– bő termésű, ~ne voz’ bő termésű 

év 

ülä||satuseli|ne (-žen, -št, -žid) mn 

– nagy teljesítményű, nagy hatékonyságú 

ülä||škol (-an, -oid) fn – felsőbb 

iskola 

ülä||znamasi|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – jelentős, jelentékeny, nagy 

jelentőségű, ~ne aigtego jelentős 

esemény, nagy jelentőségű 

esemény 

ümbärda|i (-jan, -jid) mn – körülvevő, 

környező, ~i londuz 

a körülvevő természet, környező 

természet, ~i mail’m 

környező világ 

ümbärdu|z (-sen, -st, -sid) fn – 

1. körülvétel, bekerítése vkinek, 

kondjan ~z a medve 

bekerítése, 2. körüljárása vminek, 

megkerülése vminek, kerülő, 

3. környezet, miliő 

ümbärduz||te (-n, -in) fn – kerülőút 

ümbri (ines) esz – 1. vmi körül, 

vmi körött, ~ järves a tó körül, 

2. körül, tájban, tájt

ümbrikacund 412 ünäine 

ümbri||kacund (-an, -oid) fn – 

kilátás (látvány) 

ümbri||leikmi|ne (-žen, -št, -žid) 

fn – körülmetélés, tehta ~ne 

körülmetélést végez, körülmetél 

ümbrišt (-on, -oid) fn – 1. kör 

(csoport), 2. környék, lidnan 

~ városkörnyék, 3. környezet, 

4. közeg, 5. szféra 

ümbriže hsz – körbe, körül, kacta 

~ körülnéz 

ümbrusu|t (-den, -t, -zid) fn – 

köröcske, kis kör, karika, jonoštada 

~zid karikákat rajzol 

ümbru|z (-sen, -st, -sid) fn – 

kör, mülütada ~sehe körben 

elfér, pirta ~sid köröket rajzol 

ümbruz||kund (-an, -id) fn – kerület, 

körzet, rahvahaline ~ 

nemzetiségi körzet 

ümbär|ta (-dab, -zi) ige – 1. bekerít, 

körülvesz, ~ta pun jured 

turbhil körülveszi a fa 

gyökerét gyeptéglákkal, 2. körüljár, 

megkerül, körbekerül, 

~ta järv körüljárja a tavat 

üna|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – teli, 

tele, ~ine vädr vet teli vödör 

víz 

ünä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 

egész, teljes, ~ižen päivän 

egész nap 

ägestada 413 äjak 

ägest|ada (-ab, -i) ige – boronál, 

~ada pöudod boronálja a 

szántóföldet 

ägestu|z (-sen, -st, -sid) fn – boronálás 

äge|z (-hen, -st, -hid) fn – borona 

äi szn – sok 

äi||čoga|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– sokszögű, ~ine figur sokszögű 

alakzat 

äi||čoganik (-an, -oid) fn – sokszög 

äi||kerda|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– ismételt, többszörös, sokszoros 

äikerdoičend (-an, -oid) fn – 1. 

megsokszorozás, megtöbbszörözés, 

2. szorzás, megszorzás, 

felszorzás 

äi||kerdoi|ta (-čeb, -či) ige – 1. 

sokszoroz, megsokszoroz, többszöröz, 

megtöbbszöröz, 2. szoroz, 

megszoroz, felszoroz 

äikerdoi|tas (-čese, -čihe) vh ige 

– megsokszorozódik, megtöbbszöröződik 

äikäidu|z (-sen, -st) fn – isiász 

(radiculitis) 

äi||lugu (-n) fn – többes szám 

äi||lugu|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– 1. nagyszámú, számos, 2. többesszámú 

Ä 

äi||muju|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– sokszínű, ~ine elo sokszínű 

élet 

äi||poli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

összetett, komplex, sokoldalú, 

univerzális, ~žed melentartused 

sokoldalú érdeklődés 

äi||päiv (-än, -id) fn – húsvét 

äipäivän hsz – húsvétkor 

äi||rahvahali|ne (-žen, -št, -žid) 

mn – soknemzetiségű, többnemzetiségű, 

~ne valdkund 

soknemzetiségű állam 

äi||sauma|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– sokszögletű, ~ine kivi sokszögletű 

kő 

äi||žiru|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– sokemeletes, többemeletes 

äi||tedo|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– olvasott, nagy tudású 

äi||tirpa|ine (-ižen, -št, -ižid) mn 

– türelmes, kitartó, béketűrő 

äi||vo|zne (-ččen, -ttušt, -ččid) mn 

– sokéves, sokévi, évekig tartó, 

~ččed ecindtöd sokéves kutatómunka 

äj|ad (-id) szn – sok, számos 

äjahk szn – kissé sok, egy kicsit 

sok 

äjak nm – hány, mennyi, ~ 

maksab? mennyibe kerül? ~ 

vot om sinei? te hány éves 

vagy?

äjal 414 änikleht 

äjal hsz – jóval, sokkal, ~ enamban 

jóval inkább, ~ vägevambaks 

sokkal erősebben 

äjü|z’ (-den, -t) fn – 1. tömeg, 

sokaság, 2. változatosság, sokféleség 

äkkiču|z’ (-den, -t, -zid) fn – 

1. váratlanság, hirtelenség, 2. 

meglepetés, čudutoitta ~del 

a meglepetéssel csodálatba ejt, 

a meglepetéssel elámít 

äkkid hsz – hirtelen, egyszerre, 

egyszerre csak 

äkkili|ne (-žen, -št, -žid) mn – 

rendkívüli 

ä|n’ I. (-nen, -n’t, -nid) fn – 1. 

hang, antta ~n’ megadja a 

hangot, korged ~n’ magas 

hang, mužikan ~n’ férfihang, 

sanuda koval ~nel szigorú 

hangon mond, 2. szavazat, antta 

~n’ szavazatot lead, ~niden 

enambištol többségi szavazattal, 

~niden lugumär a 

szavazatok száma 

än’||- II. öet – hang-, szavazat- 

äneka|z (-han, -st, -hid) mn – 

zöngés, ~ konsonant zöngés 


änen||hillendu|z (-sen, -st, -sid) 

fn – hangszigetelés 

änen||kanda|i (-jan, -jid) fn – 

sajtóorgánum 

änen||pidä|i (-jan, -jid) mn – 

hangszigetelt, ~jad seinäd hangszigetelt 

falak 

änest|ada (-ab, -i) ige – szavaz, 

leadja a szavazatát 

änesta|i (-jan, -jid) fn – választó, 

szavazó (személy), ~jiden 

oiktuded szavazói jogok, választói 

jogok 

änestami|ne (-žen, -št) fn – szavazás, 

panda ~žehe szavazásra 

tesz fel 

änet|ada (-ab, -i) ige – 1. hangokat 

lejegyez, kottáz, 2. hangot 

rögzít, hangot felvesz, 

~ada magnitofonale magnetofonra 

(fel)vesz 

änet|adas (-ase, -ihe) vh ige – 

hangrögzítésre kerül 

äneto|i (-man, -nt, -mid) mn – 

1. hangtalan, hang nélküli, 

zajtalan, nesztelen, ~mad haškud 

hangtalan léptek, nesztelen 

léptek, 2. zöngétlen (nyelvészet), 

~i konsonant, ~i sätkulund 

zöngétlen mássalhangzó 

änetomu|z’ (-den, -t) fn – hallgatás, 

hangtalanság 

änetu|z (-sen, -st, -sid) fn – kiejtés 

(nyelvészet), vär ~z téves 

kiejtés, helytelen kiejtés 

änik (-on, -oid) fn – virág, kerata 

~oid virágot szed 

änik||- II. öet – virág-, virágos 

änik||gräd (-an, -id) fn – virágágy, 

virágágyás 

änik||leht (-en, -id) fn – szirom, 

sziromlevél, virágszirom 

änikoičend 415 än’oiktuz 

änikoičend (-an, -oid) fn – virágzás 

(növényi) 

änikoi|ta (-čeb, -či) ige – virágzik, 

kivirágzik (növény) 

änik||pad|a (-an, -oid) fn – virágcserép 

änik||pal’mik (-on, -oid) fn – koszorú, 

virágkoszorú 

änik||urb (-an, -id) fn – bimbó, 

virágbimbó, saubaline ~ még 

ki nem feslett bimbó, csukott 

bimbó 

än’||kulund (-an, -oid) fn – magánhangzó 

än’||oiktu|z’ (-den, -t) fn – szavazati 

jog

ö 416 ösoba 

ö I. (-n, -id) fn – éj, éjjel, éjszaka, 

~n aigan éj idején, éjszaka 

idején 

ö||- II. öet – éji, éjjeli, éjszakai 

ö||aig (-an) fn – éjidő, éjjeli idő 

ö||bok (-an, -id) fn – északnyugat 

ödu|da (-b, -i) ige – megszáll 

éjszakára, (át)éjszakázik vhol, 

meghál vhol 

ö|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – éji, 

éjjeli, éjszakai 

ököt|ada (-ab, -i) ige – dadog, 

hebeg, nyökög, akadozva beszél 

ökötand (-an, -oid) fn – dadogás, 

hebegés, nyökögés, mo- 

Ö 

kitas ~al dadogásban szenved 

öl hsz – éjjel, éjszaka 

ö||lind (-un, -uid) fn – éji madár, 

éjjeli madár 

ö||lipika|ine (-ižen, -št, -ižid) fn 

– éjjeli lepke, éjjeli pillangó, 

éji lepke, éji pillangó 

ö||läpäk (-on, -oid) fn – denevér, 

bőregér 

ö||pu (-n, -id) fn – tyúkülő, kakasülő 

(rúd), ülőrúd, ištta ~l 

ül a kakasülőn 

ö||sij|a (-an, -oid) fn – éjszakai 

szállás, hálóhely 

ö||sob|a (-an, -id) fn – hálóruha, 

pizsama

VEPSZE – MAGYAR SZÓTÁR VEPSÄ – VENGRIALAINE VAJEHNIK

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?