You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A mieink és az övéik<br />
sport<br />
Mifelénk még mindig gyakran előfordul, hogy felháborodnak<br />
a szurkolók, amikor valaki a „sajátjai” ellen játszik, és egy másik<br />
csapatban vitézkedve győz, diadalmaskodik felettük, azaz<br />
„épp a mieinket veri meg”. Ezt a felfogást alaposan felfűti a<br />
sajtó egy része is, a drukkerek aztán a lelátókon adnak hangot<br />
véleményüknek. Nem egy esetben anyázásig fajul a tüntetés<br />
a „hazaáruló” ellen. Na de elárulja-e hazáját az a sportoló, illetve<br />
edző, aki származása szerinti országának csapata ellen<br />
egy „idegen” egyesület, netán válogatott színeiben sportolva<br />
győzelemre segíti pillanatnyi munkaadóját, megverve az egykori<br />
övéit?<br />
Johansson úr esete a svédekkel<br />
Globalizálódó világunkban számos sportágban találkozhatunk<br />
ilyen esettel, de a legújabb példa kapcsán maradunk a kézilabdánál.<br />
Történt ugyanis, hogy a jelenleg is zajló női kézilabda-kontinensbajnokság<br />
középdöntőjében szembekerült egymással Svédország<br />
és Montenegró válogatottja. A mostani erőviszonyok alapján<br />
kétesélyesnek számított az összecsapás, hiszen mindkét ország<br />
hölgyei ott voltak az elmúlt évtizedben ennek a dinamikus és szép<br />
sportnak az európai élvonalában. Igen ám, de a kis Montenegró<br />
legjobbjainak szövetségi kapitánya most éppen egy Per Johansson<br />
nevű fiatal svéd szakember. Ez adta a meccs külön varázsát, egyfajta<br />
pikantériáját.<br />
A kapitány könnyű műtétje<br />
Az időszerű sporthírek között elsikkadt a napokban egy információ,<br />
amely szerint Belgrádban megműtötték Mladen Krstajićot,<br />
Szerbia labdarúgó-válogatottjának jelenlegi szövetségi kapitányát.<br />
A neves fővárosi katonaorvosi intézmény szakemberei operálták,<br />
és a beavatkozást könnyebbnek minősítették, benn sem tartották<br />
a pácienst a kórházban.<br />
Az amúgy magánügynek számító eseményről megjelent hír két<br />
okból is figyelmet érdemel. Először azért, mert a bijeljinai (Bosznia<br />
és Hercegovina) Radnik adta ki, másodszor pedig, mert sokan már<br />
nem holmi műtétről, hanem a kapitány menesztéséről szóló hírre<br />
várnak. Krstajić széke ugyanis hosszabb ideje inog, a jól értesülteknek<br />
számító belgrádiak szerint napjai meg vannak számlálva. A<br />
kétségtelen sikerek ellenére. Tudni vélik ugyanis, hogy egy másik<br />
lobbi erősödött meg a szövetségben, mégpedig annak az érdekcsoportnak<br />
a kárára, mely kineveztette kapitánynak a szakembert.<br />
Nem Mladen Krstajić lenne az első a szerbiai válogatottat vezető<br />
edzők sorában, akit eredményes munka után menesztenek Belgrádban.<br />
Mondhatnánk azt is, hogy „érdemei elismerése mellett”<br />
teszik ezt. Közvetlen elődje, Slavoljub Muslin is így járt. Számunkra<br />
most a műtétről szóló hír forrása is érdekes lehet, hiszen a szakember<br />
– ezek szerint – megtartotta klubvezetői tisztségét, illetve munkáját<br />
is a szomszédos országban. Amivel senkinek semmi baja sem<br />
lehet, de azért eddig nem sokan tudtak a kapitány két funkciójáról.<br />
A dolog pikantériáját a politika adja, az a tény, hogy ez a Bijeljina<br />
nevű kisváros Bosznia-Hercegovina szerb entitásában található.<br />
A birkózók jó éve<br />
PER JOHANSSON<br />
Klubok esetében a kézilabdában sem szokatlan az ilyesmi, a<br />
szakemberek, a menedzserek és vezetőedzők – nyilván pénzért,<br />
meg a szakmai előrehaladás érdekében – ideiglenesen akár hazát<br />
is cserélnek. Légiósoknak is nevezik őket, ahogy a még aktív játékosokat<br />
is. Podgoricai barátaim most büszkék erre a svéd mesterre,<br />
pedig ő (a maga északi, skandináv felfogása szerint) csupán a munkáját<br />
végezte. Mostani lányai 30:28 arányban legyőzték Svédország<br />
legjobbjait.<br />
Johansson úr tehát nem volt szívbajos, ahogy például a szerb<br />
származású Karabatić fivérek sem azok, ha francia színekben játszva<br />
éppen Szerbia az ellenfél. A profik esetében ugyanis aranyszabály,<br />
hogy a munkaadó elvárásainak kell eleget tenni, az (esetleges)<br />
érzelmeknek nincs helyük. Az már kinek-kinek a magánügye, hogy<br />
mit gondol erről, mi a véleménye, hiszen az ízlések és a pofonok is<br />
különböznek.<br />
Három érmet szereztek a szerbiai birkózók nemrég Budapesten,<br />
ahol a világ legjobbjainak versengését követően ismételten<br />
fel kellett rájuk figyelni. És talán a figyelmet is ismételten felhívni<br />
arra, hogy nagyobb állami támogatást érdemelnének, mégpedig<br />
a legalsóbbtól a legmagasabb szintig. Felsorolni is nehéz lenne<br />
a sikereket, az érmes helyezéseket, amelyeket rendre is kitartóan<br />
szállítanak, miközben szinte minden egyesületnek gondjai vannak.<br />
Nem csak anyagiak, de hát a mai élsportban elkerülhetetlen a pénz<br />
emlegetése.<br />
A szövetségi edző a bolgár Sztojan Dobrev, aki jó választásnak<br />
bizonyult. Annál is inkább, mert a hazai mezőnyben nem igazán<br />
találni hozzá hasonló képességű (és képesítésű) szakembert. A szövetség<br />
elnöke, Željko Trajković is eredményesnek ítélte a múló esztendőt,<br />
ismételten hangsúlyozva: sajnálja, hogy Budapesten nem<br />
lett meg a negyedik érem is, amelyhez Frísz Krisztián nagyon közel<br />
járt.<br />
Maradjunk azonban ezúttal az edző személyénél. A bolgár szakember<br />
ugyanis odahaza is elkelne, mivel szülőhazájának birkózása<br />
elmarad a régi dicsőségtől, mostanság nem igazán bővelkedik sikeres<br />
birkózókban. Ennek ellenére marad egyelőre Szerbiában, bár<br />
januártól majd változások lesznek a válogatottat felkészítő gárdán<br />
belül is. Még az is előfordulhat, hogy a négy éve tartó együttműködés<br />
megszakad. Persze, az sem jelenti majd a világ végét, legfeljebb<br />
Szófiában dolgozik majd Dobrev mester a jövőben.<br />
Ott, persze, nem tekintették hazaárulónak, amiért a szomszédos<br />
ország versenyzőinek felkészítésén ügyködött az elmúlt esztendőkben.<br />
Ahogy az ittenieket sem árulja el, ha netán hazatér.<br />
Egyszer majd mindenki megérti, hogy ma már így működnek a<br />
dolgok, ilyenné vált a világ.<br />
NÉMETH János<br />
<strong>2018.</strong> <strong>december</strong> <strong>13.</strong> 39