Családi Kör, 2018. december 27.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
oktatás<br />
Többféle számvetés<br />
Év vége felé összegezni szokás. Leltárt<br />
készítünk a ránk bízott javakról. Összeírjuk<br />
a köztulajdont is, amelyet a használatukba<br />
adtak valaha. De a gondos ember, ha nem<br />
is papíron, fejben mindenképp, maga is<br />
számvetést készít, és a képzeletbeli ívén kitölti<br />
a tartozik/követel rovatokat. A jó üzleti<br />
érzékkel megáldott emberek ilyenkor igyekeznek<br />
lenullázni az egyenleget. A becsületes<br />
maga próbálja rendezni az adósságait,<br />
a céltudatos hitelező pedig behajtani. Így<br />
vagy úgy.<br />
Az állam egyszerre adós és hitelező.<br />
Mindkét minőségében a kevésbé erkölcsösök<br />
kategóriájába tartozik annak ellenére,<br />
hogy különböző szintű vezetői naponta<br />
igyekeznek velünk elhitetni az ellenkezőjét.<br />
Adósként hajlamos a késlekedésre, sőt olykor<br />
meg is feledkezik a tartozásról. Hitelezőként<br />
a meglévők tömkelege mellé újabbnál<br />
újabb követeléseket talál ki, és kíméletlen<br />
következetességgel igyekszik behajtani<br />
őket, miközben nemigen válogat az eszközökben.<br />
Kivételeket persze jócskán tesz, de<br />
ebbe a kérdésbe ne mélyedjünk bele.<br />
Szakterületünk, az oktatás iránt az állam<br />
adóssága óriási – és itt most nem kizárólag<br />
az anyagiakra, hanem szakmai és etikai értékekre<br />
is gondolunk. Félő, hogy nemcsak<br />
nem tudja, nem is igazán akarja rendezni.<br />
Helyette ígérgetések, mellébeszélés, elbizonytalanítás<br />
és megfélemlítés jut.<br />
Márpedig jól élünk!<br />
Aki netán nem vette volna észre, annak<br />
több felelős vezető is számtalanszor igyekezett<br />
a fenti állítást bizonygatni.<br />
Érvek tekintetében talán a volt szociálpolitikai,<br />
jelenleg pedig honvédelmi miniszter<br />
10 <strong>2018.</strong> <strong>december</strong> <strong>27.</strong><br />
Leltáridő<br />
áll leginkább ingoványos talajon, aki ugyan<br />
állítólag alkalmatlan volt a katonai szolgálatra,<br />
ellenben honvédelmi miniszternek<br />
tökéletesen megfelel, népjóléti ügyekben<br />
pedig kanadai nagynénje bőkezű támogatásának<br />
árnyékából szemléli a szegénység<br />
helyzetét Szerbiában.<br />
Ő ugyanis „személy szerint nem érti,<br />
hogy a hazai nyilvánosság egy része folyton<br />
a nehéz megélhetésre panaszkodik”,<br />
holott „soha még ilyen jól nem éltek Szerbiában”<br />
az emberek. A kormány ugyanis „kitűnő<br />
munkát végez”. Ennek köszönhetően<br />
„a szegénységi ráta az utóbbi harminc év<br />
legalacsonyabb szintjére csökkent”. Ahhoz<br />
a felvetéshez, hogy Szerbiában minden hat<br />
órában egy ember öngyilkos lesz, nem kívánt<br />
megjegyzést fűzni.<br />
Nyilván nem egyedül találta ki mindezt.<br />
Optimista álláspontjának – funkcióján túl<br />
személyes aurája által is – kikezdhetetlen<br />
nyomatékot adott az államfő, aki nemcsak<br />
meglepő és mindenki számára újdonságnak<br />
ható kijelentést tett: „felelősséggel<br />
mondom, az emberek jobban élnek és keresnek<br />
Szerbiában, mint Németországban”,<br />
hanem ezt matematikailag bizonyítani is<br />
próbálta. És mivel ő mondta, nyilván axiómának<br />
véli érvelését, függetlenült attól,<br />
hogy sem az elmélet, sem a tapasztalat nem<br />
igazolja.<br />
Depolitizált egyenleg<br />
És bár a tanügy kapcsán is elhangzott<br />
kormányzati szereplő szájából, hogy miniszteri<br />
szintű bérek esedékesek akár már a<br />
jövő évben (abból a mostani körülményekhez<br />
képest nyilván sokkal tisztességesebben<br />
lehetne élni, ha nem is jobban, mint<br />
Németországban), a valós helyzet merőben<br />
más (ahogy már írtunk is róla).<br />
Ezek még mindig anyagi szempontok. A<br />
leltár, mint az évzárás egyik fő meghatározója,<br />
alapvetően pénzügyi mutatókra figyel.<br />
Mi azonban szakmai, etikai szempontokat is<br />
felvetettünk. Ezek terén – ha financiális mutatókkal<br />
nem is, emberiekkel mindenképp<br />
– szintén lehet és kell is egyenleget vonni.<br />
Még akkor is, ha ez az egyenleg csak látszólag<br />
billen az egyensúly felé.<br />
Az oktatásügyi minisztérium évtizedes<br />
szakmai adósság törlesztésébe kezdett.<br />
Persze csak rajta – azaz az államon – múlott,<br />
hogy ez az adósság miért, kinek az érdekében<br />
és kinek a kárára keletkezett. És vajon<br />
a majdani egyenleg szolgálja-e, és ha igen,<br />
kinek a javát?<br />
Vezető közéleti hírként közölte a média<br />
a minap, hogy az első fél tucat iskolaigazgató<br />
immár Vajdaságban is megszerezte<br />
az intézményvezetői licencet, amelyet a<br />
vonatkozó törvény még 15 évvel ezelőtt<br />
kötelezővé tett, csupán csak az állam nem<br />
tartotta fontosnak a betartását. Ergo, meg<br />
sem teremtette hozzá a körülményeket.<br />
Miután az idén a szerbiai<br />
intézményvezetők jelentős<br />
többségének lejárt a megbízatása,<br />
és az új kinevezések<br />
során országos pártpolitikai<br />
kilúgozás ment végbe, egyszerre<br />
fontossá vált a másfél<br />
évtizedes halogatás pótlása,<br />
hiszen bizonyítani kell a régi/<br />
új káderek „szakmai alkalmasságát”<br />
is. Mladen Šarčević<br />
tanügyminiszter a licencvizsgák<br />
kapcsán immár fontosnak<br />
tartotta kijelenteni: „Ez<br />
volt eddig ez első alkalom az<br />
oktatásügy teljes depolitizálása<br />
felé. Mert immár nem az<br />
lesz az iskolaigazgató, akit valaki<br />
párt alapon tol előre, hanem<br />
az, aki a legjobb, a legminőségesebb!”<br />
Mondta ezt a Tartományi Képviselőház<br />
épületében, a tartományi titkár társaságában,<br />
akivel kapcsolatban korábban kijelentette:<br />
„legtöbb problémája a tartományi<br />
igazgatókkal volt, mert a tartományi oktatásügyi<br />
titkár nem viselkedett professzionális<br />
módon. Ahol azt is nézik, ki melyik<br />
nemzethez tartozik, és ki kit képvisel, azt én<br />
személyesen bíráltam, és kértem, térjenek<br />
észhez, mert nem mondhatják, hogy valaki<br />
nem lehet igazgató, ha azt nem indokolják<br />
meg.” (Danas, <strong>2018.</strong> nov. 19.)<br />
A végén, úgy látszik, „depolitikus” módon<br />
mégiscsak egyensúlyba került a két<br />
szempont. És egy leltár során van-e fontosabb<br />
az egyenlegnél?<br />
BERETKA Ferenc<br />
Illusztráció
Change language