Családi Kör, 2018. december 27.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
December l4-én megjelent az új<br />
kormányrendelet, amelynek értelmében<br />
a kormány folytatja a<br />
kisnyugdíjasok megsegítését.<br />
Azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek ellátmánya<br />
nem haladja meg a 26 643 dinárt,<br />
tényleges nyugdíjukat öt százalékkal emelik.<br />
34 003 ezer dinárig a kiigazítás az alapnyugdíj<br />
és a jelzett határérték<br />
közötti különbözet 5 százaléka.<br />
A rendelet azokra az új nyugdíjasokra<br />
is vonatkozik, akiknek<br />
<strong>december</strong>től folyósítják az ellátmányt.<br />
A pótlékot nem számítják<br />
be az alapellátmányba, nem terheli<br />
egészségbiztosítási járulék,<br />
és a csekken külön feltüntetik.<br />
A korábbi és a mostani kormányrendelet<br />
között nincs lényeges<br />
különbség, mindössze<br />
annyi, hogy míg az előző csak<br />
októberre és novemberre vonatkozott,<br />
az új 2019 novemberéig<br />
marad érvényben.<br />
A nyugdíjbiztosítási törvény<br />
207/a cikke értelmében a segélyt<br />
a költségvetésből finanszírozzák.<br />
A probléma az, hogy a költségvetési<br />
rendszerügyi jogszabály a GDP 11 százalékát<br />
irányozza elő nyugdíjkiadásokra. Ebben<br />
nemcsak a kisnyugdíjasoknak folyósítandó<br />
kiegészítés, hanem az ápolási segély, a<br />
nyugdíjasok egészségbiztosítási járuléka,<br />
a temetési költségtérítés stb. is benne van.<br />
Mindaddig, amíg nem törlik a nyugdíjtörvény<br />
207/a cikkét, nem lesz nyugdíj-összehangolás.<br />
(A jövő év végére várható azzal,<br />
hogy 2020-tól alkalmazzák.)<br />
Egyes nyugdíjszakértők úgy vélik, a Pénzügyminisztériumnak<br />
válaszolnia kellene<br />
arra a kérdésre, hogy a nyugdíj melletti kifizetés<br />
nyugdíjköltségnek számít-e, és hogy<br />
beszámítják-e a nyugdíjkiadásokra tervezett<br />
11 (GDP) százalékba? Nyilvánvaló, hogy<br />
igen! A költségvetési rendszerügyi törvény<br />
a nemzeti termék legtöbb 11 százalékában<br />
maximalizálja a nyugdíjkiadásokat, ugyanakkor<br />
a Pénzügyminisztérium középtávú<br />
stratégiájában 10,4 százalék szerepel! Csökkentik<br />
a szociális juttatásokra szánt pénzt is.<br />
(2017-ben a GDP 15,1 százalék volt, 2021-<br />
ben 14,2 százalék lesz.) A stratégia szerint<br />
a bérek és a nyugdíjak stabilizálásával igazságosabb<br />
lesz a jövedelem újraelosztása,<br />
és csökken az államháztartásra nehezedő<br />
nyomás. (Megjegyzés: a dokumentum részletesen<br />
foglalkozik a béremeléssel. Jövőre<br />
33 milliárd dinárral többet költenek a közszférában<br />
dolgozók fizetésére. A bérkiadások<br />
a megszigorító intézkedések hatására<br />
2017-ben a GDP 9 százalékára, az idén 7,8<br />
százalékára estek vissza. A költségvetési<br />
rendszerügyi törvény értelmében mindaddig<br />
csökkenteni kell(ene) ezeket a kiadásokat,<br />
amig nem esnek vissza 7 százalékra. A<br />
Pénzügyminisztérium utólagosan úgy ítélte<br />
meg, hogy ez túl alacsony, az átlag az EU-s<br />
országokban is 10 százalék. A helyzeten a<br />
közszféra fizetési rendszerének reformjával<br />
kívánnak javítani. A cél az igazságosság<br />
megteremtése és a közalkalmazotti fizetések<br />
közötti indokolatlan különbségek megszüntetése.<br />
Az új, megreformált rendszert<br />
2020-tól alkalmazzák.)<br />
hintaszék<br />
Havi segély a kisnyugdíjasoknak<br />
2019 novemberéig<br />
A nyugdíjakkal vajmi keveset foglalkozik<br />
a stratégia. Legfőbb megállapítása:<br />
2019-ben 40 milliárd dinárral növekszenek<br />
a nyugdíjköltségek. (Ebből 25 milliárd dinárt<br />
a törvényes nyugdíjak visszaállítására<br />
költenek.) Középtávú cél, hogy a kiadásokat<br />
a GDP 10,4 százalékára szorítsák viszsza.<br />
A stratégia kitér a fiskális kockázatokra<br />
is. Ezek közül megemlítjük a<br />
hazai és külföldi bírósági ítéletek<br />
alapján kifizetendő büntetéseket,<br />
kártérítéseket stb.<br />
A strasbourgi bíróság ítélete<br />
alapján a Szerb Köztársaság<br />
2009-től 2017-ig 64,8 milliárd<br />
dinárral kártalanította a régi<br />
devizabetéteseket. Ugyancsak<br />
a nemzetközi bíróság kötelezte<br />
a szerb államot, hogy a<br />
katonai nyugdíjasoknak elmaradt<br />
összehangolás címén 10<br />
milliárd dinárt fizessen ki… Az<br />
adósság törlesztését az állam<br />
szociális védelmi kiadásnak<br />
könyvelte el.<br />
A Pénzügyminisztérium<br />
szerint fiskális kockázatot jelenthet<br />
a korábbi társadalmi tulajdonban<br />
levő vállalatok dolgozóinak strasbourgi<br />
pere is, amelyet a ki nem fizetett bérek és<br />
járulékadósságok miatt indítottak el. A minisztérium<br />
a 47 hónapig elvett nyugdíjrészt<br />
(egyelőre) nem sorolta a fiskális kockázatok<br />
közé.<br />
TAKÁCS Magda<br />
A VAJDASÁGI NYUGDÍJASOK<br />
KITARTÓAK<br />
Visszakövetelik azt, ami jár nekik<br />
A Tartományi Nyugdíjas Szövetség jövőre elsődleges feladatának tartja a nyugdíjcsökkentési<br />
törvénnyel megkárosítottak kártalanítását. Legjobb volna, ha az állam<br />
találna megoldást a problémára, hogy a nyugdíjasoknak ne kelljen a hazai és a nemzetközi<br />
bíróságokon keresni jogorvoslatot. A törvényes lehetőség adott – mondta<br />
Milan Nenadić, a Tartományi Nyugdíjas Szövetség elnöke a szervezet magyarkanizsai<br />
évzáró közgyűlésén. Arról is beszélt, hogy a járandóság értékének megőrzése céljából<br />
legalább az inflációval össze kellene hangolni a járandóságot, és áprilisban legalább<br />
egy százalékkal emelni kellene a nyugdíjakat. Ha nem változtatnak a jelenlegi gyakorlaton,<br />
tovább csökken a juttatások reálértéke. Az összehangolás visszaállításakor a<br />
kormánynak figyelembe kellene vennie a nyugdíjasok indítványát, hogy emeléskor a<br />
nemzeti termék négy százalék feletti növekedése helyett a két százalék felettit vegyék<br />
figyelembe. A szervezet javaslatait levélben fogalmazta meg és elküldte a kormányfőnek,<br />
a szociális és pénzügyi miniszternek.<br />
T.M.<br />
<strong>2018.</strong> <strong>december</strong> <strong>27.</strong> 11
Change language