Családi Kör, 2018. december 27.

KÖRNYEZETÜNK
Ezredévekben mérhető múltú
felelősség és kötelesség
Szalay László Pál református lelkésszel az Ökogyülekezeti Mozgalomról beszélgettünk
Mit lehet elmondani abban az esetben, amikor szavakkal szeretnénk
körülírni egy embert? Tényszerűen számokba zárjuk?
Beszéljünk az iskoláiról? Vegyük számba lakhelyeit, családi állapotát?
Adjuk meg kedvenc könyvét, zenéjét? Idézzük meg a
példaképét?
SZALAY LÁSZLÓ
PÁL: VERESÉGRE
ÁLLUNK EBBEN A
CSATÁBAN, AMIT
ÚGY HÍVUNK,
TEREMTÉS-
VÉDELEM
ZÖLDELLŐ EGYHÁZ – NYOLC VALLÁS A JÖVŐÉRT CÍMŰ KIADVÁNY,
AMELYBEN NYOLC MAGYARORSZÁGI VALLÁS VEZETŐJÉNEK INTERJÚJA
OLVASHATÓ AZ EGYHÁZAK ZÖLD OLDALÁNAK TÜKRÉBEN
„Amikor magamra gondolok, nehéz helyzetben
vagyok. Csak tétován tudom definiálni
magam. A vagyok mindig csak a pillanatról szól.
Érvényessége véges. Amit ma megfogalmazok,
idővel töpörödik s elmúlik. Meg kell becsülnöm
a most érzetét, ami keresztülsüvít a lelkemen. A
vagyok úgy néz ki, hogy a 72 éves édesanyám
egyetlen gyermekeként tart számon. Úgy nevez,
hogy „kisfiam”. Soha senki nem fogja tudni
ezt így mondani. Szatmári földből nőttem. Érlelt
a Hajdúság, a Kunság, Szolnok, Somogy, Borsod,
Zemplén vidéke. Abaújban lehettem szó az
utóbbi 14 évben. Mit tagadjam, szólás a mesterségem.
A felsőbb hatalom szavával töltöm meg
templomok, ravatalozók, kápolnák, iskolák, terek,
közösségi házak levegőjét. Vagyis remélem, így van, és a földi
szavak lélektáplálékká tudnak átlényegülni, amikor az égi fuvallat
könyörül a szószólón és a mélyen hallgatón. Egy üdülőtelepülésen,
Telkibányán élünk feleségemmel és két kicsiny gyermekünkkel. A
fizikális abroncsok behatárolni törekszenek, de az intuíció, a belső
ember irányzékai, a mennyei tükrökről sugárzó nyaláb a hétköznapi
realitásokon átemeli látszik, és ezáltal alakulnak igazán jó történetek.”
– így vélekedik magáról Szalay László Pál református lelkész,
akitől először azt kérdeztem, hogyan és miért jött létre az Ökogyülekezeti
Mozgalom?
– Legutóbb Budán hallottam a társadalomban végzett munkálkodásunkra
ezt a jelzőt, mármint, hogy igazán jó történet, Polgár
Judit sakkvilágbajnoktól, aki a szeptemberi ifjúsági napunkat
támogatta. Tette ezt azért, mert úgy ítélte meg, hogy a kezdeményezés
és az ötlet eleven és jó reménységre okot adó. Valahogy az
Ökogyülekezeti Mozgalmat is egy ilyen indíttatású dolognak tartom.
Nem erőltetett, hajánál fogva előrángatott, az evangéliumba
belemagyarázott gondolat. Egy régi, ezredévekben mérhető múltú
felelősség és kötelesség, amit mai nyelven kíván megfogalmazni
az egyházunk. Az egyházi év össze van nőve az évszakok váltakozásával.
A hálaadó időszak, amikor az újkenyér és újbor apropóján
a betakarítás nagy munkájára visszatekintünk, magában hordozza
a gondozott, a megművelt föld, az emberi verejték és az áldó
Isten összekapcsolását.
Nem kellett újat kitalálni.
A teremtett világ felé,
mint megbízott, hűséges
vincellér kell fordulni, aki
a Gazda kérdésére mindenkor
kész a számadásra.
Talán a lelkünk állapotáról
van valamilyen jól
körülbástyázott állásfoglalásunk.
„Legyetek készek
mindig számot adni a bennetek
levő reménységről,
ha megkérdeznek titeket,
szelíden és tisztelettudóan.”
(I Pét 3:15-16) Vajon
arról miként vélekedünk,
ahogy a világunkon átgázoltunk?
Vagy óvatosan
hajlítottunk utat magunknak,
hogy közben
ne sérüljön a mellettünk
élő? Az Ökogyülekezeti
RENGETEG A TENNIVALÓ
Mozgalom a viszonyulást vizsgálja és ebben segít. A gyülekezetek
különböző módon viszonyulnak a környezetükben lévő élethelyzetekhez:
pl. a hitetlenekhez – evangelizációval, nyitottsággal; a
szegényekhez – adományokkal; a romákhoz – felzárkóztatással és
integrációval; a gyermekekhez, ifijakhoz – katekézissel és rétegalkalmakkal;
az ágyhoz kötöttekhez, erőtlenekhez – házi gondozó
szolgálattal. A gyülekezeteknek a természeti környezetünket, energiafelhasználásunkat,
tudatosságukat is meg kell vizsgálni és dönteni
kell felőle. Azért, hogy közösségeinkben az a felelősségi kör
megfelelően kirajzolódjon, a súlya érezhetővé váljon, jött létre a
Mozgalom. Skót minta alapján szerveződött az MRE ezen missziója,
és 2012-től lehet jelentkezni az Ökogyülekezeti Mozgalomba.
Miért tartja fontosnak az egyházak környezetvédelmi
törekvéseit?
– Több racionális és hitbeli megfontolás szóba jöhet ennél a
kérdésnél. A racionális megfontolás azt súgja, hogy az egyház, a
különböző felekezetek nagy hálózattal, kiépített infrastruktúrával,
képzett munkatársakkal rendelkeznek. S ha van egy ekkora szervezeti,
lelki felépítmény, akkor a fontos, életbevágó és tiszteletreméltó
célokat nagyon gyorsan sok emberhez el lehet juttatni. A
lelkesítés és mozgósítás ilyen értelemben egy jól bejáratott menetrend
szerint tud működni. A lelki tényező a Szentírás tanítása, hogy
milyen kapcsolatot ápoljunk a teremtett világunkkal. Itt van pl. a
Ne ölj! parancsolat, amit általában a Tízparancsolat szellemében
az embertársainkkal szembeni kötelezettségként értelmezünk. Pe-
12 2018. december 27.