Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
mutató gyerekek kerülik az anya közelségét mind a játékos, mind az újraegyesül<strong>és</strong>es<br />
szituációban. A szeparációra nem adnak heves reakciókat, az idegenekkel szemben a<br />
másik két csoportba tartozó csecsemıknél jóval nagyobb bizalmat mutattak. (3) Az<br />
ambivalens ellenálló („C” típusú) gyerekek felváltva mutatnak a kapcsolat<br />
fenntartására irányuló törekv<strong>és</strong>t <strong>és</strong> elutasító viselked<strong>és</strong>t. Az elválasztás idején az idegen<br />
láthatóan feldúlttá teszi ıket, <strong>és</strong> a visszatérı anya is csak lassan tudja megnyugtatni<br />
gyermekét.<br />
A kötıd<strong>és</strong>elmélet fentiekben már említett etológiai, evolúciós gyökerei miatt<br />
hangsúlyoznom kell, hogy adott élethelyzetben bármelyik fent említett kötıd<strong>és</strong>i<br />
mintázat adaptív értékkel bírhat. Simpson (1999) szerint minden kötıd<strong>és</strong>i minta egy<br />
ökológiailag kontingens stratégia, amely abból a célból alakult ki, hogy a különbözı<br />
nevel<strong>és</strong>i környezetek által létrehozott helyzetekre adaptív megoldást adjanak. Így az<br />
érzékeny <strong>és</strong> válaszk<strong>és</strong>z szülık által nevelt biztonságosan kötıdı gyermekeknek nem<br />
kell szülei holléte <strong>és</strong> hozzáférhetısége miatt aggódniuk, <strong>és</strong> ez lehetıvé teszi számukra,<br />
hogy a kötıd<strong>és</strong> témáján kívül esı eseményekkel, jelenségekkel foglalkozzanak. A<br />
szorongó-ambivalens gyermekek szülei az elızıektıl eltérıen, inkonzisztens módon<br />
viselkednek, feltételezhetıen a megfelelı szülıi képességek hiányában. Ezeknek a<br />
gyerekeknek a szorongó-ambivalens viselked<strong>és</strong>i minta lehetıvé teszi a szorosabb<br />
közelséget, nagyobb gondoskodást provokálnak ki maguknak, <strong>és</strong> így növelik saját<br />
túlél<strong>és</strong>i esélyüket. Végül az elkerülı gyermekek olyan viselked<strong>és</strong>i stratégiát<br />
„fejlesztenek ki”, amely megfelel az ıket gondozó hideg <strong>és</strong> visszautasító szülıknek.<br />
Erre a stratégiára Simpson (1999) két lehetséges magyarázatot említ. Az elsı Main-tıl<br />
származik, aki szerint az elkerülı gyermekek a rájuk jellemzı távolságtartó <strong>és</strong> önálló<br />
viselked<strong>és</strong>sel elkerülhetik azt, hogy „elüldözzék” maguktól az ingerlékeny vagy<br />
túlságosan lefoglalt szülıket, <strong>és</strong> ezáltal a gondozóhoz megfelelı közelséget biztosítanak<br />
saját maguk számára (Main, 1981 idézi Simpson, 1999). A második elmélet szerint az<br />
anyai visszautasítást olyan korai ingerként kell felfogni, amely a jövıbeni környezet<br />
szőkösségét jelzi elıre. Az elkerülı gyermekek így rá vannak kényszerítve arra, hogy<br />
korábban <strong>és</strong> sokkal nagyobb mértékben explorálják környezetüket, ami hozzájárulhat a<br />
túlél<strong>és</strong>t <strong>és</strong> szaporodási sikert biztosító önellátó képességek kifejlıd<strong>és</strong>éhez.<br />
Az idegen helyzet vizsgálatok elemz<strong>és</strong>ét kiterjesztve Main <strong>és</strong> Solomon (1986)<br />
egy negyedik kötıd<strong>és</strong>i mintázatot is feltárt, amelyet dezorganizált/dezorientált<br />
kötıd<strong>és</strong>i stílusnak neveztek el. Ezen kötıd<strong>és</strong>i mintázat legfontosabb jellemzıje a<br />
szervezetlenség, amely a fenti három szervezett kötıd<strong>és</strong>i stratégiától élesen<br />
20
Change language