Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...

Szintén a felnıtt kötıdési interjú átiratainak elemzésére kidolgozott módszer a
felnıtt kötıdési Q-rendezés 10 (Kobak, 1993 idézi Crowell, Fraley & Shaver, 1999).
Ennek során az átiratot leírások kényszerített elosztása alapján két dimenzión értékelik.
A biztonság-szorongás dimenzió esetén a biztonságra a koherencia, a kooperativitás és
az értékelı által támogatónak ítélt kötıdési személyek megléte utal. A második a
deaktiváció-hiperaktiváció dimenzió. A deaktiváció az elutasító stratégiának feleltethetı
meg, míg a hiperkativáció az elárasztott személyek túlzott részletességében és intenzív
dühében jelenik meg. A két dimenzió (biztonság-szorongás és deaktiváció-
hiperaktiváció) független, a hiperaktiváció és deaktiváció ugyanazon dimenzió két
végpontját jelöli. A két dimenzió kombinálásával eljuthatunk az eredeti rendszer
kategóriáihoz. A két módszerrel megállapított kategóriák 80%-ban megegyeznek
(Kobak, 1993 idézi Crowell et al., 1999).
A felnıtt kötıdési interjú eredeti kódolási eljárásában a gyermekkori szülı-gyermek
kapcsolat feltételezhetı minısége mellett az átirat koherenciáját, az elmeállapot
koherenciáját és a metakognitív monitorozást értékelik. A metakognitív monitorozás
szintjének megbecsülésére használt skála átalakításával Fonagy, Target, Steele és Steele
(1998 idézi Steele & Steele, 2008) egy reflektív mőködési skálát 11 dolgoztak ki. Ez a
skála a mentalizációs képesség négy aspektusát méri:
1. mennyire van tudatában a vizsgálati személy a mentális állapotok
természetének;
2. mennyire törekszik arra, hogy a viselkedést a hátterükben álló mentális
állapotok függvényében magyarázza;
3. felismeri-e a mentális állapotok fejlıdési természetét („nem feltétlenül
gondolkozom ugyanúgy a szüleimmel való kapcsolatról most, mint
gyermekkoromban vagy öt évvel ezelıtt”); és
4. mennyire tudatosul a személyben, hogy a másik (jelen esetben az
interjúkészítı) is mentális állapotokkal rendelkezik.
A személyek interjúátiratait 1-tıl 9-ig pontozzák ezen a skálán, ahol az alacsony
értékek banális, közhelyszerő attribúciókat, a mentalizáció csekély jelenlétét vagy
hiányát jelölik. Magas pontszámot azok érnek el, akik értik, hogy a saját maguk és
szüleik viselkedését is tudatos és tudattalan motivációs elemek befolyásolják, tisztában
10 Adult Attachment Q-sort
11 Reflective Functioning Scale (RFS)
36