Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
felelıs. Amennyiben a személy úgy értékeli, hogy nincs jelen fenyeget<strong>és</strong>, folytatja<br />
éppen aktuális, kötıd<strong>és</strong>tıl független tevékenységét. Ha a helyzetet veszélyesnek méri<br />
fel, aktiválódik a kötıd<strong>és</strong>i rendszer, <strong>és</strong> kötıd<strong>és</strong>i személy közelségét kezdi keresni.<br />
Kieg<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>ként elmondható, hogy felnıttkorban a kötıd<strong>és</strong>i személy közelsége mentális<br />
szinten, reprezentációk mozgósítása révén is megvalósulhat. A második komponens<br />
annak megállapításával foglalkozik, hogy van-e elérhetı, odafigyelı <strong>és</strong> válaszk<strong>és</strong>z<br />
kötıd<strong>és</strong>i személy. Ha rendelkez<strong>és</strong>re áll ilyen, akkor ez a biztonság átél<strong>és</strong>ével, a stressz<br />
csökken<strong>és</strong>ével, pozitív affektusok megjelen<strong>és</strong>ével jár együtt. Ha nincs elérhetı <strong>és</strong><br />
válaszk<strong>és</strong>z kötıd<strong>és</strong>i személy, akkor a kötıd<strong>és</strong>i bizonytalanság érz<strong>és</strong>e jelenik meg,<br />
amely életre hívja a harmadik modulhoz tartozó másodlagos stratégiákat (Cassidy &<br />
Kobak, 1988 idézi Shaver & Mikulincer, 2008). Ezen másodlagos stratégiák – <strong>és</strong><br />
tulajdonképpen a harmadik modul – célja a kötıd<strong>és</strong>i biztonság hiányából fakadó<br />
szorongás kezel<strong>és</strong>e. A modul a közelségkeres<strong>és</strong> vagy elkerül<strong>és</strong> lehetıségét kínálja fel.<br />
Ha a személy a közelségkeres<strong>és</strong>t járható útnak értékeli, akkor a veszéllyel <strong>és</strong> kötıd<strong>és</strong>sel<br />
kapcsolatos jelekre hiperérzékeny lesz (szorongó kötıd<strong>és</strong>), míg ha ez az út nem járható,<br />
ezen jelz<strong>és</strong>eket megpróbálja kizárni a tudatból (elkerülı kötıd<strong>és</strong>). Amint az a 2.2. ábrán<br />
is jól látható, a másodlagos stratégiák az elızı két modul értékel<strong>és</strong>i folyamataira is<br />
hatással lesznek. A negyedik, félelemteli (a gyermekkori dezorganizáltnak<br />
megfeleltethetı) típus az elkerülı stratégia összeomlásával jellemezhetı. Esetükben a<br />
veszélyjelz<strong>és</strong>ek tudaton kívül rekeszt<strong>és</strong>e sikertelen, nem csökkenti a kötıd<strong>és</strong>i rendszer<br />
aktivitását. Szeretnének közel kerülni a kötıd<strong>és</strong>i személyhez, akinek a<br />
megbízhatatlansága miatt azonban a deaktiváló másodlagos stratégia lép mőköd<strong>és</strong>be.<br />
Az eredmény az elsı fejezetben – a dezorganizált/dezorientált csecsemık kapcsán – már<br />
tárgyalt ambivalencia.<br />
A felnıtt kötıd<strong>és</strong> szociál- <strong>és</strong> személyiséglélektani megközelít<strong>és</strong>ének két<br />
irányvonala – a szerelmi kapcsolatok <strong>és</strong> az intraperszonális mőköd<strong>és</strong> kutatása –<br />
term<strong>és</strong>zetesen nem különül el élesen egymástól. A diádikus kapcsolatok elemz<strong>és</strong>e,<br />
dinamikájuk feltárása mindig együtt jár a belsı mőköd<strong>és</strong> megért<strong>és</strong>ének bıvül<strong>és</strong>ével is.<br />
A következıkben azon kutatásokat mutatom be, amelyek az egyéni különbségek<br />
megismer<strong>és</strong>ével <strong>és</strong> mérhetıvé tételével foglalkoznak.<br />
II.1.2.3. A <strong>kötőd<strong>és</strong></strong>i típusok <strong>és</strong> dimenziók kérdőíves feltárása<br />
Hazan <strong>és</strong> Shaver (1987) a fentiekben már bemutatott, hagyományt teremetı<br />
tanulmányában felállított hipotézisek ellenırz<strong>és</strong>éhez szükség volt arra, hogy a<br />
46
Change language