Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
képzett megfigyelı az otthonban végez megfigyel<strong>és</strong>t, majd 90 állítást 9 csoportba<br />
rendez aszerint, mennyire jellemzıen írják le az egyes állítások a csecsemı otthonában<br />
tett megfigyel<strong>és</strong>eit. Az eljárás elınye, hogy otthoni környezetben, sokféle helyzetben<br />
figyeli meg a szülı <strong>és</strong> gyermeke interakcióját. Ugyanakkor hátrányaként említhetı,<br />
hogy csak a kötıd<strong>és</strong> biztonságosságának mértékét méri – tehát nem tesz különbséget a<br />
bizonytalan kötıd<strong>és</strong>i stílusok között. Emellett az otthoni megfigyel<strong>és</strong> azzal is együtt jár,<br />
hogy a kötıd<strong>és</strong>i rendszer aktiválódását kiváltó helyzetek relatív elıfordulási<br />
gyakorisága jóval kisebb, mint a laboratóriumi idegen helyzetben.<br />
I.5.2. Projektív eljárások<br />
A kötıd<strong>és</strong> mér<strong>és</strong>ére alkalmazott projektív eljárások lényege az, hogy egy nyílt<br />
végő történet befejez<strong>és</strong>ébıl, illetve a történet hívószavak alapján történı<br />
megalkotásából következtet a gyermek kötıd<strong>és</strong>i minıségére. Jelen dolgozat keretein<br />
belül két eljárást ismertetek.<br />
A szeparációs szorongás teszt 3 Slough, Goyette <strong>és</strong> Greenberg (1988 idézi Clark<br />
& Symons, 2009) féle változata egy félig strukturált projektív interjú, amely során a<br />
r<strong>és</strong>ztvevı gyereknek meghatározott sorrendben hat képet mutatnak, amelyeken a<br />
vizsgálati személlyel azonos nemő gyermek szüleitıl való elszakadást él meg. A képek<br />
közül három enyhe (pl. anya lefekteti gyermekét), míg három súlyos szeparációt (pl.<br />
szülık kéthetes nyaralásra mennek) jelenít meg. Ezt követıen minden egyes képpel<br />
kapcsolatban kikérdezik a gyereket arról, hogyan érez a képen látható gyermek, <strong>és</strong> miért<br />
éppen úgy érez. Egyes változatokban azt is megkérdezik a gyermektıl, hogyan érezné<br />
magát, ha hasonló helyzetbe kerülne. A válaszok kódolása során a kötıd<strong>és</strong>i biztonságot,<br />
az önmagára támaszkodást <strong>és</strong> az elkerül<strong>és</strong>t értékelik.<br />
A Manchester gyermek kötıd<strong>és</strong>i történet feladat 4 (Green, Stanley, Smith &<br />
Goldwyn, 2000) 5-7 éves gyerekek kötıd<strong>és</strong>i mintázatának megállapítására alkalmas<br />
eszköz. Az eljárás során a gyereknek 4 történetkezdetet játszanak le bábokkal (pl. egy<br />
babaházban a gyerekbáb <strong>és</strong> az anyabáb külön szobákban vannak, <strong>és</strong> a gyerekbáb<br />
megsérti a lábát), majd a vizsgálatvezetı a gyermekbábot átnyújtva a történet<br />
befejez<strong>és</strong>ére kéri a gyereket – „És most mi történik?”. A gyermekek az alábbiak szerint<br />
osztályozhatók a klasszikus négy csoportba: (1) bizonytalan-elkerülı – a gyermekbáb<br />
önmaga oldja meg a problémát, nem tesz utalást az anyabábra; (2) biztonságos – a<br />
3 Separation Anxiety Test (SAT)<br />
4 Manchester Child Attachment Story Task (MCAST)<br />
22
Change language