Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
indokolja a szerzı (Hazan & Shaver, 1987; Hendrick & Hendrick, 1989 idézi Simpson,<br />
1990). Elsı hiányosságként az említhetı, hogy a vizsgálati személyek egy kategóriához<br />
tartozónak ítélik meg magukat, ezért a kategórián belüli egyéni különbségek<br />
elsikkadhatnak. Másodszor, Hazan <strong>és</strong> Shaver (1987) mér<strong>és</strong>i eljárása figyelmen kívül<br />
hagyja, hogy bizonyos embereket jobban jellemez két vagy három kategória metszete,<br />
mint az egyetlen kategóriához tartozás. Harmadszor, az 1987-es módszer komoly<br />
problémát vet fel az adatok statisztikai elemz<strong>és</strong>ének szempontjából is, hiszen a<br />
kategorizálás jelentısen beszőkíti a felhasználható statisztikai eljárások körét.<br />
Negyedszer, a módszer figyelmen kívül hagyja a kötıd<strong>és</strong>i stílusok belsı reliabilitását.<br />
Végül, nem tekinthetı megfelelı mértékben kompatibilisnek más egyéni különbséget<br />
mérı módszerekkel, mivel azok többsége folytonos eloszlású konstruktumokat mér<br />
(Jackson, 1971 idézi Simpson, 1990). Simpson (1990) a fenti kritikák<br />
figyelembevételével a vizsgálati személyek osztályozására a Hazan <strong>és</strong> Shaver (1987)<br />
által kidolgozott – a fentiekben már ismertetett – kötıd<strong>és</strong>i mérıeszközt alakította át úgy,<br />
hogy az egyes kötıd<strong>és</strong>i típusokra jellemzı leírásokat összesen tizenhárom állításra<br />
bontotta. A kérdıív kitöltıinek ezekkel való egyetért<strong>és</strong>ét hétfokozatú Likert-skálán<br />
értékeltette. Így a fent említett kritikák tükrében megszületett egy új formája a kötıd<strong>és</strong>i<br />
kérdıíveknek. Lehetıség szerint a k<strong>és</strong>ıbbi szerzık is ezt a több itemes formát<br />
preferálták. Ezek a mérıeszközök nem kategóriába sorolják a vizsgálati személyeket,<br />
hanem skálákon elért pontszámok alapján jellemzik ıket. Például a módszer<br />
bevezet<strong>és</strong>éhez tartozó vizsgálatban (Simpson, 1990) minden személyt három pontszám<br />
jellemzett: a biztonságos-, az elkerülı- <strong>és</strong> a szorongó-ambivalens skálán elért eredmény.<br />
Ugyanakkor arra is található bizonyíték, hogy mennyire jogos a Hazan <strong>és</strong> Shaver<br />
(1987) által mért kötıd<strong>és</strong>i stílusok belsı megbízhatóságának megkérdıjelez<strong>és</strong>e. Több<br />
olyan faktoranalitikus eljárást használó munka is létezik, amelyek bár a felnıtt kötıd<strong>és</strong>i<br />
kérdıív (Hazan & Shaver, 1987) leírásait használták kiindulási alapul, mégis az eredeti<br />
három kötıd<strong>és</strong>i stílustól eltérı számú <strong>és</strong>/vagy eltérı értelemmel, jelent<strong>és</strong>sel bíró, a<br />
kötıd<strong>és</strong> szempontjából azonban mindenképpen releváns faktort kaptak. Jó példa erre<br />
Collins <strong>és</strong> Read (1990) felnıtt kötıd<strong>és</strong>i skálája 16 , ahol az eredeti prototípus leírásokat<br />
21 állításra bontották. Ezen állítások megítéltet<strong>és</strong>ébıl nyert adatok faktoranalízissel<br />
történı elemz<strong>és</strong>e után az alábbi három faktort kapták. A közelség faktor a közelségre<br />
való képességet, a függ<strong>és</strong> faktor a másoktól való függ<strong>és</strong> képességét, míg a szorongás<br />
16 Adult Attachment Scale (AAS)<br />
48
Change language