Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
eprezentációs szinten történı továbbél<strong>és</strong>ét? A kérd<strong>és</strong>t úgy is feltehetjük,<br />
hogy a kötıd<strong>és</strong>t történetiségében kívánjuk-e szemlélni vagy aktualitásában<br />
közelítjük meg, <strong>és</strong> a személyiség integráns r<strong>és</strong>zének tekintjük, amely<br />
interperszonális viszonyainkat meghatározza?<br />
2. Az elsı kérd<strong>és</strong>re adott válasz a kutatásmódszertanra is kihatással van. A<br />
kötıd<strong>és</strong>ben mutatkozó egyéni különbségek mindkét tábor számára magától<br />
értetıdı, kiemelt jelentıségő kutatási terület. Hogyan tegyük azonban<br />
láthatóvá a különbségeket: kérdıívekkel mért interperszonális viszonyuláson<br />
vagy interjú által felderített reprezentációkon <strong>és</strong> diszkurzív szervezettségen<br />
keresztül?<br />
3. Harmadikként egy olyan kérd<strong>és</strong> merül fel, amely az elıbbieknél sokkal<br />
nehezebben válaszolható meg. Vajon mi volt Bowlby szándéka a<br />
kötıd<strong>és</strong>elmélettel? Milyen irányban alakítaná tovább ma az „alapító atya”,<br />
ha élne? A kortárs kutató szemszögébıl ez a kérd<strong>és</strong> az alábbi módon<br />
merülhet fel: kit, kiket tekinthetünk Bowlby hiteles intellektuális<br />
örököseinek?<br />
Ezen a ponton el kell búcsúznom a felnıtt kötıd<strong>és</strong> egységes bemutatásának<br />
lehetıségétıl. A kutatás két él<strong>és</strong>en szemben álló, egymással ritkán kompromisszumra<br />
jutó táborra oszlik: a történetiséget <strong>és</strong> fejlıd<strong>és</strong>t, illetve a személyiség társas aspektusát<br />
hangsúlyozó megközelít<strong>és</strong>re. A következıkben a felnıtt kötıd<strong>és</strong> eme két<br />
megközelít<strong>és</strong>ét mutatom be.<br />
II.1.1. A felnőtt <strong>kötőd<strong>és</strong></strong> fejlőd<strong>és</strong>i hagyománya<br />
A felnıtt kötıd<strong>és</strong> fejlıd<strong>és</strong>i hagyományának fontos állomása volt a kötıd<strong>és</strong>i<br />
mintázatok generációk közötti átadódásának felfedez<strong>és</strong>e. A k<strong>és</strong>ıbbiekben ismertetendı<br />
felnıtt kötıd<strong>és</strong>i interjúval végzett vizsgálatok megmutatták, hogy a szülı kötıd<strong>és</strong>i<br />
státusza, kötıd<strong>és</strong>i elmeállapota szoros összefügg<strong>és</strong>t mutat a születendı gyermek egy<br />
éves korában mért kötıd<strong>és</strong>i mintázatával (van IJzendoorn, 1995 idézi Fonagy & Target,<br />
2005a). A jelenség hátterében kognitív k<strong>és</strong>zségek egymással összefüggı csoportját<br />
feltételezhetjük, amelyek vizsgálata, fogalmi kidolgozása jelenti azt az elméleti hátteret,<br />
amelyre a fejlıd<strong>és</strong>i hagyományban a felnıtt kötıd<strong>és</strong> – normatív <strong>és</strong> patológiás<br />
formájának – megért<strong>és</strong>e, az egyéni különbségek <strong>mér<strong>és</strong>e</strong>, meghatározása épül. Ezek a<br />
k<strong>és</strong>zségek olyan kifejez<strong>és</strong>ekkel írhatók le, mint metakognitív monitorozás,<br />
28
Change language