Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
megtudhatjuk, hogy az imaginatív kifejez<strong>és</strong> arra utal, hogy mások mentális állapotait<br />
mindig el kell képzelnünk, hiszen sohasem lehetünk biztosak abban, mi is jár a másik<br />
ember fejében. A mentalizáció magas szintjére utal, ha ennek tudatában van a személy.<br />
A mentalizáció sikerességéhez emellett még szükség van egy mentális állapotokat<br />
kódoló szimbolikus reprezentációs rendszerre, illetve figyelmi kontrollra, amely a<br />
különbözı intencionális állapotokhoz tartozó elmeállapotok szelektív aktivációját teszi<br />
lehetıvé. Tehát azt mondhatjuk, hogy a mentalizáció elıfeltételeként a metakognitív<br />
monitorozás egy bizonyos formájára is szükségünk van.<br />
Fejlıd<strong>és</strong>ileg a Main (1991) által a metakognitív monitorozás megjelen<strong>és</strong>ének<br />
idıpontjaként megjelölt 3-6 éves korra esik a mentalizáció kialakulása is, amely a világ<br />
leképez<strong>és</strong>ének két korábbi módját integrálja. Fonagy <strong>és</strong> Target (1996) megközelít<strong>és</strong>e<br />
szerint a gyermek egy éves koráig egyeduralkodó az a világleképez<strong>és</strong>i mód, amelyben a<br />
gyermek még nem képes arra, hogy megkülönböztesse a pszichikus (belsı) <strong>és</strong> a tárgyi<br />
(külsı) valóságot. Ezt az idıszakot tehát a „pszichikus ekvivalencia” jellemzi. Ebben az<br />
idıszakban a gyermekek a maguk <strong>és</strong> mások belsı világát a külsı valósággal azonosnak<br />
tekintik. A „mintha mód” mint másik valóság<strong>és</strong>zlel<strong>és</strong>i forma k<strong>és</strong>ıbb jelenik meg, <strong>és</strong> a<br />
belsı állapotok <strong>és</strong> külvilág viszonyában a másik végletet jelenti. Itt már kialakul a<br />
gyermek tudása arról, hogy a pszich<strong>és</strong> realitás nem azonos a külsı valósággal, ám nem<br />
is abból származtatja. A „mintha módban” a belsı valóság teljesen függetlenedik a<br />
külvilágtól, külsı <strong>és</strong> belsı szétkapcsolódik. A pszich<strong>és</strong> ekvivalencia <strong>és</strong> a mintha<br />
valóság<strong>és</strong>zlel<strong>és</strong>i mód 4-5 éves kor körül integrálódik, <strong>és</strong> ekkor jön létre a mentalizáció,<br />
a tapasztalatok értékel<strong>és</strong>ének új, reflektív módja, amelyben a gyermek a különbözı<br />
mentális állapotokat már reprezentációkként – a valóság belsı leképez<strong>és</strong>eiként – éli<br />
meg. Tehát a mentalizáció során a gyermek felismeri azt, hogy a külsı valóságot<br />
szubjektív belsı leképez<strong>és</strong>eken keresztül tapasztalja meg. A két korábbi világ<strong>és</strong>zlel<strong>és</strong>i<br />
mód integráltalanságának megmaradása patológiához vezet. Allen (2008) a<br />
mentalizáció hibáival kapcsolatban két végletet említ. Az elsı a mentalizáció hiánya,<br />
amely a „pszichikus ekvivalenciával” azonosítható. Ebben a helyzetben a személy<br />
mindent konkrétnak él át, ahogyan ezt skizofrének <strong>és</strong> borderline személyiségzavaros<br />
<strong>páciens</strong>ek esetében tapasztalhatjuk. A másik véglet a torzított mentalizáció, vagy ahogy<br />
Allen (2008) fogalmaz, az „elszabadult képzelet”. A „mintha módnak” megfelelıen itt a<br />
belsı élet teljesen függetlenné válik a külvilágtól. Példaként a paranoiás betegek<br />
<strong>és</strong>zlel<strong>és</strong>i torzulásait, téveszméit hozza a szerzı.<br />
30