Szürke hattyúk
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Székely Levente: <strong>Szürke</strong> <strong>hattyúk</strong><br />
110<br />
A magyarországi mintaválasztás során előreláthatóan továbbra is a 2011-es népszámlálás<br />
adatait használjuk, a mikrocenzus részletes adatainak hiányában. Fontos<br />
szempont, hogy a népszámlálás 2021-re továbbvezetett adatait használjuk, álláspontom<br />
szerint ez a lehető legkevésbé rossz megoldás a rendelkezésre álló lehetőségek<br />
közül 16 . A magyarországi minta a 2008-ban kifejlesztett megoldást alkalmazva, egy<br />
8000 fős reprezentatív alapmintával és ebben négy darab 2000 fős, egyenként is<br />
reprezentatív mintával készül. Az előzetes mintaszerkezetben 92 réteggel és 368 településsel<br />
számoltunk. Egy 2000 fős részmintán belül egy-egy településre jutó lekérdezendők<br />
száma 2–51 főt jelent majd. Egy adott településen a lekérdezendő fiatalok<br />
száma nem haladja meg a településen élő fiatalok 10 százalékát.<br />
E sorok írása közben a külhoni mintaválasztás előkészítése még nem kezdődött<br />
meg, azonban a célok nem változtak: a rendelkezésre álló eszközök alapján készüljenek<br />
reprezentatív minták a külhoni régiókban élő 15–29 éves magyarok körében.<br />
Mindennek lehetőségeiről és nehézségeiről fentebb részletesen volt szó.<br />
Lényegi módszertani változtatás az adatfelvétel technikai megvalósításában, hogy<br />
2020-ban megkíséreljük minden egyes régióban számítógép (tablet) támogatásával<br />
végezni az adatfelvételt. 2016-ban Magyarországon és Felvidéken végeztük ilyen<br />
módszerrel a terepmunkát, 2020-ban be kívánjuk vonni a maradék három régiót:<br />
Erdélyt, Vajdaságot és Kárpátalját is ebbe a körbe. Az adatfelvételek módszertani<br />
egységessége minden bizonnyal segíteni fog az adatok értelmezésében, a 2016-os kutatás<br />
kapcsán ugyanis felmerült az eltérő módszerekből adódó különbségek problematikája.<br />
Az adatok elemzése során megfigyelhető, hogy a felvidéki magyar fiatalok<br />
adatai rendre együtt mozognak a magyarországi kutatás eredményeivel, míg a másik<br />
három határon túli régióban az adatok elkülönültek, és inkább egymással mutattak<br />
hasonlóságot. Felvetődött tehát a kérdés, hogy ezek a hasonlóságok és különbségek<br />
mennyiben régióspecifikusak, és mennyiben köszönhetőek a módszertannak, hiszen<br />
az előbbi két esetben elektronikus, az utóbbi három esetben papíralapon történt<br />
az adatfelvétel. Törekedni fogunk tehát arra, hogy mind a 12 ezer kérdőív azonos<br />
módszertannal készüljön.<br />
A tablettel támogatott adatfelvétel számos nyilvánvaló előnnyel bír a papíros<br />
megoldáshoz képest. Az adatfelvétel idejét lerövidíti, nincs szükség utómunkára<br />
(rögzítés, kódolás és az ehhez kapcsolódó ellenőrzési munkák), és magát az interjú<br />
16 Megoldást jelentene a 2011-es népszámlálás 15–29 évesekre számított arányaival dolgozni,<br />
azonban a kohorsz elemszáma eltér. Ebben a tekintetben kevésbé problémás a 2011-ben<br />
5–19 évesekkel számolni, akik 2021-ben lesznek 15–29 évesek. Bátran feltételezhetjük, hogy<br />
kisebb a különbség a 2020 és 2021 között az említett kohorszba tartozók szerkezetében, mint<br />
a 2011 és 2020 15–29 évesei között.
Change language