Szürke hattyúk
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Húsz év – az ifjúságkutatás története Magyarországon<br />
idejét is rövidíti, hogy a beprogramozott kérdőív a kérdezőbiztos munkáját közel<br />
automatikussá teszi, nincs szükség a feltételek logikájának követésére, hiszen ezt a<br />
feladatot a program maga végzi el. További előnyt jelent az adatfelvétel ellenőrizhetősége,<br />
ebből fakadóan a kutatás érvényességének erősítése. Ellenőrizhetővé válik<br />
a lekérdezési idő, amely a kérdezőbiztos becsléséből fakadó pontatlanságokat kiküszöböli<br />
azáltal, hogy maga a program rögzíti a kitöltési időt. Az ellenőrizhetőség<br />
abban a tekintetben is jelentősen javul, hogy a számítógépes adatfelvételi rendszer<br />
lehetőséget ad a GPS-adatok rögzítésére és ellenőrzésére, így végigkövethető, hogy<br />
az interjúk hol, mikor és milyen időtartalommal készültek. Az elektronikus adatfelvételi<br />
rendszer a terepmunka-menedzsment lehetőségeit növeli azáltal, hogy a<br />
terepmunka folyamatosan nyomon követhető, indulásától kezdve lezárultáig minden<br />
időpillanatban aktuális képet tud nyújtani a koordinátornak a pillanatnyi helyzetről.<br />
A 2016-os nagymintás ifjúságkutatás egyik jelentős módszertani fegyverténye,<br />
hogy az adatfelvétel nagyjából azonos időben zajlott Magyarországon és a külhoni<br />
régiókban. A nagymintás ifjúságkutatás a kezdetektől fogva minden egyes<br />
adatfelvételi hullámban őszi adatfelvételt jelentett, ez azonban 2020-ban minden<br />
bizonnyal meg fog változni, és az adatfelvételre 2020 tavaszán kerül majd sor.<br />
A szakmai érvek az őszi adatfelvétel mellett szólnak, azonban a szerződés, amely<br />
az EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 azonosító számú kiemelt projekt keretein belül<br />
készült, 2020. év végi elszámolással kalkulált. Ahhoz, hogy a kutatás kiértékelésére<br />
is sor kerüljön, az adatfelvétel nem csúszhat az őszi időszakra. A közvélemény- és<br />
piackutató szakma egyetért abban, hogy nyáron nagyon nehéz adatfelvételt végezni,<br />
főként ilyen léptékű kutatás esetében, ebből adódik, hogy egyedüliként a tavaszi<br />
időszak jöhet számításba. Az őszi időszak melletti szakmai érvek arra vonatkoznak,<br />
hogy a fiatalok egy részének életében a tavaszi időszak egészen más, mint az őszi.<br />
Tavasszal felvételi előtt, ősszel már felvételi után kerülne sor az adatfelvételre; tavasszal<br />
egy korszak lezárásáról, míg ősszel egy új korszakról mutatna helyzetképet<br />
a kutatás. Ezek a szakmai érvek helytállóak, azonban még az olyan jelentős kutatás<br />
esetében is, mint az ifjúságkutatás, az érintettek (tavasszal utolsó, ősszel első évfolyamosok)<br />
csekély elemszámmal 17 jelennek meg a mintában, továbbá a nagymintás<br />
ifjúságkutatás kérdőíve az utóbbi hullámokban nem kérdezett rá az évfolyamra,<br />
ezért visszamenőleg is csak megkötésekkel vizsgálható ez a kérdéskör.<br />
17 2016-ban nappali oktatásban 89 786 fő végezte el az általános iskolát, 62 099 fő tett érettségi<br />
vizsgát, és 40 772 fő szakmai vizsgát, azaz 192 657 fő, durván 200 ezer fő volt 2016-ban olyan<br />
helyzetben, hogy valami újba kezdhet ősszel. Feltételezve, hogy minden egyes végzett beleesik<br />
a 15–29 éves korosztályba, a teljes kohorsz 11 százalékát jelentik.<br />
111
Change language