Szürke hattyúk
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Az első és a minden – az ifjúkor folyamatai<br />
Az elsődleges szocializációs közegben (1.3. táblázat) a családi állapotot tekintve<br />
jelentős különbségeket nem találunk, ugyanúgy domináns a párkapcsolat nélküli<br />
fiatalok száma, és a tényleges gyermekvállalásban sincs különbség a két vizsgált<br />
időpont között. A bizonytalanság a házasság tekintetében jelentősen csökkent,<br />
ugyanakkor a gyermekvállalás tekintetében növekedett, így a változás iránya nem<br />
egyértelmű. A szülői életeszmény elfogadása növekedett 2012-höz képest, a szülőktől<br />
való különköltözési vágy azonban mérséklődött.<br />
Ismérvek<br />
Családi állapot<br />
Jövő bizonytalansága<br />
Szülői értékek elfogadása<br />
Otthon maradás<br />
Csendesség mértéke<br />
39 (42) százalék egyedülálló (partnerkapcsolata nincs);<br />
86 (85) százaléknak nincs gyermeke<br />
11 (18) százalék nem tudja, hogy szeretne-e házasságot kötni;<br />
22 (15) százalék nem tudja, hány gyermeket szeretne<br />
54 (46) százalék teljes mértékben elfogadja<br />
azokat az elveket, amelyek szerint a szülei élnek<br />
37 (41) százalék nem tervez költözést<br />
1.3. táblázat: Csendesség az elsődleges szocializációs közegben 2016-ban<br />
(Zárójelben a 2012-es adatok; forrásuk: Székely, 2014a)<br />
A tanulás és a munka világában, azaz a másodlagos szocializációs közegben a<br />
családhoz képest komolyabb különbségeket érzékelhetünk, ha ez első ránézésre<br />
nem is látszik (1.4. táblázat). Összességében megállapítható, hogy a munkapiaci<br />
aktivitás felé mozdultak el a 15–29 évesek. Növekedett az aktívak aránya (Szanyi<br />
– Susánszky, 2018), de a jelenleg nem aktívak között is látványosan növekedett a<br />
munkakeresők aránya – azaz többen dolgoznak, és azok közül is többen keresnek<br />
munkát, akik jelenleg nem aktívak a munkapiacon. Nem változott jelentősen<br />
azoknak az aránya, akik a következő évekre változatlanságot prognosztizálnak<br />
magukra vonatkozóan, ugyanakkor a bizonytalanok aránya csökkent. A bizonytalanok<br />
aránya a jövőbeli tanulmányokkal kapcsolatban is csökkent, ugyanakkor<br />
a passzívak aránya nem változott, ennek oka az, hogy 2016-ban többen vannak<br />
(42 százalék vs. 2012-ben 34 százalék), akik biztosan tudják, hogy nem akarnak<br />
már tanulni.<br />
29
Change language