Szürke hattyúk

Székely Levente: Szürke hattyúk
A 15–29 évesek főbb jellemzői 2000–2016 között
Magyarországi fiatalok
Az empirikus tapasztalatok alapján a magyarországi 15–29 évesek a társadalmi
újratermelésben betöltött szerepüket illetően konzervatív-közösségi – házasságot
és gyermekvállalást pártoló – nézetekkel és a trendekbe illeszkedő, elköteleződés
nélküli, individuális tettekkel jellemezhetők.
A fiatalok túlnyomó többsége családi státuszát tekintve az egyedülálló meghatározással
2016 írható le, aki még nem vált 73le a származási családról. Az egyedülállók 10
16 aránya 1
némileg (69-ről 73 százalékra) növekedett az elmúlt másfél évtizedben (1.10. ábra).
A 2012 párkapcsolatban élők és elsősorban 72 a házasságban élők arányának 10 csökkenése
17 1
évtizedek óta tartó tendencia, amely a fiatalokat is érinti. Az egyedülállók arányának
növekedése 2008 ellenére a fiatalok kétharmada 71 (68 százalék) házasságban 13 szeretne 13 élni. 3
A teljes kép érdekében fontos megjegyezni, hogy egyrészt a nagymintás ifjúságkutatás
2004 magyarországi adatai szerint 68 a házasságot kötő fiatalok arányának 17 csökkenése
13 2
2012 és 2016 között megállt, másrészt a Központi Statisztikai Hivatal statisztikái
szerint 2000 a házasságkötések száma 69 az utóbbi években kitartóan növekedett, 22 de 7 ez 2 a
növekmény elsősorban a 30 feletti korosztályt érinti.
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
nőtlen/hajadon, egyedül él házas nőtlen/hajadon, élettárssal él elvált
2016
73
10
16
1
2012
72
10
17
1
2008
71
13
13
3
2004
68
17
13
2
2000
69
22
7
2
0% 20% 40% 60% 80% 100%
1.10. ábra: Családi állapot
nőtlen/hajadon, egyedül él házas nőtlen/hajadon, élettárssal él elvált
(Kérdés: Mi az Ön jelenlegi családi állapota?)
(N 2000-2016
=8000; százalékos megoszlás)
52