Szürke hattyúk
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Húsz év – az ifjúságkutatás története Magyarországon<br />
A kutatás célcsoportja az öt régióban élő magyar, 15–29 éves korosztály volt.<br />
A mintaválasztás során az egyik alapvető kérdést az jelentette, hogy ezeknek a régióknak<br />
hol húzódnak a földrajzi határai, a másik elvi kérdés, hogy kit tekintünk<br />
magyarnak. A területek kijelölését a helyi kutatóintézetek munkatársaival közösen<br />
végeztük el, korábbi tapasztalatok és a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján.<br />
A kutatás így azon területekre vonatkozik, amelyekben a magyar nemzetiségűek aránya<br />
számottevőnek tekinthető. A régiós minták településszámát tekintve Erdélyben<br />
149, Kárpátalján 48, Felvidéken 45, Vajdaságban 38 településen történt adatfelvétel.<br />
Magyarnak tekintettük azokat a fiatalokat, akik jól beszélik a magyar nyelvet<br />
(képesek megérteni a magyar nyelvű kérdőívet, magyarul tudnak rá válaszolni).<br />
Régiós bontásban a mintavétel a következőképpen alakult:<br />
• Szlovákia (Felvidék), 1000 fő<br />
• Ukrajna (Kárpátalja), 500 fő<br />
• Románia (Partium, Belső-Erdély és Székelyföld), 2000 fő<br />
• Szerbia (Vajdaság), 500 fő<br />
• Összesen 4000 fő.<br />
Az adott területen alkalmazandó mintavételi eljárásra a helyi partnerektől vártunk<br />
javaslatot. A kialakított minták a rendelkezésre álló információk alapján a lehető<br />
legszigorúbb elvárásoknak igyekeztek megfelelni. Ennek érdekében a MOZAIK2001<br />
mintaválasztásához hasonlóan a kiválasztás során alkalmaztuk a véletlen eljárást.<br />
A következőkben sorba vesszük az egyes regionális minták kialakítását.<br />
Erdély<br />
A minta alapját a népszámlálási adatok adták, amelyek a Román Statisztikai Hivatal<br />
(Institutul National De Statistica) hivatalos közleményeiből származnak. A teljes<br />
erdélyi mintaelemszám 2000 fő volt, ebből Partium, Belső-Erdély területén 1000<br />
főt, és Székelyföldön újabb 1000 főt kérdeztünk meg.<br />
Erdélyben az adatfelvétel szigorított véletlen sétás rétegzett mintavétellel zajlott.<br />
A szigorítás életkori csoportok és nemek szerint történt (szabad kvóták). A mintát<br />
először rétegeztük megyék szerint a 15–29 éves korú magyar népesség 2011. évi<br />
népszámlálási lélekszáma alapján.<br />
Ezt követően a mintát településtípus szerint tovább rétegeztük. A városokat két<br />
csoportba soroltuk (megyeszékhely, többi város), a községeket pedig a magyarság<br />
aránya és néprajzi-földrajzi és szociológiai jellegzetességek alapján csoportosítottuk<br />
(amennyiben erre szükség volt, azaz a megyében nagyobb számban és arányban<br />
89
Change language