Szürke hattyúk
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Az első és a minden – az ifjúkor folyamatai<br />
Mannheim (1969) nyomán a világ változásainak lenyomata a nemzedéki karakterben<br />
érzékelhető, hiszen a generációk közötti különbségek a megélt szocializációs<br />
tapasztalat különbözőségeiből erednek. Amennyiben a szocializációs hatások megváltoznak,<br />
és ezen változások képesek tartósságot is felmutatni, továbbá hatókörük<br />
kiterjed a társadalmi normák elsajátításának legfontosabb életszakaszára – amely a<br />
gyermek- és fiatalkor –, meghatározhatják egy-egy generáció karakterét. Mindez azt<br />
jelenti, hogy egy-egy generáció karakterének eredőjét a szocializáció változásaiban<br />
kell keresnünk. A szocializáció hagyományos közegei (család, iskola) mellé – amelyek<br />
szintén változófélben vannak – felzárkóztak a globális trendekhez igazodó<br />
tömegmédia és a digitális világ közegei 8 , amelyek a kapcsolódás szorosságát és képviselt<br />
normáikat tekintve jelentékeny hatásúnak bizonyultak. A generációs elmélet<br />
eredménye, hogy napjaink tizen-, huszonéveseit leggyakrabban Z generációként<br />
emlegetjük, és elsősorban a digitális szocializáció hatásait keressük a karakterükben.<br />
Az új csendes generáció paradigmája Mannheim (1969) gondolata mentén abból<br />
indul ki, hogy a karakteres generáció létrejöttéhez szükség van olyan eseményre<br />
vagy folyamatra, amely azonos (közös) élményként vagy az életet meghatározó körülményként<br />
a nemzedéket elkülöníti más nemzedékektől. A különböző generációk<br />
karakterét meghatározza az a társadalmi, hangulati környezet, amelyben szocializációjuk<br />
végbement. Strauss és Howe modellje 9 szerint a nagyjából 20 éves intervallumok<br />
szerint egymást váltó nemzedékekből és az egymást követő archetípusokból<br />
következik, hogy a 2000-es évek elejétől születettek karakterükben hasonlatosak a<br />
II. világháború előtt születettek nemzedékére, az ún. csendes generációra, azaz egy<br />
új csendes generációként azonosíthatók (Székely, 2014a, Komár, 2017).<br />
Ugyanakkor a magyarországi fiatalok életében a szocializmus alatti megkésettség,<br />
majd a rendszerváltást követő sokk is érzékelhető, amely a nyugati világot nem vagy<br />
kevéssé érintette. Strauss és Howe modelljéből következhet, hogy a rendszerváltozás<br />
krízise egy amolyan új csendes generáció karakterét rajzolta meg Magyarországon.<br />
Ez nem azonos a nyugati világban 2000 és 2020 között születettek nemzedékével<br />
(amelyet Strauss és Howe új csendes generációnak nevez), hanem nagyjából az egy<br />
8 A generációs különbségek demonstrálásában már a baby boom nemzedék esetén megjelenik<br />
a média hatása (televízió), amely azt követően X (számítógép) és Y (internet) esetében is<br />
markáns karakterképző szerepet tölt be.<br />
9 A Strauss és Howe (1991) által alkotott modell a generációkról való gondolkodás fontos alaptétele,<br />
amely szerint a generációváltás ciklikusan megy végbe nagyjából 20 évenként, és ezen<br />
ciklusok szerint egymást váltogatva beszélhetünk alapvetően domináns és visszahúzódó<br />
nemzedékekről.<br />
27
Change language