Szürke hattyúk
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Székely Levente: <strong>Szürke</strong> <strong>hattyúk</strong><br />
Iskolai végzettségek szerint jelentős különbségeket találunk az attitűdökben. Alapvetően<br />
megállapítható, hogy a magasabb iskolai végzettségűek jellemzően a diplomaszerzés<br />
fontosságát hangsúlyozzák, szemben azokkal, akik alacsonyabb végzettséget szereztek.<br />
A nyelvtudás fontosságával azonban hasonló mértékben értenek egyet minden<br />
képzettségi szinten lévők. Jellemző, hogy nem pusztán a saját végzettség, de a szülők<br />
iskolai végzettsége is jelentősen meghatározza a diploma értékéről való gondolkodást.<br />
A legalább érettségizett szülők gyermekei lényegesen magasabbra értékelik átlagosan a<br />
diplomaszerzést, mint a szakmunkás vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkező<br />
szülők gyermekei. A szakmunkás végzettség értékének hangsúlyozása a szakmunkás<br />
édesanyával, illetve a legfeljebb általános iskolai végzettségű édesapával jellemezhető<br />
fiatalok csoportjában a legmagasabb. Mindezek az eredmények visszaigazolják a szülői<br />
háttér hangsúlyos szerepét a továbbtanulás megítélésében.<br />
A 2016-os nagymintás ifjúságkutatás magyarországi eredményeinek egyik legkomolyabb<br />
hatást kiváltó része a nyelvtudáshoz kapcsolódott. 2018. január 1-jétől az<br />
elsőként sikeresen megszerzett nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből<br />
tett érettségi vizsga díjának fedezésére állami támogatás igényelhető, ez az intézkedés<br />
többek között az ifjúságkutatás azon megfigyelt összefüggésén alapult, miszerint a<br />
15–29 évesek közel háromnegyede (73 százalék) beszél valamilyen idegen nyelvet,<br />
miközben kevesebb mint harmadának (31 százalék) van nyelvvizsgája.<br />
A kutatásból az is kiderül, hogy az idegen nyelv használata leginkább a tanulás<br />
keretei között marad, mindennapi alkalmazása kevésbé jellemző. Az idegen nyelvet<br />
beszélők nagyjából fele (54-47 százalék) a tudását nem használja sem írásbeli társalgáshoz,<br />
sem tájékozódáshoz, és több mint négytizedük (43 százalék) a munkájához<br />
sem (3.9. ábra).<br />
mindig gyakran ritkán soha nem tudja, nem válaszol<br />
Tanuláshoz (N=2677)<br />
19<br />
43<br />
25<br />
13<br />
Társalogni élő szóban (N=5816)<br />
7<br />
23<br />
34<br />
35<br />
Munkájához (N=2676)<br />
10<br />
18<br />
30<br />
43<br />
Idegennyelvű internetes cikkeket<br />
olvasni (N=5816)<br />
5<br />
18<br />
29<br />
47<br />
Társalogni írásban (N=5816)<br />
6<br />
18<br />
29<br />
47<br />
Idegennyelvű újságot, magazint<br />
olvasni (N=5816)<br />
5<br />
14<br />
27<br />
54<br />
0% 20% 40% 60% 80% 100%<br />
3.9. ábra: Nyelvtudás használata<br />
(Kérdés: Szokta-e Ön idegennyelv-tudását [bármelyiket] az alábbiakhoz használni…?)<br />
(N 2016<br />
= 2000; százalékos megoszlás)<br />
122
Change language