Szürke hattyúk
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Az első és a minden – az ifjúkor folyamatai<br />
Az empirikus adatok első pillantásra azt mutatják, hogy a társadalom alatti osztály<br />
újratermelődése némileg csökkent, mivel 2000-hez viszonyítva 2016-ban már a fiatalok<br />
kisebb aránya szakad le az általános iskolai végzettség megszerzésekor, illetve<br />
az előtt. Ugyanakkor mindez nem feltétlenül jelenti azt, hogy csökkent a munkanélküliségi<br />
forgatókönyv valószínűsége, hiszen egy-egy társadalomban az iskolai<br />
végzettség általános emelkedésével az alacsonyabb végzettségek kevesebbet érnek.<br />
A szabadidős forgatókönyv a társadalom középosztályosodásával számol, a középosztályosodást<br />
a fogyasztási dimenzióban vizsgálja. Gábor (2004) állítása szerint<br />
a fiatalok egyre inkább a piac szereplőivé, fogyasztóivá válnak, ez azt jelenti, hogy<br />
egyre több fogyasztási eszközt (szórakozásra való eszközt) birtokolnak. Az olyan<br />
infokommunikációs eszközök, mint a számítógép vagy az internet-hozzáférés, illetve<br />
a 2012–2016 relációban vizsgált eszközök (okostelefontól a videójátékig) esetén<br />
ez kétségtelenül így van. Megemlíthető ugyanakkor, hogy ezen fogyasztási javak<br />
terjedése a társadalom egészére jellemző, és az természetesnek tekinthető, hogy a<br />
fiatalok az innovációkat előbb adaptálják.<br />
Az elmélet azonban nem pusztán az iskolai végzettség és munkaerőpiaci pozíció<br />
vagy a szabadidő és fogyasztás változói mentén írja le az ifjúságot. A társadalmi<br />
újratermelésre koncentrálva a családalapítás és gyermekvállalás időbeli kitolásával<br />
a származási családról való leválás elhúzódásával is foglalkozik. Elismeri azt az<br />
ellentmondást, amely a modellből következő kulturális függetlenség és a tovább<br />
fennálló függés között feszül (pl. egzisztenciális függés a származási családtól vagy az<br />
államtól). Sokfélének és fragmentáltnak látja az ifjúsági életszakaszt, amelyet rendkívül<br />
sok bizonytalanság vesz körül. És mindez annak ellenére igaz, hogy bizonyos<br />
értelemben a mai ifjúság egy alapvetően biztonságos világban él, így a veszélyeztetettsége<br />
és a bizonytalanság forrása elsősorban egzisztenciális vagy pszichológiai<br />
lehet, így pl. a kockázati magatartások növekedhetnek (Gábor, 2004).<br />
Nagy és Tibori (2016) az elmélettel kapcsolatos kritikájukban megjegyzik, hogy<br />
Giddens (1992) olvasatában a választásos életszakasz inkább reflexív folyamat, továbbá<br />
az ifjúsági korszakváltás elmélete csak a felnőttkorba lépés előtt megnyúló<br />
ifjúkorra koncentrál, kihagyja számításából a szűkülő gyermekkort.<br />
21
Change language