Szürke hattyúk

Székely Levente: Szürke hattyúk
tézetet 1 , ahol nagymintás ifjúságkutatási program indult. A kutatás a 15–29 éves
magyarországi fiatalokat vizsgálta 8000 fős minta alkalmazásával. A kutatás lebonyolításában
a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet mellett több, ifjúságkutatással, illetve
annak határterületeivel foglalkozó műhely vett részt (MTA Szociológiai Intézet,
MTA Politikai Tudományok Intézete, Oktatáskutató Intézet, Századvég – Politikai
Iskola Alapítvány). Az ezredfordulón készült kutatás adatfelvételét a Központi Statisztikai
Hivatal végezte. A kutatás vezetői Laki László, Bauer Béla, Fábri István,
Gábor Kálmán, Gazsó Tibor, Nemeskéri István és Szabó Andrea voltak.
A kutatás eredményeit gyorsjelentés (Laki et al., 2001) és tanulmánykötet (Szabó
et al., 2002), valamint CD-melléklet formájában publikálták. Az Ifjúság2000 kutatás
fontos mérföldkő, hiszen nagyszámú mintán átfogó tapasztalatokat tudott megmutatni
arról, hogy milyen változások zajlottak az ifjúság körében a rendszerváltás
óta eltelt évtizedben. A társadalmi átalakulás ebben az évtizedben gyors és drámai
volt. A gazdasági különbségek a korábbi évtizedekben tapasztaltakhoz képest óriásira
nőttek, a családalapítás és gyermekvállalás ideje kitolódott, mérhetővé vált a
digitális kultúra, ahol a számítógéphez és internethez való hozzáférés alapvetően
az anyagiak függvénye volt.
A következő évben került sor a MOZAIK2001 elnevezésű kutatásra, amely a
határon túli 15–29 éves magyar és a velük egy térségben élő többségi nemzethez
tartozó fiatalokat vizsgálta. A kutatásba bekapcsolódtak az Ifjúság2000-ben részt
vett anyaországi műhelyeken kívül a határon túli magyar társadalomtudományi
kutatóműhelyek is (BBTE – Szociológiai Tanszék; Max Weber Társadalomkutatásért
Alapítvány; KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja; Fórum
Társadalomkutató Intézet; Limes Társadalomkutató Intézet; Magyarságkutató Tudományos
Társaság). A kutatás során az öt régióban 5500 magyar és 2000 többségi
nemzethez tartozó fiatalt kérdeztek meg.
A 2000-eshez hasonló módszertannal készült Ifjúság2004 kutatás fontos változásokat
mutatott az ezredforduló eredményeihez viszonyítva. A friss eredmények
– mások mellett – azt is megmutatták, hogy az élettársi kapcsolatok szerepe tovább
növekedett a párkapcsolatokban, és nőttek a különbségek a kulturális javakhoz
való hozzáférésben. A 2004-es kutatásban kiemelt témaként megjelent a fiatalok
viszonyulása a fogyatékkal élőkhöz. A kutatás eredményeit gyorsjelentésben (Ba-
1 Az 1999. évi költségvetésben különítettek el először forrást ifjúságtudományi kutatások támogatására.
Ez, illetve a 2000-es költségvetési törvény által kijelölt forrás teremtette meg a
lehetőséget a nagymintás ifjúságkutatás elindítására (Nagy – Szeifer, 2016).
66