NT_5e2sz

NINCS AMERIKAI ÁLOM VÉRES
VEREJTÉK NÉLKÜL
A Los Angeles-i Delta Machine magyar tulajdonosával és elnökével, Garaczi Jánossal készült exkluzív interjúnkból kiderül: a
sikernek vajmi kevés köze van a szerencséhez – annál több viszont a magyar oktatás kimagasló színvonalához, a megfeszített
munkához és szorgalomhoz, valamint a fejlődésbe vetett végtelen hithez. A többi a kitartáson, a modern technológián és – az
acél vagy az alumínium mellett – olyan különleges anyagok precíz megmunkálásán múlik, mint a titán. Nézzük, mi mindent
kell kipipálni a listán, mire olyan cégek kopogtatnak az ajtón, mint a NASA, a Boeing, a Northrop Grumman, a Lockheed
Martin, a Spirit Aerosystems, a Raytheon, a Virgin Galactic, a Blue Origin, a GM, a Ford, a Tesla, vagy a SpaceX, akiknek
3.500 négyzetméteren mindössze 17 ember készíti el a legbonyolultabb fémalkatrészeket is.
Azé a siker, aki tényleg megdolgozik érte, és éppen ez
lehet a magyar munkamorál legnagyobb rákfenéje, de
mindig van remény – vallja a NEWtechnology magazinnak
a Los Angeles-i műhelyéből nyilatkozó Garaczi
János, aki 2000-ben vette a kalapját, hogy szétnézzen az
USA-ban, és ott ragadt. Első – építőipari – cége a 2008-
2009-es válság áldozata lett, de ahelyett, hogy elhagyta
volna magát, új kihívások után nézett. Lévén gyerekkora
óta szenvedélye a programozás, és itthon informatika
szakos hallgató volt, mindenképpen műszaki karrierben
gondolkodott, amikor az útja – egy közös ismerős révén
– a szintén magyar Bacsa Béla 1980-ban, Los Angelesben
alapított Delta Machine Companyjához vezetett.
A vállalatot a részletekre való precíz odafigyelés, az etikus
munkavégzés és az évtizedek alatt felhalmozott mérnöki
tapasztalat tette versenyképessé. Az ismereteinek
bővítésében példásan teljesítő Garaczi János vérfrissítést
hozott, és olyan új megoldásokat vezetett be, amelyek
hamar hírét vitték a vállalatnak. A 300 négyzetméteres
üzem vezetését 36 évesen, 2016-ban vette át; azóta tízszer
akkora alapterületen folyik a termelés, gyakran a
nap 24 órájában – köszönhetően az automatizációnak és
különböző robotikai megoldásoknak.
HÁLÁS A MAGYAR FELSŐOKTATÁSNAK
„Vannak nagy hadiipari kuncsaftjaink, több száz millió
dolláros éves forgalommal, akik elhívnak, hogy tanítsam
meg a programozóikat másképp gondolkodni” –
árulta el a cégvezető, aki saját bevallása szerint a magyar
oktatásban szerzett tudásának köszönheti komoly
versenyelőnyét.
„Annyira jók voltak a Műszaki Egyetemen tanuló
programozók, hogy ez volt az egyetlen olyan
intézmény Európában, amelynek az informatikai
rendszerét egyetlen cég sem akarta üzemeltetni,
hiszen a diákok állandóan feltörték. Az egyetem
inkább elismerte, hogy nem jó a biztonsági háttér,
de közölték: ha bármelyikünket azon kapják, hogy
bejutott, kirúgják, és soha többé be nem teheti a
lábát” – idézte fel nevetve.
A tanulmányait a Kaliforniai Egyetemen, munka mellett
folytatta, és megdöbbentette, hogy mekkora szintkülönbségek
vannak – a magyar oktatás javára. Egy robotikai
kurzuson témává is vált a nemzetisége, lévén minden
NEW technology
37