30 év a minőségügyben
04.09.2023 • Views
Share Embed Flag

30 év a minőségügyben

ePAPER READ
  • No tags were found...
technology.staff.new

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

START NOW

<strong>30</strong> ÉV A MINŐSÉGÜGYBEN<br />

JÓK A LEGJOBBAK KÖZÜL<br />

SZERKESZTETTE:<br />

RÓZSA ANDRÁS ÉS SZŐDI SÁNDOR

"És akkor, aki visszatérni bír,<br />

Csak visszatér megint a régihez.<br />

A régi hithez, a régi házhoz-<br />

Ecsethez, tollhoz, kapanyélhez,<br />

És számon mit se kér, kit se átkoz..."<br />

Reményik Sándor<br />

Egyszer talán majd mégis vége lesz

<strong>30</strong> ÉV A MINŐSÉGÜGYBEN<br />

Jók a legjobbak közül<br />

Szerkesztette: Rózsa András és Sződi Sándor<br />

Kiadja:<br />

ISOFÓRUM Egyesület<br />

Budapest, 2023<br />

www.isoforum.hu

Szerkesztette:<br />

Rózsa András és Sződi Sándor, 2023<br />

A szerkesztés lezárva:<br />

2023. június <strong>30</strong>.<br />

Az E-könyv megjelenését az alábbi vállalkozások és személyek támogatták:<br />

AlfaPed Kft., Aloha Informatika Kft., BakVideo Bt., Bardon&Bardon Kft.,<br />

Cash Flow Navigator, CKP Hungary Kft., CONTROLL Holding Zrt., Durable Hungary,<br />

EDUTAX Kft., Eisberg Hungary Kft., ÉMI-TÜV SÜD Kft., Energofish Kft., EOQ MNB Egyesület,<br />

Haiman Tanácsadó Kft., Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., HungaroControl Zrt.,<br />

Hunguest Hotel Bál Resort, KAIZEN Institute Hungary, Leannovation Egyesület, Macher Zrt.,<br />

Magyar Minőség Társaság, MOL Nyrt., MVM Zrt., Pannon Guard Zrt., Pannon-WORK Zrt.,<br />

PSICHOQUA Bt., Qualiflexpack Kft., Roto Elzett Certa Kft., Szövetség a Kiválóságért Egyesület,<br />

VAMAV Kft., Videoton EP Kft., ZalaZone Kft., ZWACK Unicum Nyrt., NEW technology.<br />

Kiadja az ISOFÓRUM Egyesület<br />

1124 Budapest, Fürj utca 18.<br />

Levélcím: 2<strong>30</strong>0 Ráckeve, Pf. 16.<br />

www.isoforum.hu<br />

ISBN 978-615-01-6454-0<br />

A kiadásért felelős az ISOFÓRUM Egyesület elnöke<br />

Felelős szerkesztő: Rózsa András<br />

Olvasószerkesztő: Sződi Sándor<br />

Borítóterv: Bardon & Bardon Kft.<br />

Tördelés: GREEN Edge Reklámügynökség<br />

Megjelent E-könyv A/4 PDF formátumban<br />

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítást, a nyilvános<br />

előadás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.<br />

4

ISOFÓRUM E-KÖNYV TÁMOGATÓI<br />

Boros András<br />

Dér Tünde<br />

Erőss Erzsébet<br />

Fodor Tamás<br />

Ködmön István Dr.<br />

Mikó György<br />

Molnár Pál Dr.<br />

Pintér Csaba<br />

Rózsa András<br />

Rózsa Mónika<br />

Sándor István<br />

Sződi Sándor<br />

Torma Beáta<br />

Tóthné Dr. Veinperl I.<br />

5

AJÁNLÁSOK<br />

AZ E-KÖNYVHÖZ<br />

TISZTELT OLVASÓ!<br />

Ez egy korszakos könyv, a minőségügy történetének legjelentősebb szakasza került benne összefoglalásra.<br />

Korszakos, mert egyben történelem, a hőskor, egyben a minőségügy fejlődésének bemutatása és talán egy<br />

mérföldkő – egy megújulás megindulása. Sok fontos dolog történt, nagyon zsúfolt volt ez a korszak. Nagyon<br />

sok jó szakirodalom, nagyon sok jó szakember, mérhetetlen elkötelezettség kísérte ezt az időszakot. Talán<br />

az is lekövethető, hogy az egyes korszakokban merre és milyen szinten változott a véleményünk, dolgokról<br />

megítélésünk. Nem baj, ez így van jól – hiszen a szakma, a hangsúlyok is változtak.<br />

Nagy dolgok történtek, nagy dolgokat vittünk véghez, mert hittünk – és úgy gondolom, hiszünk benne.<br />

Ez a könyv is csak azt a hitet kell erősítse bennünk, hogy érdemes volt.<br />

Ez a könyv a magyar minőségügy tükre, az ISOFÓRUM tükre, munkásságáról méltó megemlékezés – és<br />

mindannyiunk tükre – amelybe mosolyogva nézhetünk, akár szereplői voltunk, akár csak résztvevői ennek<br />

a számunkra sokat nyújtó Szervezetnek.<br />

Itt kell megemlékeznünk arról, hogy az ISOFÓRUM ISO 9001 tanúsítványát 20 <strong>év</strong>e szerezte meg, Magyarországon<br />

egyedülállóként a minőségügyi szervezetek között. A tevékenysége kapcsán a kialakított rendszere<br />

is különleges, de működése és elkötelezettsége példa értékűen magas színvonalú.<br />

Gratulálunk az ISOFÓRUM-nak a könyvhöz, a magas szintű szakmaisághoz, a <strong>30</strong>. <strong>év</strong>es Jubileumhoz, és<br />

kívánom, hogy ezt folytassa továbbiakban is Rózsa András Elnök úr vezetés<strong>év</strong>el, akinek ehhez jó egészséget<br />

és további szakmai sikereket kívánok.<br />

Gyöngy István, ÉMI-TÜV SÜD Kft., MS vezető<br />

Az ISO 9000 FÓRUM Egyesület már három <strong>év</strong>tizede magas színvonalon, hatékonyan támogatja, védi és<br />

erősíti hazánk minőségügyi kultúráját. Nemzeti Minőségügyi Konferenciái és sokféle más rendezvénye<br />

széleskörű lehetőséget adnak a minőségügy iránt érdeklődők és azt magas színvonalon művelők számára<br />

mind az alapvető minőségügyi kérdések, mind az új minőségügyi elvek és módszerek megismerésére,<br />

elemzésére és alkalmazására.<br />

Meg kívánom említeni, hogy az ISO 9000 FÓRUM Egyesület magas színvonalú, hatékony munkájához<br />

jelentősen hozzájárult, hogy az Egyesületet sikeresen irányító Rózsa András elnök úr minőségügyi tevékenységét<br />

Kovács József úr, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. korábbi vezérigazgatójának magas<br />

színvonalú, erkölcsös, hivatásszerűen végzett minőségszemléletű vezetői munkája segítette és erősítette.<br />

Rózsa András elnök úr nagyszerű ötlete az ISO 9000 FÓRUM Egyesület által most megjelentetett Isoforum_ebook<br />

könyv, amely szemléletében és formájában újszerű, ingyenesen elérhető, nagyszerű öszszefoglalását<br />

adja hazánk értékteremtő minőségügyi tevékenységeinek, ezért minden minőségügy iránt<br />

érdeklődő szakember számára „kötelező” olvasmányként feltétlenül ajánlom.<br />

Prof. Dr. Veress Gábor professor emeritus, az ISOFÓRUM örökös tagja<br />

6

Nagy megtiszteltetés, hogy szerepelek az e-könyvben és ajánló lehetek. Remek és óriási munka készült el.<br />

A magyar minőségügy egyik meghatározó, sikereit és terheit is viselő szervezet <strong>30</strong> <strong>év</strong>ének látványos öszszefoglalója,<br />

képekben, adatokban, szakmai kérdésekben gazdag emlékeztető, ugyanakkor jövőre serkentő.<br />

A bemutatott, a nyilatkozó személyek, a történeti leírások a szűken vett minőségügyi világ mellett, közel<br />

hozzák minden belső és külső olvasó részére azt az elkötelezett munkát, amit az ISO 9000 FÓRUM tett<br />

a hazai „minőségügyi hajó” érdekében.<br />

Mikó György az EOQ MNB alelnöke, minőségügyi szakértő, tanácsadó<br />

"<strong>30</strong> <strong>év</strong> a magyar <strong>minőségügyben</strong>" mindenkit megszólít, aki szeretne betekintést nyerni egy olyan területre,<br />

amely a magyar gazdaságra és vállalkozásokra gyakorolt hatását tekintve kiemelkedő jelentőséggel bír. Az<br />

olvasók egy izgalmas utazásra indulhatnak a magyar minőségi irányítás történetén keresztül, felfedezve az<br />

elhivatott szakemberek által elért áttöréseket és sikereket.<br />

Az elismert szakemberek interjúi és beszámolói alapján a könyv élvezetes olvasmányt kínál, melyek megelevenítik<br />

a minőségügyi szakma kihívásait és sikerélményeit.<br />

A könyv széles körű példákon keresztül mutatja be, hogy a minőségügyi irányítás hogyan járul hozzá egy<br />

vállalkozás hatékonyságának és versenyképességének növeléséhez.<br />

Sándor István, QUALIFLEXPACK Kft., ügyvezető<br />

Ön egyedülálló kordokumentumot lapozgat virtuálisan. Olyan tükör ez a munka, amely a minőségügyet<br />

- mint nekünk kedves mesterséget - historikus, és szakmai köntösben egyaránt megmutatja, tartalma <strong>30</strong><br />

<strong>év</strong> történésein ível át tudást, élményt és bölcsességet kínálva minden korosztálynak. Történelemkönyv a<br />

huszon<strong>év</strong>esnek, visszatekintés a korosabb számára.<br />

Ámulatom a könyv tartalmának, nagyrabecsülésem az úttörőknek és a máig kitartóknak, akik az ISO FÓ-<br />

RUM-mal együtt lélegeznek, hittek, és hisznek benne. Legyen ez a ragaszkodás példa a szakma jövőbeli<br />

képviselői számára. Jöjjön velünk, kedves olvasó az ISO 9000 Fórum tudásbirodalmába!<br />

„Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy.” (Dalai Láma)<br />

Torma Beáta, Pannon-Work Zrt., minőségirányítási vezető<br />

Ha a kedves olvasó, ezt a több száz oldalas könyvet figyelmesen elkezdi olvasni, rájön vagy rájöhet arra, hogy<br />

milyen gyönyörű szakmát művelnek azok, akik arra tették fel életüket és karrierjüket, hogy megváltoztassák<br />

Magyarország minőségszemléletét. Visszaemlékezve a 90-es <strong>év</strong>ek elejének minden addigi működést és<br />

rendszert megkérdőjelező lelkesedésére, ma már kijelenthetjük, ez a szakma is messzire jutott, hiszen egyre<br />

másra épülnek még ma is, azok a vállalkozások és cégek, akik az elmúlt több mint <strong>30</strong> <strong>év</strong>ben nem csak a hazai,<br />

de a nemzetközi üzleti élet fontos szereplőivé váltak.<br />

Büszkén mondhatjuk, ezeket a sikereket csak úgy tudták elérni, hogy a következő oldalakon szereplő személyekkel<br />

és szervezetekkel szakmai kapcsolatba léptek, és közösen megalkották azt az üzleti csodát amit<br />

ma úgy hívunk ,,sikeres vállalat”.<br />

A minőség hazai fejlődésének első és ez idáig egyetlen tematikusan és tartalmilag is teljes összefoglaló könyvéhez<br />

jó olvasást kívánunk, és bízunk benne, hogy önt is a minőségügy lelkes támogatójaként köszönthetjük.<br />

Kormány Tamás, Controll Holding Zrt., vezérigazgató<br />

7

TARTALOMJEGYZÉK<br />

Ajánlások az e-könyvhöz ........................................................................................................................................6<br />

Bevezetés (Rózsa András) ....................................................................................................................................13<br />

1. FEJEZET - AZ ISO 9000 FÓRUM EGYESÜLET <strong>30</strong> ÉVE A MINŐSÉGÜGYBEN<br />

1.1. Az Egyesület megalakulása ..................................................................................................................... 16<br />

1.2. A munkavégzés helye.............................................................................................................................. 20<br />

1.3. Szervezeti forma és az egyesület nevének változásai ............................................................................22<br />

1.4. Az Egyesület tisztségviselői ....................................................................................................................23<br />

1.5. Elnöki Tanácsadó Testület ......................................................................................................................27<br />

1.6. Az Egyesület fontosabb tevékenységei ...................................................................................................29<br />

1.7. Nemzeti Minőségügyi Konferencia ...................................................................................................... <strong>30</strong><br />

1.8. Céglátogatások. A legjobb gyakorlatok megismerése ...........................................................................43<br />

1.9. ISOFÓRUM Tavasz, ISOFÓRUM Ősz szakmai konferenciák .............................................................47<br />

1.10. Évzáró kulturális rendezvények .............................................................................................................53<br />

1.11. Ágazati tevékenységek .............................................................................................................................55<br />

1.11.1. Egészségügyi és Szociális Szolgáltatás Ágazat - ESZÁ .........................................................................56<br />

1.11.2. KAPU Tagozat 2003-2010 .......................................................................................................................62<br />

1.11.3. Közoktatási Ágazat - KOÁ ......................................................................................................................63<br />

1.11.4. Építésügyi Ágazat - ÉPÁG .......................................................................................................................67<br />

1.12. Értékrend, Küldetés, Jövőkép, Stratégia ................................................................................................. 71<br />

1.13. A tagság létszáma és szerkezete. A TQM eszköztár alkalmazása ........................................................72<br />

1.14. Tanúsított Minőségirányítási Rendszer és a működési környezet ......................................................76<br />

1.15. Felmérések, kutatások. A Tagság és a vevői elégedettség mérés eredménye ...................................... 81<br />

1.16. Társadalmi elkötelezettség és segítségnyújtás .......................................................................................92<br />

1.17. Társadalmi megítélésünk és elnyert elismeréseink ...............................................................................93<br />

1.18. Az Egyesület elismerési rendszere. Indoklás és díjazottak ...................................................................97<br />

1.19. Kommunikáció. Kiadványok és tájékoztató anyagok .........................................................................109<br />

Rövidítések magyarázata ....................................................................................................................................114<br />

Forrásjegyzék .......................................................................................................................................................114<br />

2. FEJEZET JÓK A LEGJOBBAK KÖZÜL - INTERJÚK<br />

Előszó (Sződi Sándor) ..........................................................................................................................................116<br />

2.1. Ábrahám László, Dr. (2013.03)* .............................................................................................................117<br />

2.2. Bak Zsolt (2019.09) ..................................................................................................................................119<br />

2.3. Bálint Julianna, Dr. (2010.11).................................................................................................................122<br />

2.4. Balogh Albert, Dr. † (2010.05) ............................................................................................................. 125<br />

2.5. Bánhidi József (2019.07) ........................................................................................................................128<br />

2.6. Baranyi Béla (2013.08) ............................................................................................................................131<br />

2.7. Berényi László, Dr. (2013.12) .................................................................................................................134<br />

8

2.8. Bernáth Lajos (2009.01) ......................................................................................................................... 137<br />

2.9. Bognárné Laposa Ilona (2014.05) .......................................................................................................... 139<br />

2.10. Bóna Péter (2022.10) .............................................................................................................................. 142<br />

2.11. Boros András (2014.11)...........................................................................................................................146<br />

2.12. Bükiné Foki Ariel (2015.05) ..................................................................................................................148<br />

2.13. Czimbalmos Béla (2015.02) ....................................................................................................................151<br />

2.14. Csikai Sándorné † (2008.12)..................................................................................................................154<br />

2.15. Csiszér Tamás, Dr. (2021.10) .................................................................................................................156<br />

2.16. Demeter Krisztina, Dr. (2012.06) .........................................................................................................160<br />

2.17. Diószegi Eszter (2016.07) ...................................................................................................................... 163<br />

2.18. Erőss Erzsébet (2019.08) ........................................................................................................................ 165<br />

2.19. Farkas József (2009.07) ..........................................................................................................................170<br />

2.20. Fehér Norbert (2020.05) ........................................................................................................................ 172<br />

2.21. Fehér Ottó (2017.05) ............................................................................................................................... 177<br />

2.22. Felszeghy Sára, Dr. (2019.11) ...................................................................................................................181<br />

2.23. Fignár Zoltán (2011.12) .......................................................................................................................... 185<br />

2.24. Flanek Anikó (2016.04) ......................................................................................................................... 187<br />

2.25. Fodor Tamás (2021.01) ............................................................................................................................191<br />

2.26. Földesi Tamás † (2010.06)......................................................................................................................194<br />

2.27. Galambos Sándor (2010.01) ................................................................................................................... 196<br />

2.28. Gályász József, Dr. (2016.11) ..................................................................................................................198<br />

2.29. Gazsi Zoltán (2022.12) .......................................................................................................................... 202<br />

2.<strong>30</strong>. Gődény Sándor, Dr. (2011.08)............................................................................................................... 206<br />

2.31. Gutassy Attila, Dr. (2011.03)................................................................................................................. 209<br />

2.32. Gyöngy István (2011.07) ........................................................................................................................ 213<br />

2.33. Haiman Péterné (2017.01) ...................................................................................................................... 216<br />

2.34. Harazin Tibor (2014.02) ........................................................................................................................ 219<br />

2.35. Harsányi József (2019.04) .......................................................................................................................222<br />

2.36. Háry András, Dr. (2020.09) ...................................................................................................................225<br />

2.37. Hegyiné Mladoniczki Éva (2015.11) ......................................................................................................228<br />

2.38. Heintz Krisztina (2015.03) .................................................................................................................... 231<br />

2.39. Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvér (2022.07) ...........................................................................................233<br />

2.40. Hortobágyi Csaba (2015.01).................................................................................................................. 240<br />

2.41. Horváth Zsolt, Dr. (2021.12) ..................................................................................................................242<br />

2.42. Husti István, Dr. (2019.06) .................................................................................................................... 246<br />

2.43. Ignácz István, Dr. (2022.06) ................................................................................................................. 250<br />

2.44. Jenei István (2012.02).............................................................................................................................253<br />

2.45. Juhász Endre, Dr. (2017.10) ....................................................................................................................256<br />

2.46. Kákonyi András (2016.03) .................................................................................................................... 260<br />

2.47. Kállai Mária, Dr. (2015.07) .................................................................................................................. 264<br />

2.48. Kállai Tamás (2013.10) .......................................................................................................................... 268<br />

2.49. Kálmán Albert (2017.11) ......................................................................................................................... 271<br />

2.50. Katonai Zsolt (2010.08) .........................................................................................................................275<br />

2.51. Kemény Sándor, Dr. (2017.04) ...............................................................................................................278<br />

2.52. Kerekes Sándor, Dr. (2021.06) ...............................................................................................................282<br />

2.53. Kissné Pintér Zsuzsanna (2023.03).......................................................................................................285<br />

2.54. Koczor Zoltán, Dr. † (2021.02) ............................................................................................................. 288<br />

2.55. Kocsis Ernő (2018.10)............................................................................................................................. 291<br />

2.56. Kormány Tamás (2022.11) .....................................................................................................................293<br />

9

2.57. Ködmön István, Dr. (2018.01) ...............................................................................................................297<br />

2.58. Kövesi János, Dr. (2014.03) ................................................................................................................... <strong>30</strong>0<br />

2.59. Kulcsár Ildikó (2016.08-09) .................................................................................................................. <strong>30</strong>2<br />

2.60. Kurdi Viktor (2018.02) ..........................................................................................................................<strong>30</strong>5<br />

2.61. Kurucz Mihály (2023.01) ...................................................................................................................... <strong>30</strong>8<br />

2.62. Lajtha György, Dr. † (2010.10)................................................................................................................311<br />

2.63. Lakat Károly (2016.12) ........................................................................................................................... 313<br />

2.64. Lazur Lajos (2011.04) ............................................................................................................................. 316<br />

2.65. Lepsényi István (2010.12) ...................................................................................................................... 319<br />

2.66. Losonczi Dávid István (2014.06)...........................................................................................................322<br />

2.67. Lovász Szabó Tamás (2012.04)..............................................................................................................325<br />

2.68. Lőrinc Ákos (2008.11)........................................................................................................................... 327<br />

2.69. Macher Endréné (2009.12).....................................................................................................................329<br />

2.70. Macher Judit (2020.03) ..........................................................................................................................332<br />

2.71. Mártha Csenge (2017.06) .......................................................................................................................334<br />

2.72. Máté Jánosné (2012.10) .......................................................................................................................... 337<br />

2.73. Mátrai Norbert (2021.09) ......................................................................................................................339<br />

2.74. Megyeri József (2015.04) .......................................................................................................................343<br />

2.75. Meleg Edit (2014.01)...............................................................................................................................347<br />

2.76. Mezei Csilla (2015.06) ...........................................................................................................................350<br />

2.77. Mikó György (2015.12) ..........................................................................................................................353<br />

2.78. Molnár Pál, Dr. (2017.12) ....................................................................................................................... 357<br />

2.79. Móricz István (2009.10) ......................................................................................................................... 361<br />

2.80. Németh Balázs, Dr. (2016.05) ................................................................................................................365<br />

2.81. Németh Zoltán, Dr. (2020.02) ...............................................................................................................368<br />

2.82. Némethné Dr. Erdődi Katalin (2011.11)................................................................................................ 371<br />

2.83. Nyeste Zsolt (2013.06)............................................................................................................................374<br />

2.84. Nyírő Ferenc (2019.02) ...........................................................................................................................377<br />

2.85. Pákh Miklós † (2010.03) ....................................................................................................................... 380<br />

2.86. Pápai György, Dr. (2015.09)...................................................................................................................382<br />

2.87. Papp Zsolt Csaba (2021.07) ....................................................................................................................384<br />

2.88. Patakiné Gyökeres Mónika (2018.09) .................................................................................................. 390<br />

2.89. Pelle Balázs (2023.04) ............................................................................................................................393<br />

2.90. Pelle Gábor (2012.07).............................................................................................................................396<br />

2.91. Pleininger József † (2016.10) ..................................................................................................................398<br />

2.92. Prekopecz József (2010.04) ....................................................................................................................401<br />

2.93. Puskás László (2013.02) ........................................................................................................................ 404<br />

2.94. Radicsné Szerencsés Terézia † (2013.04) ..............................................................................................407<br />

2.95. Réczei Géza, Dr. (2014.12) .....................................................................................................................412<br />

2.96. Reizinger Zoltán (2020.10).................................................................................................................... 414<br />

2.97. Rezsabek Nándor (2014.07) ................................................................................................................... 416<br />

2.98. Róth András † (2012.12) ........................................................................................................................ 419<br />

2.99. Rózsa András (2009.03) .........................................................................................................................422<br />

2.100. Sándor István (2021.10)..........................................................................................................................425<br />

2.101. Schmidtné Nagy Veronika (2016.01) ....................................................................................................427<br />

2.102. Simon Attila, Dr. (2023.05) .................................................................................................................. 4<strong>30</strong><br />

2.103. Simone Smolinska (2012.03) .................................................................................................................437<br />

2.104. Somogyi Miklós (2022.08) ....................................................................................................................439<br />

2.105. Somogyiné Alabán Ildikó (2010.07) .....................................................................................................443<br />

10

2.106. Stasztny Péter (2023.07) ........................................................................................................................445<br />

2.107. Sugár Karolina (2016.06) ...................................................................................................................... 450<br />

2.108. Sutka Sándor, Dr. (2018.04) ...................................................................................................................454<br />

2.109. Szabó Gábor Csaba, Dr. (2014.04) .........................................................................................................458<br />

2.110. Szabó Kálmán (2022.03) ........................................................................................................................462<br />

2.111. Szabó Mirtill (2023.02) ..........................................................................................................................465<br />

2.112. Szalai Lívia (2018.03) ............................................................................................................................ 468<br />

2.113. Szintay István, Dr. (2012.11) .................................................................................................................. 471<br />

2.114. Sződi Sándor (2018.12) ...........................................................................................................................474<br />

2.115. Szűcs Edit, Dr. (2018.05) ........................................................................................................................479<br />

2.116. Szügyi György (2012.01) ........................................................................................................................481<br />

2.117. Szy Ildikó (2014.09) ............................................................................................................................... 484<br />

2.118. T. Bieniek Ildikó (2021.11) .....................................................................................................................486<br />

2.119. Takács Roland (2023.06) .......................................................................................................................489<br />

2.120. Tarr Judit (2012.09) ................................................................................................................................493<br />

2.121. Tirk Ágnes (2018.07) .............................................................................................................................499<br />

2.122. Toldi Árpád (2017.02) ............................................................................................................................ 504<br />

2.123. Tompa Lászlóné (2019.03) .....................................................................................................................507<br />

2.124. Topár József, Dr. (2011.01) ......................................................................................................................511<br />

2.125. Torma Beáta (2017.08) ........................................................................................................................... 518<br />

2.126. Tóth Csaba László (2012.05) ................................................................................................................. 521<br />

2.127. Tóthné Dr. Veinperl Ilona (2017.07) .....................................................................................................525<br />

2.128. Turcsányi Károly, Dr. (2015.10).............................................................................................................528<br />

2.129. Urbán Katalin (2014.10) .........................................................................................................................534<br />

2.1<strong>30</strong>. Várkonyi Gábor (2019.10) ......................................................................................................................537<br />

2.131. Vass Sándor (2013.11) ............................................................................................................................ 540<br />

2.132. Veresné Dr. Somosi Mariann (2011.05) ............................................................................................... 544<br />

2.133. Veress Csaba † (2009.04) ...................................................................................................................... 546<br />

2.134. Veress Gábor, Dr. (2011.06) .................................................................................................................. 548<br />

2.135. Vincze Róbert (2013.07) ........................................................................................................................552<br />

2.136. Zettwitz Sándor (2018.06) .....................................................................................................................555<br />

2.137. Zörényi Ágnes (2020.04) .......................................................................................................................558<br />

* Az interjúalany neve után zárójelben a riport készítésének időpontja szerepel!<br />

3. FEJEZET SZAKMAI CIKKEK: MINŐSÉG - KIVÁLÓSÁG - FENNTARTHATÓSÁG<br />

Előszó (Dr. Ködmön István) ..............................................................................................................................563<br />

3.1. A versenyképesség javítás iparszerkezeti és termelékenységi kérdései<br />

(Dr. Csath Magdolna, PPKE, kutatóprofesszor) ..................................................................................566<br />

3.2. Minőség és erkölcs (Dr. Veress Gábor, professor emeritus) ...............................................................573<br />

3.3. Konvergencia az irányításirendszer-szabványokban<br />

(Dr. Berényi László, Miskolci Egyetem) ...............................................................................................582<br />

3.4. Akkreditált tanúsítás és a nemzetközileg elfogadott tanúsítványok jelentősége<br />

- Üzleti előnyök kihívásokkal terhelt időkben (Szabó Mirtill, CertUnion Hungary<br />

Tanúsító Kft.) ........................................................................................................................................ 590<br />

3.5. Minőségtudatosság és környezeti biztonság földön s levegőben, avagy levélbe<br />

szedett gondolataim néhány kérdésről (Kurucz Mihály István, HungaroControl Zrt.) ..................595<br />

11

3.6. Energiahatékonyság a Rotoban (Dongó István, ROTO ELZETT Certa Kft.) ................................. 602<br />

3.7. Állandó csak a változás és az innováció (Macher Endréné és Macher Gábor, Macher Zrt.) .......... 608<br />

3.8. Villanások. A vezetés művészete: The Big Picture (Gazsi Zoltán, EISBERG Hungary Kft.) .......... 618<br />

3.9. Ötcsillagos Magyarországot építünk - az EFQM Modell, mint időtálló menedzsment<br />

eszköz (Szabó Kálmán, Stasztny Péter, Tar Judit, Dr. Szabó Zsuzsanna Eszter,<br />

SZKE Nagykövetek) ...............................................................................................................................624<br />

3.10. A kiválóság, a ZalaZONE innovációs ökoszisztéma fejlesztésének hajtóereje<br />

(Dr. Háry András, Tóth Csilla) .............................................................................................................633<br />

3.11. A fenntarthatóság és a minőség kapcsolata (Dr. Molnár Pál, EOQ MNB) ....................................... 641<br />

3.12. Irányítási szabványok a GDPR szolgálatában (Horváth István, Dr. Horváth Zsolt,<br />

Tóth Zoltán, INFOBIZ Kft.) ................................................................................................................ 650<br />

3.13. Mindent a felhasználói élményért - Nemzeti Digitális Állampolgárság<br />

Program (ITBUSINESS magazin) ........................................................................................................659<br />

3.14. Integrált menedzsment rendszer használata krízishelyzetben<br />

- a MEBIR szabvány felértékelődése (Dr. Ködmönné Pethő Henrietta,<br />

Dr. habil. Csizmadia Tibor, Pannon Egyetem) ................................................................................... 664<br />

12

BEVEZETÉS<br />

TISZTELT OLVASÓ!<br />

2023. december 14-e igen fontos esemény az ISO<br />

9000 FÓRUM Egyesület tagságának és vezetőségének<br />

életében, hiszen ekkor ünnepeljük meg az egyesület<br />

megalakulásának <strong>30</strong>. <strong>év</strong>fordulóját.<br />

Az egyesület Elnöksége úgy döntött, hogy összevonjuk<br />

a <strong>30</strong> <strong>év</strong>es jubileumot a XXX. Nemzeti Minőségügyi<br />

Konferenciával és a már jól bevált Hunguest<br />

Hotel Bál Resort konferencia helyszínen, Balatonalmádiban<br />

tartjuk meg a közös rendezvényt.<br />

E kettős ünnepség alkalmából vállalkoztam az egyáltalán<br />

nem könnyű feladatra, hogy a rendelkezésemre<br />

álló információk és dokumentumok, az <strong>év</strong>es<br />

működési és tevékenységi programok, a statisztikai<br />

kimutatások és trendek, a tanúsítási dokumentációk,<br />

a rendezvények alatt végzett elégedettségi eredmények<br />

felhasználásával, a különféle minőségügyi<br />

kiadványok és szakirodalom alapján összefoglalom<br />

az egyesület - <strong>minőségügyben</strong> végzett - három <strong>év</strong>tizedes<br />

történetét és tevékenységét.<br />

A kezdeményezést megerősítette az egyesület elnökségének<br />

elfogadó döntése és az a tény, hogy 29<br />

<strong>év</strong>e közvetlenül és aktívan veszek részt az egyesület<br />

munkájában, melyből 8 <strong>év</strong>et a Felügyelő Bizottság<br />

elnöke voltam és 22 <strong>év</strong>e pedig az egyesület elnökeként<br />

tevékenykedek.<br />

Ezt követően született meg az ötlet, hogy - a kor aktuális<br />

informatikai fejlettségének szellemében - az<br />

egyesület történetét elektronikus könyv formában<br />

készítsük el és tegyük közkinccsé a tagság és az érdeklődők<br />

számára. A könyv első fejezetében, az ISO 9000<br />

FÓRUM Egyesület - mint közhasznú, civil társadalmi<br />

szervezet - történetének megírásában arra törekedtem,<br />

hogy kronologikus rendbe szedve jegyezzem fel<br />

az emlékezésre méltónak tartott legfontosabb eseményeket,<br />

tevékenységeket és eredményeket.<br />

Ezúton is megköszönöm Tagságunk és az elkötelezett<br />

önkéntesek több <strong>év</strong>tizedes szakmai tevékenységét,<br />

a rendezvényszervezők munkáját, szponzoraink<br />

önzetlen támogatását a minőség ügye iránt.<br />

A történet összeállítása közben jutott eszembe, hogy<br />

az elmúlt 15 <strong>év</strong>ben Sződi Sándor minőségszakértő -<br />

jó barátom és sok <strong>év</strong>ig szakmai partnerem - interjú<br />

sorozatot készített a minőségügy területén dolgozó<br />

minőségügyi vezetőkkel, termelési és lean irányítókkal,<br />

cégvezetőkkel, tanácsadó és tanúsító szervezetek<br />

képviselőivel, egyetemi tanárokkal, a szervezeti<br />

kiválóságot erősítő és művelő szakemberekkel,<br />

akik aktív szerepet vállaltak a minőségszemlélet<br />

terjesztésében és a minőségtudatosság magyarországi<br />

meghonosításában.<br />

Az interjúk a „Jók a legjobbak közül” címet tartalmazzák.<br />

Az <strong>év</strong>ek során szorosan együttműködtem<br />

Sándorral az interjúalanyok kiválasztásában és az<br />

elkészült interjúkat feltöltöttük az ISOFÓRUM<br />

Egyesület honlapjára a „SIKEREK” könyvtárba.<br />

Az interjúalanyok egy része több <strong>év</strong>tizedes oktatói<br />

vagy tréneri tevékenységet folytatott, különféle vállalkozásokban,<br />

intézményekben töltöttek be vezetői<br />

szerepeket és hatalmas tapasztalatra, szakmai kompetenciákra<br />

tettek szert, melyeket alázattal adtak át<br />

partnereiknek az ISOFÓRUM Egyesület által szervezett<br />

céglátogatások során.<br />

Az említett interjúalanyok jó része az egyesületünk<br />

tagja és munkájuk közvetlenül kapcsolód(ik)<br />

ott az egyesület <strong>30</strong> <strong>év</strong>es tevékenységéhez, az elért<br />

eredményekhez és a közös sikerekhez. Egyértelmű<br />

volt számomra, hogy az E-könyvünknek tartalmaznia<br />

kell az elmúlt három <strong>év</strong>tizedben tevékenykedő<br />

minőségügyi szakemberek interjúit is, amihez<br />

Sződi Sándor szerkesztő és a Magyar Minőség<br />

Társaság vezetősége is áldását adta.<br />

Így született meg jelen e-könyvünk második fejezete,<br />

amelyből jól körvonalazódik, hogy a minőségügy<br />

<strong>30</strong> <strong>év</strong>ében milyen végzettséggel, kompetenciákkal<br />

és tudással rendelkeztek és mit tartottak fontosnak<br />

a <strong>minőségügyben</strong> dolgozó szakértők. A fejezet az<br />

időközben elhunyt személyek interjúit is tartalmazza,<br />

akikre tisztelettel emlékezünk.<br />

13

A harmadik fejezetben 14 kiemelt szintű szakmai<br />

cikk szerepel a gazdasági szerkezet és a versenyképesség,<br />

az irányítási rendszerek konvergenciája<br />

és felértékelődése, az információmenedzsment és<br />

az adatbiztonság, minőségtudatosság és a működési<br />

környezet biztonságossága, a vezetés művészete, az<br />

innováció és tudásmenedzsment, az EFQM modell,<br />

mint időtálló menedzsment eszköz, a fenntarthatóság<br />

és az energiagazdálkodás összhangja, a minőség<br />

és erkölcs, a munkatársak bevonása és motiválása<br />

témakörökben. A cikkek megírására a tagságunkat<br />

erősítő vállalkozások vezetőit, illetve felsőoktatási<br />

intézmények oktatóit kértem fel, akik jelenleg<br />

is aktívak, magas szinten művelik munkájukat és<br />

<strong>év</strong>tizedek óta kiemelkedő tudásukkal és alázattal<br />

támogatják a minőség ügyét Magyarországon.<br />

Jelen ISOFÓRUM E-könyv olvasáshoz kívánok<br />

Önöknek nyugodt, békés napokat és hasznos kikapcsolódást!<br />

Róz s a An drá s , IS OF ÓRUM Eg ye s ü l e t eln ök<br />

14

1. FEJEZET:<br />

AZ ISO 9000 FÓRUM EGYESÜLET<br />

<strong>30</strong> ÉVE A MINŐSÉGÜGYBEN<br />

15

1.1. AZ EGYESÜLET MEGALAKULÁSA<br />

Az ISO 9000 FÓRUM Egyesület <strong>30</strong> <strong>év</strong>es tevékenységét,<br />

Magyarországon a <strong>minőségügyben</strong> betöltött<br />

szerepét és helyét - nevéből is adódóan - óhatatlanul<br />

az ISO szabványrendszerek említés<strong>év</strong>el szükséges<br />

megtenni. Napjainkban világszinten az érvényben<br />

l<strong>év</strong>ő több mint 1 millió ISO 9001 tanúsítvány<br />

tekintetében aligha lehet megkérdőjelezni azt a<br />

felfogást, hogy a minőségügyi képességet, a vevői<br />

követelményeknek való megfelelőséget egy jól működő<br />

minőségirányítási rendszerrel lehet bizonyítani,<br />

biztosítani.<br />

A vállalkozások (termelő vállalatok, nonprofit szervezetek,<br />

intézmények) mérettől függetlenül a minőségirányítási<br />

rendszereket a felső vezetés hatékony<br />

eszközeként ismerik, mivel a következetesen és<br />

ésszerűen alkalmazott ISO rendszerek átláthatóságot<br />

teremtenek, erősítik a szabályozott működést<br />

és cselekvési biztonságot nyújtanak az alkalmazó<br />

egységeknek. Az irányítási rendszerek azonban hitelesebbek,<br />

ha azokat egy semleges és független harmadik<br />

fél tanúsítja, mert akkor - amit az ISO 9001<br />

története is alátámaszt - megteremtik a termékek<br />

vagy szolgáltatások és ezáltal a vállalkozások teljesítménye<br />

iránti bizalmat is.<br />

Az ipari fejlődéssel összhangban a ’80-as <strong>év</strong>ekben<br />

a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International<br />

Organization for Standardization - ISO) egyik<br />

fontos feladata volt egy lehetőleg univerzális, világszerte<br />

alkalmazható minőségirányítási szabvány<br />

kidolgozása. Az alapot a már létező brit BS 5750<br />

szabvány jelentette, de az ISO 9001//2/3 szabványsorozat<br />

megszületése és közzététele csak 1987-ben<br />

történt meg.<br />

az <strong>év</strong>szám igen fontos az ISO 9000 FÓRUM Egyesület<br />

megalakulása szempontjából, ami az alábbiakból rövidesen<br />

kiderül. A ’90-es <strong>év</strong>ek elejétől Magyarországon<br />

- ami egybeesett a rendszerváltozás kezdeteivel, a piacgazdaság<br />

fellendülés<strong>év</strong>el - dinamikusan emelkedett<br />

a minőségirányítási rendszereket működtető és tanúsított<br />

szervezetek száma. A nemzetközi követelményeknek<br />

igazoltan megfelelően működő minőségügyi<br />

rendszerek elterjedése, a fejlett vállalati minőség-kultúra<br />

erősítése és terjesztése, a piaci verseny követelményeihez<br />

igazodó termékek és szolgáltatások egyre tökéletesebb<br />

megvalósítása pozitív példát és meghatározó<br />

iránymutatást jelentett Magyarországon valamenynyi<br />

termelő és szolgáltató szervezet számára.Előbbiek<br />

szellemében ekkor történt meg, hogy 1994. október<br />

3-4-én Gyopárosfürdőn az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság<br />

elnökségének támogatásával megszervezték a<br />

Magyarországi Tanúsított Vállalatok I. Nemzeti Konferenciáját.<br />

Mindenképpen említésre méltó a két vezető<br />

neve: Dr. Veress Gábor EOQ MNB elnök és Dr. Molnár<br />

Pál EOQ MNB ügyvezető elnök, akik már rendelkeztek<br />

a témában nemzetközi tapasztalattal.<br />

Az első konferencia szervezési feladatait az EOQ<br />

MNB MRTA Szakbizottsága (Minőség - Rendszerek<br />

Tanúsítása és Auditálása Szakbizottság) látta<br />

el Dr. Tar József titkár és Dr. Ring Rózsa elnök<br />

irányításával.<br />

A nyilvántartások szerint ekkor közel 70 vállalat<br />

rendelkezett külső fél általi tanúsítással és számos<br />

cég életében intenzíven dolgoztak a Minőségbiztosítási<br />

rendszer kialakításán. Az első országos<br />

minőségügyi konferencián 37 tanúsított szervezet<br />

és 4 tanúsító és tanácsadó szervezet részéről 62<br />

személy vett részt.<br />

1. fotó: Sándor István (bal o.) és<br />

Kormány Tamás (jobb o.) 1994<br />

Az ISO-szabványokat - amit az elmúlt <strong>30</strong> <strong>év</strong> igazol<br />

- rendszeres időközönként, általában öt-hat <strong>év</strong>ente<br />

felülvizsgálják. Az időszakos ellenőrzés célja annak<br />

biztosítása, hogy a szabvány követelményei megfeleljenek<br />

az általános műszaki fejlődésnek, az alkalmazó<br />

szervezetek aktuális működési feltételeinek, a megbízhatósági<br />

és folyamatosság elveknek.Az ISO 9001 Minőségbiztosítási<br />

nemzetközi szabvány első felülvizsgálatára<br />

1994-ben került sor. Ekkor azonban csak néhány<br />

kisebb, főként szerkesztési vagy koncepcionális<br />

jellegű módosításra (ráncfelvarrásra) volt szükség, de<br />

16

Örömmel említjük meg, hogy az I. konferencián<br />

a jelenlegi tisztségviselőink közül részt vett Kormány<br />

Tamás (CONTROLL Kft. igazgató), Sándor<br />

István (KÖBAL Kft. termelési igazgató), Tóthné Dr.<br />

Veinperl Ilona (MSZH minőségügyi titkár).<br />

Az I. Nemzeti Konferencia az alábbi két fő téma<br />

köré szervezte előadásait:<br />

a. Mi történt eddig (1994. őszéig)?<br />

––<br />

A minőségbiztosítási rendszer<br />

bevezetésének és tanúsításának<br />

tapasztalatai.<br />

––<br />

Piaci reakciók a harmadik fél által<br />

tanúsított vállalatok megjelenésére<br />

Magyarországon.<br />

––<br />

Állami szerepvállalás a minőségbiztosítási<br />

rendszerek elterjedésében.<br />

––<br />

Tanácsadó szervezetek szerepe a<br />

vállalati minőségbiztosítási rendszerek<br />

fejlesztésében.<br />

b. Hogyan tovább?<br />

––<br />

Tanúsított minőségbiztosítási rendszerek<br />

hatékony működtetése, a fejlesztés<br />

lehetséges útjai és eszközei.<br />

––<br />

A minőségbiztosítási szabványok<br />

fejlődésének hatása a már működő<br />

minőségbiztosítási rendszerekre.<br />

––<br />

Állami feladatok a hazai akkreditálási<br />

rendszer megvalósításában és a<br />

minőségverseny ösztönzésében.<br />

––<br />

Tanúsított vállalatok szerepvállalása a hazai<br />

minőségkultúra fejlesztésében.<br />

Az I. Tanúsított Vállalatok Nemzeti Konferencia<br />

nagyon sikeres volt és a résztvevők megelégedéssel<br />

fogadták el Dr. Molnár Pál javaslatát, hogy Magyarországon<br />

létrehozzák az ISO 9000 FÓRUM<br />

szervezetet.<br />

Dr. Molnár Pál az EOQ MNB ügyvezető elnöke<br />

1994. március 14-én Brüsszelben az ISO 9000 szerint<br />

tanúsított vállalatok első találkozóján vett<br />

részt a hazánkat képviselő kilenc tagú delegáció<br />

vezetőjeként.<br />

A találkozón 21 ország több mint 200 szakembere<br />

volt jelen. A nemzetközi rendezvényt követően Dr.<br />

Molnár a következőket nyilatkozta:<br />

„A magyar minőségbiztosítási rendszerek fejlettségét<br />

jellemzi, hogy már a nemzetközi találkozóval<br />

egy időben felvetődött a gondolat, megszületett az<br />

igény egy hasonló magyar szervezet létrehozására.<br />

Az elhatározást tett követte és így a magyarországi<br />

tanúsított vállalatok konferenciáját követően 1994.<br />

2. fotó Bal old: Dr. Molnár Pál, Molnár Ingrid 1994; Szemben:<br />

Tóth Antalné; Jobb old: Dr. Veress Gábor megnyitója<br />

17

december 14-én 42 szervezet részvétel<strong>év</strong>el az EOQ<br />

MNB keretén belül Magyarországon is megalakult<br />

az ISO 9000 Fórum.<br />

Célkitűzéseink egyértelműen azt az igényt fejezték<br />

ki, hogy a már tanúsított vállalatok egyre eredményesebben<br />

dolgozzanak, ne veszítsék el élvonalbeli<br />

helyüket.”<br />

ülés előkészítés<strong>év</strong>el és összehívásával. Igen fontos<br />

lépés volt, hogy az EOQ MNB akkori elnöksége volt<br />

a Magyarországi Tanúsított Cégek ISO 9000 Fóruma<br />

megalakításának ötletadója és támogatója.<br />

2. ábra: Meghívó MTC ISO 9000 Fóruma alapításra 1994<br />

1. ábra: MTC I. Konferencia címoldal 1994<br />

3. fotó: Dr. Molnár Pál ügyvezető elnök 1994<br />

4. fotó: Dr. Veress Gábor elnök 1994<br />

A Tanúsított Vállalatok Nemzeti Konferenciájának<br />

második napján, 1994. október 4-én a konferencián<br />

résztvevő 33 cég képviselői Dr. Molnár Pál elnöklés<strong>év</strong>el<br />

megbeszélést tartottak az ISO 9000 FÓRUM<br />

megalakulásának előkészítéséről, a szervezet céljairól,<br />

a tagsággal, tagdíjakkal és a működéssel kapcsolatos<br />

kérdésekről.<br />

Ezt követően az EOQ MNB Elnöksége megbízta Dr.<br />

Tar József MRTA Szakbizottsági titkárt az alakuló<br />

5. fotó: Kormány Tamás átveszi a 25. <strong>év</strong>es<br />

Alapító Emléklapot 2018<br />

Az alakuló ülés időpontja és közzététele:<br />

1994. december 14. (GTE Minőségügyi Hírek, 2/94<br />

154-157 old; Minőség és Megbízhat. 1994/5-6 44<br />

old.) A szervezet neve: Magyarországi Tanúsított<br />

Cégek ISO 9000 Fóruma.<br />

18

Alapító szervezetek száma: 42 tanúsított szervezet<br />

és az EOQ MNB<br />

A Fővárosi Bíróság 1995. augusztus <strong>30</strong>-án kelt. végzés<strong>év</strong>el<br />

6611. sorszám alatt a társadalmi szervezetek<br />

nyilvántartásába fölvette a Magyarországi<br />

Tanúsított Cégek ISO 9000 Fórumát (MTC ISO<br />

9000 Fórum).<br />

Ez egyúttal az IPAR ÉS SZOLGÁLTATÓ ÁGAZAT<br />

megalakulását is jelentette.<br />

Az első logó:<br />

A Magyarországi Tanúsított Cégek (MTC) ISO<br />

9000 Fórumának fontos célkitűzései a következők<br />

voltak:<br />

• Lehetőséget teremteni, a tanúsított<br />

vállalatok vezető munkatársai számára,<br />

hogy megismerjék egymás gondolatait, és<br />

tapasztalatait a minőségbiztosítási rendszerek<br />

megvalósításával összefüggésben.<br />

• Megvizsgálni azokat a vállalaton belüli<br />

és kívüli lehetőségeket, eszközöket,<br />

amelyek lehetővé teszik az eddig elkért<br />

eredmények további növelését és a vállalati<br />

minőségbiztosítási rendszer tökéletesítését.<br />

• Létrehozni egy olyan Fórumot a tanúsított<br />

vállalatok részvétel<strong>év</strong>el, amelyik rendszeres<br />

találkozást biztosít az <strong>év</strong>ről <strong>év</strong>re gyarapodó, a<br />

minőségversenyben élenjáró vállalatok részére.<br />

Figyelemre méltó, hogy az ISO 9000 Fórum magyarországi<br />

létrehozása azért is jelentős, mert Közép-Európában<br />

elsőként alakult meg a szervezet.<br />

Az első megválasztott vezetőség:<br />

elnök: dr. Vargay Zoltán (középen)<br />

elnökhelyettes: Kormány Tamás (jobbra)<br />

titkár: Dr. Tar József (balra)<br />

Már a kezdetektől követelmény volt, hogy a szervezetnek<br />

csak tanúsítással rendelkező vállalatok és<br />

tanúsított tanácsadó, felkészítő cégek lehetnek tagjai.<br />

Fontos feladatként fogalmazódott meg, hogy a<br />

tanúsított tagokról készült jegyzéket a Fórum fél<strong>év</strong>enként<br />

kiadja, - ezzel, s megfelelő, hiteles publicitást<br />

nyújt ahhoz, hogy könnyebben nyerjék el a<br />

köz- és állami megbízásokat, illetve rendszeres beszállítókká<br />

váljanak.<br />

Ezt a feladatot az ISO 9000 Fórum közel másfél <strong>év</strong>tizedig<br />

teljesíteni is tudta, de ezt követően pont a<br />

tanúsító szervezetek miatt, akik - önös, kicsinyes<br />

piaci érdekből - a tanúsított szervezetekről az információkat<br />

visszatartják.<br />

6. fotó: MTC ISO 9000 FÓRUM első vezetősége 1994<br />

A megalakult társadalmi szervezet országos hatókörű,<br />

nonprofit, politikamentes és az Alapszabályban<br />

meghatározott céllal alakult, nyilvántartott tagsággal<br />

rendelkező tudományos, szakmai szervezet,<br />

amely a mindenkor hatályos jogszabályok, valamint<br />

az Egyesület Alapszabálya szerint működik, és céljának<br />

elérésére szervezi tagsága tevékenységét, ezáltal<br />

is elősegítve piaci versenyképességük minél<br />

magasabb szintre emelését.<br />

Az ISO 9000 FÓRUM Egyesület tagja lehet bármely<br />

természetes és jogi személy, ha támogatja a szervezet<br />

19

céljainak megvalósítását, az Alapszabály rendelkezéseit<br />

önmagára kötelezően elismeri és az <strong>év</strong>es tagdíjat<br />

befizeti.<br />

A szervezet életképességét, fenntarthatóságát és a<br />

rendezvényei, szolgáltatásai iránti igényt jelzi, hogy<br />

2005-ben a taglétszám 500 fölé emelkedett, hiszen<br />

az Egyesület egyre magas színvonalú és tagsága<br />

szempontjából folyamatosan javuló szolgáltatásokat<br />

nyújt, együttműködő partnerséget ápol a szakmai<br />

szervezetekkel és a magyar minőségügyi élet<br />

ismert és elismert szereplőj<strong>év</strong>é vált.<br />

Vállalkozás Kapcsolattartó Beosztás<br />

CONTROLL<br />

Holding Zrt.<br />

Kormány Tamás<br />

Vezérigazgató<br />

DUNAPACK Kft. Szűcs László MIR vezető<br />

Első Vegyi<br />

Industria Zrt.<br />

Katonáné Bok<br />

Enikő<br />

MIR vezető<br />

ELZETT Sopron Kft. Kusics Nikoletta MIR-KIR vezető<br />

EOQ MNB<br />

FÉMALK<br />

Fémöntészeti Zrt.<br />

HAJDU Hajdusági<br />

Ipari Zrt.<br />

SUBAN Kéziműszer<br />

Hu Zrt.<br />

Dr. Molnár Pál<br />

prof.<br />

Rácz Attila<br />

Nagy Zoltán<br />

Hornyacsek László<br />

EOQ MNB elnök<br />

Minőségügyi<br />

vezető<br />

MIR-KIR vezető<br />

MIR Innov. igazgató<br />

MERT-CERT Kft. Sándor János MIR vezető<br />

TÜV Rheinland<br />

InterCert Kft.<br />

VAMAV Vasúti<br />

Berendez Kft.<br />

Dr. Vargay Zoltán<br />

(Sanofi Kft.)<br />

Dr. Tar József<br />

(Qualitest Kft.)<br />

Dr. Veress<br />

Gábor prof.<br />

Czakó Tamás<br />

Dr. Joó Ervin<br />

volt elnök<br />

volt titkár<br />

volt EOQ MNB<br />

elnök<br />

MIR vezető<br />

Ügyvezető<br />

Örökös tag<br />

Örökös tag<br />

Örökös tag<br />

4. ábra: MTC ISO 9000 Fóruma 1994. <strong>év</strong>i<br />

Alapítók, akik manapság is tagok 2023<br />

1.2. A MUNKAVÉGZÉS HELYE<br />

1995-2006. között az MTC ISO 9000 Fórumának<br />

irodája Dunaújvárosban volt.<br />

3. ábra: Magyarországi Tanúsított Cégek<br />

ISO 9000 Fóruma alapítói 1994<br />

Kifejezzük köszönetünket a következő alapítóknak,<br />

akik <strong>30</strong> <strong>év</strong> után is tagjai az ISOFÓRUM Egyesületnek.<br />

A megalakulást követően a társadalmi szervezet<br />

jelentős támogatást kapott a Dunaferr Qualitest<br />

Kft. vezetősége részéről irodahelység biztosításával<br />

Dunaújvárosban. A kezdetekben a cég keretén<br />

belül biztosították az irodát, néhány <strong>év</strong> után pedig<br />

támogatták a szervezet irodabérlését a városban.<br />

A megalakulástól 2006. <strong>év</strong> végéig az egyesület Titkárának<br />

munkáját Tóth Antalné, Körömi Andrásné<br />

és Krizsány Kata segítették.<br />

Dr. Tar József Titkár nyugdíjba vonulása és elköltözése<br />

a városból döntéshelyzetbe hozta az egyesület<br />

elnökségét. Rózsa András elnök is nyugdíjba vonult<br />

Herendről és felajánlotta, hogy a saját lakásá-<br />

20

an alakítja ki a társadalmi szervezet irodáját, ahol<br />

megoldódott az informatikai eszközök telepítése és<br />

a dokumentumok tárolása is.<br />

Így 2007-2023. <strong>év</strong>ek között az ISOFÓRUM iroda<br />

az elnök lakásán Ajkán, illetve Ráckevén lett kialakítva,<br />

minek következtében az Egyesület 17 <strong>év</strong>e<br />

nem fizet irodabérletet és a működéshez szükséges<br />

rezsiköltségeket.<br />

Az Egyesület 2007. <strong>év</strong>től távmunkában dolgozik,<br />

nem tart fenn látogatható irodát a munkavégzésre<br />

és a dokumentációk tárolására. Az Egyesület elnöke<br />

Home Office-ban tartja kapcsolatot a tagság több<br />

mint 500 képviselőj<strong>év</strong>el, a partnercégekkel, tanácsadókkal<br />

és tanúsítókkal.<br />

2007. <strong>év</strong>től az ISOFÓRUM Egyesület székhelye Budapesten<br />

a XII. ker. Fürj utcában van bejegyezve,<br />

ahol az egyesület társelnökének van saját tulajdonú<br />

irodaháza és felajánlotta számunkra a székhely bejegyzést.<br />

2006-ig az egyesületi működés kapcsán - a kor szellemének<br />

megfelelően - főleg papír alapú dokumentumok,<br />

nyomdai tájékoztató füzetek, konferencia<br />

kiadványok készültek, csak nagyon kevés számítógépes<br />

dokumentum áll rendelkezésre. A konferenciákon<br />

és rendezvényeken készült sok száz fotó digitalizált<br />

formában felhőben vannak eltárolva.<br />

2007. január 1-től az iroda operatív ügyeinek intézését<br />

átvette a PSICHOQUA Bt. Ezt követően a<br />

könyvelési tevékenység is Ajkára került, és 17 <strong>év</strong>e<br />

minden dokumentum és kiadvány számítógépen<br />

van tárolva.<br />

2017. <strong>év</strong> jelentős változást hozott az egyesület tevékenységében,<br />

mert bevezettük a felhőben történő<br />

adattárolást és az OneDrive munkavégzést. A 2020.<br />

<strong>év</strong>i Covid járvány után 2021 vége felé az irodák újranyitottak<br />

és hívogatóbbak, mint valaha, de partnereinknél<br />

és tagvállalatainknál megmaradt a távoli<br />

munkavégzés is, de már jogilag is szabályozott<br />

a és megszokottá vált a hibrid munkavégzés. Az<br />

emberek megkedvelték ezt a munkavégzési lehetőséget,<br />

hiszen sokkal jobban tudják összehangolni a<br />

munka-magánélet egyensúlyát.<br />

Népszerűek maradnak tehát az olyan megoldások,<br />

mint a kommunikációt elősegítő eszközök, a projektmenedzsment,<br />

videokonferencia, fájlmegosztás,<br />

tudásmenedzsment stb. alkalmazások, hiszen ezek a<br />

módszerek szükségesek a kollégák együttműködéséhez,<br />

a produktivitás és hatékonyság növeléséhez<br />

- helyszíntől függetlenül.<br />

A Covid járvány minden ellenállást legyőzött. Sok<br />

vállalatvezető vagy IT vezető mondta, hogy a járvány<br />

volt a szervezetük digitális transzformációjának<br />

legnagyobb katalizátora.<br />

Az ISOFÓRUM Egyesület könyvelését és marketing<br />

ügyintézését 2017. <strong>év</strong>től a Győrben működő két tagszervezetünk<br />

végzi (EDUTAX Kft., Bardon & Bardon<br />

Kft.), ami részben munkakör kiszervezésnek is<br />

tekinthető.<br />

Mindig arra törekszünk, hogy beszállítóinkat és külső<br />

szolgáltatóinkat lehetőleg a tagjaink közül választjuk<br />

ki (titkársági tevékenység, operatív ügyintézés, back<br />

office irodai háttértámogató rendszer, konferencia hotelek,<br />

fotós, informatikus, grafikus, könyvelés, nyom-<br />

6. fotó: ISO 9000 FÓRUM Home Office iroda 2007-től<br />

21

da, ajándéktárgyak, könyvforgalmazó,) és figyelünk<br />

arra, hogy tanúsítsanak elkötelezettséget a minőségszemlélet<br />

és minőségtudatosság tekintetében.<br />

A BMS Informatika vállalat által kialakított szoftver<br />

támogatásával az egyesület back office rendszert<br />

(BOR) működtet, mellyel jelentősen lecsökkent a<br />

papír alapú adminisztráció. Ezzel előbbre léptünk a<br />

digitalizáció irányába a működési folyamatok tekintetében.<br />

A BOR rendszer integráltan működik az<br />

egyesület honlapjával. Az arculati elemek a honlap<br />

sablonjából kerültek be. A rendezvényekre történő<br />

regisztráció, a tagfelvétel, fizetős rendezvényeknél a<br />

díjbekérő és számla kiküldése online történik.<br />

1.3.SZERVEZETI FORMA ÉS AZ<br />

EGYESÜLET NEVÉNEK VÁLTOZÁSAI<br />

Az ISO 9000 FÓRUM szervezetileg önállóan működő<br />

közhasznú társadalmi szervezet. Legfelsőbb szerve a<br />

Taggyűlés (napjainkban a Közgyűlés). Az ügyintézést<br />

és képviseletet háromtagú Vezetőség (Elnökség) látja<br />

el. A gazdálkodás felügyeletét háromtagú Felügyelő<br />

Bizottság végzi. A szakmai igények kielégítése érdekében<br />

ágazatokat, tagozatokat lehet létrehozni. Az<br />

ágazatok, tagozatok működését és tevékenységét saját<br />

SZMSZ-ben kell szabályozni. Az elmúlt <strong>30</strong> <strong>év</strong>ben a<br />

gazdasági életben és a jogalkotásban végbemenő változásokat<br />

a társadalmi szervezeteknek is követniük<br />

kellett. Emiatt a következőkben ismertetjük, hogy<br />

az ISO 9000 FÓRUM társadalmi szervezet neve, Elnökségének<br />

és Felügyelő Bizottságának összetétele<br />

hogyan változott az <strong>év</strong>tizedek során.<br />

1994. december 14. alakuló ülés: Magyarországi<br />

Tanúsított Cégek ISO 9000 Fóruma<br />

Elnök: Dr. Vargay Zoltán (CHINOIN Rt. minőségügyi<br />

igazgató)<br />

Elnökhelyettes: Kormány Tamás (CONTROLL Rt.<br />

igazgató)<br />

Titkár: Dr. Tar József (Dunaferr QUALITEST Kft.<br />

minőségfejlesztés divízió vezető)<br />

Első logó<br />

2003. december 27. a szervezet Közhasznúvá<br />

minősítése.<br />

A Fővárosi Bíróság 11.Pk.61086/95/20. számú végzés<strong>év</strong>el<br />

megtörtént az ISO 9000 Fórum társadalmi<br />

szervezet közhasznúvá történő átsorolása. A törvény<br />

19.§-ban foglaltak szerint közhasznúsági jelentést<br />

kell készíteni a tárgy<strong>év</strong> egészére vonatkozóan.<br />

2007. április 04. n<strong>év</strong>változtatás: ISO 9000<br />

FÓRUM Közhasznú Társadalmi Szervezet<br />

Tekintettel a gazdasági élet által kikényszerített változásokra,<br />

az ISO 9000 Fórum tagságának jelentős<br />

szerkezeti változása miatt szükségessé vált a szervezet<br />

korlátozó nevének megváltoztatása. Gondolunk<br />

itt arra, hogy az eredeti n<strong>év</strong> akadályozta az<br />

egészségügyi és oktatási intézmények tagságba való<br />

illeszkedését, belépését egy tanúsított cégek elnevezésű<br />

szervezetbe<br />

A n<strong>év</strong>változással vált lehetővé, hogy az egészségügyben<br />

és közoktatásban is szerepet kapott a minőség<br />

iránti érdeklődés, az ISO 9000 Fórum által<br />

terjesztett és népszerűsített minőségszemlélet, a<br />

vevői követelmények és a vevői elégedettség fontossága,<br />

illetve a tanúsított szervezetektől való<br />

tanulás igénye. Ezzel a nyitással egyik <strong>év</strong>ről a<br />

másikra megugrott az egészségügyi intézmények<br />

(kórházak és magánorvosok) belépése a szervezetbe,<br />

olyannyira, hogy 1999-ben már lehetőség nyílt<br />

az Egészségügyi és Szociális Szolgáltatás Ágazat<br />

(ESZÁ) létrehozására.<br />

Második logó<br />

2014. július 3. Az ISO 9000 FÓRUM Egyesület<br />

közhasznúsági fokozatának megerősítése.<br />

Az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint<br />

a civil szervezetek működéséről és támogatásáról<br />

szóló 2011. <strong>év</strong>i CLXXV civil törvény 32.<br />

paragrafusában foglaltak alapján a Fővárosi Törvényszék<br />

elrendeli a 6611. sorszám alatt nyilvántartásba<br />

vett ISO 9000 FÓRUM közhasznú egyesület<br />

nyilvántartásba vételét.<br />

22

2017. december 7. szervezeti forma változás: ISO<br />

9000 FÓRUM Egyesület<br />

Az ISO 9000 FÓRUM Egyesület (a továbbiakban:<br />

ISOFÓRUM) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,<br />

valamint a civil szervezetek működéséről<br />

és támogatásáról szóló 2011. <strong>év</strong>i CLXXV. civil törvény,<br />

valamint a 2013. <strong>év</strong>i V. törvény (új Polgári<br />

Törvénykönyv) rendelkezéseinek szellemében az<br />

egyesülési jog alapján önkéntesen létrehozott és<br />

működő, önkormányzattal rendelkező, országos hatókörű,<br />

tagjai önállóságát nem érintő, nem nyereségérdekeltségű,<br />

politikamentes, az alapszabályában<br />

meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagsággal<br />

rendelkező tudományos, szakmai szervezet. Az<br />

ISO 9000 FÓRUM Egyesület székhelye: 1124 Budapest,<br />

Fürj u. 18.; Nysz: 6611; a Fővárosi Törvényszék<br />

11.Pk.61.086/1995/41) végzése alapján.<br />

Az egyesületi formában való működés nem befolyásolta<br />

a szervezet tevékenységét, de szükségessé<br />

vált elhagyni az egyesület nevéből a „9000” számot<br />

a multinacionális cégek igénye miatt.<br />

Így az ISO 9000 FÓRUM Egyesület rövid nevét<br />

használjuk 2021-től, azaz: ISOFÓRUM Egyesület.<br />

7.1. A 25. és <strong>30</strong>. <strong>év</strong>es Jubileumi logók<br />

8. fotó: Egyesületi molinók<br />

1.4. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐI<br />

Harmadik logó<br />

A megalakulásra emlékeztető ünnepségek alkalmával<br />

is készültek különféle arculati elemek: tabló,<br />

logó és molinó, melyek között a következőket mutatjuk<br />

be:<br />

7. fotó: 25. <strong>év</strong>i Üdvözlet molinó<br />

1998-ban az MTC ISO 9000 Fórumának elnöksége -<br />

az Alapszabály értelmében - az első ciklus a végéhez<br />

érkezett és tisztújító taggyűlést kellett összehívni.<br />

Példaértékű ahogyan a vezetőség a tisztújításhoz<br />

viszonyult.<br />

A társadalmi szervezet elnöksége felkérte a tagságot,<br />

hogy aktívan vegyenek részt a tisztújításban, javasoljanak<br />

vezetőségi tagokat, hogy a társadalmi szervezet<br />

vezetőségére a tagság akaratának legjobban<br />

megfelelő megoldás születhessen. A cél érdekében a<br />

regnáló vezetőség részletes beszámolót készített az<br />

elmúlt 3 <strong>év</strong>ben végzett munkáról és gazdálkodásról.<br />

A beszámolót Véleményező és Javaslattételi Lappal<br />

kiegészítve küldték el a tagság részére azzal a szándékkal,<br />

hogy a tagság véleménye alapján lehessen<br />

összegezni azt.<br />

A megalakulást követően az első tisztújító Taggyűlést<br />

1998. <strong>év</strong> elején tartotta meg a tagság. A tagság<br />

értékelte az elnökség tevékenységét és ismét bizalmat<br />

szavazott a társadalmi szervezet elnökségének.<br />

23

1998. január 28. Tisztújító Taggyűlés<br />

Elnök: Dr. Vargay Zoltán (CHINOIN Rt.<br />

minőségügyi igazgató)<br />

Elnökhelyettes: Kormány Tamás (CONTROLL<br />

Rt. igazgató)<br />

Titkár: Dr. Tar József (QUALITEST Kft.<br />

minőségfejlesztési divízió vezető)<br />

A szervezet működését ekkortájt Dr. Tar József titkár<br />

mellett Tóth Antalné irodavezető és Körömi<br />

Andrásné minőségügyi megbízott, a Qualitest Kft.<br />

munkavállalói támogatták.<br />

A társadalmi szervezet tevékenységének fókusza a<br />

tagszerzésre és a jól működő nemzeti konferencia<br />

megszervezésére helyeződött. A szeptember hónap<br />

már országosan is a minőség és tanúsítás jegyében<br />

zajlott. A Balaton parti konferencia a tanúsított vállalatok<br />

képviselőinek szakmai és baráti találkozója<br />

lett, ahol vonzó előadások, kerekasztal fórumok,<br />

szórakoztató kulturális programok és a sokoldalú<br />

kapcsolatok lehetősége színesítették a rendezvényt.<br />

10. fotó: Dr. Tar József, Rózsa András, Kormány Tamás<br />

2009. április – 2017. szeptember Elnökség (2<br />

ciklusban)<br />

Elnök: Rózsa András (Herendi<br />

Porcelánmanufaktúra Rt. minőségügyi igazgató)<br />

Társelnök: Kormány Tamás (CONTROLL Rt.<br />

vezérigazgató)<br />

Alelnök: Boros András (Dunapack Zrt. ügyvezető<br />

igazgató)<br />

9. fotó: Elnökség: Kormány Tamás,<br />

Dr. Vargay Zoltán, Dr. Tar József<br />

2002. február – 2009. április Elnökség (2 ciklusban)<br />

Elnök: Rózsa András (Herendi Porcelánmanufaktúra.<br />

Rt. minőségügyi igazgató)<br />

Elnökhelyettes: Kormány Tamás (CONTROLL Rt.<br />

vezérigazgató)<br />

Titkár: Dr. Tar József (Dunaferr QUALITEST Kft.<br />

minőségfejlesztési divízió vezető)<br />

11. fotó: Kormány Tamás, Boros András, Rózsa András.<br />

2017. szeptember 27. Elnökség (4 <strong>év</strong>re)<br />

Elnök: Rózsa András (PSICHOQUA Bt. ügyvezető)<br />

Társelnök: Kormány Tamás (CONTROLL Holding<br />

Zrt., vezérigazgató)<br />

Alelnök: Dr. Ködmön István (Herendi Porcelánmanufaktúra<br />

Zrt. termelési igazgató)<br />

24

Az egyesület vezetését és működését a stabilitás<br />

jellemzi! <strong>30</strong> <strong>év</strong> alatt csak két Elnökség és két<br />

Felügyelő Bizottság alakult. <strong>30</strong> <strong>év</strong> alatt ugyanaz<br />

a bank kezeli az egyesület pénzügyeit és bankszámláját.<br />

1997-ben a MTC ISO 9000 Fóruma - eleget t<strong>év</strong>e a<br />

jogszabályi követelményeknek - a társadalmi szervezet<br />

működésének ellenőrizhetősége és pénzügyi<br />

tranzakcióinak átláthatósága céljából megalakította<br />

a Felügyelő Bizottságot (FB), mely tagjait a Taggyűlés<br />

választotta meg.<br />

12. fotó: Kormány Tamás, Dr. Ködmön István<br />

13. fotó: Rózsa András<br />

2021. szeptember 16. Elnökség (4 <strong>év</strong>re)<br />

Elnök: Rózsa András (PSICHOQUA Bt. ügyvezető)<br />

Társelnök: Kormány Tamás (CONTROLL Holding<br />

Zrt., vezérigazgató)<br />

Alelnök: Dr. Ködmön István (Herendi<br />

Porcelánmanufaktúra Zrt. termelési igazgató)<br />

14. fotó: Dr. Ködmön István,<br />

Rózsa András, Kormány Tamás<br />

1997. január 22. az első Felügyelő Bizottság (FB)<br />

megválasztása<br />

FB elnök: Rózsa András (Herendi<br />

Porcelánmanufaktúra Rt. minőségügyi igazgató)<br />

FB tag: Dr. Réczei Géza (Olajterv Rt. főmérnök),<br />

FB tag: Báder László (ORACLE Hu. Kft.<br />

minőségügyi vezető)<br />

.<br />

1997. január – 2002. február: FB tagjai<br />

FB elnök: Rózsa András (Herendi Porcelán Rt.<br />

Minőségügyi igazgató<br />

FB tag: Dr. Réczei Géza (OLAJTERV Rt.<br />

főmérnök)<br />

FB tag: Báder László (Ericsson Távközlési Kft.<br />

minőségügyi vezető)<br />

2002. február 27. FB kiegészítése<br />

FB elnök: Báder László (Oracle Kft. MIR vezető)<br />

FB tag: Dr. Réczei Géza (OLAJTERV Rt.<br />

főmérnök)<br />

FB tag: Forgács Gáborné (Kopint Datorg.<br />

ügyvezető)<br />

2004. február – 2009. április FB tagjai<br />

FB elnök: Kovács Ibolya (Sanatmetal Kft.<br />

gazdasági igazgató)<br />

FB tag: Dr. Réczei Géza (OLAJTERV Rt. főmérnök)<br />

FB tag: Forgács Gáborné (Kopint Datorg ügyvezető)<br />

2009. április – 2021. szeptember FB tagjai<br />

FB elnök: Sándor István (Qualiflexpack Kft.<br />

ügyvezető)<br />

FB tag: Tóthné dr. Veinperl Ilona (MÁV<br />

Informatika Zrt. MIR vezető)<br />

FB tag: Papp István Róbert (Főgáz Zrt.<br />

MIR vezető)<br />

25

2008-ban a társadalmi szervezet megalakította a<br />

Jelölő Bizottságot (JB), eleget t<strong>év</strong>e a törvényi szabályozásnak.<br />

A Jelölő Bizottság összetétele az <strong>év</strong>ek<br />

során a következőképpen alakult:<br />

15. fotó: FB tagok: Papp István Róbert,<br />

Tóthné Dr. Veinperl Ilona, Sándor István<br />

2008. április 03. Jelölő Bizottság tagjai<br />

JB tag: Dr. Réczei Géza (OLAJTERV Rt.<br />

főmérnök)<br />

JB tag: Mucskai György (EGI-Energiagazdálkodási<br />

Rt. minőségügyi vezető)<br />

JB tag: Pleininger József (MVM OVIT Zrt.<br />

főmérnök)<br />

JB tag: Pelle Gábor (MVM Magyar Villamosművek<br />

Zrt., MIR vezető)<br />

2021. szeptember 16. FB tagjai<br />

FB elnök: Sándor István (Qualiflexpack Kft.<br />

ügyvezető)<br />

FB tag: Papp István Róbert (MVM NEXT Zrt.<br />

MIR vezető)<br />

FB tag: Torma Beáta (Pannon-WORK Zrt.<br />

MIR vezető)<br />

19. fotó: Pleininger József, Pelle Gábor<br />

16. fotó: Sándor István 17. fotó: Torma Beáta<br />

18. fotó: Papp I. Róbert 20. fotó: Mucskai György 21. fotó: Dr. Réczei Géza<br />

26

2017. április 27. Jelölő Bizottság (JB) tagjai<br />

JB elnök: Sződi Sándor (örökös tag, minőség<br />

szakértő)<br />

JB tag: Pelle Gábor (örökös tag)<br />

JB tag: Torma Beáta (Pannon-WORK Zrt.<br />

MIR vezető)<br />

2021. szeptember 16. JB tagjai<br />

JB elnök: Sződi Sándor (örökös tag,<br />

minőség szakértő)<br />

JB tag: Boros András (örökös tag)<br />

JB tag: Erőss Erzsébet (Bálint S. Szeretetotthon,<br />

MIR vezető)<br />

22. fotó: Sződi Sándor<br />

JB elnök<br />

24. fotó: Boross András JB tag<br />

23. fotó: Erőss Erzsébet<br />

JB tag<br />

san változó gazdasági kihívások menedzselésében,<br />

versenyképességük növelésében, a rendelkezésre<br />

álló munkaerő megtartásában és a digitalizáció és<br />

mesterséges intelligencia felhasználásában.<br />

Az említettek érdekében felmérést végeztünk tagságunk<br />

körében, melynek eredményeként az alábbi<br />

elvárásokat fogalmazták meg a szakmai rendezvények<br />

témakörei tekintetében:<br />

• A rendezvényeink előadói több termelési<br />

és szolgáltatói ágazatot, többféle méretű<br />

vállalkozást képviselő, a legjobb gyakorlatokat<br />

ismerő szakemberek és cégvezetők legyenek.<br />

• A minőségirányítás/szabályozás egységes<br />

értelmezése és vezetői eszközként való<br />

elfogadtatása és alkalmazása a vállalkozások<br />

által.<br />

• A vállalatvezetők és szakemberek minőségügyi<br />

ismereteinek bővítése.<br />

• Iparág specifikusan kell vizsgálni - a németek<br />

által Industrie 4.0 n<strong>év</strong>en, az amerikaiak által<br />

a Networked Manufacturing (hálózatba kötött<br />

gyárak) kifejezéssel használt, és az angolok<br />

által CPPS-ként (Cyber-Physical Production<br />

System - kiberfizikai gyártási rendszerek)<br />

elnevezéssel emlegetett - negyedik ipari<br />

forradalom hatását a minőségügyre.<br />

• Terjeszteni kell az EFQM modell helyes<br />

alkalmazásán alapuló szervezeti önfelmérést/<br />

önértékelést.<br />

• Tapasztalatcserét célszerű tartani a vevői<br />

reklamációk és azok kezelésének szakmai, piaci<br />

és jogi kérdéseiről.<br />

• El kell érni a formális, helyenként erkölcstelen<br />

tanúsítások gyakorlatának felszámolását, az<br />

akkreditáció nélküli tanúsítók kizárását<br />

a piacról.<br />

25. fotó: ETT megalakuló ülése a Herendi PM-ban 2017<br />

1.5.ELNÖKI TANÁCSADÓ TESTÜLET<br />

2017 tavaszán az Egyesület elnöksége egyre inkább<br />

érzékelte, hogy a tagságunk főleg kis- és közepes<br />

méretű vállalatai számára hasznos lenne, ha olyan<br />

szakmai rendezvényeket szerveznénk, amelyek előadásai<br />

támogatják a vállalkozásokat a nagyon gyor-

Az ISO 9000 FÓRUM Egyesület elnöksége az előbbiek<br />

alapján úgy döntött, hogy felkérünk cégvezetőket<br />

a tagság köréből az Elnöki Tanácsadó Testület<br />

megalakítására. Örömmel nyugtáztuk, hogy<br />

a felkért cégvezetők elfogadták a felkérést és 2017.<br />

április 5-én létrejött az ISOFÓRUM Egyesület<br />

Elnöki Tanácsadó Testület (ETT) a Herendi Porcelánmanufaktúra<br />

vezetői tanácstermében.<br />

Az ETT testület tagjai a tagvállalataink olyan vezetői,<br />

akik régóta az egyesület tagjai, akik ismerik, elismerik<br />

és rendszeresen támogatják tevékenységeinket<br />

és hivatásuk, mindennapi munkájuk kapcsán<br />

közvetlen kapcsolatban vannak a hazai és nemzetközi<br />

gazdasági történésekkel, a világ szakmai<br />

trendjeivel, ezáltal támogatni tudják az egyesületi<br />

tevékenységet.<br />

Az ETT szakmai testület létrehozásának célja,<br />

hogy a tagságunk köréből az első számú vezetőkből<br />

és a gazdasági élet kiváló képviselőiből létrehozott<br />

grémium hasznos gondolatokkal, megvalósítható<br />

célokkal és tanácsokkal támogassa az Egyesület<br />

elnökségét a folyamatos fejlődés, az egyesület<br />

fenntarthatósága és a minőségszemlélet országos<br />

meghonosítása érdekében.<br />

Ezúton is köszönetünket fejezzük ki, hogy a felkért<br />

vezetők elfogadták felkérésünket. A testület elnök<strong>év</strong>é<br />

Dr. Simon Attila vezérigazgatót kérte fel a Testület.<br />

Az ETT tagjai rendszeres résztvevői és előadói a<br />

Nemzeti Minőségügyi Konferenciának és a szervezett<br />

panelbeszélgetéseknek.<br />

Az Elnöki Tanácsadó Testület tagjai két alkalommal<br />

találkoztak vállalkozásnál kihelyezett ülésen, ahol<br />

a megbeszélést összekötötték a céglátogatással. Első<br />

alkalommal Budapesten a Herendi Porcelánpalotát<br />

tekintették meg, máskor a HungaroControl Zrt.<br />

volt a vendégfogadó.<br />

Herneczki Katalin nyugdíjazását követően a COLAS<br />

Zrt.-t Rajcsányi Ferenc képviseli az ETT-ben.<br />

26. fotó: Dr. Simon<br />

Attila<br />

27. fotó: Kocsis<br />

Ernő<br />

28. fotó: Kurucz<br />

Mihály<br />

29. fotó: Mátrai<br />

Norbert<br />

<strong>30</strong>. fotó: Rajcsányi<br />

Ferenc<br />

31. fotó: Gazsi<br />

Zoltán<br />

32. fotó: Macher<br />

Endréné<br />

33. fotó: Pápai<br />

Tamás<br />

34. fotó: Dr. Sutka<br />

Sándor<br />

28

NÉV<br />

1. Gazsi Zoltán<br />

2. Kocsis Ernő<br />

Munkahely, beosztás<br />

Eisberg Hungary Kft.,<br />

ügyvezető igazgató<br />

ROTO-Elzett Certa Kft.,<br />

ügyvezető igazgató<br />

3. Kurucz Mihály HungaroControl Zrt., SQM IIR igazgató<br />

4. Macher Endréné Macher Elektronikai Zrt, elnök<br />

5. Mátrai Norbert<br />

KAIZEN Institute Hungary Kft., vezető<br />

tanácsadó; DE egyetemi docens<br />

6. Pápai Tamás Veszprém Megyei KIK, alelnök<br />

• Saját honlapon a Tagság által elért sikerek<br />

és eredmények közzététele.<br />

• On-line tartalomszolgáltatás a minőségkultúra<br />

széles körű, hatékony és eredményes<br />

terjesztésében.<br />

• Szervezi és támogatja az ISO 9000 FÓRUM<br />

egyesület szakágazatainak tevékenységét.<br />

• Az EU tagsággal összefüggő, a szervezetek<br />

versenyképességét elősegítő szakértői, oktatási<br />

és tréning tevékenység.<br />

• Szakértői és tanácsadási szerepvállalás a<br />

minőségüggyel kapcsolatos kormányzati<br />

feladatok ellátásában.<br />

7. Rajcsányi Ferenc<br />

8. Simon Attila dr.<br />

COLAS Hungary Europa,<br />

SQM menedzser<br />

Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.,<br />

vezérigazgató<br />

9. Sutka Sándor dr. Pannon Guard Zrt., elnök<br />

5. táblázat: Elnöki Tanácsadó Testület (ETT) tagjai 2021<br />

1.6. AZ EGYESÜLET FONTOSABB<br />

TEVÉKENYSÉGEI<br />

Az ISO 9000 FÓRUM Egyesület céljai megvalósítása<br />

érdekében a következő közhasznú tevékenységeket<br />

végzi: hatékony, gyakorlati fejlesztéseket<br />

támogató szakmai programok szervezése, oktatás,<br />

tudásátadás, a minőségszemlélet és minőségkultúra<br />

fejlesztése és terjesztése a tagság és partnereink<br />

körében. Ezeken belül:<br />

35. fotó: Tanúsítók: balról: Zrupkó János - DNV, Lovász<br />

Sz. Tamás - TÜV Rheinland InterCert,<br />

Kákonyi András - SGS 1995<br />

1. Együttműködés a közösségekkel,<br />

hozzájárulás a közösségi feladatok<br />

ellátásához az alábbi tevékenységek mentén:<br />

• Az ISO 9000 FÓRUM Nemzeti Minőségügyi<br />

Konferenciájának rendszeres megszervezése.<br />

• Szakmai tapasztalatcsere látogatások és<br />

benchmarking jellegű térítésmentes szakmai<br />

rendezvények rendszeres szervezése.<br />

• Részvétel az ismeretterjesztésben a<br />

minőségügy területén. Részvétel a<br />

magyarországi minőségügyi rendezvények<br />

szervezésében.<br />

• Rendszeres tájékoztatás a tagság és partnerei<br />

számára egyéb minőségügyi és szakmai<br />

szervezetek rendezvényeiről, és eredményeiről.<br />

36. fotó: Gyöngy István (ÉMI-TÜV SÜD Kft.)<br />

előadó, NMK 2018<br />

B. Minőségügyi technológiai<br />

fejlesztés és kutatás:<br />

Együttműködés minden olyan belföldi és külföldi<br />

(nemzetközi) szervezettel, ami előmozdítja az ISO<br />

9000 FÓRUM céljainak megvalósítását.<br />

29

• Minőségirányítási rendszert működtet és<br />

ellátja a tanúsítással kapcsolatos feladatokat.<br />

• Az EU egységes piaca által támasztott<br />

minőségirányítási- és környezetközpontú<br />

irányítási rendszerekkel kapcsolatos<br />

követelmények megismertetése a Tagsággal és<br />

partnerekkel.<br />

• Szakmai támogatást nyújt az Európai<br />

és a Nemzeti Kiválóság Díjra pályázó<br />

szervezeteknek.<br />

• Kutatási és értékelési tevékenység, országos<br />

felmérések végzése a minőségügy és a<br />

versenyképesség területén.<br />

• Részvétel a Tagság szakmai érdekeinek<br />

megvédésében.<br />

Az ISOFÓRUM a rendezvényeinek, programjainak és<br />

tevékenységeinek időpontjait körlevélben közli Tagságával<br />

és partnereivel, illetve nyilvánosságra hozza<br />

a szervezet saját honlapján (www.isoforum.hu).<br />

1.7. NEMZETI MINŐSÉGÜGYI<br />

KONFERENCIA<br />

A Nemzeti Minőségügyi Konferencia (a továbbiakban:<br />

NMK) országosan is a legnagyobb, teltházas<br />

rendezvény a minőségügy területén.<br />

Az egyesület elnöksége úgy döntött, hogy az NMK<br />

rendezvényt két naposra szervezi egy indító Plenáris<br />

előadással és ezt követően mindkét napon több<br />

szakmai szekció beiktatásával. Fontos döntés volt<br />

az is, hogy a Nemzeti Minőségügyi Konferenciát<br />

minden alkalommal a Balaton partjának városaiban<br />

tartjuk abból a célból, hogy a szakmai fejlődés<br />

és továbbtanulás mellett lehetőséget nyújtsunk a<br />

résztvevőknek egy kis kikapcsolódásra és szórakozásra<br />

az általában nagyon szép szeptemberi őszben.<br />

E döntések következtében az NMK helyszínei a következő<br />

konferencia szállodákban szerveztük meg:<br />

Füred Hotel, Hotel Marina Balatonfüred, Hotel Annabella<br />

Balatonfüred, Hotel Ezüstpart Siófok, Hotel<br />

Frida Family Balatonvilágos, Hotel Ramada Balatonalmádi,<br />

Hotel Pelion Tapolca és Hunguest Hotel<br />

Bál Resort Balatonalmádi.<br />

A konferencia szervezésekor a tagság és a résztvevők<br />

érdekeit tartjuk szem előtt és a következő szempontokat<br />

követjük:<br />

• Az NMK-nak van dokumentált<br />

minőségbiztosított folyamata, illetve a hotel és<br />

a szervező csapat által használt forgatókönyv.<br />

• A konferencia előtt 4-5 hónappal kérdőíves<br />

felmérést készítünk a tagság körében<br />

a konferencia tematikák javaslatára,<br />

kiválasztására, illetve előadók ajánlására.<br />

• Az NMK rendezvény végleges programját a<br />

rendezvény előtt legkésőbb egy hónappal kell<br />

elkészíteni.<br />

• A konferenciára a szekció előadókat a tagságunk<br />

első számú vezetői, szakpolitikusok, tanúsító<br />

és tanácsadó szervezetek szakemberei,<br />

a vállalkozások minőségirányítási és<br />

integrált irányítási rendszerek vezetői,<br />

a kiváló termelésszervezési, lean- és<br />

projektmenedzsment szakemberei köréből<br />

választottuk ki a három <strong>év</strong>tized során.<br />

37. fotó: Minőségügyi szervezetek vezetői, NMK 2002 38. fotó: Minőségügyi szervezetek vezetői, NMK 2012<br />

<strong>30</strong>

• A konferenciára az előadók befogadásának fontos<br />

feltétele a személyes bemutatkozás és az előadás<br />

kellő időben való elküldése a szervezők részére.<br />

• A résztvevők a konferencia zárásának<br />

pillanatától az összes előadást megtekinthetik<br />

pdf formátumban az egyesület www.isoforum.<br />

hu honlapján.<br />

• A konferencia előadók számára lehetőséget<br />

biztosítunk az MMT elektronikus<br />

szakfolyóiratban a szakmai cikkek<br />

bemutatására. Néhány <strong>év</strong>e az MMT novemberi<br />

száma teljes terjedelme az NMK-ról szól.<br />

legű. Ekkor hangzanak el az elmúlt <strong>év</strong>et leginkább<br />

jellemző szakmai és gazdasági előadások, amelyek<br />

azonban előrevetítik a következő két nap szekcióinak<br />

tematikáit.<br />

A Plenárisra sikeres vállalati vezetőket, egyetemi<br />

oktatókat, kormányzati szakvezetőket kértünk fel<br />

előadásra és a 4 előadó közül minden alkalommal<br />

az egyik előadó a nagy érdeklődést kiváltó úgynevezett<br />

„kakukk tojás” volt. Ilyen előadók voltak:<br />

Dr. Mocsai Lajos - Veszprém HK mesteredző, Dr.<br />

Várszegi Asztrik – Pannonhalmi Főapátság, Prof.<br />

Dr. Bod Péter Ákos – Budapesti Corvinus Egyetem,<br />

Prof. Dr. Kovács Árpád – Költségvetési Tanács, Dr.<br />

Kemény Dénes – 3*Olimpia nyertes Vizilabda edző,<br />

Prof. Dr. Magas István - BCE, Prof. Dr. Veress Gábor<br />

- PE, Prof Dr. Molnár Pál – EOQ MNB, Prof. Dr.<br />

Csath Magdolna - NKE, Dr. Janka Ferenc – Veszprémi<br />

Érsekség részéről.<br />

39. fotó: Az NMK szervező csapata 2006-ban<br />

41. fotó: A 2014. <strong>év</strong>i NMK résztvevői üzente a világnak:<br />

„Mentsük meg a Földet a pusztulástól!”<br />

40. fotó: Az NMK szervező csapata 2006-ban<br />

A konferencia Plenárisa minden alkalommal ünnepélyes<br />

hangulatban zajlik, hiszen a tagság egy<br />

része csak ilyenkor találkozik <strong>év</strong>ente. A Plenáris<br />

tematikája általában összefoglaló és előrevetítő jel-<br />

A Nemzeti Minőségügyi Konferencia Plenáris ülésének<br />

zárásakor, jó hangulatú és vidám csoportkép készül,<br />

igazolandó ezzel is a konferencián való jelenlétet.<br />

A rendezvény szünetei jó alkalmat kínálnak beszélgetésekre<br />

az előadókkal. szakemberekkel, régi ismerősökkel<br />

és az újonnan megismert partnerekkel. A szünetekben<br />

látogathatók a szakmai könyv- és a kiállítók standjai.<br />

A konferencia fontos és kellemes, vidám pillanatokra<br />

emlékeztető eseménye az első napi gálavacsora. A kulináris<br />

élményeket biztosító ízletes menük elfogyasztását<br />

követően minden alkalommal megszervezzük<br />

a minőségügyi ToTó vetélkedőt, a mulatságos tombolajátékot<br />

a szponzori felajánlásokból.<br />

31

• Maksa Zoltán komikus, Berecz András énekés<br />

mesemondó,<br />

• Koktél 4 You Zenekar, Petz Bálint gitárművész<br />

• Petz Bálint és a Gazsi család amatőr együttes<br />

42. fotó: Kiállító a Nemzeti Konferencián 2021<br />

44. fotó: Gálavacsora a XXVIII. NMK-án 2021<br />

43. fotó: Kiállító a Nemzeti Konferencián 2018<br />

A vacsorát zenekarok és szólóénekesek előadása és<br />

tánc zárja. A rendezvényeinken szereplő együttesek<br />

és művészek közül megemlítjük a következőket:<br />

• Royal Spottánc Klub műsora, Impulzus<br />

Tánciskola bemutató,<br />

• Batsányi Táncegyüttes és Bódi Lajos<br />

Cigányzenekara,<br />

• Mendelssohn Kamarazenekar Veszprém,<br />

• Kolompos Együttes műsora a résztvevők aktív<br />

bevonásával,<br />

• Korda György és Balázs Klári estje, Irigy<br />

Hónaljmirigy Együttes,<br />

• Fenyő Miklós táncos retro koncertje, Szekeres<br />

Adrien szólóestje,<br />

• Orosz Zoltán harmonikaművész és Horváth<br />

Kornél ütőhangszeres<br />

• Bán István orgonaművész a Budavári<br />

evangélikus templomban<br />

45. fotó: Amatőr táncművészek a 2018. <strong>év</strong>i NMK-án<br />

A Nemzeti Minőségügyi Konferenciák felszabadultsága<br />

áthatja a rendezvény 2-3 napját. Sokan már<br />

a nulladik napon megérkeznek, hogy a kikapcsolódjanak,<br />

sokat sétálnak a Balaton partján, sportolnak<br />

és kiscsoportos játékokban, vetélkedőkön vesznek<br />

részt. A konferencia első napjának délutánján zajlottak<br />

a nagy népszerűségnek örvendő tekeversenyek,<br />

a kötélhúzás és az asztalitenisz bajnokságok.<br />

32

46. fotó: Sportvetélkedő a 2011. <strong>év</strong>i NMK-án<br />

(Balatonvilágos)<br />

47. fotó: Sportvetélkedő a 2011. <strong>év</strong>i NMK-án<br />

(Balatonvilágos)<br />

A nemzeti konferenciákon a szakmaiság és az egymástól<br />

tanulás mellett az egyesület számos közérdekű<br />

tevékenyéget is végzett az eltelt három <strong>év</strong>tized<br />

alatt, melyek között megemlítjük a következőket:<br />

• Partneri együttműködések és egymás rendezvényeinek<br />

támogatása a minőségügyi társszervezetekkel,<br />

kiemelt módon az EOQ MNB-vel és<br />

a Magyar Minőség Társasággal.<br />

• Az NMK utáni 1 napos szakmai tréningeket szerveztünk<br />

a HR menedzsment, projektmenedzsment,<br />

változásmenedzselés és lean transzformáció,<br />

illetve az EFQM üzleti kiválóság modell szerinti<br />

szervezeti önértékelés témakörökben.<br />

• A konferencia délutánjain „Minőségről, csak<br />

komolyan”, „Ki mit tud a minőségről?” szakmai<br />

vetélkedőket és Q-kvíz okostelefonos vetélkedőket<br />

is szerveztünk. Az ISOFÓRUM Egyesület<br />

megalakulásának 10 <strong>év</strong>es és 25 <strong>év</strong>es <strong>év</strong>fordulóin<br />

„Ki tud többet az ISOFÓRUM-ról” hibrid<br />

vetélkedőt tartottunk.<br />

• Minden <strong>év</strong>ben 10 nappalis egyetemi hallgatót<br />

hívunk meg vendégként az előadásokra.<br />

• Nem utolsó sorban említjük, hogy a konferenciákon<br />

a kézműves kultúrához és művészethez<br />

tartozó események is szerepeltek. Megemlítendőek<br />

például:<br />

––<br />

Pl. Dr. Vargay Zoltán faintarzia kiállításai,<br />

––<br />

ifj. Szlávics László szobrászművész<br />

kiállítása,<br />

––<br />

Farkas „Lobo” Péter festőművész tárlata, és<br />

––<br />

Simone Smolinska amatőr festőművész<br />

alkotásai.<br />

• Élményszámot jelentettek a konferencia<br />

résztvevőinek a rendezvényhez kapcsolódó –<br />

az NMK helyszínén kívüli – rendezvények.<br />

Példának okáért:<br />

––<br />

Orgonakoncert a Tihanyi Apátságban,<br />

––<br />

Vidám és vetélkedős est Szigligeten az<br />

Eszterházy Pincében,<br />

––<br />

Pannonhalma Főapátság látogatás,<br />

––<br />

Figula Pincészet bormustra,<br />

––<br />

Heimann Birtok látogatás Szekszárdon,<br />

––<br />

Győri Balett gálaműsor<br />

• Estébe nyúló Balaton sétahajózást szerveztünk<br />

2 alkalommal a felújított Kisfaludy nosztalgia<br />

Hajóval. Az utazás élményét a Pek-Snack<br />

sütemények és a Stari sörkülönlegességek<br />

fokozták.<br />

48. fotó: Kisfaludy sétahajózás a Balatonon 2014-ben<br />

33

49. fotó: Adieu csapat! Mi gyalog<br />

kerüljük a Balatont 2014<br />

Noha a Minőségbiztosítási rendszerszabványok<br />

bevezetése a magyarországi vállalkozásoknál főleg<br />

1990-től érhető tetten, a komoly nekilendülés,<br />

a rendszerek nagyszámú kialakítása és tanúsítása<br />

főleg a ’90-es <strong>év</strong>ek közepétől tapasztalható. Ennek<br />

is tudható be az ISOFÓRUM Egyesület 1994. <strong>év</strong>i<br />

megalakulása.<br />

Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a környezetirányítási-,<br />

illetve az egészség- és munkabiztonsági<br />

irányítási szabványrendszerek bevezetése<br />

és a minőségirányítási rendszerrel történő integrálása<br />

főleg a 2000-es <strong>év</strong>ektől vált szükségessé és<br />

népszerűvé, már az ISOFÓRUM 2005. <strong>év</strong>i nemzeti<br />

konferencián fontos szerepet kapott a integrált Minőségbiztosítási<br />

és Környezetirányítási rendszer<br />

működési és fejlesztési lehetőségének megbeszélése.<br />

51. fotó: A szervezők közötti megbeszélés: NMK 2010<br />

Érdekességként említendő, hogy az 1997. <strong>év</strong>i konferencián<br />

már tárgyaltunk az internet és intranet<br />

alkalmazásáról és az európai EFQM Modell szerinti<br />

szervezeti önértékelésről. A következőkben táblázatos<br />

formában ismertetjük az eddigi XXX (harminc)<br />

<strong>év</strong> Nemzeti Minőségügyi Konferenciák legfontosabb<br />

témaköreit, amelyek r<strong>év</strong>én időrendben<br />

követhető az ISOFÓRUM Egyesület <strong>30</strong> <strong>év</strong>es tevékenysége<br />

és a magyarországi minőségügy alakulása,<br />

fejlődése és hosszú távú céljainak kialakulása.<br />

52. fotó: Dunaferr Zrt. csapata NMK 2010<br />

50. fotó: Bognárné L. Ilona,<br />

Dr. Tar József és Tarr Judit 2006<br />

53. fotó: A 2010. <strong>év</strong>i NMK szakmai megbeszélése<br />

34

1994 Mi történt 1994-ig?<br />

A Minőségbiztosítási rendszer bevezetésének és tanúsításának tapasztalatai<br />

Piaci reakciók a harmadik fél által tanúsított vállalatok megjelenésére Magyarországon<br />

Állami szerepvállalás a Minőségbiztosítási rendszerek elterjedésében<br />

Hogyan tovább?<br />

Tanúsított Minőségbiztosítási rendszerek hatékony működtetése, a fejlesztés lehetséges útjai és eszközei<br />

A Minőségbiztosítási szabványok fejlődésének hatása a már működő Minőségbiztosítási rendszerekre<br />

Állami feladatok a hazai akkreditálási rendszer megvalósításában és a minőségverseny ösztönzésében<br />

Tanúsított vállalatok szerepvállalása a hazai minőségkultúra fejlesztésében<br />

1995 Az ISO 9000-es szabványok eredete, fejlődése és piaci hatásai<br />

A tanúsítás vállalaton belüli eredményei és további lehetőségei<br />

A minőségügyi rendszer vevői fogadtatásának mérési módszerei<br />

A magyarországi auditor képzés tapasztalatai, hatása a vállalati rendszerek kialakítására<br />

Minőségköltség-elemzési rendszer a TQM státuszának méréséhez<br />

Integrált Minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer működési és fejlesztési tapasztalatai<br />

1996 Az ISO 9000 és a Piaci sikerek<br />

Az MSZT hazai minőségfejlesztést támogató céljai és tevékenysége<br />

ISO 9000 és a piaci sikerek összefüggésének vizsgálata a hazai tanúsított cégek tapasztalatai alapján<br />

A minőségköltségek terminológiai rendszere és kezelési lehetőségeik<br />

A kommunikáció minősége és a minőség kommunikációja<br />

1997 ISO 9000 és a TQM<br />

Az államigazgatás minőségirányítása és az ISO 9001 egymásra épülése<br />

Az MMT oktatási rendszere az ISO szabványsorozatok tükrében<br />

Tanúsító testületek akkreditálásának tapasztalatai<br />

Az ISO rendszerek és a TQM összevetése és fejlődési lehetőségei<br />

Az internet és intranet alkalmazása a nemzetközi minőségügyi projektekben<br />

Az európai EFQM Modell, mint a szervezeti önértékelés eszköze (Rózsa András ea.)<br />

Az első magyarországi Nemzeti Minőségi Díj tapasztalatai<br />

1998 Az ISO 9000 és a Vevői elégedettség<br />

Vevői elégedettség mérés helyzete a magyarországi tanúsított cégeknél<br />

A minőségügyi szakember képzés a vevők és az oktató cégek szemszögéből<br />

A külső és belső vevői elégedettség a Nemzeti Minőségi Díj nyertes vállalatoknál (kerekasztal)<br />

A Minőségbiztosítási rendszerek működésének tanúsítási tapasztalatai (kerekasztal a tanúsítókkal)<br />

Tanúsító audit számítógépes támogatással – Új lehetőség a hatékonyság növelésére<br />

1999 Minőség és az Ember<br />

Motiváció és ösztönzés szerepe a vállalati célok teljesítésében<br />

A munkatársak elégedettsége és az elkötelezettség kialakítása<br />

Hogyan tehetjük boldoggá az alkalmazottakat? (kerekasztal)<br />

A minőségszemlélet és a humán erőforrás integrációja<br />

A Balanced Scorecard szemlélet és a minőségügyi modellek összhangja<br />

35

54. fotó: Balatonvilágos XVII. NMK résztvevők 2010<br />

2000 Vezetés és a Minőség<br />

Coaching – A vezetés új szemlélete<br />

Dolgozói mentalitás formálás modern audiovizuális és multimédia eszközökkel<br />

Az ISO 9000:2000 új megközelítése - Dilemmák és lehetőségek<br />

Az új ISO 9001:2000 szabvány lehetséges hatásai a vállalati kultúrára és az auditálásra<br />

A Nemzeti Minőségi Díjhoz vezető út mérföldkövei<br />

2001 Új Évezred – Új ISO 9000<br />

Integrált rendszerek alkalmazása és tanúsíttatása az ISO irányítási rendszerekkel<br />

A tanácsadó szervezetek tapasztalatai az új ISO 9000 szabványok alkalmazásánál<br />

Formális és informális elemek az ISO 9000:2000 menedzsment modellben<br />

HACCP és az ISO 9001 MIR kapcsolata. Bevezetési tapasztalatok a élelmiszeriparban és vendéglátásban<br />

2002 Új ISO 9000 – Új Gyakorlat. A minőség a versenyképesség kulcsa<br />

Az új minőségirányítási rendszer-szabvány hatása Európában és Magyarországon<br />

Fenntartható gazdasági növekedés és a vállalkozási versenyképesség a világpiacon<br />

Hogyan látják a humántőke értékét az európai kiválóság modell tükrében a magyarországi szervezetek<br />

Pályázati projektmenedzsment és monitoring az Európai Uniós normáknak megfelelően<br />

Európai mérc<strong>év</strong>el mérve – magyar szervezetek sikerei az európai díjmodell követelmények tükrében<br />

2003 Új Gyakorlat – Európai utakon<br />

Az ipar és kereskedelem lehetőségei és veszélyei az EU-ban<br />

A magyar gazdaság helyzete, a csatlakozás várható hatása<br />

Az első magyarországi integrált minőség- és információ irányítási rendszer kiépítése és tanúsítása<br />

Hogyan látják a minőségirányítási vezetők a tanúsítás jelentőségét<br />

A szervezeti önértékelés gyakorlati fogásai<br />

2004 Európai utakon – Kiválóan<br />

Az Új MIR - Rendszerszabvány hatása Európában és Magyarországon<br />

Korszerű menedzsment módszerek a bank-, biztosítás-, és telekommunikációs szolgáltató szektorban<br />

Szervezeti kultúra fejlesztése a kiváló szervezeti működés támogatására<br />

Vállalati hatékonyságot növelő módszerek: projektmenedzsment, benchmarking, családbarát munkahely<br />

36

55. fotó: A szünetben: Rózsa András,<br />

Mikó György, Tóth Csaba László<br />

56. fotó: Gyöngy István előadása, NMK 2010<br />

2005 Kiválóan – Versenyképesen<br />

„Szövetség a minőségért” egyesülés céljai és alapelvei (ea: Pónyai György és Rózsa András)<br />

A minőségfejlesztés helyzete napjainkban egy kérdőíves felmérés eredményei<br />

A versenyképesség tényezői és a versenyképesség javításának gazdaságpolitikai gyakorlata<br />

Az emberi erőforrás szerepének újszerű, a versenyképes szervezeti működést szolgáló értelmezése<br />

Best Practice Benchmarking a szervezeti kiválóság korszerű eszköze<br />

Hat szigmától a Lean menedzsmentig és vissza<br />

57. fotó: Energetikusok, Zalay Miklós és kollégái<br />

58. fotó: Kelemen Gizus üdvözli az<br />

ÉMI-TÜV SÜD vendégeit<br />

2006 Versenyképesség - Versenystratégiák<br />

Stratégiai tervezés és megközelítés fontossága az EU-s pénz-források felhasználásában<br />

A folyamatok, folyamatvezérlés szerepe a versenyképesség növekedésében – tartalékok feltárása<br />

„TASZK Új tanúsítási stratégia” – Menedzsment rendszerek, mint a szervezeti stratégiák támogatói<br />

Mit tehetünk a minőség méltó rangjának helyreállításáért?<br />

2007 Versenyképesség – Fenntartható fejlődés<br />

A minőségfejlesztés szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben<br />

37

TQM módszertanok betanulását támogató eszközök<br />

Példaértékű módszerek alkalmazása a Nemzeti Minőségi Díj nyertes vállalatnál<br />

2008 Innováció és vállalkozás fejlesztés a gazdaság fejlődéséért<br />

Az Európai Minőségi Díj helyszíni szemle hozzáadott értéke?<br />

GEMBA KAIZEN, a Lean bevezetésének hatékony módszere<br />

Az információbiztonság aktualitása a kiváló vállalatoknál.<br />

A szervezeti kiválósági önértékelést támogató eszközök.<br />

59. fotó: NMK Háziasszonya 2009-ben<br />

60. fotó: Elnökségi éberség NMK 2009<br />

2009 Változásmenedzselés – Minőség – Versenyképesség<br />

A gazdasági válság hasznosítható tanulságai. Miért nem a teljesítmény, hanem az eredmény számít<br />

A szolgáltatói kultúra fejlesztésének HR eszközei - egy empirikus felmérés eredményei és következtetései<br />

2010 Minőség - Versenyképesség – Válságkezelés<br />

A válságos helyzetekből való kilábalás eszközei. A szervezeti kiválóság új EFQM 2010 modellje.<br />

A csapatkohézió erősítése válságos időszakban: Mocsai Lajos - MKB KC Veszprém, mesteredző<br />

Út a fejlett világhoz - amit az EURÓ - csatlakozástól várhatunk: Prof. Dr. Magas István<br />

– BCE, Világgazdasági tanszékvezető<br />

A gazdasági változások hatása a szervezetek HR gazdálkodására<br />

61. fotó: előadó Dr. Molnár Pál 2011 62. fotó: előadó Dr. Sutka Sándor 2015 63. fotó: előadó Galambos Sándor 2015<br />

38

2011 Versenystratégiák - Tervezzük újra a jövőt<br />

Az innováció szerepe a gazdasági fellendülésben: Prof. Dr. Szabó Gábor, Magyar Innovációs Szövetség elnök<br />

Kaizen kultúra a mindennapi gyakorlatban<br />

Értékteremtés a Lean szemlélet és kockázatkezelés r<strong>év</strong>én<br />

Paradigmaváltás a minőségszemléletben<br />

2012 Minőség – Versenyképesség – Fenntarthatóság<br />

Gazdasági növekedés, konszolidáció, nemzetközi versenyképesség: dilemmák<br />

és kilátások: Dr. Bod Péter Ákos, BCE<br />

A minőségi teljesítmények fontossága a gazdasági fejlődésben:<br />

Prof. Dr. Kovács Árpád, Költségvetési Tanács elnöke<br />

Az irányítási rendszerek konfiguráció menedzsmentje<br />

Fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás<br />

A kirakat MIR bizonyíthatóan vesztesség.<br />

2013 Minőség – Együttműködés – Társadalmi felelősség<br />

A minőség, mint a versenyképesség és sikeresség egyik eszköze<br />

Fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás: esélyek és dilemmák<br />

Divatokon, trendeken túl. Lean - TQM - ISO, folyamatfejlesztés integrált alkalmazása a gyakorlatban.<br />

Működésbiztonság és stabilitás fenntartása 21. századi módszerekkel<br />

Hol a határ - avagy a „papírrendszerek” szerepe az ISO 9001 devalvációjában. A tanúsítható rendszerek jövője.<br />

64. fotó: Lőrincz Ákos törzsvendég NMK 2010<br />

65. fotó: Galambos Sándor törzsvendég NMK 2010<br />

66. fotó: Móricz István törzsvendég NMK 2010<br />

67. fotó: Pelle Gábor törzsvendég NMK 2010<br />

39

2014 Minőség és együttműködés Magyarország versenyképességének növeléséért<br />

Jólét és ideológiák: A fejlettség bűvös kockája<br />

Minőségirányítási rendszerek működtetésének tapasztalatai a 2014. <strong>év</strong>i első országos felmérés alapján<br />

Biztonságos és integrált minőségi kiszolgálás a repülésirányításban<br />

Az E2E Lean folyamatok bevezetése a környezet gyökeres megváltoztatásában<br />

2015 Minőség – Innováció – Fenntarthatóság<br />

Az ISO 9001:2015 lehetőségei az irányítási rendszerek fejlesztésére<br />

„Prezi” prezentációs világsiker hasznossága mindennapokban<br />

Közlekedésbiztonság, mint a tömegközlekedés legfontosabb minőségi eleme<br />

Stratégia menedzsment Hoshin módszerrel egy közszolgáltatónál<br />

Kommunikáció és motiváció a produktív állomány körében<br />

2016 4.0 Ipari Forradalom – Innováció – Foglalkoztatás<br />

Az Ipar 4.0 és az autóipar fejlődése az autonóm járművek irányába.<br />

Minőségkommunikáció, avagy a kommunikáció minősége.<br />

Hogyan jussunk át a kapun? Quality Gate-ek egy nemzetközi SAP bevezetésében, kockázatok és eszközök.<br />

Hogyan segíti az ADAPTO módszertan a kockázat alapú ISO 9001 minősítésre való felkészülést?<br />

Siker, csapat, stratégia: csapatépítés, vezetői döntések, motiváció.<br />

A láthatatlan Gemba - Kaizen fejlődési modell a szolgáltató szektorban.<br />

68. fotó: Fábián Zoltán boldog nyertes 2010<br />

69. fotó: Hostess Csapat NMK 2017<br />

70. fotó: Csányi István boldog nyertes 2010<br />

71. fotó: Teltházas konferencia NMK 2010<br />

40

2017 A minőségügy kihívásai a 4.0 Ipari Forradalom tükrében<br />

A karbantartás prediktív modellje, mint a vállalati hatékonyság eszköze<br />

Dolgozni ki fog? Y- és Z - generációsok a munkaerőpiacon<br />

Megszületett a digitalizált minőségügyi szakember?<br />

Generációk együttműködése a munkahelyen – Digitális nemzedékek, változó irodák, harc a tehetségekért<br />

Leváltja a Leant az IPAR 4.0?<br />

A 12 dühös ember üzenete – Elmélet és gyakorlat az FMEA elemzés alkalmazása során<br />

2018 A minőségügy jövője az IPAR 4.0 tükrében<br />

A minőség- és tudásalapú versenyképesség esélyei<br />

A megújult NAH tevékenységének tapasztalatai és eredményei<br />

Az M2M koncepció, avagy az ipari digitalizáció újragondolása a vállalati interaktivitás szemszögéből.<br />

A Minőségbiztosítás, mint a globalokrata libertinus hatalomgazdaság ideológiája<br />

A családi cégek sikeres átörökítésének titka - minőséggel megerősített módszeresség<br />

2019 Ipari digitalizáció – Minőség – Emberek<br />

Társadalmi-gazdasági forgatókönyvek a XXI. század közepén<br />

Robotoktól rettegünk, de a minőségirányítást nem értjük<br />

Nagy varianciás gyártás támogatása digitális asszisztens segítség<strong>év</strong>el<br />

Ipar 4.0 és kollaboratív eszközök használata a gyártásban és oktatásban<br />

Ne robotoljunk! ROBOToljunk!... avagy Chatbot kommunikációs robot bevezetése az Eisberg salátaüzemben<br />

A felsőoktatás minőségének fejlesztése: módszertani lehetőségek<br />

2020 A deglobalizációs időszak kihívásai<br />

Aranystandard. Egy recesszió árnyékában<br />

Az új EFQM Modell és a Nemzeti Kiválóság Díj (NKD) kritérium rendszere<br />

Reorganizáció - Digitális transzformáció<br />

Szervezeti transzformáció KKV-k számára. Az átalakulás menete, buktatói és sikertényezői<br />

Reziliencia, mint a jövő szervezeti kompetenciája<br />

72. fotó: Az NMK Plenáris ülése 2018-ban a RAMADA Hotelben: 25. Jubileum<br />

41

73. fotó: Előadó Zrupkó János 2015<br />

74. fotó: Előadó Dr. Németh Balázs 2015 75. fotó: előadó Puskás László 2015<br />

2021 Paradigmaváltás a pandémia után<br />

Újrakezdés – Minőségtudatosság – Fenntarthatóság<br />

A versenyképességet és a megújulást támogató hazai és nemzetközi KFI pályázati lehetőségek<br />

A Nagymama lekvárja és a COVID stratégia<br />

Környezetirányítási tapasztalatok a fenntarthatóság támogatásában<br />

A jövő munkavállalói: kvalitások, kompetenciák. Dilemmák és lehetőségek<br />

Tizenkilencre lapot húzni - Egy sikeres pandémia stratégia<br />

2022 Átalakuló világrend, új kihívásokra új válaszok<br />

Marketing a XXI. században - Kihívások és válaszok a válságok korában<br />

Amikor az "ISO" már nem elég ...<br />

Irányítási rendszerek eredményeinek pénzre váltása, avagy az ISO 50001 és az EKR kapcsolata<br />

SkillToolkit Live!: mérhetően eredményes kompetencia fejlesztés adaptív eLearning-el<br />

2023 Ami mindig állandó: az IDŐ múlása és a Változás<br />

Válság - Változás - Fenntarthatóság – Jövő<br />

Irányítás - Lean transzformáció – energiagazdálkodás<br />

Előtérben a digitalizáció és az agilitás<br />

76. fotó: A Nemzeti Minőségügyi Konferencia résztvevői 2015-ben<br />

42

A következő táblázatban az utolsó 7 <strong>év</strong> (2016-2022.) NMK résztvevői elégedettség eredményét mutatjuk be.<br />

Eléged.<br />

(%)<br />

Eléged.<br />

(%)<br />

Eléged.<br />

(%)<br />

Eléged.<br />

(%)<br />

Eléged.<br />

(%)<br />

Eléged.<br />

(%)<br />

Eléged.<br />

(%)<br />

Eléged.<br />

(%)<br />

Nr.<br />

1<br />

2<br />

3<br />

4<br />

6<br />

7<br />

Szolgáltatás<br />

Előkészítés és<br />

tájékoztatás<br />

Szakmai program<br />

színvonal<br />

Ellátás<br />

(étkezés, szállás)<br />

Minőség / Ár<br />

arány<br />

Átlagos<br />

elégedettség (%)<br />

Előadók értékelés<br />

átlaga<br />

NMK<br />

2016.<br />

NMK<br />

2017.<br />

NMK<br />

2018.<br />

NMK<br />

2019.<br />

NMK<br />

2020.<br />

NMK<br />

2021.<br />

NMK<br />

2022.<br />

7 <strong>év</strong><br />

átlaga<br />

93,66 94,66 92,66 92,33 92,83 93,15 93,33 93,23<br />

86,33 87,50 87,00 88,33 85,16 83,33 88,33 86,57<br />

90,83 84,16 88,66 90,00 92,83 91,06 91,66 89,89<br />

88,33 85,33 86,00 85,66 90,83 80,80 90,01 86,71<br />

89,79 87,91 88,58 88,90 88,50 88,83 91,66 89,17<br />

86,16 86,01 78,83 83,66 82,66 76,83 85,66 82,83<br />

6. ábra: Résztvevői elégedettség a Nemzeti Minőségügyi Konferenciával<br />

Vannak a szervezeteket, amelyek értékes tárgyajándékokat<br />

ajánlanak fel a szakmai vetélkedőkre. Az<br />

ISOFÓRUM támogatásával a tagság és a szponzorok<br />

az országos minőségügy fenntarthatóságát erősítik,<br />

melyre nagy szükség van a minőségügy kormányzati<br />

támogatásának és a pályázati lehetőségek<br />

hiányában.<br />

1.8. A LEGJOBB GYAKORLATOK<br />

(BEST PRACTICE) MEGISMERÉSE.<br />

CÉGLÁTOGATÁSOK<br />

7. ábra: NMK Szponzori tabló 2022<br />

Az ISOFÓRUM Egyesületet megalakulása óta különféle<br />

módon támogatja a tagság. Vannak szervezetek,<br />

melyek aktív módon vesznek részt, aktívak<br />

az egyesület közhasznú rendezvényeinek szervezésében,<br />

előadásokat tartanak és például mint moderátorként<br />

vesznek rész a konferenciákon, illetve<br />

csoportlátogatáson fogadják az egyesület tagságát.<br />

Más szervezetek kiállítók a nemzeti konferencián,<br />

vagy több fizetős résztvevőt regisztrálnak az NMKra<br />

továbbképzés céllal.<br />

Az ISOFÓRUM által szervezett szakmai céglátogatásoknak<br />

immár másfél <strong>év</strong>tizedes múltja van. Ezt<br />

a fajta benchmarking és tanulás jellegű, partneri<br />

együttműködést az Egyesület a Herendi Porcelánmanufaktúrától<br />

vette át. Herenden ezt a módszert<br />

a 1994-től a sikeres minőségirányítási rendszer tanúsítását<br />

követően és 1997-től, a Nemzeti Minőségi<br />

Díj és az IIASA Shiba Minőség Díj elnyerésétől<br />

alkalmazták.<br />

A céglátogatások alkalmával a kezdetekben a minőségirányítási<br />

rendszerek bevezetésének gyakorlatára,<br />

a dokumentációk elkészítésére, a belső és<br />

külső fél általi auditok sikeres előkészítésére, lebo-<br />

43

nyolítására és a rendezett munkahelyi környezet<br />

kialakítására, a raktározás, tárolás, kiszállítás tevékenységekre<br />

fókuszáltunk. Nagyon pozitívan hatott<br />

minden esetben, ha a cégeknél rendet, rendezettséget<br />

(5S körülményeket), egyértelmű dokumentálást<br />

és vezetői elkötelezettséget találtak, tapasztaltak<br />

a látogatók. Kiemelt figyelmet kaptak a cégeknél<br />

elhangzott vezetőségi előadások és tájékoztatók a<br />

vállalati stratégiák kialakításáról, a HR menedzselési<br />

technikákról és a munkatársak bevonásáról és<br />

motiválásáról is.<br />

77. fotó: GRUNDFOS Székesfehérvár céglátogatás 2010<br />

77_1. fotó: Érkezés a gálavacsorára NMK 2006<br />

Az ISOFÓRUM-nál úgy szervezzük a rendezvényeket,<br />

hogy ezek során értéket nyújtsunk a tagságnak,<br />

akik tagdíjat fizetnek, szponzorálnak bennünket és<br />

támogatják a MINŐSÉG ügyét Magyarországon.<br />

Végül is ŐK a VEVŐINK. Emiatt elsősorban a céglátogatásokat<br />

is a saját tagvállalatokhoz szervezzük,<br />

olyan vállalkozásokhoz, akik szívesen fogadnak<br />

bennünket, akik szeretnék megmutatni a minőségügy<br />

területén elért eredményeiket.<br />

A cégek nagy része tapasztalatcsere és benchmarking<br />

céllal delegálta munkatársait a látogatásokra,<br />

de voltak vállalatok, akik tapasztalatcsere tanulmányútnak<br />

nevezték a látogatást és erről a résztvevőknek<br />

beszámolót kellett készíteni a saját vezetőik<br />

számára.<br />

Kiemelendő, hogy egyedülinek számít a <strong>minőségügyben</strong><br />

és talán Magyarországon is, hogy a<br />

céglátogatások térítésmentes szervezése magába<br />

foglalja a fogadó cateringet, az elhangzott szakmai<br />

előadásokat, a céglátogatást idegenvezetéssel<br />

és az ebédet is. Nincsen tudomásunk arról, hogy<br />

ilyet bárki is nyújtott volna tagságának térítésmentesen<br />

másfél <strong>év</strong>tizeden keresztül.<br />

A céglátogatásokat követően rendszeresen mérjük<br />

a résztvevői elégedettséget, melyek eredményeit a<br />

javaslatokkal, észrevételekkel együtt közöljük a fogadó<br />

fél illetékes kapcsolattartójával.<br />

A céglátogatások alkalmával a tagság megismerkedik<br />

a más szervezetek, más ágazati vállalkozások által<br />

alkalmazott menedzsment- és folyamatfejlesztési<br />

módszerekkel további tevékenységeikhez benchmarking<br />

partnereket találnak, és új kapcsolatokat<br />

építenek ki egymással az ISOFÓRUM Egyesület<br />

hálózatában. Ilyen értelemben a csoportok fogadása<br />

céglátogatásra részben egy előzetes felkészülést,<br />

üzembejárást, rendrakást és csinosítást eredményez<br />

a fogadó félnél, hiszen a céglátogatásnak jelentős<br />

marketing jellege is van.<br />

Arra is figyelnünk kell a céglátogatások szervezésekor,<br />

hogy az ország Budapest centrikus és a nyugati<br />

országrészben csak 15%-a van a tagságnak, míg a<br />

keleti és északi részen közel 35-40 %. Ezek a vállalkozások<br />

nem tudnak eljönni több száz kilométer távolságokra<br />

a nyugati országrészbe a távolság miatt.<br />

78. fotó: Céglátogatás: Knorr-Bremse<br />

Vasúti Járműrendszerek Hungária Kft. 2014<br />

44

A céglátogatások iránti igény folyamatos volt a Covid<br />

járvány bekövetkeztéig és még 3 <strong>év</strong> után sem<br />

éri el a 2020. <strong>év</strong> előtti szintet. Természetesen ennek<br />

egyik oka, hogy a nagyon sok ember egyre nehezebben<br />

vállalkozik arra, hogy eltávolodjon a munkahelyétől,<br />

lakásától és családjától. A Herendi Porcelánmanufaktúrába,<br />

az AUDI Hungária Zrt.-hez,<br />

a Paksi Atomerőműbe legalább 8-10 alkalommal<br />

szerveztünk látogató csoportot.<br />

• RÁBA járműipari Kft. Mór, OPEL Szentgotthárd<br />

Motorgyár, Macher Kft., ZWACK Unicum Nyrt.<br />

Budapest,<br />

• MOL Nyrt. üzemanyag töltőállomás látogatás,<br />

a Nemzet Főtere és a Parlamenti Látogató<br />

Központ építkezés,<br />

• Mercedes Benz Hu., MAPEI Kft. M7 Tárnok,<br />

SMR Automotive Mosonmagyaróvár, Eisberg<br />

Hungary Kft. Gyál,<br />

• Halla Visteon Hungary Kft., COLAS Északkő Kft.<br />

Tállya Kőbánya, Magyar Telekom Nyrt.,<br />

• Hamburger Hu Kft., GRUNDFOS GMH4, Dagály<br />

építkezés, Fémalk Öntöde Zrt., Volkswagen<br />

Szlovákia,<br />

• MOL Százhalombatta, SW-Umwelttechnik Zrt.,<br />

Magyar TELEKOM Nyrt. GIGA 2003 Kft.,<br />

• Borsodi Műhely Győr, MÁV-START Vasúti<br />

Járműjavítás Szolnok, MOL Petrolkémia Zrt.,r.<br />

• ZalaZone Jármű Tesztpálya és ZalaZone Science<br />

Park, Magyar SUZUKI Zrt., MOL Campus.<br />

79. fotó: Paksi Atomerőmű üzemi terület<br />

és Gyakorló Központ látogatás 2013<br />

A továbbiakban csak felsorolva említjük meg a legfontosabb<br />

céglátogatások helyszíneit, 2007-2023.<br />

között az alábbi 74 vállalkozáshoz, szervezethez<br />

szerveztünk tapasztalatcsere céglátogatást:<br />

• Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., Zwack<br />

Unicum Nyrt. Kecskemét, AUDI Hungária Motor<br />

Kft. Győr,<br />

• Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., Kecskemét,<br />

Roto Elzett Certa Kft., HungaroControl Zrt., GE<br />

Hungary Zrt. Veresegyháza, Grundfos Hungária<br />

Kft. Tatabánya, SZTE Klinikai Központ, TVK<br />

Nyrt. Tiszaújváros, HANON Systems Hu<br />

Kft., Grundfos GMH4 Hu. Kft. Székesfehérvár,<br />

Continental Teves Mo. Veszprém, Gyermelyi Zrt.,<br />

• ISD Dunaferr Zrt., HAJDU Ipari Zrt. Téglás,<br />

Pannon-Work Zrt. Győr, VIDEOTON<br />

Electro-Plast Kft. Kaposvár,<br />

• Jabil Circuit Hu Kft. Tiszaújváros, SZSZBM Jósa<br />

A. Oktatókórház, ÉRV Zrt. Lázbérc,<br />

Knorr-Bremse VJRH Kft.,<br />

• TEVA Gyógyszergyár Gödöllő, AUCHAN<br />

Hipermarket Törökbálint, Magyar Posta Zrt.<br />

Logisztikai Központ,<br />

80. fotó: MÁV-START vasúti járműgyártó<br />

Szolnok, Céglátogatás 2018<br />

Olyan is előfordult, hogy a fogadó cég work - shop<br />

jellegű látogatást szervezett és a céglátogatás végén<br />

kérdések-feleletek- javaslatok formában kellett véleményt<br />

nyilvánítani a látottakról és tanultakról.<br />

Az ilyen jellegű rendezvények nagyon vidám és felszabadult<br />

hangulatot teremtettek, segítették az új<br />

partneri kapcsolatok kialakítását és a tagszervezeteink<br />

közötti szakmai együttműködést<br />

45

82. fotó: ZALAZONE Science Park látogatás 2022-ben<br />

81. fotó: CONTINENTAL Automotive Kft.<br />

Veszprém, Céglátogatás 2019-ben<br />

A COVID-19 Pandémia <strong>év</strong>ében, 2020-ban tilos volt<br />

a valós és csoportos rendezvények és a céglátogatások<br />

szervezése. Ennek folyományaként az ISOFÓ-<br />

RUM elnöksége gyors döntést hozott és 5 alkalommal<br />

megszerveztük az Online Szakmai Szemináriumokat<br />

(OSZSZ) a Zoom Pro fizetős kommunikációs<br />

felület felhasználásával.<br />

2021-ben mivel még nem történt meg a csoportos<br />

céglátogatások korlátozásának feloldása az elnökség<br />

döntése eredményeképpen úgynevezett Virtuális<br />

Céglátogatásokat (VIRTÚRA) szerveztünk a kiválóságra<br />

törekvő szervezetekhez, intézményekhez<br />

(Herendi Porcelánpalota Budapest, GRUNDFOS<br />

GMH4, Leannovation Training Center, Debreceni<br />

Egyetem Műszaki Kar Laborok, Sz. Variáns Kft<br />

Debrecen, HungaroControl Zrt.).<br />

Ez a módszer nagyon sikeres volt, mert számos tagvállalatunknál<br />

az irodai és cégvezető munkatársak<br />

home office -ban dolgoztak, így csatlakozni tudtak<br />

a nagyon hasznos előadásokhoz és a meghallgatott<br />

témák előadás anyagaihoz. Ezeken a Zoom-os csoportos<br />

rendezvényeken változó létszámmal 45-60<br />

személy vett részt és pozitívan értékelték a közvetlen<br />

kérdések-válaszok lehetőségeket.<br />

Íme néhány a bemutatott OSZSZ témák közül:<br />

• Home office vagy iroda? Melyik alkalmasabb<br />

munkavégzésre mostanság?<br />

• Megoldások a biztonságos munkahely<br />

kialakításra. Reorganizáció - digitális<br />

transzformáció – a válságkezelés gyakorlati<br />

lépései.<br />

• A szervezeti kultúra és a home office<br />

alkalmazásának összefüggései.<br />

• Gyártás orientált, Ipar 4.0-ra felkészített,<br />

KKV-k számára is elérhető ERP megoldás.<br />

• Az automatizálás előnyei és dilemmái.<br />

A KUKA válasza az Ipar 4.0-ra.<br />

• A home office vagy a távmunka hasznossága és<br />

dilemmái. Kommunikáció és a munkatársak<br />

motiválása home office-ban.<br />

83. fotó: Céglátogatás a Herendi Porcelániumban 2019-ben<br />

2022-ben a Nemzeti Kiválóság Díjat nyert vállalkozásokhoz<br />

(Macher Zrt., Kodolányi J. Egyetem,<br />

Knorr-Bremse Fékrendszerek Kecskemét), illetve a<br />

kiválóságra törekvő szervezetekhez (ZWACK Unicum<br />

Nyrt, Eisberg Hungary Kft., ZalaZone Tudományos<br />

Ökopark, Roto-Elzett Certa Kft.).<br />

Az utolsó <strong>év</strong>i céglátogatások és szakmai rendezvényeink<br />

tematikái egyre inkább a technológiai fejlődést<br />

követve lettek kialakítva és fontos célként szerepelt a<br />

Lean transzformáció, az IPAR 4.0, az ipari digitalizáció,<br />

a változásmenedzsment, az energiagazdálkodás,<br />

a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság, a humán<br />

erőforrás biztosítása és az ésszerű gazdálkodás.<br />

46

1.9. ISOFÓRUM TAVASZ, ISOFÓRUM ŐSZ<br />

SZAKMAI KONFERENCIÁK<br />

Az Egyesület elnöksége teljesen logikusan gondolkozva<br />

döntött úgy, hogy a minőségügyet komolyabban<br />

érintő szakmai történések, szabványváltozások<br />

és új szakmai kihívások esetén 100-1<strong>30</strong> fős tavaszi<br />

és őszi szakmai konferenciákat szervezünk, melyekkel<br />

a tagság szakmai felkészültségét és minőségügyi<br />

továbbképzését tudjuk támogatni. Ezek a<br />

rendezvények is többnyire térítésmentesek voltak a<br />

résztvevők teljes körű ellátása mellett.<br />

A 2008. <strong>év</strong>et követő általános pénzügyi válság gazdasági<br />

nehézségei komoly kihívást jelentettek a szervezetek<br />

vezetői számára a válságból való kilábalás<br />

útjának megtalálása, versenyképességük javítása, illetve<br />

a szervezet tartós sikerének fenntarthatósága<br />

érdekében. Előbbi feladatok és célok elérését a szakemberek<br />

számos módszer felhasználásával próbálták<br />

elérni. Itt kell megemlíteni, hogy a válságos és<br />

gazdaságilag nehéz idők során a vállalatok valóban<br />

sok problémával, kockázattal és dilemmával találkoznak,<br />

de minden változás és a bajból kivezető<br />

megfelelő út megtalálása egyúttal lehetőséget is<br />

jelent a vállalatvezetés számára, ha a változáskezelést<br />

megfelelően megtervezve, a kockázatokat nem<br />

lebecsülve, szakmailag felkészült emberek bevonásával,<br />

az állomány felé nyílt kommunikációval<br />

hajtják végre.<br />

Az ISOFÓRUM Tavasz és ISOFÓRUM Ősz konferenciákról<br />

a 2008-2019. <strong>év</strong>ek közötti kiskonferenciákat<br />

az alább említjük meg időrendi sorrendben:<br />

Ezek közül az ISOFÓRUM Egyesület a szervezeti<br />

önértékelés (tükörbenézés) módszerét vette górcső<br />

alá, amelynek szakszerű alkalmazása hasznos eszköz<br />

lehet a vállalatok és intézmények vezetői kezében.<br />

84. fotó: Szakmai Workshop a Herendi Manufaktúrában és Apiciusban 2012<br />

47

2008. Tavasz<br />

2008. április<br />

2008. május<br />

A szervezeti önértékelés (tükörbenézés) módszerek ismertetése és megvitatása, mint<br />

hasznos eszköz a vállalatok és intézmények vezetői kezében.<br />

LEAN Fórum – Termelékenységi Konferencia a Kvalikon Kft. szervezésében.<br />

ISOFÓRUM elnök előadásának részvétel<strong>év</strong>el.<br />

DEMIN8 Konferencia Debrecen: „Változtatások az egészségügyben”.<br />

Az egyesületünk ESZÁ ágazatának részvétel<strong>év</strong>el.<br />

2008. Ősz KAPU Projekt záró konferencia<br />

2009. Tavasz<br />

2009. Ősz<br />

Akik helyesen értelmezik és hatékonyan alkalmazzák a menedzsment rendszereket.<br />

Az integrált irányítási rendszer, mint hatékony vezetői eszköz.<br />

A menedzsment rendszer és a lean filozófia összehangolása.<br />

Hamarabb gyógyul a beteg tanúsított rendszerben?<br />

MTESZ országos konferencián részvétel társrendezőként:<br />

Minőség és erkölcs – a műszaki értelmiség felelősség vállalása<br />

(Prof. Dr. Veress Gábor elnöklés)<br />

2010. Tavasz Workshoppal összekötött céglátogatás a veszprémi Continental - Teves cégnél.<br />

2010. július<br />

2010. november<br />

„Az Árvízkárosultakért 2010” szakmai nap. A bevétel teljes összegét<br />

a károsult családoknak utaltuk.<br />

„A Vörösiszap károsultakért” szakmai nap Minőségirányítási technikák és módszerek<br />

a katasztrófa helyzetek megelőzése érdekében. A teljes bevételt a vörös-iszap<br />

károsultjainak személyre szólóan átutaltuk.<br />

85. fotó: Szakmai céglátogatás és workshop a Continental-Teves cégnél 2010<br />

48

2012. <strong>év</strong> kiemelten fontos volt szakmai szempontból,<br />

mert az egyesület elnöksége egy újabb szegmenssel<br />

szerette volna bővíteni az egyesület szolgáltatásait<br />

a bevételek növelése céljából. Ez időszak egybeesett<br />

azzal, hogy az 1996. óta jól működő Nemzeti Minőségi<br />

Díj (NMD) meghirdetése 2010. <strong>év</strong>től elmaradt,<br />

egybe esett azzal, hogy <strong>év</strong>ek óta kormányzati szinten<br />

a minőségügynek nincs egy kinevezett felelőse<br />

és úgy gondoltuk, hogy létrehozunk egy olyan országos<br />

minőség díjat, melyet a tagság és szakma is<br />

elvár és elismer.<br />

9. ábra: Szervezeti Érettségi Díj logó<br />

Döntésünket megerősítette, hogy Magyarországon is<br />

életbe lépett az MSZ EN ISO 9004:2010 szabvány „A<br />

szervezet tartós sikerének irányítása - Minőségirányítási<br />

megközelítés” témakörben. A szabvány valamennyire<br />

versenytársat jelentett a már másfél <strong>év</strong>tizede<br />

alkalmazott EFQM Modell szerinti szervezeti<br />

önértékelésnek, ugyanakkor lehetőséget biztosított<br />

számunkra egy új minőségi díj modell létrehozására.<br />

Elképzelésünk teljesítésére a következőt cselekedtük:<br />

• Felkészítő a Szervezeti önértékelés<br />

(tükörbe nézés) gyakorlatáról. A téma<br />

keretében megtörtént az összehasonlítás<br />

és az összefüggés felfedése az MSZ EN ISO<br />

9004:2010 és az EFQM 2010 Szervezeti<br />

Kiválóság Modell között.<br />

• Képzés és tréning szervezés: Szoftverrel<br />

támogatott Szervezeti önértékelés, illetve a<br />

szervezet érettségi szintjének megállapítása az<br />

MSZ EN ISO 9004:2010 szabvány szellemében.<br />

• Az Egyesület elnöksége a szabvány szellemében<br />

megalkotta a Szervezet Érettségi Szintje<br />

(SZÉSZ) Modellt, amely alapját képezi a<br />

szervezetek minősítésének (lásd alább).<br />

8. ábra: Szervezet Érettségi Szintje Modell (SZÉSZ)<br />

10. ábra: Szervezeti Érettségi Díj<br />

• 2012. február 17-én az Elnökség megalapította<br />

az ISO 9000 FÓRUM SZERVEZETI<br />

ÉRETTSÉG DÍJ-at (SZÉD), melynek célja<br />

a versenyszférában szereplő, tartós sikert<br />

felmutató szervezetek tevékenységének<br />

elismerése, amelyek képesek hosszú távon<br />

kiegyensúlyozott módon teljesíteni vevőik és<br />

más érdekelt feleik igényeit, elvárásait, valamint<br />

környezettudatosan a tanulás és az innováció<br />

megfelelő alkalmazásával folyamatosan tudják<br />

növelni érettségi (fejlettségi) szintjüket.<br />

• Az ISO 9004 szabvány szerinti szervezeti<br />

önértékelést bármely szervezet alkalmazhatja,<br />

de ez jó vezetői eszköz azok számára is, akik<br />

az EFQM modell után mást módszert is ki<br />

szeretnének próbálni. A modellt megmérettetési<br />

és benchmarking célból is lehet alkalmazni.<br />

• A díj az MSZ EN ISO 9004:2010 szabvány<br />

szerinti szervezeti önértékelésen alapul,<br />

amelynek elkészítése érdekében az ISO 9000<br />

FÓRUM Társadalmi Szervezet - szakértők<br />

bevonásával - konzultációval egybekötött<br />

49

költségtérítéses felkészítést biztosít az<br />

érdeklődők számára.<br />

• A beérkezett pályázatokat a szakértőkből<br />

álló ÉSZ Díj Értékelő Teamek bírálják el. Az<br />

Értékelő Teamek javaslatai alapján az ISO 9000<br />

FÓRUM Szervezeti Érettség Díj Bizottság dönt<br />

a díjak odaítéléséről.<br />

Előbbieket követően tájékoztató rendezvényt tartottunk<br />

2012. március 1-én, melyen közel 100 fő vett<br />

részt. A tájékoztató rendezvényen az alábbi fontos<br />

témakörök kerültek bemutatásra és megvitatásra:<br />

• A szervezet tartós sikerének irányítása<br />

a szabvány 8 alapelvének szellemében<br />

• Az MSZ EN ISO 9004:2010 szabvány és az<br />

EFQM 2010 kiválóság modell kapcsolata<br />

• A szervezeti önértékelés (tükörbenézés)<br />

módszere és eredményei<br />

• Szoftverrel támogatott szervezeti önértékelés,<br />

mint a hosszú távú siker kulcsa<br />

• A technika alkalmazását és elterjesztését<br />

támogató 2 napos tréning Program ismertetése<br />

• A rendező három szervezet (ISOFÓRUM<br />

Egyesület, QMT tanácsadó, ÉMI-TÜV SÜD<br />

Kft.) által 2013-ban bevezetendő ISO 9000<br />

FÓRUM SZERVEZETI ÉRETTSÉGI DÍJ-ról<br />

tájékoztatás megszervezése.<br />

A megbeszélés idején és alatt kb. 20 levelet kaptunk<br />

a tagságtól és mindenki örült a kezdeményezésnek.<br />

A megbeszélésen többen is gratuláltak és nagyon<br />

pozitív kicsengésűek voltak a hozzászólások.<br />

Egyetlen minőségügyi szervezet képviselője volt,<br />

aki nem igazán lelkesedett az ötletért és azt kérdezte,<br />

hogy miért kellett egy versenytársat létrehozni a<br />

Nemzeti Minőségi Díjnak?<br />

Az Egyesületünk írásban is kommunikált álláspontja<br />

a következő volt: „Az ISO 9000 FÓRUM Egyesület<br />

által létrehozott SZÉD nem lehet versenytársa<br />

egy több <strong>év</strong>e nem létező díjnak, az ISO 9000 FÓ-<br />

RUM-nak nem is célja, hogy bárkivel is versengjen.”<br />

2012. Tavasz<br />

2014. Tavasz I.<br />

2014. Tavasz II.<br />

Képzés és tréning szervezés: Szoftverrel támogatott Szervezeti önértékelés, illetve a szervezet<br />

érettségi szintjének megállapítása az MSZ EN ISO 9004:2010 szabvány szellemében.<br />

Ésszerű és a szervezeti fejlődést támogató Új ISO 9001 és<br />

Új ISO 14001 szabványok a láthatáron<br />

MSZ EN ISO 50001:2012 Energiairányítási Rendszer, MSZ ISO IEC 27001:2006 Információbiztonság<br />

Irányítási Rendszer összehangolása a hatékony szervezeti működéssel és<br />

integrálása a minőségirányítási és környezetközpontú irányítási rendszerekkel.<br />

2014. Tavasz III.<br />

KAIZEN-LEAN gyakorlatok és fejlesztési eredmények, azaz GEMBA KANRI<br />

és vezetési technikák az értékteremtés színhelyén.<br />

2014. november Egészségügyi Decubitus konferencia<br />

2014. november Építésügyi konferencia: Minőség és felelősség az építésügyben<br />

2015. Tavasz I. Hogyan csinálják ŐK jobban, mint a TÖBBIEK? konferencia<br />

2015. Tavasz II. A minőségügy klasszikusai: Rózsa András 25 <strong>év</strong>es visszaemlékezése<br />

2015. Ősz Stratégia alkotás konferencia a tagság képviselőivel.<br />

2016. Tavasz I.<br />

2016. Tavasz I.<br />

2016. Ősz<br />

Hogy minél kevesebbet kelljen olvasnod az új szabványt.<br />

Kiegészítő program: Figula Pincészet.<br />

Hogy minél jobban megértsed az új ISO 9001 szabványt.<br />

Kiegészítő program: Figula Pincészet<br />

Minőségirányítás vagy az irányítás minősége? avagy Hogyan szerezzük vissza<br />

a vállalatvezetők érdeklődését a minőségügy iránt?<br />

50

86. fotó: Tavasz II. Konferencia elnöksége 2016<br />

87. fotó: Előadók beszélgetnek NMK 2017<br />

2017. Tavasz<br />

2017. Ősz<br />

Fenntartható minőség - fenntartható közösség. A minőségi munkaerő megtartása miként<br />

szolgálhatja a minőségügy érdekeit? Módszerek és eszközök a mindennapokban.<br />

A Lean veszteségek gyökér okai a kommunikációban rejlenek<br />

A túszul ejtett szervezet, avagy a munkavállaló kockázatai<br />

Érti a vezetőm az irányítási rendszerek hasznosságát? avagy Mit tettem annak érdekében,<br />

hogy ő ezt megértse? Hogyan motiváljuk a munkatársakat és hogyan tartsuk meg<br />

őket, avagy a generációk és a minőségügyi műveltség összhangjának szükségessége?<br />

Vezetői nyelven beszélő minőségügy. Az IIR vezetői eszközként alkalmazása. Mi a Q<br />

haszna cégem számára? Mit várok el a MIR vezetőtől?<br />

Alább a konferencia előadói:<br />

88. fotó: Prof. Dr. Veress Gábor 89. fotó: Macher Endréné 90. fotó: Gazsi Zoltán<br />

2018. Tavasz<br />

2018. Ősz<br />

2019. Tavasz<br />

Minőségirányítás a vállalati jó működés támogatója.<br />

Ne feledkezzünk meg az információmenedzsmentről<br />

és az adatbiztonságról sem.<br />

Ötletekkel a hatékony működésért. A Lean<br />

a mindennapok része.<br />

IPAR 4.0 és a versenyképesség. Jövőbemutató<br />

eszközök és módszerek a mindennapokban.<br />

51

91. fotó: ISOFÓRUM Tavasz Konferencia 2017 92. fotó: Dr. Horváth Zsolt elismerése 2017<br />

2020. <strong>év</strong>ben, a COVID-19 Pandémia miatt tilos volt a<br />

valós és csoportos rendezvények és a céglátogatások<br />

szervezése. Ennek folyományaként az ISOFÓRUM<br />

elnöksége gyors döntést hozott és 5 alkalommal, kitűnő<br />

előadásokkal megszerveztük az Online Szakmai<br />

Szemináriumokat (OSZSZ) a Zoom Pro és Microsoft<br />

Teams kommunikációs felületek felhasználásával.<br />

Ez a módszer nagyon sikeres lett, mert számos<br />

tagvállalatunknál az irodai és cégvezető munkatársak<br />

home office-ban dolgoztak, így csatlakozni tudtak<br />

a nagyon hasznos előadásokhoz és a meghallgatott<br />

témák előadás anyagaihoz. Ezeken a Zoom-os<br />

csoportos rendezvényeken változó létszámmal 45-60<br />

személy vett részt és pozitívan értékelték a közvetlen<br />

kérdések-válaszok lehetőségeket is.<br />

Íme néhány a bemutatott OSZSZ témák közül:<br />

• Home office vagy iroda? Melyik alkalmasabb<br />

munkavégzésre mostanság?<br />

• Reorganizáció - digitális transzformáció –<br />

a válságkezelés gyakorlati lépései.<br />

• A szervezeti kultúra és a home office<br />

alkalmazásának összefüggései.<br />

• Az automatizálás előnyei és dilemmái.<br />

A KUKA válasza az Ipar 4.0-ra.<br />

• A home office vagy a távmunka hasznossága.<br />

Kommunikáció és a munkatársak motiválása<br />

home office-ban.<br />

2020. október: Nulla hiba gyártás és magas szintű<br />

folyamatképesség a minőségirányítás fő fókusza.<br />

Digitális világ – virtuális valóság a luxustermékek<br />

világában.<br />

2021-ben tovább tartott a koronavírus járvány miatti<br />

veszélyhelyzet, a csoportos céglátogatások korlátozása<br />

sem szűnt meg. Az elnökség döntése eredményeképpen<br />

úgynevezett Virtuális Céglátogatásokat (VIR-<br />

TÚRA) szerveztünk a kiválóságra törekvő szervezetekhez,<br />

intézményekhez (Herendi Porcelánpalota Budapest,<br />

GRUNDFOS GMH4, Leannovation Training<br />

Center, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Laborok, Sz.<br />

Variáns Kft Debrecen, HungaroControl Zrt.).<br />

E rendezvényes jelentős költséggel jártak, hiszen a<br />

videós csapat 1-2 napot töltött a cégeknél a felvételek,<br />

forgatások és vágás-szerkesztés céljából.<br />

93. fotó: ZALAZONE Science Park látogatás 2022-ben<br />

52

2022-ben a Nemzeti Kiválóság Díjat nyert vállalkozásokhoz<br />

(Macher Zrt., Kodolányi J. Egyetem,<br />

Knorr-Bremse Fékrendszerek Kecskemét), illetve<br />

a kiválóságra törekvő szervezetekhez (ZWACK<br />

Unicum Nyrt, Eisberg Hungary Kft., ZalaZone Tudományos<br />

Ökopark, Roto-Elzett Certa Kft.) szerveztük<br />

a céglátogatásokat.<br />

Az utolsó <strong>év</strong>i rendezvényeink és a céglátogatások<br />

tematikái egyre inkább a technológiai fejlődést követve<br />

lettek kialakítva és fontos célként szerepelt a<br />

Lean transzformáció, az ipari digitalizáció, az energiagazdálkodás,<br />

a fenntarthatóság és körforgásos<br />

gazdaság, a HR és az élhető élet biztosítása.<br />

A 2002. <strong>év</strong>i Évzáró rendezvény amiatt is emlékezetes<br />

maradt, mert e rendezvény keretében adtuk át<br />

a „A MINŐSÉGÉRT” Egyéni vándordíjat Molnárné<br />

Stadler Katalinnak. A Díj Bizottságot az Egyesület<br />

vezetői és a Felügyelő Bizottság tagjai alkotják.<br />

A kiválasztás során a díjbizottság a jelöltek szakmai<br />

felkészültségét, emberi hozzáállását, segítőkészségét,<br />

a Fórum tevékenységének támogatását és a minőségszemlélet<br />

továbbadását egyaránt figyelembe vették.<br />

A díj sikerességét erősíti, hogy általában a jelöltek ismertek<br />

és elismertek a minőségügyi társadalomban.<br />

A díjazott Elismerő oklevelet kap, és a díjplasztikát veszi<br />

át az előző <strong>év</strong>i nyertestől, amit egy <strong>év</strong>ig őrizhet meg.<br />

1.10. ÉVZÁRÓ KULTURÁLIS<br />

RENDEZVÉNYEK<br />

Az ISO 9000 FÓRUM Egyesület a megalakulását<br />

követő <strong>év</strong>től <strong>év</strong>ente szervezi meg az „Évzáró Kulturális<br />

Rendezvényét” azzal a céllal, hogy az egyesület<br />

tagsága a találkozón a KULTÚRA ÉS MINŐSÉG<br />

jegyében juttassa kifejezésre a szervezet alapszabályban<br />

megfogalmazott célokat. Hagyományainkat gazdagítva<br />

nemcsak a fővárost, hanem a kultúrában és<br />

minőségben jeles más városokat is bevontuk a rendezvénysorozatba.<br />

A következőkben csak táblázatos formában soroljuk<br />

fel az <strong>év</strong>záró események helyszíneit, mivel e rendezvény<br />

több esetben egybeesett egy-egy szakmai<br />

konferenciával. Természetesen az sem volt ritkaság,<br />

hogy az <strong>év</strong>záró rendezvényen adta át tagságunk az<br />

arra érdemes vállalkozásoknak, személyeknek a különféle<br />

elismeréseket.<br />

94. fotó: A MINŐSÉGÉRT vándordíjat<br />

Sugár Karolina átadja Molnárné S. Katalinnak<br />

95. fotó: Évzáró a herendi Apicius Kávéházban 2010<br />

Dátum Helység Helyszín Tematika – esemény<br />

2002.11.<strong>30</strong>.-01 Veszprém Egyetemi Aula<br />

Koncert gyertyafényben: Mendelssohn<br />

Kamarazenekar<br />

2003.11.22-23. Nyíregyháza Kodály terem Ünnepi Kodály hangverseny. ÉSZA ágazati ülés<br />

2004.11.05-06. Győr Hotel Rába<br />

25 <strong>év</strong>es a Győri Balett. A 10 <strong>év</strong>es Fórum<br />

és a minőségkultúra.<br />

Az 1000 <strong>év</strong>es Pannonhalmi Apátság<br />

kulturális kincsei látogatás.<br />

2005.12.02-03. Szekszárd<br />

Mészáros<br />

Borház<br />

Bor és kultúra a szekszárdi történelmi borvidéken.<br />

53

2006.12.09. Budai Vár Mátyás Templom<br />

2007.12.14 Budapest színház<br />

Adventi Hangverseny: Magyar Virtuózok Kamarazenekar<br />

Koncert<br />

mikrOszkÓp Színpad, Verebes Kabaré: Mikor lesz<br />

elegünk?<br />

2008.12.12. Budapest Kamaraszínház Szeget szeggel előadás<br />

2009.12.10. Budai Vár M.Kultúra Alap. Orosz Zoltán Trió: Ezerarcú harmonika műsora<br />

2010.12.07. Herend Apicius<br />

2011.12.17. Budai Vár Mátyás Templom<br />

Horváth Kornél és Orosz Zoltán<br />

„Repülő kezek” Koncertje<br />

Fortuna Étteremben vacsora.<br />

Magyar Virtuózok Kamarazenekar: Karácsonyi Koncert<br />

2012.12.06. Budapest Hotel Benczúr Maksa Zoltán: Best of Maksa vidám percek<br />

2013.12.05. Budapest Kogart Ház<br />

2014.12.04. Budai Vár Templom<br />

„A Mikulás is benchmarkol-7.” IFKA Konferencia.<br />

Vacsora és festménykiállítás a Kogart Házban<br />

Bán István orgonaművész adventi koncert a Budavári<br />

Evangélikus Templomban. Gálavacsora a Szent<br />

György Hotel Barokk teremben.<br />

96. fotó: Évzáró rendezvény előadói Hotel Benczúr 2017<br />

97. fotó: A vendégek üdvözlése Advent 2013.<br />

98. fotó: Adventi <strong>év</strong>záró a Budai várban 2014<br />

99. fotó: Baráti beszélgetés az <strong>év</strong>zárón 2014<br />

54

2015.12.03. Budai Vár Templom<br />

Bán István orgonaművész és Téri Sándor színművész műsora.<br />

a Budavári Evangélikus Templomban. Gálavacsora<br />

a Szent György Hotel Barokk teremben.<br />

2016.11.23. Budapest<br />

2017.11.24. Budapest<br />

Hotel<br />

Benczúr<br />

Hotel<br />

Benczúr<br />

Szakmai rendezvény: Minőségirányítás<br />

vagy az irányítás minősége?<br />

Érti a vezetőm az irányítási rendszerek hasznosságát?<br />

Szendvics büfé. Herendi teázás és ünnepi ajándékozás<br />

2018.11.26 Pannonhalma Főapátság Apátsági orgonakoncert és bormustra<br />

2019:11.29. Budapest<br />

Hotel<br />

Rubin<br />

A szervezeti önértékelés és az EFQM Kiválóság kultúra hazai<br />

perspektívái – ahogy a szakértők és szakemberek látják<br />

100. fotó: Évzáró rendezvény előadói 2017<br />

1.11. ÁGAZATI TEVÉKENYSÉGEK<br />

Az 1994-ben alapított és az <strong>év</strong>tized végére már több<br />

mint 400 tagszervezetet tömörítő MTC ISO 9000<br />

Fórum küldetése volt a minőségkultúra országos<br />

terjesztése, a magyarországi szervezetek, intézmények<br />

minőségfejlesztési aktivitásának támogatása<br />

a versenyképesség növelése érdekében. A Fórum<br />

tagsága kezdetben elsősorban a versenyszférához<br />

tartozó ágazatokból került ki, de egyre több egészségügyi-<br />

és szociális, közigazgatási- és közoktatási<br />

intézmény is becsatlakozott a szervezetbe és egyre<br />

aktívabban kapcsolódott be a munkába.<br />

Az Európa Unió minőség politikájával összhangban<br />

Európa fejlettebb államai kidolgozták a Nemzeti<br />

minőség fejlesztési programjaikat, melyekben<br />

kiemelt szerepet élvez a közszolgáltatási szektoron<br />

belül az egyes ágazatok (mint az egészségügy, illetve<br />

a szociális ellátások) egységes minőség rendszer<br />

követelményeinek kialakítása és a közszolgáltatások<br />

minőségfejlesztése. E programok mind támaszkodnak<br />

az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ)<br />

illetve az Európai Minőségfejlesztési Alapítvány<br />

(EFQM) működésére.<br />

Az egyesület szakmai összetételének megváltozása<br />

miatt felmerült a szervezet korlátozó nevének meg-<br />

55

változtatása. A n<strong>év</strong>változással vált lehetővé, hogy az<br />

egészségügyben és közoktatásban is szerepet kapott<br />

a minőség iránti érdeklődés, az ISO 9000 Fórum által<br />

terjesztett és népszerűsített minőségszemlélet, a<br />

vevői követelmények és a vevői elégedettség fontossága,<br />

illetve a tanúsított szervezetektől való tanulás<br />

igénye. Ezzel a nyitással egyik <strong>év</strong>ről a másikra megugrott<br />

az egészségügyi intézmények (kórházak és<br />

magánorvosok) belépése a szervezetbe, olyannyira,<br />

hogy 1999-ben már lehetőség nyílt az Egészségügyi<br />

és Szociális Ágazat (ESZÁ) létrehozására.<br />

Ezen felismerés motiválta az MTC ISO 9000 Fórumát<br />

a Jósa András Kórház és a Zala Megyei Kórház<br />

közös kezdeményezés<strong>év</strong>el az ISO 9000 Fórum<br />

Egészségügyi és Szociális Ágazatának létrehozására.<br />

1.11.1. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS<br />

ÁGAZAT - ESZÁ<br />

1999. szeptember 16-án Balatonfüreden a Füred<br />

Hotel Konferenciateremben 40 szervezet részvétel<strong>év</strong>el<br />

megalakult az Egészségügyi és Szociális<br />

Ágazat (ESZÁ).<br />

Az alapítók közül megemlítjük a következő szervezeteket:<br />

SZSZBMÖ Jósa András Kórház, SZSZBMÖ<br />

Pszichiátriai Szakkórház, SZSZBMÖ Szatmár-Beregi<br />

Kórház, BKMÖ Kórháza Kecskemét, Zala Megyei<br />

Kórház, Adware Tanácsadó Kft., Sanatmetal<br />

Kft, Balatonfüredi Kardiológiai és Rehabilitációs<br />

Intézet, Országos Reumatológiai és Fizióterápiás<br />

Intézet, HBMÖ Kenézy Gyula Kórház, több fővárosi<br />

egészségügyi intézmény, több megyei önkormányzati<br />

kórház, számos vidéki egészségügyi intézmény<br />

(Marcali, Sopron, Komárom, Berettyóújfalu,<br />

Keszthely, Nagyatád), szociális intézmények és<br />

két tanácsadó vállalkozás.<br />

Az ESZÁ ágazat alapítási dokumentuma és alapító<br />

tagjai a mellékletben megjelölt helyen található.<br />

Az alapító Taggyűlés titkos szavazással megválasztotta<br />

az 5 tagú első ESZÁ vezetőséget:<br />

Elnök: Nagyné Tarr Judit (Józsa András<br />

Kórház, Nyíregyháza)<br />

Titkár: Nyírcsák János (Józsa András<br />

Kórház, Nyíregyháza)<br />

Tagok: Bognárné Lapos Ilona (Zala Megyei Kórház,<br />

Zalaegerszeg), Dr. Tittmann János (RE-LABOR,<br />

Esztergom), Gyuris Tamás (SZFK Budapest)<br />

Szociális elnök helyettes: Kovács Edina<br />

(Mezőberényi Városi Humánsegítő és Szociális<br />

Szolgálat)<br />

Az ESZÁ ágazat megalapításának célja: Az egészségügyi<br />

és szociális szervezeteknél az alkalmazott<br />

minőségmenedzsment módszerek megismertetése,<br />

az irányítás minőségének, a minőség-kultúra kialakulásának<br />

ezáltal az európai harmonizációs törekvéseknek<br />

az elősegítése, valamint mindkét szakterületen<br />

belül és azok között is a “minőséggel foglalkozó”<br />

társadalmi-szakmai szerveződések és szervezetek<br />

munkájának megismerése, közöttük minőség-kommunikációs<br />

rendszer kialakítása.<br />

Az ESZÁ ágazat feladata: Hitelesen regisztrálja<br />

az Ágazat tanúsított (illetve akkreditált) szervezeteit,<br />

a szervezetek között tapasztalatcsere látogatásokat,<br />

minőségügyi fórumokat és konferenciákat,<br />

különböző minőségügyi technikák és módszerek<br />

hatékony alkalmazásának céljából pedig képzéseket,<br />

tréningeket szervez, a két ellátórendszerben a<br />

benchmarking és az önértékelés módszerének elterjesztése<br />

érdekében az Ágazat szervezeteinél elégedettségi<br />

felméréseket végez (melyet rendszeresen<br />

a Fórum Nemzeti konferenciáján tesz közzé), tevékenységeiről<br />

kiadványaiban számol be.<br />

Az ESZÁ vezetősége nagy odaadással és lendülettel<br />

fogott neki a munkának, és már az alakulást követő<br />

<strong>év</strong>ben is komoly rendezvényeket szervezett. Már a<br />

2000. <strong>év</strong>i Nemzeti Konferencián megszervezték az<br />

Egészségügyi és Szociális szekciót 10 előadóval. Fontos<br />

szervezési feladatnak tekintették, hogy a vezetők<br />

mind a szociális mind az egészségügyi szakterületek<br />

palettáját képviseljék, és előadást vállalt többek között<br />

az ÁNTSZ vezetője, az Egészségügyi Minisztérium,<br />

a privát szektort képviselő szociális- és rehabilitációs<br />

foglalkoztató, illetve az egészségügyi szolgáltató,<br />

az első két tanúsított megyei kórház főigazgatója,<br />

és 2 önkormányzati szociális intézményvezető is.<br />

A konferencia ESZÁ szekciójában - előadók és a<br />

résztvevők - együtt gondolkodva keresték a választ<br />

a következő kérdésekre:<br />

1. Mi a szerepe a vezetőknek a minőségügyi<br />

rendszer bevezetésekor, illetve a rendszer<br />

továbbfejlesztésekor?<br />

56

2. Hol a helye a minőségirányításnak<br />

a szervezetek életében?<br />

3. Milyen feladatai van a minőségirányításnak<br />

és a vezetésnek az egészségügyi szolgáltatás<br />

magasabb szintre emelésének az egészségügyi és<br />

a szociális ellátórendszerben?<br />

• a minőségfejlesztés alapköve az ember és<br />

az ember tudása, hogyan motiválhatjuk,<br />

képezhetjük és minősíthetjük a két<br />

ellátórendszerben dolgozókat?<br />

103. fotó: Műhelymunka az Egészségügyi<br />

szekcióban 2009<br />

101. fotó: Az egészségügyi ágazat vezetői - 2003<br />

(jobbról Bognárné Laposa Ilona és Nagyné Tarr Judit)<br />

104. fotó: MESZK Zala Megyei tagozat 2019<br />

102. fotó: Dr. Tar József örökös titkárunk elköszön 2006<br />

Az ESZÁ csapata már a kezdetektől tervezetten és<br />

szervezetten dolgozott. Az ágazati vezetők munkahelyeinek<br />

földrajzi területi elhelyezkedése szerint osztották<br />

fel a feladatokat, hogy lehetőleg minél területet<br />

tudjanak átfogni. A területekre vonatkozó elosztásban<br />

a következő tevékenységeket érdemes kiemelni:<br />

• működő minőségügyi rendszerek a szociális<br />

ellátórendszerekben<br />

• a Minőségbiztosítás gyakorlata,<br />

minőségfejlesztés a TQM irányába,<br />

protokollok-standardok-indikátorok,<br />

mint a teljesítmény értékelésének eszközei<br />

Az ágazati vezetőségen belül a titkári teendőket Csikai<br />

Sándorné Katika vette át, ami újabb lendületet<br />

adott az ESZÁ működésének. Az ESZÁ tevékenysége<br />

nagyon hasznosnak bizonyult, amit megerősít,<br />

hogy rendszeresen tartottak műhelymunkával kiegészített,<br />

kölcsönös intézménylátogatásokat.<br />

A két nagy egészségügyi intézmény (JAOK, ZM<br />

Kórház) felső- és középszintű vezetői az ágazat tevékenységét<br />

felkarolva elsőként vettek részt a rendezvényeken,<br />

előadásokat tartottak, példát szolgáltatva<br />

az ágazati rendezvények résztvevőinek a kialakított<br />

minőségügyi rendszerek működtetéséről,<br />

az egészségügyi minőségfejlesztési tevékenységek<br />

gyakorlatáról.<br />

Az ESZÁ <strong>év</strong>eken keresztül aktív résztvevője és társzszervezője<br />

volt a Debreceni Minőségügyi Egészségügyi<br />

Napok (DEMIN) rendezvényeknek.<br />

57

Az Egyészségügyi és Szociális Ágazat vezetősége<br />

aktív részvétel<strong>év</strong>el a tagság számára 1999 – 2003<br />

közötti <strong>év</strong>ekben a Nemzeti Minőségügyi Konferencián<br />

megszerveztük az Egészségügyi szekciót.<br />

105. fotó: Az ESZÁ csapat 2006-ban<br />

107. fotó: ESZÁ vezetőinek az elismerése 2006<br />

106. fotó: SZTE Klinikai Központ résztvevői NMK 2019<br />

108. fotó: Búcsúzik Dr. Tar J. örökös Titkár 2006<br />

A KÖVETKEZŐKBEN ISMERTETJÜK AZ ESZÁ SZEKCIÓKBAN<br />

FELDOLGOZOTT LEGFONTOSABB TÉMÁKAT:<br />

1998 A vevők-betegek elégedettségének mérése az egészségügy minőségügyi rendszerébe építve<br />

(ea: Nagyné Tarr Judit)<br />

1999 A humánerőforrás helye és szerepe az egészségügyben<br />

Szociális munka és ápolási tevékenység együttműködése a minőségi ellátás érdekében<br />

Ember és minőség fogalomrendszere a szociális ellátórendszerek filozófiájában<br />

2000 Útban az egészség és minőség <strong>év</strong>százada felé<br />

Nemzeti Egészségügyi minőségügyi Koncepció bemutatása<br />

A vezetői példamutatás szerepe az egészségügyi intézményben<br />

A vezető helye és szerepe a szociális szféra minőségbiztosításában<br />

2001 A Nemzeti Akkreditációs Tanács egészségügyi minőségbiztosítással kapcsolatos koncepciója<br />

Integrált Irányítási Rendszerek kialakítása az egészségügyben<br />

Az ISO-tól a klinikai auditokig az egészségügyi rendszerekben<br />

Stratégiai tervezés és cél lebontás az egészségügyi intézményekben<br />

58

Az ISO 9001:2000 szabvány alapelvei az ápolásban<br />

2002 Az Európai Unió fejlesztési irányáról az egészségügyi minőség tekintetében<br />

A minőségügy helye és szerepe a szociális ellátórendszer fejlesztési folyamatában<br />

A gyógyítás - ápolás - gondozás komplex, együttes hatása<br />

A kórház ellátási standardok kapcsolata a minőségmenedzsment filozófiával és rendszerrel<br />

2003 Az egészségügy, szociális- és családügy lehetőségei és nehézségei az EU csatlakozás útján<br />

A szaktárca minőségfejlesztési koncepciója az EU Alapelvek kapcsán<br />

Dialógus alapú minőségfejlesztés a szociális szolgáltatásokban<br />

Az adaptivitás szerepe az SQDS mi nőségfejlesztési rendszer alkalmazásában<br />

2004 Az EU fejlesztési irányai az egészségügyi minőségügy területén<br />

A mérés fontossága az egészségügyi és szociális ellátás minőségfejlesztésében<br />

Egészségügyi pályázati lehetőségek 2004-2006. <strong>év</strong>ekben<br />

Ápolok szerepe a Minőségbiztosítási rendszerekben (ea: Bognárné Laposa Ilona)<br />

2005 Ti hogyan csináljátok? – Jól bevált, közreadható projektek, gyakorlatok<br />

a szociális szolgáltatások területén<br />

A mosoly melyet küldesz, visszatér hozzád - Önkéntesek a kórházakban<br />

Minőségcélok a háziorvosi praxisban<br />

Az EFQM intézményi értékelések kórházi tapasztalatai<br />

109. fotó: ESZÁ szekció, NMK 2014 110. fotó: Előadás ESZÁ szekcióban, NMK 2014<br />

2006 Az egészségügy versenystratégiája. Néhány versenystratégiai eszköz:<br />

szakmai irányelvek, protokollok<br />

Az ISO-KES rendszerek oktatásának sajátosságai az egészségügyben<br />

A szociális szolgáltató rendszer stratégiája, minőségfejlesztési irányelvei<br />

2007 A WHO betegbiztonsági irányelv hazai adaptálása<br />

Milyen szemléletváltozást hordoz a MEES?<br />

Az ágazat első minőségdíjasainak tapasztalati, élményei<br />

2008 Egymástól tanulás a WHO betegbiztonság irányelve alapján<br />

59

A WHO NEVES Program összefoglalása. Hogyan tovább?<br />

Út a „jó gyakorlatok” alkalmazására a JAOK-ban<br />

2009 Módszerek a jó gyakorlat megvalósításához az Egészségügyi és Szociális Szolgáltatás területen.<br />

A minőségirányítás színe és fonákja az egészségügyben<br />

A LEAN, mint új módszer alkalmazása a JAOK-ban<br />

Paradigmaváltás a gyógyszeriparban, a változás kezelés új módszerei<br />

2010 Minőségmenedzsment eszközök adta lehetőségek az egészségügyben<br />

Minőségfejlesztés szükségessége a szociális szolgáltatásokban<br />

A Nemzeti Egészségügyi Stratégiára vonatkozó javaslatok<br />

2011 Hatékonyság növelése a szervezeti integráció r<strong>év</strong>én az egészségügyben<br />

Versenystratégiák a szociális ágazatban<br />

111. fotó: ESZÁ szekció, NMK 2011 112. fotó: MESZK csapat, NMK 2011<br />

Szakmai tevékenységek egységes szabályozásának és végrehajtásának<br />

eredményei a szakmai indikátorok tükrében<br />

2012 A tervezett minőség és a nem tervezett minőségi hibák a gyógyszeriparban<br />

A járóbeteg ellátás minőségének szakmai mutatói<br />

2013 Az egészségügyi intézmények közötti térségi együttműködés<br />

egy lehetséges eszköze és hatékonysága<br />

Új szelek a gyógyszeripari minőségbiztosításban - a jövő már elkezdődött<br />

2014 Minőségirányítás Észak Európa legnagyobb egyetemi kórházában<br />

A BELLA akkreditációs rendszer alkalmazásával szerzett első tapasztalatok<br />

Az információbiztonsági irányítási rendszer működtetése és tanúsítása<br />

a SZTE SZGYA Klinikai Központban<br />

2015 Innováció az ápolásoktatásban - lehetőségek és a valóság<br />

Egészségügyi kockázatok integrált kezelésének számítógéppel támogatott gyakorlata<br />

Klinikai kockázatelemzésre épülő minőségfejlesztés<br />

2016 A Zala Megyei Szent Rafael Kórház megoldásai az új szabványkövetelményekre<br />

és az audit tapasztalatai<br />

60

Folyamatmenedzsment és kulcsfolyamat mutatók az egészségügyben.<br />

Kerekasztal: Az egészségügyi ellátórendszer működtetésének<br />

kihívásai, lehetőségei és dilemmái.<br />

2022 Az egészségügyi finanszírozás aktuális kérdései<br />

Biztonságos mintatárolás a biobankban, avagy mit keres egy robot a fagyasztóban<br />

A minőség mérése az egészségügyben<br />

2023 Változó körülmények az egészségügyi ellátásban<br />

Ipar 4.0 technológiák az egészségügy világában<br />

MEES 2.0 bevezetésének eredménye és tapasztalatai<br />

Az idő telt<strong>év</strong>el az ESZÁ vezetők egyre ismertebbek<br />

lettek és szakmailag elismertekké váltak a minőségügy<br />

területén. Ennek természetes következménye<br />

lett, hogy munkahelyet és elfoglaltságot váltottak,<br />

minek következtében szükséges volt a vezetői személyek<br />

cseréje. Ellenben tiszteletre méltó módon<br />

az ESZÁ elnöksége csak akkor kérte a felmentését,<br />

amikor már készen álltak a helyettesítő személyek a<br />

feladatok ellátására.<br />

• 2008. <strong>év</strong> elején közel 10 <strong>év</strong> után, Tarr Judit<br />

ESZÁ elnök kérte felmentését és őt Dr.<br />

Udvardiné Horváth Szilvia váltotta, míg Csikai<br />

Sándorné helyébe Bérczi Emese lépett az ágazati<br />

titkári feladatok végzésére.<br />

• 2009-ben ismét új elnököt választottunk,<br />

az ESZÁ vezetésére Dr. Tombácz Imre<br />

minőségirányítási vezető (Markhot Ferenc<br />

Oktató Kórház) személyében.<br />

• 2011-ben Bérczi Emesét ugyancsak a JAOK-ból<br />

váltotta Oláhné Minya Tünde a titkári feladatra.<br />

• 2012-ben Kovács Edina kérte felmentését<br />

a szociális alelnöki megbízásból, melyet<br />

elfogadtunk és elnökségi döntéssel<br />

megszüntettük a szociális társelnöki státuszt.<br />

• 2012-ben Dr. Tombácz Imre munkahelyi<br />

elfoglaltsága miatt kérte felmentését az ESZÁ<br />

elnöki megbízásból és helyébe Dr. Kecskés<br />

Gábor kórházigazgató, minőségügyi vezető<br />

(Zala Megyei Kórház) lépett.<br />

• 2013 nyarán újra ESZÁ vezetőséget kellett<br />

választani. Szerencsére a SZTE Szent-<br />

Györgyi Albert Klinikai Központ, Stratégiai<br />

Igazgatóság vezetősége elvállalta felkérésünket.<br />

Az ISO 9000 FÓRUM ESZÁ új vezetői: Elnök:<br />

Lombfalvi Katalin, SZTE Szent-Györgyi<br />

Albert Klinikai Központ - Szervezetfejlesztési<br />

osztályvezető; Titkár: Fábián Zoltán, SZTE<br />

Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ -<br />

Minőségirányítási osztályvezető.<br />

• Az ESZÁ ágazat 2009. <strong>év</strong>i megalakulástól 2015.<br />

<strong>év</strong> végéig a Jósa András Oktató Kórház, a Zala<br />

Megyei Kórház, a Szent Imre Kórház, az Egri<br />

Markhot Ferenc Oktató Kórház és a SZTE<br />

SZGYA Klinikai Központ vezetői kiemelt<br />

figyelmet fordítottak az ágazati tevékenységre,<br />

közel másfél <strong>év</strong>tizedig támogatták<br />

munkatársaik részvételét az ágazat vezetésében<br />

és a rendezvények lebonyolításában.<br />

• Tíz <strong>év</strong> szünetelés után 2022. <strong>év</strong>ben a SZTE<br />

Stratégiai Főigazgatóság támogatásával a<br />

konferencián ismételten megtartottuk az<br />

ESZÁ szekciót, és reménykedünk, hogy ebben<br />

az <strong>év</strong>ben is találunk előadókat és érdeklődő<br />

hallgatóságot az ágazat részéről.<br />

Az ISO 9000 FÓRUM elnöksége ezúton is megköszöni<br />

az említett egészségügyi intézmények vezetőinek<br />

és munkatársainak az ESZÁ ágazatot támogató<br />

tevékenységet.<br />

113. fotó: Az NMK 2013. <strong>év</strong>i Törzsvendégei<br />

61

1.11.2. KAPU TAGOZAT 2003-2010.<br />

2003. november 18-án a békéscsabai Béthel Alapítvány<br />

által kidolgozott és továbbfejlesztett KAPU<br />

program mintájára 17 egészségügyi és szociális intézmény<br />

részvétel<strong>év</strong>el, az Egészségügyi, Szociális<br />

és Családügyi Minisztérium támogatásával megalakult<br />

az ISO 9000 Fórum társadalmi szervezet<br />

Egészségügyi és Szociális Ágazatán belül/mellett a<br />

Kapu tagozat.<br />

A Magyarországi KAPU Program Önkéntes Egyesület<br />

megalakulásának céljai közé tartozott a minőségfejlesztési<br />

rendszer kiépítése az idősek otthonaiban,<br />

a minőségközpontú egészségügyi és<br />

szociális ellátó rendszer széles körű elterjesztése, a<br />

szabadidős programok tervezése és működtetése a<br />

szociális ellátó intézményekben.<br />

További célként szerepelt a KAPU Programban résztvevő,<br />

az önkéntes segítő szolgálatot működtető szervezetek<br />

együttműködésének szervezése és elmélyítése<br />

annak érdekében, hogy a szervezeti önkéntes munka<br />

által nyújtott segítségnyújtás minden Magyarországon<br />

élő ember számára hozzáférhető legyen és ezáltal<br />

erősödjék a társadalmi szolidaritás érzése.<br />

A KAPU Program 17 szervezet részvétel<strong>év</strong>el alakult<br />

meg 2003. november 18-án. Az egyesület résztvevői<br />

és felhasználói: az idős otthonok lakói, különböző<br />

helyen nyilvántartott problémás fiatalok, és az egészségügyi<br />

és szociális intézmények, kórházak voltak.<br />

Támogatók között szerepeltek civil szervezetek,<br />

alapítványok, önkormányzatok és a szakminisztérium.<br />

KAPU Önkéntesként: fiatalok (munkanélküli<br />

pályakezdők) és diákok vettek részt. Irányítók, koordinátorok<br />

és szupervizorok szintén az önkések<br />

köréből kerültek ki.<br />

A tevékenységet a MAG Team fogta össze és mentorállta.<br />

A vezető közül köszönet illeti Dr. Tar Józsefet,<br />

Kovács Edina a mezőberényi VHSK igazgatót és<br />

Dr. Dávidné B. Julianna EÜ minisztériumi főosztályvezetőt,<br />

a KAPU Program vezetőjét.<br />

116. fotó: jobbról: Dr. Tar József, Dr. Dávidné B. Julianna<br />

114. fotó: Dr. Dávidné Julianna<br />

és Dr. Tar József. az önkéntesekkel 2003<br />

117. fotó: Álló sor balról a második: Kovács Edina<br />

115. fotó: Rózsa András és<br />

Dr. Tar József és a hostess csapat 2006<br />

Az ISO 9000 Fórum Kapu Program minőségfejlesztő<br />

hatása alapján megalapította az „Év Kapu<br />

Önkéntese Díjat”. A díjak az <strong>év</strong>enként megrendezésre<br />

kerülő Kapu Konferencián kerültek átadásra,<br />

a programot működtető szervezetenként egy-egy<br />

elismerésre javasolt önkéntes számára.<br />

62

Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a KAPU Program<br />

kormányzati támogatása 2008-ban megszűnt, ami<br />

a program befejezését vonta maga után.<br />

1.11.3. KÖZOKTATÁSI ÁGAZAT - KOÁ<br />

Az ISO 9000 Fórum tagsága kezdetben elsősorban a<br />

versenyszférához tartozó ágazatokból került ki, de<br />

a 2000-es <strong>év</strong>ek elejére egyre több egészségügyi- és<br />

szociális, közigazgatási- és közoktatási ágazathoz<br />

tartozó intézmény is bekapcsolódott a szervezet<br />

munkájába. Az ágazat-specifikus igények kielégítése<br />

érdekében, illetve a többféle minőségfejlesztési<br />

modell (szabványrendszerek, díjmodellek, speciális<br />

ágazati modellek) működtetése során növekvő<br />

tudás és tapasztalat halmozódott fel tagszervezeteinknél<br />

és kiemelendő, hogy 2001-től a Nemzeti<br />

Minőségügyi Konferenciákon egészségügyi és közoktatási<br />

szekciókat is működtettünk.<br />

118. fotó: Radicsné Szerencsés Terézia előadása 2007-ben<br />

A minőségfejlesztési tevékenység a közoktatás területén<br />

is felgyorsult a 2000-es <strong>év</strong>ek első felétől.<br />

A 2000-ben induló COMENIUS 2000 Minőségfejlesztési<br />

Program nagy lendületet adott a minőségfejlesztés<br />

széles körű kibontakozásához.<br />

Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett az ISO<br />

9000:2000 szabványsorozat szerint tanúsított közoktatási<br />

intézmények száma és felmerült az közoktatási<br />

intézmények részéről az ISOFÓRUM keretein<br />

belüli együttműködés igénye. A gondolatot tett követte<br />

és 2004. tavaszán 23 intézmény vezetősége<br />

megalakította az ISO 9000 FÓRUM Közoktatási<br />

Ágazatát (KÖÁ.<br />

Megalakulás időpont: 2004.március 17.<br />

Helyszín: Vályi Péter Szakképző Iskola, Tamási<br />

Ágazati elnök: Szemkeő Péter (BKMÖ Speciális<br />

Óvodája és Általános Iskolája kiskőrösi<br />

intézmény igazgató)<br />

Ágazati társelnök: Vida Lajos (Vályi Péter<br />

Szakképző Iskola igazgató)<br />

Ágazati titkár: Radicsné Szerencsés<br />

Terézia (BKMÖ SÓÁI kiskőrösi intézmény<br />

igazgatóhelyettes főtanácsadója)<br />

A Közoktatási Ágazat célja: a minőségfejlesztésben érdekelt<br />

közoktatási intézmények együttműködésének<br />

szervezése, elmélyítése, annak érdekében, hogy az<br />

intézményi minőségkultúra erősítés<strong>év</strong>el és terjesztés<strong>év</strong>el<br />

minél eredményesebb és hatékonyabb szervezeti<br />

működés valósulhasson meg. Ennek kézzelfogható<br />

eszközei lehetnek a minőségügyi konferenciákon való<br />

részvétel, szakmai rendezvények szervezése a közoktatásban,<br />

minőségfejlesztési tréningek a pedagógusok<br />

számára, a Közoktatás Minőségéért Díjnyertes intézmények<br />

tapasztalatainak megismerése és a csoportkohézió<br />

fejlesztése az intézményekben.<br />

120. fotó: KÖÁ csapata érkezik a Konferenciára 2012<br />

119. fotó: Kooperatív Csoportmunka: Schaffer István 2007

Az ágazat és a kiskőrösi pedagógusok tragédiaként<br />

érték meg a Radicsné Szerencsés Terézia intézményi<br />

igazgató és a KÖÁ elnök 2015. <strong>év</strong>i váratlan<br />

elhunytát. A tavaszi hónapokban Terik<strong>év</strong>el elkezdett<br />

konferencia szerevezés helyett, az Őszi konferencián<br />

„Radicsné Szerencsés Terézia Emlékülést”<br />

tartottunk.<br />

Munkatársai és a Kiskőrösi Csapat – nagy örömünkre<br />

azóta is rendszeresen eljönnek a Nemzeti Minőségügyi<br />

Konferenciára.<br />

121. fotó: beszélgetés az EGYMI<br />

Kiskőrös kollégákkal NMK 2022<br />

Az ágazat vezetői igen vonzó és nagy létszámot<br />

megmozgató rendezvényeket szerveztek és üde<br />

színfoltot jelentettek a Nemzeti Minőségügyi Konferenciákon.<br />

Kiemelendő az <strong>év</strong>ente szervezett Közoktatási<br />

Országos Konferencia és a Közoktatási<br />

Szakmai Napok. Már 2007-ben a Művelődési Hét<br />

keretében Tamásiban „A szelektív hulladékgyűjtés<br />

reklámozása” címmel sikeres rajz és kollázs pályázatot<br />

hirdettek. Emlékezetes maradt számunkra az<br />

EGYMI országos Egyesülete által szervezett konferencia:<br />

„A jövő útjai 18...” Hálózati együttműködés a<br />

fogyatékos gyermekek és fiatalok sikeres társadalmi<br />

beilleszkedése érdekében konferencia.<br />

122. fotó: Teltházas NMK konferencia<br />

Balatonvilágoson (2011<br />

Az EGYMI intézményekben példaértékű oktató-nevelő<br />

tevékenység folyik és hangsúlyt helyeznek a<br />

művelődés, a szülők bevonása és a tanulás ünnepként<br />

történő megélésére.<br />

A Közoktatási Ágazatban is bekövetkeztek személyi<br />

változások, minek következtében az ágazati vezetést<br />

Tóth Géza (KIH közoktatási szakértő), illetve Radicsné<br />

Szerencsés Terézia (Integrált Közoktatási Intézmény,<br />

főigazgató) látta el. Az elnökök munkáját az<br />

<strong>év</strong>ek során Viedner Mónika (Integrált Közoktatási<br />

Intézmény, munkaközösség vezető), Schaffer István<br />

(Integrált Közoktatási Intézmény, egység vezető), Hegyiné<br />

Mladoniczky Éva (Szandaszőlősi ÁIMI, igazgató)<br />

és Mezei Csilla (Szandaszőlősi ÁIMI pedagógus,<br />

minőségfejlesztő csoportvezető) segítették és Dr.<br />

Benczéné Csorba Margit (Bárczi Gusztáv Módszertani<br />

Központ főigazgatója) két <strong>év</strong>tizede támogatja.<br />

123. fotó: 20 <strong>év</strong>es az ISOFÓRUM NMK 2013<br />

64

A KÖÁ TEVÉKENYSÉGE:<br />

• A közoktatási intézmények<br />

tapasztalatcseréjének, ismeretei bővítésének<br />

és tájékozottságának elősegítése a minőségügy<br />

területén.<br />

• A közoktatási intézmények minőségfejlesztési<br />

aktivitását elősegítő szakértői, oktatási és<br />

tréning tevékenység.<br />

• „Minőségfejlesztési modellek” elterjedésének<br />

és fejlesztésének elősegítése a közoktatási<br />

intézmények körében.<br />

• Specifikus ágazati konferenciák szervezése<br />

a minőségirányítás eredményeinek<br />

megismertetésére, szakmai fórum<br />

működtetésére.<br />

• A Közoktatási Ágazathoz tartozó intézmények<br />

minőségirányítással kapcsolatos érdekeinek<br />

képviselete, az ISO Fórum eszközeinek<br />

felhasználásával.<br />

Az oktatási ágazat tagsága számára 2003 - 2015 közötti<br />

időszakban a Nemzeti Minőségügyi Konferencián<br />

<strong>év</strong>ente megszerveztük az Oktatási szekciót<br />

is. A következőkben ismertetjük a KOÁ szekciókban<br />

feldolgozott legfontosabb témákat:<br />

124. fotó: Közoktatási szekció résztvevői NMK 2009. 125. fotó: Csikai Csilla és Hegyiné M. Éva, KÖÁ 2010.<br />

2001 TQM módszerek alkalmazása a Comenius 2000 Minőségfejlesztési Programban<br />

EFQM Modell alkalmazása a Comenius 2000 Minőségfejlesztési<br />

Program intézményi önértékelése során<br />

Tanácsadói munka eredményessége a monitoring tapasztalatok tükrében<br />

2002 Mérés, értékelés a Comenius 2000 Programban<br />

A Közoktatás minőségfejlesztési stratégiája (kerekasztal)<br />

A csoportos felkészítés előnyei és buktatói a Comenius I. intézményi modell kiépítésében<br />

Comenius I. és II. tapasztalatok, eredmények. (kerekasztal)<br />

A Közoktatás Minőségéért díj elismerések<br />

2003 Oktatásfejlesztés és Minőségfejlesztés a Közoktatásban<br />

Oktatásfejlesztés az EU követelmények tükrében<br />

Egymástól tanulás intézménye a közoktatásban<br />

Együttműködő - Önfejlesztő - megbízható minőségirányítási modell ismertetése<br />

Mi történt a Comenius intézményekben és mi nem?<br />

2004 A Közoktatás helye és szerepe a nemzeti kiválóság elérésében<br />

Programcsomagok a közoktatásban az EU csatlakozás után<br />

65

Minőségdíjak a kiválóság kultúra szolgálatában<br />

Minőségfejlesztési munka eredményei a tanórai és tanórán kívüli<br />

munkában (ea: Radicsné Szerencsés Terézia)<br />

2005 Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája<br />

Minőségértékelés a közoktatásban<br />

Szakképzés európai szinten – Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer<br />

2006 „Az oktatáspolitika prioritásai a második Nemzeti Fejlesztési Tervben”<br />

Az intézményi önértékelés hatása az intézmény pedagógiai fejlesztő munkájára<br />

A teljesítménymenedzsment jelentősége a közoktatási intézmények működtetésében<br />

2007 Pályázati lehetőségek (TÁMOP, TIOP) az oktatási intézmények számára<br />

Esélyegyenlőség, versenyképesség, modernizáció a közoktatásban<br />

Teljesítményértékelés az oktatási intézményekben<br />

2008 Kiváló intézményi teljesítmények a hazai közoktatásban<br />

A közoktatás helye és szerepe az EU mérc<strong>év</strong>el mért nemzeti kiválóság elérésében<br />

Programcsomagok a közoktatásban az EU csatlakozás után<br />

2009 Minőség a közoktatásban. Kell-e Minőségbiztosítás a közoktatásban?<br />

A TÁMOP és a közoktatási minőségfejlesztés<br />

Minőség a fenntartói elvárásokban: kerekasztal a résztvevőkkel<br />

2010 Jó gyakorlatok és referencia-intézmények a közoktatásban<br />

Sikeres áttöréses fejlesztés a kiskőrösi közoktatási intézményekben.<br />

AVAGY Hogyan lehet referencia intézménnyé válni?<br />

Értékteremtés mérésen keresztül: kerekasztal a résztvevőkkel<br />

2011 Innováció a közoktatásban<br />

A kiskőrösi EGYMI reagálásai a társadalmi kihívásokra a CSR<br />

Társadalmi elkötelezettség projekt tükrében<br />

A hatékony tanulószervezet, avagy az IIASA - Shiba Díj elnyerése<br />

2012 A Pedagógus Életpálya - Modell és a tehetséggondozás lehetőségei a közoktatásban<br />

Szemelvények a közoktatás minőségfejlesztési kérdéseiről<br />

2013 Közoktatási intézménynek a Nemzeti Minőségi Díj hasznossága<br />

A szervezeti háttér és a szakember tudatosságának a szerepe a nehezen szerethető/nehezen<br />

kezelhető gyerekek nevelésében<br />

A tanfelügyeleti rendszer bevezetése Magyarországon<br />

2014 A Minőségkörök kialakításának és működtetésének fogásai<br />

Hogyan valósítja meg a minőségi oktatást a gyakorlatban a referenciaintézmény?<br />

A tehetséggondozás mint a rehabilitáció eszköze a sajátos nevelési igényű tanulók körében<br />

2015 „Radicsné Szerencsés Terézia” Emlékülés<br />

A köznevelés megújuló értékelési keretrendszere - A tanfelügyelethez<br />

kapcsolódó intézményi önértékelés<br />

A Nemzeti Minőségi Díj jelentősége szervezeten belül és azon kívül<br />

66

126. fotó: Teltházas NMK konferencia a 20. <strong>év</strong>es Jubileumon 2013<br />

1.11.4. ÉPÍTÉSÜGYI ÁGAZAT - ÉPÁG<br />

A 2010-es <strong>év</strong>ekben egyre több résztvevő érkezett a<br />

Nemzeti Minőségügyi Konferenciára az építésügy<br />

területéről. Néhány lelkes ágazati képviselő javasolta,<br />

hogy az ISOFÓRUM Egyesület fontolja meg az<br />

Építésügyi Ágazat (ÉPÁG) megalakítását.<br />

Rózsa András egyesületi elnök szerint az ISO 9000<br />

FÓRUM Egyesület elnöksége abból a megfontolásból<br />

fogadta el az ÉPÁG megalapításának ötletét,<br />

hogy lehetőséget biztosítson az ágazaton belüli<br />

szakemberek találkozásának, a szakmai ötletek<br />

és vélemények kicserélésének, a legjobb ötletek és<br />

szakmai gyakorlatok terjesztésének.<br />

Az ISOFÓRUM elnöksége több alkalommal találkozott<br />

Semmelweis Ferenc úrral (az ÉTE volt elnök<strong>év</strong>el)<br />

és a néhány alkalommal beszélgettek Bíró<br />

Virág (KÉSZ Építő Zrt.) MIR vezetővel és Bartha<br />

Lórántné SGS vezető auditorral, Herneczki Katalinnal<br />

a Colas Holding stratégiai igazgatójával.<br />

Az említett hölgyek kiemelt módon támogatták az<br />

ÉPÁG létrehozását, amiért elismerésünket fejezzük<br />

ki. A megbeszélések alkalmával a fő téma az építésügyi<br />

ágazat megalakításának módja és a hatékony<br />

működtetése volt. Az elnökség a megbeszéléseket<br />

követően felkérte Semmelweis Ferenc urat és Bíró<br />

Virágot, hogy vállalják el az EPÁG vezetését<br />

Az előbbiek szellemében az elnökség elfogadta az<br />

ÉPÁG megalakításának javaslatát és 2014. szeptember<br />

12-én az NMK keretében tartottuk meg az<br />

alakuló ülést.<br />

Az ÉPÁG megalapításának célja többek között a<br />

minőségirányítás elveit elfogadó és azt megvalósító<br />

szervezetek összefogása, szakmai támogatása<br />

és szakmai érdekvédelmének biztosítása, valamint<br />

az építésügyi szolgáltatás minőségkultúrájának és<br />

a minőségmenedzsment szemléletének terjesztése,<br />

minőségfejlesztési modelljeinek megismerése, ismertetése<br />

és alkalmazási gyakorlatának bemutatása.<br />

Kiemelt feladat az egységes módszertani alapok<br />

alkalmazása és azok működtetésének támogatása<br />

az építésügyben.<br />

Az ÉPÁG alapító rendezvényen 70 személy vett részt<br />

az ágazat részéről, illetve néhány magán személy a<br />

felsőoktatásból. Az ISO 9000 FÓRUM elnöksége<br />

Dr. Veress Gábor professzort, a MTESZ elnökét<br />

kérte fel az ágazatalapító ülés levezetésére.<br />

Az ÉPÁG alapítók között szerepel 27 tag, 9 magán<br />

személy és 17 támogató szervezet.<br />

A jelenl<strong>év</strong>ők egységesen, ellenvetés és tartózkodás<br />

nélkül megválasztották az ÉPÁG vezetőit, Semmelweis<br />

Ferencet ÉPÁG elnöknek és Bíró Virágot<br />

ÉPÁG titkárnak.<br />

67

Az ÉPÁG elnök, Semmelweis Ferenc az alábbiak<br />

szerint foglalta össze az ágazatalapítás jelentőségét:<br />

• A civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel,<br />

kamarákkal együttműködve az építőipar<br />

minőségügyi kérdéseinek kormányzati<br />

szintig történő eljuttatása, onnan eredményes<br />

intézkedések visszacsatolása.<br />

• Az Ágazat tagok felé történő szolgáltató<br />

jellegének fontossága, szakmai vezetésű<br />

tapasztalatcserék lebonyolítása.<br />

• Szakmai képzések szervezése, lebonyolítása.<br />

127. fotó: Bíró Virág, Dr. Veress Gábor,<br />

Semmelweis Ferenc 2014<br />

Az alakuló ülés alkalmával a résztvevők elfogadták<br />

az ÉPÁG Működési Szabályzatát és az EPÁG vezetése<br />

felkérte több építésügyi szervezet vezetőjét, civil<br />

szervezetek vezetőit és felsőoktatási intézmények<br />

képviselőit, hogy vegyenek részt az ÉPÁG Tanácsadó<br />

Testületében, amit a jelenl<strong>év</strong>ők ötömmel nyugtáztak<br />

és fogadtak el.<br />

Az egyesület elnöksége felajánlotta, hogy támogatásként<br />

a megalakulást követő 3 <strong>év</strong>ben az EPÁG Ágazatból<br />

befolyó tagdíjait teljes egészében díjmentes szakmai<br />

rendezvényekre fordítja az ágazat tagjai részére.<br />

2014. nov. 28-án az ÉPÁG megszervezte az első szakmai<br />

konferenciát, Az építésügyi szolgáltatások minőségének<br />

értelmezése címmel. A rendezvény sikeres<br />

volt a résztvevők körében, akik javasolták a hasonló<br />

rendezvények és a céglátogatások szervezését.<br />

128. fotó: fotó: ÉPÁG vidám csoport kávézás közben 2016<br />

Ezen a konferencián az ÉPÁG tagsága megválasztotta<br />

két alelnököt Horváth Sándor (ÉVOSZ elnökségi<br />

tag), Németh László (MC Bauchemie Kft., minőségbiztosítási<br />

rendszer vezető) személyében.<br />

AZ ÉPÁG AZ ÉVEK FOLYAMÁN A KÖVETKEZŐ ÖNÁLLÓ<br />

RENDEZVÉNYEKET ÉS CÉGLÁTOGATÁSOKAT SZERVEZTE:<br />

2014 Minőség és felelősség az építésügyben. Lurdy Ház Konferencia Központ bejárása<br />

Nemzet Főtere és a Parlament látogató központ építkezés látogatás<br />

HungaroControl Légiforgalmi Irányító Torony látogatás<br />

2015 ÉTE szervezésében „Műemlék Kórházaink 2015” Szakmai Konferencia<br />

SMR Automotive Mosonszolnok projekt menedzsment gyakorlatok<br />

COLAS Északkő Kőbányászati Kft. és Basilicus Borház Tállya<br />

68

MAPEI Kft., Sóskút üzemlátogatás: A gyártási és munkabiztonsági modulok kialakítása<br />

2016 Dagály úszókomplexum építkezésének megtekintésére<br />

Herendi Porcelán Látogató Központ és Porcelánművészeti Múzeum látogatás<br />

GRUNDFOS GMH4 gyártó üzem Székesfehérvár látogatás<br />

2017 Mosoni - Duna-Híd építkezés látogatás<br />

SW-Umwelttechnik Alsózsolca üzemlátogatás<br />

Magyar Telekom Szerémi úti épület látogatás<br />

2018 MÁV-START Zrt. Szolnoki új vasúti járműgyártás üzemlátogatás<br />

Paksi Atomerőmű Zrt. üzemi terület és Karbantartó Gyakorló Központ<br />

Groupama Aréna stadion építészeti különlegességei<br />

2019 Continental Automotive Veszprém gyártó üzem és Tesztpálya látogatás<br />

AUDI Hungária Zrt. összeszerelő üzem Győr<br />

„A Reform Bizottság jelentése az építési nagyprojektekről”<br />

kiadvány fordítás támogatása és megbeszélése.<br />

Debreceni Nagyerdei Stadion minőségbiztosításának megtekintése<br />

FIX-BETON Kft. Tököl, Térkőgyártó üzem látogatás<br />

2022 MVM DOME digitalizáció és energetikai megoldások<br />

2023 MOL Campus Toronyház a jövő irodaháza<br />

129. fotó: A 2014. NMK résztvevők<br />

között az ÉPÁG és MESZK tagjai 1<strong>30</strong>. fotó: Vidám pillanatok az NMK-án 2013<br />

2014 A Projektmenedzsment fontossága az építésügyben<br />

A Debreceni Nagyerdei Stadion megvalósítása és Minőségbiztosítási különlegességei<br />

Modern projektmenedzsment módszerek a szerkezettervezésben,<br />

avagy a Kopitnari reptér tervezésének sikere<br />

2015 Minőség és versenyképesség az építésügyben<br />

Az európai és a hazai építőipar versenyképességének és fenntarthatóságának összevetése<br />

A versenyképesség javítása minőségügyi eszközökkel<br />

2016 A minőségszemlélet kívánatos erősödésé az építésügyben<br />

A CSOK hatása az építőipari foglalkoztatásra és gazdasági növekedésre<br />

69

Az építőipari prognózis megalkotásának háttere<br />

2017 Minőség és energiahatékonyság az építésügyben<br />

Kormányzati célkitűzések az épületenergetika terén<br />

Az Európai Bizottság „Tiszta energiát minden európainak” csomagja<br />

A hazai épületenergetikai szabályozás értékelése<br />

2018 Korszerű építési megoldások a minőség tükrében<br />

Épületgépészeti megoldások korszerű épületekben, okosházakban<br />

Innovatív épületautomatizálási megoldások<br />

A 21-ik század minőségi elvárásai a tartószerkezetektől<br />

2019 „Okos” építőipari megoldások<br />

Az építési ágazat kihívásai a digitalizáció terén, állami szerepvállalás<br />

Az építési ágazat kihívásai a digitalizáció terén, állami szerepvállalás<br />

2020 Okos építésügy, okos megoldások<br />

Az épületinformációs modellezéshez kapacsolódó szabályozási kérdések<br />

Az építőipari automatizáció és digitalizáció lehetőségei<br />

Építőipari cégek szerepe és felelőssége a fenntarthatóságban<br />

2021 Fenntarthatóság - körforgásos gazdaság - okos építőipar<br />

Körforgásos építőipari okos megoldások, karbonlábnyom csökkentés<br />

Hulladékkezelés és hulladékkereskedelem a körforgásos gazdaságban<br />

Mit akar a jövő megrendelője? A holnap építőipari kihívásai és egy világcég válaszai<br />

2022 Fenntarthatóság okos építőiparral<br />

Építési beruházások és a klímavédelem<br />

Digitalizáció az építőiparban<br />

Nemzetközi nagyvállalat tervei a fenntarthatóbb jövőért<br />

2023 Okos építőipar és világszintű sporteredmények<br />

Körforgásos gazdaság a fenntarthatósági fejlesztési célok érdekében<br />

131. fotó: ÉPÁG szekció elnöklés NMK 2016. 132. fotó: ÉPÁG elnök, Lizakovszky Géza NMK 2022<br />

70

Az ÉPÁG vezetőségében is tetten érhetők a személyi<br />

változások, melynek értelmében a Németh László<br />

helyett 2018-ban Lizakovszky Géza lett az alelnök,<br />

2019-ben pedig Semmelweis Ferenc visszavonulása<br />

után Rajcsányi Ferenc lett az ágazat elnöke.<br />

2021. <strong>év</strong>től az ÉPÁG ágazat vezetősége:<br />

Elnök Lizakovszky Géza (SW Umwelttechnik<br />

Kft, MIR igazgató),<br />

Titkár Steiner Gabriella (Mile Stone Kft,<br />

MIR vezető).<br />

1.12. ÉRTÉKREND, KÜLDETÉS,<br />

JÖVŐKÉP, STRATÉGIA<br />

Az egyesület tevékenységei és értékrendje képezik<br />

a szervezet Küldetésének és Jövőképének az alapját,<br />

melyek megvalósítása, elérése érdekében határozta<br />

meg az egyesület a stratégiáját. Stratégiai céljaink<br />

megvalósításának érdekében gondoskodunk arról,<br />

hogy céljainkat a Tagság megismerje, megértse és<br />

elfogadja.<br />

Az Egyesület stratégiájának kialakítását a <strong>minőségügyben</strong><br />

és a TQM eszköztárban található és a tisztségviselők<br />

által jól ismert módszerek alkalmazásával,<br />

a tagság képviselőinek bevonásával és szakmai<br />

tanácsadó támogatásával végeztük el.<br />

Az alkalmazott módszer: SWOT és COMP elemzés,<br />

Kockázatértékelés, Értékrangsorolás.<br />

A stratégia alkotáshoz az alábbi legfontosabb egyesületi<br />

tevékenységekre és főfolyamatokra fókuszáltunk<br />

• Szakmai konferenciák, céglátogatások,<br />

tapasztalatcserék és továbbképzések<br />

szervezése a legjobb gyakorlatok megismerése<br />

és az egymástól tanulás érdekében, a<br />

minőségtudatosság és a szervezeti<br />

minőségkultúra fejlesztése r<strong>év</strong>én.<br />

• Aktív együttműködés a minőségügyi<br />

társszervezetekkel, tanácsadókkal és<br />

tanúsítókkal a szakmai rendezvények közös<br />

szervezésében, az egymás rendezvényeinek<br />

terjesztésében.<br />

• Szakmai cikkírók megnyerése és a cikkek<br />

megírásának támogatása a Magyar Minőség<br />

elektronikus folyóirat önálló, novemberi<br />

számába.<br />

• Aktív részvétel az EFQM 2020 modell alapján<br />

meghirdetett Nemzeti Kiválóság Díj (NKD)<br />

népszerűsítésében, a szervezeti önértékelés<br />

módszerének megismertetése a tagsággal egy<br />

alkalmazói platform kialakításán keresztül.<br />

AZ EGYESÜLET ÉRTÉKRENDJE<br />

• Átlátható, szabályozott működés, törvényi<br />

megfelelőség, közhasznúság, amely<br />

példaértékű a tagság számára.<br />

• Vezetői elkötelezettség, az Egyesület és<br />

a szakma iránti alázatos tevékenység.<br />

• Tanúsított minőségirányítási rendszer<br />

működtetése két <strong>év</strong>tizede. Távmunkában<br />

dolgozás 17 <strong>év</strong>e.<br />

• OneDrive működtetés és a Back Office<br />

Rendszer (BOR) támogatja az egyesületi<br />

tevékenységek hatékonyságát.<br />

• Hagyományőrzés - etikus elismerési rendszer<br />

működtetése.<br />

• A Tagság által ismert és elismert szervezet.<br />

Nyílt, folyamatos kommunikáció a tagsággal.<br />

• Egységes arculati megjelenés.<br />

133. fotó: Szavaznak a 35. Közgyűlés résztvevői 2022<br />

Az ISOFÓRUM Egyesület elnöksége az előzetes<br />

elégedettségi felmérések, a tagsági vélemények és<br />

SWOT elemzés alapján az FB tagjai és néhány jelentős<br />

fontosságú tagság képviselőnek bevonásával<br />

a három <strong>év</strong>tized folyamán 5 <strong>év</strong>ente csapatmunkában<br />

vizsgálja felül a küldetésének és jövőképének<br />

aktualitását és ezek függvényében tűzte ki az egyesületi<br />

stratégiai célokat a zökkenőmentes működtetésének<br />

és fenntarthatóságának érdekében az elkövetkező<br />

időszakokra.<br />

71

MŰKÖDÉSI FILOZÓFIÁNK: „A minőség<br />

szolgálatában minőséget szolgáltatni”<br />

Kiemelten fontos megemlíteni, hogy az Egyesület<br />

Küldetése a megalakulás óta változatlan<br />

maradt, azaz <strong>30</strong> <strong>év</strong> távlatában megmaradt és ma<br />

is érvényes az ISOFÓRUM Egyesület megalakulásának<br />

fő célja (küldetése).<br />

KÜLDETÉS: A minőség iránt elkötelezett tagszervezetek<br />

és egyének (Tagság) együttműködésének<br />

szervezése annak érdekében, hogy azok a - gyakorlatban<br />

már működő, a nemzetközi követelményeknek<br />

igazoltan megfelelő - minőségkultúrát tovább<br />

erősítve és terjesztve minél magasabb szintre emeljék<br />

versenyképességüket.<br />

JÖVŐKÉP: Az ISO 9000 FÓRUM Egyesület Magyarország<br />

legismertebb és legelfogadottabb minőségügyi<br />

egyesülete, amely minőségi szolgáltatásokat<br />

nyújt.<br />

134. fotó: NMK Plenáris ülésének hallgatósága<br />

a 25. Jubileumi ünnepségen 2018<br />

STRATÉGIAI NYILATKOZAT 2022-2024. <strong>év</strong>ekre<br />

• Partnerközpontúságunk erősítése és vevőink<br />

magas szintű elégedettségének megtartása.<br />

• A Tagság létszámának stabilizálása az Elnökség<br />

aktív közreműködés<strong>év</strong>el.<br />

• Szponzorok és támogatók szélesebb körű<br />

elérése a Tagság aktívabb bevonásával,<br />

a közösségi kommunikációs felületek,<br />

platformok kihasználásával.<br />

• A minőségszemlélet és a minőségkultúra<br />

országos szintű terjesztése.<br />

• A szakkormányzati kapcsolatok bővítése a<br />

vállalkozások versenyképességének növelése<br />

érdekében.<br />

• Az Egyesület működtetéséhez szükséges<br />

bevételek biztosítása fokozott marketing<br />

tevékenységgel, a rendszeres szakmai<br />

konferenciák és benchmarking jellegű<br />

cég- és intézmény látogatások rendszerének<br />

fenntartása.<br />

• Az egyesületi hagyományok megőrzése,<br />

továbbvitele.<br />

• A szakmai szervezettekkel (minőségügyi<br />

társszervezetek, tanácsadók, tanúsítók) és<br />

felsőoktatási intézményekkel intenzívebb<br />

kommunikáció és együttműködés.<br />

• A Tagság szakértő munkatársainak szélesebb<br />

körből való, hatékonyabb bevonása a<br />

tevékenységekbe.<br />

• A tanúsított minőségirányítási rendszer<br />

fenntartása és előnyeinek kihasználása.<br />

• Tevékenységeink fejlesztése: a jó szakmai<br />

gyakorlatok megismertetése tapasztalatcsere<br />

céglátogatások szervezése r<strong>év</strong>én, a LEAN<br />

menedzsment szemlélet terjesztése és az IPAR<br />

4.0 stratégiai célok megismertetése szakmai<br />

rendezvényeken, az EFQM 2020 Modell alapú<br />

Nemzeti Kiválóság Díj (NKD) népszerűsítése<br />

és a szervezeti önértékelés módszerének<br />

terjesztése tagságunk körében.<br />

• A külső környezeti üzleti tényezők<br />

változásainak elemzése, folyamatos<br />

kockázatértékelés a váratlan negatív hatások<br />

elkerülése miatt.<br />

• Hazai és nemzetközi stratégiai<br />

partnerkapcsolatok ápolása, új kapcsolatok<br />

kialakítása és fenntartása a szakmai<br />

szervezetekkel és felsőoktatási intézményekkel.<br />

1.13. A TAGSÁG LÉTSZÁMA ÉS<br />

SZERKEZETE. A TQM ESZKÖZTÁR<br />

ALKALMAZÁSA<br />

A minőségügyi rendszerek iránti érdeklődés és<br />

a tanúsítások száma a ’90-es <strong>év</strong>ek közepére lendületesen<br />

növekedett. Az ISOFÓRUM Egyesület<br />

megalakulása pont erre az időszakra tevődik, ami<br />

jelentős támogató erő volt az egyesület erősödésében,<br />

tagságának növekedésében. A szervezet elnöksége<br />

érzékelte, hogy a megalakulás után érdemes<br />

kirukkolni valamivel, amit a tagság is értékel<br />

és hasznosnak tart, ugyanakkor biztosítja új tagok<br />

megnyerését.<br />

72

Már a megalakulás utáni <strong>év</strong>ben, 1995-ben az MTC<br />

ISO 9000 Fóruma elkészítette a Magyarországi<br />

Tanúsított Cégek Jegyzékét, és kérdőíves felmérést<br />

végzett a tanúsított cégek véleményéről a tanúsítási<br />

szolgáltatás minőségéről. Megjegyzendő, hogy<br />

az akkori Magyarországon is működő, még kevés<br />

létszámú tanúsító szervezetnek ez a felmérés nem<br />

igazán tetszett.<br />

1995-ben a szervezetnek már 99 vállalat volt a tagja,<br />

azaz megduplázódott a tagság egy <strong>év</strong> alatt. Ekkor<br />

tartottuk meg a Magyarországi Tanúsított Cégek II.<br />

Nemzeti Konferenciáját Balatonszéplakon 156 cég<br />

részvétel<strong>év</strong>el. 1999-ben a tagságot már 3<strong>30</strong> vállalat<br />

alkotta és az V. konferencián <strong>30</strong>0 fő vett részt.<br />

Az alábbi ábrán látható a tagságunk számának és<br />

a Nemzeti Minőségügyi Konferencián résztvevők<br />

trendje. Az elsődleges következtetés az, hogy tagság<br />

létszámának növekedés<strong>év</strong>el egyenes arányban növekedett<br />

a minőségügyi konferencia résztvevőinek<br />

száma. 2000 és 2003. <strong>év</strong>ek között mindkét mutatónál<br />

csúcsot döntött az ISOFÓRUM Egyesület.<br />

Az ábra azt is igazolja, hogy 2004-től a tanúsítások<br />

számának országos csökkenése a tagságokat tömörítő<br />

minőségügyi szervezetek taglétszámának csökkenését<br />

eredményezték Magyarországon.<br />

ábra: ISOFÓRUM Egyesület tagságának és az NMK<br />

résztvevők számának alakulása<br />

Az ISO 9001 szabvány szerinti Minőségbiztosítási<br />

tanúsítások száma is jelentős növekedést ért el<br />

1990-2005. közötti <strong>év</strong>ekben Magyarországon. Ennek<br />

igen pozitív hozadéka volt a vállalatok és szolgáltató<br />

szervezetek által elért egyre jobb termékminőség<br />

és szolgáltatás minőség, a vevői elégedettség<br />

növelése, és a vállalkozások versenyképességének<br />

fejlődése. A mindennapi vállalati életben érzékelhető<br />

volt a munkatársak növekvő elégedettsége és<br />

a vállalat iránti lojalitás erősödése. A vállalatok és<br />

cégek folyamatosan készültek a Minőségbiztosítási<br />

rendszerek bevezetésére, a rendezettség és tisztaság<br />

kialakítására és folyamatosan alakult a közösségi<br />

minőségszemlélet.<br />

A minőségügyi rendszerek bevezetése és működtetése<br />

növelte a munkavállalók minőségtudatosságát,<br />

folyamatosan vezették be a minőségmérést és<br />

minőségellenőrzést, kialakították a statisztikai folyamatszabályozást<br />

és a vevői elégedettség mérést<br />

is gyakorolták. A tanácsadó és tanúsító szervezetek<br />

egyre több tapasztalatra tettek szert, bővítették a<br />

vevői szolgáltatások palettáját, mely módszerek a<br />

cégek támogatását szolgálták.<br />

11. ábra: ISOFÓRUM Egyesület tagságának és az NMK résztvevők számának alakulása<br />

73

A minőségügyi szervezetek tagsága folyamatosan<br />

növekedett, ezek a szervezetek bevezették a minőségüggyel<br />

kapcsolatos képzéseket, a TQM eszköztárból<br />

egyre több módszert mutattak be tagjaik<br />

számára, a cégeknél kialakultak a minőség körök<br />

és a problémamegoldó kiscsapatok, teret nyertek a<br />

minőségügyi konferenciák és a tapasztalatszerzést<br />

szolgáló szakmai céglátogatások. E fejlődés szemmel<br />

látható volt és a cégek között igazi versenyt<br />

eredményezett. Magyarországon is bevezették az<br />

EFQM modell szerinti szervezeti önértékelést, az<br />

IFKA-MIK támogatásával a miniszterelnök meghirdette<br />

a Nemzeti Minőség Díjat és egyre több<br />

vállalkozás vett részt a magas szintű kiválóság elérésnek<br />

vetélkedőjén.<br />

Az ISOFÓRUM Egyesület számos tagvállalata nyerte<br />

el a Nemzeti Minőség Díjat és voltak néhányan,<br />

akik szerencsésen és sikerrel pályáztak az Európai<br />

Minőség Díj pályázatokon is.<br />

Az alábbi térképábrán látható, hogy a tagságunk körét<br />

főleg a főváros környezetében és az ország északi,<br />

északkeleti és délkeleti részében működő vállalkozások<br />

alkotják. Ez a szóródás közvetlenül határozta és<br />

határozza meg napjainkban is a tagság részvételét a<br />

szakmai rendezvényeken és képzéseken.<br />

12. ábra: ISOFÓRUM tagság tevékenységi területi eloszlása.<br />

A vállalkozások számára fontos feladat, hogy milyen<br />

módon irányítják a szervezetet, milyen módon<br />

alakítják ki a szervezet küldetését, jövőképét,<br />

stratégiáját, hogyan vonják be a munkavállalókat<br />

a célok elérésébe, milyen módszereket alkalmaznak<br />

a kockázatok azonosítására és kezelésére, milyen<br />

a vállalkozás problémamegoldó képessége, az<br />

innovációs tevékenysége, és miként fejlesztik a<br />

munkatársak kompetenciáját, felkészültségét és a<br />

szervezettel szembeni lojalitásukat, és nem utolsó<br />

sorban a vezetők hogyan biztosítják a szervezet<br />

i működés átláthatóságát, és a fenntarthatóságra<br />

való törekvését.<br />

Napjainkban a szervezetek egyszerre legalább több<br />

fontos kihívásnak kell, hogy megfeleljenek:<br />

• A vállalkozás jelen idejű termelési és<br />

szolgáltatási folyamatait menedzselni.<br />

• Egyszerre kell adaptálódni a változásokhoz<br />

(szervezeti transzformáció r<strong>év</strong>én).<br />

• A vezetésnek arra is kell gondolni, hogy<br />

a szervezet agilis és fitt legyen a jövőben is.<br />

Ennek érdekében foglalkozni kell<br />

a jövőtervezéssel is!<br />

• Etika és erkölcs a gondolkodásban és<br />

viselkedésben – Nem elég jónak lenni, annak<br />

is kell látszani.<br />

• Hatékony, költségkímélő termelési módszerek<br />

alkalmazása, az informatikai vívmányok<br />

ésszerű felhasználása, fókuszálni a lean<br />

filozófia szerinti értékteremtésre, az Ipar 4.0<br />

és a digitalizáció alkalmazása, és nem utolsó<br />

sorban a Minőség 4.0 adaptáció felgyorsítása.<br />

E tekintetben a következő ábrát készítettük el a<br />

szakemberek támogatására, mely tartalmazza a legfontosabb<br />

TQM eszközöket a problémák megoldására<br />

és a hatékony költségkímélő módszerek tárát.<br />

Az utóbbi három <strong>év</strong>ben több és igen komoly változás<br />

következett be az emberek, a vállalkozások, a<br />

munkavállalók, vezetők, pedagógusok és a diákság<br />

életében, melyek meddig <strong>év</strong>tizedekig ismeretlenek<br />

voltak. A Covid-19 járvány, a gazdasági válságos állapotok,<br />

az energetikai válság, a deglobalizáció előtérbe<br />

kerülése, a logisztikai ellátási láncok megszakadása,<br />

az elektronokában és autóiparban felmerülő<br />

alkatrészhiány, a JIT eddigi gyakorlatának megkérdőjelezése,<br />

az Ipar 4.0 és az ipari digitalizáció térhódítása<br />

mind olyan esemény, történés, amire nem<br />

igazán volt felkészülve az emberiség.<br />

Előbbiek szellemében a nagyon sok, lehetőleg gyors,<br />

adekvát és hatékony intézkedéseket kell meghozni<br />

úgy kormányzati, mint vállalati szinteken. Ezek közül<br />

megemlítünk néhányat:<br />

74

• A rohamos sebességű és mértékű mesterséges<br />

intelligencia (MI) beépülése a mindennapokba<br />

rendkívüli feladatot jelent minden szervezet<br />

számára.<br />

• Az egyre növekvő mennyiségű home officeban<br />

végzett munka miatt szükséges bevezetni<br />

a hibrid foglalkoztatást, véglegesíteni kell<br />

az átgondolt és jogerős szabályozást, ki kell<br />

alakítani a home office teljesítmények mérése,<br />

és a bizalom erősítését.<br />

• Komoly feladatot jelent az egészségügyi<br />

ágazatban megszervezni a vakcinák<br />

minősítésének és felhasználásának<br />

minőségbiztosítását, a több <strong>év</strong>tizedes<br />

adatbázisok megőrzésének és felhasználásának<br />

biztosítását, az értelmes és működtethető<br />

egészségügyi protokollok kidolgozását.<br />

• A <strong>minőségügyben</strong> jogosítványt nyertek a<br />

távauditok, ami újabb szervezési igényekkel jár.<br />

––<br />

Az életminőség előtérbe helyezése érdekében<br />

véget vetni a fogyasztási cikkek rövid<br />

idejű használatát „kultúrának”, nagy<br />

hangsúlyt kell fektetni a hulladékok újra<br />

hasznosítására.<br />

• Energiaforrások lassú kimerülése érdekében<br />

a Körforgásos gazdaság térhódításának<br />

fontossága (szakmai, szervezési, erőforrás és<br />

társadalmi szempontok).<br />

• „…a minden áron történő gazdasági növekedés<br />

és profit iránti hajsza visszaszorítása;<br />

áttérni a kevesebbet fogyasztani szemléletre,<br />

elfogadni, hogy nem a tárgyak újdonsága az<br />

érték, hanem az, hogy a használati célnak<br />

megfelelően jó a minőségük, magas színvonalú<br />

a megbízhatóságuk és tartósan, hibamentesen<br />

használhatók...”<br />

• A minőségügyi vezetőknek a vezetést támogató<br />

és kiegészítő szerepe kell megmaradjon,<br />

azaz olyan polihisztor kell legyen, akinek a<br />

szabványrendszereken túlmenően értenie kell a<br />

működéshez, a vezetési technikákhoz, a projekt<br />

menedzsmenthez, a változásmenedzseléshez,<br />

a GDPR-hez, a lean transzformációhoz,<br />

pályázatíráshoz, és manapság már az<br />

informatikához és a digitalizációhoz is.<br />

Egyáltalán nem könnyű feladat, de a cégvezetők<br />

ezt várják el a MIR vezetőktől<br />

• Az agilis, valós idejű és pillanatnyi idő alatti<br />

VUCA döntésekhez AVICA vezetőkre<br />

van szükség.<br />

75

1.14. TANÚSÍTOTT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI<br />

RENDSZER ÉS A MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET<br />

Teljesen egyértelmű döntés volt az egyesület elnökségének<br />

részéről, hogy a taglétszám növekedéssel, a<br />

minőségügyi rendszerek folyamatos fejlődés<strong>év</strong>el, a<br />

beszállítóink ISO tanúsítványainak szaporodásával<br />

nekünk is példával kell elől járni a működésünk átlátható<br />

szabályozottsága és egy tanúsított minőségirányítási<br />

rendszer kialakítása tekintetében.<br />

Az Egyesület egyik fontos célja, hogy a magyarországi<br />

minőségügy eredményeit megismertesse a<br />

különféle szakmai és civil fórumokon és a szakembereket<br />

aktívan bevonja a fejlesztési tevékenységekbe,<br />

a minőségügyi civil szervezetek tevékenységébe.<br />

Meggyőződésünk volt, hogy ebben a tevékenységben<br />

a tanúsított rendszer a vezetőség és az tagság<br />

hasznát szolgálja.<br />

A minőségirányítási rendszer bevezetését az egyesület<br />

tagja és együttműködő partnere a TQM Consulting<br />

Tanácsadó Kft. támogatásával készítettük el<br />

és valósítottuk meg.<br />

Az ISO 9001 nemzetközi szabvány arra az esetre határozza<br />

meg az ISO 9000 FÓRUM Egyesület (a továbbiakban:<br />

Egyesület) minőségirányítási rendszerére<br />

vonatkozó követelményeket, amikor a szervezetnek<br />

bizonyítania kell, hogy képes folyamatosan<br />

olyan szolgáltatást nyújtani, amely megfelel a vevői,<br />

valamint az alkalmazható jogszabályi és egyéb szabályozó<br />

követelményeknek.<br />

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER (MIR) AL-<br />

KALMAZÁSI TERÜLETE: A minőségszemlélet és<br />

a szervezeti minőségkultúra fejlesztése érdekében<br />

együttműködések, konferenciák, tapasztalatcserék,<br />

továbbképzések szervezése.<br />

Az Egyesület Elnöksége az MSZ EN ISO 9001:2015<br />

nemzetközi szabvány követelményeivel összhangban<br />

meghatározta az Egyesület működését és tevékenységét<br />

szabályozó folyamatokat, azok kölcsönhatásait,<br />

és dokumentálta a folyamatok szabályozását.<br />

A MIR rendszer összes dokumentumait a<br />

Minőségirányítási Kézikönyv (MK) tartalmazza.<br />

Egyébként a Minőségirányítási Kézikönyv a szabványpontok<br />

alapján összeállított dokumentáció,<br />

amely tartalmazza a tárgykörök szerinti átfogó követelményeket,<br />

a teljesítés módját és a felelősségeket,<br />

valamint a kapcsolódó egyéb dokumentum, kitöltött<br />

melléklet megnevezését.<br />

A Minőségpolitika megfelel az egyesület Küldetésének,<br />

Stratégiai Nyilatkozatának, keretet ad a célok<br />

kitűzéséhez és elkötelezettséget tartalmaz az alkalmazható<br />

vevői követelmények teljesítésére.<br />

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI<br />

KÉZIKÖNYV<br />

MELLÉKLET<br />

MK-5.2.-1 Minőségpolitika<br />

Kiadás dátuma:<br />

2021.11.11.<br />

Oldal/összes: 1/1<br />

Fájln<strong>év</strong>: MK-5.2.-1 melléklet-Minőségpolitika<br />

Az Elnökség elkötelezett a Minőségpolitika szervezeten<br />

belüli megértetése, alkalmazása iránt, a Tagság<br />

és partnerei felé ezt kommunikálja: „A MINŐ-<br />

SÉG SZOLGÁLATÁBAN”<br />

Az Elnökség irányítási feladatainak ellátásához tartozó<br />

folyamatok szabályozott működtetésének célja,<br />

hogy az Elnökség:<br />

• összekapcsolja a Tagság és az érdekelt felek<br />

igényeit, elvárásait és az Egyesület szándékait,<br />

lehetőségeit a működtetett reálfolyamatokkal<br />

a tervezés, végrehajtás, a visszaellenőrzés és<br />

a fejlesztés ciklusában,<br />

• átgondolt, aktív szerepet vállaljon kiemelt,<br />

meghatározó pontokban, cselekvő részese legyen<br />

a jövő formálásának,<br />

• demonstrálja elkötelezettségét a<br />

minőségirányítási rendszer létrehozása,<br />

működtetése és folyamatos fejlesztése mellett.<br />

Az ISOFÓRUM Egyesület Elnöksége kinyilvánította<br />

elkötelezettségét MIR rendszere iránt oly<br />

módon, hogy:<br />

• írott és szóbeli formában tudatosította a<br />

szervezet tisztségviselőivel Vevői és a vonatkozó<br />

szabályozó előírások követelményeit, azok<br />

teljesítésének fontosságát,<br />

• meghatározta, tudatosította<br />

a minőségpolitikáját és céljait,<br />

• meghatározott rend szerint vezetőségi<br />

átvizsgálásokat végez,<br />

• és a megkövetelt célállapot eléréséhez<br />

folyamatosan biztosítja a szükséges erőforrásokat.<br />

76

Az Elnökség szerepvállalását és elkötelezettségét a vevőközpontúsággal<br />

kapcsolatban úgy bizonyítja, hogy:<br />

• a vevői és az alkalmazható jogszabályi és egyéb<br />

szabályozó követelményeket meghatározza és<br />

folyamatosan teljesíti;<br />

• meghatározza és foglalkozik azokkal a<br />

kockázatokkal és lehetőségekkel, amelyek<br />

hatással lehetnek a nonprofit szolgáltatások<br />

megfelelőségére és a vevői elégedettség<br />

növelésének képességére;<br />

• a vevői elégedettség növelésének fenntartására<br />

összpontosít.<br />

Az ISO 9000 FÓRUM Egyesület Elnöksége az MK<br />

Minőségpolitika mellékletben foglaltak szerint alakította<br />

ki és vezette be minőségpolitikát, amely:<br />

• megfelel a szervezet szándékainak és<br />

környezetének, valamint támogatja annak<br />

stratégiai irányvonalát;<br />

• keretet ad a minőségcélok kitűzéséhez;<br />

• elkötelezettséget tartalmaz az alkalmazható<br />

követelmények teljesítésére;<br />

• elkötelezettséget tartalmaz a minőségirányítási<br />

rendszer folyamatos fejlesztésére.<br />

A MIR bevezetésének egyik fő célja volt a szabályozott<br />

és átlátható működés fenntartása. Ennek érdekében<br />

történt a működési folyamatok meghatározása,<br />

ezek optimalizálása és dokumentált rögzítése.<br />

A folyamatok oly módon lettek kialakítva, hogy ezek<br />

akár forgatókönyv szerepet is betöltenek a konferenciák<br />

és a közgyűlések megszervezése alkalmával.<br />

Az alábbiakban a folyamatok kapcsolati ábráját<br />

mutatjuk be. A folyamatok és a folyamatokat működtető<br />

tevékenységek és személyek (munkakörök)<br />

biztosítják az ISOFÓRUM Egyesület működésében<br />

a rendszerszemlélet tényszerűségét.<br />

Az Egyesület Elnöksége folyamatosan meghatározza,<br />

megvalósítja és fenntartja:<br />

• azt az infrastruktúrát és munkakörnyezetet<br />

- ha kell akár beruházással - ami ahhoz<br />

szükséges, hogy a szolgáltatás minősége<br />

megfeleljen a követelményeknek,<br />

• biztosítja a minőségirányítási rendszer<br />

kialakításához, bevezetéséhez, fenntartásához<br />

és folyamatos fejlesztéséhez szükséges<br />

erőforrásokat.<br />

• cminden esetben átgondolja a megl<strong>év</strong>ő belső<br />

77

erőforrások képességeit és korlátait, valamint<br />

azt, hogy mit szükséges beszerezni külső<br />

beszállítóktól, szolgáltatóktól.<br />

A folyamatrendszer kialakításánál fontos szempont<br />

volt a tervezés, bevezetés, működtetés, ellenőrzés<br />

és fejlesztés PDCA mátrix logika figyelembevétele,<br />

ami biztosítja a folyamatok időnkénti és szükségszerű<br />

megújítását, racionalizálását és fejlesztését is.<br />

Folyamataink rendszere a PDCA szerint:<br />

Az tisztségviselők felkészültségét, kompetenciáját<br />

az Elnökség úgy biztosítja, hogy:<br />

• tisztségviselői beosztásokba csak felsőfokú,<br />

illetve megfelelő szakmai végzettséggel és<br />

3-5 <strong>év</strong> gyakorlattal rendelkező személyek<br />

választhatók be,<br />

• biztosítja, hogy ezek a személyek felkészültek<br />

legyenek megfelelő oktatás, képzés vagy<br />

gyakorlat alapján,<br />

• ahol szükséges, intézkedéseket tesz a hiányzó<br />

MK-4.4.-1 Egyesületi Folyamatrendszer<br />

PDCA Megnevezés Típusa*<br />

1) Tervezés (Stratégia, Minőségpolitika, Minőségcélok, Éves költségvetés). Vef<br />

P<br />

D; C<br />

2) Kockázatfelmérés és kezelés a Nemzeti Minőségügyi Konferencia (NMK) és szakmai<br />

rendezvények, az Online rendezvények és céglátogatások tekintetében.<br />

3) Működési feltételek biztosítása (pénzügyi, humán, infrastruktúra, munkakörnyezet,<br />

havária tekintetében).<br />

4) Dokumentált információk kezelése (Back Office Rendszer, OneDrive felület)<br />

a szakértői kézikönyv szerint.<br />

5) Elnökség által végzett operatív tevékenységek (Közgyűlés, Elnökségi ülés, FB ülés, Projekt<br />

értekezlet, Kommunikáció és információ átadás).<br />

6) A külső forrásból biztosított termékek, szolgáltatások és a külső szolgáltatók értékelése<br />

(külső auditor, szállodai szolgáltatások, marketing eszközök gyártója,<br />

szakmai tanácsadók, külső auditokat végző cég, stb.).<br />

7) Tagfelvétel és Partneri kapcsolatok működtetése (tagsággal, támogatókkal, szponzorokkal,<br />

társszervezetekkel).<br />

8) Nemzeti Minőségügyi Konferencia (NMK) és résztvevős szakmai rendezvények szervezése.<br />

Vef<br />

Vef; Táf<br />

Vef; Táf<br />

Vef; Táf<br />

Vef; Táf<br />

Vef; Főf<br />

Vef; Főf<br />

9) Online rendezvények és valós Céglátogatások szervezése. Vef; Főf<br />

C; A<br />

10) Figyelemmel kísérés, mérés, értékelés, fejlesztés és helyesbítő tevékenység (célok megvalósítása,<br />

vevői elégedettség mérése, belső audit, vezetőségi átvizsgálás).<br />

Vef<br />

14. ábra: Az Egyesület folyamatrendszere<br />

Az Egyesületnek nincsenek alkalmazottai. Az Elnökség<br />

és FB tagjai társadalmi munkában végzik az önként<br />

vállalt feladatot. Az operatív ügyintézést, a titkársági<br />

tevékenységet, a könyvelést és a rendezvény szervezést<br />

önálló vállalkozások működtetik szerződéses alapon.<br />

felkészültség megszerzésére, és értékeli a<br />

végrehajtott intézkedések eredményességét,<br />

• a felkészültség bizonyítékait, mint<br />

dokumentált információt<br />

kell megőrizni.<br />

78

Az Egyesület Elnöksége megfelelő időközönként<br />

vagy szükség esetén folyamatosan méri és elemzi<br />

folyamatainak hatékonyságát, megfelelőségét. E tevékenységek<br />

fontosabb jellemzőit az alábbi táblázat<br />

tartalmazza:<br />

Folyamat<br />

Figyelemmel kísérés, mérés,<br />

elemzés és értékelés tárgya<br />

Módszer és felelősség<br />

Tervezés.<br />

A Stratégia, Minőségpolitika, Minőségcélok,<br />

Éves költségvetés megtervezése.<br />

A dokumentumok és Beszámolók elkészítése<br />

A kitűzött célok teljesítése<br />

Módszer: tanúsítás, közgyűlés<br />

Felelős: Elnökség<br />

Határidő: Évente<br />

Kockázatfelmérés<br />

és kezelés.<br />

Működési feltételek<br />

biztosítása.<br />

Dokumentált információk<br />

kezelése.<br />

Vezetőség által<br />

végzett operatív<br />

tevékenységek.<br />

Kockázatfelmérés és kezelés a Nemzeti Minőségügyi<br />

Konferencia és szakmai rendezvények szervezése,<br />

Online rendezvények és Céglátogatások szervezése,<br />

a Kapcsolattartás az érdekelt felekkel (stakeholders)<br />

tevékenységekre vonatkozóan.<br />

Pénzügyi és humán erőforrások<br />

Infrastruktúra és munkakörnyezet (iroda, számítógép,<br />

kommunikációs és közlekedési eszközök)<br />

A MIR dokumentumok, különféle bizonylatok<br />

és a dokumentált információk kezelése<br />

a Kézikönyvben leírtak szerint.<br />

Közgyűlés, Elnökségi ülés, FB ülés, Projekt<br />

értekezletek dokumentumainak értékelése,<br />

Kommunikáció és információ átadás (levelezés,<br />

honlap, facebook működtetés).<br />

Módszer: MK-6.1.-1 mell.<br />

Felelős: Elnökség<br />

Határidő: Évente<br />

Módszer: Elemzés<br />

Felelős: Elnökség<br />

Határidő: Évente<br />

Módszer: Munkavégzés<br />

Felelős: Elnök<br />

Határidő: Állandó<br />

Módszer: Értékelés<br />

Felelős: Elnökség<br />

Határidő: Esetenként<br />

A külső beszállítók<br />

és külső szolgáltatók<br />

értékelése.<br />

Partnerkapcsolati<br />

tevékenység.<br />

Konferencia és rendezvényszervezés.<br />

Figyelemmel kísérés,<br />

mérés, értékelés, fejlesztés<br />

és helyesbítő<br />

tevékenység<br />

Az Egyesület megfelelő működéséhez szükséges beszerzések<br />

elvégzésének értékelése.<br />

A külső szolgáltatók értékelése.<br />

Tagsági nyilvántartások és szerződések vizsgálata<br />

A rendezvények Programjainak áttekintése,<br />

elemzése és értékelése.<br />

A MIR rendszer és a célok megvalósításának követése.<br />

A vevői elégedettség mérések elemzése.<br />

Elnökség általi első audit és vezetőségi átvizsgálás.<br />

Módszer: értékelés<br />

Felelős: Elnök<br />

Határidő: Évente<br />

Módszer: Értékelés<br />

Felelős: Elnökség<br />

Határidő: Állandó<br />

Módszer: Értékelés<br />

Felelős: Elnökség<br />

Határidő: Esetenként<br />

Módszer: Értékelés<br />

Felelős: Elnökség<br />

Határidő: legalább 1 alkalom/<strong>év</strong><br />

15. ábra: A egyesületi folyamatelemzés ismérvei<br />

79

Kockázati tényező meghatározása, leírása<br />

Valószínűsége (V)<br />

1: valószínűtlen<br />

2: lehetséges<br />

3: valószínű<br />

Hatása (H)<br />

1: enyhe<br />

2: közepes<br />

3: súlyos<br />

Kockázati<br />

értéke<br />

(K=VxH)<br />

Értékelése<br />

1-3 alacsony<br />

4-6 közepes<br />

7-9 kritikus<br />

Kommunikációs kockázatok<br />

(pl. hibás arculati elemek, hirdetések,<br />

programok, reklámanyagok, n<strong>év</strong>címkék, tablók,<br />

stb. elérhetősége, vagy hibásan készült<br />

és kinyomtatott anyagok)<br />

2 2 4 közepes<br />

Szervezési<br />

(pl. szűk kapacitás, egyéb nehézségek<br />

a tervezett programok lebonyolításában).<br />

2 2 4 közepes<br />

Infrastrukturális<br />

(pl. a műszaki eszközök nem megfelelő<br />

működése: hangosítás, vetítés, klíma,<br />

parkolási nehézségek, vírusvédelmi személyi<br />

védőeszközök biztosítása; a pandémia miatti<br />

távolságtartás hiánya)<br />

2 3 6 közepes<br />

16. ábra: A folyamatok kockázatértékelési mátrixa<br />

Az ISOFÓRUM Egyesület Minőségirányítási Rendszerének<br />

tanúsítását az ÉMI-TÜV SÜD Kft. végzi<br />

két <strong>év</strong>tizede. A tanúsító szervezet MS osztálya és<br />

vezető auditora a két <strong>év</strong>tized alatt nagyon korrekt<br />

támogató és partneri együttműködést alakított ki<br />

egyesületünkkel.<br />

Az <strong>év</strong>ek során az auditok alkalmával nem állapítottak<br />

meg nemmegfelelőséget, azaz súlyosabb eltérést<br />

a rendszerben, ellenben számos jó ötletet és<br />

intézkedést javasolt az auditor a MIR rendszerünk<br />

továbbfejlesztésére. A következő ábra a Tanúsítvány<br />

fotója.<br />

Fontos információnak tartjuk, hogy az Egyesület<br />

arra is hangsúlyt fektet, hogy külső szállítóink és<br />

együttműködő partnereink lehetőleg a tagság köréből<br />

legyenek kiválasztva (operatív ügyintézés, könyvelés,<br />

nyomda, rendezvény hotelek, hostess szolgáltatás,<br />

marketing- és reklámtevékenység partner,<br />

honlap szerkesztés, fotó-videó és műszaki háttér, tanácsadó<br />

és tanúsító szervezetek, konferencia előadók,<br />

konferencia kiállítók, ajándéktárgyak gyártója, stb.).<br />

135. fotó: ÉMI-TÜV SÜD Kft. Tanúsítvány 2023<br />

80

• Tapasztalatcsere látogatás vállalása és<br />

megszervezése előzetes egyeztetés alapján, ami<br />

jó PR lehetőség a vendéglátó számára.<br />

• Tanfolyamainkon kedvezményes részvétel.<br />

• Bemutatkozás lehetőség az Egyesület honlapján<br />

és Facebook közösségi oldalán.<br />

• Szakmai cikkek és a <strong>minőségügyben</strong> elért<br />

sikerek térítésmentes megjelentetése az<br />

Egyesület honlapján: www.isoforum.hu.<br />

• Folyamatos tájékozódás lehetősége a hazai és<br />

nemzetközi minőségügyi rendezvényekről,<br />

pályázati lehetőségekről és a legjobb<br />

tanácsadókról.<br />

• Egyéni tagság esetén jogosultság további<br />

kedvezményekre.<br />

136. fotó: ÉMI-TÜV SÜD Tanúsító és<br />

TQM Consulting Tanácsadó 2016<br />

1.15. FELMÉRÉSEK, KUTATÁSOK.<br />

A TAGSÁG ÉS A VEVŐI ELÉGEDETTSÉG<br />

MÉRÉS EREDMÉNYE<br />

Az Egyesület minden tevékenység<strong>év</strong>el a Tagság (jogi<br />

és egyéni tagok) érdekeit kívánja szolgálni és nagy<br />

hangsúlyt fektet a szakmai rendezvények szervezésére,<br />

ahol a részt(vevők) átadják egymásnak pozitív<br />

tapasztalataikat és gyakorolhatják az egymástól tanulás<br />

módszerét. Az ISO 9000 FÓRUM Egyesület<br />

„tagság centrikus” politika megvalósítására törekszik.<br />

Ez azt jelenti, hogy szolgáltatásaival legteljesebb<br />

mértékben a tagság elvárásainak kíván megfelelni.<br />

A Tagság és jelenlegi, illetve potenciális partnereink<br />

az alábbi szolgáltatásokat vehetik igénybe:<br />

• Kedvezményes részvétel a Nemzeti<br />

Minőségügyi Konferencián és az ISOFÓRUM<br />

Tavasz és az ISOFÓRUM Ősz konferenciákon.<br />

A szeptemberi Nemzeti Minőségügyi<br />

Konferencia a legnagyobb szakmai rendezvény<br />

a <strong>minőségügyben</strong>, melyet <strong>év</strong>ente - nagy számú<br />

résztvevővel - tartunk meg a Balaton környékén.<br />

• Szakmai előadás tartás a Nemzeti Minőségügyi<br />

Konferencián (ingyenes lehetőség előzetes<br />

egyeztetés alapján).<br />

• Kedvezményes részvétel az Egyesület által<br />

szervezett Szakmai rendezvényeken, kiváló<br />

szervezeteknél tapasztalatcsere látogatásokon.<br />

Előbbieken túlmenően igen fontosnak tartjuk az<br />

Egyesület rendezvényein az új partneri és emberi<br />

kapcsolatok megteremtését, a csapatszellem erősítését<br />

és a folyamatos szakmai fejlődés lehetőségét.<br />

Vevőink és partnereink számára értéket nyújtunk<br />

a következőkkel:<br />

• A konferencián elhangzó előadásokat<br />

a résztvevők rendelkezésére bocsátjuk, ami<br />

jelentősen növeli a résztvevői elégedettséget.<br />

• Kedvezményes részvétel céglátogatással<br />

egybekötött szakmai rendezvényeken „a<br />

legjobb gyakorlat” megismerése érdekében<br />

minőségdíjas és tanúsított szervezeteknél.<br />

• Mérés és értékelés. Rendszeresen mérjük<br />

a tagság elégedettségét, gyűjtjük azokat az<br />

információkat, amelyek hozzásegítenek<br />

bennünket a tagság számára állandóan<br />

növekvő hasznosságú szolgáltatások<br />

nyújtásához.<br />

• A tanúsító és tanácsadó cégek szolgáltatásait<br />

érintő kérdőíves felmérések eredményeinek<br />

nyilvános megvitatása az érdekeltekkel a<br />

Nemzeti Konferenciákon.<br />

• Kutatásokat végzünk a minőségfejlesztés<br />

versenyképességre gyakorolt hatására<br />

vonatkozóan. Az eredményeket publikáljuk, és<br />

a kormányzat felé javaslatokat fogalmazunk<br />

meg a minőségfejlesztés támogatására.<br />

• Honlap működtetés, a Facebookon és<br />

a közösségi médiában való megjelenés.<br />

A www.isoforum.hu honlapon megtalálhatók<br />

a szervezettel és rendezvényekkel kapcsolatos<br />

információk. Írásban és képekben beszámolunk<br />

81

a rendezvényekről. Az elhangzott előadások<br />

anyaga is megismerhető az érdeklődők<br />

számára.<br />

• Együttműködve más szervezetekkel színesíteni<br />

tudjuk szakmai kínálatunkat. Partnereink<br />

között vannak szakmai szervezetek,<br />

alapítványok, intézmények és<br />

kormányzati szervek.<br />

• Díjmentes <strong>év</strong>záró kulturális rendezvényeket<br />

szervezünk a tagok közötti kapcsolatok<br />

kialakítására, mélyítésére. A „minőség és<br />

kultúra” területén élenjáró városok adtak eddig<br />

otthont az élményben gazdag találkozókhoz<br />

(Győr, Zalaegerszeg, Nyíregyháza, Veszprém,<br />

Herend, Debrecen, Tiszaújváros, Szeged,<br />

Siófok, Balatonalmádi).<br />

Sajnálatos módon az említett másfél <strong>év</strong>tizedes lendület<br />

megtorpant, a pozitív tendenciák lelassultak<br />

és rá kellett eszmélni, hogy a 2006-2020. <strong>év</strong>ek közötti<br />

időszak a magyarországi minőségügy „betegségeit”<br />

hozta felszínre. Az említett negatív időszaknak<br />

úgy belső, mint külső tényezi vannak.<br />

Az alábbi ábrák a ISO 9001 tanúsítások számának<br />

drasztikus csökkenését igazolják:<br />

A ’90-es <strong>év</strong>ek örvendetes jelensége a tanúsított minőségirányítási<br />

rendszerrel rendelkező szervezetek<br />

számának gyors növekedése. A minőség iránti érzékenység<br />

fokozódását jelezte a minőség ügy<strong>év</strong>el<br />

foglalkozó civil szervezetek taglétszámának folyamatos<br />

gyarapodása, a minőségközpontú konferenciák,<br />

szakmai rendezvények, tanfolyamok látogatottságának<br />

állandó növekedése.<br />

Az 1990-2005. közötti időszakot a „Minőségügy<br />

hőskorának” neveztük az ISOFÓRUM berkeiben,<br />

melyet a következők jellemeztek:<br />

• A tanúsított szervezetek számának gyors<br />

növekedése (az ISO 9001 szabvány szerint közel<br />

16.000 tanúsítás)<br />

• A minőségügyi szervezetek (EOQ MNB, MMT,<br />

ISOFÓRUM, SZKE) taglétszámának gyarapodása<br />

• Teltházas minőségügyi szakmai rendezvények,<br />

konferenciák, tréningek, képzések voltak<br />

• Voltak szakmai kiadványok, szakkönyvek<br />

jelentek meg<br />

• Korrekt tanácsadás, tanulságos auditok és<br />

együttműködés volt jellemző az ágazati<br />

szereplők között<br />

• A MIR bevezetésének volt pályázati<br />

támogatottsága<br />

• Mindenki (tanácsadók, tanúsítók, megrendelők)<br />

„boldog” volt és „sikeresnek” érezte magát.<br />

Miért beteg a magyar minőségügy? Az alábbi<br />

belső okok miatt:<br />

• Az MIR dokumentációt a túlzott bürokrácia/<br />

sablonosság jellemzi (kivétel képeznek a<br />

multinacionális cégek, az autóipar, elektronika,<br />

és magyarországi tulajdonú állami vállalatok).<br />

• Nem igazolt, hogy a MIR beépül a szervezeti<br />

működésbe (auditok előtti nagytakarítás; a régi<br />

dokumentumok eltűntetése; a cégen belüli<br />

elismerés hiánya).<br />

82

• A minőségügyi vezető/felelős személy/csapat<br />

sokszor külön szigetként működik.<br />

• A MIR vezető nem tagja a felső vezetésnek<br />

(tisztelet a kivételnek).<br />

• Nem tudjuk számszerűsítve igazolni a<br />

minőségügyi tevékenység hasznosságát,<br />

eredményességét.<br />

• A felső szintű vezetés eltávolodott a<br />

minőségügytől, és a minőségügyi rendezvényektől.<br />

• A minőségügyet terhelik mindenféle új<br />

feladattal (polihisztor szerepkör): pl. GDPR,<br />

Ipar 4.0 bevezetés, digitalizáció, pályázatírás,<br />

dokumentáció kezelési feladatok, rendrakás az<br />

auditok előtt, stb.<br />

• A minőségügynek nincs önálló költségvetése,<br />

ellenben elsőként vonják el költségeit.<br />

Miért beteg a magyar minőségügy? Az alábbi<br />

külső okok miatt:<br />

• Jelentősen lecsökkent az akkreditált ISO 9001<br />

szerinti tanúsítások száma.<br />

• A minőségügyi társadalom belterjessége (4<br />

minőségügyi szervezet, közel 25%-os közös<br />

tagsággal) miatt beszűkült a piac, amely már nem<br />

tudja ellátni az összes megélni vágyókat (túl sok az<br />

eszkimó és kevés a fóka).<br />

• Kialakult az ágazatban egy kemény megélhetési,<br />

sokszor etikátlan „verseny” (versengés, küzdelem),<br />

emiatt a „Minőség - Etika - Erkölcs” közötti<br />

egyensúly felborult.<br />

• Megszaporodtak a kókler tanúsítók és a<br />

„megvásárolható” tanúsítások.<br />

• A minőségügynek NINCS kormányzati<br />

támogatottsága.<br />

• A Tanácsadók és Tanúsító szervezetek bezárkóztak,<br />

elzárkóztak a minőségügyi szakmai közösségektől.<br />

Ezzel blokkolják a frissen tanúsított szervezetek<br />

tanulási, továbbképzési, fejlődési lehetőségeit.<br />

• A MINŐSÉGÜGY-nek nincs tudománya, amit<br />

a következő SM adatok igazolnak: a Google<br />

keresőben magyar nyelven: MIR: 45.700 találat,<br />

Minőségügy: 61.200 találat, Minősmenedzsment:<br />

46.100 találat; Minőségügy tudomány: 14.<strong>30</strong>0<br />

találat; Lean menedzsment: 65.<strong>30</strong>0 találat; TQM:<br />

28.500.000 találat.<br />

A gazdasági fejlődés, a globalizációs folyamatok térhódítása,<br />

a TQM, KAIZEN, LEAN menedzsment<br />

módszerek és technikák elterjedése és az integrált<br />

irányítási rendszerek kiépítése miatt okafogyottá<br />

vált a „csak” a minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos<br />

felmérések végzése, kutatása.<br />

Az Elnökség a vevői követelményeknek megfelelő<br />

szolgáltatások folyamatos biztosítására törekszik és<br />

meghatározza azokat az érdekelt feleket, amelyek lényegesek<br />

az egyesületi működés szempontjából. Ez a<br />

szempont és kategorizálás nyújt garanciát arra, hogy<br />

az elnökség figyelemmel kísérje, értékelje és folyamatosan<br />

javítsa tagsága és partnerei elégedettségét.<br />

Az Egyesület Érdekeltjeit (Tagság és Partnerek)<br />

a következő csoportok és személyek alkotják:<br />

• Jogi tagok és egyéni tagok.<br />

• Beszállítók és külső szolgáltató partnerek.<br />

• Stratégiai szolgáltatók (rendezvény helyszínek,<br />

nyomdai, grafikai, fotó- és videó szolgáltatók).<br />

• Egyesületi és rendezvény támogatók,<br />

szponzorok.<br />

• Rendezvények részt(vevői), minőségügyi<br />

társszervezetek, az ETT tagjai, Elnökség<br />

és FB tagjai.<br />

Az Egyesület fontos célja az Érdekeltjei igényeinek<br />

és elvárásainak megfelelő, lehetőleg teljes körű és<br />

hosszú távú kielégítése az állandóan változó környezetben.<br />

Az ISOFÓRUM legnagyobb és országos<br />

rendezvényén, a Nemzeti Minőségügyi Konferencián<br />

két és fél <strong>év</strong>tizede mérjük a résztvevői elégedettséget<br />

a rendezvény előkészítés<strong>év</strong>el, a helyszíni<br />

szolgáltatásokkal, a szakmai programok szintj<strong>év</strong>el,<br />

az előadók szereplés<strong>év</strong>el és nem utolsó sorban folyamatosan<br />

kérjük az ár/érték arány véleményezését.<br />

Az utóbbi <strong>év</strong>ekben a felméréseket online űrlapos,<br />

n<strong>év</strong>telen véleményezéssel végezzük és bevezettük<br />

a QR kódos elérhetőséget is. A felmérések eredményeit<br />

közöljük a tagsággal és figyelembe vesszük a<br />

javaslatokat a következő <strong>év</strong>i NMK fejlesztése és tervezése<br />

során.<br />

Az Egyesület elnöksége a tagság igényein túlmenően<br />

olyan általános országos felméréseket is végzett,<br />

melyek a teljes szakmát érintették és általánosan<br />

hasznos információkat nyújtottak a <strong>minőségügyben</strong><br />

munkálkodó csoportoknak. Az Érdekeltek igényeinek<br />

és elvárásainak megismerésére a három<br />

<strong>év</strong>tized során a következő felméréseket végeztük:<br />

83

1996 ISO 9000 és a piaci sikerek összefüggései.<br />

1997 Megállhatunk-e az ISO 9000-nél?<br />

1998 Tanúsítók vevői szemmel; Vevői elégedettség tanúsított szervezeteknél.<br />

1999<br />

2000<br />

Dolgozói elégedettség és az emberi erőforrás menedzselés tanúsított szervezeteknél<br />

a HOMO Regius Tanácsadó Iroda szakmai támogatásával.<br />

A vezetés és a minőség tanúsított szervezeteknél.<br />

Elégedettség a vezetőkkel az EFQM Modell és az ISO 9001:2000 szabvány szellemében.<br />

2001 Minőségügyi Tanácsadók és Tanúsítók tevékenységének értékelése.<br />

2002 Tanúsított szervezetek versenyképességének értékelése.<br />

2003 Az EU csatlakozás lehetőségei és veszélyei a minőségügyi vezetők szemszögéből<br />

2004<br />

2005<br />

2005<br />

Az emberi erőforrás gazdálkodás, mint cégérték (Homo Regius TI összehasonlító<br />

benchmark tanulmány – 2004/1999. <strong>év</strong>ek között).<br />

Vevői elégedettségi index felmérés a Tanúsító szervezetek<br />

szállítói teljesítményének vizsgálatára.<br />

Minőség és versenyképesség. Kérdőíves felmérés a minőségfejlesztés hazai helyzetének értékeléséhez<br />

az EUcsatlakozás kapcsán<br />

2006 Minőségirányítási vezetők a minőségért. Tanúsítók a minőségért felmérés.<br />

2006<br />

Ember a középpontban felmérés a humán erőforrás menedzselésének helyzetét<br />

és fejlesztési területeinek vizsgálata.<br />

2007 Best Practice Menedzsment felmérés a Kvalikon Kft.-vel.<br />

2009<br />

2010<br />

2014<br />

Felmérő tanulmány a szervezetek szolgáltatói kultúráját támogató, fejlesztő humán<br />

eszköztáráról, ezek használatáról (a HOMO Regius TI részvétel<strong>év</strong>el). A felmérés eredménye<br />

szolgáltatta a nyitó előadás témáját „A gazdasági válság hatása a szervezetek humán-erőforrás<br />

gazdálkodására” szekcióban.<br />

A munkatársak elégedettsége a vezetőkkel. A kérdőív kérdéskörei és értékelési szempontjai az<br />

EFQM modell és az ISO 9001:2008 szabvány figyelembevétel<strong>év</strong>el kerültek összeállításra. A válaszok<br />

értékelése alapján megállapított hiányosságok képezhetik a fő irányokat a vezetés minőségének<br />

javítására a dolgozók támogatása, bevonása és vezetők általi elismerése érdekében.<br />

Országos és átfogó felmérés a minőségügy területén a BGF és az ÉMI-TÜV SÜD Kft. közös<br />

munkájával. A felmérés a vezetői elkötelezettség, a minőségtudatosság és<br />

a szervezeti kultúra összhangját vizsgálta.<br />

2015 Szöveges SWOT értékelés az NMK-án<br />

2016<br />

Mit kedvel leginkább az NMK-án? Mit értékel a legkevésbé az NMK-án?<br />

A rendezvény szöveges értékelése<br />

84

2018 Szöveges SWOT<br />

2019<br />

2020<br />

2021<br />

2022<br />

Véleménye szerint miért érdemes az ISOFÓRUM tagjának lenni? Jellemezze röviden<br />

az ISOFÓRUM két és fél <strong>év</strong>tizedes tevékenységét.<br />

Mit kedvel leginkább az NMK-án? Mit értékel a legkevésbé az NMK-án?<br />

A rendezvény szöveges értékelése<br />

Véleménye szerint miért érdemes az ISOFÓRUM tagjának lenni?<br />

Néhány szóval jellemezze az ISOFÓRUM Egyesület két és fél <strong>év</strong>tizedes tevékenységét.<br />

Mit jelent Ön számára 2022-ben a minőségügy?<br />

Hogyan látja a minőségügy jövőjét Magyarországon?<br />

2022 Lélegzés vagy légszomj a <strong>minőségügyben</strong>? A felmérést a CONTROLL Holding Zrt. készítette<br />

A piacgazdasági szakértők szerint az elégedett vevő<br />

gazdasági vagyont jelent, aminek a menedzselése<br />

elengedhetetlen a hosszú távú jövedelmezőséghez.<br />

Ezt igazolja, hogy az amerikai vizsgálatok eredményeként<br />

kapott vevői elégedettségi index (ACSI=<br />

American Customer Satisfaction Index) és az egyéb<br />

gazdasági mutatók alakulása közötti összefüggés<br />

egyértelműen kimutatható.<br />

Előbbi tapasztalatok alapján történt az európai vevői<br />

elégedettségi index (ECSI= European Customer Satisfaction<br />

Index) kidolgozása és bevezetése, ami lehe-<br />

tővé teszi a versenyképesség meghatározását vállalatok,<br />

ágazatok, országok szintjén. Már nem elegendő a<br />

vállalatok értékelésénél csupán a pénzügyi sikereket<br />

figyelembe venni, hanem azt is vizsgálni kell, hogy<br />

milyenek a vállalat jövőperspektívái.<br />

Nem elég csupán azt nézni, hogy mit aratott a vállalat<br />

a múltban, hanem azt is, hogy mit vetett a jövő számára.<br />

Teljesítmény indexeket kell meghatározni, azokat<br />

rendszeresen mérni és folyamatosan javítani kell.<br />

Az NMK konferenciával a résztvevői elégedettség<br />

az utóbbi tíz <strong>év</strong>ben az alábbi:<br />

Szolgáltatás<br />

ELŐKÉSZÍTÉS<br />

(tájékoztatás, kapcsolattartás)<br />

SZAKMAI PROGRAM<br />

(aktualitás, színvonal)<br />

% % % % % % % % % % %<br />

NMK<br />

2013.<br />

NMK<br />

2014.<br />

NMK<br />

2015.<br />

NMK<br />

2016.<br />

NMK<br />

2017.<br />

NMK<br />

2018.<br />

NMK<br />

2019.<br />

NMK<br />

2020.<br />

NMK<br />

2021.<br />

NMK<br />

2022.<br />

10 <strong>év</strong><br />

átlaga<br />

93,83 95,33 94,00 93,66 94,66 92,66 92,33 92,83 93,15 93,33 93,58<br />

90,00 88,83 87,50 86,33 87,50 87,00 88,33 85,16 83,33 88,33 87,23<br />

ELLÁTÁS (étkezés, szállás) 85,83 92,50 89,66 90,83 84,16 88,66 90,00 92,83 91,06 91,66 89,72<br />

MINŐSÉG / ÁR arány 86,66 91,16 86,00 88,33 85,33 86,00 85,66 90,83 80,80 90,01 87,08<br />

ÁTLAGOS elégedettség. 89,08 91,96 89,29 89,79 87,91 88,58 88,90 88,50 88,83 91,66 89,45<br />

ELŐADÓK átlaga 86,80 87,33 85,50 86,16 86,01 78,83 83,66 82,66 76,83 85,66 83,94<br />

17. ábra: Résztvevői elégedettség a Nemzeti Minőségügyi Konferenciával 2013-2022.<br />

85

1996-2022. <strong>év</strong>ek között rendelkezünk a Nemzeti<br />

Minőségügyi Konferencia résztvevői elégedettség<br />

felmérések eredmény<strong>év</strong>el. E tekintetben minden<br />

<strong>év</strong>ben mérjük a rendezvény előkészületeivel, a szervezéssel,<br />

az étkezéssel és egyéb szolgáltatással való<br />

elégedettséget, a szakmaisággal, felhasználhatósággal,<br />

az előadókkal és előadással való elégedettséget.<br />

Utóbbiak esetében csak az előadók számára közöljük<br />

személyesen a résztvevők általi elégedettségi szintet.<br />

A Nemzeti Minőségügyi Konferencia elégedettségi<br />

mutatóit az előző táblázatban ismertettük.<br />

136.2. fotó: Covid-19 hatása alatti NMK 2020<br />

136.1. fotó: Covid-19 hatása alatti NMK 2020<br />

Az Elnökség több alkalommal felmérte, hogy a tagság<br />

miként értékeli az egyesület stratégiáját, a kitűzött<br />

célok elérhetőségét, a MIR és BOR működését,<br />

a tisztségviselők elérhetőségét, felkészültségét és a<br />

szervezettel szembeni lojalitásukat, és nem utolsó<br />

sorban a szervezeti működés átláthatóságát, és a<br />

fenntarthatóságra való törekvését.<br />

A közel 25 <strong>év</strong> alatt elvégzett minőségüggyel kapcsolatos<br />

felmérések eredményeit minden alkalommal<br />

átadtuk a kérdőívek kitöltőinek. E gesztus az Egyesület<br />

közhasznú tevékenyégét erősíti és igazolja.<br />

A legfontosabb felmérések szöveges eredményeit az<br />

alábbi táblázatokban ismertetjük:<br />

86

2016-2020. ÉVI FELMÉRÉSEK SZÖVEGES EREDMÉNYEI AZ ALÁBBIAK:<br />

2016 és<br />

2020<br />

Mit kedvel leginkább a Nemzeti Minőségügyi Konferencián?<br />

Jól szervezett, vevőközpontú, sokszínű szakmai rendezvény.<br />

Az előadásokat, szakmai párbeszédeket, új ötleteket, kapcsolatépítési lehetőségeket.<br />

A több területről érkezők közötti kommunikáció lehetőségét. Az átadott ismereteket.<br />

A szakmaiság széles spektruma, közvetlen hangvétel, kellemes környezet.<br />

2016 és<br />

2020<br />

Az időszerűséget igen fontos tényezőnek tartom, ezért a konferencia szlogenje: „A minőségügy<br />

támogató szerepe”: 4.0 Ipari forradalom - Innováció, Foglalkoztatás” telitalálat volt.<br />

Kitekintést ad más területekre is. Sokrétű. Olyan szakemberekkel találkozhatok itt,<br />

akikkel egyébként nincs lehetőségem. Más szakmákból is jönnek jó ötletek.<br />

Jó volt kitekinteni az egészségügy területéről, követendő példát, ötletet megismerni,<br />

melyet a saját munkánk során is tudunk hasznosítani.<br />

Köszönjük a lehetőséget, hogy ismét megjeleníthettük a HR és<br />

kommunikáció témáját az NMK-án.<br />

Gratulálok a konferencia programjához es a rendezéshez. Két fiatal kollégám is<br />

nagyon jónak tartották, élvezték a két napos programot.<br />

Köszönöm szépen az előadás-lehetőséget! Remélem, hogy sikerült<br />

hozzájárulnom vele a konferencia szakmaiságához.<br />

Mit értékel a legkevésbé a Nemzeti Minőségügyi Konferencián?<br />

Sok előadásból hiányzik a hasznos információ számomra.<br />

Nincs közzétett résztvevők listája, amelyet az üzleti kapcsolatoknál hasznosítani lehetne.<br />

A gála est programjához kapcsolódó zenei est, állhatna együttesből vagy zenekarból,<br />

a közös tánc, a jó hangulat még jobban összekovácsolná a csapatokat.<br />

A szűkösre szabott idő miatt sok előadás befejezetlenül marad, pont<br />

a lényegről nem beszél az előadó.<br />

A Szolgáltatás szekciót hiányolom! Az eü helyett lehetne, több céget érdekelne, nagyobb körnek<br />

szólhatnának az előadások.<br />

Ha legközelebb sikerül egy Kemény Dénes szintű előadót meghívni, akkor<br />

Őt ne dugjátok el egy kis terembe, ahova nem mindenki fér be.<br />

A dress code úgy gondolom hasznos lenne, főleg, ami az esti gálavacsorát illeti,<br />

ami nagyon vegyes képet mutatott.<br />

A vacsora asztalkiosztását és az esti programot (tombola) nem értettük.<br />

A liftek és a kávészünet zsúfoltsága.<br />

Hasznos lenne workshop jellegű beszélgetéseket is beiktatni.<br />

87

2018 és<br />

2021<br />

Véleménye szerint miért érdemes az ISOFÓRUM tagjának lenni?<br />

Szakmai kapcsolatok építése és a tapasztalatok megosztása, információszerzés.<br />

Szakmai látogatásokon és konferencián való részvétel. Jó találkozópont a szakembereknek.<br />

Jelentős mértékben többet ad a FÓRUM a befizetett <strong>év</strong>es tagdíjnál.<br />

Sok céggel és jó gyakorlattal meg lehet ismerkedni, nagyon jól hasznosítható<br />

tapasztalatok és a Fórum által szervezett céglátogatások is kedveltek.<br />

Színvonalas előadásokat kapunk, a minőségügyet, de a mindennapi életet<br />

érintő legfrissebb információk tálcán érkeznek.<br />

Az ISOFÓRUM csoportba gyűjti a szakembereket, építi a szakmai kapcsolatokat<br />

és sokat tesz tagjainak szakmai fejlődéséért is.<br />

A tagság belépő egy egyedülálló "oázis"-ba a minőségi konferenciák, rendezvények terén.<br />

2018 és<br />

2021<br />

Partnerség minden területen, ez az Ipar 4.0 és az egész mai változó<br />

Világunk legfontosabb üzenete.<br />

Szakmai fejlődés, illetve a sok beleadott energia által már kezd brand<br />

lenni a minőségügyi világban.<br />

A legszakmaibb Minőségügyi szervezetnek tartom, amely más szervezetekkel ellentétben nem<br />

az irreális árbevétel növelést tartja fontosnak, hanem az aktuális szakmai munkát.<br />

Néhány szóval szíveskedjen jellemezni az ISOFÓRUM két és fél <strong>év</strong>tizedes tevékenységét.<br />

A minőségszemlélet országos terjesztése és a jó gyakorlatok megismertetése tekintetében az<br />

ISOFÓRUM a legkiemelkedőbb minőségügyi szervezet.<br />

Elismerésre méltó, példaértékű, minőségi, kitartó, fejlődő szervezet.<br />

Önkéntes SZAKMAI közösség, stabilitás, hitelesség, szakmai beágyazottság jellemzi. Képes a<br />

megújulásra ugyanakkor ápolja, tiszteli a hagyományokat.<br />

Hihetetlen sok munka, szervezés, elszántság és kitartás kellett az életben maradáshoz, a rendszeres<br />

megújuláshoz.<br />

Rövid ideje látok bele az itt folyó munkában: szervezettség, innováció, tenni akarás, folyamatos<br />

fejlődés, megbecsülés, amit eddig tapasztaltam.<br />

Jelentős fejlődés mind a tevékenységben, szervezésben, a rendezvények hangulatában, a személyes<br />

hangvétel erősödése, pozitív támogatás, honlap fejlődése, gazdagsága, előadási anyagok<br />

megtekinthetősége.<br />

Stabilitás, magát önerőből fenntartani képes, vezetőit, önkénteseit, támogatóit jó érzékkel<br />

kiválasztani tudó, tagjairól szakmai és közösségi rendezvényekkel gondoskodni akaró,<br />

az új jelenségekre fogékony és terjeszteni képes szervezet.<br />

Az ISO FORUM jó ügyet képvisel és a vezetői mindent megtesznek a cél érdekében.<br />

Ez látszik az elmúlt 25 <strong>év</strong> munkájában.<br />

Értéket képviselő és a tagságnak értéket adó szervezet.<br />

Hasznos, mondhatni nélkülözhetetlen a minőségügyi szakemberek és a minőség<br />

irányában elkötelezett felső vezetők számára.<br />

88

2022 Mit jelent Ön számára 2022-ben a minőségügy?<br />

A színvonalas munkavégzést, több irányítási rendszer integrált működtetését.<br />

Munkakultúrát, szervezettséget, a hosszú távú versenyképességet.<br />

Vevői igények kielégítése, folyamatok fejlesztése, optimalizálása.<br />

A minőség megítélése nem <strong>év</strong>ekhez és időszakokhoz kötődik. A MINŐSÉG örök. Minőség<br />

alatt a minőségtudatos gondolkodást, a jó (kiváló) szervezeti és vállalati működést értjük.<br />

A mindennapi minőség hiányában az élet fenntarthatóságáról sem beszélhetünk.<br />

És ez az egyik legnagyobb probléma a gyerekeink és unokáink jövőbeli életterének<br />

biztosításában, fenntarthatóságában.<br />

Termékek minősége, elégedett vevők, folyamatok minősége. Folyamatos fejlődés.<br />

Elkötelezettség a kiválóság mellett, szabálykövetést, felelősséget.<br />

Működésbeli kiválóság kulcsa, szervezeti kultúra alap eleme.<br />

Rendezettség, rendszer, szabályozottság, átláthatóság.<br />

Igényesség minden tekintetben a szolgáltatásban és a termelésben.<br />

Életminőséget, élhető rendszer kialakítását, mely hatására mind a dolgozó,<br />

mind a vevő elégedett.<br />

2022 Hogyan látja a minőségügy jövőjét Magyarországon?<br />

Egyre fontosabb szerepet fog betölteni ebben a bizonytalan időben. Egyre nagyobb<br />

szükség lesz rá, Fontos szerepe lesz a mindennapi életbe.<br />

Szemléletváltás kellene, de van jövője. Szükség lenne a megújulásra, fiatalításra.<br />

Nem lehet megkerülni, komplexen kell kezelni más rendszerekkel.<br />

Homályosan. Folyamatos az értékvesztése. Nagyon nehéz helyzetben lesz.<br />

A minőségügy jövője Magyarországon elég kilátástalan. Ennek a területnek nincs kormányzati<br />

gazdája, felelőse és nincs kormányzati támogatása. Amíg csak egyéb területekre fókuszál a<br />

pályázati rendszer, addig a minőségügy egy leszegényedett szolgasorsban tengődik.<br />

A Magyarországon működő multinacionális autóipari és elektronikai vállalatok a saját maguk<br />

által támasztott magas minőségi követelmények szerint foglalkoztatják a szalagmunkában és<br />

összeszerelésben dolgozó magyar, szlovák, ukrán, kínai dolgozókat (operátorokat), de ez még<br />

nem jelenti azt, hogy Magyarországon a minőség ügye magas szinten lenne.<br />

Jövője mindenképp van, de szorosan együttműködve a lean és a digitalizáció fejlődés<strong>év</strong>el.<br />

Szerintem, ha a mai fiatalokkal meg lehetne szerettetni, közelebb lehetne hozni hozzájuk akkor<br />

sokkal jobb lenne. Meg kell fogni azokat a lehetőségeket, amivel "trendivé" lehetne tenni<br />

és nem csak a dokumentum gyártást lehet látni benne.<br />

Egyre fontosabbá válik a vevői igények növekedése miatt, illetve a fenttarthatósági előírások<br />

miatt.<br />

89

Sajnos sok minden fontosabb ma, mint a minőségügy kérdése - sok alkalmazási területen<br />

nélkülözhetetlen, de egyre többen próbálják "nélkülözni".<br />

A növekvő energiaárak, alacsony bérezések és gazdasági nehézségek miatt egyre<br />

nehezebb lesz a megfelelő minőséget biztosítani.<br />

Optimista vagyok. Pozitívan. Egyre fontosabb.<br />

Ha bizonyítható haszonnal jár - lesz jövője persze ehhez tudatosítani is kellene,<br />

hogy az eredményeket a minőségügyi tevekénység hozza.<br />

Szükség lenne a különböző minőségügyi szervezetek összehangolt együttműködésére.<br />

Az ISOFÓRUM Egyesület vezetősége és tisztségviselői<br />

nagy hangsúlyt fektetnek a korrekt és kiegyensúlyozott<br />

kapcsolattartásra és kommunikációra a<br />

tagsággal, partnerekkel, beszállítókkal és a rendezvények<br />

résztvevőivel. E tekintetben szem előtt tartjuk<br />

az EFQM 2020 Modell EFQM Modell filozófiai<br />

alapelveit és modell nézőpontjait, minek értelmében<br />

a minőségirányítási rendszereken túlmenően a vállalkozás<br />

(szervezet) értékeit a vevők, fogyasztók elsődlegessége,<br />

a kockázatviselők (stakeholder) hosszú<br />

távú érdekeinek figyelembevétele határozza meg.<br />

Nagyon fontos a szervezet tevékenységében az ok<br />

okozati összefüggések megértése, hogy milyen célokért,<br />

hogyan tevékenykedik egy szervezet, és mit ér<br />

el tevékenysége eredményeképp, illetve tevékenységének<br />

milyen következményei vannak.<br />

A modell szellemisége azt is sugallja, hogy egy<br />

szervezet, nem légüres térben, hanem meghatározott<br />

öko-rendszerben tevékenykedik, felelősséggel<br />

tartozik a teljes környezetének. A szervezet teljes<br />

ökorendszerében kell képesnek lenni a lehetőségek<br />

és fenyegetések (SWOT) beazonosítására, az időben<br />

történő (agilis) hatékony és eredményes reagálásra<br />

és válaszadásra.<br />

Megszívlelendő gondolat, hogy az együttes értékteremtés<br />

kultúrája (Co-creation: a vevőkkel és érdekeltekkel,<br />

a környezettel való együtt-alkotás) és nem a<br />

versengésre épülő működés hozza az eredményeket.<br />

Előbbieket figyelembe v<strong>év</strong>e az ISOFÓRUM Egyesület<br />

- méretének és szervezeti felépítésének függvényében<br />

- tudatosan alkalmazta több esetben az<br />

137. fotó: Közös ünneplés a KAPU önkéntesekkel: Rózsa András és Dr. Dávidné Júlia 2008<br />

90

EFQM modell gondolati intelmeit, sikeresen vettünk<br />

részt a minőségdíj modellek alapján meghirdetett<br />

pályázatokon és törekedtünk a magyarországi<br />

minőségügyi szervezetekkel az együttműködésre.<br />

Több alkalommal megpróbáltuk együttműködésre<br />

bírni a társszervezetek vezetőit, meghívtuk rendezvényeinkre,<br />

előadás lehetőséget biztosítottunk számukra,<br />

bevontuk őket a stratégiai elképzeléseink<br />

megvalósításába, részt vettünk közös projektekben<br />

mint pl. a Nemzeti Minőségfejlesztési Program tervezet<br />

kialakítása, Minőségdíj modellek promóciója -<br />

terjesztése – tréningeztetése – értékelése és egymás<br />

rendezvényeinek támogatása, népszerűsítése.<br />

2005-ben több fordulós megbeszéléseket követően<br />

elkészítettük az MMT vezetőség<strong>év</strong>el a „Szövetség<br />

a Minőségért” kiáltványt és forgatókönyvet a két<br />

szervezet egyesülése érdekében. Mindkét szervezet<br />

tagsága nagy örömmel fogadta a balatonfüredi<br />

Nemzeti Minőségügyi Konferencián előterjesztett<br />

közös szándékot, ami aztán meghiúsult az MMT<br />

elnök visszalépése miatt.<br />

139. fotó: jobbról: ISOFÓRUM elnök, EOQ MNB elnök,<br />

MMT elnök, NMK elnök, ISOFÓRUM titkár 2000<br />

A különféle együttműködésekről az alábbiakban<br />

mutatunk be néhány képet.<br />

Tetten érhető, hogy a 2008-as gazdasági válság óta<br />

jelentősen megváltozott Magyarországon a minőségügyi<br />

társadalmi szervezetek között a viszony és<br />

javult az együttműködés. Véleményem szerint a négy<br />

minőségügyi szervezet egymásnak versenytársai hiszen<br />

mindegyik szervezet arra törekszik, hogy növelje<br />

tagjainak számát, a tagdíjbevételét, és támogatóként<br />

nyerjen meg minél több vállalkozást és szervezetet.<br />

De ez nem zárja ki a minőségügyi szervezetek közötti<br />

együttműködést még akkor sem, hogy a szervezetek<br />

tagságai között akár 20-25% -os az átfedés.<br />

140. fotó: jobbról: ISOFÓRUM elnök, MIK ügyvezető,<br />

MMT alelnök, EOQ MNB elnök 2000<br />

Mivel napjainkra egyértelművé vált a négy minőségügyi<br />

szervezet portfoliója és letisztult tevékenységi<br />

köre, egyre kevesebbszer fordul elő a másik területére<br />

való belépés és javult az együttműködési hajlandóság.<br />

Közel egy <strong>év</strong>tizede az EOQ MNB Egyesület a<br />

konferenciánk szakmai támogatója, én pedig az EOQ<br />

MNB rendezvényeinek elődója és trénere vagyok. Az<br />

MMT-vel együttműködünk az NMK szervezésben<br />

és az MM elektronikus folyóirat készítésében. A Szövetség<br />

a Kiválóságért Egyesülettel az EFQM Modell<br />

promociójában és az új Nemzeti Kiválóság Díj létrehozásában<br />

működünk közre 2020 óta. 141. fotó: Szövetségi szándék az MMT-vel 2005<br />

91

1.16. TÁRSADALMI ELKÖTELEZETTSÉG<br />

ÉS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS<br />

Az Egyesület 2003. <strong>év</strong>től közhasznú minősítéssel<br />

rendelkező nonprofit egyesület.<br />

Az egyesület Elnöksége már a megalakulást követően<br />

hangsúlyt helyezett a tagsággal és partnereivel<br />

közös együttműködésre, a közös értékteremtésre az<br />

egyesületi szolgáltatások kialakításában.<br />

A vezetőség már a megalakulás fiatal <strong>év</strong>eiben felfedezte,<br />

hogy az Egyesület tagjai, beszállítói és<br />

partnerei egyfajta információt, tudásbázist és új<br />

tagokat jelentenek számunkra. Ez a fajta gondolkodás<br />

és koncepció a közös értékteremtést helyezi<br />

középpontba.<br />

A partneri együttműködések és társadalmi elkötelezettség<br />

területei a tevékenységünkben az alábbiak:<br />

• Vevői kapcsolatok (együttműködés közös<br />

rendezvények szervezésében, 25%-os<br />

kedvezmény a tagságnak az NMK-án, további<br />

kedvezmények a fizetős rendezvényeken<br />

az örökös tagoknak, egyéni tagoknak és<br />

a mikróvállalkozásoknak, jobb vevői és<br />

felhasználói élmények, átláthatóság<br />

és bizalom erősítés).<br />

• Erőforrások és folyamatok (együttműködés<br />

a beszállítókkal, szolgáltatókkal, tanúsító<br />

szervezettel, rendezvény helyszínekkel,<br />

a kiállítókkal, szponzorokkal, eszközök<br />

alkalmazása a kölcsönös rugalmasság és<br />

a folyamatfejlesztések tekintetében).<br />

• Kölcsönös tanulás (oktató és tanácsadó cégekkel,<br />

a rendezvények előadóival és a tagsággal<br />

a céglátogatások alkalmával.<br />

• A károsultak megtámogatása a rendelkezésünkre<br />

álló eszközökkel (adománygyűjtő rendezvények<br />

szervezése, természeti csapások károsultjainak<br />

személyes támogatása).<br />

2010. július 2.: „ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT 2010”<br />

Szakmai nap (MTESZ Székház). A 2010. <strong>év</strong>i súlyos<br />

árvízhelyzetben károsultak megsegítésére szerveztük<br />

a szakmai rendezvényt. A részvételi díjakból és<br />

az adományokból befolyó teljes bevételt az árvízkárosultak<br />

segítésére fordítottuk, és gondoskodunk arról,<br />

hogy a rászorultak közvetlenül, felhasználható<br />

javak formájában (konyhabútorok és háztartási eszközök)<br />

kapják meg az adományokat a helyi önkormányzat<br />

jelenlétében.<br />

142. fotó: 2010. <strong>év</strong>i májusi árvíz BAZ megyében<br />

2001. tavaszán hatalmas árvíz pusztított a Felső-Tisza<br />

vidékén, soha nem látott károkat okozva<br />

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az árvízkárosultak<br />

megsegítésére gyorsan szerveztünk egy<br />

adománygyűjtő konferenciát 2001.április 11-én.<br />

A konferencia teljes bevételéből konyhai és fürdőszobai<br />

felszereléseket vásároltunk, amit személyesen<br />

vittünk el Tarpára az árvízkárosult családoknak.<br />

92

1.17. TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÜNK<br />

ÉS ELNYERT ELISMERÉSEINK<br />

143. fotó: Adománylevél átadása a károsult családoknak<br />

2010. november 16. ”VÖRÖSISZAP KÁROSULTA-<br />

KÉRT 2010” Szakmai nap (MTESZ Székház).<br />

Az ajkai vörösiszap-katasztrófa tíz emberéletet követelő<br />

és hatalmas anyagi károkat okozó ipari szerencsétlenség<br />

és környezetkárosító katasztrófa, a<br />

magyar ipar történetének egyik legsúlyosabb balesete.<br />

A károkat elszenvedő néhány család megsegítésére<br />

szerveztünk szakmai konferenciát.<br />

A részvételi díjakból és az adományokból befolyó<br />

teljes bevételt a vörösiszap tragédia károsultjainak<br />

megsegítésére fordítottuk, a rászorultakat közvetlenül<br />

támogattuk a közjegyző jelenlétében történő<br />

átadással.<br />

Az Egyesület a hazai minőségügy és a szakma széles<br />

körűen ismert és elismert társadalmi szervezete.<br />

Az elismerést erősíti a folyamatos és következetes<br />

tevékenységünk, a kellő időben történő tervezés és<br />

dokumentáltság, a tagság érdekeinek szem előtt tartása,<br />

a rendezvényeken résztvevők és partnereink<br />

elégedettségének folyamatos mérése és a felmérések<br />

eredményeinek gyors felhasználása a fejlesztések<br />

kialakításában.<br />

Az Egyesület által elnyert társadalmi és szakmai<br />

elismerések tovább erősítik az Elnökség bizalmát a<br />

közeli és távoli jövőbeli célok kitűzésében és megvalósításában.<br />

Külső tanácsadó cég általi felmérés alapján tagságunk<br />

a következőképpen jellemzi az ISOFÓRUM<br />

Egyesületet:<br />

• Szorgalmas, tevékeny,<br />

• Hasznos, takarékos, célratörő,<br />

• Rendszeres teljesítményt nyújtó,<br />

• Jól szervezett, fegyelmezett,<br />

• Saját eszközökkel rendelkezik,<br />

• Együttműködő és partnerséget vállaló,<br />

• Nagy területet jár be (országos tagság),<br />

144. fotó: 2010. <strong>év</strong>i vörösiszap katasztrófa Kolontár és Devecser térségében<br />

93

• Csapatmunka jellemzi, de egyéni<br />

áldozatvállalásra is képes,<br />

• Lojális saját tagságával szemben,<br />

• Szükség esetén együttérző, támogató<br />

szerepet felvállaló (árvíz, vörösiszap tragédia,<br />

alapítványok támogatása)<br />

Az Egyesület tisztségviselői és vezetői társadalmi<br />

munkában végzik az egyesületi feladatokat a személyes<br />

munkahelyi feladatok mellett. Említésre méltó,<br />

hogy a tisztségviselőket is elismerik országos szinten<br />

az elkötelezetten végzett társadalmi tevékenységeik<br />

miatt. Megalakulásunk óta az alábbi elismeréseket és<br />

szakmai díjakat nyerték el az egyesület tisztségviselői,<br />

illetve az egyesület:<br />

Nemzeti Minőség Díj Nagykövete elismerést kapott<br />

az a személy, aki aktívan vett részt a Nemzeti<br />

Minőség Díj alkalmazásában, népszerűsítésében,<br />

különféle rendezvényeken és konferenciákon ismertette<br />

a szervezeti önértékelésben elért eredményeket,<br />

a NMD elnyerését követően céglátogatást<br />

lehetőséget biztosított az érdeklődök részére és az<br />

üzleti kiválóság kultúra fejlesztése terén kiemelkedő<br />

eredményeket ért el vállalatával.<br />

146. fotó: Generációváltás Macher Zrt. és a Macher Család 2021<br />

1999-ben Rózsa András a Nemzeti Minőség Díj<br />

Nagykövete elismerésben részesült<br />

2001-ben Báder László FB tag és Dr. Tar József titkár<br />

a Nemzeti Minőség Díj Nagykövete<br />

2003-ban Sándor István FB elnök a Nemzeti Minőség<br />

Díj Nagykövete elismerésben részesült<br />

2004-ben Macher Endréné ETT tag a Nemzeti<br />

Minőség Díj Nagykövete elismerésben részesült<br />

2006-ban Sződi Sándor Jelölő Bizottság elnöke a<br />

Nemzeti Minőség Díj Nagykövete elismerésben<br />

részesült<br />

• 2001-ben: Egyesület kiemelkedő<br />

minőségfejlesztő munkáért IIASA Shiba Díjat<br />

nyert a IIASA Shiba Alapítványtól.<br />

145. fotó: NMD Nagykövete herendi plasztika 147. fotó: IIASA-Shiba Díj Oklevél, logó és plasztika<br />

94

• 2021. nov. 22-én Miniszteri Elismerő<br />

Oklevéllel tüntették ki az Egyesület elnökét!<br />

148. fotó: EFQM C2E elismerés 2006<br />

• 2001. <strong>év</strong>től az Egyesület a Nemzeti Minőség<br />

Klub tagja ás aktív résztvevője.<br />

• A Magyar Minőség Háza Díj 2009 elnyerése az<br />

Egyesület által a kiváló minőségű konferenciák,<br />

szakmai rendezvények szervezése, a minőség<br />

iránt elkötelezett tagszervezetek, egyéni<br />

tagok és partnerek együttműködésének<br />

összehangolása és elmélyítése szolgáltatásokért.<br />

• 2003. <strong>év</strong>ben az ISO 9000 Fórum kiépítette az<br />

ISO 9001 szabvány szerinti Minőségirányítási<br />

Rendszert, melyet az ÉMI-TÜV SÜD Kft.<br />

tanúsított és azóta is fenntartjuk a MIR <strong>év</strong>i,<br />

külső fél általi tanúsítást.<br />

Ünnepélyes keretek között adta át Dr. Palkovics<br />

László innovációs és technológiai miniszter a<br />

Nemzeti Kiválóság Díjakat. A Pesti Vigadó Dísztermében<br />

rendezett ceremónia során Rózsa Andrást,<br />

az ISO 9000 FÓRUM Egyesület elnökét miniszteri<br />

elismerő oklevéllel tüntették ki az idén<br />

újra induló Nemzeti Kiválóság Díj meghonosításának<br />

és népszerűsítésének során végzett munkájáért.<br />

kiemelkedően eredményes szakmai tevékenysége<br />

elismeréseként.<br />

149. fotó: Rózsa András, ISOFÓRUM<br />

elnök kitüntetése 2021<br />

• 2006-ban „Elkötelezettség a kiválóságért”<br />

(Committeed to Excellence EFQM)<br />

elismerést értük el.<br />

• 2009-ben „Best Practice Excellence Diploma”<br />

a Szövetség KKE általi elismerés a Kiválóság<br />

Kultúra magyarországi terjesztéséért kaptuk.<br />

• 2010. <strong>év</strong>ben az ÉV Partnere Elismerést<br />

adományozott a Szövetség a KKE az<br />

„Elkötelezettség a CSR Kiválóságért 2010” a<br />

program résztvevőinek ajánlása alapján.<br />

95

tagságának is. E rendezvények sikerességét a résztvevői<br />

visszajelzések és elégedettségi mutatók igazolják.<br />

Az Egyesület a Nemzeti Minőségügyi Konferenciákat<br />

példa értékű, immár 2 <strong>év</strong>tizede elégedettségi felmérésekkel<br />

értékeli, melyek alapján elvégzik a szükséges<br />

tevékenység fejlesztéseket.<br />

150. fotó: Magyar Minőség Rendszermenedzsere 2021<br />

Rózsa András 1991-től napjainkig az akkor még újdonságnak<br />

számító minőségügyi szakma egyik legismertebb<br />

szakembere. Akkoriban a Herendi Porcelánmanufaktúra<br />

Minőségbiztosítási vezérigazgató<br />

helyettese volt, az MMT elismerési rendszerében<br />

kétszer is díjazott minőségmenedzser. Aktív megvalósítója<br />

volt már 1998-ban az országosan elsőként<br />

kialakított és bevezetett Integrált Irányítási Rendszernek.<br />

1996-2006. között sok száz vállalkozás több<br />

ezer szakembere számára szervezett céglátogatásokat,<br />

szakmai konferenciákat a legjobb tapasztalatok<br />

megismerése és átadása céljából. Másfél <strong>év</strong>tizedig a<br />

Nemzeti Minőségdíjak Díjbizottságának tagja volt<br />

és a díjak értékelője. 2020-ban aktív résztvevője az<br />

újra induló Nemzeti Kiválóság Díj meghonosításának<br />

és népszerűsítésének. A magyarországi minőségügyi<br />

szakma valamennyi szereplője ismeri nevét<br />

és érdemeit, amelyeket az innovációs és technológiai<br />

miniszter elismerő oklevéllel jutalmazott.<br />

151. fotó: MM Háza Oklevél<br />

• 1997-ben és 2017-ben Rózsa András a Magyar<br />

Minőség Rendszermenedzsere elismerést<br />

nyerte el az MMT-től.<br />

• 2022. november 11-én kapta meg a Magyar<br />

Minőség Háza elismerést az ISOFÓRUM<br />

Egyesület Nemzeti Minőségügyi Konferencia<br />

(NMK) szolgáltatás rendezvénye.<br />

A díjazás alkalmával az alábbi laudáció hangzott el:<br />

Az ISOFÓRUM fő rendezvénye immár a 29. <strong>év</strong>e<br />

megtartott Nemzeti Minőségügyi Konferencia<br />

(NMK), melynek két napján általában 350-380 fő<br />

vesz részt és 35-40 előadó adja át tapasztalatait a<br />

résztvevőknek.<br />

Az NMK konferenciákon 25%-os részvételi kedvezményt<br />

biztosítanak saját tagjainknak, illetve a partnerszervezetek<br />

(EOQ MNB, MMT, SZKE, MIKSZ)<br />

152. fotó: MM Háza díjátadás: Torma Beáta,<br />

Rózsa András,Szabó Mirtill (MMT elnök)<br />

A gondosan elkészített anyag és a benne bemutatott<br />

tevékenységek alapján a zsűri a Magyar Minőség<br />

Háza® 2022 díjat adományozza az ISO 9000<br />

FÓRUM Egyesület által 29. <strong>év</strong>e folyamatosan<br />

megrendezett „Nemzeti Minőségügyi Konferencia<br />

(NMK) szolgáltatásnak”.<br />

96

1.18. AZ EGYESÜLET ELISMERÉSI<br />

RENDSZERE. INDOKLÁS ÉS DÍJAZOTTAK<br />

Az ISO 9000 FÓRUM EGYESÜLET szem előtt<br />

tartja, hogy a közhasznúság életképességét a tagság,<br />

illetve a tagszervezetek képviselőinek aktív<br />

tevékenysége biztosítja. Az ISOFÓRUM elnöksége<br />

1996-ban alakította ki az Elismerési rendszert,<br />

melyet több alkalommal kiegészített és továbbfejlesztett.<br />

Az elismerési rendszerünk nyolc különféle<br />

elismerésben részesíti támogatóit, szponzorjait,<br />

illetve a szakma kiválóságait és a rendezvények<br />

legjobb szereplőit.<br />

Évente díjazzuk azokat a személyeket, akik több<br />

<strong>év</strong>e tevékenykednek az ISO 9000 FÓRUM Egyesület<br />

hatékony működtetése és eredményessége érdekében,<br />

illetve elismerjük azokat a szervezeteket,<br />

melyek több <strong>év</strong>e támogatják az Egyesület tevékenységét.<br />

A következőkben bemutatjuk az Elismerési<br />

rendszer elemeit és az elmúlt időszak díjazottjait.<br />

155. fotó: A Nemzeti Minőségügyi Konferencia<br />

törzsvendégei 2021.<br />

"A MINŐSÉGÉRT" Egyéni Vándordíj (Vándordíj +<br />

Oklevél + herendi váza) az Egyesület legmagasabb<br />

szintű elismerése, melyet 2001-től a tagság javaslatára<br />

<strong>év</strong>ente egy alkalommal ítéli oda az Elnökség<br />

egy arra méltó személy számára több <strong>év</strong>es, folyamatos,<br />

a minőségügyi berkeiben is értékelt szakmai,<br />

emberi és közéleti teljesítménye alapján. Ezt<br />

az elismerést a tagszervezeteink olyan első számú<br />

vezetőinek adományozzuk, akik tevékenysége és<br />

a minőség ügyéért végzett munkája példa értékű<br />

lehet bármelyik cégvezető számára. A Díj trófea és<br />

felhívás feltétele az alábbi tablón olvasható, illetve<br />

következik a díjazottok felsorolása.<br />

153. fotó: Haiman Péterné Zsuzsa örökös fotós 2019<br />

154. fotó: Herendi porcelánok a díjazottaknak<br />

156. fotó: A MINŐSÉGÉRT DÍJ felhívása 2001<br />

97

157. fotó: A MINŐSÉGÉRT DÍJ Pintér Csaba 2007<br />

158. fotó: A MINŐSÉGÉRT DÍJ bizottsági tagok 2019<br />

159. fotó: A MINŐSÉGÉRT DÍJ Kállai Tamás 2012<br />

160. fotó: MINŐSÉGÉRT DÍJ: Kurucz Mihály 2017<br />

„A MINŐSÉGÉRT” EGYÉNI VÁNDORDÍJ<br />

DÍJAZOTTJAI:<br />

2001 - Sugár Karolina: MIK, ügyvezető igazgató<br />

2002 - Molnárné Stadler Katalin: SuliNova Kht.,<br />

ügyvezető<br />

2003 - Macher Endréné: Macher Kft.,<br />

ügyvezető igazgató<br />

161. fotó: A MINŐSÉGÉRT DÍJ díjazottjai: Molnárné<br />

Stadler Katalin, Macher Endréné, Sugár Karolina 2002<br />

162. fotó: A MINŐSÉGÉRT DÍJ: Galambos Sándor 2013<br />

98

2004 - Schleiffer Ervin: Imerys Kft., vezérigazgató<br />

2005 - Kálmán Albert: GKM főosztályvezető<br />

2006 - Móricz István: NYÍRSÉGVÍZ Zrt.,<br />

vezérigazgató<br />

2007 - Pintér Csaba: LIONSON Consulting Kft,<br />

ügyvezető<br />

2008 - Dr. Simon Attila: Herendi Porcelánman.,<br />

vezérigazgató<br />

2009 - Király Zoltán: JABIL Circuit Hu Kft.,<br />

vezérigazgató<br />

2010 - Csonka Tibor: DHR Zrt., vezérigazgató<br />

2011 - Kurdi Viktor: BÁCSVÍZ Zrt., vezérigazgató<br />

2012 - Kállai Tamás: B.Braun Avitum Zrt,<br />

operatív igazgató<br />

2016 - Kocsis Ernő: Roto Elzett Certa Kft.,<br />

ügyvezető<br />

2017 - Kurucz Mihály: HungaroControl Zrt,<br />

SQM vezető<br />

2018 - Dr. Sutka Sándor: Pannon Guard Zrt, elnök<br />

2019 - Covid miatt elmaradt a Közgyűlés<br />

2020 - Covid miatt elmaradt a Közgyűlés<br />

2021 - Dr. Háry András: APNB ügyvezető igazgató<br />

165. fotó: A MINŐSÉGÉRT DÍJ átadása a GRUNDFOS<br />

Gyártó Kft. részére. Átveszi Nyeste Zsolt<br />

163. fotó: A FÓRUM kiemelt támogatója:<br />

GRUNDFOS Mo 2014<br />

164. fotó: Deli András szakmai elismerése 2017<br />

2013 - Galambos Sándor: NYÍRSÉGVÍZ Zrt,<br />

műszaki vezérigazgató h.<br />

2014 - Török László: Grundfos Gyártó Kft,<br />

Tatabánya, gyárigazgató<br />

2015 - Dr. Molnár Pál: EOQ MNB Egyesület, elnök<br />

166. fotó: Dr. Kecskés Gábor előadó 2013<br />

Az "ISOFÓRUM Kiváló Támogatója Díj" (Oklevél+barokk<br />

tál) a rendszeresen végzett kiemelkedő<br />

szakmai, társadalmi és az anyagi támogatás elisme-<br />

99

ésére (előadás és elnöklés vállalása konferencián,<br />

látogató csoportok fogadása, vezetői szerepvállalás<br />

az egyesületben, rendezvényeink támogatása, stb.):<br />

1999 - Qualitest Kft.<br />

2000 - Dunaferr Acélművek Kft.<br />

2001 - Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.<br />

170. fotó: Baráti beszélgetések az NMK szünetében 2019<br />

167. fotó: Kiemelt támogató a Herendi<br />

Porcelánmanufaktúra vezetősége 2016<br />

2002 - SZENZOR Gazdaságmérnöki Kft.<br />

2003 - LIONSON Consulting<br />

2004 - DUNAPACK Rt. Hullámtermék Gyár<br />

2005 - DNV Magyarország Kft.<br />

2006 - Zwack Unicum Nyrt.; Ke-Tech Kft.<br />

2007 - Magyar Telekom Nyrt. T-Mobile;<br />

TÜV Rheinland InterCert Kft.<br />

2008 - Magyar Villamos Művek Zrt.;<br />

Hödlmayr Logistics Kft.<br />

168. fotó: Kiemelt támogató: Kvalikon Kft.ügyvezető 2017<br />

171. fotó: Dr. Horváth Zsolt szakmai elismerése 2017<br />

169. fotó: Boros András felvétele Örökös tagnak 2017<br />

172. fotó: Erdélyi vendégek a Konferencián 2021<br />

100

173. fotó: Sarus-Zsivicza Diána<br />

legjobb előadó 2022<br />

174. fotó: Figyelő tekintetek a<br />

Plenárison NMK 2019<br />

175. fotó: Pannon-Work Zrt. és<br />

EDUTAX Kft. ajándékok<br />

176. fotó: A HR Szekció elnök<br />

komolysága: Bozi Arnold (PW) 2018<br />

177. fotó: Pelle Balázs<br />

szakmai elismerése 2023<br />

178. fotó: Zrupkó János<br />

(DNV Global) előadó 2018<br />

101

179. fotó: Lovász Sz. Tamás (TÜV<br />

Rheinland InterCert Kft. 2018)<br />

180. fotó: Nyírő Ferenc<br />

(S&T Kft .) előadó 2018<br />

181. fotó: Herneczki Katalin<br />

előadó 2019<br />

182. fotó: Tóth V. Mónika előadó<br />

(Magyar Posta Zrt.) 2018<br />

183. fotó: Partnereink<br />

a Közgyűlésen 2013<br />

184. fotó: Tagi képviselők<br />

a Közgyűlésen 2013<br />

2009 - VIDEOTON Elektro-Plast Kft.;<br />

OVIT Zrt.<br />

2010 - FÉG Konvektor Zrt., TÖRLEY<br />

Pezsgőpincészet Zrt.<br />

2011 - NYÍRSÉGVÍZ Zrt., ÉMI-TÜV SÜD Kft.<br />

2012 - Kecskeméti TERMOSTAR Zrt., HAJDU<br />

Autotechnika Zrt.<br />

2013 - Grundfos Gyártó Kft., MÁV-START Zrt.<br />

2014 - HungaroControl Zrt.; Pannon-Work Zrt.<br />

2015 - Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.<br />

2016 - DMS One Zrt., KVALIKON Kft.<br />

2017 - MVM Paksi Atomerőmű Zrt., Pannon<br />

Guard Zrt.<br />

2018 - EISBERG Hungary Kft., Roto<br />

Elzett Certa Kft.<br />

2019 - Hunguest Hotel Bál Resort<br />

2020 - Covid miatt elmaradt a Közgyűlés<br />

2021 - KAIZEN Institute Hungary Kft.<br />

„AKI SOKAT TETT AZ ISOFÓRUMÉRT” Oklevelet<br />

(oklevél + barokk tál) az a személy kapja, aki<br />

bizonyítottan a minőségügy és a minőségszemlélet<br />

elkötelezett híve. Aktív módon támogatja az<br />

Egyesület tevékenységeit és részt vesz az ISOFÓ-<br />

RUM sikeres működtetésében. E személy kivívta a<br />

tagság és az elnökség elismerését.<br />

2002 - Bognárné Laposa Ilona, Tarr Judit, Forgács<br />

Irén, Krizsány Kata<br />

2003 - Dr. Dávidné H. Julianna, Pethő Józsefné,<br />

Sződi Sándor, Báder László<br />

2004 - Hegedűs Márta, Forgács Irén, Dr. Réczei Géza<br />

2006 - Dr. Lakat Károly, Tóth Zsuzsanna, Tompa<br />

Lászlóné, Kohl János<br />

187. Tarr J. és Rózsa A. ESZÁ elismeréseket adnak<br />

át_2008 188. Elnökség általi elismerések<br />

átadása 2010-ben<br />

2007 - Pelle Gábor, Pleininger József,<br />

Dr. Vancsó Ágnes<br />

2008 - Csikai Sándorné, Kovács Ibolya, Máté Jánosné<br />

2010 - Koszóné Pusztai Zsuzsanna<br />

2011 - Tóthné Dr. Veinperl Ilona,<br />

Papp István Róbert<br />

2012 - Patakiné Gyökeres Mónika, Tóth Judit<br />

2013 - Torma Beáta, Boros András<br />

2014 - Nagypál Béla<br />

102

185. fotó: Petz Bálint és Gazsi Zoltán zenélnek 2019 186. fotó: Videoton termék nyertes<br />

a tombolán 2018<br />

187. fotó: Nagyné Tarr Judit és<br />

Rózsa András ESZÁ tagokkal 2008<br />

188. fotó: Elnökség általi elismerések átadása 2010-ben<br />

189. fotó: Dér Tünde elismerése 2015<br />

190. fotó: Pannon Guard Zrt. a FÓRUM<br />

kiemelt támogatója 2017<br />

103

191. fotó: Nagypál Béla:<br />

szakmai eli smerés 2014<br />

192. fotó: Lendvai-Lovasi<br />

Mónika előadó 2016<br />

193. fotó: Schaffer István,<br />

Viedner Mónika előadók<br />

2015 - Dr. Simon Attila, Hatalyák Edit<br />

2016 - Kelemen Gizella<br />

2017 - MESZK Zala Megyei Szervezete<br />

2018 - Bak Zsolt, Kerényi Ádám, Tóth Csaba László<br />

2019 - Novák Lilla<br />

2020 - Covid miatt elmaradt a Közgyűlés<br />

2021 - Dér Tünde<br />

A "Konferencia Legjobb Előadója" Oklevél (oklevél<br />

+ könyv) a résztvevők értékelése alapján (tartalom,<br />

előadás módja, elhangzottak használhatósága)<br />

a leghatásosabb női és férfi előadók részére adjuk:<br />

1996: Rózsa András<br />

1997-1998: Tunkli Gábor<br />

1999: Dr. Rapi Katalin; Rózsa András<br />

2000: Horváth Olga, Dr. Angyal Ádám<br />

2001: Palotay Kata, Pintér Csaba<br />

2002: Kovács Ibolya, Mikó György<br />

2003: Dr. Kereszty Éva, Mikó György<br />

2004: Tóth Tiborné dr., Szügyi György<br />

2005: Csikai Sándorné, Dr. Szemelyácz János<br />

2006: Velkey Balázs, Beszteri Éva<br />

2007: Dr. Nyári Ildikó, Bernáth Lajos,<br />

Tonk Emil,<br />

194. fotó: Tunkli Gábor:<br />

1997-1998<br />

195. fotó: Mikó György<br />

2002-2003<br />

196. fotó: Dr. Ködmön<br />

István 2009, 2020<br />

197. fotó: Puskás Levente:<br />

2020, 2022<br />

198. fotó: Mátrai Norbert előadó 2019<br />

199. fotó: Örökös Tagjaink és Dr. Róth András, tiszteletbeli tag 2015<br />

104

200. fotó: fotó: KAIZEN Hungary Kft.:<br />

Kiemelt támogató 2021<br />

201. fotó: Rajcsányi Ferenc,<br />

előadó 2022<br />

202. fotó: A MINŐSÉGÉRT DÍJ:<br />

Dr. Háry András 2021<br />

2008: Dr. Hegedűs Márta, Dr. Németh Balázs,<br />

Dr. Lővey Imre, Dr. Tihanyi Mariann<br />

2009: Radicsné Sz. Terézia, Dr. Dobos Éva,<br />

Dr. Ködmön István, Dr. Kecskés Gábor<br />

2010: Katona Ágnes, Dara Péter<br />

2011: Molnár Violetta, Harsányi József<br />

2012: Bayer Szonja, Lakner Gyula<br />

2013: Urbán Katalin, Mátrai Norbert,<br />

Insperger Tamás<br />

2014: Sas Adrienn, Gazsi Zoltán<br />

2015: Dr. Szvetelszky Zsuzsanna, Puskás László<br />

2016: Honvári Gitta, Dr. Ködmön István<br />

2017: Benyovszky Tünde, Szincsák Attila<br />

2018: Honvári Gitta, Dr. prof. habil Bencsik<br />

Andrea, Puskás Levente, Rajcsányi Ferenc<br />

2020: Dr. Ködmön István<br />

2021: Krepler Benedek<br />

2022: Sarus-Zsivicza Diána, Puskás Levente<br />

"Az Ipar és Szolgáltatás minőségéért" Oklevél (oklevél<br />

+ könyv) az a személy kapja, aki bizonyítottan a<br />

minőségügy és a minőségszemlélet elkötelezett híve.<br />

Aktív tagsági tevékenysége r<strong>év</strong>én kivívta az ágazati<br />

tagság és az Egyesület Elnökség elismerését.<br />

2009 - Galambos Sándor, Lőrinc Ákos, Pónya Gábor<br />

2010 - Hevesiné Kővári Éva, Pelle Gábor<br />

2011 - Sándor István<br />

2012 - Baranyi Béla, Puskás László<br />

2013 - Simon György<br />

2014 - Nyeste Zsolt, Stasztny Péter<br />

2015 - Dr. Boross Ferenc, Baloghné Mikó Magdolna<br />

2016 - Gazsi Zoltán<br />

2017 - Balogh Sándor, Horváth Zsolt dr., Lendvai-L.<br />

Mónika, Patakiné Gy. Mónika,<br />

Sződi Sándor, Tirk Ágnes<br />

2018 - Müller Attila, Tóth Valéria Mónika<br />

203. fotó: NMK előadók (S&T Kft.) 2019 204. fotó: fotó: A Pannon-WORK Zrt. tombola ajándéka 2015<br />

105

205. fotó: Bóna Péter előadó 2022<br />

206. fotó: Heintz Krisztina előadó 2018 207. fotó: Lendvai- Lovasi Mónika<br />

szakmai elismerése 2017<br />

208. fotó: Balogh Sándor szakmai elismerése 2017 209. fotó: Aki sokat tett a FÓRUM-ért, Torma Beáta 2014<br />

2019 - Covid miatt elmaradt<br />

2020 - Covid miatt elmaradt<br />

2021 - Covid miatt elmaradt<br />

2022 - Bánhidi József, Pelle Balázs<br />

"Az Egészségügy és Szociális Szolgáltatási<br />

Minőségéért" Oklevél.<br />

2003 - Dr. Rubecz István<br />

2004 - Szy Ildikó<br />

2005 - Bognárné Laposa Ilona<br />

2006 - Dr. Bánlaki Szidónia<br />

2007 - Dr. Varga Piroska<br />

2008 - Dr. Tihanyi Mariann<br />

2010 - Tarr Judit<br />

2011 - Dr. Pikó Károly, Dr. Várszegi József<br />

2013 - Fábián Zoltán<br />

2018 - Erőss Erzsébet, Tompa Lászlóné<br />

"A Közoktatás minőségéért" Oklevél.<br />

2003 - Radicsné Szerencsés Terézia<br />

2004 - Kiss Albert<br />

2005 - Szívós Ágota<br />

2006 - Pecsenye Éva<br />

2007 - Vozárné Csontos Mária<br />

2010 - Dr. Kállai Mária<br />

2013 - EGYMI Kiskőrös<br />

2014 - Hegyiné Mladoniczki Éva,<br />

Koczor Margit<br />

"A Közigazgatás minőségéért" Oklevél.<br />

2003 - Dr. Büki Szilvia<br />

2004 - Dr. Hőnigh Magdolna<br />

2005 - Dr. Bene Magdolna<br />

2006 - Dr. Istvánfi Sándor<br />

2007 - Dr. Szekeres Antal<br />

2008 - Göttlinger László<br />

Az "ISOFÓRUM Örökös Tagja" Oklevél. Azok a<br />

természetes személyek, akik több <strong>év</strong>en át tevékenykedtek<br />

az ISOFÓRUM Egyesület hatékony működtetése<br />

és eredményessége érdekében, a nyugdíjba<br />

vonulást követően - a Egyesület Elnökségének dön-<br />

106

210. fotó: Tirk Ágnes szakmai elismerése 2017 213. fotó: Dr. Veress Gábor örökös tag 2006<br />

211. fotó: Dr. Ködmönné Pethő Henrietta előadó 2020<br />

tése alapján - elnyerik a "ISOFÓRUM Örökös Tagja"<br />

oklevelet, mentesülnek a tagdíjfizetési kötelezettség<br />

alól és a jogi tagokkal azonos jogokat élveznek.<br />

2003 - Dr. Réczei Géza<br />

2004 - Dr. Tar József, Dr. Vargay Zoltán<br />

2005 - Kékesi István, Mucskai György<br />

2006 - Dr. Veress Gábor, Kovács József<br />

2007 - Csikai Sándorné, Flanek Anikó,<br />

Forgács Gáborné, Hercz Endre<br />

2008 - Mikó György, Pleininger József<br />

2011 - Pelle Gábor<br />

2013 - Máté Jánosné<br />

2014 - Móricz István<br />

2015 - Sződi Sándor<br />

2006 - Boros András<br />

2018 - Bognárné Laposa Ilona, Diószegi Eszter,<br />

Gyöngy István, Veress Csaba<br />

2019 - Covid miatt elmaradt a közgyűlés<br />

2020 - Covid miatt elmaradt a közgyűlés<br />

2021 - Tóthné Dr. Veinperl Ilona<br />

Az "ISOFÓRUM Tiszteletbeli Tagja" Oklevél: Azok<br />

- a más minőségügyi szervezethez tartozó - természetes<br />

személyek, akik több <strong>év</strong>en át támogatták az ISO<br />

9000 FÓRUM működtetését és tevékenységeinek<br />

212. fotó: Örökös tagok: Pleininger József,<br />

Mucskai György, Dr. Réczei Géza 2003<br />

214. fotó: Szociális Szolgáltatás törzsvendégek 2020<br />

107

népszerűsítését, a FÓRUM elnökségének döntése<br />

alapján - elnyerik az "ISOFÓRUM Tiszteletbeli Tagja"<br />

címet, mentesülnek a tagdíjfizetési kötelezettség<br />

alól, és az ISO 9000 FÓRUM tagokkal azonos jogokat<br />

élveznek.<br />

2014 - Dr. Róth András<br />

2016 - Semmelweis Ferenc<br />

2017 - Dr. Molnár Pál<br />

215. fotó: Vidám találkozás: Bernáth<br />

család és Kormány Tamás 2014<br />

A "Konferencia 5, 10, 15, 20, 25, <strong>30</strong> <strong>év</strong>es Törzsvendége"<br />

Oklevél a Nemzeti Minőségügyi Konferencián<br />

5., 10., 15., 20., 25., <strong>30</strong>. alkalommal ténylegesen<br />

részt vevő vendégek részére.<br />

216. fotó: A Nemzeti Minőségügyi Konferencia törzsvendégei NMK 2016<br />

217. fotó: NMK törzsvendégek 2020: Tibor és Balázs<br />

218. fotó: NMK 2009 Vidám törzsvendégek: Zsuzsa és Márti<br />

219. fotó: 25. jubileumi torta: Torma Beáta<br />

és Hlavács Viktória 2018<br />

220. fotó: FB elnök ajándéka Sződi Sándornak 2016<br />

108

221. fotó: A Nemzeti Minőségügyi Konferencia szervező csapata 2019-2022: Töröcsik Szilárd,<br />

Torma Beáta, Máthé Zsolt, Greiner-Csapó Júlia, Hlavács Viktória<br />

JUBILEUMI TÖRZSVENDÉG<br />

MEGEMLÉKEZÉSEK<br />

• "Jubileumi Oklevél" az alapító tagoknak (1999,<br />

2003, 2008, 2013, 2018, 2023)<br />

• Üveg plasztika az alapító tagoknak (2009),<br />

Fa-fém plasztika az alapító tagoknak (2013)<br />

• „25 <strong>év</strong>es Alapító” Oklevél és herendi barokk tál<br />

az alapító tagoknak (2018)<br />

• „<strong>30</strong> <strong>év</strong>es Alapító” Oklevél és E-Könyv az alapító<br />

tagoknak (2023)<br />

1.19. KOMMUNIKÁCIÓ, KIADVÁNYOK ÉS<br />

TÁJÉKOZTATÓ ANYAGOK<br />

Kommunikáció. Az Egyesület mindennapi jó működtetése,<br />

a partnerekkel és tagsággal való célirányos<br />

és eredményes működtetése érdekében az Elnökség<br />

meghatározta és kialakította a belső és külső kommunikáció<br />

eszközeit.<br />

A legjellemzőbb és gyakorlattá vált kommunikációs<br />

formák a következők:<br />

• Közgyűlések a tagság részvétel<strong>év</strong>el.<br />

• Elnökségi ülés (valós és online) és megbeszélések<br />

(személyes találkozások stratégiai és operatív<br />

témákban vagy a rendezvények helyszínein,<br />

telefonkapcsolat, online beszélgetés (Skype,<br />

Zoom, Teams felületeken) vagy E-mailes<br />

levelezés formában.<br />

• Felügyelő bizottsági ülés (online vagy valós).<br />

Ágazati ülések (online vagy valós).<br />

• Projekt értekezlet (projekt szintű tárgykörökben,<br />

jellemzően folyamatos, személyes egyeztetés,<br />

vagy E-mailes levelezés), melynek felelőse a<br />

projektvezető).<br />

• Információ átadás körlevelek, saját honlap (www.<br />

isoforum.hu) és a közösségi média (Facebook,<br />

YouTube) rendelkezésre álló eszközeivel. Javasolt<br />

az aktív és felelősségteljes szerepvállalás a<br />

tisztségviselők részéről.<br />

109

• Előadásokkal való részvétel saját szakmai<br />

vagy a társszervezetek által szervezett<br />

rendezvényeken.<br />

A vevőkkel és partnerekkel folytatott kommunikáció<br />

szabályozott formában történik a MIR rendszerben<br />

meghatározott módon. A tagság és partnerek<br />

tájékoztatása, illetve a saját vezetőségi tevékenység<br />

támogatása érdekében számos kiadványt készítettünk<br />

az <strong>év</strong>ek folyamán.<br />

Rendezvényeinken kiállítás lehetőséget biztosítunk<br />

a tagjaink között szereplő művészek számára:<br />

működő ISOFÓRUM időszakos kiadványa volt<br />

néhány <strong>év</strong>ig. Tartalmazta a tanúsított vállalatok<br />

jegyzékét, a vállalkozások nevét, tevékenységét, a<br />

tanúsított irányítási rendszert, a cég elérhetőségét<br />

és a tanúsító szervezet nevét.<br />

• Ez a kiadvány jelentős mértékben segítette<br />

a cégek közötti kapcsolatok kialakítását, a<br />

benchmark tevékenységet és tapasztalatgyűjtést<br />

és nem utolsó sorban minőségügyi szervezetek<br />

számára ez a kiadvány volt a leghitelesebb az új<br />

tagok és partnerek megnyerésére. A kiadvány<br />

1997-től angol nyelven is szerepelt. E kiadvány<br />

megjelentetését az MTC ISO 9000 Fóruma<br />

222. fotó: Farkas Péter festőművész alkotása<br />

223. fotó: Simone Smolinska,<br />

festőművész alkotása<br />

224. fotó: Dr. Vargay Zoltán intarzia<br />

művész alkotása<br />

225. fotó: Eseményeink megörökítője:<br />

Bak Zsolt video szerkesztő<br />

A kiadványok terjedelme, példányszáma emelkedett<br />

és ezek színvonala és minősége is folyamatosan<br />

növekedett, hiszen a néhány oldalas kis füzetektől<br />

eljutottunk a konferencia több száz oldalas<br />

könyveinek kiadásáig, amit aztán a merev lemezek,<br />

CD-k és számítógéppel támogatott online kiadványok<br />

követtek. Fontosabb kiadványaink közül az<br />

alábbiakat említjük meg, illetve közülük néhány<br />

fedőlapját bemutatunk az alábbiakban.:<br />

• Magyarországi Tanúsított Cégek Jegyzéke. Ez a<br />

regisztrációs kiadvány az EOQ MNB keretében<br />

az egyik legfontosabb feladatának tekintette<br />

mindaddig, amíg a tanúsító szervezetek<br />

lassanként megszűntették az adatközlést és<br />

információkat a kiadványhoz.<br />

• Regisztrációs kiadvány. A Magyar Minőség<br />

Társasággal közösen adtuk ki az „Akkreditált<br />

és tanúsított szervezetek Magyarországon”<br />

című kiadványt A4, 181 oldal terjedelemben.<br />

Ez lényeges változást jelentett az eddigi<br />

kiadványunkhoz viszonyítva. A tartalomban<br />

jóval bővebb és a teljességet jobban megközelítő<br />

kiadványhoz továbbra is díjmentesen jutnak<br />

hozzá tagjaink.<br />

• Taggyűlés kiadvány<br />

• Konferencia kiadvány: 250 oldal terjedelmű<br />

kiadvány tartalmában, külalakjában sokat<br />

javult. Sikerült elérni, hogy valamennyi előadás<br />

kivonata belekerüljön a dokumentumba.<br />

• Hírlevél: 4 alkalommal jelent meg 8-16 oldalas<br />

terjedelemben.<br />

• Ismeretterjesztő füzetek a negyed<strong>év</strong>es kiadvány a<br />

legfontosabb szakmai témakörökkel.<br />

110

• Hírlevél: nyomtatott formában a<br />

magyarországi minőségügyi szervezetek és<br />

a Nemzeti Minőség Klub tevékenységeinek<br />

bemutatására.<br />

• Hírlevél: online formában, ami tíz <strong>év</strong> óta teljes<br />

körűen alkalmazott.<br />

• Tájékoztató és meghívó a rendezvényekre,<br />

valamint beszámoló a rendezvényekről, tagsági.<br />

vállalati hírekről.<br />

• Tagn<strong>év</strong>sor és ismertető a szervezet tagságáról,<br />

tevékenységéről és szolgáltatásairól.<br />

• Honlapunk: https://www.isoforum.hu<br />

• Az NMK Konferenciák anyagai, az előadások<br />

és előadók bemutatása a honlapon találhatók,<br />

• Alapítási dokumentumokat, szervezeti felépítést,<br />

a szervezet és tisztségviselőinek bemutatását,<br />

közhasznúsági beszámolóit, a Közgyűlések<br />

és az Elnökség határozatait, minden fontos<br />

tevékenységét a honlapon lehet elérni.<br />

• Molinók, tablók, roll-up zászlók és brightbox<br />

színes reklámfal.<br />

226. fotó: Vidám Kiállítók: Leannovation Egyesület 2022<br />

111

• A tagsági díjakkal és rendezvényekkel<br />

kapcsolatos ügyintézés (regisztráció, számlázás,<br />

díjak befizetése/fogadása, a könyveléssel való<br />

kapcsolódás a back office dokumentációs<br />

felületen zajlik.<br />

• A Nemzeti Minőségügyi Konferencia<br />

promóciója és működtetése a honlapon<br />

található NMK landoló oldalon történik.<br />

227. fotó: NMK Kiállító SkillDict Zrt. vezetői 2022<br />

• A honlapon található sok száz fényképpel a<br />

fotógaléria és a videotár a YouTube felületen.<br />

• A rendezvényeink Kiállítónak stand és<br />

bemutatkozás biztosítása.<br />

• Az Egyesület teljes körű online kapcsolatban<br />

van a tagsággal és partnereivel, az adatokat<br />

felhőben tárolja a honlapszerkesztő cég.<br />

2<strong>30</strong>. fotó: Az Egyesület 10. Jubileumi tablója<br />

2<strong>30</strong>. fotó: Az Egyesület 10. Jubileumi tablója 2019<br />

228. fotó: Sz. Variáns Kiállító a tanácsadóval:<br />

Szakál János és Mátrai Norbert 2022<br />

229. fotó: Harazin Tibor (Silver Frog Kft.) előadó 2022 232. fotó: Torma Beáta NMK szervező 2016<br />

112

233. fotó: Rózsa András NMK főszervező 2007<br />

113

RÖVIDÍTÉSEK MAGYARÁZATA<br />

ÁMR:.............................................................................................................Átfogó Minőségirányítási Rendszer<br />

EFQM:.......................................................................................European Foundation for Quality Management<br />

EOQ: ................................................................................................................... Európai Minőségügyi Szervezet<br />

EOQ MNB: ........................................................................................EOQ Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület<br />

ESZÁ: ................................................................................................................ Egészségügyi és Szociális Ágazat<br />

ETT: ..............................................................................................................................Elnöki Tanácsadó Testület<br />

ÉPÁG:.......................................................................................................................................... Építésügyi Ágazat<br />

FB: ............................................................................................................................................Felügyelő Bizottság<br />

IFKA: ...................................................................................................................IFKA Nonprofit Közhasznú Kft.<br />

ISO: ............................................................................................International Organization for Standardization<br />

ISOFÓRUM: ............................................................................................................ISO 9000 FÓRUM Egyesület<br />

JVSZ: ................................................................................................................................. Joint Venture Szövetség<br />

KOÁ: .........................................................................................................................................Közoktatási Ágazat<br />

MK .......................................................................................................................... Minőségirányítási Kézikönyv<br />

MM újság .....................................................................................................Minőség és Megbízhatóság folyóirat<br />

MMT újság: ...........................................................................................Magyar Minőség elektronikus folyóirat<br />

MIK: ...........................................................................................................................Minőségfejlesztési Központ<br />

MIKSZ: ....................................................................................................Magyar Ipari Karbantartók Szervezete<br />

MMH ............................................................................................................................Magyar Minőség Háza Díj<br />

MMT: ...........................................................................................................................Magyar Minőség Társaság<br />

MTC Isofórum: ..................................................................Magyarországi Tanúsított Cégek ISO 9000 Fóruma<br />

NKD: .................................................................................................................................. Nemzeti Kiválóság Díj<br />

NMD:...................................................................................................................................Nemzeti Minőségi Díj<br />

NMK: .............................................................................................................Nemzeti Minőségügyi Konferencia<br />

QC: ....................................................................................................................................................... Minőség kör<br />

Shiba Díj: ....................................................................................................................... IIASA Shiba Minőség Díj<br />

SZKE: ............................................................................................................ Szövetség a Kiválóságért Egyesület<br />

TQM: .............................................................. Total Quality Management (Teljeskörű Minőségmenedzsment)<br />

FORRÁSJEGYZÉK:<br />

Alapszabály: ..................................................https://www.isoforum.hu/Bemutatkozas-Szervezet/Alapszabaly<br />

Elismerési rendszer: ........................................... https://www.isoforum.hu/Elismeresek/Elismeresi-rendszer<br />

Elnöki Tanács Testület: ......https://www.isoforum.hu/Bemutatkozas-Szervezet/Elnoki-Tanacsado-Testulet<br />

Elnökség és FB: .....................................https://www.isoforum.hu/Bemutatkozas-Szervezet/Elnokseg-es-FB<br />

Előadások: ..................................................................................................https://www.isoforum.hu/Eloadasok<br />

Fotó/videó galéria: ..................................................................................https://www.isoforum.hu/Fotogaleria<br />

ISOFÓRUM weboldal: ............................................................................................................. www.isoforum.hu<br />

Jegyzőkönyvek: ................https://www.isoforum.hu/Bemutatkozas-Szervezet/Jegyzokonyvek-Hatarozatok<br />

Jók a legjobbak közül .............................................. https://www.isoforum.hu/Sikerek/Jok-a-legjobbak-kozul<br />

Kapcsolat: ................................................................................................... https://www.isoforum.hu/Kapcsolat<br />

Közgyűlések: .....................https://www.isoforum.hu/Bemutatkozas-Szervezet/Kozhasznusag-Kozgyulesek<br />

Minőségirányítás: ..............................https://www.isoforum.hu/Bemutatkozas-Szervezet/Minosegiranyitas<br />

Stratégia: ............................................... https://www.isoforum.hu/Bemutatkozas-Szervezet/Strategia-Celok<br />

Tevékenységek: ................... https://www.isoforum.hu/Bemutatkozas-Szervezet/Tevekenysegek-Cegadatok<br />

114

2. FEJEZET:<br />

JÓK A LEGJOBBAK KÖZÜL<br />

- INTERJÚK<br />

115

ELŐSZÓ<br />

Tisztelt Olvasó!<br />

Köszönöm, hogy időt szánt rá és „kezébe vette” kiadványunkat,-<br />

érdeklődése fontos számomra és megtiszteltetésnek<br />

veszem.<br />

2008-ban a Magyar Minőség egyik szerkesztőbizottsági<br />

ülése előtt, Dr. Róth András alapító főszerkesztőnek,<br />

egyik példaképemnek, IFKA-béli munkatársamnak<br />

egy javaslatot tettem. Szívesen vállalkoznék<br />

egy sorozat elindítására, olyan személyek bemutatására,<br />

akik a magyar minőségügy érdekében sokat tettek,<br />

példájuk mások számára is érdekes, vonzó, követésre<br />

érdemes. Időről-időre azok kapnának helyet<br />

a sorozatban, akik munkájukkal bizonyították emberi<br />

kiválóságukat, minőség iránti elkötelezettségüket.<br />

A jó példákkal bátorítani, követésre ösztönözni szeretnék<br />

másokat,- főként a pályakezdő korosztályt.<br />

Már az indulásnál tudtam, hogy a leendő válogatás<br />

nem lesz - nem is lehet - teljeskörű, és reprezentatív,<br />

de szándékom szerint bizonyítja majd: a minőségügy<br />

területén is lehet szép sikereket elérni. A szubjektív<br />

elemek minimálisra csökkentése, az objektivitás növelése<br />

érdekében többször kértem az Olvasók segítségét<br />

a kiválóságok feltérképezéséhez. Dr. Róth rábólintott,<br />

egyetértett, sőt maximálisan támogatta elképzelésemet.<br />

Egyikünk se gondolta akkor, hogy száz fölé<br />

is nőhet az újságban ily módon szereplők száma.<br />

A kezdeményezést a Magyar Minőség Társaság támogatta.<br />

Az új főszerkesztő Tóth Csaba László, az<br />

MMT ügyvezető Reizinger Zoltán és titkárság vezetője<br />

Túrós Tarjánné Judit is segítségemre voltak<br />

(vannak) az interjúk végső formájának kialakításában.<br />

Néhány <strong>év</strong> eltelt<strong>év</strong>el a riportok (a megjelenést követően)<br />

az ISO 9000 FÓRUM Egyesület honlapjára<br />

is felkerültek. Ily módon bővült azok tábora, akik<br />

olvashatták a riportokat. Semmivel sem pótolható<br />

segítséget kaptam Rózsa Andrástól a közhasznú<br />

minőségügyi szervezet elnökétől, aki a honlapjukra<br />

történő feltöltésen túl a riportalanyok kiválasztásában<br />

is részt vett. Örültem annak is, hogy folyamatos<br />

kritikai észrevételeit megosztja velem.<br />

A riportok készítésének módja vegyes. Ez azt jelenti,<br />

hogy az esetek többségében írásbeli kérdéseimre<br />

válaszoltak a megkérdezettek. Akadt azonban olyan<br />

résztvevő, aki a személyes találkozóhoz ragaszkodott.<br />

Aminek nagyon örültem: senki nem zárkózott el<br />

a válaszok elől (esetenként kis haladékot kértek,<br />

ami nagyfokú leterheltségüket ismerve, természetes).<br />

Olyan is előfordult, hogy a válasz „postafordultával”,<br />

azaz 24 órán belül visszaérkezett.<br />

Lehetne statisztikát készíteni a bemutatottak kor,<br />

nem, működési terület stb. felosztásáról, de valamennyiük<br />

közös vonása: a „minőség iránti alázat”,<br />

a tenni akarás.<br />

Munkám során több tucat kiváló szakembert ismerhettem<br />

meg, akiktől sokat tanultam. A szakma szeretetén<br />

túl emberi kiválóságokkal találkozhattam,<br />

s öröm volt számomra példájukat megosztani. A legnagyobb<br />

köszönettel tehát nekik, a bemutatottaknak<br />

tartozom, hiszen vállalkoztak életútjuk vázlatos feltárására,<br />

publikálására.<br />

Európai kitekintéssel is rendelkező ismerőseim szerint<br />

más országokban nincs hasonló jellegű kiadvány<br />

a helyi minőségügyéért dolgozó, vagy azért<br />

sokat tevő kiválóságok bemutatásáról. Ez, valamint<br />

a hazai visszhangok újabb és újabb ösztönzést adnak<br />

munkám folytatásához.<br />

A Tisztelt Olvasót ezúttal is arra szeretném kérni:<br />

amennyiben környezetében ismer bemutatásra méltó<br />

embereket, jelezze azt, hogy őket és munkásságukat<br />

is megismerhessük. Javaslataikat küldjék el<br />

Sződi Sándor (szodis@vnet.hu) vagy Rózsa András<br />

e-mail címére (isoforum@isoforum.hu).<br />

Nagyon szépen köszönöm eddigi segítségüket!<br />

A további együttműködés reményében, üdvözlettel<br />

és maximális tisztelettel:<br />

Sződi Sándor<br />

116

DR. ÁBRAHÁM LÁSZLÓ<br />

Ügyvezető igazgató,<br />

National Instruments Hungary Kft.<br />

„Büszke vagyok vállalati kultúránkra, melynek<br />

legfontosabb eleme a folyamatos fejlesztés,<br />

az emberek bevonása, illetve a dolgozói<br />

kommunikáció, ezzel is hangsúlyozva az<br />

emberközpontúságot.”<br />

A texasi (Austin, USA) székhelyű, méréstechnikával,<br />

vezérléssel és automatizálással foglalkozó National<br />

Instruments első tengerentúli gyárát 2001-<br />

ben telepítette Debrecenbe.<br />

Az elmúlt <strong>év</strong>tizedben végbement fejlődésnek köszönhetően<br />

a cég ma több mint 6 200 főt foglalkoztat világszerte,<br />

amelyből több mint 1000 fő dolgozik Debrecenben.<br />

A vállalat globális hardver gyártásának<br />

több mint 95%-a történik a cívisvárosban, egyúttal<br />

a világ számos pontjára is szállít termékeket logisztikai<br />

központjából.<br />

Minőség iránti elkötelezettséged példa értékű.<br />

Melyek minőségfelfogásod fontosabb elemei?<br />

Alapelvem, hogy mindenki saját maga felel a minőségért.<br />

Fontos, hogy egy minőségbiztosítási szervezetnek<br />

olyan eljárások, illetve eszközök legyenek<br />

a kezében, amellyel a minőséget garantálni képes, de<br />

emellett ez minden kolléga egyéni felelőssége is, legyen<br />

akár gyártó vagy irodai munkatárs. Mivel a minőséget<br />

még a gyártás folyamatában számos mérőszámmal<br />

értékeljük, a vevő nem találkozik hibákkal.<br />

Azt gondolom, hogy az NI vezetése országos<br />

szinten is fiatalnak nevezhető. Szeretsz<br />

fiatalokkal dolgozni?<br />

Természetesen szeretek. Szeretem a fiatalok nyitottságát,<br />

dinamikáját, odaadását. Fejlődésük legjobb<br />

módszere, ha saját hibájukból tanulnak, és ebből szereznek<br />

tapasztalatot. Nem utolsó sorban a fiatalok<br />

között én is fiatalodok. Egy idősebb csapatnál viszont<br />

előnyt jelent a már korábban megszerzett tapasztalat.<br />

Piacvezetők vagytok a számítástechnikai alapú<br />

mérés- és irányításautomatizálásban. Mire<br />

kötelezi ez az NI kollektíváját?<br />

Mint piacvezető cég, fontos, hogy mindig az élvonalban<br />

legyünk, melyet a piacra jutási idővel (time-tomarket)<br />

tudunk elérni. Mind a fejlesztésben, mind<br />

a gyártásban dolgozó munkatársaknak kiváló minőségű<br />

termék kerül ki a keze közül, így a megfelelő<br />

időt tartani tudjuk. Emellett a folyamatos fejlesztés<br />

egyik alapértékünk, ezért teljes árbevételünk 16%-át<br />

kutatásfejlesztési tevékenységre fordítjuk vissza.<br />

Hogyan tudsz szakmailag fejlődni? Miként<br />

szerzed meg a legfontosabb szakmai<br />

ismereteket?<br />

A szakmai ismereteket két részre – műszaki és gazdasági<br />

– osztom. A műszaki ismereteket olyan kiváló<br />

kollégáktól szerzem meg, akikkel tanfolyamok r<strong>év</strong>én,<br />

illetve négyszemközti beszélgetések alkalmával találkozom,<br />

így adódik lehetőségem a legújabb trendekről<br />

információkat szereznem.<br />

A gazdasági ismeretekhez szakkönyvekből jutok,<br />

és olyan szövetségeknek vagyok tagja, akik minden<br />

szempontból az élen járnak (AmCham, Iparkamara).<br />

Emiatt nagyon fontos, hogy nyitott szemmel járjak,<br />

és ne csak meghalljam az információkat, hanem az<br />

összefüggéseket is lássam.<br />

117

A társadalmi felelősségvállalás a National<br />

Instruments-nél a vállalatirányítás része. Ezen<br />

a területen mire vagy a legbüszkébb?<br />

Vállalatként nem csupán felelősen gazdálkodunk,<br />

de küldetésünk hosszú távon fokozni az NI globális<br />

versenyelőnyét, és példamutatásunkkal jobbá tenni<br />

a minket körülvevő világot. Cégünk egyik példamutató<br />

kezdeményezése a 2010 szeptemberében indult<br />

LEGO Mentor programunk, melynek elsődleges<br />

célja a LabVIEW és myDAQ termékeink segítség<strong>év</strong>el<br />

történő programozás, valamint a mérnöki szemlélet<br />

átadása a középiskolások számára az órai keretektől<br />

eltérő, kötetlenebb, de mégis intenzívebb formában.<br />

A program ma 32 középiskolában zajlik közel 40 National<br />

Instruments dolgozó (mentor) részvétel<strong>év</strong>el.<br />

Ez a fajta társadalmi felelősségvállalásunk már a határokon<br />

is tovább nyúlik, ugyanis tavaly novemberben<br />

öt Hargita megyei középiskolának adományoztunk<br />

LEGO robotokat.<br />

A National Instruments emberközpontú<br />

vállalatként ismerhettük meg. Milyen<br />

eredményeitek vannak ezen a téren?<br />

Büszke vagyok vállalati kultúránkra, melynek legfontosabb<br />

eleme a folyamatos fejlesztés, az emberek<br />

bevonása, illetve a dolgozói kommunikáció, ezzel<br />

is hangsúlyozva az emberközpontúságot. Emellett<br />

a munkavállalók felé tanúsított őszinteség és tisztelet<br />

mind növeli a cég iránti elkötelezettséget és<br />

elégedettséget. Ennek eredményeképp 2012-ben<br />

„A Világ Legjobb Multinacionális Munkahelye” felmérés<br />

alapján méltán szerepel a világ legjobb 25 munkahelye<br />

között. Emellett második helyezést értünk el az<br />

Év Cafeteria Díj 2012 pályázatán, ahol a pályázatot auditáló<br />

csoport külön példaértékűnek találta a munkavállalóink<br />

felé irányuló kommunikációt. Mindezek<br />

mellett pedig egy általános rugalmasság jellemző<br />

ránk, minden alkalommal próbáljuk a legjobb megoldásokat<br />

nyújtani dolgozóinknak.<br />

Legutóbb az Iparfejlesztési Közalapítvány<br />

országos benchmarking konferenciáján<br />

hallhattam egy előadásodat. Többek között<br />

a Legjobb Munkahely felmérés eredményét<br />

is fontos értékként definiáltad. Mi adja ezen<br />

felmérések rangját?<br />

Ez egy objektív, országos felmérés, ami tükröt tart<br />

az adott munkaadó elé, megmutatja, hogyan érzik<br />

magukat az adott cég munkatársai munkahelyükön.<br />

Mivel ez egy összehasonlítás, büszkeséggel tölt<br />

el bennünket, hogy 2012-ben az 1000 főnél többet<br />

foglalkoztató nagyvállalati kategóriában a 4. helyezést<br />

értük el.<br />

Az általad vezetett kollektíva tevékenységét<br />

számos elismeréssel díjazták. Légy szíves<br />

néhányat megemlíteni ezek közül!<br />

Egyik ilyen díjunk a már korábban említett Év Cafeteria<br />

Díja. 2011 <strong>év</strong> végén kaptuk meg a Kármán<br />

Tódor-díjat kiemelkedő CSR tevékenységünkért.<br />

Itt a LEGO Mentor programot, a felsőfokú intézmények,<br />

illetve alapítványok támogatását, az NI Pályázat<br />

meghirdetését, és az NI Óvoda létrehozását<br />

emelem ki.<br />

Mikor és mivel tudsz igazán kikapcsolódni?<br />

Leginkább a hétvégi kirándulásokat szeretem, a hegyi<br />

sétálás, egy jó pár kilométeres túra igazán fel<br />

tud tölteni, és kikapcsolni. Nagyon szeretek időt<br />

tölteni a gyermekeimmel, sokat is utazunk közösen.<br />

XXIX. NM Konferencia

BAK ZSOLT<br />

Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.<br />

- Marketing előadó<br />

„Minőségi szemlélet nélkül nem lehet minőségi<br />

munkát végezni, minőségi munka nélkül pedig<br />

nincs jövő!”<br />

Sokszor találkoztunk már különböző<br />

minőségügyi rendezvényeken,- mégis kevéssé<br />

ismerjük egymást. Magam és az Olvasók<br />

kedvéért szeretnék kérni egy rövid szakmai<br />

önéletrajzot!<br />

1980-ban jelentkeztem porcelánfestő tanulónak<br />

Herendre, a Porcelánmanufaktúra szakiskolájába.<br />

Érettségit szereztem, majd 1990-92-ben elvégeztem<br />

egy 2 <strong>év</strong>es operatőri iskolát Veszprémben. Ettől<br />

kezdve a fotózás és a videózás az életem része lett.<br />

2010-ben az aktív festést abbahagytam a Manufaktúránál<br />

és a Marketing osztályra kerültem, mint<br />

Marketing előadó. Elmondhatom, hogy azon szerencsés<br />

emberek közé tartozom, akik a hobbijukból<br />

élnek. Porcelánfestőként sikerült több országba eljutnom,<br />

valamint számos új figura festését terveztem.<br />

Az egyik igazán emlékezetes és felejthetetlen<br />

élményem az 1996-os, Atlantai olimpia, ahová egyfajta<br />

elismerésként jutottam ki. A filmkészítés is<br />

hozott sikereket, például egy szintén 96-ban készült,<br />

a terítéskultúráról szóló filmem, amelyet az akkori<br />

kormány protokoll osztálya is elismert.<br />

Bebizonyítottad, hogy a porcelánfestés egy<br />

férfias foglalkozás is! Jelenleg a Herendi<br />

Porcelánmanufaktúra Zrt.-ben milyen<br />

a nemek aránya összességében és mi<br />

a helyzet a festők körében?<br />

Ez valóban egy nőies szakma, hiszen nagy monotonitás<br />

tűrést és odafigyelést igényel. Természetesen<br />

ezzel nem azt akarom mondani, hogy a férfiak ezekkel<br />

a képességekkel nem rendelkeznek, de valljuk be,<br />

hogy a nőknek jobban megy! Ami a számokat illeti,<br />

a Manufaktúra teljes dolgozói létszámát tekintve<br />

a férfiak aránya <strong>30</strong>%, a festőknél ez rosszabb, 13%.<br />

Mi kell ahhoz, hogy valaki <strong>év</strong>ek, <strong>év</strong>tizedek<br />

után is kiváló festő legyen? Milyen minimális<br />

kompetenciákra van szükség?<br />

Józan élet, stabil családi háttér, és nem utolsósorban<br />

kiváló rajzkészség.<br />

Több alkalommal tanúja voltam annak, hogy<br />

amikor nem fotózol és videózol, élénken<br />

figyelsz az előadásokra! Sokat tanulsz<br />

ezeken az eseményeken? Felfogható ez akár<br />

önképzésként?<br />

Valójában igen, volt már rá példa, hogy bent ragadtam<br />

a szokottnál hosszabb időre egy-egy előadáson,<br />

mert annyira érdekelt a téma, ill. magával ragadt az<br />

előadó. Legtöbbször az ISOFÓRUM által szervezett<br />

konferenciákon veszek részt, ezért főleg arról tudok<br />

csak beszélni. Dicséret a szervezőknek, hogy szinte<br />

mindig sikerül kiváló előadókat felkérniük, így<br />

nincs nehéz dolgom teltházas fotókat készíteni.<br />

Lenne egy furcsa kérésem! Sok előadót<br />

fotóztál, videóztál, interjúvoltál!<br />

A teljesség igénye nélkül felsorolnád kik tették<br />

rád a legnagyobb benyomást? Kiknek<br />

a mondandójára prezentációjára<br />

emlékszel a legszívesebben?<br />

119

Ez nehéz kérdés, nem is tudok rá igazán jól válaszolni,<br />

ezért a teljesség igénye nélkül pár gondolat.<br />

• 2010 Mocsai Lajos<br />

• 2016 Nógrádi György<br />

• 2017 Prof. Dr. Kistelegdi István<br />

Mit jelent számodra a Herendi<br />

Porcelánmanufaktúrához való tartozás?<br />

Sokaknak csak egy munkahely, számomra ez már<br />

sokkal több, egy családnak tekintem, amelynek már<br />

39 <strong>év</strong>e vagyok a tagja. Ennek a családnak a tagja<br />

lenni egyet jelent a biztonsággal. A Herendi Porcelánmanufaktúra<br />

azon kevés részvénytársaságok<br />

közé tartozik, ahol a munkavállalók egyben tulajdonosok<br />

is. Ez nagyban meghatározza a mindennapi<br />

munkánkat, mert nem csak megélünk a cégből,<br />

de a jövőnket is vigyázni kell!<br />

Egy herendi, vagy környékbéli fiatal<br />

pályakezdőnek milyen mondatokkal csinálnál<br />

kedvet ahhoz, hogy munkaerő felvételre<br />

jelentkezzen? Hogy látod az utánpótlás<br />

helyzetét?<br />

Sajnos nálunk is nehéz jó utánpótlást találni, főleg<br />

olyanokat, akik hosszútávon képzelik el itt a jövőjüket.<br />

Valamiért már nem olyan vonzó ez a szakma<br />

a fiatalok körében, pedig sikereink töretlenek, és<br />

a jó munka meghozza gyümölcsét. Mindenképp kiemelném<br />

az egy műszakot, nyugodt, tiszta, rendezett<br />

környezetet, szakmai előrejutást, és nem utolsó<br />

sorban a tulajdonrész szerzési lehetőséget egy világhírű<br />

zárt részvénytársaságban.<br />

Precíz, alapos munkavégzésedet mennyire<br />

motiválja minőség iránti fogénykonyságod? Mit<br />

gondolsz a minőségről általában, mi jellemzi<br />

minőségfelfogásodat?<br />

Minőségi szemlélet nélkül nem lehet minőségi munkát<br />

végezni, minőségi munka nélkül pedig nincs jövő!<br />

Már 25 <strong>év</strong>e, hogy megismerkedtem a HPM Zrt.-nél<br />

a nemzetközileg elismert minőségirányítási rendszerrel,<br />

melynek az elején szenvedő alanya, utána<br />

aktív résztvevője lettem. Értem ez alatt a közösségi<br />

szemléletformálást a TQM vetélkedők által, a világhírű<br />

céglátogatásokon való részvételt, a minőségdíjakra<br />

való felkészülést és ezek elnyerésének<br />

megünneplését. Mindezek Rózsa András irányításával<br />

a manu-faktúrához való tartozást erősítették.<br />

Idén április 3-án az ISO 9000 FÓRUM<br />

Egyesülettől „Az Ipar és Szolgáltatás<br />

Minőségéért” elismerésben részesültél. Miért<br />

kaptad és mit jelent ez számodra?<br />

Mindig próbáltam a rám bízott feladatokat a legjobban<br />

elvégezni. Az ISOFÓRUM mindig számíthatott<br />

rám és ezután is tudásom legjavával szeretném<br />

a szervezet működését képekben bemutatni. Úgy<br />

gondolom ezt a hozzáállásomat jutalmazta a vezetés.<br />

Tapasztaltam, hogy a drón technika közel<br />

áll hozzád! Milyen trendek várhatók ezen<br />

a területen és mindehhez miként tudsz<br />

alkalmazkodni?<br />

A fotózás, videózás egy új dimenzióját nyitja meg ez<br />

a technika, anélkül hogy repülőt kellene bérelni, ezáltal<br />

az átlagembernek az ilyen felvételek elérhetőbbek<br />

lettek. Közel három <strong>év</strong>e én is beszereztem egy<br />

komolyabb készüléket, imádok vele dolgozni. Mivel<br />

egyre több gyártó készülékét lehet már megvásárolni,<br />

ezért az árak is csökkentek, ebből következik, hogy<br />

sok ember meg tudja venni. Viszont a használata már<br />

jogilag nem olyan egyszerű, ugyanis kevesen tudják,<br />

de minden felszálláshoz légtérhasználati engedélyre<br />

lenne szükség. Ezek a kis gépek veszélyeztetni tudják<br />

a normál légi forgalmat, ez lehet repterek környéke,<br />

kórházak helikopter felszállóhelyei, vagy akár egyéb<br />

alacsonyan repülő kisgépek. Ezért van szükség, hogy<br />

a magyarországi légiirányítók tudjanak minden felszállásról.<br />

Ez egyenlőre még ábránd, de komoly rendeletek<br />

vannak már, és születnek, hogy ezeket a drónokat<br />

ellenőrzés alatt tudja tartani hatóság. Ez nagyon<br />

fontos, igaz sokan korlátozásnak érzik és nem<br />

veszik komolyan. Én tagja vagyok a Drónpilóták<br />

Országos Egyesületnek (DOE), így rajtuk keresztül<br />

könnyebb ezeket az engedélyeket beszerezni.<br />

A képi megörökítésen kívül van-e más hobbid, mi<br />

az még ami kikapcsol, regenerál?<br />

Nagyon szeretek barkácsolni, bútort építeni, valamint<br />

ha az idő engedi a Balatonra lejárunk kajakozni.<br />

120

Sokat dolgozol! Munkádhoz<br />

milyen családi háttértámogatással<br />

rendelkezel?<br />

Hát igen ez egyedül nem megy, feleségem tökéletes<br />

partner az életben és a munkában is. Néha közösen<br />

készítünk interjúkat. Ő az, aki biztosítja a tökéletes<br />

családi hátteret.<br />

Milyen egyéni terveid vannak a közel,<br />

- esetleg távolabbi jövőben?<br />

Nagyon szeretek gyártástechnológiai filmeket forgatni,<br />

már volt szerencsém több vállalatnak is készíteni.<br />

Szeretnék még több céghez így eljutni. Egyébként<br />

pedig idén augusztusban lányom megajándékoz bennünk<br />

egy fiú unokával, velük szeretnénk többet lenni.<br />

Hostess csapat 2022<br />

Plenáris 2022<br />

121

DR. BÁLINT JULIANNA<br />

Szent István Egyetem Ybl Miklós<br />

Építéstudományi kar - tanszékvezető<br />

„Ha fiatal korban nem alakul ki a tudatos vevői<br />

magatartás és az igényességre való törekvés<br />

a munkában, akkor később már nehéz ezt kialakítani.”<br />

Kiváló pedagógusnak és remek minőségügyi<br />

szakembernek ismerhettünk meg. Melyek<br />

voltak pályafutásod legjelentősebb állomásai?<br />

Okleveles szerkezetépítő mérnök vagyok és betontechnológiával<br />

foglalkozó kutatóként kezdtem a pályámat<br />

(abban az időben még létezett az építőipar<br />

különböző területeivel foglalkozó kutatóintézet). 2<br />

<strong>év</strong>ig dolgoztam Algériában az építkezéseket felügyelő,<br />

ellenőrző szervezet munkatársaként, ahol az építkezések,<br />

betonkeverő telepek, házgyárak ellenőrzése<br />

mellett egy anyagvizsgáló és talajmechanikai laboratóriumot<br />

is üzembe helyeztem és működtettem.<br />

A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi<br />

karán az Építőanyag és minőségirányítási tanszék vezetőjeként<br />

az építőanyag kutatás és vizsgálat mellett,<br />

- ehhez létrehoztam és <strong>év</strong>ekig vezettem a tanszékhez<br />

tartozó akkreditált laboratóriumot - minőségirányítási<br />

rendszerek bevezetés és auditálása, képzések és<br />

tréningek tartása voltak a főbb munkáim.<br />

Az építőanyagok, betontechnológia, és a minőségmenedzsment<br />

c. tárgyaknak vagyok az előadója. Az<br />

oktatás mellett a kar minőségbiztosítással kapcsolatos<br />

ügyeiért felelek. Az építőipari műszaki ellenőrök<br />

számára országos kötelező tananyagot készítettem,<br />

és azóta is oktatom különböző helyszíneken<br />

a szabvány- és minőségügyi ismeretek c. tantárgyat.<br />

Ha visszagondolok a pályafutásomra, akkor két maradandó,<br />

jelentős állomás jut eszembe: az egyik az<br />

algériai munka, azért mert az ellenőrzések során itt<br />

szembesültem először a nyugati, francia, japán, olasz<br />

cégeknek a hazaitól gyökeresen különböző hozzáállásával<br />

a munkához, a felelősséghez és a problémamegoldáshoz.<br />

Ami ugyancsak emlékezetes marad<br />

számomra, az a közoktatás minőségfejlesztő - Comenius<br />

– programja, ahol nagyon sokféle feladatban<br />

vehettem részt, és ami nemcsak a feladatok érdekessége,<br />

hanem a csoportban végzett munka, és az egymástól<br />

tanulás, tapasztalatszerzés miatt volt jelentős.<br />

Honnan a minőség iránti affinitás?<br />

Affinitás alatt azt a törekvést értem, hogy minél<br />

jobban elsajátítsam, alkalmazzam és minél több<br />

emberrel megismertessem a minőségfejlesztés módszereinek,<br />

eszköztárának az ismeretét, használatát.<br />

Ehhez nagyon jó külföldi és hazai tanítómestereim<br />

és példaképeim voltak, valamint csapatban dolgozhattam<br />

kiváló kollégákkal, akiktől sokat tanultam.<br />

Közülük egyet szeretnék n<strong>év</strong> szerint is megemlíteni,<br />

akivel nemcsak társszerzőként, hanem közös<br />

tréningeken, képzéseken is együtt dolgozhattam, és<br />

aki a precíz és pontos, végiggondolt, szóban és írásban<br />

is igényes fogalmazásban, máig a példaképem.<br />

Utólag is minden jót kívánok kerek születésnapja<br />

alkalmából Földesi Tamásnak.<br />

Mit jelent számodra a minőség?<br />

Nem szeretem a minőség szót használni, és boszszant,<br />

ha mások anélkül ismételgetik, hogy tudnák,<br />

mit is értenek ezalatt, mit és hogyan akarnak megvalósítani,<br />

fejleszteni. Helyette a felkészültséget,<br />

a naprakész tudást, a rendet, a világos követelmények<br />

meghatározását és teljesítését, a kiszámítható-<br />

122

ságot, a pontosságot mondanám általában, illetve<br />

konkrétan mindig azt, ami az adott tevékenységre,<br />

területre értelmezhető és megfogalmazható.<br />

A pedagógusnak mi a véleménye az emberi<br />

minőségről?<br />

Van egy mondás: senki nem képes sem emberi minősége<br />

fölött, sem ez alatt teljesíteni. Természetesen<br />

az emberek változnak, és változtathatók. Sajnos, az<br />

a sok változás, amit ebben a régióban átélünk, nem<br />

kedvez az emberi minőség javulásának. Mintha az<br />

utóbbi időben kisebb lenne a tisztességes munkára<br />

való törekvés, és ez a felsőoktatásban tanuló hallgatókon<br />

is látszik. Egyre kevesebb a tanulást komolyan<br />

vevő, a tudás és nemcsak a diploma megszerzését<br />

célnak tekintő hallgató.<br />

Az oktatás minőségfejlesztését szívügyednek<br />

tekinted. Melyek ezen a területen<br />

a legaktuálisabb kérdések,<br />

megoldandó feladatok?<br />

A legfontosabb a szemléletváltozás, és elsősorban a vezetők<br />

minőséghez való hozzáállásának kellene megváltoznia.<br />

Meg kellene érteniük, hogy az intézmény<br />

működtetése és a minőségre való törekvés nem egymástól<br />

elválasztható feladatok, mert a minőség megvalósításának<br />

és fejlesztésének eszköztára, az elemek<br />

rendszerbe foglalása biztosítja az intézmények<br />

megfelelő működtetését. A folyamatok szabályozása,<br />

a hallgatók számára világosan és egyértelműen megfogalmazott<br />

és betartatott követelmények meghatározása<br />

és nyilvánosságra hozása fontos megoldandó<br />

feladatok. A felsőoktatásban valamiféle félreértelmezett<br />

hallgatói és oktatói szabadság uralkodik.<br />

Ez abban nyilvánul meg például, hogy a hallgatók nem<br />

látogatják az órákat, lassan többet fordulnak meg<br />

a vizsgákon, mint az előadásokon. Ez hihetetlen és<br />

érthetetlen pazarlása az infrastruktúrának, a tanár<br />

idejének és végső soron az adófizetők pénzének, továbbá<br />

nagyon sok a korszerűtlen, elavult tananyag és<br />

alig vannak valódi, közös tananyagfejlesztések<br />

A pályázati források és eredmények hasznosulásának<br />

átláthatatlansága, azaz ezeknek a folyamatoknak<br />

a szabályozatlansága ugyancsak sürgősen megoldandó<br />

feladatot jelent.<br />

A közoktatásban, pedig a gondolkodásra való nevelés,<br />

a tanulásra való motiváltság és képesség fejlesztése<br />

lenne a legfontosabb cél. Csoportmunkák és szerepjátékok<br />

kellenének a konfliktuskezelés, a tolerancia,<br />

a másság elfogadása, a vitatkozási kultúra, és nem<br />

utolsósorban a minőségkultúra fejlesztésére, és ezekhez<br />

felkészített pedagógusokra lenne szükség.<br />

Publikációid közül melyeket tartod<br />

a legsikeresebbnek?<br />

Az írás mindig nagy örömöt okozó tevékenység számomra.<br />

Legismertebb, a több változatban megjelent<br />

Minőség - tanuljuk, tanítsuk, valósítsuk meg<br />

és fejlesszük tovább (TERC) c. könyv, és a Minőségfejlesztés<br />

az oktatásban (VERLAG DASHŐFER)<br />

c., több mint négy <strong>év</strong>e rendszeresen megjelenő kiadvány,<br />

amelynek szakmai szerkesztője, és több fejezetének<br />

a szerzője vagyok.<br />

Az építőanyag oktatás jegyzeteit és gyakorlati munkafüzeteit<br />

már sok-sok <strong>év</strong>e használjuk, és az aktualizált<br />

változatok korszerű ismereteket tartalmazó,<br />

a hallgatóink által is kedvelt anyagok. Bár írásban<br />

még nem jelent meg és csak előadás fóliák formájában<br />

létezik, mégis az egyik legkedvesebb munkám,<br />

a hallgatóink számára összeállított, kifejezetten az<br />

építőipari minőséggel foglalkozó tananyag, ami<br />

a minőség iránti fogékonyságot fejlesztő, a minőség<br />

értelmezésére rávezető, ugyanakkor célirányosan<br />

a minőségirányítási rendszerek építőipari értelmezését,<br />

az Európai Unió építőipari szabályozásából<br />

következő feladatokat tárgyalja.<br />

Miként látod a fiatal szakemberek minőségügyi<br />

felkészültségét? Hogyan ítéled meg a honi<br />

minőségoktatást?<br />

A minőséggel az óvodától kezdve kellene foglalkozni.<br />

Ha fiatal korban nem alakul ki a tudatos vevői<br />

magatartás és az igényességre való törekvés<br />

a munkában, akkor később már nehéz ezt kialakítani.<br />

A pedagógusképzésben helyet kellene kapnia a megfelelő<br />

felkészítésnek, arra, hogy „kinek, mit, hogyan”<br />

tanítsanak. Szerepjátékokkal, esetpéldákkal kellene<br />

a minőség szemlélet kialakítását elősegíteni az oktatás,<br />

nevelés alsó szintjein. Erre lehetne később<br />

építeni azokat az ismereteket, amelyek szükségesek<br />

a minőség megvalósításához, fejlesztéséhez.<br />

123

Véleményed szerint manapság egy jó vezetőnek<br />

milyen mértékig kell minőségügyi ismeretekkel<br />

rendelkeznie?<br />

Azt szoktam mondani, hogy minden vezetőnek minőséggel<br />

kapcsolatos ismereteket kellene tanulnia,<br />

azaz megismerni a minőségirányítási rendszereket,<br />

a fejlesztés eszközeit, módszereit, az önértékelést.<br />

Akkor értené, hogy mit jelent a szabályozott működés,<br />

hogyan lehet a dolgozókat motiválni, mi az<br />

előnye a csapatmunkának, hogyan lehet a szervezet<br />

működését értékelni, milyen módszerekkel lehet<br />

fejleszteni, hogyan kell értelmezni és megvalósítani<br />

a vevőközpontúságot.<br />

Örökmozgó típus vagy.<br />

Mit csinálsz jelenleg és milyen<br />

további terveid vannak?<br />

Ahogy telik az idő az ember egyre bölcsebb lesz. Óvatosabb<br />

lesz a nagy tervekkel, és nem harcol olyan<br />

célok megvalósításáért, amelyekért nem érdemes. Általában<br />

mindig azzal foglalkozom, amivel megkeresnek,<br />

de csak ha érdekel. A legfontosabb elv, hogy saját<br />

szórakoztatásomra végezzem a munkát.<br />

Jut időd kikapcsolódásra, szórakozásra?<br />

Ebben a kérdésben nagyon elszánt vagyok. A havi<br />

2-3 hangversenynek vagy színháznak meg kell lennie,<br />

mert különben hiányérzetem van. És ami a legfontosabb,<br />

az a rendszeres jógázás, ami nemcsak fizikailag<br />

tart karban, de tökéletes lazítás és kikapcsolódás is.<br />

Mivel a család egyik része Franciaországban, másik<br />

része az Egyesült Államokban él, ezért gyakran utazom.<br />

És persze jut idő a barátokra, vendégségekre,<br />

világmegváltó beszélgetésekre.<br />

Kormány Tamás szekció elnök 2022<br />

124

DR. BALOGH ALBERT †<br />

A BME címzetes docense, az EOQ MNB alelnöke<br />

„…A minőség tulajdonképpen leegyszerűsítve<br />

azt jelenti, hogy milyen mértékben teljesülnek<br />

a vevői igények.”<br />

Beszélgetésünk elején egy rövid szakmai<br />

önéletrajzot szeretnék kérni.<br />

1957-ben végeztem el a debreceni Kossuth Lajos<br />

Tudományegyetem matematika-fizika szakát. 1957-<br />

1960 <strong>év</strong>ekben az egyetem oktatója voltam. 1961-1990<br />

időszakban a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet<br />

(1981-től Mikroelektronikai Vállalat) tudományos<br />

főmunkatársaként, majd főosztályvezetőjeként dolgoztam<br />

a megbízhatósági vizsgálatok területén.<br />

1991-től egyrészt a minőségirányítás területén végeztem<br />

szakértői munkát, másrészt oktatási tevékenységet<br />

végeztem a BME-n. 1985-ben kandidátusi<br />

címet és műszaki doktori címet szereztem. 1989-<br />

től a BME címzetes docense vagyok. Körülbelül 100<br />

tudományos tanulmányom jelent meg, több nemzetközi<br />

konferencián tartottam előadást.<br />

Munkahelyeidet „egy kézen meg tudjuk<br />

számozni”. Hűséges típus vagy jól választottál?<br />

Részben nem szeretek sokat változtatni életmódomon,<br />

részben a megbízhatósági vizsgálatok értékelését<br />

megszerettem és ragaszkodtam munkaterületemhez.<br />

Ezen túlmenően meglehetősen szabadon<br />

választhattam meg, hogy milyen tématerülettel foglalkozzam<br />

és lehetőségem nyílt nemzetközi konferenciákon<br />

való részvételre is.<br />

Az EOQ MNB alelnökeként is igen aktív<br />

munkát végzel. Mit jelent számodra<br />

ez a tisztség?<br />

35 <strong>év</strong>e vagyok tagja az EOQ MNB-nek, kezdetben a<br />

Megbízhatósági Szakbizottság vezetőjeként dolgoztam,<br />

1989-től pedig a nemzetközi szakbizottság titkári<br />

feladatait is elláttam. Több mint 10 <strong>év</strong>e választottak<br />

meg alelnöknek, ezt nagy megtiszteltetésnek tekintem.<br />

Elsősorban nem a címért, hanem azért, mert baráti<br />

légkörben elősegíthetem a minőségirányítás területének<br />

hazai fejlesztését, a nemzetközi eredmények<br />

elterjesztését. Különösképpen az EOQ MNB-ben az<br />

EOQ Harmonizált Szakember-tanúsítási Rendszerének<br />

fejlesztését, propagálását, az ezzel kapcsolatos oktatási<br />

tevékenység elvégzését tekintem legfontosabb<br />

feladatomnak. A szervezet keretében lehetőségem<br />

nyílik az általános minőségirányítási módszereknek<br />

és ezek közül a statisztikai eljárásoknak rendszerezésére,<br />

valamint továbbfejlesztésére is. Az EOQ MNB<br />

folyóirata – a Minőség és Megbízhatóság – szerkesztő<br />

bizottságának tagjaként törekszem nemcsak saját közleményeim<br />

publikálására, hanem fiatal szakemberek<br />

tanulmányainak támogatására és azoknak a folyóiratban<br />

való megjelentetésére. Sajnos, ma már a zöld MM<br />

az egyedüli minőségügyi folyóirat, amely nyomtatásban<br />

is megjelenik. Bár én a szerkesztőbizottságban<br />

állandóan azt álláspontot képviselem, hogy kövessük<br />

testvérlapunknak – a Magyar Minőségnek – a példáját<br />

és csak elektronikus formában jelentessük meg a<br />

magas költségek miatt. Végezetül mindig törekszem<br />

arra, hogy minőségirányítás területén működő társadalmi<br />

szervezetekkel (Magyar Minőség Társaság, ISO<br />

9000 Fórum, Minőségfejlesztési Központ és Szövetség<br />

a Kiválóságért) jó együttműködést alakítsunk ki.<br />

Ez például a Magyar Minőség Hét <strong>év</strong>es konferenciáin<br />

EOQ MNB szekció szervezése keretében valósul meg.<br />

125

Kétszer kaptál Puskás Tivadar Díjat és kétszer<br />

MTESZ Díjat. Miként értékeled elismeréseidet?<br />

Makláry Zoltán mondta: a kitüntetéseket nem kapják,<br />

hanem adják. Ennek mindig van ilyen jellege.<br />

A Puskás Tivadar Díjakat azért kaptam, mert<br />

a HTE-ben (Híradástechnikai és Informatikai Tudományos<br />

Egyesület), <strong>év</strong>tizedeken keresztül szerveztem<br />

a megbízhatóság területén a Relectronic<br />

nemzetközi szimpóziumokat. A 80-as <strong>év</strong>ek második<br />

felében hazai konferenciákat is szerveztünk<br />

a megbízhatósági vizsgálatok és megbízhatósági<br />

adatbankok fejlesztése, illetve kialakítása érdekében.<br />

MTESZ Díjra 1988-ban a HTE javasolt.<br />

Második MTESZ elismerésemet már az EOQ MNBnek<br />

a javaslatára a szervezetnek keretében végzett<br />

munkámért kaptam. Természetesen az elismerések<br />

mindig jólesnek az érdekelt személynek, de ahogy<br />

ilyenkor mondani szokásos ezek a szakterületnek<br />

szólnak. Megvallom, ezért különösebben nem szoktam<br />

örülni magának az elismerésnek, hanem inkább<br />

annak örvendek, hogy a minőségügynek, korábban<br />

a megbízhatóságnak ezzel a kitüntetéssel is fontosságot<br />

tulajdonítanak.<br />

A Minőségfejlesztési Központ vezetőjeként<br />

kötelességem megemlíteni, hogy UNIDO<br />

szakértőként bábáskodtál a MIK létrehozásánál.<br />

Hogy emlékszel minderre?<br />

Az UNIDO megbízását a már elhunyt Pogány János<br />

adta. A team tagok közül Turi Tibort emelem ki,<br />

aki velem együtt sokat tanult a gyakorlati munka<br />

során a team-et vezető angol szakembertől (nevét<br />

elfelejtettem). Jellemzően akkor az ISO 9001 szerinti<br />

auditálás volt az iránymutató. Ezért a Központ<br />

létrehozásának megalapozásához auditokat végeztünk<br />

különböző típusú és nagyságú vállalatoknál.<br />

Az egyik, ami eszembe jut, hogy az angol szakember<br />

az egyik vállalatnál megkérdezte, hogy a minőségügyi<br />

rendszer dokumentációjának másolatát melyik<br />

bank széfjében helyezték el esetleges tűzkár előfordulására<br />

gondolva. Persze szó sem lehetett erről<br />

akkor ennél a vállalatnál és csodálkozva néztek rá.<br />

Ma már egy kis adathordozóval, pen-drive segítség<strong>év</strong>el<br />

könnyen megoldható a probléma. Változnak<br />

az idők! A másik esetben egy kis, de gazdaságosan<br />

működő szervezet arra a kérdésre, hogy mennyibe<br />

került a minőségirányítási (akkor biztosítási) rendszer<br />

bevezetése, azt a választ adta, hogy több millió<br />

forintba. Ugyanakkor egy nagyvállalat külföldi (!)<br />

igazgatója csak a kézikönyv papír költségét és a minőségügyi<br />

vezető bérét sorolta ide.<br />

A létrehozás feltételeinek tanulmányozása arra világított<br />

rá, hogy mai nevén a BME Menedzsment<br />

és Vállalat-gazdaságtan Tanszéke alkalmas a Központ<br />

működtetésére mind az infrastruktúrát, mind<br />

a személyi feltételeket tekintve. A későbbi helyváltoztatást<br />

nem tartottam szerencsésnek, de az eltelt<br />

idő azt igazolta, hogy nem volt jó a meglátásom.<br />

A Központ működését mindig nagyon hatékonynak<br />

értékeltem, egyedüli kifogásom csak az volt, hogy<br />

a minőségügyi továbbképző tanfolyamokon a hallgatók<br />

nem is hallottak a Központról.<br />

Ismerőseid tudják rólad, hogy a minőség iránti<br />

elkötelezettséged példa értékű. Mit tartasz ma<br />

a minőség legfontosabb jellemzőinek?<br />

A legfontosabbnak azt tartom, hogy a minőségirányítás<br />

szakterületeit egyenszilárdságúaknak tekintsük.<br />

Ez azt jelenti, hogy integrálni kell az ISO 9001 rendszert<br />

(vagy más rendszereket, például GMP, ISO TS<br />

16949), a különböző problémamegoldó módszerekkel<br />

és módszertanokkal (Lean Management, Six Sigma,<br />

Theory Of Constaints) és a folyamatos fejlesztés terület<strong>év</strong>el<br />

s így juthatunk el az igazi célhoz a szervezeti<br />

kiválósághoz, amelyet az önértékelési modellekkel<br />

értékelnek. Ennek megfelelően a minőség különböző<br />

területein munkálkodó szakembereknek törekedniük<br />

kell a közös és összehangolt tevékenységre. Ne<br />

legyenek kiskirályok az egyes területeken.<br />

A másik nagyon fontos dolog, amire most már az ISO<br />

9004:2009 is felhívja figyelmet, az, hogy a rendszerekben<br />

emberek dolgoznak és a rendszerek társadalmi<br />

igényeket elégítenek ki, ezért külön figyelmet kell<br />

fordítani a társadalmi felelősségvállalásra (Social<br />

Responsibility). A minőség tulajdonképpen leegyszerűsítve<br />

azt jelenti, hogy milyen mértékben teljesülnek<br />

a vevői igények. Ez azonban ma már az összes<br />

érdekelt fél igényeit is jelentheti. Például egy állami<br />

kórház esetében vevő az OÉP és a beteg is (sőt a beteg<br />

kettős szerepkörben van, mert beteg is és adófizető<br />

is). Ha megvizsgáljuk ezeknek a vevőknek az igénye-<br />

126

it, azok ellentétes irányokat is jelenthetnek (jó ellátást<br />

kérek mondja a páciens, gazdaságos működést<br />

követel meg az OÉP, kevesebb járulékfizetést sürget<br />

az egészséges adófizető és munkáltató). A minőség<br />

tehát egyre inkább az érdekelt felek igényeinek kiegyensúlyozott<br />

teljesítését jelenti.<br />

Oktatóként is tisztelhetünk. Sok fiatalt neveltél<br />

és rengeteg hívet szereztél<br />

a magyar minőségügynek.<br />

Valóban hosszú ideje ügyködöm ezen a területen, de<br />

lehet, hogy elkedvetlenítettem egyeseket a statisztikai<br />

módszerekkel. Most már igyekszem az Excel<br />

segítség<strong>év</strong>el átláthatóbbá tenni ezt a területet, ezért<br />

a BME Mérnöktovábbképző Intézetében az előadásokat<br />

számítógép-teremben tartom. A hosszú idő<br />

(nemrégiben került elő egy 1969. <strong>év</strong>i kiadású továbbképző<br />

jegyzetem) arra világított rá, hogy minden<br />

ellenkező híreszteléssel szemben a fiatal és középkorú<br />

hallgatók döntő többsége lényegesen képzettebb,<br />

motiváltabb az <strong>év</strong>tizeddel korábbi hallgatók átlagánál.<br />

Ez szükségessé teszi, hogy mindig újat tudjunk<br />

nyújtani a hallgatóknak.<br />

Törekednem kell, hogy olyan házi feladatokat adjak<br />

a továbbképzés során, amelyek mind a vállalati<br />

szervezetnél, mind pedig a hallgatók gyakorlatias<br />

továbbképzésében eredményesen felhasználhatók<br />

legyenek. Be kell vallanom, hogy sokszor olyan szép<br />

megoldásokat kapok, amelyeket én nem lennék képes<br />

produkálni. Több hallgató záró-dolgozata olyan<br />

színvonalú volt, hogy tömörítve megjelent a Minőség<br />

és Megbízhatóságban. Van egy szomorúságom<br />

is, a legjobb hallgatók közül néhány máról-holnapra<br />

munkanélküli lett. Jó hír: ezeknek a hallgatóknak<br />

80%-a záros határidőn belül új munkát kapott (sőt<br />

jobbat, mint a régi volt).<br />

Nyugdíjasként aktivitásod, lendületed szinte<br />

semmit sem csökkent. Milyen további terveid,<br />

elképzeléseid vannak?<br />

A tervekről egy régi vicc jut eszembe: „A beteg a leleteit<br />

nézegető professzortól megkérdezi: mire számíthatok?<br />

Válasz: ne vegyen drága télikabátot (enyhébb<br />

változat: ne kezdjen bele hosszú Tv-sorozat nézésébe).”<br />

Komolyra fordítva szót vannak terveim. Például<br />

Aschner Gabi barátom röviddel halála előtt kiváló<br />

előadást tartott a Minőség Héten a „Korlátok elmélet”-éről.<br />

Előadása alapján, rá hivatkozva szeretnék<br />

népszerűsítő cikket írni erről (Dr. Róth András is<br />

sürget). Másik elképzelésem, hogy a fiókomban (gépemben)<br />

tartózkodó minőséggel kapcsolatos szakkifejezés<br />

gyűjteményeket rendszerezem és Földesi Tamás<br />

szerzőtársammal, megjelentetem az EOQ MNB<br />

honlapján. Gondolkozom azon is, hogy a BME Mérnöktovábbképző<br />

Intézetének Minőségügyi mérnök –<br />

Minőségügyi menedzser tanfolyamának tematikáját<br />

korszerűsítem. Ez talán még nem túl drága.<br />

Mi a hobbid? Miként marad időd<br />

a kikapcsolódásra?<br />

A szakirodalmi, szépirodalmi és közéleti (politikai)<br />

irodalom olvasásán túlmenően rendszeresen úszom<br />

a Lukács uszodában (egyesek szerint a wellness elfekvőben)<br />

és naponta rendszeresen versenybridzset<br />

játszom a neten barátommal, aki Veszprémben lakik.<br />

Időm még van, tessék mondani meddig?<br />

Plenáris üdvözlet 2022

BÁNHIDI JÓZSEF<br />

Pannon Guard Biztonsági Szolgáltató Zrt.<br />

- minőségügyi vezető<br />

„ A vagyonvédelmi szakmában igen nagy verseny,<br />

rengeteg vállalkozás van jelen, én úgy gondolom,<br />

szolgáltatásunk egyik fontos eszköze a minőség,<br />

amivel ki tudunk tűnni a versenytársaktól. A magas<br />

színvonalú szolgáltatással hatékonyságunkat<br />

is tudjuk növelni.”<br />

Szeretném, ha életutad legjelentősebb<br />

állomásaival kezdenénk!<br />

Irányítási rendszerekkel 2000 óta foglalkozom. Akkori<br />

cégemmel Debreceni Ifjúsági Atlétikai Világbajnokságra<br />

(mint biztonsági cég) pályáztunk, aminek<br />

előfeltétele volt az ISO 9001 minősítés. Számomra<br />

akkor egy bonyolult, bürokratikus és rengeteg „papírral”<br />

járó előírás volt. Ahogy teltek-múltak az <strong>év</strong>ek<br />

és készültünk fel az auditokra egyre több elemét<br />

használtuk a mindennapokban (helyesbítő-megelőző<br />

tevékenység, vevői-dolgozói elégedettség mérésoktatás,<br />

folyamatszabályozás stb.)<br />

Már ebben az időben fontosnak tartottam a dolgozok<br />

szemléletváltását és oktatását. Miután 2005-ben<br />

megalakult a Pannon Guard Kft. egyértelmű volt,<br />

hogy én leszek a felelős a irányítási rendszeretek kiépítéséért<br />

és működtetéséért. 2006-ben MIR rendszer,<br />

majd 2007-ben a KIR mivel elkezdtük a takarítás<br />

szolgáltatást, 2011-ben IBIR szerint tanúsítottuk<br />

a Zrt., 2017-ben MEBIR rendszer veszettünkbe.<br />

2018-ban EIR rendszert, Már a cég indulásakor megfogalmazódott<br />

bennünk a kiválóság kultúra iránti<br />

elkötelezettségünk. Igényként merült fel bennünk,<br />

hogy mérjük fel, hogy hol tartunk és merre kellene<br />

tovább haladnunk. 2008 -ban ismerkedtem mag az<br />

EFQM modell, és 2009-ben el is végeztük az Pannon<br />

Guard Zrt. értékelését, amit azt követő további <strong>év</strong>ekben<br />

szintén végrehajtottuk, és folyamatosan értékeltük<br />

az eredmények és beépítettük a fejlesztéseinkbe.<br />

Alapdiplomáimon felül rendelkezem:<br />

• Minőségirányítási szakember, valamint<br />

• LEAN menedzser szakirányú diplomával is, amit<br />

a Debreceni Egyetem Műszaki Karán szeretem<br />

• Minden kiépített Szabványosított irányítási<br />

rendszer (MIR, KIR, IBIR, MEBIR, EIR)<br />

rendelkezem belső auditori végzettséggel<br />

• Mivel a vagyonvédelem egy bizalmi jellegű<br />

szolgáltatás? Így elsajátítottam a Rendszerbiztonsági<br />

Felügyelő képzés követelményeit, így képesek<br />

vagyunk akár minősített adatok tárolására is.<br />

• IBIR és a GDPR szorosan kapcsolódik egymáshoz<br />

elvégeztem egy Adatvédelmi tisztviselői képzést is<br />

Sok minőségüggyel kapcsolatos rendezvényen<br />

találkoztunk. Honnan a fogékonyság<br />

a minőség iránt?<br />

Napi munkám szükséges velejárója. Ezeken a rendezvényeken<br />

rengeteg ötletet, módszert kapok, amit<br />

tudok hasznosítani a mindennapjainkban. Igaz a<br />

legtöbb konferencia az Ipar 4.0 körül szerveződik<br />

és itt elsősorban termelő vállaltokkal kapcsolatosak,<br />

de a termelések folyamatához elégethetetlen a<br />

szolgáltatók jelenléte. Ha ismerem a termelő vállatok<br />

mai és jövőbeli igényeit, akkor jobban tudok<br />

alkalmazkodni a kihívásokra. Az Ipar egyre gyorsuló<br />

fejlődésem megy keresztül, amit a szolgáltatói<br />

ágazatnak meg kell, hogy előzze, készen kell lenni,<br />

hogy be tudja fogadni az ipar igényeit. Ezek a konferenciák<br />

nagyon sokat segítenek ebben.<br />

128

A Pannon Guard Biztonsági Szolgáltató Zrt.<br />

gazdasági eredményességében a minőségi<br />

munkavégzésnek mekkora szerepe van?<br />

Lassan talán el kellene már felejteni a kissé leegyszerűsítő<br />

„őrzővédő” kifejezést. De főleg a meglehetősen<br />

cinikus fogalomhoz társított kliséket érdemes<br />

újra gondolni. Sokak fejében ugyanis még mindig<br />

él az a fajta vulgáris elképzelés, hogy az „őrzővédő”<br />

cégek „letámasztják” az őröket a szolgálati helyekre,<br />

akik ott valamilyen előírások szerint végzik - nem<br />

túl színvonalas - munkájukat. A szakmánk ugyanis<br />

folyamatosan fejlődik. A technológiai-, informatikai<br />

fejlesztések és okostelefonok teljesen új dimenziókat<br />

nyitnak a magánbiztonsági szolgáltatások<br />

szervezésében is.<br />

A megrendelők és a biztonsági cégek vezetői számára<br />

is lényegesen gyorsabbá és hatékonyabbá vált<br />

a folyamatok kézben tartása és ellenőrzése. Az innovatív<br />

vagyonvédelmi rendszer lényegi elem<strong>év</strong>é<br />

vált a vagyonőrök folyamatos képzése a vagyonvédelmi-<br />

és vállalatbiztonsági feladatok ellátására. De<br />

arra is ki kell képezni őket, hogy képesek legyenek<br />

a modern informatikai rendszerek szakszerű kezelésére.<br />

Nagy hangsúlyt fordítunk a vagyonőrök<br />

kiválasztására, képzésére, illetve tovább képzésére.<br />

A Pannon Guard Zrt. egyik szolgáltatási ágazata az<br />

Iskolarendszeren Kívüli felnőttoktatás, ahol OKJ-s<br />

Személy és Vagyon őr képzést is folytatunk. Oktatóin<br />

a saját dolgozóink végzik, így az ott szerzett<br />

információkat (hallgatók bemeneti kompetenciája)<br />

beletudjuk építeni a dolgozóink tovább képzésébe.<br />

„Biztonsági problémákra XXI. századi megoldások”<br />

A XXI. század digitalizációs kihívásának, valamint<br />

a megbízóink minél magasabb színvonalú kiszolgálása<br />

érdekében Pannon Guard Zrt. olyan rendszerek<br />

fejlesztésébe kezdett, amely vagyonvédelmi szolgáltatási<br />

ágazatban teljesen egyedülálló, mely az alábbi<br />

részekből áll:<br />

• Digitális Őrszolgálat Rendszer;<br />

• Kommunikációs és járőrellenőrző rendszer<br />

Társaságunk saját fejlesztésű BI (business intelligence)<br />

alapú Digitális Őrszolgálati Rendszere egy felhő<br />

alapú dokumentációs rendszer, amely hatékonyan<br />

segíti az élőerős őrzési tevékenységünket. A rendszer<br />

képes különböző statisztikai adatok elemzésére,<br />

valamint határidős események figyelmeztetésére<br />

is. A Digitális Őrszolgálati Rendszer a Megbízónak<br />

jelentős költségmegtakarítást és magasabb színvonalú<br />

őrszolgálati tevékenységet biztosít, valamint<br />

a valós idejű adathozzáférés segítség<strong>év</strong>el nagyobb<br />

betekintést enged az adott objektumnál szolgálatot<br />

teljesítő őrszolgálat munkájába. A digitális őrszolgálati<br />

napló kiváltja a papír alapú dokumentációt,<br />

és magasabb szintre emeli az őrszolgálat által végzett<br />

tevékenységet.<br />

Kérlek, ismertesd a céged által kapott<br />

minőségügyi elismeréseket, már csak<br />

azért is mert ezekben Neked is benne van<br />

a munkád!<br />

2009-ben EFQM modell segítség<strong>év</strong>el értékeltük,<br />

hogy milyen fejlettségi szinten van a PG és hova kell<br />

tovább indulnunk. Még ebben az <strong>év</strong>ben pályázatot<br />

nyújtottunk be az Észak-Alföldi Minőség Díjra, amit<br />

el is nyertünk. Ezt követő <strong>év</strong>ekben minden <strong>év</strong>ben elvégeztük<br />

a PG önértékelését és a kapott eredményeket<br />

beépítettük a mindennapjainkba. Ennek eredményeként<br />

2011-ben Recognised for Excellence 4* elismerésbe<br />

részesültünk. Hogy a folyamat ne szakadjon<br />

meg következő <strong>év</strong>ben felkészítünk a Magyar Nemzeti<br />

Minőségdíjra, amit nem írja ki. De ennek ellenére<br />

tovább folytattuk munkánkat. 2011-ben Magyar Minőség<br />

Háza Díjat nyertük el a Iskolarendszeren kívüli<br />

felnőtt oktatás szolgáltatásunkkal, 2012-ben pedig<br />

a Távfelügyelet szolgáltatási ágazatunkkal nyertük el<br />

ezt a díjat. 2015 - ben minőségfejlesztő munkánkért<br />

IIASA-Shiba Díjban részesültünk. 2018-ban Személy<br />

és vagyonvédelemi szolgáltatásunkkal Magyar Minőség<br />

Háza Díjat kaptunk.<br />

Jelenlegi munkahelyeden mit tartasz<br />

minőségnek?<br />

A vagyonvédelmi szakmában igen nagy verseny, rengeteg<br />

vállalkozás van jelen, én úgy gondolom, szolgáltatásunk<br />

egyik fontos eszköze a minőség, amivel ki<br />

tudunk tűnni a versenytársaktól. A magas színvonalú<br />

szolgáltatással hatékonyságunkat is tudjuk növelni.<br />

Pannon Guard Zrt. mindig is a komplexitásra törekedet,<br />

így a vagyonvédelmi szolgáltatás teljes palettáját<br />

tudjuk nyújtani megbízóinknak. Minőség: elégedett<br />

dolgozókkal dolgozni elégedett megbízóknál.<br />

129

A szakmai képzettséged erősítésére milyen<br />

eszközöket tudsz alkalmazni, igénybe venni?<br />

Mint korábban említetted a konferenciák, előadások,<br />

szakkönyvek, sajtó, üzemlátogatások. Másoktól<br />

tanulni, új módszereket kipróbálni.<br />

A ma munkahelyén nehéz „eladni<br />

a minőséget”? Az emberek mennyire partnerek,<br />

ha a minőségi munkavégzés kerül terítékre?<br />

Nagyon nehéz, egyfajta szemlélet váltásra volt szükség,<br />

megkellet tanítani látni őket, hogy felismerjék<br />

a minőségi munka szükségességét, aminek az<br />

eredménye, hogy önmaguktól is igényük legyen rá.<br />

Ezt csak úgy tudjuk elérni, hogy elkötelezett vezetők<br />

támogatását megkapjuk, ami Pannon Guard<br />

Zrt, - nél meg is valósul<br />

Min dolgozol jelenleg és milyen terveid vannak?<br />

A Pannon Guard ZRt - nél jelenleg öt tanúsított rendszer<br />

van, és ott vannak mellette a leányvállalatok is,<br />

ahol szintén én vagyok a minőségirányítási vezető,<br />

ami <strong>év</strong>es szinten 9 tanúsító szerinti audit, plusz a belső<br />

auditok. Idén új MEBIR szabvány jelent meg ISO<br />

45001. Az átállás előkészítés<strong>év</strong>el foglalkozom.<br />

Miként regenerálódsz, van-e kedvenc<br />

időtöltésed?<br />

Ha éppen nem tanulok, olvasok, futok. Futó és terep<br />

akadályversenyeken veszek részt. A felkészülés. edzés,<br />

versenyek kitöltik a szabadidőmet. De itt is megfigyelhető<br />

a PDCA ciklus, mert mit is csinálok: edzés tervet<br />

készítek – edzek, versenyzek – elemzem az eredményemet<br />

– ha nem értem el a célt újabb edzés terv.<br />

Törzsvendégek 2022<br />

Csődobolás 2022<br />

1<strong>30</strong>

BARANYI BÉLA<br />

EDF DÉMÁSZ Csoport<br />

- TQM vezető<br />

„ A minőség devalválódásának populista jelensége<br />

azonban csak a felszín. Épp a válság során<br />

figyelhettük meg, hogy a világ legelismertebb<br />

minőségi termékei és szolgáltatásai - a ”minőség<br />

bástyái” - alig érzékelték a válság negatív hatásait.<br />

Az irántuk jelentkező kereslet szinte töretlenül<br />

fennmaradt.”<br />

Légy szíves szakmai önéletrajzodból<br />

kiemelni azokat a momentumokat, melyek<br />

pályafutásodra a legnagyobb hatással voltak!<br />

Alapvégzettségem gépészmérnök és 2003-ban MBA<br />

diplomát szereztem. Pályámat a porcelán iparban<br />

kezdtem az egyik jelentős hazai termelővállalatnál.<br />

A rendszerváltást követően egy magyar-német<br />

vegyesvállalat felépítésében vettem részt, mint<br />

termelési vezető. Néhány <strong>év</strong>ig főmérnökként dolgoztam<br />

egy emberi implantátumokat fejlesztő és<br />

gyártó magáncégnél.<br />

A hazai villamosipar privatizációjának <strong>év</strong>ében, 1995-<br />

ben helyezkedtem el a Délmagyarországi Áramszolgáltatónál,<br />

ahol hat <strong>év</strong>ig a villamoshálózat-építő leányvállalat<br />

ügyvezetőjeként, majd 2001-től hat <strong>év</strong>ig<br />

a cégcsoport beszerzési, logisztikai és létesítménygazdálkodási<br />

központjának vezetőjeként dolgoztam.<br />

2009-től az EDF DÉMÁSZ Csoport TQM (teljeskörű<br />

minőségirányítás) vezetője vagyok. Szakmai irányításom<br />

alatt terjesztettük ki az EFQM modell használatát,<br />

mint szervezetfejlesztési eszközt és kezdtük el<br />

a lean szemléletű folyamatfejlesztést a szolgáltatási<br />

folyamatokban is.<br />

Közel két <strong>év</strong>tizede dolgozol jelenlegi<br />

munkahelyeden. Mit kaptál és mit adott<br />

számodra az EDF DÉMÁSZ?<br />

Igen, több mint 18 <strong>év</strong>et dolgoztam az EDF DÉMÁSZnál.<br />

A legváltozatosabb vezetői és szakmai feladatok<br />

kihívásaival ajándékozott meg a cégem. Lehettem<br />

250 fős vállalkozás főnöke és 1500 fő szakmai<br />

vezetője is. Elmélyedhettem egy adott terület funkcionális<br />

irányításában, de egy jelentős költségvetésű<br />

projekt vezetésében is. A négy vezetői feladat négy<br />

különböző szakma irányításának elsajátítását követelte<br />

meg és egyben kínálta lehetőségül. Élveztem<br />

a kihívásokat, a tanulási lehetőségeket és hogy különböző<br />

kollégákkal dolgozhattam együtt figyelemre<br />

méltó eredményeket elérve.<br />

Munkádat miként befolyásolta az „EDFhez<br />

tartozás”? Mi lett egyszerűbb és mi<br />

bonyolultabb mindennapi munkád során?<br />

Az EDF-hez tartozás egy olyan multinacionális hátteret<br />

adott, amely közvetlen hozzáférést biztosított<br />

francia, brit, német, belga, holland, lengyel, olasz,<br />

szlovák és tengerentúli jó gyakorlatokhoz. Gyakran<br />

felpezsdítették vezetői munkámat a magyar és<br />

a francia vállalati kultúrák közötti különbségek.<br />

Engem a magyar mentalitás mélyebb megértéséhez<br />

vezetett, hogy a saját mentalitásunkat a francia<br />

kollégák mentalitása mellett kontrasztosan láttam.<br />

A mindennapi józan parasztésszel végzett munkámat<br />

egy világlátott, összetetten gondolkodó<br />

131

multinacionális keretbe helyeztem. A teljesítmény<br />

és a kiválóság érdekében tett erőfeszítések természetes<br />

elvárások a vállalatomnál.<br />

Az EDF csoporton belül, hogyan látod<br />

a magyarok helyzetét?<br />

Az EDF csoporton belül az EDF DÉMÁSZ egy kisméretű,<br />

de a minőségi szolgáltatások tekintetében<br />

mintaértékű vállalat. A csoporton belül minket úgy<br />

ismernek, mint akik kreatív módon vesznek át jó<br />

gyakorlatokat másoktól és még jobb üzleti szolgáltatásokat,<br />

megoldásokat, folyamatokat hozunk létre.<br />

Ezt több alkalommal üzleti kiválósági díjakkal ismerték<br />

el az anyacég részéről. Amire azonban még<br />

büszkébbek vagyunk az az, hogy a magyar energiafogyasztók<br />

is díjakkal fejezik ki elégedettségüket.<br />

Pl. a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége az EDF<br />

DÉMÁSZ-nak ítélte az Energiafogyasztók Díját<br />

a 2012-es egyetemes szolgáltatói és hálózati engedélyes<br />

tevékenysége alapján. A 2012-es és az előző<br />

<strong>év</strong>ek díjai az EDF DÉMÁSZ vitrinjében.<br />

Az EDF DÉMÁSZ fő célkitűzései között<br />

a minőség is szerepel. Mit jelent a cégnek<br />

és mit a Te számodra a minőség és<br />

a kiválóság?<br />

Az EDF DÉMÁSZ számára a minőség és a kiválóság<br />

azt jelenti, hogy környezetbarát és versenyképes<br />

vállalatainkkal Magyarország leghatékonyabb vidéki<br />

elosztója és Magyarország legkiválóbb szolgáltatásait<br />

nyújtó energiakereskedője legyünk. Küldetésünk,<br />

hogy a jövő innovatív energiaszolgáltatójaként biztosítsuk<br />

ügyfeleink kényelmét a nap 24 órájában. A<br />

minőség iránti elkötelezettségünket szlogenünkkel<br />

– „A jövőbarát energia” – kívánjuk tömören kifejezni.<br />

Minőség és kiválóság iránti elkötelezettségem nem<br />

különül el ettől a szlogentől, teljes mértékben elkötelezett<br />

híve vagyok a jövőbarát energiának. Ami talán<br />

személyes hangsúlyt kap nálam az az EFQM alapelvek<br />

gyakorlatias követése. Fontosnak tartom fejleszteni<br />

a szervezeti képességeket az üzleti folyamatokban,<br />

az agilis menedzsmentet és sikereket elérni az<br />

emberek tehetsége által.<br />

Tudom, hogy fontosnak tartod a szervezeti<br />

önértékelést. Hogyan hasznosítottátok az<br />

eddigi eredményeket, miben fejlődtetek?<br />

Az önismeretünk megszerzése fontos kiinduló pont<br />

volt egyes üzleti folyamataink, a javaslatmenedzsmentünk,<br />

a jó gyakorlatok tudásmenedzsmentje –<br />

vagyis a Tudástárunk - és a fenntartható fejlődésünk,<br />

vagy másképpen kifejezve a társadalmi felelősségvállalásunk<br />

fejlesztéséhez. Ezeken a területeken mérhető<br />

és az érintettek részéről visszacsatoltan elismert<br />

fejlődést értünk el az előző három <strong>év</strong>ben.<br />

A „minőség szakma” számos rendezvényén<br />

találkoztunk (hol előadóként, hol résztvevőként<br />

voltál jelen). Véleményed szerint mi az, amit az<br />

EDF DÉMÁSZ-tól tudunk tanulni. Melyek<br />

az igazán jó gyakorlataitok?<br />

Véleményem szerint mi az EDF DÉMÁSZ-nál abban<br />

vagyunk jók, hogy nyitottak vagyunk a külső<br />

jó gyakorlatok megismerésére, de ezeket nem utánozzuk<br />

betűről betűre. Mi használjuk a józan paraszteszünket,<br />

kreatívan és egyszerűen ültetjük át<br />

a jó megoldásokat a mindennapi gyakorlatunkba. Az<br />

üzleti folyamatainkat folyamatosan fejlesztjük kombinálva<br />

az emberi és az IT megoldásokat. Többnyire<br />

csapatjátékosok vagyunk, ami segít minket a lohadó<br />

motiváció, az üzemi vakság, a földrajzi távolságok és<br />

a funkcionális korlátok áttörésében.<br />

Sokak szerint a minőség devalválódott. Mi erről<br />

a véleményed? Cégen belül milyen<br />

a „minőség munkásainak” megbecsülése?<br />

Véleményem szerint a gazdasági válság és annak társadalmi<br />

következményei miatt populista szinten valóban<br />

devalválódott a minőség. Ennek hatásai betörtek<br />

a cégen belülre is. Az <strong>év</strong> elején jelentősen megnövelt<br />

adóterhek új kihívások elé állítottak minket. Túlélésünk<br />

érdekében az elégséges szolgáltatási szint tartására<br />

és a költséghatékony folyamatok működtetésére<br />

fókuszálunk rövid távon. E mellett az emberek biztonsága,<br />

vagyis a „Nulla elektromos baleset!” hosszú távú<br />

célunk volt és maradt is. A minőség devalválódásának<br />

populista jelensége azonban csak a felszín. Épp a válság<br />

során figyelhettük meg, hogy a világ legelismertebb<br />

minőségi termékei és szolgáltatásai - a ”minőség<br />

bástyái” - alig érzékelték a válság negatív hatásait. Az<br />

irántuk jelentkező kereslet szinte töretlenül fennmaradt.<br />

Persze a „minőség bástyái” is jelentősen és rugalmasan<br />

átalakultak az elmúlt <strong>év</strong>ekben. A „minőség<br />

munkásainak” kiváló tanulási terepet biztosítanak.<br />

132

Miként tudsz szakmailag megújulni?<br />

Engem belülről hajt a szakmai megújulás igénye, igényessége.<br />

Amikor szűkebb és tágabb környezetemben<br />

utazok, akkor gyakran kívülről is érzem azt a nyomást,<br />

hogy fejlődnöm kell. Fejlődnöm kell nekem és<br />

szeretnék hozzájárulni, hogy a környezetemben l<strong>év</strong>ők<br />

is fejlődjenek, mert ez kell ahhoz, hogy fennmaradjunk,<br />

mint közösség, mint nemzet, és mint emberi faj.<br />

Milyen eredményeket emelnél ki eddigi<br />

munkáid közül?<br />

Az utóbbi <strong>év</strong>ekben egyrészt a vállalati stratégiánkat<br />

leginkább támogató üzleti folyamataink modellezésében,<br />

mérésében és fejlesztésében értem el eredményeket.<br />

Másrészt elértem, hogy a fejlesztéseket motiváló,<br />

támogató Tudástár meglátogatása a belső hálón<br />

a napi munka rész<strong>év</strong>é vált a munkatársaim számára.<br />

Milyen további terveid, elképzeléseid vannak?<br />

Maradok a minőség elkötelezett híve. Hamarosan<br />

távozok az EDF DÉMÁSZ csapatából. A jövőben<br />

vállalkozóként fogok foglalkozni üzleti folyamatok<br />

fejlesztés<strong>év</strong>el és független pénzügyi tanácsadással.<br />

Persze az is elképzelhető, hogy egy kihívó feladatot<br />

felvállalva csatlakozok egy új vállalati csapathoz.<br />

Tudsz-e pihenni? Van-e időd feltöltődésre?<br />

Mi a kedvenc hobbid?<br />

Kiválóan tudok kikapcsolódni aktív pihenéssel. Egyénileg<br />

leginkább a kertészkedés és a tudományos-fantasztikus<br />

filmek tudnak kikapcsolni, áthelyezni a természet<br />

és a kozmikus dimenziókba. Az ismeretterjesztő<br />

filmek, könyvek és az utazás a Föld nevű bolygón<br />

a legizgalmasabb kalandok számomra. Feleségem és<br />

három gyermekem pedig biztos hátteret nyújt ehhez.<br />

Regisztráció 2022<br />

133

DR. BERÉNYI LÁSZLÓ<br />

Miskolci Egyetem, Vezetéstudományi Intézet<br />

- egyetemi tanár<br />

„ A minőségmenedzsment területén lassú fejlődést<br />

látok. Túl vagyunk az EU-tagsághoz szükséges<br />

minőségi kultúraváltáshoz kapcsolódó nagyszabású<br />

és látványos fejlesztéseken, a megszilárdítás már<br />

lassabb folyamat. Kiválóságról beszélünk, számos<br />

szervezetnél azonban még a minőségbiztosítás<br />

megértése a cél.”<br />

Nyitányként egy rövid szakmai<br />

önéletrajzot szeretnék kérni. Legyen szíves<br />

a legfontosabb állomásokat kiemelni.<br />

A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumban érettségiztem<br />

1998-ban, majd a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi<br />

Karán folytattam tanulmányaimat.<br />

Az oktatói-kutatói pálya itt tetszett meg. Az egyetemi<br />

tanulmányaimmal párhuzamosan elvégeztem<br />

a mérlegképes könyvelői tanfolyamot. 2010-ben<br />

környezetmérnöki oklevelet szereztem. Szakmai<br />

továbbképzésként, általában egy-egy nagyobb projekthez<br />

kapcsolódóan több programban is részt vettem<br />

(QMS lead auditor, autóipari minőségbiztosítás,<br />

SAP felhasználás, üzleti szimulációk, módszertani<br />

programok). Az itt tanultak és a szakmai tapasztalatok<br />

azonban azóta is részét képezik munkámnak és<br />

oktatási anyagaimnak. 2004 óta egyetemi hallgatók<br />

és vállalatok számára egyaránt szervezek csapatépítő<br />

outdoor tréningeket. PhD fokozatot 2007-ben szereztem,<br />

ami számos új lehetőségeket nyitott meg, új<br />

kapcsolatokat tudtam teremteni. A doktori kutatási<br />

területem a környezetmenedzsment, azonban a fokozatszerzés<br />

óta eltelt <strong>év</strong>ekben másfelé (is) fordult a<br />

figyelmem. Az ergonómia és munkaszervezés mellett<br />

a minőségügyet is új szemszögből próbálom vizsgálni.<br />

Tagja vagyok a Magyar Minőség Társaságnak, a<br />

Szervezetfejlesztők Magyarországi Társaságnak és a<br />

nemzetközi Project Management Institute-nak is.<br />

Szakmai képzettsége és tapasztalata<br />

rendkívül sokrétű. Melyik területen érzi<br />

a legjobban magát?<br />

Úgy fogalmaznék, hogy a menedzsment és vállalatirányítás<br />

„szűk” területén dolgozom, azonban az itt<br />

felmerülő kihívások nem oldhatók meg kapcsolódó<br />

műszaki, gazdasági és társadalmi aspektusok átfogó<br />

vizsgálata nélkül.<br />

Legjobban az ergonómia területén érzem magam,<br />

azonban a legtöbb tapasztalatot a minőségügy területén<br />

szerezetem, úgy érzem, a leginkább itt mozgok<br />

otthonosan. Szintay István professzor úr mellett<br />

gyakorlatvezetőként kezdtem és részt vettem a<br />

rendőrségi, majd a felsőoktatási kiválósági értékelések<br />

kidolgozásában. A Miskolci Egyetem Vezetéstudományi<br />

Intézeténél több minőségügyi tárgy<br />

jegyzője vagyok, a mesterképzésekre pedig speciális<br />

új tárgyak kidolgozására is lehetőséget kaptam.<br />

Minőségfejlesztési projektekben projektvezetőként<br />

és szakmai fejlesztőként is részt vettem. Munkáim<br />

során egyedi és újszerű megoldások fejlesztés<strong>év</strong>el<br />

foglalkozom, a publikus eredmények a Magyar Minőségben<br />

rendszeresen megjelennek.<br />

Tennivalói, szakterületei között hangsúlyos<br />

szerepe van az ergonómiának. Milyen<br />

tennivalókat lát ezen a területen?<br />

134

Az ergonómiát – legalábbis a foglalkozási ergonómiát<br />

– nem függetleníteném a munkaszervezéstől.<br />

A legfontosabb tennivaló ezen a területen az alapok<br />

lerakása: újra meg kell tanulni a vállalatoknak,<br />

hogy a hatékonyság nem csak közvetlen pénzbeli<br />

megtakarítást jelent, hanem hosszú távon a működés<br />

biztonsága, a dolgozók elégedettsége és az üzleti<br />

érdekek közötti harmóniát.<br />

Az ergonómiában a műszaki, gazdasági, társadalmi<br />

és élettani aspektusok kölcsönhatása nagyon jól<br />

megmutatkozik. Sajnos az ergonómiai vizsgálatok,<br />

különösen az alapkutatások nagyon erőforrás-igényesek.<br />

A finanszírozás biztosítása mellett megfelelő<br />

kutatócsoport és rengeteg idő szükséges, az<br />

eredmények viszont viszonylag lassan ültethetők<br />

át a gyakorlatba. Ezzel azt akarom mondani, hogy<br />

a pénz megszerzésétől is van fontosabb feladat: az<br />

ergonómia segítség<strong>év</strong>el elérhető előnyök széleskörű<br />

megismertetése és valódi fejlesztési igények generálása<br />

vállalati szinten.<br />

A környezetirányítás, településüzemeltetés,<br />

hulladékkezelés, környezeti eljárástechnika<br />

napjaink „sláger témái”. Ezen területeken<br />

milyen előrelépést lát? Hol kellene nagyobb<br />

ütemben fejlődnünk?<br />

A műszaki fejlesztésekkel elégedett vagyok. A pályázati<br />

forrásoknak köszönhetően világszínvonalú<br />

technológia elérhető el, és a kutatások folyamatosan<br />

zajlanak. Szerencsésnek tartom, hogy nem elszigetelt<br />

kutatások és fejlesztések folynak: a Miskolci<br />

Egyetemen karok közötti, országos szintű és nemzetközi<br />

összefogást is látok.<br />

Fejlődni elsősorban a tudatosság területén kell, megtartva<br />

és kihasználva a műszaki eredmények színvonalát.<br />

Semmit sem ér például a szelektív gyűjtés<br />

rendszere, ha az emberek nem hajlandóak ilyen módon<br />

gyűjteni a hulladékot.<br />

Azonban talán már csak egy generáció felnövekedését<br />

kell megvárnunk. A miskolci II. Rákóczi Ferenc<br />

Megyei és Városi Könyvtárral közösen általános iskolásoknak<br />

szóló ismeretterjesztő előadássorozatot<br />

indítottunk. A kisiskolásokkal beszélgetve, meglepődve<br />

tapasztaltam, hogy a témában sokkal tájékozottabbak<br />

és elkötelezettebbek, mint a felnőttek.<br />

Hogyan látja a környezet- és<br />

minőségmenedzsment jelenlegi hazai<br />

helyzetét? Miként látja a terület elismertségét?<br />

A minőségmenedzsment területén lassú fejlődést látok.<br />

Túl vagyunk az EU-tagsághoz szükséges minőségi<br />

kultúraváltáshoz kapcsolódó nagyszabású és látványos<br />

fejlesztéseken, a megszilárdítás már lassabb<br />

folyamat. Kiválóságról beszélünk, számos szervezetnél<br />

azonban még a minőségbiztosítás megértése a cél.<br />

A környezetmenedzsment esetén egy hasonló folyamatot<br />

látok magam előtt, néhány <strong>év</strong> késéssel.<br />

Környezeti-fenntarthatósági kérdésekben azonban<br />

az iskolai nevelés területén elért eredmények, a társadalmi<br />

összefogás irányába tett erőfeszítések még<br />

kellemes csalódásokat hozhatnak, talán könnyebb<br />

lesz a megszilárdítás.<br />

Az egyetemi oktatás véleménye szerint<br />

mennyire erős alapokat ad a pályakezdők<br />

részére a minőségügyi ismereteket illetően?<br />

Kevés a kifejezetten minőségügyi képzés, azonban<br />

a téma szerves részét képezi az oktatásnak műszaki<br />

és gazdasági területen egyaránt. A minőségbiztosítás<br />

és minőségmenedzsment tárgyak mellett a folyamatmenedzsmenttel,<br />

munkaszervezéssel és a termelésmenedzsmenttel<br />

foglalkozó órákon is rendre előkerül<br />

a termékek minősége, a dolgozók elégedettsége,<br />

a vezetés elkötelezettségének fontossága stb.<br />

A marketing tárgyak keretében azt is megtanulják,<br />

melyek a vevők kezelésének kifinomult módszerei.<br />

Nappali tagozaton az egyetemi oktatás valóban csak<br />

alapot adhat, hiányzik a hallgatók szakmai tapasztalata<br />

és rutinja. Üzemlátogatásokkal, jó gyakorlati<br />

példákkal ezt a hiányt tudjuk valamennyire pótolni.<br />

A munkába állás után derül csak ki, hogy sikerült-e<br />

az alapozás.<br />

A visszajelzések vegyesek, de egyre több volt hallgatótól<br />

hallom, hogy most már megértette, mit akartunk<br />

mondani dokumentációról, nyomon követésről<br />

vagy éppen Toyota-filozófiáról.<br />

A levelező képzésben egészen más a helyzet. A már<br />

dolgozó hallgatók saját példáikat és problémáikat<br />

hozzák fel, így az oktatás inkább egy szakmai konzultációhoz<br />

hasonlít.<br />

135

Publikációs tevékenysége rendkívül sokrétű.<br />

Melyik írásának volt eddig<br />

a legnagyobb visszhangja?<br />

A publikációim a feladatok sokféleségét tükrözik.<br />

Voltak olyan projektek, kutatások, ahol fontos elvárás<br />

volt a publikáció, másokat pedig érdekesnek tartottam,<br />

meg akartam osztani a szakmai közönséggel.<br />

A legnagyobb visszhangja a klaszterek tagkiválasztását<br />

támogató audit témájának volt. Erre épülve több<br />

munkát is vezettem, továbbgondolva az alapötletet.<br />

Az egyetemi docens miként tudja frissíteni<br />

tudását, hogyan tud szakmailag megújulni?<br />

Sokat kell olvasni, és akinek van lehetősége, minél<br />

több nemzetközi konferenciát meglátogatni. Folyamatosan<br />

követni kell az új eredményeket, mert<br />

a technológiához hasonlóan a menedzsmentben is<br />

hamar le lehet maradni. Az alapelvek nem változnak<br />

meg, de kellemetlen, ha a divatos vagy új módszerekről<br />

nem tudunk nyilatkozni. Véleményem<br />

szerint az egyetemi docensnek a folyamatos fejlődés<br />

azért fontos, mert már nem csak a hallgatókért és a<br />

tantárgyakért tartozik felelősséggel. Ha saját doktorandusza<br />

nem is lehet, tanszékének utánpótlás-nevelésében<br />

aktív, meghatározó szerepe van.<br />

Több szakmai elismerés birtokosa. Melyikre,<br />

melyekre a legbüszkébb?<br />

Ha ki kell emelnem egyet, akkor a Köztársasági Ösztöndíjra<br />

esik a választásom. Ma már arra gondolok,<br />

hogy ez a tanulmányi eredmények és a kutatómunka<br />

teljesítményének komplex elismerése, azonban<br />

be kell vallanom, hogy annak idején tényleg megváltoztatta<br />

a napi életet is. Az ösztöndíj összege<br />

nem volt kiemelkedően nagy, viszont a szülői támogatással<br />

együtt arra elég, hogy diákmunka helyett a<br />

tanulásra és kutatásra figyelhettem.<br />

Miskolc fontos szerepet tölt be életében. Szereti<br />

a várost?<br />

Kedvelem Miskolcot, ide köt a munkám, életem, barátaim<br />

egy része. A középiskola után azért választottam<br />

Miskolcot, mert nincs túl messze nyírteleki<br />

családomtól, mégis önálló lehetek. Sokszor hallom,<br />

hogy szürke betonváros, ami nem igaz. A kultúra,<br />

a szórakozás, a vásárlási lehetőségek széles köre<br />

elérhető éppen úgy, mint más városokban. Miskolc<br />

mindenkinek annyira színes, amennyi színt ő maga<br />

belevisz. Vannak problémák, de bízunk benne, hogy<br />

azok megoldódnak.<br />

Temérdek munkája mellett jut idő<br />

kikapcsolódásra?<br />

Néha több, máskor kevesebb idő jut pihenésre. Lehet,<br />

hogy csak egy könyvre vagy filmre jut idő a felhalmozódó<br />

munka mellett, de szeretek utazni, az<br />

erdőben kirándulni és mai napig nem vetem meg a<br />

videojátékokat. Ha valaki a napi rohanás feszültségét<br />

akarja levezetni, jobb néhány pályán átküzdeni<br />

magát, mint a munkatársakon vagy a családon levezetni<br />

azt!<br />

Dr. Boros Anita előadó 2022

BERNÁTH LAJOS<br />

Qualimed Kft.,<br />

- ügyvezető<br />

„ A Qualimed nem minőségüggyel foglalkozó<br />

cég, hanem vezetési tanácsadó. A „jót, s jól”<br />

szellemében tevékenykedő vezető fegyvertársa,<br />

fegyverhordozója.”<br />

Hogyan indult a pályád? Mit jelentet számodra<br />

Shiba professzorral való találkozás?<br />

Első diplomám szerint gépészmérnök vagyok, s az<br />

egyetem után a Medicor Művek Debreceni Orvosi<br />

Műszergyárában (DOM) kezdtem dolgozni. Nyolc <strong>év</strong><br />

alatt végigjártam a gyár minden lehetséges posztját,<br />

ahol mérnök ember dolgozhatott. A MEDICOR élen<br />

járt az új eljárások alkalmazásában, termelési vezetőként<br />

kerültem kapcsolatba a minőségi körök módszer<strong>év</strong>el.<br />

Shiba ennek Mo-i elterjedését vizsgálandó<br />

jött a Medicorba.<br />

Dr. Kapolyi László Shiba Medicorban szerzett tapasztalatai<br />

alapján indította el az ÁMR-t, amihez a<br />

DOM elsőként csatlakozott az én javaslatomra. Számomra<br />

Shiba óriási lehetőség volt, hiszen az ÁMRben<br />

próbálhattam ki az időközben megszerzett szervezőmérnöki<br />

ismereteimet, sőt úgy léphettem ki a<br />

DOM kapuján, hogy biztos nagyvállalati tudás és<br />

hátország állt mögöttem.<br />

Több embert megkérdeztem már róla, s most<br />

sem hagyom ki: mit jelent neked a minőség?<br />

Mérnöki diplomáim ellenére számomra a minőség<br />

nem műszaki kategória, sokkal inkább értek egyet<br />

Németh László életminőség fogalmával, vagy ha<br />

nem akarok ennyire fennkölt lenni, akkor a „jót, s<br />

jól” fogalmával. Ergo a Qualimed nem minőségüggyel<br />

foglalkozó cég, hanem vezetési tanácsadó.<br />

A „jót, s jól” szellemében tevékenykedő vezető fegyvertársa,<br />

fegyverhordozója.<br />

Sok olyan terület van, ahol „letetted<br />

n<strong>év</strong>jegyedet”. Gondolok itt sikeres<br />

felkészítéseid, „S hibás múltad” mellett<br />

az országos konferenciákra, előadásaidra.<br />

Gyakorlati útmutató a szervezeti kiválósághoz<br />

könyved íróként is ismertté tett! Milyen<br />

további terveid vannak?<br />

Szeretném, ha megújulna a magyar „minőségügyi”<br />

világ, s ehhez két úton tudok segíteni.<br />

• Ha fejlesztjük a hazai EFQM értékelők szaktudását,<br />

erősíteni tudjuk azt a fajta gyakorlatot, amit<br />

már ma is alkalmaz néhány kiváló értékelő kollegánk<br />

(pl. Háry Bandi, Hercz Endre, stb.). Az Ő<br />

értékelésük nem a pályázgassunk logika egy kötelező<br />

eleméről szól, hanem a cég, ezen belül is a<br />

vezetés fejlesztéséről. El kell érni, hogy csak ilyen<br />

szakemberek értékelhessenek nemcsak európai,<br />

de nemzeti, sőt regionális szinteken is!<br />

• Ha a vállalatvezető nem legyinteni fog egy viszszajelzés<br />

elolvasása után, hanem azt mondja, hogy<br />

„ezt kell nekem csinálni” akkor egyre több első számú<br />

vezető fogja alkalmazni a TQM filozófiát, és<br />

az EFQM módszert.<br />

A szép új nagyköveti címemet erre<br />

szeretném használni!<br />

Kifejlesztettetek egy új szoftvert, amely<br />

segíti az önértékelést? Pontosan mire<br />

jó ez az eszköz?<br />

137

Ez a szoftver a mérnöki gondolkodás megtestesítője<br />

a szervezeti működés fejlesztésében. Borsózik a<br />

hátam, amikor azt hallom, hogy SWOT elemzéssel,<br />

PEST analízissel, netán brainstorminggal határozza<br />

meg némely vezetés a stratégiáját, a fejlesztés irányát.<br />

Ez nem tervezés, ez csak ötletelgetés, s mint ilyen<br />

borzasztóan esetleges. A tervezés alapja a mérés. Ez<br />

a szoftver mér. Méri a szervezeti működés jellemzőit<br />

az EFQM és a RADAR keretrendszerében. S a mérés<br />

r<strong>év</strong>én minősít, segíti a diagnosztizálást.<br />

Eszköz<br />

• az elsőszámú vezetőnek a stratégia<br />

megalkotásához,<br />

• a tanácsadónak a fejlesztendő területek<br />

azonosításához,<br />

• az értékelőnek a szervezet megértéséhez.<br />

A fejlesztés eszköze.<br />

Sokan nem ismerik az önértékelést, mint<br />

módszert, annak ellenére, hogy ma már sokan<br />

kimutatták gazdasági hasznosságát? Mivel<br />

tudod meggyőzni a gazdasági vezetőket?<br />

Hogyan tudod felkelteni érdeklődésüket?<br />

Mi olyan tudsz számukra mondani, ami<br />

motiválhatja őket?<br />

Amit ma önértékelésnek hívnak Magyarországon, az<br />

nem az. Az ui. csak nagyon halvány diagnózis, hogy<br />

valaki elkészít egy pályázatot. A pályázat mindig<br />

idealizált helyzetet mutat be. Mindig szebbnek tünteti<br />

fel a leányzót a valóságnál. Erre csak kevés mai<br />

vezető harap rá! A vezetőnek gazdasági gondokkal<br />

kell nap, mint nap megküzdenie. Az nem gazdasági<br />

gond, hogy a vezetés team munka képessége javul.<br />

A gazdasági gondot a forint lebegése, az energiaárak<br />

csökkenése, a multi cápák falánksága, a piac abszurd<br />

értékítélete, stb. jelenti. A tanácsadót, ha megtisztelik<br />

azzal, hogy beengedik egy céghez, akkor ennek a<br />

tanácsadónak kutya kötelessége megérteni a cég stratégiai<br />

helyzetét, s ha ebben tud jót („s jól”) mondani<br />

az elsőszámú embernek (vezetőnek, tulajdonosnak),<br />

akkor partnernek tekintik. Egyébként lepasszolják a<br />

MIR vezetőhöz.<br />

Véleményed szerint melyek a legfőbb<br />

hozadékai a cégen belül az önértékelésnek?<br />

A piac növekedése.<br />

Azt gondolom sikeres volt számodra a 2008. <strong>év</strong>.<br />

Arra gondolok, hogy amikor a Parlamentben<br />

átvetted a Nemzeti Minőségi Díj Nagykövete<br />

kitüntetést, az általatok felkészített<br />

vállalkozások közül kettő Nemzeti Minőségi<br />

Díjat, öt európai elismerést kapott!<br />

Igen, soha nem kaptunk még egyszerre ennyi elismerést.<br />

Ugyanakkor, soha nem volt még ilyen nehéz<br />

<strong>év</strong>ünk. A tanácsadó a szolgáltatási lánc végén<br />

helyezkedik el. Ha a gazdasági élet „megroggyan”,<br />

anyagra akkor is szükség van, bért, adót, közterhet<br />

akkor is kell fizetni. Lehet tehát spórolni a tanácsadói<br />

díjjal. Ugyanakkor, soha ekkora szükség még<br />

nem volt a fejlesztésre, tehát ránk. És ez kötelez!<br />

Bernáth Lajos azon tanácsadó és felkészítő<br />

cégvezető, aki azzal büszkélkedhet:<br />

Magyarországon a legtöbb vállalkozást<br />

készítették fel a Nemzeti Minőségi Díjra.<br />

Hogyan és miért válhattatok piacvezetővé<br />

ezen a területen?<br />

Ez a stratégiánk, és latens igényt elégítünk ki<br />

Miként jut időd kikapcsolódásra? Hogyan<br />

akkumulálódsz?<br />

Nekem az is kikapcsolódás, ha beülök a kocsimba,<br />

és (jó időjárási körülmények között) vezethetek. Erre<br />

a munkám r<strong>év</strong>én sokszor van lehetőségem.<br />

Imádok olvasni, de erre csak szünidőben van időm,<br />

<strong>év</strong>ek óta nem ültem lovon pedig a kis(nagy)lányommal<br />

egy időben sokat lovagoltunk. A fiam sokat, és<br />

türelmesen tanítgatott teniszezni, az utóbbi időben<br />

ez is elmaradt – no, nem azért mert már tudok. Vagy<br />

én rontottam el valamit, vagy az élet egyre nehezebb,<br />

de kikapcsolódásra egyre kevesebb lehetőségem van.<br />

Az akkumuláció az más, ahhoz elég, ha a gyermekeimre,<br />

a feleségemre nézek. Ők töltenek fel.<br />

138

BOGNÁRNÉ<br />

LAPOSA ILONA<br />

Zala Megyei Kórház<br />

– helyettes ápolási igazgató<br />

„Azok a team tagok, akik a Nemzeti Minőség<br />

Díj elnyeréséhez hozzájárultak a mai napig<br />

meghatározóak az intézeti minőségirányításban.<br />

Sajnos az utóbbi időben nincsenek ilyen<br />

megmérettetések, így a fiataloknak csak mesélni<br />

tudunk arról a fantasztikus konferenciáról és<br />

ünnepségről, ahol a díj átadásra került. Mondhatom,<br />

ez volt a korona az 1993 óta tartó szervezeti<br />

minőségirányítás kiépítésére.”<br />

Elsőként Tőled is egy rövid szakmai életrajzot<br />

szeretnék kérni!<br />

Egészségügyi szakközépiskolai érettségit követően<br />

általános ápolóként kezdtem dolgozni a Zala Megyei<br />

Kórház Pulmonológiai Osztályán. Már az első <strong>év</strong>ben<br />

felnőtt szakápolói oklevelet szereztem munka mellett.<br />

Ezt követte levelező szakon a HIETE Egészségügyi<br />

szakoktató szak. Nagyon megszerettem a kórházi<br />

munkát, így nem jelentkeztem iskolai oktatásra,<br />

viszont hamar, 28 <strong>év</strong>esen osztályvezető főnővérré<br />

választottak. 1993-ban így, mint középvezető kezdtem<br />

el hivatalból foglalkozni a minőségbiztosítással.<br />

1994-ben vezetői döntés alapján ápolási igazgatóhelyettessé<br />

neveztek ki, így újra iskolába kellett járnom,<br />

a HIETE egészségügyi menedzserképzőjére.<br />

A minőségirányítással kapcsolatos teendők az én feladatkörömben<br />

maradtak az ápolás területén, majd a<br />

belső auditor képzést követően a minőségfejlesztő<br />

team tagjaként folytattam munkámat. Rendszeresen<br />

részt vettem különféle kisebb-nagyobb képzéseken,<br />

továbbképzéseken. Jelenleg is ápolási igazgatóhelyettesi<br />

munkakörben dolgozom és megbízással 3 <strong>év</strong>e<br />

kórházunk vezető auditoraként veszek részt a minőségirányításban.<br />

Több <strong>év</strong>en keresztül az SGS Hungária<br />

Kft. tanúsító cég ápolási szakértő auditoraként is<br />

tevékenykedtem.<br />

Egészségügyben dolgozni talán még az átlagnál<br />

is nagyobb elkötelezettséget igényel. Mi<br />

vonzott erre a pályára és manapság mi motivál?<br />

14 <strong>év</strong>esen nehéz eldönteni, hogy merre tovább, édesanyám<br />

javaslatára kezdtem el az egészségügyi szakközépiskolát,<br />

hogy majd meglátjuk, mi lesz. A gyakorlatok<br />

során megszerettem ezt a hivatást – jó oktatóim<br />

voltak! Jelenleg szeretném átadni a megszerzett tudomásomat<br />

és tapasztalatomat fiatal, lelkes kollégáimnak,<br />

ez naponta friss erőt ad.<br />

Az ápolási igazgató helyetteseként: hogyan<br />

látod a szakmai utánpótlás helyzetét?<br />

Tragikusan. Bővebb elemzését 3 napig tudnám sorolni.<br />

A fő kérdés és probléma, hogy miért nincs<br />

ápolónő, ez a társadalom és az egyén felelőssége?<br />

Bizonyára mindkettő együtt. Véleményem szerint<br />

nem az a kérdés, miért megy külföldre a magyar<br />

ápoló – miért nincs külföldön ápoló? Ezen kellene<br />

139

gondolkodni és időben megoldást keresni és cselekedni,<br />

mert mindig azon aggódom, vajon fiaimat és<br />

jómagamat ki fogja majd ápolni?<br />

Egészségügyi szakoktató végzettségedet<br />

jelenleg is gyakorlod?<br />

Szerencsére pályám egész során nagy segítséget jelentett,<br />

hogy a 4 <strong>év</strong> alatt a szakmai ismereteken kívül<br />

pedagógiát, szociológiát, pszichológiát, kommunikációt<br />

is tanultam. Minden nap gyakorlom ezt a tevékenységet<br />

valamilyen módon. A kötelező szakmacsoportos<br />

továbbképzéseken több mint egy <strong>év</strong>e oktatok<br />

4 megyében betegbiztonságot és minőségirányítási<br />

ismereteket. Nagyon szeretem, mert az ápolók a 2.<br />

napon már nyitottá válnak, sok problémát őszintén<br />

megbeszélünk és rengeteg tapasztalatot is szerzek.<br />

Iskolarendszerű oktatásban is alkalmanként óraadóként<br />

oktatok.<br />

Munkahelyeden kívül másütt is profitálnak<br />

abból, hogy közel 20 <strong>év</strong>e belső auditor vagy.<br />

Élvezed ezt a tevékenységet?<br />

Auditornak lenni igazi kihívás – nőként igazi „férfimunka”<br />

volt, főleg az elején. Rengeteget kaptam és<br />

adtam, tudást, érzést, szeretetet, kudarcot, örömöt,<br />

fáradságot, újrakezdést. Köszönöm azoknak, akik<br />

„auditorrá neveltek”.<br />

Sokan ismernek, mint ISO 9000 FÓRUM Egészségügyi<br />

és Szociális Bizottságának alapító tagját és<br />

talán még többen, mint a fórum háziasszonyát! Mit<br />

jelent, vagy jelentett számodra ez a két munka?<br />

Dr. Tar Józseftől rengeteget tanultam 1993 óta, először,<br />

mint felkészítőtől az ISO 9000 Fórum egészségügyi<br />

szekciójának alapítójaként, illetve később a<br />

Fórum háziasszonyaként. Óriási kihívás volt a „semmiből<br />

valamit” alkotni.<br />

Fantasztikus volt Tarr Judittal - aki akkor a nyíregyházi<br />

kórház minőségügyi vezetője volt – együtt<br />

gondolkodni, ötletelni, sok szabadidőt felhasználni<br />

egy ismeretlen cél érdekében. Ebben az időben<br />

ismerkedtünk a benchmarking-gal, betegelégedettséggel,<br />

TQM-mel, stb. Mindezt 475 km távolságból,<br />

egy biztos pont volt, Herend, ahol gyakran<br />

találkoztunk, illetve az ISO 9000 Fórum Nemzeti<br />

konferenciája. Háziasszonyként sok elismerést, dicséretet,<br />

és nagyon sok háttérmunkát jelentett, szerettem<br />

együtt dolgozni a lányokkal, egy örök és szép<br />

élmény marad.<br />

Érdekelne, hogyan vélekedsz a minőségről?<br />

Fel tudnék sorolni rengeteg jelzőt a szóról magáról,<br />

a mindennapi „használatáról”. Számomra a minőség<br />

soha nem véletlen, mindig „szellemi erőfeszítés”<br />

eredménye. Ápolóként Florence Nightingale-t<br />

szeretném idézni, aki már 1859-ben az ápolás standardjait<br />

megfogalmazta a krimi háborút követően:<br />

„Az ápolónő munkája háromszoros érdeklődést kíván:<br />

szellemi érdeklődést az eset iránt, szívbeli érdeklődést<br />

a beteg ember iránt, szakmai érdeklődést<br />

a gyakorlati munka technikája iránt.”<br />

A szervezeti önértékelés terén országosan is<br />

kiváló eredményeket értetek el. Azt gondolom<br />

mindezt a 2006-ban, az egészségügyi<br />

szervezetek közül elsőként elnyert Nemzeti<br />

Minőségi Díj is bizonyítja. Mit jelentett ez az<br />

elismerés?<br />

Számomra egyszerűen csak egy „jó érzés”, de mögötte<br />

rengeteg apró lépés, munka, szellemi erőfeszítés,<br />

türelem és csapatmunka. Azok a team tagok,<br />

akik a Nemzeti Minőség Díj elnyeréséhez hozzájárultak<br />

a mai napig meghatározóak az intézeti minőségirányításban.<br />

Sajnos az utóbbi időben nincsenek<br />

ilyen megmérettetések, így a fiataloknak csak<br />

mesélni tudunk arról a fantasztikus konferenciáról<br />

és ünnepségről, ahol a díj átadásra került. Mondhatom,<br />

ez volt a korona az 1993 óta tartó szervezeti<br />

minőségirányítás kiépítésére.<br />

Benchmarking vonatkozásában is<br />

a legjobbak közé tartoztok. Ennek a<br />

módszernek az előnyeit ma is alkalmazza<br />

a kórház?<br />

Természetesen, alkalmazzuk, bár mostanság nincsenek<br />

közös benchmarkingok „ősi társunkkal”, a<br />

nyíregyházi kórházzal, viszont alkalmazzuk a belső<br />

benchmarkingot, ipari látogatásaink során az ő általuk<br />

alkalmazott módszereket megpróbáljuk ellesni.<br />

Talán egyszer az egészségügyi intézmények is szélesebb<br />

körben merik vállalni ezt a kiváló módszert.<br />

140

Milyen nehézségeket okozott-e a TQM vezetési<br />

filozófia kórházon belüli elfogadtatása és<br />

megvalósítása?<br />

Az egészségügyben mindig nehéz elfogadtatni, ami<br />

nem „egészségügyi”. A mai napig van mit tenni érte,<br />

hogy teljes körű legyen.<br />

Egyéni elismeréseid és a kapott díjaid közül<br />

melyikre vagy a legbüszkébb és miért?<br />

Mindegyik kedves nekem! Nem tudok választani,<br />

mert vagy nagyon sok munka van mögötte, vagy személyekhez<br />

kötődik és a mérleg nyelve mindig középen<br />

van. De! Ami igazi AHA érzést okozott, az a IIA-<br />

SA-Shiba csoportos díj volt. Életre szóló élmény volt<br />

az a 3 nap, amit Shiba professzorral tölthettünk, és az<br />

a szeretet, amellyel a pályázatunkat egyengették felkészítőink,<br />

sok szeretettel gondolunk mai napig rájuk.<br />

Hogyan tudsz minőségügyi, szakmai<br />

kérdésekben megújulni. Van-e lehetőséged<br />

továbbképzésre, önképzésre?<br />

Rengeteg lehetőségem van – főleg az önképzésre –<br />

mivel intézetünk főigazgatója támogatja a továbbképzéseket,<br />

így szerencsésnek érzem magam, sok<br />

lehetőség van, gondolok az ISO 9000 FÓRUM, az<br />

IFKA, EOQ MNB, stb. rendezvényeire, de ma már<br />

az egészségügy területén is van lehetőség, pl. projektekben<br />

való részvételre. (NEVES, PATH). Szakmai<br />

területen pedig már kötelező kreditpont rendszer<br />

van.<br />

Akad-e alkalom regenerálódni? Van hobbid és<br />

kedvenc időtöltésed?<br />

Az igazi regenerálódásra van a legkevesebb időm,<br />

de sikerül feltöltődnöm családi házunk kertjében<br />

(kicsi halastavam aranyhalaival). Rengeteget olvasok,<br />

keresztrejtvényt fejtek, ezt utazás közben is lehet<br />

végezni. Az éjszakai nem alvásaim során, főleg<br />

télen goblein varrással foglalkozom, gyönyörűek a<br />

színes fonalak és a sok apró varró mozdulat igazi<br />

stressz oldó számomra.<br />

Ha tehetem, csoportos kirándulásokon veszek részt,<br />

ahol élvezem a csoport dinamikát, kedvenc helyeim<br />

Toszkánában vannak, de sikerült eljutnom többször<br />

Párizsba és Prágába is. Családommal Balaton-parti<br />

nyaralónkban töltünk pár napot, és édesanyám<br />

családi birtokán őstermelést gyakorlok, szőlőt permetezek,<br />

kapálok, magyarul gazdálkodok. A sikeres<br />

<strong>év</strong>zárást szilveszter napján több mint 5 <strong>év</strong>e már<br />

a Csobánc megmászása jelenti, mert ha felérek a<br />

csúcsra, tudom, hogy kezem, lábam és szívem ép és<br />

a hegytetőn l<strong>év</strong>őkkel, ismerősökkel, ismeretlenekkel<br />

pezsgővel búcsúzunk az ó<strong>év</strong>től és bízunk a jövő<br />

<strong>év</strong> sikereiben.<br />

Csődobolás 2022<br />

141

BÓNA PÉTER<br />

Com-Forth Kft.<br />

- ügyvezető<br />

„A teamcoaching egy nagyon izgalmas és intenzív<br />

műfaj, amivel a csapatban rejlő elakadásokat<br />

lehet a felszínre hozni. Olyan témákban segít<br />

előrelépni, amelyeket nem lehet egyéni szinten<br />

– akár a vezető, akár a beosztottak oldaláról –<br />

kezelni. A teamcoachingot meg lehet, és meg is kell<br />

tervezni, jó alapos előkészítést igényel, de rengeteg<br />

improvizáció is van benne, az „itt és most”-ban kell<br />

lereagálni a helyzeteket…”<br />

A Corvinus Egyetemen a Marketing szakirány<br />

hallgatójaként 2007-ben végeztél. Mi történt<br />

előtte: Milyen képesítéseket szereztél<br />

korábban?<br />

Hatosztályos gimibe jártam, speciális matematika<br />

tagozatra. Egész jó voltam matekból, de azért az én<br />

érdeklődésem sokszor humán területre orientálódott.<br />

Beszédes, hogy spec.mat. tagozaton a történelem<br />

volt a kedvenc tantárgyam, és otthon komoly<br />

viták voltak az egyetemi felvételi környékén, melynek<br />

eredményeképpen mentem végül a „Közgázra”<br />

(„nem szeretnénk, ha éhen halnál, kisfiam”), és csak<br />

a 3. helyen írtam be az ELTE-BTK történelem szakot,<br />

ahova egyébként szintén felvételt nyertem. Bevallom,<br />

maga a közgazdaságtan némileg testidegen volt az<br />

első <strong>év</strong>ekben, és majdnem ott is hagytam a 2. <strong>év</strong> után,<br />

amikor egy keresztfél<strong>év</strong> miatt gyakorlatilag egy <strong>év</strong>et<br />

csúsztam az egyetemi tanulmányaimmal. De végül is<br />

ott maradtam, és megtetszett a marketing szakirány<br />

gyakorlati jellege: végre valami az elméleti közgazdaságtan<br />

után leszállt a földre, és megismerkedtem<br />

a való világgal. Több csapatmunkában vettem részt,<br />

volt, amikor a BAT-nak végeztünk marketingkutatást<br />

a Kent cigarettával a középpontban, itt tanultam<br />

meg prezentálni egyik nem túl kellemes modorú, de<br />

szakmailag annál maximalistább tanáromtól, és itt<br />

raktunk le egy komoly marketingstratégiát egy képzeletbeli,<br />

az általunk Freya-nak elnevezett, elsősorban<br />

a hölgyeket megcélzó, ízesített söröket tartalmazó<br />

márkának. Utóbbi esetben nagyon komoly tesztelési<br />

folyamatokat végeztünk különböző ízesítésekkel,<br />

ez volt talán az egyik legemlékezetesebb munkánk<br />

a kis csapatunkkal. Utólag visszatekintve akár el is<br />

kezdhettünk volna építeni egy üzletet ebbe az irányba<br />

is, de tekintettel arra, hogy az ízesített sörök csak<br />

később hódították meg a magyar piacot, talán még<br />

korai lett volna. Akkoriban ez elsősorban Belgiumra<br />

volt jellemző. 2007-ben végül lediplomáztam, addigra<br />

már egészen megszerettem az egyetemet, valahogy<br />

én későn értem meg erre, 18 <strong>év</strong>esen azt gondolom,<br />

hogy teljesen éretlen voltam arra, hogy eldöntsem,<br />

mivel szeretnék foglalkozni.<br />

Az élethosszig tanulás jegyében 2007 után is<br />

sokat tettél fejlesztésed érdekében.<br />

Közgazdászként, marketing végzettséggel kerültem<br />

egy ipari informatikával foglalkozó, szinte kizárólag<br />

mérnököket és informatikusokat foglalkoztató céghez,<br />

majd miután Édesapám, a cég alapító-ügyvezetője<br />

meghalt, bekerültem a vezetői székbe is. Munkaés<br />

szakmai tapasztalat híján az első időkben az élettől<br />

kapott pofon feldolgozás mellett rengeteget kellett<br />

142

tanulnom, hogy helyt tudjak állni a Com-Forth-nál.<br />

Akkoriban a Moxa ipari kommunikációs hardverek<br />

értéknövelt disztribúciós tevékenységét illetően tátongott<br />

a legnagyobb űr a cégben, ezt Édesapám halála<br />

után végül is – jobb híján – én töltöttem be. Itt<br />

gyakorlatilag minden nap tanultam valamit az ipari<br />

automatizálásról, a telekommunikációról és a kereskedelemről<br />

egyaránt. Külföldre is utaztam többször<br />

az általunk képviselt gyártók technikai képzéseire,<br />

ugyan a munkámhoz nem volt erre elsődlegesen szükség,<br />

hiszen két kollégám is biztosította a műszaki támogatást,<br />

de szereztem technikai support képesítést<br />

is a Moxa termékeket illetően.<br />

Azt gondolom, hogy műszakilag így tudtam hiteles<br />

maradni a szakmában. Sosem felejtem el, amikor az<br />

egyik <strong>év</strong>tizedes partnerünk - aki egyébként egyetemi<br />

tanár is amellett, hogy kiváló és elismert szakember<br />

– megtudta, hogy nem mérnök, hanem közgazdász vagyok:<br />

ekkor elhallgatott, majd néhány, nagyon hosszú<br />

másodperc után a szemembe nézett, és azt mondta,<br />

hogy ő ezt bizony nem gondolta volna. Akkor éreztem<br />

igazán, hogy hiteles vagyok ebben a közegben, és<br />

hogy megérte ennyit tanulni, ezt tényleg komoly elismerésnek<br />

tekintettem.<br />

A sales területen számomra a legemlékezetesebb képzés<br />

szintén a Moxához fűződik, amikor is 2009-ben<br />

az európai sales kollégákkal és számos disztribútorral<br />

együtt részt vettünk egy 2 napos Miller Heiman<br />

stratégiai sales képzésen. 26 <strong>év</strong>esen ez meghatározó<br />

volt az életemben, akkor értettem meg, hogy a mi<br />

üzletágunkban mit jelent egy hosszú távú stratégiai<br />

együttműködés kialakítása, és hogy mennyire fontos<br />

a strukturált gondolkodás, nem besszélve arról, hogy<br />

nekem, aki maximálisan a hitelességem megőrzésére<br />

törekedtem mindig is, nekem nagyon kedvez egy<br />

olyan módszertan, ami a hosszú távú kapcsolatok kialakítására<br />

épít.<br />

Beleszerelmesedtél a coaching<br />

tanfolyamokba. Miért?<br />

Nekem a Com-Forth az első munkahelyem – ennek<br />

minden előny<strong>év</strong>el és hátrányával. 2016 óta gyakorlatilag<br />

már én vezetem a céget, és ahogy mentünk<br />

előre, növekedtünk, egyre inkább hiányzott, hogy<br />

nekem nincs főnököm, saját magamat kell menedzselnem,<br />

fejlesztenem, kialakítanom a kereteket, és<br />

ez sokszor nagyon nehéz. Akkoriban a coaching még<br />

eléggé pejoratív kifejezésként hatott, sokan mondták,<br />

hogy ez áltudomány, meg hogy „egymillió coach<br />

országa vagyunk”, és emiatt elsőre inkább egy pszichológusnál<br />

kerestem az átlépési lehetőségeket saját<br />

fejlődésem korlátain. Mivel ennek a folyamatnak sajnos<br />

gyorsan vége lett (nem egymást kerestük), ezért<br />

tovább keresgéltem, és egy barátom bemutatott egy<br />

business coach-nak, akivel elkezdtem beszélgetni, és<br />

rájöttem, hogy nekem sokkal inkább erre van szükségem<br />

ahhoz, hogy meg tudjak birkózni az aktuális<br />

kihívásaimmal, továbbá az önismereti szintem is azt<br />

gondolom, hogy erre volt kalibrálva.<br />

A coaching folyamat rengeteget segített nekem abban,<br />

hogy „elég jó” vezető legyek, hogy úgy igazán „elfoglaljam<br />

a vezetői széket”, és hogy szintet lépjek a céggel.<br />

Maga a módszertan annyira megtetszett, hogy el<br />

is végeztem az egyik legmagasabb színvonalú, az ICF<br />

(International Coaching Federation) által akkreditált<br />

coach képzést, melyet a Legacy Kft. kiváló szakemberei<br />

tartottak. Később beletanultam a teamcoachingba,<br />

elvégeztem a tréner, tanácsadó, facilitátor<br />

(TTF) képzést is, közben mellékállásban elkezdtem<br />

néhány ügyféllel dolgozni coaching és szervezetfejlesztés<br />

területén, amit nagyon élvezek, sokat tanulok<br />

ezekből a folyamatokból, és jó egy kicsit kilépni a<br />

mindennapi munkából.<br />

Nem mellesleg, ez volt az első olyan terület, ahol úgy<br />

volt sikerem, hogy nem egy megkezdett munkát folytattam,<br />

hanem teljesen önállóan, a nulláról építettem<br />

fel magamat, mint fejlesztő szakember, és kaptam pozitív<br />

visszajelzéseket. Mindemellett a külsős munkáimból<br />

a Com-Forth-os létem is tud táplálkozni, minden<br />

ügyféllel sokat tanulok magamról, és a saját vezetői<br />

perszónám is folyamatosan fejlődik ezáltal.<br />

A Sales stratégia és menedzsment szakavatott<br />

ismerőjeként, hogy látod a magyar<br />

vállalkozások ez irányú tevékenységét?<br />

A jó sales stratégia kialakítása nagyon összetett tudást<br />

igényel: magas szintű szakmai hozzáértést, rálátást<br />

a globális és a lokális trendekre, kereskedelmi<br />

tapasztalatot, és úgy látom, hogy ez ritkán adatik<br />

meg egy cégben magas szinten. Egy értékesítő sokszor<br />

nehezen látja át a komplex fejlesztéseket, ezért<br />

a konzultatív értékesítési feladatokat a mérnökök-<br />

143

e próbálják meg rábízni, akik pedig sales oldalról<br />

nem feltétlenül rendelkeznek azokkal a készségekkel,<br />

miszerint a nap végén egy mindenki számára<br />

előnyös WIN-WIN üzletet sikerül kötni.<br />

Azt állítod magadról, hogy felhatalmazó<br />

típusú vezető vagy egy holakratikus működésű<br />

szervezetben. Mit értsünk pontosan ezen?<br />

A Holacracy tulajdonképpen egy önmenedzselő-rendszer,<br />

amely szakít a munkahelyeken megszokott hierarchikus<br />

főnök-beosztott viszonyokkal, helyette<br />

meghatározott hatáskörrel és felelősséggel felruházott<br />

szerepek szerinti működést tesz lehetővé. A rendszer<br />

sajátosságából ered, és én is arra bátorítom a kollégáimat,<br />

hogy ha valamin szeretnének változtatni, fejleszteni,<br />

vagy bármi zavarja őket, akkor megvannak a<br />

keretek, amin keresztül bárki módosíthat egy szerepet<br />

vagy egy policyt.<br />

Korábban sokszor (és néha még ma is) előfordult, hogy<br />

olyan kérdéseket kaptam a kollégáimtól („Peti, ezzel<br />

mi legyen?”), pedig a kérdezőnek sokkal nagyobb<br />

rálátása volt a témára, mint nekem. Ha ő találkozik<br />

ezzel a feladattal, folyamattal nap mint nap, akkor miért<br />

engem kérdez meg? Hiszen ennek a területnek ő a<br />

szakértője! Persze – még jó, hogy coach vagyok - tudok<br />

jókat kérdezni, szempontokat behozni, de ilyenkor<br />

a kollégának kell döntenie és vállalnia a felelősséget,<br />

én pedig érte vállalom a felelősséget, és maximálisan<br />

bízom abban, hogy jó döntést hoz. Ha pedig mégsem,<br />

akkor együtt kitaláljuk, hogyan tovább.<br />

Milyen területeken tudtad hasznosítani<br />

teamcoach tudásodat?<br />

A teamcoaching egy nagyon izgalmas és intenzív<br />

műfaj, amivel a csapatban rejlő elakadásokat lehet<br />

a felszínre hozni. Olyan témákban segít előrelépni,<br />

amelyeket nem lehet egyéni szinten – akár a vezető,<br />

akár a beosztottak oldaláról – kezelni. A teamcoachingot<br />

meg lehet, és meg is kell tervezni, jó alapos<br />

előkészítést igényel, de rengeteg improvizáció<br />

is van benne, az „itt és most”-ban kell lereagálni<br />

a helyzeteket. Ezt úgy is szoktuk mondani, hogy<br />

a „pillanat tánca”, mert egy félmondatos elszólás,<br />

vagy egy nonverbális kommunikáció, egy mozdulat,<br />

gesztus, fintor sokat tud jelenteni. Kiderülhetnek a<br />

felszín alatt újabb információk, és azokkal abban<br />

a pillanatban lehet dolgozni. Később már nem, vagy<br />

csak nagyon nehézkesen. Sajnos ritkán adódik alkalmam<br />

magát a teamcoachingot gyakorolni, de bizonyos<br />

elemeit, technikákat egy mindennapos megbeszélés<br />

során is elő lehet venni.<br />

Előadóként és résztvevőként is több esetben<br />

találkoztunk. Úgy gondolom a benchmarking<br />

elkötelezett híve vagy. Jól látom?<br />

Igen, az abszolút így van, bár bevallom, nem használom<br />

gyakran ezt a kifejezést. Viszont mindig hasznosnak<br />

tartom, ha meg tudunk osztani egymással<br />

tapasztalatokat, ha vannak jó gyakorlatok, és ha tudjuk<br />

magunkat mérni bizonyos szempontból máshoz<br />

vagy egy iparági sztenderdhez. Fontosnak tartom<br />

ugyanakkor, hogy maradjunk a realitások talaján,<br />

nézzünk rá a saját működésünkre, tűzzünk ki reális<br />

célokat, amelyeket el tudunk érni. Gondolok itt arra,<br />

amikor a gyárakban oly gyakran használt OEE-t illetően<br />

megpróbálunk valamilyen célszámot felállítani.<br />

Például bekerült a köztudatba a world-class OEE kifejezés,<br />

ami a 85%-nál magasabb OEE értéket tekinti<br />

világszínvonalúnak. Minden gyár, minden ipari folyamat<br />

más és más. Vannak gyárak, ahol a 45%-os<br />

OEE is kiválónak számít a kisszériás, különleges termékek<br />

gyártása miatt, de ahol ugyanazt a terméket<br />

gyártják a teljes műszakban a gyártósoron, ott akár<br />

a 85%-os OEE is kevésnek bizonyulhat és fejlesztésre<br />

szorulhat. Nem lehet, és nem is szabad ész nélkül<br />

összehasonlítanunk különböző folyamatokat, mindig<br />

kontextusba kell helyezni az adatokat.<br />

Még több hozzád hasonló, minőség iránt<br />

mélyen elkötelezett vezetőre lenne szüksége<br />

országunknak. Mit tartasz a jó minőségről?<br />

Számodra mit takar a jó minőség fogalma?<br />

Számomra az a fontos, hogy sztandardizációval és folyamatos<br />

fejlesztéssel mindig megpróbáljunk javítani<br />

a folyamatainkon, és ezt mindig a kollégák bevonásával<br />

tegyük, hogy a végén olyan legyen a folyamat,<br />

amit igazából ők találtak ki. Nekem a kereteket kell<br />

biztosítanom ehhez a folyamatos fejlődéshez. Mindeközben<br />

maradjunk meg embernek: én nem hiszek<br />

abban, hogy úgy kell kialakítanunk a folyamatokat,<br />

és mindent úgy kell automatizálnunk, hogy a nap<br />

végén ne legyen szükség emberekre, sokkal inkább<br />

144

az embereket segítsük automatizációval, így az ő<br />

munkájukat tudjuk segíteni, tudnak tovább fejlődni,<br />

és nem kell még 20 <strong>év</strong> múlva is fát vágniuk a napi<br />

munkájuk során.<br />

Az Ipar 4.0-ban lehet még újat mondani? Az<br />

ipar 4.0 és az IoT a nagyobb üzemek kiváltsága<br />

lenne?<br />

Az ipar 4.0 már 10 <strong>év</strong>e létezik, így marketing szinten<br />

- hadd legyek ironikus a saját szakmámmal szemben<br />

- nehéz lenne bármi újat mondani, de mivel a megvalósítás<br />

még a legtöbb gyárban gyerekcipőben jár,<br />

ezért a folyamatos tudásmegosztás elengedhetetlen a<br />

fejlődéshez. Nem véletlen, hogy minden <strong>év</strong>ben megszervezzük<br />

a Smart Factory ConnAction konferenciát,<br />

amely egy ízig-vérig ipar 4.0 esemény, amelynek<br />

során 3 nap alatt számtalan előadás, workshop, gyárlátogatás<br />

és networking lehetőség során osztják meg<br />

az iparági szakemberek az ipar 4.0-hoz kapcsolódó<br />

tapasztalataikat. Emiatt a következő <strong>év</strong>tizedben még<br />

sok új tapasztalatról lehet beszámolni ezen a területen<br />

is legyen a felhasználó egy hatalmas multinacionális<br />

vállalat hazai leánya, vagy egy kisebb, magyar<br />

tulajdonú kkv gyártó cég.<br />

Az IVSZ IoT és Ipar 4.0 munkacsoport<br />

vezetőjeként mi a feladatod?<br />

Amikor 2018 végén megválasztottak munkacsoport<br />

vezetőnek, akkor én azt vállaltam, hogy megpróbálom<br />

elősegíteni az IVSZ – elsősorban informatikával<br />

és távközléssel foglalkozó – tagvállalatai<br />

és iparvállalatok közötti kapcsolatépítést és tudásmegosztást.<br />

Az IT szféra gyakran nincs tisztában az<br />

üzemi (OT) kihívásokkal, a gyárak pedig az informatika<br />

adta lehetőségekkel állnak időnként hadilábon.<br />

Ezek az emberek sokszor nem is igazán beszélnek<br />

egy nyelvet, ráadásul ma már az IT biztonság<br />

is központi témává vált, ami egy újabb szakterület,<br />

így napjaink egyik meghatározó feladata az IT-OT<br />

integráció. Júniusban ennek mentén szerveztünk a<br />

munkacsoporttal szakmai napot.<br />

Miért pont a korfball? Milyen szinten játszol?<br />

Még 2004-ben kezdtem el játszani a holland eredetű<br />

korfballt, az akkori barátnőmet hívta el egy kedves<br />

ismerőse az Óbudai Korfball Klubba játszani. Ez egy<br />

koedukált csapatjáték, a labdával mindig is jóban<br />

voltam, úgyhogy adta magát, hogy én is kipróbáljam.<br />

Az egyik különlegessége a játéknak, hogy nem lehet<br />

labdát vezetni, emiatt egy igazi csapatjátékról beszélünk,<br />

ahol nem az egyéni megmozdulásokon, hanem<br />

a kooperáción van a hangsúly.<br />

Hogy milyen szinten játszom? Vannak jópáran nálam<br />

tehetségesebbek, és akik fiatalabban kezdték, több sikert<br />

értek el, de így visszatekintve a közel két <strong>év</strong>tizedes<br />

pályafutásomra vannak kellemes emlékek. Például<br />

amikor az 1908 SZAC KSE színeiben NB1-es bajnoki<br />

címet szereztünk egy utolsó másodpercben dobott<br />

góllal, vagy a pályafutásom első és utolsó válogatott<br />

mérkőzése, ahol a sportágat uraló holland válogatott<br />

sztárjátékosa, André Kuipers ellen sikerült gólt szereznem.<br />

Nem mellesleg a feleségemet is a sport okán<br />

ismertem meg, azóta már családot alapítottunk, most<br />

éppen a 4. gyermekünk születését várjuk.<br />

Mit érdemes tudnunk a Dirty Koala zenekarról,<br />

amelyet tagként erősítesz?<br />

A Dirty Koala egy baráti társaságból kialakult rock<br />

zenekar, ahol elsődlegesen feldolgozásokat játszunk,<br />

de négy saját dalt is írtunk már. A banda teljesen<br />

amatőr, mindenki dolgozik, többen gyerekeket nevelnek,<br />

de ebben a felállásban vagyunk már 7 <strong>év</strong>e,<br />

és minden csütörtök este – hacsak nem jön semmi<br />

közbe – a zenéé. A Dirty Koala talán lehetett volna<br />

egy komolyabb zenekar is, ha a zenészek, például az<br />

énekesnőnk tehetségét nézzük, de a hivatása mindannyiunknak<br />

más, mindenki jó a saját szakmájában.<br />

Ez inkább egy szociális és nagyon elfogadó közeg,<br />

ahol igazán önmagunk lehetünk, és ki tudunk kapcsolni<br />

a jól csengő harmóniák, 1-1 jól sikerült improvizatív<br />

megoldás vagy éppen egy tökéletesen megszólaló<br />

torzított gitárszóló által.

BOROS ANDRÁS<br />

Dunapack Rt. Hullámtermék gyár<br />

- Gyárigazgató és minőségirányítási<br />

igazgató<br />

„Azt gondolom a minőségirányítási rendszerekről,<br />

hogy azok a vezetés kulcs eszközei. Szemléletet,<br />

módszert adnak a vezetés számára, hogy a vállalat<br />

(szervezet) a belső folyamatait hatékonyan<br />

szervezze meg az eredményes működés,<br />

a vevők (partnerek, ügyfelek) minél jobb<br />

kiszolgálása érdekében.”<br />

Kedves András! Mikor és hogyan kezdődött a<br />

karriered a Dunapack-nál?<br />

1978-ban friss diplomával léptem be a Papíripari<br />

Vállalat Csepeli papírgyárába dolgozni. Néhány hónap<br />

múlva az anyagmozgatási üzem vezetője lettem.<br />

1985-ben kerültem a hullámtermék gyártáshoz részlegvezetőnek,<br />

majd a rendszerváltás után, a Dunapack<br />

Rt. nyereségközpontjában, termelési igazgató lettem.<br />

1997-től a Hullámtermékgyár (két telephely, <strong>30</strong>0 fő)<br />

gyárigazgatója voltam. 2001-ben nyertük el gyárunkkal<br />

a Nemzeti Minőségi Díjat. 2000-ben lettem az<br />

egész részvénytársaság minőségirányítási vezetője.<br />

Gyárigazgatóként és minőségirányítási<br />

igazgatóként milyen munkáidra vagy<br />

a leginkább büszke?<br />

Gyárigazgatóként arra vagyok büszke, hogy részese<br />

lehettem annak a folyamatnak, amelynek során egy<br />

szocialista nagyvállalat folyamatait és dolgozóinak<br />

szemléletét átállítottuk egy versenypiaci körülmények<br />

között működő vevőközpontú gyárrá.<br />

Minőségirányítási vezetőként arra, hogy elsők között<br />

szereztünk ISO 9002 tanúsítványt és sikerült<br />

megértetni mindenkivel, hogy a minőség nem egy<br />

elméleti dolog, hanem a piaci siker alapja. Szerencsére<br />

olyan vezetőim voltak, akik ezt pontosan tudták,<br />

ismerték, tehát nem kellett belső harcokat vívni a<br />

minőségügy elfogadtatásáért.<br />

Azon gazdasági vezetők közé sorollak, akik a<br />

minőség kérdését mindig fontosnak tartották.<br />

Mitől ez a minőség iránti vonzalom? Mit<br />

gondolsz a minőségről?<br />

Azt gondolom a minőségirányítási rendszerekről,<br />

hogy azok a vezetés kulcs eszközei. Szemléletet, módszert<br />

adnak a vezetés számára, hogy a vállalat (szervezet)<br />

a belső folyamatait hatékonyan szervezze meg az<br />

eredményes működés, a vevők (partnerek, ügyfelek)<br />

minél jobb kiszolgálása érdekében.<br />

Hogy élted meg, amikor az általad irányított<br />

Dunapack Rt. Hullámtermék gyára Dunapack<br />

Rt. Hullámtermék gyára 2001-ben Nemzeti<br />

Minőségi Díjat kapott?<br />

Az általam vezetett gyár a kilencvenes <strong>év</strong>ek elején megszerezte<br />

a különböző szabványok szerinti tanúsítást.<br />

A rendszerek működésének tapasztalatait értékelve<br />

ismertük fel, hogy tovább kell lépni és a TQM elvek<br />

alapján a szervezet teljes működését kell tökéletesíteni.<br />

Ehhez használtuk fel az EFQM szervezeti kiválóság<br />

modelljét. A Nemzeti Minőségi Díj annak elismerése<br />

146

volt, hogy jó úton járunk. Lehetővé tette az országos<br />

szintű, az iparágunkon túlmutató megmérettetést és<br />

elismerte, hogy a kategóriánkban abban az <strong>év</strong>ben a<br />

legjobbak voltunk.<br />

Milyen hozadékai voltak a legmagasabb hazai<br />

minőségügyi elismerésnek a cég számára?<br />

A Nemzeti Minőségi Díj elnyerésének nagyon jó<br />

visszhangja volt, de önmagától, a díjtól nem nő a piaci<br />

elismerés. Akkori piaci sikereinket a gyári szervezet<br />

kiváló működése hozta.<br />

Mi a véleményed a szervezeti önértékelésről?<br />

Mennyire tudnád mindezt jó szívvel ajánlani<br />

a mai első számú vezetők figyelmébe?<br />

A szervezeti önértékelés egy kitűnő módszer annak<br />

felmérésére, hogy a szervezet működése mennyire<br />

összehangolt, mennyire jó. Kitűnő segítség, hogy öszszehasonlítsuk<br />

magunkat az európai legjobbakkal.<br />

Hét <strong>év</strong>e vagy az ISO 9000 FÓRUM alelnöke.<br />

Ezen tisztségedben milyen feladatokkal<br />

foglalkozol? Hogyan látod a FÓRUM jövőjét?<br />

Amikor Rózsa András elnök úr felkért az elnökség<br />

munkájában való részvételre, gyárunk tagja volt az<br />

ISO 9000 Fórumnak és az összes hazai minőségügyi<br />

szervezetnek. Az volt a tapasztalatom, hogy a legjobban<br />

működő szervezet az ISO 9000 Fórum. Az alapító<br />

tagok közé tartoztunk, megtiszteltetés volt a felkérés.<br />

Alelnökként részt veszek az Elnökség munkájában és<br />

az egészségügyi és az oktatási ágazatunkat felügyelem.<br />

Az ISO 9000 Fórum jövőjét a tagjai határozzák meg.<br />

Amíg ilyen jelentős a taglétszám és az <strong>év</strong>es Nemzeti<br />

Minőségügyi Konferenciánkra közel 400 látogató jelentkezik,<br />

addig a jövő biztosított. Persze az elnökségen<br />

sok múlik, hiszen érdekes, a cégeket, intézményeket<br />

érdeklő programokat kell szerveznünk.<br />

2010 óta saját vállalkozásodban tanácsadóként<br />

dolgozol. Pontosan mi csinálsz?<br />

A Dunapack Zrt vezérigazgatója nyugdíjba vonult öt<br />

<strong>év</strong>e. Az utódjaként a tulajdonos által kijelölt külföldi<br />

vezető gyökeresen új szemlélettel látott munkához,<br />

tagadva minden addigi módszert és eredményt, módszereivel<br />

azonosulni nem tudtam. Sem szakmailag,<br />

sem emberileg nem tudtunk jó kapcsolatot kialakítani,<br />

ezért 32 <strong>év</strong> (első munkahelyes voltam) után távoztam<br />

szeretett cégemtől. A felhalmozott szakmai<br />

és vezetési tapasztalataimat hasznosítani kívántam,<br />

ezért lettem tanácsadó. Az egyik partnerem, ahol<br />

régi barátom a tulajdonos, két <strong>év</strong>e megkért rá, hogy<br />

vegyem át a papíripari kivágó szerszámokat gyártó<br />

üzeme operatív vezetését. Így most egy kis, 25 fős<br />

cégnél vagyok részmunkaidőben ügyvezető. Kipróbálhatom,<br />

mi a különbség egy <strong>30</strong>0 fős nagy szervezet<br />

és egy kicsi irányítása között. Mondhatom, hogy<br />

nincs nagy különbség, minden probléma ugyanúgy<br />

felmerül, nagyon sok a munka, kicsi az apparátus,<br />

sok a perszonálunió.<br />

Mikor tudsz kikapcsolódni? Mi a hobbid?<br />

Mi jelent számodra felüdülést?<br />

A hobbim a zenehallgatás (kb. 500 LP és 1000 CD a<br />

gyűjteményem) és a kertészkedés. Sokat törődöm az<br />

egészséges életmóddal, a betegségeket megelőző helyes<br />

táplálkozással. Feleségem gyógynövényboltot<br />

üzemeltet Velencén, ha időm engedi, segítek neki.<br />

A legnagyobb öröm pedig az, ha felnőtt lányaink<br />

haza látogatnak és együtt lehetünk.<br />

Gellért Péter előadó 2022<br />

2013-ban az ISO 9000 FÓRUM „AKI SOKAT TETT<br />

A FÓRUMÉRT” oklevelét is megkaptad. Mit jelent<br />

számodra és mire kötelez ez az elismerés?<br />

Nagy megtiszteltetés volt számomra az elismerő<br />

oklevél. Valóban nagyon sok szabadidőmet áldoztam<br />

fel, hiszen ez társadalmi munka. Jólesik az embernek,<br />

ha ezt elismerik.

BÜKINÉ FOKI ARIEL<br />

SQS 2001 Kft.,<br />

- minőségügyi vezető<br />

„Számomra a minőség többet jelent, mint<br />

megfelelőség, egy szemléletmód, ami mindig<br />

velünk van, s mindent ebből a nézőpontból<br />

szemlélünk és értékelünk.”<br />

A biológia és kémia szakos általános iskolai<br />

tanár, majd német szakos nyelvtanár mikor és<br />

miért döntött úgy, hogy pályamódosítást hajt<br />

végre? Miként kezdődött a vonzalom<br />

a minőségügy iránt?<br />

Találkozásom az autóiparral és a minőségüggyel<br />

mondhatom, hogy egy véletlenen múlott. Amikor<br />

német szakos tanárként végeztem a szombathelyi<br />

Berzsenyi Dániel Főiskolán, akkor építette az Opel<br />

szentgotthárdi gyárát. Némettanárt kerestek, egyrészt<br />

a dolgozók oktatására, másrészt munkautasítások<br />

németről magyarra fordítására. Ez utóbbi<br />

nagyon komoly feladatot jelent számomra, hiszen<br />

korábban Goethe és Schiller világában éltem, s hirtelen<br />

a vezérműtengelyek, hengerfejek között kellett<br />

gyártási folyamatokat tervezni és végrehajtani. Akkoriban<br />

(1991-ben) euforikus hangulat uralkodott<br />

Szentgotthárdon, hiszen itt épült az ország első autógyára,<br />

a legjobb szakemberek jöttek mindenhonnan,<br />

hogy részesei legyenek ennek a csodának. Úgy<br />

gondolom, hogy itt jött létre az a szakembergárda,<br />

akik ma is jelentős szerepet játszanak a hazai és<br />

európai autó- és motorgyárak, valamint beszállítóik<br />

műszaki és minőségügyi vezetésében. Az autógyárban<br />

már megismerkedtem a szigorú előírásokkal<br />

és követelményekkel, amelyekre a gyártási<br />

folyamatok épültek.<br />

1999-ben a Világbank ösztöndíjasaként lehetőségem<br />

volt Németországban tökéletesíteni nyelvtudásomat,<br />

és az autóiparban már bevált jó gyakorlatot, a duális<br />

képzést tanulmányozni. Itt hallottam először<br />

a középiskolákban alkalmazott minőségirányítási<br />

rendszerekről. Amikor hazatértem, a szakközépiskola<br />

igazgatóját meggyőztem arról, hogy a minőségirányítási<br />

rendszer kialakítása fontos lehet az iskola<br />

fejlődése szempontjából. Én pedig, mivel nagyon<br />

érdekelt a minőségügy, beiratkoztam a Veszprémi<br />

Egyetem minőségügyi szakmérnöki képzésére.<br />

A Veszprémi Egyetemen, a minőségügyi<br />

szakmérnök képzés keretében többek között<br />

a TQM ismereteidet is bővítetted. Hogyan<br />

látod a TQM jelenét és jövőjét a magyar<br />

vállalkozásoknál?<br />

A Veszprémi Egyetemen Veres Gábor professzor úr<br />

vezetett be minket a TQM világába és tett bennünket<br />

egyúttal elkötelezetté is iránta.<br />

Úgy gondolom, hogy egy vállalkozás, vállalat csak a<br />

TQM ismeretek alkalmazásával válhat sikeressé és<br />

fenntarthatóvá. A TQM alapelvei (vevőközpontúság,<br />

folyamatok fejlesztése, munkatársak elkötelezettsége,<br />

felhatalmazása) véleményem szerint örökérvényűnek<br />

tekinthetők. A vállalatok növekedésük<br />

és fejlődésük során minden esetben találkoznak<br />

ezekkel az alapelvekkel, és stratégiájukban meg kell<br />

fogalmazniuk az ezzel kapcsolatos állásfoglalásukat.<br />

Persze, ez sokkal eredményesebb, ha tudatosan történik.<br />

A kérdésre válaszolva, hiszem, hogy a TQM,<br />

mint filozófia a jelenben és a jövőben is jelentős szerepet<br />

játszik a vállalatok életében.<br />

148

A veszprémi diplomamunkádból mit tudtál<br />

hasznosítani jelenlegi munkahelyeden?<br />

A Veszprémi Egyetem elvégzése után kerültem jelenlegi<br />

munkahelyemre, már 14 <strong>év</strong>e dolgozom az SQS<br />

2001 Kft.-nél, mint minőségügyi vezető. Nagyon<br />

szerencsés helyzetben vagyok, hiszen cégünk minőségügyi<br />

szolgáltatást végez az autó- és az elektronikai<br />

iparban. Így mindennapjaimat a két nagy „kedvenccel”,<br />

a minőségüggyel és autóiparral tölthetem.<br />

Az is nagyon jó, hogy a tulajdonos, ügyvezető, Karakó<br />

László rendkívül nyitott az új kezdeményezések<br />

iránt. Legnagyobb eredményeinket a munkatársak<br />

képzése és a folyamatok fejlesztése terén értük el.<br />

A folyamatos fejlesztések során alkalmazzuk az önértékelés<br />

módszerét, és további minőségügyi eszközöket,<br />

technikákat. Az önértékelést <strong>év</strong>ente egy alkalommal<br />

a belső audit keretén belül hajtjuk végre.<br />

Sokféle auditori végzettséget szereztél, melyek<br />

igen tiszteletre méltóak. Melyik területen<br />

szeretsz leginkább dolgozni?<br />

Napi munkám része a minőségügyi tanácsadás, elsősorban<br />

autóipari beszállítók számára készítek folyamatleírásokat,<br />

munkautasításokat. Az autóiparhoz<br />

kötődöm nagyon sok szállal.<br />

Az autóipari módszereket és technikákat naponta alkalmazom<br />

munkám során, így az iparághoz kötődő<br />

ismereteimet igyekszem folyamatosan bővíteni, aktualizálni.<br />

Szakmai tevékenységed során gyakran<br />

felbukkan az EFQM modell. Úgy tűnik, hogy<br />

a kiválóság kultúra fontos számodra!<br />

A kiválóság kultúrával és a vállalatok sikeresség<strong>év</strong>el<br />

2000. óta foglalkozom. Úgy gondolom, hogy ez a<br />

minőségügy pozitív (napos) oldala. A minőségügyi<br />

szakemberek, biztosan egyetértenek velem abban,<br />

hogy egy autóipari cégnél dolgozó minőségügyi<br />

vezető folyamatosan reklamációt kezel, problémát<br />

detektál, hibaanalízist folytat.<br />

Emellett a beszállítóval közösen problémát old meg,<br />

illetve folyamatosan javító intézkedéseket készít a<br />

vevőnek. Ezek nem nevezhetők pozitív feladatoknak,<br />

ezért fordultam a kiválóság és a sikeresség tanulmányozásához.<br />

A szervezeti önértékeléssel kapcsolatos<br />

képzés elvégzése után kerültem a Regionális Minőség<br />

Díj értékelő csoportjába.<br />

Sok <strong>év</strong>vel ezelőtt még a regionális minőségdíjak<br />

értékelésén is találkoztunk. Mára a megyei díjak<br />

mellett a Nemzeti Minőségi Díj is elhalóban van.<br />

Menyire érzed e díjak hiányát?<br />

A Nemzeti Minőség Díjnak és a Regionális Minőség<br />

Díjaknak presztízse volt. A vállalatok, vállalkozások<br />

elismerésnek tekintették a pályázaton való indulást<br />

és a díj elnyerését. Úgy gondolom, hogy a verseny, a<br />

bizonyítási vágy napjainkban még jobban jelen van a<br />

vállalkozások stratégiájában. A megmérettetés, az európai<br />

normák szerinti besorolás nagyon fontos szerepet<br />

játszik a szervezetfejlesztésben.<br />

A díjértékelés folyamata, a szakértők véleménye segítette<br />

a vállalatokat a folyamatos fejlődésben. A díjak<br />

hiánya abban is megmutatkozik, hogy a kiválóság<br />

kultúra ezáltal viszonylag kis szakmai közösséghez<br />

jut el. A minőség díjak átadása jelentős sajtóeseménynek<br />

számított, a regionális díjak átadása gazdasági<br />

eseményekhez, <strong>év</strong>nyitó rendezvényekhez kapcsolódott,<br />

ahol a régió vállalkozói megismerkedhettek az<br />

önértékelés lehetőség<strong>év</strong>el.<br />

A Széchenyi Egyetem doktori iskolájában<br />

több érdekes területtel foglalkoztál. Kettőre<br />

szeretnék rákérdezni. Hogyan látod a vállalatok<br />

és a városok sikerességét?<br />

A doktori iskolában a vállalatok és városok kölcsönhatásaival<br />

foglalkozom, azzal, hogy a vállalati kiválóság<br />

hogyan hat a város (térség) kiválóságára, a város<br />

sikeressége mennyire fontos a vállalatok számára<br />

letelepedésük és a régióba való beágyazódásuk szempontjából.<br />

Egyszerűen megfogalmazva: sikeres város<br />

az, amelyben szeretnek élni a lakosok, és büszkék rá.<br />

Úgy gondolom, hogy a vállalatoknál is nagyon fontos<br />

a siker szempontjából, hogy a dolgozók szívesen<br />

végezzék napi munkájukat, és büszkék legyenek rá.<br />

Miként vélekedsz a minőségről? Mi jelenti<br />

számodra a minőséget?<br />

A minőség megfogalmazásánál Thomas Mann idézete<br />

tetszik nagyon, miszerint „Mi volt az, ami az emberi<br />

kéz oly sok alkotásának segített túlélni a korokat,<br />

149

ellenállást tanúsítani az <strong>év</strong>századokkal szemben, mi<br />

vette rá az emberiséget a legvadabb napokban is, hogy<br />

megóvja őket a pusztulástól? Nos hát: a Minőség”. Számomra<br />

a minőség többet jelent, mint megfelelőség,<br />

egy szemléletmód, ami mindig velünk van, s mindent<br />

ebből a nézőpontból szemlélünk és értékelünk.<br />

Ismereteidet miként tudod karbantartani,<br />

megújítani?<br />

Hiszek az ismeretek intézményesített átadásában, tehát<br />

az iskolarendszerben, mert a tudás így rendszerezett<br />

és strukturált formában áramlik. Nagyon szeretek<br />

minőségüggyel és vezetéssel kapcsolatos tanfolyamokon,<br />

konferenciákon részt venni, az ott hallottakat kipróbálni,<br />

megvalósítani, alkalmazni.Nagyon szeretek<br />

kutatni, egy-egy témát (pl. kiválóság kultúra, versenyképesség)<br />

mélységében vizsgálni, ezért is választottam<br />

a Széchenyi István Egyetem Doktori Iskoláját. Itt minden<br />

segítséget, információt megkapunk az iskola vezetőjétől,<br />

Rechnitzer János professzor úrtól és a tanárainktól.<br />

A kutatási projektekbe is bevonnak bennünket,<br />

2013-ban zárult egy nagy projekt, a Győr Ipari Park<br />

Kutatás, amelyben én is részt vettem.<br />

Mi jelenti számodra a kikapcsolódást,<br />

a pihenést? Mi a hobbid?<br />

A kikapcsolódást az aktív sportolás (torna, kerékpározás),<br />

a szaunázás és az olvasás, zenehallgatás jelenti<br />

számomra. Márai Sándor és Szabó Magda könyveit<br />

olvasom szívesen. Zenében pedig Rúzsa Magdi, a Magashegyi<br />

Underground és a szombathelyi Ocho Macho<br />

a kedvencem, koncertjeiket szívesen látogatom.<br />

Kiállító: Sz. Variáns Nyomda NMK 2022<br />

150

CZIMBALMOS BÉLA<br />

Szinergia Kft.<br />

- vezető tanácsadó, partner<br />

„Meggyőződésem, hogy a minőségtudatos<br />

gondolkodás, a minőségtudatos működés tartósan<br />

nem választható el a versenyképesség, a szakmai,<br />

üzleti, működési sikerességtől.”<br />

Szeretném, ha beszélgetésünket eddigi<br />

pályafutásod legjelentősebb állomásainak<br />

felvillantásával kezdenénk.<br />

Bár elég régen volt, de az egyetemi <strong>év</strong>ek a mai napig<br />

meghatározók szakmai pályámon, a napi munkámban.<br />

1983-ban végeztem a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki<br />

karán Termelési Rendszer szakon. Dr.<br />

Ladó László professzor úr egy olyan szakmai szemléletet,<br />

műszaki, gazdasági és humán megközelítést<br />

adott át nekünk mely végigkísér az egyébként kevés<br />

számú eddigi munkahelyeimen. Pályakezdő <strong>év</strong>ek után<br />

több mint 10 <strong>év</strong>ig a Progadat Kft. ügyfélszolgálati<br />

vezetőjeként a hazai tulajdonú kereskedelmi, pénzintézeti<br />

vállalkozások, ipari szövetkezetek számára<br />

fejlesztettünk, szolgáltattunk integrált informatikai<br />

alkalmazásokat, kis és nagykereskedelmi rendszereket,<br />

takarékszövetkezeti ügyvitelt, mérnöki informatikai<br />

megoldásokat. Visszagondolva ezekre az <strong>év</strong>ekre úgy<br />

gondolom az ügyfél orientáltság, a minőségtudatosság<br />

nálam ezekben az <strong>év</strong>ekben teljesedett ki. Piacvezető<br />

szerepet értünk el több területen, napi rendszerességgel<br />

látogattuk meg a több mint 200 ügyfelünket, így<br />

garantálva magunknak a folyamatos fejlesztést.<br />

Az akkor elérhető legkorszerűbb minőségmenedzsment<br />

megoldásokkal, informatikai támogatással értünk<br />

el kiemelkedő szakmai, üzleti eredményeket.<br />

Azt követően új kihívásokat keresve csatlakoztam<br />

a Szinergia Kft-hez, melynek már több mint 16 <strong>év</strong>e<br />

a vezető tanácsadója vagyok. A tanácsadási, tréneri<br />

tevékenység keretében fejlődött nálam a minőségmenedzsment<br />

kompetencia terület, melyben meghatározó<br />

szerepe volt a TÜV Rheinland InterCert vezető<br />

auditori képzéseinek, az itt szerzett szakmai gyakorlatnak,<br />

a közel húsz <strong>év</strong>es vezető auditori tapasztalatnak.<br />

A Szinergia Kft.-ben projektmenedzsment,<br />

működésfejlesztés, szervezetfejlesztés szakterületeken<br />

vagyok vezető tanácsadó, vezető tréner, illetve<br />

ezek együttes igénye, követelménye esetén végzünk<br />

komplex változási, fejlesztési szolgáltatásokat.<br />

N<strong>év</strong>jegykártyádon a „Vezető tanácsadó, partner”<br />

szerepel. Mit jelent ez pontosan?<br />

A Szinergia ez <strong>év</strong>ben ünnepli húsz <strong>év</strong>es születésnapját.<br />

Ez idő alatt kialakult egy egységesen értelmezett,<br />

fejlesztett tanácsadói értékrend, norma, kultúra,<br />

mely a „Vezető tanácsadó, partner” minősítéssel<br />

a szervezeten belül elérhető legmagasabb tanácsadói,<br />

tulajdonostársi eredmények elérését rögzíti.<br />

Ebben a szerepkörben szervezeteket és egyéneket<br />

inspirálunk a fejlődésre, hogy eredményesen tudjanak<br />

adaptálódni környezetük változásaihoz, vagy<br />

azokat képesek legyenek generálni. Hiszünk abban,<br />

hogy a jövőben azok a szervezetek lesznek igazán<br />

sikeresek, amelyek felkészülnek a változásra és eredményesen<br />

tudják kézben tartani a fejlődésüket.<br />

2004-ben a Világgazdaság „Projektek<br />

Mosonmagyaróváron” címmel írt arról, hogy a<br />

városfejlesztési terv kidolgozását irányítottad.<br />

Azért emelem ki ezt a munkát, mert (ha jól<br />

tudom) ezért a „VTMSZ Legjobb tanácsadási<br />

Projekt Díját” is elnyertétek. Miként emlékszel<br />

vissza erre a munkádra?<br />

151

Ez a munka és ez az <strong>év</strong> jelentős mérföldkő volt a<br />

nonprofit szféra, és kiemelten a település-, régiófejlesztés<br />

terén elért eredményeinkben, folyamatos<br />

fejlődésünkben. A tanácsadási munka egyedisége<br />

akkor elsősorban az volt, hogy a település jövőképe,<br />

az érdekcsoportok, a szakmai, gazdasági és civil<br />

szervezetek különböző megközelítéséből, a város<br />

üzemeltetés<strong>év</strong>el, működtetés<strong>év</strong>el kapcsolatos eltérő<br />

elvárások szintetizálásával valósult meg.<br />

A településfejlesztés az EU-s alapelvekre építve, széles<br />

összefogás eredményeként született meg, mely választási<br />

ciklusokon átívelő jövőkép koncepciót mutatott<br />

be. A jövőképalkotás azonban nem csak az eredményét<br />

tekintve volt értékes. Az a folyamat, melynek során<br />

a közreműködők egymás gondolatait, elképzeléseit<br />

megismerve, megvitatva, továbbfejlesztve jutottak<br />

megállapodásra egy olyan városi légkört, kötődést<br />

teremtett, mely alapja volt a mai napig érzékelhető<br />

fejlődésnek. Összefoglalva elmondható, hogy a jövőképalkotás<br />

sikere, majd később annak megvalósítása<br />

elsősorban az abban közreműködő emberek, szakmai<br />

és civilszervezetek, magánszemélyek bevonásán, aktív<br />

részvételükön múlik.<br />

Sok helyen az Integrált Városfejlesztési<br />

Stratégia kidolgozásához kérték a Szinergia<br />

Kft. segítségét. A teljesség igénye nélkül<br />

kaphatnánk egy rövid listát az érintett<br />

településekről?<br />

Ez az összevont megnevezés magába foglal térségi,<br />

települések közötti, illetve városok, kistelepülések<br />

fejlesztését megvalósító tanácsadási, képzési szolgáltatásokat.<br />

A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány<br />

sikeres munkát kiemelni. Térségfejlesztésben a Paksi<br />

Atomerőmű Zrt. támogatásával valósult meg a Paks<br />

környéki kistérségek együttműködése, fejlesztése.<br />

A projekt igazolta, hogy egy „egészséges” környezetben,<br />

egy több lábon álló gazdaság (pl. mezőgazdaság,<br />

feldolgozóipar, turizmus) összehangoltan tud fejlődni<br />

a képzés, a foglalkoztatás, a térség melletti elköteleződés<br />

szempontjai mentén. Büszkék vagyunk a<br />

fővárosunkban és annak néhány kerületében végzett<br />

IVS jellegű munkáinkra: Szekszárd, Bonyhád, Veresegyház,<br />

Martonvásár és legutóbb Nógrád megye,<br />

Bátonyterenye településfejlesztésében való közreműködésünkre.<br />

Mi jut eszedbe, ha azt mondom:<br />

„Turisztikai Desztináció Menedzsment”?<br />

A szervezetfejlesztési tanácsadó miként látja<br />

ennek a modellnek a megvalósulását?<br />

A tanácsadási munka arról is szól, hogy olyan szakértőkkel,<br />

emberekkel találkozunk, akik minket is<br />

inspirálnak szakmai ismereteikkel, hitükkel, elköteleződésükkel.<br />

A TDM mellett elkötelezett szakemberekkel<br />

találkozva, közösen gondolkozva, dolgozva<br />

valósultak meg komplex turisztikai, összehangolt,<br />

egymást erősítő fejlesztéseink. Az sem keserített el<br />

minket, hogy ezek közül néhány nem valósult, nem<br />

valósulhatott meg, de ha a Balaton menti TDM-ekre,<br />

vagy a Duna-Dráva Nemzeti Parknál elért eredményekre<br />

gondolok, akkor ezen a területen sem lehetünk<br />

elégedetlenek. A TDM gondolatisága nagyon<br />

közel áll a Szinergia tanácsadói, partnerségi gondolkodásához,<br />

így könnyen ráhangolódtunk és a közreműködőket<br />

is könnyen ráhangoltuk a közös kis- és<br />

nagycsoportos munkákra, a közszféra és a helyi vállalkozások<br />

közös turisztikai együttműködésére.<br />

Bizonyára sokakat érdekel minőség felfogásod.<br />

Kérlek, foglald össze ennek lényegét!<br />

Közel húsz <strong>év</strong>e foglalkozom rendszeresen a minőségmenedzsmenttel,<br />

és ebben a hosszú időszakban egyaránt<br />

voltak prosperáló, fejlődő és voltak megszorító,<br />

költségcsökkentő időszakok. Meggyőződésem, hogy<br />

a minőségtudatos gondolkodás, a minőségtudatos<br />

működés tartósan nem választható el a versenyképesség,<br />

a szakmai, üzleti, működési sikerességtől. Tanácsadóként<br />

ezeknek a céloknak az együttes megvalósításában<br />

hiszek, ilyen célok mentén dolgozom és<br />

segítem megbízóinkat. Ezek a célterületek tartósan,<br />

fenntartható módon csak egymást támogatva, összehangoltan<br />

tudnak eredményre vezetni.<br />

Ezért is van az, hogy ha egy szervezet a minőségtudatos<br />

működését szeretné fejleszteni, akkor előbbutóbb<br />

megkerülhetetlenül az alábbi kérdések megválaszolásához<br />

jut el:<br />

• Folyamat: hogyan alakítjuk ki fő és támogató<br />

folyamatainkat?<br />

• Hogyan menedzseljük projektjeinket és<br />

feladatainkat?<br />

• Emberek: hogyan lesznek a munkatársak<br />

érdekeltek a versenyképesség növelésében?<br />

152

• Hogyan erősíthető a feladatkultúra, az<br />

innováció?<br />

• Hogyan fejlesszük munkatársainkat?<br />

• Tartalom: mennyire jók a termékeink/<br />

szolgáltatásaink?<br />

• Hogyan alakítható ki a megfelelő szervezeti<br />

stratégia, működési-üzleti modell?<br />

Az ISO tanúsítványok presztizsének<br />

csökkenéséről már sokan nyilatkoztak. Azt<br />

gondolom, hogy egy gyakorló vezető auditor<br />

(TÜV Rheinland InterCert Kft.) véleménye ebben<br />

a témában érdekes lehet!<br />

Sajnos, ezen a területen nekem is vegyesek a tapasztalataim.<br />

Pozitív az, hogy a minőségirányítási, integrált<br />

irányítási rendszerek változása, fejlesztése valóban<br />

jelentősen segítette a megbízók többségét szervezetük<br />

fejlesztésében, sok formális szabályozást kiváltva<br />

(nem használható SzMSz-ek, utasítás tömegek helyére<br />

lépve) tették gyakorlatiasabbá, hatékonyabbá a szervezet<br />

minőségtudatos működését.<br />

Ugyanakkor egyre kisebb kihívást jelentenek a minősített<br />

szervezetek számára a jelenlegi követelmények,<br />

gyakran megelégednek a rendszerek szabályok<br />

szerinti alkalmazásával, és a „tartalmak” fejlesztéséhez<br />

kevéssel járulnak hozzá. Tipikus auditori tapasztalatom,<br />

hogy ha egy szabályozásba beemelt követelmény<br />

formailag megfelelő, például ilyenek a rögzített,<br />

követett célok, akkor megfelelőnek, gyakran<br />

még jónak is minősítjük azt, még akkor is, ha igazán<br />

nem ez a konkrét cél szolgálja a szervezet minőségtudatos<br />

fejlődését.<br />

Bő egy <strong>év</strong>vel ezelőtt írtad, hogy „Ladó László<br />

professzor úrra, mint tanszékvezetőre<br />

és mint emberre is őszinte tisztelettel,<br />

nagyrabecsüléssel gondolunk vissza.” Rajta<br />

kívül kit tekintesz még példaképednek?<br />

Miként bővíted szakmai ismereteidet? Hogyan<br />

tudsz fejlődni, mindig naprakész lenni?<br />

Ebben is, mint oly sok dologban egy jól működő csapat<br />

tud leginkább az ember segítségére lenni. A Szinergiában<br />

egy olyan, sok fiatal tanácsadóval bíró csapatunk<br />

van, akik folyamatosan hozzák felszínre azokat<br />

a megközelítéseket, megoldásokat mely a szakmai fejlődésünkhöz<br />

szükségesek. Gyakori, hogy egy idősebb,<br />

tapasztalt tanácsadó rögtön látja, hogy egy problémát<br />

miért nem lehet, gyorsan, egyszerűen megoldani.<br />

A fiatal tanácsadóink nem tudják, hogy mi a „lehetetlen”<br />

ezért megpróbálják megoldani, és ha kell korrekciókkal,<br />

változtatásokkal, de sikerre viszik az ügyet.<br />

Így az a tapasztalatom, hogy az együttműködés, a közös<br />

munka fejleszt a leginkább. Más oldalról úgy gondolom,<br />

hogy egy 50 <strong>év</strong> feletti tanácsadónál a szakmai<br />

ismeretek bővítése mellett legalább olyan fontos, hogy<br />

az embert folyamatos inspiráció, kihívás találja meg.<br />

Ebben a tanácsadói szerep sok alkalmat, lehetőséget<br />

nyújt azok számára, akik keresik a találkozásokat potenciális<br />

ügyfelekkel, megbízókkal.<br />

Marad időd kikapcsolódásra, szórakozásra?<br />

Mi a hobbid?<br />

Szabadidőmet úgy próbálom beosztani, hogy azt<br />

családommal, szeretteimmel együtt tölthessem. Az ő<br />

munkájuk, hobbijuk részben az enyém is. Túrázunk,<br />

kerékpározunk, koncertekre, sportrendezvényekre<br />

járunk, közösen főzünk, sütünk, ahogy időnk engedi.<br />

Előszeretettel veszek részt külhoni magyarok által<br />

szervezett kulturális rendezvényeken, programokon.<br />

Kiállító: Magyar AOTS Társaság 2022<br />

Azt gondolom, hogy az ember élete során sok olyan<br />

személyiséggel találkozik, aki az akkori élethelyzete,<br />

szakmai fejlődése szempontjából példát mutatnak<br />

számára. Ugyanakkor olyannal, aki <strong>év</strong>tizedek<br />

múlva is megmarad példaképnek, már kevesebbel.<br />

Én is sok kiváló személyiséggel találkoztam, akik<br />

segítették munkámat, fejlődésemet, és ezért köszönettel<br />

tartozom nekik. Ladó professzor úr közülük<br />

a legmeghatározóbb volt számomra.

CSIKAI SÁNDORNÉ †<br />

Vezető auditor<br />

Jósa András Oktató Kórház<br />

„Határozottan állítom, hogy a minőségirányítási<br />

rendszert nekem találták ki! Bizonyítja ezt a 2004.<br />

októberében kapott egyéni IIASA-SHIBA Díjam is.”<br />

Mit tartasz pályafutásod eddigi legnagyobb<br />

eredményének és miért?<br />

Pályafutásom eddigi legnagyobb eredménye, hogy<br />

aktívan részt vehettem munkahelyem (a Jósa András<br />

Oktató Kórház) nyertes Nemzeti Minőségi Díj pályázatának<br />

elkészítésében. Ez azért nagyjelentőségű<br />

számomra, mert 2000-től folyamatosan foglalkoztatott<br />

az a kérdés, hogy miért csak a minőség iránt elkötelezett<br />

termelői szféra, elsősorban profitorientált<br />

szervezetek, pályázhatnak erre a rangos elismerésre?<br />

A közszolgáltatói területek, így az egészségügyi ellátó<br />

szervezetek is alkalmazták és alkalmazzák az EFQM<br />

Modell kritériumrendszerét, ezáltal a fokozatos fejlesztés<br />

elve jelen van a mindennapi munkájukban.<br />

A megmérettetés mégis elmaradt, holott egy külső<br />

szakértői értékelés jobban inspirál a fokozatos, tervezett<br />

szolgáltatás javítására. 2006-ban megnyílt az<br />

út és mi is kihasználtuk a lehetőséget.<br />

Saját tapasztalataim és munkatársaid<br />

véleménye szerint is igazi csapatjátékos vagy.<br />

Mindenki pozitívan beszél együttműködő<br />

készségedről. Mi a titkod?<br />

Megítélésem szerint, nincs ebben semmi titok. Én<br />

egy „nyitott könyv” vagyok minden munkatársam<br />

előtt. Jól ismerik azt a tulajdonságomat, hogy ha<br />

a szakmai munkában segítséget kérnek tőlem, senkinek<br />

nem tudok nemet mondani. Így bármelyik<br />

csapatban beállok a „csatárok” közé. Ugyanakkor,<br />

én is számíthatok a támogatásukra. Talán ezért van<br />

ilyen „hírem”.<br />

Egészségügyi körökben (és persze nemcsak ott)<br />

jól cseng a Csikai Katika n<strong>év</strong>. Minek szól ez a<br />

népszerűség?<br />

Őszintén szólva, csak találgatni tudok. Talán a több<br />

<strong>év</strong>tizedes, sokirányú munkának, a szisztematikus<br />

szakmai kutatásnak, publikációknak, prezentációknak,<br />

szolgálatkészségnek, tanulási és tanítási igénynek,<br />

más partnerszervezetekkel (nem csak egészségügyi<br />

szervezetekkel) való korrekt együttműködésnek,<br />

vagy ezek ötvözetének, nem tudom.<br />

Szép minőségügyi eredményeket elérni még jó<br />

gazdasági körülmények között sem egyszerű.<br />

Az egészségügyben ma milyen kitörési<br />

pontokat lehet találni?<br />

Az állítás igaz. Nem könnyű sikereket, eredményeket<br />

elérni. Az egészségügyben, de én elsősorban<br />

a saját munkahelyemre fókuszálnék, nehéz megteremteni<br />

a pénzügyi kondíciókat a minőségfejlesztő<br />

munkákra. Szerencsére a mi vezetőink <strong>év</strong>ek óta<br />

érzékelik a szakmai biztonságot támogató minőségmenedzsment<br />

rendszer (rendszerek) jelentőségét.<br />

Elsősorban sikeres pályázatok (Uniós, Eü.M.,<br />

és egyéb szakirányú) elkészítése, a költségvetés<br />

prioritásokat követő felhasználása, szponzorok<br />

támogatása és a munkatársak szakmai elkötelezettsége<br />

segítik az immár több mint tíz <strong>év</strong>es minőségügyi<br />

munkát.<br />

Vezető auditorként miként tudod magad<br />

a kórházon belül elfogadtatni?<br />

154

Nem szeretnék „nagy arcúnak” tűnni, de hála Istennek<br />

első perctől élvezhetem a vezetők és beosztott<br />

munkatársak bizalmát. Ehhez nagyban hozzájárult<br />

az a tény, hogy több <strong>év</strong>tizeden keresztül a betegellátás<br />

területén, a „csatasorban” dolgoztam, így ismerem<br />

az ellátási folyamatok kapcsolódási pontjait. Ismerem<br />

a nehézségeket, a reális és kissé túldimenzionált véleményeket.<br />

Tudok megfelelő szinten, megfelelő diplomáciai<br />

érzékkel úgy kommunikálni, hogy az ne legyen<br />

sértő, bántó, de a közös célt el tudjuk érni. Ez a<br />

cél nem más, mint a betegellátás folyamatos javítása.<br />

Mit jelent számodra a minőség általában és mit<br />

a kórházi (minőség) környezetben?<br />

Érdekes, ezen még nem gondolkodtam. Úgy érzem a<br />

minőség szellemisége talán „belülről” fakad. Ugyanis<br />

most elvonatkoztatok a minőség tudományos megfogalmazásától.<br />

Számomra nagyon fontos, hogy a környezetemben<br />

rend és rendezettség legyen. Nem tudom<br />

elviselni sem az otthonomban, sem az irodámban az<br />

összevisszaságot, a rendetlenséget.<br />

Nagyon zavar a pontatlanság. Akár egy értekezlet<br />

megkezdéséről, akár a munkaidő betartásáról,<br />

vagy rendezvényeken való megjelenésről, stb. van<br />

szó. Határozottan állítom, hogy a minőségirányítási<br />

rendszert nekem találták ki! Bizonyítja ezt a 2004.<br />

októberében kapott egyéni IIASA-SHIBA Díjam is.<br />

Nem biztos, hogy a környezetemben ezt a szemléletet<br />

mindenki „felhőtlen boldogsággal” veszi tudomásul,<br />

de amikor az eredmények engem igazolnak,<br />

akkor belátják, hogy a ránk bízott feladatokat csak<br />

jól érdemes végezni.<br />

Miért a kórházat választottad munkahelyként?<br />

Erre a kérdésre nem tudom azt a választ adni, hogy<br />

minden álmom és vágyam az volt, hogy az egészségügyben<br />

dolgozhassak. Az élet, a sors ide sodort.<br />

Pedagógus szerettem volna lenni, de ez az elképzelésem<br />

kudarcba fulladt. (Igaz, napjainkban megélhetés<br />

szempontjából, ez a terület sem nevezhető<br />

sikeres területnek). Maradt az egészségügy. Végül<br />

itt megtaláltam a helyem, nem panaszkodhatom.<br />

Szakmai sikereim mellett az oktatásban is részt vehettem,<br />

így kerek lett az életem.<br />

Az önértékelést, mint módszert hol<br />

ismerted meg?<br />

Ezt a remek minőségfejlesztési módszert első alkalommal<br />

2000-ben, az egyik Nemzeti Minőségi Klub<br />

ülésen hallottam. Ezt követően a Minőségfejlesztő<br />

Központ munkatársaitól további információkat<br />

kaptam. Olyannyira megtetszett a módszer, hogy az<br />

IFKA Magyar Minőségfejlesztési Központ munkatársának<br />

segítség<strong>év</strong>el egy teamet szerveztünk és a<br />

modell kritériumainak alapján megfogalmaztuk az<br />

Egészségügyi Minőségi Díj koncepcióját. Sajnos az<br />

ágazati miniszterek nem támogatták, így ágazatunknak<br />

nincs saját minőségi díja.<br />

Mi jöhet még a Nemzeti Minőségi Díj után?<br />

A Nemzeti Minőségi Díj után sok-sok munka következik.<br />

A korrekt visszajelzés alapján a rendszer fejlesztésére<br />

koncentrálunk. Folytatjuk a méréseket, elemzéseket,<br />

javítjuk folyamatainkat, törekszünk a külső és<br />

belső érdekelt felek és szervezetünk kapcsolatának fejlesztésére,<br />

tanulunk és tanítunk. Újabb megmérettetéseket<br />

tervezünk és nem titkolt, hosszú távú tervünk és<br />

célunk az Európai Minőségi Díj megközelítése.<br />

Közgyűlés 2022

DR. CSISZÉR TAMÁS<br />

Egyetemi docens<br />

Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari<br />

és Környezetmérnöki Kar<br />

„Akinek a minőségügy a szakmája és valóban érti<br />

a lényegét, az magasra értékeli és elhivatottan<br />

műveli. Mindenki másnak attól függ a véleménye,<br />

hogy a gyakorlatban tapasztalja-e az értékteremtő<br />

erejét, illetve elfogadja-e a minőségügyi szakembert<br />

egyenrangú vagy legalább tárgyalóképes félnek<br />

a saját szakmájában. Fejlődni természetesen mindig<br />

lehet. Ennek egyik eleme a minőségügy tudományos<br />

jellegének erősítése…”<br />

A neten olvastam részletes szakmai<br />

önéletrajzodat, mely imponáló tevékenységek<br />

sorozata. Ezúttal egy rövidített változatot<br />

szeretnék kérni!<br />

A pályámat - stílszerűen - PDCA-ciklusokban szoktam<br />

összefoglalni. Az első makrociklus a középiskolával<br />

kezdődött. Szülői elvárásra és baráti invitálásra<br />

a Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskolába jelentkeztem,<br />

ahol ‚91-ben érettségiztem, majd egy <strong>év</strong>re rá<br />

technikusi oklevelet szereztem. Az itt töltött <strong>év</strong>ek a<br />

túlélésről szóltak: a tanulásnál fontosabbak voltak az<br />

iskolán kívüli elfoglaltságok, a tankönyvek helyett<br />

pedig inkább Hawking és Feynman írásait forgattam,<br />

nem kis részben Miskolczy István rendhagyó matematika<br />

órái hatására. Talán ezért sem működött a<br />

„kémia” a szaktanáraim egy rész<strong>év</strong>el, így minél előbb<br />

be akartam lépni a nagybetűs életbe.<br />

A sorkatonai szolgálat után előbb a Szerves Vegyipari<br />

Kutatóintézetben dolgoztam fél <strong>év</strong>ig, majd<br />

– megúnva a temérdek mosogatást és engedve a magasabb<br />

fizetés csábításának - az EGIS-be kerültem a<br />

minőségellenőrzési osztályra. A pénzzel és a munkabeosztással<br />

elégedett voltam, de nem tudtam elképzelni,<br />

hogy egész életemben mintavevő legyek.<br />

Itt kezdődött a második ciklus, a továbbtanulási<br />

lehetőségek azonosításával. A kémia adott volt, de<br />

a vegyipar nem vonzott. Így esett a választásom az<br />

egykori Könnyűipari Műszaki Főiskolára (KMF),<br />

ahol ‚95-ben indult a minőségbiztosítási szakirány.<br />

A könnyűiparról nem sokat tudtam, a minőségügyről<br />

pedig csak a GMP-előírások és az FDA - inspekciók<br />

jutottak eszembe, de Koczor Zoltán szenvedélyes<br />

bemutatója a nyílt napon meggyőzött. Sok<br />

szempontból meghatározóak voltak az itt töltött<br />

<strong>év</strong>ek számomra. Néhány kiváló ember hatására<br />

elkezdtem élvezni a tanulást. Megéreztem a tudás<br />

örömét, a korábban csak a sportban megtapasztalt<br />

fejlődés élményét.<br />

Faltam az anyagtudományi jegyzeteket és megértettem<br />

a minőségügy lényegét is. Még hallgató koromban<br />

el is helyezkedtem a szakmában, egy tanácsadó<br />

cég gyakornokaként. Ahogy más szakmabeliek szokták<br />

mondani, fiatal voltam és kellett a pénz, ezért az<br />

akkor elterjedő ISO 9001-es rendszerek építésébe<br />

ugrottam fejest. Azonban néhány <strong>év</strong> elég volt rá,<br />

hogy szembesüljek a terület visszásságaival, ezért<br />

elkezdtem inkább informatikai rendszerek bevezetésének<br />

előszervezés<strong>év</strong>el és folyamatok fejlesztés<strong>év</strong>el<br />

foglalkozni, eleinte tanácsadóként, majd később<br />

156

projekt- és szervezeti vezetőként. Ez egészen 2009-<br />

ig tartott, ami alatt elvégeztem a Soproni Egyetem<br />

és a KMF közös okleveles mérnöki képzését is. Ekkor<br />

kezdődött a ma is tartó harmadik ciklus, ami az<br />

üzleti élet és a tudomány közötti átmenetről szól.<br />

Ennek részeként előbb adjunktusként, majd a 2014-<br />

es, soproni PhD fokozatszerzésem után docensként<br />

dolgoztam az Edutus Főiskolán. Innen 2017-ben, a<br />

Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézet vezetőjének<br />

hívására igazoltam át az Óbudai Egyetem Rejtő<br />

Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karára,<br />

ahol jelenleg is dolgozom, immáron egyetemi docensi<br />

beosztásban.<br />

Emellett néhány <strong>év</strong>e a Szegedi Tudományegyetemen<br />

is tevékenykedem, elsősorban oktatásfejlesztési témákban,<br />

valamint tudományos főmunkatársként a<br />

Mezőgazdasági Karon. És ha ez még nem lenne elég,<br />

Lean Six Sigma tanácsadóként is részt veszek főként<br />

szolgáltatási folyamatok fejlesztésében. Természetesen<br />

a PDCA-ciklusokban számos DMAIC és Kaizen<br />

is megtörtént, de ezek részletezésétől megkímélem<br />

a nagyérdeműt.<br />

1997 óta foglalkozol folyamat- és<br />

minőségfejlesztéssel. Milyen sikereid voltak<br />

ezen a területen?<br />

Sikerként élem meg a jóval több mint száz befejezett<br />

projektemet, a több száz kollégával kialakított, időnként<br />

akár barátinak is mondható munkakapcsolatot,<br />

valamint a kidolgozott és a gyakorlatban bizonyított<br />

módszertanokat. Ezek közül kiemelném a szolgáltatási<br />

folyamatok fejlesztését, amelyben felkészült és<br />

tapasztalt szakértőnek mondanak. Büszke vagyok<br />

arra is, hogy a komoly munkaterhelés mellett tudtam<br />

időt szakítani a folyamatos szakmai fejlődésemre és a<br />

biztos családi háttér megteremtésére is.<br />

Szakmai projektjeid közül melyekre vagy<br />

a legbüszkébb?<br />

Néhány <strong>év</strong>vel ezelőtt egy nemzetközi bank magyarországi<br />

hitelezési folyamatainak fejlesztését volt szerencsém<br />

vezetni, amely az egész vállalatcsoport legsikeresebb<br />

projektje címet nyerte el. Emellett büszkén<br />

gondolok vissza a tavaly befejezett anyagtudományi<br />

kutatásunkra, amelyben – többek között - biobázisú<br />

szálakkal erősített, termoplaszt-mátrixú kompozitok<br />

lézersugaras technológiáit fejlesztettük. Végezetül<br />

megemlíteném egyik legutolsó munkámat, amely<br />

egy szolgáltató cég egyik szervezeti egységének lean-transzformációja<br />

volt. Itt sikerült a résztvevők<br />

gondolkodását olyan mértékben megváltoztatni,<br />

amely garanciája a további fejlődésnek.<br />

Kutatói, fejlesztői tevékenységeid iránt milyen<br />

a honi befogadó készség?<br />

Vegyes a kép. Voltak olyan innovációim, amelyek<br />

sikere engem is meglepett, de számos egyéb, számomra<br />

legalább olyan fontos újítások teljes érdektelenségbe<br />

fulladtak. Általánosságban azt tapasztalom,<br />

hogy kevesen szeretnek elsők lenni valamilyen<br />

újdonság alkalmazásában. Érezhető egyfajta sznobizmus<br />

is, amely a külföldi módszereket preferálja<br />

a hazai fejlesztésekkel szemben. Ha pedig mindez<br />

angolul kerül prezentálásra, a siker garantált, részben<br />

talán a kínos meg nem értés palástolásának<br />

szándéka miatt.<br />

Szakmai ismereteid rendkívül széleskörűek!<br />

Miért fontos számodra a sokszínűség? Miért<br />

nem csak egy-két területre fókuszálsz?<br />

A sokszínűség sajnos csak látszólagos. Alapvetően<br />

két területhez értek: a minőségügyhöz és az anyagtudományhoz,<br />

ráadásul ezeken belül is csak egy-két<br />

szűk ismeretkörnek vagyok a számomra elfogadható<br />

szinten a birtokában. A széleskörű tájékozottságot<br />

ugyanakkor nélkülözhetetlennek tartom. A körülöttünk<br />

l<strong>év</strong>ő világ egy rendkívül komplex rendszer,<br />

ezért bármilyen apró rész<strong>év</strong>el is foglalkozunk,<br />

érdemes azt minél több szempontból megközelíteni.<br />

A minőségügyre ez különösen igaz, hiszen hiába<br />

mondjuk, hogy az eszköztárunk szektorfüggetlen,<br />

a gyakorlatban meg kell érteni az alkalmazott technológiát,<br />

foglalkozni kell az erőforrásokkal, kezelni<br />

kell a változást és gondoskodni kell a rentabilitással<br />

– hogy csak néhány dolgot említsek. Ez feltételezi a<br />

műszaki, a gazdasági és a menedzsment ismeretek<br />

meglétét is. Arról nem is beszélve, hogy néha pszichológusnak<br />

sem árt lenni.<br />

Mi vonzott az oktatói pályára? Miként<br />

ítéled meg a felsőfokú végzettségű fiatal<br />

szakemberek minőségi felkészültségét?<br />

157

Nem elsősorban az oktatás iránti vágy miatt döntöttem<br />

az akadémiai pálya mellett. Sokkal inkább a kutatás<br />

vonzott. Még hallgatóként azt láttam, hogy az<br />

egyetemeken felkészült emberek érdekes kérdésekkel<br />

foglalkoznak, számos újdonságot kitalálva. Ez a<br />

kép a felsőoktatásban töltött <strong>év</strong>ek alatt árnyaltabb<br />

lett, de még mindig úgy vélem, hogy nincs annál<br />

inspirálóbb, mint a tudás fellegvárában folyamatosan<br />

fejlődni és fejleszteni. Azt gondolom ugyanis,<br />

hogy a tanítással én magam is rengeteget tanulok,<br />

részben az állandó felkészülésnek, részben a hallgatói<br />

interakcióknak köszönhetően. Én ezt élvezem<br />

talán a legjobban az oktatásban. A fiatalok felkészültségéről<br />

nincs teljeskörű képem.<br />

Az egyetemeken folyó munkákról is csak részinformációkkal<br />

rendelkezem. Ezek alapján azt látom,<br />

hogy akik minőségügyi szakirányon vagy posztgraduális<br />

képzésen tanulnak, azok kellő mennyiségben<br />

és minőségben megkapják a hozzáférést a szükséges<br />

tudáshoz. Ez különösen igaz az Óbudai Egyetem<br />

Rejtő Karának könnyűipari mérnöki alapképzésén<br />

tanulókra. Azért merem ezt kiemelni, mert az érdem<br />

nem az enyém, hanem a felkészült kollégáké,<br />

hiszen én mérnöki alapozó tárgyakat tanítok. Ahol<br />

csak egy-két kurzus keretében hallgatnak minőségügyi<br />

ismereteket, ott kevésbé igaz ez a megállapítás.<br />

Számos egykori junior kollégámnak kellett alapvető<br />

minőségügyi ismereteket megtanulnia a diploma<br />

megszerzése után, annak ellenére, hogy az egyetemen<br />

kapott ilyen irányú képzést. Ezek ráadásul nem<br />

egyszer a szabványos menedzsment rendszerekre<br />

fókuszálnak, aminek az eredményeképpen sokakban<br />

egy homályos, filozofikus kép alakul ki a szakmánkról,<br />

és nem ismerik meg az eszköztárunkat és<br />

az általuk elérhető kézzelfogható eredményeket.<br />

Hogyan látod a minőség presztizsét<br />

hazánkban? Amennyiben alacsonynak<br />

találod, milyen fejlesztési javaslataid vannak?<br />

Kérdezem ezt azért is, mert meggyőződésed: a<br />

minőség tudomány!<br />

Ez egy összetett kérdés, amelyre nem könnyű röviden<br />

válaszolni. Akinek a minőségügy a szakmája<br />

és valóban érti a lényegét, az magasra értékeli és<br />

elhivatottan műveli. Mindenki másnak attól függ a<br />

véleménye, hogy a gyakorlatban tapasztalja-e az értékteremtő<br />

erejét, illetve elfogadja-e a minőségügyi<br />

szakembert egyenrangú vagy legalább tárgyalóképes<br />

félnek a saját szakmájában. Fejlődni természetesen<br />

mindig lehet. Ennek egyik eleme a minőségügy<br />

tudományos jellegének erősítése. Meggyőződésem,<br />

hogy a tudományosság nem a szakterület tárgyától,<br />

hanem a gondolkodásmódtól függ.<br />

Ha a minőségügy kérdéseit tudományos eszközökkel,<br />

-igényességgel és -etikával vizsgáljuk, ez elérhető.<br />

Egy másik lehetséges fejlesztési irány a szolgáltató-szemlélet<br />

erősítése. Úgy kell pozícionálnunk<br />

magunkat, mint egy olyan kompetencia-központ,<br />

amely a működésfejlesztés eszköztárával képes javítani<br />

a szervezet eredményességén és hatékonyságán.<br />

Ennek kulcselemei a szisztematikus, mérésen<br />

és elemzésen alapuló monitoring és az optimalizálási<br />

tevékenységek koordinációja. Ha elérjük, hogy<br />

megkerülhetetlen tényezővé válik – nem a szabályozási<br />

követelmények miatt – a minőségügy a stratégiai<br />

és az operatív fejlesztések terén is, biztosan<br />

növelni tudjuk a szakmánk presztízsét.<br />

Magyar és angol nyelvű publikációid közül<br />

melyeknek volt a legjobb visszhangja?<br />

Elsőként a Koczor Zoltán szerkesztés<strong>év</strong>el, remek<br />

szerzőtársakkal készített Bevezetés a minőségügybe<br />

– A minőségügy gyakorlati kérdései című könyvet<br />

említeném. Első nagyobb önálló munkám, A hálózatszemlélet<br />

alkalmazási lehetőségei a <strong>minőségügyben</strong><br />

című könyvem is számos dicsérő kritikát kapott,<br />

számomra fontos szakemberektől. Angolul írt<br />

munkáim közül a konferencia meghívásokat és üzleti<br />

projekteket is generáló, a szabályozási hálózatok<br />

elemzéséről szóló cikkemet, valamint a kompozitok<br />

lézersugaras megmunkálásával kapcsolatos publikációimat<br />

emelném ki.<br />

Úgy tűnik számomra, hogy gyorsan<br />

beilleszkedtél a Magyar Minőség<br />

szerkesztőbizottságába. Írásaidat örömmel<br />

olvasom. Ugye még sokáig tart a Krézi Kvaliti?<br />

Talán nem mindenki tudja, mit jelent a címben<br />

szereplő P betű?<br />

Ha csak rajtam múlik, a Krézi Kvaliti rovat még<br />

sokáig fog tartani. Azonban néhány hete eljutott<br />

hozzám egy sokak által ismert kollégánk véleménye,<br />

miszerint ezek az írások nem viccesek és lejáratják<br />

158

a szakmát. A humor szubjektív, ráadásul a manapság<br />

domináns helyzetkomikumot kedvelők nem<br />

feltétlenül értik és értékelik az iróniát, ezért ebbe<br />

nem is érdemes mélyebben belemenni. Azonban a<br />

szakma lejáratásának vádja elgondolkoztatott, hiszen<br />

a cikksorozat a szórakoztatás céljával készült,<br />

mindennemű sértő szándék nélkül. Amolyan öszszekacsintós<br />

- hátba veregetős írások ezek, amelyek<br />

olvasásakor szembesülünk a szakmánk kérdéseinek<br />

ironikus megközelítés<strong>év</strong>el, miközben tudjuk, hogy<br />

milyen fontos tudás birtokában is vagyunk. Minőségesként<br />

megtanultuk, hogy minden ügyfél véleménye<br />

fontos és értékes, ezért, ha akár csak egyvalaki<br />

érti félre ezt, tenni kell ellene. Így az interjú<br />

időpontjában még nem döntöttem el, hogy folytatom-e<br />

a rovatot, és ha igen, milyen módosításokkal.<br />

Ami a „P” betű jelentését illeti, meglepne, ha bárki<br />

tudná, ugyanis én sem ismerem. Szándékaim szerint<br />

ez egy „őrült Q-betű” kívánt lenni, de ebből is<br />

látszik, hogy nem az számít, hogy az alkotó minek<br />

szánja a művét, hanem az, hogy a „fogyasztók” hogyan<br />

értelmezik.<br />

Min dolgozol jelenleg? Milyen rövid és<br />

hosszabb távú terveid vannak?<br />

Számos vasat izzítok most is a tűzben, a fejlődés reményében.<br />

Készülök a habilitációmra, egy új képzési<br />

koncepciót fejlesztek többed magammal, részt<br />

veszek egy szakirányú továbbképzés és egy doktori<br />

iskola alapításában, intelligens anyagok alkalmazási<br />

lehetőségeit vizsgálom néhány speciális területen,<br />

illetve - nem utolsó sorban - a Magyar Minőség<br />

Társaság (MMT) vezetőség<strong>év</strong>el izgalmas stratégiai<br />

programokat indítunk. Ez utóbbi esetben akkor<br />

lennék elégedett, ha sikerülne az eddigieknél jobban<br />

mozgósítani az MMT tagságát és egy innovatív,<br />

öntudatos, sikeres szakmai közösséget hoznánk létre,<br />

amely képes egyesíteni és méltó módon képviselni<br />

a magyar minőségügyi szakmát.<br />

Látva temérdek munkádat, csak félve kérdem:<br />

miként regenerálódsz,<br />

mi a hobbid?<br />

Nagycsaládosként és háztulajdonosként mindig akad<br />

tennivaló. Emellett igyekszem minden nap időt fordítani<br />

a sportra, még ha ez gyakran ki is merül a kerékpárral<br />

történő közlekedésben. Akkor alszom jól,<br />

ha szellemileg és fizikailag is elfáradok, ezért sokat<br />

olvasok, nem csak szakirodalmat. Ezen kívül próbálom<br />

követni a közélet eseményeit, beleértve a politikát<br />

és a sportot is. Ha pedig még mindig marad időm,<br />

szívesen játszom a szavakkal. Ennek illusztrálásául<br />

hadd osszam itt meg egy tavaly elkövetett provokációmat<br />

a lírával szemben, amelyet egy, a bemutatkozásomra<br />

vonatkozó felkérésre készítettem el.<br />

Pesti nyolcker szülötteként,<br />

s panel-flaszter kamaszaként,<br />

mérnöknek sodort az élet,<br />

megríkatva nénikémet.<br />

Ifjú voltam, kellett a pénz,<br />

tanácsadó lettem tüstént.<br />

Minőségügy, folyamatok,<br />

ezzel teltek hosszú napok.<br />

Nem hagyott a lelkem békén<br />

hűtlenségem kies bércén.<br />

Visszahúzott gyökeremhez,<br />

fizikához, vegyészethez.<br />

Éltem most már bipoláris,<br />

része lett a tudomány is.<br />

Kutatásom területe<br />

anyagok bősz ismerete.<br />

Hobbim nincsen. Sok a gyerek.<br />

Illa berek, náda kerek.<br />

Azért sportolok is kicsit.<br />

Súlyom mázsa köré esik.<br />

Kerékpárral közlekedem,<br />

vonatot is jól ismerem.<br />

Vezetni is tudok persze,<br />

mint egy vízben úszó fejsze.<br />

Álljon itt a mottóm végül:<br />

nincs jobb e világon kívül,<br />

ha írtod a veszteséget<br />

s élvezed a nyereséget.<br />

159

DR. DEMETER<br />

KRISZTINA<br />

Vezető oktató, egyetemi tanár<br />

Budapesti Corvinus Egyetem<br />

„Szükség lenne egy szemléletváltásra, amelynek<br />

középpontjában nem az áll, hogy „hogyan szoktuk”,<br />

hanem az: hogyan lehetne jobban csinálni azt, amit<br />

eddig csináltunk. ”<br />

Szakmai önéletrajzát átnézve már<br />

a képzettségek felsorolása is nagyon nagy<br />

tiszteletet ébreszt bennem, nem is beszélve<br />

a befutott karrierjéről. Kérem, röviden foglalja<br />

össze eddigi munkásságának legfontosabb<br />

mérföldköveit! Főként azokat, melyeket<br />

visszatekintve is fontosnak tart.<br />

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tervgazdasági<br />

szakát kizárásos alapon választottam. Mikor<br />

pályaválasztási tanácsadásra mentem, sok teszt és<br />

felmérő alapján azt tanácsolták, oda mehetek, ahova<br />

akarok, mindenhol megállom majd a helyem. Úgy<br />

éreztem, hogy erről az egyetemről kikerülve nagyon<br />

sok választási lehetőségem lesz.<br />

Érdekes módon csak az egyetem befejezése után találkoztam<br />

először személyesen Chikán Attilával, aki<br />

attól kezdve meghatározó szerepet játszott életemben.<br />

Számos közös kutatást végeztünk, rengeteg helyre,<br />

külföldi konferenciákra, rendezvényekre jutottam el<br />

támogatásával, és rajta keresztül, illetve vele együtt<br />

kapcsolódtam be két nemzetközi kutatócsoport tevékenységébe,<br />

melyek segítség<strong>év</strong>el mind a mai napig folyamatosan<br />

vizsgálhatjuk a hazai termelési tevékenység<br />

helyzetét nemzetközi összehasonlításban. Tulajdonképpen<br />

neki köszönhetem, hogy ma már szerves<br />

része lehetek szakterületem nemzetközi közösségének.<br />

Az ő támogatásával jutottam ki Japánba 1991-ben, ahol<br />

egy kéthónapos program keretében közvetlenül első<br />

kézből ismerhettem meg a lean menedzsment alapjait.<br />

Egy <strong>év</strong>vel később a Harvard Business School nyolchetes<br />

– kelet-európai oktatóknak tartott – általános menedzsment<br />

képzésén vehettem részt, amit a következő<br />

<strong>év</strong>ben az MIT öthetes Operations Management (termelés-<br />

és szolgáltatásmenedzsment) programja egészített<br />

ki. Mindhárom képzés segített abban, hogy átfogó,<br />

jól rendszerezett képet kapjak szakterületemről, és azt<br />

megfelelő eszközökkel megtámogatva magas színvonalon<br />

tudjam oktatni is. Mindehhez hozzá kell tennem,<br />

hogy a Vállalatgazdaságtan Tanszék, majd később<br />

Intézet mind kutatásban, mind oktatásban maximális<br />

támogatást nyújtott.A szakmai közéletet tekintve<br />

életem egyik meghatározó szervezete az European<br />

Operations Management Association, amelynek már<br />

1990 óta tagja vagyok. Mivel Kelet-Európából nem sok<br />

más kutató bukkant fel az elmúlt húsz <strong>év</strong>ben, különösképpen<br />

megbecsülnek, rendszeresen részt veszek<br />

az elnökség munkájában.<br />

Óriási lépést jelentett a nemzetközi ismertség megszerzésében,<br />

hogy 2005-ben egy <strong>30</strong>0 fős konferenciát<br />

szerveztem a szervezetnek az MLBKT segítség<strong>év</strong>el<br />

Budapesten. A konferencia olyan jól sikerült, hogy<br />

a résztvevők olykor-olykor ma is felemlegetik ott<br />

szerzett élményeiket. Meggyőződésem, hogy ennek<br />

a sikernek folyománya, hogy 2011-ben és 2012-ben is<br />

Budapest ad otthont az EurOMA nyári iskolájának.<br />

Nagy sajnálatomra a többi hazai egyetemről mind a<br />

mai napig nem sikerült másokat is bevonnom ebbe<br />

a szervezetbe, pedig erre több kísérletet is tettem.<br />

Az EurOMA-n túl a Chikán Attila által alapított és fő-<br />

160

ként az ő irányításával működő International Society<br />

for Inventory Research, valamint a Magyar Logisztikai<br />

Beszerzési és Készletezési Társaság tevékenységében<br />

veszek részt kisebb-nagyobb intenzitással.<br />

A szakmai közélet elismert és rangos<br />

képviselője. Melyik funkciójában szeret<br />

leginkább dolgozni és melyik jelenti közülük a<br />

legnagyobb kihívást?<br />

A kutatói szerepet szeretem a legjobban. Szeretek a<br />

számítógép mögött ülni és elemzéseket végezni – különösen,<br />

ha nincsenek szigorú határidők –, kutatótársaimmal<br />

egy-egy érdekes cikket, gondolatot, problémát<br />

átbeszélni, vagy éppen egy gyakorlati szakemberrel<br />

interjút készíteni. Ugyanakkor mindig nagy<br />

kihívást jelent szélesebb közönségnek előadást tartani.<br />

Mivel maximalista vagyok, mindig félek, hogy valamire<br />

nem fogom tudni a választ.<br />

Az MTA Adattárában is elérhető, majdnem<br />

teljenek mondható publikációs listájáról<br />

kérem, emelje ki az Ön számára<br />

legemlékezetesebbeket!<br />

Egyértelműen az a cikk viszi el a pálmát, ami a vállalati<br />

stratégia hatását vizsgálja az ellátásilánc-menedzsment<br />

eszközeire. Ez a kutatás volt az első, melynek<br />

keretében viszonylag sok vállalathoz elmentünk,<br />

interjúkat készítettünk és utána órákat beszéltünk<br />

az eredmények értelmezéséről. Egy új világ tárult fel<br />

előttem, amíg ezen a témán dolgoztunk.<br />

A cikk magyarul és egy magas színvonalú angol nyelvű<br />

lapban is megjelent. Ez utóbbi érdekessége volt,<br />

hogy egyik bírálónk nagy késéssel akkor küldte meg a<br />

cikket elutasító bírálatot, amikor a másik bíráló útmutatásai<br />

alapján már megjelenésre kész változatunk<br />

volt. Külön kellett kérni a szerkesztő segítségét, hogy<br />

a cikk az elutasítás ellenére megjelenhessen. Jelen állapot<br />

szerint ez a második legtöbbet hivatkozott cikkem,<br />

ami arra utal, hogy a szerkesztő végül jó döntést<br />

hozott…<br />

Egy másik jó emlékeket előhozó cikk 2011-ben jelent<br />

meg a lean menedzsment és a készletforgás<br />

kapcsolatáról angolul. A cikk döntő részét egy zalakarosi<br />

nyaraláson készítettem. Délutánonként,<br />

amikor a család minden tagja a pihenés különböző<br />

válfajait űzte, én ezzel szórakoztattam magam.<br />

Díjai, elismerései közül melyikre<br />

a legbüszkébb és miért?<br />

Kettőt emelnék ki. Az egyik az a díj, amit saját szakmám<br />

fő európai konferenciáján kaptam egy előadáscikkért<br />

és hozzá kapcsolódó előadásomért (a cikk<br />

társszerzői Losonci Dávid és Jenei István). A megmérettetésen<br />

kb. 250 potenciális jelölt közül kerültünk be<br />

a három legjobb közé. Bár addig is éreztem külföldi<br />

kollégáimtól a bizalmat és támogatást, ez a díj minden<br />

korábbinál nagyobb megerősítést jelentett nekem.<br />

A másik a Bolyai-plakett. A Magyar Tudományos<br />

Akadémia Bolyai János kutatási ösztöndíjának három<strong>év</strong>es<br />

ösztöndíjas időszaka után rendkívül meglepett,<br />

hogy a mintegy 400 ösztöndíjas közül bekerültem a 15<br />

legjobb közé. Hibái és problémái ellenére az akadémia<br />

mégiscsak a hazai kutatás fellegvárának számít.<br />

2010-től az MLBKT Lean Tagozat vezetője.<br />

Többször hallgattam, olvastam élvezettel<br />

a logisztikáról mondott szavait. Mennyire<br />

sikeres a tagozati munka? Milyen további<br />

tervei vannak ezen a területen? Hogyan<br />

vélekedik a minőség és a logisztika<br />

kapcsolatáról?<br />

A Lean Tagozat célja, hogy a lean menedzsment iránt<br />

érdeklődő MLBKT tagoknak kifejezetten ilyen témájú<br />

programokat szervezzen, és ezzel segítse tudásukat elmélyíteni,<br />

illetve az egymás közötti tudásátadást ösztönözni.<br />

Egy szervezetben, az első időszakban mindig<br />

sok a lendület. Mindenki tele van ötletekkel, lelkesedéssel,<br />

könnyen szerveződnek a programok. Így nem<br />

meglepő, hogy az első két <strong>év</strong> rendkívül sikeres volt,<br />

havonta szerveztünk eseményeket és viszonylag nagy<br />

létszámú volt a hallgatóság. A 2012-es program is már<br />

nagyjából összeállt, érdekes, 2-3 kulcsproblémára fókuszált<br />

programokat tervezünk az idei <strong>év</strong>re. Úgy gondolom,<br />

hogy ez a tagozat addig tud jól működni, amíg<br />

a tagság aktívan részt vesz a munkában, hiszen értük<br />

jött létre. Természetesen fontos katalizátor a vezető<br />

személye, szervező ereje és energiája is. Remélem, sőt<br />

biztos vagyok benne, hogy utódom, Báthory Zsuzsanna<br />

(Robert Bosch Kft), akinek január közepén, az <strong>év</strong>es<br />

program összeállítását követően átadtam a stafétabotot,<br />

hasonló energiát fog ebbe beletenni.<br />

Hogy az utolsó kérdésre válaszoljak, a vállalat termékei<br />

a logisztikán keresztül jutnak el a vevőhöz,<br />

ezért a logisztikát tekinthetjük a vállalat vevő felé<br />

161

mutatott arcának. De tekinthetjük úgy is, hogy a<br />

termelés által készített termékek mellé a logisztika<br />

teszi hozzá a szolgáltatás részt (a termelés előtt,<br />

közben és után is). Bármelyik megközelítést veszszük,<br />

ha az „arcnak”, vagy a szolgáltatásnak rossz a<br />

minőségi színvonala, az az egész vállalati működést<br />

minősíti, illetve befolyásolja.<br />

A Budapesti Corvinus Egyetem egyik felső<br />

vezetőjeként miként ítéli meg a minőségügyi<br />

ismeretek oktatásának színvonalát, hogyan<br />

látja kikerülő fiatal szakemberek munkába<br />

állásának esélyeit? Mi a véleménye a minőség<br />

presztizsének általános csökkenéséről?<br />

Nem vagyok felső vezető az egyetemen, csak vezető<br />

oktató. Félig-meddig tudatosan kerültem/kerülöm<br />

a vezetői pozíciókat. Nem szeretek döntéseket hozni,<br />

és minden ilyen tevékenység elvon általam értékesebbnek<br />

tekintett feladatoktól.<br />

Azt hiszem, hogy a minőségügy oktatásában még<br />

van fejlődnivalónk. Három-négy <strong>év</strong>e néhány kollégával<br />

megpróbáltuk összeszedni, hogy hol, milyen<br />

kurzusokon, milyen óraszámban tanulnak a hallgatók<br />

a minőségről. Nem voltam az eredményektől elragadtatva.<br />

Mindazonáltal, a tőlünk kikerülő hallgatók<br />

döntő többségének nincsenek elhelyezkedési<br />

problémái. Bár érezhetőek nálunk is az oktatás tömegessé<br />

válásából fakadó törekvések és problémák,<br />

igyekszünk ezek hatását minimálisra csökkenteni.<br />

Ha a minőség presztízsének csökkenését firtató kérdés<br />

az egyetemi oktatásról szól, arról, hogy egyre<br />

rosszabb a felsőoktatási intézményekből kikerülő<br />

hallgatók minősége, akkor – legalábbis a gazdálkodástudományi<br />

területen – egyet kell vele értenem.<br />

A kis intézmények csak úgy tudnak széles körű programkínálatot<br />

fenntartani, ha oktatóik nagyon sokféle<br />

dolgot tanítanak. De ma már nincsenek polihisztorok,<br />

ez szükségszerűen a minőség, a mélység,<br />

a megújulás rovására megy. Ráadásul a hallgatói<br />

oldalon ezzel párhuzamos motivációs és tudásbeli<br />

problémák jelentkeznek. Még ha véletlenül jó is a<br />

tanár, ha nincs fogadókészség vagy képesség, akkor<br />

hiába minden erőlködés, ezt saját magam is megtapasztaltam.<br />

Az oktatás minősége legalább annyira<br />

múlik a hallgatókon, mint az oktatón.<br />

Nem hiszem, hogy a jelenlegi drasztikus intézkedések<br />

hozzák el ebben a kérdésben a megoldást, de<br />

valami változtatásra egyértelműen szükség van.<br />

A mai vállalkozásoknak Ön szerint melyik<br />

minőségtechnikákat és módszereket<br />

kellene leginkább megismerni és alkalmazni<br />

versenyképességük növelése érdekében?<br />

Én a minőségfejlesztés híve vagyok. Szükség lenne egy<br />

szemléletváltásra, amelynek középpontjában nem az<br />

áll, hogy „hogyan szoktuk”, hanem az: hogyan lehetne<br />

jobban csinálni azt, amit eddig csináltunk. Ne eseti<br />

problémákat oldjunk meg, hanem rendszermegoldásokat<br />

hozzunk létre. A lean menedzsmenthez kapcsolódó<br />

folyamatos fejlesztés eszköztára kiváló módszer<br />

e szemlélet gyakorlati megvalósítására. Ráadásul<br />

a folyamatos fejlesztés egyben egyfajta kis lépésekben<br />

végrehajtott innováció is, ami az egyik, ha nem a<br />

kitörési pont lehet(ne) a hazai vállalatoknak.<br />

Tudását miként tudja naprakészen tartani?<br />

Leginkább a szakszemináriumi és PhD. hallgatóimon<br />

keresztül. Mindig jönnek valami érdekes cikkel, vagy<br />

éppen én keresek nekik témába vágó dolgokat. Segítenek<br />

a konferenciák is. Az azokra készített anyagokban<br />

„kötelező” körbejárni a vonatkozó irodalmat és mások<br />

előadásaiból is lehet jó ötleteket szerezni.<br />

Hogyan jut ideje kikapcsolódásra?<br />

Mi a hobbija?<br />

Nehezen. Bár tegyük hozzá, sokszor egy-egy jó elemzés,<br />

vagy egy cikk olvasása is kikapcsolódást jelent.<br />

Nagyon szeretek mindenféle mozgást, és heti 2-3 alkalommal<br />

keresek is rá időt. A hétvégéket igyekszem<br />

a családdal tölteni, bár két kamasz gyermekkel<br />

egyre nehezebb a programok egyeztetése.<br />

Szerencsére az egykori Közgáz túraszakosztály alapjaira<br />

épülő baráti társasággal még ők is szeretnek<br />

eljárni kirándulni, segít, hogy születésük óta a társaság<br />

részei. Kijárok lányom öttusa versenyeire, ahol<br />

legalább annyira izgulok, mint ő. Időnként kiéhezem<br />

egy kis szépirodalomra, olyankor néhány nap alatt<br />

„felfalok” egy-egy könyvet. Végül szeretek a természetes<br />

gyógymódokról olvasni, és amit hasznosnak<br />

vélek, ki is próbálom.<br />

162

DIÓSZEGI ESZTER<br />

Minőségügyi vezető<br />

Északdunántúli Vízmű Zrt.<br />

„Fogyasztóink elvárják a megszokott, jó minőségű,<br />

biztonságos szolgáltatást. Hosszú távú sikeresség,<br />

stabilitás ágazatunkban is csak korszerű,<br />

minőségközpontú elvek alkalmazásával lehet.<br />

A minőség beépült az értékrendünkbe, a kultúránkba.”<br />

Szeretném, ha bemutatásodat egy rövid<br />

önéletrajzzal kezdenénk!<br />

1954. augusztus 31-én születtem Veszprémben. Csodálatos<br />

gyermekkoromat a déd-mamám, a nagyszülők,<br />

a sok-sok unokatestvér közelségének és Balatonfürednek<br />

köszönhetem. A Balatonfüredi Lóczy<br />

Lajos Gimnáziumban érettségiztem, vegyész üzemmérnöki<br />

végzettséget és rendszermérnöki diplomát<br />

a Veszprémi Vegyipari Egyetemen szereztem.<br />

1977-ben, az egyetem elvégzése után – munkahelyet<br />

keresve – kerültünk vegyészmérnök férjemmel a Tatabányai<br />

Szénbányák ivóvíz előkészítéssel és szennyvíztisztítással<br />

foglalkozó fővállalkozásához tervező<br />

technológusként. 1988-ban váltottam munkahelyet<br />

és azóta is itt dolgozom az Északdunántúli Vízmű<br />

Zrt-nél: voltam víz és szennyvíztechnológus, beruházási<br />

csoportvezető. 1998-tól pedig a minőségügy,<br />

az irányítási rendszerek működtetésének elkötelezett<br />

híve, kezdetben főmunkatársként majd minőségügyi<br />

vezetőként. A Minőségügy mellett 6 <strong>év</strong>ig a Belső ellenőrzést,<br />

majd közel 3 <strong>év</strong>ig a HR gazdálkodást is irányítottam.Jövőre<br />

nyugdíjba megyek és tapasztalataim<br />

átadását kiemelt feladatomnak tekintem.<br />

Tatán, ebben a gyönyörű barokk kisvárosban élünk.<br />

Hiszek a „nagycsalád” összetartó erejében, ezért<br />

rendszeresen „begyűjtöm” a jogász nagylányunk<br />

egyre növekvő családját két fiú unokával és egy októberre<br />

nagyon-nagyon várt kislánnyal, kisebbik,<br />

mérnök lányunkat a párjával és a 83 <strong>év</strong>es édesanyámat.<br />

Évente legalább egy alkalommal szeretem unokatestvéreimet<br />

is látni.<br />

Több embernek elegendő iskolai végzettséggel<br />

rendelkezel. Melyik az igazi? Melyik az amelyik<br />

„felesleges kitérőnek” bizonyult?<br />

Az Élet hozta így: mivel számos területen dolgoztam<br />

valamennyi megszerzett tudást hasznosítottam, ha<br />

másként nem a szemléletemet alakították. Az igazi<br />

mégis a rendszermérnöki tudás és szemlélet, mely meghatározta<br />

a pályámat és a jelenlegi beosztásomhoz is<br />

nélkülözhetetlen. A Gazdasági Főiskola az átadott korszerű<br />

ismeretanyagával a második „Alma Mater”-em…..<br />

Hogyan kerültél Oxfordba?<br />

Oxford került Tatabányára: kihelyezett tagozatú vezető<br />

képzés volt Oxford központtal.<br />

A vizet a Tatabányai Szénbányáknál szeretted<br />

meg, vagy a mostani munkahelyeden?<br />

A Tatabányai Szénbányáknál kezdődött, de a vízműnél<br />

mélyült el…<br />

A szervezeti önértékelés kapcsán több<br />

esetben bizonyítottad rátermettségedet. Mi<br />

a véleményed erről a fontos menedzsment<br />

eszközről? A Ti önértékeléseiteknek voltak-e<br />

konkrét hozadékai?<br />

A szervezeti önértékelés, a rendszeres „tükörbe nézés”<br />

a működés folyamatos fejlesztésének igen gazdaságos<br />

eszköze: saját erőforrások alkalmazásával, az<br />

163

önismeret elmélyítés<strong>év</strong>el segít az új célok meghatározásában,<br />

az új utak kijelölésében. Lényeges, hogy a<br />

tervezett fejlesztések eredménye és a módszer alkalmazásának<br />

erőforrás igénye egyensúlyban legyen, a<br />

módszer ne váljon öncélúvá.<br />

A módszer alkalmazása megtanította Társaságunkat:<br />

• a stratégiai szemlélet elsajátítására,<br />

a stratégiaalkotás folyamatára;<br />

• a külső és belső környezet elemzésére;<br />

• arra, hogy az eredményeket mindig az adottságok<br />

ismeretében értékeljük;<br />

• hogy folyamatainkat azonosítsuk, mérjük,<br />

értékeljük és fejlesszük;<br />

• a külső és belső benchmarking alkalmazására;<br />

• a fogyasztói elégedettség rendszeres mérésének<br />

fontosságára;<br />

• a dolgozói elégedettség mérés módszerének<br />

kidolgozására és alkalmazására;<br />

• a mérés, elemzés, tendencia figyelés döntéseket<br />

megalapozó szükségességére.<br />

Integrált irányítási rendszer (MIR, KIR, MEBIR,<br />

IBIR) működtetéséért vagy felelős. A rendszer<br />

sokféle képesség és képzettség együttes<br />

meglétét igényli. Hogyan tudsz lépést tartani?<br />

Miként biztosítod a folyamatos megújulást?<br />

A KIR, MEBIR és IBIR működtetéséhez folyamatosan<br />

igénybe veszem a társaságon belüli szakterületek<br />

támogatását és figyelem a társcégek tapasztalatait.<br />

Rendszeresen járok továbbképzésekre, konferenciákra<br />

és küldöm munkatársaimat is.<br />

Az ISO 9001:2015 szerinti tanúsítással milyen<br />

terveitek vannak?<br />

Most tanulom én is az új szabványt, de ebben az <strong>év</strong>ben<br />

már megkezdjük a felkészülést. 2017-ben a felülvizsgálati<br />

audit során megvizsgáljuk, jó úton járunk-e,<br />

és 2018-ban tanúsítás.<br />

Miként látod a minőség presztizsét országosan<br />

és cégen belül?<br />

A nemzetközi gazdasági versenyben Magyarország<br />

eredményességét, sikerét meghatározza a minőség<br />

iránti elkötelezettsége. A minőség országos presztizsére<br />

nincs rálátásom. Számomra ami kérdés, hogy<br />

objektíven ezt hogyan mérjük. A tanúsított cégek<br />

száma, tendenciája csak egyike a figyelembe vehető<br />

mutatóknak. Fogyasztóink elvárják a megszokott,<br />

jó minőségű, biztonságos szolgáltatást. Hosszú távú<br />

sikeresség, stabilitás ágazatunkban is csak korszerű,<br />

minőségközpontú elvek alkalmazásával lehet. A minőség<br />

beépült az értékrendünkbe, a kultúránkba. Ez<br />

ma már nem kuriózum, mint 10-15 <strong>év</strong>vel ezelőtt, hanem<br />

az irányítási rendszerek működtetés<strong>év</strong>el szinte<br />

észrevétlenül van jelen a minden napi munkánkban.<br />

Mi a minőség felfogásod? Mit tartasz a jó<br />

minőségről?<br />

Vevőként és szolgáltatóként is azt tartom a jó minőségnek<br />

mely:<br />

• az elvárt funkciót a kor színvonalának megfelelően,<br />

megbízhatóan teljesíti;<br />

• biztonságos kísérő szolgáltatással rendelkezik;<br />

• amennyiben értelmezhető, szép, tetszik;<br />

• ár/érték arány megfelelő;<br />

• a vevő számára elérhető;<br />

• végső soron „tartást” ad vevőnek eladónak egyaránt;<br />

• összességében az eladó/szolgáltató üzleti sikerének<br />

és a vevő elégedettségének biztosítéka.<br />

Hogyan tudsz regenerálódni? Mi a hobbid?<br />

A könyv, a kert, a Balaton, az utazás és az UNOKÁIM…<br />

Kocsis Ernő (Roto Elzett Certa Kft.) panelbeszélgetésen<br />

Több minőségügyi rendezvénynek vagy „állandó<br />

látogatója”? Fontosnak tartod az egymástól<br />

tanulást?<br />

Igen, hiszen ezt a szakmát fejleszteni, elmélyíteni csak az<br />

egymástól tanulással lehetséges. (Cégen belül más szakterületen<br />

több vezető is van, de minőségügyi csak egy)

ERŐSS ERZSÉBET<br />

MIR vezető<br />

Bálint Sándor Szeretetotthon<br />

„… Arra jutottam - ha úgy tetszik jelenleg az<br />

a hipotézisem -, hogy ha azt a szolgáltatást<br />

nyújtjuk, amire az igénybe vevőknek szükségük<br />

van, akkor lehet a teljeskörű elégedettségre<br />

törekvés talaján a minőséget elérni. Itt az a kérdés,<br />

hogyan tudjuk felderíteni a valódi szükségleteket,<br />

s megértjük-e azokat…”<br />

Szeretném, ha szakmai életutad számodra<br />

legfontosabb állomásaiból emelnél ki egy<br />

csokorra valót!<br />

Első állomásként a hivatásom választását azonosítom,<br />

a spontán emocionális segítőkészségem okán szociális<br />

munkás akartam lenni a matematika - kémia szakos<br />

tanárnak elindított pedagógusi életpálya helyett.<br />

Emiatt kezdtem meg 1996 - ban tanulmányaimat az<br />

akkori SZOTE Főiskolai Karán. Általános szociális<br />

munkásként az Egyházmegyei Krízishelyzetmegoldó<br />

Szeretetotthonban (a mai Bálint Sándor Szeretetotthon)<br />

kaptam lehetőséget az elméleti képzést követő<br />

szakmai személyiségem gyakorlati kimunkálására.<br />

Ez az állomás kulcsfontosságú, hiszen a képzéshez<br />

kapcsolódóan a terepgyakorlatot vezető tanárom, Ritz<br />

Judit vezetése, támogatása mellett formálódott az eddigi<br />

életutam. Azaz több mint 19 esztendeje ugyanannál<br />

a szervezetnél dolgozom, miközben folyamatos a tanulási<br />

igényem. 2006-ban mentálhigiénés szakember<br />

oklevelet szereztem a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné<br />

Intézetében. Mentálhigiénés többlettudással<br />

rendelkező szociális munkásként idősek szociális ellátása<br />

témacsoportban 2007 - ben szakvizsgáztam, valamint<br />

tereptanári képzésben is részt vehettem 2008<br />

-ban. 2013 - ban kaptam lehetőséget, bizalmat, felhatalmazást<br />

a Bálint Sándor Szeretetotthonban 2000-<br />

ben bevezetett, működtetett irányítási rendszer operatív<br />

vezetésére, fenntartására, fejlesztésére. Egyértelműen<br />

megfogalmazódott bennem, hogy ha nem<br />

ebben az intézményben kezdtem volna el a szociális<br />

szakmai pályafutásom, nem jutottam volna ennyire<br />

közel a „minőség ügyéhez”. Éppen ezért Mikó György<br />

szárnyai alatt 2013 - ban EOQ MNB Minőségügyi<br />

Rendszermenedzser tanfolyamos képzésen tanultam,<br />

valamint három<strong>év</strong>ente a szinten-tartó, tanfolyamokon<br />

veszek részt, továbbá a Debreceni Egyetem Műszaki<br />

Kar Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék<br />

Minőségirányítási szakember szakirányú továbbképzési<br />

szakon ez <strong>év</strong>ben szereztem Oklevelet. Tehát az<br />

eddigi életutam legfőbb állomásait a tanulmányokkal,<br />

a képességeim, készségeim folyamatos fejlesztési szándékaival<br />

azonosítom, miközben alapvetően a szociális<br />

munkatársi feladataimat látom el.<br />

Egy szeretetotthon minőségügyi rendszerének<br />

kiépítése, működtetése és fejlesztése milyen<br />

kompetenciák meglétét igényli?<br />

A Szeretetotthon minőség/működésirányítási rendszerének<br />

kiépítése Judit vezetői döntésén múlt, illetve<br />

azon az elkötelezettségen, amit képvisel. A kezdeti<br />

lépésekben, a működés során a szükséges tanácsadói<br />

közreműködés mellett ő és az akkori minőségügyi<br />

vezető - főnövér vállalta a zászlóvivő szerepet. Ebben<br />

az időszakban a kiemelt feladatom az ellátotti, hozzátartozói,<br />

munkatársi megelégedettség - mérések,<br />

és az azokhoz kapcsolódó elemzés volt. Így érdemi<br />

tapasztalatom csupán 6 esztendeje van.<br />

165

Ez alapján az ismert kompetenciákon kívül szükségesnek<br />

tartom a kevésbé megjelenő, de szerintem<br />

fontos éberséget például arra, hogy pontosan érzékeljem<br />

az elakadásokat, a kételyt, a bizonytalanságot.<br />

A mentálhigiénés szemléletem abban támogat, hogy<br />

egyénre szabottan tudjak támasza lenni a munkatársaimnak.<br />

Azt várják tőlem, mint MIR vezetőtől,<br />

hogy pl. rávilágítsak az összefüggésekre, folyamatosan<br />

kapcsolatot tartsak velük, „érthető nyelven” magyarázzam<br />

a szemlélet esszenciáját, nem utolsó sorban<br />

iránymutatást, türelmet, ösztönzést, tanítást és a<br />

jól elvégzett munka esetén elismerést.<br />

Mire van szükség ahhoz, hogy a minőségirányítási<br />

rendszer - elsősorban - operatív vezetője (úgy általában)<br />

a fentieknek megfeleljen?<br />

Az elmúlt <strong>év</strong>ekben tapasztaltak alapján úgy látom,<br />

hogy a bevezetéshez, fenntartáshoz és folyamatos fejlesztéshez<br />

az elkötelezettségnél többre van szükség:<br />

szenvedélyre! (Persze nem feledem, hogy „A legtöbb<br />

minőségi program két lehetséges ok egyike miatt<br />

mond csődöt: van bennük rendszer szenvedély nélkül<br />

vagy szenvedély rendszer nélkül.” - Tom Peters)<br />

Úgy vélem, a minőségirányítási vezetői kompetenciák<br />

kapcsán kiemelt szerepe van mind a szakmai<br />

személyiség, mind az alap emberi tulajdonságoknak.<br />

Éppen ezért foglalkoztatnak a MIR vezetők szükséges<br />

ismérvei, mert úgy érzem, nem kapnak kellő<br />

figyelmet. Eddigi tapasztalataim alapján jellemző,<br />

hogy a fő - nem feltétlenül minőségügyi - munkakörökhöz<br />

kapcsolódó tevékenységek mellett látják el az<br />

operatív feladatokat, amolyan „mellékes” teendőként.<br />

2015 októberében az EOQ MNB szervezésében részt<br />

vettem a két napos Nemzetközi Minőségügyi Akadémia<br />

Minőségügyi Világfórumán, mely a „Minőséggel<br />

a világ jövőjéért” mottót viselte.<br />

Szükség van-e egyáltalán MIR vezetőre? Mi vár rájuk?<br />

- felvetődött kérdésekre meghatározó útravalót<br />

kaptam. Egyértelműen megfogalmazódott, hogy<br />

szükség van és olyan MIR vezetőre, aki szenvedélyes,<br />

kreatív és holisztikus szemléletű.<br />

További finomhangolást jelentenek Rózsa András<br />

Elnök Úrnak a 2019. <strong>év</strong>i Ágazati Minőségdíjak átadáskor<br />

elhangzott szavai. A laudációjában megfogalmazott<br />

gondolatsor úgy vélem, amolyan zsinórmérték<br />

is lehet egy MIR vezetőnek. Számomra<br />

mindenképpen iránymutató.<br />

A gondolatvezetéssel azt szándékozom érzékeltetni,<br />

hogy rendkívül felkészült, széles körű kompetenciával<br />

rendelkező MIR vezetőre van szükség nemcsak a<br />

szervezet irányítási rendszerének eredményes bevezetéséhez,<br />

folyamatai működtetéséhez, felügyeletéhez,<br />

fejlesztéséhez, hanem a munkatársak elköteleződésének<br />

támogatásához, felkészültségük eléréséhez,<br />

bővítéséhez, motiválásához egyaránt.<br />

Sok minőségügyi rendezvényen láttalak az<br />

elmúlt <strong>év</strong>ekben. Ezeken kívül milyen egyéb<br />

lehetőségeid vannak a szakmai képzésekre?<br />

Kezdetben csak ritkán volt alkalmam a rendezvények<br />

látogatására. A minőségügyi szervezetek megtisztelő<br />

támogatásával, valamint a térítésmentes rendezvények<br />

figyelés<strong>év</strong>el bővültek a lehetőségek, melyekkel<br />

nagy szorgalommal éltem. Az <strong>év</strong>ek alatt egyre jobban<br />

kikristályosodott, hogy mekkora szerepe van a<br />

ISO 9000 Fórumnak, az EOQ MNB-nek, a Magyar<br />

Minőség Társaságnak stb. a szélesebb körű, releváns<br />

információk, a tudás, a tapasztalat átadásában. Minden<br />

alkalommal arra törekedtem, hogy a hallottakat<br />

átgondolva, a szükséges mértékig transzformálva<br />

beépítsem a működésünkbe.<br />

Párhuzamosan az ilyen alkalmakkor az is fontos,<br />

hogy akár egészen más tevékenységet folytató szervezetek<br />

minőség iránti elkötelezett szakembereivel<br />

történő szakmai disputákat követően formálódik<br />

az egyéni szakmai nézőpontom is. A speciális területem<br />

okán mindig egy kicsit „csodabogár”-nak<br />

tartanak, de a hitem a minőségügyi szemléletben<br />

töretlen, így következetesen megyek az úton - még<br />

ha apró lépésekben is -, mert látom a lehetőséget.<br />

Fontosnak tartom a szinten-tartó tanfolyamok követelményeinek<br />

teljesítését, továbbá a szakirányú<br />

továbbképzési szakokon való részvételt azért, hogy<br />

biztonsággal, tudatosan, értő módon tudjam ellátni<br />

a minőségügyi tevékenységhez kapcsolódó feladataim.Szakmai<br />

képzésként azonosítom a pályázati<br />

programunk 10 hónapos, tanácsadói közreműködéssel<br />

lezajlott fejlesztési szakaszát is. Mind - mind<br />

újabb megközelítés felé fordítja a fejem, és gondolkodásra<br />

sarkall.<br />

166

Honnan az idősek iránti szeretet, vonzalom?<br />

A szociális munka egy olyan területét választottam,<br />

amelyről csupán a 28 órás elméleti kurzuson való részvétel<br />

ismereteivel, és a két hónapos terepgyakorlati<br />

élménnyel rendelkeztem. Mivel gyermekvédelmi orientációs<br />

voltam, a fél <strong>év</strong>es gyakorlatomat Gyermekotthonban<br />

töltöttem, azonban a szeretetotthoni tapasztalat<br />

volt olyan hatással rám, hogy „fejest ugrottam”<br />

a bölcsességet jelentő, a tulajdonképpen történelmi<br />

életeseményeken átívelő világba. Pályakezdőként igényem<br />

volt hasonló tevékenységi körű intézményekbe<br />

ellátogatni, hogy a gyakorlott, jellemzően foglalkoztatói<br />

munkakörben dolgozóktól tanulhassak, és a kapott<br />

ismereteket kreatívan adaptáljam a működési környezetembe.<br />

Mindezt úgy, hogy a felbecsülhetetlen értékű<br />

útravalót átgondolva megleljem a saját módszeremet.<br />

Képesítéseid között többek között szerepel a<br />

tereptanár. Mit jelöl ez pontosan, miként tudod<br />

hasznosítani?<br />

A 200 órás tereptanári képzés azt a célt hivatott szolgálni,<br />

hogy pl. a szociális munkás, szociálpedagógus<br />

hallgatók a segítő szociális szakmát csak olyan tereptanártól<br />

tanulják, aki a szakmájának magas színvonalú<br />

képviselője, és a „szakmai - lelkivilágát” ápolni<br />

tudja úgy, hogy a hallgatók gyakorlatának irányítására,<br />

értékelésére, valamint a saját szakmai tudásuk<br />

minél hatékonyabb és eredményesebb átadására képes<br />

legyen.<br />

A gyakorlatvezetők, tereptanárok a képzést követően<br />

saját szakmai munkájuk eredményesebb, elméletileg<br />

megalapozottabb, tudatosabb végzésére, a saját<br />

intézményükben a szociális munka összetevőinek<br />

elemzésére, megfelelő alkotó légkör kialakítására<br />

lesznek képesek. Mindezt úgy, hogy a tevékenység<br />

során a szakmai elmélet gyakorlatba való integrálási<br />

képesség<strong>év</strong>el bírnak a hallgatók munkájának szervezésén,<br />

irányításán, ellenőrzésén, pedagógiai támogatásán<br />

keresztül. A tereptanár gyakorlatilag a<br />

szakma „kapuőre”, a gyakornok egyfajta vezetője.<br />

A terepgyakorlat a tereptanár mellett való egyéni<br />

tanulás időszaka, amikor a hallgatónak a választott<br />

külső gyakorlati intézményben van lehetősége a szakmai<br />

ismereteinek mélyítésére, a szakmai készségeinek<br />

fejlődésére, a munkaformák és módszerek alkalmazásának<br />

gyakorlására.<br />

2013-ig tartott a tereptanári tevékenységem, amíg<br />

jellemzően monitorozó gyakorlatokat vezettem, de<br />

lehetőségem volt 40 órás gyakorlatot irányítani levelezős<br />

kollegákkal, és fél <strong>év</strong>es gyakorlat keretén belül<br />

egy tehetséges hallgatóval együtt menni az úton. A<br />

hasznosítás lehetőségét Márai gondolataival tudom<br />

a legjobban összefoglalni:<br />

„Nem szabad egyedül utazni. A magányos utazó kényszermunkát<br />

végez. Csak bizalmas és tapintatos társaságban<br />

szabad utazni. Egy érzékeny és fogékony nő, egy<br />

figyelmes és türelmes barát társasága megsokszorozza<br />

az utazás élményeit, fokozza a látnivalók színességét,<br />

segít megérteni mindazt, amit az út és a világ mutat. ...”<br />

Kommunikációs készségeid fejlesztésére<br />

különös gondot fordítasz. Miért fontos ez<br />

számodra?<br />

A tudásátadás, az együttműködés egyik legfontosabb<br />

eszközeként azonosítom a kommunikációt, melyhez<br />

fűződő készségek folyamatos fejlesztését elengedhetetlennek<br />

tartom. Sokat segített a mentálhigiénés képzésben,<br />

valamint a Gordon tréningen való részvétel,<br />

hogy a beszédkészségen túl képes legyek pl. érdemben<br />

másokra odafigyelni, esetenként aktívan hallgatni.<br />

Többek között a problémamegoldás, a motiválás a fejlett<br />

kommunikációs jártasság nélkül elképzelhetetlen<br />

számomra. Amit hangsúlyosan szükségesnek tartok,<br />

az a nyitottságon, feltétel nélküli elfogadáson alapuló<br />

őszinte, hiteles kommunikáció, mely a 13 <strong>év</strong>ig végzett<br />

szociális tevékenységem, valamint a közel 11 <strong>év</strong>ig tartó<br />

önkéntes munkám (segítő beszélgetések, a Rogers-i<br />

alapelvek készség szintű alkalmazása) során fejlődött.<br />

A szuggesztív kommunikációt is kiemelném még, melyet<br />

a 2002 – 2016. között megtartott előadások, a 13<br />

<strong>év</strong>es tereptanári tevékenységem keretén belül, továbbá<br />

a későbbi óraadói tevékenységhez kapcsolódóan<br />

alkalmaztam, valamint 2013 júniusától belső oktatások<br />

alkalmával gyakorlom, ezzel együtt törekszem a<br />

fejlesztésre, gondos kimunkálásra.<br />

Tanulmányaid során több szakdolgozatot írtál.<br />

Kérlek, add ezeknek rövid összefoglalását!<br />

A szociális munkás képzéshez kapcsolódóan a szakdolgozati<br />

témám a gyász, gyászmunka. A „Sohasem<br />

késő gyászolni” címet viselő szakdolgozatomban többek<br />

között gondozóval, szociális munkással, gyermekorvossal<br />

készített mélyinterjúk segítség<strong>év</strong>el arra<br />

167

kerestem a választ, hogy hogyan lehet a gyászmunkát<br />

megélni úgy, hogy a segítő tevékenység során bekövetkező<br />

gyakori veszteségek ellenére továbbra is<br />

hatékonyan láthassák el a feladatukat. Elengedhetetlen,<br />

hogy valamiféle szeretetteljes kapcsolat alakul ki<br />

segített és segítő között. Azonban elvesztésükkor a<br />

szeretteink „szárnyalnak”, s mi itt maradunk „befalazva”<br />

az élők közé.<br />

„Kincses sziget”- egy mentálhigiénés projekt bemutatása<br />

volt a második diplomamunkám tárgya. „Abban<br />

a percben, mikor megszülettél, te sírtál és szüleid mosolyogtak.<br />

Élj úgy, hogy mikor távoznod kell, testvér,<br />

mindenki sírjon, de te mosolyoghass”- tartják. Azt<br />

kerestem, hogy az idősek lelki egészségéért az utolsó<br />

állomás előtt mit, és hogyan tehetek. Mit tudok<br />

ehhez a mosolyhoz hozzáadni? Úgy vélem - így, enynyi<br />

<strong>év</strong> eltelt<strong>év</strong>el is -, hogy az idősek mentálhigiénés<br />

gondozása területén unikum volt a csoportunk közel<br />

10 <strong>év</strong>es működése, hiszen nem direkt segítő beszélgetés<br />

segítség<strong>év</strong>el, hanem kimondottan önismereti<br />

játékok, gyakorlatok alkalmazásával, külsős mentálhigiénés<br />

szakemberek együttműködés<strong>év</strong>el értünk el<br />

változást. Az ehhez a munkához kapcsolódó projektet<br />

ismertettem, ahol az ötletem az ellátottak és a hozzátartozók<br />

megelégedettségének mérései, elemzései<br />

során keletkezett.<br />

A harmadik témámmal a Működésfejlesztés a Bálint<br />

Sándor Szeretetotthon munkatársainak együttműködés<strong>év</strong>el<br />

címmel a Szeretetotthon működésfejlesztési<br />

tevékenységének 10 hónapos pilot - időszakára<br />

összpontosítottam, melynek hangsúlyos eleme egy<br />

pályázati program megvalósulása, valamint a speciális<br />

környezetben dolgozó munkatársak minél szélesebb<br />

együttműködésének elérése a minőségkörökön<br />

keresztül. Azt kutattam, hogy hogyan érdemes egy<br />

bentlakásos szociális intézmény munkatársainak a<br />

működő minőségirányítási rendszer fenntartásához<br />

és folyamatos fejlesztéséhez szükséges ismereteket,<br />

felkészültséget hatékonyan biztosítani. Témaválasztásom<br />

hátterében az a szakmai igény állt, hogy a<br />

szervezeti ismereteket, a tudatosságot mélyítsük, és<br />

éljünk a fejlődési lehetőségekkel. A kapcsolódó tevékenységgel<br />

az érdemi bevonáson túl a munkatársaim<br />

kompetenciájának fejlesztésére törekedtem a gyakorlati<br />

tapasztalatuk-, kreativitásuk mozgósításán, motivációjuk<br />

szinten tartásán, illetve emelésén keresztül:<br />

a józan ész átlátó képességére támaszkodva.<br />

Mindezt azért, mert rendkívül fontosnak tartom a<br />

működés szempontjából a munkatársak elköteleződésének<br />

megteremtését, megerősítését, hiszen úgy<br />

látom, hogy a minőségirányítási rendszer működtetésének,<br />

fejlesztésének „szűk keresztmetszete”, és ezzel<br />

együtt a legfontosabb erőforrása maga az ember.<br />

A fejlesztési tevékenység egy olyan idősek otthonában<br />

zajlott, ahol <strong>év</strong>tizedek kitartó, következetes és a<br />

minőség iránti elkötelezett szolgálat jelenti a múltat.<br />

Ezt a múltat megfelelő szakmai alázattal igyekeztem<br />

szem előtt tartani ahhoz, hogy érthető legyen a jelen.<br />

Mindezt azért, hogy felkészültek legyünk, munkálkodhassunk<br />

az elkövetkező időszak lehetőségein,<br />

hogy legyen jövőnk!<br />

Mivel foglalkozol mostanában és milyen terveid<br />

vannak a közeljövőben?<br />

A Szeretetotthoni alaptevékenységem mellett 2018.<br />

májusától egy projekt <strong>30</strong> hónapos programjának időtartamában<br />

a Működésfejlesztési Alprogram megvalósításában<br />

való minőségügyi szakmai tevékenység<br />

a feladatom.<br />

Ahhoz, hogy a munkámat jobban végezhessen további<br />

tanulmányokat folytatok ez <strong>év</strong> szeptemberétől<br />

a Debreceni Egyetem Műszaki Karán, a Lean menedzser<br />

szakirányú továbbképzési szak keretén belül.<br />

A „minőség útjának felfedezése” során most még úgy<br />

érzékelem, hogy első lépésként a szemlélet, a filozófiai<br />

megközelítés felismerése a legfontosabb. Ha ezt<br />

megértem, akkor tudom elérni azt, hogy „élő” legyen<br />

akár egy irányítási rendszer. Egy kicsit későn érkezett<br />

az életembe ez a terület, de talán éppen azért,<br />

hogy éretten, hitelesen, ésszerűen tudjak azonosulni<br />

a folyamatos jobbítás iránti igyekvéssel.<br />

Több írásod jelent meg. Mennyire szívesen és<br />

milyen témákban publikálsz?<br />

Az elmúlt 19 <strong>év</strong> alatt elsősorban a szociális területhez<br />

kapcsolódó témákban vetettem papírra néhányszor a<br />

gondolataimat. 2002 – 2010. időszakban: gyász, gyászmunka,<br />

segítők szakmai személyisége („elég jó” segítő)<br />

voltak a legkedvesebb témáim. Rendkívül kíváncsi<br />

természet vagyok, így a felvetődött kérdéseimre kerestem<br />

kitartóan, körültekintően a válaszokat. Aztán<br />

sokáig nem volt érdemi mondandóm. 2016 - ban a<br />

szinten-tartó tanfolyamhoz kapcsolódó témámhoz Dr.<br />

Molnár Pál Elnök Úrtól kaptam felkérést „Megelége-<br />

168

dettség-mérés módszere a szociális ellátó-rendszerekben”<br />

témakörben, mely a lektori véleményt követően<br />

jelent meg a Minőség és Megbízhatóság 2017/1. számában<br />

„Gondolatvezetés a párbeszéd fonalával” címmel.<br />

Ahogy egyre jobban elmélyedek a témában, annál<br />

több kérdésem van. Tehát várhatóan újabb eszmefuttatás<br />

érlelődik a „kalapom alatt”.<br />

A minőségügyi rendszermenedzserek gyakran<br />

megfogalmazzák minőségfelfogásukat.<br />

Számodra mi jelenti a minőséget?<br />

Most még hatással vannak rám a „guruk” megközelítései,<br />

így most elsősorban szolgáltatást igénybe vevőként<br />

megélt tapasztalataim alapján gondolkodom.<br />

Magam akkor vagyok elégedett, ha nemes egyszerűséggel<br />

fontosnak érezhetem magam. Ebből a gyakran<br />

megélt hiányérzetből eredeztetem, hogy folyamatosan<br />

azt keresem, hogy mire van, lehet szükség. Arra<br />

jutottam - ha úgy tetszik jelenleg az a hipotézisem -,<br />

hogy ha azt a szolgáltatást nyújtjuk, amire az igénybe<br />

vevőknek szükségük van, akkor lehet a teljeskörű<br />

elégedettségre törekvés talaján a minőséget elérni.<br />

Itt az a kérdés, hogyan tudjuk felderíteni a valódi<br />

szükségleteket, s megértjük-e azokat.<br />

Milyen szabadidős elfoglaltságaid vannak? Mi<br />

az, ami leginkább kikapcsol, pihentet?<br />

A kérdésed azt a viszonylag régen megélt érzést hívja elő,<br />

hogy mely tevékenységek közben vagyok igazán önmagam,<br />

és felhőtlenül boldog. Ha ezen a vonalon indulok<br />

el, akkor az a válaszom, hogy ha jó partner társaságában<br />

táncolhatok pl. keringőt, vagy netán salsa-t, ha üveget<br />

festhetek, portrékat rajzolhatok, ha az érintésemmel<br />

akár „lelket gyógyíthatok”. Az érintés fontossága a<br />

2002-ben megszerzett masszőri képesítéshez köthető,<br />

ami mára már teljesen átalakult valamiféle „szeretet<br />

masszázzsá”. Régóta dédelgetett vágyam egy mese CD<br />

létrehozása: a megjelent, már felmért igények alapján<br />

„Lapról hangra” szellemében hallatnám a hangom.<br />

Munkád eredményességét több kitüntetés is<br />

fémjelzi. Melyekre vagy a legbüszkébb?<br />

Egy - egy fordulóponthoz kötöm a díjakat. 2013 - ban<br />

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a Bálint<br />

Sándor Szeretetotthonban végzett „áldozatkész, elkötelezett”<br />

munkám elismeréseként adományozott<br />

„Szociális munkáért” Díjat. Négy <strong>év</strong>vel később, 2017.<br />

<strong>év</strong>ben a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület<br />

a „Kiválóság hőse” elismerést adományozta a<br />

Bálint Sándor Szeretetotthon „Elkötelezettség a Kiválóságért”<br />

programjában végzett példamutatónak<br />

ítélt munkámért. 2018. <strong>év</strong>ben EOQ MNB „Minőségért<br />

2018” Oklevelet, és ISO 9000 Fórum Emléklapot<br />

a Nemzeti Minőségügyi Konferencia 5. <strong>év</strong>es törzsvendégeként<br />

kaptam. Ebben az esztendőben különösen<br />

mélyen érintett, hogy áprilisban az ISO 9000 Fórum<br />

Elismerő Oklevelét vehettem át, amely a „több<br />

<strong>év</strong>es kiemelkedő teljesítményem alapján 2018 - ban<br />

elnyert Ágazati Minőségdíj”-at, „Az Egészségügy és<br />

Szociális Szolgáltatás Minőségéért” jelentette, és júniusban<br />

a DE MK Műszaki Menedzsment és Vállalkozási<br />

Tanszék „Diplomadíj”- ában részesülhettem.<br />

Fontosnak tartom, hogy a fenti elismerések túlmutatnak<br />

a motiváló erejükön, hiszen arra inspirálnak,<br />

hogy jobbá válhassak. Éppen ezért büszkeség helyett<br />

egyszerűen csak jó érzés tölt el, és alázatra int<br />

mindahány. Vélelmezem, nem vagyok egyedül, aki<br />

úgy gondolja, hogy munkánkat, tetteinket elért eredményeink,<br />

külső szervezetek minősítései tükrözik<br />

a leghitelesebben. Valahogy úgy érzem, az elismerések<br />

azt igazolják, hogy a választott utamon jól és<br />

gyümölcsözően haladok. Mindezt úgy, hogy közben<br />

a köz javát szolgálom.<br />

Panelbeszélgetés 2022<br />

169

FARKAS JÓZSEF<br />

Ügyvezető igazgató<br />

Sanatmetal Kft.,<br />

A legbüszkébb mindig arra vagyok, amelyen éppen<br />

dolgozunk, amit éppen elkezdtünk, befejezünk.<br />

Ráadásul mi az innovációt tágan értelmezzük<br />

a Sanatmetal-nál, minden termék, áru, szolgáltatás<br />

innováció, amelyet nem alkalmazunk!<br />

Hogyan kezdődött? Mi az alapképzettséged?<br />

Miként alapoztad meg felkészültségedet?<br />

Okleveles gépészmérnök és menedzser gazdasági<br />

mérnök végzettségem van. Az egyetem befejezésekor<br />

választhattam a tanársegédi, vagy kezdő mérnöki<br />

állás között a valamikori Berva nagyvállalatnál.<br />

Az utóbbi mellett döntöttem.<br />

Mindig szerettem a tervező munkát, ifjúként pályázatokat<br />

nyertem, politikai vargabetű, gmk, technológiai<br />

osztályvezetői állás után pályázattal nyertem<br />

el a Sanatmetal állami jogelődjének igazgatói székét.<br />

Ekkor, 1991 decemberében kezdődött életem jelenlegi<br />

izgalmas szakasza, megismerni az egészségügy,<br />

a traumatológia, ortopédia és gerincsebészet<br />

világát, azt ötvözni a műszaki innovációval.<br />

Az életút most is cifra; válsághelyzetben l<strong>év</strong>ő állami<br />

cég menedzselése, majd kezdődő sikerek, menedzseri<br />

privatizáció, amerikai-angol-magyar Joint<br />

Venture, világcégek összevonásából adódó megszűnés<br />

vagy visszavásárlás (természetesen az utóbbi),<br />

főtulajdonosi szerep, díjak, elismerések, közte Nemzeti<br />

Minőségi Díj!<br />

Egy sikeres cég sikeres vezetőjének mit jelent<br />

a minőség?<br />

Egy olyan célkitűzést, amely mindig magasabb, öszszetettebb,<br />

finomabb, így soha nem lehet elérni,<br />

csak folyamatosan küzdeni érte.<br />

Jelen időszakban a CAPA (Corrective And Preventive<br />

Action) USA FDA megfelelőségén dolgozunk,<br />

amely már a hibák, a minőség oknyomozói feltárását<br />

jelenti.<br />

Manapság egy jó gazdasági vezetőnek milyen<br />

ismérvekkel kell rendelkeznie?<br />

Sokféle választ adhatnék, kereshetném a vezetéselmélet<br />

jól hangzó ismérveit, de...<br />

Nincs egyforma nap, cél, ember, probléma, így minden<br />

létező vezetői stílust, módszert, eszközt be kell<br />

vetni. Fontos azonban az empátia, annak megérzése,<br />

mikor és kinél mi tűnik a leginkább eredményre<br />

vezetőbbnek. Ehhez folyamatosan tanulni, önképezni<br />

kell magunkat. Ma kedvenc tananyagunk:<br />

Jim Collins - Jóból kiváló, vagy a Harvard Business<br />

Review kiadványai.<br />

Jó csapatjátékosnak tartanak. Partnereitek igen<br />

pozitívan értékelik együttműködő készségedet.<br />

Mi a titkod?<br />

Nincs titok, szeretem és tisztelem az embereket, az<br />

őszinte, tenni akaró társakat. Ez beosztástól, képesítéstől<br />

független. Akik ilyen alapon közelítenek<br />

felénk, nyitott kapukat találnak. Nehezen viseljük<br />

azonban a trükközőket, kényelmeseket, áskálódókat.<br />

Szép minőségügyi eredményeket elérni még jó<br />

gazdasági körülmények között sem egyszerű.<br />

Iparágatokat hogyan érintette a recesszió?<br />

170

Milyen kitörési pontokat lehet találni? Hogyan<br />

működik az egri változásmenedzselés?<br />

A recesszió mindenkit érint, a Sanatmetal-t is elérte.<br />

Jelentősen csökkent a rendelésállományunk, volt<br />

olyan hét, amikor 35% csökkenést is elért 2008 hasonló<br />

időszakához képest. Ráadásul 20%-os növekedést<br />

terveztünk! Hogy mit reagáltunk? Növeltük<br />

létszámunkat olyan vezetőkkel, szakemberekkel, akiket<br />

most tudtunk megszerezni. Szinte dupláztuk a<br />

fejlesztő mérnökök számát, ma is keresünk nyelveket<br />

beszélő termékmenedzsereket, különleges szakembereket.<br />

Folytatjuk a félmilliárdos beruházásunkat,<br />

épp egy kisebb csarnoképítés következik. Dolgozunk<br />

több, nagy értékű (több százmilliós) fejlesztési projekten,<br />

tervezzük az újabb pályázatokat. Elkezdtük<br />

marketingünk teljes megújítását külső szakértő céggel.<br />

Vagyis a jövő megváltását végezzük.<br />

Innovativitás iránti fogékonyságod példa értékű,<br />

melyet kapott elismeréseid, kitüntetéseid is<br />

fémjeleznek. Melyekre<br />

vagy a legbüszkébb?<br />

A legbüszkébb mindig arra vagyok, amelyen éppen<br />

dolgozunk, amit éppen elkezdtünk, befejezünk. Ráadásul<br />

mi az innovációt tágan értelmezzük a Sanatmetal-nál,<br />

minden termék, áru, szolgáltatás innováció,<br />

amelyet nem alkalmazunk!<br />

Milyen további „Sanatmetal”-os és egyéni<br />

terveid vannak?<br />

A Sanatmetal-nak stabil, <strong>év</strong>ek óta rögzített céljai<br />

vannak, amelyek: profit, növekedés, innováció,<br />

vevői elégedettség, dolgozói elégedettség és a környezettel<br />

jó összhang jellemeznek. Egyéni terveim?<br />

Az élet gyönyörű, ezt rohanásunk közben is érezni<br />

kell (e sorokat éppen Moszkvában, Novosibirsk felé<br />

tartva írom, ha időben teszek eleget az interjúnak,<br />

Las Vegasban is írhattam volna). Örülök, hogy fiam<br />

és lányom (mindketten közgazdászok) megtalálták<br />

érdeklődésüket a Sanatmetal-nál. Gyönyörű négy<br />

unokánk van, és felüdülés nejemmel – aki Volkswagen<br />

céget vezet – a nagyszülői szerep.<br />

A szakirodalomban egyre többen foglalkoznak<br />

(néhányan már ki is mutatták) az önértékelés<br />

gazdasági hasznával. Milyen hozadéka volt,<br />

illetve van az önértékelésnek és a Nemzeti<br />

Minőségi Díj elnyerésének?<br />

Az önértékelés minden cég és mindenki számára<br />

lételem. Mi keressük a megmérettetési lehetőséget,<br />

szeretjük a kihívásokat. Akik ezt nem teszik, könynyen<br />

kellemetlen meglepetésben részesülhetnek.<br />

Jut időd kikapcsolódásra? Hogyan<br />

akkumulálódsz?<br />

Számomra különös regenerálódást jelent a vízpart,<br />

a Balaton. Sok hétvégét töltünk Siófokon, s ez<br />

nemcsak a nyárra vonatkozik. A gépkocsivezetés is<br />

megnyugtató, így gyakran indulunk útnak péntek<br />

éjszaka, s már az indulás pillanatától egy más időszámítás<br />

kezdődik. A mozgás is fontos az életemben,<br />

ha időnként kihagyva is, de heti 2-3 teniszparti<br />

összejön. Na meg a kerékpár, amelyről egy más nézőpontban<br />

látszik az ismertnek vélt környezetünk.<br />

Érdemes mindenkor és mindenhol nyitott szemmel<br />

járnunk, a szépség, a felfedezés, az innováció, a fejlődés<br />

ránk vár!<br />

A találkozás örömteli percei NMK 2021<br />

171

FEHÉR NORBERT<br />

Lean Six Sigma szakértő, a leansixsigma.hu és<br />

a leansixsigmakezikonyv.hu oldalak tulajdonosa<br />

„…keressék és feszegessék a saját korlátaikat<br />

szakmájukban. A korlátok átlépés<strong>év</strong>el vagyunk<br />

képesek újat tanulni nemcsak a vállalati<br />

folyamatokról, hanem elsősorban önmagunkról és<br />

környezetünkről is. Aki megpróbálja átlépni<br />

a korlátait, az előbb-utóbb hibázni fog. A hiba<br />

pedig kiváló lehetőség a tanulásra…”<br />

Az internetről sokat megtudtam Rólad, mégis<br />

kezdjük egy rövid bemutatkozással. Eddigi<br />

munkásságod közül emeld ki azokat az<br />

állomásokat, melyek pályafutásodat leginkább<br />

meghatározták!<br />

46 <strong>év</strong>es közgazdász vagyok, a leansixsigma.hu és a<br />

leansixsigmakezikonyv.hu oldalak tulajdonosa. Folyamatfejlesztési<br />

tanácsadóként 2005 óta dolgozom<br />

az általam alapított és vezetett cégben, valamint ezzel<br />

párhuzamosan 2014-től öt és fél <strong>év</strong>en keresztül<br />

egyetemi oktatóként tanítottam a Budapesti Gazdasági<br />

Egyetemen.<br />

Több mint ötszáz folyamatfejlesztési projektet vezettem,<br />

illetve támogattam Magyarországon és külföldön<br />

az elmúlt tizenöt <strong>év</strong> során. Elsősorban multinacionális<br />

hátterű termelő és szolgáltató vállalatokkal<br />

együtt tanulom és gyakorlom a folyamatfejlesztés<br />

módszereit és technikáit, melyek többek között az<br />

elektronikai, a textil-, a fa-, az élelmiszer-, valamint a<br />

nyomdaipar területén működnek. Vallom, hogy ahol<br />

az ismétlődő tevékenységekről folyamatábrát lehet<br />

rajzolni, valamint azokkal kapcsolatosan elfogadható<br />

adatgyűjtő rendszer áll rendelkezésre, ott lehet és<br />

gyakran szükséges is a javítás.<br />

Nem köteleztem el magam egyetlen problémamegoldó<br />

megközelítés mellett sem, hiszen feladat- és<br />

szervezetfüggő, hogy mikor melyiket célszerűbb alkalmazni,<br />

és ezt mindig tisztázom is a megbízóimmal.<br />

Nem szeretnék soha olyan módszert ráerőltetni<br />

egyetlen szervezetre sem, amelyet az nem tud fenntarthatóan<br />

alkalmazni.<br />

Szenvedélyesen ragaszkodom a vállalati folyamatok<br />

mennyiségi adatokkal történő mérhetőségének<br />

megteremtéséhez vagy annak fejlesztéséhez. Szinte<br />

mindent meg akarok számolni vagy mérni, amivel<br />

„dolgom” akad nemcsak a munkám során, hanem a<br />

szabadidőmben is, és gyakran akkor érzem jól magam,<br />

ha minderről egy jó kis Excel-táblát sikerül<br />

összeállítanom.<br />

A Magyar Minőség Szakirodalmi díját is<br />

kiérdemlő „A Lean Six Sigma folyamatfejlesztés<br />

kézikönyve” átütő siker volt. Te is így<br />

látod? Milyen körülmények között és miért<br />

vállalkoztál az írásra?<br />

A six sigma képzéseimet követően mindig zavart a<br />

tudat, hogy rendkívül rövid idő alatt milyen nagy<br />

hányada kopik el annak a tudásnak, amit közösen<br />

felépítünk. Ez sohasem a résztvevők hibája, hiszen<br />

nekem is több, mint 10 <strong>év</strong>embe került, míg valamelyest<br />

megtanultam e módszert. Azoknak pedig akik<br />

kevésbé jó angolosok ez a folyamat még több idő<br />

vagy erőfeszítés lehet magyar nyelvű szakirodalom<br />

hiányában.<br />

Régóta érlelődött bennem ez a könyv. Szerettem<br />

volna adni valamit, amihez nem kell ilyen sok gyakorlás<br />

és idő. Valamit, amit csak elő lehet venni és<br />

172

alkalmazni sok gyakorlattal, valamint a szükséges<br />

minimum elmélettel. A gyakorlatiasság miatt merült<br />

fel, hogy az esettanulmányok, folyamatábrák<br />

mellett ne csak online kvízkérdések tartozzanak a<br />

könyvhöz, hanem egy e-learning portálon meg is<br />

lehessen tekinteni hogyan kell a legfontosabb lean<br />

six sigma eszközöket elérni és alkalmazni Minitab<br />

szoftver segítség<strong>év</strong>el.<br />

Olyan gyakorlatias kötet járt a fejemben, amely alkalmas<br />

az önálló tanulásra is. Egy könyv, ahol projektmenedzsment<br />

eszközökkel a probléma felvetésétől<br />

egészen a megoldás megtalálásán és megvalósításán<br />

át a stabil lezárásig kívántam megmutatni a<br />

DMAIC lépéseket.<br />

Akkor kezdtem bele az írásba, amikor egy nagyobb<br />

vállalati projektem kifutott. A tartalom teljesen a<br />

fejemben volt, amikor nekiálltam. A gondolattérkép,<br />

amit a könyv tervezése során készítettem szinte<br />

90%-ban változatlan maradt mire befejeztem.<br />

Sok munkám van benne nekem és még számos embernek,<br />

akiknek a nevei a könyv adatlapján és a<br />

köszönetnyilvánítás részben van felsorolva oldalakon<br />

keresztül. Szakmai lektorom és egyben barátom,<br />

Dr. Jónás Tamás rengeteget segített a kusza<br />

gondolataim helyrerakásában, amiért végtelenül<br />

hálás vagyok.<br />

A könyv megírásának nincs igazi titka. Igyekeztem<br />

például Stephen Kingtől is tanulni. No nem a fordulatok<br />

tekintetében, hanem például én is minden<br />

reggel 5-kor kezdtem az írást pizsamában és egészen<br />

addig folytattam, amíg a napi 2000 szó, vagy<br />

az adott alfejezet el nem készült. Természetesen készítettem<br />

egy kis SPC grafikont is a haladásomról,<br />

amit meg is osztottam a könyvemben az olvasókkal<br />

a kontroll fejezetben.<br />

Visszagondolva talán a leginkább meglepő tanulság<br />

az volt számomra, hogy akkor álltam kb. 40%-on a<br />

munkával, amikor úgy éreztem elkészült a kézirat<br />

első verziója.<br />

Mit jelentett a Magyar Minőség Társaság<br />

elismerése? Hogyan élted meg? Miként<br />

értékelted?<br />

Rendkívül megtisztelő a díj és egyben nagy felelősség<br />

is a jövőbeni munkáim kapcsán. Igyekszem nem<br />

elbízni magam.<br />

A Lean Six Sigma egyik legismertebb hazai<br />

szakértője vagy. Hogyan látod szakértett<br />

területed jövőjét?<br />

Megtisztelsz, de rajtam kívül számos felkészült szakembert<br />

ismerek és sokakkal aktívan tartom is a kapcsolatot,<br />

hiszen mindenkinek más-más tapasztalata<br />

van a problémamegoldó eszközök használatában.<br />

A folyamatok fejlesztése ma már nem lehetőség, hanem<br />

kötelező az egyes vállalatok számára. A könyvemben<br />

bemutatott működési kiválóság modellje<br />

kapcsán igyekszem leírni, hogy míg 15 <strong>év</strong>vel ezelőtt<br />

a folyamatok fejlesztése versenyelőnyhöz juttathatott<br />

egy adott vállalatot versenytársaihoz képest, addig az<br />

ma már nem jár ilyen előnyökkel, hiszen mindenki<br />

ezt teszi. Ma már ez csupán a stabil cash flow generáló<br />

képesség megőrzéséhez elégséges ezért a folyamatfejlesztés<br />

mellett ugyanolyan fontos az innovációs<br />

képességek növelése. Ez utóbbi kapcsán nem kell<br />

mindig nagy dolgokra gondolni. Ahogy megvan a<br />

lean six sigma módszernek az eszköztára, ugyanúgy<br />

az innováció standardizálásának és a kreativitás kibontakoztatásának<br />

is.<br />

Továbbá manapság rengeteg szó esik ipar 4.0-ról, valamint<br />

a digitális forradalomról. A vállalatok egyre<br />

többet költenek ezekre, azonban fel kell tenni a kérdést,<br />

hogy mi a célja ennek az egésznek. A vállalati<br />

tudás nagy része még ma is a „fejekben” van, s nem<br />

pedig írott, vagy digitális formában. Számos vállalatnál<br />

már most is annyi adat keletkezik, hogy szinte<br />

belefulladnak azok előállításába és feldolgozásába a<br />

dolgozók, azonban gyakran nem is tudják mit lehet<br />

ezekkel kezdeni. Gyakran olyan alapvető hiányosságokat<br />

tapasztalok, hogy például nem értik a különbséget<br />

az átlag és a medián között, vagy egyszerűen a<br />

Pareto elvet hagyják figyelmen kívül.<br />

Egyesek szerint az adat az új olaj. Szerintem ez csak<br />

akkor igaz, ha tudunk mit kezdeni az adatokkal. Nemcsak<br />

értelmezni és elemezni kell tudni azokat, hanem<br />

a megfelelő időben a megfelelő akciókat végrehajtani.<br />

Ezt pedig még tanulnunk kell.<br />

Mit tanultál, illetve profitáltál a FLEXTRONICS<br />

INTERNATIONAL Kft.-ben eltöltött tíz <strong>év</strong> alatt?<br />

Flex volt a második munkahelyem. Pénzügyi kontrollerként<br />

kerültem a vállalathoz mielőtt létrehoztam<br />

tanácsadó vállalkozásomat. A klasszikus tervezési,<br />

173

eszámolási, eltéréselemzési feladatok kapcsán számos<br />

esetben folyhattam bele olyan tevékenységekbe,<br />

amelyekkel mind jobban megismertem azokat a valós<br />

folyamatokat, amelyekről a kontrollingjelentések<br />

készültek. Így fertőződtem meg a minőségügy és a<br />

folyamatfejlesztés világával.<br />

Két fontos dolgot tanultam meg a vállalatnál: Egyrészt<br />

a folyamatokban, standardokban való gondolkodást,<br />

hiszen ez teremti meg a lehetőséget a tevékenységek<br />

megfigyelésére, stabilizálására és fejlesztésére.<br />

Másrészt azt, hogy a hibák elkerülhetetlenek.<br />

Mindig is voltak és lesznek. A nagy kérdés az, hogy<br />

mennyire gyorsan tudjuk detektálni azokat és milyen<br />

módon igyekszünk megszüntetni a gyökérokot.<br />

Ahogy egy Excel tábla felépítése, úgy a problémamegoldó<br />

személy által alkalmazott módszerek, eszközök<br />

is sokat elárulnak az ő személyiségéről. Rendkívül<br />

megtisztelő számomra, hogy volt munkaadóm lett az<br />

első igazi megrendelőm és a mai napig kiváló kapcsolatokat<br />

ápolok a kollégákkal több telephelyről is.<br />

5,5 <strong>év</strong>en keresztül a BGE - GKZ gazdasági<br />

tanáraként, illetve mestertanáraként dolgoztál.<br />

Diákjaid elégedettsége rendkívül magas volt. Ez<br />

a munkád végleg befejeződött? Mit takar a BGE -<br />

GKZ és milyen tárgyakat oktattál?<br />

A Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar<br />

Zalaegerszeg-et jelenti a rövidítés. Számos optimalizálási<br />

kérdésben kértem volt tanáraim véleményét,<br />

segítségét, amikor például éppen egy szállítási feladattal,<br />

szűk keresztmetszet kiaknázásával kapcsolatos<br />

kérdéssel szembesültem. 2013 decemberében keresett<br />

meg Dr. Palányi Ildikó tanszékvezető asszony,<br />

valamint az akkori dékán Lambertné Katona Mónika,<br />

akik a segítségem kérték a logisztikai folyamatok<br />

modellezése tárgy oktatása kapcsán. Rendkívül<br />

megtisztelő volt ez a felkérés számomra és az első szemesztert<br />

követően saját céges tanácsadói munkám<br />

mellett főállásban is tanítottam az intézetben.<br />

Az egyetemen logisztikai szakemberként kezeltek,<br />

így kontrolling jellegű tárgyak mellett lean logisztikát<br />

oktattam, de minőségügy, változásmenedzsment,<br />

projektmenedzsment jellegű kurzusokat is<br />

elvállaltam, mert úgy éreztem van annyi tapasztalatom,<br />

amivel értékes tudást adhatok hallgatóimnak.<br />

Habár rendkívül szeretek tanítani, főállásban nem<br />

tudtam folytatni BGE-GKZ-n olyan szinten, mint<br />

szerettem volna a tanácsadói feladataim mellett, így<br />

döntöttem a távozás mellett tavaly nyáron. Jelenleg<br />

óraadó vagyok a Pannon Egyetem autóipari szakmérnök<br />

képzésén, valamint idén ősszel indul a Széchenyi<br />

Egyetemnek egy minőségügyi szakmérnök<br />

képzése, ahol kifejezetten lean six sigma módszer<br />

bemutatásán alapuló kurzusaim lesznek.<br />

Az egyetemen átadott „Flex Logisztikai<br />

Labor”-ban kialakításra került „Pick to Light”<br />

rendszer ötletgazdája és egyik megvalósítója<br />

voltál. Kérlek, röviden jellemezd ezen munkád<br />

lényegét és hallgatói hasznát!<br />

Mivel elsősorban végzős hallgatókat oktattam és a<br />

nagyvállalati szférából érkeztem, dékán asszonnyal<br />

és tanszékvezető asszonnyal sokat ötleteltünk arról<br />

miként lehetne gyakorlatiasabbá tenni az oktatást,<br />

valamint olyan szakembereket képezni, akik könynyen<br />

beilleszkednek egy ilyen kultúrába. Továbbá<br />

szerettük volna megmutatni a hallgatóknak, hogy<br />

az egyetemünkön tanított szakmai tárgyak összeérnek,<br />

egymásra épülnek. Elővettük a közös kapcsolatainkat,<br />

s döntöttünk egy olyan logisztikai labor<br />

kialakítása mellett, amely összefogja és a gyakorlatba<br />

átülteti az informatika, a logisztika és a minőségügy<br />

tárgyak keretében tanultakat.<br />

Az eszközök nagy részét, valamint a know-how-t<br />

intézetünk duális partnerétől a Flextronics International<br />

Kft-től kaptuk Lang János úrtól dékánaszszony<br />

közbenjárására. Az átadást követően nagyszerű<br />

élmény volt nézni hallgatóinkat miként készítenek<br />

például hibafa, illetve halszálka elemzéseket,<br />

szoftverspecifikációkat, vagy akár mini poka yoke<br />

megoldásokat a szerelési folyamat és az ellenőrzés<br />

támogatására.<br />

A logisztikai labort az egyetem igyekszik lehetőségeihez<br />

mérten fejleszteni, bővíteni. Például járatütemező<br />

szoftvert is vásároltunk, hogy a munkaállomásokon<br />

gyártott termékeket optimális úton juttassuk el<br />

a fogyasztókhoz. A sör ellátási lánc játékon, az utazó<br />

ügynök, vagy a kínai postás példáján keresztül gamifikációs<br />

eszközökkel számos hasznos eszközt lehet<br />

megtanítani és erősíteni a csoportos problémamegoldást,<br />

amire nagy szükség van a nagyvállalatoknál.<br />

Mit kell tudnunk a Cash Flow Navigátor<br />

Tanácsadó Kft.-ről? A teljesség igénye nélkül<br />

(ízelítőül) sorolj fel néhány partnereteket!<br />

174

Tanácsadó cégem 2005 óta működik folyamatosan<br />

és igyekszik minőség és hatékonyságfejlesztési segítséget<br />

nyújtani azoknak a vállalatoknak, ahol már<br />

valamilyen ERP rendszer működik és a cég mérete<br />

meghaladja a 100 fős létszámot. Ilyen vállalatoknál<br />

már nemcsak az igény van meg a standardok kialakítására<br />

és működtetésére, hanem aktívan tesznek<br />

is ezért. Itt már rendszeres és megbízható adatgyűjtés<br />

folyik, amire pedig lehet alapozni a folyamatfejlesztő<br />

tevékenységet.<br />

Imádok együtt tanulni a vállalati szakemberekkel. Nagyon<br />

gyakran a képzés 4.-5. órájában az oktatóterem<br />

helyett már egy nyomógép, vagy egy fröccsöntő berendezés<br />

mellett vagyunk porosan, olajosan, ami tele<br />

van aggatva mindenféle színű címkékkel, s a flipchart<br />

táblán pedig folyamatosan gyűlnek a megoldásra váró<br />

feladatok. Az aktuális kihívásnak megfelelően tanulunk<br />

és alkalmazzuk a problémamegoldó eszközöket<br />

ügyelve arra, hogy a PDCA kört mindig lezárjuk.<br />

Volt munkaadómon, Flexen kívül nagyobb elektronikai<br />

partner az Aptiv Services Hungary Kft., az<br />

élelmiszeriparból Kométa Zrt-t emelném ki, Nyomdaimpar<br />

területéről az Edelmann Hungary Kft-t, illetve<br />

Elanders Hungary Kft-t, könnyűipar területén<br />

a nagyatádi Mez Crafts Hungary Kft-vel <strong>év</strong>eken keresztül<br />

dolgoztunk együtt. Autóipar területéről pedig<br />

például a Dana Hungary-t említeném. Tanácsadóként<br />

természetesen hasonló profilú cégekkel is<br />

együttműködünk.<br />

Állítod, hogy ahol az ismétlődő<br />

tevékenységekről folyamatábra készíthető és<br />

adatgyűjtő rendszert működtetnek, ott van<br />

mód a szükséges beavatkozásokra, javításokra.<br />

Folyamatfejlesztőként milyen javaslataid<br />

vannak mindazoknak, akik manapság kezdik ezt<br />

a komplex tevékenységet?<br />

Legfontosabb javaslatom, hogy keressék és feszegessék<br />

a saját korlátaikat szakmájukban. A korlátok<br />

átlépés<strong>év</strong>el vagyunk képesek újat tanulni nemcsak<br />

a vállalati folyamatokról, hanem elsősorban önmagunkról<br />

és környezetünkről is. Aki megpróbálja átlépni<br />

a korlátait, az előbb-utóbb hibázni fog. A hiba<br />

pedig kiváló lehetőség a tanulásra. Talán arra kell<br />

ügyelni, hogy ezek ún. okos hibák legyenek, azaz ne<br />

kerüljön túl sokba a javításuk, valamint ne okozzanak<br />

elégedetlenséget a család, a munkatársak, vagy<br />

a vevő számára. Én bizony rengeteget hibázok még<br />

ma is, gyakran szándékosan, hogy fejlődhessek.<br />

Másik tanácsom, hogy ne szégyelljenek kérdezni!<br />

Aki kérdez, arról 5 percig gondolják, hogy ostoba,<br />

aki viszont nem kérdez… Továbbá vegyék magukat<br />

körül megfelelő emberekkel! Három típusú emberre<br />

gondolok: Elsősorban keressenek maguknak egy<br />

kiváló mentort, aki irányt mutat. Nem a helyettünk<br />

történő problémamegoldásra gondolok, hanem a segítő<br />

célzott kérdésekre, hiszen mindannyiunkban<br />

az rögzül leginkább, amit a saját erőfeszítéseink alapján<br />

szenvedünk végig.<br />

Másodsorban keressenek saját magukhoz hasonló<br />

személyt vagy személyeket tanulótársul. A közös<br />

tanulás motiváló, csapatépítő jellegű tevékenység,<br />

s az egymásnak feltett kérdések megválaszolásával,<br />

mélyebb stabilabb tudás alakul ki. Ráadásul motiváló<br />

is a versenyhelyzet miatt, hiszen nem lehet<br />

mindenkit egyszerre előléptetni.<br />

Harmadsorban legyenek olyan személyek a környezetben,<br />

akiket tanítani képesek. A tanításra való<br />

felkészülés, valamint a tanulók kérdései is sokat<br />

segítenek a továbblépésben. Szerencsésnek tartom<br />

magam, hogy mindhárom kategóriába tartozó barátok,<br />

ismerősök vesznek körül.<br />

A folyamatos tanulás elkötelezett híve vagy.<br />

Saját magad szinten tartását, fejlesztését<br />

hogyan biztosítod?<br />

Rengeteget olvasok. Az idei <strong>év</strong>re 50 könyv elolvasását<br />

tűztem ki célul, valamint 4 szemináriumon<br />

való részvételt. Időarányosan jól állok, hiszen csak<br />

januárban 8 könyvet sikerült befejeznem, bár ez<br />

az ütem lassult márciusban. Szinte minden téma<br />

érdekel. Nagy dilemma volt eldönteni, hogy vajon<br />

specialista, vagy generalista kívánok-e lenni. Úgy<br />

érzem helyesen cselekedtem, amikor az utóbbi mellett<br />

döntöttem.<br />

A vállalati kulcsfolyamatok elemzése és fejlesztése<br />

r<strong>év</strong>én belelátok rengeteg terület speciális kihívásába<br />

és az adatelemzés, valamint a statisztikai módszerek<br />

alkalmazása r<strong>év</strong>én értékteremtő módon tudok<br />

belefolyni a munkába.<br />

175

Milyen egyéni terveid vannak a közel,- esetleg<br />

távolabbi jövőben? Gondolsz-e pl. újabb<br />

szakirodalmi könyv megírására?<br />

Említettem, hogy valamelyest lassult az általam kiolvasott<br />

könyvek száma. Ennek elsődleges oka az,<br />

hogy nemcsak tervben van a következő könyv, de<br />

már el is készült a kézirata. Ezt kellett olvasnom,<br />

csiszolnom, s ahogy a „lila” könyvem sem küldtem<br />

nyomdába, amíg 45-50x ki nem olvastam, így most<br />

is ez a tervem. Míg a lean six sigma folyamatfejlesztés<br />

kézikönyve inkább a haladó problémamegoldóknak<br />

szól, a második könyvemmel a kezdőket<br />

igyekszem megszólítani bemutatva miért és hogyan<br />

hibázzuk tökéletesre a bennünket körülvevő folyamatokat.<br />

Most olyan zsebkönyvet szeretnék kiadni,<br />

ami ott lesz számos kezdő folyamatfejlesztő keze<br />

ügyében, akik számára remélhetőleg sok „Aha” felismerést<br />

nyújtanak majd a gyakorlatok, valamint a<br />

21 napos folyamatfejlesztői kihívásom.<br />

Sokat dolgozol. Van-e más hobbid, ami<br />

kikapcsol, regenerál?<br />

Lelkes amatőrként sok mindenben kipróbáltam magam.<br />

Sport tekintetében a futás adta talán a legtöbbet<br />

az életemhez, mind rendszeresség, mind kitartás tekintetében.<br />

E tevékenység mellett jó időben előszeretettel<br />

pattanok kerékpárra és veszem célba az Őrséget,<br />

de imádok Csobánc hegyen siklóernyőzni az<br />

esti szélben.<br />

Több mint 4 <strong>év</strong>e néptáncolok egy szuper csapatban,<br />

akikkel baráti viszony köt össze. Tagja vagyok<br />

egy amatőr csillagászegyesületnek, ahol hatalmas<br />

tudással rendelkező barátokkal, ismerősökkel sok<br />

közös programunk volt már és lesz is. Például közös<br />

észlelések, rendszeres virtuális előadások, vagy<br />

például tavaly nyáron egy meteorológiai ballont<br />

eresztettünk fel a sztratoszférába mérőműszerekkel,<br />

kamerákkal.<br />

Belépő a gálavacsorára NMK 2021<br />

176

FEHÉR OTTÓ<br />

Fehér Ottó vezetési tanácsadó<br />

„ Masaaki Imai megközelítését követem,<br />

„a minőség az, amin javítani lehet”.<br />

Számomra a minőség: Lásd meg az értéket,<br />

találd fel magad, járd az utadat!”<br />

Szeretném kérni, hogy szakmai életutad<br />

számodra legfontosabb állomásai közül említs<br />

meg néhányat!<br />

Felsőfokú végzettségeimet autógépész majd rendszerszervező<br />

szakokon szereztem. 1975-ben az IKA-<br />

RUS-nál kezdtem, 1979-ben mentem a NIM IGÜ-<br />

SZI-hez (Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági<br />

és Üzemszervezési Intézet). A H.B. Manard & Co.<br />

cég UMS munkamérésen alapuló karbantartás-irányítási<br />

rendszerét alkalmaztuk, több mint 50%-os<br />

karbantartási termelékenység növekedést értünk el.<br />

A Coopsystem-nél (1988) volt lehetőségem az ÁMR<br />

(Átfogó Minőségvezetési Rendszer) programban részt<br />

venni. 1991-től a SIRIUS Bt. vállalkozást vezetem.<br />

A Magyar AOTS Társaság egyik alapítója és elnöke<br />

voltam (1990-96). Több száz szakembernek segítettem<br />

a japán AOTS (The Assocoiation for Overseas<br />

Technical Scholarship) továbbképzésein való részvételében.<br />

Kezdeményeztem és Budapesten megalakítottuk<br />

az EFAAS (AOTS Alumni Egyesületek<br />

Európai Federációja) szervezetet.<br />

1979 óta főállásban közel száz vállalatnál végeztem<br />

tanácsadási munkát szervezetfejlesztési, minőségügyi,<br />

üzem- és munkaszervezési, termelésszervezési<br />

és karbantartás-szervezési területen.<br />

Honnan a megnevezés és pontosan mit takar<br />

a „Magyarország első kreativátora”?<br />

Az 1990-es <strong>év</strong>ekben indított „Agy <strong>év</strong>tizede” programok<br />

irányították rá a figyelmemet a felnőttek kreativitásának<br />

fejlesztésére. A kreatív igazgató már foglalt<br />

volt, ezért gondoltam ki a kreativátor elnevezést.<br />

Egy baráti összejövetelen neveztek el Magyarország<br />

első kreativátorának. Törekszem a megszolgálására.<br />

Úgy gondolom, egyre fontosabbá válhat a high-tech<br />

gyártás mellett a high-tech menedzsment is.<br />

A kreativátor feladata, hogy a vállalat egy adott<br />

problémájának, feladatának megoldására adjon/dolgozzon<br />

ki hatékony módszert, illetve támogassa az<br />

egyéni és a csoportos kreativitás kiteljesedését.<br />

Ilyen technológiákat 1996 óta fejlesztek, több mint<br />

25 koncepciót/módszert dolgoztam ki a szellemi<br />

munka hatékonyságának növelésére, amelyek jó része<br />

a vállalatoknál is alkalmazható.<br />

2000-óta vállalok kreatív módszer fejlesztést a cégek<br />

részére, illetve az adott feladathoz szoktam valamilyen<br />

technikával besegíteni, ilyen volt például<br />

a Szelektív megoldás, a Panoráma módszer, a Know<br />

and Do technológia. A saját munkám támogatására<br />

alkottam meg a Gondolkodás Irányítás módszert.<br />

A 90-es <strong>év</strong>ek közepétől alkalmazom a rendszerszemléletű<br />

megközelítést az elmeműködés tanulmányozására,<br />

a hatékonyságának növelésére, és a tudattechnológiák<br />

kifejlesztésére.<br />

Új irányzatot nyitottam az alkalmazott szervezéstudományok<br />

területén a tudati technológiák és a<br />

tudatmenedzsment vállalati hasznosításával. Kifejlesztettem<br />

a Total Creative Management-et.<br />

177

Shiba tanítvány vagy. Mit jelent számodra a<br />

minőség egyik fejedelm<strong>év</strong>el való közvetlen<br />

kapcsolat? Mit tanultál a japán professzortól?<br />

Shiba professzor a közösség szolgálatára és az önzetlenségre<br />

tanított minket. Mindig a legjobban<br />

kellett teljesítenünk, nappal is, az éjjeli munkáknál<br />

is, meg a hétvégi csapatmunkáknál is.<br />

Change Agent-nek nevelt minket, legyünk az elsők<br />

és az iránymutatók a vállalatok fejlesztésében. Minden<br />

nap fejlődnünk kell, és mindig van egy jobb<br />

megoldás. Akik hosszabb időt töltöttek vele, azoknak<br />

megváltozott a gondolkodásmódja. Változott<br />

az értékrendünk és a kapcsolatunk. A „Shibások”<br />

mindig összetartanak. Személye példa mindannyiunk<br />

számára és nem lehet elégszer kifejezni köszönetünket,<br />

azért, amit a magyar minőségügyért tett.<br />

Kétszer is Shiba Díjat kaptál csoport<br />

kategóriában. Milyen témákkal nyertetek<br />

és a „mester” közvetlen ismerete mennyire<br />

motivált?<br />

Az irányításommal az elsők között nyert IIASA-Shiba<br />

díjat a FORTE V-ös Öntő minőségjavító csoport<br />

a 7 lépés és a 7QC eszköz alkalmazásával. A másik<br />

díjat a II. Cselekvési terv kidolgozó csapatban való<br />

részvételért kaptam. Shiba „mester” kemény, elszánt<br />

és állhatatos volt a programban. Sosem kímélte magát<br />

és minket sem. Meg kellett mutatnunk, hogy<br />

tudunk folyamatosan a maximumon vagy afelett<br />

teljesíteni.<br />

A japán minőségmenedzsment módszerek<br />

közül melyek a kedvenceid? Melyek, azok<br />

véleményed szerint amelyek a reneszánszukat<br />

élik és manapság nélkülözhetetlenek egy<br />

prosperáló cégnél?<br />

Azokat szeretem elsősorban, ahol nem elég a mechanikus<br />

applikálás, hanem használni kell a fejünket is.<br />

Ilyen az Ishikawa diagram vagy a 7 vezetői eszköz.<br />

Az 5S-ből például a Shitsuke jelent kihívást, hogyan<br />

tegyünk rendet a fejekben is.<br />

A hagyományos „kézi” módszerek használatában<br />

is a hangsúlyok a tervezési és a fejlesztési fázisokra<br />

helyeződtek át, ezeken a területeken még sokáig<br />

alkalmazhatók lesznek a hozzáadott érték arányának<br />

növelésére, a költségek csökkentésére, a vevők<br />

rejtett igényeinek teljesítésére, a termékek minőségének<br />

és megbízhatóságának tervezésére és fejlesztésére<br />

irányuló módszerek.<br />

Úgy gondolom, hogy az utólagos minőségjavítás<br />

korszaka lezárult. A Kaizen-t felváltja a Kakushin.<br />

Vélelmezésem szerint a prosperáló cégek jó része<br />

túl van a minőségjavító alaptechnikák által elérhető<br />

eredményeken, a céljaik eléréséhez saját módszereket<br />

fejlesztenek ki. Ilyen jellegű munkám volt például<br />

az AUDI Hungária Motor Kft.-nél.<br />

Sok külföldi nagyvárosban tartottál<br />

előadásokat. Milyen témákban és kiknek?<br />

-1979-ben Londonban, a Maynard cég kérésére tartottam<br />

egy előadást az UMS magyarországi felkészülés/bevezetés<br />

tapasztalatáról. Érdekessége az<br />

volt, hogy a kapitalista módszerek hogyan alkalmazhatók<br />

a szocialista környezetben.<br />

A NIM IGÜSZI vezetése úgy döntött, hogy a szocialista<br />

országokba is vezessük be a Maynard módszereket,<br />

így nyílt lehetőségem Szófiában a nehézipart<br />

felügyelő minisztériumban tájékoztató előadást tartani,<br />

majd az Odry Optimit gumigyárban a meghívott<br />

gumiipari szakembereknek a karbantartási<br />

munkanormázásról beszélni.<br />

1990-ben Bernáth Lajossal tartottunk előadást a<br />

Tsukuba Egyetemen az ÁMR bevezetéséről és tapasztalatairól<br />

– Shiba professzornak köszönhetően.<br />

1992-ben Pattaján tartottam előadást az AOTS nemzetközi<br />

konferenciáján a magyar szakemberek által<br />

elsajátított AOTS ismeretek magyarországi tapasztalatairól<br />

és eredményeiről.<br />

1994-ben Oszakában, egy nemzetközi AOTS rendezvényen<br />

beszéltem a magyarországi minőségfejlesztési<br />

eredményekről, különös tekintettel a japán<br />

módszerek alkalmazására.<br />

Moszkvában kétszer vezettem tréninget – 1995-ben<br />

és 1997-ben – a VILSZ alumíniumipari tröszt vezetőinek<br />

a minőségszervezéssel kapcsolatban. Később<br />

Budapesten is tartottam nekik egy előadást a vezetési<br />

hatékonyságot növelő kreatív módszerekről.<br />

1996-ban Pozsonyban az EFAAS konferencián a<br />

japán előadók mellett beszélhettem a több országból<br />

érkező szakembereknek a japán menedzsment<br />

módszerek alkalmazásáról.<br />

178

1999-ben Kairóban egy nemzetközi szemináriumon<br />

két témában tartottam előadást, a TQM magyarországi<br />

tapasztalatairól és a magyar minőségfejlesztési<br />

irányzatokról. Az utóbbiról a japán KENSHU<br />

magazinban is megjelent egy cikkem.<br />

2003-ban Szófiában az AOTS Európai Alumni szervezeteinek<br />

részvétel<strong>év</strong>el megrendezett szemináriumon<br />

a kreatív menedzsmentről és a tudati technológiák<br />

vállalati alkalmazásáról adtam elő. A módszereimet<br />

bolgár, egyiptomi, fülöp-szigeteki, indiai,<br />

japán, litván, magyar, macedón, moldáv, orosz, román,<br />

szlovák, szlovén, tanzániai, thaiföldi és török<br />

szakembereknek volt lehetőségem bemutatni.<br />

Mint aki a Comenius 2000 Közoktatási<br />

Minőségfejlesztési Programban<br />

szakértőként dolgoztál, hogy látod<br />

a hazai oktatás, s ezen belül a minőségügyi<br />

ismeretek oktatásának helyzetét?<br />

Az ezredfordulóhoz képest se szeri, se száma a meghirdetett<br />

szakoknak, képzéseknek, oktatásoknak,<br />

tréningeknek és távoktatásoknak. Jó, hogy ennyiféle<br />

módon juthatunk tudáshoz.<br />

Publikációid száma igen tekintélyes.<br />

Melyek azok, amelyeket ma is a gyakorló<br />

minőségügyi szakemberek figyelmébe<br />

ajánlasz? Mely munkáidra vagy<br />

a legbüszkébb?<br />

Megtiszteltetés számomra, hogy a Magyar Minőség<br />

folyóirat lehetőséget ad a gondolataim kifejtésére.<br />

A legutóbbi cikkeim még hozzáférhetők és aktuálisak<br />

lehetnek:<br />

• A személyi minőség fejlesztése szellemi technológiák<br />

alkalmazásával, MM, XXII. <strong>év</strong>f. 06. sz. 2013.<br />

• Az 5Mu alkalmazása a Lean menedzsmentben,<br />

MM, XXII. <strong>év</strong>f., 08-09. sz. 2013.<br />

• A Hi - tech menedzsment és a kezdő mérnökök továbbképzése<br />

MM, XXIII. <strong>év</strong>f. 06. sz. 2014.<br />

• Kreativátorok képzése – Gondolati térkép készítés<br />

MM, XXIV. <strong>év</strong>f. 06. sz. 2015.<br />

A 163 weboldalam is adhat segítséget az ismeretek<br />

bővítésében. Az úttörő jellegű írásaimat tartom<br />

fontosabbnak. Ilyen volt például az UMS rendszer<br />

ismertetése (1980), a FORTE V-ös Öntő eredményei<br />

(1989), a Kaizen tanulmány (1991) majd cikk (1997), a<br />

vevői érték képlete (1998), az új tudati technológiák<br />

alkalmazása a vezetésben (1999), a Totál Kreatív Menedzsment<br />

(1999) vagy a FolCreMan System (2012).<br />

Sokat dolgozol. Sok újszerű megközelítéssel<br />

rukkolsz elő. Alkotásaid, módszereid közül<br />

melyek a legnépszerűbbek?<br />

A megközelítés vonatkozásában az egyik fejlesztési<br />

irányom a szellemi munka hatékonyságának növelése.<br />

Az emberi tudat egy csodálatos világ, óriási lehetőségekkel.<br />

Ha rendszerként közelítem meg az elmét,<br />

akkor a működése folyamatokból áll. A folyamatokat<br />

pedig lehet fejleszteni. Fedezzük fel és használjuk ki<br />

e tartalékokat a vállalatirányításban is!<br />

A módszereim közül most a RiskQM15 módszer a<br />

favorit. Az ISO 9001 szabványban előírt kockázatok<br />

és lehetőségek gyors meghatározásához alkalmazzuk.<br />

Egy nap elég szokott lenni az összes előírt (40-<br />

60 db) folyamat elemzésére – beleértve a megelőző<br />

intézkedési terv elkészítését is.<br />

Általánosan használjuk a gondolkodásirányítást és<br />

Buzan Gondolattérképét.A GE Hungary Zrt. Energy<br />

Divízió IIASA-Shiba Díjas csapatának kiemelkedő<br />

eredményéhez az Értékradar hozzáadott érték változat<br />

alkalmazásával járultam hozzá.<br />

A folyamatfejlesztéshez mindig használjuk a Fortis<br />

módszert. Egy leendő vevő kis tételes, néhány óra alatt<br />

legyártható termékeihez FMEA elemzést kért az ajánlatadáshoz.<br />

A Villám FMEA módszerrel 2 órán belül<br />

teljesíteni lehetett a vevői elvárást. A Csepphullám<br />

módszerem eredménye <strong>év</strong>ek óta látható egy vállalat<br />

bejárati csarnokában.<br />

Mit jelent számodra a minőség? Milyen<br />

minőségfelfogásod van?<br />

Masaaki Imai megközelítését követem, „a minőség<br />

az, amin javítani lehet”.<br />

Számomra a minőség:<br />

Lásd meg az értéket,<br />

Találd fel magad,<br />

Járd az utadat!<br />

179

Min dolgozol jelenleg?<br />

Az ISO szabványok szerinti tanúsítás megszerzéséhez<br />

adok tanácsot. Ebben az <strong>év</strong>ben 6-féle szabványos<br />

irányítási rendszert kell kifejlesztenem vagy<br />

aktualizálnom. Készülök egy problémamegoldó/folyamat-eredmény<br />

fejlesztési tréning megtartására.<br />

Az Amoeba Management-et tanulmányozom. Írom<br />

a második módszertár könyvemet.<br />

Miként tudod tudásodat naprakészen tartani?<br />

Nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen. Már a minőség<br />

sem a régi! Sokat segítenek a megbízó vállalatok és<br />

az Internet. Minőségügyi vonatkozásban a szokásos<br />

módozatokkal törekszem az ismereteim frissítésére.<br />

A szellemi technológiák kifejlesztése nehezebb ügy.<br />

Figyelnem kellene vagy 8-10 tudományterületet.<br />

Mi az, ami kikapcsol, leginkább regenerál?<br />

Mi a hobbid?<br />

Örömmel végzem a szervezési munkáimat, az alapelvem<br />

az, hogy „minél többet adunk bele, annál<br />

többet nyerünk belőle”. Támogatást, biztonságot<br />

és megújulást ad az otthoni harmónia és szeretet.<br />

Hobbim a világ megismerése. Néha van időm az aktív<br />

pihenésre is.<br />

Dr. Ködmön István Plenáris elnök NMK 2021<br />

180

DR. FELSZEGHI<br />

SÁRA PHD<br />

Egyetemi docens, Miskolci Egyetem<br />

„…a tehetség nem jogot, hanem kötelezettséget<br />

jelent, amit kötelesek vagyunk mások javára<br />

fordítani, hogy a tehetség csak akkor ér valamit,<br />

ha az kitartó munkával párosul.”<br />

Foglalkozásait, végzettségeit átfutva már<br />

az elején zavarban vagyok. Miként szabad<br />

szólítanom? Melyiknek örül a legjobban?<br />

Ezzel a hallgatóim és a betegeim is így vannak: van,<br />

hogy „Tanárnőnek”, van, hogy „Főorvosnőnek” szólítanak,<br />

én mind a kettőnek egyformán örvendek.<br />

Kedves Tanárnő! Egy nagyon rövid szakmai<br />

önéletrajzot szeretnék kérni!<br />

Kitüntetéses diplomával végeztem 1979-ben az egyetemet.<br />

Első munkahelyem a marosvásárhelyi Gyermekklinika<br />

volt. 1988-tól a Miskolci Egyetem (akkor<br />

Nehézipari Műszaki Egyetem) Prof. Dr. Kovács<br />

Ferenc rektor úr felkérésére elfogadtam az egyetem<br />

üzemorvosi állását, és a család érdekeit is szem előtt<br />

tartva, 1988-ban a két gyermekünkkel Miskolcra költöztünk.<br />

Ez az új kihívások és a kiteljesedés időszaka.<br />

Egy új területére kerültem az egészségügynek: a klinikai,<br />

kórházi munkát az alapellátás-üzemorvoslás,<br />

míg a gyermekgyógyászatot a felnőttek gyógyítása,<br />

illetve a megelőző orvoslás váltotta fel. 1989-ben,<br />

egy olyan komplex egészségfejlesztő programot dolgoztam<br />

ki az egyetem munkavállalói számára, amely<br />

felölelte a prevenció minden formáját az akut betegellátás<br />

mellett, valamint a krónikus beteg gondozása<br />

mellett a korai munkahelyi rehabilitációt. Ezt, az<br />

akkor szokatlan programot (ma, munkahelyi egészségfejlesztés<br />

n<strong>év</strong>en ismert és 1997-től Európa szerte<br />

használják) 1995-ben kiterjesztettük a hallgatókra is.<br />

A hagyományos szerkezet ennek a programnak a megvalósításához<br />

nem volt elégséges, ezért, egy komplex,<br />

multidiszciplináris rendelő-együttest alakítottam ki<br />

1995-ben, mely Foglalkozás Egészségügyi Központ<br />

(FEK) n<strong>év</strong>en vált ismerté, hazánkban és Európában<br />

egyaránt. A gyermekgyógyászati szakvizsga mellett<br />

üzemorvostanból és háziorvostanból is szakvizsgáztam,<br />

illetve akkreditált hajóorvos vagyok. 1996-tól<br />

a SOTE és az OMÜI felkérésére részt vettem a graduális,<br />

illetve postgraduális orvosképzésben, majd<br />

2000.-től, az újszerű szakorvosképzésben, a FEK, a<br />

SOTE akkreditált oktatási hely<strong>év</strong>é vált, és számos<br />

kutatásban vettünk részt.<br />

A kutatási eredményekről több mint 260 hazai és<br />

nemzetközi publikációban számoltam be, ezek közt<br />

8 könyvet, 60 könyvfejezetet, és tudományos dolgozatot,<br />

valamint több mint 200 konferencia előadást<br />

említhetek. 1997-ben a Miskolci Egyetem rektora<br />

felkért, hogy dolgozzam ki azokat a szakmai kritériumokat,<br />

amelyek az Egészségügyi Intézet megalakításához,<br />

valamint annak akkreditációjához<br />

szükségesek. Ennek sikeres akkreditációja alapját<br />

képezte a későbbi Egészségügyi Karnak. 2000.-ben<br />

a foglalkozás egészségügyben, az országban elsőként<br />

vezettem be minőségbiztosítási rendszert, az<br />

általam vezetett foglalkozás-egészségügyi központ<br />

alap-és szaktevékenységének szakmai irányítása és<br />

az oktatás terén. 2003.-ban kitüntetéses diplomával<br />

végeztem el a Miskolci Egyetem Jogtudományi<br />

Karán a Jogi szakokleveles orvos szakot. 2005-ben<br />

sikeresen abszolváltam a PhD fokozatot. 2000-től<br />

megyei, majd 2008.-tól a foglalkozás-egészségügy<br />

181

országos szakfelügyelő főorvosaként kaptam kinevezést.<br />

1996-tól a SOTE, a Miskolci Egyetem oktatója,<br />

majd 2003-tól a Nyugat-magyarországi Egyetem<br />

egyetemi docenseként oktattam. 2004-ben kidolgoztam<br />

a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán (ma<br />

Nyugat-magyarországi Egyetem) Munkahelyi egészségfejlesztés<br />

szakirány, majd 2005-ben a szakirányú<br />

továbbképzési szak alapítási és indítási akkreditációs<br />

anyagát, Magyarországon elsőként és külföldön is<br />

úttörőként. Jelenleg a Miskolci Egyetem egyetemi<br />

docense, valamint a SOTE és a Debreceni Orvosi<br />

Egyetem graduális és postgraduális képzésének oktatójaként<br />

veszek részt. Számos hazai és nemzetközi<br />

szakmai szervezetben tevékenykedem tagként vagy<br />

elnökségi tagként, szerkesztőségi tagja vagy rovatvezetője<br />

vagyok néhány hazai és nemzetközi tudományos<br />

folyóiratnak.<br />

Mit csinál az akkreditált hajóorvos?<br />

A hajón, a kompon dolgozók munkaköri alkalmasságát<br />

ítéli meg, vizsgálja azokat az egészségkárosító<br />

kockázatokat, melyeknek megszüntetése/csökkentése<br />

a munkáltató feladata, de a hajóorvos az, aki<br />

szakmai tanácsaival segíti ebben, hogy elkerüljék a<br />

munkavállalók egészségkárosodását.<br />

A Bolyai Farkas Gimnáziumban töltött <strong>év</strong>ek<br />

miként hatottak szellemiségére?<br />

A, ma már több mint 450 <strong>év</strong>es, híres Bolyai Farkas<br />

Gimnázium, matematika tagozatán végeztem. Itt<br />

tartotta Bolyai Farkas, 1804.-ben, székfoglaló beszédét,<br />

és ezzel kezdetét vette annak a szellemiségnek<br />

a kialakulása, amit ma „Bolyai-szellemiség”-nek nevezünk,<br />

az érték-tudás-kötelesség hármasát jelentette,<br />

s ami minden diákot áthatott, aki ezek között<br />

a falak között tanulhatott.<br />

Az a szellemi műhely, ami itt kialakult, egyik legfőbb<br />

céljának a tehetségek kibontakozását tekintette,<br />

ha ez nem lett volna, számos kimagasló személyiséggel<br />

lenne szegényebb a tudomány, a művészet<br />

és a sport világa. Ezek az <strong>év</strong>ek számomra is meghatározók<br />

voltak. Kezdettől világos volt, hogy a fegyelem,<br />

kötelesség itt nem öncélú valami, hanem<br />

az út a tudás felé. A tanáraink, a tudás és az emberi<br />

tartás példaképei voltak, akik a gondolkodásra,<br />

és az értékek megismerésére biztattak. Emlékszem<br />

azokra a vitákra, amelyet a szakkörökben folytattunk<br />

tanárainkkal és egymással, a filozófiától az<br />

irodalomig, a matematikától a fizikáig mindenre<br />

kitárták a világot, nem emlékszem arra, hogy valaki<br />

gondolatát s annak indokait ne hallgatták volna<br />

meg, és ne kapott volna elismerést és biztatást egyegy<br />

új gondolat, elképzelés. Megtanítottak arra,<br />

hogy a tananyag napi ismerete csak elégséges, de<br />

nem kitűnő tudás, hogy a plusz munka érdemel csak<br />

maximális elismerést. A közös munka meghozta a<br />

gyümölcsét, számos tanulmányi versenyről hoztuk<br />

el az első díjak valamelyikét matematikától a fizikáig,<br />

irodalomtól a kémiáig. Az osztályban sokan<br />

versenyszerűen sportoltunk, nyertünk megyei vagy<br />

országos bajnokságot, vagy kerültünk be a korosztályos<br />

vagy felnőtt válogatottba. A zene, színjátszás<br />

is része volt az életünknek, itt is országos sikereket<br />

értünk el. Útravalóként egy olyan örökséget kaptunk,<br />

amelynek alapját az önálló gondolkodás, a tudás,<br />

a kötelességteljesítés, a felelősség és az emberi<br />

tartás képezték. Ezért van talán az, hogy legyünk<br />

bárhol a világban, még ma is, sok <strong>év</strong> múlva is viszszatérünk,<br />

és ebből a szellemből építkezünk tovább.<br />

Székelyudvarhelyen született,<br />

Marosvásárhelyen járt iskolába? Vannak<br />

még székely kapcsolatai?<br />

Székelyudvarhelyen születtem, de az eszmélés <strong>év</strong>ei<br />

már Marosvásárhelyhez kötnek, mert Édesapámat,<br />

aki építészmérnök volt, a székelyudvarhelyi Építkezési<br />

Vállalat igazgatója, felkérik, hogy legyen az<br />

akkori Maros Magyar Autonóm Tartomány Építkezési<br />

Trösztjének műszaki igazgatója (majd később,<br />

vezérigazgatója), így tanárnő Édesanyámmal és két<br />

bátyámmal Marosvásárhelyre költöztünk. Nagyszerű<br />

gyerekkorom volt. Szüleim következetes szigorúsággal<br />

neveltek, de nagy szeretetben nőtünk fel.<br />

Ők tanítottak meg arra, hogy a tehetség nem jogot,<br />

hanem kötelezettséget jelent, amit kötelesek vagyunk<br />

mások javára fordítani, hogy a tehetség csak<br />

akkor ér valamit, ha az kitartó munkával párosul.<br />

A dölyf, a kevélység, a merkantilis szemlélet ismeretlen<br />

fogalmak voltak, az elesettek, rászorulók segítése<br />

pedig napi gyakorlat. A szerető biztonságot a<br />

Családunk jelentette. Ezt, az ott élő rokonaimmal<br />

ma is megtartottuk, ahogy a barátok szeretete, támogatása,<br />

a volt iskolatársakkal és egyetemi kollégákkal<br />

a kapcsolatunk folyamatosan jelen van.<br />

182

Több DEMIN konferencián és EOQ-s<br />

rendezvényen hallottam mindig érdekes,<br />

színvonalas előadását. Prezentációi közül<br />

melyekre gondol vissza legszívesebben, melyek<br />

aratták a legnagyobb sikert?<br />

Mindegyik előadásomra szívesen gondolok vissza,<br />

mert akár a DEMIN, akár az EOQ rendezvényein,<br />

lehetőségem nyílik új gondolatok megfogalmazására,<br />

az egészségügy sajátos tulajdonságainak elemzésére,<br />

új lehetőségek, célok, erősségek megfogalmazására,<br />

azaz az értékek megőrzésére, a gyengeségek kiküszöbölésére,<br />

ami hitem szerint erősségekké alakíthatók!<br />

Ebben a vonatkozásban, talán a szeptemberi EOQ<br />

Pódiumbeszélgetésen tartott előadásomra gondolok<br />

szívesen, amit Veress Gábor professzor úr moderált,<br />

akinek szellemi frissessége, modern látásmódja állandó<br />

szellemi kihívást és építkezést jelent nekem.<br />

Az a poszter előadásomra is emlékezetes, amely a<br />

Budapesten tartott Világkongresszuson, a legjobb<br />

poszter előadás címet nyerte el.<br />

Rengeteg elfoglaltsága ellenére maradt ideje<br />

publikációkra is. Kérem, említsem meg ezek<br />

közül néhányat!<br />

• Felszeghi, Sára - Kór-képek,Budapest,<br />

Magyarország: Napkút kiadó (2008) , 184 p.<br />

• Dr. Felszeghi, Sára - Semmelweis’s messages to<br />

the contemporary hungarian healthcare system,<br />

In: Rosivall, L. (szerk.) Semmelweis 200<br />

Years, Semmelweis Kiadó Budapest, (2019)<br />

pp. 488-490.<br />

• Felszeghi, S - A minőségbiztosítási rendszerek<br />

jelentősége az egészségügyi ellátásban és annak<br />

nemzetközi vonatkozásai: The Importance<br />

and the International Aspects of the Quality<br />

Insurance Systems in Health Services, Magyar<br />

minőség 24 : 8-9 (2015) pp. 9-20.<br />

• Felszeghi, Sára - The Tasks and Possibilities<br />

of Occupational Health Regarding<br />

Ageing Employees., ACTA MEDICA<br />

TRANSILVANICA XVI: 3 (2011) pp. 93-95.<br />

• Felszeghi, Sára - Oktatásban dolgozók<br />

munkavédelme In: Tompa, Anna (szerk.)<br />

Foglalkozás-orvostani 2009/Klinikai<br />

Irányelvek Kézikönyve, Medition Kiadó,<br />

Budapest, (2009) pp. 145-151.<br />

Mivel foglalkozik jelenleg? Milyen rövid és<br />

hosszú távú tervei vannak?<br />

Az orvosi tevékenységem és az oktatás mellett, jelenleg<br />

a legtöbb időmet az a kutatás-elemzés teszi ki,<br />

melyet a GINOP pályázat keretében végzünk. Ez, az<br />

egész országra kiterjedő, 11 iparágat felölelő kutatás<br />

a foglalkozás-egészségügy és a munkabiztonság<br />

helyzetét méri fel oly módon, hogy a munka világának<br />

mind a 4 szereplőjét (foglalkozás-egészségügyi<br />

szakorvos, munkabiztonsági szakember, munkáltató<br />

és munkavállaló) megkérdezzük a foglalkozás-egészségügy<br />

és a munkabiztonság helyzetéről, valamint<br />

azokról a főbb kockázati tényezőkről (pszichoszociális,<br />

ergonómia, idősödő munkavállalók), melyek a<br />

leggyakoribban érintik a munkavállalókat. 27 különböző<br />

kérdőív, több mint ötezer megkérdezett, olyan<br />

vizsgálati anyagot jelent, mely lehetőséget biztosít<br />

megalapozott döntések meghozatalára. A válaszok<br />

szakmai és SWOT elemzése, olyan széleskörű és<br />

mélységű vizsgálatát jelenti a foglalkozás-egészségügynek<br />

és a munkabiztonságnak, melyhez hasonló<br />

nemcsak hazánkban de Európában sem készült,<br />

és melyek mind a szakmának, mind a jogalkotónak<br />

lehetőséget biztosít a megalapozott és szükséges változtatásokra.<br />

Terveim szerint ez a kutatás novemberben zárul le.<br />

Ezzel párhuzamosan írok egy könyvet Dsida Jenő<br />

költői alkotásáról és a műveiben fellelhető betegségélményeiről.<br />

A távlatokat tekintve, szeretném megfogalmazni<br />

azokat a szükséges változtatásokat, mind<br />

szakmai, mind jogalkotás területén, melyeket a kutatás<br />

eredményei szükségessé tesznek, és reményeim<br />

szerint a szakma jobbítását, ezáltal a munkavállalók<br />

egészségének védelmét jelentik. Folytatom a kutatásokat<br />

az idősödő munkavállalók aktív életkorának<br />

meghosszabbítási lehetőségeivel kapcsolatban, a fokozott<br />

pszichés megterhelésnek kitett munkavállalók<br />

egészségmegőrzését, egészségfejlesztését célzó kutatásokat,<br />

a munkahelyi egészségfejlesztés hatékonyságának<br />

vizsgálatát a munkavállalók egészségmegőrzésében,<br />

az ergonómia kockázatok csökkentésének<br />

lehetőségeit az ülőmunkát végző munkavállalók<br />

esetében.<br />

A Batthyány - Strattmann - díj úgy gondolom<br />

eddigi pályafutása legértékesebb elismerése?<br />

Hogyan értékeli a rangos elismerést?<br />

183

Nagyon nagy megtiszteltetés ez a díj, de az elismerés<br />

mellett egyben kötelezettséget is jelent! Arra<br />

kötelez, hogy még többet, még jobban végezem a<br />

munkámat, legyen az gyógyítás vagy oktatás. Persze,<br />

igaz, hogy ezt a díjat én kaptam, de dicséri a<br />

munkatársaim munkáját is, akik, segítettek, hogy<br />

a munkámat ilyen szinten végezhessem, valamint<br />

a családom szerető támogatását, amely nélkül ezt a<br />

szerteágazó, a sikerek mellett küzdelemmel teletűzdelt<br />

munkát, nem tudtam volna végezni.<br />

Azt gondolom más elismerésekre is<br />

méltán büszke lehet!<br />

A munkám legnagyobb elismerése a betegeim szeretete,<br />

megbecsülése, de ugyan olyan becsben tartom<br />

a kollégáim által nekem ítélt Tóth Imre Emlékérmet<br />

(MÜTT,2007), a Miskolci Egyetem által adományozott<br />

SIGNUM AUREUM UNIVERSITATIS<br />

kitüntetést (2006), a 2013.-ban Brüsszelben, a Munkahelyi<br />

Egészségfejlesztés Európai Hálózata – az<br />

European Network for Workplace Health Promotion<br />

díját, amivel az általam vezetett Egészségügyi<br />

és Módszertani Központ programját, mint a legjobb<br />

európai modellt tüntette ki, valamint a Miskolc városától<br />

kapott Pro Urbe kitüntető címet (2014).<br />

Erkel Ferenc unokájától Erkel Saroltától tanult<br />

zongorázni! Ma is szeret játszani? Milyen más,<br />

egyéb hobbijai vannak?<br />

A zene kiskoromtól meghatározta az életemet. Édesapám<br />

gyönyörűen zongorázott, Első zongoraleckéimet<br />

is Édesapámmal kezdtem 4 <strong>év</strong>es koromban,<br />

amit 17 <strong>év</strong>en keresztül folytattam kitűnő tanárommal.<br />

Ma is szívesen zongorázom, de már inkább hallgatom<br />

a zenét.<br />

A zene mellett az irodalom is a hobbym, az orvostörténet<br />

és irodalomtörténet határterületét vizsgáló,<br />

és Domokos Mátyás irodalomkritikus szerint,<br />

egy új műfaj megteremtését jelentő kutatás: a betegség,<br />

mint poétikai eszköz az irodalomban, mely<br />

egyedülálló kutatás nemcsak hazánkban, de nemzetközi<br />

szinten is. Ebből is több könyv és könyvfejezet<br />

született. E mellett a festészettel, ruhatervezéssel<br />

is szívesen foglalkozom.<br />

Dr. Simon Attila előadó NMK 2021<br />

184

FIGNÁR ZOLTÁN<br />

Minőségügyi vezető, Miskolci Hőszolgáltató Kft.<br />

„Szerintem a minőség elkötelezettség az<br />

igényesség mellett. Aki önmagával szemben<br />

igényes, a környezetére is hatással van, megkérheti<br />

másoktól is az igényességet.”<br />

A „távhős szakmában” és „minőségügyi<br />

körökben” sokan ismernek. Kezdjük mégis egy<br />

rövid bemutatkozással!<br />

1972-ben Nyíregyházán a Zrínyi Ilona Gimnáziumban<br />

érettségiztem általános tagozaton, amely megalapozta<br />

a szélesebb érdeklődési kört. A Miskolci<br />

Egyetemen 1977-ben szereztem a kohómérnöki karon<br />

diplomát. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1986-ban<br />

energetikai szakmérnökként végeztem. Kezdő mérnökként<br />

öntödék tervezés<strong>év</strong>el foglalkoztam. Több<br />

mint <strong>30</strong> <strong>év</strong>e a távhőszolgáltatás műszaki üzemeltetési<br />

területén dolgozom.<br />

Működtetünk kazánházakat, gázmotorokat, fűtőműveket,<br />

távfűtési vezetékhálózatot, hőközpontokat, épületeket.<br />

Tíz <strong>év</strong>ig oktattam a napi munka után különböző<br />

helyeken kazánkezelést. Az egyéni képzést soha nem<br />

hanyagoltam el, papírjaim szerint végezhetek kovácsolást,<br />

kazánkezelést, gáz-és olajtüzelő berendezések égő<br />

szervizét, épület-energetikai auditálást (épületek zöldkártyájának<br />

kiadása) és természetesen a mérnöki munkát,<br />

melyre az üzemvezetői beosztásom bőven nyújt<br />

lehetőséget. A minőség iránti érdeklődésem viszonylag<br />

új keletű, és talán azért keletkezett, mert a műszaki területen<br />

már kevés újdonságot találtam.<br />

Hol és hogyan fertőzött meg a minőség?<br />

A Miskolci Hőszolgáltató Kft. előtt álló kihívások<br />

a műszaki gondolkodástól idegen megoldásokat kívántak.<br />

Szükség volt a másfajta gondolkodás elsajátítására,<br />

melyet eleinte véletlenszerűen, később<br />

tudatosan kerestem az EFQM modell segítség<strong>év</strong>el.<br />

A véletlenszerű esetek közé sorolnám a 90-es <strong>év</strong>ek<br />

közepén a vezetéssel összefüggő tréningeket, kezdeti<br />

stratégiai tervezéseket. Az EFQM modell megismerésekor<br />

még nem sejtettem, hogy elkötelezettje<br />

leszek a minőségügynek.<br />

A kiválósági kultúra logikus, természetes megközelítést<br />

jelent a folyamatokhoz, melyeknek működtetése<br />

napi feladatunk. A műszakiak racionalitásával,<br />

a 2×2=4 egyszerűség<strong>év</strong>el megközelítve a folyamatokat,<br />

azok kezelhetősége, valamint a napi és a hosszú<br />

távú sikerek elérhetősége mind-mind egy-egy impulzust<br />

jelent a továbblépéshez. Ez vezetett az akkreditált<br />

önértékelési szakértő képzésen való részvételemhez<br />

is 2011. májusában.<br />

Mit tartasz minőségnek? Mi a véleményed a<br />

minőségi munkavégzésről?<br />

Szerintem a minőség elkötelezettség az igényesség<br />

mellett. Aki önmagával szemben igényes, a környezetére<br />

is hatással van, megkérheti másoktól is az<br />

igényességet. Kialakítható megfelelő fogadó közegben<br />

a munkatársak, valamint a partnerek segítség<strong>év</strong>el<br />

a kölcsönös elégedettség, ami gyakorlatilag<br />

egyenlő a minőségi munkavégzéssel.<br />

2008-ban a Miskolci Hőszolgáltató Kft. Nemzeti<br />

Minőségi Díjat nyert. A pályázat felelőse voltál.<br />

Mi a véleményed a rangos elismerésről?<br />

185

Az elismerés kivívása borzasztó nagy munkát igényel<br />

a szervezettől. Át kell állítani a gondolkodást egy<br />

minőségileg új megközelítésre. A kiválóság kultúra<br />

elterjesztése társaságon belül egy csapásra nem következik<br />

be, hosszadalmas folyamatként kell kezelni, ami<br />

rengeteg türelmet és példamutatást kíván.<br />

Élen járó szereplők ebben a tekintetben a cég vezető<br />

beosztású munkatársai, akik a legnagyobb befolyással<br />

tudnak lenni a vállalati kultúrára. A belső fékek<br />

és ellenállások leküzdésére fordított energiát az elért<br />

eredmények visszaigazolják. A Nemzeti Minőségi<br />

Díj presztízst adott a cégnek, a brandja ugrásszerűen<br />

megnövekedett, a pályázat visszajelzésében megfogalmazott<br />

fejlesztendő területeket a stratégiánkba<br />

beépítettük.<br />

Mi történt Nálatok 2008 óta? Tart a lendület,<br />

vagy kicsit megpihentetek? Lesz-e folytatás?<br />

Az egyébként is erősségünknek számító innováció<br />

területén a megújuló energiák hasznosításában<br />

rangos elismerésekben részesültünk. A város szélén<br />

található rekultivált szeméttelep depónia- gáz hasznosítását<br />

távfűtési célra megoldottunk. A képződő<br />

gázzal villamos energiát termelünk, illetve a hejőcsabai<br />

paneles lakótelepet látjuk el fűtési hőenergiával.<br />

Az alkalmazott megoldásunkkal a Magyar<br />

Minőség Háza 2010 Díjat, az Észak-magyarországi<br />

Regionális Minőségi Díjat, a Minőségi<br />

Nagydíj Pályázaton a bíráló bizottság kiemelt elismerését<br />

érdemeltük ki 2011. március 29-én. Társadalmi<br />

elismerésként értékeljük a Biomassza Bajnokságon<br />

kiérdemelt külön díjat, melyet 2011. május 11-én adtak<br />

át. Elindított fejlesztéseink vannak a geotermikus<br />

energia, illetve a biomassza hasznosítására.<br />

A stratégiánkba beépült a kiválóság kultúrája, az<br />

EFQM modell szellemében fejlesztjük folyamatainkat.<br />

A fejlesztendő területeinkre projekteket indítottunk,<br />

a társaságunkkal szembeni vevői elégedettség<br />

növekedett, ez pénzügyi eredményességgel párosult.<br />

Ilyen tekintetben mi folyamatosságról beszélünk, a<br />

pályázás tekintetében a kérdés egyelőre nyitott.<br />

Kit tekintetek belföldön benchmark partnernek.<br />

Változtak-e bencmarking módszereitek<br />

az <strong>év</strong>ek során?<br />

A távhőszolgáltatás területén a szakterületi társcégek<br />

a benchmark partnereink. Igény mutatkozott a<br />

hasonló profilú társaságok részéről is módszereink<br />

és eredményeink kölcsönös megismerésére. A távhőszolgáltatás<br />

szakmai szervezetén keresztül kialakultak<br />

azok a kezdeti csirák, amelyek nélkül már<br />

nehezen tudnánk elképzelni a hosszú távú együttműködést.<br />

Minőség szemszögéből hozott-e változást<br />

a holdinggá alakulás? A NMD jelent-e presztizst<br />

a nagyobb szervezeten belül?<br />

A Holding elkötelezettje a minőségnek, elvárás a tagvállalataival<br />

szemben a megmérettetés. Inspirálja a<br />

szervezeti egységeket a független szakértők által tanúsított<br />

elismerési formákon való részvételre.<br />

A tagvállalatok az elvárásoknak igyekeznek megfelelni,<br />

és nem múlik el <strong>év</strong>, hogy valamelyik szervezet<br />

a minőségügy területén valamilyen szintű<br />

elismeréshez ne jusson. Társaságunk elsőként ért<br />

el Nemzeti Minőségi Díjas elismerést a holdingon<br />

belül, amellyel erősítette a már addig is megl<strong>év</strong>ő élcsapat<br />

imázsát.<br />

Rengeteget dolgozol. Hogy viseli a család?<br />

Miként akkumulálódsz? Van-e kedvenc hobbid?<br />

A munka és a magánélet közti egyensúlyra kényesen<br />

ügyelek. A családot igyekszem a sok munkából<br />

kizárni. Közösen járunk a Miskolci Jegesmedvék<br />

minden hazai jégkorong meccsére, bérletünk van<br />

a színházba, és a hobbikertben rendezem a gondolataimat.<br />

A családon belüli ünnepeket, összejöveteleket<br />

– ez lehet egész hétvége is – kivétel nélkül<br />

együtt töltjük.<br />

Milyen további terveid vannak?<br />

Amíg tehetem célom az új ismereteket elsajátítani, a<br />

fiatalokat menedzselni, később pedig szakmai jellegű<br />

könyveket írni és szerkeszteni. Mind a műszaki, mind<br />

a minőségügyi szakterületen találkoztam pótolandó<br />

témákkal. A szakértői munka sohasem állt távol tőlem,<br />

tervezem a megszerzett képesítések hasznosítását,<br />

ehhez rendelkezem kamarai tagsággal is.<br />

186

FLANEK ANIKÓ<br />

Nyugalmazott minőségbiztosítási igazgató<br />

Zwack Unicum Rt.<br />

„…Szerintem a „minőség” ennél sokkal többet kell,<br />

hogy jelentsen. Benne van a folyamatos fejlesztés,<br />

a legjobb teljesítés szándéka, a környezeti felelősség,<br />

a társadalmi érdekek figyelemmel kisérése, és nem<br />

utolsó sorban a tisztesség és elkötelezettség is.”<br />

Kedves Anikó! Fiatalos külsőd láttán sokan nem<br />

gondolnánk, hogy már 2004 óta nyugdíjas vagy.<br />

Rendhagyó módon tartalmas életutad egy rövid<br />

kivonatával szeretném kezdeni és időnként<br />

közbe kérdezni. A likőr fontos szerepet töltött<br />

be életedben!<br />

Az egyetem elvégzése után a Magyar Likőripari Vállalat<br />

ösztöndíjasaként a cég Központi Laboratóriumában<br />

kezdtem dolgozni, ahol 1968-tól 1972-ig vezető<br />

voltam. Kialakítottam az akkor sok telephelyes<br />

szeszesital gyártó és forgalmazó vállalat teljes körű<br />

minőségellenőrzési rendszerét. Mint szabványbázis<br />

felelős, aktívan vettem részt az iparági szabványosítás<br />

korszerűsítésében. Ezért a tevékenységemért<br />

MÉM Kiváló dolgozó miniszteri kitüntetésben részesültem.<br />

A szeszesital gyártás fejlesztése mellett<br />

aktívan közreműködtem a Coca Cola és Schweppes<br />

üdítőitalok hazai gyártásának bevezetésében is.<br />

A jogutód BULIV cégnél 1972-től főtechnológusként,<br />

majd termelési osztályvezetőként dolgoztam. Külső<br />

munkatársként bekapcsolódtam a Szeszipari Kutató<br />

Intézet tevékenységébe, és koordináltam a vállalat<br />

együttműködését a kutatás-fejlesztési feladatokban.<br />

Jelentős fejlesztésekben vettél részt. Szervező<br />

és oktató munkát is végeztél!<br />

Igen. A fejlesztési munka mellett részt vállaltam<br />

a dolgozók szakmai képzésében is, mint a vállalati<br />

belső szakmunkás képző tanfolyam egyik szervezője<br />

és oktatója. Közreműködtem a Likőripari<br />

Kézikönyv, és más szakmai kézikönyvek szerkesztésében<br />

és írásában. Azt mondják, aktív voltam<br />

a MÉTE Szeszipari Szakosztály szakmai munkájában<br />

is. A rendszerváltás idején termelési főmérnöki,<br />

majd műszaki igazgató funkciót töltöttem be.<br />

Az 1992. <strong>év</strong>i privatizációt követően részt vettem<br />

a megalakult új társaság termelő területeinek átalakításában<br />

és korszerűsítésében. Tevékenységemet<br />

a MÉTE vezetősége Török Gábor Emlékéremmel<br />

jutalmazta.<br />

Mit kell tudnunk az emlékéremről? Mit díjaznak<br />

leginkább?<br />

Dr. Török Gábor Kossuth-díjas vegyészmérnök, a<br />

kémiai tudományok doktora kutatóintézeti igazgató<br />

volt. Az emlékére alapított díjat a műszaki<br />

fejlesztés területén elért kimagasló eredményekért<br />

adományozza a MÉTE vezetősége. A díjra, amelynek<br />

odaítélése számomra igen nagy megtiszteltetés<br />

volt, a Szeszipari Szakosztály vezetése terjesztett fel.<br />

993-tól a Zwack Unicum Rt. minőségbiztosítási<br />

igazgatójává neveztek ki. Mit emelnél ki ekkori<br />

munkáid közül?<br />

Fokozatosan kiépítettük és 1995. és 1997. között tanúsíttattuk<br />

az ISO 9001 szerinti minőségügyi rendszert<br />

a cég teljes termelési és értékesítési tevékenységi területére,<br />

beépítve az élelmiszerbiztonsági rendszert<br />

(HACCP) is. A tanúsító szervezetként – tekintettel<br />

Zwack Unicum tradícióira - a patinás LlOyd’s Registert<br />

kértük fel, amelynek akkreditációs száma 001<br />

volt. Kiépített rendszereinket, és ezek folyamatos<br />

187

fejlesztését ez a szervezet felügyelte 2004-ig. 1999-<br />

ben került sor az ISO 14001 Környezetirányítási<br />

rendszer első tanúsítására. Ennek kapcsán, környezetvédelmi<br />

és környezetirányítási tevékenységünk<br />

bemutatására és környezet iránti elkötelezettségünk<br />

demonstrálására 2001-ben Környezeti Jelentést<br />

adtunk ki.<br />

Milyen egyéb minőségügyi tevékenységeket,<br />

illetve projekteket emelnél ki, amelyekre<br />

büszke vagy?<br />

A rendszerekkel való ismerkedéssel egyidejűleg beléptem<br />

a Magyar Minőség Társaságba, és rendszeresen<br />

részt vettem a rendezvényeken Hamarosan<br />

tagja lettem az Igazgató Tanácsnak, ami meghatározó<br />

volt a minőséggel való kapcsolatomban. Nem<br />

akarok neveket mondani, mert félek, hogy kifelejtenék<br />

valakit, de óriási egyéniségekkel tevékenykedhettem<br />

együtt, akik élharcosai voltak a magyar<br />

minőségügynek, a TQM technikák elterjesztésének,<br />

és a vállalati kiválóság ügyének.<br />

1999-ben megkezdtük a TQM eszközök adaptálását.<br />

Ennek keretében pilot projektet indítottunk,<br />

elsőként a folyamatköltség számítás alkalmazására.<br />

2000-ben sikerült megnyerni a felső vezetők támogatását<br />

abban, hogy önértékelést hajtsunk végre az<br />

„EFQM Kiválóság Modell” szempontjai, elvárásai<br />

alapján teljes körű díjszimulációs módszerrel. Az<br />

önértékelést neves külső tanácsadók segítség<strong>év</strong>el<br />

végeztük. Az összeállított anyag első számú vezető<br />

által elfogadott változatát az értékelő team értékelte,<br />

hangsúlyozva azt, hogy nem a pontszám az<br />

alapvetően fontos, hanem a szervezetről alkotott<br />

tükörkép meghatározása, a fejlesztendő területek<br />

meghatározása.<br />

Az elért pontszám ezzel együtt jónak mondható: 451<br />

volt. (Érdekesség, hogy a szakértő moderátorok ennél<br />

magasabb pontszámot adtak.) A tanácsadók megállapítása<br />

egyértelműen az volt, hogy önértékelési folyamat<br />

megvalósítása szervezettségben, koordinálásban<br />

teljességében az átlag hazai gyakorlatnál jobb volt, az<br />

elkészült jelentés, valamint az értékelők munkája a<br />

hazai általános gyakorlatnál sokkal magasabb minőségű<br />

munkavégzést mutat különös tekintettel arra,<br />

hogy egy teljesen új metodika, egy modern európai<br />

működési szemlélet, a TQM és eszközeinek alkalmazása<br />

került előtérbe, amit a ZWACK Unicum Rt. először<br />

alkalmazott. Kell-e mondanom, hogy ez nagyon<br />

boldoggá tett? Még ebben az <strong>év</strong>ben elnyertünk egy<br />

PHARE pályázatot a SWOT- Benchmarking módszerek<br />

tanácsadó segítség<strong>év</strong>el törtnő elsajátítására.<br />

A szerzett ismeretek alapján projektet indítottunk,<br />

amelynek témája a vevő kiszolgálási színvonal, túraszervezési,<br />

áruterítési és a költséghatékonysági mutatók<br />

javítása volt. Az önértékelés összefoglalójában<br />

tett javaslat alapján 2003-ban megismételtük az önértékelést<br />

az EFQM Modell ® alapján történő kérdőíves<br />

felméréssel, amelyben 1<strong>30</strong> munkatárs vett részt.<br />

A felmérés megállapításai alátámasztották a 2001-<br />

ben meghatározott feladatokat, a továbbfejlesztendő<br />

területeket. Az ezekre alapozott akciótervet a vezetőség<br />

elfogadta.<br />

Az általad irányított kollektíva 2003-ban IIASA-<br />

Shiba díjban részesült. Miért kaptátok a rangos<br />

elismerést?<br />

Pályázatunknak az „Úton a megfeleléstől a kiválóságig”<br />

címet adtuk. Megfogalmaztuk a é a minőségügyi<br />

csapat küldetését, főbb céljait, és bemutattuk<br />

a 2000-2003 közötti időszakból azokat a tevékenységeket,<br />

amelyeket mind a megvalósítás, mind az<br />

eredmények értékelése és a tovább fejlesztés lehetőségei<br />

szempontjából fontosnak ítéltünk. Ezek röviden:<br />

a HACCP rendszer támogatása, a minőségügyi<br />

intranetes oldalak alkalmazása oktatás céljára,<br />

nyereményjátékok szerepe a munkatársi aktivitás<br />

és a minőségi gondolkodás serkentésében, vagy<br />

például a EFQM Modell ® alapján történő kérdőíves<br />

felmérés, amely hidat képezett a nagyobb erőforrás<br />

igényű díjszimulációs módszer eredményeihez.<br />

Utoljára hagytam a Minőségnap megszervezését és<br />

lebonyolítását, amit a azért szerveztünk, mert a kérdőíves<br />

önértékelés legalacsonyabbra pontozott alkritériumai<br />

között szerepelt a munkatársak és a szervezet<br />

között folytatott párbeszéd. Felmerült a kérdés,<br />

mit tudunk tenni ennek javítása érdekében. A minőségnapon<br />

a különböző szakterületek képviselői mutatták<br />

be minőségügyhöz tevékenységeiket, emellett<br />

kiállítást is rendeztünk. A Minőség Nap eredményes<br />

volt, megmozgatta a vállalat ¼-ét. A felső vezetés aktív<br />

részvétel<strong>év</strong>el támogatta az eseményt. A részvevők<br />

a felmérések alapján elégedettek voltak.<br />

188

Óriási sikerélmény volt a csapat számára a díj elnyerése,<br />

amit megkoronázott az, hogy bemutatkozásunk<br />

felkeltette Shiba professzor érdeklődését;<br />

eljött hozzánk az ünnepség után, és Zwack Péter<br />

úrral remek beszélgetést folytatott arról, kinek mit<br />

is jelent a minőség?<br />

Milyen minőségfelfogásod van? Mit jelenti<br />

számodra a minőséget?<br />

Kezdetben, amikor a minőségbiztosítási rendszerrel<br />

ismerkedtem, azt mondták, hogy a minőség az<br />

elvárásoknak való megfelelést jelenti, ez később kiegészült<br />

a szükségleteknek való megfeleléssel, ami<br />

több - de kevés. Ez nagyon leegyszerűsített megfogalmazás,<br />

sokszor néhány mérhető adattal elérhető.<br />

Szerintem a „minőség” ennél sokkal többet kell,<br />

hogy jelentsen. Benne van a folyamatos fejlesztés, a<br />

legjobb teljesítés szándéka, a környezeti felelősség,<br />

a társadalmi érdekek figyelemmel kisérése, és nem<br />

utolsó sorban a tisztesség és elkötelezettség is.<br />

Amikor a IIASA-Shiba díj pályázatot készítettük,<br />

megfogalmaztuk csoportunk küldetését, mottónak<br />

a következőt választottuk: Munkánk minősége önbecsülésünkkel<br />

arányos! Ezzel nagyon magasra helyeztük<br />

a lécet!<br />

Nyugdíjazásod után is aktív vagy!<br />

2004-ben a tulajdonosok kérésére - abból a célból,<br />

hogy más szervezettel is megméressük magunkat –<br />

tanúsító szervezetet kellett váltanunk. Tender alapján<br />

az SGS-re esett a választásunk, és azóta is ők végzik<br />

külső rendszer - audtjainkat, ami időközben kibővült<br />

az ISO 22000 élelmiszerbiztonsági rendszerrel.<br />

Utolsó „aktív” munkám az SGS által végzett teljes<br />

körű rendszer-tanúsító audit lebonyolítása volt. Tulajdonképpen<br />

egy napot sem pihentem, már másnap<br />

folytattam a munkát, mint tanácsadó – heti 3 alkalommal.<br />

Ez ma is így működik.<br />

Utódomat magam választhattam, és azóta is büszke<br />

vagyok a választásomra. Patakiné Gyökeres Mónika<br />

tevékenysége során rengeteget változtak, fejlődtek<br />

a rendszerek az SAP integrált informatikai<br />

rendszer támogatásának kiaknázásával, az irányítási<br />

rendszerek kibővítés<strong>év</strong>el és integrálásával, és új<br />

célok kitűzés<strong>év</strong>el. Volt egy közös, meg nem valósult<br />

tervünk is. 2007-ben pályázni szerettünk volna a<br />

Délalföldi Regionális Minőségi Díjra a Zwack Unicum<br />

Kecskeméti gyára tevékenységének bemutatásával.<br />

Bár a gyárat a Díj elnyerésére esélyesnek<br />

tartottuk, a munkát erőforrás hiányában nem tudtuk<br />

befejezni, mert a cég tulajdonosai új kihívások<br />

megvalósítását ösztönözték.<br />

Különös hangsúlyt kapott a társaság alapértékei közül<br />

kiemelt fenntartható fejlődés. Ennek bemutatására<br />

2008 óta két<strong>év</strong>ente ad ki a cég Fenntarthatósági<br />

Jelentést, amelyek külföldön is magasra értékelt<br />

színvonala vitathatatlanul Mónika érdeme. Magam<br />

ezekben már elsősorban csak a magyar és angol<br />

nyelvű szöveg szakmai lektorálásával veszek részt.<br />

Az integrált irányítási rendszer (ISO 9001, ISO 14001<br />

és ISO 22000) fenntartásában és fejlesztésében továbbra<br />

is hatékonyan közreműködöm, mint tanácsadó<br />

és belső auditor. Részt veszek az Élelmiszerbiztonsági<br />

Csoport munkájában, és folyamatosan<br />

nyomon követem a hazai és külföldi jogszabályok<br />

változásait. A cég mindig és minden területen jogkövető<br />

magatartást tanúsít, és ebben igyekszem támogatni.<br />

Jogszabály tervezetek véleményezésében<br />

is részt veszek, és tagja vagyok az FM által működtetett<br />

MÉK Szeszipari Szakbizottságnak is.<br />

A termékvédelemről, az élelmiszerterrorizmus elleni<br />

védekezésről szól. Amikor hozzáláttunk, még<br />

nem is gondoltuk, hogy ennek mennyire növekedni<br />

fog az aktualitása. A projekt során tett megállapításainkat<br />

és javaslatainkat a felső vezetés komolyan<br />

veszi, elfogadja és támogatja.<br />

A Zwack Unikum Nyrt.-t szereted.<br />

Az unikumot, mint italt is kedveled?<br />

Mint a jogelőd ösztöndíjasa, friss diplomával a zsebemben<br />

idejöttem, és itt ragadtam. Munkáim során<br />

sok külső szervezettel kerültem kapcsolatba, akár<br />

külső munkatársként, kijelölt kapcsolat tartóként<br />

vagy több esetben felügyelőbizottsági tagként, értek<br />

megkeresések is, de a bázist mindig ez a cég<br />

jelentette. Lojalitásom kikezdhetetlen volt, és ez a<br />

privatizáció után csak erősödött.<br />

Kérdésedre válaszolva: igen, szeretem az Unicumot,<br />

nagyon nemes italnak tartom, és ezt igazolja az<br />

Unicum kedvelők népes tábora is. Munkatársaimmal<br />

mindent elkövetünk, hogy megbízható, állandó<br />

minősége csorbát ne szenvedjen.<br />

189

Tudom, hogy a kutyádat imádod! Van más<br />

hobbid is?<br />

Ő a legfontosabb hobbim, mert imádom az állatokat,<br />

de főleg a kutyákat. Anatole France-tól származik a<br />

következő mondás: „Amíg nem tapasztaltuk, milyen<br />

érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen<br />

alszik”. A vizslámhoz kapcsolódik az erdőjárás is,<br />

ami kikapcsol és megnyugtat. Ezen kívül szeretek<br />

főzni is, főleg újdonságokat. A négy unokám is ad<br />

lehetőséget, hogy kibontakozzak! Azért nem marad<br />

el az olvasás, rejtvényfejtés, zenehallgatás sem.<br />

Szeretek utazni is, de már hosszú utakra nem szívesen<br />

megyek, már csak a kutyám miatt sem. Őszintén<br />

szólva szakmai pályafutásom során utazásokban<br />

nem szenvedtem hiányt. Jártam tapasztalatcsere<br />

utakon, képzéseken, konferenciákon, élelmiszeripari<br />

kiállításokon, partner találkozókon, beszállítói auditokon.<br />

Mindez Európa szerte, Nagy Britanniától<br />

Bulgáriáig, de Kanadába, Izraelbe, Japánba és Szingapúrba<br />

is eljutottam. A legizgalmasabb a kubai<br />

utam volt 1978-ban. A feladatom finomszesz minőségi<br />

átvétel volt, de mire Havannába értem, elment<br />

a hajó! Nem úsztam utána!<br />

Természetesen magán utakon is jártam sokfelé. Ezek<br />

közül a legemlékezetesebb az amerikai utam volt,<br />

amikor a kint tanuló kisebbik fiamat látogattam<br />

meg, és bérelt autóval bejártuk a nyugati partvidéket<br />

Oregontól San Franciscóig.<br />

Az idő sajnos rohan, és idén májusban lesz az 50<br />

<strong>év</strong>es <strong>év</strong>folyam találkozónk, amit az aranydiploma<br />

osztás előz meg. Az Aranydiploma szép, de nem érdem,<br />

csak meg kell érni…!<br />

Elégedett Plenáris résztvevők NMK 2021<br />

190

FODOR TAMÁS<br />

Gazdálkodási tanácsadó,<br />

A Körte - Organica Zrt. nyugalmazott vezérigazgatója<br />

„…Szerintem a „minőség” ennél sokkal többet kell,<br />

hogy jelentsen. Benne van a folyamatos fejlesztés,<br />

a legjobb teljesítés szándéka, a környezeti felelősség,<br />

a társadalmi érdekek figyelemmel kisérése, és nem<br />

utolsó sorban a tisztesség és elkötelezettség is.”<br />

Kedves Tamás, kezdjünk egy rövid szakmai<br />

önéletrajzzal!<br />

1966-ban szereztem diplomát a Budapesti Műszaki<br />

Egyetem Villamosmérnöki Karán. A Videoton célműszerfejlesztésén<br />

kezdtem dolgozni. Én vezettem<br />

a Kairóba szállított TV gyártósor célműszerezését.<br />

A számítástechnikai profil indulása (1971) után,<br />

távgépírókat, modemeket, terminálokat fejlesztettem<br />

az Adatátviteli Osztály vezetőjeként. 1976-tól<br />

az Alkalmazói Szoftver Labort irányítottam, ahol<br />

adatrögzítő, szövegszerkesztő, termelésirányítási,<br />

ügyviteli szoftverrendszereket terveztünk és valósítottunk<br />

meg.<br />

1982-től a KFKI, SZKI és Videoton közös vállalata,<br />

a Számítástechnikai Kísérleti Üzem Betéti Társulás<br />

igazgatójává neveztek ki. Videoton technológiával<br />

itt gyártottuk a két budapesti intézet fejlesztéseit<br />

(TPA, R15) és a Videoton speciális rendszereit, mint<br />

pl. Ferihegy 2 utastájékoztató rendszerét. 1987-től a<br />

Videoton Automatika igazgatójaként, az új profil, a<br />

robotika és automatizálás bevezetése volt a feladatom.<br />

Ennek eredménye egy szerelő-, egy hegesztő,<br />

egy oktató robot és egy szerszámgép vezérlő kifejlesztése<br />

és gyártása lett.<br />

1992-től a Ganz Gépgyár csoportnál, a Ganz−David<br />

Brown (GDB) és a Ganz Vagon vezérigazgatójaként<br />

dolgoztam. A GDB vasúti hajtóműveket fejlesztett<br />

és gyártott, pl. a debreceni villamos hajtóművét.<br />

A cég 1997-ben BNV Díjat kapott a padlóalatti hidrodinamikus<br />

vasúti sebességváltó kifejlesztéséért.<br />

1998-ban diplomát szereztem a Pénzügyi és Számviteli<br />

Főiskolán. 2002-től a környezetvédelem területén<br />

tevékenykedő Körte−Organica Zrt., később<br />

a Körte Zrt. igazgatósági tagja és vezérigazgatója<br />

voltam. A Körte−Organica 2003-ban Innovációs<br />

Nagydíjat, 2004-ben pedig az Év Vállalata címet<br />

nyerte el. 2008-2013-ig nyugdíjas egyéni vállalkozóként<br />

vezetési tanácsadással foglalkoztam. Sokszor<br />

hívtak különböző, elsősorban vállalatfejlesztéssel,<br />

szervezet fejlesztéssel foglalkozó konferenciák<br />

előadójának.<br />

A minőségszakma hazai nagy öregjei közé<br />

sorollak (bocsánat az öreg jelzőért). Mit<br />

tanácsolsz a pályakezdés előtt álló fiataloknak,<br />

ha minőségügyi területek felé kacsingatnak?<br />

Leginkább milyen készségekre lesz szükségük?<br />

Egy minőségügyi szakember nap mint nap találkozik<br />

megoldásra váró, összetett problémákkal.<br />

Ezért a komplex problémamegoldást helyezem a<br />

középpontba és ennek sikeres menedzselése további<br />

fontos készségek meglétét követeli meg. Ilyen az<br />

együttműködési és kommunikációs, tárgyalástechnikai<br />

készség. Egy komplex probléma megoldása<br />

több személyhez, szervezethez vagy folyamathoz<br />

kapcsolódik és az érdekeltekkel hatékony együttműködést<br />

kell kialakítani, amelybe a teamek kezelése<br />

és a hatékony kommunikáció is beletartozik.<br />

A fiatalok mindennapi eszköze a mobiltelefon, ezért<br />

hajlamosak mail vagy sms alapú üzenetekre, leve-<br />

191

lezésre. Ne felejtsék, hogy a személyes gondolatcserék,<br />

feladat megbeszélések ezekhez kapcsolódó<br />

meggyőzések és motiválások jóval hatékonyabbak<br />

tudnak lenni.<br />

A magyar Nemzeti Minőségi Díj Nagykövete<br />

vagy. Mit jelent számodra ez az elismerés?<br />

1999-ben kaptam a korábbi herendi kisplasztikát.<br />

Lakásunk nagyszobájában őrzöm. Nagyon büszke<br />

vagyok erre a díjra! Talán szakmai pályafutásom<br />

legszebb <strong>év</strong>eire emlékeztet, amikor egy angol-magyar<br />

vegyesvállalatot fejlesztettünk munkatársaimmal,<br />

a csőd széléről sikerült nyereségessé tenni:<br />

Nemzeti Minőségi Díjat nyertünk, majd az Európai<br />

Minőségi Díj versenyen döntősök lettünk.<br />

A IIASA - Shiba díjat nemcsak hírből ismered!<br />

A Videoton Automatika vállalat is megkapta ezt<br />

a díjat nagyvállalat kategóriában. Ennek a sikeres<br />

vegyesvállalatnak az igazgatója voltam. A Figyelő<br />

toplistáján 1989-ben a nyereségmutató szerint a 2.<br />

helyet foglaltuk el. Így ért bennünket a szovjet piaci<br />

lehetőségek nagymértékű csökkenése 1990-ben,<br />

amely súlyosan érintette a céget. Ebben az időszakban<br />

vállalatunk részt vett az Ipari Minisztérium<br />

által támogatott, Shiba professzor által irányított<br />

ÁMR (Átfogó Minőségirányítási Rendszer, azaz<br />

TQM) programban és az ott tanultak alapján, a már<br />

megboldogult Bodor Pál segítség<strong>év</strong>el kidolgoztunk<br />

egy válságkezelő programot, amellyel pályáztunk az<br />

IIASA - Shiba díjra. Nyertünk. A díj oklevelének<br />

másolata bekeretezve a dolgozószobámban van és a<br />

minőség nagykövete címhez hasonlóan szép emlékeket<br />

ébreszt bennem.<br />

Mi a véleményed a TQM eszközök és módszerek<br />

gyakorlati alkalmazásáról a honi környezetben?<br />

2017-ben megjelent Egyre jobban című e-könyvem<br />

a TQM-ről szól és a 10. sz. melléklete egy kérdőíves<br />

felmérés, amelyet hazai kkv-k válaszai alapján<br />

állítottam össze, A részletes, táblázatokat és diagramokat<br />

tartalmazó írás Felmérés a hazai kkv-k<br />

folyamatalapú menedzsmentjéről címmel letölthető<br />

a webshopomból. A TQM eszközei és módszerei<br />

vonatkozásában a legfontosabb megállapításai<br />

a következők:<br />

A folyamatok javítása, fejlesztése során használt TQM<br />

alapelv közül 3 olyan van, amelyet a kkv-k 50%-nál<br />

nagyobb arányban alkalmaznak. Ezek a bevonás-felhatalmazás,<br />

a tényszerűség és a vevői elégedettség mérése.<br />

Az egyik legfontosabb, a folyamatos fejlesztést,<br />

csupán a vállalatok 31%-a használja. Munkatársi elégedettség<br />

felmérést is mindössze 32% végez.<br />

A kérdőíven szereplő 15 korszerű fejlesztési eszköz<br />

és módszer közül csak hatot használnak <strong>30</strong>%-nál<br />

nagyobb arányban a felmérésben résztvevő vállalatok.<br />

Olyan hasznos eszközöket, mint a Gantt diagram,<br />

a hasonlósági diagram és Pareto diagram, a<br />

kkv-k nagyon alacsony arányban alkalmaznak.<br />

A kérdőívben felsorolt 40 mutató közül csak 7 indikátort<br />

jelölt be a kis- és középvállalatok nagyobb<br />

mint 40 %-a olyannak, amelyek a fejlesztés következtében<br />

javultak, fejlődtek. A cégek 51%-a jelölte<br />

meg azt, hogy a várakozásnak megfelelően fejlődtek<br />

a megjelölt mutatószámok.<br />

Mintha a külföldi többségi tulajdonú, az alkalmazott<br />

ügyvezetők által irányított vállalatok jobban<br />

állnának ezen a téren, mint a magyar tulajdonú,<br />

illetve a tulajdonosok által vezetett cégek. Ezek a<br />

megállapítások összhangban vannak a tanácsadási<br />

munkám tapasztalataival.<br />

Hogyan gondolkodsz a benchmarkingról? Mit<br />

tanácsolsz cégvezetőinknek a jó gyakorlatok<br />

adaptálásával kapcsolatban?<br />

Amikor a Ganz-David Brown Kft, Nemzeti Minőségi<br />

Díjat nyert, felmerült az Európai Minőségi<br />

Díjra történő pályázás kérdése, lehetősége. Nem pályáztunk<br />

azonnal, csak két <strong>év</strong> múlva. Ez alatt EFQM<br />

auditori munkát vállaltam annak érdekében, hogy<br />

megismerjek olyan vállalatokat, amelyek pályáztak<br />

erre a díjra és felmérjem a teljesítményeket és a<br />

fejlesztendő területeket.<br />

Úgy gondolom, ez bizonyítja, mit gondolok a benchmarkingról.<br />

Azt tudom tanácsolni a vezetőknek, hogy<br />

minden lehetőséget ragadjanak meg a jó gyakorlatok<br />

elsajátítására: induljanak versenyeken, látogassák meg<br />

a konkurens cégeket, vegyenek részt konferenciákon,<br />

keressenek jó gyakorlatokat az interneten és fedezzék<br />

fel, hogy miben, hogyan és hová fejlődjenek.<br />

192

Jelentős a társadalmi aktivitásod. Kérlek említs<br />

ezen tisztségek közül néhányat!<br />

Ma már nem vagyok aktív ezen a területen. A múltban<br />

Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Fejér<br />

megyei titkára voltam 1976-1990-ig. Európai Minőségi<br />

Díj auditorként tevékenykedtem 1998 és 2002.<br />

között. 1998-2002 ig a Magyar Minőség Társaság<br />

Igazgatóságának tagja, utána 2015-ig a TÜV Rheinland<br />

Irányító Bizottság tagja voltam.<br />

Ezeken kívül volt Videotonos munkatársaimmal<br />

részt vettem az 1990. előtti Videoton történetének<br />

írásában és egy weblap elkészítésében, amely bemutatja<br />

a Videoton Számítástechnika és a Videoton<br />

Automatika 1990. előtti termékeit.<br />

Két hónapja jelent meg az „Üzleti folyamatok<br />

fő mutatószámai” könyved. Kinek ajánlod<br />

leginkább művedet?<br />

Honlapom mottója: „Kis- és középvállalatok fejlődését<br />

segítem!” A könyvemet is e célból írtam.<br />

Azoknak a vezetőknek ajánlom, akik a kkv-k területén<br />

dolgoznak és szívesen fogadnak el gyakorlati<br />

tapasztalatokat a mutatószámok alkalmazásában.<br />

Nem az első kiadványodról van szó, Milyen<br />

további terveid vannak?<br />

Írtam egy rövid e-könyvet a Hét tervező és menedzsment<br />

eszköz címmel. Ez letölthető a honlapomról<br />

vagy a Google Play-ről. A Kvalikon ügyvezetőjétől,<br />

Dr. Németh Balázstól kaptam buzdítást,<br />

hogy ezt nyomtatott formában is érdemes lenne<br />

megjelentetni, mert nagyon hiányzik ez a téma a<br />

hazai szakmai könyvek piacáról. Most azon gondolkodom,<br />

hogy ezt e-könyvet bővíteném további<br />

példákkal és más, kapcsolódó módszerekkel.<br />

Mit kell tudni az általad működtetett<br />

„menedzserwebshopról”?<br />

A webshopomban a kkv menedzsment munkát támogató<br />

könyveimet, írásaimat és Excel sablonjaimat<br />

kínálom. Az utóbbiak saját fejlesztések, a pénzügyi<br />

és projekt tervezést segítő táblázatok. Ezt is állandóan<br />

(folyamatosan) fejlesztem. Most azon dolgozom,<br />

hogy a webshop kínálatát Progresszív Web Applikációkkal<br />

(PWA) bővítem, amelyekkel lehetőséget<br />

biztosíthatok a mobil eszközökön az Excel sablonok<br />

által nyújtott menedzsment számítások, tervezések<br />

egyszerűbb elvégzésére.<br />

Sokat dolgoztál, dolgozol. Mi az, ami leginkább<br />

kikapcsol, miként regenerálódsz?<br />

A könyv- és blogíráson kívül munkának tekinthető<br />

a webshopom folyamatos karbantartása és fejlesztése<br />

tartalmi és SEO szempontból. Ezeket én csinálom,<br />

hiszen számítástechnikai mérnökként dolgoztam<br />

a Videotonban és így a weblap szerkesztést, az online<br />

marketinget, a kereső optimalizálást viszonylag<br />

könnyen elsajátítottam.<br />

A kikapcsolódást a hobbyjaim, az olvasás és online<br />

filmnézés jelenti. Régebben rengeteget utaztunk a<br />

feleségemmel és akkor sokat fényképeztem, videóztam<br />

és archiváltam a felvételeket. Manapság ezekkel<br />

kevesebbet foglalkozom. Szeretek síelni, úszni és<br />

horgászni, valamint élvezem a kerti munkát a nyaralókban.<br />

Nagyon szeretem az angol történelmet (talán<br />

mert egyik lányom és hamarosan autómérnöki diplomát<br />

szerző unokám Angliában él), az erről szóló<br />

könyveket és filmeket. Különösen VIII Heinrich és<br />

leánya, Erzsébet kora érdekel. Nagyon sok emlék maradt<br />

fenn ezekből az időkből Warwickshirben, ahol<br />

lányomék élnek, így ezeket szerencsém volt látni.<br />

Gálavacsorai ismerkedés NMK 2021<br />

193

FÖLDESI TAMÁS †<br />

IIASA - Shiba Életmű díjas, minőségügyi,-<br />

és szabványügyi kiválóság<br />

„Itt találkozom régi kollégáimmal, lépést tudok<br />

tartani az új fejleményekkel, részt vehetek<br />

szakmai vitákban, és jól esik, amikor esetenként<br />

kikérik véleményemet.”<br />

Kedves Tamás! Beszélgetésünket kezdjük egy<br />

rövid szakmai önéletrajzzal!<br />

1942-ben szereztem villamosmérnöki oklevelet. Eleinte<br />

egy villamossági gyárban, később a külkereskedelemben<br />

dolgoztam. 1957-től 1985-ig a Magyar<br />

Szabványügyi Hivatal munkatársa voltam. 1974-től<br />

1980-ig az ISO genfi Főtitkárságán a szabványosítás<br />

és a tanúsítás elvi kérdéseivel foglalkozó bizottságok<br />

titkára tisztet töltöttem be. 1985 után, mint nyugdíjas<br />

az MSZH (majd az MSZT) főtanácsosa lettem.<br />

Minőségügyi rendszermenedzser tanúsítványt szereztem,<br />

majd két <strong>év</strong>tizeden át számos szabvány- és<br />

minőségügyi tanfolyam előadója voltam. Előadásaimat<br />

főleg a Magyar Szabványügyi Testületben, a<br />

Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző<br />

Intézetében, az EOQ Magyar Nemzeti Bizottságán<br />

és más, minőségirányítással foglalkozó testületek<br />

tanfolyamain tartottam. Ezt a tevékenységét jelenleg<br />

is végzem, elsősorban a következő tárgykörökben:<br />

szabványosítás, minőségirányítási rendszerek, európai<br />

jogharmonizáció, tanúsítás, akkreditálás, környezetközpontú<br />

irányítás.<br />

Úgy tudom, hogy munkásságod egyik komoly<br />

elismeréseként a szabványosítás gazdasági<br />

hatékonyságával foglalkozó tanulmányod<br />

nemzetközi elismerésben részesült! Mit jelent<br />

ez pontosan?<br />

A történet úgy kezdődött, hogy az ISO -ban a 70-es<br />

<strong>év</strong>ekben többen szerettek volna kidolgozni egy olyan<br />

módszert, amellyel számszerűen bizonyítani lehet a<br />

nemzetközi szabványosítás jelentős gazdasági hatékonyságát.<br />

Többek között az egyes szabványtípusok<br />

(terminológia, vizsgálatok, követelmények) hatását<br />

vizsgálták, de egyik módszer sem volt megalapozott.<br />

A spanyol szabványügyi szervezet nemzetközi pályázatot<br />

írt ki a kérdés elemzésére, és én elkészítettem<br />

egy pályamunkát, amelyben ismertettem a témában<br />

javasolt módszereket (elsősorban német, orosz, japán<br />

és magyar kezdeményezéseket) és rámutattam<br />

ezek hiányosságaira. Arra a következtetésre jutottam,<br />

hogy a nemzetközi hatékonyságot aligha lehet<br />

mérni, a méréseket inkább nemzeti szinten érdemes<br />

végezni, és nem a szabványokra általában, hanem<br />

egy-egy szabványra vagy egy-egy területre korlátozva.<br />

A pályamunka azért is időszerű volt, mert sok<br />

helyen végeztek eredménnyel nem kecsegtető költséges<br />

felméréseket, és az elemzés hatására ezeket át<br />

lehetett irányítani megoldható feladatok elvégzésére.<br />

A későbbiekben egy, az ISO-val együttműködő IFAN<br />

nevű szervezet valóban országos és szűkebb szakmai<br />

területeken végzett hasznos számításokat.<br />

Több nyelven publikálsz. Milyen nyelveken, s<br />

melyekre vagy a legbüszkébb?<br />

Idegen nyelveken csak régebben publikáltam és közülük<br />

csak egy érdemel említést, amely a jogszabályok<br />

és a szabványok tárgyának szétválasztására tett<br />

javaslatokat. Ez a kérdés az óta sokkal teljesebb kidolgozásban<br />

valósult meg az EU keretei között.<br />

Ami az idegen nyelveket illeti, az ISO-ban angol és<br />

francia volt a munkanyelv, a KGST-ben pedig orosz<br />

és német. Legjobban mégis az olaszt szeretem, per-<br />

194

sze a magyarról nem is beszélve, hiszen rengeteget<br />

fordítottam magyarra, nemcsak szakmai szövegeket,<br />

hanem szépirodalmat is. Kedvenceim Szamuil<br />

Marsak gyermekszínpadi darabjai, a Macska-lak és<br />

a Tornyocska (a „Bábszínpad”-ban jelentek meg, és<br />

az Andrássy-úti Bábszínházban kerültek színre).<br />

1997-ben IIASA-Shiba Díjban részesültél.<br />

Pontosan miért kaptad ezt az elismerést?<br />

Ez életmű-díj volt, az indokolásban elsősorban az<br />

oktatási tevékenységemet emelték ki, azt, hogy a<br />

minőségügyi ismereteket széles körben sikerült terjeszteni<br />

és megszerettetni.<br />

Személyesen is alkalmam van meggyőződni<br />

arról, hogy a Minőség és Megbízhatóság<br />

szerkesztőbizottsági üléseinek egyik<br />

legaktívabb tagja vagy.<br />

Mit jelent számodra a bizottsági munka?<br />

Itt találkozom régi kollégáimmal, lépést tudok tartani<br />

az új fejleményekkel, részt vehetek szakmai vitákban,<br />

és jól esik, amikor esetenként kikérik véleményemet.<br />

Több könyv és egyetemi jegyzet szerzője vagy.<br />

Melyek a kedvencek, amelyekre legtöbbször<br />

nosztalgiázva, örömmel emlékszel vissza?<br />

Erre nehezen tudok válaszolni, hiszen a szakmai<br />

könyvek, egyetemi jegyzetek néhány <strong>év</strong> alatt elavulnak,<br />

újak megírására pedig nem jut pénz. Kedvenc<br />

témám, amelyet a mai oktatás sajnálatos módon elhanyagol,<br />

az EU gazdasági berendezkedése és ennek<br />

a közös piaccal, a direktívákkal, a tanúsítással és a<br />

fogyasztóvédelemmel kapcsolatos intézkedései.<br />

Sok fiatal minőségügyi szakember vesz részt<br />

tanfolyamaidon, előadásaidon. Mivel lehet őket<br />

lelkesíteni, miként tudod őket megnyerni a<br />

szakmának?<br />

Elsősorban azzal, hogy igyekszem az egyes témákat<br />

közérthetően előadni, nem elsietni, a fő tudnivalókat<br />

visszakérdezni. Előadásaim végén nyugodtam<br />

állítom, hogy aki az előadásokat meghallgatta, annak<br />

a vizsgán nem lehetnek problémái.<br />

Nyughatatlan, örökmozgó típus vagy? Milyen<br />

további terveid, elképzeléseid vannak?<br />

Nem vagyok nyughatatlan, és nem szeretek semmit<br />

elsietni. Igaz, a tétlenséget sem szeretem. Most is tartok<br />

előadásokat, fordítok magyarra, angolra, oroszra,<br />

néha németre. Másra nem-igen van igény.<br />

Van-e időd pihenésre? Miként tudsz<br />

kikapcsolódni? Mi a hobbid?<br />

Szabad időm sok van, különös hobbim nincs, ha a<br />

nyelveket nem számítjuk. Jut idő a családomra. Van<br />

feleségem, két fiam, négy unokám.<br />

Gazsi Zoltán és lányai NMK 2021<br />

195

GALAMBOS SÁNDOR<br />

Minőségügyi vezető, Nyírségvíz Zrt.<br />

„Szeretem, amit csinálok, kihívást jelent számomra,<br />

ha vannak sikerek, és ha vannak, akkor azok még<br />

doppingolnak”<br />

Galambos Sándort a 2006-ban Nemzeti<br />

Minőségi Díjat nyert a Nyírségvíz Zrt.<br />

minőségügyi vezetőjét nyitányként két<br />

kérdéssel lepem meg. Hogyan kezdődött?<br />

Miként fertőzött meg a minőség?<br />

1998-ban a vezérigazgató úr megkérdezte, hallottál-e<br />

már az ISO-ról, - hát így kezdődött. Hallani<br />

halottam, de mérnökként nem igazán tudtam addig<br />

mit is szolgál. Megkért nézzek utána. Nos, mai<br />

szóhasználttal benchmarkolni kezdtem. Miután kiderült<br />

mire lehet használni és épp változtatni akartunk<br />

a cég folyamatain, hozzákezdtünk az alaposabb<br />

feltérképezéshez. Több vízművet meglátogattunk,<br />

sok képzésen vettem részt és engem is egyre<br />

jobban érdekelt a téma. 1999-ben kezdtünk az ISO<br />

9002 kiépítéséhez, akkor lettem ennek a projektnek<br />

a vezetője. Később MIR vezető kinevezést kaptam<br />

és azóta töretlen az elkötelezettség az „ügy” iránt.<br />

Vannak eredményeink, folyamatosak céljaink, melyekhez<br />

új módszerek kellenek, - mindez új gondolkodást<br />

és fejlődést igényel.<br />

Hogyan kerültél a Nyírségvízhez?<br />

Vízügyi szakközépiskolába jártam, majd a Műegyetemen<br />

végeztem vízépítőmérnökként, így természetes<br />

volt, hogy valahol a szakmában szeretnék elhelyezkedni.<br />

Az egyetem után 1 <strong>év</strong> katonaság következett,<br />

amiből 6 hónapot Nyíregyházán töltöttem,<br />

szabolcsi r<strong>év</strong>én itt jártam középiskolába is, így mivel<br />

nem akartam a megyéből elmenni, a megyeszékhelyen<br />

kezdtem munkahelyet keresni. Szakközépiskolás<br />

<strong>év</strong>eim alatt többször voltam gyakorlaton a vízműnél,<br />

így természetes volt, hogy itt próbálkozok először.<br />

Össze is jött, a megyei vízműből kivált települések<br />

új céget alapítottak, az új cég pedig fiatal munkatársat<br />

kereset. Meghallgattak és 1994. március 16-án a<br />

NYÍRSÉGVÍZ-nél első munkahelyemként kezdtem<br />

fiatal mérnökként.<br />

Az önértékelést, mint módszert tapasztalataim<br />

szerint a magyar vállalkozások negyede sem<br />

alkalmazza. Mivel keltenéd fel a módszer<br />

alkalmazása iránti igényt? Mit tanácsolnál<br />

kollégáidnak, s mit az érdeklődő gazdasági<br />

vezetőknek?<br />

Nem csak nézni, látni is kell! Meg kell ismerni a<br />

módszert, meg kell ismerkedni olyanokkal, akik<br />

alkalmazzák. Mondják el milyen eredményeket hozott<br />

számunkra. Utána haza kell menni, feltenni a<br />

kérdést, mit szeretnék elérni, hogyan tudom ezt teljesíteni,<br />

hogyan mérem, mit teszek, jól teszem ezt,<br />

stb. Egyszer felteszem magamnak a kérdést: ismerem-e<br />

a cégemet? Tudom-e hogyan és mit csinálok?<br />

Egyre inkább tudatossá válik a tevékenységem, aztán<br />

a munkatársaimé is. Később mindez standarddá<br />

válik, mindenki el kezd így gondolkodni. Vezetőként<br />

is könnyebbé válik így a munkám.<br />

A tükör, mert az önértékelés az, segít tisztábban látni,<br />

hol tartok, mi az amit még érdemes lenne megtenni,<br />

mások hogyan csinálják. Ez olyan, mint az<br />

iskolában, <strong>év</strong>ente megmérnek, kell vizsgázni. Egy<br />

tanulási folyamat a cég részére.<br />

196

Szolgalmas, nagy munkabírású emberként<br />

ismertelek meg. Milyen további terveid vannak?<br />

Szeretem, amit csinálok, kihívást jelent számomra,<br />

ha vannak sikerek, és ha vannak, akkor azok még<br />

doppingolnak. Tervek: szakmai síkon az európai<br />

szintéren való megmérettetés és siker.<br />

Ehhez sok munkára és tanulásra lesz szükségem.<br />

A nyelvtanulás is fontos cél számomra. Olyan sok tervem<br />

van, hogy nem unatkoznék még vagy 100 <strong>év</strong>ig.<br />

A sok munka mellett jut időd kikapcsolódásra?<br />

Milyen hobbid van?<br />

Sokan mondják neked ez a hobbid, fontos, amit dolgozik<br />

az ember, azt szeresse, de az is fontos ki tudjon<br />

kapcsolódni, fel tudjon töltődni. Sokat kerékpározok,<br />

szeretek kirándulni és közben a zene minden menynyiségben.<br />

Az olvasásra már kevesebb idő jut és néha<br />

olyan jó semmit nem tenni.<br />

Vissza a szakmára. Mit jelent neked a minőség?<br />

Ez a munkám. Hiszem, hogy a minőség kifizetődik az<br />

élet minden területén, a munkában, a magánéletben, a<br />

kapcsolatokban. Ha az emberek úgy érzik jót kaptak,<br />

meg vannak elégedve vele: az minőség számukra, lehet<br />

ez egy termék, egy szolgáltatás, vagy egy jó szó.<br />

Kocsis Ernő kérdez a Plenárison NMK 2021<br />

ALOHA Informatika Kft. NMK 2021<br />

197

DR. GÁLYÁSZ JÓZSEF<br />

tanszékvezető, Debreceni Egyetem<br />

Gazdaságtudomány Kar<br />

„... Erre tanít bennünket az EFQM modell már több<br />

mint 20 <strong>év</strong>e, mert azt mondja, hogy egy strukturált<br />

rendszerben végezz el egy önértékelést, ahol<br />

a modell a szamárvezető és kapott jelzések/<br />

eredményektől függően használj egy eszköztárat<br />

a változtatásra, javításra.”<br />

Szeretném, ha bemutatásodat egy szakmai<br />

életút felvázolásával kezdenénk!<br />

Ötödik osztályos koromban volt egy nagyon komoly<br />

beszélgetésem az akkori történelem tanárommal,<br />

ami segített megtalálni a saját utamat. Az történt,<br />

hogy az életkorunknak megfelelően rendetlenkedtünk,<br />

amit látott Barna István „Tanár Úr” és magához<br />

hívott. Ahelyett, hogy megbüntetett volna, azt<br />

mondta: beszéljünk, mint férfi a férfival; szerinte én<br />

már kinőttem ezeket a gyerekes dolgokat, ezért azon<br />

is kellene gondolkodni, hogy mi lehetek, ha nagy leszek,<br />

és hogyan kell erre felkészülni. A tanácsának az<br />

volt lényege, hogy az ember életében vannak, lesznek<br />

forduló pontok, és amikor odaér az ember, akkor legyen<br />

képes olyan döntést hozni, hogy mindig legyen<br />

meg a továbblépés lehetősége. Ezt az útravalót megfogadva<br />

lett diplomám, tudományos fokozatom, ma<br />

pedig széles körű érdeklődésem.<br />

Agrármérnök lettem, később gazdasági mérnök, öt<br />

<strong>év</strong>et dolgoztam Tiszafüreden egy termelőszövetkezetben,<br />

ma azt mondom, hogy a reálszférában - nagyon<br />

fontos és hasznos időszaka volt az életemnek -<br />

majd ezt követően visszamentem tanítani a Debreceni<br />

Agrártudományi Egyetemre (ma Debreceni Egyetem<br />

Gazdaságtudomány Kar). Ott most tanszékvezető<br />

vagyok, de közben a gyakorlati élettől soha nem tudtam<br />

elszakadni. Vannak saját üzleti vállalkozásaim,<br />

sok <strong>év</strong>en keresztül voltam egyetemi cégek vezetője.<br />

Közel 20 <strong>év</strong>e vezetek egy alapítványt, amely sok<br />

nemzetközi (INTERREG, CIP) programban vett<br />

részt, ami közös tanulást és utazást jelentett. Jellemző<br />

módon akkor érzem jól magam, ha több vasat is<br />

tartok a tűzben, de arra mindig vigyázok, hogy én<br />

dönthessem el, hogy melyik legyen meleg.<br />

Képesítéseid, végzettségeid igen imponálóak.<br />

Kívülállóként polihisztorként is tisztelhetnénk.<br />

Melyik ismerethalmazra vagy a legbüszkébb?<br />

A legbüszkébb arra az ismerethalmazra vagyok,<br />

amire az „élet” tanított. A legjobb iskolám az volt,<br />

amikor kitaláltam, hogy kellene csinálni egy ipari<br />

(science) parkot az egyetemen, ahol az üzleti és<br />

akadémiai szféra együtt tudna működni. Akkor ezt<br />

kevesen értették, de azt mondták, hogy csináld. Ma<br />

ebben a parkban több ezer ember dolgozik, nagy részük<br />

diplomás és előkészületben vannak újabb projektek,<br />

amelyek ha elkészülnek, akkor rá lehet mondani,<br />

hogy ez ezen a területen utol értük a fejlett<br />

országokat. Ebből született agy új kutatási terület,<br />

melynek a programozott gazdaságfejlesztés a lényege,<br />

azon belül leszűkül a technopoliszokra. Ez egy<br />

nagyon összetett feladat, sokat kell hozzá tanulni,<br />

és van egy olyan tanulsága is, hogyha a diplomával<br />

megkapott tudást nem használjuk éles helyzetekben,<br />

akkor az csak dokumentált tudás lesz, nem ad<br />

hozzá a mi életünkhöz és nincs belőle haszna a közösségnek<br />

sem. Ezért mondom a tanítványaimnak<br />

is gyakran, hogy ne diplomákat gyűjtsenek, hanem<br />

használható tudást. Ennek a receptje: diploma/is-<br />

198

kola, majd gyakorlat, aztán lehet kezdeni előröl, de<br />

csak akkor ha ismerem a célt is. Az persze nem baj,<br />

ha ebből több van.<br />

Többször láttam már, hogy előadásaid<br />

alkalmával a közönség odafigyelése,<br />

érdeklődése mindig biztosra vehető. „Katedrára<br />

termett típus” vagy! Mostani hallgatói<br />

visszajelzéseid alátámasztják tapasztalataimat?<br />

34 <strong>év</strong>e állok a katedrán, így volt időm tapasztalatot<br />

szerezni. Ugyanakkor ez még nem elég, mert kell a<br />

felkészültség, fontos a szuggesztivitás, a folyamatos<br />

kontaktus, emellett szeretni kell azt, amit csinálunk<br />

és tisztelni kell a hallgatóságot, amit nekik érezniük<br />

is kell. Mivel minőségmenedzsment tárgyat is<br />

tanítok, számomra természetes, hogy az én „vevőimet”,<br />

a hallgatókat megkérdezzem az általam nyújtott<br />

szolgáltatásról. Jellemzően jók a visszajelzések,<br />

jók azokon az anonim oldalakon is, ahol a hallgató<br />

tényleg szabadon mondhatja el a véleményét. Itt az<br />

5 - ös skálán 4.5 körüli az értékelésem.<br />

Vannak-e példaképeid? Kérlek, sorold fel őket a<br />

teljesség igénye nélkül. Kiktől és mit tanultál az<br />

elmúlt <strong>év</strong>ek során?<br />

Nagyon sok ember van, aki fontos volt az életemben.<br />

Ők egyrészt az egykori tanáraim, akiket n<strong>év</strong><br />

szerint nem szeretnék felsorolni, viszont fontosnak<br />

tartom megemlíteni, hogy elsősorban a jellem, az<br />

emberi kvalitás az, ami megmaradt, ami miatt tisztelem<br />

őket. Tisztelem a nagy tudású embereket és<br />

elmondhatom, hogy szerencsés vagyok, mert sok<br />

ilyen személlyel hozott össze a sorsom.<br />

Nagyon sok külföldi tanulmányúton jártál.<br />

Milyen területeken tudtál ezekből profitálni?<br />

Az én szakterületem a vezetéstudomány, azon belül<br />

a minőségügy és az innováció. Ezek integratív tudományterületek,<br />

ezért aki ezzel foglakozik, annak<br />

nagyon nyitottnak és széles érdeklődési körű embernek<br />

kell lennie. Azt gondolom, hogy ilyen szemüveg<br />

van rajtam, amikor külföldön vagyok. Állandóan<br />

benchmarkolok, megpróbálom megérteni a<br />

gazdasági, társadalmi, kulturális, stb. jelenségeket,<br />

majd azokkal összevetem a hazai tényeket és ebből<br />

sok mondanivaló és teendő születik. Mániákusan<br />

hiszek a benchmarkingban. Voltak utazásaim során<br />

olyan szituációk, beszélgetések, amelyek eredménye<br />

nagyon is konkrét.<br />

Hollandiában hallottam például először (25 <strong>év</strong>e) a<br />

minőségbiztosításról, ami kíváncsivá tett, hogy mi<br />

is ez, így kezdtem el minőségüggyel foglakozni és<br />

már nem is tudom abbahagyni. Az elmúlt 15-20 <strong>év</strong>ben<br />

a szervezeti és társadalmi innováció is nagyon<br />

érdekel, aminek konkrét eredménye az Egyetemi<br />

Ipari Park, a Nyíradonyi Tudományos és Technológia<br />

Park program, az egyetemi hallgatói üzleti klub<br />

és a mostanában szerveződő, üzleti alapú innovációs<br />

központ. Ezekben nagyon sok európai minta<br />

megjelenik.<br />

A vezetéstudomány elismert szakértőjeként,<br />

hogyan látod a szakterület előtt álló főbb<br />

tennivalókat?<br />

Ha le kellene írni a vezetéstudomány fejlődését, akkor<br />

egy exponenciális görbe illene rá, vagyis nagyon<br />

gyors és látványos itt a változás. Ebből adódnak problémák<br />

és tennivalók egyaránt. Egyre kevesebb az<br />

olyan szakember, aki átlátja ezt a kibővült szakterületet,<br />

ezért a holisztikus megközelítést kellene erősíteni<br />

az oktatásban, felnőtt képzésben és a tanácsadói<br />

munkában egyaránt, a speciális és konkrét ismereteket,<br />

eszközöket pedig modellekbe/modulokba, rendszer<br />

szabványokba kellene összefoglalni - mint ahogy<br />

erre nagyon sok jó példa van már különösen a minőségügy<br />

területén – és elővenni, amikor be kell avatkozni.<br />

Erre tanít bennünket az EFQM modell már<br />

több mint 20 <strong>év</strong>e, mert azt mondja, hogy egy strukturált<br />

rendszerben végezz el egy önértékelést, ahol<br />

a modell a szamárvezető és kapott jelzések/eredményektől<br />

függően használj egy eszköztárat a változtatásra,<br />

javításra. Ilyen módon fontos tennivaló például<br />

az EFQM modellel kapcsolatos kommunikáció (oktatás)<br />

megváltoztatása.<br />

Megerősíthetem, hogy minőségügyi ismereteid<br />

is rendkívül széleskörűek. A Debreceni Egyetem<br />

(ha úgy tetszik) kiválóság központnak számít.<br />

Hogyan látod intézményed minőségfejlesztési<br />

tevékenységét?<br />

Egy egyetem szervezetelméleti szempontból egy olyan<br />

szakértői rendszer, amely egyrészt mozaikokból épül<br />

fel és ezek a mozaikok, a benne dolgozó személyek<br />

199

összessége jelenti a tudását, de jelen van a szervezeti<br />

– strukturális tudás és kapcsolati rendszer is. Ez<br />

meghatározza a minőségfejlesztési lehetőségeit. Minőségirányítási<br />

szempontból az utóbbi terület az, ahol<br />

szabályozási- irányítási feladatok/kötelezettségek keletkeznek,<br />

amelyek megoldásra sokszor használható<br />

valamilyen irányítási rendszer. Az egyének alkalmazkodnak<br />

egy strukturális rendszerhez, az ott megfogalmazott<br />

szabályokhoz, de az egyén kiválósághoz olyan<br />

működési környezetre van szükség, ami csak részben<br />

egyetemi felelősség és hatáskör. Megjelenik itt a az<br />

egyén szubjektivitása, individualizmusa, a szélesebb<br />

társadalmi környezet befolyása egyaránt. Ez az elnagyolt<br />

leírás, illetve diagnózis is mutatja, hogy ez egy<br />

bonyolult feladat, de kijelenthető, hogy rendelkezik<br />

az egyetem azzal a tapasztalattal, hogy milyen eszköz<br />

segíti a problémák feltárásában és a megoldáskeresésben<br />

is tájékozott. Természetesen lehetne gyorsabb is<br />

a kihívásokra adott válasz, a változás, de ennek anyagi<br />

eszköz feltételei vannak. Az biztosan kijelenthető,<br />

hogy több forrás esetén könnyebb és gyorsabb lenne<br />

az egyetem kiválósági szempontú fejlődése.<br />

Az egyetemről kikerülő hallgatók<br />

vezetéstudományi és minőségügyi ismereti<br />

miként változtak az elmúlt <strong>év</strong>ek során?<br />

Erre a kérdésre akkor lehetne korrekt választ adni,<br />

ha készülne egy felmérés a 14 kar több száz szakján<br />

ebben a témakörben. Ilyenről nincs tudomásom, de<br />

indokolt lenne ezt a kutatást elvégezni és nem csak<br />

erre a két tudományterületre vonatkozóan. Amire<br />

rálátásom van az néhány gazdasági szak. Itt az órakeretben<br />

nincs változás és továbbra is vannak olyan<br />

szakok, ahol minimális minőségügyi ismeret sincs a<br />

tantervben, a vezetéstudományi oktatás pedig csak<br />

a tudományterület egy részét fedi le. Ez sajnos nem<br />

intézményszintű probléma, hanem a szakok akkreditációjánál<br />

kezelendő ügy. Indokolt lenne, - mert<br />

sokat segíthetne a nyitott innovációs megközelítés<br />

ebben az esetben - hogy a szakok tanterveiről nyilvános<br />

párbeszéd szerveződjön.<br />

Hogyan látod a magyar agráriumban a<br />

minőségmenedzsment helyét, szerepét?<br />

Az agrárium egy nagyon jól szervezett ágazat ilyen<br />

szempontból. A közösségi szabályozás miatt EU-s<br />

normák szerint történik minden és ezt a munkát<br />

támogatja egy jól kiépített intézményrendszer. Az<br />

élelmiszerszabályozás a gyógyszeripar mellett a<br />

legrégebbi múlttal rendelkezik és nyugodtan kijelenthetjük,<br />

hogy a paraszti értékek és a mai követelményrendszerek<br />

támogatják egymást. Sokat segít<br />

ebben, hogy az uniós támogatások egy részének a<br />

kifizetése a szakma (minőségügyi) szabályainak betartásához<br />

kötött.<br />

Az agrárium állította követelményekre<br />

saját tanszéked hogyan reagál, miként<br />

alkalmazkodik?<br />

Az a furcsa helyzet alakult ki az elmúlt időszak szervezeti<br />

átrendeződése során, hogy a mi karunk, a<br />

Gazdaságtudományi Kar csak gazdasági szakokon<br />

oktat. A mezőgazdasági szakokon szerveződött egy<br />

külön intézet, ahol nagyon magas a minőségügyi<br />

oktatás színvonala, különösen az élelmiszermérnöki<br />

szakok esetében.<br />

A mi tanszékünk, intézetünk az általában egy fél<strong>év</strong>es<br />

minőségügyi tárgyaknál mintegy 15-20 %- t<br />

fordít a rendelkezésre álló időkeretből élelmiszerbiztonsági<br />

és nyomon követési, élelmiszerszabályozási<br />

kérdésekre.<br />

Naprakészségedet minkén tudod megőrizni?<br />

Ismereteid bővítésére milyen lehetőségeid<br />

vannak?<br />

A lehetőségek szinte korlátlanok a naprakészség megőrzésében,<br />

ugyanis nagyon sok és színvonalas szakmai<br />

rendezvényre kapok meghívást, jó könyvek jelennek<br />

meg és ott van ugye az internet nyújtotta lehetőség.<br />

Sajnos ezeket nem tudom kihasználni olyan<br />

mértékben, ahogy a belső mércém kívánja, mert nagyon<br />

széles körű az ismeretek tárháza és ennyi ideje<br />

nincs ma egy egyetemi oktatónak, hogy mindent elolvasson,<br />

megnézzen és megtapasztaljon.<br />

Arra törekszem és ezt teljesíteni is tudom, hogy<br />

olyan szinten adjak át tudást, hogy a hallgató szemlélete<br />

és gondolkodási kerete az elvárásoknak megfeleljen<br />

és képes legyen az önképzésre. Fontosnak<br />

tartom, hogy a leadott elméleti tananyaghoz mindig<br />

mondjak gyakorlati példát, mert azt tapasztalom,<br />

hogy sokan nagyon sokat tudnak, de azt nem tudják,<br />

hogy ezt a tudást mire és hol lehet használni. Megpróbálom<br />

kialakítani a hallgatókban az igényt arra,<br />

200

hogyha valaminek a megtanulására sok időt fordítanak,<br />

mindig tegyék fel magukban a kérdést, hogy<br />

mire és hol tudom ezt a tudást használni.<br />

Félve merek érdeklődni szabadidőd<br />

felhasználásáról. Mi a kedvenc hobbid?<br />

Erre a kérdésre úgy is lehet válaszolni, hogy mindenre<br />

van időm, amit fontosnak tartok. Szeretek utazni,<br />

túrázni és szoktam is, de lenne igényem ezen a téren<br />

„fejleszteni”. Újabban szerepel a programomban<br />

a sport, leginkább a tenisz. Ennek egészségmegőrző<br />

oka van, de nem esik nehezemre, mivel fiatal koromban<br />

atletizáltam, így ezt nem most kellett megszoknom.<br />

Rendszeresen járunk színházba és mostanában<br />

majdnem 100 %-os a jó előadások aránya, ami nagyon<br />

jó érzés.<br />

A bakancslistámon szerepel a horgászat, zenei fesztiválokon<br />

való részvétel, több kertészkedés, az el<br />

nem olvasott könyvek kézbevétele és a születendő<br />

unokáimnak megtanítani mindazt, amit csak egy<br />

nagyapa tud.<br />

Megérkezett az Eisberg csapata NMK 2021<br />

NMK törzsvendégeinek elismerése 2021<br />

201

GAZSI ZOLTÁN<br />

Ügyvezető igazgató, Eisberg Hungary Kft.<br />

„…Vezetőként nem a felületen vitorlázom, egyre<br />

inkább a gyöngyhalászat érdekel. Az egymás<br />

tiszteletén alapuló munkakultúra sikerességében<br />

hiszek, elsődleges célom ennek fenntartása.”<br />

„…Egy nagyon jó, összeszokott gárda dolgozik az<br />

üzemben, akikkel a nehezebb piaci körülmények<br />

között is sikeresek lehetünk, ezekben a nehéz<br />

helyzetekben előtérbe kerül a közösség és annak<br />

kohéziója…”<br />

Szeretném, ha szakmai életutad számodra<br />

legfontosabb állomásait megismerhetnénk!<br />

A battonyai általános iskola elvégzése után a szegedi<br />

Radnóti Miklós Gimnázium speciális kémia-biológia<br />

szakára nyertem felvételt. A gödöllői Agrártudományi<br />

Egyetemen folytattam tanulmányaim, ahol 1989-<br />

ben végeztem. A katonaság után első munkahelyem<br />

a Mezőgazdasági Minősítő Intézet volt, ahol kukorica<br />

hibridek tesztelés<strong>év</strong>el foglalkoztam.<br />

A következő 14 <strong>év</strong>emben multinacionális környezetben<br />

dolgoztam: az agrár részleg neve folyamatos<br />

akvizíciók következtében változott (Sluis & Groot,<br />

Sandoz, Novartis végül Syngenta). Első öt <strong>év</strong>emben<br />

a cég ócsai Kísérleti Állomásán telepvezetőként<br />

dolgoztam (négy hónap fizikai munka után neveztek<br />

ki vezetőnek) majd a magyar zöldségvetőmag<br />

részleg marketing vezetője lettem.<br />

Két <strong>év</strong> után már a kelet-európai régió tartozott hozzám.<br />

Pár <strong>év</strong>re rá a káposztafélék európai, majd utolsó<br />

három <strong>év</strong>emben a termékcsoport globális marketing<br />

koordinációjáért feleltem. Fő feladataim a globális,<br />

hosszú távú piaci igények és potenciál feltérképezése,<br />

a nemesítési célok megfogalmazása, a nemesített<br />

fajták tesztelése és a vetőmag-termeltetés elindítása<br />

voltak. Szakértőként gyakran részt vettem a kiválasztott<br />

fajták különböző piacokra történő bevezetésében,<br />

az árképzésben, - és a marketig stratégia kialakításában.<br />

Utazásaim során szinte minden földrészre<br />

eljutottam, rengeteg szakmai és élettapasztalatot<br />

szereztem, az eltérő kultúrákban való eligazodáshoz<br />

nagyfokú nyitottságra volt szükségem.<br />

Tanulságos volt mátrix-rendszerű szervezeti kultúrában<br />

vezetőnek lenni. Megtapasztaltam, hogy<br />

amennyiben jó személyes kapcsolatot tudtam kialakítani<br />

kollegáimmal, akkor a szakmai munka is<br />

sokkal profibban zajlott.<br />

2007 óta vagyok az Eisberg ügyvezető igazgatója,<br />

mely 2016 óta a svájci Bell Food Group része. A termékkel<br />

maximálisan tudok azonosulni, a cég működése<br />

is optimális számomra: növekedésünkhöz<br />

stabil hátteret ad a svájci anyacég, emellett nagy<br />

döntési szabadságot kapunk, családias a hangulat.<br />

Az Eisberg Hungary brandépítési munkája, eredményei<br />

kimagaslóak a cégcsoport egyéb márkáival<br />

összehasonlítva is, ennek köszönhetően négy <strong>év</strong>e<br />

felkértek az Eisberg csoport nemzetközi marketing<br />

tevékenységének koordinálására is.<br />

Az Eisberg Hungary Kft.-t, kiváló és összetartó<br />

kollektívaként ismerhetjük. A „Legjobb<br />

Munkahely” versenyben is jól szerepeltetek.<br />

Véleményed szerint, mitől jó egy munkahely?<br />

202

Hiszek abban, hogy bármi is történik a nagyvilágban,<br />

a csapatommal kezeljük a problémákat. Egy<br />

nagyon jó, összeszokott gárda dolgozik az üzemben,<br />

akikkel a nehezebb piaci körülmények között<br />

is sikeresek lehetünk, ezekben a nehéz helyzetekben<br />

előtérbe kerül a közösség és annak kohéziója.<br />

A csapatépítés nálunk kiemelt szerepet kap, így az új<br />

belépőket intenzíven segítjük abban, hogy gyorsan<br />

beilleszkedjenek, ráadásul olyan embereket választunk<br />

ki, akiknek a személyiségjegyei alkalmassá<br />

teszik őket, hogy a csapatunk hasznos tagjai legyenek.<br />

Hiszek abban, hogy a nézőpontváltás képessége<br />

egy fontos sikertényező, ezt kell jól átadni minden<br />

dolgozónak.<br />

Munkatársainkat folyamatosan új kihívásokkal szembesítjük,<br />

melynek köszönhetően megmarad a munka<br />

jó értelemben vett izgalma. A szakmai képzések<br />

mellett kiemelt pszichológiai támogatást, coaching<br />

szemléletű vezetés tréningeket biztosítunk, melyek<br />

során az önismeretet is fejlesztjük. Biztos vagyok<br />

abban, hogy munkatársaink az itt tapasztalatoknak<br />

magánéletükben is hasznát tudják venni, és így<br />

szélesebb mértékben hozzájárulunk egy normális,<br />

korrekt értékrend kialakulásához. A dolgozóinknak<br />

a konkrét anyagi juttatások mellett, más módon is<br />

kifejezzük megbecsülésünket és támogatjuk őket céljaik<br />

elérésében, életük teljesebbé tételében.<br />

Társadalmi szerepvállalásotok száma (és<br />

persze minősége is) rendkívül imponáló és<br />

elismerésre méltó. A teljesség igénye nélkül<br />

légy szíves néhány példát felsorolni!<br />

Igen, társadalmi felelősségvállalási tevékenységünk<br />

valóban sokrétű. Íme, néhány:<br />

Bátor Tábor, a Bethesda kórház, az Edison platform<br />

a gyermekek fejlesztéséért, az ELTE PPK Affektív<br />

Pszichológia Tanszék „Séta a születés és szülés minőségéért”<br />

programja, - ahol minden <strong>év</strong>ben egy szakembernek<br />

átadják az Eisberg által alapított Kapcsolat<br />

Vándordíjat. Segítjük, az Etesd Alapítványt, a Heim<br />

Pál Kórházat. A Kispingvin Egyesületet, a Korányi<br />

Alapítványt a végbélrák megelőzéséért, a Kórházsuli<br />

Alapítványt. A Madárfészek Ökölvívó Alapítványt, a<br />

Mályvavirág Alapítványt a méhnyakrák megelőzéséért,<br />

a Szurikáta Alapítványt a cukorbetegek gyermekekért,<br />

a Vakok Intézetét és a Semmelweis Egyetem<br />

Koraszülött PIC részlegét is. Régóta figyelemmel kísérjük<br />

és támogatjuk a Blum program tevékenységét.<br />

A Blum az óvodáskorú gyermekek testi-lelki-szellemi<br />

egészségét, személyiségfejlődését, képességeinek<br />

kibontakoztatását és az iskolaérettségét támogató<br />

program.<br />

A támogatás is fontos része az Eisberg kultúrájának,<br />

én különösen érzékeny vagyok erre a területre. A saláta<br />

sok mindenre jó, egészséges, menő stb, de arra<br />

kevesebben gondolnak, hogy van még egy legalább<br />

ilyen fontos előnye: általa jó ügyeket támogathatunk,<br />

hosszú távú értékeket teremthetünk.<br />

Honlapotokon Eisberg Erőműhelyről<br />

is olvastam!<br />

Igen, a legerősebbeknek is kell motiváció. Különleges,<br />

testet-lelket építő programban lehetett része<br />

mindazoknak, akik ott voltak az Eisberg augusztusi<br />

rendezvényén az új gödöllői bázison. Volt szakmai<br />

fórum, élménybeszámoló és egy felszabadult közös<br />

edzés is várta a résztvevőket. Az Eisberg <strong>év</strong>ek óta<br />

támogatja az Erőműhely tevékenységét és sportolóit.<br />

Ízletes salátatálakkal és egy népszerű újdonsággal,<br />

a Red drink smoothie-val frissíthette fel magát<br />

a zömmel sportolókból álló közönség.<br />

Nagy munkabírású ember vagy. Sok helyen<br />

töltesz be vezető tisztségeket! Említenél<br />

néhányat ezek közül!<br />

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy 2014 óta elnökségi<br />

tagja vagyok a svájci kamarának (SWISSCHAM).<br />

2022-ben a BCSDH (Üzleti Tanács a Fenntartható<br />

Fejlődésért) 115 fős vezetői tagsága harmadszorra is<br />

bizalmat szavazott, mint elnökségi tag.<br />

Az ISO 9000 FORUM Egyesület (legnagyobb hazai<br />

minőségügyi szervezet) Elnöki Tanácsadó Testületében<br />

elnökségi tagként dolgozom.<br />

2020-ban a Vállalható Vállalkozások, 2021-ben a<br />

Kórházsuli Alapítvány, 2022-ben a Budapesti Fesztiválzenekar<br />

felkért, hogy nagykövetként támogassam<br />

munkájukat.<br />

Méltán lehetsz büszke a kapott díjakra,<br />

elismerésekre. Kérlek, sorolj fel párat<br />

ezek közül!<br />

203

Örömmel. 2016-ben a PWA (Sikeres női vezetők egyesülete)<br />

szervezettől én vehettem át „Az <strong>év</strong> férfi menedzsere”<br />

díjat. 2021 novemberében a Bizalom Gálán az<br />

Eisberg nevében átvehettem a Love Brand különdíjat.<br />

A Corvinus Egyetem az egyetemi oktatás érdekében<br />

tett erőfeszítéseimet Pro Facultate díjjal jutalmazta.<br />

2022-ben az Év Cégvezetője versenyben a középméretű<br />

cégek kategóriájában 2. helyezett lettem. 2022-ben<br />

a Menedzserek Országos Szövetsége az „Év menedzsere<br />

a társadalomért 2021”díjat nekem adományozta.<br />

2022 májusában a Rádió Bézs engem szavazott meg a<br />

Kovalik Márta emlékdíjra. Az Eisberg tízszeres „Superbrands”,<br />

négyszeres „Business Superbrands” díjas.<br />

Vezetőként miként képzed magad? Hogyan<br />

tudsz naprakész lenni?<br />

Nagyon sok konferencia résztvevője és előadója voltam<br />

és vagyok. Példádul: Bizalmi Kör Trust Summit előadás,<br />

Fruitweb, ISO 9000 Fórum <strong>év</strong>es konferenciák. Prega<br />

konferencia előadás, MDOSZ <strong>év</strong>es konferenciák. Debreceni<br />

Egyetem, Óbudai Egyetem, Szent István Egyetem,<br />

Hungalimentaria. Corvinus Egyetem. Hiszek a benchmarkingban.<br />

A jó hazai és külföldi gyakorlatok sokszor<br />

inspirálóak. Természetesen a honi és nagyvilági szakirodalom<br />

és az internet is sokszor segítségemre van.<br />

Vezetői sikereimet ma is kiváló kollegáimnak, az<br />

egymást támogató értékes közösség kialakításáért<br />

tett erőfeszítéseimnek köszönhetem, amelynek az<br />

alapja a sokszínűség, egymás tisztelete.<br />

Több vezetői klubnak is a tagja vagyok, az inspirációm<br />

egyik legfőbb forrása az emberek és az izgalmas<br />

történetek.<br />

Hogyan fogalmaznád meg vezetői küldetésed<br />

lényegét?<br />

Cégvezetőként is kizárólag a társadalom számára<br />

hasznos termék vagy szolgáltatás érdekel. Legfontosabb<br />

feladatom, hogy olyan csapatot építsek, akik<br />

szeretik és élvezik munkájukat. Folyamatos fejlesztésük<br />

a garancia a cég állandó megújulására. Igyekszem<br />

minden nap inspirációt adni kollegáinak, az<br />

én inspirációm a velük történő együttműködésből,<br />

konferenciákból, könyvekből, értékes emberekkel<br />

történő beszélgetésekből táplálkozik. Vezetőként<br />

nem a felületen vitorlázom, egyre inkább a gyöngyhalászat<br />

érdekel. Az egymás tiszteletén alapuló munkakultúra<br />

sikerességében hiszek, elsődleges célom<br />

ennek fenntartása.<br />

Sok munkád van abban, hogy vállalkozásotok<br />

fenntartható legyen!<br />

Azon dolgozom, hogy kollegáim mindennapi működésének<br />

és életének rész<strong>év</strong>é váljon a fenntarthatóság,<br />

és rálássanak ennek összetettségére. Az Eisberg<br />

kezdetektől a BCSDH (Üzleti Tanács a Fenntartható<br />

Fejlődésért) „Jövő vezetői programjának” támogatója,<br />

mára kilenc tehetséges munkatársunk - fenntarthatósági<br />

nagykövetünk - vehette át diplomáját. A 120<br />

tagot tömörítő, a GDP 35% -át képviselő szervezethez<br />

2013-ban csatlakoztunk, elnökségi tagként 2016-ban<br />

másodszor is újraválasztottak. Folyamatainkat tíz <strong>év</strong>e<br />

lean módszertannal optimalizáljuk, veszteségeinket<br />

(nyersanyag, víz, áram stb.) folyamatos csökkentésén,<br />

napi szinten dolgozunk. 2021-ben megépült saját napelemparkunk,<br />

amely a teljes áramszükségletünk 25%-<br />

át biztosítja. A globális felmelegedés és a hazai termesztési<br />

kihívások ellenére sikerül 50% körül tartani<br />

az itthoni nyersanyagbeszerzés arányát. Szelektíven<br />

gyűjtjük hulladékot: a saláta előállítása kapcsán képződött<br />

nyersanyaghulladékot állati takarmányként<br />

használja fel egy tehenészet. A legnagyobb kihívást a<br />

műanyag csomagolás jelenti. Keressük a környezetbarát<br />

csomagolási lehetőségeket, saláta tálainknál már<br />

áttértünk a (PET) műanyag használatára.<br />

Az Eisberg Hungary Kft. 1992-ben alakult.<br />

Miként emlékeztetek a jeles <strong>év</strong>fordulóra?<br />

A nehezedő helyzet miatt nem szerveztünk hatalmas<br />

születésnapot. A cég gyáli üzemébe, kis megemlékezésre<br />

főleg azon szervezetek vezetőit hívtuk<br />

el, akiket támogatunk valamilyen formában: a<br />

Bátor Tábor, Kórházsuli, a Szurikáta alapítvány, a<br />

Kispingvinek és számos más, kedves szervezet lelkes<br />

ember<strong>év</strong>el ünnepeltünk. Természetesen az <strong>év</strong>es<br />

dolgozói kirándulás alkalmával megköszöntük dolgozóinknak<br />

és családtagjainknak az eddigi munkát,<br />

a kitartást, lojalitást.<br />

Szereted a salátát? Melyik a kedvenced?<br />

Nekem már annyira beépült az életembe a salátafogyasztás,<br />

hogy abszolút hiányzik, ha nincs valami<br />

204

zöld a tányéron. Nagyon szeretem a bébi leveleket,<br />

a madársaláta talán az egyik favoritom. Fruzsi lányommal<br />

úgy szerettettük meg 3 <strong>év</strong>esen, hogy csipogtunk<br />

az asztalnál, miközben ettük. Ez is bizonyította,<br />

hogy a gyermekek étrendjébe is nagyon<br />

jól beilleszthető, csak kis trükk kell hozzá eleinte.<br />

Újabban a Green Drink mixünk lett a kedvencem,<br />

melyből pici gyümölcslé és babán hozzáadásával nagyon<br />

finom ital turmixolható.<br />

Kevés szabadidődet hogyan hasznosítod? Mi az,<br />

ami a legjobban kikapcsol és pihentet?<br />

50 <strong>év</strong>esen kaptam egy gitárt, és elkezdtem youtube-ról<br />

tanulni, néha egy gitártanár segítség<strong>év</strong>el<br />

fejlesztem tudásom. Lányaim énekelnek, nincs is<br />

annál jobb érzés, mint ebben a kis családi együttesben<br />

együtt zenélni. Szívesen olvasok, podcastokat<br />

hallgatok, tedX inspirációs videókat nézek.<br />

Plenáris előadók NMK 2021<br />

Vidám Eisberg Csapat NMK 2021<br />

205

DR. GŐDÉNY SÁNDOR<br />

DE OEC – az Egészségügyi minőségbiztosítási<br />

és minőségfejlesztési szak vezetője<br />

„… nem az a kérdés, hogy mikor foglalkozzunk<br />

gyógyítással és mikor minőségüggyel, mert<br />

a kettő szétválaszthatatlan, egymást feltételezik,<br />

egymástól elválaszthatatlanok.”<br />

Az egészségügyben az egyik legismertebb<br />

minőségügyi szakemberként tartanak számon.<br />

Mikor és miként jegyezted el magad ezzel a<br />

területtel? (egy rövid szakmai önéletrajzot<br />

szeretnék kérni!)<br />

Ha jól emlékszem 1998 őszén, a Szülészeti és Nőgyógyászati<br />

Klinikai akkori igazgatója kért fel, hogy –<br />

egy akkori DOTE (jelenleg DE OEC) minőségfejlesztő<br />

projekt keretében – legyek a klinika minőségügyi<br />

vezetője. Ebben talán szerepet játszott az is, hogy<br />

szülész-nőgyógyászként abban az időben klinikai<br />

farmakológiával foglalkoztam, mely területen komoly<br />

minőségi követelményeknek kellett megfelelni.<br />

2000-tól a DE OEC Népegészségügyi Iskola keretei<br />

között működő Egészségügyi minőségbiztosítási és<br />

minőségfejlesztési szak vezetője lettem. A szak vezetése<br />

mellett jelenleg is dolgozom a betegellátásban,<br />

nőgyógyászati endokrinológiával foglalkozom. Az a<br />

meggyőződésem, hogy csak akkor tudok az egészségügy<br />

minőség<strong>év</strong>el eredményesen foglalkozni, ha nem<br />

szakadok el a mindennapi egészségügyi ellátástól és<br />

az ott szerzett ismereteket felhasználom a <strong>minőségügyben</strong><br />

és fordítva.<br />

Kik voltak példaképeid és mit<br />

tanultál tőlük?<br />

Nem szívesen mondanék konkrét neveket, ugyanis<br />

ha megnevezném őket, akaratlanul is kizárnék olyanokat,<br />

akiktől szintén sokat tanultam. Az egészségügy<br />

minősége nagyon összetett, és nem is ismerek<br />

olyan személyt, aki minden szempontból megfelelne<br />

egy „egészségügyi minőségügyi polihisztornak”.<br />

Általánosságban annyit mondhatok, hogy sok embertől<br />

tanultam. Próbáltam ismereteiket, szemléletüket<br />

elsajátítani és ezeket szintetizálva alakítottam<br />

ki saját minőségképemet, ahol a szakmai és a minőségügyi<br />

tevékenység integrálódik. Előadásaimban<br />

ugyanakkor gyakran hivatkozom Ernest Amory<br />

Codman-re, aki gyakorló sebészként ismerte fel a<br />

minőségügyi tevékenység jelentőségét még a XX.<br />

század második <strong>év</strong>tizedében.<br />

Szakmailag (orvosként) mit profitáltál a<br />

minőségügyi ismeretekből?<br />

- Talán két dolgot. Az első, hogy mi vagyunk a betegért<br />

és nem fordítva, tehát a betegközpontúságot.<br />

A második a ”jót és jól” alapelv alkalmazása, tehát<br />

nem csak az a fontos, hogy korszerű, megbízható,<br />

tudományos ismereteket használjak fel a gyógyítás<br />

során, hanem lényeges az is, hogy ezt miként valósítom<br />

meg úgy, hogy - a beteget partnernek tekintve,<br />

egyéni körülményeit, illetve az egészségügyi technológiák<br />

költséghatékonyságát is figyelembe v<strong>év</strong>e<br />

– a lehető legkedvezőbb egészségnyereséget érjem el.<br />

Véleményed szerint az orvosi szakma mennyire<br />

befogadó a minőségügy iránt?<br />

Tapasztalatom szerint még napjainkban sem értik<br />

a minőségügy jelentőségét. Még ma is érvényesnek<br />

tartom azt a korábbi véleményemet, hogy az orvosok<br />

túlnyomó többsége ezt feleslegesnek tartja,<br />

nincs idejük minőséggel foglalkozni. Nem ismerik<br />

206

fel, hogy a minőségügyi rendszer, a szervezett folyamatok<br />

támogatják munkájukat és egy emberközpontú,<br />

jó szakmai felkészültségű orvos lényegében<br />

„minőségi” munkát végez. Most is szeretném hangsúlyozni,<br />

hogy nem az a kérdés, hogy mikor foglalkozzunk<br />

gyógyítással és mikor minőségüggyel,<br />

mert a kettő szétválaszthatatlan, egymást feltételezik,<br />

egymástól elválaszthatatlanok.<br />

General Medical Council (2006) a következőképpen<br />

fogalmaz ebben a kérdésben: „Minden orvosnak<br />

szükséges az egészségügyi ellátás minőségének biztosítása<br />

és fejlesztése, szükséges a betegbiztonság<br />

növelése, ennek érdekében – többek között megfelelő<br />

dokumentációt kell vezetni, tevékenységüknek<br />

meg kell felelnie a szakmai ajánlásoknak, részt kell<br />

venniük a minőségirányítási rendszer működésében<br />

és az auditokban, az eredményességi kutatásokban,<br />

és a gyógyszer-mellékhatás jelentésben.”<br />

Miként értelmezed a minőség fogalmát? Van-e<br />

sajátos „minőség képed”?<br />

A minőség fogalmát már sokan megfogalmazták<br />

előttem, nem szeretnék egy újat alkotni. Két megfogalmazás<br />

fedi le teljesen „minőség képemet” az<br />

egészségügyre vonatkozóan. Első a Donabedian által<br />

1980-ban megfogalmazott definíció, mely szerint<br />

“A minőség az egészségügyi ellátás olyan tulajdonsága,<br />

amely a betegek egészségének maximalizálására<br />

törekszik, miután mérlegelte a várható előnyöket és<br />

kockázatokat, amelyek az egészségügyi ellátás során<br />

várhatóak”. Ezt egészíti ki az Institute of Medicine<br />

(USA) fogalmazása: „Az egészségügyi ellátás minősége<br />

az a mérték, amely – egyéni és populációs szinten<br />

– a mindenkori szakmai tudásnak megfelelően<br />

javítja az egészségre vonatkozó kedvező eredmények<br />

valószínűségét”.<br />

Azt szeretném, ha – a fenti alapelveknek is tekinthető<br />

definíciók alapján - a minőségügy jobban<br />

beépülne a döntésekbe - kezdve az egészségpolitikusoktól,<br />

az egészségügyi dolgozókig - továbbá az<br />

ellátás struktúrájának, folyamatainak kialakításába.<br />

Véleményem szerint a minőség cél, a minőségügy<br />

eszköz a cél eléréséhez. A minőségszemlélet eredményesen<br />

és hatékonyan támogatja a mindennapi<br />

munkát, akár egy egészségügyi szervezet vezetéséről,<br />

akár a betegek ellátásáról van szó.<br />

Régóta szorgalmazod egy nemzeti<br />

egészségközpontú minőségügyi stratégia<br />

kialakítását. Mi a helyzet ezen a területen?<br />

A tavalyi DEMIN X. konferencián valóban összeállításra<br />

került egy olyan dokumentum, amely javasolta<br />

egy egészségügyi minőségügyi stratégia kialakítását.<br />

A javaslat összeállításában 67 szakember<br />

vett részt, 29 szervezetet képviselve. A dokumentumot<br />

személyes megbeszélés során 2010. szeptemberében<br />

adtam át Réthelyi Miklós miniszter úrnak.<br />

Talán ennek is köszönhető, hogy a Semmelweis<br />

tervben is meg lett fogalmazva az egészségügyi minőségügyi<br />

stratégia kialakításának fontossága és a<br />

GYEMSZI-ben ebben az <strong>év</strong>ben elindult a stratégia<br />

részletes kialakítása.<br />

Ugyanakkor ez még nem egy nemzeti egészségközpontú<br />

minőségügyi stratégia, amire a kérdés vonatkozott,<br />

hanem „csak” az egészségügy minőségére vonatkozó<br />

stratégia. Olyan egységes, interszektoriális<br />

egészségközpontú minőségstratégia kialakítására<br />

is szükség lenne, melyben pl. megfogalmazódik az<br />

egészséghatás vizsgálatok fontossága, tehát annak az<br />

eljárásnak a rendszeres alkalmazása, mellyel a politikai,<br />

a gazdasági, a szakágazati döntések, projektek<br />

és szabályozások a teljes népesség, illetve az érintett<br />

populáció egészségére gyakorolt potenciális hatásai<br />

értékelhetővé válnak, és a különböző alternatívák<br />

közül meghatározható, hogy melyik döntésnek lesz a<br />

legkisebb egészségkárosító hatása a lakosságra.<br />

Ahhoz, hogy egy nemzeti egészségközpontú stratégia<br />

legyen kialakítható, a többi tárcának is fel kell<br />

ismernie, hogy az egészségügyre, illetve a lakosság<br />

fizikai, lelki, mentális és szociális egészségének javítására<br />

fordított költség nem kiadás, hanem beruházás.<br />

Olyan beruházás, amely feltétlenül szükséges<br />

Magyarország gazdasági fejlődéséhez.<br />

A Debreceni Egészségügyi Minőségügyi<br />

Napok sikerességében meghatározó szereped<br />

van. 2001-ben a szervezőbizottság tagjaként<br />

ott bábáskodtál a DEMIN I. létrehozásánál.<br />

Gondoltad akkor, hogy az idén szervezheted<br />

a XI. konferenciát?<br />

Természetesen akkor még nem tudtam, hogy hány<br />

DEMIN konferencia kerül majd megrendezésre.<br />

Ugyanakkor - ahogyan azt a DEMIN I. bevezető<br />

előadásomban már jeleztem – már akkor terveztük<br />

207

a DEMIN konferenciák <strong>év</strong>enkénti megrendezését,<br />

hiszen ilyen jellegű rendezvény Magyarországon<br />

akkor még nem volt.<br />

Az elmúlt <strong>év</strong>ek során milyen kudarcok értek és<br />

milyen sikerekre gondolsz legszívesebben?<br />

Talán legnagyobb kudarc, hogy az elmúlt <strong>év</strong>ek alatt<br />

sem sikerült megvalósítanom azt a régi tervemet,<br />

hogy egészségügyi minőségügyi diplomás szakemberek<br />

legyenek az egészségügyi szervezetek minőségügyi<br />

vezetői. Ez egy felelős munkakör, amihez megfelelő<br />

tudás szükséges. Ezúton is szeretném felhívni<br />

az olvasók figyelmét a DE OEC Népegészségügyi Kar,<br />

Egészségügyi minőségbiztosítási és minőségfejlesztési<br />

szakára, ahova még augusztus végéig lehet jelentkezni.<br />

Sikerek közül talán négy dolgot emelnék ki.<br />

• Néhány <strong>év</strong>e megválasztottak az EOQ MNB Egészségügyi<br />

és Szociális Szakbizottságának elnökének.<br />

• 2007-ben megjelent az általam szerkesztett „A<br />

klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben”<br />

című könyv.<br />

• Tavaly sikerült kifejleszteni két egészségügyi minőségbiztosítással<br />

foglalkozó honlapot. Az egyik<br />

a www.demin.hu, ahol a DEMIN konferenciák<br />

előadásai, illetve a DEMIN Kiadványban szereplő<br />

összefoglalók tekinthetők meg. A másik a www.<br />

pro-qaly.hu, amelyen egészségügyi minőségbiztosítással<br />

és minőségfejlesztéssel kapcsolatos hírek,<br />

információk találhatók.<br />

• Idén tizenegyedik alkalommal sikerült megrendezni<br />

a Debreceni Egészségügyi Minőségügyi<br />

Napok konferenciát, tehát – egyes negatív tapasztalatok<br />

ellenére – azért vannak még olyan<br />

egészségügyi dolgozók, szakemberek, akik nem<br />

vesztették el hitüket az egészségügyi minőségbiztosítás<br />

iránt.<br />

Mennyire tartod eredményesnek pedagógiai<br />

munkádat?<br />

Ennek megválaszolására nem én vagyok az illetékes.<br />

Talán azokat kellene megkérdezni, akiket oktattam.<br />

Egy biztos. Nem vagyok elégedett, biztosan sokat<br />

lehetne még tennem annak érdekében, hogy jobban<br />

meg tudjam „minőséggel fertőzni” az általam oktatott<br />

hallgatókat.<br />

Tudom, hogy sokat dolgozol. Mivel töltöd<br />

szabadidődet (ha van egyáltalán)?<br />

Szabad időm valóban nem sok van. Ahogy az <strong>év</strong>ek<br />

telnek, igyekszem ezt minél jobban felhasználni.<br />

Korábban sokat olvastam, de jelenleg inkább annak<br />

örülök, ha a családdal ki tudok szabadulni a városból.<br />

Bár sokat voltunk külföldön, az utóbbi <strong>év</strong>ekben jöttem<br />

rá arra, hogy Magyarországon is sok olyan érték,<br />

látnivaló van, ahova érdemes elutazni. Otthon nem<br />

tudom megállni, hogy ne kapcsoljam be a számítógépet<br />

és ne dolgozzak.<br />

A gálavacsora előtt NMK 2020

DR. GUTASSY ATTILA<br />

TÜV Rheinland InterCert Kft. - minőségügyi igazgató<br />

„A minőség számomra az igényességet jelenti.<br />

Igényességet elsősorban önmagunkkal,<br />

a munkánkkal szemben.”<br />

Sikeres és elismert szakember vagy. Melyek<br />

voltak pályafutásod legjelentősebb állomásai?<br />

1975-ben szereztem a Budapesti Műszaki Egyetemen<br />

(BME) gépészmérnöki oklevelet, autógépészmérnök<br />

vagyok. Még első<strong>év</strong>es egyetemista koromban<br />

kezdtem el az idegenvezetést (németül és oroszul),<br />

amit – szabad időmben – húsz <strong>év</strong>en keresztül<br />

műveltem az IBUSZ-nál. Megismertem az országot<br />

és beutaztam fél Európát. Jó iskola volt minden<br />

szempontból. Összesen 8 <strong>év</strong>et dolgoztam az Autóipari<br />

Kutató Intézetben (AUTÓKUT) kutató- és<br />

tervezőmérnökként, ahol autóbuszokat terveztünk,<br />

vizsgáltunk, fejlesztettünk. (Csak érdekességképpen:<br />

a terveink alapján már 1976-ban elkészült az<br />

IKARUS alacsonypadlós városi autóbusza!) Nagy<br />

élményt jelentettek a számomra a buszbaleseteket<br />

szimuláló borítási és ütközési kísérletek. Nevemhez<br />

fűződnek az első átfogó autóbusz tűzbiztonsági<br />

vizsgálatok (akit részletesebben érdekel a téma, az<br />

itt találhat erről beszámolót: http://www.autokut.<br />

hu/au_50ev_gutassy.htm). Az autóbuszon belül az<br />

én „birodalmam” volt a motortér: a motor, tengelykapcsoló,<br />

sebességváltó, kardántengely, kipufogó<br />

rendszer, légszűrő, hűtő, ventilátor, légkondicionáló,<br />

fűtőberendezés beépítése. Részt vehettem – a<br />

közönség számára nem vagy alig ismert – különböző<br />

kísérleti típusok kifejlesztésében, mint pl. a<br />

harmadik világnak szánt öszkerékhajtású terepjáró<br />

autóbusz (amelyből az akkori szovjet hadvezetés<br />

majdnem mozgó frontvezetési pontot akart kialakíttatni<br />

velünk) vagy az utasszállító repülőgépek<br />

kiszolgálását célzó emeletes, felemelhető lépcsős<br />

csuklós autóbusz (ebbe egy Steyr harckocsi motort<br />

kellett beépítenem). De nem mindennapi munkám<br />

volt egy magyar fejlesztésű hajtórúd nélküli, kulisszás<br />

motor vagy egy nagy teljesítményű szovjet<br />

gázturbina Ikarus autóbuszokba való beépítése is.<br />

(Az említett járművek mind el is készültek.) A motorbeépítés<br />

látszólag unalmasnak tűnik, pedig ennek<br />

lengéstani és szilárdsági vonzata meglehetősen<br />

érdekes, ebből a témából írtam 1982-ben a doktori<br />

értekezésemet. Közben szereztem a BME-n és<br />

a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen egy-egy<br />

szakmérnöki diplomát. Ma már nem illik dicsekedni<br />

vele, de végigjártam a Marxista-Leninista Esti<br />

Egyetem politikai gazdaságtan 3 <strong>év</strong>es szakosított<br />

tanfolyamát is, ahol különösen vállalatirányításból<br />

és vállalatszervezésből tanultam sokat.<br />

Az előbbi idilli 8 <strong>év</strong>et úgy feleúton megszakítottam<br />

egy 4 <strong>év</strong>es kiruccanással: a VOLÁN Trösztnél oktattam<br />

főelőadó-tanárként autóközlekedési forgalmi<br />

és műszaki tiszteket.Az AUTÓKUT után szakmai<br />

szempontból újabb 4 szép <strong>év</strong> következett: a CSE-<br />

PEL Autógyárban dolgoztam tervezőmérnökként és<br />

anyagvizsgáló laboratórium vezetőként. Itt önjáró<br />

autóbuszalvázakat terveztünk, ezeket a gyár a világ<br />

legkülönbözőbb országába szállította: az Egyesült<br />

Államokba, Thaiföldre, a Fülöp-szigetekre, Kínába,<br />

Ausztráliába, Új-Zélandra, a karosszálást már ott végezték.<br />

A tervezést követően mindig felemelő érzés<br />

látni, amikor elkészül, majd elindul, életre kel az a<br />

szerkezet, amit a rajztáblánál megálmodtunk. Ezután<br />

következett a rendszerváltás időszaka: a magyar<br />

ipart az egyik napról a másikra leépítették (vagy in-<br />

209

kább idegen érdekek szolgálatában eladták, szétverték).<br />

Szívet facsaró látvány volt látni az üres üzemcsarnokokat,<br />

az álló gyártósorokat. Fél <strong>év</strong>ig munkanélküli<br />

voltam. Keserű a munkanélküli segélyből<br />

vett kenyér íze. Újsághirdetésre jelentkeztem a TÜV<br />

Rheinlandhoz, a minőségügyi tanácsadáshoz kerestek<br />

mérnököket. Ez 20 <strong>év</strong>e volt, aztán itt ragadtam. 6<br />

<strong>év</strong>ig a tanácsadás vezetője voltam, majd a magyarországi<br />

cégcsoport minőségügyi vezetője, illetve igazgatója<br />

lettem. Közben sok céget megismertem, ahol<br />

tanácsadóként vagy auditorként megfordultam.<br />

N<strong>év</strong>jegykártyádon több ember számára<br />

elegendő szakterületet találunk. Melyik<br />

áll hozzád a legközelebb?<br />

Gépészmérnök vagyok, tehát a műszaki területek<br />

állnak közel hozzám, a minőségügy ezekre „szuperponálódott”.<br />

Sok főiskolán, egyetemen folytatnak különböző minőségügyi<br />

képzéseket, az ott végzettek „minőségügyi<br />

menedzser” és egyéb hangzatos címeket kapnak.<br />

Vallom, hogy a minőségügy nem önálló, hanem<br />

kiegészítő szakterület vagy tudomány, épülnie<br />

kell valamire. Szakmai alapok nélkül üres hablaty.<br />

(Az ilyen szakmai alapok nélküli minőségügyi „tanácsadók”<br />

készíttetik a cégekkel a fölösleges dokumentumok,<br />

formalapok halmazait, azt gondolván,<br />

hogy akkor lesz jó a rendszer, ha a WC-papír napi<br />

fogyásáról is feljegyzéseket vezetnek.)<br />

A minőségügybe az elmúlt húsz <strong>év</strong> alatt alaposan<br />

beleástam magamat, az alapjaival nagyjából tisztában<br />

vagyok, de állandóan tanulni kell és fejlődni,<br />

egy pillanatra sem szabad megállni.<br />

Minőségügyi igazgatóként alaposan meg kellett ismernem<br />

a TÜV Rheinland InterCert valamennyi<br />

(meglehetősen szerteágazó) tevékenységét, hiszen a<br />

szabályzatok, utasítások elkészítése, karbantartása,<br />

ellenőrzése, felügyelete kellő mélységű szakmai ismereteket<br />

is megkíván. Így el kellett mélyednem pl.<br />

a nyomástartó berendezésekkel, a villamos készülékekkel<br />

vagy az oktatással, képzéssel, tanfolyamszervezéssel<br />

kapcsolatos szakmai ismeretekben is.<br />

Néhány <strong>év</strong>ig hozzám tartozott a TÜV Rheinland<br />

InterCerten belül a Felvonó- és emelőgép, valamint<br />

a Piro- és robbantástechnika üzletág is, ezeket a tevékenységeket<br />

még alaposabban meg kellett ismernem.<br />

Szakmai szempontból is érdekes a felvonók<br />

biztonságtechnikai vizsgálatain való részvétel, nem<br />

beszélve a látványos tűzijátékokról vagy a robbantásokról.<br />

(Az, hogy korábban autóbusz égetési vizsgálatokat<br />

végeztem, most pedig itt a pirotechnika és<br />

a robbanóanyag vizsgálat, véletlen egybeesés, nem<br />

vagyok piromániás.)<br />

Sokszor, sokféle megközelítésben hallottam<br />

már tőled, most mégis arra kérlek, foglald<br />

össze: mit jelent számodra a minőség?<br />

A minőség számomra az igényességet jelenti. Igényességet<br />

elsősorban önmagunkkal, a munkánkkal<br />

szemben. Hiszen csak akkor várhatunk el másoktól<br />

is „minőségi” munkát, ha magunkkal szemben legalább<br />

annyira szigorúak vagyunk. Kifejezetten boszszant<br />

– minden területen – a felületesség, a hányavetiség,<br />

a pongyolaság, a figyelmetlenség, legyen ez termelés,<br />

oktatás, közigazgatás, közlekedés vagy bármi.<br />

Mindig érthetetlen a számomra, ha felsőfokú végzettségű,<br />

gyakran többdiplomás (egyébként kiváló)<br />

szakemberek nem képesek a gondolataikat a saját<br />

anyanyelvükön (!) értelmesen, szabatosan, nyelvileg<br />

és nyelvtanilag helyesen kifejezni. Ha a mondanivalójuk<br />

hemzseg az idegen és magyartalan szavaktól,<br />

kifejezésektől, ha írott anyagaikban a mondatokban<br />

hiányzik az alany vagy az állítmány.<br />

Vagy másik példa az oktatás területéről. Állítom,<br />

hogy még a legunalmasabb témáról is lehet érdekesen,<br />

izgalmasan beszélni úgy, hogy a hallgatóság<br />

szájtátva figyeljen. Ha a hallgató elalszik az előadáson,<br />

az nem az ő, hanem az előadó hibája. Ez pedig<br />

őt, és nem a hallgatóságát minősíti. (Emlékszem, az<br />

egyetemen volt egy docens, aki úgy tartotta az előadásait,<br />

hogy felolvasta a lapokra felszabdalt nyomtatott<br />

jegyzetét. Csak rendszeres n<strong>év</strong>sorolvasással,<br />

„katalógussal” tudta a teremben tartani a népet. Volt,<br />

aki aludt, újságot olvasott, a hátsó sorokban pedig<br />

folytak a bridzs-partik. Hát ez is egyfajta minőség. És<br />

volt, akinek az előadásain – katalógus nélkül – teltház<br />

volt. Ez pedig a másikfajta minőség.) Valamikor<br />

<strong>30</strong>-40 <strong>év</strong>e, mennyire áhítoztunk a külföldi, a „nyugati”<br />

minőségre, hogy, ami nyugatnémet, amerikai<br />

vagy angol, az mennyivel jobb, mint a pocsék magyar<br />

áru. Manapság, a távol-keleti dömpingáruk korában<br />

– még, ha nem is igaz – divat lett ráírni azt, hogy „ma-<br />

210

gyar termék”. Ugye hogy – különösen élelmiszerben<br />

–, nem is gyártunk itthon annyira vacakokat, mint<br />

külföldön?<br />

Az ISO tanúsítványok presztizsének növekedése<br />

érdekében milyen javaslatokat tudnál<br />

megfogalmazni?<br />

A kezdeti időszakban (az 1990-es <strong>év</strong>ek első felében)<br />

igen nagy tekintélye volt egy-egy rendszertanúsítványnak.<br />

Emlékszem, a legtöbb gyárban munkásgyűlést<br />

tartottak az ünnepélyes okiratátadás alkalmából,<br />

elhívták a sajtót, rádiót, televíziót, volt, ahol<br />

még a Himnuszt is eljátszották! Nyilvánvaló: amíg<br />

valamiből kevés van, amíg valami ritkaságszámba<br />

megy, addig értékesebb és megbecsültebb. Ahogy<br />

nőtt a tanúsított szervezetek száma, úgy váltak egyre<br />

megszokottabbá a tanúsítványok.<br />

De a presztízsveszteség fő okát nem ebben látom,<br />

hanem abban, hogy – szabadpiaci tevékenységről<br />

l<strong>év</strong>én szó – sokan (tanácsadók, tanúsítók egyaránt)<br />

kizárólag a könnyű és gyors pénzszerzési lehetőséget<br />

látták a <strong>minőségügyben</strong>, és fütyültek annak tartalmára,<br />

mondanivalójára, értékére. Magam is tudok<br />

olyan „kollégáról”, aki ha már látott egy minőségügyi<br />

kézikönyvet, azt gondolta magáról, hogy ért is<br />

hozzá, és nekiállt jó pénzért tanácsadással foglalkozni.<br />

Ma többszintes családi háza van és Volvóval<br />

jár (lehet, hogy neki volt igaza?). A tanúsító pedig<br />

kínlódhatott a „felkészített” céggel, hiszen ha nem<br />

tartja tanúsításra alkalmasnak a rendszerét, akkor<br />

nem a tanácsadóval, hanem a céggel szúr ki, aki alapvetően<br />

vétlen a dologban.<br />

Gomba módra szaporodtak az olyan tanúsító szervezetek,<br />

amelyek (nem vicc!) személyes találkozás vagy<br />

audit nélkül, telefonon történő kapcsolattal intézték<br />

(intézik) a tanúsítási eljárásokat. Elég, ha a kérelmező<br />

átutalta a „tanúsítási díjat”, postafordultával megkapta<br />

(megkapja) a tanúsítványát. Nagyon nehéz velük<br />

szemben a tisztességesen működőknek versenyezniük,<br />

mivel a versenytársaikra jellemző magatartás<br />

miatt olyan árversenybe kényszerülnek, ami a létüket<br />

veszélyezteti. Az elvégzendő munkát nemigen<br />

lehet olcsóbban kínálni az el nem végzett munkánál.<br />

A leírtakból pedig egyenesen következik a tanúsítványok<br />

devalválódása. Véleményem szerint ez ellen<br />

csak valamilyen jogszabállyal lehetne védekezni. Arra<br />

gondolok, hogy a tanúsító szerv csak megfelelő megmérettetés<br />

(praktikusan: akkreditálás) után legyen<br />

jogosult tanúsítási tevékenységet folytatni. Talán a<br />

felnőttképzési akkreditációhoz tudnám a dolgot hasonlítani,<br />

amikor is jogszabályban pontosan meg van<br />

szabva, melyek a tanfolyamindítás feltételei.<br />

Nem állítom, hogy a tanúsítók akkreditálása 100%-<br />

ban orvosolja a problémát, de – az akkreditálásra<br />

vonatkozó követelményszabvány és az akkreditáló<br />

testület egységes értékelő módszerei következtében<br />

– legalább a minimumszintet minden tanúsító szervezet<br />

kénytelen elérni és betartani. A többi pedig<br />

– a jogszabályi feltételek híján – be kell, hogy szüntesse<br />

az ez irányú tevékenységét.<br />

Még jobb lenne, ha az általam említett jogszabály<br />

nemzetközi is lenne, de hát ne legyünk telhetetlenek.<br />

Ha itthon rendet teszünk, már az sem kevés.<br />

Milyen könyveid jelentek meg eddig? Melyiknek<br />

volt az olvasók körében a legnépszerűbb?<br />

Milyen terveid vannak,<br />

s miről szeretnél írni?<br />

Négy könyvem jelent meg eddig. Soha nem úgy történt,<br />

hogy elhatároztam: most pedig írok egy könyvet,<br />

valahogy minidig úgy jött. Összegyűltek az ismeretek,<br />

mondanivalók, amiket érdemesnek gondoltam<br />

közreadni.<br />

Az első még 2003-ban „ Menedzsmentrendszerek<br />

auditálása” címmel, amelyben elsősorban – <strong>év</strong>tizedes<br />

tapasztalataimra építve – az audittechnikákat<br />

igyekeztem bemutatni, sok képpel és a magam és<br />

kollégáim (szerzőtársaim) gyakorlatából származó<br />

esetek leírásával bemutatni.<br />

Ezt követte 2004-ben a „Minőségmenedzsment a<br />

felnőttképzésben”, amelyet az akkor Nemzeti Felnőttképzési<br />

Intézet (NFI) által kiírt pályázat támogatott.<br />

(Csak érdekességként: mivel szorított a kiírt<br />

határidő, négy nap alatt kellett megírnom.)<br />

Jelentősnek (talán mert a legtöbbet ezzel dolgoztam)<br />

és egyedinek tartom a „Termékbiztonság az Európai<br />

Unióban” című, 2007-ben kiadott könyvet, amely<br />

2009-ben angolul is megjelent. Ebben a tanúsítási,<br />

akkreditálási, kijelölési és notifikálási eljárások közötti<br />

különbséget, egyezőséget, kapcsolatot kívántam ismertetni<br />

a hazai és az uniós jogi keretek közé ágyazva.<br />

211

Az említett műveket a TÜV Rheinland adta ki, míg<br />

a legújabbat a múlt <strong>év</strong>ben megjelent „Ellenőrzés és<br />

minőségbiztosítás” címűt a Műszaki Könyvkiadó.<br />

Ezt kifejezetten tanfolyami segédletnek szántam az<br />

OKJ-s minőségügyi, minőségbiztosítási tanfolyamokon<br />

részt vevők számára. Míg az előző három<br />

kifejezetten szakkönyv, talán ez a legutóbbi számíthat<br />

a legszélesebb körök érdeklődésére. Az egyik<br />

kolléganőm, aki a könyvet szakmai szempontból<br />

lektorálta írta: jól szórakoztam a humorokon, és<br />

tisztelettel adózom a benned lakozó (és elnyomhatatlan)<br />

néptanítónak is. A terveim? Régóta érlelődik<br />

bennem, hogy érdemes lenne összegyűjteni, rendszerezni<br />

és közzétenni a minőségtechnikákat. Tulajdonképpen<br />

a (kb. <strong>30</strong>0-350 oldalas) nyersanyag már<br />

össze is állt, és ha akadna kiadó, amelyik felvállalná<br />

a könyv megjelentetését, belevágnék.<br />

Miként aktualizálod szakmai ismereteidet?<br />

Hogyan tudsz mindig naprakész lenni?<br />

Hozzám „hivatalból” nem szoktak beesni a friss hírek,<br />

információk. Viszont ha látok, hallok valamit,<br />

ami érdekel, ami a munkámmal vagy a TÜV Rheinland<br />

tevékenység<strong>év</strong>el kapcsolatos, akkor veszem<br />

a fáradságot, és utánanézek: interneten, szaklapokban,<br />

konferenciákon, tanfolyamokon vagy akár egy<br />

egyszerű beszélgetés során. Ha az ember nyitott<br />

szemmel és füllel jár, mindent észre tud venni. Mivel<br />

maga a minőségügy is és annak kapcsolt területei<br />

is hatalmasak, nyilván nem lehetek mindenben<br />

naprakész. Egyes kérdésekben biztosan vannak<br />

nálam naprakészebbek, de ha valami lényeges hiányosságot,<br />

fehér foltot tapasztalok az ismereteimben,<br />

akkor igyekszem mielőbb pótolni. És biztosan<br />

tudom, hogy vannak olyan témák is, amelyben viszont<br />

én vagyok a leginkább naprakész.<br />

Jut időd kikapcsolódásra, szórakozásra?<br />

Mi a hobbid?<br />

Ahogy mondani szokták: arra van az embernek ideje,<br />

amire időt szakít. Persze a gyakorlatban ez nem<br />

mindig teljesül, mivel gyakran (és egyre gyakrabban)<br />

akad olyan fontos feladat, amely nem tűr halasztást.<br />

Mindez természetesen a szabad idő rovására<br />

szokott történni. De nem panaszkodom.<br />

A tinédzser fiammal igyekszem minél több időt tölteni.<br />

Ő is szereti a vizet, az úszást, én is, így hát megtaláljuk<br />

a közös nevezőt, bár jóval többet kellene mozognunk<br />

mindkettőnknek. Nagyon szeretek fúrni, faragni, barkácsolni.<br />

Dunakeszin van egy üdülőtelkünk, arra építettem<br />

egy műhelyt-lomtárat-garázst-szerszámtárolót*<br />

(*nem kívánt törlendő). Ha jó az idő, ott szoktam<br />

bütykölni. Szeretem az asztalos- és lakatosmunkát, de<br />

a kőművesmunkát sem vetem meg. Készítettem már<br />

falépcsőt, hegesztettem kútházat, építettem kerítést,<br />

szereltem villanyt, betonoztam házalapot, emeltem<br />

téglából falat. Legutóbb pedig egy teherfelvonót csináltam,<br />

hogy a nehezebb holmikat ne kelljen a pincébe-pincéből<br />

kézben le- vagy felcipelni. (Csak meg<br />

ne tudja a Felvonó-felügyelet, mert nincs bejelentve.)<br />

Ami pedig a mezőgazdasági érdeklődésemet illeti, az<br />

nálam a rendszeres gaznyírásban testesül meg.<br />

Valamikor, fiatal koromban kifejezetten technokrata<br />

szemléletű voltam. Szerencsére már régóta nem<br />

így van: minden érdekel, minden gyönyörködtet,<br />

legyen az színház, vers, zene, csillagászat, földrajz,<br />

történelem, bármi. Mindig győzködöm a fiamat is:<br />

nézz körül, tanulj meg minél többet, szívd magadba<br />

a tudást, ismerd meg ezt a csodálatos világot, hiszen<br />

„több dolgok vannak földön és egen, … mintsem bölcselmetek<br />

álmodni képes”.<br />

A vendégek köszöntése NMK 2020<br />

212

GYÖNGY ISTVÁN<br />

ÉMI-TÜV SÜD Kft., - a Management Service<br />

Osztály vezetője<br />

„A minőség-szakma nem csak szakma. Annál több<br />

- hivatás, elkötelezettség - és egy sor olyan jut még<br />

eszembe, ami az életünk része, amely mind<br />

a minőséggel összefügg.”<br />

Beszélgetésünk elején egy rövid szakmai<br />

önéletrajzot szeretnék kérni. Milyen pályát<br />

futottál be addig, amíg az ÉMI-TÜV SÜD Kft.-hez<br />

kerültél?<br />

A Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki<br />

Karán végeztem 1976-ben, mint okleveles gépészmérnök,<br />

de elég gyorsan pályaelhagyó lettem. Már<br />

egyetemista koromban a gépgyártástechnológia<br />

vonzott – amit az akkori „Lettner” tanszék tanárainak<br />

köszönhetek.<br />

Gyakorlatilag a 17 <strong>év</strong> iparban eltöltött <strong>év</strong>em konstrukciós<br />

tervezés, technológia területen folyt, mellette<br />

olyan dolgokkal, mint szerszámgyártás, karbantartás<br />

– mint műszaki osztályvezető, műszaki vezető ezeket<br />

átfogóan kellett gyakorolnom. Imádtam az „olajat”<br />

nem volt ritka, hogy hétvégén a cégnél szerszámgépeket<br />

javítottam, szereltem. A fő területem mellett<br />

foglalkoztam kovácsolással, hőkezeléssel – ebben sokat<br />

tanulva édesapámtól, aki kovácsmester volt.<br />

Munkahelyeimen leginkább járműgyártás, járműalkatrész-gyártás,<br />

szerszámgyártás volt a jellemző, de<br />

a 80-as <strong>év</strong>ekben a magyarországi mechanikus szorítású<br />

esztergatokmányok gyártói is voltunk. Volt<br />

egy kisebb kitérőm, még nem voltam <strong>30</strong> <strong>év</strong>es, amikor<br />

rövid két <strong>év</strong>ig a Szentendrei Városi Tanács tervcsoportvezetője<br />

voltam, a város beruházásainak<br />

integrálásával, „tulajdonosi irányításával” foglalkoztam.<br />

(Munkahelyeim: MHD, ERGÉP, PEFÉM/<br />

Dobos Kft., Lakatosipari szövetkezet.). Minőségbiztosítással<br />

1991-ben kezdtem foglalkozni, amikor<br />

cégünk Hamburgba szállított járműalkatrészeket.<br />

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft.-nél 1994 március 1 óta dolgozom,<br />

2005 január óta a Management Service osztály<br />

vezetőjeként. 1998-ban a Budapesti Műszaki Egyetem<br />

Természet és Társadalomtudományi Karán okl.<br />

menedzser gazdasági mérnöki diplomát szereztem.<br />

A Kft.-n belül mivel foglalkozik az általad<br />

irányított Management Service Osztály?<br />

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. ellenőrző, vizsgáló és tanúsítóhely,<br />

amely ma Magyarországon a legtöbb ilyen<br />

jellegű jogosultsággal bíró szervezet az akkreditációk,<br />

notifikációk, kijelölések szempontjából a jogi<br />

szabályozott és szabályozatlan területeken.<br />

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Management Service osztálya<br />

a jogilag nem szabályozott területen fejti ki tevékenységét<br />

a menedzsment rendszerek tanúsításával,<br />

illetve hitelesítés<strong>év</strong>el foglalkozik. Nemzeti (NAT)<br />

akkreditációval rendelkezünk az ISO 9001 (MIR), az<br />

ISO 14001 (KIR), az MSZ 28001/ OHSAS 18001 / SCC<br />

(biztonságtechnika) a MEES (Magyar Egészségügyi<br />

ellátási Standardok) tanúsítási illetve az EMAS hitelesítés<br />

területein.<br />

Anyavállalati akkreditációink lehetővé teszik ugyanezen<br />

szabványok szerint nemzetközi tanúsítvány<br />

megszerzését is, valamint még az alábbi területekre:<br />

ISO TS 16949 (autóipari beszállítók), ISO 22000,<br />

BRC, GLOBALG. A. P (élelmiszerbiztonság), ISO/<br />

IEC 27001, ISO/IEC 20000 (IT biztonság és szolgáltatás)<br />

EN 16001 (energiairányítás).<br />

213

Mit jelent számodra a minőség?<br />

20 <strong>év</strong>vel ezelőtt azt mondtam volna, hogy Claudia<br />

Schiffer. De komolyra v<strong>év</strong>e (munkánk jellegéből fakadóan):<br />

szakmailag a legjobbat adni a Vevőnek, és<br />

egyben elvárni azt, hogy az én Vevőm is a legjobbat<br />

adja a megrendelőjének, partnereinek és környezetének.<br />

Ez egyszerű megközelítésnek tűnik, de azt<br />

hiszem, ha ez a lánc jól működik, jobb lesz a világ is.<br />

Az utóbbi időben a minőség presztizsének<br />

csökkenése figyelhető meg. Véleményed szerint<br />

mit lehetne tenni a folyamat megállításáért<br />

esetleg megfordításáért?<br />

Mondhatnám erre, hogy a jelenlegi tendenciák nem<br />

kedveznek a minőségügynek, de azt hiszem semmilyen<br />

ügynek. A hosszan elnyúló válság negatívan<br />

befolyásolja a tevékenységünket. Ez egy egyszerű<br />

megközelítés, de csak a napi problémákról<br />

szól. Kicsit bővebben: véleményem szerint azok a<br />

nagyszerű elvek, a minőségnek az a széles körű értelmezése,<br />

és a cél (amely miatt ezek a szabványok<br />

létrejöttek) mint az élet minden területén - a piac<br />

áldozatává váltak. Mondok egy példát: sokfajta 42-<br />

es cipő kapható, de ami kényelmes, hordható, tetszetős,<br />

megfelelő élettartamú, esőben nem válik le<br />

a talpa, stb.… olyan nem sok van – és annak ára van.<br />

A menedzsment rendszerekkel is így vagyunk – lehet<br />

olcsón építeni, olcsón tanúsítani, érdemtelenül<br />

oklevelet kiadni, de ez nem is működik. Pedig a dolgokat<br />

arra találják fel, hogy megbízhatóan működjenek,<br />

kiszolgáljanak, az életünket megkönnyítsék.<br />

Sajnos a szakma elsekélyesedett. Nézd meg a szakmai<br />

konferenciákat, szimpóziumokat, komolyabb<br />

szakmai összejöveteleket – mindenütt ugyanazokat<br />

az arcokat látod. Nekik mondod, hogy mit kellene<br />

tenni, hogyan kellene javítani, de akikhez kellene<br />

hogy szóljunk, azok nincsenek ott.<br />

Nem igazán tudom, mit lehetne tenni. Azt hiszem,<br />

hogy vissza kellene nyúlni a gyökerekhez, a szabványt<br />

meg kellene reformálni, (alaposan) és alapvetően<br />

a jól működő rendszer jól működő folyamatainak<br />

hatékonyságát és értékteremtő voltát kellene<br />

hangsúlyozni. Arra, hogy ez úgy működik, mint a<br />

vállalkozás – a jó befektetés értéket termel, a rossz<br />

meg csak a pénzt viszi. Az alkalmazó ilyen értelmű<br />

felismerése a szakmát is megszabadítaná a dilettantizmustól.<br />

Természetesen az értelmes rendszerépítés<br />

és a minőségtudatos, alapos szakmai képzés<br />

támogatása rendkívül fontos lenne.<br />

Hogyan ítéled meg a minőség-szakma jövőjét?<br />

Miként motiválod fiatal munkatársaidat?<br />

A minőség-szakma nem csak szakma. Annál több - hivatás,<br />

elkötelezettség – és egy sor olyan jut még eszembe,<br />

ami az életünk része, amely mind a minőséggel<br />

összefügg. Az életünk minősége, amelyet jelentősen<br />

befolyásol minden, amivel kapcsolatba kerülünk,<br />

a környezet, amiben élünk. Azt gondolom nagy a felelősségünk,<br />

hogy ez a gondolkodás mindenhová eljusson,<br />

és mindenkit úgy találjon meg, hogy el is gondolkodjon<br />

rajta. Amint az előző kérdésednél is utaltam,<br />

sajnos most éppen nem támogató a környezet, a<br />

tendenciák. Forrásban vagyunk, de úgy gondolom, ez<br />

olyan, mint a bornál – ha kiforr, tiszta lesz. Remélem<br />

a szakma is. Ha valaki beteg, akkor gyógyítani kell. A<br />

mi szakmánk is beteg, de most a terápia kevés. Nagyműtét<br />

kell. Az orvost Tisztességnek, asszisztenseit Tudásnak<br />

és Alázatnak hívják. Aki és ami nem odavaló,<br />

azt el kell távolítani. Sürgősen. Ennek az országnak,<br />

és a szakmának ma erre van szüksége. Kéthavonta<br />

tartok auditor kollégáim számára osztályértekezletet,<br />

mely egyben szakmai továbbképzés is. Ezekről a dolgokról<br />

ott is beszélünk. Sajnos a kollégák egymás után<br />

sorolják a rossz tapasztalatokat, amelyekkel munkájuk<br />

során találkoznak, de továbbra is azt mondom, hosszú<br />

távon jobb a tisztesség.<br />

Tudod mérni saját hatékonyságodat?<br />

Mikor vagy elégedett?<br />

Hátulról kezdem: általában sohasem. Az elégedett<br />

ember hátradől, és nem akar már semmit elérni.<br />

Természetesen a jól elvégzett munka örömmel tölt<br />

el, és azért olyankor jólesik egy kicsit hátradőlni,<br />

egyet szusszanni, de aztán tovább…<br />

A másik kérdés – saját hatékonyságom- elég nehéz<br />

rá válaszolni. Még nem találtam rá mérőszámot, de<br />

azt tudom, hogy folyamatosan időzavarban vagyok.<br />

Hogyan bővíted szakmai ismereteidet?<br />

Megvannak azok a konferenciák, amelyeken minden<br />

<strong>év</strong>ben részt veszek, szakmai anyagokat, folyóiratokat<br />

rendszeresen olvasok. Nagyon szerencsés ember<br />

214

vagyok, nem vagyok a televízió rabja ezért több az<br />

időm is amit értékesebb dolgokra tudok fordítani.<br />

A szervezetünk nem nagy, ez azt jelenti, hogy kevés<br />

munkatárssal kell megoldani a nagyon sokirányú<br />

szakmai munkát tehát folyamatosan igyekszem minden<br />

szakmai területen képben lenni, hogy ügyfeleinknek<br />

mindig aktuális válaszokat tudjunk adni. Sok<br />

kérdés érkezik be hozzánk, és partnereink választ várnak<br />

nemcsak a tanúsítással, hitelesítéssel kapcsolatos<br />

kérdéseikre, de gazdasági, szakmai, metrológiai, stb.<br />

kérdéseikre is. Partnereinknek ez szinte természetes,<br />

hogy bármivel hozzánk fordulhatnak, és mi segítünk,<br />

igyekszünk mindenre választ adni, illetve felmerült<br />

problémáikat megoldani. Ez a bizalom nagyon fontos<br />

számunkra – és ezzel mi is újabb és újabb ismeretekre<br />

teszünk szert.<br />

Biztosan vannak további terveid. Megosztanád<br />

azokat Olvasóinkkal?<br />

Természetesen vannak terveim. Tevékenységünk<br />

olyan jellegű bővítését tűztem ki célul a 2011-es<br />

<strong>év</strong>re, amely részben a jelenlegi partnereink igényeit<br />

igyekszik kielégíteni, illetve szeretnénk a „piacon”<br />

olyan szolgáltatással is megjelenni, amely szervezetünknél<br />

még újdonság. Nyilván ügyfeleink körét is<br />

szeretném bővíteni, ehhez az alkalmas marketingeszközök<br />

kialakítása folyamatban van. Részleteket<br />

ezekről még nem szeretnék mondani. A partneri<br />

kapcsolatainkat a minőségügy szakmai szervezeteivel,<br />

társadalmi szervezetekkel szintén szeretnénk<br />

magasabb szintre emelni.<br />

Marad időd kikapcsolódásra?<br />

Milyen hobbid van?<br />

Sajnos kevés az időm, de igyekszem, azt hatékonyan<br />

kihasználni. Heti egy alkalommal megszokott baráti<br />

körrel teniszezem, és heti 3-4 alkalommal esténként<br />

úszni járok.<br />

Televíziót ritkán nézek, jobban szeretem a jó könyveket<br />

és a zenét. Sokat autózom, ezért adja magát a<br />

rádió, és ott a kedvenceimet a Klasszik és a Bartók<br />

rádiót hallgatom. A színház és koncert sajnos nem<br />

olyan gyakori, mint ahogy szeretném. De azért köszönöm,<br />

jól vagyok.<br />

Baráti beszélgetése NMK 2020<br />

215

HAIMAN PÉTERNÉ<br />

Quality Line Kft. - ügyvezető<br />

„...Azt a sok tudást, amelyet e két embertől tanultam<br />

mindig igyekeztem a nálam dolgozóknak és a<br />

velem dolgozó cégeknek is tovább adni. Több mint<br />

700 cégnél dolgoztam, amelyen keresztül nagy<br />

gyakorlatra és áttekintő képességre tettem szert.”<br />

Szakmai pályafutásod állomásai közül<br />

melyekre emlékszel a legszívesebben?<br />

A Textilipari Minőségellenőrző Intézetben dolgoztam<br />

vagy 13 <strong>év</strong>ig, ahol az Aschner Gábor volt az igazgató.<br />

Tőle nagyon sokat lehetett tanulni. Kemény követelményei<br />

voltak azokkal szemben akik megmaradtak<br />

ott dolgozni. Végül, Ő is büszke volt a nála dolgozókra.<br />

Elvileg neki köszönhetem, hogy a Szabványügyi<br />

Hivatalból a Prodinform Műszaki Tanácsadó Vállalathoz<br />

mentem dolgozni, ahol a Minőségügyi Tanács<br />

titkára lettem. Ott a dr. Simon Pál vezérigazgató volt<br />

az első olyan főnököm, aki hagyott kibontakozni és<br />

önállóan dolgozni. Közben nagyon kezdtem a könynyűipartól<br />

eltávolodni, de ehhez az ipar tönkremenetele<br />

is biztos hozzá járult. Másik fantasztikus szerencsém<br />

volt, hogy Péceli Béla bácsi nyugdíjba menet<strong>év</strong>el<br />

lett a „tanító mesterem”. Akkoriban kezdődött<br />

a Shiba program, melynek megszervezését, bonyolítását<br />

a Kapolyi László, az akkori ipari miniszter a<br />

Simonra bízta. (Amikor beindult a program, akkoriba<br />

kezdte a BME a minőségbiztosítási szakmérnöki<br />

képzést. Úgy gondoltam, ha már ezen a területen<br />

dolgozom, akkor az elsők között kell lennem, akik<br />

megszerzik ezt a diplomát. Ezután kezdődött a Shiba<br />

program. Nagyon nagy hátrány volt számomra,<br />

hogy angolból nagyon gyenge voltam. Ebben segített<br />

és nagyon sokat köszönhetek a Béla bácsinak, hogy<br />

megtudtam állni a helyemet.<br />

A Magyar Üzleti Világ magazinban olvastam<br />

rólad a következő sorokat: Az Együttműködő<br />

Vállalkozók Szervezetében már mindenki<br />

tudja, hogy ha lSO-ról, minőségirányításról<br />

vagy minőségbiztosításról szó, akkor Haiman<br />

Péterné, Zsuzsa a megoldás. Oktatóként nagyon<br />

sok auditort képzett, Zsuzsa már háromszor<br />

nyerte eI az Üzleti Megbízhatósági Díjat.<br />

Régóta kapcsolatban állok az Üzleti Randi Klubbal,<br />

ahol tag is vagyok. Sok embert ajánlok partnereimnek.<br />

Oktatóként is az üzleti együttműködéseket szorgalmazom.<br />

Számomra a megbízhatóságnak kiemelt<br />

szerepe van a munka minden területén. Azt hiszem a<br />

díjak elnyerésében ezeknek döntő szerepe volt.<br />

Shiba professzor munkássága, sok esetben<br />

partnersége mit jelentett számodra? Mit<br />

tanultál a japán minőséggurutól?<br />

Shiba professzor munkássága és a Tőle való tanulás<br />

meghatározta talán az egész életemet. Az Ő fantasztikusságáról<br />

már biztos sokat hallottál. Ami engem<br />

a nyelvi problémák ellenére is más emberré tett. Az<br />

a fajta tudás és a minőség iránti elkötelezettség teljesen<br />

átköltözött belém is. A gyerekem még mindig<br />

nem tudja megérteni, hogy ha jön a Shiba még mindig<br />

milyen extázisba tudok kerülni. Azt hiszem a<br />

legnagyobb boldogságom a 25 <strong>év</strong>es elismerése volt.<br />

De nagyon nagy tanulási lehetőségem volt szintén<br />

Neki köszönhetően, hogy 3 hétig Japánba (AOTS)<br />

tanulhattam. Ott jöttem rá, hogy mennyire fontos<br />

folyamatosan tanulni, mert a világ nagyon gyorsan<br />

változik körülöttünk. Másik nagy tudású ember<br />

volt életemben, akitől szintén sokat tanultam és sokat<br />

köszönhetek Neki is David Hutchins. Sokáig<br />

216

voltam a magyarországi képviselője és dolgoztam<br />

vele is együtt. Kevesen mondhatják el magáról, hogy<br />

a világ két legnagyobb minőség szakember<strong>év</strong>el dolgozott<br />

együtt.<br />

Azt a sok tudást, amelyet e két embertől tanultam<br />

mindig igyekeztem a nálam dolgozóknak és a velem<br />

dolgozó cégeknek is tovább adni. Több mint 700<br />

cégnél dolgoztam, amelyen keresztül nagy gyakorlatra<br />

és áttekintő képességre tettem szert.<br />

Sok minőségügyi rendezvényen vagy jelen.<br />

Hogyan hasznosulnak számodra az „ott<br />

felszedett” ismeretek? Ezek az alkalmak még<br />

ma is tudnak számodra újat nyújtani?<br />

Azért járok még mindig el minőségügyi konferenciákra<br />

és rendezvényekre, mert az újdonságokkal<br />

is meg tudok ismerkedni a fiataloktól tanulva. Az<br />

utolsó rendezvényen ahol voltam 2016 december<br />

1-én „ A Mikulás is Benchmarkol „ konferencián tanultam<br />

meg, hogy az oktatási módszereken is változtatni<br />

kell. A mai mobil korszakban másféle ismeret<br />

átadásra van szüksége a hallgatóknak. Shoji<br />

Shiba professzortól tanultam: „Valamikor az egyéni<br />

tudás még elegendő volt a rutinszerűen működő<br />

cégek irányításához szükséges tudnivalók elsajátításához.<br />

Manapság azonban közösség kell a sikeres<br />

jövőbeli tudás előállításához”.<br />

A minőségügyi szervezetek munkáját is segíted.<br />

Hol, mit tevékenykedsz?<br />

Ma már kevesebbet dolgozom a különböző minőségügyi<br />

szervezetekben, mert az idő nagyon múlik<br />

és helyet kell adni a fiataloknak is.<br />

Az EOQ MNB “Minőségért 2005” kitüntetése mit<br />

jelentett számodra?<br />

Nagyon büszke voltam, amikor az EOQ MNB-től<br />

megkaptam a „ Minőségért 2005” kitüntetést, de arra<br />

is büszke vagyok, hogy talán a legrégebbi szerkesztő<br />

bizottsági tagja vagyok az egyik legjobb szakmai újságnak<br />

a Minőség és Megbízhatóságnak.<br />

Nagyon sok cégnek, szervezetnek nyújtottál<br />

minőségügyi szolgáltatásokat. Mely cégek<br />

partnerségét emelnéd ki munkáid közül?<br />

Nagyon nehéz kiemelni cégeket az elmúlt 25 <strong>év</strong>ből,<br />

mert minden időszakban voltak kiemelkedő partnereim.<br />

A legelső a DunaStyr Kft. volt, ahol minden<br />

irányítási rendszert és minőség technikákat bevezettünk.<br />

A következő <strong>év</strong>ekben a MÁV területén<br />

l<strong>év</strong>ő számtalan rendszer bevezetése és tovább képzési<br />

oktatása, a 8D módszer bevezetése 19 KJK-ban<br />

az egész ország területén.<br />

Az első minőségirányítási rendszer bevezetése a<br />

Nagykállói Kórházban. Több mint 50 nyomdában<br />

dolgoztunk. Legemlékezetesebb az Állami Nyomdában<br />

az információbiztonság irányítási rendszer<br />

bevezetése volt. Az idei <strong>év</strong> legnagyobb kihívása és<br />

eredménye a Pannon Lapok Kiadó Kft.-nél az új<br />

szabványok szerinti integrált (minőség, környezet<br />

és energia) rendszerek bevezetése. Több céggel folyamatos<br />

<strong>év</strong>tizedes munkakapcsolatom van, amelyek<br />

közül a legnagyobb a BMGE Nukleáris Intézet,<br />

ahol integrált irányítási rendszert tartok fenn.<br />

Hogyan látod a minőségszakma presztizsét?<br />

Miként vélekedsz annak jelenéről<br />

és jövőjéről?<br />

Az utóbbi időben többet oktatok és az elég nagy leterheltséget<br />

jelent. A sok pozitív visszajelzés a hallgatóktól<br />

viszont azt igazolja, hogy így jobban áttudom adni<br />

a sok <strong>év</strong>es gyakorlatomat és növelni a minőségszakma<br />

presztízsét és fontosságát. Büszkeségem ebben az <strong>év</strong>ben,<br />

hogy a Quality Line Kft. az egyetlen magyar cég,<br />

aki rendelkezik az IRCA engedély<strong>év</strong>el, a környezetirányítási<br />

rendszer vezető auditor képzéssel.<br />

Nem bántad meg minőség iránti<br />

elkötelezettségedet?<br />

A minőség iránti elkötelezettségemet egyáltalán nem<br />

bántam meg, mivel szép és nagyon fontos szakma.<br />

Kedvenc hobbid a fotózás. Gép nélkül szinte<br />

nem is látunk. Látszik, hogy élvezed<br />

a fényképezést!<br />

A fotózás kedvenc hobbijaim közé tartozik. Éveken<br />

keresztül céges falinaptárokat csináltam a saját fotóimmal.<br />

Fantasztikus volt, amikor egy alkalommal<br />

Shiba professzor elemezte a képeimet, hogy a képek<br />

mennyire meghatározzák a jellememet. Nagy élmény<br />

217

volt számomra, amikor egyes cégeknél falinaptáraimat<br />

láttam a falon kit<strong>év</strong>e. Nagyon sokan kedvelték<br />

az unokáimról készült gyerek asztali naptárjaimat is.<br />

Valószínűleg az 5 unokám közül az egyik örökölte ezt<br />

a tulajdonságomat, hogy imádom a körülöttem l<strong>év</strong>ő<br />

világot megörökíteni, mert még csak 15 <strong>év</strong>es, és rengeteg<br />

helyre hívják fotózni.<br />

A regenerálódásra, pihenésre is jut időd?<br />

Regenerálódni a kertembe szoktam, mert kertészkedni<br />

is imádok, de az sajnos már egyre nehezebben<br />

megy, de azért nyáron még mindig nagyon szép a<br />

kertem és akkor a munka is kicsit kevesebb, mert<br />

mindenki szabadságon van.<br />

Maszkban vártuk a vendégeket NMK 2020<br />

Barátias hangulat NMK 2020<br />

218

HARAZIN TIBOR<br />

Continental Automotive Hungary Kft. -<br />

minőségirányítási rendszerfejlesztés, auditok és KTME<br />

csoportvezető<br />

„… véleményem szerint a minőség az a hozzáadott<br />

érték és állandóan jelenl<strong>év</strong>ő szemléletmód, amivel<br />

termék, szolgáltatás vagy mi magunk is egyre jobbak<br />

és jobbak lehetünk.”<br />

Szeretnék kérni Tőled egy rövid szakmai<br />

életrajzot.<br />

A Dunaújvárosi Főiskolán műszaki menedzserként<br />

majd pedig a Miskolci Egyetemen kohómérnökként<br />

végeztem. Már főiskolai tanulmányom során felkeltette<br />

az érdeklődésemet a minőségbiztosítás és<br />

irányítás témaköre, így az egyetemen is a Minőségirányítási<br />

szakirányt választottam. A főiskolai tanulmányok<br />

befejezését követően a Főiskolán megalakult<br />

minőségirányítási irodában kezdtem dolgozni az<br />

intézmény ISO9001-es minőségirányítási rendszerének<br />

bevezetésén. Ezt követően több nemzeti és regionális<br />

fejlesztési programban vettem részt projektkoordinátorként,<br />

projekt- vagy szakmai vezetőként,<br />

szakértőként. A HEFOP, TÁMOP és ROP projektek<br />

megvalósítása kapcsán számos minőség-, rendszer-,<br />

és szervezetfejlesztési területen szerezhettem tapasztalatokat.2007-től<br />

a főiskola minőségirányítási vezetőjeként,<br />

óraadó oktatóként és a minőségirányítási<br />

szakmérnök szakfelelőseként dolgoztam a pályázati<br />

tevékenységek mellett.<br />

Az alapszakos és a továbbképzésben tanuló hallgatók<br />

minőségügyi alapok, minőségirányítási rendszerfejlesztés,<br />

minőségirányítási eszközök és a TQM tárgyköreibe<br />

tartozó kurzusokat hallgathatnák nálam.<br />

Nagy kihívást jelentett számomra ez az időszak, hiszen<br />

a jövő szakembereinek képzése és szemléletük<br />

formálása felelősségteljes feladat. Továbbá, ebben az<br />

időszakban leginkább a felsőoktatás minőségügyi<br />

kérdéseivel, rendszerfejlesztéssel, minőségdíjakkal<br />

és minőségügyi eszközökkel foglalkoztam. 2011-ben<br />

egy számomra teljesen új terület felé vitt a szakmai<br />

kihívás, elnyertem a lehetőséget, hogy bizonyíthassak<br />

Veszprémben a Continental Automotive Hungary<br />

Kft-nél, ahol jelenleg az Integrált vállalatirányítási<br />

rendszerfejlesztés, auditok és KTME csoportnak<br />

vagyok a vezetője. A rendszerfejlesztés mellett az oktatás<br />

ma is fontos területe maradt az életemnek és<br />

a jövőben is nagy hangsúlyt szeretnék rá fordítani<br />

vállalaton belül és kívül.<br />

A Continental Automotive Hungary Kft.<br />

minőségirányítási rendszerfejlesztés, auditok<br />

és KTME csoportvezetője vagy. Mit takar ez a<br />

beosztás, mi a feladatod?<br />

2012 <strong>év</strong> eleje óta vezetem a csoportot, melynek a nevéből<br />

is jól látható hogy meghatározó szerepe van a<br />

vállalat alapvető működésében. A csoport tevékenységének<br />

hat fő területe van. A csoportom fejleszti és<br />

kezeli a vállalat integrált (ISO/TS és ISO14001) vállalatirányítási<br />

rendszerét és a további szabályozó dokumentumokat,<br />

előírásokat.<br />

Továbbá koordináljuk az összes vállalati belső projekt,<br />

folyamat és rendszer és egyéb speciális auditok<br />

tervezését és megvalósítását és az esetleges eltérések,<br />

fejlesztési lehetőségek megvalósítását és azok nyomon<br />

követését. A vállalati auditori team-nek valamennyi<br />

munkatársam és én magam is tagja vagyok. A KTME<br />

egy mozaikszó, ami a Környezetvédelem, Tűzvédelem,<br />

Munkavédelem és Egészségmenedzsment területeket<br />

foglalja össze. Az ezen területekhez kapcsolódó<br />

feladatokat is a csoportom látja el, koordinálja.<br />

219

„A Mikulás is benchmarkol-7.” konferencián<br />

tartott előadásodból megtudtuk, hogy a legjobb<br />

beszállítók elismerésére Continental „Best of<br />

Supplier Award” díjat alapítottak. Pontosan<br />

miről is van szó?<br />

A Continental számára kiemelten fontosak a beszállítók,<br />

hiszen nagymértékben befolyásolják termékeink<br />

minőségét. A „Best of Supplier Award” 2012-ben került<br />

első alkalommal átadásra. Ezen vállalati elismerésnek<br />

a célja, hogy konkrét tényszerű mutatószámok<br />

alapján az adott <strong>év</strong>ben legjobban teljesítő beszállítót<br />

kitüntesse és vezetőségét egy ünnepélyes találkozó<br />

keretein belül jutalmazza.<br />

A kitüntető cím megszerzésének feltételeit a beszállítóinkkal<br />

ismertetjük, ezáltal szeretnénk motiválni<br />

és támogatni őket abban, hogy törekedjenek a díj<br />

elnyerésre. Beszállítóink körében el kívánjuk érni,<br />

hogy a díj valóban elismerést és presztízst jelentsen<br />

számukra.<br />

A napokban kaptam kézhez a VSL Kft.<br />

benchmarking konferenciánkat értékelő<br />

anyagát. A közönség Téged választott<br />

a legjobb előadónak. Elsőként szeretnék neked<br />

gratulálni. Mi az első reakciód?<br />

Köszönöm szépen az elismerést, ami úgy gondolom,<br />

nem csupán az én érdemem. Bevallom, hogy nem<br />

számítottam rá, mert a konferencián előadott beszállító<br />

fejlesztéshez kapcsolódó eredmények nem az<br />

én csoportom munkájához kötődnek elsősorban. Én<br />

csupán a vállalat és az SQM csoport nevében adtam<br />

elő és mutattam be a közösen elkészített prezentáció<br />

tartalmát, megfűszerezve a személyes rendszerszemléletű<br />

meglátásaimmal. De annak nagyon örülök,<br />

hogy a konferencia résztvevőinek elnyerte tetszését<br />

az a program és az a tudatos beszállító fejlesztési tevékenység<br />

melyet Veszprémben végeznek a kollégák.<br />

Állandó kérdésemet Te sem kerülheted el. Mit<br />

jelent számodra a minőség?<br />

A minőségnek számos meghatározása létezik, és<br />

egy rendkívül összetett, sokszínű fogalom, ráadásul<br />

relatív és szubjektív kategória is egyben. A hallgatóimtól<br />

általában a szabvány szerinti meghatározást<br />

szoktam kérni, de véleményem szerint a minőség az<br />

a hozzáadott érték és állandóan jelenl<strong>év</strong>ő szemléletmód,<br />

amivel termék, szolgáltatás vagy mi magunk<br />

is egyre jobbak és jobbak lehetünk.<br />

Többször futottunk össze különböző<br />

konferenciákon. Sokszor hallottam Tőled<br />

előadást. Ezek a rendezvények adnak számodra<br />

értéket, vagy másért hasznosak?<br />

A konferenciákon és minőségügyi rendezvényeken<br />

való aktív jelenlétet több szempontból is hasznosnak<br />

tartom. Egy szakmai rendezvényen mindig bízom<br />

abban, hogy sikerül összeszedegetni egy két jó ötletet,<br />

best practice-t ami adaptálható vagy testre szabás után<br />

bevezethető a munkámban vagy a munkahelyemen.<br />

Fontosnak tartom a személyes kapcsolattartást, hiszen<br />

a mindennapi munkavégzés mellett ezek azok<br />

a rendezvények ahol hasonló területen - de más vállalatnál<br />

- dolgozó kollégákkal, ismerősökkel van lehetőség<br />

találkozni, eszmét cserélni és olyan új gondolatokat<br />

felvetni vagy átvenni, amelyek segítséget<br />

jelenthetnek a felmerülő feladatok megoldásában.<br />

Szerinted mit kellene tenni azért, hogy a<br />

minőség presztizse újra növekedjék?<br />

Szerintem nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy<br />

arról egy-egy konferencián lehet hallani. Változtatni,<br />

fejleszteni persze bárhol lehet és kell is. Biztos<br />

vagyok benne, hogy a minőségügy területén nagyon<br />

sok hozzáértő szakember dolgozik, azonban ők nem<br />

jutnak el az ismert rendezvényekre. Továbbá egyre<br />

csökken a fiatal minőségügyi mérnök, szakember<br />

vagy akár felsőoktatásban minőségügyi terület után<br />

érdeklődő hallgató jelenléte a rendezvényeken. Ennek<br />

oka anyagi, vagy elfoglaltságból vagy információhiányból<br />

fakadhat. S miután minden minőségügyi<br />

területen dolgozó szakembernek zsigereiben van a folyamatos<br />

fejlesztés utáni igénye, úgy gondolom, hogy<br />

a bevonás és a részvétel lehetőségét kell fokozottabban<br />

biztosítani azok számára akik jelenleg még nem<br />

mozgolódnak ebben a körben.<br />

Jól érzed magad Veszprémben? Milyen további<br />

terveid vannak munkahelyeden?<br />

Közel három <strong>év</strong>e vagyok már Veszprémben és mostanra<br />

már sikerült beilleszkednem, megszerettem<br />

a várost és a Balaton közelségét. Fontos, hogy jó<br />

220

kapcsolatban vagyok a kollégákkal, baráti kapcsolataim<br />

is kialakultak. Összességében jól érzem magam<br />

és a közeljövőben nem tervezek változást ezen<br />

a területen. A munkahelyemen a mindennapi feladatok<br />

mellett a közeljövőben az új QMS (Quality<br />

Management System) bevezetése a legfontosabb<br />

és legnagyobb kihívást jelentő feladat a számomra.<br />

Szeretnék egy átláthatóbb, egyszerűbb, pontosabb<br />

rendszert kialakítani, ami együtt él és változik a<br />

szervezettel és támogatni tudja a minőségtudatosság<br />

fejlesztését a vállalaton belül. Ennek további<br />

részleteit és az eredményeit majd egy következő<br />

konferencián osztanám meg az érdeklődőkkel.<br />

Miként szerzel újabb szakmai ismereteket?<br />

Hogy állsz az önképzés területén?<br />

Az új ismeretek megszerzése általában tréningeken,<br />

workshopokon, konferenciákon való aktív részvétellel<br />

történik és természetesen az önálló kutatások,<br />

információszerzések megvalósítása r<strong>év</strong>én. Az<br />

elmúlt 2 <strong>év</strong> során rengeteg új ismeretet szereztem,<br />

hiszen az autóipari ágazat kvázi teljesen új terület<br />

volt a számomra. Talán mostanra sikerült egyértelműen<br />

beazonosítanom azokat a speciális területeket,<br />

amelyekben még jobban el kell mélyednem az<br />

elkövetkezendő <strong>év</strong>ekben.<br />

Mi a kedvenc hobbid? Mi az ami leginkább<br />

pihentet, vagy regenerál?<br />

A szabadidőmet igyekszem jól beosztani magam és<br />

a széleskörű baráti társaságaim között, időt szakítva<br />

a rendszeres sportolásra, olvasásra, film nézésére.<br />

Kimondottan kedvelem a fantasy és sci-fi témájú<br />

filmeket és könyveket. Miután szinte lételemem az<br />

újítások keresése és a problémák megoldásán való<br />

töprengés a hobbijaim is logikai, vagy stratégiai jellegű<br />

játékok, fejtörők gyűjtése és használata leginkább<br />

baráti összejövetelek során.<br />

Első Covid-os Konferencia NMK 2020<br />

221

HARSÁNYI JÓZSEF<br />

SCHAEFFLER Magyarország Kft.<br />

- „TOOL Center” Szegmens Vezető<br />

“A bevált legjobb gyakorlatot megismerni és átvenni<br />

nagyságrendekkel hatékonyabb (időben, energiában,<br />

költségben) eljárás az egyéni próbálkozásoktól.<br />

Meggyőződésem, hogy az idő a legjelentősebb<br />

verseny tényező, tehát a „benchmark”<br />

a leghatékonyabb módszer illetve eszköz.”<br />

Végzettségeid igen imponálóak. Kérlek,<br />

ismertesd szakmai pályafutásod legfontosabb<br />

állomásait!<br />

• 2017 - SCHAEFFLER Magyarország Kft. -<br />

Debrecen / „TOOL Center” Szegmens Vezető<br />

• 2011 - 2017 HAJDU Autótechnika Ipari ZRT.<br />

/ Vezérigazgató helyettes<br />

• 2005 - 2010 HAJDU Autótechnika Ipari ZRT.<br />

/ Vállalkozás Fejlesztési és Műszaki Igazgató<br />

• 2003 - 2004:HAJDU Hajdúsági Iparművek Rt.<br />

/ Vállalkozás Fejlesztési Igazgató<br />

• 2000 - 2002:UNIVERSAL INSTRUMENTS<br />

HUNGARY KFT. / Közép-Kelet Európai “Sales<br />

& Application Engineer”<br />

• 1991 - 2000:Wire & Coil Co. LTD.<br />

Vákuumtechnikai Gép- és Berendezés Gyár<br />

/ Műszaki Igazgató (rész-tulajdonos)<br />

• 1981 - 1991:TUNGSRAM RT. Vákuumtechnikai<br />

Alkatrész Gépgyár - Fejlesztési Osztály<br />

/ Fejlesztő mérnök; Elektronikai laborvezető;<br />

Fejlesztési Osztályvezető<br />

Mi motiválta munkahely váltásaidat? Mivel<br />

foglalkozol jelenleg?<br />

Az „első” húsz <strong>év</strong>ben (de „szörnyű” már ezt kimondani,<br />

leírni, ráadásul már a második húsz is vége<br />

felé jár) kizárólag a szakmai fejlődés, tanulás, tudásvágy<br />

határozta meg döntéseimet. Nagyon szerencsésnek<br />

érzem magam, hiszen a digitális technika, a<br />

mikroprocesszorok megjelenésének és alkalmazás<br />

technikájának „születésétől”, annak bevezetésének,<br />

elterjedésének kezdetétől érthettem meg, sajátíthattam<br />

el azt a tudást, amit folyamatosan fejlesztve<br />

és alkalmazva hazai illetve nemzetközi sikereket<br />

értem el a szakmában. Azonban 44-45 <strong>év</strong>esen beláttam,<br />

hogy a fejlődés ütemét és a specializálódás<br />

mértékét a mindennapi elvárt teljesítmény elvárásokkal<br />

egyetemben már egyre nehezebben, a magammal<br />

szemben támasztott igényességgel pedig<br />

már nem tudom teljesíteni.<br />

Ezt a fantasztikus szakmámban töltött időszakot lezárva<br />

2003-tól a menedzsment területen igyekeztem<br />

mindazt a tudást, tapasztalatot, „kitekintést” és -hazai<br />

valamint nemzetközi- kapcsolati tőkét felhasználni,<br />

amit az elmúlt 20 <strong>év</strong> során szereztem meg.<br />

Jelenleg a SCHAEFFLER cég debreceni gyárában<br />

a Szerszám Előkészítés és Gyártás terület vezetője<br />

vagyok. Egy alapvetően fiatal-középkorú kollektíva<br />

operatív irányítása, stratégiai fejlesztése a feladatom<br />

mind technikai, mind szervezeti kultúra tekintetében.<br />

Őszinte öröm és feltöltődés számomra ez a<br />

kihívás hiszen mind a menedzsment, mind a csapatom<br />

nagy tisztelettel, elismeréssel fogadott be és el.<br />

A fejlesztés, az innováció tevékenységed<br />

szerves rész<strong>év</strong>é vált. Hogyan tudsz lépés<br />

tartani a legújabb trendekkel,<br />

irányzatokkal? Hogyan látod az „Ipar<br />

4.0 szerű” működés honi alakulását?<br />

222

Nagyon jó döntés volt részemről a multinacionális<br />

SCHAEFFLER cégóriáshoz való csatlakozás, hiszen<br />

az innováció, az E-mobilitás és az ipar 4.0 stratégiai<br />

fókuszpontjai a vállalatnak. Erőforrásai, lehetőségei<br />

és képességei méretéből és piaci pozícióiból adódóan<br />

szinte korlátlanok, ugyanakkor termékei szinte minden<br />

iparágban kulcsfontosságú technikai-technológiai<br />

funkcionalitást töltenek be. A belső információs<br />

csatornákon valamint a folyamatosan megvalósuló<br />

fejlesztéseken keresztül szinte korlátlan aktuális ismeretanyaghoz<br />

juthatok, csak legyen elegendő erőm,<br />

időm és mentális kapacitásom, ami sajnos nem egyre<br />

több, hanem…<br />

Az ipar 4.0 hazai helyzetéről leginkább az on-line<br />

sajtóból, hírekből, bejelentésekből és szakcikkekből<br />

tájékozódom. Egyelőre az is megelégedettséggel<br />

tölt el, ha a fogalom helyes értelmezés<strong>év</strong>el találkozom,<br />

amire azért egyre több és jó példa van. Amit<br />

személy szerint biztatónak és komoly tudat formálásként<br />

értékelek, hogy nem csupán a tudomány és<br />

ipar területén fogalmazódig meg az ipar 4.0, hanem<br />

egyre több jó célt és alkalmazást láthatunk a mezőgazdaság,<br />

élelmiszeripar, egészségügy és oktatás<br />

területeken is. És ami még fantasztikus és bíztató<br />

számomra és nap, mint nap megélem, hogy a fiatal<br />

generáció milyen könnyedséggel, magától érthetően<br />

és magabiztosan fogadja be és kezeli a 4.0-val<br />

kapcsolatos információkat, tudást és gyakorlatot,<br />

sokszor nem is tudatosan de biztosítva az abszolút<br />

affinitást ami az én generációm számára bizony<br />

-valljuk be- sokkal gyötrelmesebb.<br />

Szakmai berkekben kiváló lean szakemberként<br />

is ismert vagy? Mi a véleményed a hazai<br />

„leanes” gyakorlatokról?<br />

Kicsit talán „elfáradtnak” látom a témát, de a filozófia,<br />

módszer és eszköztár nagyon sok cégnél jelen<br />

van, célokat tűznek ki és folyamatos fejlesztések<br />

valósulnak meg. Meggyőződésem, hogy egy rendszert-folyamatot<br />

kialakítani, felépíteni könnyebb,<br />

mint azt robusztussá tenni, fenntartani, működtetni<br />

szisztematikusan. Ebben látok sok-sok negatív<br />

példát ugyanakkor értékes potenciákat.<br />

Minőség iránti elkötelezettségednek több ízben<br />

jelét adtad. Mi jellemzi minőségfelfogásodat?<br />

Mit tartasz a jó minőségről?<br />

Kifejezetten irritál az „életre tervezve” filozófia. Értékelem<br />

a „soha el nem romló, biztonságot adó, örök<br />

megbízható” fogalmakat. Az nyilvánvaló, hogy újabb,<br />

komplexebb, több szolgáltatást nyújtó dolgok születnek,<br />

de amit „akkor és arra” készítettek, azt csak<br />

ezért váltsuk le!<br />

Egyszóval: kompromisszummentes elégedettség az<br />

ígérettel!<br />

Egy helyen, ahol célkitűzésedet definiáltad,<br />

ezt írtad:„Minden nap jobbnak és végül a<br />

legjobbnak lenni!” Hogyan tudsz megfelelni e<br />

nem csekély kihívásnak?<br />

Őszintén bevallom, nehéz ezzel a habitussal megélni<br />

a mindennapokat, de ilyen vagyok a munkahelyen<br />

és a magánéletben is. Azt nem tudom, hogy<br />

megfelelek e ezen célkitűzésnek. Azt sem, hogy ez<br />

a valóban helyes, követendő út e, de én nem vagyok<br />

képes ezt feladni és máshogyan viselkedni, élni (néha<br />

ez nagyon nyomasztó is tud lenni). Minden esetre<br />

az elmúlt 40 <strong>év</strong> tevékenysége és annak kimenetele<br />

talán megadhatja erre a választ.<br />

Több konferencián láttalak előadóként,<br />

résztvevőként. Fontos számodra az egymástól<br />

tanulás?<br />

Abszolút! Olyan hihetetlen mennyiségű információ,<br />

tudás - tapasztalat áll rendelkezésre ma, amit<br />

képtelenség feldolgozni és minden „szereplő” által<br />

kidolgozni, tesztelni, megtalálni az optimálisat.<br />

“A bevált legjobb gyakorlatot megismerni és átvenni<br />

nagyságrendekkel hatékonyabb (időben, energiában,<br />

költségben) eljárás az egyéni próbálkozásoktól.<br />

Meggyőződésem, hogy az idő a legjelentősebb<br />

verseny tényező, tehát a „benchmark” a leghatékonyabb<br />

módszer illetve eszköz.”<br />

Mi a véleményed a team munkáról? Mennyire<br />

vagy a közös munka híve?<br />

Kizárólag a csapatmunkában hiszek és bízok, a „one<br />

men show” ilyen komplex folyamatokban már régen<br />

nem jelent hatékony, versenyképes működést.<br />

Az elmúlt közel 20 <strong>év</strong>es vezetői tapasztalatom - az<br />

eredmények és kudarcok - egyértelműen igazolták<br />

és igazolják ezen meggyőződésemet. Nem a csapatmunka,<br />

hanem a JÓ és példaértékű csapatmunka a<br />

223

sikeres, amit talán leginkább a család modelljéhez<br />

hasonlítanék. Az a család, ahol a jó példamutatás, a<br />

jó minta, a hagyományos és időálló értékek a működési<br />

modell alapjai, az a család és annak tagjai erősek,<br />

sikeresek, magabiztosak, „életképesek”.<br />

Tudom, hogy szeretsz utazni, sportolni. Mennyi<br />

időd jut rá? Van-e más hobbid?<br />

A kötetlen, nem munkával kapcsolatos utazás valóban<br />

szórakoztat, kikapcsol és feltölt, ám az üzleti<br />

utakat -amiből azért már jóval kevesebb van mostanában-<br />

nagyon komoly alapos felkészülés előzi<br />

meg -ami alapelvem és igényem is- így az komoly<br />

terhelést jelent számomra.<br />

A sport kamaszkorom óta életem és mindennapjaim<br />

része, hála Édesapámnak és barátaimnak akiktől<br />

ezt a mintát örököltem, kaptam.<br />

A testépítés, ping-pong, országúti kerékpár a mindennapjaim<br />

része, legyen az bármilyen munkával<br />

terhelt időszak is, hiszen ezen tevékenységek biztosítják<br />

számomra az állóképességet mind fizikai,<br />

mind mentális értelemben.<br />

Érdeklődő tekintetek NMK 2020<br />

Hostess csapatunk NMK 2020<br />

224

DR. HÁRY ANDRÁS<br />

ZalaZone Járműipari Próbapálya Kft.<br />

- ügyvezető igazgató<br />

„Véleményem szerint az EFQM modell továbbra<br />

is az az eszköz, amely tevékenységi profiltól,<br />

mérettől, működési modelltől függetlenül egy<br />

gyakorlatias eszközt ad az adott szervezet kiválóság,<br />

módszeresség, eredményesség irányába történő<br />

továbbfejlesztéséhez. Számos tapasztalat azt<br />

is mutatja, hogy a modell alkalmazása előnyös<br />

egy szervezeti kultúra, menedzsment szemlélet<br />

formálása tekintetében is.”<br />

Szeretném, ha egy rövid szakmai önéletrajzzal<br />

kezdenénk. Kérlek, említsd meg tartalmas<br />

pályafutásod néhány általad is fontosnak<br />

tartott állomását!<br />

A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán<br />

végeztem. Meghatározó volt a diploma megszerzéséhez<br />

kapcsolódó gyakornoki lehetőség, melyet az<br />

OPEL Magyarországnál volt alkalmam elvégezni,<br />

még abban az időszakban, amikor folyt az autógyártás<br />

Szentgotthárdon. Ezt követően a Philips szombathelyi<br />

monitorgyárában dolgoztam minőségmenedzsment,<br />

majd TQM területen, már itt is alkalmaztuk az<br />

EFQM kiválósági modellt. Az ipari környezet sokat<br />

segített a doktori fokozat megszerzéséhez kapcsolódó<br />

kutatásokban.<br />

A szombathelyi gyár első komolyabb átszervezése<br />

után döntöttem úgy, hogy a multinacionális pálya<br />

helyett az önálló menedzsment szakértői tevékenység<br />

irányába fordulok, számos vállalatot támogattam<br />

az EFQM modell alkalmazásában és különböző fejlesztési<br />

projektekben, közel száz értékelésben vettem<br />

részt itthon és külföldön. A komplex kiválósági megközelítéseknek<br />

egy szakmailag igazán kihívó vonulata<br />

lett a zalaegerszegi ipari térségben végzett tevékenység,<br />

melynek keretében előbb az új ipari park,<br />

majd egy kutatás-fejlesztést végző ipari szolgáltató<br />

központ, a Technológiai Centrum, végül a zalaegerszegi<br />

járműipari tesztpálya létrehozását vezettem.<br />

Ezek körében számos kapcsolódó ipari K+F projektben,<br />

egyetemi-ipari együttműködések szervezésében,<br />

a gyakorlatias és versenyképes munkaerő tekintetében<br />

meghatározó duális képzési rendszer kialakításában<br />

vehettem részt.<br />

Sok területen dolgoztál, de a minőség mindig<br />

prioritást kapott. Mit gondolsz a minőségről?<br />

Véleményed szerint mit takar a jó minőség<br />

fogalma?<br />

Egy szerző, Pirsig úgy fogalmazott: „Ha a minőséget<br />

vagy a kiválóságot értjük a végső valóságon, akkor<br />

többféle igazság létezése is lehetséges. Ez esetben pedig<br />

nem kell az „abszolút igazságot” keresni…” – Azt<br />

gondolom, ebben a gondolatban benne van minden,<br />

amit a minőség sugall, hiszen - a kiválósággal együtt<br />

- a folyamatos, teljesítmény- és értékalapú fejlődésre<br />

való törekvés az egyik legfontosabb hajtóerő és inspiráció<br />

az üzleti környezetben.<br />

A Nemzeti Minőségi Díj fénykorában az egyik<br />

legtapasztaltabb díjértékelőként is számon<br />

tartottak. Sok előadást tartottál és publikáltál.<br />

Hogyan emlékszel erre az időszakra?<br />

225

Az EFQM kiválósági modell máig az egyik legteljesebb<br />

menedzsment rendszermodell, ahogy húsz<br />

<strong>év</strong>vel ezelőtt, úgy ma is egy jó keretet ad a szervezetek<br />

hatékony és eredményes menedzseléséhez,<br />

a célrendszer és az erőforrások összerendeléséhez.<br />

A kiválóság valahol mindig is a kiemelkedő teljesítményekkel,<br />

a prémium szinttel van összefüggésben,<br />

és ilyen szempontból nagyon szerencsésnek tartom<br />

magam, hogy sokat tanulhattam kiváló szervezetektől,<br />

értékelő kollégáktól, látott-hallott jó gyakorlatokból.<br />

Ezekre a tapasztalatokra és alapokra a mai<br />

napig lehet építkezni.<br />

A Nemzeti Minőségi Díj Nagykövete vagy.<br />

Díjazta munkádat a Pannon Egyetem, stb. Mit<br />

jelentenek számodra ezek az elismerések?<br />

Minden elismerés megtiszteltetés, egyfajta visszajelzés<br />

is, de ezek gyökere, és ez talán a legfontosabb,<br />

hogy valódi értéket tudjunk nyújtani az együttműködések<br />

során, a partnerek és az ügyfelek számára.<br />

„EFQM-es múltadnak” milyen hozadéka van<br />

mostani tevékenységedre?<br />

A zalaegerszegi ipari környezetben egy olyan komplex<br />

együttműködési és szolgáltatási rendszert építünk,<br />

amelynek fontos eleme az ipari igények kielégítése<br />

mellett a kutatás-fejlesztési aktivitás bővítése,<br />

a nagy hozzáadott értékű tevékenységek erősítése;<br />

mindezt a járműipari tesztpálya, mint katalizátor<br />

projekt környezetében, egy fejlett ipari és tudományos<br />

parki megközelítésben, széleskörű kooperációkkal<br />

megtámogatva.<br />

Ebben a munkában az EFQM modell egy jó eszköz,<br />

amely irányt mutat a rendszerszerű megközelítésekhez<br />

és az egyéni üzleti tevékenységek fejlesztéséhez<br />

egyaránt. Az EFQM 2020-ra átdolgozta a<br />

korábbi modellt, és egy, a jelen kihívásokhoz is illeszkedő,<br />

a korábbihoz képest sokkal dinamikusabban<br />

alkalmazható eszköz áll így rendelkezésünkre.<br />

Sokat dolgozol azért, hogy a Nemzeti<br />

Kiválóság Díj keretében ismét pályázhassanak<br />

a magyar vállalkozások. A cégvezetőknek<br />

(kedvcsinálóként) a megmérettetés előnyeit<br />

miként vázolnád?<br />

Véleményem szerint az EFQM modell továbbra is<br />

az az eszköz, amely tevékenységi profiltól, mérettől,<br />

működési modelltől függetlenül egy gyakorlatias<br />

eszközt ad az adott szervezet kiválóság, módszeresség,<br />

eredményesség irányába történő továbbfejlesztéséhez.<br />

Számos tapasztalat azt is mutatja, hogy a<br />

modell alkalmazása előnyös egy szervezeti kultúra,<br />

menedzsment szemlélet formálása tekintetében<br />

is. A kiválósági modellt használó szervezetek közössége<br />

pedig egy hasznos hálózat a jó gyakorlatok,<br />

másoknál bevált eszközök megismerésére, a folyamatos<br />

tanulásra. Ezért egy szakmai csapattal azon<br />

dolgozunk, hogy a Nemzeti Kiválósági Díj kezdeményezés<br />

eredményeként a modell lehetőségeinek<br />

kiaknázása a hazai gazdaság szereplői körében ismét<br />

lendületet kapjon.<br />

Korábban és most is nagy szükséged van a<br />

tudásod naprakészen tartására. Miként tudsz<br />

ennek a követelménynek megfelelni?<br />

A folyamatosan változó környezetben, különösen<br />

a mai, technológia-intenzív változások közepette<br />

fontos figyelni, elemezni, értékelni a körülöttünk<br />

folyó változásokat. Ez már nemcsak stratégia kérdés,<br />

hanem a változások gyorsaságából eredően szinte<br />

egyre inkább a mindennapok rész<strong>év</strong>é válik. Sokat<br />

segít ebben a széleskörű partneri és együttműködési<br />

háló, a különböző cégekkel, szervezetekkel az<br />

egymás segítése, a közös munkák, a kooperációs<br />

projektek. Ezek mind újabb és újabb tudásokat, ismereteket<br />

hoznak, és ha ezeket tudatosan építjük,<br />

alkalmazzuk és forgatjuk vissza az üzleti tevékenységekbe,<br />

akkor remélhetőleg helyt tudunk állni<br />

a kihívások során.<br />

A ZalaZone Járműipari Próbapálya Kft.<br />

ügyvezető igazgatójaként, az általad vezetett<br />

létesítmény mely paramétereire vagy leginkább<br />

büszke? Milyen fejlesztések előtt áll a pálya?<br />

A zalaegerszegi járműipari tesztpálya sajátossága, hogy<br />

a hagyományos járműdinamikai tesztek mellett az automatizált<br />

és az önvezető járművek tesztelését is lehetővé<br />

teszi. Ez más tesztpályákhoz képest megnyilvánul<br />

újfajta tesztpálya elemekben, de a klasszikus pályamodulok<br />

speciális kialakításában, továbbá jövőbemutató<br />

technológiai és az autonóm jármű teszteket támogató<br />

egyedi megoldások alkalmazásában is. A 2017-es alap-<br />

226

kőletételt követően a mintegy 45 milliárd forintos beruházás<br />

már az utolsó kivitelezési szakaszába lépett,<br />

ezzel párhuzamosan pedig a már elkészült modulok<br />

működtetése is megindult tavaly óta, folyamatosan<br />

növekvő érdeklődés mellett. A legfontosabb pedig,<br />

hogy már folynak azok a további projektek, új programok,<br />

amelyeket a tesztpálya projekt tovagyűrűző<br />

hatásaiként lehet említeni.<br />

Örökmozgó, szorgalmas embernek ismerlek.<br />

Mit csinálsz jelenleg és milyen további terveid<br />

vannak?<br />

Az említett szakmai kihívások teljesen lekötnek, a<br />

jó az ezekben a projektekben, hogy mire egy-egy<br />

szakasznak a végére érünk, már megszületik az ötlet<br />

a következő fejlesztésre.<br />

Kiállító a konferencián NMK 2020<br />

Rózsa András, ISOFÓRUM Egyesület elnök 2020<br />

227

HEGYINÉ<br />

MLADONICZKI ÉVA<br />

Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú<br />

Művészeti Iskola - intézményvezető<br />

„… a díjtípusú pályázatok nagyobb része<br />

szakértő értékelés<strong>év</strong>el nagyon segítette az<br />

intézményfejlesztést, azt hogy a magas színvonalú<br />

munkát fenn tudjuk tartani partnereink bevonásával<br />

és megelégedésére.”<br />

Beszélgetésünk kezdetén egy rövid szakmai<br />

bemutatkozást szeretnék kérni!<br />

Mesterpedagógus vagyok, a Szandaszőlősi Általános<br />

Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetője.<br />

Pedagógus pályámat 1976-ban kezdtem a<br />

Kuncsorbai Általános Iskolában, képesítés nélküli<br />

pedagógusként. 1980-ban diplomáztam a Jászberényi<br />

Tanítóképző Főiskolán, általános iskolai tanítói<br />

és pedagógiai szakkollégiumi végzettséget szerezve.<br />

Akkor már két <strong>év</strong>e a Szajoli Általános Iskolában<br />

tanítottam. Gyermekem születése után, 1987-ben<br />

áthelyezéssel kerültem jelenlegi munkahelyemre, a<br />

Szandaszőlősi Általános Iskolába. A pályán töltött<br />

közel 40 <strong>év</strong> alatt a szakmai életem először az igazgató-helyettesi,<br />

majd 2006-tól az igazgatói megbízással<br />

teljesedett ki.<br />

Vezetői feladataim hatékonyságának növelése érdekében,<br />

1998-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen<br />

közoktatás vezetői szakképesítést szereztem, és szakvizsgázott<br />

pedagógus lettem. 2005-ben régi álmom<br />

valósult meg, amikor is a Jászberényi Tanítóképző<br />

Főiskolán német műveltség területen diplomáztam.<br />

A folyamatos önképzés, képzés számomra természetes,<br />

a mai napig is résztvevője vagyok a pedagógia, a képzői<br />

és a mentori tapasztalataimat gyarapító, fejlesztő<br />

tanfolyamoknak. (A Kodolányi János Főiskola minőségfejlesztő<br />

tanár mesterszakán ez <strong>év</strong> januárjában<br />

kaptam meg a diplomámat.) Szakmai és a közösség érdekében<br />

végzett tevékenységemet 2001-ben a Szolnok<br />

Város Pedagógiai Díjával, 2005-ben a Magyar Köztársaság<br />

Ezüst Érdemkeresztj<strong>év</strong>el is elismerték.<br />

Bár utolsóként kapta, mégis az elején szeretnék<br />

gratulálni és rákérdezni: mit jelentett életében<br />

a június 4-én, az Országos Pedagógus Napon<br />

kapott Eötvös József Díj?<br />

Az Eötvös József - díj nagyon magas szintű elismerés<br />

a pályánkon. Azoknak a pedagógusoknak adományozható,<br />

akik oktató-nevelő munkájuk során,<br />

életpályájukkal kifejezték elkötelezettségüket a pedagógus<br />

élethivatás mellett. Nagyon boldogan és<br />

büszkén vettem át, hiszen az elmúlt 40 <strong>év</strong>em a hivatásom<br />

közösségeiről, a mindig jobb, eredményesebb<br />

munkavégzésről szólt.<br />

Visszatekintve − nagyon gyorsan eltelt ez a „pár <strong>év</strong>”,<br />

− amelyben én mindig is megtaláltam az örömet, a<br />

cselekvési lehetőségeket. A Szandaszőlősi Általános<br />

Iskolában eddig eltöltött <strong>30</strong> <strong>év</strong>em minden napját −<br />

kevés alkalom kivétel<strong>év</strong>el − az alkotás szabadsága, a<br />

fejlesztés, fejlődés lehetősége, a kiváló közösségi hangulat,<br />

az együttműködés és elfogadás, a magas szintű<br />

partnerség, az egymás iránti felelősség, a munkával<br />

szembeni alázat jellemzi. Intézményünk elért eredményei,<br />

az itt dolgozók kiváló szakmaisága mellett,<br />

a ránk jellemző sokoldalú társadalmi felelősségvállalásnak<br />

is köszönhető ez az elismerés, amely engem<br />

személy szerint további tettekre sarkall.<br />

228

Az ISO 9000 FÓRUM Egyesület ebben az<br />

<strong>év</strong>ben ágazati minőségdíjjal jutalmazta. Mivel<br />

érdemelte ki és számított-e erre<br />

az elismerésre?<br />

Az ISO 9000 Fórum Egyesület munkájában a Közoktatási<br />

Ágazat titkáraként veszek részt. Rózsa András<br />

Egyesületi Elnök Úr, a tragikus hirtelenséggel elhunyt,<br />

nagyra becsült kolléganőm Radicsné Szerencsés<br />

Terike valamint a Közoktatási Ágazat Elnöke<br />

Tóth Géza úr leptek meg ezzel a díjjal, mellyel valószínűleg<br />

a közel egy <strong>év</strong>tizedes, a szervezetben végzett<br />

tevékenységemet ismerték el. Az ISO9000 Egyesület<br />

Elnöke országosan is kiemelkedően elhivatott a minőségügyi<br />

szemlélet terjesztésében, a minőségügyi<br />

gondolkodás meghonosításában. Az iparban bevezetett,<br />

alkalmazott jó gyakorlatok megismertetés<strong>év</strong>el<br />

támogatja, segíti a közoktatás fejlődését is. E cél<br />

érdekében jelentős kedvezményekkel illetve térítésmentesen<br />

vehetünk részt konferenciákon, ahol az<br />

egymástól tanulásra kiváló lehetőség nyílik. Titkárként<br />

feladatom segíteni, szervezni, összefogni, mozgásban-működésben<br />

tartani az ágazatot.<br />

Honlapjukat bármely oktatással és neveléssel<br />

foglalkozó intézmény megirigyelhetné.<br />

Különösen igaz ez az Önök által elnyert rangos<br />

minőségdíjak felsorolására. Röviden ismertesse<br />

ezek történetét és szakmai értékét!<br />

Számomra a legfontosabb az, hogy az elismerések egy<br />

folyamatos, nagyon magas színvonalú intézmény- és<br />

szervezetfejlesztési munkát tükröznek. Gyakorlatilag<br />

2000-től a Nemzeti Minőségi Díj elnyeréséig bárki<br />

láthatja, hogy a környezetünk változása, a fenntartó,<br />

a partnereink változása sem térített el bennünket attól<br />

az iránytól, amit 1986 óra folytat intézményünk.<br />

Ezt segítette, hogy nagyon jó „tanító mesterek” − Kalydy<br />

Sándor nyugalmazott, Örökös Igazgató Úr és dr.<br />

Kállai Mária Címzetes Igazgató Asszony alapozó<br />

munkája nyomán folytattuk a megkezdett munkát.<br />

Tudatosság, előrelátás, a változásokra-kihívásokra<br />

reagálás jellemzi intézményi kultúránkat a mai napig.<br />

Fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy, mint azt<br />

az elismeréseinkből is láthatjuk, a 2007. <strong>év</strong>i igazgatóváltás<br />

sem törést, hanem az addigi irányvonal új lehetőségekkel<br />

bővítését hozta az intézménynek. Nem<br />

szeretném felsorolni az elismeréseinket, ezt bárki<br />

megnézheti a honlapunkon. Kiemelni sem szeretnék<br />

közülük egyet, mert mind a maga időszakában<br />

nagyon jelentős munka, elismerés és tapasztalat volt<br />

a nevelőtestületnek, de különösen az intézmény vezetésének.<br />

Kiemelni nem szeretnék közülük egyet<br />

sem, mert mind a maga időszakában nagyon jelentős<br />

munka, elismerés és tapasztalat volt a nevelőtestületnek,<br />

de különösen az intézmény vezetésének. Azt<br />

azonban szintén hangsúlyoznám, hogy ezek az elismerések<br />

mennyire erősítik a szervezet erejét. Emellett<br />

szintén hangsúlyoznám, hogy a díjtípusú pályázatok<br />

nagyobb része szakértő értékelés<strong>év</strong>el nagyon<br />

segítette az intézményfejlesztést, azt hogy a magas<br />

színvonalú munkát fenn tudjuk tartani partnerein<br />

bevonásával és megelégedésére.<br />

A 2015-ben átvett Nemzeti Minőségi Díjról<br />

már sokféle értékelés elhangzott. Mint<br />

intézményvezető hogyan élte meg a díjátadást?<br />

Az első számú vezető, mit profitált a szervezeti<br />

önértékelésből?<br />

Sokszor mondtuk már előadásokon, interjúk során,<br />

hogy az intézménynek-és természetesen nekem, személy<br />

szerint is- az intézményi önértékelés, a belső<br />

információszerzés mellett fontos a külső megmérettetés,<br />

mert sokat számít az, hogy a külvilág, a<br />

szakértő értékelők mit látnak meg abból a fejlesztési<br />

tevékenységből, amit a nevelőtestület végez, lassan<br />

már elmondhatjuk, hogy <strong>év</strong>tizedek óta. A díjtípusú<br />

pályázatok azonban az én számomra azért fontosak,<br />

mert visszajelzés is kapcsolódik hozzájuk. Így történt<br />

ez a Nemzeti Minőségi Díj esetében is. Nagyon<br />

fontos visszacsatolás volt az a szervezetnek, hogy<br />

mi az, amit az erősségeként kell megőrizni, és mi<br />

az, amit a külső szakértők is úgy látnak, hogy fejleszteni<br />

lehetne. Természetesen voltak olyan területek<br />

is, ahol magunk nem azonosítottuk azt, hogy<br />

fejleszthetőek lennének egyes területek, ezért nagy<br />

segítség tehát a visszajelzés. És nagy kihívás, nagy<br />

tapasztalat a pályázat előkészítése, a pályázati anyag<br />

elkésztése is. Mint intézményvezető, minden vezetőt<br />

arra bíztatnék, hogy vegye nagyon komolyan a<br />

szervezeti önértékelést, ha már kellő szintre jutott az<br />

intézménye/szervezete, akkor vágjon bele a díjtípusú<br />

pályázatba, mert rengeteg hozadéka van a munkának.<br />

Hogy mit profitáltam személy szerint az önértékelésből?<br />

A legtöbb erősség és fejlesztendő terület esetében<br />

megerősített. Néhány esetben segített elindítani<br />

egy „újratervezést” vezető szinten is. De leginkább<br />

229

ahhoz adott segítséget, eszközt, hogy az intézmény<br />

minden dolgozója reálisan lássa a saját szervezetét és<br />

azon belül az ő nagyon megbecsült helyét a rendszeren<br />

belül. Jelentős kohéziós ereje is van ezeknek az<br />

önértékeléseknek.<br />

Jelent-e presztízsnövekedést az NMD elnyerése<br />

a vonzáskörzetükben?<br />

Rengetegen gratuláltak, melyből érezhető volt az,<br />

hogy érzik, látják ennek a súlyát. Mind az oktatási<br />

környezetünk − a fenntartó, a város, a környezetünkben<br />

l<strong>év</strong>ő köznevelési intézmények −, mind<br />

közvetlen és közvetett partnereink elismerése érzékelhető<br />

a díj kapcsán. Ezzel együtt felelősséggel<br />

is jár ez az elismerés, mert egyértelmű, hogy ezt a<br />

kultúrát kívánjuk továbbra is közvetíteni.<br />

A másoktól való tanulás miként épült be az<br />

intézmény mindennapi életébe?<br />

Rengeteg csatornát felhasználunk ahhoz, hogy megismerjük<br />

mások jó gyakorlatait, szervezeti működését.<br />

A konferenciákról, előadásokról, képzésekről minden<br />

kollégánk úgy jön vissza intézményünkbe, hogy közzé<br />

teszi azokat a tapasztalatokat, működési jellemzőket,<br />

folyamatokat, amik a saját rendszerünket fejleszthetik.<br />

Ezeknek a „begyűjtésére”, kiválasztására megvannak<br />

a megfelelő, jól bejáratott fórumok. Természetesen<br />

nem mindent tudunk − még magunkra formálva sem<br />

− hasznosítani, de mindenben megtaláljuk azt, amivel<br />

mi is előrébb tudunk lépni.<br />

Az igazgatói tevékenység mellett számos<br />

országos szervezet munkájában is aktívan<br />

dolgozik. Kérem, említsen meg néhányat<br />

„társadalmi munkái” közül!<br />

Pedagógiai hitvallásom, a folyamatos reagálás a változásokra,<br />

a partneri igényekre, és az új kihívásokra.<br />

Elkötelezettségemet bizonyítja, hogy szívesen<br />

vállalok feladatot az intézmény falain túl is. Számos<br />

egyéb szakmai tevékenységem mellett a Közoktatási<br />

Szakértők Országos Egyesületének alelnöke, az<br />

ISO9000 Fórum Egyesület Közoktatási Ágazatának<br />

titkára, a Nemzeti Pedagógus Kar megyei elnöke és<br />

a Nemzeti Tankönyv Tanács tagja vagyok.<br />

Mit jelent a minőség az ön értelmezésében?<br />

Biztosíték, garancia, megbízhatóság, hitelesség. Kontrollt,<br />

a problémákkal szembesülést, a lehetséges legjobb<br />

megoldáskeresést, a mindig jobbra törekvést,<br />

folyamatos fejlesztést, fejlődést, életfilozófiát!<br />

Mit tud tenni szakmai továbblépése érdekében?<br />

Hogyan tud naprakész lenni és miként segíti<br />

mindebben munkatársait?<br />

Az intézményvezetői megbízásom mellett a közoktatás<br />

modernizációjában is szerepet vállalva, képzések,<br />

konferenciák rendszeres részt vevője vagyok,<br />

személyes példát mutatva nevelőtestületem számára.<br />

Több, az oktatás fejlesztését támogató projektben is<br />

közreműködtem szakmai vezetőként, mentorként,<br />

folyamat-tanácsadóként, képzőként, megvalósító pedagógusként.<br />

Közoktatási szakértőként is szívesen<br />

vállalok feladatokat, mert fontosnak tartom, hogy a<br />

megszerzett tudásommal, tapasztalataimmal segítsem<br />

pedagógus kollégáim munkáját.<br />

Ennek sikerességét leginkább az tükrözi, hogy intézményünkben<br />

28 rangos, egyéni elismeréssel, díjjal<br />

rendelkeznek kollégáim. Iskolánk megítélésében az<br />

is sokat jelent, hogy a tantestületben 4 tanfelügyeleti<br />

szakértő és 6 szaktanácsadó mesterfokozatú pedagógus<br />

dolgozik.<br />

Kevés szabadidejét miként hasznosítja?<br />

A szakmai életemen túl, próbálok jó feleség, háziaszszony,<br />

jó lánya anyámnak, jó anyja a lányomnak lenni.<br />

Szeretném férjemmel egészségben megélni, hogy<br />

unokánk/unokáink legyenek, szeretnék aktív nyugdíjas<br />

<strong>év</strong>eket--erre „gyúrok”.<br />

2<strong>30</strong>

HEINTZ KRISZTINA<br />

JABIL Circuit Magyarország Kft.,<br />

- minőségügyi igazgató<br />

„…Számomra a jó minőség a tudatosságot,<br />

teljességet jelenti. Időtálló érték. Egyfajta<br />

szemléletet tükröz, amely mögött emberek,<br />

folyamatok, környezet, módszerek, gépek, mérések<br />

húzódnak, valamint minőségtudatos vállalati<br />

kultúra.”<br />

Kérlek, ismertesd szakmai pályafutásod általad<br />

legfontosabbnak tartott állomásait!<br />

Felsőfokú tanulmányaim után 1999-ben a zalaegerszegi<br />

Flextronics csapatához csatlakoztam minőségbiztosítási<br />

mérnökként, majd 2003-ban váltottam<br />

és kerültem a Jabil Cicrcuit Magyarország Kft-hez<br />

vezető minőségiztosítási mérnök pozícióba. Közel<br />

15 <strong>év</strong>e dolgozom a minőségügy területén. Legtöbb<br />

tapasztalatot az EMS szektorban elektronikai iparágban<br />

szereztem. Minsőgügyi mérnök, majd Minőségirányítási<br />

Rendszer Vezetőként lehetőségem volt<br />

ISO 9001, ISO/TS 16949, ISO 13485 rendszer fejlesztésében,<br />

TL 9000 szabvány bevezetésében résztvenni.<br />

4 <strong>év</strong>e Minőségügyi Igazgatóként képviselem<br />

a minőségügyet, értékeinket a Jabilen belül. Főbb<br />

szakterületeim: Integrált vállalatirányítási menedzsment<br />

rendszerek bevezetése, fenntartása és fejlesztése,<br />

gyártási és támogató folyamatok fejlesztése, vevői<br />

kapcsolattartás, stratégiai tervezés.<br />

Büszke vagyok arra, hogy oszlopos tagja lehettem<br />

az EFQM modell szerinti vállalati kultúra kialakításának,<br />

és a 2009-ben Nemzeti Minőségi Díjat nyert<br />

Jabil csapatának.<br />

Jelenleg több, vállalati szintű fejlesztési projektet<br />

koordinálok, melyekben hangsúlyos szerepet kap a<br />

fenntarthatóság.<br />

Aki közelebbről ismer, tudja Rólad: oktatással<br />

is foglalkoztál. Vagy még most is időnként<br />

katedrára állsz?<br />

Cégen belüli tréningeket tartok különböző területeknek,<br />

minőségüggyel kapcsolatban.<br />

A Flextronics helyett miért választottad a<br />

Jabil-t? Jó döntés volt?<br />

Az idő igazolja, hogy jó döntésnek bizonyult. 11 <strong>év</strong>e<br />

vagyok tagja a Jabil csapatának. A váltás részben<br />

magánéleti okok miatt valósult meg, valamint a<br />

nyugat-Magyarországról Kelet felé történő mozgás<br />

köszönhető az erre az időre tehető, Észak/Kelet Magyarországi<br />

régióban felbukkanó új lehetőségeknek.<br />

Több előadásodat hallgatva azt gondolom, hogy<br />

az integrált minőségirányítás elkötelezett híve<br />

vagy. Sok magyarországi céget ismersz, ahol<br />

szintén integrált rendszereket működtetnek.<br />

Hogyan látod<br />

a magyar gyakorlatot?<br />

Nagyon vegyesnek látom, cégek sokasága működtet<br />

integrált rendszereket, de sok esetben más síkon,<br />

megközelítéssel integrálták, működtetik. Az előnyöket,<br />

buktatókat sokan azonos módon érzékeljük.<br />

Tapasztalatom alapján általános észrevételként elmondhatom,<br />

a túl szabályozott, komplikált rendszerek<br />

elvesztik a fő fókuszát, lényegét az alapfolyamatoknak,<br />

az integrált minőségirányítás alapelveinek<br />

alkalmazásáról. Egy integrált rendszer hatkonysága<br />

igen nagymértékben függ az első felső vezető(ség)<br />

szemléletétől.<br />

231

Szeretnék minőségfilozófiád, minőség<br />

felfogásod felől tájékozódni. Mit jelent<br />

Számodra a jó minőség?<br />

Számomra a jó minőség a tudatosságot, teljességet<br />

jelenti. Időtálló érték. Egyfajta szemléletet tükröz,<br />

amely mögött emberek, folyamatok, környezet, módszerek,<br />

gépek, mérések húzódnak, valamint minőségtudatos<br />

vállalati kultúra. Legyen szó szolgáltatásról,<br />

termék gyártásáról, vagy akár magánéleti vonalról, a<br />

minőségtudatosság mindenhol értelmezhető. Elkötelezett<br />

híve vagyok a minőségügyi fejlesztések végrehajtásának<br />

és fontosnak tartom a változásokhoz való<br />

rugalmas alkalmazkodást. Leginkább a kihívásokkal<br />

teli, inspiráló környezetben érzem otthon magam.<br />

Milyenek ítéled meg hazánkban a minőség<br />

presztizsét? Hogyan látod a minőség<br />

munkásainak céges elfogadottságát?<br />

Rendkívül gyorsan változó környezetben élünk,<br />

dolgozunk. Igazi kihívás az értékrendek megtartása.<br />

Nincsenek könnyű helyzetben a minőségüggyel<br />

foglalkozó munkatársak legyen szó akár termelői,<br />

vagy nem termelői szektorról. Egyéb más területeken<br />

dolgozóknak is szívügye kellene hogy legyen a<br />

minőségügy. Szükséges, hogy a mindennapok rész<strong>év</strong>é<br />

váljon.<br />

A Jabil munkádnak köszönhetően is szép<br />

eredményeket ért el a szervezeti kiválóság<br />

területén. Milyen hozadékai voltak az EFQM<br />

modell szerinti önértékelésnek?<br />

Teljes kultúraváltást hozott magával. Az értékrend<br />

megmaradt a mai napig, egyfajta új látásmódot biztosít<br />

a cégen belül, amihez mindig vissza lehet és<br />

kell is kanyarodni.<br />

Több konferencián tartottál sikeres előadást.<br />

Miért tartod fontosnak a tudásod átadását?<br />

Az egymástól való tanulás híve vagyok. Arra építhetünk,<br />

amit elvetünk, majd átadunk. Egyfajta megerősítés<br />

is egyben. Ez egy véget nem érő folyamat, nem<br />

szabad megrekednünk egy helyben, nyitott szemmel<br />

kell szemlélődnünk a világban. Hogy aztán onnan<br />

tudjunk egy más szintre lépni.<br />

Menyire vagy a csapatmunka híve? Szereted<br />

a team munkát?<br />

Mindenképpen úgy gondolom, csapatban van az<br />

erő. Társas lények vagyunk, és rengeteget tanulhatunk<br />

egymástól, magunkról csapatmunka során.<br />

Miként tudsz pihenni, hogyan szeretsz<br />

kikapcsolódni? Mi a kedvenc szabadidős<br />

elfoglaltságod?<br />

Kirándulás, biciklizés a természetben, búvárkodás,<br />

más kulturák, országok megismerése.<br />

Lázmérés az érkezésnél NMK 2020<br />

232

HERVAINÉ DR.<br />

SZABÓ GYÖNGYVÉR<br />

Kodolányi János Egyetem<br />

- főiskolai tanár, politológus<br />

„Az önértékelés nem önmagáért való dolog, de ha<br />

különböző célokból végezzük, akkor célszerű<br />

a célnak leginkább passzoló modellt választani”.<br />

Szeretném kérni, hogy tartalmas életutad<br />

állomásai közül bevezetőként a „Kodolányi<br />

előtti” időszakodról osszál meg néhány<br />

számodra is jelentős információt.<br />

Pályámat középiskolai tanárként kezdtem a bicskei<br />

Vajda János Gimnáziumban és Postaforgalmi<br />

Szakközépiskolában. Egyetlen osztályt vittem végig<br />

osztályfőnökként, ez egy postaforgalmi osztály<br />

volt, és az oktatók fele a postai főigazgatóság vezető<br />

szakembere volt. Tőlük tanultam meg a szolgáltatási<br />

minőség nézőpontjait, a pedagógia marketinget,<br />

a tanári kar formálásának technikáit. A tanulók<br />

kollégisták voltak, vidéki kistelepülésekről jöttek,<br />

és az osztályfőnöki munka a szakmai kollégákkal<br />

együtt igazi jellemformáló és minőségi életet lehetővé<br />

munkavégzési kultúrát alakító tevékenység volt.<br />

A kandidátusi minősítési fokozat megszerzéséhez<br />

két <strong>év</strong>et Moszkvában töltöttem, és a globális politika<br />

kutatásával, az angolszász országok etnikai<br />

kisebbségi és faji problémáival foglalkoztam. Ez a<br />

nyolcvanas <strong>év</strong>ek volt, amikor a neoliberális politika<br />

kialakult, és ennek köszönhetem, hogy a neoliberális<br />

politikai és gazdasági nézőpontokat jóval a rendszerváltás<br />

előtt megismertem. A nyolcvanas <strong>év</strong>ek<br />

közepén még csak kontúrjai voltak az információs<br />

társadalomnak, ám az orosz politikai elit leszűrte<br />

a következtetést az ipari társadalom hanyatlásáról,<br />

a munkásosztály eltűnéséről és lényegében ez vezetett<br />

a kommunizmus, az osztályalapú politika feladásához.<br />

Érdekesek voltak az állam visszaszorított<br />

szerepköre elemzései, és az hogy nem az európai,<br />

hanem egy globális nézőpont alapján szemlélték a világot.<br />

Az én kutatásaim a brit, az amerikai, és kanadai<br />

társadalmi problémákra helyezték a hangsúlyt,<br />

és arra a meggyőződésemre jutottam, hogy a faji-kisebbségi<br />

konfliktusok kezelésének legjobb szintjei<br />

az önkormányzatok. Így fordultam az önkormányzatiság<br />

az új regionalizmus kutatása felé, amelyben<br />

regionális innováció és a vállalkozások, a regionális<br />

társadalmi környezet kutatása és fejlesztésének kérdései<br />

foglalkoztattak.<br />

A rendszerváltást a Soproni Egyetem Földmérési és<br />

Földrendezői Főiskolai Karán éltem meg, amely a<br />

kilencvenes <strong>év</strong>ek elejétől részt vett a földhivatalok<br />

modernizálásában. Itt egyetemi docensként tevékenykedtem.<br />

A földhivatali kollégák továbbképzésében<br />

lehetőségem volt a szolgáltatásmenedzsment<br />

tantárgy kialakításában, és a szolgáltatásminőség<br />

kérdéseinek kutatásában. Ekkor a kar vezetője Joó<br />

István professzor volt, aki épp akkor a geodéziai<br />

világszövetség elnökeként is tevékenykedett. Az ő<br />

vezetésekor értettem meg, hogy egy <strong>30</strong> fős tanári<br />

állományú pici kis főiskolai kar is végezhet világszínvonalú<br />

munkát, ha vezetői megszerezték a globális<br />

látásmódot. Ezt segítette az intézmény amerikai<br />

akkreditációja is, amelynek r<strong>év</strong>én először ismerkedtem<br />

meg egy akkreditációs értékelési szolgáltatással.<br />

Itt könyvtárvezetőként az OCLC globális<br />

könyvtári hálózat tagjaként éltem át a könyvtárak<br />

digitalizálást és a könyvtári szolgáltatási modellek<br />

radikális átalakulását. A kar ekkor dolgozta fel az<br />

233

Angkor What épületegyüttes műholdas felvételeit<br />

UNESCO támogatással, és már a kilencvenes <strong>év</strong>ek<br />

elején a számítástechnika alkalmazásában élenjárt.<br />

Innen kerültem át a Kodolányi János Főiskolára<br />

1998-ban.<br />

Tevékenységeid, munkaterületeid a Kodolányi<br />

János Egyetemen is szép számmal akadtak.<br />

Melyikben funkcióban érezted magad<br />

a legjobban?<br />

A Kodolányi János Főiskolán az első feladatom az<br />

intézményi akkreditációs önértékelés és a szakok<br />

folyamatakkreditációs dokumentumainak összeállításának<br />

megszervezése volt. Az önértékelési pontok<br />

egyike az volt, hogy milyen minőségirányítási<br />

modell alapján dolgozik az intézmény. Az európai<br />

trendeket felmérve úgy láttuk, hogy az európai<br />

egyetemek az EFQM modell mentén alakították<br />

programjukat, és 2003-ban mi is beléptünk a szervezetbe,<br />

és bekapcsolódtunk a hálózatba, amelynek<br />

vezetője Mike Pupius, a Sheffield Hallam Egyetem<br />

tanszékvezetője volt. Itt kapcsolódtunk be a globális<br />

TQM nézőpontú minőségszolgáltatások kutatásába<br />

és azok tapasztalatainak átvételébe.<br />

A Kodolányi János Főiskolán majd Egyetemen 1998<br />

óta főiskolai tanár vagyok (jelenleg is), húsz <strong>év</strong>en<br />

át voltam tudományos és fejlesztési rektorhelyettes,<br />

Számos képzési program fejlesztésében vettem<br />

részt, köztük a nemzetközi kapcsolatok, a Vendéglátás<br />

és szállodamenedzsment, a Minőségfejlesztő<br />

tanár mesterszakok kialakításában. Ez utóbbi szak<br />

2012-től az EMMI rendelet alapján megszűnt. Mintegy<br />

200 hallgató szerzett itt mesterszintű diplomát,<br />

amivel közel kétszáz intézmény vezetői szereztek<br />

kiválóság nézőpontú menedzsment képességeket.<br />

2004-től vezettem az Európai Közpolitika tanszéket<br />

és a szociális munkás képzést. E program kapcsán<br />

tudtam igazán kandidátusi tanulmányaimat<br />

és önkormányzati kutatásaimat hasznosítani, és az<br />

országban a Kodolányi János Főiskolán egyedül indítottunk<br />

közösségi szociális munka, és makroszociális<br />

munka specializációkat. 2005-ben a képzési<br />

programot már szolgáltatástudományi nézőpont<br />

alapján alakítottuk ki. 2007-ben részt vettünk Kovács<br />

László kollégámmal Cottbusban egy minőség<br />

innováció konferencián, ahol Parsu Parasuraman<br />

professzor tartott egy elképesztő előadást a szolgáltatási<br />

minőségfejlesztésről és a szolgáltatási innovációkról.<br />

Ezt követően a szociális munka képzésben<br />

kialakítottunk egy modellt, amely a professzió<br />

központú nézőpont alapján rendezte a modulokat:<br />

a szakma globális ökorendszere vizsgálata és elemzése,<br />

a szakma szervezeteinek kutatása, a szakmai<br />

szolgáltatások és azok standardjainak kialakítása, a<br />

szociális szolgáltatási minőség, és végül a vevőkapcsolatok,<br />

a klienskapcsolatok, viselkedés a szociális<br />

munkában, az interakciók minősége képezte a következő<br />

csoportot. Ez szemben áll a mai képzési modellekkel,<br />

amelyek szaktudományi bevezetéseket adnak<br />

és a szociális segítés folyamatait politikai ideológiai<br />

nézőpontból közelítik meg. (kritikai szociális munka,<br />

stb.) A program rendkívül eredményes volt, mert a<br />

bevezetett portfólió rendszerrel a hallgatók nemcsak<br />

tanultak, hanem 15-<strong>30</strong> portfólió feladatot is elvégeztek<br />

és gyakorlottan mentek a munkába.<br />

A modell eredményeképp Rektor Úrral, Szabó Péterrel,<br />

Kovács László kollégával a KJE teljes felsőoktatás<br />

filozófiáját átalakítottuk. Pirsig filozófiájára<br />

építettünk, a minőséget a dolgokkal való törődést,<br />

a felsőoktatást, mint szolgáltatást fogtuk fel. A tartalom,<br />

a program kialakítása a szolgáltatásminőség<br />

elvei alapján (üzletág, szervezet, szolgáltatási termék,<br />

viselkedés és interakciók) történt. Bevezettünk egy<br />

transzverzális modult, egy szakterületi, szakdiszciplináris<br />

modult és professzió modult: ennek folyamatait<br />

rendeztük a PIQ & Lead felsőoktatási modellbe,<br />

amelyért hazai magyar termék díjat, nemzetközi<br />

innovációs díjat kaptunk 2014-ben minden szakra<br />

bevezettük, és 2019-ben a megvalósításért EFQM<br />

Innovation Challange Pályázaton finalist kategóriába<br />

kerültünk.<br />

1998-ban rektorhelyettesként megkezdtem a KJE<br />

kutatási szolgáltatási rendszere kialakítását, kutatóintézetek<br />

szervezés<strong>év</strong>el, kutatási szolgáltatások<br />

és kutatási üzleti kapcsolatok kialakításával. A Kodolányi<br />

János Főiskola képviselője voltam 2000-től<br />

2014-ig az IASP-ben, a tudományos parkok világszövetségében,<br />

ahol több előadást is tartva, megismertem<br />

a kutatásszervezés szolgáltatási modelljeit és<br />

nézőpontjait, az innovációs rendszerek működését.<br />

Ennek hatására a KJE az ipari és üzemi kapcsolatok<br />

élvonalába került a K+F bevételekkel. (2002-ben 10.<br />

hely országosan). Természetesen nem mi voltunk<br />

234

kivételesen jók, hanem a szektor nem volt erre irányuló.<br />

Az elmúlt közel húsz <strong>év</strong>ben úgy érzem, hogy<br />

több kollégámmal együtt úttörő munkát végeztünk,<br />

mert az MTA VEAB-al való együttműködésben kialakítottuk<br />

a polgári tudományszervezés olyan modelljét,<br />

amelyet az EU Horizont programok most<br />

hirdetnek civil tudományosság elnevezéssel. A kutatás<br />

tartalmi részeit illetően kiemelkedő lehetőség<br />

adódott, amikor a KJE 2014-17 között komoly támogatást<br />

nyert el a Jóléti társadalom és versenyképes<br />

gazdaság kutatásában. A jól-léti közpolitika és a<br />

mérési és indikátori rendszer fejlesztésében a KSH<br />

is felfigyelt tevékenységünkre és beemelte tapasztalatainkat<br />

a KSH jól-lét kutatási módszertanába. Ez<br />

a kutatás rektorhelyettesként a fenntarthatóság és<br />

jól-lét tematikát intézményi szintre emelte, és ennek<br />

hatására 2018-tól már bekerültek az ENSZ SDG<br />

20<strong>30</strong>, Global Compact témakörei a képzési, főként a<br />

nemzetközi képzési programokba.<br />

Fejlesztési feladatokért felelős rektorhelyettesként a<br />

stratégiai tervezés és a minőségstratégia, a minőségi<br />

rendszer fejlesztése tartozott hozzám. 2000-ben<br />

volt az Oktatási Hivatal által elfogadott intézményfejlesztési<br />

tervünk, és mellette Minőségstratégiánk.<br />

A program megvalósításának értékelését egy brüszszeli<br />

EFQM díjpályázattal végeztük, R4E 5 csillag<br />

eredménnyel. A következő ciklusban a Stratégia<br />

indikátorai mellé fogalmaztuk meg a minőségkritériumokat<br />

és a cél a stratégiaközpontú minőségi<br />

szolgáltatások elérése volt. Ennek díjpályázati<br />

önértékelése alapján két felsőoktatási minőségdíj<br />

aranyoklevelet és 2009-ben Nemzeti Minőség Díjat<br />

nyertünk. 2014-től a hangsúly a Kodolányin az<br />

akadémiai minőségre, a PIQ & Lead modell bevezetésére,<br />

annak hallgatóközpontú és oktatóközpontú<br />

szolgáltatásainak fejlesztésére került. 2019-től<br />

a Sheffieldi modell, az Integral for Excellence modellben<br />

dolgozunk, amelyben számos minőségmodellt<br />

integráltunk, az ESG 2015 felsőoktatási, az<br />

EFQM 2020-t a stratégiai szintre, az ázsiai rendszerszerű<br />

mikrominőség modellt a szükségletek és<br />

folyamatok mérésére. A stratégiai ciklus 2020/21-<br />

ben váltott, és úgy döntöttünk, hogy ezt összekapcsoljuk<br />

a Nemzetközi Kiválóság Díj pályázattal. Öszszességében<br />

a stratégiai és minőségstratégiai, az<br />

akadémiai minőség és innováció, a rendszerszerű<br />

minőségbiztosítás nézőpontja alapján egy-egy ciklusnak<br />

egyedi arculatot adtunk.<br />

A menedzsment technikák és módszerek<br />

remek ismerőjeként (projektmenedzsment,<br />

könyvtármenedzsment, stratégiai menedzsment,<br />

fejlesztési projekt menedzsment…) a ma<br />

gazdasági vezetőinek mit ajánlanál és miért<br />

leginkább a figyelmükbe?<br />

A menedzsment technikák és módszerek nem varázsszerek.<br />

A jó vezető nem tudja kiválasztani, hogy<br />

mi a legjobb, ha nem ismeri az iparág, az üzletág<br />

kiválósági trendjeit, a szervezeti modell elemzését.<br />

A szolgáltatási szervezetek (és most már az ipari<br />

termelő szervezetek is) nyitott szervezetek: az oktatásban<br />

a hallgatók állandóan változnak, a tanári<br />

állomány egy része csak részben integrált (óraadó),<br />

és menedzsment és viselkedési modelleket a nyitott<br />

szervezetekre kell kialakítani. A vezetés is szolgáltatás,<br />

amelyben a felsővezetés három szinten: a stratégiai<br />

működés, a stakeholderekkel való kapcsolatok<br />

szintjén és a változásmenedzsment szintjén kell,<br />

hogy kialakítsa az értékrendet, az ennek megfelelő<br />

viselkedést lehetővé tevő belső szervezeti struktúrát,<br />

és a változásokkal kapcsolatos módszereket és<br />

technikákat.<br />

Bizonyos szolgáltatások esetében könyvtár, szociális<br />

munka, egészségügyi szolgáltatások elengedhetetlen<br />

a technológia által diktált menedzsment<br />

kultúrához való adaptáció. A cégvezetők számára<br />

kiváló módszertani terep az EFQM 2020, mert ha<br />

valaki egy-egy kritériumot meg akar érteni, kénytelen<br />

a témakör nézőpontjait és megoldásait feltárni.<br />

Sok helyen hallottalak már előadni. Biztos, hogy<br />

a benchmarking elkötelezett híve vagy. Te kitől<br />

tudsz jó gyakorlatokat átvenni?<br />

A KJE 2003-tól szorosan együttműködik az EFQM<br />

modell magyar szervezőivel, szervezeteivel, kiemelten<br />

Sugár Karolinával és Szabó Kámánnal. Rendkívül hálás<br />

vagyok nekik, mert ők tereltek a Sheffieldi Integral<br />

for Excellence nemzetközi hálózatba. A Minőség Klub<br />

rendezvényeken gyakran részt vettem. Rózsa András<br />

a Kodolányi vezetőinek tartott előadást, számunkra<br />

azért volt fontos, mert a minőségfilozófia szenvedélyességét<br />

hitelesen közvetítette. Kezdetben és később<br />

is, az EFQM díjazott cégek vezetőitől, a Videoton,<br />

Macher Zrt. vezetőitől tanultunk sokat. A minőségfejlesztő<br />

tanárképzés 6 <strong>év</strong>e alatt a középiskolai és közok-<br />

235

tatási igazgatóktól tanultunk: Kállai Máriától Szolnokon,<br />

aki tanárunk is lett a Kodolányi képzésében. Azok<br />

a vezetők, akik Pokorni Zoltán minisztersége alatt minőségvezetőkké<br />

váltak 2000 táján, velünk indultak, és<br />

hihetetlen gazdag közoktatási minőségmenedzsment<br />

megoldásra mutattak példát. A mi képzésünk attól volt<br />

jó, hogy a hallgatók is a szakma csúcsán voltak.<br />

Arra már nem emlékszem, miként keveredtem az<br />

EOQ MNB vonzásába, de nem tagadom, hogy ott<br />

Dr. Molnár Pál személyisége, globális nemzetközi<br />

látásmódja fogott meg. Ugyanakkor a magyar minőségesek<br />

között mindig is kívülállónak éreztem<br />

magam, egyrészt mert nem az ipari, hanem a szolgáltatási<br />

modellek felől indultunk, másrészt mert a<br />

KJE nem tartotta az ISO-t a felsőoktatásra alkalmas<br />

modellnek. Másrészt a szakemberekkel szemben<br />

mindig egy komoly előnyöm volt, mert én a saját intézményemben<br />

voltam eredményes, és nemcsak irodai<br />

szintről és tanszéki szintről láttam a minőséget,<br />

azaz a stratégiai horizont ritka lehetősége adatott<br />

meg számomra.<br />

Később az EFQM felsőoktatási hálózatában bemutatott<br />

példákból szereztünk új tapasztalatot. Nemzetközi<br />

akkreditációk során számos egyetem megoldásait<br />

láttuk. Még 2004-ben ismerkedtünk meg a<br />

barcelonai távoktatási egyetemi kollégákkal, akik<br />

már akkor az online oktatás, kutatás, társadalmi<br />

fejlesztés modelljeit fejlesztették ki a minőség módszerekkel<br />

és technikákkal, amikor még mindez nem<br />

szakadt le a felnőttoktatási tömegpiacról. Ugyanakkor<br />

a finneket, katalánokat kiv<strong>év</strong>e, nem az európai<br />

felsőoktatás, hanem az amerikai felsőoktatási szolgáltatáskutatások<br />

(EDUCASE), és az ázsiai felsőoktatás<br />

páratlan fejlődése van ránk inspiráló hatással.<br />

Indonézia, Malajzia, az arab felsőoktatás olyan áttöréses<br />

minőségi forradalmon megy keresztül, amely<br />

már a 21-ik század Ipar 4.0. utáni, quantum és kiberszolgáltatási<br />

rendszereivel dolgoznak.<br />

Akkreditációs munkáid közül, ma melyek<br />

a legaktuálisabbak?<br />

Az akkreditációs tevékenységben alapvetően egy<br />

új nézőpont kidolgozása érdekel: miként lehet a<br />

felsőoktatási közpolitikai célokat és a kapcsolódó<br />

felsőoktatási rendszerszolgáltatásokat, az intézményi<br />

teljesítményrendszereket és az akkreditáció folyamatait<br />

oly módon összekapcsolni, hogy az innovációt<br />

eredményezzen a felsőoktatási szolgáltatási<br />

rendszer működésében, és támogassa a nemzetközi<br />

versenyképességet. Kutatási témám az új civic,<br />

azaz polgári szerepkörű felsőoktatás kutatása, a<br />

világklasszis egyetemi léthez kapcsolódó minőségmodell<br />

kialakítása, és az online minőségértékelés<br />

új kibergenerációs rendszereinek kutatása. Hogy<br />

ebből mi az ami visszahat a magyar felsőoktatásra<br />

majd kiderül.<br />

Publikációs tevékenységed is elismerésre méltó.<br />

Az utóbbiak közül szeretném, ha néhányat<br />

felsorolnál?<br />

• Hervainé Szabó Gyöngyvér (2022) Az egyetemi<br />

autonómia a globális és regionális közpolitikák<br />

ütközésében. Autonómia<br />

és Társadalom. II. <strong>év</strong>f. 1.sz. 4-16.<br />

https://tab.mta.hu/veszpremi-teruleti-bizottsag/<br />

tudomanyosertekezesek/<br />

• Hervainé Szabó Gyöngyvér (2020). Az EFQM<br />

2020 modell - Fenntarthatóság és emberi jogok<br />

a többszintű üzleti ökorendszerekben. Magyar<br />

Minőség. XXIX.<strong>év</strong>folyam. 11.sz. 34-48.<br />

• Hervainé Szabó, Gyöngyvér (2020) Stakeholder<br />

Capitalism and the EFQM Model 2020 for<br />

Corporate Management. Polgári Szemle:<br />

Gazdasági és Társadalmi Folyóirat, 16 (Spec.).<br />

pp. 368-384. https://eng.polgariszemle.hu/<br />

current-publication/158-academic-workshop/991-<br />

stakeholder-capitalism-and-the-efqm-model-<br />

2020-for-corporate-management<br />

• Gyöngyvér Hervainé Szabó (2020) Using<br />

the EFQM 2020 Model for Stakeholder<br />

Management in Higher Education. Quality<br />

Assurance Review for Higher Education, Vol. 10,<br />

No. 1 – 2, 2020, pp. 3 – 12.<br />

https://www.aracis.ro/decembrie-2020/<br />

• Gyöngyvér Hervainé Szabó(2018). The Quality<br />

Governance for Accreditation of Master and<br />

Doctoral Programmes. Quality Assurance<br />

Review for Higher Education, Vol. 8, No. 1,<br />

2018, pp. 26 – 45. https://www.aracis.ro/arhivaseptembrie-2018/<br />

• Gyöngyvér Hervainé Szabó (2017). Approaches<br />

for Internal Evaluation of Universities in a<br />

New Public Responsibility Framework of ESG<br />

2015. Quality Assurance Review for Higher<br />

236

Education, Vol. 7, No. 2, 2017, pp. 33 – 51.<br />

https://www.aracis.ro/arhiva-decembrie-2017/<br />

• Hervainé Szabó Gyöngyvér (2016). Az ESG és<br />

az intézményi minőségirányítási folyamatok.<br />

In: Derényi A. (szerk).(2016). A felsőoktatás<br />

minőségbiztosítási horizontja. OFI.2016.<br />

Társadalmi megbízatásaidra is méltán lehetsz<br />

büszke. Kérlek, említs meg közülük egy párat!<br />

2004-ben megalapítottam az Alba Polisz Tudományos<br />

Park Egyesületet, amely a civil kutatásszervezés<br />

modelljeként ma is működik, egyedülálló módon a<br />

társadalomtudományok területén. A kilencvenes <strong>év</strong>ek<br />

óta vezetője és elnöke voltam a Budapest Fórum<br />

Nemzetközi kutatói hálózatnak, amelynek feladata az<br />

uniós viszonyrendszer kutatása volt. Mintegy húsz<br />

<strong>év</strong>en voltam alelnöke és elnöke az MTA VEAB Gazdasági<br />

és társadalomtudományi szakbizottságának<br />

legalább 40-50 konferencia áll mögöttünk. Nemzetközi<br />

szakértője vagyok több német, osztrák és román,<br />

magyar akkreditációs szervezetnek.<br />

A Kodolányi Nemzeti Minőségi Díjában és<br />

Nemzeti Kiválóság Díjában is sok munkád volt.<br />

Mivel ajánlanád a szervezeti önértékelést a ma<br />

vezetői figyelmébe?<br />

Amikor a Kodolányi létrejött, akkor a kilencvenes<br />

<strong>év</strong>ek vadkapitalizmusa üzleti módszerei jelentették<br />

a vezetési stílust, amit hamarosan felváltott az akadémiai<br />

bürokratikus modell. E modell is megbukott,<br />

majd a tudományintézeti minimál vezetés jelent<br />

meg (heti egy napos vezetői jelenléttel), amit sem<br />

a hallgatók, sem a kollégák, sem a fenntartó nem<br />

tolerált. A felsőoktatásban nyugaton sem alakultak<br />

még ki a professzionális vezetés nézőpontjai és eljárásai,<br />

ezért az EFQM féle kiválósági nézőpont a<br />

legalkalmasabbnak bizonyult a kudarcos útkeresések<br />

után. A 2000-től felálló új vezetés egy önértékeléssel<br />

indított.<br />

A szervezeti önértékelésnek sokféle formája van. Ha<br />

belép egy új szervezet, egy új minőségi standard,<br />

azonnal végig kell menni, hogy hol vagyunk, mi<br />

nem megy, mi hiányzik. Amikor a szervezet stratégiai<br />

ciklusváltáson áll, csak díjpályázathoz kapcsolódó<br />

önértékelést szabad csinálni, mert a külső<br />

értékelés biztossá teszi, hogy nem értékeljük-e<br />

túl magunkat, jó fele haladunk-e, és rákényszeríti<br />

a szervezetet a tisztességes adatszolgáltatásra. Ráadásul<br />

megkapjuk a következő minőségciklus irányait<br />

is.<br />

Mi rendszeresen alkalmazunk többféle minőség<br />

modellt, mert mindegyikben van olyan elem, ami<br />

hasznos lehet. A Malcolm Baldrige díjban nagyon<br />

jó a bevezetés, a szervezet profilja meghatározása.<br />

A kanadai kiválóságban a jól-lét központú érdekelt<br />

menedzsment ad újdonságot. Az ázsiai nézőpontban<br />

a táradalmi környezetbe ágyazottság izgalmas.<br />

De sokat tanulhatunk a buddhista felsőoktatási minőségmodellből<br />

is, mert ott a személyiség fejlesztése<br />

hasznos. A szociális EQUASS azért jó, mert az<br />

emberi jogokra helyezi a hangsúlyt. A könyvtári<br />

minőségmodell az adatmenedzsment és adattudomány<br />

klasszikus rendszere.<br />

A sajtó elég furcsán írt arról, hogy az új kulturális<br />

és innovációs miniszter jelölt egy üzletembert, aki<br />

Amerikában szerezte diplomáit és annyira megfogta<br />

Robert M. Pirsig filozófiája, hogy lefordította<br />

két művét is. Nos, jelentem a fanyalgóknak, hogy a<br />

KJE minőségfilozófiája kiválóan működik, - Pirsig<br />

szellemisége a kiinduló pont: nem bízzuk szakszervizre<br />

a minőséget (külső tanácsadó cégre), mert a<br />

minőség bennünk van, folyamatos törődést igényel.<br />

Az a szociális munkás hallgató, aki Pirsig Lila c. regény<strong>év</strong>el<br />

kezdi, és választ keres arra, hogy van-e<br />

Lilában minőség (Lila egy prostituált), az megtanulja<br />

becsülni az egyént akkor is, ha kiszolgáltatott<br />

helyzetben van. Szóval, ha összegezném, akkor azt<br />

mondanám, a Kodolányi minőségügye a Zen, avagy<br />

a motorkerékpár ápolása c. mű nélkül már rég megfeneklett<br />

volna. Ahogy ki is hunyt azon intézményekben,<br />

amelyek az akadémiai kultúrára az ISO<br />

minimál formáját erőltetik rá.<br />

Az önértékelés nem önmagáért való dolog, de ha<br />

különböző célokból végezzük, akkor célszerű a célnak<br />

leginkább passzoló modellt választani.<br />

Az egyetemi minőségirányítás nem könnyű<br />

feladatainak megoldásában kikre tudsz a<br />

leginkább támaszkodni?<br />

A Kodolányin 2000 óta a minőségügynek elkötelezett<br />

vezetés irányít. Ebben legfőbb közreműködő<br />

Szabó Péter, az egyetem rektora. A különböző időszakokban<br />

különböző kollégák álltak mellettünk.<br />

237

A 2000-es <strong>év</strong>ek elején Monostori Endréné, majd<br />

Mócz Dóra kolléganő, akik a hagyományos ISO felőli<br />

minőségbiztosítás rendszereiben gondolkodtak.<br />

Csurgainé Glavanovics Andrea, a könyvtári minőségügy<br />

szakértője. A szociális munka oktatói. Kiemelném<br />

Bartha Adriennt, tanulmányi igazgatót, aki a<br />

2010-es <strong>év</strong>ek óta szolgáltatja a benchmark adatokat<br />

és a hallgatói szolgáltatásmenedzsment szakértője.<br />

Oktatásszervezés és oktatásminőség témakörében<br />

Kovács László és Majorosi Anna a 2006-tól a képzés<br />

mint szolgáltatásmenedzsment, az oktatók, edukátorok<br />

képzésében, a képzési minőség tartalmi és strukturális<br />

innovációban a Kodolányi motorja. Alapvetően<br />

a KJE minden igazgatója képzett: minőség-innováció<br />

menedzsment szakirányú képzés során az<br />

EFQM modell alapján érti és végzi feladatát.<br />

Veszprémi Judit és Hoffmann Orsolya a felnőttképzési<br />

minőség, Horváti Éva a nemzetközi mobilitási<br />

minőség, Butor Klára a fizikai és kulturális jóléti<br />

szolgáltatások minősége képzett szakembere, és díjak<br />

nyertese. A rektorhelyettesek és igazgatók, tanszékvezetők<br />

egy csoportja képzett értékelő. Mócz Dóra,<br />

Lőrinczné Bencze Edit, felsőoktatási akkreditációs,<br />

Nagy Henrietta EFQM, Kovács László nemzetközi<br />

EFQM értékelő. Ehhez hozzátartozik, hogy minden<br />

tanszékvezető képzett ESG 2015 programértékelő.<br />

A közös tevékenység eredményei:<br />

• 2021. Nemzeti Kiválóság Díj. Díjpályázat<br />

menedzsment.<br />

• 2020. Minőség-Innováció Nemzeti Minőség<br />

díj, oktatás kategória. Minőség innováció<br />

szakirányú továbbképzési szak fejlesztése.<br />

(EFQM 2020 Vállalati Akadémia Modell)<br />

• 2020. Quality Innovation Award. Education<br />

category. Quality Innovation Postgraduate<br />

Program: Enterprise Academy model. Finalist<br />

from 658 in 60s.<br />

• 2019. EFQM Challenge. Costumer Focused<br />

Innovation. Finalist.<br />

• 2016 ECHO Survey Network Vállalati Akadémia<br />

modell szociális munka (duális képzés) -KJE<br />

Nemzeti Minőség Innovációs Díj<br />

• 2015 RIQ & Lead Alkalmazott<br />

Kutatásszervezési és Fejlesztési Modell<br />

• 2015 PIQ & Lead Mentoral Felsőoktatási<br />

Mentorálási Modell (IP rights license)<br />

• 2014 PIQ & Lead Felsőoktatási képzési<br />

modell (IP rights license)<br />

2014 Magyar Termék Nagydíj 2014<br />

2014 Nemzetközi Minőség Innovációs Díj 2014<br />

• Nemzeti Minőség Díj, szolgáltatási kategória,<br />

2009 (EFQM Modell)<br />

• Felsőoktatási Minőség Díj, 2007, 2008<br />

Arany Oklevél<br />

• EFQM Recognised for Excellence 5 stars Award,<br />

2006 Brussels<br />

• 2004 IIASA Siba díj<br />

• 2003. EFQM Megyei Díj<br />

Úgy látom, hazai egyetemeinken egyre jobban<br />

hangsúlyt helyeznek hallgatóik minőségügy<br />

képzésére. Ebben a Kodolányi János Egyetem is<br />

élen jár? Jól gondolom?<br />

A Kodolányi János Egyetemen, az üzleti szakokon hagyományos<br />

a Minőségmenedzsment tárgy. A KJE-n<br />

bevezettük a szociális munka oktatásában is. Korábban<br />

sikeresen működött a Minőségfejlesztő tanár<br />

mesterszak, ez napjainkban szakirányú továbbképzés,<br />

illetve Minőség-és folyamatfejlesztő tanár szakvizsga<br />

képzés. Ezen túl van egy szakirányú képzésünk, a<br />

Minőség Innováció, amelyet vállalati akadémia formájában<br />

cégekre szabva működtetünk. Az első cég,<br />

amelyikkel kipróbáltuk, nemzeti kiválóság díjat nyert.<br />

Mi regenerál? Mivel tudsz a leginkább<br />

kikapcsolódni?<br />

Mindenekelőtt az olvasás. szépirodalom, szakirodalom.<br />

Érdekel a nemzetközi kémkedés és kémregények.<br />

A másik a művészeti stílusok és korfilozófiák<br />

összekapcsolása. A szecesszió és az Art Deco, Art<br />

Nouvo, vagy liberty stílus, és annak műfajai.<br />

Szabadidőmben szívesen utazom, és egy-egy utazáshoz<br />

kapcsolódik az adott hely lokális történetének<br />

kutatása, a hely szerepe, a nagy történelmi folyamatokba<br />

bekapcsolódásának feltárása. Érdekel a<br />

kapcsolódó irodalom, kultúra. Lényegében az, ami a<br />

nagy nemzeti történetírási folyamatokból kimaradt,<br />

mert azok többnyire csak azt emelik be a nemzet<br />

történek nagy ecsetvonásaiba, ami a nemzetegyesítést<br />

szolgálta. Szóval az elfeledett helyek és kultúrák<br />

megismerése. A fizikai kikapcsolódásban a nordic<br />

walking pihentet leginkább.<br />

238

Egyik ismerősöm szerint már közeleg a<br />

nyugdíjas időszakod. Fiatalságod, agilitásod ezt<br />

a gyakorlatban cáfolni látszik! Mi a helyzet? Túl<br />

azon, hogy kívánok még sok aktív <strong>év</strong>et, az is<br />

érdekelne: hogyan tervezed a jövőt?<br />

A nyugdíjas életkor számomra már egy <strong>év</strong>tizede realitás<br />

lehetne. Ám a felsőoktatásban normális a 70-<br />

ik <strong>év</strong>ig való aktív munkavállalás. Ekkortól a szakmai<br />

közélettől visszavonultam, egyedül a minőség<br />

maradt felszínen, mert jelenleg is aktívan részt veszek<br />

a KJE működésében.<br />

A járvány két nemzetközi politikai tanulmánykötetet<br />

és számos cikket eredményezett (Oroszország a<br />

globális világrendben, A globalizáció selyemutas és<br />

atlanti modelljei). Továbbra is részt veszek a felsőoktatási<br />

akkreditációs eljárásokban, időnként azok formálásában<br />

is. Foglalkoztat a gondolat, hogy a minőség<br />

geopolitikai kérdéseiről írjak-e egy tanulmányt:<br />

• standardizáció a Marshall terv időszakában,<br />

Japán-és Korea, a keleti Marshall terv és a<br />

minőségpolitikai öröksége, a KGST, mint<br />

alternatív nemzetközi minőség formáló<br />

szereplő.<br />

• a neoliberális világrend és minőségdíjak<br />

(Baldrige, EFQM, ázsiai minőséghálózat, a<br />

standardizáció a nemzetközi fejlesztésben).<br />

• a nyugati stakeholder kapitalizmus és az SDG<br />

20<strong>30</strong> geopolitikai vonzatai és beemelése az<br />

EFQM modellbe, ennek buktatói és túlhajtásai,<br />

szélsőbalos közpolitikai imperatívuszainak<br />

értékelése,<br />

• a keleti államkapitalizmus, a kínai külpolitika<br />

és a globális standardizációs verseny, az<br />

iszlám minőségi forradalom a pénzügyi<br />

szolgáltatásokban és a felsőoktatási online<br />

programok modellfejlesztéseiben.<br />

Téma van bőven, ám nem igazán tudom, érdeklődés<br />

van-e iránta. A másik témakör a szolgáltatási<br />

minőség a tudásgazdaságban, a minőség, mint tudásszolgáltatás.<br />

Ebben szívesen várom azokat, akik<br />

egy témahálózat tagjai lennének.<br />

Egy biztos, megmaradok nemzetközi közpolitikai<br />

témákat kutató felsőoktatási szakembernek, akit<br />

érdekelnek a modellek, a megoldások, és azok beemelése<br />

közpolitikai célok elérésébe. Ehhez a kíber<br />

tér világa kiváló infrastruktúrát ad, és nem teszi<br />

szükségessé a napi fizikai jelenlétet.<br />

Minőségirányítási szoftver NMK 2020<br />

239

HORTOBÁGYI CSABA<br />

Continental Automotive Hungary Kft.<br />

– minőségirányítási vezető<br />

„…mennyivel könnyebb dolgunk lenne, ha létezne<br />

egy minőségtudatosságot terjesztő vírus, ami<br />

megfertőzi a munkatársainkat, aminek a hatására<br />

a kolléga azonnal felismeri a minőséggel kapcsolatos<br />

elvárásokat, tudnivalókat, valamint megérti és<br />

elfogadja a minőség fontosságának és szerepének<br />

jelentőségét, amit alkalmazni tud a mindennapi<br />

munkavégzés során.”<br />

Hortobágyi Csaba műszaki menedzserként végzett a<br />

Dunaújvárosi Főiskolán, majd a Miskolci Egyetemen<br />

szerzett okleveles kohómérnök diplomát. 2002-ben<br />

minőségbiztosítási mérnökként kezdte a pályáját,<br />

2005-től dolgozik minőségirányítási vezetőként.<br />

A veszprémi Continental Automotive Hungary Kftnél<br />

2008 óta tölt be Minőségirányítási, KTME, és<br />

gyártástámogatási rendszerek vezető pozíciót. A 10<br />

<strong>év</strong>es autóipari minőségirányítási vezetői tapasztalatait<br />

és az általa vezetett minőségirányítási rendszerek,<br />

folyamatok fejlesztés<strong>év</strong>el kapcsolatos eredményeit<br />

több minőségirányítási konferencián osztotta már<br />

meg. Szakmai kutatási területe a minőségügyi stratégiák<br />

fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata, a minőségköltségek<br />

és a minőségtudatosság harmonizálásával<br />

összhangban. Újító és proaktív szemléletmódját, valamint<br />

a minőségirányítás iránti szakmai elkötelezettségét<br />

számos vevői elismerés igazolja.<br />

Mire vagy leginkább büszke eddigi szakmai<br />

sikereid közül?<br />

Az elmúlt 10 <strong>év</strong> során több kiemelkedő eredményt<br />

értem el csapatommal. Számos fejlesztést és újítást<br />

volt szerencsém koordinálni, melyek minden<br />

esetben a vállalat sikerességét növelte. A Continental-nál<br />

jelenleg egy 150 fős minőségirányítási<br />

csapattal dolgozhatom együtt, kiknek elkötelezettsége<br />

és a minőség iránti alázata a legnagyobb hajtóerő<br />

folyamatos fejlesztés gondolatának megélésében.<br />

Mindezen túl az egyik kiemelkedő sikernek<br />

könyvelem el életemben azt az egyedülálló kooperatív<br />

képzési formát (AQA – Automotive Quality<br />

Academy /Autóipari minőségügyi szakmérnök/),<br />

melyet autóipari minőségügyi szakemberekkel és<br />

a Pannon Egyetem munkatársaival közösen alkottunk<br />

meg, amihez egyre több autóipari vállalat szeretne<br />

csatlakozni.<br />

Fiatal vezetőként mennyire tudod magad<br />

elfogadtatni munkahelyeden?<br />

Ezen a kérdésen eddig még nem gondolkodtam. Szerencsére<br />

a Continental menedzsmentje és a megl<strong>év</strong>ő<br />

strukturált lapos szervezet, valamint a szakmai alapokon<br />

történő irányítás miatt nem merült fel ilyen<br />

jellegű probléma.<br />

Mit jelent Számodra a jó minőség? Melyek a<br />

minőség számodra kézzel fogható jelei?<br />

Sokan sokféleképpen értelmezik a minőséget, de<br />

számomra az a jó minőség, amikor a vevő mosolyogva<br />

és elégedetten távozik a gyárból, hiszen arra<br />

az értékteremtésre kell koncentrálnunk, amit vevőink<br />

is annak tekintenek.<br />

240

Milyenek ítéled meg hazánkban a minőség<br />

presztizsét? Hogyan lehetne a honi<br />

minőségtudatosságot erősíteni?<br />

A minőség presztízse ágazatonként, területenként, vállalatonként<br />

eltérő. Úgy gondolom, hogy Magyarországon<br />

rengeteg kiemelkedő, kiváló szervezet létezik, ahol<br />

a minőség kitüntetett helyen szerepel. Személy szerint<br />

több olyan gyárban jártam már, akiktől nagyon sokat<br />

lehet tanulni. Véleményem szerint szigorúan külön<br />

kell választani azon szervezetek megítélést, akik részt<br />

vesznek a magyarországi minőségügyi szakmai életben<br />

(konferenciákon, workshopokon) és eredményeiket<br />

publikálják, valamint azon szervezeteket, akik ezen<br />

folyamatokban tudatosan, vagy egyéb okok miatt nem<br />

vesznek részt. Attól, hogy egy vállalat a nyilvánosság<br />

előtt nem jelenik meg aktívan, még kiváló minőségügyi<br />

eredményekkel rendelkezhet. Ezen a helyzeten lehet<br />

változtatni, ha előremutató szakmai tartalmakkal<br />

rendezünk összejöveteleket és szorgalmazzuk a mind<br />

teljesebb körű kedvezményes részvételt.<br />

A Continental, mint multi gyakorlatából mi<br />

magyarok mit tudtunk profitálni minőségügyi<br />

vonalon? Milyen jó magyar gyakorlatot<br />

sikerült nemzetközileg is elfogadottá tenni az<br />

anyavállalatnál?<br />

Egy ilyen világméretű vállalat esetében, mint a Continental<br />

AG is, óriási tudás koncentrálódik. A központi<br />

rendszereinkben elérhető Best practice-ok és<br />

Lessons Learned adatbázisokban l<strong>év</strong>ő esetek és az<br />

ötletmenedzsment folyamatokból származó ötletek<br />

közül még felsorolni is nehéz lenne az adaptált alkalmazásokat.<br />

Ezen tudásmegosztásban természetesen<br />

a veszprémi gyárnak is feladata és kötelezettsége van.<br />

Ha ki kellene egyet emelnem azon javaslatok közül<br />

mely tőlünk indult, akkor a vállalati minőségstratégiát<br />

említeném meg. Ezt mostanra már valamennyi<br />

Continental gyárban szisztematikusan készítik el,<br />

azonban először ilyen koncepciót a veszprémi gyárban<br />

készítettünk a kollégákkal, ami a folyamatos fejlődésünk<br />

egyik kiemelt eszköze.<br />

Több konferencián tartottál sikeres<br />

előadást. Legutóbb az ISO 9000 FÓRUM <strong>év</strong>es<br />

konferenciáján élvezhettük prezentációdat.<br />

A távolmaradók miatt kérdem első sorban: mi<br />

az a minfluenza?<br />

A minfluenza egy hipotetikus fikció eredménye, melyet<br />

akkor kreáltunk, amikor arról beszéltünk a kollégákkal,<br />

hogy milyen további eszközeink vannak a<br />

minőségtudatosság terjesztésére a vállalaton belül.<br />

Ekkor jött a gondolat, hogy mennyivel könnyebb<br />

dolgunk lenne, ha létezne egy minőségtudatosságot<br />

terjesztő vírus, ami megfertőzi a munkatársainkat,<br />

aminek a hatására a kolléga azonnal felismeri a minőséggel<br />

kapcsolatos elvárásokat, tudnivalókat, valamint<br />

megérti és elfogadja a minőség fontosságának<br />

és szerepének jelentőségét, amit alkalmazni tud<br />

a mindennapi munkavégzés során.<br />

Az ISO9000 konferencián bemutatott előadásomban<br />

rendhagyó módon most nem egy új eszközt vagy<br />

módszertant mutattam be, hanem inkább a figyelmet<br />

szerettem volna felhívni, hogy a munkatársaink<br />

szemlélete meghatározza vállalat sikerességét.<br />

Menyire vagy a csapatmunka híve? Szereted a<br />

team munkát?<br />

Úgy gondolom, hogy kiemelkedő és hosszú távú sikereket<br />

kizárólag csapatban lehet elérni. Vezetőként<br />

az egyik legfontosabb feladatom ezt a csapatot menedzselni,<br />

összefogni, motiválni és biztosítani azokat<br />

az erőforrásokat, melyekkel ők sikereket érhetnek el.<br />

Kikkel dolgozol szívesen egy csapatban?<br />

Milyen munkatársi tulajdonságokat díjazol a<br />

leginkább?<br />

Munkám során már nagyon sokféle nemzetiségű,<br />

szaktudású munkatárssal dolgoztam együtt. Számomra<br />

a csapatmunka során a legfontosabb a kreativitás,<br />

az őszinteség és a céltudatosság. Ha ezen<br />

ismérvek megtalálhatóak a csapattársakban, akkor<br />

a konstruktív eredmény biztosított.<br />

Miként tudsz regenerálódni, kikapcsolódni? Mi a<br />

kedvenc szabadidős elfoglaltságod?<br />

Meglepő módon nekem munkám egyben a hobbim<br />

is. Ha van egybefüggő hosszabb szabadidőm szívesen<br />

képzem tovább magam és szerzek újabb ismereteket,<br />

melyek a munkámhoz kapacsolódnak. Ezen<br />

relaxációs elmélkedések eredményeként születnek<br />

meg újabb célok, melyek megvalósítása újabb inspiráló<br />

lehetőség lehet a jövőre nézve.<br />

241

DR. HORVÁTH ZSOLT<br />

INFOBIZ Informatikai, Információ-biztonsági<br />

és Vezetési Tanácsadó Kft.- ügyvezető igazgató<br />

„… Ma már a legtöbb nagy megrendelőnek az<br />

állandó beszállítóival szemben alapvető elvárása<br />

az, hogy a náluk l<strong>év</strong>ő adatai biztonságban legyenek,<br />

valamint a szolgáltatásuk folyamatossága<br />

biztosított legyen. Ennek érdekében szigorú<br />

információbiztonsági követelményeket állít,<br />

amelyek sokszor szigorúbbak, mint pl. egy ISO<br />

27001-es audit. Különösen igaz ez néhány kiemelt<br />

ágazatra, mint pl. pénzügyi szektor, egészségügy,<br />

gyógyszeripar, autóipar, kritikus infrastruktúrák,<br />

államigazgatás, rendvédelmi szervek stb…”<br />

A Magyar Minőség újság elismerése kapcsán<br />

jutott ismét eszembe, hogy szerepeltetésed a<br />

sorozatban aktuálissá vált. Az Olvasók kedvéért<br />

egy rövid szakmai önéletrajzot szeretnék kérni!<br />

Egyetemi tanulmányaimat a Freibergi Bányászati<br />

Akadémián (akkori NDK), Szilikáttechnika Szakon<br />

végeztem 1983-ban. Utána rögtön az Üvegipari Művek<br />

Kutató Intézetében kezdtem el dolgozni kezdő<br />

mérnökként, ahol a magyarországi üveggyárak technológiai<br />

problémáinak megoldásaiban vettem részt.<br />

Egy üvegipari kutatási témával megpályáztam az<br />

MTA Tudományos Minősítő Bizottságának egy tudományos<br />

kutatói ösztöndíját, aminek a végén 1987-ben<br />

az MTA-n sikerrel megvédtem a műszaki tudomány<br />

kandidátusa tudományos fokozatot. A kutatási témám<br />

az üvegolvasztó kemencék hőtani és áramlástani modellezése<br />

volt, aminek eredményeit mind a kemencék<br />

mind a technológiák fejlesztésénél használtuk. Ezek<br />

után többet szerettem volna foglalkozni matematikai<br />

modellezésekkel, így kapóra jött, hogy akkor indult a<br />

BME Gépészkari Matematika Tanszéken a Matematikai<br />

modellezés c. szakmérnöki képzés. Erre azonnal<br />

jelentkeztem is, majd sikeresen elvégeztem.<br />

Az üvegipari <strong>év</strong>ek után 2000-től egy mérnöki iroda<br />

(Montavid Engineering Co.) szoftveres csapatában<br />

dolgoztam, és kimondottan matematikai szimulációkkal<br />

foglalkoztam. 2003-tól egy távközlési cégnél<br />

(HTCC Consulting Co.) voltam informatikai vezető,<br />

és a céggel több telefonkörzet távközlési fejlesztési<br />

tenderén vettünk részt, amiből néhányat meg is<br />

nyertünk. A feladatom ott a teljes HTCC cégcsoport<br />

működésének informatikai támogatása volt, beleértve<br />

a kiépülő új telefonközpontok és hálózatok<br />

lokális társaságainak informatikai feladatait is.<br />

2006-ban kerültem a SIEMENS magyarországi szoftverházába,<br />

a Sysdata Kft-be, mint minőségügyi vezető.<br />

Ez akkor számomra teljesen új kihívás volt, és<br />

igazából a mérnöki szemléletemből hozott folyamatközpontú,<br />

rendszerszemléletű és problémaorientált<br />

gondolkodásmód volt az, ami miatt a minőségügy<br />

és az irányítási rendszerekkel való foglalkozás megtetszett<br />

nekem. Tíz <strong>év</strong>ig voltam a Sysdata Kft., majd<br />

átnevezve a Siemens PSE Kft. minőségirányítási<br />

igazgatója. Ezalatt a vállalat 100 főről 800 főre bővült,<br />

számos átszervezésben, fejlesztésben, ISO auditokban,<br />

CMMI és EFQM önértékelésekben, BSC<br />

és még számos módszer bevezetésében vettem részt.<br />

242

A minőségirányításon kívül a környezetvédelemmel,<br />

az információbiztonsággal is itt kezdtünk el komolyabban<br />

foglalkozni. Ekkor végeztem el az EOQ által<br />

szervezett – akkor még 6 hetes – EOQ minőségügyi<br />

menedzseri, majd minőségügyi auditori képzést is.<br />

Kiindulva abból a régi igazságból, hogy „rablóból<br />

lesz a legjobb pandúr, és fordítva”, főképp tapasztalatszerzési<br />

céllal elkezdtem az auditori tevékenységet<br />

is. 2000-től kezdve több akkreditált tanúsító szervezetnél<br />

dolgozom ISO 9001-es, majd néhány <strong>év</strong>vel<br />

későbbtől ISO 27001-es vezető auditorként.<br />

2016 tavaszán elbúcsúztam a SIEMENS - től, és akkor<br />

létrehoztuk az INFOBIZ Kft-t, amit azóta is vezetek<br />

és amiben tanácsadóként aktívan dolgozom.<br />

A szakmai feladataim harmadik lába az oktatás, amit<br />

szintén nagyon szeretek. Már legalább 15 <strong>év</strong>e folyamatosan<br />

oktatóként veszek részt az EOQ MNB illetve<br />

az MSZT számos tanfolyami képzésén. 2014-2017<br />

között négy <strong>év</strong>ig adjunktusként dolgoztam az Óbudai<br />

Egyetemen, először a Kandó Karon, majd a Bánki<br />

Karon. A Bánki Karon részt vettem a Biztonságtechnikai<br />

Mérnök Szakon belül az Információbiztonsági<br />

specializáció létrehozásában, majd szakfelelősként<br />

az akkor teljesen újnak számitó Információbiztonsági<br />

Szakmérnök / Szakember posztgraduális képzés<br />

képzési koncepciójának elkészítésében és a képzés<br />

elindításában. Később (2018-ban) külsős szakfelelősként<br />

elindítottuk a Budapesti Metropolitan Egyetemen<br />

az Információbiztonsági Menedzser c. szintén<br />

posztgraduális képzést.<br />

Az elmúlt kb. 15 <strong>év</strong>ben ebben a szakmában folyamatosan<br />

tanácsadóként, auditorként és oktatóként<br />

is tevékenykedem. Ezek a tevékenységek számomra<br />

nagyon jól kiegészíti egymást, és főképp azokat a<br />

feladatokat élvezem, ahol az eddigi tapasztalataim<br />

alapján segíteni, újat adni tudok.<br />

2006 óta vagy az INFOBIZ Informatikai,<br />

Információ-biztonsági és Vezetési Tanácsadó<br />

Kft. ügyvezető igazgatója. Miért jött létre a Kft?<br />

Kezdeti terveid valóra váltak?<br />

2006-ban néhány szakmabeli barátommal közösen<br />

egy olyan új tanácsadó céget szerettünk volna létrehozni,<br />

amelyben függetlenül tudunk dolgozni és<br />

saját elképzeléseinket megvalósítani. Ez a cég lett az<br />

INFOBIZ Kft., ahol folyamatosan olyan kollégákkal<br />

dolgozom együtt, akik szintén nagy gyakorlati<br />

tapasztalattal rendelkeznek, és ugyanezt a filozófiát<br />

vallják magukénak. Fő célunk eddigi tapasztalatainkkal<br />

az ügyfelek számára az értékadás volt. Tisztában<br />

voltunk vele, hogy ügyfeleink számára értéket<br />

teremteni kizárólag üzleti eredményeket produkáló,<br />

és a gyakorlatban is végrehajtható javaslatokkal tudunk.<br />

Filozófiánkkal kicsit szembe mentünk az akkori<br />

ISO-tanácsadói gyakorlatnak. Célunk volt, hogy<br />

minden esetben olyan irányítási rendszert építsünk<br />

ki megbízóink számára, amely a szabványkövetelmények<br />

és egyéb elvárások kielégítése mellett a lehető<br />

legkisebb dokumentáltságot jelenti számukra. (Alapelv,<br />

hogy a dokumentáció csak eszköz, és nem a cél.)<br />

A kiépített irányítási rendszerekkel szembeni alapvető<br />

elvárás az ügyfél viszonyaihoz mért testre-szabottság,<br />

rugalmasság, átláthatóság és hatékonyság.<br />

Az INFOBIZ Kft. ma is ezt a filozófiát követi, és<br />

eredményeinket igazolja, hogy új ügyfeleink egy részét<br />

régi ügyfeleink ajánlásai adták.<br />

A vezető auditori szerep és az ügyvezető<br />

igazgatói státusz mennyire fér meg egymással?<br />

Az ügyvezető igazgatói státusz a kis tanácsadó cég<br />

vezetését jelenti, amiben saját magam tanácsadóként<br />

is aktívan részt veszek. Az auditálási feladatokat<br />

független és akkreditált tanúsító szervezetek<br />

külsős auditoraként végzem, ahol minden auditra<br />

egy önálló megbízást kapok.<br />

Természetesen a tanúsítási folyamat egyik szigorú<br />

követelménye az auditori függetlenség. Ez azt jelenti,<br />

hogy amely céget auditálom, ott az auditot megelőző<br />

és azt követő 3-3 <strong>év</strong>ben nem végezhetek semmilyen<br />

tanácsadói tevékenységet sem én, sem kollégám az<br />

INFOBIZ-en keresztül.<br />

Mind a tanácsadói, mind az auditori tevékenységek<br />

másik szigorú követelménye a titoktartás. Mindkét<br />

tevékenység az ügyfél irányítási rendszerének, és azon<br />

keresztül a működésének megismeréséről (kialakításáról,<br />

illetve felülvizsgálatáról) szól, ami az ügyfél szigorú<br />

üzleti titkát képezi. Ezeket az információkat az<br />

adott megbízás elvégzésén kívül bármilyen más célra<br />

felhasználni tilos, valamint ezen információk bizalmasságának<br />

megőrzését biztosítani kell.<br />

Ha arra gondolunk, hogy mind a tanácsadói, mind<br />

az auditori tevékenység rengeteg tapasztalatszerzést<br />

243

jelent a tanácsadónak és az auditornak is, akkor azt<br />

mindenképpen tudatosítani kell, hogy ez csak az általános<br />

módszerekre, elvekre, illetve gondolkodásmódra<br />

vonatkozhat, semmiképp sem az ügyfél-specifikus<br />

információkra, konkrétumokra, amelyekre<br />

már a szigorú titoktartási kötelezettség érvényes.<br />

Mindezen megkötések mellett úgy gondolom, hogy<br />

a tanácsadói és auditori tevékenységek jól végezhetők<br />

egymás mellett, hiszen ugyanannak a szakmának a<br />

két oldalát jelentik, amelyek jól kiegészítik egymást.<br />

Milyen érveket sorakoztatsz fel manapság,<br />

ha egy vezetőt meg kívánsz győzni az<br />

információbiztonság fontosságáról?<br />

Azokat a szempontokat szeretném bemutatni neki,<br />

amiből megérti, hogy ez elsősorban az ő saját érdeke.<br />

Egy vezetőnek elsődleges érdeke az ő üzleti<br />

sikere, eredményessége. Azt fogja támogatni, ami<br />

az ő üzleti sikerét segíti, vagy annak jelentős kockázatait<br />

csökkenti. Az információbiztonság ma már<br />

pont ilyen.<br />

Ha a vállalat informatikai rendszerét sikeres támadás<br />

éri, az kiszámíthatatlan (akár végzetes) mértékű<br />

kárral is járhat a vállalat számára. De bármilyen információbiztonsági<br />

esemény (adatvesztés, adatszivárgás,<br />

IT infrastruktúra kiesése) is jelentős üzleti<br />

károkat (üzleti folyamatok leállása, hibája, tenderek<br />

vagy ajánlatok elvesztése, jogi problémák, jóhírn<strong>év</strong><br />

elvesztése stb.) okozhat.<br />

Ma már a legtöbb nagy megrendelőnek az állandó<br />

beszállítóival szemben alapvető elvárása az, hogy a<br />

náluk l<strong>év</strong>ő adatai biztonságban legyenek, valamint<br />

a szolgáltatásuk folyamatossága biztosított legyen.<br />

Ennek érdekében szigorú információbiztonsági követelményeket<br />

állít, amelyek sokszor szigorúbbak,<br />

mint pl. egy ISO 27001-es audit. Különösen igaz ez<br />

néhány kiemelt ágazatra, mint pl. pénzügyi szektor,<br />

egészségügy, gyógyszeripar, autóipar, kritikus infrastruktúrák,<br />

államigazgatás, rendvédelmi szervek<br />

stb. Ezek közül több ágazatban külön jogszabályok<br />

és/vagy ágazatspecifikus szabványok határoznak<br />

meg konkrét követelményeket.<br />

A legfontosabb talán mégis azt megérteni, hogy ezeket<br />

a szigorú feltételeket nemcsak papíron kell teljesíteni<br />

tudni, hanem a mindennapi gyakorlatban is.<br />

Publikációid közül melyekre vagy<br />

a legbüszkébb?<br />

A publikációkkal az az elsődleges célom, hogy az<br />

olvasónak (vagy konferencia esetén a hallgatónak)<br />

az adott témában új, és a gyakorlatban hasznosítható<br />

információt adjak át. Ezért is azok a publikációk<br />

állnak a szívemhez legközelebb, amely témaköröket<br />

(az adott szakmai közösségnek) először, vagy legalább<br />

az elsők között tudok prezentálni, és azzal kapcsolatos<br />

gyakorlati tudnivalókat bemutatni.<br />

Ezek közé sorolom például a tavaly a Magyar Minőségben<br />

megjelent mindkét írásomat is: az egyikben<br />

az autóipari információbiztonság új követelményének,<br />

a TISAX-nak mutattam be célját és alapvető<br />

elvárásait, míg a másik a home office elterjedése<br />

kapcsán annak információbiztonsági kockázatairól<br />

szólt. (Ez utóbbira kaptam meg az újságtól az <strong>év</strong> legjobb<br />

cikkének szerzője díjat.)<br />

Tulajdonképpen nagyon fontosnak érzem, és nagyon<br />

büszke is vagyok a MinőségDoktorok.hu kiadványra<br />

is, amit a MinőségDoktorok.hu honlapon a<br />

2007-2013 között megjelent írásokból válogattunk<br />

össze és tettük ingyenesen elérhetővé 2016-ban.<br />

Több minőségügyi szervezetben dolgozol. Miért<br />

tartod ezt fontosnak?<br />

A minőségügyi szervezeteket azért tartom hasznosnak,<br />

mert azok a minőségügyi szakma – illetve<br />

tágabb értelemben a vezetési módszerek és irányítási<br />

rendszerek – módszerei jó gyakorlatának elterjedését<br />

támogatják. Ennek során szakmai rendezvényekkel,<br />

konferenciákkal, fórumokkal, gyárlátogatásokkal,<br />

képzésekkel, illetve publikációkkal a vállalatok<br />

eredményeit megismertetik egymással, illetve<br />

kommunikációt indítanak el a vállalatok, illetve a<br />

szakemberek között is. Ezt rendkívül hasznosnak és<br />

fontosnak tartom, és ezeken a rendezvényeken hallgatóként<br />

én is sokat tanulok, valamint alkalmanként<br />

szívesen részt veszek oktatóként vagy előadóként is.<br />

Mivel foglalkozol jelenleg és milyen rövidtávú<br />

terveid vannak?<br />

A legtöbb munkát értelemszerűen az INFOBIZ Kft.<br />

projektjei adják. Fel kellett ismernünk, hogy az<br />

ügyfélnek kiépítendő irányítási rendszerek során<br />

244

legtöbbször már nem elég, hogy a saját tevékenységére<br />

értelmezve vele együtt egy jó irányítási rendszert<br />

dolgozunk ki neki, hanem az ügyfél irányítási<br />

rendszerének meg kell tudni felelni az adott ügyfél<br />

ágazata, megrendelői konkrét elvárásainak is. Ilyen<br />

módon akkor tudunk az ügyfélnek hatékonyan segíteni,<br />

ha az ügyfélre jellemző ágazatban megfelelő<br />

ágazatspecifikus tudással és tapasztalattal is rendelkezünk.<br />

Ez mindenképp része a tanácsadási portfóliónk<br />

és módszertanunk fejlesztésének.<br />

Több sikeres projekt után nagy tapasztalattal rendelkezünk<br />

az autóipari beszállítók információbiztonsági<br />

követelményeinek (TISAX) kiépítésében, a pénzügyi<br />

szektor szoftverfejlesztőinek és IT üzemeltetőinek<br />

információbiztonsági követelményeinek (MNB<br />

ajánlások) alkalmazásában, állami szektor információbiztonsági<br />

követelményeinek (Ibtv.) való megfelelésben,<br />

személyes adatkezelési követelményeknek<br />

(GDPR) az információbiztonsági rendszerhez való<br />

illesztésében, valamint startup vállalatok, kisvállalatok<br />

speciális viszonyai közötti információbiztonsági<br />

követelmények megvalósításában is.<br />

Hogyan tudsz fejlődni? Milyen módon képzed<br />

önmagad?<br />

Ahhoz, hogy mindig aktuális és naprakész tudással<br />

tudjuk ügyfeleinket segíteni, nekünk is folyamatosan<br />

fejleszteni kell tudásunkat, ismereteinket. Ez<br />

kiterjed mind a tanácsadás során felmerülő új követelmények,<br />

mind pedig a tanácsadáskor ajánlott<br />

új technikák, eljárások ismeretére.<br />

Az új követelményeket általában az ügyfél igények,<br />

a piac határozza meg. Ilyen új követelményeket jelentenek<br />

például a szabványok változásai (jelenleg<br />

a 27001/2 szabvány van átdolgozás alatt), vagy az<br />

adott témához kapcsolódó jogszabályi követelmények<br />

változásai. Ide sorolandók még a fentebb említett<br />

ágazatspecifikus követelmények, mint például<br />

az autóiparban a TISAX is.<br />

Ugyanakkor a tanácsadási tevékenységek során a<br />

felmerülő témákban sokszor meg kell tudni ítélni<br />

különböző konkrét megoldásokat, néha javaslatot<br />

kell tudni adni megoldási módszerekre, ami nem lehetséges<br />

az aktuális módszerek, technikák ismerete<br />

nélkül. Azonban a mai világban ezek a technikák<br />

is folyamatosan változnak, és ezek megismerése is<br />

folyamatos fejlődést, tanulást igényel.<br />

Miként tudsz kikapcsolódni? Mi a hobbid?<br />

A legtöbb időmet a munka, illetve a szakmai tanulás<br />

tölti ki. A maradék időt a családdal töltöm, a családi<br />

programok, illetve a ház körüli teendők teszik<br />

ki. Ez számít jelenleg elsősorban kikapcsolódásnak,<br />

pihenésnek. Régebben kedvenc hobbijaim közé tartoztak<br />

a túrázás, a fényképezés, az olvasás, de ezekre<br />

az utóbbi néhány <strong>év</strong>ben csak elvétve jutott idő.<br />

Plenáris a COVID fogságában NMK 2020

DR. HUSTI ISTVÁN<br />

Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar<br />

- nyugalmazott egyetemi tanár<br />

„Azok közé tartozom, akik vallják, hogy a minőség<br />

a fogyasztói/felhasználói megelégedettség<br />

kifejezője. Azt gondolom, hogy a minőség nem<br />

az, amit magunk deklarálunk saját magunkról,<br />

termékeinkről, szolgáltatásainkról. Sokkal<br />

fontosabb az, hogy miként vélekednek dolgainkról<br />

azok, akik számára adjuk a terméket, illetve nyújtjuk<br />

a szolgáltatást…”<br />

Néhány hete beléptél a hetvenesek táborába,<br />

melyhez szívből gratulálok! Szeretném kérni,<br />

hogy emeld ki gazdag szakmai pályafutásod<br />

legjelentősebb állomásait!<br />

Azt gondolom, hogy a szakmai pályafutásnak nevezhető<br />

életutam viszonylag korán elkezdődött. Már<br />

kisgyermekként, miután 10 <strong>év</strong>es koromig tanyán<br />

éltünk, elég sok ház körüli munkába, illetve nyári<br />

aratásba kapcsolódtam, könnyítve ezzel valamelyest<br />

szüleim terheit. Később, szülőfalum Tsz-gépműhelyében<br />

töltöttem a nyaraimat, máig ható tapasztalatokra<br />

szert t<strong>év</strong>e. Mivel szakközépiskolában tanultam,<br />

1967-ben az érettségi mellé mezőgazdasági gépszerelő<br />

szakmunkás bizonyítványt is szereztem. Egyetemi<br />

alapdiplomám mezőgazdasági gépészmérnöki, 1973-<br />

ból. Erre fejeltem rá egy gazdasági mérnöki, majd egy<br />

szakközgazdász másoddiplomát.<br />

Első – és egy rövid kitérőtől eltekintve – máig egyetlen<br />

munkahelyemen a Gödöllői ATE Mg. Gépészmérnöki<br />

Karán (ma: Szent István Egyetem Gépészmérnöki<br />

Kar) kezdtem dolgozni 1973 szeptemberében.<br />

Végigjárva az egyetemi ranglétrát, 1989-ben<br />

tanszékvezetői, majd 1994-ben egyetemi tanári kinevezést<br />

kaptam. Tudományos előmenetelem főbb<br />

állomásai: 1976-ban egyetemi doktori, majd 1981-<br />

ben kandidátusi és 2007-ben MTA doktori fokozat.<br />

Jelenleg, immár nyugalmazott egyetemi tanárként<br />

teszem a dolgomat a Kar Műszaki Menedzsment Intézetének<br />

Alkalmazott Menedzsment Tanszékén.<br />

Azt gondolom, hogy a mezőgazdaság szeretete<br />

végigvonul munkásságodon. Miből táplálkozik<br />

ez a vonzalom?<br />

Leginkább a gyermekkori indíttatásból. Szüleim<br />

parasztemberek voltak, s a velük való együttlét<br />

testközelbe hozta a paraszti munka nehézségeit és<br />

talán szépségeit is. Nyilván nem örültem, amikor<br />

– lehettem vagy hat-hét <strong>év</strong>es – aratás idején reggel<br />

négykor keltettek, mert akkor lehetett az aznapi<br />

betakarításhoz szükséges köteleket fonni a reggeli<br />

harmattól felpuhult, ahogy felénk mondták: „vonódott”<br />

rozsból, azonban a nap végére az elvégzett<br />

munka fölötti örömben én is osztozhattam.<br />

Később, amikor már jobban átláttam a mezőgazdálkodás<br />

jelentőségét, meggyőződésemmé vált, hogy<br />

valóban igaz a mondás: „…aki egy cső kukorica, egy<br />

szál fű helyett kettőt tud termeszteni, több elismerést<br />

érdemel az emberiségtől, és nagyobb szolgálatot tesz<br />

hazájának, mint az összes politikus együttv<strong>év</strong>e.”<br />

A gondolat Jonathan Swift-től származik, aki 1667<br />

és 1745 között élt. Máig tisztelem és megbecsülöm<br />

azok munkáját, akik - harcban a természet kiszá-<br />

246

míthatatlan erőivel - folyamatosan azon fáradozzanak,<br />

hogy gazdálkodási teendőiket minél eredményesebben<br />

tudják megvalósítani.<br />

Fantasztikus kitartás és szorgalom<br />

jellemzi tevékenységedet. Mi motiválta a<br />

mezőgazdasági gépszerelő szakmunkást arra,<br />

hogy tanszékvezető egyetemi tanár legyen?<br />

Első generációs értelmiségi vagyok. Engem otthon<br />

azzal riogattak a szüleim, hogy ha nem tanulok jól,<br />

mehetek a „TSZCS-be” kapálni. Ez az intelem kellő<br />

motivációt jelentett. És ahogy ez lenni szokott: minél<br />

többet tanultam, annál több dolog iránt kezdtem<br />

érdeklődni, s egyre több dologról szerettem volna<br />

többet megtudni. Már túl a hetvenen elmondhatom,<br />

hogy nálam az élethosszig tartó tanulás („Life Long<br />

Learning”) napi rutinná vált. És, hogy ne kerüljem<br />

meg a kérdést: Édesapám rám hagyott üzeneteinek<br />

egyike az volt, hogy „Fiam, mi azért gürizünk keményen,<br />

hogy te többre vidd nálunk. Tanulj, hogy boldogulj!”.<br />

Hát ez volt és a mai napig ez az igaz hajtóerő.<br />

Tudásodat hallgatóidnak, olvasóidnak sok<br />

területen sikerült továbbadnod! Több esetben<br />

úttörőmunkát is végeztél! Ez utóbbiak közül<br />

melyekre vagy leginkább büszke?<br />

Szakmai érdeklődésem több területet érint. Nem<br />

vagyok büszke rá, de nem azok közé tartozom, akik<br />

egy dologról tudnak sokat, sokkal inkább azok közé,<br />

akik több dologról tudnak, valószínűleg nem eleget.<br />

Talán ebből is fakad, hogy klasszikus úttörő munkát<br />

nem szívesen említenék, hiszen az általam művelt<br />

szakterületeken mindennek voltak, s vannak<br />

előzményei. Már azt is nagy dolognak tartom, hogy<br />

némely területeken sikerült az elődök munkájához,<br />

eredményeihez valamit hozzátennem. Ahhoz is nagyon<br />

sokat kell olvasni, hogy az ember megismerje<br />

egy adott kérdésben a már elért eredményeket, nehogy<br />

felfedezze a csőben a lyukat, azaz sajátjának<br />

tüntessen fel olyan eredményt, amelyet mások már<br />

előtte kitaláltak, megvalósítottak. Sok energiát fektettem<br />

a mezőgazdasági műszaki fejlesztés ökonómiai<br />

és menedzsment összefüggéseinek meghatározására,<br />

s azok rendszer-összefüggéseinek feltárására.<br />

Akadémiai doktori értekezésemben részletesen<br />

bemutattam a „gépesítés-műszaki fejlesztés-innováció”<br />

egymáshoz szervesen kapcsolódó rendszerét.<br />

Úgy tudom, hazánkban elsőként mutattam be a<br />

lízing mezőgazdasági alkalmazásának lehetőségeit,<br />

feltételeit. Viszonylag korán kezdtem el a minőségügy<br />

és az innováció menedzsment-szemléletű<br />

oktatását. Aktuális dolgaim közül említhetem a<br />

„Műszaki termelésmenedzsment” című tantárgyam<br />

anyagának kialakítását, melyben a Lean-elvek és<br />

az Ipar 4.0 harmonizálására törekszem a minőségi<br />

szempontok egyidejű figyelembevétel<strong>év</strong>el.<br />

Publikációid közül kiemelnéd a<br />

legismertebbeket?<br />

Miután publikációim zöme a hazai felhasználók<br />

számára készül, nincs igazán megbízható visszajelzésem<br />

arról, hogy nekik melyik tetszett a legjobban.<br />

Tetszett-e egyáltalán valamelyik? A hivatalos elismerések<br />

közül kettőt szívesen szoktam említeni: a<br />

Mezőgazdasági vállalkozói kézikönyven első kiadása<br />

„OMÉK Nagydíj” elismerésben részesült 1996-<br />

ban a 72. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari<br />

Kiállításon. A Magyar Minőség Társaság pedig<br />

2016-ban találta érdemesnek a „Minőségmenedzsment<br />

összetevői” című szakkönyvemet „Szakirodalmi<br />

Nívódíj”-ra. Könyveim közül sok hivatkozást<br />

kapott a „Beruházási kézikönyv vállalkozóknak,<br />

vállalatoknak” című munka, melynek megjelenését<br />

alkotó szerkesztőként segítettem. Nemzetközileg<br />

legtöbb, 52 hivatkozást kapott a „Main Elements of<br />

Sustainable Food Chain Management” c. dolgozatom.<br />

Csupán adalékként jegyzem meg, hogy a Magyar<br />

Tudományos Művek Tára (MTMT) összesítése<br />

szerint a rám történt hivatkozások száma együttesen<br />

4<strong>30</strong>. Hogy ez sok-e vagy k<strong>év</strong>és, az nézőpont<br />

kérdése. Számomra ugyanis ennél és a tudományos<br />

körökben gyakorta emlegetett impakt-faktornál is<br />

fontosabb, hogy leírt gondolataim eljussanak azokhoz,<br />

akiknek szántam.<br />

A szakma több kitüntetéssel ls elismeréssel<br />

adózott munkásságodért. Kérlek, sorolj fel<br />

néhányat ezek közül!<br />

Nem sok van belőlük, ezért mindegyikre büszke vagyok.<br />

Egyetemi oktatóként nehéz szétválasztani az<br />

elismeréseket aszerint, hogy kitől, s miért kaptam.<br />

Végzős egyetemistaként az Országos TDK Konferencia<br />

Agrártudományi szekciójában első helyezést<br />

értünk el egy kollégámmal közösen elkészített dol-<br />

247

gozatunkkal. A rendszerváltás előtti időkből büszke<br />

vagyok az „Ifjúságért” érdeméremre. A munkahelyem<br />

rangos elismerését a SZIE Aranyérmét is<br />

megkaptam. Hallgatóimtól két ízben vehettem át a<br />

végzős <strong>év</strong>folyam által legjobbnak tartott oktatónak<br />

járó „Gépészgyűrű”-t. Állami elismerésként tartom<br />

számon az 2014-ben átvett Apáczai Csere János Díjat<br />

és a 2019-ben odaítélt „Magyar Érdemrend Tisztikeresztjé”-t.<br />

Azt gondolom, hogy ez utóbbi egész<br />

eddigi életpályám elismerése.<br />

Vérbeli oktatásszervezőként is ismernek! Mivel<br />

szolgáltál rá erre?<br />

Munkahelyemen, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki<br />

Karán azon fáradoztam, nyilvánvalóan<br />

munkatársaimmal együtt, hogy a mérnökhallgatók<br />

ökonómiai és menedzsment tudása megfeleljen az<br />

általam folyamatos kontrol alatt tartott gyakorlati<br />

kihívásoknak, elvárásoknak. Ennek szellemében<br />

fokozatosan épültünk be a Karon folyó képzési<br />

programokba, s ennek elősegítésére alakítottuk a<br />

szervezeti hátteret is. Az egykori Mezőgazdasági<br />

Tanszékből az <strong>év</strong>ek során sikerült fokozatosan átalakulni<br />

a mai Műszaki Menedzsment Intézetté.<br />

Ennek az intézetnek alapító igazgatója voltam, s ma<br />

is közreműködöm az „Alkalmazott Menedzsment<br />

Tanszék” munkájában, ahogy ezt már korábban<br />

is jeleztem. Oktatásszervezői feladataim sorából<br />

kiemelem a „Műszaki menedzser”-képzés gödöllői<br />

adaptációjának levezénylését. Az országban harmadikként<br />

nálunk sikerült ezt a szakot akkreditáltatni,<br />

s ma is működtetni. A képzés jelenleg BSc- és<br />

MSc-szinten is folyik számottevő hallgatói érdeklődés<br />

mellett.<br />

Az általad kialakított és az oktatásba bevezetett<br />

tantárgyainak listáján szerepel többek között<br />

a Minőségmenedzsment. Ezért is érdekelne<br />

minőségfelfogásod! Szerinted mi a jó minőség<br />

ismérve?<br />

Azok közé tartozom, akik vallják, hogy a minőség<br />

a fogyasztói/felhasználói megelégedettség kifejezője.<br />

Azt gondolom, hogy a minőség nem az, amit<br />

magunk deklarálunk saját magunkról, termékeinkről,<br />

szolgáltatásainkról. Sokkal fontosabb az, hogy<br />

miként vélekednek dolgainkról azok, akik számára<br />

adjuk a terméket, illetve nyújtjuk a szolgáltatást.<br />

Fontosnak tartom a minőséggel kapcsolatban<br />

is az egy nyelven beszélést. Nem szerencsés, ha a<br />

nemzetközileg elfogadott és mára már hazánkban<br />

is meghonosodó „minőségmenedzsment” helyett<br />

„minőségirányítás”-t pláne „minőségbiztosítás”-t<br />

használni, mert ezzel zavart okozunk a fejekben,<br />

hiszen ez utóbbi kifejezéseknek is megvan a sajátos<br />

tartalma, ami nem egyezik a minőségmenedzsment<br />

fogalomkörébe tartozó tartalommal. Hitem szerint<br />

az egy nyelven beszélés igényének forszírozása is<br />

minőségi kérdés.<br />

Egyetemi vezetőként miként látod a magyar<br />

mezőgazdaság jövőjét? Milyen jövőképet lehet<br />

a ma tanuló diákoknak felvázolni?<br />

Már közhelynek számít, hogy hazánk ökológiai<br />

adottságai a mezőgazdasági termeléshez jók. Azt remélem,<br />

hogy ez a belátható jövőben sem fog megváltozni,<br />

ezáltal rövidebb távon fenntartható ezen<br />

a területen hazánk komparatív előnye. Számomra<br />

ebből fakad a jövőképre vonatkozó következtetés:<br />

hazánkban a mezőgazdálkodás mindig is fontos volt,<br />

ma is az és a jövőben sem lesz ez másként. Ahhoz,<br />

hogy az ágazat sikeresen teljesítse küldetését, mással<br />

nem helyettesíthető szerepe van és lesz a felkészült,<br />

a természetet értő és szerető embereknek, akik nem<br />

csak üzleti vállalkozásnak, hanem mindenek előtt és<br />

-felett élethivatásnak tekintik a mezőgazdálkodást.<br />

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy már az egyszerű<br />

talpon maradáshoz sem elég a magyarok hagyományos<br />

föld-szeretete. A mezőgazdálkodás bonyolult<br />

feltételrendszere igen dinamikusan változik.<br />

E változások követése, megértése és adaptálása egyre<br />

komolyabb felkészültséget kíván. Hiszem, hogy aki<br />

megszerzi a mezőgazdálkodáshoz szükséges komplex<br />

tudást, képes azt folyamatosan karbantartani, illetve<br />

fejleszteni, az boldogulni fog ebben a könnyűnek éppen<br />

nem nevezhető, de szép szakmában.<br />

Ily gazdag munkásság csak komoly családi<br />

hátérrel biztosítható! Azt gondolom ez<br />

esetedben adott!<br />

Hál’ istennek az rendben van. Falumbeli feleségemet<br />

szinte kislány-kora óta ismerem. 1975-ben házasodtunk<br />

össze, s azóta jóban-rosszban együtt vagyunk.<br />

Vannak néha vitáink, hiszen Ő jól felkészült<br />

közgazda és rendkívül megbízható egyetemi oktató.<br />

248

Egyetemi docensként ment nyugdíjba, hogy – szavaival<br />

élve – jó nagymama lehessen. Az unokákkal<br />

való törődés mellett sok energiáját köti le saját vállalkozása<br />

is. Egy fitnesz-klub tulajdonosa és működtetője.<br />

Nem egyszerű az élete. Három gyermekünk<br />

van. Sajnos mindhárman Budapestre váltották gödöllői<br />

lakhelyüket. Jelenleg két gyönyörű unokánk<br />

van, s júniusra várjuk a harmadikat. Azt remélem,<br />

hogy öreg napjainkra is megmarad a családi tűzhely<br />

melege, amely a mai napig úgy tart össze bennünket,<br />

hogy közben mindenki élheti a maga hétköznapjait.<br />

Sajnálatos, hogy a korábbi családi hátterünket alapjaiban<br />

meghatározó szüleinkre, testvéreinkre már<br />

csak a sírjaiknál emlékezhetünk.<br />

Hogyan tudod magadat szakmailag „karban<br />

tartani”? Milyen megújulási módszereid vannak?<br />

Bármilyen furcsa, a munkával. Nincs különleges<br />

módszerem. Ahogy korábban már jeleztem, meglehetősen<br />

sok dolog érdekel, ezért mindig találok valami<br />

újdonságot, ha valamibe éppen beleuntam. Fiatalok<br />

között töltöttem eddigi életemet, s bár alapvetően<br />

konzervatív típus vagyok, a tőlük kapott impulzusok<br />

is hozzásegítenek ahhoz, hogy többé-kevésbé „naprakész”<br />

legyek az élet dolgaiban, illetve az engem érdeklő<br />

kérdésekben.<br />

Miként tudsz kikapcsolódni, regenerálódni?<br />

Mi a kedvenc hobbid?<br />

Zenében „mindenevő” vagyok. Legkedvesebb időtöltésem<br />

a zenehallgatás. Mára olyan gyűjteményem<br />

van, amely kb. 3800 olyan darabot tartalmaz, melyek<br />

mindegyikét bármikor szívesen hallgatom. Óriási<br />

segítség ez ügyben az egyre korszerűsödő technikai<br />

háttér. Nagy örömet okoz, ha fiatal korom egy-egy<br />

kedvenc dalát egy-két kattintással újra hallgathatom.<br />

Televíziót általában a sport miatt nézek, ebben<br />

is elsősorban a csapatsportok érdekelnek.<br />

A sportot egyébként világéletemben szerettem. Elég<br />

sok mindent aktívan is műveltem. Valószínűleg nem<br />

vagyok az átlagosnál nagyobb tehetség e téren, mert,<br />

ugyan jó eredményeim voltak, de kiemelkedőt sehol<br />

nem sikerült felmutatnom. Rövidtávfutóként edződtem,<br />

azután a kézilabda következett, amit egy csuklótörés<br />

miatt hagytam abba.<br />

Ennek egyébként annyi hozadéka volt, hogy a törést<br />

követően csak a tanulásra koncentráltam, s az utolsó<br />

három és fél egyetemi <strong>év</strong>emet kitűnő eredménnyel<br />

teljesítettem. Sokáig fociztam, amit testsúlyom gyarapodása<br />

és látásom romlása miatt hagytam abba.<br />

Ezt követően próbáltam ellesni a tenisz fortélyait.<br />

Jelenleg általában heti két alkalommal játszom, de<br />

már csak párosban.<br />

Családi házunknál egy pázsitos előkert és egy zöldséges<br />

hátsó kert található. Mindkettő ad kvázi-folyamatos<br />

elfoglaltságot. Egyelőre örömmel végzem ezt<br />

a munkát is. Sokáig a főzés is hobbinak számított.<br />

A családi munkamegosztásból azonban ez a tevékenység,<br />

a hét végi piacozással és heti bevásárlással együtt,<br />

rám maradt. Így ma már ez nem hobbi, hanem rendszeres<br />

és kötelező elfoglaltság. Eddig még nem sok panasz<br />

hangzott el a döntően hagyományos, a szülői ház<br />

emlékeihez kötődő ételeimmel kapcsolatban.<br />

Régi ismerősok mesélnek_NMK_2020

DR. IGNÁCZ ISTVÁN<br />

ANY Biztonsági Nyomda<br />

- biztonsági vezérigazgató-helyettes<br />

„A mai napig végig kíséri tevékenységemet az<br />

akkor tanult elsajátított és alkalmazott módszer.<br />

Ma elképzelhetetlen akár a közigazgatás vagy<br />

akár versenyszféra területén dolgozni úgy,<br />

hogy ne alkalmazzuk a minőségfejlesztés vagy<br />

minőségirányítás ajánlott módszereit.”<br />

Szeretném kérni, hogy életrajzi<br />

bemutatkozásodat néhány jelentős <strong>év</strong>szám<br />

felvillantásával is fűszerezzük.<br />

Születési hely és idő: Rásonysápberencs, 1955.02.03.<br />

Családi állapot: nős, két gyermek édesapja<br />

Iskolai végzettségek:<br />

• 1991. Miskolci Egyetem Állam- és<br />

Jogtudományi Kar, jogi diploma<br />

• 1978. Rendőr Tiszti Főiskola Bűnügyi<br />

Nyomozói Szak, nappali tagozat<br />

• 1975. Belügyminisztérium Tartalékos<br />

Tisztképző, Budapest<br />

• 1973. Gyárfás József Mezőgazdasági<br />

Szakközépiskola, Abaújszántó, érettségi<br />

• Számos európai és tengerentúli szakmai<br />

továbbképzések.<br />

Szakmai tapasztalat<br />

• 2019. napjainkig – ANY Biztonsági Nyomda,<br />

biztonsági vezérigazgató-helyettes<br />

• 2016 - 2019 – Belügyminisztérium<br />

Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes<br />

Államtitkárság, helyettes államtitkár<br />

• 2008 - 2016. – Közigazgatási és Elektronikus<br />

Közszolgáltatások Központi Hivatala, elnök<br />

majd elnökhelyettes<br />

• 2000 - 2008 – Pest Megyei Rendőrfőkapitányság<br />

vezetője<br />

• 1998 - 2000 – Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei<br />

Rendőr-főkapitányság vezetője<br />

• 1996 - 1998 – Országos Rendőr-főkapitányság<br />

bűnügyi főigazgató, rendőr dandártábornoki<br />

előléptetés<br />

• 1992. - Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság<br />

bűnügyi igazgató, rendőr ezredesi előléptetés<br />

• 1987. – Miskolci Rendőrkapitányság vizsgálati<br />

alosztályvezető, osztályvezető<br />

• 1978. – Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság<br />

bűnügyi operatív, vizsgálati terület<br />

Egyéb szakmai és tudományos tevékenység<br />

• 2001- től a központi tiszti kar állományának<br />

tagja<br />

• 2015. március 15-én a Magyar Köztársaság<br />

elnökének elismerése, tiszti kereszt<br />

Néhány fontos információ, amely segíthet<br />

tartalmas életutad megismerésében:<br />

Az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőzően,<br />

részt vettél a rendészeti szervek jogharmonizációs<br />

munkájában. Szerepet vállaltál a Magyar<br />

Köztársaság rendőrsége minőségfejlesztési programjának<br />

elindításában, így többek között a Miskolci<br />

Egyetem által irányított PHARE regionális fejlesztési<br />

programban.<br />

Sikeres volt, és komoly érdeklődést váltott ki az általad<br />

elindított, és Közép-Európában egyedülálló,<br />

kisebbségi romológiai program. Csapatmunkában<br />

250

történő gondolkodás eredményeként önálló nemzetközi<br />

minőségfejlesztési díjat kapott az általad irányított<br />

Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.<br />

Vezetője voltál annak a szakértőkből álló ötfős bizottságnak,<br />

mely vizsgálta a 2006-os őszi budapesti zavargásokat.<br />

A vizsgálat feltárta a rendőri eljárások hiányosságait,<br />

és eredményeként széles területet átfogó<br />

intézkedési terv készült. Szakmai munkád mellett időt<br />

szenteltél tudományos tevékenységnek is. Több mint<br />

hét <strong>év</strong>e oktatsz kriminalisztikát a Miskolci Egyetem<br />

Állam- és Jogtudományi Karán, valamint rendészeti<br />

ismereteket a Nyíregyházi Főiskolán.Vizsgaelnöki<br />

elnöki teendőket látsz el a Miskolci Egyetem Állam<br />

és Jogtudományi Karán, Rendőrtiszti Főiskolán és a<br />

rendészeti szakközépiskolában.Folyamatosan kapsz<br />

megbízást diplomamunkák külső bírálatára, valamint<br />

vizsgabizottság elnöki teendőinek ellátására a Szent<br />

István Egyetemen, a Rendőrtiszti Főiskola és Rendőr<br />

és a Rendészeti Vezető Képző Intézet részéről.<br />

A Budapesti Közszolgálati Egyetem mentor oktatója<br />

vagy. Tagja a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem<br />

- történeti Tudományos Társaságnak. Éveken keresztül<br />

vendég előadóként segítetted a Pallas Páholy tevékenységét<br />

a jogi normák előkészítésében. Irányításoddal<br />

a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások<br />

Központi Hivatala és a Belügyminisztérium Nyilvántartások<br />

Vezetéséért Felelős Helyette Államtitkárság<br />

jelentős lépéseket tett a közigazgatás területén a digitális<br />

Magyarország megteremtéséért, és fontos mérföldkő<br />

volt, hogy bevezetésre került a 2. generációs<br />

biometrikus útlevél, valamint az e-személyigazolvány.<br />

2018. december 31-én nyugállományba vonultál, de<br />

mellette 2019. januárárjától napjainkig az ANY Biztonsági<br />

Nyomda biztonsági vezérigazgató-helyettese,<br />

ahol részben a rendészeti ismereteket, részben<br />

a hosszú <strong>év</strong>ek közigazgatási és minőségirányítási -és<br />

fejlesztési ismereteket, tapasztalatokat hasznosítod.<br />

A jogi diploma mennyire segítette<br />

rendőri pályádat?<br />

Pályafutásom egyik beosztását sem tudtam volna<br />

eredményesen elvégezni a tanult jogi ismerek nélkül.<br />

Voltak helyzetek, amikor percek alatt kellett<br />

eldönteni, minősíteni bizonyos dolgokat. Kényszerintézkedések,<br />

személyi szabadságot korlátozó döntések<br />

emberekről sorsokról szóltak itt nem lehetett<br />

hibázni, arról már nem is beszélve, hogy az a tevékenység,<br />

amit csinálsz rendszerbe történő elhelyezése<br />

nem működött volna e nélkül.<br />

Szakmai ismereteid rendkívül széleskörűek!<br />

Munkádban miért fontos a minőség?<br />

Hosszú <strong>év</strong>eken keresztül gyártott a közigazgatás<br />

a rendészet „tömegterméket”. Ami nagyon fontos,<br />

hogy az itt jelentkező feladat végrehajtását mindig<br />

egy adott társadalmi - gazdasági és jogi környezetben<br />

kell elvégezni. A feladat végrehajtása mindig<br />

szabályozott körülmények között zajlik viszont a<br />

szabályok alkalmazása bizonyos esetekben önálló<br />

gondolkodásra kell hogy kényszerítsen. Ez az önálló<br />

egy egy helyzethez történő konkrét intézkedésnek<br />

olyannak kell lenni, ami szabályos, kulturált, határozott<br />

részrehajlás nélküli. Az ilyen intézkedéseket<br />

sokszor az intézkedés alá vont is elfogadja még akkor<br />

is, ha az számára hátrányos vagy kellemetlen.<br />

2003-ban találkoztunk első ízben, amikor<br />

IIASA - Shiba díjas pályázatotok helyszíni<br />

szemléjére került sor. A Pest Megyei Rendőr -<br />

főkapitányként válaszoltál kérdéseinkre. Első<br />

számú vezetőként csodáltuk minőség iránti<br />

affinitásodat. A díjat megérdemeltétek. Hogyan<br />

emlékszel vissza akkori tevékenységedre?<br />

A rendőri munkában, ebben az időszakban új szemléletre<br />

volt szükség. A szemléletváltást megkövetelte<br />

az új társadalmi rend, az UNIÓ - hoz való csatlakozás<br />

az európai normák. Kinyílt a zárt világ a<br />

rendészet és a közigazgatás szemlélői előtt.<br />

Sikerült meggyőzni a vezető és beosztott társaimat<br />

ezek fontosságáról, partnerek voltak és bátran vállalkoztunk<br />

az újszerű dolgokra. Szerencsés voltam,<br />

mert partnereket találtam kreatívok voltak a kollégák,<br />

akartak és szerették a munkájukat.<br />

A Mai napig büszke vagyok rájuk. A minőségdíjra<br />

való felkészülés során is uralkodott a szervezetben<br />

a csapatszellem.<br />

Minőségdíjas szereplésetekből mit<br />

profitáltatok,- tudtatok-e valamit továbbadni,<br />

másokat is „fertőzni” a minőség vírusával?<br />

A másoktól való tanulás mennyire volt<br />

számotokra hasznos?<br />

251

A mai napig végig kíséri tevékenységemet az akkor<br />

tanult elsajátított és alkalmazott módszer. Ma elképzelhetetlen<br />

akár a közigazgatás vagy akár versenyszféra<br />

területén dolgozni úgy, hogy ne alkalmazzuk<br />

a minőségfejlesztés vagy minőségirányítás<br />

ajánlott módszereit.<br />

Rendőri karriered példa értékű! Sok helyen<br />

próbára tetted (tették) képességeidet! Hol<br />

érezted igazán jól magad?<br />

A rendőri közigazgatási tevékenységem alatt sok<br />

területen megfordultam, de soha sem jelentkeztem<br />

a feladatokért, pláne nem a beosztásokért. Viszont<br />

mindenütt igyekeztem magamból és kollégáimból<br />

kihozni a lehető legtöbbet, ami fegyelmezett emberszerető,<br />

alázatos munkával garantáltan elérhető.<br />

Igyekeztem jól érezni mindenhol minden beosztásban<br />

megtalálni a szépet és azt, hogy embereket szolgálok<br />

és a jogszabályok erejénél rám ruházott jogkörökben<br />

nem hatalmaskodok, nem élek vissza vele.<br />

Mindenhol jól éreztem magam szerettem ott dolgozni<br />

ahová rendelt a sors és úgy érzem engem is<br />

elfogadtak. Voltak rendkívüli hó és árvízhelyzetek,<br />

bonyolult szerteágazó bűnügyek. Fontos volt, hogy<br />

ahol dolgoztam az állampolgárok, polgármesterek<br />

érezzék a tenni akarást az együttgondolkodást. Volt<br />

is ilyen projektünk, szóval nem tudok különbséget<br />

tenni egyik vagy másik hely vagy beosztás között<br />

mindenütt jól éreztem magam.<br />

A közigazgatási és elektronikus<br />

közszolgáltatások területén azt gondolom<br />

úttörő munkát végeztél. Mint állampolgár:<br />

elégedett vagy ezzel a szolgáltatással?<br />

A közigazgatás területén a digitalizáció már ordított<br />

a kapuban, amikor eget rengetően szükség<br />

volt a változtatásokra. Ezen a területen elmaradott<br />

volt Magyarország szükség volt lépést tartani, több<br />

okmánycsaládnál európai szinten is példaértékűt<br />

alkotni. Ilyen volt az e-személyigazolvány, számos<br />

a központi nyilvántartási rendszerből történő direkt<br />

lekérdezések stb.<br />

Mint állampolgár persze elégedett vagyok az akkori<br />

fejlesztésekkel,de miután a leggyorsabban fejlődő<br />

területről van szó a változtatásokra a változásokra<br />

a megújulásra nap mint nap szükség van.<br />

Mikor jártál utoljára borsodi szülőfaludban?<br />

Hogyan emlékszel az ottani <strong>év</strong>ekre?<br />

Elég sűrűn járok „haza. A röghöz kötöttség nálam,<br />

de a családomban is nagyon fontos. Ott vannak<br />

a felmenőim sírjai, ott élnek a testvéreim, gyerekeim,<br />

unokáim. Szükségét érezzük a találkozásoknak,<br />

a hozzátartozók is igénylik ezt.<br />

Nagyon szép, szegény, de boldog gyerekkort éltem.<br />

”Szabad” voltam, enyém volt a világ. Össze sem tudom<br />

hasonlítani a mai felgyorsult zaklatott idegileg<br />

túlfűtött világgal. A kertészkedés hobbi szinten<br />

megmaradt, itt Borsod megyében van gyümölcsösöm,<br />

szőlőültetvényem, és ha felülök a kistraktoromra<br />

a gondok és problémák egy pillanatra elillannak<br />

a fejemből. Egy tavaszi fa metszése vagy egy<br />

beoltott fa fejlődése, a kerti növények növekedése<br />

vagy akár a gyümölcsérés számomra felemelő érzés.<br />

Min dolgozol jelenleg? Milyen rövid<br />

és hosszabb távú terveid vannak?<br />

Valamivel több, mint három <strong>év</strong>e nyugdíjasként az<br />

ÁNY Biztonsági nyomda biztonsági vezérigazgató<br />

helyettesekét dolgozom. A versenyszféra újabb<br />

kihívást újabb lehetőségeket teremtett számomra,<br />

amit nagy lelkesedéssel és odaadással végzek. Terveim<br />

között már csak az szerepel, hogy ha az egészség<br />

engedi, tudok a munkahelyemen újat alkotni és<br />

megelégedéssel helyt állni. Egy pár <strong>év</strong>et még dolgozom<br />

és utána csak a gyerekekkel, az unokákkal és<br />

a kerttel szeretnék többet foglalkozni.<br />

252

JENEI ISTVÁN<br />

Budapesti Corvinus Egyetem - adjunktus<br />

„…Sokan ma a minőségügy válságáról beszélnek. Én<br />

azt gondolom, hogy inkább az átértelmezése zajlik,<br />

ez okoz némi zavart.”<br />

Hogyan lett a nagykőrösi fejlesztőmérnökből<br />

egyetemi tanársegéd a Budapesti<br />

Corvinus Egyetemen?<br />

A nagykőrösi üzem csak egy néhány hónapos próbálkozás<br />

volt. 1998 végén jött a nagy lehetőség a Claas<br />

Hungáriánál. Mivel az alapdiplomám szerint mezőgazdasági<br />

gépészmérnök vagyok, részt venni egy<br />

gyár fejlesztésében, mely a világ egyik legkiválóbb<br />

kombájnjához vágóasztalokat gyártott egyszerűen<br />

tökéletes volt számomra. A munkát nagyon szerettem,<br />

de törökszentmiklósi régióban a fizetések jóval<br />

elmaradtak az országos átlagtól, és a szabadidőmmel<br />

sem sikerült úgy bánnom, ahogyan szerettem volna.<br />

Fiatal mérnökként ez nagyon zavart. Így kerültem<br />

át 2000 <strong>év</strong>ben Kecskemétre egy autóipari beszállító<br />

céghez, a Freudenberg Simmerringe Kft.-hez termelésvezető-helyettesnek.<br />

Itt találkoztam először a<br />

lean menedzsmenttel. Munka mellett elvégeztem a<br />

Közgáz mérnök-közgazdász posztgraduális képzését<br />

is. Természetesen a szakdolgozatom már a lean menedzsmentről<br />

szólt. Szerettem volna megismertetni<br />

a lean menedzsment eszközeit és szemléletét minden<br />

hozzám hasonló termelési emberrel.<br />

Természetesen egy szakdolgozat ehhez kevés, de<br />

számomra megmutatta az ízét egy ilyen típusú munkának.<br />

A Közgázon dolgozott és volt PhD hallgató<br />

akkoriban egy kedves barátom. Az ő példáját szemem<br />

előtt tartva és az ő biztatására végül 2002-ben<br />

jelentkeztem tanársegédnek az egyetem (akkor még)<br />

Vállalatgazdaságtan Tanszékére, ahol alkalmaztak<br />

is. PhD tanulmányaimat 2003-ban kezdtem és idény<br />

nyáron szereztem meg a fokozatot. A Közgáz azóta a<br />

Budapesti Corvinus Egyetem része. Reméljük ez még<br />

sokáig így is marad.<br />

Miért választottad kutatási témának a lean<br />

menedzsmentet? Miért tartod fontosnak<br />

a lean egészségügyi alkalmazását?<br />

A lean menedzsment egyszerűen „megfertőzött”. Egy<br />

igen egyszerű gondolatmenet jelenti az alapját, melyet<br />

bárki pár perc alatt megért. Alkalmazásának hatásai<br />

pedig már az első perctől kezdve érezhetőek – és ezek<br />

sokszor igen jelentősek. Úgy éreztem, hogy túl sok<br />

„pazarlás” vesz még körül bennünket és túl kevesen<br />

ismerik még a lean menedzsmentben rejlő lehetőségeket.<br />

Az egészségügyre még inkább igaz mindez. Mi<br />

több, az egészségügy mindannyiunk ügye. Ritka az<br />

a szerencsés ember, akinek magának, vagy a környezetében<br />

valakinek ne lenne szüksége egészségügyi<br />

ellátásra. Ha tehát itt tudunk eredményeket elérni, az<br />

feltehetően nagyon sok ember életét egy kicsit könynyebbé<br />

teheti. Az pedig nagy dolog lenne.<br />

Véleményed szerint a lean - technika miért<br />

virágzik hazánkban? A lean eredmények és<br />

buktatók cégen belüli mérlegelése szerinted<br />

vezetői feladat, vagy tanácsadói munka? Kiből<br />

lehet jó lean szakember és kiből tanácsadó?<br />

Ahogy én látom, a lean menedzsment (a lean technika<br />

helyett a kollégáinkkal inkább ezt a megnevezést<br />

használjuk) hazai sikerei egyrészről összefüggenek<br />

a lean menedzsment fejlett országokban tapasztal-<br />

253

ható siker<strong>év</strong>el. Számos vállalat azért kezdte alkalmazni,<br />

mert az anyavállalata, vagy a versenytársai<br />

is alkalmazzák külföldön. Másrészről, a lean menedzsmentnek<br />

az a már említett tulajdonsága, hogy<br />

az alapvető gondolatmenetét bárki, iskolázottságtól<br />

függetlenül, gyorsan megérti, lehetővé teszi, hogy<br />

ne csak tanácsadók, vagy specialisták titokzatos<br />

eszköze legyen, hanem a vállalatok, vagy intézmények<br />

bevonják a fejlesztésekbe a saját dolgozóikat is.<br />

Ezáltal ugyan időben elhúzódhat egy-egy fejlesztés,<br />

de a dolgozói motiváció, az elköteleződés és a fenntarthatóság<br />

is kétségtelenül magasabb lesz. Ezen túl,<br />

az eredmények szinte kivétel nélkül jól érzékelhetők,<br />

nem ritkán pedig kimondottan jelentősek. Az<br />

eredményekre, a fejlesztésekre ma a legtöbb vállalatnak,<br />

intézménynek nagy szüksége van.<br />

A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a lean menedzsment<br />

eredményei csak akkor lesznek fenntarthatóak,<br />

ha az eszközök alkalmazásával egy időben<br />

a dolgozók viselkedése is megváltozik. Ehhez<br />

a vezetőknek maguknak is változniuk kell; példát<br />

kell mutatniuk. A tanácsadók jelentős segítséget<br />

nyújthatnak, amikor a szervezet még csak ismerkedik<br />

a rendszerrel, de később minden szervezetnek<br />

magának kell felépítenie a tudást, elszakadva a tanácsadóktól.<br />

Vagyis a feladatok legnagyobb része a<br />

szervezeté marad. Az eredmények és buktatók mérlegelését<br />

egyértelműen vezetői feladatnak látom, a<br />

tanácsadók ebben csak támogatást nyújthatnak.<br />

Jó lean szakemberré bárki válhat, ehhez az alapozó<br />

ismeretek egyre több helyen elérhetők magyarul is.<br />

Nehezebb talán a szükséges gyakorlat megszerzése,<br />

de ha egy szervezet elkezdi a lean menedzsment alkalmazását,<br />

akkor ott számos lehetőség adódik erre.<br />

A tanácsadói munka megkíván egy bizonyos típusú<br />

embert, mindamellett, hogy az illetőnek mind az alapok<br />

ismeretében, mind a gyakorlati tapasztalatokban<br />

bővelkednie kell. A lean menedzsment szemléletéhez<br />

egyébként inkább a mentoráló, támogató tanácsadó<br />

illik, mintsem a hagyományos kinyilatkoztató.<br />

Tudásod jó részét külföldön szerezted. Miként<br />

tudtad hasznosítani mindezt honi körülmények<br />

között, főként az egészségügyi<br />

tevékenységeid során?<br />

Azt gondolom, hogy mindig érdemes odafigyelni<br />

arra, hogy mi történik más országokban, mert jó<br />

esély mutatkozik arra, hogy valahol, valamilyen<br />

szempontból a sajátunknál jobb megoldásokat, jobb<br />

példákat találunk. Kutatóként feladatomnak érzem<br />

a nemzetközi tapasztalatok, trendek nyomon követését<br />

és hazai megosztását. Ezeket jellemzően érdeklődéssel<br />

fogadják a hazai szakemberek. Néha időbe<br />

telik, hogy egy-egy téma itthon is sikeres legyen, de<br />

számomra fontosabb, hogy ha valakit érdekel, akkor<br />

a szükséges ismereteket magyarul is megtalálja.<br />

A PhD disszertációmban is a kórházak lean szemléletű<br />

fejlesztéseivel kapcsolatos külföldi esettanulmányokat<br />

elemeztem.<br />

Mint kutató, és mint mérnök-közgazdász milyen<br />

fejlődési irányokat, fejlesztési lehetőségeket<br />

ajánlanál a hazai egészségügy jövőéért felelős<br />

vezetők figyelmébe?<br />

A hazai egészségügy helyzete nagyon összetett, tehát<br />

a fejlesztéseknek is azoknak kell lenniük. Általánosságban<br />

erről nem is szívesen nyilatkozom, hiszen a<br />

tapasztalatom sem elegendő hozzá, hogy átfogó megoldásokat<br />

javasolhatnék. Azt azonban bizonyosan<br />

tudom, hogy számos egészségügyi szakmai fórum<br />

fogalmaz meg ilyen javaslatokat. Ezek ismerete mindenképpen<br />

hasznos lehet a felelős vezetők számára.<br />

Plusz egy tény: a lean menedzsment alkalmazása egyre<br />

dinamikusabban van jelen a fejlett országok egészségügyi<br />

rendszereiben. Ezek alapján itthon is érdemes<br />

megfontolni az alkalmazását.<br />

Milyen nyelvismerettel rendelkezel? Milyen<br />

hozadékai voltak az idegen nyelveknek, s<br />

miként segítették napi munkavégzésedet?<br />

Korábbi munkahelyeimen az német és az angol volt<br />

a munkanyelv, így azokat a napi munkámhoz elengedhetetlenek<br />

voltak. Az egyetemen eltöltött idő<br />

alatt viszont az angolon túl más nyelvet igen ritkán<br />

kellett használnom. Ennek oka, hogy a tudományos<br />

élet nyelve alapvetően az angol, másrészről a lean<br />

menedzsment egészségügyi alkalmazása terén egyértelmű<br />

az angolszász dominancia. Volt lehetőségem<br />

az olasz nyelvet is magas fokon megtanulni, de sajnos<br />

a munkámban azt nem tudtam kamatozatni. Így végtére<br />

az angol tudásom most a legjobb, a német és az<br />

olasz lassanként leépül.<br />

254

Mit jelent számodra a minőség?<br />

Az osztályteremben a minőséget leegyszerűsítve csak<br />

a fogyasztói elvárásoknak való megfelelésként határozzuk<br />

meg. Az egészségügyi tapasztalataim azonban<br />

arra tanítottak, hogy a minőség valójában egy<br />

vállalat, vagy intézmény teljes működését és teljesítményét<br />

lefedi. Már önmagában az a választás is, hogy<br />

mely vevők, milyen igényeit szeretnénk kielégíteni,<br />

befolyásolja a minőséget. Sokan ma a minőségügy<br />

válságáról beszélnek. Én azt gondolom, hogy inkább<br />

az átértelmezése zajlik, ez okoz némi zavart.<br />

A Jenei István n<strong>év</strong> jól cseng a Magyar<br />

Minőség olvasóinak körében. Azt gondolom,<br />

az elektronikus újságtól kapott tavalyi<br />

elismerésed méltán fémjelzi az olvasók és<br />

a szerkesztőbizottság munkád minőség<strong>év</strong>el<br />

kapcsolatos elégedettségét. Mit jelentett neked<br />

a herendi váza?<br />

Bevallom, nagyon megtisztelve érzem magam. Tudom,<br />

hogy nagyon sok színvonalas írás jelenik meg<br />

az újságban, ezért is örülök nagyon az elismerésnek.<br />

Azt gondolom, hogy ez a témának is szól, nem<br />

csak nekem, de ettől még jó érzés. A váza felkerült a<br />

polcra a másik herendi családi ereklye mellé.<br />

Ismereteid bővítését, korszerűsítését hogyan<br />

oldod meg?<br />

Igyekszem nyitott füllel járni, a legfontosabb szakmai<br />

konferenciákra, rendezvényekre eljutni, feliratkozom<br />

különféle szakmai portálokra, hírlevelekre,<br />

ha tehetem, részt veszek vállalatlátogatásokon, és<br />

természetesen olvasok szakkönyveket, folyóiratokat.<br />

Ezen túl sokat tanulok kollégáimtól is.<br />

Most mi köt le leginkább? Milyen<br />

terveid vannak?<br />

Az egyetem jóvoltából egy tíz hetes úgynevezett<br />

„visiting scholar” programon veszek éppen részt az<br />

Egyesült Királyságban. A lean menedzsment alkalmazását<br />

vizsgálom az egészségügyben. Erről szeretnék<br />

idén nyáron beszámolni a nemzetközi és hazai<br />

szakmai közönségnek, így most ez köti le a legtöbb<br />

figyelmem. Természetesen emellett más kutatási<br />

anyagok készítése is folyamatban van, illetve hamarosan<br />

kezdődik a tavaszi fél<strong>év</strong> az egyetemen.<br />

Szabadidődben milyen szenvedélyeidnek<br />

hódolsz? Mi jelent számodra tökéletes<br />

kikapcsolódást.<br />

Ha nem dolgozom, leginkább a feleségemmel és két<br />

kisfiammal töltöm az időmet, esetleg a rokonsággal,<br />

vagy a barátaimmal. Emellett igyekszem időt szakítani<br />

az egészségmegőrzéshez szükséges sportolásra,<br />

és egy kis telek ápolása is többnyire az én feladatom.<br />

Olvasni leginkább a villamoson szoktam.<br />

A tökéletes kikapcsolódást meghozhatja sok helyzet,<br />

pl. játék a gyerekekkel, egy jó kocogás a Duna<br />

parton, egy jó film a moziban. Ha kicsit még nőnek<br />

a fiaim, a síelés is ide fog tartozni.<br />

Sorban a beléptetésnél NMK 2020

PROF. DR. JUHÁSZ<br />

ENDRE<br />

Juhász és Tsa. Mérnöki Tanácsadó Bt. - ügyvezető<br />

„ Sokféle minőséget ismerünk. A minőséget etikai<br />

kérdésnek tartom! Nekem a minőség egy magasabb<br />

fogalom. Mégpedig azért, mert a középszerűséget<br />

nem szeretem, annak semmi értelme nincs…”<br />

Professzor úr! Kezdjük a beszélgetést egy rövid<br />

szakmai önéletrajzzal! Kérem, emelje ki gazdag<br />

életútjának néhány fontosabb állomását!<br />

Kezdjük a tanulmányokkal! A miskolci L<strong>év</strong>ay József,<br />

majd a budapesti Kölcsey Állami Fiú Gimnáziumba<br />

jártam. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem<br />

Mérnöki Karán, a Híd és Szerkezetépítési Tagozaton<br />

okleveles mérnök lettem 1957-ben. Vízellátási és<br />

Csatornázási okleveles szakmérnök diplomámat 1968-<br />

ban vehettem át. Műszaki (Egyetemi) doktori címet<br />

1973-ban, a Műszaki Tudomány Kandidátusa fokozatot<br />

1987-ben kaptam. Főiskolai tanár, egyetemi docens,<br />

egyetemi tanár címekkel is rendelkezem.<br />

Tanítottam a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Ybl<br />

Miklós Főiskolán, a Szent István Egyetemen. Első<br />

munkahelyem a Bányászati Építő Vállalat volt. Időrendben<br />

az Általános Épület Tervező Vállalat, majd a<br />

VIZITERV következett. Az Országos Vízügyi Hivatal<br />

főosztályvezetői beosztását 1985 és 1989 között bízták<br />

rám, majd a VIZITERV-nél szakági főmérnökként<br />

folytattam. A Közlekedési Hírközlési Vízügyi Minisztériumban<br />

főtanácsosként, majd nyugdíjas főtanácsadóként<br />

is dolgoztam. Az elmúlt <strong>év</strong> végéig a Juhász és<br />

Tsa. Mérnöki Tanácsadó Bt. ügyvezetője voltam.<br />

A Híd és Szerkezetépítési Tagozaton végzett<br />

okleveles mérnök miként fordult a vízellátás,<br />

a csatornázás, a szennyvízelvezetés,<br />

később pedig a szennyvíziszap<br />

kezelés irányába?<br />

Az egyetemen sajnos nem sikerült állást találnom. Az<br />

Általános Épület Tervező Vállalatnál az egyik megbeszélésen<br />

főnököm új munkáról adott hírt. Miután<br />

senki sem vállalta a Rudolf telep csatornázását: „rám<br />

esett a választás”, mondván, hogy én hidász vagyok,<br />

s nekem mindenhez kell érteni! Hiába jeleztem: csak<br />

annyit tudok a csatornáról, szennyvízről, hogy a vécét<br />

le kell húzni,- a „melót én nyertem”. Rövidesen<br />

kedvet kaptam ehhez a munkához. Annyira belejöttem,<br />

hogy még a céget is ott hagytam, mert nem láttam<br />

lehetőséget további fejlődésre.<br />

Elmentem a VIZITERV-hez az ország egyik leghíresebb<br />

szennyvizese mellé (abszolút kezdőként) és szép<br />

lassan beletanultam a víztisztításba, a csatornázásba.<br />

A cégnél zászlóvivője lettem ennek a szakterületnek,<br />

nagyon sok szép munkát kaptam. Elsősorban az Országos<br />

Vízügyi Főigazgatóságnak dolgoztunk. Nekem<br />

egyebek mellett a Balatoni régió jutott, de még<br />

vagy hatvan különböző típusú szennyvíztisztító telepet<br />

terveztem.<br />

Mintegy 120 település csatornahálózatának, kiegészítő<br />

berendezéseinek, komposztálóinak a létrehozásában<br />

vettem részt. A VIZITERV-nél huszonöt <strong>év</strong>et töltöttem,<br />

s a ranglétrán folyamatosan emelkedtem. Ennek<br />

a következménye lett, hogy hamarosan „beparancsoltak”<br />

a minisztériumba. A vízellátás, csatornázás, fürdő<br />

ágazatnak lettem főnöke, főosztályvezetője.<br />

Hogyan lett az ország első szennyvíziszap<br />

kezelője?<br />

256

1969-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdtem<br />

oktatói pályámat, miután Öllős professzor meghívott<br />

a tanszékére külsős oktatónak. A profnak óriási érdeme<br />

volt, hogy megalapozta, létrehozta a vízellátás,<br />

csatornázás felső szintű képzést. Az Ybl főiskolán is<br />

szívesen vállaltam tanítást. Ily módon a tervezői tapasztalatok<br />

bekerültek az egyetemekre. Később kaptam<br />

önálló tárgyként a szennyvíziszap kezelést. Ahol<br />

az országban szennyvíziszappal foglalkoztak, mindig<br />

engem hívtak. Így maradt rám az említett elnevezés.<br />

Mi motiválta a szakma ily magas szintű<br />

megismerésére és végzésére? A személyes<br />

karrierje vagy a terület elmaradottsága volt<br />

inkább az ösztönző tényező?<br />

Az ivóvízellátás technikai szintje nagyjából megoldott<br />

volt, a tisztítás azonban nem. Úgy gondoltam,<br />

amíg az emberek élnek, esznek, isznak, anyagcseréjük<br />

van,- mindig keletkezik szennyvíz. Gondoltam,<br />

hogy aki ezen a területen dolgozik, annak biztosan<br />

lesz jövője és nem fog éhen halni. Szerettem mindig<br />

abban a tudatban dolgozni, hogy közben érezzem:<br />

ezen a területen én vagyok a legjobb. Nagyon sok<br />

olyan munkát vállaltam, ami első volt az országban.<br />

Etalonnak szerettem látszani!<br />

Előkészítette az EU tárgyalások alapjául<br />

szolgáló Magyarország Szennyvízkezelés és<br />

Tisztítás Nemzeti Programját. Van-e lehetősége<br />

figyelemmel kísérni a tervezet megvalósulását?<br />

Elégedett-e a végrehajtással?<br />

A mai napig is benne vagyok a közéletben. A szenynyvizes<br />

szövetség alelnökeként és az országjárások<br />

alkalmával temérdek információhoz jutok. Sok előadást<br />

tartok és hallgatok. Információs adatbázisom<br />

szinte ma is naprakész. Több publikációm jelent meg<br />

a közelmúltban.<br />

Ami a nemzeti program végrehajtását illeti, nagyon<br />

elégedett vagyok. Még több is megvalósult belőle,<br />

mint amit eredetileg beterveztünk! A szennyvízcsatornára<br />

való rákötöttség mértékét pl. 75-76 %-ra<br />

terveztük. Kb. itt is tartunk, de országos átlagban<br />

adottak a 85% feletti bekötési lehetőségek.<br />

A megújuló energiaforrások versenyében<br />

a szennyvíziszapnak milyen esélyei vannak?<br />

Sokat foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Külön tanulmányt<br />

is készítettem a minisztérium részére. Tudnunk<br />

kell, hogy mi az a határ, ameddig gazdaságos<br />

az iszap energiaforrásként való alkalmazása. Ma már<br />

üzemel Magyarországon 35-40 olyan telep, ahol a<br />

biogázt hasznosítják. A villamos energia termelésnek<br />

biztos, hogy nem ez a legolcsóbb formája. 5-6<br />

olyan nagy telep van, ahol a rothasztásos technológiával<br />

előállított biogáz kifizetődő. Vannak tehát olcsóbb<br />

energiaforrások, mint pl. a vízi erőművek.<br />

Az atomenergia messze a legolcsóbb, de persze annak<br />

is vannak veszélyei. Már kandidátusi disszertációmban<br />

is kimutattam, hogy a biogáz felhasználás a legolcsóbb<br />

mód a kazánban való meleg víz előállítására.<br />

A szennyvíziszap energianyerés célú hasznosításának<br />

legfőbb területét a mezőgazdaságban látom.<br />

Professzor úr Aranykoszorús Kiváló Feltaláló!<br />

Melyik találmányára a legbüszkébb?<br />

10-11 találmányom volt, melyek közül az „Egyesített<br />

biológiai tisztító műtárgy” a legkedvesebb. Ez<br />

egy kompakt berendezés, melyet 1969-ben Inotai<br />

Ferenc barátommal csináltunk. Ebből vagy 40-50<br />

db készült az országban! A balatoni telepek zöménél<br />

találkozhatunk ezzel a műtárggyal, mely a korábbiakhoz<br />

képest mintegy 20 %-os megtakarítást<br />

eredményezett.<br />

Mit tesz szellemi frissességének<br />

a megőrzéséért?<br />

Egész életemben sportoltam. Leginkább a labdajátékokat<br />

szerettem. 69 <strong>év</strong>es koromig kosárlabdáztam.<br />

A mozgásigényem mindig megvolt. 80 <strong>év</strong>esen még<br />

teniszeztem! Ma már félek pályára lépni. A „fiatalság<br />

megőrzésesében” sokat segített, hogy oktatóként mindig<br />

kapcsolatban álltam az ifjúsággal. Mindig igyekeztem<br />

számukra újat tanítani és elkerülni a száraz előadásokat.<br />

Napi 2-3 dl vörösbor fröccsként elkészítve is<br />

bizonyára pozitív hatást fejt ki nálam.<br />

A szakirodalom tanulmányozása és a német szenynyvíz<br />

szövetségi tagságom is segíti a szinten tartást.<br />

Büszke vagyok arra, hogy szeretek kártyázni<br />

(persze nem pénzben). Legutóbb pl. emléklapot<br />

kaptam a IX. Dunakanyar Tarokkversenyen való<br />

részvételemért.<br />

257

Elégedett embernek tartja magát?<br />

Igen, elégedett vagyok! Nem egy gazdag helyről származom.<br />

Apám falusi főjegyzőként „népellenség”-nek<br />

számított. Szakmai előrehaladásom szinte töretlen<br />

volt, munkámat nagyon sok kitüntetéssel ismerték<br />

el. Annak ellenére nagyon örültem ezeknek, hogy<br />

többségük nem járt pénzbeli elismeréssel. Feleségem<br />

textilvegyész, aki munkámhoz mindig kitűnő hátteret<br />

biztosított. Egészségem is nagyjából rendben van.<br />

Összegzésül tehát elmondhatom, hogy bár nem gyűjtöttem<br />

hatalmas vagyont, elégedett vagyok!<br />

Említette kitüntetéseit. A teljesség igénye<br />

nélkül kaphatnánk ezekből egy kis ízelőt?<br />

Igen, természetesen. Magyar Köztársasági Érdemrend<br />

Lovagkeresztje (2009). Munka Érdemrend Ezüst fokozat<br />

(1983). Kiváló Munkáért (1989). Kiváló dolgozó<br />

elismerések (1983, 1988). Vásárhelyi Pál Díj (1995).<br />

Széchenyi István Ezüst Emlékérem (2003). Vízügy<br />

50 <strong>év</strong>es Jubileumi Ezüst Emlékérme (2003). Magyar<br />

Felsőoktatásért Emlékplakett (2003). Kiváló Feltaláló<br />

Arany fokozat (1973). Bogdánfy Ödön Emlékérem<br />

(1989). Pró Aqua Emlékérem (1983). Reitter Ferenc Díj<br />

(2003). Környezetvédelmi Műszaki Felsőoktatásért<br />

Kitüntető Oklevél (2012). Örökös Mérnöki Kamarai<br />

Tag (2014). Nívódíj a Környezettechnika c. tankönyv<br />

társszerzői munkájáért (2001). Arany Diploma Díszoklevél<br />

(2007). Gyémánt Diploma (2017).<br />

Kérem, említse meg azt a két elismerést,<br />

amelyet idén kapott!<br />

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége<br />

februárban 17. alkalommal rendezte meg a budapesti<br />

Hotel Intercontinentalban azt a Környezetvédelmi<br />

Bált, ahol hat <strong>év</strong>tizedes munkásságomért életmű<br />

díjat vehettem át V. Németh Zsolt államtitkártól. Másik<br />

oklevelemet a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai<br />

Szövetségtől kaptam a XVIII. Országos Konferencián.<br />

Ez a Benedek Pál Díj volt, melyet hazánk csatornázásának,<br />

szennyvíztisztításának, szennyvíziszap-kezelésének<br />

fejlesztése területén és az elnökségben végzett<br />

munkámért vehettem át májusban. Nagyon büszke<br />

vagyok arra, hogy ezt a díjat elsőként kaptam meg.<br />

Kérnék szépen egy rövid kiemelést társadalmi<br />

tisztségeiről!<br />

A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség<br />

(MASZESZ) elnökségi tagja, majd 2011-től alelnöke.<br />

Az MTA Köztestületi tagja. Az MTA Vízellátási<br />

- Csatornázási Bizottság elnöke. Az MTA Vízgazdálkodástudományi<br />

Bizottság tagja. A Hidrológiai<br />

és Földtudományok Bizottsága választott tagja két<br />

cikluson át. A METESZ Központi Környezetvédelmi<br />

Bizottság tagja.<br />

A Magyar Hidrológiai Társaság Tudományos Bizottságának<br />

tagja és az MHT Tiszteletbeli tagja. A német<br />

Szennyvíztechnikai Szövetség (DWGV) tagja. Tagság<br />

több nemzetközi kétoldalú vízügyi bizottságban.<br />

18 <strong>év</strong>en keresztül a Csehszlovák - Magyar Kétoldalú<br />

Tervezői Együttműködési Bizottság elnöke voltam.<br />

Tíz <strong>év</strong>ig töltöttem be a Vezető Tervező Minősítő Bizottság<br />

elnöki tisztét. A felsorolás tényleg kiemelés<br />

jellegű és ezért korántsem teljes.<br />

Publikációira is méltán büszke lehet!<br />

A hazai és külhoni újságokban több mint 170 írásom<br />

jelent meg. 11 szakkönyvnek voltam társszerzője.<br />

A Csatornázás története, a Szennyvíztisztítás<br />

története, és a Települési szennyvíziszapok kezelése<br />

könyveimre is örömmel tekintek.<br />

Szakmai körökben Önt csak Bandi bácsiként<br />

ismerik. Azt gondolom ez is valamiféle<br />

tiszteletet, elismerést jelent!<br />

Igen, ezt én is így gondolom és értékelem. Az országban<br />

a vizes mérnökök többségét, akik most funkciót<br />

viselnek volt alkalmam tanítani. Nem szeretem a hivatalos<br />

professzor úr megszólítást és nem szerettem<br />

korábban a minisztériumban se, ha előttem kalapot<br />

emeltek. Nekem nagyon jól esik a Bandi bácsi! Ebbe<br />

benne van a bizalom is.<br />

Szeretném minőség felfogásáról is kérdezni.<br />

Mit tart a jó minőségről?<br />

Sokféle minőséget ismerünk. A minőséget etikai<br />

kérdésnek tartom! Nekem a minőség egy magasabb<br />

fogalom. Mégpedig azért, mert a középszerűséget<br />

nem szeretem, annak semmi értelme nincs. Aki középszerű,<br />

az a langyos vízben lubickol. Merni kell<br />

a minőségre adni. Ki kell állni a minőség mellett!<br />

Sajnos a szennyvíztisztítás minőség<strong>év</strong>el nem lehe-<br />

258

tünk elégedettek. Sok kívánnivalót hagy maga után<br />

a tervezés színvonala, illetve minősége és sokan belefáradnak<br />

a pályázásokba. A győztes pályázóknak<br />

sem mindig marad elég idejük arra, hogy kiforrott<br />

terveket adjanak át megbízóiknak.<br />

Három héttel 84. születésnapja előtt beszélgetünk<br />

leányfalui nyaralójában, ahol láthatóan remekül érzi<br />

magát. Megköszönöm, hogy válaszolt kérdéseimre<br />

és kívánok nagyon boldog születésnapot, kiváló<br />

egészséget, örömteli nyugdíjas <strong>év</strong>eket!<br />

Aktív kávészünet NMK 2019<br />

Belépő a gálavacsorára NMK 2019<br />

259

KÁKONYI ANDRÁS<br />

SGS Hungária Kft.- tanúsítás vezető<br />

„… 1999 óta vezetem az SGS magyarországi<br />

tanúsítási tevékenységét. Büszke vagyok<br />

arra, hogy nem csak méretében, bevételében<br />

és partnerkörében, hanem képességeiben<br />

és jelentőségében is messze a legnagyobb<br />

magyarországi tanúsítóvá fejlődött, miközben<br />

tökéletesen tisztában vagyok vele és nem titkolom,<br />

hogy mindez kollegáim érdeme, akik területük<br />

legjobbjai…”<br />

A minőség szakma egyik ismert szereplője vagy.<br />

Szeretném, ha megismerhetnénk pályafutásod<br />

legjelentősebb állomásait!<br />

Igazából túl sok állomása nem volt, de unalmassá<br />

így sem vált. A Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem,<br />

ami kiváló hely arra, hogy gondolkodni<br />

megtanítsa az embert, ami talán a legfontosabb.<br />

Az első munkahelyemen mérnökként dolgoztam.<br />

Az akkori Országos Mérésügyi Hivatalban országos<br />

etalon fenntartással, fejlesztéssel és leszármaztatással<br />

foglalkoztam. Szép és érdekes feladatok és<br />

fejlesztési lehetőségek voltak abban az időben, de<br />

persze más volt a tempó. Metrológiai szakértőként<br />

részt vettem néhány első laboratórium akkreditálási<br />

eljárásban is.<br />

Petik Feri hívott az SGS-hez aki akkor már ott dolgozott<br />

és a tanúsítási tevékenységet meghonosította<br />

Magyarországon. Nehezen váltottam, először még<br />

nemet mondtam. Ennek már 21 <strong>év</strong>e. A hőskorban<br />

auditorként nagyon sokat láttam és tapasztaltam.<br />

Aki bírja ezt a mozgalmas életmódot és megfelelő<br />

alázattal műveli, annak kis túlzással, minden más<br />

munka unalmas lesz ez után.<br />

1999 óta vezetem az SGS magyarországi tanúsítási<br />

tevékenységét. Büszke vagyok arra, hogy nem csak<br />

méretében, bevételében és partnerkörében, hanem<br />

képességeiben és jelentőségében is messze a legnagyobb<br />

magyarországi tanúsítóvá fejlődött, miközben<br />

tökéletesen tisztában vagyok vele és nem titkolom,<br />

hogy mindez kollegáim érdeme, akik területük<br />

legjobbjai. Az én érdemem ebben annyi, hogy ezt<br />

látom, elismerem és nem elüldözöm a nálamnál valamely<br />

témában okosabb embereket, hanem keresem,<br />

szükséges mértékig támogatom és igyekszem<br />

összefogni őket, kezdeményezem a fejlesztéseket.<br />

Hitem szerint ez egy vezető legfontosabb feladata<br />

és erénye. És persze tisztában vagyok vele, hogy távolról<br />

sem vagyunk tökéletesek, de meg van az igényünk<br />

és akaratunk a fejlődésre.<br />

Mit jelent számodra a minőség? Mi a Te<br />

minőségfelfogásod?<br />

Gondolom, nem szabványos definíciót vársz tőlem,<br />

hanem sajátot, akár kicsit szubjektívet. Ami nekem<br />

erről eszembe jut az a maximalizmus, szenvedélyes<br />

és folyamatos kutatása a legjobb megoldásoknak. Nevezhetjük<br />

akár egyfajta flow-nak is. Ez persze nem<br />

jelenti azt, hogy ne lehetne adottságokat figyelembe<br />

venni, de soha nem lehet felületes. A hozzá vezető<br />

út más és más, folyamatosan fejlődik, az eredmény<br />

viszont időtálló, érték és a maga természetességében<br />

működik. A felhasználóban kiváltja azt a bizonyos<br />

célként megfogalmazott elégedettséget.<br />

260

Sokfelé hallani manapság a minőség<br />

presztizsének csökkenéséről. Munkád<br />

során nagyon sok emberrel találkozol.<br />

Te mit tapasztalsz?<br />

Azt gondolom, hogy a minőség nem vesztette el jelentőségét.<br />

Mindig meg volt és most is meg van az<br />

emberekben a természetes igény a minőségre. Ha a<br />

szakma presztízsének csökkenéséről beszélünk, az<br />

tagadhatatlan. Be kell vallani magunknak is, hogy<br />

túl gyorsan és sokszor tartalmilag meglehetősen<br />

sekélyesen fújta a széles értelemben vett minőség<br />

szakma azt a bizonyos lufit a ma is sokszor nosztalgiával<br />

emlegetett aranykorban. A cégeknek azonban<br />

fejlődniük kell, eredményeket akarnak és ha ez<br />

nem jön, akkor túllépnek a mégoly szépen hangzó<br />

elveken, prófétákon és más utakat keresnek. A lufi<br />

természetszerűleg így kipukkant. Meggyőződésem,<br />

hogy az úgynevezett minőségügy és felső vezetők<br />

közötti sokat emlegetett távolságnak, meg nem értésnek<br />

is ez az oka.<br />

Tapasztalatom szerint a felsővezetők többsége –<br />

természetesen a lehetőségek és az üzleti törvényszerűségek<br />

figyelembevétel<strong>év</strong>el – az általuk irányított<br />

szervezet hosszú távú sikerét a termékük vagy<br />

szolgáltatásuk partnereiket kielégítő minőségében<br />

látják. Ez jó hír és jó alap. Ha szigorú vagyok önmagunkkal<br />

szemben azt kell mondjam a többi a minőségügyet<br />

művelők dolga.<br />

Elég gyakori beszédtéma minőségszakemberek<br />

körében a tanúsító szervezetek közötti<br />

együttműködés, illetve annak hiánya. Látsz-e<br />

lehetőséget a pozitív elmozdulásra?<br />

Igen, én is hallottam ezekről a felvetésekről. Kicsit<br />

zavarban vagyok, hogy pontosan miről is szólna egy<br />

ilyen együttműködés. A kérdésre legtöbbször a szakma<br />

színvonalának megóvása, az egységes tanúsítói<br />

színvonal, a követelmények illetve azok értelmezésének<br />

azonossága, a tanúsítványok értékének csereszabatossága<br />

szokott elhangzani.<br />

De miért kellene a tanúsítóknak egyformáknak lenniük?<br />

Versenytársak vagyunk, meg akarjuk különböztetni<br />

magunkat, más az üzletpolitikánk, más a<br />

megközelítésünk, máshol vannak a súlypontok, mások<br />

az értékeink. Ha nem így lenne, akkor lehetne<br />

egyetlen csúcstanúsító, esetleg hatóság (?)… Lehet,<br />

hogy egyszerűbb lenne a képlet, de biztos vagyok<br />

benne, hogy akkor a már most borítékolható súlyos<br />

hátulütőin vitáznánk.<br />

Néhány hasonló értékrendet képviselő tanúsító vezetőj<strong>év</strong>el<br />

alkalomszerűen szoktam beszélni. Tiszteljük<br />

egymás értékeit és érdekeit.<br />

Természetesen egy szakmai minimum meghúzására<br />

szükség van. Erre hivatott az akkreditáció illetve<br />

ennek betartatása az akkreditálók felelőssége és lehetősége.<br />

Ami e formális léc felett van vagy éppen<br />

nincs az az adott tanúsító üzletpolitikáján múlik.<br />

Ennek függvényében tudnak a tanúsítást igénylők<br />

partnert választani és mindezek r<strong>év</strong>én alakul ki<br />

egy-egy tanúsító tanúsítványának piaci értéke, elfogadottsága.<br />

Az eligazodás persze nem könnyű, minden tanúsító<br />

állítja magáról, hogy magas szakmai színvonalon<br />

mégis ügyfélbarát módon, gyakorlatiasan auditál,<br />

segítve a cégeket a fejlődésben, stb.. A szórás ennek<br />

ellenére meglehetősen nagy. Az időről időre felmerülő<br />

etikai problémákról most nem is beszélek.<br />

Talán belátható, hogy vevői tudatosságra nagy szükség<br />

van ezen a területen is, mert ha belegondolunk<br />

nem kicsi a jelentősége egy magát vagy vezetési<br />

rendszerét kicsit is komolyan vevő cég számára. Szerencsére<br />

nem csak a tanúsítók marketing szövegei<br />

alapján kell eligazodnunk. Több mint húsz <strong>év</strong>es gyakorlata<br />

van már Magyarországon a tanúsításoknak,<br />

tízezer feletti cégnek és ennél is több szakembernek<br />

alakult már ki valamilyen tapasztalata konkrét tanúsítókról.<br />

Nem kell tehát homályban tapogatózni annak,<br />

aki most szeretne választani.<br />

Tapasztalatom szerint azért a legtöbb cég pontosan<br />

tudja, hogy mely tanúsítóval akar együtt dolgozni,<br />

de sajnos nem kevés példa van a tudatosság vagy az<br />

átgondolás teljes hiányára.<br />

Miért választ például valaki saját akkreditációval<br />

nem rendelkező tanúsítót, akinek tanúsítványa valójában<br />

annyit ér mintha magának nyomtatna egy<br />

tanúsítványt. Ez utóbbi biztosan sokkal olcsóbb és<br />

azonos értékű megoldás.<br />

Azt sem tudom megérteni, amikor valaki hosszú<br />

<strong>év</strong>ekre keres stratégiai partnert vezetési rendszere<br />

bemutatására, fejlesztésére, és a bekért ajánlatok<br />

egyetlen definiált értékelési szempontja az ár. Sokszor<br />

261

néhány százalék árkülönbségről beszélünk, tartalmában<br />

meglehetősen nagy különbséget mutató szolgáltatások<br />

között. Ezzel együtt úgy gondolom a helyzet<br />

alapvetően nem olyan rossz ezen a téren mint sokszor<br />

feltételezzük.<br />

Megkezdődtek az új ISO szabvány szerinti<br />

tanúsítások. Mi a véleményed az új<br />

szabványról?<br />

Az új szabvány változásai egy jól megfigyelhető fejlődési<br />

iránynak logikus következményei. Bizonyos<br />

területeken (pl. dokumentáltság, vezetés szerepe) a<br />

változások egy a korábbi verzióban is fennálló lehetőséget<br />

erősítenek meg vagy lépnek tovább, ha úgy<br />

tetszik, kicsit provokatív módon próbálják nyomni<br />

az alkalmazókat ebbe az irányba. A szabvány által<br />

biztosított lehetőségek és az alkalmazók gyakorlata<br />

közt mindig van egy kisebb fáziskésés. Ilyen módon,<br />

egyébként helyesen, a szabvány nem korlátoz,<br />

hanem irányt mutat.<br />

A más területeken már régebben jól működő és egyébként<br />

természetes módon magától is sokszor működő<br />

kockázat alapú gondolkodás hangsúlyos megjelenését<br />

a szabványban szintén logikus és jelentős lépésnek<br />

tartom. Egyre komplexebbé váló világunkban lehetőséget<br />

ad, hogy egy logika mentén átgondoljuk és belátható<br />

mértékűre redukáljuk feladatainkat, prioritásokat<br />

lássunk, stb. Ez megközelítés illetve gondolkodás<br />

nemkülönben fontos az üzleti hatékonyság szempontjából,<br />

ami jótékony hatású lehet a minőség szakma és<br />

a felső vezetők közötti viszonyra is.<br />

A magam részéről összességében jó iránynak tartom,<br />

még akkor is ha nagy valószínűséggel nem<br />

változik meg minden és egyszerre az alkalmazók<br />

oldalán, de elmozdulás lesz és ezt értékelnünk, támogatnunk<br />

kell.<br />

Hogyan viszonyult, illetve alkalmazkodott<br />

partneri körötök az ISO 9001:2015<br />

szabványhoz?<br />

Erről azt hiszem, hogy még nagyon korai beszélni.<br />

Tudom, hogy nagyon fontos, aktuális és érdekes<br />

téma. Ez érthető. Ráadásul a változásnak további<br />

szakma specifikus szabványokra lesz hatása. Több<br />

mint egy <strong>év</strong>e nem zajlik le úgy konferencia, hogy<br />

ne elemeznék az új szabvány aktuális tervezetének<br />

újdonságait, lehetséges értelmezését, következményeit.<br />

A konferenciaszervezők részéről megindul a<br />

versengés, hogy ki tud először igazi tapasztalatokról<br />

előadást szervezni, de legyünk kicsit kétkedők<br />

ha valaki ma azt állítja, hogy már érdemi gyakorlati<br />

tapasztalatokat tud összegezni, még akkor is ha már<br />

végzett egy vagy két ilyen auditot.<br />

Az új szabványra átállás több-kevesebb kihívás elé<br />

állítja a szereplőket. Aki a 2008-as szabványt jól,<br />

előremutatóan és aktuálisan értelmezte és alkalmazta,<br />

az viszonylag kevés befektetéssel meg tud felelni<br />

az új szabványnak. Feltételezem a legelső átállók ebből<br />

a körből fognak kikerülni és nem lesz nagyobb<br />

nehézségük. Akiknek rendszere kicsit formálisabb,<br />

régebben aktualizált, annak ez most kiváló alkalom<br />

a folyamatai átgondolására és rendszere új szabványon<br />

alapuló újraértelmezésre. Adott esetben jelentős<br />

fejlesztés lehet egy ilyen átgondolás eredménye,<br />

ami új lendületet adhat a cégnek.<br />

A tanácsadók készülnek a változáshoz kapcsolódó<br />

feladatokra és üzleti lehetőségekre. Nagy azonban<br />

a felelősségük, mert minden eddiginél jobban a cég<br />

valós adottságaiból kell kiindulniuk. Az új szabvány<br />

megközelítése alapján szerencsére már nincs piaci<br />

értéke egy cég nevére átfestett konzerv kézikönyvnek<br />

mint a tanácsadás kézzelfogható termékének,<br />

de rémálmom, hogy az egyik fő újdonság, a kockázat<br />

alapú gondolkodás követelményének kielégítésére<br />

már készülnek titkos műhelyekben komplett,<br />

vaskos konzerv kockázatmenedzsment rendszerek,<br />

amit a felkészülő cégek megkapnak mérettől, komplexitástól<br />

vagy tevékenységtől függetlenül…<br />

Lehet, hogy elfogultság részemről, de a tanúsítók<br />

feladatát látom a legnehezebbnek, ha ténylegesen az<br />

új szabvány szellemének megfelelően, értelmesen<br />

és hatékonyan akarnak auditálni. Új szemléletre és<br />

kompetenciákra lesz szükségük, leginkább vezetési<br />

ismeretek területén, hogy jobban meg tudják érteni<br />

a cégek elképzeléseit. Az auditorok azon része,<br />

akik még a 2000-es szabvány auditálásánál is kicsit<br />

sarkosak, formálisak voltak, most teljesen elvesztik<br />

fogódzóikat, ami ezentúl még problémásabb lesz.<br />

Miként tudsz naprakész maradni? Hogyan<br />

tartod karban ismereteidet?<br />

262

Néha eszembe jut, hogy meglehetősen szerencsések<br />

vagyunk e téren az SGS-ben. Egy olyan szervezet része<br />

vagyunk, amelynek a világ minden országában<br />

van hasonló tevékenysége, globális fejlesztések, tudás<br />

és kapcsolatrendszer áll rendelkezésünkre, tréningek,<br />

találkozók, webinar-ok, írott anyagok formájában.<br />

Az ezt kiegészítő hazai piaci ismereteket, információkat<br />

konferenciákon, személyes kapcsolatok útján<br />

igyekszünk megszerezni.<br />

Munkahelyeden és más cégeknél sok fiatal<br />

szakemberrel találkozol. Hogyan ítéled meg az<br />

utánpótlás felkészültségét?<br />

A minőség szakma a kétezres <strong>év</strong>ek közepéig élte első<br />

aranykorát Magyarországon. Utólag elmondhatjuk,<br />

hogy az akkori hihetetlen és néha megalapozatlan<br />

növekedésnek sok hátulütője volt, amelynek fájdalmas<br />

következményeit később kellett elkönyvelnünk.<br />

Lásd például az előbb emlegetett minőség presztízsének<br />

csökkenése vagy a felső vezetők és a minőségügy<br />

nem kielégítő viszonya. Az utóbbi bő tíz <strong>év</strong>ben a<br />

visszaesés miatt inkább kivonultak szereplők a szakmából<br />

mint tudatos építkezés folyt volna. Vannak<br />

tehát nagy öregjeink, de ahol nem foglalkoztak, vagy<br />

nem volt lehetőség a folyamatos és arányos fiatalításra<br />

ott nagy gond van. Ez egy időzített bomba.<br />

A fiatal kollegák semmivel nem rosszabbak, mint mi<br />

voltunk annak idején, sőt. A tudásuk adott esetben<br />

más, jobban alkalmazkodik az előzőekben sokat emlegetett<br />

fejlődő vagy új utakhoz, vagy akár az elérhető<br />

technológiai lehetőségekhez. Hiba lenne a fiatalokon,<br />

számon kérni a kieső generációk tapasztalatát.<br />

Számtalan konferencián találkoztam már Veled<br />

résztvevőként és előadóként is. Mennyire tartod<br />

fontosnak az egymástól tanulást?<br />

Fontosnak tartom. Sok inspirációt ad egy-egy ilyen<br />

alkalom és egyre több az olyan előadás ami valami<br />

gondolatot, új értelmezést sugároz és nem már ismert<br />

vagy szokásos megoldások összefoglalása.<br />

Mi a hobbid? Hogyan jut rá időd? Mivel<br />

regenerálódsz?<br />

Igyekszem teljes életet élni. A hosszú és kimerítő<br />

irodai napok, tárgyalások után az egyensúlyhoz leginkább<br />

mozgásra van szükségem. Több-kevesebb<br />

rendszerességgel futok. SGS-es kollegákkal, sőt partnerekkel<br />

már több ízben körbefutottuk a Balatont<br />

visszatérő Ultrabalaton résztvevőként. Túrázok is,<br />

de az igazi sportom, amit legjobban szeretek, az országúti<br />

kerékpározás.<br />

Számos hobbim van. Például a bringáimat magam<br />

építem, fotózok és foglalkoztat a zene, az elektroakusztika.<br />

Egészen el tudok mélyülni egy-egy témában,<br />

és természetesen mindegyikben a számomra<br />

elérhető legmagasabb minőségre törekszem…<br />

Hogy marad időm minderre? Sokszor sajnos sehogy.<br />

Az idő hiánya visszatérő probléma. Korábban<br />

bosszantott az a válasz, aminek igazságát utóbb be<br />

kellett látnom: Ami fontos számunkra vagy igazán<br />

foglalkoztat, arra találunk magunknak időt. Ha kell,<br />

akkor éjszakába nyúlóan.<br />

EOQ MNB és MMT szervezetek vezetői NMK 2019

DR. KÁLLAI MÁRIA<br />

Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú<br />

Művészetoktatási Intézmény<br />

– kormánymegbízott, volt iskolaigazgató<br />

„A minőség számomra gondolkodásmód, alapvető<br />

emberi érték. Alapja a folyamatosan jelenl<strong>év</strong>ő<br />

kérdés: Hogyan tudom jobban végezni a munkámat,<br />

hogyan tudok bármit jobban tenni?”<br />

Január 28-án a Nemzetgazdasági Minisztérium<br />

dísztermében találkoztunk. Ekkor vettétek át<br />

Hegyiné Mladoniczki Évával a Szandaszőlősi<br />

Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási<br />

Intézmény jelenlegi igazgatójával Glattfelder<br />

Bélától, az NGM államtitkárától a Kisméretű<br />

Szolgáltató Szervezet kategóriában elnyert<br />

Nemzeti Minőségi Díjat. Mint az intézmény<br />

korábbi vezetője miként értékeled ezt<br />

a rangos elismerést?<br />

Nagy öröm számomra, hogy az iskola töretlenül a<br />

minőség útján halad. Nagyra becsülöm az iskola<br />

minőségügyi tevékenységét. Egy TQM alapú iskolafejlesztés<br />

következő eredménye a díj. Bizonyítja azt,<br />

hogy a minőségfejlesztés <strong>év</strong>tizedes művelése folyamatosan<br />

generálja a szervezeti kiválóságot. Egészen<br />

különleges pillanat, sok kiváló szakember munkájának<br />

a gyümölcse.<br />

Az NMD után menjünk egy kicsit vissza<br />

a múltba. Milyen muníciót jelentett a Verseghy<br />

Ferenc Gimnáziumban eltöltött időszak?<br />

Abban a nagyon szerencsés helyzetben vagyok, hogy<br />

már átalányos iskolás koromban, és a gimnáziumban<br />

is kiváló pedagógusok tanítottak. Minden eredményben<br />

ott van a családomon túl az ő munkájuk,<br />

szemléletük, elkötelezettségük. A gimnázium kiváló<br />

közösség volt, a tudáson, a folyamatos tanulni vágyáson<br />

túl máig tartó barátságok, kapcsolatok megalapozója,<br />

amit szintén nagyon fontos értéknek tartok.<br />

A Janus Pannonius Tudományegyetemen<br />

diplomamunkájának tárgyául a<br />

minőségfejlesztést választottad. Ekkor<br />

„fertőződtél” meg igazán a minőségüggyel?<br />

Igazából erre az időszakra esett a minőségügy „megszületése”<br />

a köznevelésben. Az Önfejlesztő iskolák<br />

csapatához tartoztunk. Ezt követően jól kapcsolódtunk<br />

a Comenius 2000 Minőségfejlesztő programhoz.<br />

Mindehhez társult sok-sok önképzés, tanulás.<br />

Azt hiszem így kerek a történet. Meggyőződésem,<br />

hogy a tudatos minőségfejlesztő tevékenység folyamatos<br />

önképzést igényel a mai napig.<br />

„A minőségfejlesztési tevékenységek<br />

menedzselése” volt egykori szakdolgozatod<br />

címe. Miért tartod ezt fontosnak?<br />

Akkor is fontosnak tartottam, és az óta ez a meggyőződés<br />

csak erősödött bennem. A minőség, mint filozófiai<br />

kérdés számos kérdést vet fel. A minőség, mint<br />

érték számomra nagyon fontos volt mindig, és fontos<br />

a mai napig is. Minden emberi tevékenységnek, folyamatnak<br />

fontos kérdése a minőség. Az pedig nagyon<br />

izgalmas kérdés, hogy egy adott szervezetben hogyan<br />

lehet a munkatársainkkal együtt minél kiválóbban végezni<br />

a munkánkat. Igazi vezetői kihívás létrehozni<br />

egy olyan közösséget, ahol a gondolkodás középpontjában<br />

a minőség kérdése markánsan jelen van.<br />

Utólag visszanézve miként látod a<br />

szandaszőlősi és a kodolányis <strong>év</strong>eket?<br />

264

Szandaszőlős, és a Kodolányi a mai napig része az<br />

életemnek. Nagyon sokat köszönhetek mindkettőnek.<br />

Folyamatos gyakorló terepet biztosítottak arra,<br />

hogy az ember igyekezzen minél nagyon felkészüléssel,<br />

elkötelezettséggel foglalkozni a minőségügy<br />

kérdéseivel, különösen azzal az aspektussal, hogyan<br />

lehet a filozófiai, stratégiai szintről a megvalósításig<br />

vinni. A mai napig komoly szakmai bázis mindkét<br />

hely. A Kodolányis mesterszak kedvelt a pedagógusok<br />

között. Lehetőségem van a Kodolányin pedagógusok<br />

számára tanítani minőségi rendszerfejlesztést,<br />

iskolai alkalmazást, egyáltalán minőségügyi alapokat.<br />

Számos szakdolgozat született a minőségügy<br />

kérdésében. Mindkét helyet szerencsés lenne aktívabban<br />

bekapcsolni a köznevelés minőségfejlesztésének<br />

rendszerébe. Mindkét intézmény bázisa lehetne<br />

a köznevelési rendszer minőségfejlesztése újragondolásának.<br />

Hittel vallom, hogy a minőségügyi tudás<br />

a pedagógiai munka minden területén kamatozik.<br />

A Kodolányi <strong>minőségügyben</strong> elért munkáját számos<br />

díj ismeri el. A legutóbb Magyar Termék Nagydíj<br />

(2014, PIQ & Lead TM modell, majd a Minőség Innováció<br />

2014 pályázaton kapott elismerés.)<br />

Magam is bekapcsolódhattam a PIQ & Lead díj szakmai<br />

megalapozásába, hiszen a minőségtanár egy modellje<br />

volt annak, hogy a professzió központú oktatás<br />

alapelveit lefektessük.<br />

Meggyőződésem, hogy a Kodolányi János Főiskola<br />

minőségfejlesztő tanár képzése unikum a világban,<br />

hiszen megalapozta pedagógusvezetők minőségi oktatás<br />

központú szakmaiságát, a kreatív és innovatív<br />

gondolkodást, jelenleg pedig a közszolgálati minőség<br />

nézőpontjait dolgozzuk ki.<br />

Elismerésre méltó, hogy a versenyszféra mellett van<br />

az országban egy főiskola, egy általános iskola akik<br />

elkötelezetten, töretlenül dolgoznak, és kiváló minőségügyi<br />

eredményeket érnek el, hasonló utat járva.<br />

Tudományos publikációid, kutatásaid közül<br />

melyekre emlékszel a legszívesebben?<br />

Sajnos ez az a terület, amire a kívánatosnál lényegesen<br />

kevesebb idő jutott, és jut a mai napig. Szívesen<br />

írtam olyan anyagokat, ami szándéka szerint közel<br />

viszi a minőségfejlesztést a pedagógiai mindennapokhoz,<br />

segíti a megvalósítást az iskolában. Szerettem<br />

volna, és szeretném, ha iskolavezetők, pedagógusok<br />

egyaránt birtokába lennének a minőségfejlesztési,<br />

minőségirányítási tudásnak, mert az munkájuk<br />

tudatosságát segítené.<br />

Nagyon fontosnak tartom, azt az írást, amelyben bemutatjuk<br />

Szolnok köznevelési rendszerét, egy olyan<br />

értékalapú fenntartói modellt, amely nagyon eredményesen<br />

működött. Megtisztelő felkérés volt, amikor<br />

azt is bemutathattuk, hogy mindez hogyan változott<br />

az iskolák állami fenntartásba kerülés<strong>év</strong>el. Iskolafelfogásunkban<br />

a város komoly értéke az ott l<strong>év</strong>ő iskolahálózat,<br />

és sikerült megőrizni azon értékeket, amelyeket<br />

az említett modellben bemutatunk. Nagyon szívesen<br />

emlékszem a MAG (Megelőzés – alkalmazkodás –<br />

gondoskodás)) projektre, amely az adaptív pedagógiát<br />

egy holland modell alapján az ország pályázat során<br />

kiválasztott iskoláiban alapozza meg. Az itt született<br />

szakmai írások is nagyon emlékezetesek számomra.<br />

Mi jellemzi minőségfelfogásodat? Számodra<br />

mit jelent a minőség?<br />

A minőség számomra gondolkodásmód, alapvető<br />

emberi érték. Alapja a folyamatosan jelenl<strong>év</strong>ő kérdés:<br />

Hogyan tudom jobban végezni a munkámat, hogyan<br />

tudok bármit jobban tenni? Hogyan tudom ezt<br />

a változást magamon kezdeni, és a környeztemben<br />

is megvalósítani? Egyfajta „drive-ként” működik az<br />

ember életében az ilyen típusú minőségfelfogás.<br />

Hogyan kezdődött a képviselőség? Miként lettél<br />

alpolgármester?<br />

Az iskola világát tágan értelmezve, iskolavezetőként<br />

is nagyon fontosnak tartottam a helyi társadalommal<br />

való kapcsolatot. Ez nem volt nehéz, hisz itt élek<br />

szinte születésem óta. Ide jártam iskolában, szinte<br />

mindenkit ismertem a lakóterületen generációtól<br />

függetlenül.<br />

Családi nevelésemből fakad a közösség iránti tisztelet,<br />

az közös munka öröme. Azt hiszem valahogy így<br />

kezdődött, ami a képviselőséget illeti. Mindehhez<br />

kellett az a csapat, akik ma is a városunk vezetésének<br />

felelősei, kellett a bizalom a lakóterületen<br />

élőktől. Az alpolgármesterség kicsit más, hisz azt<br />

hittem, az iskolán kívül soha nem fogok máshol dolgozni.<br />

Igaz, iskolavezetőként is számos lehetőségem<br />

volt a városi szintű köznevelési rendszerhez kap-<br />

265

csolódni. Szalay Ferenc polgármester úr bizalma, a<br />

közös munkában való hit, a felelősség, a szakmai<br />

lehetőség voltak a legfőbb indokai annak, hogy elfogadtam<br />

a nagyon megtisztelő felkérést a humán<br />

területekért felelős alpolgármesteri munkára.<br />

Kiváló szakemberekkel, elkötelezett csapattal dolgozhattam<br />

együtt hat <strong>év</strong>en keresztül ebben a munkakörben.<br />

Jelentős fejlődés jellemzi városunkat, és<br />

megtisztelő, hogy a mai napig alkotó részese lehetek<br />

ennek a folyamatnak.<br />

Tudom, hogy büszke vagy a Szolgáltató Város ®<br />

mintaprojektre. Melyek ennek a modellnek a<br />

legfőbb értékei, eredményei?<br />

Igen, köszönöm, komoly alkotásnak tartom. A modell<br />

értékrendje, gyakorlatban való megvalósítása<br />

nagyon komoly eredmény. A modell hozzájárul egy<br />

város közösségének, helyi társadalmának fejlesztéséhez.<br />

A modell négy érték mentén (a szakmai és<br />

emberi hitelesség, a partnerség, és a működtetett<br />

rendszerek nyilvánossága) végez méréseket elégedettség,<br />

és fontosság tekintetében, és a mérési eredményekre<br />

alapozva jelöli ki szisztematikusan a fejlesztés<br />

irányait városi és közszolgáltató szervezetek<br />

szintjén.<br />

A város fenntartásban, vagy a város számára közszolgáltatást<br />

végző intézmények, cégek csatlakoztak<br />

a Szolgáltató Város ® Szolgáltató Szolnok modellhez<br />

jelesül 36 szervezet, és dolgozik együtt immár 6 <strong>év</strong>e<br />

a fejlesztéseken, jellemzően a városi benchmark a<br />

témában. A szervezetek számos fejlesztést visznek<br />

végig. Az első 4 <strong>év</strong>ben számuk megközelítette az<br />

500-at. Az első 4 <strong>év</strong> eredményeképp a város lakosainak<br />

elégedettsége nőtt a városi közszolgáltatók<br />

szolgáltatói kultúrájának megítélésében. A mérésekből<br />

következő közös fejlesztő tevékenység erősíti a<br />

város szervezeteinek felelősségét, közösségét. Elismerés<br />

a modell tulajdonosának, projektigazgatónak:<br />

Hegedűs Mártának.<br />

Munkádat számtalan elismerés fémjelzi.<br />

Melyeket tartod a legnagyobb becsben?<br />

Minden elismerés egy csapatnak az elismerése. Bármelyikre<br />

gondolok, ott van mögötte annak a közösségnek<br />

a szorgalmas, kitartó munkája, akivel az adott<br />

elismerés pillanatában együtt dolgoztam – legyen<br />

az iskolavezetői, alpolgármesteri, vagy éppen Kormánymegbízotti<br />

munka. Hatalmas ajándék az élettől,<br />

hogy ilyen munkatársaim vannak.<br />

Ha mégis választani kellene, akkor a szívemhez a<br />

legközelebb a közösségi elismerések állnak. Az öt<br />

csillagos elismerés az európai kiválóságért egészen<br />

különleges helyet foglal el.<br />

2012-ben kormánymegbízott lettél.<br />

Állami vezetői jogviszonyodat 2014-ben<br />

meghosszabbították. Hogy érzed magad<br />

ebben a beosztásban? Milyen főbb terveid és<br />

elképzeléseid vannak?<br />

Megtisztelőnek tartom a bizalmat. Nagy adomány<br />

az, ha az ember a munkáját hivatásnak tekintheti,<br />

és ez eddigi munkáim során mindig megadatott.<br />

A közigazgatás átalakításának nagyon fontos üzenete<br />

a köz szolgálata.<br />

Ha komolyan elgondolkodunk Magyary Zoltán szavain<br />

- „.Az állam attól tekinthető jónak, hogy az<br />

egyének, közösségek és vállalkozások igényeit a közjó<br />

érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon<br />

szolgálja.” - máris egy nagyon határozott stratégiai<br />

irány bontakozik ki előttünk.<br />

A területi közigazgatás nagyon komoly változáson<br />

ment át az elmúlt <strong>év</strong>ekben. A 2011-ben megkezdett<br />

modernizáció alaptétele a minőségi szolgáltatás megteremtése,<br />

azaz az állampolgárok minőségi, gyors,<br />

hatékony és olcsóbb szolgálata. Ezt a célt csak úgy<br />

tudjuk elérni, ha a kormányzati döntések a megyei<br />

szinten történő közvetlen végrehajtása koncentráltabb<br />

és egyszerűbb lesz. Ebben legfontosabb tényező,<br />

az ember. Minden változtatás akkor ér valamit, ha<br />

annak nyomán érezhető a minőségi különbség.<br />

Ha, az állampolgár ügyintézése során érzékeli a<br />

változást, akkor jó úton járunk. A minőség iránti<br />

elkötelezettségem, eddigi tapasztalataim számomra<br />

könnyebbé teszi munkatársaim felé azoknak az értékeknek,<br />

elvárásoknak a megfogalmazását, amelyek<br />

iránymutatóak az ügyfelek minőségi szolgálatában.<br />

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalban<br />

a szemléletváltozás elkezdődött, melyről nagy<br />

sok pozitív visszajelzésünk van. Itt persze még nem<br />

állhatunk meg, mert a munkánk eredménye kijelöli<br />

számunkra a további fejlesztések irányát. Tennivaló<br />

tehát még bőven van.<br />

266

Kevés szabadidődet mivel töltöd, hogy tudsz<br />

kikapcsolódni?<br />

A családban éppen négy kicsi gyerek van. A legnagyobb<br />

örömet a velük töltött, sajnos nagyon kevés<br />

idő jelenti. Emellett minden elismerésem a barátaimé,<br />

mert az <strong>év</strong>tizedes barátságokra kevesebb idő<br />

jut, mint szeretném. Fontos számomra a meghitt<br />

együttlétek, jó beszélgetések, művészeti élmények,<br />

és mindenek fölött egy - egy jó olvasmány.<br />

Figyelek arra, hogy a rendszeres úszás, szauna, vagy<br />

kerékpározás ne maradjon el, mert az ember a saját<br />

lelki, és fizikai állapotáért egyaránt felelős, - ez is a<br />

minőség része.<br />

Hostess csapatunk NMK 2020<br />

Ipari szekció NMK 2019<br />

267

KÁLLAI TAMÁS<br />

B. Braun Avitum Hungary Zrt. – operatív igazgató<br />

„… a válság hatására több cég a nem megfelelő<br />

területeken – így például a minőségirányításra és<br />

a szervezetfejlesztésre fordított erőforrásokon –<br />

próbál rövidtávon spórolni. Meggyőződésem, hogy<br />

egy fenntartható jövőhöz nem ez a megfelelő út…”<br />

Nyitányként szeretnék kérni egy vázlatos<br />

szakmai önéletrajzot!<br />

Ausztriában nőttem fel. A bécsi érettségi vizsgát követően<br />

az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi<br />

karán, majd a Testnevelési Egyetemen<br />

végeztem tanulmányaimat. Az egyetemek<br />

befejezését követően 1996-tól oktatással és oktatásszervezéssel<br />

foglalkoztam, majd 2003-ban szervező-koordinátorként<br />

kerültem a B. Braun Avitum<br />

Hungary Zrt.-hez. 2006-tól a hazai Avitum Dialízis<br />

Hálózat operations managere voltam, majd 2009-<br />

ben operatív igazgatóként a teljes magyarországi B.<br />

Braun-vállalatcsoport - a B. Braun Avitum Hungary<br />

Zrt. és a B. Braun Medical Kft. - igazgatóságának<br />

tagjai közé kaptam kinevezést. 2012-től új feladatkörrel<br />

bővült a területem, a B. Braun-vállalatcsoport<br />

Magyarországon folytatott értékesítési tevékenységéért<br />

is én felelek. A minőségirányítási területek<br />

vonatkozásában nemzetközi belső auditori,<br />

valamint nemzetközi EFQM értékelői képesítésekkel<br />

rendelkezem, így a B. Braun Avitum Hungary<br />

Zrt.-nél az EFQM kiválósági modell bevezetésére<br />

alakult teamet a kezdetektől én vezetem.<br />

2006-tól a hazai cég Dialízis Hálózat<br />

operatív igazgatója vagy. Mivel foglalkozik a<br />

gyakorlatban az operatív igazgató?<br />

Nagy vonalakban úgy tudnám megfogalmazni, hogy<br />

a cég stratégiai céljainak és a vevői igényeknek megfelelő<br />

szolgáltatást biztosító operatív folyamatok irányítását<br />

végzem. Munkaköri leírásom több oldalt<br />

foglal el, amelyből a teljesség igénye nélkül többek<br />

között biztosítom a megfelelő szintű betegellátás<br />

végzéséhez szükséges infrastruktúrát, és humánerőforrást,<br />

a hálózat költségeinek szigorú kontrollját,<br />

továbbá én vagyok a felelős a vállalat minőségirányítási,<br />

minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési<br />

politikájának kialakításáért és a standard működési<br />

folyamatok irányításáért is.<br />

Több alkalommal volt szerencsém előadásodat<br />

hallgatni. Számomra mindig egy minőség<br />

iránt elkötelezett vezetőként jelentél meg.<br />

Felfogásod szerint mit jelent és miért ennyire<br />

fontos számodra<br />

a minőség?<br />

A B. Braun Avitum Dialízis Hálózat egészségügyi<br />

szolgáltatást nyújt, így számunkra a legjobb minőség<br />

az elfogadható minimum. A betegellátásban<br />

nincs kompromisszum, így a folyamatok szigorú<br />

szabályzása, azok rendszeres ellenőrzése és fejlesztése<br />

a kulcs, hogy az elvárt és szükséges minőséget<br />

biztosítsuk. Kiemelten fontosnak tartom, hogy ennek<br />

a jelentőségét minden vezető a területére vonatkozóan<br />

megértse és alkalmazza.<br />

Véleményed szerint mit lehetne tenni<br />

hazánkban a minőség presztízsének<br />

növeléséért?<br />

Nem a minőségügy presztízs<strong>év</strong>el van jelenleg probléma,<br />

hanem azzal, hogy a válság hatására több cég<br />

a nem megfelelő területeken – így például a minősé-<br />

268

girányításra és a szervezetfejlesztésre fordított erőforrásokon<br />

– próbál rövidtávon spórolni. Meggyőződésem,<br />

hogy egy fenntartható jövőhöz nem ez a<br />

megfelelő út, pont ellenkezőleg, ezekkel a rendszerekkel<br />

kell megtalálni azokat a fejlesztendő területeket,<br />

amelyek hosszú távon biztosítják a szervezet<br />

sikeres működését.<br />

Mit teszel tudásod karbantartásáért, hogy jutsz<br />

új ismeretekhez?<br />

Elkötelezett hívei vagyunk a minőségirányításnak, így<br />

az ISO-folyamatok működésünknek állandó alapjai, és<br />

napi rendszerességgel használjuk az EFQM - kritériumrendszert<br />

a szervezet folyamatos fejlesztése érdekében.<br />

A napi működésünk így az én ismereteimet is folyamatosan<br />

karban tartja. Új ismeretek elsajátításához<br />

pedig a lehetőségeimhez mérten minél több – mind<br />

hazai, mind nemzetközi – szakmai rendezvényeken<br />

veszek részt.<br />

Úgy tűnik, hogy a társadalmi szerepvállalás<br />

különösen fontos a számodra és munkád<br />

hangsúlyos rész<strong>év</strong>é vált!<br />

Valóban, a társadalmi felelősségvállalás hangsúlyos<br />

szerepet kap munkánk során. Ez abból adódik, hogy<br />

a B. Braun-cégcsoport filozófiája mind nemzetközileg,<br />

mind pedig Magyarországon lehetővé teszi<br />

számunkra, hogy mindennapi működésünk mellett<br />

olyan fontos célokat támogassunk, amelyek a szélesebb<br />

társadalom számára értékeket teremtenek.<br />

Társadalmi szerepvállalásunkat kidolgozott terv alapján,<br />

<strong>év</strong>ről <strong>év</strong>re szélesebb körben végezzük, amely során<br />

a hosszú távú elköteleződés kiemelt célunk. Ez<br />

irányú tevékenységünkről <strong>év</strong>ente kiadjuk CSR - beszámolónkat,<br />

amelyből a munkatársak és partnereink<br />

is megismerhetik azokat a szervezeteket, alapítványokat<br />

és programokat, akikkel együttműködünk.<br />

A B. Braun Zrt. minőségpolitikájából,<br />

„minőségszakmai” munkájából mire vagy<br />

leginkább büszke?<br />

Integrált minőségügyi rendszerünk 1999-es kiépítése<br />

óta számos olyan eredményünk volt, amely mérföldkőnek<br />

számított szolgáltatásunk eredményességének<br />

és hatékonyságának növelése szempontjából.<br />

A legnagyobb presztízsű elismerésünk kétség kívül<br />

a tavaly ősszel elért EFQM Kiválósági Díj döntős<br />

helyezése, amelyet elsőként nyertünk el a dialíziszszolgáltatók<br />

között. Mindezek mellett a legbüszkébb<br />

azonban arra vagyok, hogy valamennyi sikerünk az<br />

Avitum közel 700 dolgozójának közös, felelősségtudatos<br />

munkájának eredménye.<br />

Szép eredményeket értetek el a szervezeti<br />

önértékelés során. Mivel ajánlanád más<br />

cégek vezetőinek figyelmébe ezt a fontos<br />

menedzsment eszközt?<br />

Önértékelési folyamatunk a különböző eredmények<br />

(betegekkel, dolgozókkal, társadalmi szerepvállalással<br />

kapcsolatos, valamint a cég stratégiájához közvetlenül<br />

kapcsolódó kulcseredmények) megvizsgálásával<br />

lehetőséget ad szervezetünknek, hogy azonosítsuk<br />

erősségeinket és a fejlesztendő területeket. Hálózatunkon<br />

belül erre építve kialakítottunk egy belső<br />

minőségügyi díjat is, ami ösztönzőleg hat 18 dialízis<br />

központunkra: az összességében legjobb eredményt<br />

elérő helyszín minden <strong>év</strong>ben Belső Minőségügyi Különdíjban<br />

részesül.<br />

A modellel elértük, hogy a teljes körű minőségirányítás<br />

a dialízishálózat minden dolgozója számára<br />

ne csak egy ideológiát, hanem a napi gyakorlatot<br />

jelentse. Sikerült a teljes hálózatban a mindennapi<br />

működés rész<strong>év</strong>é tenni a RADAR - logikán alapuló<br />

gondolkodást és a kiválósági modell működését. Így<br />

az összes dialízisközpont a saját működési területére<br />

vonatkozóan önállóan tudja elvégezni a kritériumrendszer<br />

szerinti önértékelést. A projekt további hozadéka,<br />

hogy a szervezeti fejlesztések és az eredmények<br />

javítása ezáltal nem kizárólag központilag, hanem<br />

helyi szinten, az egyes dialízis állomások egyedi<br />

működése alapján is megvalósulnak.<br />

Hogyan értékeled a közelmúltban, az ISO 9000<br />

FÓRUM - tól kapott „A MINŐSÉGÉRT” Egyéni<br />

Vándordíjat?<br />

Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy a vándordíj<br />

elnyerés<strong>év</strong>el a szakemberek egy olyan körébe kerülhettem,<br />

akik nagyon sokat tettek a magyarországi<br />

minőségügy fejlődéséért. Az ISO 9000 FÓRUM -<br />

mal <strong>év</strong>ek óta sikeresen együttműködünk, előadóként<br />

mind jómagam, mind munkatársaim aktívan részt<br />

269

veszünk az <strong>év</strong>es kongresszuson éslehetőségeinkhez<br />

mérten folyamatosan támogatjuk a tevékenységüket,<br />

hiszen meghatározó szerepet töltenek be a magyarországi<br />

minőségfejlesztési folyamatokban.<br />

Milyen rövid és hosszabb távú terveid vannak?<br />

Rövid távon most fokuszáltabban az új feladataimra<br />

koncentrálok az értékesítési területen, azonban az<br />

Avitum Hálózatban elért eredmények fenntarthatóságának<br />

biztosítása továbbra is mindig előtérben marad.<br />

Az Avitum Hálózatban az EFQM-alapú önértékelés<br />

és a kritériumrendszer alapján folytatott szervezetfejlesztés<br />

a napi munkafolyamataink részét képezik,<br />

és természetesen minden más területemen az itt tapasztaltakat<br />

és tanultakat is felhasználom a sikeresség<br />

érdekében.<br />

Hogyan regenerálódsz? Mi jelenti számodra a<br />

kikapcsolódást? Mi a hobbid?<br />

Jelenleg kevés szabadidőm marad, azonban amikor<br />

lehetőségem van, kikapcsolódásként, a napi stressztől<br />

történő elszabaduláshoz mindig szívesen sportolok.<br />

Regenerálódásnak azonban elsődleges a család,<br />

így a szabadidőm legnagyobb részét feleségemmel<br />

és kislányommal töltöm. Fontos megtalálni a megfelelő<br />

egyensúlyt a munka és a magánélet vonatkozásában,<br />

ahhoz, hogy teljes életet élhessünk.<br />

Mátrai Norbert előadó NMK 2019<br />

270

KÁLMÁN ALBERT<br />

Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)<br />

- osztályvezető, vezető-főtanácsos<br />

„… Shiba professzor tanításait követem, vallom.<br />

Nekem az a minőségi termék, szolgáltatás, ha<br />

megfelel a szabványnak, jogszabályban rögzített<br />

követelményeknek, emellett alkalmas<br />

a rendeltetési céljára (ugye tudjuk, ez nem<br />

mindig esik egybe) és még a látens, azaz<br />

a ki nem mondott vevői igényeket is kielégíti.”<br />

A honi minőségszakemberek körében jól<br />

cseng a neved, sokan ismerik tevékenységedet.<br />

Nyitányként mégis egy rövid szakmai életút<br />

felvázolására kérlek!<br />

Általános iskolai tanulmányaimat Veresegyházon végeztem,<br />

ezt követően a budapesti Bolyai János Fonó-,<br />

Szövő- és Hurkolóipari Technikum tanulója lettem,<br />

szövő szakon. 1970-ben felvettek a Budapesti Műszaki<br />

Egyetem gépészmérnöki karára. Azon a nyáron 6<br />

hetet dolgoztam szerelőként az Újpesti Gyapjúszövőgyárban<br />

(UGY), majd az akkori általános szabályok<br />

szerint 11 hónapos sorkatonai szolgálatra vonultam be<br />

Közben sikeresen megpályáztam egy magyar állami<br />

ösztöndíjat, így 1971-76 között a Moszkvai Textilipari<br />

Egyetemen tanultam, szövéstechnológia szakirányon.<br />

Friss gépészmérnöki diplomámmal 1976 őszétől ismét<br />

az Újpesti Gyapjúszövőgyárban kezdtem el dolgozni.<br />

Voltam technológus, szövödei mérnök és közel 3 <strong>év</strong>ig<br />

szövödei gyárrészlegvezető. Egyik egykori diáktársam<br />

hívására 1982 tavaszán a Textilipari Minőségellenőrző<br />

Intézethez (TEXIMEI) igazoltam át. Kezdetben<br />

főelőadói, később osztályvezetői munkakörben<br />

vállalati minőségbiztosítási rendszerek állapotfelmérés<strong>év</strong>el,<br />

továbbfejlesztés<strong>év</strong>el, illetve ilyen rendszerek<br />

bevezetés<strong>év</strong>el és iparági elemző jelentések készítés<strong>év</strong>el<br />

foglalkoztam. 1991 decemberében kerültem a mai<br />

Nemzetgazdasági Minisztérium jogelődjéhez és onnan<br />

mentem nyugdíjba 2015. február 23-án. A minisztériumban<br />

főtanácsosi, osztályvezetői, vezető-főtanácsosi<br />

munkakörben először általános minőségügyi<br />

kérdésekkel, minőségösztönzéssel foglalkoztam, majd<br />

következtek a minőségdíjak. A közép- és kelet-európai<br />

régióban először Magyarországon és ezen belül<br />

tárcánknál szabályoztuk objektív módon, jogszabályban<br />

a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző,<br />

tanúsító szervezetek kijelölését és brüsszeli bejelentését<br />

(notifikálását). 10 <strong>év</strong>ig vezettem a tárcánál a<br />

Kijelölési Bizottságot és hosszabb-rövidebb ideig részt<br />

vettem például a közlekedési, illetve az egészségügyi<br />

szaktárca kijelölési bizottságának munkájában. Minisztériumi<br />

munkám utolsó 10 <strong>év</strong>ében szinte kizárólag<br />

műszaki jogharmonizációval kellett foglalkoznom,<br />

ezen belül főleg az Európai Unió rendeleteinek,<br />

irányelveinek („direktíváinak”), határozatainak hazai<br />

átültetés<strong>év</strong>el, bevezetés<strong>év</strong>el, az ipari szakterületre vonatkozó,<br />

Brüsszelben képviselendő magyar tárgyalási<br />

álláspontok kidolgozásával és tárcaközi egyeztetés<strong>év</strong>el,<br />

sok esetben jómagam voltam kinn a jogszabályelőkészítő<br />

tárgyalásokon. Részt vettem továbbá számos<br />

hazai gazdaságfejlesztési pályázat értékelésében.<br />

Szakmai tevékenységemet, látásmódomat nagyban<br />

segítették a különféle tanfolyamok, továbbképzések,<br />

például a Svájcban 1979-ben elvégzett 1 hetes üzemvezetői<br />

tanfolyam, a Budapesti Műszaki Egyetemen az<br />

1980-82 közötti gépipari gazdasági mérnöki képzés,<br />

az 1987-es, 10 hetes hazai TQM tanfolyam Shoji Shiba<br />

japán professzor irányításával, Japánban 1990-ben a 6<br />

271

hetes termelésirányítási képzés, Dél-Koreában 1992-<br />

ben a 2 hetes mérésügyi tanfolyam, a Belgiumban a<br />

90-es, 2000-es <strong>év</strong>ekben többször, az elvárások szerint<br />

<strong>év</strong>ente elvégzett Európai Minőség (Kiválóság) Díj értékelői<br />

tanfolyam és a még vagy 50 további hazai és<br />

külföldi képzés. Ezek között akadnak mai szemmel<br />

nézve igazi kuriózumok is: azt hiszem, én vagyok az<br />

egyetlen ember Magyarországon, aki a honvédségnél<br />

repülőgép-hajtómű szerelői, páncélos parancsnoki és<br />

tolmácstiszti képzést egyaránt kapott.<br />

A minisztériumban végzett munkáid során hány<br />

miniszter váltotta egymást? Megtennéd, hogy<br />

n<strong>év</strong> szerint említed őket? A Nemzetgazdasági<br />

Minisztérium jogelődjeinek megnevezése is<br />

többször változott aktív munkásságod alatt!<br />

A lista meglehetősen hosszú, de kétségtelenül<br />

érdekes:<br />

• Szabó Iván (1991. XII.17. – 1993. II.24.) - Ipari és<br />

Kereskedelmi Minisztérium (IKM)<br />

• Latorcai János (1993. II.24. – 1994. VII.15.)<br />

- Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM)<br />

• Pál László (1994. VII.15. – 1995. VII.15.) - Ipari<br />

és Kereskedelmi Minisztérium (IKM)<br />

• Dunai Imre (1995. VII.16. – 1996. IX.5.) - Ipari<br />

és Kereskedelmi Minisztérium (IKM)<br />

• Suchman Tamás (1996. IX.6. – 1996. X.15.)<br />

- Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM)<br />

• Kiss Péter (1996. X.16. – 1996. X.28.) - Ipari,<br />

Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium<br />

(IKIM)<br />

• Fazakas Szabolcs (1996. X.29. – 1998. VII.8.)<br />

- Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi<br />

Minisztérium (IKIM)<br />

• Chikán Attila (1998. VII.8. – 1999. XII.31.)<br />

- Gazdasági Minisztérium (GM)<br />

• Matolcsy György (2000. I.1. – 2002. V.27.)<br />

- Gazdasági Minisztérium (GM)<br />

• Csillag István (2002. V.27. – 2004. X.4.)<br />

- Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM)<br />

• Kóka János (2004. X.4. – 2007. XII.4.)<br />

- Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM)<br />

• Kákosy Csaba (2007.XII.5. – 2008. V.15.)<br />

- Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM)<br />

• Bajnai Gordon (2008. V.15. – 2009. IV.14.)<br />

- Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium<br />

(NFGM)<br />

• Hónig Péter (2009. IV.20. – 2009. IV.29.)<br />

- Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium<br />

(NFGM)<br />

• Varga István (2009. IV. 29 – 2010. V.29.)<br />

- Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium<br />

(NFGM)<br />

• Matolcsy György (2010. V.29. – 2013. III.7.)<br />

- Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)<br />

• Varga Mihály (2013. III. 7-től)<br />

- Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)<br />

Sok minőségi díj alapításában, meghirdetésében,<br />

minisztériumi koordinálásában,<br />

népszerűsítésében vettél részt. Pontosan<br />

feltérképezted, összegezted ezeket?<br />

Az IIASA-Shiba Díj esetében a népszerűsítésben,<br />

a minisztériumi átadás biztosításában vettem részt.<br />

A Nemzeti Minőségi Díj (NMD) kezdettől fogva a<br />

„mi termékünk” volt, bár az alapötlet kétségtelenül<br />

Shiba professzortól származott. Külön „műfaj” volt<br />

az Európai Minőség (Kiválóság) Díj, ennek kapcsán<br />

több esetben vettem részt a külföldi pályázatok értékelésében,<br />

illetve helyszíni szemléjén. A regionális<br />

minőségdíjak (RMD) gondolata először Cséfalvay<br />

államtitkár úrban merült fel. A magam részről a<br />

pénzügyi háttér kiegészítését koordináltam a tárcánál,<br />

továbbá jónéhány regionális díj meghirdetésében<br />

és a díjak átadásában személyesen vettem részt.<br />

Az Ukrán Minőség Társaság volt a kezdeményezője<br />

a Közép- és Kelet-Európai Minőség Díjnak, amelyet<br />

magyar nemzeti koordinátorként igyekeztem<br />

népszerűsíteni a hazai vállalkozások között.<br />

Melyik díj és miért állt hozzád<br />

a legközelebb - melyik volt a kedvenc?<br />

Nehéz lenne erre válaszolni. Az előző kérdésre adott<br />

válaszomból talán kiderül, hogy mindegyik díjnak<br />

voltak csak rá jellemző sajátosságai. A Shiba Díj volt<br />

a díjak világába a belépő, több szervezet sikeresen<br />

járta meg a további lépcsőfokokat. Az NMD vonzereje<br />

az újszerűségében és a miniszterelnöki szintű<br />

parlamenti díjátadásban rejlett, különösen kezdetben<br />

óriási érdeklődés nyilvánult meg iránta. Az európai<br />

díj pályázati rendszere kiváló lehetőséget nyújtott az<br />

európai díjértékelési gyakorlat, a külföldi vállalkozások<br />

és külföldi értékelők megismerésére. Az RMD<br />

kapcsán sok kiváló hazai kollégával találkoztam.<br />

A közép- és kelet-európai díj esetében saját szabadsá-<br />

272

gom terhére vettem részt az értékelésekben. Annak<br />

külön örülök, hogy két magyar cég is eljutott a legmagasabb<br />

szintű elismerésig. Kár, hogy ez a lendület<br />

megtört, talán az ukrajnai helyzet rendeződés<strong>év</strong>el<br />

ez a folyamat is visszatér a régi mederbe. Sajnálom,<br />

hogy az ukrán kollégák által a felsőoktatási intézmények<br />

hallgatói és a fiatal szakemberek részére meghirdetett<br />

minőségmenedzsment pályázatra a magyar<br />

minőségügy egyetlen szervezete, fontosabb szereplője<br />

sem mozdult rá.<br />

Munkádat többször elismerték. Melyekre vagy<br />

a legbüszkébb és miért?<br />

Az előző kérdéshez hasonlóan nehezen tudnék erre<br />

válaszolni. A miniszteri elismerő oklevél mindenesetre<br />

azért volt számomra kedves, mert azt a munkáltatómtól<br />

kaptam, nagyon konkrét eredményért.<br />

Arra mindenesetre büszke vagyok, hogy a Magyar<br />

Minőség Társaságtól, az EOQ MNB-től, az ISO<br />

9000 Fórumtól és az MTESZ-től egyaránt kaptam<br />

elismerést, ezzel mintegy megköszönték a hosszabb<br />

időn át végzett munkámat.<br />

Publikációid közül, légy szíves említs meg<br />

néhányat! Szerkesztőbizottsági tagként is sokat<br />

tettél a magyar minőségügy népszerűsítéséért!<br />

Több mint 50 szakmai publikációm jelent meg. A hetvenes<br />

<strong>év</strong>ek második és a nyolcvanas <strong>év</strong>ek első felében a<br />

Gyapjúipari Szemle hozta le az első cikkeimet, ugyanott<br />

<strong>év</strong>ekig szerkesztőbizottsági tag voltam. Az Ipari<br />

Szemle közölte a minőségösztönzéssel és a külföldi<br />

útjaimról, valamint a minőségdíjakról írt cikkeimet.<br />

Sokat köszönhetek a Minőség és Megbízhatóság szerkesztőbizottsági<br />

tagjaként eltöltött <strong>év</strong>eknek. Cikkeim,<br />

előadásaim közül a világhálón több most is elérhető.<br />

Nyugdíjasként hogyan látod hazánkban a<br />

minőség megítélését? Milyen irányba tartunk?<br />

Néhány <strong>év</strong>vel ezelőtt a nemzeti főadón hallottam<br />

egy beszélgetést egy Svédországból hazatelepült<br />

nyugdíjassal. A riporter azt kérdezte tőle, hogy mi<br />

volt az, amit a legnehezebben szokott meg itthon.<br />

Az illető a következőket mondta: az, hogy bárhová<br />

megyek, bármit veszek, bármit intézek, mindenhol<br />

át akarnak verni, be akarnak csapni! És ebben<br />

bizony sok igazság van. Ezen mindenképpen változtatnunk<br />

kellene. Egy Erdélyből áttelepült neves<br />

értelmiségi mondta, hogy például Kolozsváron már<br />

szinte lehetetlen jó iparost találni. Félek, hogy lassan<br />

mi is kezdünk erre a szintre kerülni. Nemrég<br />

egy burkoló kisiparos ismerősöm azt mesélte nekem,<br />

hogy egyszerűen nem talál jól képzett munkaerőt.<br />

A közelmúltban az egri strand öltözőjében<br />

jómagam fültanúja voltam két szaki beszélgetésének,<br />

amely arról szólt, hogy Szlovákiában kellene<br />

munkát vállalni, mert ott (!) lényegesen magasabb<br />

a kereset. Másrészt az üzleteinkbe mindenfajta ellenőrzés<br />

nélkül áramlanak a használhatatlan, bóvli,<br />

gagyi külföldi termékek. A kormányzat nagyon<br />

helyesen azt már felismerte, hogy az élelmiszerek<br />

terén lépnie kell. Az iparcikkeknél azonban sok tekintetben<br />

még rosszabb a helyzet. Nagyon sok termék<br />

sem a vonatkozó szabványoknak, sem a rendeltetési<br />

célnak nem felel meg!<br />

Mit tehetnénk a minőség presztízsének<br />

növeléséért?<br />

Ez a kérdés szorosan összefügg az előző kérdéssel,<br />

részben már vázoltam a tennivalókat. A magam részéről<br />

nem tartom szerencsés lépésnek a fogyasztóvédelem<br />

korábbi rendszerének felszámolását, a<br />

fogyasztói panaszok intézésének jelenlegi gyakorlatát,<br />

a silány termékek ügyeskedő gyártóinak, forgalmazóinak<br />

„szankcionálását”. Mélységesen sajnálom<br />

továbbá, hogy a Magyar Minőség Társaság által is<br />

jegyzett Nemzeti Minőségfejlesztési Program nem<br />

valósulhatott meg! De nem megyek ilyen messzire:<br />

volt olyan főosztályvezetőm, aki közölte velem, ha<br />

rajta múlna, a minőségügy egyetlen forintot sem<br />

kapna a tárcától. És ez az ember korábban miniszteri<br />

kabinetfőnök-helyettes volt!<br />

Milyen minőség ideálod van? Mit tartasz<br />

minőségi terméknek, szolgáltatásnak?<br />

Shiba professzor tanításait követem, vallom. Nekem<br />

az a minőségi termék, szolgáltatás, ha megfelel<br />

a szabványnak, jogszabályban rögzített követelményeknek,<br />

emellett alkalmas a rendeltetési céljára<br />

(ugye tudjuk, ez nem mindig esik egybe) és még<br />

a látens, azaz a ki nem mondott vevői igényeket is<br />

kielégíti. Annakidején még Japánban vásároltam az<br />

első digitális hangolású rádiómat. Az <strong>év</strong>ek során annak<br />

a termékcsaládnak még további 3, továbbfejlesz-<br />

273

tett modelljét vettem meg. Egyikben sem csalódtam,<br />

mindegyik hozott valami újat és mindegyik ma is<br />

kiválóan működik.<br />

Nem hiányzik a minisztériumi lét és környezet?<br />

A régi kollégák nagyon hiányoznak. Fél<strong>év</strong>enként<br />

az „iparosokkal” össze szoktunk jönni a fővárosban,<br />

<strong>év</strong>ente pedig Kápolnásnyéken. Sajnos, a többségük<br />

nem, vagy csak ritkán használja a számítógépet.<br />

Olyan is akad, aki még a mobiltelefonját sem nagyon<br />

kapcsolja be, otthon a ruhásszekrényben „őrzi”<br />

kikapcsolt állapotban. Az ifjabb kollégákkal többnyire<br />

a Facebook segítség<strong>év</strong>el tartom a kapcsolatot.<br />

A folyamatos, állandó feszültség, stressz, kapkodás<br />

azonban már nem hiányzik.<br />

Tudom, hogy régóta hódolsz az amatőr<br />

rádiózásnak. Még mivel tudsz kikapcsolódni,<br />

mi az, ami igazán pihentet? Hogyan telnek<br />

nyugdíjas napjaid?<br />

Igen, még a 90-es <strong>év</strong>ekben URH-A fokozatú rádióamatőr<br />

vizsgát tettem, számtalan érdekes hang- és<br />

csomagrádiós összeköttetésem, megfigyelésem volt<br />

azóta, még űrállomással is! Amikor eljöttem nyugdíjba,<br />

egy akkor már nyugdíjas barátom ezt mondta:<br />

na, mostantól nem lesz időd semmire! És ez nagyjából<br />

így is van! Az azóta eltelt időszakban sokat<br />

utaztam Nyugat-Európában. A kedvencem Hollandia,<br />

ezen belül Eindhoven. Hiába, vonzanak a finom<br />

sajtok és hosszú órákat el tudok ott tölteni a számítástechnikai,<br />

elektronikai termékek kínálatának<br />

szemlélgetés<strong>év</strong>el.<br />

Aki családi házban lakik, az persze itthon sem unatkozik,<br />

mindig akad valami tennivaló. Kertészkedem,<br />

persze csak szerény mértékben. Abban a korban<br />

vagyok, hogy sajnos van hová vinni a virágot.<br />

Jónéhány <strong>év</strong>e hobbiszinten foglalkozom számítástechnikával.<br />

Az asztali gépemet én magam szerelgettem,<br />

bővítgettem. 2 <strong>év</strong>e sikerült vennem egy<br />

olyan laptopot, amely végre kellően gyors és bírja<br />

a hosszú üzemidőt. Sok örömömet lelem a kutyámban,<br />

a menhely után nagyon élvezi a házi viszonyokat.<br />

Próbálok minél gyakrabban úszni, szerencsére<br />

a házamtól mindössze 400 m-re van a strand, a<br />

gyógyfürdő és az uszoda. Időnként az úszótársakkal<br />

messzebbre is elmerészkedünk az országon belül.<br />

Augusztus 25-től már ingyen utazom.<br />

Konferencia résztvevők NMK 2019<br />

274

KATONAI ZSOLT<br />

Qualimed Kft., - minőségügyi vezető,<br />

ügyvezető helyettes<br />

„…munkám során a legfontosabb szempontnak<br />

a szakmai tudásom naprakészségét és partnereim<br />

elégedettségét tekintettem és tekintem.”<br />

A honi tanácsadói, felkészítői szakma legjobbjai<br />

közé tartozol. Melyek voltak életutad eddigi<br />

legjelentősebb állomásai?<br />

1985-ben a Brassói Műszaki Egyetemen okleveles<br />

gépészmérnökként Magna cum Laudae elismeréssel<br />

diplomáztam, majd ezt követően a Bukaresti CCSIT<br />

MIU könnyűipari gépgyártás fejlesztését célzó kutató<br />

intézetben kezdtem pályafutásomat. 1990-től a<br />

debreceni Magyar Gördülőcsapágy Művekben általános<br />

üzemmérnökként helyezkedtem el és számos<br />

újítással sikerül elnyernem a vezetés elismerését.<br />

Aktív szerepet vállaltam a Dr. Shoji Shiba professzor<br />

és áttételesen az ÁMR mozgalom által terjesztett minőségfejlesztési<br />

technikák alkalmazásában és a vállalaton<br />

belüli elterjesztésében.<br />

1991-ben az általam vezetett munkacsoport IIA-<br />

SA-SHIBA díjat nyert. A felkészítés során megismertem<br />

a QUALIMED Kft. munkatársait. 1992-ben<br />

a Budapesti Műszaki Egyetem minőségügyi mérnöki<br />

képesítést szereztem, majd az MGM minőségellenőrzési,<br />

majd a vezérigazgatósághoz tartozó vevőszolgálaton<br />

tevékenykedtem.<br />

A minőségirányítási rendszerszabványok szerinti<br />

megfelelés iránti igény megjelenés<strong>év</strong>el párhuzamosan<br />

a cégvezetés egyre nagyobb hangsúlyt helyezett<br />

az informatikai tervezőprogramok bevezetésére,<br />

így mindkét területen igyekeztem ismereteimet fejleszteni<br />

és a tudásom legjavával szolgálni a privatizáció<br />

előtt álló vállalatot. 2003-ban az időközben<br />

nyugdíjba vonult - általam nagyon tisztelt vezetőm<br />

- Deák Béla javasolta számomra, hogy próbáljam ki<br />

magam a tanácsadói területen is és segítette a QU-<br />

ALIMED Kft-nél való elhelyezkedésemet.<br />

A QUALIMED-nél a betanulási időszakot követően<br />

többnyire az ISO alapú vezetési rendszerek bevezetését<br />

végeztem, majd a cég minőségirányítási<br />

vezetője, később egészségügyi üzletág igazgatója és<br />

ügyvezető igazgató helyettese lettem.<br />

Melyek a fő tevékenységeid?<br />

Az utóbbi időben az ISO alapú irányítási rendszerek<br />

bevezetését célzó tanácsadás iránti igény megtorpant.<br />

A stratégiatervezés, a szervezetfejlesztés, és<br />

az önértékelés egyre nagyobb teret hódít. A piacépítés<br />

elengedhetetlen fontossággal bír. Ebbe beletartozik<br />

a korábbi partnereinkkel való kapcsolatok<br />

ápolásán túl a nemzetközi kapcsolatépítés. A piaci<br />

siker egyik meghatározó kelléke az egyediség, ami<br />

az alkalmazott technikák korszerűségében mutatkozik<br />

meg. Az utóbbi <strong>év</strong>ekben nagyon sok energiát<br />

fordítottam a tanácsadó és a partnerek munkáját<br />

támogató szoftverek kifejlesztésére is.<br />

Mit jelent számodra a minőség?<br />

Meggyőződésem, hogy a minőség legfontosabb mércéje<br />

a vevői elégedettség. Itt nem a szokványos elégedettségi<br />

kérdőívek pontszámaira gondolok, hanem<br />

azokra a konkrét kinyilatkozásokra, amelyek<br />

számomra visszaigazolják, hogy az általam nyújtott<br />

szolgáltatás valós értéket teremtve szolgálja a megbízó<br />

érdekeit, és arra a közös munka során kialakuló<br />

275

vevői bizalomra, amit több <strong>év</strong>es partneri kapcsolatok<br />

igazolnak. Ebből kifolyólag munkám során a<br />

legfontosabb szempontnak a szakmai tudásom naprakészségét<br />

és partnereim elégedettségét tekintettem<br />

és tekintem.<br />

Az utóbbi időben a minőség presztizsének<br />

csökkenése figyelhető meg. Véleményed<br />

szerint mit lehetne tenni a devalválódás<br />

megakadályozásáért? Hogyan ítéled meg<br />

a „minőség-szakma” jövőjét?<br />

Sokat hallunk a minőséget szolgáló szakma „felhígulásáról”,<br />

Ezen a szolgáltatási területen nagyon<br />

nehéz meghúzni a határt a valós fejlődést szolgáló<br />

értékteremtés és a puszta szerződéses kötelezettség<br />

teljesítés között. Az ISO alapú irányítási rendszerek<br />

kiépítése és tanúsítása, mint „tömegszolgáltatás”<br />

- nagyon sokszor a tanácsadók által a minimális<br />

költségre való törekvésből adódóan - a rosszul<br />

adaptált sablonok alkalmazását jelentette, amihez<br />

egyes tanúsítók az üzleti partner minden áron történő<br />

megtartása érdekében a követelmények egyre<br />

alacsonyabb szintre csökkentés<strong>év</strong>el asszisztáltak.<br />

Ez azért következhetett be, mert a piac látszólag<br />

nem differenciált a kizárólag a tanúsítványok megszerzése<br />

és fenntartása érdekében működtetett, és<br />

a folyamatos fejlődést és minőségjavulást szolgáló<br />

irányítási rendszerek között. Ebből kifolyólag egy<br />

olyan árverseny indult el, ami a formális rendszerek<br />

bevezetését támogatta.<br />

A köztudatban megmaradt az a szlogen, hogy a<br />

minőségügyi rendszer annyit jelent, hogy „írjuk le<br />

azt, amit csinálunk – csináljuk azt, amit leírtunk –<br />

ellenőrizzük, hogy azt tesszük, amit leírtunk”, és<br />

nem történt meg az a szükséges áttörés, miszerint<br />

a minőségirányítási rendszernek a minőségcélok<br />

megvalósításának hatékony eszközének kell lennie.<br />

Az önértékelési modellek alkalmazása új lehetőséget<br />

nyitott a minőségszemlélet széleskörű terjesztése<br />

előtt és kifejezett igény jelent meg a hatékonyságot,<br />

eredményességet növelő TQM módszerek iránt. Tapasztalható,<br />

hogy egyre kisebb az igény az általános<br />

menedzsment ismeretekre. Ezzel szemben konkrét<br />

szakirányú modellek, megközelítések és módszerek<br />

látnak napvilágot. Tekintettel arra, hogy a minőségügy,<br />

mint szakma értékét a többi szakmához<br />

hasonlóan a piac határozza meg, az elértéktelenedés<br />

elkerülésére érdekében nem elég szabványos<br />

minőséget szolgáltatni, hanem a kreativitás, a folyamatos<br />

módszertani megújulás és tudástranszfer<br />

útján a vevők számára hozzáadott értéket kell teremteni.<br />

Véleményem szerint az összehangolt gazdasági,<br />

társadalmi és ökológiai fenntarthatóság, a<br />

legjobb gyakorlatok széleskörű terjesztése, továbbá<br />

a kockázatok minimalizálása biztosítja azt az új<br />

megközelítést, ami a „minőség szakma” jövőjében a<br />

válság ellenére is piacképes.<br />

Az önértékelést, mint módszert véleményem<br />

szerint még mindig kevés magyar vállalkozás<br />

alkalmazza. Tapasztaltam, hogy Te viszont a<br />

tükörbe nézés lelkes híve vagy. Mit tanácsolnál<br />

azoknak, akik még nem ismerik a szervezeti<br />

kiválóság javításának ezen eszközét?<br />

Az önértékelés egy olyan eszköz, amely egy szervezet<br />

eredményeit dinamikájában, a stratégiai célrendszerrel<br />

és az alkalmazott adottságokkal összehangoltan<br />

vizsgálja, ezáltal objektív képet nyújt az<br />

adott szervezet stratégiamegvalósító képességéről.<br />

Az értékelési modell helyes megválasztása és szisztematikus<br />

alkalmazása lehetőséget ad a fejlesztendő<br />

területek feltárására és a hozott intézkedések hatásosságának<br />

értékelésére. Az önértékelés nemzetközileg<br />

alkalmazott modelljeinek (EFQM, CAF, ISO<br />

9004, stb.) alkalmazása megfelelő vezetői elkötelezettség<br />

mellett a fejődés hatékony eszköze, ami támogatja<br />

a benchmarking és a TQM szemlélet széleskörű<br />

elterjesztését. A megrendelőink önértékelésének<br />

támogatása és az eredmények - adottságok<br />

ok - okozati kapcsolatrendszerének elemzése céljából<br />

az utóbbi <strong>év</strong>ekben szoftvereket fejlesztettem<br />

ki, amelyek partnereinknél már több <strong>év</strong>e sikeresen<br />

vizsgáznak. Az igazi haszon nem az elnyerhető díjakban,<br />

hanem az értékelt szervezetek fejlesztéseinek<br />

megalapozásában rejlik.<br />

Hogyan tudod mérni saját hatékonyságodat?<br />

Milyen eredményeket emelnél ki eddigi<br />

munkáid közül?<br />

A tanácsadói munka esetén költséghatékonyságról<br />

nehéz beszélni, hiszen a szolgáltatásteljesítés során<br />

befektetett szellemi munka értékét mérni szinte lehetetlen.<br />

Meggyőződésem, hogy a kreatív gondolkodás<br />

és a szakmai - lehetőleg szakirányú - tapasztalat<br />

az az érték, ami szükséges ahhoz, hogy tanácsadó-<br />

276

ként bárki sikeres lehessen. Munkám hatékonyságát<br />

az üzleti partnereim elégedettség<strong>év</strong>el zárult projektek<br />

és a kialakult hosszú távú partneri kapcsolatok<br />

számával mérem. Eddigi munkáim közül az ISO<br />

alapú irányítási rendszerek kiépítésén túlmenően az<br />

egészségügyi minőségirányítási szemlélet kialakításában,<br />

fejlesztésében, a közoktatási minőségi modellek<br />

kialakításában, az EFQM alapú önértékelési modellek<br />

alkalmazásában vállalt szerepemet és ez által<br />

több díj és elismerés elnyerését emelném ki.<br />

Szolgalmas, örökmozgó, nagy munkabírású<br />

szakemberként ismertelek meg. Milyen további<br />

terveid vannak?<br />

Az egyetlen dolog, amiből mindig kevés van az az<br />

IDŐ, amit igyekszem lehetőleg optimálisan kihasználni.<br />

Egyértelműen látszik, hogy a hosszú távú sikerhez<br />

egy olyan munkakultúra és munkakörnyezet<br />

szükséges, ami nem szab gátat a kreatív gondolkodásnak.<br />

Nagyon fontos, hogy az erőforrásokat és a<br />

munkatársak adottságait tervezetten, célirányosan<br />

a társadalmi, gazdasági és környezeti prioritások<br />

figyelembevétel<strong>év</strong>el vonjuk be, és a kölcsönös bizalmon,<br />

a kiszámíthatóságon alapuló, korrekt partneri<br />

kapcsolatokat építsünk ki. Minden jövőbeli<br />

tervemet kizárólag erre a platformra helyezem és a<br />

piaci igényeket szem előtt tartva igyekszem olyan<br />

ismereteket megszerezni és olyan szolgáltatásokat<br />

nyújtani, amelyek az üzleti partnerek számára valós<br />

értéket képviselnek.<br />

Miként tartod karban és hogyan bővíted<br />

szakmai ismereteidet?<br />

A tanácsadói szolgáltatások fejlődése többnyire a<br />

fejlettebb gazdasággal, szervezeti kultúrával vagy<br />

társadalmi struktúrával rendelkező benchmarkok<br />

gyakorlatának hazai meghonosítása alapján történt.<br />

Ebből kifolyólag a szakmai tudás bölcsőjét a japán,<br />

a nyugat-európai és az amerikai egyesült államokbeli<br />

minőségügyi és vezetési gyakorlatban elterjedt<br />

módszerek és modellek képezték és képezik napjainkban<br />

is.<br />

A szakmai gyakorlatom megalapozásában nagy segítséget<br />

nyújtott a németországi csapágygyártás korszerű<br />

folyamatszabályozási technikáinak megismerése,<br />

majd a menedzsment ismeretek terén a hazai<br />

továbbképzési lehetőségeken túlmenően, a Buffaloi<br />

Egyetemen (USA) sikerült modern módszereket és<br />

technikákat elsajátítanom. Természetesen az angol<br />

nyelvű szakirodalom és az internet minden témakörben<br />

bőséges kiegészítő információkat ad. A QUALI-<br />

MED Csoport nagy hangsúlyt fektet a tapasztalatok<br />

és ismeretek belső képzések, konferenciák keretében<br />

történő megosztására, ami a folyamatos szakmai fejlődés<br />

garanciája.<br />

A sok munka mellett van alkalmad, időd<br />

kikapcsolódásra? Családod hogyan tolerálja<br />

a sok munkahelyi elfoglaltságot? Milyen<br />

hobbid van?<br />

Szerencsésnek mondhatom magam, mivel a korszerű<br />

informatikai alkalmazások megismerése és a<br />

programírás, mint hobbim nagyszerűen beépíthető<br />

a mindennapi tanácsadói tevékenységembe és hálás<br />

vagyok feleségemnek, gyerekemnek, akik elnézik a<br />

sokszor éjszakákba nyúló alkotó tevékenységemet.<br />

Meggyőződéssel állítom, hogy a tanácsadói szolgáltatások<br />

terén is a válság túlélői csak azok a szervezetek<br />

vagy személyek lesznek, akik partnerközpontúan<br />

tudnak megújulni. Ebből kifolyólag nem sajnálom<br />

a befektetett energiát, amivel a partnereim<br />

elégedettségét szolgálom.<br />

277

DR. KEMÉNY SÁNDOR<br />

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi<br />

Egyetem - professor emeritus<br />

„…Sok helyen alkalmaznak statisztikai eszközöket.<br />

Nem mindenütt értő módon, nem használnak<br />

ki minden lehetőséget, ugyanis ezek fejlesztést<br />

szolgáló eszközök. A legnagyobb problémának azt<br />

látom, hogy legtöbb helyen csak tűzoltásra futja”<br />

Szeretnék kérni egy összefoglalót eddigi<br />

szakmai pályádról!<br />

Dunaújvárosban érettségiztem az ottani gimnáziumban<br />

1964-ben. 1969-ben végeztem vegyészmérnökként<br />

a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az akkori<br />

Vegyipari Műveletek Tanszékre kerültem, kutatási<br />

témám desztilláció és a fázisegyensúlyok termodinamikája<br />

volt. 1976-ban doktoráltam (műszaki doktor),<br />

1981-ben lettem kandidátus, 1994-ben a kémiai tudomány<br />

doktora. A kutatási területem egyre inkább<br />

az adatok elemzése felé csúszott, de érdekelt a molekuláris<br />

alapú modellezés is, sokáig ezeket párhuzamosan<br />

műveltem. A ranglétrán is mentem följebb,<br />

végül egyetemi tanárként mentem nyugdíjba (félig),<br />

a Kar anyagi nehézségei miatt. Ez azt jelenti, hogy a<br />

nyugdíj mellett fél fizetést kaptam 2012-ig, utána ezt<br />

közös megegyezéssel megszüntettük, azóta professor<br />

emeritus vagyok, javadalmazás nélküli önkéntes.<br />

Eleinte a tanszék alaptárgyait (vegyipari műveletek<br />

és szabályozástechnika) oktattam, számolási és labor-gyakorlatokat<br />

tartottam.<br />

Az angolul nem tudó oktatók tömegeinek az Egyetem<br />

intenzív nyelvtanfolyamokat szervezett, ott tanultam<br />

meg angolul, felsőfokú nyelvvizsgát tettem.<br />

Éppen röviddel végzésem után vette az Egyetem az<br />

első számítógépet (ODRA), és minden oktató járhatott<br />

programozási tanfolyamra. Ez nagyon jókor<br />

jött, megtetszett, annál is inkább, mert nem vagyok jó<br />

kísérletező (enyhén fogalmazva), az elmélet és számolás<br />

közelebb áll a hajlamaimhoz.<br />

A főnököm. Manczinger József egy <strong>év</strong>es németországi<br />

vendég-kutatói útjáról küldött egy tenziómérési<br />

(a folyadék gőznyomása a hőmérséklet függvényében)<br />

adatsort, kérve, hogy illesszek rá függvényt (az<br />

Antoine-egyenletet). Érdekes feladat volt, tanszékvezetőmnek,<br />

Tettamanti Károly professzornak voltak<br />

ilyen számításokban előzményei, el tudott indítani.<br />

Akkor még nem tudtam, de ma már igen, hogy a<br />

statisztikában (regresszió-analízisben) elég nehéz<br />

volt a feladat. Az illesztendő függvény exponenciális<br />

jellegű ( ), az illesztendő paraméterekben (A, B,<br />

C) nemlineáris, ezért iterációt igényel, a közvetlenül<br />

mért függő változó transzformáltjára (logaritmusára)<br />

célszerű illeszteni, a függő változó (P) mérési bizonytalansága<br />

nem állandó (a nagyobb nyomásokat<br />

nagyobb hibával mérik), és a független változó (T) is<br />

mérési bizonytalansággal terhelt. Ebből lett az egyik<br />

első publikációm 1977-ben. Csak elemi statisztikával<br />

találkoztam a laboratóriumi gyakorlatok során<br />

(átlag, szórás, konfidencia-intervallum, hibaterjedési<br />

törvény, egyenes illesztése grafikusan), itt ennél jóval<br />

többre volt szükség. Könyveket kerestem, nem volt<br />

könnyű olyat találnom, amit előképzettség nélkül képes<br />

voltam megérteni. Ahogy beletanultam, láttam,<br />

hogy erre szükség lenne az oktatásban is, fakultatív<br />

tárgyat hirdettem, később mérnöktovábbképző tanfolyamot<br />

is. Az egyik tanfolyam (mert több is volt)<br />

résztvevője volt egy analitikus hölgy a Richter Gedeon<br />

gyógyszergyárból (akkor még nem így hívták), és<br />

azt mondta, szerinte a kollégáinak is szüksége lenne<br />

erre, menjek hozzájuk is tanfolyamot tartani. Ez volt<br />

az első vállalati tanfolyamom (először a Mérnökto-<br />

278

vábbképző Intézet keretében, később sok ilyet tartottam<br />

egyéni vállalkozóként). 1974-ben a Mérnöktovábbképző<br />

Intézet kiadásában jegyzetet írtam Mérési<br />

eredmények értékelése matematikai statisztikai<br />

módszerekkel címmel (Numerikus regresszió-analízis<br />

alcímmel), ezt még egyszer kiadták 1978-ban.<br />

Amikor a kéziratot megmutattam Vincze István matematikus<br />

professzornak, aki Tettamanti profeszszorom<br />

jó barátja volt (egy számomra is nagyon jól<br />

használható könyv szerzője), azt mondta „Fogsz még<br />

Te ennél különbeket is írni”. 1980-ban 4 hónapig ösztöndíjas<br />

voltam a Dán Műegyetemen, Lyngbyben,<br />

Aa. Fredenslund professzornál. Nagyon tanulságos<br />

volt, láttam, hogy nem okosabbak és nem szorgalmasabbak<br />

nálunk, csak összehasonlíthatatlanul jobbak<br />

a körülményeik, és hatékonyabban dolgoznak. 1983-<br />

ban egyetemi jegyzetet is írtam Kísérletek tervezése<br />

és értékelése címmel, ebben már a faktoros kísérleti<br />

tervek is nagy részt kaptak. 1990-ben Deák András<br />

kollégámmal írt Mérések tervezése és eredményeik<br />

értékelése c. első „igazi” könyvünket a Műszaki<br />

Könyvkiadó jelentette meg, ebben már varianciaanalízis<br />

is volt.<br />

Ezt fejlesztettük tovább a Kísérletek tervezése és értékelése<br />

címmel 2000-ben a Műszaki Könyvkiadó<br />

kiadta könyvvé, amivel elnyertük a Magyar Minőség<br />

Társaság 2000-es Minőségügyi szakirodalmi díját.<br />

1998-ban Veress Gábor professzor hívására részt<br />

vettünk a minőségügyi tananyagok kidolgozásában,<br />

ekkor jelent meg Statisztikai minőség- (megfelelőség-)<br />

szabályozás c. könyvünk, amivel elnyertük<br />

a Magyar Minőség Társaság 2004-es Minőségügyi<br />

szakirodalmi díját. Azóta (ahogy egyre többet tanultam,<br />

és egyre több statisztikai szakmai feladattal<br />

találkoztam) most már inkább statisztikusnak tekintem<br />

magam, az újabb irodalomban ezt a szakmát úgy<br />

hívják, hogy Statistical Engineering, a legtöbb nyugati<br />

egyetemen az ezzel is foglalkozó tanszékek neve<br />

Industrial Engineering.<br />

Az okleveles vegyészmérnök, a kémiai<br />

tudományok doktora mikor és miért kezdett el<br />

a minőséggel foglalkozni?<br />

A minőségügyhöz a statisztikán keresztül jutottam<br />

el. Részt vettem a Barta György (BME Finommechanika<br />

és Optika Tanszék) által szervezett nemzetközi<br />

projektben (TEMPUS JEP 1455 “European Masters<br />

Course in Safety and Reliability), 1992 és 1994 között,<br />

ott Eamonn Murphytől (University of Limerick, Írország)<br />

tanultam először a Taguchi módszerről és a<br />

folyamatképesség fogalmáról. A minőségügy másik<br />

oldalával, a rendszerekkel explicit formában először<br />

1993-ban, a Lloyds ISO 9000 auditor-képzésén találkoztam,<br />

ahová Gál Sándor akkori dékán küldött el.<br />

A gyógyszergyárakban 1995-től vezették be az ún.<br />

validálást, először a laboratóriumi módszerek alkalmasságának<br />

bizonyítására. A Richter Gedeon Rt. hívására<br />

tartottam először tanfolyamokat az eljárások<br />

statisztikai hátteréről, ez is tekinthető minőségügynek,<br />

ma is ez az egyik fő működési területem, majdnem<br />

minden hazai gyógyszergyárral dolgoztam.<br />

Ahogy az iparban egyre inkább terjedt a minőségügy<br />

alkalmazása, és a végzett hallhatóink jelentős<br />

számban ezen a területen helyezkedtek el, az egyetemi<br />

oktatásban is megjelent. 1998-ban tartottam először<br />

Minőségmenedzsment címen reguláris tárgyat,<br />

a Menedzsment Tanszék munkatársaival megosztva<br />

a feladatot, az enyém volt a minőségügyi statisztikának<br />

nevezett rész, ami a folyamatok elemzését (képesség,<br />

stabilitás, mintavételes átvételi ellenőrzés)<br />

takarja. 2005-től „A minőségjavítás kvantitatív eszközei”<br />

címmel választható tárgyat indítottam, ami a<br />

kari minőség-csomag része, itt elsősorban a Taguchi<br />

és Shainin módszereket tanítom. Tanítottam a BME,<br />

a Veszprémi Egyetem (később Pannon Egyetem) és<br />

a Bánki Donát Műszaki Főiskola (ma Óbudai Egyetem),<br />

valamint a Külkereskedelmi Főiskola minőségügyi<br />

szakmérnök-képzésében.<br />

A GE Lighting 1997-ben vezette be a Six Sigma oktatását<br />

és alkalmazását, ide trénernek hívtak, először<br />

a Green Belt képzésre, majd a Design for Six Sigma<br />

oktatásában vehettem részt. Nagyszerű vállalatokkal<br />

és sok okos emberrel volt alkalmam dolgozni,<br />

sokat tanultam tőlük, izgalmas szakmai kérdéseket<br />

ismerhettem meg. 2004-ben Aschner Gábor (QualiSystem)<br />

hívott, hogy tartsunk 6 szigma tréningeket<br />

vállalatoknak, az elsőt 2004-ben az M-real Petőfi<br />

Nyomdában tartottuk, 2004-ben, ezt sok hasonló<br />

követte, volt köztük külföldi is. Az együttműködés<br />

2008-ig tartott, tőle is sokat tanultam. 2009. végétől<br />

az ICG tanácsadó céggel (személyesen Döncző Zoltánnal)<br />

működöm együtt a 6 szigma területen, nagy<br />

örömmel, szakmailag és emberileg egyaránt. Sokat<br />

tanultam a statisztika orvosi alkalmazásáról néhány<br />

279

megbízásos munkából, az első ilyennel 1995-ben találkoztam.<br />

A Klinikai Biostatisztikai Társaságban kiváló<br />

matematikus szakemberekkel ismerkedtem meg.<br />

Számodra mi jelenti a minőséget?<br />

Mi jellemzi minőségfelfogásodat?<br />

A minőségfelfogásomat illetően féloldalas vagyok.<br />

Csak a statisztikai vonatkozásokban vagyok jártas,<br />

a többi résznek figyelmes hallgatója vagyok, és mindenkitől<br />

örömmel tanulok.<br />

A minőségügyi statisztika eszköztárát, annak<br />

hazai alkalmazását miként ítéled meg? Azért<br />

is kérdezem mindezt, mert ennek a témának<br />

az oktatása közben is nagy tapasztalatokra<br />

tettél szert.<br />

Sok helyen alkalmaznak statisztikai eszközöket. Nem<br />

mindenütt értő módon, nem használnak ki minden<br />

lehetőséget, ugyanis ezek fejlesztést szolgáló eszközök.<br />

A legnagyobb problémának azt látom, hogy legtöbb<br />

helyen csak tűzoltásra futja. Egy értelmes és igyekvő<br />

szakmérnök-hallgatóm, amikor megkérdeztem valamiről,<br />

hogy erről hogy gondolkoznak a ….-nál, azt felelte:<br />

Tanár úr, mi nem érünk rá gondolkozni. Ugyan<br />

elmondtam, hogy egy értelmiségi nem mondhat és<br />

nem gondolhat ilyet, de közben megszakadt a szívem.<br />

Hogy pozitívat is mondjak: önmagában az, hogy adatokat<br />

gyűjtenek, és ezeket akár csak a legegyszerűbb<br />

módon is megpróbálják elemezni, nagyon sokat jelent,<br />

nagyon méltányolom, mert ezzel már elkezdődik valami.<br />

A Kísérlettervezéssel, amiben a legjártasabb vagyok,<br />

hasonló a helyzet: az alapvető módszerek 80 <strong>év</strong>e<br />

ismertek, ezeket tanítják (jobb jelyen) az egyetemeken-főiskolákon<br />

is. Már ezeknek az alkalmazásával is<br />

nagyon sokat lehet elérni, még ha kritizálhatók is. Az<br />

igényesebb módszerek kevésbé ismertek, és nagyon<br />

nehéz szétválasztani azokat, amik csak cikk- és diszszertációírás<br />

szempontjából hasznosak azoktól, amik<br />

tényleg lényeges eredményeket hozhatnak.<br />

Külföldi tanulmányaid közül melyeket tudtad<br />

leginkább hasznosítani?<br />

Két hosszabb utam volt. Az egyik Dániába (4 hónap),<br />

erről már volt szó, a másik két részletben, Írországba<br />

(1-1 hónap). Mind a kettő nagyon érdekes és hasznos<br />

volt. Dániában egy sikeres mérnöki termodinamikai<br />

iskola munkatársaival dolgoztam együtt, és ráadásul<br />

még fiatal voltam (bár már nem kezdő, előtte beadtam<br />

a kandidátusi disszertációmat). Ebből két nagyon<br />

jó helyen megjelent cikk született, és a tapasztalat,<br />

hogy hogy dolgoznak másutt, meg egy amerikai<br />

rokonlátogatáson kívül ez volt az első nyugati utam.<br />

Az írországi úton nagyon jó könyvtárakat használhattam,<br />

és volt időm dolgozni.<br />

A kettő között adtam be a nagydoktori disszertációmat.<br />

Ami még érdekes lehet, pályám két részre osztható.<br />

Az első építkezés a termodinamikában és a termodinamikai<br />

adatok statisztikai elemzésében zajlott,<br />

jártam konferenciákra (bár nem túl sokat, és nem túl<br />

messzire), tagja voltam munkabizottságoknak, publikáltam<br />

rangos folyóiratokban. A második szakasz<br />

már csak a statisztikáról szólt, itt már nem építettem<br />

föl magam úgy, ahogy azt egy fiatal ember teszi, nem<br />

veszek részt a nemzetközi szakmai közéletben. Úgy<br />

is fogalmazhatnék, hogy kicsinek már nem vagyok<br />

elég kicsi, nagynak meg nem vagyok elég nagy, és<br />

a koromat tekintve nem is mondhatom, hogy még.<br />

Nyelvismereteid bizonyára óriási segítséget<br />

jelentenek szakmai fejlődésedhez. Milyen<br />

külhoni témákat ismertél meg az utóbbi<br />

időben?<br />

Nagyon megváltozott a világ. Ma nem kell ahhoz<br />

utazni, hogy lássam, mások mivel foglalkoznak, nagyon<br />

fölgyorsult a publikálás, és jól elérhetővé váltak<br />

a publikációk, bár ezzel itthon vannak nehézségek.<br />

Mindig is sokat olvastam, cikkeket is, szakkönyveket<br />

is, és amit kevesen tesznek meg, fedőlaptól<br />

a hátsó borítóig.<br />

Lapunk hűséges olvasói jól ismerhetik írásaidat.<br />

Említetted, hogy 2000-ben és 2004-ben<br />

a Magyar Minőség Társaság Minőségügyi<br />

szakirodalmi díját is megkaptad. Publikációid<br />

közül melyekre vagy a legbüszkébb?<br />

A múltkor egy előadásra összeszedve a „műveimet”,<br />

azt kellett megállapítanom, hogy grafomán vagyok.<br />

Könyveimre büszke vagyok, úgy érzem, ezek jó<br />

szolgálatot tettek a maguk idejében, és örömömet<br />

is leltem a megírásukban, elsősorban Deák András<br />

volt a társszerzőm. Nem volt könnyű, bár jó barát-<br />

280

ságban voltunk és vagyunk. Valaki úgy fogalmazott<br />

a dániai Fredenslund professzorról és munkatársáról,<br />

Peter Rasmussenről, hogy Fredenslund a motor,<br />

Rasmussen a fék. Mi is valahogy így egészítjük ki<br />

egymást, egyik nélkül se menne az autó.<br />

Ami a folyóiratcikkeimet illeti, az átlaghoz képest keveset<br />

publikáló vagyok, nem szeretek részt venni a<br />

környezetszennyezésben, ami általánosan jellemzi a<br />

publikációs tevékenységet. Inkább azzal vádolhatnak<br />

(jogosan), hogy nehezen szánom rá magam az eredmények<br />

publikálására, ez persze a fiatal munkatársaimnak<br />

rossz, így erkölcstelen. Csak az érdekel, ha<br />

módszertanilag újat tudok mondani, sikerült néhány<br />

dolgot rendbehoznom.<br />

Két alkalommal a hallgatóidtól kaptál<br />

“A Kar kiváló oktatója” címet. Szerinted milyen<br />

tulajdonságaid alapján érdemelted ki ezeket<br />

a megtisztelő elismeréseket?<br />

Szeretem a hallgatókat (ez mással is előfordul), és<br />

úgy érzem, hogy a csillogó szemű érdeklődők miatt<br />

érdemes az Egyetemen lennem (fizetés nélkül<br />

is). Meg más hobbim nincs, nem szeretek se horgászni,<br />

se kertészkedni. Ami a módszereket illeti,<br />

megtapasztalom, hogy minek a megértése okoz nehézséget,<br />

és igyekszem annak elmagyarázására jól<br />

felkészülni, és figyelem a szemeket. Azzal kezdem<br />

mindig az első órán, hogy nincs más célom, mint<br />

hogy ők okosak, és ezen keresztül gazdagok legyenek,<br />

és remélem, ezt érzik is. Soha nem tanítok kétszer<br />

ugyanúgy, fejlesztem az anyagot, ez néha odáig<br />

is fajul, hogy új tárgyak jönnek létre.<br />

Az oktatáson kívül mivel foglalkozol<br />

manapság? Számíthatunk-e a közeljövőben<br />

újabb könyvre, vagy egyéb publikációra?<br />

Most jelent meg a Kísérletek tervezése és értékelése c.<br />

könyvünk teljesen átdolgozott és bővített kiadása a<br />

Typotex Kiadónál. Annyira megnőtt az anyag (vagy<br />

az étvágyunk), hogy a 2000-ben 500 oldalon megjelent<br />

könyvet majdnem 800 oldalasra bővítettük.<br />

400 oldalt kinyomtattak, az ezen fölüli rész csak<br />

digitálisan férhető hozzá, kiv<strong>év</strong>e, ha valaki nyomtatva<br />

akarja, akkor bizonyos felárral megkaphatja.<br />

A nyomtatott rész már kapható, a digitális néhány<br />

héten belül. Amikor először kérdezték, hogy mi<br />

lenne a cím, azt mondtam, hogy az első köteté (ami<br />

egy erős alapképzés anyag) Mindennapi statisztika,<br />

a másiké: Nem mindennapi statisztika<br />

Mi jelenti számodra az igazi kikapcsolódást,<br />

a tartalmas feltöltődést?<br />

Szeretek a családommal lenni (bár ők ezt nem így<br />

érzékelik). Két csodálatos unokám van, és ha velük<br />

vagyok, hajlandó vagyok nem dolgozni. Szeretek<br />

olvasni, zenét hallgatni, meg utazni is, amikor a feleségem<br />

elvisz (ami nem könnyű).<br />

Örökös tagok Közgyűlés 2019

PROF. DR. KEREKES<br />

SÁNDOR<br />

Budapesti Corvinus Egyetem - Professzor Emeritus<br />

„…A bioszféra állapotáért aggódók számára<br />

a gazdaság és a népességnövekedés minden bajok<br />

forrása. Sokat beszélnek a zéró növekedésről, és<br />

a túlnépesedésről, és ez azt mutatja, hogy a<br />

lényeget még mindig sokan nem értik vagy nem<br />

akarják megérteni. A gazdaság gyors növekedése<br />

megteremthetné a feltételeit a problémák<br />

megoldásának is.”<br />

Azon legjobb szakemberek közé tartozol, akikre<br />

mindig odafigyelnünk, ha fenntarthatósági<br />

kérdésekben szeretnénk eligazodni. Hazai és<br />

nemzetközi ismertséged ellenére mégis kérlek,<br />

röviden ismertesd szakmai pályafutásod<br />

általad fontosabbnak tartott állomásait!<br />

1948-ban Tatán születettem. 1971-ben végeztem az<br />

MKKE kémia-áruismeret tanári szakán. 1984-ben<br />

szereztem közgazdaságtudományi kandidátusi fokozatot.<br />

1993-ban neveztek ki egyetemi tanárrá. 2004-<br />

ban szereztem MTA doktora címet. 1994-ben a Harvard<br />

Business School felsővezetői kurzusán (AMP<br />

114) vettem részt, majd három hónapot Chapell Hillben<br />

a Kenan Intézetben City Bank kutatóként töltöttem.<br />

1971-2013 között megszakítás nélkül a Corvinus<br />

Egyetemen, illetve annak jogelődjénél, a Közgazdaságtudományi<br />

Egyetemen dolgoztam főállásban.<br />

2013-tól a Corvinus Egyetem Társadalomtudományi<br />

és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Gazdaságföldrajz,<br />

Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet részfoglalkozású<br />

egyetemi tanáraként dolgoztam. 2013.<br />

június 1-től a Kaposvári Egyetemen a Regionális<br />

Gazdasági- és Statisztika Tanszéken egyetemi tanár,<br />

a Kaposvári Egyetem Gazdálkodás és szervezéstudományi<br />

doktori iskolájának vezetője voltam 2018.<br />

július 31-ig. Pályám kezdetén főleg áruismeretet és<br />

kémiai technológiát oktattam. 1986-ban neveztek<br />

ki tanszékvezetőnek, a Közgázon a Technológiai<br />

és Áruismereti tanszékre. Vezetésemmel a tanszék<br />

1989-ben Környezetgazdaságtani és technológiai<br />

tanszékké alakult.<br />

2000-ben megbízást kaptam a BKÁE-n a Környezettudományi<br />

Intézet megalakítására a környezettudományi<br />

képzés indítása érdekében. Az öt tanszéket<br />

átfogó Intézetnek 2013. július 1-ig voltam az igazgatója.<br />

A BCE-n a Gazdálkodástudományi doktoriskola törzstagja<br />

és a környezetgazdaságtan-környezeti menedzsment<br />

specializáció szakfelelős voltam a doktoriskola<br />

megalakulásától 2013-ig. 1994-97, majd 2002-2006 között<br />

a Gazdálkodástudományi kar dékánja, 2008-2011.<br />

között a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos és<br />

oktatási majd nemzetközi rektor helyettese voltam.<br />

1996-tól az MTA elnökének megbízásából alapító tagja<br />

lehettem az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak.<br />

2008-2010 között az Országos Környezetvédelmi<br />

Tanács elnöke, majd 2010-től 2011-ig társelnöke<br />

tisztséget töltöttem be. Lehettem vezetője a Magyar<br />

ENSZ Társaság Környezetvédelmi Szakbizottságának,<br />

elnöke a Közgazdasági Társaság Környezetgazdaságtani<br />

Szakosztályának, a Magyar Természettudományi<br />

Társulat Környezettudományi Szakosztályának, és<br />

282

tagja több alapítvány kuratóriumának. A Varsói Közgazdaságtudományi<br />

Egyetem 2012-ben díszdoktorrá<br />

avatott. A KÖVET 2012-ben Winter életmű díjjal tüntetett<br />

ki. 2014-ben az Emberi Erőforrások minisztere<br />

Szent-Györgyi Albert díjjal, 2018-ban a Magyar Természettudományi<br />

Társulat Bugát Pál - Szentágothai<br />

János díjban, az alapvető jogok biztosa, a jövő nemzedékek<br />

biztos helyettesének javaslatára Justitia Regnorum<br />

Fundamentum díjban részesített.<br />

Több tucat résztvevővel együtt hallhattam<br />

Tőled 2015 decemberében a „Mikulás is<br />

benchmarkol” konferencián egy remek előadást.<br />

Prezentációdban sok nemzetközi szaktekintélyt,<br />

„gurut” idéztél. Kikre figyelsz manapság, kiktől<br />

tudunk mi a legtöbbet tanulni?<br />

Igyekszem behozni, amit korábban a rohanó élet sűrűjében<br />

elmulasztottam, vagyis a hiányokat bepótlandó<br />

sokat olvasok a szakma nagy öregjeitől. Közülük<br />

néhányat indokolatlanul elfelejtettünk. Nagy gondolkodók<br />

voltak, de a mainstream nem fogadta lelkesen<br />

tanaikat, így nem kaptak Nobel díjat, de nagy tudósok<br />

voltak, mint Kenneth E. Boulding, John Kenneth<br />

Galbraight, David Pearce, Horst Rittel, Scitovszky<br />

Tibor és Ők már nincsenek köztünk. Nassim Taleb<br />

vagy Thomas Piketty szerencsére még alkotóerejük<br />

teljében dolgoznak, és érdekes Talebnek a „Fekete<br />

hattyú” című magyarul is elérhető könyve, vagy az<br />

elosztási egyenlőtlenségek kérdése, amit Piketty boncolgat<br />

egészen új megvilágításban a Tőke a 21. században<br />

címem nálunk is megjelent könyvében. Az idősebb<br />

nemzedékhez tartoznak azok a magyar barátaim,<br />

akiknek a mostani írásait is nyomon követem. Érdekes<br />

módon többségük természettudós, mint például<br />

Vida Gábor vagy D<strong>év</strong>ai György, akik sokat tudnak a<br />

biodiverzitásról, de sok olyat mondanak, aminek súlyosak<br />

a társadalomtudományi vonatkozásai is.<br />

Mi a véleményed a fenntarthatósági témák honi<br />

oktatásáról, a környezettudományi képzésről?<br />

Jó harminc <strong>év</strong>vel ezelőtt, amikor a Közgázon elkezdtünk<br />

környezetgazdaságtannal foglalkozni, sokan<br />

csodabogaraknak tartottak bennünket, a barátaink<br />

aggódtak a jövőnkért. Aztán kiderült, hogy éppen a<br />

jövőnk miatt az a problémakör, amivel foglalkoztunk,<br />

mára megkerülhetetlenné vált. A kezdetektől tudjuk,<br />

hogy a gondolkodásunknak része kellene, hogy legyen<br />

a fenntarthatóság. Ha valami nem fenntartható,<br />

az erkölcsileg nem igazolható. Ma mindenki a fenntarthatóság<br />

felkent tudósának tartja magát. A kulcszszavak<br />

változnak, sajnos sokszor és sokan fedezik fel<br />

azt, amit már régen felfedeztek, sok időt pocsékolunk<br />

azzal, hogy terminológiai kérdéseken vitatkozunk.<br />

A bioszféra állapotáért aggódók számára a gazdaság<br />

és a népességnövekedés minden bajok forrása. Sokat<br />

beszélnek a zéró növekedésről, és a túlnépesedésről,<br />

és ez azt mutatja, hogy a lényeget még mindig sokan<br />

nem értik vagy nem akarják megérteni. A gazdaság<br />

gyors növekedése megteremthetné a feltételeit a<br />

problémák megoldásának is. Nem lenne éhezés, mindenütt<br />

volna közoktatás, tinilányok nem szülnének<br />

két-három gyermeket, és életerős huszon<strong>év</strong>esek nem<br />

unatkoznának és erejüket nem a vandalizmusba fojtanák,<br />

ha a gazdaság által létrehozott javakat egyenletesebben<br />

osztanák el az emberek között és ezáltal<br />

az emberek önrendelkezőkké válhatnának.<br />

Mit kell tudni a Zöld Generációkért<br />

Alapítványról, melynek kuratóriumi<br />

elnöke vagy?<br />

Ez egy még éppen bejegyzés alatt álló új alapítvány,<br />

aminek a fő célja, hogy az egészen fiatalokat, a még<br />

gyermekkorúakat segítse abban, hogy szilárd értékrendű,<br />

felelős állampolgárokká váljanak. Régóta tudjuk,<br />

hogy a fenntartható fejlődésre nevelést a gyermekkorban<br />

kell megkezdeni. A gyermekek őszinték<br />

és nyitottak mindenre, csak rajtunk múlik, hogy<br />

mire használjuk a nyitottságukat és őszinteségüket.<br />

Valamikor középiskolai tanárnak készültem, aztán<br />

maradtam az egyetemen. Kilenc unokám r<strong>év</strong>én vannak<br />

bizonyos tapasztalataim, amiket talán szélesebb<br />

körben is érdemes lesz kamatoztatni, hogy sikerül-e<br />

az majd kiderül, de legalább megpróbáljuk.<br />

A magyarországi politikai háttér mennyire<br />

támogatja a környezet fenntartására tett<br />

szakmai elképzeléseket?<br />

A fenntartható fejlődés „vad” probléma, vagyis ahányan<br />

vagyunk, annyiféle módon állunk hozzá és a megoldás<br />

irányába mutató elképzelések is sokfélék. Van Knneth<br />

Bouldingnak egy szép állítása, ami így szól: „A politikusok<br />

beleborzonganak, mert miközben az egyik<br />

kezüket a kormányrúdon tartják, még abban sem ért<br />

egyet senki, hogy melyik kezüknek kell a kormányrú-<br />

283

don lenni.” Ezt nem azért idéztem, hogy megkerüljem<br />

a kérdést, csak azért, hogy érzékeltessem, hogy az természetes,<br />

hogy megoszlanak a vélemények és sokszor<br />

nincs egyetértés. Természetes, hogy mindenki másképp<br />

szeretné csinálni. Vannak azért jelek, aminek<br />

örülnünk kellene. Az, hogy folyamatosan csökkenek<br />

a béreket terhelő adók, miközben marad a viszonylag<br />

magas ÁFA, az a fenntarthatóság szempontjából üdvözlendő<br />

gazdaságpolitika, mert azt a termelési tényezőt<br />

teszi olcsóbbá, amiből sok van, és ez a munkaerő, és<br />

az anyagokkal és energiával való takarékosságra ösztönöz,<br />

amiből pedig kevés van. Az ilyen adórendszer a<br />

környezetgazdászok álma, de nálunk ritkán fordul elő,<br />

hogy valaki dicsérni merné a gazdaságpolitikát. Örvendetes,<br />

hogy az urbanizációt kicsit lelassítják és megpróbálják<br />

a vidéket felzárkóztatni és egyre élhetőbbé<br />

tenni. Örvendetes, hogy az erdővel borított területek<br />

aránya folyamatosan nő. Az oktatásra és tudományos<br />

kutatásra egyre többet költünk és ez a jövőbe történő<br />

befektetés, ami most áldozatokkal jár, de hosszú távon<br />

biztosan meghozza gyümölcsét. Örömteli, hogy sokféle<br />

intézkedés támogatja a helyi gazdaság létrehozását<br />

és működését, és nem bánom, ha a sokszor mindent elsöprő<br />

„méretgazdaságosság” mellett, végre más tényezők<br />

is megjelennek a gazdasági döntésekben.<br />

Publikációidból kérlek, említs meg<br />

a legújabbakat?<br />

Korábban már szóba került, hogy a legfiatalabb nemzedék<br />

irányába fordultam. A Magyar Természettudományi<br />

Társulattal megrendeztük a Kindler József – Láng<br />

Istvánról elnevezett Kárpát-medencei Fenntarthatósági<br />

Versenyt 7-8 és 9-10 osztályos diákoknak. A verseny<br />

első fordulóján túl vagyunk, háromszázan vettek részt<br />

a megmérettetésben. Miután nincs ilyen tantárgy az<br />

iskolákban, ezért írtunk egy könyvet a fiatalok számára,<br />

aminek a „Van jövőnk” címet adtuk. Ebben szerkesztőként<br />

és szerzőként is közreműködtem, a társulat<br />

honlapjáról a könyv bárki számára letölthető. Emellett<br />

vannak más munkáim is, az iASK keretében végzek<br />

kutatásokat a körkörös gazdasággal kapcsolatban és<br />

ezek az írásaim is megjelennek különböző folyóiratokban<br />

és tanulmánykötetekben, de az internet korában<br />

ezek könnyen megtalálhatók az MTMT adatbázisában,<br />

ami bárki számára hozzáférhető.<br />

Mit tehetünk mi az újság olvasói egy tisztább,<br />

környezettudatosabb, zöldebb Jövő érdekében?<br />

Barátaim mindig büszkén jelentik, hogy fogmosás<br />

közben elzárják a csapot, és szelektíven gyűjtik a hulladékot.<br />

Én ennek is örülök, de azért ennél többet is<br />

tehetnénk. Például, ha csak azokat a dolgokat vennénk<br />

meg, amire valóban szükségünk van sokat javíthatnánk<br />

ökológiai lábnyomunkon. Ha kicsit kevesebb<br />

húst ennénk és több zöldséget és gyümölcsöt és nem<br />

dobnánk ki élelmiszert, szintén sokat számítana mert<br />

sok kicsi sokra megy. A Föld képes eltartani akár tíz<br />

milliárd embert is, felt<strong>év</strong>e, hogy azok intelligensek.<br />

Mivel foglalkozol jelenleg és milyen<br />

terveid vannak?<br />

Van egy választható tárgyam a Corvinus Egyetemen<br />

a BA hallgatók számára meghirdetve, amit <strong>év</strong>ek óta<br />

nagy örömmel tanítok. Az ELTE környezettan szakosainak<br />

is tanítok környezetgazdaságtant, ami azért is<br />

öröm számomra, mert az ELTE TTK-t a Közgáz mellett<br />

máig Alma Materemként tisztelem. Kőszegen az<br />

iASK keretében a körkörös gazdasággal kapcsolatos<br />

regionális kutatásokat végzünk, és mint már említettem<br />

szervezem a Kindler-Láng tanulmányi verseny<br />

döntőjét. Ezzel a versennyel egyúttal szeretnék emléket<br />

állítani két kiváló tudós barátomnak Kindler Józsefnek<br />

és Láng Istvánnak. Tanítok a Corvinus Egyetem<br />

és a Kaposvári Kampuszon folyó PhD képzésben.<br />

Amikor hívnak, tartok előadásokat szerte a hazában.<br />

Pontosabban az utóbbi <strong>év</strong>ben a szobámból interneten<br />

keresztül. Az online konferenciák fenntarthatónak<br />

látszanak, kisebb a karbonlábnyomuk, de az emberi<br />

kapcsolatokhoz és az emberek boldogságához mérsékeltebben<br />

járulnak hozzá. Várom, hogy vége legyen a<br />

járványnak, hogy újra emberekkel találkozhassam.<br />

Nagy munkabírású ember hírében állsz, sokat<br />

dolgozol. Mi az, ami leginkább kikapcsol,<br />

regenerál? Mi a hobbid?<br />

Kertet művelek Agostyánban, nagy lelkesedéssel, de<br />

nem nagy sikerrel. Kovács Géza professzor, aki a Jövőkutatás<br />

nagy öregjének tekinthető, „rabszolgaparcellának”<br />

hívta az ilyet és már tudom, hogy nem véletlenül.<br />

Önmagam rabszolgájaként művelem a földet,<br />

pedig nem paraszti családból származom, de Németh<br />

László reálutópiáját követve, hiszek benne, hogy a<br />

Kert-Magyarország létrehozása egy fenntarthatóbb<br />

jövő létrehozását segíti.<br />

284

KISSNÉ PINTÉR<br />

ZSUZSANNA<br />

MOL Petrolkémia Zrt. - üzleti támogatás vezető<br />

szakértő, DS Minőségirányítás MPK<br />

„… Mennyire vagyunk hitelesek a saját területünkön,<br />

hogyan tudunk összefogni, hogyan tudunk lobbizni<br />

azért, hogy a jövőben a minőség szemlélet<br />

megmaradjon. Nem vagyok biztos abban, hogy<br />

csak ebben a formában működhet. A vízióm valahol<br />

egy olyan minőségtudatos vállalatvezetés és<br />

munkavállalói együttműködés, ahol mindez már<br />

rutinná válna. Azt azért látom, hogy ebben még van<br />

egy fejlődési lehetőségünk.”<br />

Kedves Zsuzsa! Mi minden történt eddigi<br />

szakmai munkássága során, míg „Üzleti<br />

támogatás szenior szakértő nem lett<br />

a MOL-nál?<br />

Egyáltalán nem minőségüggyel szerettem volna foglalkozni.<br />

Villamos mérnökként végeztem, így az<br />

első munkahelyemen, amely „természetesen” az akkori<br />

Tiszai Vegyi Kombinát, -azaz a TVK volt-, az<br />

akkori Villamosenergia Főosztályon helyezkedtem<br />

el, ahol akkor elsősorban tervezési feladatim voltak.<br />

Akkoriban – és itt a 90-es <strong>év</strong>ek elején járunk- alakult<br />

egy nagyon kis létszámú csapat, akik elkezdtek<br />

az akkoriban még Magyarországon igencsak gyermekcipőben<br />

járó minőségügyes szabványokkal, az<br />

ISO 9000-el foglalkozni. Ez egy nagyon új szemléletet<br />

jelentet minden cég életében. Mivel vegyiparban<br />

működtünk, így úgy gondolom meglehetősen jó<br />

alapokkal indultunk, már ami a szabályozottságot<br />

jelentette, de mégis a szabványban megfogalmazott<br />

követelmények nagyon szépen megvezették és irányították<br />

a gondolkozásunkat. Szokatlan volt akkor<br />

még a munkatársaknak az auditálás, és visszatekintve<br />

azt látom, hogy megkezdődött a cégen belül<br />

egy kölcsönös együttműködés, egy bizalmi légkör<br />

kialakítása. Szerencsésnek érzem magam, hogy egy<br />

ilyen nagy cégnél a kezdetektől részem volt ebben<br />

a folyamatban. Természetesen szükségesünk volt a<br />

folyamatos képzésre -mind nekünk a QM csapatnak,<br />

mind a cég többi munkatársának- és ekkor gyakran<br />

vettük igénybe tanácsadók közreműködését, akik<br />

nagymértékben alakították gondolkozásunkat. És<br />

itt mindenképpen megemlíteném a Szenzort és a<br />

TÜV-öt, akiknek ma is jól ismert szakembereivel<br />

kezdhettük annak idején.<br />

Korábbi és mostani egyéni sikerei közül<br />

melyeket emelné ki?<br />

Nem igazán a személyes sikereim a fontosak, azt hiszem<br />

elmondhatom, hogy mindig jó csapatban, igazi<br />

csapatban dolgoztam. Ha ki kell talán emelnem<br />

közülük párat, akkor a TVK-s életemben a Nemzeti<br />

(1998), majd az Európai Minőség Díj (2001) pályázaton<br />

való szereplésünket emelném ki. MOL-os életemből<br />

pedig talán az INNOMOL rendszer -ez egy<br />

dolgozói ösztönző rendszer- kiépítése és bevezetése<br />

az ami az először eszembe jut. De igazából nagyon<br />

nehéz a választás, mert nagyon szerencsés vagyok<br />

és sok, érdekes, kihívó feladattal foglalkozhattam,<br />

285

engetek projektben vettem és vehetek részt a mai<br />

napig is. Mint vezető, talán a MOL-ban l<strong>év</strong>ő Quality-s<br />

csapat igazi csapattá alakítása, minőségügyi<br />

stratégiai irányok meghatározása volt számomra<br />

nagyon kedves és maradandó feladat.<br />

Miként definiálná a jó minőséget?<br />

Mi jellemzi minőség felfogását?<br />

Mindig a teljes szállítói láncban, a teljes folyamatban<br />

igyekeztem gondolkozni. Nem akarok unós-untalanig<br />

ismételt már-már közhelyeket felhozni, de<br />

igenis: egymás szállítói és vevői vagyunk egyszerre,<br />

emiatt mindent komplexen szabad csak szemlélni.<br />

A minőségnek nagy kihívása a gyakorlati életben a<br />

hatékonyság. Ezt a kérdést egyébként a hozzánk jelentkező<br />

kollégáknak is szeretem felvetni és a témát<br />

egy kicsit „át filozofálva” a jelölttel körbejárni.<br />

Tudom, hogy szívesen alkalmaz<br />

minőségtechnikákat és módszereket. Melyek<br />

ezek közül a leggyakoribbak és hoztak-e<br />

üzleti sikereket?<br />

Először még azt gondoltam erről a kérdésről, hogy<br />

ha mi, „minőségügyesek” nem hinnénk ezekben a<br />

módszerekben és nem alkalmaznánk, akkor kik?<br />

Ma már azt látom, hogy az üzleti életben teljesen elterjedtek<br />

ezeknek a módszereknek az alkalmazásai.<br />

Sokan talán - megmerem kockáztatni - nem is biztos,<br />

hogy tudják milyen technikát, vagy módszert<br />

használnak éppen a problémáik megoldása során.<br />

Nincs kedvencem. Igyekszem minden helyzetben<br />

a célravezető, szükséges és elégséges elvét követni.<br />

A minőség hazai elfogadottságát,<br />

a „minőségmunkások” presztízsét<br />

hogyan ítéli meg?<br />

Úgy látom, hogy volt a szakmának talán rosszabb<br />

és jobb periódusa is az elmúlt <strong>év</strong>ek, vagy inkább<br />

<strong>év</strong>tizedek alatt. Volt feljebb és lejjebb. Talán most<br />

egy kicsit inkább a leszálló ágra pozícionálnám, de<br />

nem minden ágazatra merném ezt határozottan kijelenteni.<br />

Nagyon sok iparágban igenis jelentős tényező<br />

jelenleg is a minőségügy. De! Itt van a jelen<br />

szakmai szervezeteknek, szakmai vezetőknek, vagy<br />

bármilyen szinten dolgozó kollégáink felelőssége.<br />

Mennyire vagyunk hitelesek a saját területünkön,<br />

hogyan tudunk összefogni, hogyan tudunk lobbizni<br />

azért, hogy a jövőben a minőség szemlélet megmaradjon.<br />

Nem vagyok biztos abban, hogy csak ebben<br />

a formában működhet. A vízióm valahol egy olyan<br />

minőségtudatos vállalatvezetés és munkavállalói<br />

együttműködés, ahol mindez már rutinná válna.<br />

Azt azért látom, hogy ebben még van egy fejlődési<br />

lehetőségünk.<br />

Több minőségügyi rendezvényen vett részt<br />

(legutóbb Balatonalmádiban az ISOFÓRUM<br />

konferencián láttam). Fontosnak tartja az<br />

egymástól tanulást, a benchmarkingot?<br />

Erre a kérdésre nagyon határozottan és egyszerűen<br />

tudok válaszolni. Az eddigi pályafutásom alatt számomra<br />

ez az egyik legfontosabb és a leghasznosabb<br />

módja a tanulásnak. Azt tapasztaltam, hogy teljesen<br />

mindegy, hogy egy másik ipari ágazatot vagy esetleg<br />

egy szolgáltató szektort nézek, biztosan találok<br />

egy, de leginkább több olyan jó megoldást, ami beindítja<br />

a gondolataimat és mindenképp meg fogom<br />

próbálni azok adaptálását a saját szervezetemnél.<br />

Az ISOFÓRUM rendezvényein jellemzően nagy létszamban<br />

vannak jelen a hazai minőségügy jeles képviselői,<br />

így nagyon jó lehetőséget jelent számomra a<br />

szakmai kapcsolatok kiépítésére, mélyítésére. Nem<br />

titok, nagyon sok ilyen ismeretség r<strong>év</strong>én tudtam, illetve<br />

tudott a csapatom nagyon jó benchmark lehetőségekhez<br />

jutni, amelyekből való tanulás eredménye<br />

ma már ott van valamelyik folyamatunkban, vagy<br />

egy vizualizációban, vagy más gyakorlatban.<br />

Önnek és munkatársainak milyen lehetőségeik<br />

vannak az önképzésre, a fejlődésre?<br />

Több lehetőségünk van, mint azt hiszem mindenkinek.<br />

Alap képzésnek természetesen az iskolai rendszerű<br />

BSC, MSC képzéseket preferáljuk, minőségügyi<br />

képzések terén is találhatunk ma Magyarországon<br />

több, magas színvonalú képző helyet. Nálam<br />

-és ez szubjektív vélemény-de a Pannon Egyetem<br />

ebben előkelő helyet foglal el. Ha nem egyetemi<br />

képzésről beszélünk, akkor természetesen ma már<br />

szintén elérhetőek a piacon nagyon jó tanfolyami<br />

képzések és mostanában már e-learninges képzések<br />

tárházát is megtalálhatjuk az interneten. Úgy látom<br />

viszont, hogy a mai felsőfokú intézményekből ki-<br />

286

kerülő fiataloknál nem egyenszilárdságú a minőségügyi<br />

előképzettség, ismeret. Ebben szerintem a<br />

szakmának mindenképpen van még tennivalója. Én<br />

nagyon szeretem az iparból, tehát szakmai tapasztalatokkal<br />

is bíró oktatókat. Remélem a jövőben<br />

egyre többen lesznek.<br />

1998-ban a TVK Rt. Nemzeti Minőségi Díjat<br />

kapott. Véleménye szerint, ma hogy állnak<br />

a szervezeti kiválóság terén?<br />

Van bennem egy kis hiányérzet amiatt, hogy nem<br />

folytattuk az önértékelést a Nemzeti Minőségi Díj<br />

kritérium rendszere alapján. Szerintem nagyon hatékony<br />

eszköz volt arra, hogy irányba állítson és<br />

segítsen a feladatokat priorizálni, a fókuszt megtalálni.<br />

Arra is nagyon jó eszköz, hogy a vállalatban<br />

felhalmozódott tudást összegyűjtse és mintegy „lexikon”<br />

közzé tegye.<br />

Emlékszem, hogy több terület alkalmazott módszereit<br />

az önértékelés során ismertük meg, és ekkor csodálkoztunk<br />

rá igazán mélyen egymás jó gyakorlatára.<br />

Később, még több <strong>év</strong>ig tudtuk használni az összegyűjtött<br />

információkat és a tapasztalati tudást. Mivel<br />

régen foglalkoztam részletesen a Nemzeti Minőségi<br />

Díjjal, így nehezen tudom megítélni és értékelni a<br />

jelenlegi helyzetet, de a cégünket és folyamatainkat<br />

ismerve: továbbra is erős alapokkal rendelkezünk.<br />

Milyen szakmai teendői vannak? Milyen rövid<br />

és középtávú terveket dédelget?<br />

Jelenleg az MPK-ban egy giga beruházás zajlik. Egy<br />

hatalmas Poliol komplexum épül. Az új termékek értékesítés<strong>év</strong>el<br />

kapcsolatban nagyon sok új vevői igény<br />

– ISO 28000, HACCP, GMP, ISO 22000 stb.- generálódott<br />

az ún. alap irányítási rendszerek mellett.<br />

Továbbá új kihívásként jelentkezik a vegyiparban<br />

az ISCC, ISCC+ rendszerek bevezetése is. Azt hiszem,<br />

van kihívás bőven, már akkor is, ha csak ezeket<br />

az új rendszer követelményeket kell megismerni<br />

és elsajátítani.<br />

Szeret utazni. Milyen módon tud még<br />

kikapcsolódni, regenerálódni?<br />

Szerencsésnek tartom magam, mert nagyon sok<br />

mindennel ki tudok kapcsolódni. Ilyen természetesen<br />

az utazás, a zene, a könyvek, különböző karitatív<br />

tevékenységek. Most leginkább azt tanulom,<br />

hogy tudjak magammal is jóban lenni és magamban<br />

is- a gyermekeim már nagyok, mindketten Budapesten<br />

élnek- hasznosan eltölteni a szabadidőmet.<br />

A tudatos „szakmázás” nagyon kevés a magánéletemben,<br />

bár óhatatlanul is beszélgetünk a férjemmel<br />

ilyen témákról is. Sőt néha beleesik az ember egyegy<br />

szakmai szituációba, és itt például olyan nagyon<br />

egyszerű és mindennapi élethelyzetekre gondolok,<br />

mint egy elégedettség mérés vagy egy reklamáció.<br />

Ilyenkor azért már fut is végig az agyamon, hogy vajon<br />

milyen folyamatokat indítok el egy válaszommal,<br />

vagy egy észrevételemmel?<br />

Reggeli kávézás NMK 2019

DR. KOCZOR ZOLTÁN †<br />

Óbudai Egyetem – minőségirányítási igazgató<br />

„ A minőség az elmúlt <strong>év</strong>ekben az igények, az<br />

érzések, a tudás keresésének, és az elvszerűségnek<br />

vált sajátos kohójává.”<br />

Bevezetésként egy rövid szakmai önéletrajzot<br />

szeretnék kérni.<br />

- Mérnökként végeztem. Főiskolai oktatóként az ipar<br />

számára végzett kutatások során tapasztaltam, hogy<br />

a leginnovatívabb ötletek sem válnak hasznossá, ha<br />

a szervezet és a benne zajló folyamatok alkalmatlanok<br />

a fejlődés befogadására. Innen a minőségügyes<br />

kezdet. Közben több terület elkötelezettje maradtam,<br />

mint a tudományos fokozatom alapját adó textiles<br />

anyagszerkezeti érdeklődés, a technológiai és a terméktervezői<br />

kutatások. Ugyanakkor van doktoranduszom,<br />

akivel a hálózatelmélet minőségügyi alkalmazhatóságát,<br />

és van, akivel a szervezeti hatékonyságot<br />

elemezzük az érzelmi intelligencia mérés<strong>év</strong>el<br />

és fejlesztés<strong>év</strong>el.<br />

Legfontosabb választásomnak mégis az oktatás iránti<br />

elkötelezettségem mutatkozott. A minőségügy kialakulásának<br />

kezdetén hoztuk létre az első „minőségbiztosítási”<br />

graduális mérnöki szakirányt, annak teljes<br />

tananyagával. Kezdettől fogva fontos háttér volt<br />

a gyakorlati problémákkal való megismerkedéshez a<br />

felnőttoktatás. Mára már több ezer végzett hallgatóm<br />

szemléletére próbáltam hatással lenni.<br />

A kezdetek Könnyűipari Műszaki Főiskolája mára<br />

Óbudai Egyetemmé fejlődött. Mint az ötkaros intézmény<br />

minőségirányítási igazgatója aktív részese<br />

lehettem az egyetemmé válás folyamatának is.<br />

A szak- és szakirányfelelősi munkák mellett a minőségügyi<br />

területen szakértői tevékenységet is végzünk.<br />

Oktató-kutató és szakértői munkámat ma<br />

mintegy tízfős szűkebb csapatban végzem, melynek<br />

tagjaitól naponként tanulok, s bármelyikükért tűzbe<br />

mennék.<br />

A minőség szinte minden területén „otthon vagy”.<br />

Otthonosan mozogsz a minőségmenedzsment, a<br />

projektmenedzsment témákban, de a megbízhatóság<br />

és az élettartam-tervezés, vagy az önértékelés<br />

és a minőségdíjak is közel állnak hozzád (hogy csak<br />

néhányat említsek). Melyik a kedvenc tereped?<br />

Nem a szakmai tartalma a meghatározó a kedvencnek,<br />

hanem a szerzett sikerélmény. Ezzel kapcsolatban<br />

pedig azt figyeltem meg, hogy a saját modell<br />

alapján megtalált gyakorlati megoldások a nyertesek.<br />

Fontos súlyozó az is, hogy mennyire érezzük<br />

eredetinek a tevékenységet, és milyen a közreműködők<br />

csapatélménye. Ma inkább önkritikaként kell<br />

jeleznem, hogy a saját gazdasági haszon sokszor<br />

csak másodrendű szempontként jelenik meg ennél<br />

a rangsorolásnál.<br />

Mit jelent számodra a minőség?<br />

Többféle definíciót alkottunk már erre a fogalomra.<br />

Ha új elemekkel kell személyessé tennem a minőség<br />

fogalmát, akkor arra utalnék, hogy a minőségre való<br />

törekvés legfontosabb értéke, hogy bármely állapotból<br />

elindulhat a fejlődés, és bármely fejlettségénél<br />

továbbfokozható.<br />

A minőségfejlesztés lépéseiként a tények megértése,<br />

a célok személyre szabott, reális meghatározása,<br />

a folyamatok megtervezése és a visszacsatolások<br />

288

endszerének kialakítása általában mindenkinek<br />

eszébe jut. A kölcsönhatások széles rendszerének harmonizálására<br />

már általában kevesebb energia jut, pedig<br />

enélkül sosem jutunk el a valóságos minőséghez:<br />

• az érintettek hosszú távú elégedettségéhez,<br />

melyben körvonalazott igényeiken kívül néha<br />

helyettük kell még nem érzékelt szempontok<br />

szerint cselekednünk és terveznünk,<br />

• az emberközpontú munkavégzés kialakításához,<br />

• a piaci műveletek etikus a személyes moralitás<br />

szintjét igénylő biztosítékához.<br />

Mindehhez jelenleg elsősorban a gazdasági haszon,<br />

a piaci hasznosság ad motivációt. Ezért a minőségügy<br />

eszköztárára jellemző, hogy tudatos, folyamat<br />

centrikus, haszonelvű, sokszor szubjektív eredményeken<br />

vagy becsléseken tájékozódó és multidiszciplináris.<br />

A minőség az elmúlt <strong>év</strong>ekben az igények,<br />

az érzések, a tudás keresésének, és az elvszerűségnek<br />

vált sajátos kohójává.<br />

Hogy látod a magyar minőség oktatás<br />

helyzetét? Hozzájuthat-e egy mai diák<br />

az alapvető és a korszerű minőségügyi<br />

ismeretekhez?<br />

Kezdjük a magyar oktatás minőség<strong>év</strong>el! Itt még sajnos<br />

több a minőségbiztosítási eszköz, mint a minőség,<br />

de ez sem kis eredmény. A felsőoktatásban végbement<br />

tartalmi változások sok lehetőséget adtak a<br />

minőség oktatásának meghonosítására. A kritikát érdemlő<br />

tények mellett gyakran az oktatók változásra<br />

való képtelensége miatt marad el az eredmény ezen a<br />

területen. Nagy probléma, hogy a minőségügyet még<br />

sok helyen a szakmai kapcsolódások nélkül, mint<br />

sajátos „ideológiai” tárgyat kezelik.<br />

Olcsóbb előadásokat tartani a minőségről, mint csoporttechnikát<br />

alkalmazva elemi élményként beégetni<br />

a hallgató tudatába egy hétköznapi esemény folyamatstatisztikáját.<br />

Hogy a példánál maradjak, akkor<br />

lenne eredményes a minőség oktatása, ha a hallgatónk<br />

kilépve az óránkról elemi felismerésként ébredne<br />

rá, hogy a vérnyomása, vagy a napi kalória bevitel<br />

problémája ugyanolyan módon elemezhető, ahogy az<br />

órán tanulta azt gazdaságilag hasznos eseményekre.<br />

És az elemzéshez a megoldás módszereire is kapna<br />

segítséget a tárgy, esetleg tárgyak keretében.<br />

Azok az oktatások, ahol szakmát adnak a minőségüggyel<br />

a hallgató kezébe, az a gond, hogy nincs olyan<br />

konszenzussal elfogadott tematika, mely a gyakorlattól<br />

távolodó felsőoktatásban igazoltan hasznosítható,<br />

továbbfejleszthető az élethosszig tartó tanulás során.<br />

Ennek érdekében javaslom, hogy induljon szélesebb<br />

körben párbeszéd. Örömmel olvastam, hogy a lap<br />

gondozásában a tapasztaltabb korosztályból értékes<br />

gondolatok kerültek publikálásra a témában.<br />

Miként tudsz lépést tartani, fejlődni? Honnan<br />

szerzed ismereteidet?<br />

Viszonylag rossz olvasó vagyok. Legalábbis ha a menynyiséget<br />

nézem. A legjobb szakirodalmaknak a harmadánál<br />

már saját gondolataim csaponganak. Persze<br />

aztán a végére jutok a szerző gondolatainak is, de ez<br />

sokat ront a feldolgozott cikkek számszerű adatain.<br />

Viszont szívesen vállalok doktori bírálatokat, végigolvasom<br />

fél<strong>év</strong>enként azt a 20-<strong>30</strong> szakdolgozatot, TDK<br />

dolgozatot, mely mögött több ezer oldal szakirodalmi<br />

ismeret van. Ezek közül válogatok, így előbb-utóbb a<br />

fontosabb dolgokhoz hozzájutok. A felnőttoktatásra<br />

történő felkészülés mindig a leghasznosabb kényszer,<br />

hisz szakemberek előtt nem lehet senki hiteles, ha<br />

az aktuális témákat nem naprakészen tálalja. Hálás<br />

vagyok ezekért a „kényszerekért” a TÜV Rheinland<br />

Csoportnak, ahol a képzésekben a kezdeti időktől számítottak<br />

ránk. Konferenciákon a magamtól elvárthoz<br />

képest ritkábban, a megoldásokat igénylő ipari<br />

és szolgáltatási terepen annál gyakrabban vagyunk<br />

ott. Szinte folyamatosan van olyan élvonalbeli informatikai,<br />

autóipari cégünk, környezetvédelmi,<br />

technológiafejlesztési kereskedelmi munkánk, ahol<br />

naprakész ismereteket tanulhatunk.<br />

Szakmai közéleti tevékenységeid közül<br />

melyeket tartasz a leghasznosabbnak?<br />

Jelenleg a MAB keretei között végzett feladatom<br />

jelenti a legnagyobb kihívást számomra. A felsőoktatás<br />

minőségéért felelős testület minőségfejlesztési<br />

bizottságát vezethetem, belelátva ezzel a plénum<br />

döntéseibe is. A többi közéleti tevékenységem hasznossága<br />

elsősorban a feladatokat osztókon múlik.<br />

Rendszeresen tartasz tréninget cégeknél,<br />

különböző szervezeteknél. Milyen jellegű<br />

képzések a leggyakoribbak manapság?<br />

289

A minőségügyi oktatásnak talán a legfontosabb lehetősége,<br />

hogy saját értékelési rendszerén belül is<br />

foglalkozik a munkatársak tudás és közösségfejlesztés<strong>év</strong>el.<br />

Ezért a képzések két jellegzetes csoportja<br />

alakult ki.<br />

• Egyrészt a „divatos” képzések, melyek közé<br />

a napi lépéstartás lehetőségei vannak elrejtve.<br />

Ezek között ma a lean-es területek szemléletét és<br />

eszközeit oktató tanfolyamok a legkeresettebbek,<br />

bár személy szerint a six sigma-s tréningeket<br />

jobban szeretem, mivel saját múltam<br />

a statisztikai elemzésekből indult.<br />

• Másrészt a cégek saját problémáik elemzése során<br />

fogalmaznak meg igényeket képzésekre. A képzési<br />

témák kiválasztásban, mint külső szakértők<br />

szívesen vállalunk részt, ezért, ha mi tartjuk az<br />

oktatást, a képzések esélyesek a sikerre.<br />

Sokat publikálsz és népszerű konferencia<br />

előadásokat tartasz. Min dolgozol jelenleg<br />

és milyen további terveid vannak?<br />

Jelenleg az első felsőoktatási marketingről szóló tanulmánykötethez<br />

írunk egy minőséges fejezetet, illetve<br />

egy új jegyzet készül az egyetemi minőségügyi<br />

oktatásunkhoz. Évről <strong>év</strong>re megújul a már nyolcadik<br />

kiadásán túljutott „A minőségügyi rendszerek<br />

fejlesztése” című kötetünk. Több szakmai lapban<br />

publikálunk és a pályázati és innovációs munkáink<br />

összefoglalóit készítjük rendszeresen. Ugyanakkor<br />

a doktoranduszaim dolgozatának sajátos másodszerzőjének<br />

is érzem magam, hisz ez mindig egy<br />

alkotóközösség. A nyáron készül el az „Anyagszerkezettan”<br />

és a „Folyamatszervezés” című egyetemi<br />

tankönyvünk. Mind emellett talán még egy cikk<br />

említése lehet még érdekes: a „Hét Hárs” című folyóirat<br />

„csalás”-ról szóló tematikus számában kaptam<br />

felkérést. Ennek a cikknek a gondolatai közül sem<br />

maradhat ki a minőségkeresés.<br />

A szakmai cikkek jelentős részében a már említett<br />

csapat több tagja tehetséges szerzőtársam, s a közös<br />

munka a hatékonyság záloga.<br />

Marad-e időd kikapcsolódásra, szórakozásra?<br />

A résekben. Vidéki útjainkon sokszor hagyunk időt<br />

egy-egy látnivalóra, a tanszéki munka is keresi a közösségi<br />

elemeket. Ez szorosan összefügg azzal, hogy<br />

valamennyi teljesítményhez elmondhatom: van társam<br />

az alkotásban.<br />

A legfontosabb kikapcsolódás számomra a klasszikus<br />

zene, koncerteken, vagy felvételekről hallgatva,<br />

esetenként amatőr módon művelve. A leghatásosabb<br />

kikapcsolódás pedig az unokáim körében töltött kihívásokkal<br />

teljes idő. Itt sem mindig a mennyiséggel<br />

arányos a hatás, fontosabb a minőség. Szeretem<br />

a történelmet, az irodalmat, az úszást, a társaságot.<br />

De leghasznosabb a csend. A kertben, a természetben,<br />

egy templompadban vagy az íróasztalomnál.<br />

Ahol mód adódik szembesülni a „helyesbítendő és<br />

megelőzendő”, valamint a „folyamatosan fejlesztendő”<br />

tevékenységekkel. Magamban, magamban.<br />

Régi barátok NMK 2019

KOCSIS ERNŐ<br />

ROTO - Elzett Certa Kft. - ügyvezető igazgató<br />

„Abban hiszek, hogy az értékteremtés<br />

középpontjában az ember áll, és hogy az egyén<br />

elkötelezettségéből, motivációjából vezethető<br />

le egy közösség, egy vállalat sikere is.”<br />

Légy szíves említsd meg eddig szakmai<br />

munkásságod számodra leginkább<br />

meghatározó állomásait!<br />

Gépészmérnök vagyok, rögtön az egyetem után kezdtem<br />

dolgozni a soproni Elzettnél, mint beérkező áru<br />

ellenőr. Később asszisztens lettem, ami annak idején<br />

meglehetősen szokatlan munkakör volt egy férfi számára,<br />

viszont így lehetőségem nyílt arra, hogy a lövői<br />

gyár építési munkálatainak koordinálásával is foglalkozzam.<br />

Miután Sopronból Lövőre költöztünk minőségügyi<br />

vezető lettem. Itt kötöttem barátságot az ISO<br />

rendszerekkel és az ISO 9000 Fórummal. Nem csak<br />

alanya voltam az auditoknak, hanem minőség- és környezetirányítási<br />

rendszereket is auditáltam. Közben a<br />

Műegyetemen elvégeztem a gazdasági mérnök szakot.<br />

2003-ban kerültem ki az anyacégünkhöz Stuttgartba.<br />

Összesen három és fél <strong>év</strong>et dolgoztam a Roto két gyárában,<br />

szakmailag és főként a munkához való hozzáállást<br />

tekintve sokat tanultam, de mivel nagyon hiányzott<br />

már a család, és a sok utazás is megterhelővé vált, hazajöttem<br />

Lövőre. Először termelési majd logisztikai vezető<br />

lettem, 2010-től a lövői gyár ügyvezető igazgatójaként<br />

dolgozom. A 28-adik <strong>év</strong>emet kezdtem ugyanazon<br />

a munkahelyen. Mindig szerettem azt, amit csinálok,<br />

mindenhol jól éreztem magam és mindig megpróbáltam<br />

a legjobbat kihozni az adott munkakörből. Abban<br />

hiszek, hogy az értékteremtés középpontjában az ember<br />

áll, és hogy az egyén elkötelezettségéből, motivációjából<br />

vezethető le egy közösség, egy vállalat sikere is.<br />

Miként élted meg magyar Elzett vállalat Roto<br />

Frank AG általi privatizációját?<br />

Mint az egyetemről frissen kikerült gyárban kezdő<br />

mérnök szájtátva hallgattam a németeket, hiszen bevallom,<br />

akkor még nem nagyon értettem őket. Mint<br />

ahogy azt sem értettem pontosan, ami velünk történik.<br />

Ám gyorsan megszerettem a kollégákat és velük<br />

együtt a gyárat, a többi jött magától.<br />

Az anyacég németországi központjában is<br />

dolgoztál. Mi az, amit abból profitáltál és mit<br />

váltottál valóra honi környezetben?<br />

Nehéz szívvel mentem ki és soha egy pillanatra sem<br />

merült fel bennem, hogy ott maradjak. A munkát és a<br />

kollégákat ott is gyorsan megszerettem, a német mentalitás<br />

nagyon bejött. Ott, ha valamit meg akartunk<br />

csinálni, a főnök mindig megkérdezte a véleményünket,<br />

és mindenki el is mondta, jót s rosszat egyaránt.<br />

Ebből aztán megszületett a döntés, amit mindenki teljes<br />

szívvel mindenkor és minden körülmények között<br />

képviselt. Mikor hazajöttem nálunk ez éppen fordítva<br />

volt. Ha a főnök megkérdezte, hogy ez csinálható-e,<br />

akkor mindenki bólogatott, azonban már a teremből<br />

kilépve elmagyarázta, hogy ez mekkora hülyeség és<br />

miért nem lehet megcsinálni. Ezt a kultúrát kellett és<br />

kell a mai napig gyúrni, hogy jól történjenek a dolgok.<br />

Az ablakvasalat gyártás területén a világ<br />

élvonalához tartoztok. Innovációban is nagyon<br />

jók vagytok! Számos elismerésetek közül<br />

melyeket tartasz a legrangosabbnak?<br />

Hát lehet, hogy ez furcsán hangzik majd, de számomra ez<br />

volt az egyik legkedvesebb és legfontosabb elismerés, ami<br />

291

a Kisalföldben apróhirdetésként jelent meg. „Köszönjük<br />

Kocsis Ernő ig. úr <strong>év</strong>értékelő és <strong>év</strong>nyitó beszédét. Örömmel<br />

hallgattuk emberközeli, érthető előadását. …”<br />

Több előadásodban hangsúlyoztad a humán<br />

erőforrások jelentőségét. A mintegy hatszáz fő<br />

magyar munkatárs motiválása komoly kihívást<br />

jelenthet a cég vezetésének. Milyen ösztönző<br />

rendszereket működtettek?<br />

A legfontosabbként említem a jó vezetőt. A jó vezetőnek<br />

feladata a dolgozói elkötelezettséget növelni. Ezt azonban<br />

nem kapjuk ingyen, nekünk is adnunk kell érte. Biztosan<br />

ismerik azt a szörnyű érzést, amikor valami jót és szépet<br />

tettek és nemhogy dicsértet nem kaptak, de senki észre<br />

sem vette. Alapvető emberi igény az adott és kapott elismerés,<br />

vágyunk a sikerre. A gyerek szárnyal a dicsérettől,<br />

de egy felnőtt is egészen másképp érkezik haza a munkából,<br />

ha ott értékelték és elismerték a tevékenységét.<br />

A siker ösztönzője a siker. Persze itt még sok a teendőnk,<br />

hogy mondatainkat ne úgy kezdjük, hogy „csak az a baj”,<br />

hanem úgy hogy „én azt javaslom” vagy „szerintem az a<br />

jó” tehát pozitívan és megoldás centrikusan.<br />

A lövői Roto Elzett Certa Kft. Ipar 4.0 mintagyár<br />

lett. Azt gondolom ez igen nagy megtiszteltetés.<br />

Minek köszönhető mindez? Milyen digitális<br />

fejlesztésekre vagy a legbüszkébb?<br />

Minden fejlesztésre büszke vagyok, egyszerűen roszszul<br />

érzem magam, ha nem történik semmi. A digitalizáció<br />

fejlesztése elengedhetetlen a versenyképesség<br />

fenntartásához. Azt szokták mondani, hogy minden<br />

vezető a maga HR-ese, én ezt megtoldom azzal, hogy<br />

minden vezető felelős a saját területének digitális fejlesztéséért.<br />

Nekem pedig az a feladatom, hogy ehhez<br />

a biztos hátteret teremtsek.<br />

Minőség iránti elkötelezettséged példa értékű.<br />

A minőség és környezetirányítási szakértő, az<br />

auditor hogyan látja a minőség presztizsét? Mit<br />

jelent Neked a kiváló minőség?<br />

Számomra a minőség az igényességet jelenti. Ha igényesek<br />

vagyunk magunkra, a környezetünkre, akkor<br />

igényesek vagyunk a munkánkra is. Ha bennünk van<br />

az igény, hogy amit csinálunk, azt jól csináljuk akkor<br />

lesz minőség. Ha lesz minőség, akkor elismerik a munkánkat.<br />

Ha elismerik a munkánkat nő a bizalom és ha<br />

bíznak bennünk, akkor tisztelni fognak. Ha bíznak<br />

bennünk és elismernek, akkor számít a véleményünk,<br />

vagyis magunk alakítjuk a sorsunkat, én ebben hiszek.<br />

Az ISO 9000 Fórum elnökségétől 2016-ban<br />

„A MINŐSÉGÉRT EGYÉNI VÁNDORDÍJAT” kaptál.<br />

Hogyan hatott rád az elismerés?<br />

Nagyon meglepett, nem számítottam rá, csak mikor<br />

otthon nézegettem, tudatosult bennem, hogy mekkora<br />

megtiszteltetés ért. Nagyon hálás vagyok ezért a díjért!<br />

2017. áprilisában az ISO 9000 Fórum Egyesület<br />

Elnöki Tanácsadó Testületet hozott létre,<br />

melynek tagja lettél. Az eltelt másfél <strong>év</strong>ben<br />

mivel foglalkoztatok? Az ETT miként tudja az<br />

elnök és a Fórum munkáját segíteni?<br />

Őszintén mondom, felnézek Andrásra. El nem tudom<br />

képzelni, hogy fér meg egy ekkora belső motor és egy<br />

hatalmas szív egy testben. Mi a testület, a külső szenzorok<br />

vagyunk, gyűjtjük, hozzuk az információkat,<br />

amiket aztán <strong>év</strong>ente egyszer átadunk. András öszszegyúrja,<br />

feldolgozza és irányítja a Fórum munkáját.<br />

Cél, hogy haladjuk a korral, úgy fejlődjünk, hogy közben<br />

jól is érezzük magunkat. Az eredményt láthattuk<br />

és hallhattuk a szeptemberi konferencián.<br />

Tudásodat hogyan tartod naprakészen? Miként<br />

lehet még tovább fejlődni?<br />

Nem győzöm kapkodni a fejem annyi új dolog van.<br />

Nyitott szemmel járva, próbálom megismerni és<br />

megérteni az új dolgokat, összefüggéseket keresni<br />

és találni. Amikor valamint nem értek, akkor nem<br />

adom fel, elég makacs tudok lenni. Sopron és Lövő<br />

között 26 km a távolság, van napi minimum 50 percem<br />

a gondolkodásra. Emellett tudom mit szeretek<br />

és mit nem. Amit nem szeretek, de fontos, abba beleállok,<br />

egyszóval feszegetem a határokat.<br />

Mi a kedvenc hobbid, időtöltésed? Hogyan tudsz<br />

regenerálódni?<br />

Az esti mozgás segít a napközben összegyűlt stresszt<br />

levezetni. Szeretek focizni, hetente 2-3 alkalommal eljárok<br />

a haverokkal. Emellett a biciklizést is kedvelem,<br />

Passauból Sopronba hazatekerni mindig maradandó<br />

élményt jelent.<br />

292

KORMÁNY TAMÁS<br />

Controll Holding Tanácsadó Zrt. - vezérigazgató<br />

„…A fejlődésnek a legfontosabb pillérei a mi<br />

felfogásunk szerint az, hogy próbáld meg leképezni<br />

az adott probléma gyökér okát, keresd meg<br />

hozzá mindazokat az eszközöket, amelyeket<br />

vagy megtanultál, vagy átveszed más kollégától<br />

és koncentrálj a bevezetésre és mindaddig nem<br />

hagyhatod ott az ügyfelet, amíg az első siker<br />

bonbonok meg nem érkeznek…”<br />

Szeretném, ha szakmai életrajzodból kiemelnéd<br />

azokat a számodra fontos állomásokat,<br />

amelyeket a legfontosabbnak érzel?<br />

Sokszor példálózunk azzal, hogy a hazai minőségügy<br />

kezdeti elindítása és jelenkori helyzetének is<br />

egy gyökér okra visszavezethető hiányossága van,<br />

nem beszélünk korán, már óvodás korban a minőség<br />

fontosságáról, nem beszélünk a középiskolákban<br />

és az egyetemeken, miért fontos magunkat minőségi<br />

termékekkel és szolgáltatásokkal körülvenni.<br />

Visszagondolva szakmai életutam eddigi 33 <strong>év</strong>ére,<br />

talán a ’80-as <strong>év</strong>ek végének kezdeti, majd később elért<br />

és megtartott piacvezetői pozíciónk arra az egyszerű<br />

okra vezethető vissza, hogy ma már egy nem<br />

létező, de mindenféleképpen az akkori kor legjobb<br />

iskolájában tanultam a minőségről, ez pedig nem<br />

volt más, mint a Kiváló Áruk Fóruma.<br />

Mérnök közgazdászként ekkor szembesültem egy<br />

olyan trenddel, szakmai és életvezetési élménnyel,<br />

ami örökre megfertőzte érdeklődésemet, melynek<br />

eredményeként megalapítottam Magyarországon<br />

elsőként a minőségfejlesztéssel foglalkozó Controll<br />

Minőségfejlesztési Tanácsadó Kft-t.<br />

A mai meghatározó létszámú szakértői csapatunk<br />

felkészítői és auditori végzettségű munkatársaim<br />

mindig is tartották azt az irányt, amit cégfilozófiánkban<br />

úgy fogalmazunk meg: „Kijelöljük a minőségirányítás<br />

magyarországi útját és ezen élen járva,<br />

példát mutatva minden szakterületen meghatározó<br />

referenciát helyezünk el.” Én ennek a közel 120 fős<br />

szakértői csapatnak a vezetőjeként talán erre vagyok<br />

a legbüszkébb és nem mellékesen másik „gyermekemre”<br />

az ISO 9000 Fórumra, melynek alapító társelnöke<br />

vagyok a kezdetektől.<br />

Mint minőségügyi területen tapasztalt<br />

szakembernek, mi jelenti a jó minőséget:<br />

mi minőségfelfogásod lényege?<br />

Alapvetően az értelmes embert keresem az értelmes<br />

cégnél. Lefordítva, s ma már a XXI. század cégvezetői<br />

kultúrájához kötve előző megállapításomat,<br />

nincs fontosabb, mint annak a személynek a megtalálása,<br />

aki tulajdonosa, és ha szerencsénk van, vezetője<br />

a vállalkozásnak. Vele lehet értelmes, komoly<br />

felnőtt módjára beszélni a cégének, vállalkozásának<br />

a fejlesztéséről, ha kell, átalakításáról és néha (mert<br />

ilyen is bekövetkezik) lerombolásáról, hiszen könynyű<br />

mindent újraépíteni az alapoktól, mint toldozni<br />

és foltozni a piacon esélytelenül működő céget.<br />

A Controll Holding Tanácsadó Zrt.-ben sokféle<br />

minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos<br />

felkészítést végeztek, temérdek szabványt<br />

ismertek. Miért tartod az ISO 9001-es szabványt<br />

a modern kor vezetési, irányítási rendszerének<br />

(sokan már „leírták”)?<br />

293

A minőség kell, hogy folyamatos része legyen a vezetésnek!<br />

A vezetésnek mindig kell foglalkoznia a<br />

minőséggel! Ez az egyszerű angol felismerés, ami<br />

a BS 5750 eredetszabványra vezethető vissza, nemcsak<br />

most, hanem mindig érvényes lesz. A Controll<br />

Zrt. alapításától kezdődően erre helyeztük a hangsúlyt.<br />

Amennyiben ehhez a két komponenshez hozzáillesztjük<br />

a költségeket, akkor összeáll az a hármas<br />

egység, amelyet sajnos ma még nagyon kevés<br />

tanácsadó és auditáló cég képes egységként kezelni,<br />

mint a „pénz - paripa - fegyver”-t, tehát a vezetést, a<br />

minőséget és mindezeket alátámasztó és körülvevő<br />

költségszerkezetet.<br />

Ennek is köszönhető, hogy a 10 000 feletti referencia<br />

számunkban a cégvezetők leginkább pénzügyi<br />

oldalról kerestek és találnak meg a mai napig is,<br />

hiszen a lehetőségek és a tartalékok a minket körülvevő<br />

vállalkozások folyamataiban találhatóak,<br />

ezért erre kell helyezni a hangsúlyt konzultációnk<br />

és auditálási folyamataink során is.<br />

Ebben a kérdéskörben pedig ma még a világ nem talált<br />

ki jobbat, mint az ISO 9001, ami önmagában is<br />

képes megújulni és integrálni az adott kor újonnan<br />

felmerülő kihívásait.<br />

Honlapotokon a partnereitek által<br />

elnyert támogatási összegek is láthatóak.<br />

Pályázatírói munkátok (túl azon, hogy üzleti<br />

sikerességetekhez hozzájárulnak) a gazdaság<br />

szereplőinek is komoly segítséget jelentenek.<br />

Jól látom?<br />

Ma már történelmi visszatekintés országunk fejlődésében<br />

és ezzel párhuzamosan gazdasági aktivitásunkban<br />

a ’90-es <strong>év</strong>ekben megjelenő PHARE projektek,<br />

amelyek az OMFB által kitűztek és megadtak<br />

egy olyan irányt, amelyre elsőként csaptunk le<br />

és fogadtunk el, mint tanácsadó cég. Jelszavunk azóta<br />

is egy és változatlan: „Mi a tanácsadói projektjeinkhez<br />

pénzt, azaz pályázati támogatást is hozunk.”<br />

Ez egyrészt meghatározza értékesítési stratégiánkat,<br />

másrészt sales-es munkatársaink hozzáállását partnereinkhez<br />

és a projekteket végrehajtó tanácsadói<br />

szakértői körünkhöz. Az Európai Uniós csatlakozásunktól<br />

kezdődően ügyfélkörünk a támogatásokon<br />

keresztül jut ahhoz a többletforráshoz, amelyet<br />

vagy első generációs vállalkozóként még a pénzhiány<br />

miatt nem tud megteremteni, vagy az uniós<br />

tagországok hasonló cégeihez illeszkedően közösségi<br />

pénzből valósítja meg az uniós piacokon elvárt<br />

követelmények teljesülését.<br />

Vezérigazgatóként milyen rutin feladataid<br />

vannak. A szokásos tennivalókon felül<br />

szakmailag mi foglalkoztat leginkább?<br />

Sosem tartottam magamat jó vezérigazgatónak, inkább<br />

csak őrsvezetőnek. Jobban szeretek tanácsadóként<br />

ügyfélnél dolgozni és magamba szívni azokat az<br />

élethelyzeteket, technológiákat, vezetői megközelítéseket,<br />

amelyekből folyamatosan építkezni tudok.<br />

Ezért is született meg a ’90-es <strong>év</strong>ek akkori partnerkör<strong>év</strong>el<br />

az a meghatározó felismerés, hogy létre kell<br />

hoznunk az ISO 9000 Fórumot, hogy közösen tanulhassunk<br />

egymástól és adjunk lehetőséget egymás fejlesztési<br />

eredményeinek megismerésére.<br />

A XXI. század vezetői kihívásai közül rám is legnagyobb<br />

nyomással a külső környezet fojtásai nehezednek,<br />

melyre nagyképűen válaszolhatnám, hogy<br />

az eddigi 5 megélt válság Magyarországon már rutinszerűvé<br />

teszi az éppen aktuális megoldását, de<br />

sajnos nem így van. Minden válságot önmagában<br />

elkülönítve a többiektől kell elemezni és támaszkodni<br />

minden lehetőségre, legyen az pályázat, új<br />

szakmai terület integrálása, gyengélkedő tanácsadó<br />

cég megvétele, vagy bármi olyan, ami erősíti az<br />

adott pillanatban piaci pozíciónkat.<br />

Hogy látod a magyar minőségügy állapotát,<br />

a honi minőségért dolgozók presztizsét?<br />

Mi néhányan, akik a minőségügy ’80-as <strong>év</strong>ek végén<br />

történő elindítását Toldihoz hasonlóan a petrencerúd<br />

megemelés<strong>év</strong>el és nyugat felé fordításával<br />

határoztuk meg, most bizonytalankodunk, hiszen<br />

minden, ami szakmánkban érték, keletről érkezik.<br />

Ezeket tanuljuk most és tanultuk az elmúlt 20 <strong>év</strong>ben<br />

is, tehát újra kell gondolnunk, képesek vagyunk-e a<br />

magyar elmét a keleti gondolkodás néhány aktuális,<br />

de itthon még forradalminak tartott vírusával megfertőzni.<br />

Az pontosan körvonalazódott már, hogy a<br />

képzés és oktatás elmaradottsága miatt nem olyan<br />

vezetők kerülnek a vállalat első számú és legjobban<br />

féltett székébe, akik érzékenyek lennének a minőségügy<br />

iránt. Ez egy emberes és hosszú folyamat<br />

részeként a mai kor aktív tanácsadóinak a feladata,<br />

hogy egyrészt megváltoztassák ezt a vezetői passzív<br />

294

hozzáállást, másrészt kijelöljük azokat a személyeket,<br />

kortól és nemtől függetlenül, akiket a tulajdonosoknak,<br />

mint alkalmasabb ember, bemutathatunk<br />

és megjelölhetünk. Ezt a folyamatot jól leképezi a<br />

jelenlegi ISO 9000 Fórum tagszervezeti felépítése,<br />

ahol az idősebb korosztály határozottabb és érezhetően<br />

jobb elköteleződése a számosságuk miatt<br />

csökkenő tendenciájú, de a fiatalabb korosztálynál<br />

a lelkesedésnek sok esetben még pótolnia kell a tudáshiányt<br />

és a szakmai áttekintés benchmark adatbázisának<br />

hiányát.<br />

Tegyük fel, hogy egy hazai kkv. vezetője<br />

a következő kérdéssel fordul hozzád:<br />

sajátosságaink, üzleti környezetünk, jelenlegi és<br />

tervezett tevékenységünk figyelembe vétel<strong>év</strong>el<br />

miként fogjunk minőségirányítási rendszerünk<br />

kiépítéséhez? Kell-e nekünk már a kezdő<br />

lépéseknél pl. integrált irányítási rendszerben<br />

gondolkoznunk?<br />

Erre a kérdésre nagyon határozott választ tudok adni.<br />

Az első, amivel már <strong>év</strong>tizedek óta küzdünk, hogy ebben<br />

a „kkv” rövidítésben az első „k”-val nem tud mit<br />

kezdeni a szakmánk. Azok olyan mérhetetlenül kicsi<br />

vállalkozások ma még, akik vagy túlélték a kényszervállalkozókra<br />

lesújtó jogi és pénzügyi szabályozásokat,<br />

vagy valóban értéket teremtenek, de még ahhoz<br />

kicsik, hogy komplexebben, átfogóbban gondolkozzanak<br />

termékük és szolgáltatásuk minőségéről. Mi,<br />

a Controll Zrt. tanácsadói úgy látjuk, hogy ebben<br />

hosszú távon az osztrák szomszédunk mintáját kell<br />

követni, ahol egy céget átszámítva 500 millió forint<br />

<strong>év</strong>es árbevételtől és 20 fő bejelentett állandó foglalkoztatott-<br />

tól lehet komolyan venni. Tehát nincs más<br />

dolgunk, mint a kisvállalkozói kör pályázatok, Széchenyi<br />

kártya és egyéb pénzügyi források segítség<strong>év</strong>el<br />

erősíteni, fejleszteni, támogatni és majd elérkezik<br />

az a nagyon várt időszak, amikor tömegesen kezdenek<br />

saját magukkal, a vezetéssel, minőségüggyel,<br />

környezetvédelemmel foglalkozni. Ehhez azonban<br />

idő kell, hiszen ne felejtsük el, alig több mint <strong>30</strong> <strong>év</strong>e<br />

van nálunk kapitalizmus.<br />

A majd <strong>30</strong> <strong>év</strong>es ISO 9000 Fórumot „édes<br />

gyermekednek” tekinted. Mi a Fórum sikerének<br />

titka? Hogyan lehet az eddigieket még<br />

eredményesebbé tenni? Milyen fejlesztési<br />

elképzeléseid vannak?<br />

Az alapításkor néhány sarokpontot elhelyeztünk<br />

dr. Vargay Zoltán elnök úrral, amikor megválasztásunkat<br />

követően leültünk és elkezdtünk azon gondolkozni,<br />

hogy dr. Tar Jóska titkársági segítség<strong>év</strong>el<br />

kiegészülve mit is kezdjünk ezzel a 20 céggel, akik<br />

akkor tagjaink voltak. Egy dologban már közös nevezőn<br />

voltunk elnök úrral: szolgáltató szövetséget<br />

kell alakítanunk, azaz minél több olyan szolgáltatást<br />

biztosítani tagjainknak, amelyet egyénileg nem<br />

tudnak elérni, vagy nem tudnak megszervezni. Innen<br />

indult a nemzeti konferencia ötlete és a szakmai<br />

látogatások megszervezése. Minden, ami ma<br />

jellemzi a Fórumot, ennek az egy alapelvnek való<br />

megfelelésből építkezik. A szolgáltatni szó azonban<br />

nem jelent kiszolgálást, tehát elvárjuk tagjainktól<br />

az öntevékenységet, a rájuk jellemző kreativitást.<br />

Ma már kijelenthetjük, hogy a Toldi-féle petrencerúd<br />

irányba állítása több szempontból is sikeres volt,<br />

hiszen minden gazdasági megrázkódtatás ellenére<br />

és néha még ezt pozitív jelzővel az erősödés irányába<br />

is fordítva, az ISO 9000 Fórum fiatalos lendülettel<br />

létezik, fejleszti önmagát és szakmai társadalmát.<br />

A fejlesztés irányai ma egyértelműen a gazdaságfejlesztés<br />

irányaival párhuzamosak. Nem kívánunk<br />

másról beszélni, mint azokról a Magyarországot<br />

érintő beszállítói, kapcsolati, minőségi, társadalmi<br />

kérdésekről, néha veszélyekről, amelyek a napi híreken<br />

túl a cégeket, azok tulajdonosait érintik.<br />

Az ISO 9000 Fórum egyesület társelnökeként<br />

hogyan látod a magyarországi minőségügyi<br />

szervezetek hatékonyságát, számát,<br />

együttműködését?<br />

Sajátosnak ítélem meg saját helyzetemet a magyar<br />

minőségügy újkori történetében. Ez alapvetően<br />

visszavezethető arra, hogy amikor elsőként minőségfejlesztéssel<br />

foglalkozó tanácsadó céget alapítottam,<br />

az engem körülvevő, akkor a minőségüggyel<br />

érintőlegesen foglalkozó szervezetek, szövetségek<br />

vezetői, elnökei közel 20-25 <strong>év</strong>vel idősebbek voltak<br />

nálam. Korból adódóan sem értettem egyet az<br />

általuk megfogalmazott „avittos” megközelítéssel,<br />

tehát mindig forradalmárnak tartottam magamat,<br />

azaz ütköztem. Ezért voltam csak rövid ideig tagja<br />

az EOQ MNB-nek, mert nem láttam a piacszerű<br />

működésüket. Rövid ideig voltam vezetőségi tagja<br />

az MMT-nek, mert nem egyeztek nézeteink. E két,<br />

ma már tagságában gyengélkedő szervezet után ju-<br />

295

tottunk néhányan arra az elhatározásra, hogy megalapítjuk<br />

az ISO 9000 Fórumot. S lám, minket igazolt<br />

az élet, mert ha érték alapú és valóan szakmai<br />

munkát végző szervezetet hozunk létre, akkor ezzel<br />

szemben nincs más alternatíva. Ezért tudja ma elfoglalni<br />

azt a vezető szerepét az ISO 9000 Fórum,<br />

amelyet Rózsa András elnökünk az őt körülvevő<br />

önkéntes munkatársi körrel lelkesedéssel és szakmai<br />

megalapozottsággal végez.<br />

Hogyan tudsz fejődni, miként biztosítod<br />

naprakészségedet?<br />

Legtöbbet a partnereimet látogatva, velük hosszú<br />

időt eltöltve fejlődöm. Náluk látom meg a kezdeti<br />

gondolataimnak, tanácsadói javaslataimnak az első<br />

szárnypróbálgatásait, amelyeket közösen kollégáimmal,<br />

ügyfeleimmel finomítunk és ma már nemcsak<br />

az ISO 9001 szabványban, hanem a ráépülő szervezetfejlesztési<br />

folyamatainkban mintaként használnak<br />

más cégek, tanácsadók és most már tanítják az<br />

egyetemen is. A fejlődésnek a legfontosabb pillérei a<br />

mi felfogásunk szerint az, hogy próbáld meg leképezni<br />

az adott probléma gyökér okát, keresd meg hozzá<br />

mindazokat az eszközöket, amelyeket vagy megtanultál,<br />

vagy átveszed más kollégától és koncentrálj a bevezetésre<br />

és mindaddig nem hagyhatod ott az ügyfelet,<br />

amíg az első siker bonbonok meg nem érkeznek.<br />

Ennyire egyszerűnek tartjuk a klasszikus vezetés- és<br />

minőségfejlesztést, tanulva a Toyotától, tanulva a nagy<br />

magyar cégektől és ki ne hagyjuk a Controll első<br />

ügyfeleit: az IKEA-tól, a McDonald’s- től, a Suzukitól,<br />

a MOL- tól, …<br />

Jut-e időd pihenésre, regenerálódásra?<br />

Mi jelenti számodra a szabadidő hasznos<br />

eltöltését?<br />

A szépségkirálynő választásnál a típusválasz az szokott<br />

lenni, mi a célod kérdésre, hogy a csinos, formás<br />

hölgyek általában a világbékét emlegetik. Én nem<br />

akarok ilyen sztereotípiába esni. Nálam a regenerálódás<br />

sokszor az új ügyfél különlegessége, hiszen ez az,<br />

ami frissen és fiatalosan tartja az agyunkat, hiszen<br />

mégis csak egy tanácsadó céget kell irányítanom.<br />

A klasszikus szabadidőmet a Balatonon vitorlázással<br />

és természetesen remek három gyermekemmel<br />

és feleségemmel töltöm.<br />

Rózsa András konferencia üdvözlése NMK 2019<br />

296

DR. KÖDMÖN ISTVÁN<br />

Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., illetve Zrt.<br />

- termelési igazgató<br />

„… A szervezetek sikertényezői ma már<br />

túlmutatnak az ISO 9001 szabványon<br />

és a klasszikus értelemben vett<br />

minőségmenedzsmenten. Nekünk azzal kell<br />

foglalkozni, megőrizve az ISO 9000 alapokat és<br />

szellemiséget, ami a szervezeteket érdekli, ami<br />

a XXI. század kihívásai számukra…”<br />

Azt gondolom, hogy Téged már nemcsak<br />

minőségügyi berkekben, de a vállalatvezetők<br />

között is „magasan jegyzenek”. Mégis szeretnék<br />

kérni egy rövid bemutatkozást!<br />

Gyermek<strong>év</strong>eimet Tarnaleleszen, egy Heves megyei<br />

faluban töltöttem. Elsősként Sipos Károlyné (Babika<br />

néni) vezetett be a számok és betűk világába, tanította<br />

meg az írást és olvasását. Szeretett kis falumból<br />

sok minden mellett a zene szeretetét hoztam magammal.<br />

Úgy tíz <strong>év</strong>es lehettem, amikor bekapcsolódtam a<br />

Rákóczi Péter vezette ifjúsági (akkor még úttörő) fúvószenekarba.<br />

Trombitáltam.<br />

Később Egerben a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban<br />

érettségiztem. Gimnáziumi <strong>év</strong>eim alatt Dr. Orosz<br />

Ernőné vezette kémiaszakkör munkájába kapcsolódtam<br />

be, akinek vezetés<strong>év</strong>el, több alkalommal is<br />

eljutottam az Irinyi János Országos Kémiaverseny<br />

döntőjébe. Itt megtanultam a céltudatosságot, a versenyszellemet,<br />

a kemény munkát, a kitartást és láttam,<br />

hogy a sikernek is két oldala van.<br />

Egyetemi tanulmányaimat a Veszprémi Vegyipari<br />

Egyetemen folytattam, ahol szervező vegyészmérnök<br />

oklevelet, majd kutató-fejlesztő szakmérnöki<br />

végzettséget és Dr. Kovács Zoltán professzor úr vezetés<strong>év</strong>el<br />

egyetemi doktorátust szereztem. A végzést<br />

követően több mint nyolc <strong>év</strong>et dolgoztam egyetemi<br />

oktatóként, ahol a korábban megszerzett elméleti ismeretek<br />

mélyebb megalapozására nyílt lehetőségem,<br />

amelyet több hosszabb-rövidebb külföldi (hollandiai,<br />

amerikai, németországi) ösztöndíj is segített.<br />

Szakmai pályafutásom következő állomása a Szenzor<br />

Gazdaságmérnöki Kft. volt, ahol tanácsadóként a<br />

gyakorlatban és az üzleti életben is alkalmazni tudtam<br />

mindazt, amit megtanultam. A Szenzorban eltöltött<br />

nyolc <strong>év</strong> alatt tanácsadóként, oktatási igazgatóként,<br />

majd az utolsó négy <strong>év</strong>ben ügyvezetőként dolgoztam.<br />

Közben MBA oklevelet szereztem a Budapesti Műszaki<br />

és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2009. januárjától<br />

szakmai pályafutásom egy más területre vitt.<br />

Mi motivált arra, hogy a Herendi<br />

Porcelánmanufaktúra Rt., illetve Zrt. termelési<br />

igazgatói állását pályázd meg?<br />

Az oktatói élet és a tanácsadói lét után a termelés<br />

világa egy teljesen más dimenzió. A könyvek képzeletvilága,<br />

a tanácsadói szakma ötletelése után a<br />

termelés világa kőkemény realitás. Ott, akkor, abban<br />

a pillanatban tenni kell valamit, hisz a technológiai<br />

fegyelem megkívánja az azonnali reakciókat<br />

még egy manufaktúra esetében is. A Herendi Porcelánmanufaktúra<br />

Zrt-vel tanácsadóként kerültem<br />

kapcsolatba, és kissé megismertem a szervezetet.<br />

Amikor lehetőség nyílt pályázni, akkor úgy gondoltam,<br />

hogy egy win-win helyzet alakulhat ki, és<br />

pályáztam a megüresedett pozícióra.<br />

297

A Szenzor Kft-ben szerzett tapasztalataidat<br />

jelenlegi munkahelyeden jól tudod<br />

kamatoztatni?<br />

A Szenzorban sokat gazdagodtam. Egy fantasztikus<br />

cég volt tele egyéniségekkel, elismert szakemberekkel.<br />

Ott csak tanulni lehetett és tapasztalatokat szerezni.<br />

És persze az ügyfeleknél is. Nincs az életnek<br />

olyan területe, ahol ne lehetne abból kamatoztatni,<br />

amit a Szenzor adott. Nagyon fontosnak érzem a termelési<br />

igazgató belső tréner, és tanácsadó szerepét.<br />

A stratégia alkotás területén alkalmazott<br />

új eszközök és módszerek tekintetében<br />

változott-e eszköztárad? Másként állsz ma<br />

hozzá a kihívásokhoz, mint pár <strong>év</strong>e?<br />

Az ismeretfrissítés örök. Természetesen folyamatosan<br />

figyelemmel kísérem szakmám újdonságait, és új<br />

elemek, új fogások, új módszerek gyakorlati alkalmazásán<br />

dolgozom. Ebben partner a Herendi Porcelánmanufaktúra<br />

Zrt. Vannak dolgok, amelyek megváltoztak,<br />

de van, ami nem. Pl. továbbra is vallom az<br />

egyetemen, majd a Szenzornál is alkalmazott stratégiai<br />

elemet, miszerint egy-egy területen legyünk úttörők,<br />

vagy legalábbis first follower-ek. Így váljunk<br />

olyanokká, olyan szervezetté, akiktől tanulni lehet.<br />

Ez a gondolkodás elkerülhetetlen, ha az ember sikeres<br />

oktató akar lenni a felsőoktatásban.<br />

Azt látom, hogy „szíved csücske” még mindig<br />

az oktatás! Megsokasodott teendőid mellett a<br />

katedra nem hiányzik!<br />

Már 26. <strong>év</strong>e oktatok. Szerencsére úgy hozta életem<br />

sora, hogy miután eljöttem a Veszprémi Egyetemről<br />

több intézményben is oktattam óraadóként, és<br />

így a folyamat nem szakadt meg. Jelenleg is külső<br />

óraadóként oktatok már több mint kilenc <strong>év</strong>e a<br />

győri Széchenyi István Egyetemen nappali, levelező,<br />

és MBA képzésen is. Minél jobban múlik az idő, annál<br />

jobban szeretem. Az idő múlása nemcsak őszülő<br />

halántékot, hanem sok-sok gyakorlati tapasztalatot,<br />

megélt szituációkat is magával hozott. És ez az, ami<br />

egyre hitelesebbé teszi az embert a hallgatók előtt.<br />

Szeretek együttdolgozni a fiatalokkal. Egy-egy óra<br />

számomra kikapcsolódás, kilépés a hétköznapokból,<br />

és minden alkalom egy-egy kihívás is, hiszen a hallgatók<br />

egyre kritikusabbak és elvárják a jót. Joggal.<br />

Az állami felsőoktatásban szerzett<br />

tapasztalataid szerint erősödött az iskolákból<br />

kikerülők minőségtudatossága?<br />

A hallgatók tudatossága kétségkívül erősödött. Így<br />

a minőségtudatossága is. A legtöbbjük néhány kivételtől<br />

eltekintve – mester szakos hallgatókról l<strong>év</strong>én<br />

szó – nagyon céltudatos, tudja mit akar, mit és miért<br />

tanul, világos elképzelésük van. Arról is, hogy mit<br />

szeretnének csinálni. És amíg meg nem kapják azt,<br />

amit akarnak, addig mennek. Egyik munkahelyről a<br />

másikra, gurulós bőrönd, okostelefon, bankkártya és<br />

irány a nagyvilág.<br />

Termelési igazgatóként a minőségügy<br />

irányítását is rád bízták. Hogyan fér meg<br />

egymással a két beosztás?<br />

Hadd hívjam segítségül az ISO 9001-es szabványt.<br />

A 2008-as verzió azt írta, hogy „A felső vezetőségnek<br />

ki kell jelölnie a szervezet vezetőségének egy tagját,<br />

akinek egyéb felelősségi körétől függetlenül olyan<br />

felelősségi körrel és hatáskörrel kell rendelkeznie,<br />

amely magában foglalja” a minőségirányítási rendszerrel<br />

kapcsolatos gondoskodást.<br />

A 2015-ös kiadás így fogalmaz „A felső vezetőségnek<br />

bizonyítania kell vezetői szerepvállalását és<br />

elkötelezettségét a minőségirányítási rendszer vonatkozásában<br />

azzal, hogy:… c) biztosítja a minőségirányítási<br />

rendszer követelményeinek beépülését a<br />

szervezet üzleti folyamataiba;”. Tehát? Ez egy „szabványos”,<br />

ugyanakkor újszerű és hatékony megoldás.<br />

Ja és persze munkás is.<br />

A Herendi Porcelámanufaktúrát a minőség<br />

megtestesítőjének gondolom. Mi jellemzi<br />

a Te minőség filozófiádat? Mi tartasz a jó<br />

minőségről?<br />

Az elmúlt <strong>év</strong>ekben a minőség fogalmát egyre inkább<br />

a szervezet működésének milyenség<strong>év</strong>el próbálom<br />

megközelíteni. A szervezet jó működéséhez pedig<br />

egy folyamatos egyensúlyteremtésre van szükség.<br />

Ezt napjainkban a lean menedzsment gondolatiságában<br />

találjuk meg. Ez Herend számára ma az Érték<br />

pontos meghatározása, Értékfolyamat azonosítása,<br />

Megszakítás nélküli áramlás, Húzóelv alkalmazása,<br />

298

Folyamatos tökéletesítés, elveire építő, a környezet<br />

által kikényszerített, egyensúlyt teremtő, alkalmazott<br />

vezetési filozófia, amely gyakorlati megvalósítása<br />

során a bevezetett változások és segítségül hívott<br />

eszközök célja az érdekelt felek által megkívánt<br />

és elismert érték adott technológiai színvonal melletti<br />

szükséges és elégséges erőforrás-ráfordítással<br />

történő átadása.<br />

Gazdag publikációid közül kérlek, említsd meg<br />

a számodra leginkább sikereseket!<br />

Nehéz választani a több mint 70 db publikációból<br />

és több mint 80 db szakmai előadásból. Ha mégis<br />

kell egyet-kettőt megjelölni, akkor a Hétpecsét Információbiztonsági<br />

Egyesület, amelynek 2004-es<br />

alapítása óta vagyok egyik alelnöke, gondozásában<br />

megjelent két könyvet említeném meg, amelyeknek<br />

alkotó szerkesztője vagyok.<br />

Igazi csapatmunka volt a két könyv megjelenése.<br />

A társzerzőkkel szoros együttműködésben, hihetetlen<br />

szakmai fegyelemmel, és határidőtartással, rekordsebességgel<br />

készültek el a könyvek:<br />

• Dr. Ködmön István (szerk.): Hétpecsétes<br />

történetek – Információbiztonság az ISO 27001<br />

tükrében. Hétpecsét Információbiztonsági<br />

Egyesület, Budapest 2008.<br />

• Dr. Ködmön István (szerk.): Hétpecsétes<br />

történetek II. – Információbiztonság az ISO<br />

27000 szabványcsalád tükrében. Hétpecsét<br />

Információbiztonsági Egyesület, Budapest 2014.<br />

Ez utóbbi kiadványt 2017 karácsonya előtt a Hétpecsét<br />

Egyesület elektronikusan ingyenesen elérhetővé<br />

tette, hogy egyfajta szakmai ajándékként mindenki<br />

fája alá kerülhessen. A 150 oldal, 34860 szó közkincscsé<br />

tétel ötletének megvalósításában az Egyesület új<br />

média partnere, a Digitalstand volt segítségünkre.<br />

A munkádhoz és fejlődésedhez szükséges<br />

ismeretekhez miként jutsz hozzá?<br />

Sokat olvasok. Szakkönyveket, folyóiratokat. Korábban<br />

is sokat olvastam. Klasszikusokat is. Most<br />

összerakom a mozaikokat, építkezek az elmúlt <strong>év</strong>tizedekből.<br />

Remek ismeretfrissítő és gondolatébresztő<br />

programok a szakmai konferenciák, mint pl. a<br />

Mikulás is benchmarkol, vagy a Kvalikon, a Lean-<br />

Center, az ISO 9000 Fórum Egyesület konferenciái.<br />

Nem régen választottak az ISO 9000 Fórum<br />

Egyesület alelnökének. Milyen elképzeléseid<br />

vannak a Fórum munkájának hatékonyabbá<br />

tételére?<br />

Azt hiszem, hogy a spektrumot kell szélesíteni. Éppúgy,<br />

mint ahogy azt a minőség megközelítésénél elmondtam.<br />

A szervezetek sikertényezői ma már túlmutatnak<br />

az ISO 9001 szabványon és a klasszikus<br />

értelemben vett minőségmenedzsmenten. Nekünk<br />

azzal kell foglalkozni, megőrizve az ISO 9000 alapokat<br />

és szellemiséget, ami a szervezeteket érdekli, ami<br />

a XXI. század kihívásai számukra. Ennek egyik első<br />

jele volt a 2017. szeptemberi Nemzeti Minőségügyi<br />

Konferencia széles programja, különösen gondolok<br />

itt az „Innovatív minőségkultúra a XXI. században”<br />

szekcióra. Minden bizonnyal rendhagyó rendezvény<br />

lesz a 2018. szeptemberében megrendezendő jubileumi<br />

XXV. Nemzeti Minőségügyi Konferencia is.<br />

A sok napi munkát családod miként tolerálja?<br />

Van egyáltalán szabad időd? Mi a hobbid?<br />

Miként regenerálódsz?<br />

A feleségem nagyon megértő és támogató. Ő is a tanácsadói<br />

szakmából jött. Ez részint könnyít a helyzetemen,<br />

részint nehezít, mert időnként nagyon kritikus.<br />

Két pici gyermekünk van: kisiskolás lányunk<br />

és óvodás fiunk, így ők még sok törődést, odafigyelést,<br />

támogatást igényelnek. Én velük regenerálódok.<br />

A szabadidőm a családomé. Korábban közel <strong>30</strong> <strong>év</strong>ig<br />

trombitáltam, de ez ma már nem fér bele az időmbe.<br />

Ami tényleges kikapcsolódás az a kertészkedés a ház<br />

körül és utóbbi időben fotózás, a jelen pillanatainak<br />

megörökítése az utókor számára.<br />

299

DR. KÖVESI JÁNOS<br />

A BME Gazdaság - és Társadalomtudományi<br />

Karának a dékánja<br />

„…Ha a közszereplők komolyan hinnének a minőség<br />

jelentőségében, nem tűnne a mai világunk sokszor<br />

értékrend nélkülinek.”<br />

Bevezetésként gazdag szakmai életútjának egy<br />

rövid leírását szeretném kérni.<br />

1952-ben születtem Budapesten. Feleségem dr. Kövesiné<br />

Bors Judit okl. vegyészmérnök, okl. gazdasági<br />

mérnök Gyermekeink: Ágnes (1979) és Csaba<br />

(1982) közgazdászok. A Budapesti Műszaki Egyetemen<br />

1976-ban vegyészmérnöki, 1983-ban megbízhatósági<br />

szakmérnöki oklevelet, 1984-ben dr. techn.<br />

címet szereztem. 1990-ben a közgazdaságtudomány<br />

kandidátusa lettem, 1998-ban habilitáltam. Eur.Ing.<br />

(Európai Mérnök Szövetség) diplomámat 1992-ben<br />

kaptam meg. 1976-tól a Műegyetem Menedzsment és<br />

Vállalatgazdaságtan Tanszékének vagyok az oktatója,<br />

1994-től tanszékvezetője, 1999-től egyetemi tanára.<br />

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen<br />

1998-ban létrejött Gazdaság- és Társadalomtudományi<br />

Kar első dékánja voltam. Ezt a megbízatását<br />

először 2004-ig láttam el - ekkor az Egyetem<br />

oktatási rektor-helyettese lettem – majd 2008-tól<br />

ismét a GTK dékánjának választottak. Tudományos<br />

munkásságom a minőségmenedzsment, a megbízhatóság-<br />

és kockázat elemzés területeihez kötődik.<br />

Ezen belül elsősorban a technológiai folyamatok<br />

gazdasági és megbízhatósági elemzés<strong>év</strong>el, a TQM és<br />

a TPM alkalmazási lehetőségeivel, valamint a termelés,<br />

a minőség és a megbízhatóság közötti kölcsönhatások<br />

feltárásával foglalkozom.<br />

Közel 40 <strong>év</strong>e oktat a műszaki egyetemen. Mitől<br />

vált ennyire elkötelezetté a tanítás iránt?<br />

Én már a gimnáziumban is tanári pályára készültem,<br />

de szüleim és tanáraim „erőszakkal eltérítettek”, így<br />

lettem vegyészmérnök. Nekem ebből az egész egyetemi<br />

létből az oktatás a legfontosabb, ezt élvezem<br />

a legjobban.<br />

Amikor becsukom a tanterem ajtaját, minden más<br />

lényegtelenné válik. Sok sikerélményem is volt és folyamatosan<br />

érnek azok a visszacsatolások, amelyek<br />

az egésznek értelmet adnak.<br />

Otthonosan mozog a gazdaságtudományok<br />

területén. A minőségmenedzsment és általában<br />

a minőség kiemelt szerepet kapott eddigi<br />

munkásságában. Jól látom?<br />

Ez így igaz. Tanáraim és mentoraim Kindler József<br />

és Szabó Gábor Csaba voltak, hatásukra kezdtem<br />

el a minőséggel foglalkozni, mégpedig egy olyan<br />

időszakban, amikor a legtöbben megmosolyogtak<br />

minket. Az is hamar kialakult, hogy én elsősorban<br />

a megbízhatósággal, a minőség dinamikájával, időbeli<br />

alakulásának vizsgálatával foglalkoztam.<br />

Mit jelent a minőség egy olyan ember<br />

számára, aki tudományos szinten ismeri<br />

és oktatja a témát?<br />

Akaratlanul is mindent ezen keresztül néz. Üldögélek<br />

az egyetemi és kari vezetőségi megbeszéléseken és azt<br />

veszem észre, hogy kollégáim nagyon ritkán gondolkodnak,<br />

viselkednek úgy, ahogyan azt a minőségmenedzsment<br />

szerint elképzeljük. De napról napra javul<br />

a helyzet. Büszke vagyok arra, hogy a Műegyetem<br />

<strong>30</strong>0

a Küldetésnyilatkozatában és az Intézményfejlesztési<br />

Tervében is kinyilvánította, hogy a TQM szellemében<br />

működteti minőségügyi rendszerét.<br />

A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében<br />

milyen szerepe van a minőségnek?<br />

A közhelynek tűnő igazságok (pl. versenyképesség,<br />

gazdaságosság, stb.) helyett nekem most más jut az<br />

eszembe. Ha a közszereplők komolyan hinnének a<br />

minőség jelentőségében, nem tűnne a mai világunk<br />

sokszor értékrend nélkülinek.<br />

Hogyan látja a magyar minőség oktatás<br />

helyzetét? Mennyire rendelkezik stabil<br />

alapokkal egy manapság a BME-ről kikerült<br />

hallgató?<br />

Nagyon büszke vagyok arra is, hogy a Gazdaság- és<br />

Társadalomtudományi Kar megalakulását követően<br />

a Szenátus megszavazta, hogy a Műegyetem valamennyi<br />

alapszakos hallgatójának kötelező jelleggel<br />

oktatjuk heti 4 órában a Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan<br />

tantárgyunkat, amelynek egyharmada<br />

a minőségmenedzsmentről szól. Nagyszámú<br />

saját műszaki menedzser és közgazdász hallgatóink<br />

pedig mind a 6 alapszakunkon, mind a 14 mesterszakunkon,<br />

valamint a gazdálkodás- és szervezéstudományi<br />

doktori iskolánkban jelentős arányban<br />

hallgatnak minőségmenedzsmentet.<br />

Elméleti munkássága közben a gyakorlatról<br />

sem feledkezett meg. Cégeknél végzett munkái<br />

közül melyeket tartja a legfontosabbaknak?<br />

Valóban sok céges megbízásos kutatómunkát vezettem,<br />

vagy közreműködőként dolgoztam ilyen vállalati<br />

projektekben. Az elmúlt 10 – 15 <strong>év</strong> azonban a<br />

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, valamint<br />

a Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék vezetéséről<br />

szól. Ezek az én kiemelt „cégeim”.<br />

Kérem, emelje ki publikációi közül azokat,<br />

amelyeket Ön a legjelentősebbek közé sorol!<br />

Ebben a korban az ember azokra a legbüszkébb,<br />

amelyek valamilyen értelemben összefoglaló munkának<br />

tekinthetők. Két könyvet említenék, ezeknek<br />

szerkesztője és szerzője is vagyok. Az egyik a Minőség<br />

és megbízhatóság a menedzsmentben, a másik<br />

pedig A minőségmenedzsment alapjai címet viseli.<br />

Ezt az utóbbit Topár József kollégámmal közösen<br />

szerkesztettük. De lehetséges, hogy ezeknél is fontosabb<br />

az a könyv, amelyet ugyancsak Topár József<br />

kollégámmal az USA-ból „hoztunk haza” és szakmai<br />

lektorokként menedzseltük megjelenését.<br />

Ez a Tenner - DeToro: Teljes körű minőségmenedzsment<br />

könyve, amely a Műszaki Könyvkiadónál az 5.<br />

kiadásnál tart és bizonyosan sokat segített a TQM<br />

szellemiségének hazai elterjesztésében.<br />

A Magyar Köztársasági Érdemrend<br />

Tisztikeresztjének birtokosa. Miért kapta ezt a<br />

rangos elismerést?<br />

A Sólyom László köztársasági elnök úr által jegyzett<br />

indoklás így szól: „a gazdaság- és menedzsment tudomány<br />

területén végzett több <strong>év</strong>tizedes, nemzetközileg<br />

is elismert tudományos, kutatói, oktatói munkássága,<br />

egyetemvezetői tevékenysége elismeréseként.”<br />

Miként tud lépést tartani, fejlődni? Honnan<br />

szerzi ismereteit?<br />

Nagyon tehetséges fiatal munkatársak vesznek körül,<br />

kutatásaik, publikációik, tudományos értekezéseik<br />

segítenek abban, hogy sejtésem legyen arról,<br />

merre is tart a világ.<br />

Tudományos és szakmai közéleti tevékenységei<br />

közül kérem, soroljon fel néhányat!<br />

A BME Gazdaság - és Társadalomtudományi Karának<br />

a dékánja vagyok. A Menedzsment és Vállalatgazdaságtan<br />

Tanszéket 1994 óta vezetem. Több nemzetközi<br />

és hazai minőségügyi szervezet tagsága mellett<br />

a Magyar Mérnökakadémia kincstárnoki feladatait<br />

is ellátom. 12 <strong>év</strong>en keresztül voltam a főszerkesztője<br />

a Harvard Business Review magyar kiadásának.<br />

Marad-e ideje kikapcsolódásra, szórakozásra?<br />

Mi a hobbija?<br />

Január harmadik napján született meg gyönyörű<br />

unokám, Izabella, most minden róla szól. Szeretünk<br />

utazni, szeretünk kempingezni, imádjuk Maszatot,<br />

az egy<strong>év</strong>es magyar vizslánkat is.<br />

<strong>30</strong>1

KULCSÁR ILDIKÓ<br />

Magyar Honvédség Egészségügyi Központ<br />

- minőségfejlesztési és irányítási osztályvezető<br />

„A kórházban is az egyik legnagyobb „harcom”, hogy<br />

megértessem a munkatársaimmal azt, hogy a<br />

minőségirányítási rendszerek nem öncélúak, nem<br />

„intézményi hiúsági kérdés”, hanem a folyamat<br />

eredményeképpen az intézmény működése<br />

átláthatóbb, hatékonyabb lesz.”<br />

Nyitányként egy rövid szakmai önéletrajzot<br />

szeretnék kérni. Azokat a fordulópontokat légy<br />

szíves kiemelni, amelyeket utólag is fontosnak<br />

gondolsz!<br />

Legmeghatározóbb munkahelyem egy olyan állami<br />

cég volt, mely raktározási, logisztikai tevékenységet<br />

folytatott. Akkor kezdtem el a minőséggel foglalkozni.<br />

Érdekes volt megtapasztalni, hogy mennyi<br />

mindenhez kell érteni ahhoz, hogy felelősségteljesen<br />

mondjak ki olyan dolgokat, amiknek nagyon<br />

súlyos következményei adódhatnak egy esetleges<br />

t<strong>év</strong>edés következtében. Ott tanultam meg, hogy mit<br />

jelent a csapatmunka, a munkatársak megbecsülése,<br />

tudásuk elismerése. Ezek után nagy váltás volt egy<br />

profitorientált magáncéghez átkerülni és dolgozni.<br />

Említett cég minőségirányítási vezetője nyugdíjba<br />

készült, tulajdonképpen akkor „pecsételődött” meg<br />

a sorsom, mint „minőségügyes”. Beiskoláztak és<br />

szakmérnök lettem a BME-n, majd a Corvinus<br />

Egyetem következett a GYED - del együtt. 2005-<br />

ben újabb fordulat következett a pályámon, kisgyermekes<br />

anyukaként munkahely keresésbe kezdtem,<br />

egy egészségügyi intézménybe kerestek „minőséges”<br />

szakembert. Így lettem a BM Kórházban minőségirányítási<br />

vezető, annak számos előnnyel és hátránnyal<br />

együtt. Majd a 2007-es kórház integráció<br />

következtében kerültem át az akkor Állami Egészségügyi<br />

Központ n<strong>év</strong>en létrejött „mamut kórházba”,<br />

mint minőségirányítási osztályvezető. Ismét egy<br />

nagy váltás és kihívás volt az életemben, ma már<br />

tudom, hogy sokkal nagyobb, mint annak idején az<br />

élelmiszeripar.<br />

Korábbi munkahelyeidről mit sikerült átmenteni<br />

mostani beosztásod jobb ellátásához? Mi az,<br />

ami itt nagyon „másként van” és a legtöbb<br />

felkészülést igényli?<br />

Alapvégzettségemet tekintve nagyon messziről érkeztem<br />

az egészségügybe. Agrármérnökként végeztem,<br />

aminek köszönhetően, hamar egy malomipari<br />

vállalkozás termeléstámogató laborjában találtam<br />

magam. Ez az időszak volt a minőségirányítás hőskora.<br />

Az élelmiszeripari vállalkozások sorra kezdtek<br />

valamilyen, jellemzően az ISO 9000, 9001, 9002-es<br />

szabványt bevezetni, így a „mi malmunk” is. Igazából<br />

nem is tudtuk mit is jelent a minőségbiztosítás,<br />

de benne volt a minőség szó, tehát az valamilyen<br />

laboros dolog. Így történt, hogy egy malomipari társaság<br />

minőségirányítási „bozótharcának” kellős közepén<br />

találtam magam, alig 25 <strong>év</strong>esen.<br />

Mi az ami más? Bizonyos szempontból szinte semmi,<br />

más szempontból nagyon sok. Az a jó a minőségirányítási<br />

rendszerekben, hogy alapvetően nagyon<br />

hasonlóak. Minőségirányítási rendszer szempontjából,<br />

ugyanazon irányelveknek kell megfelelniük<br />

egy malomipari vállalatnak, mint egy kórháznak.<br />

Más szempontból egy terméket,- szolgáltatást értékesítő<br />

vállalkozás prioritásai alapvetően különböz-<br />

<strong>30</strong>2

nek egy egészségügyi intézményétől. Ha egy mondatban<br />

kell megfogalmaznom, akkor azt emelném<br />

ki, hogy a „malomban” megtanultam, hogy végül<br />

is ezt az egészet azért csináljuk, hogy a végtermék<br />

gazdaságosan konstans módon elvárásoknak megfelelő<br />

legyen. A kórházban is az egyik legnagyobb<br />

„harcom”, hogy megértessem a munkatársaimmal<br />

azt, hogy a minőségirányítási rendszerek nem öncélúak,<br />

nem „intézményi hiúsági kérdés”, hanem a<br />

folyamat eredményeképpen az intézmény működése<br />

átláthatóbb, hatékonyabb lesz.<br />

Több konferencián (legutóbb Debrecenben a<br />

XVI. DEMIN rendezvényen találkoztunk. Mindig,<br />

mindenki Ildikónak szólított! Jól emlékszem<br />

alezredes asszony? A rendfokozat mit jelent?<br />

Mindenki szalutál és végrehajtja utasításaidat?<br />

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MH EK)<br />

egy hadrendi elem, ami bizonyos tekintetben, semmiben<br />

sem különbözik más katonai szervezettől, de nem<br />

is hasonlítható össze egy magyarországi egészségügyi<br />

intézménnyel sem. Az MH EK-t katonák vezetik, és a<br />

legtöbb középvezető is katona. A gyógyításban, ápolásban<br />

foglalkoztatott munkatársaim közül is nagyon<br />

sokan rendelkeznek rendfokozattal, vagyis katonák a<br />

közalkalmazott, vagy civil kollégák mellett. Egy ilyen<br />

környezetben azonban civilként nehezebb lenne minőségirányítást<br />

menedzselni.<br />

A rendfokozat plusz elvárásokat jelent a szakmaiság<br />

mellett, ugyanakkor bizonyos tekintetben megerősíti,<br />

támogatja azt, de egyben felelősség is. Azt vallom,<br />

hogy osztályvezetőként alapvetően tudni kell<br />

felelősséget vállalni, ennek megfelelően nem „bújok a<br />

váll-lapon l<strong>év</strong>ő csillagok” mögé mikor feladat, végrehajtás<br />

és számonkérés van. Maradok Ildikó. Nevem<br />

germán eredetű és harcost jelent, aki, ha kitűz maga<br />

elé egy célt, mindent megtesz annak érdekében, hogy<br />

azt el is érje.<br />

Mit takar pontosan a minőségfejlesztési és<br />

irányítási osztályvezető beosztás?<br />

Mindent, ami a minőségirányítással kapcsolatosan felmerülhet<br />

az Intézményben. Integrált rendszerek fenntartását<br />

és fejlesztését, a mai új „szabványoknak” való<br />

megfelelést. Soha nem az volt a célom, hogy „gyártsuk”<br />

a papírokat, hanem az, hogy a megl<strong>év</strong>ő „papírokkal”<br />

megvédjük a munkatársainkat és a betegeinket. Az MH<br />

EK-nak négy szervezeti egysége van, így mindegyiknek<br />

külön-külön is van szakma-specifikus szabványa,<br />

vagy kibővített szabványpontja (pl. ISO 17025), amit<br />

szintén az osztály koordinál, ellenőriz, vagyis nemcsak<br />

a „kórházban” ténykedem. A minőségfejlesztésre pedig<br />

szükség van a folyamatos fejlődés eléréséhez a folyamatok<br />

javítása érdekében. Mindig jön valami új kihívás,<br />

újdonság, aminek meg szeretnénk felelni.<br />

Mennyire vagy csapattag típus? Szeretsz<br />

teamekben dolgozni?<br />

Aki ismeri a minőségirányítás lényegét az tudja, hogy<br />

(másként nem is lehet), csak csapatban lehet és kell<br />

is dolgozni. A szűk kis „csapatom” maga az osztály,<br />

tágabb csapatom pedig a belső auditori team, amit jelenleg<br />

35 fő alkot. Amire büszke vagyok, hogy a team<br />

tagok közül 10 fő orvos, ami nagyon nagy segítség<br />

az egészségügyi dokumentáció, a klinikai kockázatértékelés,<br />

valamint a klinikai audit elvégzésénél. Jól<br />

tudunk együtt dolgozni, de ha mégis felmerül valamilyen<br />

probléma azt megoldjuk úgy, hogy mindenkinek<br />

jó legyen.<br />

Sajnos a fluktuáció miatti távozást a belső auditori<br />

team összetételét is érinti, de mindig akadnak<br />

olyan kollégák, akik még kihívást látnak a minőségirányításban.<br />

Önként jelentkezőkből nincs hiány,<br />

főleg a szakdolgozók köréből, valamint a fiatalabb<br />

korosztályból, akik már az iskolában tanultak, vagy<br />

legalábbis hallottak a minőségirányításról.<br />

Dolgoztál több irányítási rendszer bevezetésén.<br />

Milyen mértékben vagy híve az integrált<br />

irányítási rendszerek működtetésének?<br />

Ha a véleményemre vagy kíváncsi, én csak integrált<br />

rendszereket alkalmaznék (1997-óta csak integrált<br />

rendszerekkel dolgoztam). Egy szabvány nem szabvány!<br />

Az integrációt 2015-től könnyíti, hogy az ISO<br />

Műszaki Bizottsága elkészítette az Annex SL-t, ami<br />

egy általános irányítási rendszer kereteit írja le, így<br />

csak a plusz specifikumokat szükséges bedolgozni<br />

(pl. információvédelem, munkavédelem, környezetvédelem<br />

stb.), amennyiben új szabványoknak szeretnénk<br />

megfelelni.<br />

Az egészségügy cseppet sem rózsás mai<br />

állapotából jelenthet kiutat a minőség előtérbe<br />

kerülése, előkelőbb cégen belüli rangsora?<br />

<strong>30</strong>3

Igen, ha mindenkinek ugyan azt jelentené a minőség.<br />

Több ígéret is elhangzott, hogy a tanúsított kórházak<br />

több finanszírozást kaphatnának, én ugyan<br />

még „csak” 11 <strong>év</strong>e vagyok az egészségügyben dolgozó,<br />

azonban ez még eddig nem valósult meg.<br />

Hogyan veszitek figyelembe a betegek igényeit<br />

és elvárásait?<br />

Természetesen elégedettségi mérésekkel próbálunk<br />

informálódni az elvárásokat és az igényeket illetően.<br />

Évente egyszer meghatározott időben végezzük,<br />

kiértékeljük, és a kapott információkat a honlapon<br />

közzé is tesszük. Az idei <strong>év</strong> új fejlesztése, hogy kérdőíveink<br />

elektronikusan a honlapunkon is megjelennek,<br />

ahol ezek kb. 5 perc alatt kitölthetőek. Azért a<br />

többes szám, mert jelen pillanatban öt ilyen kérdőívünk<br />

van (fekvő, járó, sürgősségi, diagnosztikai, és<br />

hozzátartozói). Nagy hangsúlyt fektetünk a kommunikációra<br />

és a tájékoztatásra.<br />

Több „műtétes” gyógyító osztály esetében is működik<br />

az a betegoktatási és tájékoztatási rendszer, hogy a<br />

beavatkozás előtt negyed<strong>év</strong>ente betegeink feltehetik<br />

személyesen kérdéseiket a műtét végző orvosoknak,<br />

beszélhetnek, véleményt cserélhetnek más betegekkel.<br />

Szoros az együttműködésünk a Betegjogi képviselővel<br />

is.<br />

A minőségszakemberek egy igen nehéz és<br />

változatos pályán mozognak, ahol fontos a<br />

„naprakészség” és a folyamatos megújulás. Mit<br />

tudsz tenni a követelmények teljesítéséért?<br />

Folyamatosan tanulok, képzem magam. Konferenciákra<br />

járok, figyelek és utána olvasok a hallottaknak.<br />

Idén szereztem diplomát, mint egészségügyi minőségbiztosítási<br />

tanácsadó, tavaly pedig munkavédelmi<br />

szakmérnökként végeztem. Naprakészen tart az is,<br />

hogy <strong>év</strong>ente kétszer 15 órában oktatok nem diplomás<br />

szakdolgozókat a kötelező szakmacsoportos továbbképzés<br />

keretében.<br />

Egészségügyi területen hogy látod a<br />

benchmarking hozadékait? Kitől tudsz,<br />

tudtok tanulni? Kik jelentik számotokra a jó<br />

gyakorlatot? Milyen eredményeitek vannak ezen<br />

a területen? Tőletek mit lehetne ellesni (mi az,<br />

amit nagyon jól csináltok?)?<br />

Azt gondolom „bárkitől” lehet tanulni, aki engedi, hogy<br />

tanuljanak Tőle. Nagyon jó ötleteteket lehet más kórházaktól<br />

átvenni, az együtt gondolkodást szeretem a<br />

legjobban. Ki hogyan tudja megoldani az adott problémát<br />

és nem úgy, hogy „ja azt mi nem csináljuk, bár<br />

kéne”.<br />

Minél egyszerűbben oldjuk meg, annál jobban örülnek<br />

a kollégák. Hogy tőlünk mit lehet tanulni, ahhoz meg<br />

kell ismerni a rendszerünket és nem azon kell lemérni a<br />

„népszerűségünket”, hogy a média mit ír rólunk. Amit<br />

mégis el lehet lesni, az az MSZ EN 15224 szabvány tíz<br />

hónapos bevezetése és tanúsítatása, fenntartása, az új<br />

belépő dolgozók oktatási rendszere, a hallgatók-, kiképzendők-,<br />

berendeltek elégedettségi eredményei,<br />

valamint munkatársaink elkötelezettsége.<br />

Családod mennyire jó háttér? Hogyan tolerálják<br />

a sok munkahelyi elfoglaltságot?<br />

A legjobb háttér a férjem, és két tinédzser lányom az<br />

Ő elfogadásuk és kompromisszum készségük nélkül<br />

nem lehetnék ott, ahol ma vagyok, és nem lehetnék<br />

az, aki vagyok. Természetesen a munkámat soha<br />

nem viszem haza. Próbálom úgy ütemezni a feladataimat,<br />

hogy mindig ők legyenek az elsők, maximum<br />

kevesebbet alszom. A lányaim azt láthatják otthon,<br />

hogy anya már megint tanul és diplomadolgozatot<br />

készít, de úgy látom, hogy ezt nem hátrányként élik<br />

meg, hanem az Ő tanuláshoz és a feladataikhoz való<br />

hozzáállásukat pozitív irányba befolyásolja.<br />

Kevés szabadidődet miként töltöd, hogy<br />

regenerálódsz?<br />

Kertes házban lakom, így máris válaszoltam a kérdésre.<br />

Növényekkel és az állataimmal foglalkozom,<br />

büszkeségem a dél-amerikai narancsvirág és a sisakos<br />

kaméleonom. Folyamatosan tanulok, bővítem a<br />

tudásomat. Természetesen hobbim is van, Szinkronúszó<br />

bíró vagyok, <strong>év</strong>ente legalább 8-10 versenyen<br />

veszek részt, most is készülök a jövő <strong>év</strong>i hazai vizes<br />

vb-re, mint önkéntes.<br />

Az izgalmas, elgondolkodtató filmeket szeretem, persze<br />

csakis reklám nélkül, így TV-t nem nézek. Minden<br />

<strong>év</strong>ben legalább kétszer elmegyünk családostól<br />

városlátogatásra, amik feltöltenek bennünket. Azt<br />

vallom, hogy nem az együtt töltött idő mennyisége,<br />

hanem a minősége számít!<br />

<strong>30</strong>4

KURDI VIKTOR<br />

BÁCSVÍZ Zrt. – elnök-vezérigazgató<br />

„Számomra a minőség egyrészről azt jelenti,<br />

hogy ügyfeleink elégedettek szolgáltatásainkkal,<br />

másrészről pedig jelent egyfajta kiválóságra való<br />

törekvést is a munkaszervezeten belül…”<br />

Szeretném, ha nyitányként egy rövidített<br />

szakmai önéletrajzzal kezdenénk. Légy<br />

szíves emeld ki eddigi életutad számodra<br />

legfontosabb állomásait!<br />

1996-ban szereztem vízellátás-csatornázás szakirányon<br />

építőmérnöki diplomát Baján, a Vízügyi főiskolán.<br />

Ebben az <strong>év</strong>ben helyezkedtem el a kecskeméti<br />

székhelyű BÁCSVÍZ Rt-nél, mint gyakornok. A másfél<br />

<strong>év</strong>es gyakornoki időszakról nagyon szép emlékeim<br />

vannak. Kiváló mentorok keze alatt sajátíthattam<br />

el a víztermelési rendszer működését és nagy lendülettel<br />

vethettem bele magam abba a „számítógépes<br />

munkába”, melynek kapcsán 1997 közepére a cég két<br />

legnagyobb vízműtelepe automata üzemmódra állhatott<br />

át. Az automatizálási csapat legfrissebb tagjaként<br />

rajzolhattam a SCADA rendszer képernyőit,<br />

foglalkozhattam azzal, hogy miként jelenjenek meg<br />

a technológia különböző pontjain mért értékek, vagy<br />

éppen státusz jelzések a diszpécser előtti monitoron.<br />

Később ennél az üzemnél kaptam üzemvezetői megbízást,<br />

mely során nagy hasznát vettem a gyakornoki<br />

időszakban kiépített kapcsolataimnak. Szakmai pályafutásom<br />

fordulópontját jelentette 2003, amikor a<br />

„cső másik végére” a csatornaszolgáltatási ágazathoz<br />

kerültem. Előtte nem éreztem magaménak a csatornázással,<br />

szennyvíztisztítással kapcsolatos területet<br />

és egy ideig nagyon küzdöttem e döntés ellen. Utólag<br />

már azt látom, hogy a vezetővé válás útjának meghatározó<br />

időszaka volt ez számomra, és a csatornaszolgáltatási<br />

ágazatnál töltött 2,5 <strong>év</strong>ért is nagyon hálás<br />

vagyok vezetőimnek és munkatársaimnak. 2007-ben,<br />

33 <strong>év</strong>esen választottak meg a cég elnök-vezérigazgatójának,<br />

mely mozzanat előtt még két <strong>év</strong>ig volt lehetőségem<br />

munkatársaimmal együtt a cég fejlesztési és<br />

az informatikai területén értéket teremteni.<br />

Melyek a főbb jellemzői egy keresztény<br />

szemléletű coach és vezetőnek?<br />

Vezetői alapvetés számomra az a bibliai idézet, mely<br />

arról szól, hogy akként bánjatok az emberekkel, ahogyan<br />

szeretnétek, hogy veletek is bánjanak. Igyekszem<br />

ezt az elvet alkalmazni a vezetői munkám során. Meggyőződésem,<br />

hogy csak a kölcsönös tiszteleten alapuló<br />

együttműködés mellett lehet tartós eredményeket<br />

elérni. Három <strong>év</strong>vel ezelőtt kezdtem el intenzíven érdeklődni<br />

az iránt, hogy a coaching szemlélet miként<br />

segítheti a vezetői munkát. Ekkor találtam rá egy teológiai<br />

főiskolán a keresztény szemléletű coach és vezető<br />

képzésre, mely képzést 2015/2016-ban abszolváltam.<br />

Örülök, hogy látom a megvalósulását annak, amint a<br />

coaching kérdezéstechnika és szemlélet alkalmazásával<br />

a vezetői eszköztáram hatékonyabban működik,<br />

mert ez még jobban segít a cég fejlesztésében.<br />

Még 45 <strong>év</strong>es sem vagy, de már a „vízi<br />

közműves” körökben a szakma nagy öregjének,<br />

„régi motorosnak” tartanak. Véleményed<br />

szerint, leginkább mely tulajdonságaid<br />

érdemesítenek erre?<br />

Amikor megszülettem, Édesapám abban az <strong>év</strong>ben lett<br />

vízműves Kunszentmiklóson, ahol akkoriban nagy<br />

volumenben épültek a víziközmű hálózat különböző<br />

elemei. Gyerekként látva a közösséget, látva az<br />

<strong>30</strong>5

„vizes szakma” különlegességét és sajátosságait, már<br />

akkor kezdett kialakulni benne valami „mozdony<br />

füstje” érzés. Az építéssel, üzemeltetéssel kapcsolatos<br />

élményeim meghatározónak bizonyultak a pályaválasztáskor,<br />

így vízgazdálkodási technikus lettem.<br />

A technikumban igen gyakorlatorientált képzést<br />

kaptam, mely tovább erősítette a szakma iránti elkötelezettségemet<br />

és meghatározta a főiskolai, majd<br />

egyetemi irányvonalat számomra. Első munkahelyes<br />

vízműves vagyok és az idővel szépen gyarapodtak a<br />

szakmai kapcsolataim is, melyek közül jó néhány a<br />

diák<strong>év</strong>ekben gyökerezik. Hosszú <strong>év</strong>ekig jó érzés volt<br />

mindig a legfiatalabb lenni, vagy a fiatalabbak közé<br />

tartozni egy-egy szakmai találkozón, és nagy meglepetéssel<br />

tört rám nemrégen az az érzés, hogy mostani<br />

pályakezdő mérnökök akár 22 <strong>év</strong>vel is fiatalabbak<br />

nálam! Visszakanyarodva a kérdésre, szerintem<br />

a szakma iránti elkötelezettség az a tulajdonságom,<br />

mely leginkább látható a vízműves körökben.<br />

A szakma újdonságait miként követed? Mit<br />

teszel ismereteid megújításáért?<br />

A céges elfoglaltságaimon túl lehetőségem van több<br />

szervezet munkájában is közreműködni (Magyar<br />

Víziközmű Szövetség, Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi<br />

és Iparkamara, Tudományos Ismeretterjesztő<br />

Társaság), így nagyon sok rendezvényre, szakmai<br />

napra és konferenciára eljutok. A programok során<br />

sok-sok benyomás ér, melyet hazaérkezve közvetlen<br />

munkatársaimmal megvitatunk, értékelünk, mérlegelünk.<br />

Az idő előre haladtával érzékelem azt is, hogy a<br />

közvetlen szakmai kérdések távolodnak tőlem.<br />

Ennek egyik oka lehet az, hogy manapság iparágakon<br />

belül is hatalmas specializációs folyamat zajlik és<br />

egy embernek nagyon nehéz több területen is igazán<br />

képben lenni. A másik pedig talán az, hogy a vezetési,<br />

illetve egyéb feladatok nem teszik már lehetővé<br />

számomra a szakmai kérdésekben való komolyabb<br />

elmerülést. Jó érzés viszont az, hogy ha valamelyik<br />

munkatársam tud a BÁCSVÍZ színeiben helyi vagy<br />

országos szinten sikert elérni, annak nagyon-nagyon<br />

tudok örülni.<br />

Amikor különböző tréningeken, beszélgetések<br />

alkalmával a „minőség iránt elkötelezett<br />

gazdasági vezetőkről” esik szó: a neved<br />

pozitív példaként jön elő. Mi jellemzi minőség<br />

felfogásodat. Mit jelent Neked a jó minőség?<br />

Számomra a minőség egyrészről azt jelenti, hogy<br />

ügyfeleink elégedettek szolgáltatásainkkal, másrészről<br />

pedig jelent egyfajta kiválóságra való törekvést is<br />

a munkaszervezeten belül. De jelenti azt is, hogy ha<br />

valamilyen projekt mellett elköteleződünk, akkor azt<br />

vigyük végig teljesen, tegyük fel az „i”-re a pontot is.<br />

Nagyon büszke vagyok arra, hogy a cégünknél már a<br />

70-es, 80-as <strong>év</strong>ekben - az akkori vezetésnek köszönhetően<br />

- meghonosodott a kiválóságra való törekvés<br />

elve. Nem elégedtek meg a középszerűvel és ez az elv<br />

a hierarchia teljes spektrumában érződött. Jó dolog,<br />

hogy ezt sikerült átmenten az ezredfordulót követő<br />

időszakokra is.<br />

A cégen belüli minőségkultúra fejlesztéséért<br />

mit tud tenni az elnök-vezérigazgató?<br />

A mai napig emlékszem egy korábbi tanácsadói útmutatásra,<br />

mely szerint egy ütközet előtt két féle vezényszóval<br />

lehet harcba hívni a katonákat: az egyik<br />

az „Előre!”, a másik az „Utánam!”. Az utóbbi akkor is<br />

meggyőzőbb, ha később netán kiderül, hogy a csatákban<br />

veszíteni is lehet. Vezetői elkötelezettség és részvétel<br />

nélkül nem lesznek sikeresek azok a szervezeti<br />

egységeken túlmutató projektek, fejlesztések, amelyek<br />

folyamatszemléletű, rendszerszintű megközelítést<br />

igényelnek. Az ezredfordulón az első víziközmű-szolgáltatók<br />

között voltunk, akik integrált minőség- és<br />

környezetirányítási rendszert vezettek be, 2010-ben<br />

Dél-alföldi Regionális Minőségi Díjat nyertünk,<br />

2016-ban az energiairányítási rendszert integráltuk.<br />

Többször értünk el jó helyezést a Legjobb Munkahely<br />

felméréseken, illetve Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban<br />

Díjat is nyertünk. Ezekre büszkék lehetünk, sokat<br />

tettünk értük. Ugyanakkor nem volt és nem is lesz<br />

problémamentes a működésünk, tökéletes az irányítási<br />

rendszerünk, de ha ezt képesek vagyunk magunk<br />

felismerni és mindent megteszünk a jobbítás, a tudatosság<br />

erősítése érdekében, akkor a holtpontokon<br />

átlendülve mindig előbbre tudunk lépni.<br />

A BÁCSVÍZ Zrt. pozitív társadalmi<br />

szerepvállalását milyen tényekkel tudnád<br />

leginkább alátámasztani?<br />

Hiszünk abban, hogy a társadalmi szerepvállalás<br />

nem csak kötelesség, de elköteleződés is. Társaságunk<br />

egy hosszú távon és felelősen gondolkodó közszolgáltatóhoz<br />

méltó módon igyekszik részt vállalni<br />

<strong>30</strong>6

a társadalom és a környezet iránti felelősségből. Fókuszterületeink<br />

a CSR szemléletmód és tudatosság<br />

erősítése, a környezettudatosság, környezetvédelem<br />

népszerűsítése, valamint az egészségmegőrzés fontosságának<br />

hirdetése. Szponzorációink, valamint<br />

szociális, kulturális, környezetvédelmi vonatkozású<br />

szerepvállalásaink, támogatásaink is e fenti célokat<br />

szolgálják.<br />

Hisszük, hogy az ismeretterjesztés és szemléletformálás<br />

egyik leghatékonyabb eszköze a példamutatás,<br />

és bízunk benne, hogy tevékenységekkel hiteles<br />

mintaként tudunk szolgálni a társadalmi felelősségvállalás<br />

terén: Több száz érdeklődő részvétel<strong>év</strong>el<br />

megrendezzük a Víz Világnapjához, valamint a Föld<br />

Napjához kapcsolódó nyílt napjainkat, részt veszünk<br />

a működési területünkön szervezett, környezetvédelemhez<br />

kapcsolódó kampányokban, rendezvényeken<br />

(pl. Autómentes napon).<br />

A megújuló energiaforrások használatát folyamatosan<br />

bővítjük, energiairányítási rendszert vezettünk<br />

be a hatékony felhasználás érdekében. Madárbarát<br />

munkahelyként működünk. Véradóbarát munkahely<br />

címünkhöz illően <strong>év</strong>ente két alkalommal szervezünk<br />

önkéntes véradást kollégáink körében. Mindezen<br />

erőfeszítéseinket 2012-ben CSR Kiválóságért díjjal<br />

jutalmazták.<br />

A Magyar Víziközmű Szövetségben<br />

betöltött tisztségedről és egyéb társadalmi<br />

megbízatásaidról közreadnál néhány<br />

információt?<br />

A társadalmi megbízatásaimból kiemelkedik még a<br />

Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában<br />

végzett munkám, ahol 2016 őszétől általános<br />

alelnökként segítem Elnök úr munkáját.<br />

Munkádat több elismerés, kitüntetés fémjelzi.<br />

A teljesség igénye nélkül megemlítenél<br />

ezek közül néhányat?<br />

Mérföldkő volt szakmai pályafutásom során, amikor<br />

2010-ben a magyarországi víz- és csatornaszolgáltatók<br />

és vízipari cégek érdekképviseletét ellátó<br />

Magyar Víziközmű Szövetség elnöki székében találtam<br />

magam. Azóta elnökként vagy alelnökként<br />

igyekszem - országos szinten - ezen a területen is<br />

szakmánk ügyeinek előmozdítását támogatni, valamint<br />

az ágazat népszerűsítését és a csapvíz iránti<br />

bizalmat erősíteni. Nagy öröm és megtiszteltetés,<br />

hogy több elismerésben is részesülhettem pályafutásom<br />

során. Azt hiszem, hogy ez leginkább viszszajelzése<br />

annak, hogy a munkatársaimmal végzett<br />

küldetésünkre szűkebb-tágabb környezetünk elismeréssel<br />

tekint. Jó érzés, hogy vannak az elismerések<br />

között olyanok, melyek a szakma, a vezetés vagy<br />

éppen a közéleti szerepvállalás területeivel hozhatók<br />

kapcsolatba. Az ISO 9000 Fórumtól 2012-ban<br />

kapott „Minőségért” egyéni vándordíj volt az első<br />

szakmai elismerésem.<br />

Három gyermek édesapjaként, rengeteg<br />

munkád mellett miként tudsz kikapcsolódni,<br />

regenerálódni? Mi a hobbid?<br />

Hálás vagyok Istennek nagyszerű feleségemért, Anitáért,<br />

aki kezdettől fogva támogatja a karrierem.<br />

Sokszor nagy fegyelmet igényel, hogy a naptárunkban<br />

vigyázzunk az értékes minőségi időre. Van közös<br />

hobbink, mint a motorozás és az utazás vagy éppen<br />

a kertészkedés, de vannak közös sportos kikapcsolódásaink,<br />

mint a futás vagy az úszás. A bennem<br />

rejtőzködő versenyszellemet pedig a teniszpályán<br />

próbálom megélni.<br />

<strong>30</strong>7

KURUCZ MIHÁLY<br />

HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. -<br />

repülésbiztonsági, minőségirányítási<br />

és belsőellenőrzési igazgatója<br />

„…A nagyközönség számára láthatatlan<br />

háttértevékenységet folytatunk, amely globálisan<br />

lehetővé teszi a polgári légi forgalom biztonságos<br />

áramlását. Egy hosszú munkanap végén jóleső<br />

érzéssel tölthet el, hogy aznap sok összetett<br />

forgalmi helyzetet megoldottál és sokaknak<br />

segítettél célba érni…”<br />

Elsőként tőled is egy rövid szakmai<br />

bemutatkozást szeretnék kérni.<br />

A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat<br />

Zrt. repülésbiztonsági, minőségirányítási és belsőellenőrzési<br />

igazgatója vagyok, végzettségemet tekintve<br />

légiforgalmi irányító mérnök. 1961-ben születtem<br />

Budapesten, felsőfokú tanulmányait Rigában<br />

és Győrben végeztem. 1976 óta dolgozom a polgári<br />

légi közlekedési iparágban, 1983-tól légiforgalmi<br />

irányítóként. A jelenlegi beosztásomat megelőzően<br />

aktív légiforgalmi irányító voltam közel két <strong>év</strong>tizeden<br />

át. Tevékenyen hozzájárultam a magyar légiforgalmi<br />

szolgálat repülésbiztonsági és minőségirányítási<br />

rendszerének kiépítéséhez, illetve szerepet<br />

játszom annak működtetésében, így 2008 óta ezért<br />

a szakterületért felelek.<br />

Vezetőként azért dolgozom, hogy a légiforgalmi szolgáltatásokat<br />

igénybe vevők számára a HungaroControl<br />

mindig magas biztonsági szintű és kiemelkedő<br />

színvonalú szolgáltatást nyújtson. Célom, hogy a<br />

hazai légi navigációs szolgálat e tekintetben a nemzetközi<br />

mezőny élvonalába tartozzon. Mindemellett<br />

a munkáltatóm képviseletében számos nemzetközi<br />

szakmai testület munkájában részt veszek, alapítója<br />

vagyok a HungaroControl Safety Management Fórumának,<br />

valamint házigazdája a VFR Repülésbiztonsági<br />

Fórumnak is.<br />

A 2017-es ISO 9000 Fórum jubileumi<br />

konferenciáján megkaptad a „Minőségért”<br />

egyéni vándordíjat. Ezt követően a Magyar<br />

Minőség Társaság „Le a kalappal” sorozatában<br />

gratulálhattam a következő elismerésedhez, míg<br />

legutóbb neked ítélték oda a Dr. Koczor Zoltán<br />

díjat, amit az országban elsőként, 2022. november<br />

11-én vehettél át. Nagyszerű teljesítmény,<br />

elismerésem! Az utóbbit mivel érdemelted ki?<br />

Ezt én is szeretném tudni! (nevet) A díjkiosztón elhangzottak<br />

alapján csak annyit tudok mondani, hogy<br />

a bíráló bizottság engem talált a legérdemesebbnek<br />

erre a kitüntetésre. Köszönöm a titkos jelölőmnek,<br />

hogy alapos indoklás kíséretében a bizottság figyelmébe<br />

ajánlotta eddigi szakmai pályafutásom és teljesítményem.<br />

Talán azt is értékelték, hogy a minőségirányítás<br />

és a repülésbiztonság-irányítás fúziójából<br />

létrehozott rendszerünk sokszor bizonyította működőképességét,<br />

így valós sikerről beszélhetünk.<br />

Mikor és miért döntöttél úgy, hogy légiforgalmi<br />

irányító mérnök leszel? Miként győznél meg egy<br />

pályaválasztót ma, hogy ezt a hivatást válassza?<br />

1976-ban a csepeli Kossuth Lajos Ipari Szakközépiskola<br />

tanulója voltam, repülőgép-műszerész és rádió-lokátor<br />

szakon. A tanulmányaink keretében részt vet-<br />

<strong>30</strong>8

tünk különféle üzemlátogatásokon, ezek egyike volt<br />

a ferihegyi repülőtér. Ekkor találkoztam először a<br />

légiforgalmi irányítással. Mondhatni, hogy szerelem<br />

volt első látásra. Meggyőződésem, hogy senkit sem<br />

lehet meggyőzni arról, hogy kibe szeressen bele. Így<br />

van ez a pályaválasztás esetében is, ezért győzködés<br />

útján senkit sem lehet rábírni arra, hogy légiforgalmi<br />

irányító legyen. Ha megvan az érdeklődés és a körülmények<br />

is kedvezők, akkor „létrejön a nagy találkozás”,<br />

utána már minden megy a maga útján. Beszélhetünk<br />

hivatásként vagy tekinthetünk életformaként<br />

is a légiforgalmi irányításra, de egy biztos: nagyfokú<br />

szolgálatkészség kell hozzá.<br />

Ez a munkakör nem jelent mást, mint a levegőben<br />

közlekedők szolgálatát, hiszen a fizika törvényeinek<br />

tiszteletben tartásával, illetve az írott szabályok alkalmazásával<br />

a lehető legnagyobb szintű repülésbiztonságot<br />

garantáljuk számukra, hogy épségben eljussanak<br />

célállomásukra. A nagyközönség számára láthatatlan<br />

háttértevékenységet folytatunk, amely globálisan lehetővé<br />

teszi a polgári légi forgalom biztonságos áramlását.<br />

Egy hosszú munkanap végén jóleső érzéssel<br />

tölthet el, hogy aznap sok összetett forgalmi helyzetet<br />

megoldottál és sokaknak segítettél célba érni. Máskor<br />

meg csak elnézed az eget átszelő repülőgépeket, vagy<br />

kémleled a le- és felszálló járatokat, és tudatában vagy<br />

annak, hogy azokat az éppen szolgálatban l<strong>év</strong>ő kollégáid<br />

irányítják. Ilyenkor büszkeséggel tölt el, hogy<br />

egy olyan közösségnek a része lehetsz, amely százezreket,<br />

sőt milliókat segít nap mint nap céljaik elérésében.<br />

A légiforgalmi irányítás egy nagyon összetett,<br />

sokrétű terület. Miért esett a választásod<br />

a minőségügyi aspektusra?<br />

Miután tapasztalatot szereztem az irányítói munkakör<br />

különböző területein – a gyakornokitól az oktatói, a<br />

beosztottól a csoport-, illetve a részlegvezetői szintig<br />

– , és fejlesztési, valamint módszertani feladatokkal is<br />

foglalkoztam, ismét szembejött velem egy új „szerelem”,<br />

ami további dimenziókat nyitott meg előttem.<br />

Lehetőségem nyílt más szemszögből szemlélni és értelmezni<br />

a társaság tevékenységét. A légiforgalmi irányítókhoz<br />

hasonlóan – akik utasításokkal és tanácsokkal<br />

segítik a pilóták munkáját –, a működésirányítási<br />

és a repülésbiztonság irányítási rendszert működtető<br />

szakemberek a vállalatot támogatják a hatékonyabb<br />

működési célok elérésében. Ismét egy másokat szolgáló<br />

munkakörben találtam magam.<br />

Hogyan méred saját sikered?<br />

Nem a saját, hanem elsősorban a vállalat sikerét tartom<br />

mérhetőnek. Az adja a munkám értékét, hogy<br />

részese vagyok a céges sikereknek. Kimagasló eredményként<br />

értékelem például azt, hogy a csapatom<br />

által 2003 óta működtetett minőségirányítási és<br />

repülésbiztonság irányítási rendszer lehetővé tette,<br />

hogy a legmagasabb biztonsági színvonalon kezeljük<br />

az idei csúcsforgalmat, amely a gépmozgásokat<br />

figyelembe v<strong>év</strong>e megduplázódott a két <strong>év</strong>tizeddel korábbi<br />

értékekhez képest. Az eltelt húsz <strong>év</strong> alatt többször<br />

korszerűsítettük az irányítórendszer szoftverét<br />

és lecseréltük a hardverbázist is, illetve Európában<br />

először nálunk valósult meg a szabadon választható,<br />

vagyis kötött útvonalak nélküli légtérhasználat.<br />

Az utóbbi megoldással és szolgáltatással több százezer<br />

tonnával csökkentjük az <strong>év</strong>es CO 2 kibocsátást, a<br />

légitársaságoknak pedig anyagi haszonnal jár, ha rövidebb<br />

útvonalon repülnek. Hosszan sorolhatnám a<br />

közös sikereinket, amelyekben az én munkám eredményessége<br />

is lecsapódik.<br />

Szakmai kérdésekben a munkád megköveteli<br />

a naprakészséget. Hogyan képzed magad?<br />

Mindenféle továbbképzési lehetőség a rendelkezésemre<br />

áll. A HungaroControl támogatja a szakmai<br />

fejlődést, csupán az egyéni ambíciók és az időbeli<br />

korlátok, illetve a tervezési ciklusokhoz való igazodás<br />

szabhat ennek határt. Általában a szakmai kiadványokat<br />

olvasom és online tanfolyamokon veszek<br />

részt, illetve igyekszem eljutni a releváns hazai és<br />

nemzetközi konferenciákra is.<br />

A HungaroControl Safety Management Fórum<br />

alapító tagja vagy. Mit tartasz a rendezvény<br />

legfőbb értékének?<br />

Az alapítók alapgondolata az volt, hogy létrejöjjön<br />

egy olyan platform, amelyen a hazai nagy kockázatú<br />

tevékenységet végző szervezetek tapasztalatokat<br />

cserélhetnek, és megoszthatják egymással azt, hogy<br />

ki hogyan építette fel és tartja fenn a munkavállalók<br />

biztonságtudatosságát.<br />

Mutatkozott egyfajta igény a párbeszédre, mert nekem<br />

például kiterjedt ismereteim vannak arról, hogy<br />

a HungaroControlhoz hasonló szervezeteknél ez ho-<br />

<strong>30</strong>9

gyan működik világszerte, de arról keveset tudtam,<br />

hogy különböző hazai vállalatok milyen módszerekkel<br />

és hatásfokkal biztosítják az előbbiekben már<br />

említett biztonságtudatosságot. A többi alapítóval<br />

közösen csupán tájékozódni szerettünk volna ebben<br />

a témakörben. Az legfőbb értéknek tehát a nyílt és<br />

őszinte párbeszédet tartom, amely a problémák kibeszélésében<br />

és az egymás iránti bizalom erősödésében<br />

mutatkozik meg. Az egymástól való tanulás lehetővé<br />

teszi, hogy a bevált gyakorlatokat széleskörben alkalmazzuk<br />

és megismerjük.<br />

AZ ISO FÓRUM Elnöki Tanácsadó Testületében<br />

is értékes munkát végzel. 2023-ban ünneplitek<br />

a szervezet fennállásának <strong>30</strong> <strong>év</strong>es <strong>év</strong>fordulóját.<br />

Tudom, hogy már zajlanak az előkészületek.<br />

Milyen programokkal teszitek emlékezetessé<br />

ezt a kerek jubileumot?<br />

Az eddigi magas szakmai színvonal megőrzése mindenképpen<br />

maradandóvá tenné a jubileumi rendezvényt.<br />

Szakmai szempontból minden <strong>év</strong>ben vannak<br />

emlékezetes pillanatok, így ha jövőre is lesznek – amiben<br />

biztos vagyok –, akkor semmi különösnek nem<br />

kell történnie ahhoz, hogy mégis feledhetetlenné váljon<br />

az esemény.<br />

Kívülállóként is tudom, hogy rengeteget dolgozol.<br />

Miként tudsz regenerálódni, kikapcsolódni?<br />

Szabadidőmet általában a családommal töltöm, ha<br />

tehetem a Balatonnál. Ha mégsem, akkor az egyik<br />

budapesti jégcsarnokban egy amatőr jégkorongcsapat<br />

edzésein töltődőm, vagy éppen a hegyeinket járva<br />

gyűjtögetem az országos kéktúra pecsétjeit. Egy<br />

jó könyv, színházi előadás vagy beszélgetés is remek<br />

lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra.<br />

Munkában a Zalai MESZK csapata NMK 2019<br />

310

DR. LAJTHA GYÖRGY †<br />

címzetes egyetemi tanár, a műszaki<br />

tudományok doktora<br />

„ … A távközlésben és talán általában minden<br />

szolgáltatásban érvényes, hogy nem otthon<br />

elgondolkodva kell meghatározni a megoldandó<br />

feladatokat, hanem a munkában figyelmesen<br />

körültekintve lehet észrevenni azokat a pontokat,<br />

melyeknél sürgős teendőkre van szükség…”<br />

„… bármit teszel, okosan tedd és számolj<br />

következményeivel.”<br />

Az EOQ MNB Megbízhatósági Szakbizottsága<br />

ülést szervezett a közelmúltban a<br />

„Megbízhatóság és minőség élő klasszikusai”<br />

címmel. Az egyik klasszikus Dr. Lajtha<br />

György volt. Kedves professzor úr,<br />

hogyan értékeli a meghívást?<br />

Szívesen járok társaságba, különösen olyan barátok,<br />

ismerősök közé, akiktől sok újdonságot, érdekes<br />

megállapítást, vagy aktuális állásfoglalást lehet szerezni.<br />

Jelen meghívás egy ilyen szakbizottság üléseire<br />

vonatkozik, tehát örömmel veszek azon részt.<br />

Remélem, még hosszú ideig élvezhetem a bizottság<br />

tagjainak értékes barátságát.<br />

Gazdag életének mely állomásaira emlékszik<br />

a legszívesebben?<br />

Életrajzom meglehetősen egyszerű, mert 1952-ben,<br />

amikor végeztünk, akkor egy elhelyező bizottság<br />

döntött arról, ki, hol kezdheti meg a munkát.<br />

Azt reméltem, hogy a Simonyi Tanszékre kerülök,<br />

mert előtte 1 <strong>év</strong>ig ott demonstrátorkodtam, gyakorlatot<br />

vezettem és részt vehettem a Prof könyvének<br />

lektorálásában. Ezek után nagyon rosszul esett, hogy<br />

az elosztó bizottság másokat helyezett a tanszékre<br />

és engem a távközlési szolgáltatások bevezetés<strong>év</strong>el<br />

foglalkozó területre irányított. Az ott dolgozók kiváló<br />

szaktudása és jó szervezőkészsége hamarosan<br />

lehetővé tette, hogy az adott körülmények között<br />

is számomra érdekes, élvezetes szakmai témákkal<br />

foglalkozzam. Beleéltem magam környezetem munkastílusába<br />

és több mint egy fél <strong>év</strong>századon át ott<br />

dolgoztam és örömmel oldottam meg a felmerülő<br />

feladatokat.<br />

Kik voltak példaképei? Kiknek figyelt<br />

a szavára, kiktől tanult?<br />

A példaképek sorát középiskolai tanáraimmal kezdem,<br />

melyek közül elsőként Tarján Jenőt említem,<br />

aki mint pedagógus, mint angol tolmács egyaránt<br />

felsőfokon teljesítette feladatait. A későbbiekben is<br />

sokat segített, hogy a hazulról hozott német tudásomat<br />

továbbfejlesztette és angolul tárgyalóképes<br />

voltam. Az 50-es <strong>év</strong>ekben ez nem volt annyira általános,<br />

így ezen képességek segítettek abban, hogy<br />

nemzetközi testületekben is képviseljem a Magyar<br />

Távközlési Vállalatot.<br />

Ez nemcsak új ismeretek megszerzésében segített,<br />

hanem számos olyan kapcsolat is kialakult, amely<br />

túlmutatott a közvetlen szakmai együttműködésen.<br />

Az 50-es <strong>év</strong>ek eléggé zárt hazai világából így kitekinthettem<br />

és több területen megismerhettem a szak-<br />

311

ma pillanatnyi színvonalát, legújabb eredményeit.<br />

Olyan személyes kapcsolatokat is kiépíthettem, melyek<br />

most még nyugdíjas koromban is élnek és sok<br />

érdekességgel, értékkel szolgálnak.<br />

Volt-e olyan mozzanata munkásságának,<br />

amelyet mai fejjel átértékelne? Mit tenne<br />

másként?<br />

Nem lennék elkeseredve, amikor meghallom, hogy<br />

nem a Simonyi Tanszékre irányított az elosztó bizottság,<br />

hanem egy számomra akkor még érdektelennek<br />

és földhözragadtnak tűnő munkakört jelölt<br />

ki, ha látom előre a jövőt az elkeseredésem egy pillanatig<br />

sem tartott volna.<br />

Érdekelne, hogy a címzetes egyetemi tanárnak,<br />

a kutatónak az életében mit jelent a minőség?<br />

Minden munkának triviális előfeltétele.<br />

Kitüntetései közül melyeket tartja<br />

a legértékesebbnek és miért?<br />

Mindig a legutoljára kapottat.<br />

Mit tanácsolna azoknak a fiataloknak akik<br />

(lehet, hogy éppen az ön példája okán) kutatói<br />

pályára készülnek?<br />

A távközlésben és talán általában minden szolgáltatásban<br />

érvényes, hogy nem otthon elgondolkodva<br />

kell meghatározni a megoldandó feladatokat, hanem<br />

a munkában figyelmesen körültekintve lehet észrevenni<br />

azokat a pontokat, melyeknél sürgős teendőkre<br />

van szükség. Még egy latin közmondást tennék hozzá:<br />

Quid quid agis prudenter agas et respice finem (bármit<br />

teszel, okosan tedd és számolj következményeivel).<br />

Súlyos döntéseknél ez általában irányt mutat.<br />

Milyen további tervei, elképzelései vannak?<br />

Nem tudom, hogy szabad-e nagy terveket szőni miután<br />

az ember betöltötte 80. <strong>év</strong>ét. Talán az egyetlen<br />

lehetőség, hogy rokonainak, munkatársainak<br />

tapasztalatai alapján tanácsokat ad. Ezt nyugodtan<br />

megteheti, mert a fiatalok úgysem fogadják meg. (Az<br />

igazság az, hogy ennek a destruktív megjegyzésnek a<br />

hatását környezetemben még nem észleltem.)<br />

Mi okoz önnek kikapcsolódást és mi<br />

a hobbija?<br />

Ifjú koromban kézilabdáztam, vitorláztam és miután<br />

a csapatsportból kiöregedtem, és a vitorlázás<br />

pedig egyértelműen csak versenysporttá vált úszás,<br />

hegymászás a kikapcsolódás, de ha havazik, vagy<br />

zuhog az eső akkor egy jó könyv olvasása halk háttérzen<strong>év</strong>el<br />

szintén kellemes.<br />

S&T Consulting Hungary előadók 2019<br />

312

LAKAT KÁROLY<br />

L.K. Quality Bt. - ügyvezető<br />

„....Nálunk tapasztalható, hogy a vállalatirányitási<br />

rendszerek tanúsításáról az érdeklődés lassan<br />

áttevődik, - elsősorban a Lean-re valamint a<br />

Hat Szigmára. Úgy látom, hogy a minőségügy<br />

fejlődésének motorja a multinacionális cégek<br />

minőségi követelése a leányvállalataik iránt… ”<br />

Hogyan szereted, ha szólítanak? Azért<br />

kérdezem, mert hallottam már, hogy Lakat<br />

úrnak, máskor Karcsinak szólítanak. Többek<br />

tanúr úrként fordulnak hozzád, de az ügyvezető<br />

is dukál. Melyikre figyelsz leginkább?<br />

Egy cikk komolyságára tekintettel úgy gondolom,<br />

hogy a Károly lenne a legjobb választás.<br />

Rendben. Kedves Károly: eddigi tevékenységeid<br />

igen sokrétűek. Kérlek, vázold szakmai életutad<br />

legjelentősebb állomásait!<br />

Volt néhány meghatározó szakasz életemben. 1966-<br />

ban gépészmérnöki oklevelet kaptam a Budapesti<br />

Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kara, Gépgyártástechnológiai<br />

szak, Finommechanika ágazatán. Az<br />

első szakmai tapasztalataimat a Lampart Zománcipari<br />

Műveknél szereztem, ahol gázkészülékek tervezés<strong>év</strong>el,<br />

kísérletezés<strong>év</strong>el és mérés<strong>év</strong>el foglalkoztunk.<br />

A múlt század 70-es <strong>év</strong>eiben a gázkészülékek szabályzó<br />

szerelvényeit - hazai gyártás híján – Nyugat Európából<br />

szereztük be és ennek eredményeképpen még<br />

máig is tartó üzleti kapcsolatok alakultak ki. 1978-ban<br />

kerültem a Szabványügyi Hivatal (MSZH, most Magyar<br />

Szabványügyi Testület) Minőségügyi osztályára,<br />

ahol az EOQ Magyar Nemzeti Bizottságának (EOQ<br />

MNB) Titkárságát vezettem. Életem egyik érdekes, élvezetes<br />

(de kicsit veszélyes) vállalkozása volt, amikor<br />

1985-88 között előadói állást vállaltam a Politechnic of<br />

Mubi Főiskolán (Gongola State, Nigéria), ahol műszaki,<br />

többek között minőségügyi tantárgyakat oktattam.<br />

A Nigéria, Csád és Kamerun határok találkozásánál<br />

– mélyen a kontinens belsejében – l<strong>év</strong>ő várost hithű<br />

muzulmánok lakták, akik nagy megbecsülésben részesítettek<br />

és segítettek minden tekintetben.<br />

A rendszerváltás jelentős változást hozott az én<br />

és családom életében. 1992-ben létrehoztunk egy<br />

magyar-kanadai vegyesvállalatot, mely elsősorban<br />

Deming filozófiája és gyakorlatát követve segítséget<br />

nyújtott hazai cégeknek. E cég tapasztalatait mentettem<br />

át saját, mostani családi vállalkozásomba, az<br />

L.K. Quality Bt.-be.<br />

A cég 1998 óta a Minitab szoftverek hazai disztribútora.<br />

A Minitab szoftver sikere arra késztetett, hogy<br />

egyéb szoftvereket is felvegyünk a palettára. Jelenleg<br />

több mint egy tucat – minőségfejlesztéshez köthető<br />

- szoftvert ajánlunk (és oktatunk) a hazai minőségügyi<br />

szakemberek részére. (Az L.K. Quality<br />

Bt. másik tevékenységi területe: a fűtéstechnikához<br />

tartozó alkatrészek importálása és szétosztása a hazai<br />

kereskedők és gyártók között.)<br />

Sokoldalú munkásságodból leginkább<br />

a minőségügyi vonatkozásúakat ismerem.<br />

Mikor és hogyan „fertőződtél meg”<br />

a minőséggel, a minőségüggyel?<br />

A budapesti 1979-es Európai Minőségügyi Szervezet<br />

(EOQ, European Organization for Quality) konferenciára<br />

könyvkiállítást szerveztem, ahová a külföldi<br />

résztvevők szép számmal hoztak szakkönyveket.<br />

Ezek olvasása késztetett arra, hogy – az akkortájt<br />

számomra egyetlen megfogható témával – a mate-<br />

313

matikai statisztikával foglalkozzam. Akkoriban nem<br />

voltak még irányítási rendszerek, tanúsítások vagy<br />

minőségügyi díjak. A minőségügyiek elsősorban a<br />

selejt csökkentés<strong>év</strong>el voltak elfoglalva.<br />

Az MSZH lehetőséget adott arra, hogy részt vegyek<br />

nemzetközi statisztikai szabványok honosításában.<br />

Itt nagyszerű, nagy tudású emberekkel találkozhattam,<br />

úgy mint Dr. Dukáti Ferenc, Dr. Sarkadi<br />

Károly vagy Dr. Vincze István. E tevékenység eredményeképpen<br />

1983-ban tartottam az első tanfolyamomat,<br />

a mintavételes minőségellenőrzésről, az<br />

MSZH szabványosítói részére.<br />

Minőség felfogásodat hogyan definiálnád? Mit<br />

jelent számodra a jó, és mit a kiváló minőség?<br />

A minőség fogalmának meghatározásával az MSZHhoz<br />

történt belépésem után találkoztam. Az Európai<br />

Minőségügyi Szervezetnek (EOQ) volt egy Terminológiai<br />

Szakbizottsága, mely a minőség fogalmát<br />

megfogalmazta: „a minőség egy termék vagy szolgáltatás<br />

olyan tulajdonságainak összessége, amelyek<br />

meghatározott vagy elvárható igényeket elégítenek<br />

ki”. Az igények változnak időben (most más, mint pl.<br />

20 <strong>év</strong>vel ezelőtt) és térben (pl. Európában mások az<br />

igények, mit Dél-Amerikában). Minőség igen tág fogalom:<br />

mondhatnánk, hogy a minőség otthon vagy<br />

az óvodában kezdődik, ahol a gyerekektől megkövetelik,<br />

hogy a ruhát a megfelelő helyre tegyék.<br />

A minőségügy hazai fejlődését és jelenlegi<br />

presztizsét, elfogadottságát hogyan ítéled meg?<br />

A több, mint 35 <strong>év</strong>es távlatra visszatekintve a minőségügy<br />

jelentősen változott a világban és hazánkban<br />

is. Munkásságom elején minőségellenőzés állt a központban.<br />

Előrelépést jelentett a 80-as <strong>év</strong>ek közepén,<br />

mikor a Shiba hét lépeses módszer<strong>év</strong>el a minőségjavításra<br />

terelődött a hangsúly. 1987-ben megjelent<br />

az ISO 9000-es szabványsorozat és az addig főleg selejt<br />

csökkentésre irányuló minőségügyi tevékenység<br />

más irányt vett: fő cél a tanúsítás megszerzése lett.<br />

Később ez a tevékenység prolongálva lett a minőségi<br />

díjakkal. Szerintem 1987 azért is a fordulat <strong>év</strong>e, mert<br />

ekkor indult hódító útjára a Bob Galvin vezetés<strong>év</strong>el<br />

a Motorolánál a Hat Szigma minőségfejlesztési<br />

program, mely megtartotta a minőségügyi tevékenység<br />

hagyományos célját és - kapitalista módon<br />

- a profitszerzésre koncentrál a folyamatok fejlesztése<br />

(többek között az ingadozások csökkentése) r<strong>év</strong>én.<br />

Mindez válasz volt a Japánból kiinduló – a minőségi<br />

körökre támaszkodó – Lean minőségi irányzatra.<br />

Nálunk tapasztalható, hogy a vállalatirányitási rendszerek<br />

tanúsításáról az érdeklődés lassan áttevődik<br />

- elsősorban a Lean-re valamint a Hat Szigmára.<br />

Úgy látom, hogy a minőségügy fejlődésének motorja<br />

a multinacionális cégek minőségi követelése<br />

a leányvállalataik iránt. Állami segítség kevésbé<br />

tapasztalható.<br />

Az EOQ MNB titkárságának a vezetésére, mint<br />

egy jelentős kihívásra emlékszel vissza? Mit<br />

jelentett számodra ennek a tisztségnek<br />

a betöltése?<br />

Munkám változatos volt. Eljártam a szakbizottságok<br />

üléseire, ahol a szakmák nagyjaival találkozhattam<br />

és oly mély benyomásokat kaptam, hogy<br />

utána mindig sajnálkoztam, hogy miért nem lettem<br />

inkább autóiparos vagy építész. Rendszeresen eljártam<br />

az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ)<br />

üléseire és konferenciájára valamint segíthettem a<br />

hazai elnökünk Dr. Sütő Kálmán (az akkori MSZH<br />

alelnök, később EOQ elnök) munkáját. Ez a pozíció<br />

kitekintést is jelentet, hiszen Európa és a világhíres<br />

minőségügyi szakembereivel találkozhattam.<br />

1979-ben mi szerveztük a 23. EOQ Konferenciát a Budapesti<br />

Hilton szállóban, ahova a minőségügy gurui<br />

eljöttek, többek között Feigenbaum, Jurán, Taguchi,<br />

Harrington, Godfrey, Seghezzi, stb. Sok hírességgel<br />

volt szerencsém találkozni, pl. a múlt század 80-as<br />

<strong>év</strong>eiben – a GTE meghívására – hazánkba látogatott<br />

Deming, akinek kiadványait még most is őrzöm.<br />

Még további két Budapesten rendezett EOQ konferencia<br />

szervezésében volt szerencsém részt venni<br />

(2000 és 2011)<br />

A matematikai statisztika jelenét és jövőjét<br />

miként látod?<br />

A matematikai statisztika – ahogy mondják: a minőségügy<br />

kemény oldala - elsősorban a Hat Szigma<br />

minőségi irányzathoz kötődik, ami reményt ad számomra,<br />

különösen azért, mert a hatszigmások döntően<br />

a MINITAB statisztikai szoftvert használják<br />

hatékonyságnövelő programjaiknál (az élő klasz-<br />

314

szikus, Mike Harry és a General Electric hatására),<br />

és én jelentősen kötődök a MINITAB szoftverhez.<br />

1993-ban az <strong>év</strong>es EOQ konferenciát Helsinkiben<br />

tartották, és az ottani kiállításon vásároltam egy<br />

MINITAB Student szoftvert és azóta munkáimban<br />

valamint képzéseknél ezt a szoftvert használom.<br />

Úgy vélem, hogy bár hazánkba a Lean irányzat népszerű,<br />

mely segítség<strong>év</strong>el a földön heverő gyümölcsöket<br />

fel lehet szedni, de ha a könnyű hatékonyságot<br />

növelő projektek kifutnak és magasabbra kell<br />

felmászni a gyümölcsért, akkor a Hat Szigma eszközök<br />

további lehetőségeket nyújtanak, melyek alapos<br />

matematikai statisztikai ismereteket igényelnek és<br />

hatékony alkalmazásukhoz szoftverek szükségesek.<br />

Az EOQ MNB-ben végzett munka, időd jó részét<br />

leköti. Itt nagyfokú elkötelezettségről, vagy<br />

pozitív társadalmi szerepvállalásról van szó?<br />

EOQ MNB-hez fűződő kapcsolatom mindig fontos<br />

szerepet játszott szakmai munkámban. Lehetővé<br />

tette kitekinteni a világba és az újdonságokat hazahozni.<br />

Tizenöt <strong>év</strong>e vezetem az EOQ MNB Hat Szigma,<br />

Lean és Statisztikai Szakbizottság munkáját és<br />

szervezem a bizottság által támogatott képzéseket.<br />

2014-ben megkaptam az EOQ MNB örökös tagsági<br />

címet. A többi minőségügy társadalmi szervezeteivel<br />

is kitűnő kapcsolatokat ápolok. Éveken keresztül<br />

részt vetetem az ISO 9000 Fórum Egyesület<br />

<strong>év</strong>es konferenciájának szervezésében és hozzájárultam<br />

annak sikeréhez. A Magyar Minőség Társaság<br />

alapító tagjának számítok és tagja vagyok a Gépipari<br />

Tudományos Egyesületnek (GTE).<br />

Megbocsáss, de a szakma „öreg rókájaként” is<br />

hallottam rólad beszélni. Ezért is szeretném<br />

tudni: hogyan látod a minőség szakma<br />

utánpótlását? Persze ebben a témában<br />

a tanár véleménye is érdekes lehet. Nem<br />

aggódsz a jövőért?<br />

Egyetemek és elismert oktatási központok hirdetik<br />

minőséggel kapcsolatos képzéseiket, melyen fiatalok<br />

és idősek szívesen részt vesznek. Igény a minőséggel<br />

kapcsolatos tudás megszerzésére létezik, ezért nem<br />

aggódok. A tudás átadása mindig vonzott és a sors<br />

megadta a lehetőséget: minőséggel kapcsolatos képzéseket<br />

vezethettem a Budapesti Műszaki Egyetem<br />

Mérnöktovábbképző Intézetében, a Magyar Szabvány<br />

Testületben, a Külkereskedelmi Főiskolán és a Bánki<br />

Donát Főiskolán (most Óbudai Egyetem). Itt is nagy<br />

tudású hazai kollégákkal tudtam együtt dolgozni pl.<br />

Dr. Aschner Gábor vagy Dr. Balogh Albert. Jelenleg<br />

az EOQ MNB képzésein vállalok oktatói feladatokat.<br />

A L.K. Quality Bt. ügyvezetõ igazgatója milyen<br />

céges megbízatásokra büszke<br />

a leginkább?<br />

Matematikai statisztika oktatást Minitab szoftverrel<br />

számos vállalatnál végeztem (http://www.lkq.hu/<br />

ref0.htm). Érdekesség, hogy ezek egytől egyig multinacionális<br />

cégek leányvállalatai voltak. Rendszerint<br />

átestek egy Hat Szigma (általában angol nyelvű) oktatáson<br />

és minőségfejlesztési projektjeikhez igényelték<br />

a statisztikai tudást Minitab használattal. A tematikát<br />

mindig a cég igényeinek figyelembevétel<strong>év</strong>el<br />

alakítottuk ki és feldolgoztuk a vállalat adatait.<br />

Mindig dolgozni látlak. Ez a tipikus helyzet,<br />

vagy tudsz néha pihenni, kikapcsolódni? Melyik<br />

az a tevékenység, amelyik leginkább bevált<br />

számodra?<br />

Hobbim a munkám. Frappáns statisztikai példákat<br />

gyűjtök, ahol valami meglepetés található és ezeket<br />

alkalomadtán prezentálhatom a képzéseken. A hallgatók<br />

szeme villanása – ahogyan megértik a megoldást<br />

– adja a legnagyobb élvezetet számomra. Szabadidőm<br />

a családé. Két fiam után öt unokám lefoglaltságot jelent.<br />

A családi háttér erős támasz. Ezen kívül szeretek<br />

kertészkedni és kosárlabda mérkőzéseket nézni.<br />

315

LAZUR LAJOS<br />

Okleveles villamos, - és gazdasági mérnök,<br />

a „MEEI volt igazgatója<br />

„… Szakmai életutam szerint elsősorban<br />

a termékbiztonság az, amit az alapvető minőségi<br />

követelménynek tartok.”<br />

Kedves Lajos! Amikor manapság bemutatkozik,<br />

milyen titulust használ?<br />

Lazur Lajos nyugdíjas, ha pedig valamilyen szakmai<br />

témában írásban adok véleményt, akkor az „okleveles<br />

villamosmérnök és okleveles gazdasági mérnök”, vagy<br />

a „MEEI volt igazgatója” aláírást használom. Nemzetközi<br />

témákban az „IECEE volt elnöke” szignót teszek<br />

(IECEE, a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság IEC<br />

szabványoknak való megfelelőség értékelés nemzetközi<br />

rendszere, a villamosipari és elektronikai szabványok<br />

szerinti műszaki vizsgálat, megfelelőség tanúsítás<br />

és gyártásellenőrzés területén).<br />

Idén ünnepeljük a Magyar Minőség Társaság<br />

megalapításának 20. <strong>év</strong>fordulóját. Az alapító<br />

tagok egyike volt. Ez önmagában is aktuálissá<br />

teheti beszélgetésünket. Nosztalgiázzunk egy<br />

kicsit. Miként emlékszik a kezdetekre?<br />

Még 1989-ben merült fel a minden iparágra kiterjedő<br />

magyar minőségügyi szervezet megalakítása.<br />

Akkoriban a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE)<br />

Minőségirányítási Szakosztályának voltam az elnöke.<br />

A szakosztály titkára, Pákh Miklós úr szervezésében<br />

a MEEI (Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző<br />

Intézet) igazgatói szobájában jöttünk össze néhányan<br />

egy első megbeszélésre, amelyen dr. Aschner Gábor<br />

úr a textilipar, dr. Balogh Albert úr a hiradástechnikai<br />

ipar, Pákh Miklós úr és jómagam a gépipar és a<br />

villamosipar részéről vettünk részt, és akik a szakterület<br />

minőségügyi feladataival, problémáival jól ismert<br />

szakértőként foglalkoztak. Sikerült az ügynek<br />

megnyerni a Magyar Szabványügyi Hivatal akkori<br />

elnökét, Pónyai György urat és 1990-ben a MEEI<br />

könyvtárszobájában mintegy ötven minőségüggyel<br />

foglalkozó szakértő részvétel<strong>év</strong>el előzetesen megállapodtunk<br />

egy ilyen minőségügyi hazai szervezet<br />

megalapításában és az egyesületi törvény szerinti<br />

eljárások megindításában. Ez után került sor a hivatalos<br />

megalakulásra és az első közgyűlésre, amelyen<br />

elnöknek Pónyai György urat választották meg. Két<br />

ciklusban voltam a Magyar Minőség Társaság alelnöke,<br />

utána újabb két ciklusban a Felügyelő Bizottság<br />

elnöke, majd tagja.<br />

Amennyiben gazdag életútja fontosabb<br />

állomásai iránt érdeklődnék, melyeket<br />

emelné ki?<br />

Nehéz valamit is kiemelni. Több mint 48 <strong>év</strong>et dolgoztam<br />

a MEEI-ben, kezdetben vizsgáló mérnökként.<br />

Rövidesen csoportvezető, majd osztályvezető,<br />

főosztályvezető, műszaki igazgató lettem, legvégül<br />

25 <strong>év</strong>en át, nyugdíjba vonulásomig, a MEEI privatizálásáig<br />

az intézet igazgatója voltam.<br />

Alapító tagja és három ciklusban az EUROLAB Hungary<br />

(Hungarolab), két ciklusban az EOTC Hungary<br />

(European Organization for Testing and Certification)<br />

első elnöke voltam. 1985-től 11 <strong>év</strong>ig az IECEE<br />

Tanúsítási Testületének alelnökeként, majd 3 <strong>év</strong>ig<br />

elnöki funkcióban dolgoztam. Alelnökként számos,<br />

az IECEE rendszerben részt venni kívánó országban<br />

több mint harminc alkalommal vezettem ellenőrző<br />

csapatokat a nemzeti laboratóriumok és tanúsí-<br />

316

tó szervezetek felkészültségének kiértékelésére, így<br />

például az NSZK-ban, az Egyesült Államokban, Japánban,<br />

Kanadában, Írországban. Több országban<br />

előzetes felkészültségi ellenőrzésre (preassessment)<br />

kértek fel a nemzeti vizsgáló/tanúsító szervezetek,<br />

így például Ausztráliában, Kínában, Szlovéniában,<br />

Szerbiában, Magyarország és az EK (Európai Közösségek)<br />

közötti un. „Európai Megállapodás” aláírása<br />

után 1990-től az EK, illetve az EU műszaki-jogi szabályozásainak<br />

hazai bevezetésében, harmonizálásában<br />

vettem részt.<br />

Az első EU direktíva (kötelező irányelv) honosítása,<br />

az un. „kisfeszültségi direktíva” bevezetése a MEEI<br />

közreműködés<strong>év</strong>el történt, a hazai jogszabály szövegének<br />

kidolgozása és a minisztériumokkal való jogszabály<br />

egyeztetés volt a feladatom. Részt vettem az<br />

un. EMC (Elektromágneses összeférhetőség) direktíva<br />

bevetésében is.,<br />

Minisztériumi megbízás alapján kidolgoztam az EU<br />

direktíváknak való megfelelőség értékelésben résztvevő<br />

hazai vizsgáló laboratóriumok és tanúsító szervezetek<br />

kijelöléséhez illetve az EU-ban való bejelentéséhez<br />

(notifikálásához) szükséges felkészültség<br />

ellenőrzés követelmény- és eljárási rendszerét. Több<br />

országban EU szakértőként tartottam szemináriumot<br />

az EU műszaki-jogi szabályozásáról, erről szóló nemzeti<br />

jogszabály tervezeteket véleményeztem.<br />

Voltak-e példaképei? Kiktől és mit tanult?<br />

Első felettesemmel kezdeném a sort a MEEI-ből.<br />

A villamosipari szakmában akkor jól ismert Deák<br />

Pál mérnök úrról van szó. Pali bácsinak nagyon sokat<br />

köszönhetek, mert mint kezdő mérnököt megtanított<br />

arra a műszaki kultúrára, amely a korábbi Technológiai<br />

és Anyagvizsgáló Intézet (1883) Elektromos<br />

osztályán közel 100 <strong>év</strong> alatt kialakult.<br />

Meg kell említenem Réti József urat, a MEEI egyik<br />

korábbi igazgatóját, aki a Kohó- és Gépipari Minisztériumban<br />

Híradásipari Főigazgató volt és akit<br />

1957-ben a Minisztériumból kitettek, mert 56-ban<br />

megválasztották a munkástanács elnökének. Tőle<br />

emberséges vezetési és döntési módszereket sajátítottam<br />

el. Nem hagyhatom ki Björn Folcker urat sem,<br />

a SEMKO (a svéd MEEI) volt műszaki igazgatóját,<br />

akinek mindig csodáltam nemzetközi konferenciák,<br />

értekezletek elnökeként gyakorolt kiváló ülésvezetési<br />

és döntéshozatali stílusát. Folcker urat nem véletlenül<br />

nevezték az „IEC utazó nagykövetének”, mert<br />

a SEMKO-ban ritkán volt otthon. Szakmai vonalon<br />

nagyon becsültem Don Mader urat, a UL (Underwriter’s<br />

Laboratories, USA), volt műszaki igazgatóját,<br />

akinek szakmai precizitása, angol nyelvű szövegek<br />

helyes értelmezése nagy hatást gyakorolt rám.<br />

A magyar minőségügy egyik meghatározó<br />

személyiségétől szeretném megtudni: mit<br />

jelent Önnek a minőség?<br />

Nos, a válasz egész tanulmányt érdemelne. Szakmai<br />

életutam szerint elsősorban a termékbiztonság az,<br />

amit az alapvető minőségi követelménynek tartok.<br />

Magyarországon korábban még a jogszabályokban<br />

is állandóan csak a minőségről, a rossz minőségű<br />

termékről írtak és beszéltek, manapság pedig még<br />

az élelmiszeriparban is a „élelmiszerbiztonság” a bevett<br />

fogalom, nem véletlenül. A minőség szerintem<br />

piaci verseny kategória, a biztonság nem az.<br />

Nagyon fontosak az un. minőségi szabványok, mint<br />

például az ISO 9000 sorozatok és társaik, de a termékminőséget<br />

nemcsak szervezeti és szervezési tényezők,<br />

hanem sok más az, ami alapvetően meghatározza,<br />

befolyásolja, így a felhasznált anyagok, alkatrészek<br />

minősége és megfelelősége, a versenyképes<br />

konstrukció kialakítása, a gyártási technológia<br />

fejlettsége, a gyártási előírások, a műszaki ellenőrzések<br />

mikéntje és mások. Csak szervezeti kialakítás,<br />

szervezési eljárás és azok ellenőrzése nem elégséges.<br />

A felhasználók, fogyasztók olcsó, piacképes és versenyképes<br />

minőségű termékekkel való ellátása a cél.<br />

Természetesen fontos a termék mutatóssága, az emberi<br />

és a műszaki tényezők a gyártásban, a csomagolásban,<br />

a raktározásban, a szállításban, a forgalmazásban,<br />

amíg a termék eljut a vásárlóhoz.<br />

Milyen ötletei és javaslatai vannak<br />

a minőség presztizsének javítása érdekében?<br />

A minőség presztizsének javításához sajnos nem tudok<br />

ötleteket adni. Szerintem a termék minőségét<br />

a vásárlók magától értetődőnek tartják, akármit is<br />

vesznek meg. Talán ez az oka annak, hogy az olcsó,<br />

bóvli, gyenge minőségű termékeknek is van piaca.<br />

317

Ha például egy drága kompakt fénycső élettartama<br />

stabilan tízszerese egy olcsó típusénak, akkor<br />

ne csodálkozzunk, ha ötödáron megveszi a vásárló<br />

az olcsó, nagy élettartam-szórású fénycsővet és<br />

csodálkozik, ha gyorsan tönkremegy. És akkor még<br />

nem beszéltünk a fénycső egyéb jellemzőiről, azok<br />

változásairól a használat során, a csökkenő fényerőről,<br />

a fénycső öregedéséről és más jellemzőkről.<br />

A minőségnek ára van, az előző válaszomban felsorolt<br />

gyártási műszaki felkészültség elérése nagyon<br />

drága. És még nem is említettem, hogy egy új, olcsó<br />

gyártási technológia, eljárás elavulttá teheti a korábbit<br />

és a versenyképesség szertefoszlik.<br />

Kitüntetései közül melyekre a legbüszkébb<br />

és miért?<br />

Sok kitüntetést kaptam. A legbüszkébb a legutolsóra<br />

vagyok, 2005. augusztus 20-án Sólyom László elnök<br />

úr a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt<br />

kitüntetést adományozott részemre.<br />

Elismeréséhez tiszta szívből gratulálok!<br />

Befejezésül azt szeretném megkérdezni, hogy<br />

mi okoz Önnek kikapcsolódást, mi a hobbija?<br />

Hogyan telnek nyugdíjas <strong>év</strong>ei?<br />

Digitális filmeket és fényképeket készítek és szerkesztek<br />

unokáimról, a családról, közeli ismerőseimről.<br />

A vágás, a zene beillesztése jó mulatság. Sajnos<br />

az internet is hobbim, gyakran napi 2-3 órát is eltöltök<br />

vele. És a számítógépes sakk. Annakidején,<br />

még az ötvenes <strong>év</strong>ekben a Budapest bajnokságban<br />

játszottam, első osztályú besorolással.<br />

Szakmai beszélgetés NMK 2019<br />

318

LEPSÉNYI ISTVÁN<br />

Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. – ügyvezető igazgató<br />

„… a minőségügyet alapvető szakmai és tudati<br />

kérdésnek tartom és magam is elkötelezett vagyok<br />

a minőség irányába.”<br />

Ismert, sikeres menedzser vagy. Melyek voltak<br />

pályafutásod legjelentősebb állomásai?<br />

1974-ben léptem be az Ikarushoz, akkor a vállalat<br />

Magyarország egyik élenjáró cége volt, több mint 50<br />

országba exportált olyan termékeket, amelyek magas,<br />

sőt bizonyos változatoknál világszínvonalat képviseltek.<br />

Ikarusi munkám során megismerkedtem a<br />

termeléssel, a logisztikával, a fejlesztéssel, a beruházásokkal,<br />

az új termékek bevezetés<strong>év</strong>el, és műszaki<br />

igazgatóként a Total Quality Management-tel is. Magyarországon<br />

akkor kezdtek ismertté válni a japán<br />

minőségbiztosítási rendszerek, és amikor először<br />

olvastam a TQM-ről, azt mondtam magamban: így<br />

persze könnyű, ha mindenki állandóan a minőségre<br />

figyel. Kellett néhány <strong>év</strong>, hogy rájöjjek, mennyire<br />

igazuk van a japánoknak.<br />

Az IKARUS exportált nyugatra is, és elsősorban az<br />

amerikai vevők igényeinek kielégítésére (valamint a<br />

termékfelelősségi kockázat csökkentésére) állítottuk<br />

össze a cég első Minőségbiztosítási Kézikönyvét.<br />

Szakmai pályám következő állomása a Magyar Suzuki<br />

volt. Mondanom se kell, hogy ott, amit meg<br />

lehetett tanulni a minőség menedzsmentről, a minőség<br />

elméletről és gyakorlatról, azt megtanultam.<br />

Többek között két hetes képzésen vettem részt Japánban,<br />

de a legtöbbet az „on the job” tréning adta,<br />

ahol a japán kollégák irányítása alatt közösen gyakoroltuk<br />

a minőségbiztosítást a mindennapi életben,<br />

beleértve az 5S-t, a KAIZEN-t. Természetesen nagyon<br />

sok egyéb módszert is, ami közvetlenül vagy<br />

áttételesen kapcsolódik a minőséghez. Megfogott a<br />

módszerek egyszerűsége és szisztematikussága, valamint<br />

az, hogy kollegáim nem az irodából, hanem<br />

a műhelyben oldották meg a problémákat, leásva az<br />

okkeresésben amilyen mélyre csak lehetett, majd<br />

ezt követte a tapasztalatok általánosítása és feldolgozása.<br />

Ezen <strong>év</strong>ek alatt építettük ki a beszállítói és<br />

márkakereskedői hálózatot, és terjesztettük el a minőségi<br />

rendszereket.<br />

A Suzuki után a Knorr-Bremse-nél folytattam a pályámat.<br />

Ez a cég biztonsági rendszereket, alapvetően<br />

fékrendszereket gyárt, ahol ténylegesen az emberek<br />

élete függ attól, milyen termékeket állítunk elő. Manapság<br />

hangsúlyozzuk, hogy minden nap több, mint<br />

1 milliárd ember élete, vagyona függ az általunk<br />

gyártott rendszerektől, így a minőség a legfontosabb.<br />

Megvallom őszintén, rendkívül sokat felhasználtam<br />

abból, amit tanultam a japán kollegáktól, de természetesen<br />

folyamatosan vezetjük be az új módszereket,<br />

és terjesztjük ki a beszállítói lánc egészére.<br />

Az ISO/TS 16949 által szabályozott járműipari folyamatok<br />

lehetővé teszik, hogy az egyedi sorozatgyártás<br />

feltételei mellett is megcélozzuk a 0 hibaszintet,<br />

és már 100 ppm alatt járunk. Új kihívás például a<br />

szennyeződés csökkentése, ahol a hagyományos megmunkálás<br />

és szerelés mellett is pormentes gyártásról<br />

beszélünk, és mikronokban mérjük a szelepekbe<br />

esetleg bekerült szennyeződéseket. Büszke vagyok<br />

arra, hogy sikerült elérni azt, hogy a Knorr-Bremse<br />

magyarországi gyára megállja a helyét az összes<br />

Knorr vállalat között minőségben is.<br />

319

Cégvezetői teendőid mellé nagyon sok<br />

társadalmi megbízatás társul. Melyeket tartod<br />

a legfontosabbnak?<br />

Az elmúlt időszakban az egyik kiemelkedő feladatom<br />

volt a Knorr-Bremse kelet-európai terjeszkedésének<br />

megszervezése és oroszországi vállalkozásainak<br />

létrehozása. Ez elég sok utazással járt, és elég<br />

sok időmet lekötötte, ezért visszafogtam amennyire<br />

csak lehetett magyarországi társadalmi megbízatásaimat.<br />

Mindamellett jelenleg is tagja vagyok több<br />

olyan szervezetnek, amelynek munkája érdemben<br />

hozzájárul a magyar gazdaság, a magyar társadalom<br />

fejlődéséhez. Ezek közül kiemelném a Menedzserszövetséget,<br />

amelynek tiszteletbeli elnöke vagyok,<br />

és amely a hazai menedzser társadalom nagyon fontos<br />

vezetőit kapcsolja össze.<br />

Legalább ilyen fontos a Magyar Gépjárműipari Szövetség<br />

elnökségi tagsága, hiszen a gépjárműipar a<br />

hazai gazdaság egyik húzóágazata, az ipari termelés<br />

több mint 15 és export 25 %-át adja, és ehhez<br />

jön a már folyamatban l<strong>év</strong>ő Mercedes-beruházás.<br />

A hazai járműgyártás a beszállítókon keresztül igen<br />

széles hatást gyakorol a magyar gazdaság egészére.<br />

A harmadik szövetségben, a VOSZ-ban, amelynek<br />

társelnöke vagyok, a gazdasági érdekérvényesítés és<br />

a versenyképesség előremozdítása még szélesebb és<br />

magasabb körben valósul meg. A VOSZ tagságból<br />

kifolyólag voltam tagja ez <strong>év</strong> június végéig a Ku-<br />

TIT-nak, amely az Innovációs Alap felhasználásával<br />

kapcsolatos stratégiai kérdéseket kezeli.<br />

Elismeréseid, kitüntetéseid közül melyikre vagy<br />

a legbüszkébb és miért?<br />

Igazából minden kitüntetésemre büszke vagyok és<br />

köszönettel vettem, hiszen ezek a társadalmi elismerések<br />

mutatják a munkám meghatározó részei vonatkozásában,<br />

hogy valami hasznosat tudtam cselekedni.<br />

Ha már rangsorolni kell, talán a legfontosabb a Széchenyi-díj,<br />

amelyet az Ikarusnál folytatott fejlesztési<br />

munkám (különös tekintettel a robottechnika bevezetésére)<br />

illetve a Magyar Suzuki létrehozásában<br />

folytatott tevékenységem elismeréseképpen kaptam.<br />

De többi kitüntetésem is alapvetően a fejlesztéshez<br />

kapcsolódik, szakmai pályafutásom során alapvető<br />

célkitűzésem mindig az előrelépés, termékek és technológiák,<br />

új üzleti modellek bevezetése volt.<br />

1998 és 2004 között a Magyar Minőség Társaság<br />

elnöke voltál. Sokan tudjuk rólad, hogy Nemzeti<br />

Minőség Díjas szervezet élén állsz. Önként adódik<br />

a kérdés: mit jelent számodra a minőség?<br />

Szakmai életem során mindig közlekedéssel foglalkoztam,<br />

ami veszélyes üzem. Ezért a minőségügyet<br />

alapvető szakmai és tudati kérdésnek tartom és<br />

magam is elkötelezett vagyok a minőség irányába.<br />

A legfontosabb az, hogy mindenki, bármilyen területen<br />

dolgozik is, tudja, értse, mit jelent a munkája,<br />

ha valamit kézbe vesz, ellenőrizze is le, és megértse,<br />

miért fontos a hibák elrejtése helyett azok feltárása.<br />

Megítélésed szerint manapság egy jó vezetőnek<br />

milyen mértékig kell minőségügyi kérdésekkel<br />

foglalkoznia?<br />

A modern vállalatvezetés és a minőség kapcsolata<br />

elválaszthatatlan. Nemcsak nap mint nap kell a<br />

kérdéssel foglalkozni, hanem a vállalatirányítás elméletét<br />

és gyakorlatát is átalakította a minőségügy.<br />

Például az EFQM az Európai Minőségdíjat Kiválósági<br />

Díjjá alakította át, ahol a vállalat folyamatainak<br />

teljes keresztmetszetét nézik. Ugyanakkor én<br />

is vallom, hogy a jó vezetőnek a konkrét, gyakorlati<br />

problémákkal is kell foglalkoznia. Egy vezető nem<br />

elégedhet meg a rutinos válaszokkal a „miért”-eknél.<br />

Érezni kell, mi a vevői elvárás, hogyan lehet az<br />

elégedettséget elérni, és az esetleges problémák mutatnak<br />

rá a rendszer gyengeségeire.<br />

Min dolgozol jelenleg és milyen további terveid<br />

vannak?<br />

A járműgyártás néhány hónapja jutott túl az elmúlt<br />

50 <strong>év</strong> legnagyobb válságán, amely a hagyományos<br />

járműgyártó országokban a haszonjárművek területén<br />

50%-ot meghaladó visszaesést is jelentett. Bár<br />

túl vagyunk a nehezén, a válság átrendezte a piaci<br />

viszonyokat és a vállalatok többségének stratégiáját<br />

is módosította. Kiemelkedő fontossága lett a BRIC<br />

országoknak (Brazília, Oroszország, India és Kína)<br />

és vállalatunk új stratégiája szerint elsősorban az<br />

orosz illetve kelet-európai részen dolgozom mind<br />

stratégiában, mind annak megvalósításában. Ezzel<br />

párhuzamosan a vevői igények is érezhetően megváltoztak,<br />

egyre rövidebb határidővel várják el a<br />

termékek kiszállítását, ami a termelési folyamatok<br />

320

és teljes ellátási lánc újraszervezését igényli. A jelenlegi<br />

kecskeméti gyárunk nem teljesen alkalmas<br />

ezen elvárások teljesítésére, ezért most dolgozunk<br />

egy új gyár kialakításán. Emellett a globális kihívások<br />

érezhető változást gyakorolnak a kutatás-fejlesztésre,<br />

melynek magyarországi megvalósításában<br />

van feladatom.<br />

Marad-e időd kikapcsolódásra, szórakozásra?<br />

Mi a hobbid?<br />

Természetesen próbálok időt találni a kikapcsolódásra,<br />

a családdal való foglalkozásra. Alapvetően<br />

olvasok, a filmnézés és t<strong>év</strong>ézés elég kevés időmet<br />

rabolja el. Feleségemmel utazgatunk, golfozni járunk,<br />

de sokkal ritkábban, mint szeretnénk, ezért a<br />

handycapem még magas. Néha teniszezek, és gyakrabban<br />

kirándulunk az utóbbi időben az unokákkal<br />

is a környező országokba. Minden <strong>év</strong>ben egy-két<br />

hétre elmegyek vitorlázni a Balatonra, és ha lehet,<br />

az Adriára is.<br />

Szakmai társalgás NMK 2019<br />

Tanulás utáni pihenés NMK 2019<br />

321

LOSONCI DÁVID ISTVÁN<br />

Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési<br />

Társaság (MLBKT), Lean tagozat titkára<br />

„ …Ami pedig a jövőt illeti: a fenntarthatóság és<br />

az innováció térnyerésének vagyunk tanúi. Ez<br />

a két tendencia egyszerre támogatja egymást és<br />

egyszerre konfliktusban is áll egymással. Jó hír,<br />

hogy mindkettőben fontos szerep jut a minőségnek<br />

és talán old is valamit a kettő közötti konfliktuson.<br />

Az pedig, hogy a minőség szerepe mennyire tud<br />

még erősödni, alapvetően rajtunk múlik.”<br />

Nyitányként szabadjon egy rövid szakmai<br />

önéletrajzot kérnem.<br />

A Corvinus Egyetem logisztika és ellátási lánc szakirányán<br />

végeztem 2006-ban. A végzés után csatlakoztam<br />

a Logisztika Tanszékhez. A kezdetektől a<br />

lean menedzsment kutatása állt az érdeklődésem<br />

fókuszában. Az elmúlt <strong>év</strong>ek egyik kiemelkedő kutatásában<br />

a lean és a versenyképesség kapcsolatát<br />

elemeztük, amelyből aztán ezzel a címmel könyv<br />

is született. A kutatás során találkoztunk számos<br />

olyan szoft, azaz emberekkel és vezetéssel kapcsolatos<br />

problémakörrel, amelyekre kritikus jelentőségük<br />

miatt egyre nagyobb figyelmet kezdtünk szentelni.<br />

Intézeti munkánk sokszínűségét jelzi, hogy a lean<br />

menedzsment mellett korábban egy-egy kutatásunk<br />

a közszférát is érintette. Új területként egyre többet<br />

foglalkozom makrologisztikai kérdésekkel.<br />

Jelenlegi kutatási témáid között kiemelt<br />

helyet kapott a lean menedzsment, a lean<br />

menedzsment termelési, szolgáltatási és<br />

emberi erőforrás kérdései. Hogyan szerettél<br />

bele a „lean-be”?<br />

Az utóbbi időben meglehetősen sok aspektusát kutattuk<br />

a lean rendszernek. Éppen nemrégiben tekintettük<br />

át a korábbi <strong>év</strong>ek munkáit és az említett<br />

témák mellett még érdemes kiemelni, hogy a lean<br />

eredményeire - főleg működési és pénzügyi teljesítményre<br />

gondolok -, a lean vezetőkre és a lean<br />

szervezeti kultúra megismerésére is nagy figyelmet<br />

fordítunk. A leannel egyébként egyetemista koromban<br />

kerültem kapcsolatba, TDK-t és szakdolgozatot<br />

is erről a témáról írtam. Ami érdekessé teszi, hogy<br />

egyszerűnek tűnik és mégis radikális változtatásokat<br />

igényel.<br />

A téma kutatójaként hogyan értékeled a lean<br />

bevezetések magyarországi gyakorlatát? Mi az<br />

amit jól csinálunk és mit kellene másképpen?<br />

A lean menedzsmentet szervezeti innovációnak tekintjük.<br />

Idehaza a szervezeti innováció tekintetében<br />

is hasonló a helyzet, mint az innováció egyéb<br />

formáival. Erős dualitás van jelen, ahol a nemzetközi<br />

versenyben részt vevő, nagyobb, exportáló, multinacionális<br />

vállalatok előrébb járnak. Ezek között<br />

és az ezekhez kapcsolódó beszállítói hálózatokban<br />

persze találunk magyar tulajdonú cégeket is, de az<br />

ő gyakorlatuk ízig-vérig nemzetközi sztenderdeknek<br />

megfelelő.<br />

Ez a vállalati kör jelentős gazdasági teljesítménye<br />

ellenére a kivételt jelentő kisebbség. Ugyanakkor<br />

az ide sorolható magyar szereplők bizonyítják, hogy<br />

lehet és érdemes is a lean rendszerrel foglalkozni.<br />

322

Az intézményi és piaci környezet változása nélkül<br />

azonban nehezen képzelhető el, hogy a lean rendszer<br />

és általában a minőség- és folyamatszemlélet<br />

jelentős teret hódít.<br />

A kérdés második felére azt tudom mondani, hogy<br />

mindenhol vannak sajátos jellemzők, amelyek a vezetésben,<br />

a munkavállalók hozzáállásában, a nemzeti<br />

kultúrában öltenek testet. A magyar jellemzők igen<br />

is különböznek a japántól, a némettől vagy angolszásztól<br />

– ezt azért érezzük és mérni is tudjuk. A lean<br />

rendszer bevezetésekor mindenhol felnagyítódnak<br />

ezek jellemzők, akár támogatók, akár akadályozók.<br />

Egyelőre inkább azokról tudunk, amelyek akadályoznak,<br />

hiszen ez okoz gondot és ezt szeretnék megoldani.<br />

A hazai szervezetek általában azzal küzdenek<br />

- és ezeket nagyítja fel a lean -, hogy a vezetők eredményesnek<br />

tartják a nem-delegáló és a végrehajtást<br />

kisajátító mikro-menedzsmentet, a munkavállalók<br />

talán el is várják és kinevelik az ilyen típusú vezetőt,<br />

vagy hogy a humánorientáció és az emberi erőforrás<br />

megbecsültségének szintje alacsony. Ezeken nagyon<br />

nehéz változtatni, és ha van is változás az mindig az<br />

egyénnel kezdődik. Mi nyitottak vagyunk, és nagyon<br />

boldogok lennénk, ha együtt gondolkodhatnánk cégekkel<br />

a támogató sajátosságokon és azon, hogyan<br />

kezelhetők sikeresen az akadályozó jellemzők.<br />

Hogyan látod a lean jövőjét?<br />

A jövőt nehéz előre látni, bármiről legyen is szó.<br />

Túl nagy kockázatot azonban nem vállalok, ha azt<br />

mondom, hogy az előttünk álló <strong>év</strong>tizedben még<br />

felfutást látunk. Nagy nemzetközi tanácsadó cégek<br />

előrejelzései is ezt mutatják. Ehhez elég lendületet<br />

ad, hogy ma már sokan egyértelműen a leanre aszszociálnak,<br />

ha hatékonyságfejlesztésről beszélünk.<br />

Miközben az is várható, hogy egyre több helyen a<br />

napi rutin része lesz. De nem árt nyitott szemmel<br />

járni, mert jönnek az új kihívások és az új válaszok,<br />

sőt már itt is vannak. És ne legyenek kétségeink,<br />

bizonyos cégek már ma a jövő (termelés) menedzsment<br />

rendszere szerint működnek, csak még a világ<br />

nem kíváncsi a gyakorlatukra. Ahogy anno a Toyotára<br />

sem volt.<br />

Véleményed szerint az egyetemről kikerülő<br />

fiatalok lean témában kellő munícióval<br />

rendelkeznek?<br />

Ha megnézzük a tanterveket és tankönyveket, akkor<br />

azt mondhatjuk, hogy a gazdálkodástudományi<br />

képzésekben a hallgatók találkoznak a lean menedzsmenttel.<br />

Biztosan lehetne és kellene is többet foglalkozni<br />

annál a néhány óránál, ami most a témának jut,<br />

de látni kell, hogy a hallgatók rendkívül sok szakterülettel<br />

és az egyes szakterületeken belül is rengeteg<br />

speciális kérdéssel ismerkednek meg. Gondoljunk<br />

a marketingre, a pénzügyre vagy a számvitelre. Nagyobb<br />

kiméretre reálisan ott van lehetőség, ahol a<br />

lean a szűken vett szakismereti körbe tartozik. A Budapesti<br />

Corvinus Egyetem logisztika mesterszakos<br />

képzésében meghatároztunk 10 alapvetőnek tekinthető<br />

szakterületet.<br />

Ebbe a pullba a lean rendszer is bekerült olyan klaszszikus<br />

területek mellett, mint a disztribúció, a készletezés,<br />

az ellátási lánc menedzsment, a beszerzés, a<br />

termelés- és szolgáltatásmenedzsment, a logisztikai<br />

szolgáltatások, a makrologisztika, a logisztikai teljesítménymenedzsment<br />

vagy az informatika. Az általunk<br />

is érzékelt igény hatására hallgatóink ma már<br />

14 idősávban ismerkednek a leannel. A tapasztalatok<br />

azt mutatják, hogy elmélyedni igazán azoknak<br />

van lehetősége, akik szakdolgozatot írnak a témából<br />

vagy gyakorlati helyükön kapcsolatba kerülnek vele.<br />

Évente 20-25 ilyen hallgatónk van, akik nem is feltétlenül<br />

logisztikusok.<br />

2010- től a Magyar Logisztikai, Beszerzési<br />

és készletezési Társaság (MLBKT) Lean<br />

tagozatának titkára vagy. Ez a megbízatás mit<br />

jelent a számodra? Mennyire segíti kutatási,<br />

vagy oktatási munkádat?<br />

Nagy kedvvel vágtunk bele 2010-ben a tagozat működtetésébe.<br />

Különösen azért, mert „vevői igény”<br />

indította el. A kezdetektől az volt a cél, hogy <strong>év</strong>ente<br />

4-5 programunk legyen, ahol workshopok keretében<br />

tanulhatunk, vállalatlátogatáson ismerhetjük<br />

meg a jó gyakorlatot, illetve az <strong>év</strong>es konferencián<br />

szekció foglalkozzon az aktuális témákkal. Folyamatosan<br />

szerettük volna megszólítani azokat, akik<br />

már ismerik a lean alapjait, és azokat is, akik érdeklődnek<br />

iránta. Jó volt látni, illetve hozzájárulni<br />

ahhoz, hogy ez a fórum működjön. És aktívan<br />

működött és működik is. Idéntől már új szereplők<br />

egyengetik a tagozat működését. Jómagam, főleg az<br />

oktatásban, számos szinergiát ki tudtam használni.<br />

323

2012-ben a Budapesti Corvinus Egyetem,<br />

Gazdálkodástudományi Karának „Az <strong>év</strong> fiatal<br />

kutatója” elismerése mellé az egyetem „Kutatói<br />

Kiválósági Díj”-át is megkaptad. Miként<br />

értékelted ezeket a rangos elismeréseket?<br />

Minden elismerésnek örülök. Különösen örültem<br />

ezeknek az elismeréseknek, mert a kutatói munkához<br />

kapcsolódtak. Ha kicsit a díjak mögé nézünk,<br />

akkor láthatjuk, hogy azok sok mindent értékeltek.<br />

Szólnak annak, hogy lean menedzsment témában<br />

sikerült jó minőségű, nemzetközileg is értékes eredményeket<br />

publikálni. És bár ezeket a díjakat egyének<br />

kapják, de teljesen nyilvánvaló, hogy értékelik azt<br />

a közeget és közösséget is, ahol dolgozom. Amit talán<br />

még érdemes kiemelni, hogy azok a témák, amelyekkel<br />

foglalkozom, multidiszciplinárisak. Egy kicsit<br />

talán bátorítást is jelent, hogy próbáljuk kombinálni<br />

a különböző területeken megl<strong>év</strong>ő ismereteket.<br />

Kérlek, ismertess meg minőség felfogásoddal!<br />

Mit jelent számodra a minőség? Hogyan látod<br />

a minőség helyét és szerepét a jelen gazdasági<br />

körülmények közepette?<br />

A minőséget mindenképpen a vevői igénynek való<br />

megfelelésként értelmezem. Ezzel persze teret nyitunk<br />

annak, hogy a minőséget számtalan jellemzővel<br />

írjuk le és a kontextustól is függővé tesszük. Azt<br />

gondolom, hogy a minőség szerepe folyamatosan<br />

értékelődött fel. Mára alapvető elvárásként került<br />

be a versenybe, így a cégek és nemzetgazdaságok<br />

ösztönözve vannak a jobb és jobb minőségre.<br />

Gondoljunk csak arra, hogy Japán vagy most Kína<br />

– és a két ország vállalatai – miként léptek és lépnek<br />

előre. Így meglátásom szerint a 21. századra túl vagyunk<br />

a nehezén: a minőség alapelvárás. Ami pedig<br />

a jövőt illeti: a fenntarthatóság és az innováció<br />

térnyerésének vagyunk tanúi. Ez a két tendencia<br />

egyszerre támogatja egymást és egyszerre konfliktusban<br />

is áll egymással.<br />

Jó hír, hogy mindkettőben fontos szerep jut a minőségnek<br />

és talán old is valamit a kettő közötti konfliktuson.<br />

Az pedig, hogy a minőség szerepe mennyire<br />

tud még erősödni, alapvetően rajtunk múlik. Vevőként<br />

ugyanis minden egyes tranzakcióban értékeljük<br />

a minőséget is.<br />

Hogyan jutsz szakmai újdonságokhoz? Miként<br />

fejleszted tudásodat?<br />

Szerencsés helyzetben vagyok, mert a mindennapi<br />

munkám középpontjában mások tudásának és saját<br />

tudásomnak fejlesztése áll. Oktatóként és kutatóként<br />

három irányból érnek impulzusok: más oktatók-kutatók<br />

irányából, a vállalati életből és a hallgatóimtól.<br />

Természetesen ez egy kétirányú folyamat, így jó<br />

eséllyel ezekben a relációkban jómagam is hozzájárulok<br />

más szereplők tudásának fejlesztéséhez.<br />

Milyen témával foglakozol jelenleg és milyen<br />

terveid vannak?<br />

A választ két részre lehet bontani: kutatásra és oktatásra.<br />

Kutatásban most a lean rendszer és az emberierőforrás-menedzsment<br />

és a lean rendszer és a szervezeti<br />

kultúra kutatása köti le az energiámat. Két olyan terület,<br />

amely sok fejtörést okoz a leanes szakmának. És<br />

amelyekről tudjuk, hogy a fenntartható eredményekben<br />

kulcsszerepük van. Ezen témák kutatása vezetett<br />

el oda, hogy a jövőben a nemzeti kultúrák hatását<br />

is vizsgálni szeretnénk. Szeretnénk egy picit többet<br />

tudni és mutatni abból, hogy az egyébként sztenderdizáltan<br />

mérhető nemzeti kulturális jegyek milyen<br />

kapcsolatban vannak a lean menedzsmenttel. Az oktatásban<br />

hamarosan lezárunk egy nagyobb fejlesztési<br />

projektet (TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048). Ennek<br />

keretében a termelés- és szolgáltatásmenedzsment<br />

egyes témáiban fejlesztettünk tartalmakat: on-line<br />

tesztek és feladatok mellett számos esettanulmány és<br />

videó-esettanulmány is készült. Megújítottuk a sokak<br />

által ismert Értékteremtő folyamatok menedzsmentje<br />

c. könyvet. Aktualizált változata Az értékteremtés folyamatai<br />

címmel hamarosan kereskedelmi forgalomba<br />

kerül. A lean menedzsmenthez kapcsolódóan egyik<br />

partnerünkkel közösen végzett munka eredményeként<br />

számos szimuláció és esettanulmány került be az<br />

oktatásba. A tartalmi elemek mellett fontos pillér volt,<br />

hogy oktatási módszerekben is képezzük magunkat.<br />

Reméljük, hogy ezt a munkát folytathatjuk majd.<br />

Szabadidődben hogyan regenerálódsz?<br />

Mi a kedvenc időtöltésed?<br />

Erre a kérdésre egyszerűen tudok válaszolni. Tavaly<br />

októberben született meg a kislányunk. Ő mostanában<br />

minden szabadidőnket leköti.<br />

324

LOVÁSZ SZABÓ TAMÁS<br />

TÜV Rheinland InterCert Kft.<br />

– rendszertanúsítási vezető, ügyvezető<br />

„…Oktatják a tőlem származó szlogent, miszerint<br />

a minőségirányítási rendszer felépítéséhez,<br />

alkalmazásához két dolog szükséges. Pontos<br />

szabványismeret és józan ész.”<br />

A magyar minőség szakma „nagy öregje”<br />

vagy. Ennek ellenére mégis egy rövid szakmai<br />

bemutatkozásra kérnélek!<br />

Az egyetemet Magdeburgban végeztem. A német<br />

pontossággal, precizitással akkor találkoztam először.<br />

Hegesztő szakmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki<br />

Egyetemen szereztem. Dolgoztam a Láng Gépgyárban,<br />

a Ganz Danubius váci konténergyárában, a<br />

Csőszernél. 1990 óta a TÜV Rheinland munkatársa<br />

vagyok. A német kollégák viccesen keresik már rajtam<br />

a leltári számot. A TÜV-nél keztem el hivatásszerűen<br />

a minőséggel foglalkozni. A Német Minőség Társaság<br />

képzési programjában szereztem Minőségügyi szakmérnök<br />

oklevelet. Diplomáim sorát nemrég egy MBA<br />

oklevél megszerzés<strong>év</strong>el egészítettem ki.<br />

Ha igaz én voltam Magyarországon az első hivatásos<br />

vezető auditor. Tanácsadással keztem, de a tanúsítási<br />

feladat újabb kihívást jelentett. A magyarországi<br />

TÜV Rheinlandnál 18 <strong>év</strong>ig vezettem a rendszertanúsítást.<br />

Közben a vállalat regionális vezető megbízást<br />

is adott. 4 <strong>év</strong>en át voltam a TÜV Rheinland Intercert<br />

ügyvezető igazgatója. Az átszervezést követően a<br />

kölni központ megbízásából dolgozom. Az oroszországba<br />

irányuló export termékek tanúsítását szervezem<br />

a TÜV Rheinlandnál az egész világon.<br />

Mit jelent számodra a minőség?<br />

„Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag<br />

megy az égen, úgy érdemes.” Lehet ettől szebben<br />

kifejezni a minőség lényegét? Persze azért a hatékonyság,<br />

a vevő igényeinek minél pontosabb kielégítése,<br />

a biztonság mind mind a minőség fogalmához<br />

kapcsolódik.<br />

Nemrégiben a TÜV új feladattal látott el? Mivel<br />

foglalkozol, mi a teendőd pontosan?<br />

Oroszország nagy kihívás. Hatalmas ország, rengeteg<br />

lehetőséggel. Ugyanakkor elég bonyolult ahhoz,<br />

hogy valaki könnyen átlássa. Sajnos a korrupciótól<br />

sem mentes sokszor. Mégis úgy érzem, hogy érdemes<br />

vele foglalkoznom. Egyrészt a hobbim a nyelvtanulás.<br />

A német mellett angolul is folyékonyan beszélek, előadásokat<br />

tartok. Most az orosz nyelvi tudásomat fejlesztem.<br />

Egy két vodka után már folyékonyan beszélek<br />

oroszul is. De félret<strong>év</strong>e a viccelődést. Oroszország<br />

gyorsan fejlődik. A gáz és olaj és nyersanyag exportjáról<br />

ismert ország komoly erőfeszítéseket tesz annak<br />

érdekében, hogy fejlessze ipara szinvonalát. Ehhez új<br />

technológiát, gépeket, berendezéseket külföldről vásáról.<br />

A TÜV Rheinland ott van az exportőr országokban<br />

mindenütt. Vizsgáló, tanúsító szolgáltatását nem<br />

csak Németország, az Európiai Unió, de egyre inkább<br />

az orosz exporttal kapcsolatos vizsgálati tanúsítási tevékenység<br />

irányába fejleszti. Nos az én feladatom hogy<br />

Németország után Japán, Korea, Kína, USA, Franciaország,<br />

Olaszország és Lengyelország exportjával kapcsolatos<br />

tanúsítási tevékenységet megszervezzem.<br />

Beosztásodnál fogva most még nagyobb<br />

rálátásod van az egyes országokban végzett<br />

minőségügyi tevékenységekre. Hogyan álljuk<br />

az összehasonlítást?<br />

325

A kérdéseire a választ a tokiói repülőtér várójában<br />

irom. Most először voltam Japánban. Igaz csak néhány<br />

napot töltöttem itt, de nagy hatással volt rám.<br />

Röviden úgy tudom összefoglalni, hogy úgy „meg<br />

van csinálva”. Minden működik, a vonat, a busz<br />

percre pontos, a pincér udvarias, a vizsgálatokat<br />

az itteni laborunkban számítógépes programok vezérlik.<br />

És folyamatosan új termékek vizsgálatával<br />

bíznak meg az itteni gyártók. A világ persze nem<br />

csak Japánból áll. Jártam más országban is, volt<br />

ahol a környezet önmagáért beszél. Úgy gondolom<br />

Magyarországon nincs gond az igényességgel. Tudunk<br />

mi is jó minőségű terméket gyártani, csak drágán.<br />

A hatékony termeléshez modern technológia<br />

kell. Ez pedig komoly beruházással jár, aminek gyorsan<br />

meg kell térülnie, mert különben a világpiacon a<br />

termékünk hamar elavultá válik. Sajnos kevés olyan<br />

termékről tudok, ami azért adható el, mert „magyar”.<br />

Az innováció elengedhetetlen. Ebben azért a magyar<br />

tudósok, feltalálók, mérnökök közismerten jók.<br />

Az utóbbi időben a minőség-szakma presztizse<br />

csökkenő félben van. Hogyan látod: mit kellene<br />

tenni a trend megváltoztatásáért? A tanúsító<br />

szakma egyik ikonjaként hogyan látod a honi<br />

minőség helyzetét?<br />

Általános problémának látom, hogy magyarországon<br />

az elmúlt időkben azok tudtak érvényesülni,<br />

akik „ügyeskedtek”. Igaz ez a minőség szakmára is.<br />

Pedig, ahogy a költő irja a fenti idézetben... A minőség<br />

és a munka fogalma szorosan összekapcsolódik.<br />

Itt sem ügyeskedéssel kellene érvényesülni,<br />

hanem pontos, becsületes munkával. Úgy a tervező<br />

mérnök a szellemi munkájával, mint a fizikai dolgozó<br />

a pontos kivitelezéssel. A termékeinket nem<br />

csak egyszer kell eladni, jó hírnevet ügyeskedéssel<br />

nem lehet elérni. A munka becsületéről egyre többet<br />

hallunk kormányzati körökben is. Bízom benne,<br />

hogy a valóságban is igy lesz.<br />

Korábbi megnyilvánulásaidban mindig sürgetted<br />

a hazai tanúsító szervezetek együttműködését,<br />

a köztük folyó benchmarking munka elindítását.<br />

Javultak-e mára ennek esélyei?<br />

Őszinte leszek. Én a magam részéről feladtam a küzdelmet.<br />

Többek között ezért is vállaltam el az új<br />

megbízásomat. Azért persze vannak jó ismerőseim,<br />

sőt barátaim is a versenytársak között. Értük tűzbe<br />

merném tenni a kezem.<br />

Elismeréseid, kitüntetéseid közül melyikre vagy<br />

a legbüszkébb és miért?<br />

Amikor valaki megköszöni a segítségemet. Ha sikerül<br />

egy problámát megoldanom, amivel sokat és<br />

sokan küzdöttek. Nekem ez jelenti a kitüntetést.<br />

Sokat publikálsz. Ezek közül melyekre<br />

emlékszel a legszívesebben?<br />

A minőségügy körében a tevékenységek, folyamatok<br />

átgondolásának szükségességéről és módszereiről, az<br />

elért eredményekről jelentek meg cikkeim a minőséggel<br />

foglalkozó folyóiratokban. Volt aki, mikor találkoztunk,<br />

bemutatta cikkeim gyűjteményét.<br />

Találkoztam olyan főiskolás diplomamunkával, melyben<br />

több helyen tőlem idéztek. Oktatják a tőlem<br />

származó szlogent, miszerint a minőségirányítási<br />

rendszer felépítéséhez, alkalmazásához két dolog<br />

szükséges. Pontos szabványismeret és józan ész.<br />

Fáradhatatlan, szorgalmas embernek ismerlek.<br />

Min dolgozol jelenleg és milyen további terveid<br />

vannak?<br />

Az új feladatkör sok kihívást tartalmaz. Fél <strong>év</strong> alatt<br />

úgy kellett oroszul megtanulnom, hogy az orosz törvényeket,<br />

szabványokat, előírásokat olvasni tudjam.<br />

Meg kellett ismernem az orosz elvárás rendszert. És<br />

mint hajdanán, a kilencvenes <strong>év</strong>ek elején, tudásomat<br />

máris tovább adom.<br />

Végezetül szabadidős tevékenységeidről,<br />

hobbidról érdeklődnék!<br />

Szeretek repülni és otthon lenni. A kertben, a családi<br />

házon mindig van mit dolgozni. Szeretek fotózni,<br />

idegen nyelven regényeket olvasni.<br />

326

LŐRINC ÁKOS<br />

Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.<br />

- minőségügyi vezető<br />

„Számomra a minőség az élet minden területén<br />

az egyik legfontosabb elv, hiszen megfelelő, kiváló<br />

eredményeket csak megalapozott módszerekkel,<br />

minőségi munkával lehet elérni.”<br />

Lőrinc Ákostól a 2007-ben Nemzeti Minőségi<br />

Díjat nyert Északmagyarországi Regionális<br />

Vízművek ZRt. minőségügyi vezetőjétől<br />

elsőként azt kérdezem, hogy fiatal vezetőként<br />

miként tudja magát a cégen belül elfogadtatni?<br />

Társaságunk, mint egyik fiatal vezetőjét, munkám<br />

során az vezérel, hogy minden esetben nagy szakmai<br />

felkészültséggel és az elvárható maximális teljesítéssel<br />

végezzem munkámat, ezáltal is példát mutatva<br />

munkatársaimnak. Úgy gondolom, hogy ezen<br />

törekvésem látszik minden cselekedetemen, melyet<br />

kollégáim is értékelnek, elfogadva észrevételeimet,<br />

javaslataimat.<br />

Az elfogadtatásnak alapfeltétele, hogy a cég működését<br />

teljes körűen ismerjem, és a kollégákkal a lehető<br />

legjobb kapcsolatokat alakítsam ki.<br />

Miért a vízműveket választottad<br />

munkahelyként?<br />

Mint a természetet szerető és a környezetet védő<br />

ember, nagy örömömre szolgált, hogy egy olyan<br />

társaságnál dolgozhatok, amely kiemelt figyelmet<br />

fordít a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátására,<br />

a környezettudatos munkavégzésre. Mindig<br />

is érdekeltek a víz körforgásával kapcsolatos folyamatok,<br />

amely során nemcsak a természettel való<br />

kapcsolatot találtam meg, hanem a fogyasztók ellátása<br />

során az emberekkel kapcsolatos együttműködés<br />

is örömömre szolgál.<br />

Miért fontos számodra a minőség?<br />

Számomra a minőség az élet minden területén az<br />

egyik legfontosabb elv, hiszen megfelelő, kiváló eredményeket<br />

csak megalapozott módszerekkel, minőségi<br />

munkával lehet elérni.<br />

Az önértékelést, mint módszert hol<br />

ismerted meg?<br />

Elsősorban tanulmányaim során találkoztam először<br />

önértékelési módszerekkel. Az EFQM modell<br />

szerinti önértékelési mód elsajátításában a benchmarking<br />

folyamatok segítettek. Ismereteim folyamatos<br />

bővítése érdekében több alkalommal vettem<br />

részt képzéseken, különböző tanácskozásokon.<br />

Mely cégektől, szervezetektől tudtatok tanulni<br />

és az ÉRV miként segíti mások kiválóságának<br />

növelését?<br />

A versenytársak és az iparág legjobbjainak elemzéséhez<br />

vezette be Társaságunk Bechmarking Rendszerét,<br />

melyet továbbfejlesztve folyamatosan építettük<br />

ki újabb és újabb kapcsolatainkat. A partnerek<br />

kiválasztásánál meghatározó szempont a kiváló<br />

működés, a működési hasonlóság és az együttműködési<br />

hajlandóság volt. Legfontosabb benchmarking<br />

partnereink a teljesség igénye nélkül, többek<br />

között a Magyar Víziközmű Szövetség, a Nyírségvíz<br />

Zrt., a Pécsi Vízmű Zrt., valamint a Debreceni<br />

Vízmű és a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. Az ÉRV<br />

ZRt. minden esetben készséggel működik együtt a<br />

tőle információt kérő társaságokkal. Cégbemutatóval<br />

egybekötött szakmai napokon örömmel oszt-<br />

327

juk meg tapasztalatainkat a résztvevőkkel, továbbá<br />

konferenciákon nagyon szívesen számolunk be a<br />

minőségügy terén elért eredményeinkről.<br />

Véleményed szerint melyek azok az erények,<br />

melyek a díj elnyeréséhez vezettek?<br />

Társaságunk legfontosabb értékei közül elsőként a<br />

magas műszaki színvonalon történő megbízható szolgáltatás<br />

biztosítását, a pénzügyi stabilitást, a jövedelemtermelő<br />

képességet említeném, valamint kiemelkedő<br />

piaci integrációs képességünk, fejlesztés-orientáltságunk<br />

is hozzájárult a díj elnyeréséhez.<br />

Mi jöhet még a Nemzeti Minőségi Díj után?<br />

A díj elnyerése jelentős erkölcsi – működési siker,<br />

de egyen kötelesség és elkötelezettség is ügyfeleink<br />

irányába. Működési kiválóságunkat megtartva, önértékelési<br />

folyamatainkat továbbfejlesztve célunk<br />

nem lehet más, mint az Európai Minőségi Díj elnyerésére<br />

való felkészülés.<br />

Törzsvendégek NMK 2019<br />

Újra együtt NMK 2019<br />

328

MACHER ENDRÉNÉ<br />

Macher Kft., - ügyvezető igazgató<br />

„…Azok a cégek, akik képesek gyorsan reagálni a<br />

környezeti kihívásokra, a verseny győztesei lesznek,<br />

és ebben ismét a munkatársak hozzáállása lesz<br />

a döntő. A munka és a családi élet egyensúlyának<br />

megteremtése növeli az elkötelezettséget és a cég<br />

közös sikereiért való együttműködést.”<br />

Különösen nagy öröm és megtiszteltetés<br />

számomra, amikor olyan első számú<br />

gazdasági vezetővel találkozom, aki nemcsak<br />

munkahelyén, de a régiójában és országosan<br />

is a minőségügy szószólójának számít.<br />

A Macher Elektronikai és Gépészeti Kft.<br />

vezetőjét szeretném ezúttal kedves Olvasóink<br />

figyelmébe ajánlani. Hogyan kezdődött? Ki és<br />

mikor „fertőzött” meg a minőséggel?<br />

Visszatekintve az életemre, kisiskolás koromtól kezdve<br />

fontos volt a minőség a tanulásban, az emberi kapcsolatokban,<br />

majd később a munka világában. Első<br />

munkahelyem a vezető, - aki elvárta a hibátlan munkavégzést<br />

és a határidőre történő teljesítést ugyanakkor<br />

érezhettem, hogy számíthatok a szakmai és emberi<br />

segítségére is, ha szükséges - mai napig példaképem.<br />

Később jó „iskola” volt a VIDEOTON. A katonai<br />

részleg követelményéből adódó munkavégzés, pedig a<br />

további tevékenységem alapja.<br />

A Nemzeti Minőségi Díj Nagykövete elismerés<br />

milyen hatással volt aktivitásodra, mennyire<br />

változtatta meg korábbi minőséggel<br />

kapcsolatos felfogásodat? Jelentett-e például<br />

többlet felelősséget?<br />

A kitüntetés nagyszerű érzés, hisz egy országosan<br />

elismert szakmai körhöz csatlakozhatok az elismerés<br />

által. Ez egyik oldalról lehetőséget jelent, hogy<br />

fejlődjek, míg másik oldalról felelősséget, a minőségi<br />

szemlélet terjesztése területén. A Nemzeti Minőségdíj<br />

elnyerése óta <strong>év</strong>i 5-10 alkalommal fogadunk<br />

érdeklődőket a verseny szféra, a közoktatás, a közigazgatás<br />

és a civil szektor területeiről.<br />

Különösen aktívak „kamarai kapcsolataid”. Miért<br />

tartod fontosnak ezeket a kontaktusokat?<br />

Mit profitál ebből a régió és milyen előnyei<br />

származnak (származhatnak) mindebből<br />

a Macher Kft.-nek?<br />

Amikor 2000-ben cégünk Nemzeti Minőségi Díjat<br />

nyert, elsőként a pécsi kamara keresett meg, hogy<br />

egy tájékoztatón beszéljek arról, hogy EFQM modell<br />

használata milyen előnyt jelent egy KKV részére.<br />

Ennek egyenes folytatása lett szűkebb környezetemben<br />

bekapcsolódni a minőségkultúra terjesztésébe.<br />

Jó partner volt ebben a Fejér Megyei Kereskedelmi<br />

és Iparkamara, ami a Megyei és Regionális Minőségi<br />

Díj gondozója, valamint mint szolgáltatói szervezet<br />

maga is alkalmazója lett az EFQM modell-nek.<br />

A megyében megalakult Minőségi Klub elnökeként<br />

fontosnak tartom az egymástól tanulás lehetőségének<br />

biztosítását. A klub tagjai közé tartoznak termelő<br />

vállalatok és szolgáltatók, az oktatási intézmények –<br />

óvodától a felsőoktatásig – a rendőrség, és a közigazgatás<br />

is. Évente több alkalommal találkozunk, mindig<br />

más klubtagnál, és osztjuk meg jó tapasztalatainkat<br />

egymás segítése érdekében. A Macher Kft. is már<br />

több alkalommal volt házigazda, ezek a látogatások<br />

nemcsak a résztvevő számára hasznosak, hanem a<br />

vendéglátó cég számára is, mert az a visszajelzések<br />

alapján továbbfejlődik.<br />

329

Családias és családbarát kollektíva<br />

a „Macheros”. Mennyire fontos ez számodra,<br />

mennyire van ennek manapság létjogosultsága,<br />

megtartó ereje?<br />

Válság idején különös jelentősége van. Ehhez vissza<br />

kell az időben az alakuláshoz térni. Cégünk 1991-<br />

ben alakult a rendszerváltást követő válság hatására<br />

kényszervállalkozásként. A megrendelő biztosított<br />

technológiát, gépeket, alapanyagot, nekünk egyedüli<br />

különleges tőkénk az Ember volt: tudásával,<br />

akaratával, kitartásával és közös gondolkodásával.<br />

Akkor mi nem ismertük ezt a divatos „team munka”<br />

szót, de ez a szó nemes értelmében az volt. Ez a<br />

gondolkodásmód – ember fontossága – talán soha<br />

nem volt ennyire fontos, mint manapság, mert ma<br />

a világgazdaságban a válság veszély és lehetőség.<br />

Azok a cégek, akik képesek gyorsan reagálni a környezeti<br />

kihívásokra, a verseny győztesei lesznek, és<br />

ebben ismét a munkatársak hozzáállása lesz a döntő.<br />

A munka és a családi élet egyensúlyának megteremtése<br />

növeli az elkötelezettséget és a cég közös<br />

sikereiért való együttműködést.<br />

A munkahely, a „nagy család” után a szűkebbről<br />

kérdeznék. Mennyire támogatja, segíti<br />

munkádat szűkebb környezeted, s mit jelent<br />

Neked a család?<br />

A szűk családot jelenti a társ, aki ott van jóban és<br />

rosszban, és a három gyermekem, akikre büszke<br />

vagyok. A család, akiről gondoskodhatok, akiknek<br />

szeretetet adhatok, és akiktől szeretetet kapok.<br />

Gyermekeim együtt nőttek fel a céggel, nem mondom,<br />

hogy nem volt olyan, amikor a munka és családi<br />

élet összeegyeztetése nem volt könnyű. Igyekeztem<br />

az együtt töltött időt jól használni és a nevelésüket<br />

nem a szavakkal végezni, hanem a megélt<br />

élmények és családban kialakított értékek, tapasztalatok<br />

vezéreljék őket.<br />

A cég megalakulása óta együtt dolgozunk férjemmel.<br />

Ő a fejlesztésért és a műszaki területért, én<br />

pedig a marketing, a gazdálkodás és a szervezetfejlesztés<br />

részért felelek. Sikerült a feladatokat megosztani,<br />

együtt örülünk a sikereknek, és a nehézségek<br />

leküzdése is közös feladat. Legidősebb fiam ma<br />

már a cégben dolgozik a saját döntése alapján. Lányom<br />

egyetemista, de gyakran segít be a HR területen,<br />

legkisebb gyermekem pedig gimnazista, aki a<br />

szünidőben szintén aktívan dolgozik a cég bármely<br />

munkaterületén.<br />

A 2000-ben elnyert Nemzeti Minőségi Díjra<br />

készülve, team munkában készítettétek el<br />

a „Macher értékek” gyűjteményét. Az akkor<br />

megfogalmazottak mára veszítettek-e<br />

értékükből, vagy változatlanul aktuálisak?<br />

Ezen értékek közül melyik hármat tartod<br />

a legfontosabbnak?<br />

Az elkészített „Macher értékek” fontosságát bizonyítja,<br />

hogy ezek irányítják a mindennapi tevékenységet<br />

és viselkedést. A három legfontosabb kiválasztása<br />

nagyon nehéz feladat, mert az itt megfogalmazottak<br />

egysége jelenti a teljességet. Mégis ha valamelyikeket<br />

ki kell emelni közülük, az alábbi három jelentősége<br />

a világgazdasági válság idején még hangsúlyosabb:<br />

• Minőség és megbízhatóság<br />

• Megújulás<br />

• Csapatmunka<br />

Egy konferencián a közelmúltban elhangzott megállapítással<br />

teljes mértékben egyetértek: a szervezetet<br />

a közös értékek tartják össze vagy robbantják szét.<br />

Az országban először, másod ízben<br />

próbálkoztatok a Nemzeti Minőségi Díj<br />

elnyerés<strong>év</strong>el. Mi motiválta döntéseteket?<br />

Az EFQM modellt, amely a Nemzeti Minőség Díj<br />

alapja – a díj elnyerése után is, mint fejlesztési módszert<br />

alkalmaztuk, beépítve a folyamatokba a mindennapi<br />

munka során. Évek óta szerepelt a terveinkben<br />

az ismételt megméretetés, és a csapat idén<br />

elékezettnek látta az időt.<br />

Véleményed szerint ma Magyarországon mitől<br />

lehet sikeres egy KKV? A versenyképességben<br />

milyen szerepe van a minőségnek? Mennyire<br />

érték ma a szervezeti kiválóság?<br />

Az elmúlt 20 <strong>év</strong>ben a környezeti kihívás megváltozott.<br />

A termékszerkezet átalakult, a nagy sorozatú termékeket<br />

felváltotta a nagyszaktudást igénylő, kissorozatú<br />

termékek gyártása. A termékek életciklusa lerövidült,<br />

3<strong>30</strong>

az új termék gyártásba vitele, és az ehhez kapcsolódó<br />

gyártás technológia kidolgozása ma már alapkövetelmény,<br />

és napi feladat. Ugyanúgy alap követelmény,<br />

mint a kiváló minőségű termék és költséghatékony<br />

előállításának kidolgozása és fejlesztése. A vevőkiszolgáláshoz<br />

tartozik a hosszú távú pótalkatrészigény kielégítése,<br />

a logisztikai tevékenység megszervezése és az<br />

elmúlt időben a termékfejlesztésbe való bekapcsolódás.<br />

A versenyképes szervezetnek a kihívásokra nemcsak<br />

reagálni kell, hanem figyelve a változásokat proaktívan<br />

kell működni. Mindehhez az egyéni és szervezeti tudás<br />

növelése a beszállítói kapcsolatok erősítése a reagáló<br />

képesség növelése szükséges, egy motivált és elkötelezet<br />

csapat működtetés<strong>év</strong>el, ahol a vezetői szerep a jövőkép<br />

és az ehhez vezető célok kitűzése, megismertetése<br />

és elfogadtatása a siker érdekében.<br />

Mikor regenerálódsz, jut időd a kikapcsolódásra,<br />

a magánéletre? Mi a hobbid?<br />

A család jelenti számomra a kikapcsolódást. Amíg a<br />

gyerekek kicsik voltak ,úgy alakítottam a hétvégét,<br />

hogy egyik nap el tudjunk menni kirándulni, és sok<br />

közös élményt gyűjtsünk. A gyerekek felnövés<strong>év</strong>el<br />

ez átalakult, ők már a saját útjukat járják, de a közös<br />

vasárnapi ebéd megmaradt.<br />

Nagyon szeretek főzni, szívesen készítem el mindenkinek<br />

a kedvenc ételét és a szépen terített asztal<br />

mellett a heti élmények megosztása nagy öröm számomra.<br />

Büszke vagyok gyerekeimre és a legnagyobb<br />

elismerés, hogy úgy érzik mindig ott voltam, amikor<br />

szükségük volt rám.<br />

Üdvözletünk NMK 2019<br />

331

MACHER JUDIT<br />

Macher Zrt. - CSR vezető<br />

„ A minőségügy és annak fontossága ma úgy<br />

gondolom, már nem lehet, és nem is kérdés. Az első<br />

négyszáz cég között voltunk, akik Magyarországon<br />

minőségügyi tanúsítványt szereztek, és az<br />

országban egyedüliként kétszeres Nemzeti Minőség<br />

Díjjal rendelkezünk…”<br />

Kérlek, mutasd be szakmai életutad eddigi<br />

legfontosabb állomásait!<br />

Szociológus és pszichológus végzettségem megszerzését<br />

követően néhány <strong>év</strong>ig piac-és társadalomkutatatással<br />

foglalkoztam egy társadalomkutató intézetnél.<br />

Párhuzamosan ezzel a civil szférában tartottam<br />

társadalmi problémákra érzékenyítő tréningeket,<br />

valamint a vállalati szektorban személyzet- és szervezetfejlesztéssel<br />

foglalkoztam. Ez utóbbiban a mai<br />

napig tevékenykedem, hisz az ott megszervezett tudást<br />

és tapasztalatot nagyon jól tudom hasznosítani<br />

Macher Zrt.-ben, és ez fordítva is igaz. Öt <strong>év</strong>vel ezelőtt<br />

csatlakoztam a szüleim által 1991-ben, 3 fővel<br />

indított, ma már közel 100 főt foglalkoztató családi<br />

vállalkozáshoz. Első körben tréningeket és workshopokat<br />

tartottam a cégben, majd fokozatosan folytam<br />

bele egyre inkább a szervezet mindennapjaiba.<br />

Jelenleg a Macher Zrt.-ben mivel foglalkozol?<br />

Több sapkám is van a szervezetben. A cég CSR vezetőjeként<br />

hozzám tartoznak azok a külsős partnerek,<br />

szervezetek, kérdések, amelyek nem közvetlenül<br />

a gyártással függnek össze. Projektvezetőként<br />

pedig olyan nagyobb projekteket viszek, mint amilyen<br />

az Ipar 4.0 Mintagyárak program volt. Ezeken<br />

túl pedig a HR stratégiai kérdéseivel és PR jellegű<br />

feladatokkal foglalkozom.<br />

Mi motivált arra, hogy szüleid<br />

nyomdokain haladj?<br />

Nagyon büszke vagyok arra, amit a szüleim az elmúlt<br />

29 <strong>év</strong>ben létrehoztak és elértek. Úgy vélem,<br />

hogy a büszkeség mellett ez óriási kihívást és felelősséget<br />

is jelent, mindez motivál engem. Ma már<br />

az öcsém is a vállalatnál dolgozik, vele együtt a múlt<br />

értékeinek tisztelet<strong>év</strong>el, innovatívan igyekszünk<br />

a cég életében részt venni és a jövőt építeni.<br />

A Macher Zrt. egy sikeres vállalkozás.<br />

Véleményed szerint miért?<br />

A stratégiai gondolkodás a kezdetektől jelen volt a<br />

cégünk életében. A mindig is előremutató jövőképünk<br />

fontos volt ahhoz, hogy a fejlesztéseket és beruházásokat<br />

megfelelően tudjuk eszközölni, és irányítani,<br />

így jutottunk el a kezdeti bérmunkától az<br />

integrátori szerepig. Szerintem ez a cég egyik alapköve,<br />

melyre lehet bátran építkezni. Emellett pedig<br />

nagyon fontosnak tartom a nyitottságot az újra, az<br />

állandó megújulást és a folyamatos innovációt.<br />

A kétszeres Nemzeti Minőségi Díjnak milyen<br />

presztizse van manapság? Mit gondolsz<br />

a jó minőségről? Az <strong>év</strong>ek során változott-e<br />

minőségfelfogásod?<br />

A minőségügy és annak fontossága ma úgy gondolom,<br />

már nem lehet, és nem is kérdés. Az első<br />

négyszáz cég között voltunk, akik Magyarországon<br />

minőségügyi tanúsítványt szereztek, és az országban<br />

egyedüliként kétszeres Nemzeti Minőség Díjjal<br />

rendelkezünk. A minőségügynek a kezdetektől fog-<br />

332

va kiemelt jelentősége van a szervezet életében. Ma<br />

az ISO 9001 és ISO 14001 mellett, AS 9100 és IATF<br />

tanúsítvánnyal is rendelkezünk, mindezt pedig integrált<br />

irányítási rendszer szerint működtetjük. A cél<br />

ugyanakkor nem a tanúsítvány léte, hanem az azzal<br />

járó rendszerszemlélet. Én ebbe a szemléletbe szocializálódtam,<br />

és ezt is szeretném továbbvinni.<br />

Egyre több rangos eseményen veszel részt<br />

előadóként? Szeretsz prezentálni?<br />

Nagyon megtisztelő egy-egy ilyen felkérés, örömmel<br />

teljesítem ezeket. Büszke vagyok arra, hogy tavaly<br />

az AdrenaLean-on sikerült „A konferencia legkiválóbb<br />

előadásáért” díjat elnyernem, ami nagyon<br />

jóleső és motiváló elismerés volt.<br />

Miként gondoskodsz szakmai fejlődésedről?<br />

Folyamatosan képzem magam, konferenciákra, meetupokra<br />

járok tanulni, és sok lehetőséget teremtek<br />

arra, hogy más cégek jó gyakorlataiból tanuljak,<br />

benchmarkoljak. Hiszem, hogy a mai felgyorsult világban<br />

nem csak egy jól hangzó frázis az élethosszig<br />

való tanulás, hanem elengedhetetlen eszköz.<br />

Mi a hobbid? Mi az, ami leginkább<br />

kikapcsol, regenerál?<br />

Leginkább az tölt fel, ha a szeretteimmel minőségi<br />

időt tudok együtt tölteni, jó programokkal. Nagyon<br />

szeretek utazni, színházba, moziba, koncertekre<br />

járni, és nagy szenvedélyem a gokartozás.<br />

Vidám kollégák NMK 2019<br />

333

MÁRTHA CSENGE<br />

ADAPTO Solutions Kft. - fejlesztő, tanácsadó<br />

„Bennem száz százalékosan akkor fogalmazódik<br />

meg a minőségi áru/szolgáltatás érzete, ha<br />

amellett, hogy a kívánt terméket/szolgáltatást<br />

kaptam, úgy viszonyulnak hozzám, mint ahogyan<br />

egy minőségi szolgáltatónak viszonyulnia kell az<br />

ügyfélhez.”<br />

Szeretném, ha a beszélgetést egy rövid szakmai<br />

önéletrajzzal kezdenénk!<br />

A spanyol kéttanítási nyelvű gimnázium elvégzése<br />

után nem voltam benne biztos, hogy mi is az a<br />

terület, amerre tovább szeretnék tanulni, de leginkább<br />

mégis a Budapesti Gazdasági Főiskola (most<br />

már Egyetem) Külkereskedelmi Kara vonzott, ezen<br />

belül is a Kereskedelem és marketing szak. Azt gondolom,<br />

hogy jó választás volt a Külker, nagyszerű<br />

tanárokat ismerhettem meg ott, és több lehetőség<br />

közül a Minőségmenedzsment szakirányra szakosodtam<br />

később. A szakmai gyakorlati időszakot az<br />

ÉMI-TÜV SÜD-nél töltöttem, ahol volt lehetőségem<br />

belelátni az auditori szakma rejtelmeibe is.<br />

A sikeres államvizsga után a diplomamunkámban<br />

tárgyalt felmérést (A minőségügy jelenlegi helyzete<br />

Magyarországon 2014-ben – a minőségügyi rendszerekkel<br />

kapcsolatos tapasztalatok és elégedettség a<br />

tanúsítással) kiterjesztettük országos felméréssé, és<br />

ennek eredményeit a 2014-es ISO 9000 őszi nemzeti<br />

konferencián prezentáltuk is. Ezen a rendezvényen<br />

ismerkedtem meg a jelenlegi cégemmel is, ahol a<br />

kezdetekben információbiztonsággal foglalkoztam<br />

legfőképpen, majd a szoftverünk célterületének bővülés<strong>év</strong>el<br />

helyt kapott az ISO 9001 szabvány is. Immáron<br />

3 <strong>év</strong>e dolgozom az ADAPTO Solutions-nél,<br />

mint tanácsadó, és a korábbi TQM szakértői és Certified<br />

Value Specialist minősítéseim mellé 2016-ban<br />

megszereztem az ISO 27001 információbiztonsági<br />

auditor képesítést is.<br />

Fiatal korod ellenére meglehetősen otthonosan<br />

mozogsz a minőségügy különböző területein.<br />

Ki és mikor „fertőzött meg” a minőség<br />

szeretet<strong>év</strong>el?<br />

Nem egyetlen személy győzött meg erről, hanem az,<br />

hogy körültekintően szerettem volna kiválasztani<br />

a jövőbeli szakmámat, és a főiskolán, amikor szakirányt<br />

kellett választani, ennek láttam a legtöbb<br />

értelmét és hasznosíthatóságát. Ekkor még leginkább<br />

racionális dolgok vezéreltek, azonban a diplomamunkám<br />

során felfedeztem azt, hogy valamiféle<br />

értéket is teremthetek ezzel. A későbbiekben Rózsa<br />

András volt az a személy, akinek sokat köszönhetek,<br />

hiszen a diplomamunkámat az ő segítség<strong>év</strong>el terjeszettük<br />

ki egy országos felméréssé.<br />

Mi jellemzi minőségfelfogásodat? Mit tartasz<br />

a minőségről? Vannak-e egyéni minőségcéljaid?<br />

Mikor vagy elégedett?<br />

Úgy gondolom, hogy a minőségügy szeretetéhez<br />

nagyban hozzájárul az, hogy maximalista vagyok,<br />

és szeretek a részletekre odafigyelni. Az élet minden<br />

területén törekszem a minőségi dolgokra, szeretem<br />

magam a minőséggel körbevenni. Ez nem feltétlenül<br />

kell, hogy összefüggjön a magasabb árral, és a drágább<br />

dolgokkal. Azt gondolom, hogy a minőség eléréséhez<br />

nem elegendő arra fókuszálni, hogy megfelelően le<br />

legyen gyártva az adott termék, vagy hogy ki legyen<br />

pipálva az adott szolgáltatás nyújtása, hanem az ezt<br />

körülvevő humán oldalnak is „minőséginek” kell<br />

334

lennie. Sajnos ezt manapság sokszor elfelejtik a szolgáltatók,<br />

és ebből a nem vevőközpontú hozzáállásból<br />

fakad az alacsony minőség érzete. Bennem száz<br />

százalékosan akkor fogalmazódik meg a minőségi<br />

áru/szolgáltatás érzete, ha amellett, hogy a kívánt<br />

terméket/szolgáltatást kaptam, úgy viszonyulnak<br />

hozzám, mint ahogyan egy minőségi szolgáltatónak<br />

viszonyulnia kell az ügyfélhez.<br />

Hogyan tudod ismereteidet naprakészen tartani?<br />

Szerencsére a cégnél ahol dolgozom, eléggé újító látásmód<br />

uralkodik, éppen ezért igyekszünk a szakmai<br />

rendezvényeken részt venni, minél több nemzetközi<br />

irodalmat, cikket elolvasni. Azt gondolom, hogy<br />

a különböző tanfolyamok, oktatások is érdekesek és<br />

hasznosak lehetnek, de sokszor nem a 328. papír lesz<br />

a mérvadó, ami megadja azt a fajta gondolkodásmódot,<br />

amitől hiteles szakemberré válhatunk, sokkal<br />

fontosabb az innovatív, az egymást inspiráló szakmai<br />

közösség, és ez nálunk az ADAPTO Solutions-nél<br />

megvan. Ezenfelül nagyon szeretek „terepen” lenni,<br />

az ügyfeleink látásmódját, módszereit megismerni,<br />

hiszen ezekből is sok tanulságot le lehet vonni.<br />

Hogyan látod a minőség cégen belüli<br />

elismertségét, a minőségszakma presztizsét?<br />

A novemberi ISO 9000 Fórummal közösen szervezett<br />

konferenciánkon is ezt a témát feszegettük. Ott<br />

arra az eredményre jutottunk a résztvevőkkel közösen,<br />

hogy a MIR szakemberek munkájának eredménye<br />

nem közvetlenül számokban mérhető, nem<br />

tudjuk számszerűsíteni a vállalti célok eléréséhez<br />

hozzáadott értéket. Addig amíg nem történik valami<br />

nagyobb probléma (pl. elhanyagolt minőségirányítási<br />

rendszer megbukik a következő auditon – de legalábbis<br />

súlyos nemmegfelelősségeket talál az auditor),<br />

nem veszi észre a vezetőség a minőségügyi vezető<br />

tetemes munkáját. Ezt a gondolatot persze tovább lehet<br />

görgetni, hogy sokszor a vezetői elkötelezettség<br />

hiánya miatt alakul ki ez a presztízsvesztés.<br />

Sajnos manapság nem ez a legtrendibb pozíció egy<br />

munkahelyen, és pont ezért azt gondolom, hogy a<br />

fiatalabb generációt, a még iskolapadban ülő egyetemistákat<br />

kell ennek ellenkezőjéről meggyőznünk.<br />

Jó lenne elérni azt, hogy egy MIR vezetői pozíció<br />

is ugyanannyira vonzó karrieropció legyen, mint<br />

például a marketing igazgatói szék, hiszen a minőségügyes<br />

lesz a felelős az egész vállalat „minőségi”<br />

működéséért.<br />

Ahhoz, hogy ez a cél elérhető legyen, természetesen<br />

nekünk minőségügyeseknek is változnunk, fejlődnünk<br />

kell. Olyan új kompetenciákkal kell felvérteznünk<br />

magunkat, mint például a stratégiai gondolkodás,<br />

üzleti szemlélet, priorizálási képesség, hatékony<br />

kommunikáció és meggyőzőképesség.<br />

ADAPTO Solutions Kft., a jelenlegi munkahelyed<br />

igen sokrétű tevékenységet folytat. Te mivel<br />

foglalkozol manapság és milyen rövidtávú<br />

terveid vannak?<br />

A cégünknél sokrétű a feladatom, amit nagyon szeretek.<br />

Például az ADAPTO szoftvert a fejlesztések<br />

után én tesztelem, és a tanácsadói szerepem is aktív<br />

(ez teszi ki a munkaidőm nagy részét), én tartom az<br />

oktatásokat is a szoftverhasználatról, módszertanról<br />

az ügyfeleknek, partnereknek, ezen felül része<br />

vagyok a fejlesztői csapatnak is. Ha akad egy jó ötletem,<br />

akkor egy közös specifikáció után a fejlesztő<br />

kollégák belefejlesztik azt a szoftverbe.<br />

335

Több konferencián volt szerencsénk előadóként<br />

látni, olykor munkatársaiddal együtt<br />

prezentálni. Szeretsz szerepelni?<br />

Nem feltétlenül a sok ember előtti szereplés vonz,<br />

hanem az, hogy a cégünk által feltalált módszertant<br />

minél több embernek át tudjam adni, meg tudjam<br />

ismertetni.<br />

Ha már egy ember elgondolkodik a hallottakon, és<br />

egy picit máshogy szemléli a dolgokat, irányítja a<br />

vállalatán belüli folyamatokat, akkor azt hiszem,<br />

hogy már is volt értelme az előadásunknak<br />

Szeretsz feladatokat közösen megoldani?<br />

Csapatjátékosnak tartod magad?<br />

Azt hiszem, hogy a válasz erre az, hogy részben.<br />

A feladataimhoz kapcsolódóan sokszor egyedül kell<br />

tevékenykednem, viszont a tanácsadásokkor egyértelműen<br />

élvezem azt, hogy közösen dolgozhatunk<br />

és a kollégáimmal kiegészítjük egymást. Szeretem<br />

ezt az egyensúlyt, számomra így optimális.<br />

Mi a hobbid? Mi az, ami leginkább örömöt okoz<br />

számodra?<br />

A legtöbb hobbim nem a tipikus női érdeklődési körök<br />

közé tartozik, mivel nagyon szeretem az autóversenyeket,<br />

a gokartozást és a jégkorongmeccseket<br />

is. Ezen felül az utazással tudok a legjobban kikapcsolódni,<br />

pláne, ha azt a rally világbajnokság egyik<br />

futamának megnézés<strong>év</strong>el tudom összekötni.<br />

Zalai MESZK ajándék a nyertesnek NMK 2019<br />

336

MÁTÉ JÁNOSNÉ<br />

VIDEOTON Elektro - PLAST Kft.<br />

- minőségirányítási vezető<br />

„…Sajnos a kisebb cégeknél a megélhetés és<br />

a profit van az első helyen. Úgy gondolják, hogy<br />

a minőségügyre nincs se pénzük, se energiájuk.<br />

Emiatt szerintem sok üzletet elvesztenek, és nem<br />

tudnak megfelelően fejlődni.”<br />

Kedves Erzsike! Elsőként egy rövid szakmai<br />

bemutatkozást szeretnék kérni!<br />

1973-ban végeztem a Kandó Kálmán Villamosipari<br />

Műszaki Főiskolán. Kaposvárra kerültem az Egyesült<br />

Izzó Kaposvári Elektroncsőgyárába. Először<br />

technológusként dolgoztam, aztán a szervezési osztályra,<br />

majd a MEO-ba kerültem, típusfelelős beosztásba.<br />

A továbbiakban is itt maradtam, előbb mint<br />

csoportvezető, majd MEO vezető lettem. Ebből alakult<br />

ki a gyári Minőségirányítási szervezet, amelyet<br />

én szerveztem meg és lettem a vezetője. Tulajdonképpen<br />

az első munkahelyemről mentem 39 <strong>év</strong> után<br />

nyugdíjba.Ez alatt az idő alatt nagyon sok változást<br />

értem meg. Cégünknél 3X volt tulajdonos váltás,<br />

még többször n<strong>év</strong>változtatás. Jelenleg a VIDEOTON<br />

Elektro-PLAST Kft a nevünk.A termékeink is folyamatosan<br />

változtak, kezdtük az elektroncsőgyártással,<br />

gyújtógyártás, gázkisülő lámpagyártás, autóelektronika<br />

gyártás, TV összeszerelés. Jelenleg külföldi<br />

partnereknek gyártunk különböző villamos készülékeket<br />

és műanyag alkatrészeket.Annak ellenére,<br />

hogy egy munkahelyen maradtam, nem volt unalmas<br />

az életem, mert folyamatosan új termékek gyártását,<br />

új technológiákat kellett megtanulni.<br />

Hogyan tettél szert olyan tapasztalatokra,<br />

amelyek hozzásegítenek napi tennivalóid<br />

magabiztos és sikeres elvégzéséhez?<br />

Könnyű helyzetben voltam, amíg a cégünk a TUNGS-<br />

RAM-hoz tartozott. A központban nagyon sok jó<br />

szakember segítette, irányította a munkánkat. Amikor<br />

a TU-t átvette a GE és a mi gyárunkat eladta,<br />

úgy éreztem, hogy légüres térbe kerültem. Hiányzott<br />

a szakmai iránymutatás. Ekkor kezdtem keresni<br />

a szakmai szervezetekkel a kapcsolatot.<br />

Tanfolyamokra, konferenciákra jártam. Igyekeztem<br />

kihasználni a tanulási lehetőségeket és kapcsolatba<br />

kerülni szakmailag nagy tudású kollegákkal, hogy<br />

tudjam bővíteni ismereteimet. Nem utolsó sorban<br />

sokat tanultam a vevőinktől és a VT minőségirányításban<br />

jártas szakembereitől is.<br />

Tanáraid, tanítóid közül van-e példaképed?<br />

Balázs István, aki a TUNGSRAM minőségirányítási<br />

vezetőjeként az indulásnál nagyon sokat segítette<br />

a munkámat.<br />

Többször volt szerencsém előadásodat<br />

hallgatni. Azt tapasztaltam, hogy mindig<br />

büszke vagy a minőség terén elért<br />

eredményeitekre és boldogan osztod meg<br />

azokat másokkal!<br />

Igen, büszke vagyok az elért eredményeinkre, mert<br />

1993-ban nagyon mélyről indultunk, és sikerült felépíteni<br />

egy több mint ezer fős céget, szerintem világszínvonalú<br />

minőségirányítási rendszerrel.<br />

Gyakran hivatkozol munkatársaidra.<br />

Csapatjátékosnak tartod magad?<br />

337

Igen csapatjátékos vagyok. Mivel a minőségirányítás<br />

a cég minden területére kiterjed, ezért ezt a munkát<br />

csak a többi kollegával együttműködve lehet eredményesen<br />

végezni.<br />

Miként ítéled meg a minőségügy mai helyzetét?<br />

A nagyobb cégeknél már beépült a minőségügy a<br />

mindennapokba, ezért nem kezelik és támogatják ezt<br />

különösebben. Sajnos a kisebb cégeknél a megélhetés<br />

és a profit van az első helyen. Úgy gondolják, hogy a<br />

minőségügyre nincs se pénzük, se energiájuk. Emiatt<br />

szerintem sok üzletet elvesztenek, és nem tudnak<br />

megfelelően fejlődni. Voltam több magyarországi<br />

kisebb cégnél, és elszomorító tapasztalataim vannak.<br />

Sajnos minőségi hiányosságok miatt nem tudtunk<br />

sok céggel együttműködni.<br />

Mindig mosolyogsz, mindig vidám vagy.<br />

Teljesen mértékben kiegyensúlyozottnak tűnsz.<br />

Ez az ”alapbeállításod”? Van-e olyan, ami<br />

esetenként bosszant, kihoz a sodrodból?<br />

Tulajdonképpen ez az alap beállítottságom. Úgy gondolom,<br />

ha az ember kedves a másik emberhez, akkor<br />

jobban tud velük együtt dolgozni.<br />

A trehányság, nemtörődömség, butaság mindig kihoz<br />

a sodromból. Ilyenkor nagyon kemény tudok lenni.<br />

A cégünknél erről az oldalamról is jól ismernek.<br />

Nőként mennyire könnyű vezetőnek lenni?<br />

Hogyan tudod elfogadtatni magad a cégen<br />

belül? Milyen feladatok, illetve kihívások előtt<br />

állsz? Az elvégzett feladatok közül melyekre<br />

vagy a legbüszkébb?<br />

Nekem nem volt problémám ezzel. Úgy gondolom,<br />

hogy mint női vezetőt a kollegáim elfogadtak. (A<br />

megbecsülésnél már éreztem a hátrányát)<br />

Mire vagyok a legbüszkébb? Nagyon sok dolog van,<br />

amit a cégnél felépítettem és jól működik. Úgy gondolom,<br />

hogy a minőségirányítási rendszerünk jó.<br />

Nagyon jól sikerült az elektronikus dokumentációs<br />

rendszerünk. Sokat dolgoztam azért, hogy a gyárban<br />

rend és tisztaság legyen. Vezetői támogatással<br />

ebben nagyot léptünk előre.<br />

Természetesen nagyon büszke vagyok a Dél-Dunántúli<br />

Regionális Minőségi Díjunkra, de a legbüszkébb<br />

a Nemzeti Minőségi Díjra, amelyet 2004-ben<br />

nyertünk el nagyvállalati kategóriában.<br />

Családod miként viseli a sok munkád miatti<br />

távollétet?<br />

Amíg teljes munkaidőben dolgoztam, addig tudomásul<br />

vették, hogy sok az elfoglaltságom és támogattak.<br />

Most már egyre többször mondják, hogy fejezzem<br />

be a munkát és a családra fordítsak több időt.<br />

Aki azonban az életét úgy élte le, hogy mindig dolgozott,<br />

tanult, azon gondolkodott, hogyan lehetne<br />

jobban- hatékonyabban dolgozni, annak nagyon nehéz<br />

abbahagyni.<br />

Nyugdíjba vonulásod nem jelent teljes szakítást<br />

a Videotonnal. Szívesen jársz vissza?<br />

Nem szakítottam teljesen a VT-vel. Jelenleg heti 20<br />

órában, tanácsadóként segítem a kollegáim munkáját<br />

és igyekszem a megszerzett tudásomat, tapasztalatomat<br />

átadni.<br />

Van-e kikapcsolódási technikád?<br />

Mi a kedvenc hobbyd?<br />

A család az első. Van 2 lányom és 3 unokám, nekik<br />

segítek, ahol tudok. Szeretek kertészkedni, olvasni<br />

és főzni. A nyugdíjas <strong>év</strong>eim alatt remélem több<br />

lehetőségem lesz utazni és sok szép helyre eljutni<br />

Magyarországon és külföldön is.<br />

338

MÁTRAI NORBERT<br />

Kaizen Institute Hungary Kft. - vezető oktató.<br />

Debreceni Egyetem - címzetes docens<br />

„Soha nem a rendszerek dolgoztatják az embereket.<br />

Mindig az emberek működtetik a rendszereket.”<br />

Ez sokszor eszembe jut ma, amikor egyre inkább<br />

trend, hogy a rendszerektől (minőségügyi<br />

rendszerek, vállalatirányítási rendszerek, Ipar 4.0<br />

rendszerek) várjuk a könnyű megoldást, utána pedig<br />

csodálkozunk és a rendszert szidjuk, ha nem megy,<br />

amit megálmodtunk.”<br />

Ezúttal nem egy rövid szakmai önéletrajz<br />

kérés<strong>év</strong>el kezdeném, de eddigi pályád<br />

legjelentősebb állomásaira szeretnék<br />

rákérdezni. Alapképzettséged biotechnológus.<br />

Hűtlen maradtál ehhez<br />

a területhez?<br />

A pályafutásom egy nem tudatos döntéssel indult.<br />

Az egyetem befejezése után szerettem volna maradni<br />

doktorandusz hallgatóként a biotechnológiai kutatóközpontban.<br />

Egy autóbaleset miatt kiestem pár<br />

hónapra. Időközben kedves barátom, Vajna István<br />

invitálására csatlakoztam projekt asszisztensként a<br />

Magyar Termelékenységi Központhoz. Átmeneti pár<br />

hónapnak gondoltam, amíg a következő <strong>év</strong>ben folytathatom<br />

a tanulmányaimat.<br />

Ezt a szándékomat a sors megváltoztatta, amikor későbbi<br />

tanítóm, Atsuo Ishiwara úr megajándékozott<br />

azzal, hogy egy magyar vállalatvezetői csoport kísérőjeként<br />

kiutazhattam Japánba másfél hónapra. Nem<br />

ismertem sem a minőségügyet, sem a ma „Lean menedzsment”<br />

n<strong>év</strong>en futó vezetési irányzatot és filozófiát,<br />

egyszerűen csak örültem, hogy eljuthatok Japánba.<br />

Ám ott minden megváltozott. Az interjú végén csatolok<br />

egy történetet, amit örömmel osztok meg minden<br />

olvasóval. Ez volt az a nap, amikor eldöntöttem, hogy<br />

szeretném mélyebben megismerni azt a gondolkodásmódot<br />

és módszertant, ami a valódi minőségszemlélet<br />

mögött áll.<br />

Sokat dolgoztál a hazánkba települt<br />

japán nagyvállalatok beszállító fejlesztési<br />

programjainak sikeréért. Hogyan emlékszel<br />

ezekre az <strong>év</strong>ekre? Vannak-e máig hasznosítható<br />

elemei ennek a munkának?<br />

Kis túlzással mindent itt tanultam. Japán mesterekkel<br />

jártam hét <strong>év</strong>en keresztül, akik nem könyvből<br />

tanítottak. Amikor Ishiwara úr a megbízatása végén<br />

hazarepült Japánba, a reptérre menet a taxiban megkérdeztem<br />

tőle, hogy szerinte hogyan tudnám majd<br />

folytatni ezt a „küldetést” amikor már nem lesz ott<br />

velem a mesterem (és megszűnik a Magyar Termelékenységi<br />

Központ, ami hamarosan be is következett).<br />

A válasza egyszerű volt: folytasd úgy, ahogy tanultad<br />

és sikeres leszel. A reptéren adott még egy ajándékot:<br />

egy írásvetítő fóliát. Az átlátszó fólián ez állt: „Soha<br />

nem a rendszerek dolgoztatják az embereket. Mindig<br />

az emberek működtetik a rendszereket.” Ez sokszor<br />

eszembe jut ma, amikor egyre inkább trend, hogy a<br />

rendszerektől (minőségügyi rendszerek, vállalatirányítási<br />

rendszerek, Ipar 4.0 rendszerek) várjuk<br />

a könnyű megoldást, utána pedig csodálkozunk és a<br />

rendszert szidjuk, ha nem megy, amit megálmodtunk.<br />

339

Számtalan versenyképességi konferencia<br />

szervezése, vezetése, előadói munkája közül<br />

melyek voltak a legemlékezetesebbek?<br />

A Magyar Termelékenységi Központ és a JICA (Japan<br />

International Cooperation Agency) <strong>év</strong>eken keresztül<br />

lehetőséget biztosított arra, hogy Közép-Kelet-Európa<br />

fiatal vezetői számára tartsunk versenyképességi<br />

kurzusokat, ahol Japán előadóktól tanulhattunk.<br />

Ezeket kollégáimmal én szerveztem, sok<br />

kedves ismerőst és barátot nyertem, van olyan aki a<br />

mai napig kollégám a Kaizen Institute világhálózatában.<br />

Gurabi Attila barátommal is itt ismerkedtem<br />

meg, a mai napig együtt dolgozunk tanácsadóként<br />

és az egyetemi oktatásban.<br />

Tíz <strong>év</strong>en át a Magyar AOTS Társaság elnöke<br />

voltál. A magyar szakemberek továbbképzése<br />

mellett bizonyára mindez szakmai kapcsolataid<br />

és fejlődésed erősödését is jól segítette!<br />

Ez így igaz, tíz <strong>év</strong> alatt több, mint 500 magyar vállalatvezető,<br />

tulajdonos járt Japánban a Magyar AOTS<br />

Társaság útjain, ezeken több alkalommal résztvevőként<br />

is utaztam a csoporttal. A mai napig tartó<br />

üzleti kapcsolatok születtek itt, és ami számomra a<br />

legfontosabb: egy ilyen tanulmányút szervezésekor<br />

találkoztam Bessenyey Balázs barátommal, akivel<br />

később közösen alapítottuk a mai Kaizen Institute<br />

Hungary Kft-t. 17 <strong>év</strong>e dolgozunk együtt, ami nagyon<br />

megtisztelő számomra.<br />

Jelenleg a Kaizen Institute magyarországi<br />

vezető oktatója vagy. Kérlek, röviden ismertesd<br />

a Kaizennél befutott páratlan karriered<br />

történetét!<br />

Ez a történet is egy véletlennel indult. 2002-ben<br />

Zsolnán, egy beszállító fejlesztési konferencián hallottam<br />

egy német úriember előadását a „Kaizen vállalati<br />

modellről”. Nekem nagyon tetszett, minden<br />

olyan dolog visszacsengett bennem, amit az elmúlt<br />

<strong>év</strong>ekben a japán mestereimtől tanultam. A szünetben<br />

odamentem az előadóhoz, gratuláltam és n<strong>év</strong>jegyet<br />

cseréltünk, az ő n<strong>év</strong>jegyén ez állt: Kaizen Institute.<br />

Eltettem a n<strong>év</strong>kártya gyűjtő füzetembe és elfelejtettem.<br />

Egy <strong>év</strong> múlva csengett a telefonom: ha van<br />

kedvem találkozzunk a Hotel Stadionban, mert most<br />

terjeszkedik a Kaizen Institute hálózata a régiónkban.<br />

Nem ismer más magyarokat a szakterületen, én<br />

szimpatikus voltam tavaly a konferencián, beszélgessünk.<br />

A megbeszélésre együtt mentünk Balázs<br />

barátommal, a végén kezet fogtunk. Így indult a<br />

történetünk. 17 <strong>év</strong>e építjük a Kaizen Institute Hungary<br />

fejlődését.<br />

Ma már nyolc kollégával dolgozunk együtt, 2022. tavaszán<br />

kiadjuk magyar nyelven az alapító Masaaki<br />

Imai úr harmadik könyvét. Nekem jó érzés (vagy<br />

inkább „jó helyen vagyok” érzés), hogy ebben a globális<br />

szinten is meghatározó szakmai közösségben<br />

dolgozhatok és fejlődhetek.<br />

A Debreceni Egyetem címzetes egyetemi<br />

docensének manapság mi jelenti<br />

a legnagyobb kihívást?<br />

2011-ben indította a Debreceni Egyetem Műszaki<br />

Kara – az országban elsőként – a Lean szakmérnöki<br />

képzést. Rózsa András úr és Kormány Tamás úr<br />

jóvoltából ismerkedhettem meg Szűcs Edit dékán<br />

asszonnyal, így kezdtem el óraadó tanárként a munkámat<br />

az Egyetemen. Ezt minden alkalommal amikor<br />

tehetem - így most is - megköszönöm Editnek,<br />

Andrásnak és Tamásnak. Életem egyik legemlékezetesebb<br />

napja volt, amikor 2016-ban a diplomaosztó<br />

ünnepségen átvehettem a címzetes egyetemi docensi<br />

címet. Az elmúlt 10 <strong>év</strong> alatt több, mint 500 hallgató<br />

végezte el a Lean szakmérnöki képzést, közülük<br />

100-an engem kértek fel konzulensnek a szakdolgozati<br />

munkájukhoz. Nekem ez az egyik legfontosabb<br />

elismerés.<br />

Ma a legizgalmasabb kihívás a Lean szemlélet tovább<br />

terjesztése: hiszem, hogy a „Lean tudás” a speciális<br />

szakmérnöki képzésen kívül értékadó lehet a jövőben<br />

számos alap- és mesterképzésen, illetve idén<br />

kezdtünk el közös gondolkodást a „Lean a középiskolai<br />

oktatásban” témában. Mindenki megnézheti a<br />

Világgazdasági Fórum legújabb tanulmányát a munka<br />

jövőjéről, azokról a készségekről és képességekről,<br />

amelyek a „sikeres” munkavállalókat és cégeket<br />

jellemzik a közeljövőben.<br />

Amikor olvasom a TOP10-es listát ezekről a képességekről,<br />

akkor rögtön a Lean szemlélet jut az eszembe.<br />

A Lean technikák változnak, viszont a Lean szemlélet<br />

jobban kell ma, mint akár 10 <strong>év</strong>vel ezelőtt. Ennek<br />

igazán örülök.<br />

340

Elismert minőségszakemberként bizonyára<br />

(persze docensként is) a felsőoktatással<br />

szemben is komoly elvárásaid lehetnek.<br />

A ma magyar felsőoktatás mennyire tekinti<br />

prioritásnak „minőségügyileg képzett”<br />

szakemberek kibocsájtását?<br />

Elfogult vagyok a kérdésben, mert nagyon örülök,<br />

hogy részese lehetek a felsőoktatásnak. Nem gondolom,<br />

hogy én minősíthetem bármilyen irányban a<br />

mai magyar felsőoktatást. Egyet tudok: a Debreceni<br />

Egyetem Műszaki Karára büszke vagyok, látom és<br />

érzem a folyamatos szakmai fejlődést és a nyitott<br />

légkört, ami elengedhetetlen minden tudományos<br />

munkához. Köszönöm a Műszaki Kar és a Műszaki<br />

Menedzsment és Vállalkozási Tanszék minden kollégájának<br />

azt a kedvességet, amivel befogadtak.<br />

Ha mégis kell véleményt alkotnom, akkor szerintem<br />

jó irányba haladunk, ezt látom visszatükröződni<br />

egyre több hallgató szemében. Akinek kétségei<br />

vannak, annak szívből ajánlom Imai úr szavait a<br />

Kaizen-ről: „Change for the better…Everyday, Everybody,<br />

Everywhere !”<br />

Ne azt feszegessük, hogy a jelen állapot jó vagy rossz,<br />

tegyünk érte minden nap valamit, hogy jobb legyen!<br />

Nem kérdeztelek a Lean-ről, a Six Sigmáról<br />

(pedig könyveket tudnál róluk írni). Amikor<br />

legutóbb telefonon kerestelek egy Gemba,<br />

vagy Genba megbeszélésen voltál. Miért oly<br />

figyelemre méltó számodra ez<br />

a módszer? Miért ajánlanád másoknak?<br />

A válaszom egyszerű (tetszik a kérdés!): „Amikor a<br />

menedzsment nem értékeli és nincs tisztában a genba-val,<br />

akkor gyakran hajlamossá válik arra, hogy<br />

az utasítások, tervek és folyamatok a tényleges igények<br />

figyelmen kívül hagyásával valósuljanak meg.“<br />

Masaaki Imai<br />

A magyar Minőség szerkesztőbizottsági<br />

tagjaként nagyban hozzájárultál az újság<br />

színvonalas működtetéséhez. Mikor kezdted<br />

ezt a munkát és mi motivál? Milyen fejlesztési<br />

elképzeléseid vannak?<br />

2017-ben kért fel kedves barátom, Tóth Csaba főszerkesztő<br />

úr a szerkesztőbizottsági tagságra. Örömmel<br />

vállaltam, Csabát 20 <strong>év</strong>e ismerem, a szakmát illetően<br />

hasonlóan gondolkodunk. Az újság működtetéséhez<br />

leginkább a végzett hallgatóim közreműködés<strong>év</strong>el<br />

tudok hozzájárulni, számos szakdolgozatból született<br />

már szakmai cikk az elmúlt <strong>év</strong>ekben. Szeretném<br />

folytatni ezt a vonalat, illetve vannak olyan rövid<br />

történeteim, amelyekből szívesen indítanék egy rovatot,<br />

be fogom terjeszteni a szerkesztőbizottságnak.<br />

Munkabírásod határtalan. Hogyan tudsz<br />

regenerálódni?<br />

Nem határtalan, egyszerűen csak szeretem, amit<br />

csinálok. Köszönöm kollégáimnak, barátaimnak és<br />

mindenkinek, aki eddig támogatott az utamon!<br />

Jöjjön az ígért Történet!<br />

„Emberek, ti fordítva ültök a lovon!”<br />

A gyártúra után visszamentünk a tárgyalóterembe.<br />

Kérdéseket tehettünk fel a vezetőknek. Az első kérdés<br />

a termékek minőségéről szólt. Japán, 1997 – a<br />

csoportban gyárvezetők és minőségügyi szakemberek,<br />

az érdeklődés érthető.<br />

A válasz: egymillió kiszállított termékből egy darabra<br />

érkezik reklamáció - és a hangsúly itt nem lefelé<br />

megy, hanem a mondat folytatódik: a következő<br />

<strong>év</strong>es célunk pedig a kiszállított selejtes termékek<br />

számának csökkentése 50%-kal. Megmutatják az<br />

ide vezető utat is, az egyes vállalati szinteken kinek<br />

mi a felelőssége és feladata a minőségfejlesztő programban,<br />

mennyi erőforrást fordítanak erre <strong>év</strong>es<br />

szinten. Háztartási készülékek alkatrészeit gyártják,<br />

szinte minden családban van a termékből.<br />

A számokat látva gratulálunk, mert ez a minőségszint<br />

nagyságrend(ek)kel jobb, mint az általunk ismert<br />

gyárakban, az iparágban. Ezután jön az egyik<br />

gyárvezetőtől a logikus – akkor számomra is annak<br />

tűnő – hozzászólás: elhisszük, hogy a jövő <strong>év</strong>es cél<br />

elérhető, de azt nem hisszük el, hogy üzletileg megéri<br />

elérni ezt a célt. A reklamációs arány ma is jóval<br />

az iparági átlag alatt van, miért éri meg a bemutatott<br />

fejlesztési programban a vállalat erőforrásait<br />

arra fordítani, hogy a következő <strong>év</strong>ben 50%-kal javuljon<br />

ez az arány?<br />

Vártuk a bonyolult választ: a téma minőségügyi,<br />

közgazdasági, technológiai kifejtését.<br />

341

Ehelyett az igazgató felállt és ennyit mondott: emberek,<br />

ti fordítva ültök a lovon. Az egymillió kiszállított<br />

termékből egy darab reklamáció kinek a<br />

nézőpontja: a gyártóé vagy a vevőé? A gyártóé, természetesen.<br />

Nézzük ezt a kérdést annak az egy vevőnek<br />

a szempontjából, aki megveszi a hibás terméket.<br />

Az ő szempontjából a mi selejtarányunk 100%,<br />

hiszen egy darab terméket vásárolt (jellemzően<br />

ebből az eszközből egyszerre egy darabot szoktunk<br />

venni) és ebből egy darab hibás, ez pedig 100%. Mi<br />

ezt nem engedhetjük meg magunknak.<br />

A mai napig, ha az igazgatói irodákhoz vezető folyosókon<br />

meglátom vagy workshopokon meghallom a<br />

„számunkra a minőség az első” szlogent, akkor ez a<br />

nap jut az eszembe és az, amit itt tanultam a vevőközpontúságról<br />

és a minőségszemléletről.<br />

Torma Beáta és Gaál Viktória felszelik a 25. Jubileumi tortát.<br />

Dr. Németh Balázs előadó NMK 2018<br />

342

MEGYERI JÓZSEF<br />

Imerys Magyarország Tűzállóanyaggyártó Kft.,<br />

- minőségügyi vezető<br />

„…Számomra a minőség azóta is mindig<br />

a folyamatok jó minőségét jelenti. Ha a<br />

résztvevők ismerik a folyamat célját, érzik<br />

a saját hozzájárulásuk fontosságát, könnyebben<br />

elfogadnak többletfeladatokat, akár személyes<br />

kényelmetlenségeket is a folyamat sikere<br />

érdekében.”<br />

Szeretnék kérni Tőled egy rövid szakmai<br />

életrajzot. Légy szíves főként a „Burton-Aptás”<br />

időszak előttiekre koncentrálni.<br />

1982-ben végeztem a Budapesti Műszaki Egyetem<br />

Közlekedés mérnöki szakán. Ebből nem igazán szervesen<br />

következően első munkahelyem a MACIVA,<br />

a Magyar Cirkusz és Varieté vállalt volt. Egy teljes<br />

cirkuszi szezont töltöttem a svéd Királyi Cirkusznál,<br />

mint zenész. Azonban még az <strong>év</strong> őszén munkába<br />

álltam az Alföldi Porcelángyár Szervezési és Számítástechnikai<br />

osztályán üzem- és munkaszervezőként.<br />

Ezt a munkahelyet azért választottam, mert a műszaki<br />

tudományok helyett jobban érdekeltek a „humán”<br />

vetületek: az egyes folyamatok, azok szabályozása és<br />

menedzselése, illetve a résztvevőkre gyakorolt hatások.<br />

Jó iskolának bizonyult a Szervezési osztály: a<br />

nyolcvanas <strong>év</strong>ek elején párját ritkítóan haladó szellem<br />

uralkodott, team-munkában dolgoztunk, hálótervezést<br />

alkalmaztunk, számítógépet használtunk,<br />

az <strong>év</strong>tized végén bekövetkező átalakulásokra rímelő<br />

szervezeti és működési szabályzatot dolgoztunk ki.<br />

Ezt követően egy rövid időre engedtem a csábításnak;<br />

azzal az indokkal, hogy fejlesszem a nyelvtudásom,<br />

több kis külkereskedelmi cégnél dolgoztam,<br />

kezdetben kereskedőként majd ügyvezetőként.<br />

De hamarosan visszahúzott a szívem a „Porcelánba”,<br />

pontosabban annak egyik utódcégéhez, a Burton-Aptához.<br />

‚93-tól 2000-ig kereskedőként dolgoztam,<br />

a helyi nyitott szellemnek köszönhetően egyre<br />

inkább belesodródva a TQM mind kiterjedtebb alkalmazásában,<br />

illetve az önértékelések és a hozzájuk<br />

kapcsolódó akciók menedzselésébe.<br />

N<strong>év</strong>jegykártyádon a következő beosztás<br />

szerepel: Q & EHS Manager. Mit takar ez<br />

pontosan, mi a jelenlegi feladatod?<br />

2000-ben kaptam meg a lehetőséget, hogy átvegyem<br />

a Burton-Apta minőségügyi vezetői posztját.<br />

Ez a „Q”. Azután 2004-ben az Imerys-csoport lett<br />

a tulajdonosunk. Ez a nagy nemzetközi, bár a fogyasztók<br />

által nem igazán ismert részvénytársaság<br />

elsősorban kerámiaipari alapanyagok kitermelés<strong>év</strong>el,<br />

feldolgozásával és kereskedelm<strong>év</strong>el foglalkozik.<br />

Mint bányavállalat, nagy hangsúlyt fektetnek a<br />

munkabiztonságra. A felvásárlást követően hamar<br />

megtalált a menedzsment felkérése, hogy vállaljam<br />

el az akkor már Imerys Tűzállóanyaggyártó Kft.<br />

n<strong>év</strong>re hallgató cég munkabiztonsági és környezetvédelmi<br />

feladatainak koordinálását. Az „EHS” erre<br />

utal: az angol környezet, egészség és biztonság szavak<br />

kezdőbetűi.<br />

Több honi konferencián hallottam már<br />

érdeklődéssel előadásaidat és úgy tudom:<br />

külföldön is többször prezentáltál. Itthon<br />

melyek voltak a kedvenc témáid?<br />

343

A Burton-Apta 2000-ben nyerte el az EFQM Európai<br />

Minőség Díjat. Ezt követően többször kaptunk<br />

meghívást különböző rendezvényekre, ahol alkalmat<br />

kaptunk a bemutatkozásra. Az előadások során<br />

arra törekedtünk, hogy betekintést adjunk az önértékelés<br />

vezetési módszerkénti alkalmazásának műhelytitkaiba,<br />

és az általa elért eredményekbe. Kissé<br />

olyanok voltunk, mint Móricka a viccben, akinek<br />

mindenről ugyanaz jut az eszébe.<br />

Külföldön milyen előadásokat tartottál?<br />

A téma természetesen ott is hasonló volt. Mint friss<br />

minőségdíjas, elég széles nemzetközi érdeklődést<br />

váltottunk ki. Két momentumot emelnék ki. Bahreinben,<br />

a IFTDO (INTERNATIONAL FEDERA-<br />

TION OF TRAINING &DEVELOPMENT ORGA-<br />

NISATIONS) konferenciáján igyekeztem számokkal<br />

és példákkal szemléltetni, hogy hogyan fejlődtünk az<br />

önértékelés során, és ennek illusztrációjaként be is<br />

mutattam pontszámaink alakulását. Az előadást követően<br />

egy, a díjban járatos hallgató megkeresett és<br />

kimondottan pozitív hangsúllyal, de röviden közölte:<br />

„ilyen nincs!”<br />

Tallinban az észt minőségügyi szervezet tartott egy<br />

konferenciát, ahol egy ír európai értékelővel képviseltük<br />

a nemzetköziséget. Az ír kolléga igazán lendületes<br />

és professzionális előadását követően léptem<br />

a színpadra, de előtte a rendezők a lelkemre kötötték,<br />

hogy az előadásom végén mindenképpen magyarul<br />

mondjak köszönetet és magyarul búcsúzzam el, mert<br />

„mindenki volt már a Balatonnál, és ezt mindenki<br />

megérti”. Így is volt, nagy tapsot kaptam.<br />

Azt gondolom, hogy a Nemzeti Minőségi Díj<br />

elnyerése mellett az Európai Kiválósági Díjra<br />

vagy szakmailag a legbüszkébb? Jól sejtem?<br />

Igen, határozottan. Ahogy az előzőekben utaltam is<br />

rá, a pályázatok <strong>év</strong>ről-vére történő benyújtása komoly<br />

belső munkával volt megtámogatva. Mindig<br />

próbáltuk az értékelők meglátásait kategorizálni:<br />

mi az amit be kell vezetnünk, mi az amit jó lenne,<br />

de nem időszerű, és mi az ami talán félreértésen,<br />

talán nem meggyőző vagy nem elég alapos információ-átadáson<br />

alapul, így nem releváns. A javító<br />

intézkedéseket ennek megfelelően folytattuk le. Ez<br />

a munka még most is, több mint 15 <strong>év</strong> után büszkeséggel<br />

tölt el. Arra is büszke vagyok, hogy akkori<br />

munkatársaim és vezetőim milyen lelkesen álltak<br />

ez ügy mellé, részben szerény hatásomnak is köszönhetően.<br />

Vannak azért más büszkeségeim is. Büszke vagyok<br />

arra, hogy kiváló értékelő társaknak köszönhetően<br />

elég jól beletanultam a minőség díj értékelésbe,<br />

hogy hosszú ideig részt vehettem ebben a nehéz, de<br />

felemelő tevékenységben.<br />

Arra is büszke vagyok, hogy az Európai Díj megnyerését<br />

követően <strong>év</strong>eken át folytattuk az önértékelést,<br />

egy általam kidolgozott, egyszerűsített séma<br />

alapján, ami azért alkalmas volt arra, hogy további<br />

fejlesztési lehetőségeket azonosítsunk.<br />

2005-ben a Nemzeti Minőség Klub tagjai<br />

a Nemzeti Minőségi Díj Nagykövetének<br />

választottak. Váratlanul ért ez az elismerés?<br />

Váratlanul, de nagyon kellemesen. Mit sem sejtve<br />

mentem a Klub ülésére, ahol a nagy öregek egyszer<br />

csak arról kezdtek beszélni, hogy ideje a fiatalabbak<br />

bevonásának és a példát mutató fiatalabbak nagyköveti<br />

rangra emelésének. Ezzel a gondolattal egyébként<br />

teljesen egyetértve, és buzgón bólogatva, amikor<br />

jelöltként elhangzott Pónya Gábor neve, szinte<br />

villámcsapásként ért, hogy a szokásos koreográfiával<br />

ellentétben másik jelölt is akadt, én. Hogy a korábbi<br />

nagykövetek meg is szavazták mindkettőnk beválasztását,<br />

az már mennybemenetel volt. A nagyköveti<br />

rangomat szimbolizáló herendi griffmadarat azóta is<br />

a lakásunk díszhelyén tartjuk.<br />

Véleményed szerint a minőségdíjakból mit<br />

profitált a Burton-Apta?<br />

Azt, hogy a szervezeti kultúra kedvező alakulása, a<br />

munkatársak részvételen alapuló együttműködése,<br />

a vezetés folyamatos és tudatos, TQM szemléletű<br />

fejlesztő tevékenysége, nem is említem. Inkább egy<br />

financiálisabb szempontra hívnám fel a figyelmet.<br />

A 2000-es <strong>év</strong>ek elején az akkor tulajdonosunk, a<br />

Burton családi vállalkozás úgy döntött, hogy elad<br />

bennünket, 100%-ban tulajdonolt, pénzügyileg és<br />

üzletileg igen sikeres leányvállalatát. A döntés mögött<br />

minden bizonnyal a tulajdonosok életkora és<br />

visszavonulási szándéka állt. Az ebben az időszakban<br />

jelentkező befektető- és vevőjelöltek minden<br />

344

esetben nagy respektussal említették, hogy Európai<br />

Minőség Díjas vállalat vagyunk. A végleges vevő az<br />

Imerys lett, akik olyan magas árat fizettek értünk,<br />

melyet csak a good-will-lel magyarázhatunk. Az<br />

Imerys Tűzállóanyaggyártó divíziójának képviselői,<br />

korábbi piaci versenytársaink nem is tudták palástolni<br />

azt a tiszteletet, amit nemzetközi elismertségünk<br />

váltott ki bennük.<br />

Az <strong>év</strong>tized vége felé beköszöntő válság hatása nem<br />

kímélte ezt az eredetileg 6 cégből álló divíziót, ma<br />

már csak hárman vagyunk. Az időközben bezárt<br />

három másik cég technológiája és piacai mind hozzánk,<br />

a magyar vállalathoz kerültek. Így jelenleg<br />

mi vagyunk a világon az egyetlen olyan tűzállóanyag-gyártó,<br />

aki képes minden termékcsoportot<br />

a portfóliójában tartani, a kordierit és mullit termékek<br />

mellett a magas alumínium-oxid tartalmú,<br />

valamint négy különböző szilícium-karbid minőségben<br />

készült termékeket. A technológiák átvétele,<br />

alkalmazása és továbbfejlesztése komoly erőfeszítéseket<br />

igényelt. Meggyőződésem, hogy ebben csoporton<br />

belüli és világpiaci versenyben rég elvéreztünk<br />

volna, ha nincs meg a kollégákban és az egész<br />

szervezetben a maximális együttműködési készség,<br />

az innovativitás, az önállóság és kezdeményezőkészség,<br />

amit mind a TQM-en alapuló vállalati kultúra<br />

eredményez.<br />

Miként ajánlanád a mai cégvezetőknek<br />

a figyelmébe a szervezeti önértékelést?<br />

A „miként”-re sajnos nincs receptem. Azt látom, saját,<br />

korlátozott, de tényszerű tapasztalataim alapján,<br />

hogy a menedzserek fiatalabb generációja másként<br />

viszonyul a „minőséghez”, mint az általam ismert<br />

idősebbek. Ritka, hogy számukra a minőség többet<br />

jelentene a termék minőségénél. Fiatal vezetőtől<br />

olyat is hallottam, hogy a TQM azért rossz, mert<br />

nem veszi figyelembe a tulajdonos érdekeit. Ez a kijelentés,<br />

azon túl, hogy tárgyszerűen sem igaz, egy<br />

egészen más, nem TQM-szerű felfogást tükröz. Itt<br />

fontosabb az erőskezű vezetés, mint a felhatalmazottság<br />

és a bevonás, fontosabb a gyors reagálás,<br />

mint a stratégiai célok szem előtt tartása. Ha a mai<br />

cégvezetők is belátják a TQM alapelveinek érvényességét,<br />

beláthatják az önértékelés fontosságát és<br />

hasznosságát is. Ha nincs ez a belátás, önértékelés<br />

helyett csupán „átvilágításban” gondolkodhatunk.<br />

Érdekelne, hogy mit jelent számodra<br />

a minőség? Milyen a minőségfelfogásod?<br />

Amit a minőségről gondolok és érzek, azokon a tapasztalásokon<br />

alapul, amit Schleiffer Ervin mellett<br />

szereztem. Maximalizmusa, tökéletességre való törekvése<br />

a mai napig hatással van rám. Ha valamit<br />

félvállról veszek, ha egy kérdést nem járok körbe,<br />

csak a gyors megoldást keresném, mindig az jut<br />

eszembe, hogyan számolnék be erről Ervinnek.<br />

Ő és vezetőtársai, Varga Márton és Herczegh Magdolna<br />

egy egyedülálló vezetési módszert alkalmaztak,<br />

a konszenzusos vezetést. Ez a sokszor súlyos<br />

vitákkal járó de megegyezésre törekvő eljárás lehetővé<br />

tette a nézőpontok ütköztetését, a problémák<br />

több oldalról történő feltárását és megoldását. Ezzel<br />

a módszerrel dolgoztuk ki annak idején a vállalat<br />

folyamatait leíró eljárásokat. Számomra a minőség<br />

azóta is mindig a folyamatok jó minőségét jelenti.<br />

Ha a résztvevők ismerik a folyamat célját, érzik a<br />

saját hozzájárulásuk fontosságát, könnyebben elfogadnak<br />

többletfeladatokat, akár személyes kényelmetlenségeket<br />

is a folyamat sikere érdekében.<br />

Szerinted mit tehetnénk a minőség<br />

presztizsének újra növeléséért?<br />

Hát erre nem tudok mit mondani.<br />

Milyen további terveid vannak munkahelyeden?<br />

Tulajdonképpen csak folytatni szeretném, amit eddig<br />

is tettem. Szeretném fenntartani azt a minőségkultúrát,<br />

ami még mindig tetten érhető a régebbi<br />

munkatársak fejében és szívében, és beleplántálni<br />

azt az újakéba is. Elmondhatom, hogy alapjában<br />

v<strong>év</strong>e rendben vagyunk. Szinte minden kolléga tudja<br />

és elfogadja, hogy vevőink maguk is profi keramikusok,<br />

igényszintjük igazodik az általuk előállított<br />

termékek színvonalához.<br />

Ugyanakkor a nagyvállalati környezet folyamatosan<br />

új kihívásokat támaszt. Gyakran következnek be<br />

olyan változások, átszervezések, melyeket belső működés-rendünkben<br />

is követni kell. Legutóbb, a tavalyi<br />

<strong>év</strong> végén kis divíziónkat becsatolták a kiterjedt<br />

kerámia ipari kapcsolatrendszerrel dolgozó Imerys<br />

Ceramics divízióba, a kereskedelmi szinergiák elérése<br />

érdekében. Mivel minden termékünk kimondott<br />

345

vevői megrendelésre és specifikáció alapján készül,<br />

emiatt a kereskedelmi és termékfejlesztési folyamatainkat<br />

alaposan át kell gondolnunk, biztosítanunk<br />

kell az eddig főleg alapanyagokat, kerámiamasszákat<br />

értékesítő új kereskedő kollégák szakmai és módszertani<br />

képzését.<br />

Miként szerzel újabb szakmai ismereteket?<br />

Hogy állsz az önképzés területén?<br />

Ebből a szempontból örömmel használom ki a nagyvállalati<br />

lehetőségeket. Az Imerys, a leányvállalatok<br />

önállóságának elismerése mellett számos eljárásban<br />

dolgoz ki kötelező jellegű folyamatokat. Ezeket rendszeres<br />

belső távképzéseken ismertetik.<br />

A legutóbbi időkben kimondottan előtérbe került a<br />

dolgozói kezdeményezések bátorítása, a társadalmi<br />

felelősség-vállalás és a fenntartható fejlődés kérdésköre.<br />

Vadonatúj kezdeményezés az I-Cube, ami a lean-menedzsement<br />

gyakorlati alkalmazását jelenti.<br />

I-Cube Champion munkakörbe került munkatársam<br />

lesz felelős a hatékony munkaszervezés kidolgozásáért.<br />

Ezeket az új ismereteket, módszereket természetesen<br />

a társvállalatokkal is megbeszéljük, egyeztetjük.<br />

A jó módszerek hamar bekerülnek a vállalat-csoport<br />

példatárába. Az Imerys-nél jól működő belső auditrendszer<br />

funkcionál. Sajnos, nem a minőség, csak a<br />

biztonság, az „EHS” területén, de ezek a nemzetközi<br />

teamekben végzett több napos helyszíni szemlék<br />

lehetőséget adnak arra is, hogy nem csak a munkabiztonság,<br />

hanem a vállalati kultúra terén is értékes<br />

tapasztalatokat gyűjtsek.<br />

De a minőségügy is gondoskodik az önképzésről.<br />

Aktuálisan az új ISO 9001 szabvány megjelenése kapcsán<br />

erre kimondottan szükség van.<br />

Tudom, hogy szeretsz sportolni. Mi az,<br />

ami leginkább kikapcsol, pihentet,<br />

- mi a hobbid?<br />

16 <strong>év</strong>es korom óta teniszezem. A heti 2-3 alkalom<br />

nem csak kikapcsol, de jót tesz a testsúlyomnak is,<br />

bár ez nem a külső szemlélő számára talán nem<br />

egyértelmű. Másik hobbim a zene, hogy keretbe<br />

foglaljam a cikket. Klarinéton és szaxofonon játszom,<br />

jelenleg egy Elvis Presley emlékzenekarban,<br />

otthon esténként pedig régi tánczenéket gitározom.<br />

Dr. Simon Attila előadó NMK 2018<br />

346

MELEG EDIT<br />

STI Petőfi Nyomda Kft. – minőségvezető<br />

„…A vezetőnek látnia kell a stratégiát, a célt, a<br />

mérőszámokat, a partnereket, versenytársakat,<br />

a piacot…. A dolgozónak a saját munkájában<br />

kell látnia azt, hogy tudja jól csinálni, és hogyan<br />

lehetne még jobban, hol lehetne előrelépni? Hol<br />

lehet valamit változtatni, hogy jobb, gyorsabb,<br />

egyszerűbb, hatékonyabb, kisebb költségű legyen?<br />

Szerintem ez a minőségügy, nem pedig<br />

a szabványoknak való megfelelés. A szabvány<br />

eszköz és nem cél.”<br />

Mióta foglalkozol minőséggel? Hogyan<br />

tettél szert olyan tapasztalatokra, amelyek<br />

hozzásegítenek napi tennivalóid sikeres<br />

elvégzéséhez?<br />

Gondolhatjuk úgy is, hogy ezt a szüleimtől kaptam,<br />

hiszen mindig is komoly elvárásaik voltak velünk,<br />

gyerekekkel szemben. Legeslegfontosabb a feladataink<br />

(főképpen a tanulás) tökéletes elvégzése volt.<br />

Az sosem volt baj, ha valamit hibáztunk, de az szóba<br />

sem jöhetett, hogy valamire szándékosan nem készültünk<br />

volna…<br />

A hivatalos „minőséggel való foglalkozás” az első diplomát<br />

követően kezdődött, amikor a Petőfi Nyomda<br />

mérnökeként elvégeztem az EOQ Quality Manager<br />

képzését. Nagyon természetesnek tartottam, hogy a<br />

frissen tanult módszereket használjuk, hogy statisztikai<br />

elemzéseket végezzünk, hogy megérzések helyett<br />

számokra támaszkodjunk.<br />

Tanáraid, tanítóid közül van-e példaképed?<br />

Milyen képzettségeid vannak?<br />

Igen, van példaképem, sajnos az élet úgy hozta hogy<br />

már nincsenek köztünk. Balázs István hitt bennem<br />

a fiatal mérnökben, önzetlenül segített mind a szakmai<br />

fejlődésben, mind az angol nyelvben. Neki köszönhetem,<br />

hogy „kitelepített” Bristolba, az angliai<br />

Knorr-Bremse gyárba belső auditorként, hogy az angolom<br />

jobb legyen. Egy müncheni Quality meetingről<br />

az utolsó pillanatban visszalépett és engem küldött,<br />

hogy képviseljem a kecskeméti Knorr - Bremsét.<br />

Másik példaképem Aschner Gábor, aki mondhatni<br />

szintén a mentorom volt. Neki köszönhetem a Six<br />

Sigma Black Belt tudásom és azt, hogy ez nem csak<br />

elmélet maradt hanem jópár projektet sikerre tudtam<br />

vinni. Emlékszem a 2009. <strong>év</strong>i Minőséghéten<br />

még tartott előadást, mintegy búcsú üzenetként.<br />

Arra hívta fel a figyelmünket, hogy ne ott jobbítsuk<br />

a folyamatunkat, ahol a leglelkesebb, legképzettebb<br />

dolgozók vannak, hanem először mérjük fel a szűk<br />

keresztmetszetet és oda irányítsuk az erőinket, ott<br />

hozza meg leginkább a tényleges hasznot!<br />

Képzeletbeli munkahelyi ranglétráidnak milyen<br />

fokai voltak?<br />

Nem volt sok lépcsőfok, először mérnökként dolgoztam<br />

a Petőfi Nyomdában, aztán a minőségirányítási<br />

rendszerért feleltem a Knorr - Bremsében,<br />

és onnan minőségvezetőnek hívtak vissza a Petőfi<br />

Nyomdába. Attól fogva vezetőként dolgozom, 10<br />

<strong>év</strong>et a nyomdában, 4 <strong>év</strong>et műanyagiparban, és most<br />

2 <strong>év</strong>e ismét az autóiparban.<br />

347

Többször volt szerencsém előadásodat hallgatni.<br />

Azt tapasztaltam, hogy mindig büszke vagy<br />

a minőség terén elért eredményeitekre és<br />

boldogan osztod meg azokat másokkal!<br />

Igen, ez így van, szívesen mutatom be az elért eredményeinket,<br />

és nagyon büszke vagyok a csapatra,<br />

akikkel együtt dolgozunk. Remélem, módom lesz a<br />

legfrissebb sikert is bemutatni, ugyanis idén tavaszszal<br />

a csapatommal kijutottunk Indiába, a cégcsoport<br />

Quality Circle versenyének utolsó fordulójára! Mi<br />

lettünk a legjobb „nem-indiai” team. Azóta elindult<br />

az újabb <strong>év</strong>ad, most 16 teamet koordinálok, remélem,<br />

megint a győztesek között leszünk!<br />

Gyakran hivatkozol munkatársaidra.<br />

Csapatjátékosnak tartod magad?<br />

Vannak emberek, de nagyon kevesen, akik egyedül<br />

dolgoznak és alkotnak. De még nekik is kell a külső<br />

hatás, benyomás! A többség – mint én is – csapatban<br />

dolgozunk, és így a közös tudás hozza meg az<br />

eredményt. Amit én még fontosnak látok: kell hogy<br />

a vezetőink támogassanak, és kell a lelkesedés, a hit<br />

hogy fontos és jó az amit csinálunk.<br />

Miként ítéled meg a minőségügy mai helyzetét?<br />

A „minőségügy” önmagában már nem állja meg a helyét.<br />

Ez egy szemlélet, amit minden vezető és minden<br />

dolgozó magá<strong>év</strong>á kell hogy tegyen. A vezetőnek<br />

látnia kell a stratégiát, a célt, a mérőszámokat, a<br />

partnereket, versenytársakat, a piacot…. A dolgozónak<br />

a saját munkájában kell látnia azt, hogy tudja jól<br />

csinálni, és hogyan lehetne még jobban, hol lehetne<br />

előrelépni? Hol lehet valamit változtatni, hogy jobb,<br />

gyorsabb, egyszerűbb, hatékonyabb, kisebb költségű<br />

legyen? Szerintem ez a minőségügy, nem pedig a<br />

szabványoknak való megfelelés. A szabvány eszköz<br />

és nem cél.<br />

Mindig mosolyogsz, mindig vidám vagy.<br />

Teljesen mértékben kiegyensúlyozottnak<br />

tűnsz. Ez az ”alapbeállításod”?<br />

Azt hiszem igen, és szerencsés embernek tartom<br />

magam. Mert mi a fontos az életünkben? A családunk<br />

és a munkánk, ha nagyon leegyszerűsítem.<br />

Nekem nagyon jó a családom, párom, két lányom és<br />

idéntől már két vejem is van, mindegyikőjükre nagyon<br />

büszke vagyok és ők a kincseim. A munkámat<br />

szeretem, és tudok még mindig fejlődni, azt hiszem<br />

sosem hagyom abba… az autóipar, a quality körök,<br />

a német nyelv, és még ki tudja mi jön! Édesapám<br />

dolgozószobájában ez az idézet áll, biztosan sokan<br />

ismerik, azt hiszem, még többünknek kellene.<br />

“Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget;<br />

egy optimista minden nehézségben meglátja<br />

a lehetőséget.” (Winston Churchill)<br />

Van-e olyan, ami esetenként bosszant,<br />

kihoz a sodrodból?<br />

Van, persze. Magamra gondolva abba a hibába esek<br />

néha, hogy többet vállalok mint amennyit időben<br />

vagy energiában meg tudok tenni, és ilyenkor nagyon<br />

bosszant, hogy nem mértem fel elég jól előre.<br />

Másoktól azt nem tudom elfogadni, ha „megvezetnek”.<br />

Valamit elfogadok valakitől anélkül, hogy<br />

utánanéztem volna, hiszen szakmailag, emberileg<br />

megbízom benne, és ez visszaüt, mégsem volt a bizalomra<br />

érdemes.<br />

Nőként mennyire könnyű vezetőnek lenni?<br />

Hogyan tudod elfogadtatni magad a cégen belül?<br />

Sokkal több a férfi a vezetésben, lehet hogy ez az<br />

autóiparban még általánosabb mint másutt. Voltak<br />

<strong>év</strong>ek a Petőfi Nyomdában, amikor a vezetőség közel<br />

50-50%-os volt a nemek tekintetében, ez a finn<br />

tulajdonosok idejében volt. Nagyon sokat számít a<br />

kultúra, ami a cég meghatározója.<br />

Sikerült beilleszkedned az SMR kollektívájába?<br />

Milyen feladatok, illetve kihívások előtt állsz?<br />

Igen, nagyon nyitott és fiatalos a társaság. Most nyertünk<br />

el egy nagy új Daimler projektet, mi fogjuk<br />

gyártani az új E-Klasse Mercedes autók visszapillantó<br />

tükreit. Ez igazán csapatmunka, nagyrészt még<br />

a tervező asztalon van, de már készül a DFMEA is.<br />

Nagyon izgalmas egy projektet az indulásától végigcsinálni.<br />

A másik pedig a Quality kör, mindenképpen<br />

szeretnénk nyerni!<br />

Családod miként viseli a sok munkád miatti<br />

távollétet?<br />

348

Nahát, ők is ugyanezt teszik! Nagy áldás a skype,<br />

így szinte minden nap tudunk beszélgetni és látjuk<br />

is egymást, még ha nem is vagyunk egymás mellett.<br />

Most épp egyik lányom Németországban, másik<br />

Tallinban van…<br />

Mi a kedvenc sportod, s mi a hobbyd?<br />

Legszívesebben összegyűjtöm a családot, már a legszűkebb<br />

körben is hatan ülünk az asztalnál. Ez néha<br />

nem is egyszerű feladat, mindenkinek annyi saját<br />

programja is van. Hiába, felnőttek a fiatalok! Nagyon<br />

szeretem a hegyeket, legutóbbi nyaralásunkkor<br />

Svájcban, Zermattban voltunk a Matterhornnál.<br />

Valami csoda! Szeretünk utazni, nagyon sok szép<br />

utunk volt már és még nagyon sok helyre vágyunk.<br />

Mindig új helyre megyünk, miközben fogadkozunk,<br />

hogy „ide még egyszer vissza kell jönni”. Ha a mindennapokat<br />

nézem, van egy terrier kutyánk, és egy<br />

cicánk, ők adják a napi hobbit és a sportot. Ha kiejtjük<br />

a szánkon a „séta”, vagy a „megyünk” szavakat,<br />

akkor bizony menni kell, a kutya már az ajtóban ül…<br />

Ehhez mit szóltok NMK 2018<br />

ÉPÁG vezetők NMK 2018<br />

349

MEZEI CSILLA<br />

Szandaszőlősi Általános Iskola - minőségfejlesztő<br />

csoportvezető<br />

„…Számomra az jelenti az egyértelmű<br />

minőséget, ha a velem együtt élők/dolgozók<br />

arról adnak visszajelzést, hogy az adott napon,<br />

munkafolyamatban jó/eredményes volt az<br />

együttlét, hogy élmény volt az együtt munkálkodás,<br />

mert ezeknek meglesz a gyümölcse a gyerekek<br />

(munkatársak, családtagok…) személyiségében,<br />

tudásában is.”<br />

„Minőségügyi berkekben” jól cseng a Mezei<br />

n<strong>év</strong>,- közismerten nagy minőség-szakmai<br />

múlttal rendelkezel. Kérlek, emeld ki eddigi<br />

pályafutásod néhány fontosabb mozzanatát!<br />

1986-ban kerültem a Szandaszőlősi Általános Iskolába.<br />

Magyar-történelem tanár, osztályfőnök vagyok.<br />

1996 óta az intézményi minőségfejlesztő csoport vezetőjeként<br />

is dolgozom. 1996-ban az intézmény akkori<br />

vezetője felkért, hogy az iskolát képviselő 3 személy<br />

egyike legyek az Önfejlesztő Iskolák pályázatában.<br />

A célt tudtuk: szakértői segítséggel, hasonló<br />

érdeklődésű iskolákkal együtt dolgozva segítsük a<br />

nevelőtestületet abban, hogy teljes bevonással elkészítsük<br />

az intézmény Pedagógiai Programját és<br />

Helyi Tantervét. Ezt az időszakot az intézmény és<br />

személyesen én is a tudatos fejlesztés/fejlődés első<br />

lépései közé soroljuk.<br />

Ebben az időszakban kezdtük el az első intézményi<br />

folyamatok azonosítását, szabályozását, minőségügyi<br />

csoportok, tehát a nevelőtestület bevonásával.<br />

A minőségügyi tevékenységek tervezésére, segítésére,<br />

az ellenőrzésére, értékelésére 1998-ban jött létre<br />

az a munkacsoport, ami ezeket a feladatokat ellátta,<br />

ekkor kerültem felkérésre, nevelőtestületi megerősítéssel<br />

a minőségfejlesztő csoport élére. 2000-től<br />

a Comenius 2000 Minőségbiztosítási program II.<br />

szintjére pályáztunk, és nyertük el a lehetőséget.<br />

A feladat az intézményi teljes körű minőségirányítási<br />

programjának kidolgozása volt, majd ennek bevezetése.<br />

Az intézményi munka irányítása mellett a fenti<br />

pályázatban 2 intézmény munkájában vettem részt,<br />

mint tanácsadó. Mindkét intézményem 3 <strong>év</strong>en belül<br />

indult és jelentős eredményt ért el a Közoktatásért<br />

Minőség Díj pályázatán.<br />

2003-ban, mint tréner vettem részt az ún. Junior<br />

Önfejlesztő Programban, ahol az intézményi minőségirányítási<br />

programot elkészítésében dolgoztunk<br />

együtt a pályázaton nyertes intézményekkel.<br />

2004-ben intézményünk elnyerte a Közoktatásért<br />

Minőség Díj ezüst fokozatát. Ez volt az első díjtípusú<br />

pályázat az iskola és az én életemben is. A pályázat<br />

előkészítő, pályázatíró tevékenység az eddigi<br />

tudást, tapasztalatot összegezte. A következő 2 <strong>év</strong>ben<br />

a díjmodell értékelője lehettem, ami nagyban<br />

segítette a minőségügy pedagógiára adaptálását is.<br />

2004-ben a HEFOP 3.1.2.(TIOK) Észak-Alföldi régió<br />

konzorciumának lettem egyik szakmai vezetője.<br />

Bebizonyosodott, hogy a <strong>minőségügyben</strong> elsajátítottak<br />

segítői a pedagógiai fejlesztésnek: a jó tervezés,<br />

a PDCA logika, a folyamatos jobban tenni akarás<br />

jellemezte a konzorcium intézményeinek többségét,<br />

ami lehetővé tette-a sokszor kaotikus helyzetben- a<br />

tantermi fejlesztések előtérbe helyezését.<br />

350

2006-ban az intézmény pályázott az Európai Kiválóság<br />

Díjra, amelyben, mint a minőségfejlesztő<br />

csoport vezetője a projektmenedzseri feladatot is<br />

elláttam. Elismerésünk a magyar közoktatási rendszerben<br />

kimagasló: az 5 csillagos elismerés a minőségért<br />

elismerésben részesültünk.<br />

A TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő<br />

hozzáférés- innovatív intézményekben pályázatában<br />

voltam 5 intézmény intézményi folyamat tanácsadója,<br />

ami 4 intézményben elindította a tudatos<br />

intézményértékelést. (Az 5, intézményben már<br />

volt több <strong>év</strong>re visszavezethető intézményértékelés.)<br />

2009, 2010,2011-ben a Teljesítmény Motivációs Alap<br />

pályázatán nyert az intézmény a vezetésemmel és személyes<br />

részvételemmel megalkotott munkatársi teljesítményértékelés<br />

kidolgozásával, működtetés<strong>év</strong>el.<br />

2010-ben újabb díjtípusú pályázaton indultunk. A IIasa-Shiba<br />

Díjat a Tanulószervezetté válás folyamatának<br />

bemutatásával értük el. A pályázatban bemutatott tanulószervezeti<br />

alapok képezik a személyes pedagógiai<br />

munkám, hitem alapját is.<br />

2007 óta vezetem Szolnok Megyei Jogú Város minden<br />

közoktatási intézményére kiterjedő horizontális<br />

minőségi körét. Ezen belül a városi egységes<br />

értékelési szempontok megalkotását, az alapvető<br />

benchmark adatok megosztását (városi középiskolák<br />

felvételi átlaga, jó gyakorlatok átadása) tartom a<br />

legfontosabbnak, a leghasznosabbnak.<br />

2014-ben az iskolám Nemzeti Minőség Díj elismerésben<br />

részesült.<br />

Hogyan kezdődött? Kik és mikor „fertőztek<br />

meg” a minőséggel? Te tudtál-e embereket<br />

tovább fertőzni?<br />

1997-ben az Önfejlesztő Iskolák pályázat keretében<br />

vettem részt két minőségügyi alapképzésen (folyamatmenedzsment,<br />

mérés-értékelés), én gyakorlatilag<br />

ekkorra datálom a tudatos kezdeteket. De gyakorlatilag,<br />

ha nem is tudatosan és szisztematikusan<br />

a PDCA logika nagyban meghatározta addigi tevékenységeim<br />

is.<br />

A már említett képzéseket Setényi János tartotta.<br />

Ő, illetve munkatársai nagyon sokat formáltak minőségügyi<br />

szemléletemen. Később, még a Comenius<br />

2000 közoktatási minőségfejlesztési program<br />

előtt is dolgoztunk együtt iskolánk folyamatainak<br />

kialakításában, aztán magában a programban is.<br />

Kétségtelen, hogy a legnagyobb hatással Dr. Kállai<br />

Mária, intézményünk előző igazgatója volt rám,<br />

mind a szakmai, mind minőségügyi szempontból.<br />

Az ő elkötelezettsége, hite, tudatossága is kellett ahhoz,<br />

hogy azt az utat be tudja járni az iskolám és én<br />

is, amit 1996 óta végzünk.<br />

Milyen minőségfelfogásod van? Mi jelenti<br />

számodra a minőséget?<br />

Mint már említettem, élesen kett<strong>év</strong>álik életemben a<br />

minőségszemlélet „spontán” és tudatos alkalmazása,<br />

mind a munkámban, mind a magánéletemben. De<br />

vannak dolgok, amik meghatározták mindkét idősávot.<br />

A tervezzek gondosan és mérhetően, a tanuljak<br />

a magam és mások hibájából, az, hogy tanuljak<br />

másoktól mindig is meghatározóm volt. Kimondva,<br />

kimondatlanul folyamatosan önértékelést végeztem<br />

és végzek, építek erősségeimre, folyamatos fejlődésre<br />

késztetem magam. Talán egy kicsit az „örök<br />

elégedetlenkedő” szerepe is jellemző rám, mert folyamatosan<br />

fejlődni, fejleszteni akarom magam és a<br />

szakmai munkámat is.Számomra az jelenti az egyértelmű<br />

minőséget, ha a velem együtt élők/dolgozók<br />

arról adnak visszajelzést, hogy az adott napon, munkafolyamatban<br />

jó/eredményes volt az együttlét, hogy<br />

élmény volt az együtt munkálkodás, mert ezeknek<br />

meglesz a gyümölcse a gyerekek (munkatársak, családtagok…)<br />

személyiségében, tudásában is.<br />

Az oktatás területén minőséggel foglalkozni<br />

különösen nehéz, komoly kihívást igénylő<br />

feladat. Tudom, hogy rengeteget dolgozol.<br />

Miért érdemes mégis mindezt teljes<br />

gőzzel csinálni?<br />

Sem magam, sem az az intézmény, ahol dolgozom,<br />

nem szeret elveszni a sokaságban. Leginkább azzal<br />

érdemes kitűnni, hogy úgy végzem a munkám,<br />

hogy a környezetemre figyeljek, reagáljak rá, a legjobbra<br />

törekedjek. Nagyon jó érzés büszkének lenni<br />

nem csak az eredményekre, hanem arra is, hogy milyen<br />

utat járt be az egyén/ a szervezet az eredmény<br />

elérése érdekében.<br />

Nos, ez motivál leginkább. S persze az, hogy egyszerűen<br />

szeretem ezt csinálni!<br />

351

Az iskolában folyó munkához segítőkre is<br />

szükséged van. Lehet ütőképes csapatot<br />

összehozni minőségfejlesztési célokra?<br />

A pedagógusok jelentős részének mozgatója az egyéni<br />

fejlődés, az iskolai innovációkban való részvétel.<br />

Ha a célok jól megfogalmazottak, kellőképpen tudatosítottak,<br />

akkor működhetnek teamek szakmai<br />

és minőségügyi célok megvalósítása érdekében is.<br />

Értelemszerűen, annál inkább bevonhatók a kollégák,<br />

minél közelebb van a feladat a professziójához,<br />

a pedagógiához. De éppen a pedagógiai munka fejlesztése<br />

a legfőbb célja az intézményfejlesztésnek!<br />

Érzésed szerint munkahelyed a Szandaszőlősi<br />

Általános Iskola és Alapfokú Művészeti<br />

Iskola miért tud kiemelkedni a hazai oktatási<br />

intézmények közül?<br />

Egészen biztos, hogy nem tudok a kérdés minden<br />

rétegére válaszolni, inkább csak kiemelnék közülük<br />

néhányat.A nagyon biztos, fix alapok, amelyek<br />

ethoszában meghatározzák az intézményt, a siker<br />

egyik záloga. A másik talán az, hogy folyamatosan<br />

törekszünk arra, hogy partnereinkkel együttműködjünk,<br />

megkérdezzük véleményüket, és ezekre<br />

építve dolgozzuk ki fejlesztéseinket.<br />

Nagyon sok minőségügyi elismerésben<br />

részesültetek. Az érdeklődők az iskola<br />

honlapján és lapunkban is olvashatják<br />

a tartalmas listát. Szabadjon ezúttal a Nemzeti<br />

Minőségi Díjra rákérdeznem: mit jelent Neked<br />

a hazai köznevelési intézmények közül<br />

elsőként elnyert trófea?<br />

Mint már említettem, számomra nem csak a cél, hanem<br />

a bejárt út is fontos. Így a kérdésre e két nézőpontból<br />

válaszolnék. Maga a díj az eddigi munkánk<br />

legnagyobb díjtípusú elismerése. Úgy érzem,<br />

egy nagyon jelentős állomáshoz értünk ezzel el az<br />

intézmény életében. Büszkeséggel tölt el, hogy ezt<br />

együtt meg tudta csinálni a kollektíva.<br />

De azt kell, hogy mondjam, hogy a Nemzeti Minőség<br />

Díjhoz kapcsolódó legnagyobb élményem, büszkeségem<br />

az volt, amikor az értékelői interjúkról a kollégák<br />

örömmel, szakmai-minőségügyi magabiztossággal<br />

jöttek ki, és azt mondták, hogy be tudták azt mutatni,<br />

amit a mindennapokban megvalósítottunk. Azok<br />

szinte eufórikus percek voltak. Mint amikor valaki<br />

egy jelentős sportversenyen jó időeredményt ért el.<br />

Sok minőségügyi rendezvényen találkoztunk.<br />

Fontosnak tartod a másoktól való tanulást és<br />

saját tudásod átadását?<br />

A kérdés mindkét részére az a válaszom, hogy kiemelkedően<br />

fontosnak tartom. Gyakorlatilag erőforrást<br />

takarít meg az, aki hajlandó másoktól tanulni,<br />

mert nem neki, magának kell kitalálni dolgokat,<br />

hanem amit más már rendszerében kidolgozott, azt<br />

„csak” magára igazítja.<br />

Természetesen az egyéni és a szervezeti tudás átadására<br />

a lehető legtöbb lehetőséget megpróbáljuk<br />

kiaknázni. A legfőbb dolognak a kettő egyensúlyát<br />

tartom. Visszásnak, ha valaki csak kifelé oszt, gyakorlatilag<br />

bármit.<br />

Mitől tudsz naprakész maradni? Milyen módon<br />

fejleszted ismereteidet?<br />

Folyamatos önképzéssel elsősorban, de például ez<br />

<strong>év</strong>ben szereztem egyetemi végzettséget minőségfejlesztő<br />

tanár szakon. Azt gondolom, hogy ez nélkülözhetetlen<br />

az ismeret, a készség, képesség frissen<br />

tartásában.<br />

Jut időd a kikapcsolódásra? Mi a kedvenc<br />

szabadidős elfoglaltságod? Mi pihentet<br />

a leginkább?<br />

Rengeteg dolog érdekel. Az utazás, a sport, az olvasás,<br />

a zene, a főzés. De a legjobb a családi, baráti<br />

együttlét, főzőcskézés, borozás. Igen. Biztos vagyok<br />

abban, hogy ezek a pillanatok a legjobbak!<br />

352

MIKÓ GYÖRGY<br />

QUALIPHARMA Mérnöki és Szolgáltató Bt.<br />

- vezetési és minőségirányítási tanácsadó<br />

„Végre a folyamatok elsöpörhetnek minden<br />

formális szempontot, a minőségmenedzsment és<br />

folyamatjavítások felértékelődnek, és vele együtt<br />

az ezekhez a technikákhoz értő szakemberek is,<br />

anyagi és erkölcsi téren egyaránt.”<br />

Javaslom, hogy kezdjük a bemutatást egy rövid<br />

önéletrajzzal!<br />

Okleveles hajóépítő szakmérnök, okleveles gépészmérnök<br />

vagyok. 1938-ban Marosvásárhelyen születettem.<br />

Hosszú <strong>év</strong>tizedeket töltöttem a hajó és úszódaru<br />

iparban, a minőségügyi szemlélet gyökerénél.<br />

A tervezéstől a kivitelezésig, az átadásokig nagyon<br />

sok területen tudtam gyakorlatot, jó és rossz tapasztalatokat<br />

szerezni. Mint gépészmérnök, és hajóépítő<br />

szakmérnök, a rendkívül sikeres hazai tengeri hajó<br />

és úszódarugyártás megszűnése (1993) óta vezetési<br />

és minőségirányítási tanácsadással foglalkozom. Nős<br />

vagyok, feleségem gyógyszerész, egy közgazdász,<br />

rendszer-auditor leányom, és egy épület-gépészmérnök<br />

fiam, valamint két unokám van.<br />

A Ganz Hajógyárban 1983-tól a Hajó és Úszódaru<br />

Tervező Iroda főkonstruktőreként, és általános termékigazgatóként<br />

dolgoztam, a Ganz Danubius Hajó<br />

és Gépgyár 1994-s felszámolásáig. A közel <strong>30</strong> <strong>év</strong>es<br />

hajógyári idő alatt számos új konstrukció született<br />

a folyam-tengeri és tengeri áruszállító hajók, valamint<br />

a világhírű magyar úszódaruk területén. Számos<br />

szakmai cikk, Hajók kézikönyve társ-szerzője.<br />

Hajók szerkezete könyve 1985-ben, szakmérnöki<br />

egyetemi jegyzetként került kiadásra. 1982-ben<br />

a Duna völgy legnagyobb 120 tonna teherbírású<br />

Clark Ádám úszódaruért Formatervezési Nívódíjat,<br />

majd 1983-ban, a sikeres úszódarukért Állami Díjat<br />

kaptam. Számos Ganz Díj tulajdonos is vagyok.<br />

1977-től <strong>év</strong>eken át a BME Közlekedésmérnöki Karán<br />

Hajóépítő Szakmérnöki képzésnél több tantárgy<br />

előadójaként segítettük a hazai hajóépítésben<br />

működő szakembereket.<br />

1994-től vezető tanácsadó voltam a SZENZOR Gazdaságmérnöki<br />

Kft-nél, majd 1998–tól lett a cég szakmai<br />

és marketingigazgatója.<br />

2003 nyarától saját cégén keresztül, a QUALIPHAR-<br />

MA Mérnöki és Szolgáltató Bt-ben dolgozom vezetési<br />

és minőségirányítási tanácsadóként. Irányítási<br />

tanácsadó munkám mellett <strong>év</strong>eken át tanítottam a<br />

Pannon Egyetemen (Veszprém, Keszthely), a Szegedi<br />

Tudományegyetemen irányítási rendszereket, TQM<br />

eszközök és Kiválóság Modellek alkalmazását, valamint<br />

működés-megfelelés auditálást. De tanítottam<br />

a Budapesti Politechnikumon is.<br />

A minőségirányítás területén sok intézményt, iparágat,<br />

szolgáltatást felölelő tapasztalattal rendelkezem.<br />

Azt hiszem, hogy a hazai <strong>minőségügyben</strong> meghatározó<br />

szemléletformáló vagyok, aki elismert, és elkötelezett<br />

előadó és tréner. Jelenleg az EOQ MNB alelnöke<br />

vagyok.<br />

Melyek a „legkedvesebb” minőségügyi<br />

végzettségeid?<br />

EFQM: Díj Értékelő (Award Assessor) (1996, 1997,<br />

1998, 1999). EFQM: Liszenc tréner (Licenc Trainer)<br />

(1997-2003). EOQ / EOQ MNB által regisztrált: Minőségügyi<br />

szakértő (Quality Professional). TQM Felülvizsgáló<br />

(TQM Assessor). Minőségügyi Rendszermenedzser<br />

(Quality System Manager). Minőségügyi<br />

353

Auditor (Quality Auditor). CMC Bejegyzett vezetési<br />

tanácsadó (CMC Certified Management consultant)<br />

(1999-től-2009-ig) - VTMSZ (Vezetési Tanácsadók<br />

Magyarországi Szövetsége) (1999-2009). DIGART:<br />

Gépjárműipari minőségbiztosítási rendszer auditor.<br />

Hogyan látod a hazai minőségügy<br />

jelenlegi helyzetét?<br />

A 90-es <strong>év</strong>ek közepétől kb. 2005-2006-ig tartó „hazai<br />

minőségügyi aranykor” után, a jelentős gazdasági<br />

és társadalmi szemléletváltás nem adott kedvező<br />

környezetet a strukturált, szabályozott termelési /<br />

szolgáltatási rendszerek további fejlődéséhez. Nem<br />

volt szerencsés a „szabványok erőltetése”, a formális,<br />

„csak legyen papír” szemlélet megkövetelése, kezdve<br />

a tenderektől, a közbeszerzési elvárásokig.<br />

Sok területen elfelejtették, hogy a Minőség, a minőségirányítás<br />

a legfőbb támasza a vezetésnek, mert a<br />

Minőség, maga a működés. Az autóipar, az élelmiszeripar<br />

és az autóipari beszállítók számára megkövetelt<br />

globalizációs, beszállítói elvárások megfordították<br />

a negatív tendenciát.<br />

Az új ISO 9001:2015 irányítási rendszerszabványok<br />

szemlélete a működést, a piacot helyezi a középpontba.<br />

Nagy esély jelentkezik a pozitív változásokra.<br />

Végre a folyamatok elsöpörhetnek minden formális<br />

szempontot, a minőségmenedzsment és folyamatjavítások<br />

felértékelődnek, és vele együtt az ezekhez a<br />

technikákhoz értő szakemberek is, anyagi és erkölcsi<br />

téren egyaránt.<br />

Mi az, amit a mai gazdasági vezetőknek<br />

leginkább meg kellene tanulniuk cégük,<br />

intézményük versenyképességének<br />

javítása érdekében?<br />

Szerintem a legfontosabbak:<br />

A működési környezet rendszeres vizsgálata, elemzése,<br />

és célok kitűzése nélkül nincs siker.<br />

A vevői elvárások pontos ismerete minden munkatárs<br />

számára fontos.<br />

A minőségügyi eljárások, rendszerek, szabványok,<br />

csak eszközök egy magasabb értékű munkakultúra<br />

kialakítása érdekében. A veszteséget csökkentő<br />

megfontolások a folyamatokban jelentkeznek, így a<br />

folyamköltségek vizsgálata nélkülözhetetlen.<br />

A Vezetés (Leadership) nem azonos a Menedzserek<br />

funkciójával, még a KKV-knál sem<br />

A Vezetés legfontosabb feladata a működés stratégiájának<br />

meghatározása és folyamatos vizsgálata, a<br />

fejlesztési irányok kitűzése és nem a napi részletek,<br />

események menedzselése.<br />

Mit jelent a minőség a Te értelmezésedben?<br />

Munkakultúra, viselkedéskultúra, ami egy olyan<br />

igényt elégít ki, ami a termékben, vagy szolgáltatásban,<br />

de leginkább a működésben jelenik meg.<br />

Melyek azok az elismeréseid, kitüntetéseid,<br />

melyekre a legbüszkébb vagy?<br />

Állami Díj 1983, Számos GANZ Díj, Magyar Formatervezési<br />

Nívódíj, Szakmai Irodalmi Díj, ISO<br />

9000 FÓRUM legjobb előadója (2x), EOQ MNB<br />

elismerések.<br />

Cégek, intézmények tucatjait segítetted, mint tanácsadó,<br />

vagy mint előadó, tréner, oktató. Sorolj fel közülük<br />

néhányat, akik referencia listád élén vannak!<br />

Példák oktatásokra, rendszerkiépítésekre helyzetfelmérésekre,<br />

auditokra az egészségügyben:<br />

• Pécsi Diagnosztikai Központ<br />

• Debreceni Egyetem Orvos- és<br />

Egészségtudományi Centrum<br />

• Szegedi Tudományegyetem Általános<br />

Orvostudományi Kar<br />

• Szegedi Tudományegyetem<br />

• Pécsi Tudományegyetem Általános<br />

Orvostudományi Kar<br />

• Szent Rókus Kórház és Rendelőintézet<br />

• Szolnoki Kórház<br />

• Zala Megyei Kórház<br />

• Nephrocentrum Alapítvány Dialízis Állomásai<br />

• B BRAUN Avitum Dialízis Kft. belső auditor<br />

tanfolyam<br />

• Egyházmegyei Szeretetotthon, Szeged<br />

Önértékelési tanácsadás, az EFQM Kiválóság és a<br />

CAF Modell alkalmazása, és Minőségi Díjra való<br />

felkészítések:<br />

• Az élelmiszeriparban: DÉLHÚS Rt., KAGE Rt.,<br />

ZWACK Rt., stb.<br />

• A telekommunikációban: MATÁV Rt. sok öá.<br />

354

észlegében és a teljes MATÁV.<br />

• Az energia iparban: MOL Rt., MVM Rt. (sok<br />

önálló. részlegében), a BERT- nél<br />

• Az egészségügyben: ZMK kórház, DE OEC<br />

klinikák,<br />

• Porcelán iparban. Herendi Porcelánmanufaktúra Rt<br />

• Pénzügyi szektorban: Generali-Providencia Zrt.<br />

• Szállító szolgálatban: DHL, TNT<br />

• Szolgáltatásokban Magyar Posta Zrt<br />

• Közigazgatásban Dombóvári Önkormányzat PH,<br />

Tiszafüredi Önkormányzat PH<br />

Példák stratégiai és TQM eszközök alkalmazására:<br />

Benchmarking,<br />

• TVK Rt.<br />

• Zwack Unicum Rt.<br />

• Miskolci Hűtőipari Rt.<br />

QFD:<br />

• TVK Rt.<br />

• Szőlőskert Rt.<br />

• Zwack Unicum Rt.<br />

Folyamatköltség vizsgálatok:<br />

• TVK Rt.<br />

• Zwack Unicum Rt.<br />

BSC (Balanced Scorecard) kialakítása és bevezetése:<br />

• Pénzjegynyomda Rt.<br />

• Szolnoki Cukorgyár Rt. (Tulajdonos váltás miatt<br />

megállt)<br />

• Egri Önkormányzat EVAT Zrt.<br />

Egyetemi és egyéb oktatói/tréning tevékenység:<br />

• 1975-1985 BME Hajóépítő szakmérnöki szakán<br />

több tantárgy előadója<br />

• 1991-1994 a Bolyai János Műszaki Főiskola<br />

előadója egészség és biztonság szakterületen<br />

• 1999 óta, folyamatosan a Pannon Egyetem<br />

(Veszprémi Egyetem) keretében minőségügyi<br />

szakmérnökök oktatása az auditálásról, és<br />

önértékelésről, stratégiáról.<br />

• 1996-tól EFQM által bejegyzett oktató az üzleti<br />

kiválóságról (“Assessor” tréning) - nyitott<br />

tréning és vállalati kihelyezett tréningek<br />

• EFQM modell alapján Adatgyűjtő tréningeken,<br />

Önértékelési tréningeken oktató - vállalati<br />

kihelyezett tréningek oktatója, moderátora.<br />

• Stratégiai tervezések, Balanced Scorecard<br />

oktatása, kiépítése összekapcsolva<br />

a vállalati önértékeléses átvilágításokkal,<br />

szervezetfejlesztésekkel.<br />

• Évek óta oktató-előadója az EOQ MNB<br />

szervezésében folyó minőségügyi szakemberek<br />

regisztrációjához szükséges tanfolyamoknak.<br />

• A KVALIKON Kft. szervezésében kiemelt<br />

előadója különböző szervezeteknél folyó<br />

Művezető képzéseknek, Folyamatmenedzsment<br />

képzéseknek, a Belső felülvizsgáló (auditor)<br />

képzéseknek, TQM tanfolyamoknak<br />

Konferenciákon<br />

• Magyar Minőségi Hét rendezvényein<br />

• Magyarországi Tanúsított Cégek ISO 9000<br />

Fórumának rendezvényein és konferenciáin<br />

• Minőségoktatók VI. Országos Konferenciája<br />

(Budapest, 2001. október)<br />

• IIR (Institute for International Research)<br />

Szakkonferencia a felső vezetés számára<br />

• EOQ 44. Kongresszusa (Budapest, 2000. június)<br />

• Minőségügyi rendszerek, TQM eszközök,<br />

önértékeléses átvilágítások és stratégiai tervezés<br />

szakmai előadásai az EOQ MNB, a SZENZOR<br />

Gazdaságmérnöki Kft. és a QUALIPHARMA<br />

Bt. és a KVALIKON Kft. szervezésében.<br />

Példák auditori tevékenységekre:<br />

• A SZENZOR munkatársaként a legkülönbözőbb<br />

cégeknél, szervezeteknél elő-auditok és az<br />

elmúlt <strong>év</strong>ekben a DIGART auditoraként,<br />

tanúsítási auditok.<br />

Mint a szervezeti önértékelés egyik régi és<br />

elkötelezett hazai művelője miként látod<br />

a Nemzeti Minőségi Díj hazai helyzetét?<br />

A Nemzeti Minőségi Díj működtetésének jelenlegi<br />

körülményei nem segítik a szervezetek, intézmények<br />

elkötelezettségét egy magasabb szintű munkakultúra<br />

és társadalmi elismertség érdekében. Hiányzik egy<br />

rendszeresen kiírt, és jelentős szakmaiság melletti<br />

értékeléssel működtetett Nemzeti Kiválóság Díj,<br />

vagy Nemzeti Minőségügyi Díj, ami valódi rangot,<br />

és folyamatosságot biztosít. Ennek a Díjnak a hazai<br />

marketingje (beleértve a cégek, intézmények vezetővel<br />

való megismertetetést és a működési előnyöket<br />

is) nélkülözhetetlen.<br />

355

Mennyit időt töltesz az előadásokra,<br />

konferenciákra készüléssel?<br />

A magam részéről nem hiszem, hogy egy viszonylag<br />

új témájú előadásra, vagy tanfolyamra, vagy konferenciára<br />

a felkészülése nem kevesebb idő ráfordítást<br />

igényel, mint a helyszíni idő háromszorosa.<br />

Fontos tapasztalat az a tény, hogy egy egyórás tömör<br />

előadás, vagy egy fél-egynapos tanfolyam akár<br />

négy-ötször annyi felkészülési időt igényel, mint a<br />

nettó helyszíni idő.<br />

A hosszabb nagyobb lélegzetű 5-6 napos tanfolyamok<br />

felkészülési ideje nagyban függ a téma sokrétűségétől<br />

és a tanfolyam struktúrájától (Gyakorlatok,<br />

segédletek, menetközi ellenőrzések, vizsga anyag elkészítése.)<br />

Természetesen további jelentős ráfordítást<br />

igényelhet a szakmai háttér kutatása, saját jegyzetek<br />

áttekintése.<br />

Mit teszel a szellemi és testi frissesség<br />

megtartásáért?<br />

A legjobb és nélkülözhetetlen feltétel az „érdeklődés”.<br />

Minél több dologra, eseményre tudok figyelni annál<br />

inkább „friss” lehet az ember. Olvasni, tanulni, mozogni,<br />

emberek közé menni és kommunikálni kell.<br />

Mi a hobbid?<br />

Rendszeres heti 2-3x (1-2 órás) tenisz és télen síelés is.<br />

Ha jó az idő: kertészkedés. Külföldi utazások (nem<br />

nyaralás a fő cél, inkább a megismerés a „látás”).<br />

Elnökségi összebújás NMK 2018<br />

356

DR. MOLNÁR PÁL<br />

Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti<br />

Bizottsága Közhasznú Egyesület – elnök-főigazgató<br />

”A minőség sohasem a véletlen, hanem a jól<br />

képzett minőségtudatos munkatársak precíz és<br />

akkurátus munkájának, valamint a jól kialakított<br />

minőségorientált szervezetirányítási rendszer<br />

eredménye, melyek együtt biztosítják a szervezet<br />

hatékony, sikeres és fenntartható működését”<br />

Szeretném kérni, hogy szakmailag rendkívül<br />

tartalmas életutadból, ezúttal azokat<br />

a fordulópontokat vázold, amely utólag<br />

a legfontosabbak, leginkább meghatározóak<br />

voltak számodra!<br />

Szegedi születésűként középiskolai tanulmányaimat<br />

a Szegedi Élelmiszeripari Technikumban kitűnő<br />

eredménnyel fejeztem be. Vegyészmérnöki oklevelem<br />

a Berlini Humboldt Egyetemen szerzett miniszteri<br />

kitüntetésű („vörös”) diplomám alapján honosítással<br />

a Budapesti Műszaki Egyetemtől kaptam.<br />

Kandidátusi értekezésem szintén a Berlini Humboldt<br />

Egyetemen védtem meg élelmiszerek minőségértékelésének<br />

témakörében, amely alapján 1975-ben a<br />

Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő<br />

Bizottsága a „kémiai tudományok kandidátusa”<br />

fokozatot adományozta. 1976-ban kaptam meg a<br />

Budapesti Műszaki Egyetem műszaki doktora címet.<br />

1996-ban a „mezőgazdasági tudomány doktora” lettem<br />

a élelmiszerek minőség-vizsgálata témakörben<br />

írt német és magyar nyelvű könyvem elismeréseként.<br />

2000-ben a Szent István Egyetemen az élelmiszerek<br />

komplex minősítése tárgykörben a kémiai tudomány<br />

területén habilitáltam. Brüsszelben végzett EFQM<br />

tanfolyami végzettségem elismerésekén szereztem<br />

meg először 2002-ben az „EOQ TQM Assessor” tanúsítványt,<br />

amelynek 3 <strong>év</strong>enként esedékes megújítási<br />

követelményeit eddig 5 alkalommal teljesítettem.<br />

Az egyetem elvégzése után 10 <strong>év</strong>et a Német Szabvány-,<br />

Mérés- és Minőségügyi Hivatal Tudományos<br />

és Módszertani Főosztályán, Berlinben tudományos<br />

főmunkatársként, majd osztályvezető-helyettesként<br />

dolgoztam. Hazatérésem után 1978-1990 között az<br />

Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Központ,<br />

illetve jogelődjeinek igazgató-, illetve főigazgató-helyettesének<br />

neveztek ki, majd a Központi Élelmiszer-tudományi<br />

Kutató Intézet tudományos tanácsadója<br />

és az Intézet Élelmiszer Minőségügyi Információs<br />

Centrumának vezetője voltam. 1984-ben és<br />

1989-ben élelmiszerek komplex minősítése témával<br />

Humboldt ösztöndíjasként Stuttgartban a Hohenheimi<br />

Egyetemen 1,5 <strong>év</strong>et kutatóként dolgoztam. Jelenleg<br />

az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti<br />

Bizottsága Közhasznú Egyesületnek (EOQ MNB<br />

Egyesület) elnök-főigazgatói tisztét töltöm be 1996.<br />

<strong>év</strong>ben történő első elnökké választásom óta.<br />

Szakmai teljesítményed csúcsát jelenti, hogy<br />

a Nemzetközi Minőségügyi Akadémia (IAQ)<br />

elnökének választottak! Te is így értékeled?<br />

A 2000-ben Budapesten megtartott Európai Minőségügyi<br />

Kongresszus sikeres megrendezése után<br />

– hosszas felvételi eljárást követően – az EOQ Kongresszuson<br />

2001 szeptemberében Isztambulban tartottam<br />

székfoglaló előadásomat az élelmiszerminőség<br />

és -biztonság aktuális kérdéseiről. Óriási meglepetésemre<br />

már 2005-ben a Tokiói Minőségügyi<br />

Világkongresszus keretében megtartott IAQ Köz-<br />

357

gyűlésen egyik alelnöknek választottak. 2008-ban<br />

az amerikai Minőségügyi Világkongresszus keretében<br />

megtartott IAQ Közgyűlésen első alelnökké<br />

és a Jelölő Bizottság elnök<strong>év</strong>é választottak. 2011-<br />

ben Budapesten az IAQ legfőbb döntéshozó szervének,<br />

az Igazgató Tanácsnak lettem a tagja, de ilyen<br />

„előélettel” sem számítottam arra, hogy 2014-ben a<br />

japán Nagoyában egyhangúlag az IAQ elnökének<br />

választanak.<br />

Ezt a tisztséget, amely nagyon nagy felelősséggel és<br />

rengeteg feladattal párosul, azért tekintem szakmai<br />

teljesítményem csúcsának, mert az Akadémia eddigi<br />

50 <strong>év</strong>e alatt – egy olasz és egy indiai elnököt kiv<strong>év</strong>e<br />

– kizárólag amerikai, japán és német elnököt választottak,<br />

és magyar minőségügyi szakemberként Dr.<br />

Ishikawa, Dr. Feigenbaum vagy Dr. Masing utódjának<br />

lenni nagy elismerés. Még abban az összefüggésben<br />

is az elnöki tisztség tekinthető a csúcsnak,<br />

hogy az amerikai Charlotte-ban 2017. május elején<br />

megtartott Minőségügyi Világkongresszus keretén<br />

belül az IAQ legmagasabb döntéshozatali szervének<br />

számító Igazgató Tanács elnök<strong>év</strong>é választottak<br />

a 2018-2020-as választási periódusra.<br />

1984-93 között az EOQ Élelmiszer<br />

Szakbizottság elnöki tisztét töltötted<br />

be. Jól gondolom, hogy mindez számodra<br />

ez a nemzetközi kapcsolatépítés, és a<br />

partnerkapcsolatok kialakítása szempontjából<br />

is meghatározó volt?<br />

Valóban az élelmiszerek minősége és biztonsága a fő<br />

szakmai, kutatási és oktatási területem, ami időközben<br />

kiegészült az élelmiszeripai minőségmenedzsment<br />

tárgykör<strong>év</strong>el. Mivel 1981-től az EOQ Élelmiszer<br />

Szakbizottság titkára voltam, és más kapcsolódó<br />

területeken is (ENSZ FAO és ENSZ UNIDO<br />

szakértő, ENSZ/WHO Codex Munkabizottság alelnöke)<br />

fontos tisztségeket láttam el, várható volt<br />

elnökké választásom, amelyet alapszabály-ellenesen<br />

(ami csak 2 választási periódust tesz lehetővé) 3x3<br />

<strong>év</strong>es választási periódusban töltöttem be.<br />

Ez alatt az időszak alatt összesen 6 EOQ Élelmiszer<br />

Szimpóziumot tartottunk (Budapesten 2 alkalommal),<br />

Zürichben, Bécsben, Manchesterben és Berlinben.<br />

Ezek programjának megszervezése és lebonyolítása<br />

hasznos volt a nemzetközi kapcsolatépítés<br />

és a tapasztalatszerzés szempontjából, de mindez a<br />

minőségügy csak egyik igen speciális szakterületét<br />

és szakember-gárdáját fogta át.<br />

1998-ban az EOQ akkreditálta az EOQ MNB<br />

szakember-regisztrációs és -tanúsítási<br />

tevékenységét, valamint felhatalmazta az EOQ<br />

oklevelek kiadására. Ez a döntés a szervezet<br />

mai sikereinek egyik megalapozója volt?<br />

Nagyon nehéz volt - a rengeteg napi feladat ellátása<br />

mellett - az EOQ akkreditálás minden feltételét teljesíteni<br />

(Minőségügyi Kézikönyv és különböző szabályzatok<br />

angol nyelvre fordítása, megfelelő oktatói<br />

gárda összeállítása stb.), de az EOQ MNB szakember-regisztrációs<br />

és -tanúsítási tevékenységének kialakítása<br />

és működtetése az európai harmonizált minőségügyi<br />

követelmények szerint igen sok haszonnal<br />

járt és jár. A tanfolyamok felépítéséhez és tartalmi<br />

korszerűsítéséhez a csatlakozás rengeteget segített,<br />

ami jelentősen hozzájárult az EOQ MNB Egyesület<br />

sikeres működéséhez és elismertségéhez. A 32 különböző<br />

EOQ tanfolyam több mint felét bevezettük Magyarországon,<br />

több egyetemet Képzési Központként<br />

elismertünk, és mindeddig több mint <strong>30</strong>00 tanúsítványt<br />

adtunk ki a tanfolyamokat sikeresen elvégzett<br />

résztvevők számára. A jelenleg kiadásra kerülő EOQ<br />

MNB tanúsítványok angol és magyar nyelven szintén<br />

megfelelnek az EOQ harmonizált követelményrendszerének,<br />

valamint nagymértékben segítik a<br />

magas színvonalú európai ismeretek átadását.<br />

Az általad irányított EOQ MNB konferenciák<br />

sorát rendezte. Van-e összesítés arról, hogy<br />

ezeken a rendezvényeken mennyien vettek<br />

részt a hazai szakemberek közül?<br />

Megkísérlem az <strong>év</strong>ek megadásával felsorolni az általam<br />

szervezett jelentősebb EOQ MNB nemzetközi<br />

konferenciákat és zárójelben megadni az összes<br />

résztvevők számát és a hazai szakemberek létszámát:<br />

1997 Nemzetközi konferencia az EOQ MNB 25 <strong>év</strong>es<br />

jubileuma alkalmából (1000; 900)<br />

• 1998 - Európai Minőséghét Magyarországon<br />

(800; 700)<br />

• 2000 - 44. Európai Minőségügyi Kongresszus<br />

(1100; 200)<br />

• 2002 - Nemzetközi konferencia az EOQ MNB<br />

<strong>30</strong> <strong>év</strong>es jubileuma alkalmából (1<strong>30</strong>; 60)<br />

358

• 2005 - TAIEX szeminárium „Élelmiszerek<br />

minőségpolitikája” (1<strong>30</strong>; 100)<br />

• 2007 - Nemzetközi konferencia az EOQ MNB<br />

35 <strong>év</strong>es jubileuma alkalmából (235; 190)<br />

• 2009 - XIX. IAMA Élelmiszer- és<br />

Agrárgazdasági Világfórum és Szimpózium<br />

(420; 110)<br />

• 2011 - 55. EOQ Kongresszus (Minőségügyi<br />

Világkongresszus) (640; 160)<br />

• 2015 - A Nemzetközi Minőségügyi Akadémia I.<br />

Minőségügyi Világfóruma (<strong>30</strong>0; 120)<br />

Az eddigi EOQ MNB elnökségi időszakomban (1996-<br />

2017) az EOQ MNB Egyesület önállóan több mint<br />

<strong>30</strong> országos konferenciát tartott, amelyen legalább<br />

15000 hazai szakember vett részt és bővítette tudását.<br />

A Fővárosi Bíróság visszamenőleges hatállyal<br />

az EOQ MNB-t (1998-ban) közhasznú társadalmi<br />

szervezetként sorolta be. Melyek a szervezet<br />

általad legfontosabbnak tartott közhasznúsági<br />

ismérvei?<br />

Azóta a vonatkozó új törvény szerint EOQ MNB<br />

Közhasznú Egyesület besorolást kaptunk, mivel a<br />

jogalkalmazó (Fővárosi Törvényszék) szerint is fő<br />

tevékenységünk, ami a termékek és szolgáltatások<br />

minőségének javítására irányul a társadalom számára<br />

közhasznúnak minősül. Ez természetesen áttételesen<br />

– oktatási és ismeretterjesztési tevékenységünkön,<br />

továbbá egyéb rendezvényeinken és szakfolyóiratunk<br />

kiadásán keresztül – valósul meg.<br />

A minőségügy hazai helyzetét, presztízsét<br />

hogyan ítéled meg?<br />

Most jelent meg egy publikációm szaklapunk, a „Minőség<br />

és Megbízhatóság” 2017/3 füzetében, amelyben<br />

az Európai Unió tagországai minőségügyi helyzetének<br />

felmérési eredményeiről számolok be. Ennek<br />

alapját képező tanulmányt az Európai Bizottság<br />

megbízásából egy portugáliai egyetemi csapat állította<br />

össze a Nemzetközi Minőségügyi Akadémia felkért<br />

szakértőinek bevonásával. A kapott felkérés alapján<br />

a felmérésben személyesen is részt vettem. Ebben a<br />

tanulmányban a hazai minőségügy – főként objektív<br />

és részben szubjektív mérőszámok szerint – az<br />

országok utolsó előtti harmadában az utolsó helyre<br />

került. A gazdaság területén is jelentős visszaesés és<br />

ezáltal elmaradás tapasztalható nemzetközi összehasonlításban,<br />

pl. az ISO 9001-es szabvány szerinti<br />

hazai tanúsítások lakosságra vetített száma szerint.<br />

Azonban sokkal nagyobb a hazai „minőséghiány” az<br />

egészségügy, az oktatás és a közigazgatás terén. Ezen<br />

a helyzeten csak jelentős kormányzati közreműködéssel<br />

és támogatással lehetne segíteni, ami a nagyon<br />

hiányzó nemzeti minőségfejlesztési program keretében<br />

valósulhatna meg.<br />

Mi a véleményed a minőségügyi szervezetek<br />

együttműködéséről?<br />

Nem kevés európai országban működik több minőségügyi<br />

szervezet. Az Európai Minőségügyi Szervezetben<br />

(EOQ) Magyarország nemzeti képviselőjeként<br />

gyakran jut tudomásomra nemzeti szintű vita,<br />

esetenként viszálykodás az egyes országokon belül<br />

működő minőségügyi szervezetek között. Ilyen kitekintéssel<br />

a hazai minőségügyi szervezetek együttműködését<br />

igen jónak tartom. A főbb tevékenységek<br />

eléggé elkülönülnek, nyomon követhetők. Kiemelkedően<br />

színvonalas együttműködésünk az ISO 9000<br />

Fórummal alakult ki, de a Magyar Minőség Társasággal<br />

is jól kooperálunk. Külön kiemelést érdemel,<br />

hogy történelmi tükörben az EOQ MNB Egyesület<br />

az „anyaszervezet”, és meghatározó szakemberei<br />

mind a 4 újabb hazai minőségügyi szervezet megalakulásánál<br />

különböző megfontolásokból kifolyólag<br />

többé-kevésbé aktívan közreműködtek.<br />

Egyik kedvenc területed, ahol jól érzed<br />

magad az a tanári katedra. Milyen témákat,<br />

tantárgyakat oktatsz? A Szegedi Élelmiszeripari<br />

Főiskola címzetes főiskolai tanáraként hogyan<br />

látod: vonzó a fiatalok számára<br />

a minőségügyi terület?<br />

1985-ben nevezett ki a földművelési miniszter a Szegedi<br />

Élelmiszeripari Főiskola címzetes főiskolai tanárává,<br />

amely lehetővé tette számomra a professzori<br />

cím használatát. Ebben a minőségemben sok különböző<br />

tantárgy oktatásában vettem részt és aktívan<br />

közreműködtem az „Élelmiszeripari minőségszabályozó”,<br />

az „Élelmiszeripari gyártmányfejlesztő” és az<br />

„Élelmiszerminősítő” szakmérnöki képzési programok<br />

kidolgozásában, bevezetésében és a szép számban<br />

bejelentkezett posztgraduális hallgatók képzésében.<br />

Éveken keresztül külső oktatóként sok <strong>év</strong>fo-<br />

359

lyam számára tartottam órákat az „Élelmiszeripari<br />

minőségszabályozás”, az „Élelmiszerek érzékszervi<br />

minősítése”, az „Élelmiszeripari minőségfejlesztés”<br />

és „Érzékszervi élelmiszervizsgálat” tantárgyakról.<br />

2004-ben a Szegedi Tudományegyetem rektora egyetemi<br />

magántanárrá nevezett ki.<br />

Elfogadott pályázatom eredményeként 2009-ben Dr.<br />

Sólyom László köztársasági elnök a Szegedi Tudományegyetem<br />

Mérnöki Karának egyetemi tanárává<br />

nevezett ki a minőségmenedzsment oktatására,<br />

melyet félállásban, illetve megbízás alapján végzek.<br />

Azóta tartok órákat a minőségirányítás különböző<br />

részterületeiről általános jelleggel a gépészmérnök,<br />

a műszaki menedzser, a vidékfejlesztési, valamint a<br />

minőségügyi szakmérnök hallgatók részére is. Míg<br />

a nappali hallgatók kevés érdeklődést mutatnak a<br />

minőségügyi témák iránt, addig a munkaviszonynyal<br />

rendelkező levelező és szakmérnök hallgatók<br />

várakozáson felüli érdeklődést mutatnak és jó vizsgaeredményeket<br />

érnek el ezekben a tantárgyakban.<br />

Elismeréseid, kitüntetéseid közül melyekre<br />

vagy leginkább büszke?<br />

Nem szoktam számolgatni és rangsorolni számos<br />

elismerésem és kitüntetésem. Hogy mégis választ<br />

adjak a kérdésre, talán a Nemzetközi Minőségügyi<br />

Akadémia (IAQ) által 2011-ben adományozott „The<br />

Founder Medal” („Alapítói Érdemérem”) lepett meg<br />

a legjobban. Ez ugyanis az Akadémia három<strong>év</strong>ente<br />

kiadott legmagasabb belső (csak a tagok számára<br />

adható) kitüntetése, amit az Akadémia működtetésében<br />

végzett kiváló teljesítményért ítél oda az IAQ<br />

Igazgató Tanácsa.<br />

Tudom, hogy mindig dolgozol, tervezel. Légy<br />

szíves avass be legközelebbi elképzeléseidbe,<br />

konkrét munkáidba!<br />

Mindenekelőtt nagyon szeretném eredményesen<br />

végig vinni a Nemzetközi Minőségügyi Akadémia<br />

elnöki tisztségét, amely 2017. december 31-én fejeződik<br />

be. Ennek egyik legfontosabb mérföldköve az<br />

IAQ 2. Minőségügyi Világfórumának sikeres lebonyolítása<br />

2017 októberében a szlovéniai Bledben. Jó<br />

lenne 2018-2020 között a nagy akadémiai hatáskörrel<br />

járó, de kevesebb napi feladatot jelentő elnöki<br />

tisztet megfelelő szinten ellátni az IAQ Igazgató<br />

Tanács élén. Ugyancsak 2020-ban zárul az EOQ<br />

MNB Egyesületben betöltött elnöki ciklusom, amit<br />

szeretnék lehetőleg az eddigi színvonalon kitölteni.<br />

Ebbe beletartozik a rengeteg munkával járó szakfolyóiratunk<br />

a „Minőség és Megbízhatóság” megfelelő<br />

szintű szerkesztése, kiadása, olvasótáborának növelése.<br />

Minden várakozás ellenére nem tervezem – az<br />

általános nemzetközi gyakorlatot követve – utódom<br />

kiválasztását, megnevezését egyetlen tisztségemben<br />

sem. Igyekszem viszont majd a megválasztott<br />

utódok munkáját segíteni, amennyiben igényt<br />

tartanak rá.<br />

Nyugdíjas korúként (szándékosan nem említem,<br />

hogy nyugdíjasként) hogyan bírod energiával?<br />

Számodra is 24 órából áll a nap. Mikor és mivel<br />

tudsz kikapcsolódni, regenerálódni?<br />

Minden túlzás nélkül a végzett munka éltet, mivel<br />

nagyobb részét szinte hobbiként művelem. Feleségem,<br />

Ingrid, akivel nap, mint nap együtt dolgozom,<br />

nagy segítségemre van, gondoskodik erőállapotomról<br />

és az élethez szükséges többi feltételről.<br />

Ugyanakkor rengeteg szakmai barátom van itthon<br />

és a nagyvilágban, akikkel szoros személyes kapcsolatot<br />

ápolok. Jó érzés, hogy a világ legalább 60<br />

országában él olyan kollégám, akivel szinte bármikor<br />

- a szakmai témákon kívül is - elbeszélgethetek,<br />

ha úgy adódik, együtt vacsorázhatok, vagy bármilyen<br />

más közös programot bonyolíthatok le. A napi<br />

kikapcsolódás és pihenés főleg zenehallgatással és<br />

a híradások követés<strong>év</strong>el oldódik meg; a hétvégeken<br />

pedig elég sok időt kerti munkával töltenünk. 2 budapesti<br />

operabérletünk van, de mivel - a rokoni szálak<br />

következtében - állandó kapcsolatban vagyunk<br />

Németországgal, ezáltal - a világ eseményei iránti<br />

nyitottság mellett - elég intenzíven nyomon követjük<br />

az ottani politikai és kulturális eseményeket,<br />

beleértve a német színházlátogatásokat is. Amire<br />

viszont túl kevés lehetőségem van, pedig számomra<br />

ez az egyik legjobb kikapcsolódás, az unokákkal<br />

való foglalkozás, beszélgetés, játszás, amit viszont,<br />

ha úgy adódik, igen intenzíven teszek.<br />

360

MÓRICZ ISTVÁN<br />

Nyírségvíz Zrt., - vezérigazgató<br />

„ Meggyőződésem, hogy egy köztulajdonú<br />

közszolgáltató vállalkozás stratégiájának nem<br />

lehet más a középpontjában, mint a magas fokú<br />

vevői elégedettség, ami természetesen magas fokú<br />

gazdasági hatékonysággal kell, párosuljon…”<br />

Manapság amikor a szakemberek körében<br />

a vezetők minőség iránti elkötelezettségéről<br />

esik szó: Móricz Istvánt mindig a jó példák<br />

között említik. Azt gondolom ennél nagyobb<br />

elismerést ritkán kap gyakorló első<br />

számú vezető!<br />

Ha ez így van, ahogyan a kérdésben l<strong>év</strong>ő állítás<br />

mondja, nagyon kellemes számomra, mert visszaigazolja<br />

azokat az erőfeszítéseket, melyeket az utóbbi<br />

10 <strong>év</strong>ben a társaság munkatársaival együtt tettünk<br />

azért, hogy a Nyírségvíz Zrt.-nél a minőség ne csak<br />

egy agyonhasznált, de kiüresedett szlogen legyen,<br />

hanem valóban működésünk minden szegmensét és<br />

minden pillanatát – bárhol is csinálunk bármit – a<br />

gyakorlatban is áthassa a minőség iránti elkötelezettsége<br />

munkatársainknak.<br />

Hogyan kezdődött. Milyen állomásokat jártál<br />

be mielőtt a nyíregyházi vezérigazgatói<br />

beosztásig eljutottál?<br />

Múlt <strong>év</strong> őszén Kijevben voltunk egy díjátadó ünnepségen,<br />

és az azt követő konferencián, Molnár Pál<br />

úr az EOQ Nemzeti Bizottságának elnöke tartott<br />

egy előadást arról, hogy mi a szerves fejlődési út a<br />

hatások egymásra épülése alapján, a minőségkultúra<br />

terén. Nagy figyelemmel követtem az előadását<br />

és azonnal saját rendszereinkre leképeztem azt.<br />

A következő előadást én tartottam, és bemutattam<br />

a Nyírségvíz Zrt. által bejárt utat. A kettő – a Professzor<br />

úr elméleti előadása, és a mi általunk megtett<br />

út – tökéletes szinkronban volt egymással. A mi<br />

utunk ilyenformán mondható szabályosnak, mert<br />

minőségbiztosítással kezdtünk, aztán minőségirányítással<br />

folytattuk, de ezen az úton haladva be kellett<br />

lássuk, hogy pusztán ezeknek a módszereknek<br />

az alkalmazásával a fejlődési perspektívánk be fog<br />

szűkülni, ezért keresni kellett további megoldásokat,<br />

melyek jobban támogatják a Nyírségvíz Zrt. fejlődését.<br />

Ezeket rendszerelvű és –alapú megoldásokban<br />

találtuk meg. A menedzsmentfilozófia és a munkatársak<br />

munkamódszereinek fejlesztése vonatkozásában<br />

a megoldás számunkra a TQM lett. Azért, hogy<br />

az egyének fejlesztés<strong>év</strong>el a szervezet is együtt tudjon<br />

haladni, a szervezeti képességek fejlesztése érdekében<br />

szintén rendszeralapú megoldást, az EFQM modell<br />

szerinti önértékelést választottuk. Azóta is ezen<br />

az úton járunk. Talán csak annyi különlegesség van<br />

benne, hogy képesek vagyunk nagyon konzekvensen<br />

haladni ezen az úton úgy, hogy minden folyamatot<br />

fentieknek alárendelten kezelünk és illesztünk be<br />

rendszereinkbe. Talán ez az igazi különlegessége a<br />

Nyírségvíz Zrt.-nek, hogy képes volt a piac fojtogató<br />

szorítása nélkül is bejárni ezt az utat.<br />

Az általad irányított cég jövőképében kiemelt<br />

helye van a működési hatékonyság javítása<br />

mellett a dolgozói és a vevői elégedettség<br />

növelésének. Hogyan álltok a megvalósítással?<br />

Meggyőződésem, hogy egy köztulajdonú közszolgáltató<br />

vállalkozás stratégiájának nem lehet más a<br />

középpontjában, mint a magas fokú vevői elégedettség,<br />

ami természetesen magas fokú gazdasági hatékonysággal<br />

kell, párosuljon. Ezt a két célt elégedetlen,<br />

361

alulfizetett, netalántán megalázott, kizsigerelt munkavállalókkal<br />

teljesen lehetetlen elérni. Ahhoz, hogy<br />

munkatársaink munkájukon keresztül tudják képviselni<br />

a minőséget, a hatékonyságot, és törekedjenek<br />

a fogyasztói elégedettség javítására, természetesen<br />

ő maguknak is elégedetteknek kell lenni munkakörülményeikkel,<br />

eszközellátottságukkal, a szervezési<br />

körülményekkel és természetesen a jövedelmi viszonyaikkal<br />

is. Ennek hiányában teljesen lehetetlen<br />

színvonalas szolgáltatást nyújtani a fogyasztók számára.<br />

A mai kelet-európai viszonyok közepette sajnos<br />

ennek ellenkezőjére is van példa.<br />

A munkatársak a fogyasztó előtt az arcukra erőltetett<br />

mosolyon túl alig várják, hogy elpanaszolhassák akár<br />

az ügyfélnek is – az őket figyelő kamerák látóterén<br />

kívül – hogy milyen körülmények között kell, teljesítsenek,<br />

és milyen súlyos belső problémákkal terhelt<br />

a működésük, és mekkora fluktuációval dolgozik a<br />

cég. Ideig-óráig így is lehet működni, de tartós, igazi,<br />

sikereket – úgy gondolom – így elérni nem lehet.<br />

A kulcsszó a harmónia, amit a stratégia főbb érintettjei<br />

között tudni kell a menedzsmentnek megteremteni.<br />

A főbb érintetti körbe természetesen a<br />

munkavállalók ugyanúgy beletartoznak, mint a vevők<br />

és a tulajdonosok.<br />

A Nyírségvíz Zrt. értékrendjéhez többek<br />

között a megbízhatóság, a konstruktivitás,<br />

a jövőtudatosság, a következetesség, a kitartás<br />

és a szolidaritás is hozzátartozik. Jól tudom,<br />

hogy ezek mindegyike rád is jellemző?<br />

TQM alapelveink talán legfontosabbika a vezetői elkötelezettség<br />

és személyes példamutatás. A rendszer<br />

abban a pillanatban megbukik, ha a vezetők magatartásukon,<br />

cselekedeteiken keresztül nem tudják hitelesen<br />

közvetíteni azt, amiről beszélnek, így teljesen<br />

természetesnek tartom, hogy értékeinket ilyen módon<br />

is közvetíteni kell társaságon belül és társaságon<br />

kívül egyaránt.<br />

Ez a fajta cselekedeteken keresztüli üzenés egyre inkább<br />

jellemző lesz a szervezet legalsó szintjén dolgozó<br />

vezetőkre is, hiszen a végrehajtásban foglalkoztatott<br />

munkatársak leginkább közvetlen vezetőik<br />

magatartását ismerik. Azért, hogy ők ebben sikeresebbek<br />

legyenek, mint értékátadók, számukra erre a<br />

témára fókuszáltan egy nagyon sikeres oktatássorozatot<br />

tartottunk ez <strong>év</strong> elején.<br />

A Nyírségvíz Zrt. meghonosította a Teljeskörű<br />

Minőségmenedzsment (TQM) vezetési filozófiát.<br />

Mi ebből a cég haszna? Mit profitálhat ebből<br />

napi munkája során a vezérigazgató?<br />

A Nyírségvíz Zrt. megkülönböztető vevői értéke a<br />

minőség. Az országban mindenhol van vízellátás,<br />

tehát az önmagában nem nagy teljesítmény, hogy folyik<br />

a csapból a víz. Annak minősége, az előállítás<br />

körülménye, a működés szervezettsége, hatékonysága,<br />

gazdaságossága, már sokkal érdekesebb dolog.<br />

Mi a TQM-nek azt köszönhetjük, hogy a minőséget,<br />

mint komplex szervezet – minden rezdülését átható<br />

fogalmat értelmezve – általánosan elfogadottá<br />

tudtuk tenni, és fejlődésünk motorja lett ezáltal. Az<br />

alapfilozófiánk e téren nagyon egyszerű és jól követhető:<br />

olyan környezetet kell teremteni a társaságon<br />

belül, ami igényli a munkatársakban l<strong>év</strong>ő alkotóképesség<br />

teljes körű kibontakozását, továbbá el kell jutni<br />

odáig, hogy a társaság céljai és a célokat megvalósító<br />

munkatársak érdekei azonosak legyenek. Ha ezt<br />

sikerül elérni, a fejlődés olyan lendületet kap, amely<br />

nagyban növeli a társaság működési hatékonyságát,<br />

versenyképességét és a stakeholderek elégedettségét<br />

egyaránt. Ezt természetesen mérhetővé kell tenni, és<br />

mérjük is nagyon kiterjedt benchmarking-tevékenységen<br />

keresztül.<br />

A tanúsított és működtetett Integrált Irányítási<br />

Rendszer egyfajta garancia a fogyasztók<br />

számára a megbízható szolgáltatással<br />

kapcsolatban? Mire van még szükség?<br />

Mi az a plusz, melyet a Nyírségvizesek még<br />

„rátesznek” a jobb vevőkiszolgálás érdekében?<br />

A tanúsított rendszerek megléte nagyon fontos. Egy<br />

ipari vállalkozás – aki egy csarnokba telepítetten<br />

tudja megvalósítani az összes folyamatait, távol a<br />

vevőitől, ügyfeleitől – talán itt meg is állhat, hiszen<br />

megalkotta rendszereit, minden bizonnyal karcsúsította<br />

a gyártási és egyéb folyamatait és elégedetten<br />

szemléli a vevői keresletet. A szolgáltatások terén<br />

alapvetően más a helyzet, hiszen a szolgáltatásokban<br />

az élet írja a történetet percről percre. A víztermelés<br />

folyamata ugyanúgy szabályozható és szabályozott is,<br />

mint egy gyári folyamat, azonban a vízszolgáltatás<br />

folyamata – benne a hálózatüzemeltetés, karbantartás,<br />

hibaelhárítás, stb. – már másfajta szabályozást<br />

igényel. Egy merev rendszer sokat árthat az ügy-<br />

362

nek, mert nem képes gyorsan reagálni a pillanatok<br />

alatt változó kihívásokra. Ezért talán mi leginkább<br />

abban térünk el másoktól, hogy nagyon konzekvensen<br />

törekszünk munkatársainknak minden olyan<br />

ismeretet és eszközt megadni, melyek használatával<br />

a helyszínen – saját célszerű döntésükre alapozottan<br />

– képesek a lehető legjobb válaszokat megadni és azt<br />

végre is hajtani. Mi ezért úgy tekintünk a szerelőinkre,<br />

karbantartóinkra, gépészeinkre, stb., hogy nem<br />

csak két erős kezük van, hanem egy nagyon okos<br />

tudással teletömött, elkötelezetten gondolkodó fejük<br />

is, és képesek megtalálni mindig a legjobb megoldásokat.<br />

A teljes képhez hozzátartozik, hogy természetesen<br />

a motivációs környezet is ebbe az irányba viszi<br />

el a kollégákat.<br />

Elkötelezett híve vagy az önértékelés<br />

módszerének. Ezirányú pályázataitokkal sikert<br />

sikerre halmoztatok. Fiatalabb olvasóink<br />

kedvéért kérlek, mutasd be ez irányú<br />

elismeréseiteket!<br />

Néhány szép sikert tényleg elértünk az EFQM alapú<br />

önértékelések kapcsán a pályázatokkal, és természetesen<br />

voltak kudarcaink is. 2005-ben megnyertük<br />

az Észak-Alföldi Minőségi Díjat, majd 2006-ban<br />

megnyertük a Nemzeti Minőségi Díjat nagyvállalati<br />

kategóriában. 2007 <strong>év</strong>ben nem pályáztunk, a viszszajelző<br />

jelentések alapján komoly fejlesztő munka<br />

folyt. 2008 a nagy csalódás és a nagy siker <strong>év</strong>e lett<br />

egyaránt: kiléptünk a nemzetközi szintérre. Természetesen<br />

szerettünk volna dobogós helyezést elérni<br />

az Európai Kiválósági Díj pályázaton.<br />

Ez nem sikerült – mint ahogy elsőre talán senkinek<br />

– de egy Recognised for excellence 5* elismerést<br />

kaptunk, és nagyon sok tapasztalatot, hasznosítható<br />

visszajelzést, hogy hol kell leginkább erősítenünk<br />

ahhoz, hogy egy szerény nyíregyházi közszolgáltató<br />

vállalkozás mindenben versenyképes legyen Európa<br />

legjobbjaival. Eddigi legnagyobb sikerünk is ehhez<br />

az esztendőhöz kötődik, mivel megnyertük a Középés<br />

Kelet-európai országok minőségügyi fődíját nagyvállalati<br />

kategóriában, amire nagyon büszkék vagyunk,<br />

mert ipari óriások tucatjait voltunk képesek<br />

megelőzni. Az egy esztendő alatt lebonyolított két<br />

önértékelés adott nagyon sok tapasztalatot, melyre<br />

alapozottan elkészítettük minőségfejlesztési tervünket,<br />

melynek végrehajtását 8 projektbe szervezetten<br />

el is indítottuk annak érdekében, hogy következő alkalommal<br />

az Európai Kiválósági Díj pályázaton már<br />

felállhassunk a dobogó valamely fokára.<br />

Magam is tapasztaltam, hogy csapatjátékos<br />

vagy. Miért tartod fontosnak a team<br />

munkát, s mit tudsz tenni annak még<br />

eredményesebbé tételéért?<br />

Amíg fiatal az ember, hajlamos elhinni, hogy mindent<br />

ő tud legjobban, mindent ő lát legvilágosabban,<br />

és mindenben az általa felvázolt megoldás a legjobb.<br />

Ahogyan múlnak az <strong>év</strong>ek egy vezető fölött, rájön,<br />

hogy ezek csak szerencsés esetek, amikor e szempontok<br />

egybeesnek. A helyzet nagyon egyszerű: fel kell<br />

ismerni, hogy 5-10 ember okossága, tudása, szakmai<br />

jártassága, tapasztalata mindig sokkal több, mint egy<br />

emberé. Ha egy megoldásba tehát nem egy ember<br />

szellemi képességeiből származó tudás és tapasztalat<br />

épül be, hanem egy csoport tudása és tapasztalata<br />

szintetizálódik benne, az mindig jobb megoldást fog<br />

eredményezni. A nem tapasztalati úton, a TQM filozófiánk<br />

és alapelveink alkalmazásából is ugyanide<br />

jutottunk volna. Kétségtelen, hogy mind a projektmunka,<br />

mind a team-munka adta lehetőségeket a<br />

társaság jól kiaknázza saját fejlődése érdekében. Egy<br />

dologra nagyon vigyázunk: a sikeres megoldásokat<br />

mindig kövesse elismerés, akár erkölcsi, akár anyagi<br />

természetű – vagy éppen mindkettő – mert ez ad bátorítást<br />

a munkatársaknak arra, hogy keressék azokat<br />

a lehetőségeket, amikben újra és újra sikereket<br />

képesek elérni. Ez az út elviszi a kollégákat az emberi<br />

kiteljesedésnek egy magasabb dimenziójába, mert<br />

frusztrált, kedveszegett, csak a megélhetés kényszerétől<br />

vezérelten dolgozó munkatársak helyett, alkotóképes,<br />

sikereiket élvezni tudó emberekké válnak,<br />

akik magán- és családi életükben is élvezhetik e szerep-<br />

és szemléletváltozás jótékony hatásait.<br />

Első kérdésem kapcsán már elismerésről<br />

tettem említést. Vannak azonban „hivatalos”<br />

elismeréseid, sőt olyanok is, amelyeket<br />

a minőségügyi munkádért kaptál. Melyikre<br />

vagy a legbüszkébb?<br />

A társaság központi irodájának aulájában van két<br />

vitrin, melyben mindenki megszemlélheti azokat a<br />

plasztikákat, kitüntetéseket, okleveleket, melyeket<br />

minőségi munkánk eredményeként kaptunk. Én<br />

363

ezeket nem tekintem személyes elismerésnek, hiszen<br />

az én erőfeszítéseim önmagukban ehhez kevesek,<br />

azok csak arra elégségesek, hogy meghatározzunk<br />

fejlődési pályákat, és gondosan ügyeljünk<br />

arra, hogy arról ne térjünk le. Az elismerés igazából<br />

a Nyírségvíz Zrt. kollektívájának munkájából származik,<br />

azáltal, hogy ezen az úton lendületesen és<br />

konzekvensen képes haladni.<br />

Kitüntetéseid közül az Eötvös Lóránd díjról<br />

az újságból értesültem. Ezúttal is szívből<br />

gratulálok! Ki kaphat ilyen elismerést?<br />

Az Eötvös Loránd-díj számomra is egy nagyon kellemes<br />

és szép meglepetés, illetve élmény volt. Egy<br />

olyan tárca vezetője – Varga István miniszter úr –<br />

adományozva ezt, ahol a mi munkánkat, mint szolgáltató<br />

vállalkozás munkáját nem ismerik, hiszen<br />

más minisztérium kompetenciakörében végezzük<br />

tevékenységünket.<br />

Ismerik viszont a társaság minőségmenedzsment<br />

tevékenységét, és a minőség széleskörű kibontakoztatása<br />

terén elért eredményeket és ez úgy tűnik felkeltette<br />

ennek a tárcának is érdeklődését irányunkba.<br />

A Kaizen kitárgyalása 2022<br />

Figyelő tekintetek NMK 2018<br />

364

DR. NÉMETH BALÁZS<br />

KVALIKON Kft. - ügyvezető<br />

„… Az emberek életét, munkáját meg kell szervezni,<br />

annak értelmes irányt kell adni, ami összhangban<br />

van a környezet elvárásaival. A minőséggel<br />

foglalkozó szakemberek ebben a munkában<br />

vállalnak fontos szerepet.”<br />

Komoly tekintélyt vívtál ki magadnak<br />

a minőség szakemberek körében. Sokan<br />

ismernek, vagy helyesebben elismernek. Mégis<br />

arra kérlek: kezdjük egy rövid bemutatkozással.<br />

A magyarországi Lean menedzsment és Kaizen szakma<br />

egyik megalapozójaként ismernek. A Kvalikon<br />

képzésein 2000 óta több ezer felső és középvezető<br />

vett részt. Felsőfokú tanulmányaimat a Budapesti<br />

Műszaki Egyetemen végeztem. 1995-ben gépészmérnöki<br />

diplomát szereztem a Termelési Rendszer Szakon.<br />

2000-ben sikeresen megvédtem PhD. értekezésemet<br />

közgazdaságtudomány területen Total Quality<br />

Management témában. 1995-ben a University of New<br />

Hampshire-en tanultam menedzsmentet az Egyesült<br />

Államokban. 1998-1999-ben Fulbright-Blinken ösztöndíjasként<br />

a SUNY, Stony Brook Harriman Business<br />

School-ban és a Columbia Business School-ban<br />

tanultam MBA-n. Az AOTS szervezésében többször<br />

jártam és tanultam Japánban. Számos cikket<br />

és könyvrészletet publikáltam Magyarországon és<br />

külföldön.<br />

Sokan tisztelnek Téged, mint vezetési<br />

tanácsadót!<br />

1996 óta dolgozom, mint vezetési tanácsadó. Karrieremet<br />

az Andersen Consulting-nál kezdtem, Deloitte<br />

& Touche-nál folytattam. 1997-től a Kvalikon<br />

Vezetési Tanácsadó és Rendszerfejlesztő Kft. vezetési<br />

tanácsadója és társtulajdonosa, 2003-tól ügyvezető<br />

igazgatója vagyok. Szakterületem a működésfejlesztési<br />

tanácsadás ezen belül számos átvilágítási,<br />

stratégiakialakítási, Lean bevezetési (hatékonyság<br />

növelési), folyamatfejlesztési, BPR és TQM projektben<br />

vettem részt. Jelentősebb projekt ügyfeleim:<br />

Siemens, Philips, Nokia, Ge, Sanofi, Magyar Nemzeti<br />

Bank, Cib Bank, Kika, Gdf Suez, Magyar Posta,<br />

Bosch, Generali Bizotsító, Extreme Digital, Media<br />

Markt, Mkb-Euroleasing, Güntner, Videoton Holding,<br />

Mars, Musashi, Roto Elzett, Paksi Atomerőmű,<br />

Hajdu, ATLAS, BOS, Dunaferr Holding, Zoltek.<br />

Részt vettem az Autóipari Benchmarking Klub alapításában,<br />

a benchmarking klub szakmai irányítójaként.<br />

A Best Practice Fórum alapítója és szervezője<br />

vagyok. A Global Benchmarking Network Konferencián,<br />

az EOQ World Quality Congress-en, IAQ<br />

World Quality Forum-on és több rangos hazai konferencia<br />

tartottam előadást. Angolul és magyarul<br />

oktatok több rangos egyetemen (Central European<br />

University MBA, a BME angol nyelvű MBA, Szent<br />

István Egyetem, International Business School).<br />

Hogyan, milyen körülmények között fertőződtél<br />

meg a minőséggel?<br />

Még a Budapesti Műszaki Egyetemen fertőződtem<br />

meg a Minőség témával az Ipari Menedzsment és<br />

Vállalkozás Gazdaságtan Tanszéken, ahol minőségmenedzsmentet<br />

tanultam Szabó Gábor Csabától<br />

és Topár Józseftől, illetve a Finommechanikai és<br />

Optikai Tanszéken, ahol Megbízhatóság Elméletet<br />

tanultam Szász Gábortól. 1994-ben egy szakmai<br />

gyakorlaton voltam kint Angliában Liverpoolban<br />

az SAB WABCO vállalatnál, ahol szintén sokat tanulhattam<br />

a szakma gyakorlatáról. A későbbiekben<br />

365

már tudatos választás eredményeként Kövesi János<br />

Tanszékvezetőnél és Dékánnál, TQM-ből csináltam<br />

a doktorimat és 2 USA ösztöndíjam során is számos<br />

minőségmenedzsment tantárgyat tanultam és vállalatnak<br />

(Motorola, Symbol, Xerox, KODAK, Brystol<br />

Myers..) tanulmányoztam a gyakorlatát.<br />

Minőségfelfogásod mennyire változott az <strong>év</strong>ek<br />

során? Mit tartasz fontosnak, ha a minőség<br />

fogalmát definiálod?<br />

Egy ország, vállalat és az ott élő dolgozó emberek<br />

életminőségét, elégedettségét alapvetően meghatározza<br />

a kapcsolataik, munkájuk minősége. Saját<br />

éltemben és munkámban is mindig fontosnak tartottam,<br />

hogy hasznos legyen, amit teszek és megfeleljen<br />

a velem, munkámmal szemben támasztott<br />

elvárásoknak. Az emberek életét, munkáját meg<br />

kell szervezni, annak értelmes irányt kell adni, ami<br />

összhangban van a környezet elvárásaival. A minőséggel<br />

foglalkozó szakemberek ebben a munkában<br />

vállalnak fontos szerepet. Az ő munkájuk akkor lesz<br />

a legsikeresebb, ha a felső vezetés a megfelelő célokat<br />

és támogatást ad számukra. Az utóbbi időben<br />

egyre többet foglalkozom ezért a vállalati stratégia<br />

és a felső vezetők munkájának támogatásával. Illetve<br />

a proaktív minőségfejlesztési módszerekkel,<br />

amelyek a termék, folyamattervezésnél már úgy<br />

veszik figyelembe a vevői igényeket, és alakítják a<br />

vállalati és egyéni képességeket, hogy az érintettek<br />

elégedettek legyenek a megvalósítást követően.<br />

Osztod azokat a véleményeket,<br />

amelyek a TQM eszközök és módszerek<br />

visszaszorulásáról szólnak?<br />

Csöppet sem. Ezek a módszerek mai napig rendkívül<br />

hasznosak és velünk élnek. A minőségmenedzsment<br />

és annak eszköztára egy folyamatosan fejlődő,<br />

bővülő eszköztár, ami épít a régebbi módszerekre és<br />

magába integrálja azokat. Sokan tudják rólam, hogy<br />

a „Lean menedzsment” filozófia és módszerek elterjesztésében<br />

jelentős szerepet vállaltam Magyarországon<br />

az elmúlt 15-20 <strong>év</strong>ben, de amikor a Lean<br />

módszereket oktatjuk, vezetjük be a vállalatoknál,<br />

akkor nem a TQM módszerek egy alternatíváját<br />

kínáljuk, hanem folyamatosan használjuk a TQM<br />

filozófiát és módszereket. A Lean menedzsment épít<br />

a TQM filozófiára, annak alapjaira és megtölti azt<br />

tartalommal, illetve tovább viszi, kiegészíti azt az<br />

irányt, amit anno Deming, Juran, Ishikawa, Feigenbaum<br />

elindítottak.<br />

A Kvalikon Kft. oktatási palettája igen széles,<br />

sokszínű. Kínálataitok közül melyek ma a<br />

legnépszerűbbek?<br />

Éves szinten több 1000 vezetőt és szakembert oktatunk.<br />

A legnépszerűbb képzéseink a Lean menedzsment,<br />

folyamatmenedzsment, Six Sigma, Kaizen,<br />

projektmenedzsment, művezető képzések. Az utóbbi<br />

időben egyre nagyobb az igény a mérnökökre és<br />

folyamatosan igény van az autóipari technikákat<br />

ismerő minőségügyi szakemberekre, egyre többen<br />

vesznek részt a folyamatmérnök, 8D problémamegoldás,<br />

FMEA, APQP, 5S… képzéseinken.<br />

Milyen előnyeit látod az ISO 9001:2015<br />

szabványnak?<br />

Az új ISO szabvány nagyobb szabadságot és felelősséget<br />

is ad a menedzsmentnek a rendszer kiépítésében<br />

és működtetésében. Jónak tartom, hogy az új szabványban<br />

kevesebb az előíró jellegű követelmény és<br />

inkább az eredményességre helyezi a hangsúlyt, mint<br />

a pontok szerinti megfelelésre. Az ISO 9001:2015<br />

rendszer egy jó integráló keretet ad a vállalatnál zajló<br />

irányítási és fejlesztési tevékenységeknek. Fontosnak<br />

tartom, hogy megjelent benne a kockázatalapú<br />

gondolkodás és a szabvány hangsúlyt fektet a tervezéssel,<br />

megelőzéssel kapcsolatos módszerek tudatos<br />

alkalmazására.<br />

Mennyire tudod követni az új<br />

minőségügyi trendeket?<br />

Ha időm engedi, igyekszem nemzetközi és hazai<br />

folyóiratokat és honlapokat is rendszeresen olvasni,<br />

rendszeresen járok hazai és nemzetközi minőségügyi<br />

konferenciákra. Megválasztottak a Magyar<br />

Minőség Társaság alelnökének. Tagja vagyok a hazai<br />

minőségügyi szervezeteknek és igyekszem aktívan<br />

részt venni a munkájukban.<br />

Remek ismerője vagy a hazai benchmarkingnak.<br />

Bizonyítottad már ezt különböző előadásaidban,<br />

írásaidban. Szabadjon ezúttal kiemelnem: az<br />

IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.<br />

366

„A Mikulás is benchmarkol” eddigi kilenc<br />

országos konferenciáján négy alkalommal<br />

tartottál előadást! A kezdő vállalkozásoknak<br />

milyen módon ajánlanád figyelmébe<br />

a benchmarkingot?<br />

A Benchmarkinggal 1996 óta foglalkozom, szakmai<br />

lektorként és a hazai esettanulmányok szerzőjeként<br />

részt vettem Robert Camp: Üzleti Folyamat Benchmarking<br />

könyvének a kiadásában. Azt gondolom,<br />

hogy a vállalati (szervezeti) tanulás egyik leghatékonyabb<br />

módja a benchmarking. A benchmarking<br />

számos folyamat és minőségfejlesztési tevékenység,<br />

vagy akár a stratégiai tervezés fontos inputja és támogató,<br />

kiegészítő módszere. Szerintem a KKV és<br />

hazai kezdő vállalkozások számára kiemelt jelentőségű<br />

a benchmarking, mert az egyik leghatékonyabb<br />

és legolcsóbb formája a vállalkozás fejlesztésének<br />

és rengeteg igen hasznos gyakorlati információval<br />

láthatja el a döntéshozókat. Most indítjuk újra idén<br />

a 2002 óta futó Autóipari Benchmarking Klub tevékenységét,<br />

amibe most új (nem csak autóipari)<br />

gyártó vállalkozások bekapcsolódhatnak. Már több<br />

mint <strong>30</strong> Best Practice Fórumot szereztünk különböző<br />

vállalatoknál, amiket szintén előszeretettel<br />

látogatnak a hazai kisebb vállalkozások és nagyon<br />

sokat tudnak profitálni belőle.<br />

A hazai Lean apostolaként milyen jövőt jósolsz<br />

kedvenc a területednek?<br />

A Lean filozófia és rendszer iránti elkötelezettségem<br />

megkérdőjelezhetetlen. Szerintem a következő pár<br />

<strong>év</strong>ben még szélesebb körben, további iparágakban<br />

(bankok, kereskedelem, gyógyszeripar, élelmiszeripar,<br />

logisztikai, egészségügy) fog elterjedni a Lean.<br />

Amikor ezeknek a módszereknek a terjesztését úttörőként<br />

elkezdtük, még szinte teljesen ismeretlen<br />

volt a Lean fogalom és annak módszerei. Mára a<br />

Lean menedzsment egy szakmává nőtte ki magát,<br />

az egyetemeken is oktatják és Lean menedzsereket,<br />

mérnököket keresnek az álláshirdetésekben.<br />

Azt gondolom, hogy a Lean menedzsment a Toyota<br />

legjobb gyakorlatait és filozófiáját követő rendszerként,<br />

mint a minőségmenedzsment fejlődésének<br />

egy irányzata és epizódja szervesen tovább fog fejlődni<br />

és integrálódni fog az ISO 9001, TQM, ISO<br />

TS 16949 rendszerek működésébe, azokat kiegészítve<br />

és új módszerekkel gazdagítva.<br />

Sokat dolgozol. Van időd családra, hobbira,<br />

feltöltődésre?<br />

Ez az elmúlt <strong>év</strong>ekben tényleg komoly problémát jelentett<br />

a számomra, hogy minden téren meg tudjak<br />

felelni. 3 gyermekem van, akikkel igyekszem minél<br />

több időt tölteni, de ezen a területen feleségemre lényesen<br />

nagyobb teher jut. Én nyáron, hétvégéken és<br />

a szünetekben tudok több időt tölteni a gyerekekkel.<br />

A munkám szerencsére az egyik hobbim, de sajnos<br />

a többi hobbimra (utazás, kirándulás, tánc, sportolás,<br />

olvasás) sőt az alvásra is elég kevés időm jutott<br />

és ezen igyekszem az utóbbi időben változtatni. Ezt<br />

csak úgy lehet, ha erre tudatosan időt tervezek és<br />

szakítok, különben beszippant a munka. A munkában<br />

is csak akkor tud hosszútávon eredményes és<br />

sikeres lenni az ember, ha van honnan feltöltődnie<br />

és táplálkozni. Egy minőséggel foglalkozó ember<br />

számára fontos az életminősége is!<br />

Jövőre ugyanitt NMK 2018

DR. NÉMETH ZOLTÁN<br />

Dr. Prezi – prezentációs tréner<br />

„Nekem az előadói minőséget mindig a közönség<br />

határozza meg. Ezt a minőséget leggyakrabban<br />

a szemükön mérem le…<br />

Az igazi minőséget persze a felkészülés adja meg.<br />

Egy perc a színpadon az egy óra felkészülést<br />

igényel, ha jól akarunk előadni, fontos előadásoknál<br />

ez a duplája, triplája is lehet.„<br />

Kezdjük egy rövid bemutatkozással. Kérlek,<br />

emeld ki eddigi pályafutásod számodra<br />

legfontosabb állomásait!<br />

Az egész életem a tanulás-oktatás dualizmusáról<br />

szól, vagyis hogy amit megszerzek, azt adjam is tovább.<br />

Pedagógus szülők gyermeként, az anyatejjel<br />

kaptam az első dózisokat. Az „anya”-egyetemem<br />

(Corvinus) és „hobbi”-egyetemem (Miskolc jogi kar)<br />

elvégzése után rövid úton a tréningpiacon kötöttem<br />

ki, az akkor legnagyobb cég – a Develor – trénereként<br />

és később tudásmenedzsment igazgatójaként.<br />

A felvételi utolsó etapja egy prezentációs tréning<br />

volt, ahol a vezérigazgató kijelentette: „a 12 emberből<br />

hetet akarunk felvenni, kezdődjék a tréning”. Ez<br />

örökre belém égett, meg az is, hogy ezt a témát szeretem<br />

és erre kezdtem specializálni magam (mára<br />

több mint 1.000 prezentációs tréningnapon vagyok<br />

túl, tavaly 106-ot tartottam).<br />

2010-ben elkezdtem blogot írni (www.drprezi.hu),<br />

ma már túl vagyok az 500. cikkemen. Akkoriban<br />

találkoztam a Prezi.com-mal és ezzel párhuzamosan<br />

felépítettek egy erre szakosodott csapatot (Prezi<br />

expertek lettünk). 2012-ben beszippantott a TEDx.<br />

Az akkor induló TEDxWoman felkészítője lettem,<br />

majd pár <strong>év</strong>vel később a TEDxDebrecené. Mára<br />

több mint 100 előadó színpadra lépését segítettem.<br />

2013-ban megalapítottam az első magyar nyelvű<br />

ToastMasters Retorika Klubot.<br />

2016-ban - feleségem ötletére - megszerveztük az első<br />

Retorikai Edzőtábort 13-18 <strong>év</strong>es fiataloknak, azóta kb.<br />

150 fiatalt képeztünk a nyári 6 napos kalandban.<br />

2017-ben két fontos esemény történt. A nagyközönség<br />

számára elindítottuk a Fesztelen Előadó mesterkurzust<br />

és megszületett az első könyvem (Előadok,<br />

tehát vagyok).<br />

Vágjunk a sűrűjébe! Hogyan építesz fel egy<br />

előadást? Mi az, pl. ami sohasem maradhat ki<br />

belőle? Melyek azok az elemek, amelyeknek<br />

feltétlen helyet kell szorítanunk?<br />

Az első lépés minden esetben azonos, készítek egy<br />

pontos közönségprofilt, mert minden apró elemét az<br />

előadásnak hozzájuk kell igazítani. Ezután meghatározom<br />

és aprólékosan leírom a célokat. Utána jön az<br />

adatgyűjtés sokszor ködös és fájdalmasan bizonytalan<br />

része. Ebben a mind-map, mint technika szokott<br />

segíteni. Ami számomra kihagyhatatlan elem:<br />

• humoros kezdés és a fontosabb elemek humorral<br />

kiemelése<br />

• történetmesélés (de hatásosan)<br />

• metaforák – mert erre emlékszik a közönség stb.<br />

Hosszan lehetne sorolni a további eszközöket, de egy<br />

biztos, a jó előadó emlékezetes és ezt csak érzelmi<br />

eszközökkel lehet elérni.<br />

368

Bosszant, ha egy előadó 40 perce beszél, de a<br />

program csak 25 percet engedélyez számára?<br />

Az udvariatlanság legmagasabb szintje ez. A túlcsúszó<br />

előadó a felkészületlenség bűzös lehetét fújja a<br />

közönség felé, márpedig ez főbűn a színpadon. Én<br />

mindig alul tervezek, 80%-ra optimalizálok. A japán<br />

nyelvben van erre egy külön mondás: „hara<br />

hatchi bú”.<br />

Az életnek nincs olyan területe, ahol a minőség<br />

ne lenne fontos. Te miként gondolsz a jó<br />

minőségre? Milyen a minőségfelfogásod?<br />

Nekem az előadói minőséget mindig a közönség<br />

határozza meg. Ezt a minőséget leggyakrabban a<br />

szemükön mérem le. Milyen intenzitással figyelnek<br />

(vagy mobilt nyomogatnak), csillog-e a szemük vagy<br />

láthatóan máshol járnak. Az igazi minőséget persze a<br />

felkészülés adja meg. Egy perc a színpadon az egy óra<br />

felkészülést igényel, ha jól akarunk előadni, fontos<br />

előadásoknál ez a duplája, triplája is lehet.<br />

Hogyan tudsz fejlődni? Milyen lehetőségeid<br />

vannak a tanulásra?<br />

• A fejlődés számomra nem cél, hanem életforma,<br />

ami a kiégés egyetlen csodaszere is. Jelenleg<br />

az önfejlesztésemnek három forrása van:<br />

• Mindig dolgozom egyéni formában valakivel.<br />

Az utóbbi <strong>év</strong>ben ez Vollner Judit színésznő volt.<br />

• A körülöttem l<strong>év</strong>ő specialistáktól<br />

(Beszédtechnika, Történetmesélés, Hatáskeltés)<br />

sokat tanulok a közös munka során.<br />

• Szeretek olyan előadásokat bevállalni, amik<br />

nincsenek raktáron, ezért kénytelen vagyok<br />

kutatni, felépíteni, gyakorolni. Valójában<br />

belekényszerítem magam ezekbe a helyzetekbe.<br />

Ennek kiterjesztett verziója lesz, hogy haladó<br />

tréningeket tartunk gyakorlott előadóknak.<br />

Ha hiteles előadó akarok lenni, az csak folyamatos<br />

gyakorlással megy.<br />

Egy közelmúltban hallott prezentációdban egy<br />

„világbajnoki beszédet” mutattál be videóról<br />

hallgatóságodnak. Addig azt sem tudtam van<br />

ilyen vetélkedés. Kaphatnánk erről néhány<br />

információt?<br />

A ToastMasters International a világ legnagyobb<br />

önfejlesztő szervezete, 350.000 taggal. Cél a beszédkészség<br />

és a vezetői készség fejlesztése. Az első<br />

magyar nyelvű klubnak – Pestbeszéd n<strong>év</strong>vel - én<br />

voltam az alapító elnöke. Az a 20 fős közösség mára<br />

250-<strong>30</strong>0 tagot számlál. Van már klub Debrecenben,<br />

Szegeden, Győrött, Veszprémben. Ezekhez bárki<br />

csatlakozhat, akár holnap. Fantasztikus lehetőséget<br />

adnak a klubok a gyors fejlődésre a retorikában.<br />

A szervezet minden augusztusban világbajnokságot<br />

rendez, idén először Európában, Párizsban.<br />

Esetenként politikai és gazdasági vezetők<br />

felkészítéséhez is kérik segítségedet. N<strong>év</strong><br />

nélkül említenél egy tanulságos, vagy éppen<br />

vidám esetet tarsolyodból?<br />

A politikát eddig sikerült elkerülnöm. Mostanában<br />

sokat készítek fel felsővezetőket. Az egyik legkedvesebb<br />

sztorim egy állami céghez kapcsolódik. A vezérigazgatónak<br />

javasoltam – mivel 1200 fős beszéd<br />

volt – hogy tegyünk bele a beszédbe konkrét neveket.<br />

Leírtam neki, hogy pl. keressük meg Kovács Gizellát,<br />

a legfiatalabb kolléganőnket, aki a jövő héten lesz 19<br />

<strong>év</strong>es. A HR-es munkatárs kikereste a tényleges nevet<br />

és adatokat, ami bekerült a beszédbe. Felkészültünk,<br />

gyakoroltunk. Majd szombat délután visszakapom<br />

a felvételt. Majdnem lefordultam a székről, amikor<br />

hallottam, ahogy a vezérigazgató üdvözölte Kovács<br />

Gizellát. Mint kiderült egy korábbi beszédverzió került<br />

a kezébe az előadás előtt. Végül frappánsan megoldotta<br />

a „biztos nem tudott eljönni” mondattal.<br />

„Még mindig előadok, tehát vagyok’ könyvedben<br />

kiváló előadók titkaiból kapunk ízelítőt. Te a<br />

humor fejezet megírására vállalkoztál. Miért<br />

éppen erre? Barátaid alapvetően vicces<br />

embernek tartanak?<br />

Ciceró azt mondta: a közönség emeli fel a szónokot,<br />

azaz a velük való kapcsolat adja meg az előadás ízét<br />

és zamatát. A humor pedig a legrövidebb út a közönség<br />

szívéhez. Már ez is elegendő lenne ahhoz, hogy<br />

a területtel kezdjek foglalkozni, és ezt csak megfejelte,<br />

hogy valóban humorosnak tartanak a színpadon.<br />

Idén novemberben például utolsó előadó voltam egy<br />

500 fős értékesítői konferencián. Az előttem l<strong>év</strong>ő<br />

előadásokban számoltam a nevetéseket. A konferencián<br />

átlag 0.8 nevetés volt percenként. Az én 50<br />

369

percemben, 109 nevetés volt, azaz 2.1-es arány. Persze<br />

annyiban könnyű dolgom volt, hogy a humorról<br />

beszéltem. Komolyra fordítva a szót, azt gondolom<br />

mindenkinek van humorstílusa, ami ráadásul mérhető<br />

is, sőt fejleszthető is. 2020-ben fogunk egy Humor<br />

képzéssel megjelenni a magyar piacon, ami a<br />

nagysiker Fesztelen Előadó képzésünk egyik haladó<br />

eleme lesz.<br />

Mindig kékben adsz elő. Miért?<br />

Az <strong>év</strong>ek alatt alakult ki, de ma már magyarázatot is<br />

tudok rá. Egyes kultúrákban a kék (torok-csakra) a<br />

kommunikáció színe. Emellett van még két állandó<br />

szokásom a színpadon: mindig kiürítem a zsebeimet<br />

és ha tehetem humorral kezdek.<br />

Mikor érezted először, hogy a prezentáció az<br />

egy számodra igen „testhez álló” terület?<br />

Valójában én nem előadni, hanem oktatni szeretek,<br />

mert ezzel értéket teremtek a közönségnek. Pedagógus<br />

szülők gyermekeként ebben nincs semmi meglepő.<br />

Az oktatás iránti szenvedélyem előszőr a Közgázra<br />

kerülve indult be. 6 <strong>év</strong>ig tanítottam felvételire<br />

készülő diákokat történelemre. Aztán nem sokkal<br />

később jött a trénerkedés. Ezek mellett igazi büszkeség,<br />

hogy már 4. <strong>év</strong>e szervezünk Retorikai Edzőtáborokat<br />

nyaranta a 13-18 <strong>év</strong>es generációnak. Nagyon<br />

sokat tanulunk tőlük.<br />

Mit kell tudni a DrPrezi Books - előadói könyvek<br />

sorozatról?<br />

Az első kötetnek 10 <strong>év</strong>e vágtam neki, de fél <strong>év</strong> küzdelem<br />

után rá kellett jönnöm, hogy még nincs hozzá<br />

elég tudásom. Ezért fogtam a már megl<strong>év</strong>ő fejezeteket<br />

és megszületett belőle a Drprezi, mint blog.<br />

Aztán 2017-ben éreztem azt, hogy már van megosztásra<br />

érdemes tudásom. Még ekkor is óvatos duhaj<br />

voltam, mert felkértem szerzőtársnak a körülöttem<br />

l<strong>év</strong>ő legjobb specialistákat.<br />

Ennek a kötetnek született meg a folytatása kifejezetten<br />

haladó témákkal: Humor, Történetmesélés,<br />

Metafora, Üzleti Hatáskeltés.<br />

2021-ben pedig várható a harmadik kötet a Prezentációs<br />

Büntető törvénykönyv.<br />

Gyöngy István örökös tag NMK 2018<br />

370

NÉMETHNÉ<br />

DR. ERDŐDI KATALIN<br />

Rejtő Sándor Könnyűipari Műszaki Főiskola<br />

- egyetemi docens<br />

„A minőség fogalma a termék, a szolgáltatás,<br />

a folyamat, a szervezet szintjén a mindig<br />

jobbra törekvés …”<br />

Elsőként arra szeretném kérni, hogy gazdag<br />

életútjából emelje ki azokat a történéseket,<br />

amelyek legnagyobb hatással voltak<br />

pályafutására!<br />

Első mérföldkő: az oktatói pálya választása. Szakmai<br />

tevékenységemet mérnökként és mérnök-tanárként<br />

1972-ben az akkor induló Rejtő Sándor Könnyűipari<br />

Műszaki Főiskola Textiltechnológiai tanszékén<br />

kezdtem, mint tanársegéd. Induló, új intézményben,<br />

fiatal kollegákkal együtt indulva a pályán, lelkesítő<br />

volt a tananyagokat, tárgyakat kidolgozni, megtanulni<br />

a tanítás folyamatát.<br />

Később adjunktusként, főiskolai docensként, 2011-<br />

től egyetemi docensként dolgozom. A Textiltechnológiai<br />

Tanszéken voltam tanszékvezető-helyettes,<br />

1991-től 2 <strong>év</strong>ig a főiskola főtitkáraként tevékenykedtem.<br />

Betöltöttem intézetigazgató-helyettesi funkciót,<br />

majd minőségirányítási területen (Minőségirányítási<br />

és Technológia Szakcsoport) szakcsoportvezető-helyettesi<br />

feladatokat láttam el.<br />

Második mérföldkő: találkozás a minőségüggyel,<br />

minőségügyi tudás megszerzése, alkalmazása.<br />

A kezdeti 20 <strong>év</strong>et a textil szakma közelében töltöttem<br />

főiskolai oktatóként. 1992-ben találkoztunk<br />

a minőségüggyel egy kedves ismerősünk r<strong>év</strong>én,<br />

aki, mint minőségügyi tanácsadással foglalkozó<br />

cégvezető munkatársa, megkért bennünket, hogy<br />

egy kisméretű, kötőipari cég minőségirányítási<br />

rendszerének kialakítása során lássunk el szakmai<br />

szakértői tevékenységet. A minőségügy közelébe<br />

kerülve, megtetszett a téma, módszertan, kihívást<br />

jelentett megtanulni, és alkalmazni a gyakorlatban<br />

a rendszerépítést. Az elkövetkezendő <strong>év</strong>ekben textilipari,<br />

majd később egyre szélesebb körben láttunk<br />

el tanácsadói feladatokat.<br />

A témakörhöz illeszkedő képzéseket elvégezve, a<br />

szakmai hozzáértést megszerezve, 1995-ben főiskolánkon<br />

elindítottuk az országban elsők között graduális<br />

szinten a minőségbiztosító szakirányt. Rendkívüli<br />

kihívásként éltük meg a komplett minőségügyi,<br />

folyamatcentrikus tananyag koncepciójának, tartalmának<br />

kidolgozását. Az első <strong>év</strong>folyam tehetséges, elkötelezett,<br />

lelkes hallgatói közül többen később munkatársainkká<br />

váltak. Ebben az időszakban (2000)<br />

alapítottuk meg Minőségirányítási Szakcsoportot,<br />

kezdetben 4 fővel, jelenleg 8 fővel dolgozunk. Évente<br />

<strong>30</strong>-40 fő minőségirányító szakirányos hallgató felvételére<br />

van lehetőségünk. A szakirányon végzett mérnökök<br />

alkalmasak a KKV-knél éppúgy, mint a multinacionális<br />

cégeknél, vagy szolgáltató szervezeteknél<br />

a minőségirányítási rendszerépítő, -működtető és<br />

–fejlesztő, valamint folyamatfejlesztő tevékenységek<br />

ellátására. A tananyagunk sajátosságai: Gyakorlatias,<br />

a gyakorlatban használható minőségügyi módszereket<br />

és ismereteket tanulnak a hallgatók, amelyeket<br />

az ipari gyakorlatban, adott technológiához, szervezethez<br />

igazodva képesek alkalmazni. Képesek a<br />

szervezeti folyamatok minőségügyi szabályozására,<br />

korszerű technikák alkalmazására, a szervezetnél a<br />

minőségügyi gondolkodásmód kialakítására, a rendszerszerű<br />

működés kézben tartására.<br />

371

Oktatói tevékenysége mellett kutatásokkal is<br />

foglalkozik. Milyen témán dolgozik jelenleg?<br />

Több tématerületen tartjuk izzásban a kíváncsiságunkat.<br />

A kutatáshoz mindig valamilyen kérdésfeltevés<br />

kapcsolódik, amelyre választ akarunk kapni,<br />

persze ezeket a kérdéseket kedvező esetben ipari<br />

megbízás, innovációs projekt keretében van módunk<br />

megválaszolni, némi gazdasági előnyt élvezve, más<br />

esetben saját épülésünkre kutatunk, saját erőforrás<br />

felhasználással.<br />

Egy érdekes témát dolgoztam fel PhD dolgozatomban,<br />

a műszaki tervezési projektek költség- és időbeli<br />

optimalizálási lehetőségét, a tervezéshez kapcsolható<br />

minőségügyi eszközök felhasználásával. Jelenleg<br />

nosztalgiából egy textiles témakörrel is foglalkozom,<br />

az elektroszmog ellen árnyékoló hatással bíró textíliák<br />

vizsgálata témakörben.<br />

A kutatás mellett gyakorlati minőségirányítási rendszer-bevezetési<br />

tevékenységet végzünk vállalatoknál<br />

és a felsőoktatás területén. Nagyon érdekes más intézmények<br />

működésébe belepillantani, jó gyakorlatokat<br />

kiépíteni, vagy jó gyakorlatokat látni.<br />

Vezetőként miként értékeli az egyetemről<br />

kikerült szakemberek minőségügyi<br />

felkészültségét? Milyen készségekkel kell, hogy<br />

rendelkezzen ma egy frissdiplomás szakember?<br />

Minden egyetemen és főiskolán tanítanak minőségügyet,<br />

de, hogy a hallgatók ebből mit hasznosítanak,<br />

az függ az adott tanár elkötelezettségétől és<br />

szakmai tudásától. Ha olyan oktató tanít minőségügyet,<br />

akinek a gyakorlatban nincs köze valamilyen<br />

szinten a minőségügyhöz, formális tudás átadására<br />

képes, ez pedig nem fogja meg a hallgatót. Ennek ellenére<br />

azt hiszem, az egyetemekről kikerülő fiatalok<br />

olyan alapokkal rendelkeznek, amellyel a munkahelyeken,<br />

egy nyelven tudnak beszélni a minőségügyi<br />

szakemberekkel.<br />

Az egyetemről kikerülő friss diplomás a szakmai elméleti<br />

és gyakorlati tudása mellett jó volna, ha kiváló<br />

problémamegoldó-készséggel, problémaérzékenységgel,<br />

csapatmunkában való együttműködési<br />

készséggel rendelkezne, kommunikációs késsége,<br />

nyelvtudása, vezetői készsége, nyitottsága, helyzetfelismerő<br />

képessége a változásokra való igénye és<br />

változás menedzselési képessége r<strong>év</strong>én képes lenne<br />

projektek megvalósítására, támogatására.<br />

Munkája során a minőségügynek különös<br />

figyelmet fordított. Kérem, röviden ismertesse<br />

minőség felfogását. Az Ön értelmezésében mit<br />

jelent a minőség?<br />

Mint tudjuk, nincs abszolút tökéletesség, a minőség<br />

nem a minőségi jellemzők legmagasabb szintjét jelenti,<br />

hanem ennél komplexebb és relatív fogalom.<br />

A terméket használó, vagy szolgáltatást igénybevevő<br />

elégedettsége lehet a minőség egyik tényezője,<br />

de önmagában nem elegendő. A minőség fogalma a<br />

termék, a szolgáltatás, a folyamat, a szervezet szintjén<br />

a mindig jobbra törekvés, ami tudatos eszközökkel<br />

és az emberi hozzáadott érték által valósítható<br />

meg (vezetés és dolgozók). Szervezeti szinten<br />

a minőségre való törekvés egy stratégia, amely az<br />

összes folyamat mozgatórugója.<br />

Többen úgy vélik: a minőségügy válságban<br />

van. Ön is így látja, vagy nem osztja ezt<br />

a véleményt?<br />

Úgy gondolom, hogy a válság jelei érzékelhetők a<br />

<strong>minőségügyben</strong> is, ami összhangot mutat az általános<br />

gazdasági, pénzügyi válsággal. Nagyon sok cég<br />

tönkrement, a tanúsítások száma jelentős mértékben<br />

visszaesett, a felső vezetők, dolgozók elkötelezettsége<br />

alábbhagyott, a Nemzeti Minőségi Díjra<br />

jelentkezők száma visszaesett. Szigorúan a számokat<br />

tekintve, azok azt jelzik, hogy baj van. Alapvető<br />

optimizmusom azt mondatja, hogy van felemelkedés,<br />

hisz kreativitás, innovációs készség jellemzi<br />

a mi nemzetünket.<br />

A válságból kivezető útnak három feltétele van:<br />

CÉLOK: értelmes, a helyzet reális értékelésén alapuló<br />

célok kitűzése.<br />

EMBER: az emberi elkötelezettség, együttműködés,<br />

profizmus, tudástőke, egymás iránti tisztelet<br />

és empátia.<br />

ESZKÖZ (módszertan) oldalról: folyamatos előrehaladás<br />

/ fejlesztés szándéka, kitartás az értékek<br />

mellett, kockázatkezelés, elemző technikák alkalmazása,<br />

innováció.<br />

372

Minőségügyi menedzserként, tanácsadóként<br />

milyen minőségügyi stratégiát javasolna<br />

a ma gazdasági szakembereinek, amelyek<br />

elengedhetetlenül szükségesek a sikeres<br />

működéshez?<br />

Egyértelműen a rugalmasságra, változóképességre<br />

való törekvést, ehhez illeszkedő vállalati és vezetői<br />

készségek kialakítását, alkalmazását. Ilyen intenzitású<br />

és előre nem meghatározható irányú változások<br />

követését rugalmatlan szervezetek nem képesek túlélni.<br />

A folyamatos fejlesztésre, fejlődésre való törekvést,<br />

mert a legnagyobb veszély Eszterházy P. szerint<br />

is „hogy olyanok leszünk, amilyenek vagyunk.”<br />

Igen gazdag publikációs listája. Könyvei,<br />

jegyzetei közül melyekre a legbüszkébb?<br />

A PHARE támogatással, dr. Koczor Zoltán szerkesztésében<br />

megjelent „Bevezetés a minőségügybe” című<br />

könyv (Műszaki Könyvkiadó - MMT, 2000), valamint<br />

a TÜV Rheinland Akadémia által kiadott „Minőségirányítási<br />

rendszerek fejlesztése” című könyvek<br />

egyik társszerzője vagyok.<br />

Hallgatóink körében e könyveknek nagy olvasótábora<br />

volt és van. Szakmai munkám eredményét szakcikkek<br />

és konferencia-előadások formájában rendszeresen<br />

publikálom. Egyetemi jegyzeteink között ez<br />

<strong>év</strong>ben jelenik meg az „Integrált irányítási rendszerek”,<br />

és nem rég készült el a „Mérnöki kommunikáció”<br />

c. jegyzet.<br />

Van egy kiadatlan tankönyvem, textiles témakörben<br />

Kötéstechnológia címmel. Az adott kiadó szerződést<br />

kötött velem 2000-ben, de amikor a kézirat<br />

elkészült (fél <strong>év</strong> múlva), a kiadó közölte, hogy<br />

bocsánat, mégsem adjuk ki, a vevőkör lecsökkent,<br />

az adott iparág válságba került, a cégek nagy része<br />

tönkrement.<br />

Aktív szereplője a közéletnek. Társadalmi<br />

tisztségei közül melyeket tartja<br />

a legfontosabbnak?<br />

Büszke vagyok arra, hogy egy nagynevű nemzetközi<br />

szakmai szövetség tagja (IFKT) lehetek, s hogy<br />

5 alkalommal egy nagy nemzetközi konferenciát<br />

sikerült megszervezni. Kari minőségirányítási<br />

megbízottként az egyetemen működő ISO 9001-es<br />

rendszerhez kapcsolódó koordinációs, fejlesztési tevékenységet<br />

végzek.<br />

Mi a hobbija? Hogyan tölti vélhetően<br />

kevés szabadidejét?<br />

Nagyon szeretek utazni, számomra új városokat, településeket,<br />

embereket felfedezni. Szeretem a meglepetéseket,<br />

ezért az utazásra nem készülök útikönyvek<br />

olvasásával, komplett programok kidolgozásával<br />

(ez a férjem feladata többnyire). Imádom, amikor egy<br />

város egyszerűen csak hat rám, egy-egy épület lenyűgöz,<br />

különösen, akkor, ha még korábban még soha<br />

nem láttam képen.<br />

Így voltam utoljára Barcelonában. Felejthetetlen élmény<br />

volt belépni a Sagrada Família belső terébe, a<br />

meglepetéstől elakadt a lélegzetem, meglátva a fények<br />

játékát, a formák sokféleségét és mégis harmonizáltságát.Szeretem<br />

a jó színházi előadásokat, könyveket,<br />

jó levegőt, úszást, kerti elfoglaltságot. Hobbim a fotózás,<br />

egy-egy utazásról ezres nagyságrendű képpel<br />

térek haza. Ha majd lesz sok szabadidőm, tervezem,<br />

hogy ismét fogok rajzolni, festeni.<br />

373

NYESTE ZSOLT<br />

Grundfos Magyarország Gyártó Kft.<br />

– Ipari folyamatok vezető<br />

„…A minőségnek mindig megvolt és meg is<br />

lesz a becsülete, presztízse. A vásárlók egyre<br />

tudatosabbak, könnyebb az információkhoz<br />

hozzáférni, így keresik a számukra megfelelő<br />

termékeket…”<br />

Beszélgetésünk elején egy rövid szakmai<br />

életrajzot szeretnék kérni.<br />

Budapesten végeztem a Műegyetemen, mint Gépészmérnök<br />

1999-ben (ez a kapcsolat még ma is elkísér),<br />

majd ezt követően, 2000-ben visszatértem, hogy<br />

csatlakozzak egy MBA programhoz. Szerintem nem<br />

hiába a BME az egyik zászlóshajója a magyar felsőoktatásnak,<br />

sok hasznosat tanultam meg ott.<br />

Az egyetem alatt kezdtem el dolgozni, egy olyan helyen,<br />

ahol a kreativitás és a fejlesztés a műszaki kérdésekben<br />

elvárás volt. Ez alapvetően meghatározta<br />

a további munkáimat is. 2001-ben csatlakoztam a<br />

Grundfos-hoz.<br />

Milyen tennivalókat takar pontosan az „Ipari<br />

folyamatok” vezetése?<br />

2010 nyarán a vállalat szervezeti átalakítása során<br />

minden olyan támogató folyamatot, amely nem szervesen<br />

része a napi működésnek, egy csoportba szerveztek.<br />

Ide tartozott a karbantartás, az üzleti kiválóság,<br />

az auditok és a technológia menedzsment. Ennek<br />

a területnek egyik szakmai vezetőj<strong>év</strong>é neveztek ki.<br />

A fő feladatunk a 3 gyáregység folyamatainak öszszehangolása<br />

és optimalizálása volt, illetve az üzleti<br />

kiválósággal kapcsolatban számos új területet térképezünk<br />

fel, úgymint a CSR, tudás menedzsment vagy<br />

a beszállítók EFQM alapú fejlesztése.<br />

Példás a kötődésed a Grundfos-hoz. Mit adott<br />

Neked ez a multi cég?<br />

Sok mindent. Képzeld el azt a helyzetet, amikor egy<br />

frissdiplomás találkozik azokkal a dolgokkal, amikről<br />

az egyetem úgy hallott, hogy: „kevés helyen lehet<br />

vele találkozni” vagy hogy: „na, az ilyen helyeket<br />

keressék…” Én ilyen helyre kerültem. Alapvetően<br />

igaz, hogy a vállalati kultúra és értékrend határoz<br />

meg mindent. Amivel itt találkoztam azzal könnyen<br />

tudok azonosulni. Nagyon sok lehetőséget kaptam<br />

arra, hogy új ötletek és megoldásokat próbáljak ki.<br />

Szerintem valahol minden mérnök vágyik erre…<br />

Hogyan látod a magyarok szerepét<br />

a Grundfos sikereiben?<br />

Ma, a magyarországi gyártóbázis a 2. legnagyobb a<br />

cégcsoporton belül, amit 10 <strong>év</strong> alatt sikerült elérne.<br />

Ha csak ezt nézem, mi is nagyban hozzájárulunk a<br />

sikerhez. Persze lehetne mondani, hogy a magyarországi<br />

vezetés külföldiekből áll, így a magyarok<br />

szerepe csekély. De nem ez a helyzet. Napjainkban,<br />

sokkal több magyar dolgozik nemzetközi szerepekben<br />

illetve külföldön, mint ahány idegen nemzetiségű<br />

a GMH-ban. Elismernek bennünket, magyarokat<br />

a tudásunkért és a szorgalmunkért.<br />

Minőség iránti elkötelezettségednek többször<br />

jelét adtad. Mit jelent számodra a minőség és<br />

a kiválóság?<br />

Számomra ez az összehasonlítás egy kicsit akadémikus.<br />

A kiválóságban szerintem benne rejlik a folyamatos<br />

megújulásra való képesség, és az hogy hosz-<br />

374

szútávon képes megőrizni az elért eredményeket.<br />

Itt gondolok a Planet, People, Profit megközelítésre<br />

is, ami benne rejlik a kiválóságban. A kiválóságot<br />

inkább szervezeti szinten tudom értelmezni, míg<br />

a minőséget inkább termék vagy folyamat szinten.<br />

A minőség számomra inkább statikus dolog, egy<br />

eredmény. Egy kiváló szervezet mindig minőséget<br />

állít elő. Olyan ez, mint a rész és az egész.<br />

Miért tartod fontosnak a szervezeti<br />

önértékelést?<br />

Van egy pont, amin túl már a fejlődés nem anynyira<br />

triviális, automatikus, a szervezet a saját rutinjaival<br />

nem tud átlépni, nem jön magától. Ekkor<br />

hasznos tud lenni az önértékelés eszköze, és itt első<br />

sorban az EFQM modellre gondolok. Ha ezt hozzáértő<br />

emberek végzik el, akkor ez kincsesbánya<br />

legalább 2-3 <strong>év</strong>re a szervezet számára, már ami a<br />

fejlesztendő területeket illeti. Mi ezt saját magunkon<br />

tapasztalunk meg.<br />

Hogyan látod az ISO 9001 és az EFQM modell<br />

kapcsolatát?<br />

Érdekes kérdés, és biztos vagyok benne, hogy számtalan<br />

tanulmány született már ebben a kérdésben.<br />

Számomra, az EFQM modell egy filozófia, kultúra,<br />

ami átfogja egy szervezet teljes életét. Természetesen<br />

egy kiváló szervezet nem létezhet a különböző<br />

irányítási rendszerek nélkül (9001, 14001, 18001).<br />

Ezek a rendszerek vezetik be, és működtetik az<br />

EFQM keretből következő dolgokat. Biztos vagyok<br />

benne, hogy nem lehet kiváló egy szervezet jól működő<br />

irányítási rendszerek nélkül. De ezek a rendszerek<br />

önmagukban még nem biztosítják a fenntartható<br />

kiválóságot. Ehhez egy kicsit több kell, és ez a<br />

kiválósági modell.<br />

A „minőség szakma” sok rendezvényén fejted ki<br />

véleményedet, terjesztetted a jó gyakorlatokat.<br />

Mások biztosan tanulnak Tőled, de vajon Te mit<br />

profitálsz az ilyen találkozások alkalmával?<br />

Szeretek tájékozott emberekkel, értelmes dolgokról<br />

beszélgetni. Természetesen egy ilyen alkalom mindig<br />

lehetőséget nyújt az ötletek megvitatására, illetve<br />

a kapott reflexiók is hasznosak, sokat tud belőlük<br />

tanulni az ember, ha nyitott szemmel jár.<br />

Sokan a minőség presztizsének csökkenéséről<br />

beszélnek. Te osztod ezeket a nézeteket?<br />

Nem, nem hiszem. A minőségnek mindig megvolt<br />

és meg is lesz a becsülete, presztízse. A vásárlók<br />

egyre tudatosabbak, könnyebb az információkhoz<br />

hozzáférni, így keresik a számukra megfelelő termékeket.<br />

Ha az ipari vetületét nézzük a kérdésnek,<br />

akkor szerintem éppen ellentétes folyamat játszódik<br />

le. A vevői elvárások egyre magasabbak, és<br />

ezeknek csak a minőség folyamatos fejlesztés<strong>év</strong>el<br />

lehet megfelelni.<br />

Korábban a minőségügy csak egy megtűrt, szükséges<br />

rossz volt egy vállalat életében – ebben közrejátszott<br />

a rengeteg hozzá nem értő felkészítő cég is,<br />

akik használhatatlan dokumentumhalmokat hagytak<br />

maguk után – de ez mára megváltozott. Több<br />

helyen látom, hogy a minőségügyet stratégiai szinten<br />

kezelik, ahogy ezt ajánlatos is.<br />

Miként tartod karban és hogyan bővíted<br />

szakmai ismereteidet? Mi ösztökél, mi sarkall<br />

újabb feladatok elvégzésére?<br />

Maga a feladat, a kihívás az, ami motivál és ösztökél.<br />

Valóban szerencsésnek érzem magam, mert lehetőségem<br />

volt sok mindenben részt venni, legyen<br />

szó műszaki, menedzsment, HR vagy kontrolling<br />

kérdésről. És itt kapcsolódik a válaszom a kérdés<br />

másik feléhez.<br />

Olyan kollégákkal volt lehetőségem együtt dolgozni,<br />

akiktől sok mindent lehetett és lehet tanulni. Természetesen<br />

a GMH és a cégcsoport számos képzési<br />

lehetőséget biztosít, olvasom a szakirodalmat és –ha<br />

az időm engedi – eljárok konferenciákra.<br />

Mire vagy büszke? Milyen eredményeket<br />

emelnél ki eddigi munkáid közül?<br />

Nehéz kérdés, mert én is ember vagyok… De ha választanom<br />

kellene, akkor a vállalat szintű karbantartási<br />

szervezet kialakítását és a Beszállítói Kiválóság<br />

Programot vagy a Kaizen folyamat átszervezést<br />

emelném ki.<br />

Dinamikus alkat vagy. Milyen további<br />

terveid vannak?<br />

375

A jövőben a beszállítók fejlesztése és minőségügyi<br />

szempontból való kezelése lesz az egyik fő feladatom.<br />

Ehhez jó alapot jelent a Beszállítói Kiválóság Program,<br />

ahol az EFQM modell mentén hajtunk végre<br />

fejlesztéseket, értékeléseket.<br />

Mindenképpen olyat szeretnék csinálni, amiben hasznosíthatom<br />

tapasztalataimat és a kreativitásomat.<br />

A sok teendőd mellett van-e időd<br />

regenerálódni? Mi a kedvenc hobbid?<br />

Három fiam van (2-6-7), szerintem ezzel el is mondtam<br />

mindent… A családom és a munkám kitölti minden<br />

időmet, így nem is jut másra. De nem is hiányzik,<br />

mert ebben a kettőben megtaláltam mindent, amire<br />

szükségem van.<br />

HR szekció előadók NMK 2018<br />

Ipari szekció NMK 2018<br />

376

NYIRŐ FERENC<br />

S & T Consulting Hungary Kft.<br />

- Ipari Digitalizáció üzletágvezető<br />

„ … Véleményem szerint akkor beszélhetünk jó<br />

minőségről, ha a vásárló azt kapja, vagy annál<br />

még jobbat, mint amit feltételezett a döntése<br />

meghozásánál. Ez esetben szívesen ajánlja<br />

barátainak, ismerőseinek is. A minőséget tartom<br />

a legjobb hírvivőnek.”<br />

Neveddel a Magyar Minőség lapban és szakmai<br />

körökben egyre gyakrabban találkozhatunk.<br />

Ismertséged ellenére mégis egy rövid<br />

bemutatkozásra kérlek!<br />

Kezdjük a privát szférával. Az ország egyik legszebb<br />

településéről, Szigligetről származom. Feleségemmel<br />

és két gyermekemmel Budaörsön élek.<br />

1989-ben szereztem gépészmérnöki diplomát a Budapesti<br />

Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán.<br />

Ezt követően 3 <strong>év</strong>et tervezőmérnökként dolgoztam<br />

az iparban. A következő állomás egy akkor induló,<br />

csúcstechnológiákkal foglalkozó vállalkozás, a Creative<br />

Engineering, majd az abból kinövő UNITIS Zrt.<br />

volt, amit aztán 2006-ban felvásárolt az S&T. Oroszlánrészünk<br />

volt a 3D-s tervezés magyarországi meghonosításában<br />

a Pro/ENGINEER (mai nevén Creo)<br />

3D-s CAD rendszer elterjesztés<strong>év</strong>el. Olyan szerencsés<br />

vagyok, hogy a kezdetektől fogva azzal foglalkozhattam,<br />

ami egyben a hobbim is.<br />

Szakmai önéletrajzod eddigi utolsó állomása<br />

az S & T Consulting Hungary Kft. Hogy érzed<br />

magad a cégnél és jelenleg min dolgozol?<br />

Milyen rövid és középtávú terveid vannak?<br />

Az S&T Ipari Digitalizáció üzletágának vezetőjeként<br />

egyáltalán nem unatkozom. Négy <strong>év</strong>vel ezelőtt kezdtük<br />

el az üzletágunk portfóliójának tudatos bővítését<br />

annak érdekében, hogy egy kézből tudjunk megoldásokat<br />

biztosítani tetszőleges méretű termelő, gyártó<br />

cégek számára bármilyen Ipar 4.0 vonatkozású<br />

technológiával kapcsolatban. Ez egy nagyon érdekes<br />

kihívás volt számunkra, hiszen úgy kellett áttranszformálni<br />

az egész szervezetet egy magasabb szintre,<br />

új termékvonalakat (pl. IIoT, MES, Augmented Reality,<br />

gyár- és robotszimuláció, 3D-s nyomtatás) bevezetve,<br />

hogy közben emellett a menedzsment által<br />

elvárt dinamikus növekedést is tudjuk biztosítani.<br />

Az utóbbi pár <strong>év</strong>ben mi magunk is végrehajtottuk a<br />

saját digitalizációnkat. Új, hatékonyságnövelő eszközöket<br />

vezettünk be, optimalizáltuk a folyamatainkat.<br />

Nagy szakmai sikerként élem meg, hogy a csapattal<br />

közösen sikeresen befejeztük az átalakulási folyamat<br />

nagy részét 2018-ban, és megalapoztuk az ipari digitalizációs<br />

technológiákra épülő még intenzívebb növekedési<br />

pályát. A következő <strong>év</strong>ekben a feladatunk a<br />

megalkotott víziónak a kiteljesítése lesz.<br />

Miként látod cégen belül (esetleg országos<br />

kitekintésben is) a szakmai utánpótlás<br />

helyzetét? Mit tesztek az ifjabb nemzedék<br />

megnyeréséért, elkötelezettségének<br />

javításáért?<br />

Elkeserít, hogy a nagyon sok egyetemista eleve<br />

külföldön képzeli el a jövőjét. Azt gondolom, hogy<br />

nagyon gyorsan fel kell zárkózni a bérszínvonallal,<br />

egyébként ki fog ürülni az ország.<br />

377

Mi magunk szoros kapcsolatot ápolunk a műszaki<br />

egyetemekkel. Számos egyetemi járműépítő csapatot<br />

támogatunk díjmentes szoftverrel, oktatásokkal.<br />

Büszkék vagyunk rá, hogy kis mértékben mi<br />

is hozzá tudunk járulni a sikereikhez. A csapatokban<br />

koncentrálódnak a legagilisabb diákok, jó látni,<br />

hogy mennyire motiváltak. Ezen felül a kezdetektől<br />

támogatjuk a minden <strong>év</strong>ben kétszer is megrendezésre<br />

kerülő Techtogether versenyt, ahol az 16-18<br />

egyetemi csapat mérkőzik meg. A versenyeken sokrétű<br />

felkészültségről kell tanúbizonyságot adniuk.<br />

Hogyan érzékeled ma Magyarországon az Ipar<br />

4.0 és a digitalizáció kiterjedését. Mit lehetne<br />

tenni a gyorsabb elterjesztés érdekében?<br />

Rengeteg céggel vagyunk kapcsolatban, meglehetősen<br />

sokszínű a kép. A multi cégek magyar vállalatai<br />

élen járnak a digitalizációban. Van egy felzárkózó<br />

cég réteg, de ez sajnos egyelőre a kisebbséget<br />

jelenti. A magyar KKV-k széles tömegeinél még nem<br />

tudatosult a digitalizáció fontossága, sokan még „úri<br />

huncutságnak” tartják.<br />

Sajnos nem lehet egy az egyben átültetni a magyar<br />

valóságba a Nyugat-Európában, a nálunk sokkal<br />

fejlettebb gazdaságokban sikerre vitt módszereket,<br />

mert egyszerűen egy magyar KKV körülményei<br />

mások. Sokkal szerényebb anyagi erőforrások állnak<br />

rendelkezésre, a nagy cégek elszippantják előlük<br />

a legjobb agyakat, a méretből adódóan nem tudnak<br />

olyan IT csapatot fenntartani, mint ami kellene<br />

egy sikeres digitalizációs folyamat levezényléséhez,<br />

csak hogy pár tényezőt említsek.<br />

Meggyőződésem, hogy minden cégnek testre szabott<br />

egyéni utakat kell bejárnia, mérlegelve a prioritásait<br />

és a végrehajtási képességeit. A szlogenünk: „Think<br />

big. Start small. Scale fast.” Magyarul: tekintsük át a<br />

lehetőségek tárházát madártávlatból, válasszunk ki<br />

kisebb, gyorsan megvalósítható, ám nagy prioritású<br />

témát, majd ha azt sikerre vittük, indítsuk a következő<br />

miniprojektet.<br />

Ezt figyelembe v<strong>év</strong>e dolgoztuk ki az S&T cLEAN<br />

audit módszertant, amivel segítünk a cégeknek nagyon<br />

gyorsan azonosítani a számukra legcélszerűbb<br />

digitalizációs fejlesztéseket. A mi megközelítésünk<br />

erőssége, hogy 25 <strong>év</strong> tapasztalatára épül és projektek<br />

megvalósításához szükséges informatikai eszközök<br />

ismeretében tudunk gyakorlati útmutatókat<br />

adni az ügyfeleinknek.<br />

Milyen minőségfelfogásod, minőség ideád van?<br />

Mit tartasz jó minőségnek?<br />

Végső soron minden gyártó termékeket állít elő, amit<br />

majd valaki használni fog. Érdemes belegondolni<br />

abba, hogy mi magunk vásárlóként hogyan viselkedünk.<br />

Ha például szeretnénk egy autót vásárolni,<br />

a döntési folyamat során rengeteg dolgot figyelembe<br />

veszünk, maga a folyamat hosszadalmas is lehet.<br />

Amire végre meghozzuk a döntést, addigra egy idealizált<br />

kép alakul ki bennünk a választásunkról és már<br />

várjuk, hogy birtokba vehessük.<br />

A kép lerombolásához azonban gyakran elég egy kis<br />

banális hiba, és a vásárlói lelkesedés átalakul csalódássá.<br />

Ezt a gyártók nem engedhetik meg maguknak.<br />

Véleményem szerint akkor beszélhetünk jó minőségről,<br />

ha a vásárló azt kapja, vagy annál még jobbat,<br />

mint amit feltételezett a döntése meghozásánál. Ez<br />

esetben szívesen ajánlja barátainak, ismerőseinek is.<br />

A minőséget tartom a legjobb hírvivőnek.<br />

A minőség és minőségszakemberek helyzetét<br />

hogyan ítéled meg. Megfigyelhető-e<br />

presztizsveszteség, vagy a minőség új értelmet,<br />

szerepkört kapott?<br />

Azt gondolom, hogy a minőségügyi szakemberek<br />

szerepe, súlya fel kell, hogy értékelődjön. Számos<br />

autóipari eset mutatja, hogy a nem megfelelő minőség<br />

a felhasználói oldalon akár emberi életeket is<br />

követelhet, a gyártó számára pedig hatalmas presztízsveszteséget<br />

és anyagi károkat eredményez. Akár<br />

csődközeli helyzetbe is sodródhatnak még a legnagyobb<br />

cégek is a nem megfelelő minőség miatt. Maradva<br />

az autóiparnál, napjainkban általánossá válik<br />

az egyedi tömeggyártás. A rengeteg vásárolható<br />

opció miatt drasztikusan megugrott a jármű konfigurációk<br />

száma. Ennek a komplex kihívásnak, csak<br />

úgy lehet megfelelni, ha a minőséget kiemelt prioritással<br />

kezelik a gyártók. Érdekes módon a minőségi<br />

rendszerek gyakran Excel alapúak még a legnagyobb<br />

vállalatoknál is, ami számos probléma forrása. A minőségügy<br />

PLM környezetbe integrálásában hatalmas<br />

lehetőséget látok.<br />

378

A digitalizáció olyan szakterület, ahol naponta<br />

szükség van tanulásra, önképzésre. Te hogyan<br />

tartod karban tudásodat, mit tudsz tenni annak<br />

fejlesztéséért?<br />

A szoftver partnereink nagyon aktívak a képzések<br />

tekintetében: rengeteg külföldi, vagy online tréninget<br />

szerveznek számunkra. Ezen felül számos<br />

szakmai portálra iratkoztam fel, ahol a legfrissebb<br />

kutatási, fejlesztési eredményekről lehet első kézből<br />

értesülni.<br />

Egyre többször látlak különféle rendezvények<br />

előadójaként. Legutóbb az IFKA Iparfejlesztési<br />

Közhasznú Nonprofit Kft. gazdaságfejlesztési<br />

konferenciáján tartottál sikeres prezentációt.<br />

Fontos számodra a tudásátadás,<br />

az egymástól tanulás?<br />

Rendszeresen járok konferenciákra előadóként és<br />

hallgatóként is. Ezeken mindig tanul az ember valamit<br />

és egyben bízom benne, hogy az én előadásaim<br />

is tartalmaznak mások számára hasznosítható<br />

információkat. Ha ez esetleg így van, annak nagyon<br />

örülök.<br />

Temérdek munkahelyi elfoglaltságod<br />

mellett találsz-e módot kikapcsolódásra,<br />

feltöltődésre?<br />

Van hova fejlődnöm, a megfelelő egyensúlyt nem<br />

mindig sikerül megtalálni, gyakran otthon sem tudok<br />

kikapcsolni. Azonban én is szeretek lazítani, ha<br />

mód van rá. Ilyenkor legszívesebben filmeket nézek,<br />

zenét hallgatok, olvasok. Amikor megjön a jó idő,<br />

akkor a kert gondozása egy soha véget nem érő elfoglaltságot<br />

jelent.<br />

ISO konferencia 2019<br />

379

PÁKH MIKLÓS †<br />

A Magyar Minőség Társaság alapító tagja, - nyugdíjas<br />

„Kitüntetéseimet a társadalmi, és a szakmai<br />

munka elismeréseként értékelem. A minisztériumi<br />

kitüntetések azt jelentették, hogy állami szinten<br />

is értékelték a minőség és a csatlakozó szakmai<br />

területen végzett társasági és egyéni munkát,<br />

valamint együttműködést az országos érdekeket<br />

szolgáló minőségügyi feladatok végrehajtásában.”<br />

Kedves Miklós! Kezdjük egy rendhagyó<br />

bemutatkozással. Gazdag életutadból mit<br />

emelnél ki, ha egy rövid szakmai önéletrajz<br />

felvázolására kérnélek?<br />

Tanulmányaim befejezése után az első munkahelyemen<br />

a minőségellenőrzés területén dolgoztam.<br />

A szakmai és a gyakorlati ismeretek érdekében elvégeztem<br />

a MTESZ-GTE III-II. vizsgaköteles minőségbiztosítási<br />

szaktanfolyamokat, majd az AMR<br />

tanfolyamot. A Mérnöki Továbbképző Intézetnél<br />

1968-ban vizsgát tettem a 2 <strong>év</strong>es felsőfokú műszaki<br />

ellenőrzési vezetőképző tanfolyamon.<br />

Mit jelent számodra a minőség? Kérdésemet<br />

a szakmai önéletrajzodban leírtak mellett<br />

főként az motiválta, hogy köztudott: a Magyar<br />

Minőség Társaság alapító tagja vagy és sokáig<br />

első számú vezetője voltál.<br />

1984 - 1991. között a GTE Minőségellenőrzési szakosztály<br />

titkáraként dolgoztam a GTE-nél, az OKISZ<br />

- nál a vizsgaköteles szaktanfolyamokon előadó voltam.<br />

1991-ben részt vettem a Magyar Minőség Társaság<br />

megalakulásában, majd 10 <strong>év</strong>en keresztül annak<br />

ügyvezető igazgatója voltam.<br />

Tagja vagy a Magyar Minőség<br />

szerkesztőbizottságának, de kapcsolatban<br />

állsz más újságokkal is. Országos minőségügyi<br />

konferenciák és rendezvények állandó<br />

résztvevőjeként ismerünk. Miért tulajdonítasz<br />

mindezeknek nagy jelentőséget?<br />

Szerkesztőbizottsági munkám és a konferenciákon<br />

való részvétel célja egyaránt a szakmai ismereteim<br />

folyamatos bővítése, kapcsolatok tartása valamint<br />

szakcikkek biztosítása a lap számára. Több esetben<br />

munkahelyem képviseletében veszek részt a<br />

rendezvényeken.<br />

Több kitüntetés és elismerés birtokosa vagy.<br />

Melyiket és miért értékeled a legfontosabbnak?<br />

Az elmúlt <strong>év</strong>tizedekben több elismerést, és kitüntetést<br />

kaptam: 1983-ban és 1988-ban Ipari Miniszter „<br />

Kiváló munkáért „ kitüntető jelvény, 1998-ban Gazdasági<br />

Minisztérium „ Miniszteri elismerő „ oklevél.<br />

1994-ben és 1999-ben Magyar Minőség Társaság<br />

érem, a minőség fejlesztéséért végzett eredményes<br />

társadalmi szakmai munkáért. Kitüntetéseimet a<br />

társadalmi, és a szakmai munka elismeréseként értékelem.<br />

A minisztériumi kitüntetések azt jelentették,<br />

hogy állami szinten is értékelték a minőség és<br />

a csatlakozó szakmai területen végzett társasági és<br />

egyéni munkát, valamint együttműködést az országos<br />

érdekeket szolgáló minőségügyi feladatok végrehajtásában.<br />

A Társasági Érem azt jelentette, hogy<br />

az Igazgató Tanács elismerte az MMT-nél végzett<br />

szakmai munkát valamint a tagság és az érdeklődők<br />

380

észére nyújtott szolgáltatások biztosítását, vizsgaköteles<br />

tanfolyamokat, rendezvények szervezését, a<br />

havi társasági folyóirat megjelentetését.<br />

Véleményem szerint a magyar minőségszakma<br />

nagy öregjei közé tartozol. Kik voltak<br />

példaképeid? Mit tanultál tőlük?<br />

Tanulmány és a munkahelyi tevékenység során példaképeim<br />

voltak Makay György MTI, Móga Győző<br />

GTE, Dr. Róth András OMFB - GTE, Prof. Dr. Veres<br />

Gábor OMFB - Veszprémi Egyetem. A felsorolt<br />

személyektől, és az általuk képviselt szervezeteknél<br />

megtartott tanfolyamokon - rendezvényeken, a kiadott<br />

szakkönyveken keresztül tanultam meg a minőségügy<br />

elméleti, és gyakorlati ismereteit. E tudásanyag<br />

birtokában véglegesen határoztam el, hogy a<br />

minőséggel kapcsolatos munkaterületen szeretnék<br />

tovább dolgozni.<br />

Mit tanácsolnál mindazoknak akik<br />

„pályakezdők” a minőség-szakmában?<br />

A pályakezdőknek azt tanácsolom, hogy széleskörűen<br />

ismerkedjenek meg a bel- és külföldi tudományos<br />

irodalommal, és olvassák az ezzel kapcsolatos<br />

folyóiratokat. Vegyenek részt szakmai konferenciákon.<br />

Továbbá folyamatosan építsék a személyi kapcsolatokat.<br />

Legyen kiemelt cél, hogy a minőségügyi<br />

szakemberek társadalmában ismertek legyenek és<br />

elismerést szerezzenek.<br />

Mi a hobbid? Hogyan szoktál lazítani,<br />

kikapcsolódni?<br />

Kikapcsolódásként kora reggeli heti 3 - 4 alkalommal<br />

úszás, 2 alkalommal pedig társasági kártyajáték<br />

(bridge) szerepel a programomban. Kedvenc időtöltésem<br />

az olvasás, fotózás, kirándulás és alkalmanként<br />

színházba és moziba járás. További terveim<br />

hogy <strong>év</strong>enként részt vehessek az országos minőségügyi<br />

rendezvényeken.<br />

Beszélgetésünk elején leírtam, hogy aktivitásod,<br />

lendületed példa értékű. Mivel foglalkozol<br />

jelenleg és milyen további terveid, vágyaid,<br />

elképzeléseid vannak?<br />

Jelenleg, mint nyugdíjas a TÜV Rheinland InterCert<br />

- nél dolgozom. Munkaterületem a vevőelégedettség<br />

vizsgálata, elemzése, valamint a kapott feladatok<br />

végrehajtása. Tagja vagyok az MMT folyóirat szerkesztő<br />

bizottságának. Három szakmai szervezetnek<br />

vagyok a tagja: Magyar Innovációs Szövetség, ISO<br />

9000 FÓRUM, Magyar Minőség Társaság.<br />

Miként látod a hazai minőségügyi képzés<br />

helyzetét?<br />

Örömmel vettem tudomásul, hogy az egyetemeken<br />

és főiskolákon minőségügyi- és környezetvédelmi<br />

szakemberképzés folyik, amelyről diplomát adnak. Ez<br />

biztosítja jövőben, a gazdasági életben a szakember<br />

utánpótlást. Ebben a munkában segítséget nyújtanak<br />

a magyarországi minőségügyi szervezetek, mint<br />

például az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar<br />

Nemzeti Bizottsága, az ISO 9000 FÓRUM, a Magyar<br />

Minőség Társaság, az IFKA Minőségfejlesztési Központ,<br />

a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület.<br />

381

DR. PÁPAI GYÖRGY<br />

Országos Mentőszolgálat, - régiós vezető<br />

„… A legfontosabb számomra az, ha a beteg<br />

visszamosolyog ránk, ha megnyugszik. A „jó szó”<br />

erejében én nagyon hiszek! ”<br />

Szeretnék kérni egy rövid szakmai önéletrajzot,<br />

bemutatkozást!<br />

1969 szeptember <strong>30</strong>-án születtem Nyíregyházán.<br />

A Krúdy Gyula Gimnáziumban érettségiztem 1988-<br />

ban. A Mentőszolgálatnál ezt követően, a gimnázium<br />

befejezése után kezdtem el dolgozni a sikertelen<br />

felvételimet követően. Mentőápolóként kezdtem a<br />

munkát, még a régi Nysa, UAZ időszakban, kemény<br />

telek idején. Eleinte természetesen utolsó soros mentőkocsival,<br />

majd szépen lassan eset-, majd roham<br />

ápolóként a nyíregyházi, kisvárdai és debreceni mentőállomásokon.<br />

Az egyetemi <strong>év</strong>ek alatt is dolgoztam<br />

félállásban az OMSZ-nál, majd mentőtiszt-III-ként<br />

Debrecen, Berettyóújfalu és Létavértes mentőállomásokon<br />

vonultam.<br />

1996-tól belgyógyászként dolgoztam a nyíregyházi<br />

Megyei Kórházban, e mellett Mátészalkán és Nyíregyházán<br />

vonultam mentőorvosként. 2001-ben<br />

belgyógyászati szakvizsgát tettem, majd 2005-ben<br />

oxyologus lettem, 2009-ben pedig a sürgősségi<br />

szakvizsgát szereztem meg. 2005-től a nyíregyházi<br />

mentőállomás vezetőjeként dolgoztam már főállású<br />

munkaviszonyban, 2006. szeptember 1-től pedig az<br />

Észak-alföldi Régió orvos igazgatójaként végzem<br />

munkámat. Jelenleg a honvéd-katasztróorvostani<br />

szakvizsgám előtt állok, emellett a LAKIDI doktori<br />

iskolában a PhD fokozat megszerzése előtt állok.<br />

2006-tól 2008-ig egészségügyi szakmenedzseri iskolát<br />

jártam ki majd kaptam diplomát a Debreceni<br />

Egyetemen és ez <strong>év</strong> júniusában a Népegészségügyi<br />

Karon megszereztem a menedzseri diplomám mester<br />

fokát is. 2015. márciusában a Hajdú-Bihar Megyei<br />

Orvosi Kamara az „Év Orvosa”-nak választott.<br />

Eddigi munkám során igyekeztem a régió munkáját<br />

megfelelő módon koordinálni, kiemelten a szakmaiságra<br />

fordítottam nagyobb hangsúlyt, képzések,<br />

tanfolyamok és ellenőrzések alkalmával. Jelentős<br />

szerepet vállaltam a régióban a cardio és cerebrovsasculáris<br />

betegek ellátásának és betegút rendszerének<br />

a kidolgozásában, emiatt a Magyar Stroke<br />

Társaság tiszteletbeli tagja is lettem.<br />

Mi motivált elsősorban, amikor<br />

a mentőszolgálat mellett döntöttél?<br />

Imádom a hirtelen és váratlan szituációkat és a gyors<br />

döntési helyzeteket. Nagyon fontos az is, hogy az igazi<br />

nagy bajban, gyorsan és jól döntve legyek képes<br />

valóban megmenteni valaki életét…<br />

Több előadásodat volt alkalmam hallgatni és<br />

ezek mindig arról győztek meg: a minőség iránt<br />

nagyon elkötelezett vagy.<br />

Csak így lehet minőségi munkát végezni, ha azt a<br />

minőségbiztosítási alapelvek mentén végezzük. Nekünk,<br />

a sürgősségben dolgozóknak, az első vonalban<br />

nagyon kell az, hogy meghatározott, ellenőrzött<br />

szakmailag minőségbiztosított eljárási rendek, protokollok<br />

alapján végezzük a munkánkat, itt nincs idő<br />

sokat gondolkodni, töprengeni az eddigi tapasztalatainkon,<br />

hanem egy nagyon komoly eljárásrendet<br />

követve lehet csak helyesen és a beteg érdekében a<br />

legjobban dönteni, és ezek nem közhelyek.<br />

382

Mi jelenti számodra minőséget? Mit értesz<br />

a mentés minőségén? Jelent-e a minőség<br />

versenyelőnyt munkátokban?<br />

Nagyon nehéz ezt mérni a mi munkánkban, de kell.<br />

Az utóbbi <strong>év</strong>ekben építette ki a Mentőszolgálat szakmai<br />

vezetése azokat a „legjobb gyakorlat” alapján<br />

végzendő tevékenységeink pontos és szabályozott<br />

leírását, amely egy komoly előrelépés a minőséggel<br />

végzett, helyszíni sürgőségi munka megteremtése<br />

felé, ebben bízunk nagyon és ezt támogatjuk.<br />

Tudom, hogy fontosnak tartod a folyamatos<br />

fejlesztést, a modern technikák követését.<br />

Hogyan tudod ismereteidet fejleszteni. Mit<br />

teszel a személyes megújulásod érdekében?<br />

Minden <strong>év</strong>ben, akár többször is átnézem a szakmai<br />

ajánlásainkat, protokolljainkat. Ezeket megpróbálom<br />

így tanítani is. Egy-egy új külföldi szakmai ajánlás<br />

nagyon hamar eljut most már hozzánk, és ennek a<br />

szellemében írjuk át az ajánlásainkat. A legjobb példa<br />

erre: a stroke-ról szóló amerikai ajánlás megjelenése<br />

után pár hónappal már mi is kiadtuk a szakmai<br />

grémium által láttamozott ajánlásunkat, azóta<br />

is ezek alapján végezzük a munkánkat, remélem az<br />

ideggyógyászok legnagyobb megelégedésére…<br />

Saját régiódban melyek a mentőszolgálat<br />

legfontosabb tennivalói?<br />

Én elsősorban szakmai vezető vagyok, így számomra<br />

az a fontos, hogy a betegek a legmagasabb szakmai<br />

színvonalon kapják meg az ellátást, és nekem ez<br />

a legfontosabb! Az összes többi csak a vezetőséggel<br />

járó teher, a jogi, műszaki, gazdasági stb. tennivalókra<br />

gondolva itt elsősorban. Emiatt a szakmai fejlődést,<br />

ellenőrzést, iránymutatást tartom a legfontosabbnak,<br />

ebből sosem lesz elegendő.<br />

Mentős múltadból, eseteidből légy szíves<br />

kiemelni néhány siker-történetet!<br />

1989. január 16. hajnal 2 óra 10 perckor vezettem le<br />

az első szülést egy Nysa-ban. Hát az nagy élmény<br />

volt, szerintem minden résztvevőnek! Azóta több<br />

is volt már, de az első…<br />

A legfontosabb számomra az, ha a beteg visszamosolyog<br />

ránk, ha megnyugszik. A „jó szó” erejében én<br />

nagyon hiszek! És ezeket nagyon könnyű elérni, akár<br />

minden nap is a kivonulásaink során. Sikertörténet<br />

számomra a transztelefonikus EKG rendszer kidolgozása<br />

és bevezetése, amellyel tudom, hogy több<br />

ember életét mentettük meg, de ugyanilyen a stroke<br />

ellátási szabályunk is, amellyel meg nagyon sok embert<br />

mentettünk meg a féloldali bénulástól, beszédképtelenségtől.<br />

Hogyan értékelik az emberek a mentősök<br />

munkáját. Javult-e az állomány presztizse?<br />

Általában pozitívan értékelik a munkánkat, magas<br />

a presztizse a mentőknek én ezt hiszem. Sajnos az<br />

anyagi „megítélésünk nem olyan jó, de ez jellemző<br />

az egészségügyben dolgozókra is. Jó hallani az utcán,<br />

boltban a lakosoktól, hogy elismernek bennünket,<br />

tisztelik a munkánkat.<br />

A családi háttér mennyire segíti munkádat?<br />

Nagyon. Feleségem, Dr Kamarási Viktória gyermekorvos<br />

és az Egészségügyi Kar oktatója, két gyermekem,<br />

akik ikrek, Benjámin és Gréta pedig 8 <strong>év</strong>esek és<br />

Ők hárman nekem a világon a legfontosabbak.<br />

Jut időd pihenésre, kikapcsolódásra?<br />

Mi a kedvenc hobbid?<br />

Nem nagyon, de én így szeretem. Ha jutna, akkor a<br />

gyermekeimre és a családomra fordítom és kirándulunk,<br />

„Magyarország száz csodája” című könyvek<br />

tartalmát próbáljuk megtekinteni és emellett a barátainkkal<br />

vagyunk még a családunkkal együtt, Velük<br />

főzünk, sportolunk, társasjátékozunk.<br />

383

PAPP ZSOLT CSABA<br />

ÉMI-TÜV SÜD Kft - auditor, környezeti hitelesítő<br />

„ … azt látom, hogy a kezdeti nagy fellángolást<br />

ezen vállalkozások egy részénél, a megfelelés<br />

kényszere vette át és nem a fejlesztés, az újabb<br />

megtakarítási lehetőségek kihasználásának igénye,<br />

akkor már kevésbé vagyok elégedett. Jellemzően a<br />

komolyabb energia megtakarításhoz már nem elég<br />

az „alacsonyan lógó gyümölcsöket” keresgetni és csak<br />

azt szüretelni, hanem ehhez már fel kell jutni<br />

a magasabban l<strong>év</strong>őekhez is, különösen, ha ott sokkal<br />

nagyobb, érettebb és finomabb gyümölcsök vannak…”<br />

Kezembe akadt egy fotó, amely 2015-ben<br />

„A minőségfejlesztés időszerű feladatai”<br />

konferencián készült. Az energia menedzsment<br />

rendszerekről tartottál előadást a Hotel<br />

Benczúrban. Bevezetődben arról beszéltél: mi<br />

az, amit a témában tudnunk kellene. Mára is<br />

maradtak ismeretlen területek?<br />

Tulajdonképpen ismeretlen területek mindig is lesznek,<br />

örökös ez is, mint a tevén a púp. Az előadásoknak<br />

alapvetően nem lehet célja a teljesség és nem<br />

is célszerű mindenről és a teljesség igény<strong>év</strong>el beszélni,<br />

noha ennek „kényszere” állandóan ott lebeg.<br />

Ugyanakkor, ha konkrétabb területekre gondolunk,<br />

a szakmai tudás fenntartása, bővítése, a folyamatos<br />

technikai, technológiai fejlődés okozta új lehetőségek<br />

ismerete, az alkalmazásuk, alkalmazhatóságuk<br />

és legfőképpen azok tapasztalata(i), vagy a megjelenő<br />

új, vagy a változó jogszabályi követelmények,<br />

illetve ezek teljesíthetősége, gyakorlatilag állandó<br />

témát adhat.<br />

Csak példaként említve az almérők felszerelési kötelezettségét,<br />

vagy a legfrissebb változást, az EKR<br />

(Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer - 2015.<br />

<strong>év</strong>i LVII Tv. V. Fejezet 12/A. pontja) bevezetését és az<br />

ezzel kapcsolatos lehetőségeket.<br />

Az utóbbi hat <strong>év</strong>ben mivel voltál elégedett<br />

és mivel nem?<br />

Ó! Erre nehéz röviden válaszolni, de azért nézzünk<br />

mégis néhány példát. Ha azt veszem alapul, hogy a<br />

nagyobb társaságok jelentősebb része az energiairányítási<br />

rendszerek kiépítése, működtetése és tanúsíttatása<br />

mellett döntött, akkor azt mondom, elégedett<br />

vagyok. Ugyanakkor ha azt látom, hogy a kezdeti<br />

nagy fellángolást ezen vállalkozások egy részénél, a<br />

megfelelés kényszere vette át és nem a fejlesztés, az<br />

újabb megtakarítási lehetőségek kihasználásának<br />

igénye, akkor már kevésbé vagyok elégedett. Jellemzően<br />

a komolyabb energia megtakarításhoz már nem<br />

elég az „alacsonyan lógó gyümölcsöket” keresgetni és<br />

csak azt szüretelni, hanem ehhez már fel kell jutni a<br />

magasabban l<strong>év</strong>őekhez is, különösen, ha ott sokkal<br />

nagyobb, érettebb és finomabb gyümölcsök vannak.<br />

Ehhez viszont már azt is látni kell, hogy mi az, amiért<br />

-bőven- megéri, sőt mi az, amiért mindenképpen<br />

fel kellene mászni, még ha az valamilyen mértékű<br />

beruházással is járna. Ebben segíthetne egy részletes,<br />

a teljes működési tevékenységre kiterjedő és a technikai,<br />

illetve a gazdasági szempontokat együttesen<br />

kezelő felmérés, vagy elemzés megléte. A tapasztalom<br />

viszont az, hogy sajnos a cégek jó részénél nincs,<br />

vagy csak szerény részletességű áll rendelkezésre.<br />

384

A reális lehetőségek, a prioritások, vagy a hatékonyságot<br />

befolyásoló okok tényleges és részletes ismeret<br />

nélkül az egész annyit ér, mint repülőn a vészfék.<br />

De lássunk még egy példát, azaz ha az energiagazdálkodással<br />

kapcsolatosan kiadott új, vagy a korábbi<br />

jogszabályok módosításainak tartalmát (ld. 1/2020<br />

MEKH r., 2020. <strong>év</strong>i CLX Tv.), és szakmai irányát nézem,<br />

én ezzel elégedett vagyok, azzal együtt, hogy a<br />

cégeknek ez komoly kiadást jelent, ugyanakkor lehetőséget<br />

ad a megtakarítás, illetve a megtérülési idő<br />

és költségek csökkentésére. Lehetne még folytatni a<br />

sort, de szerintem ez is elég.<br />

Ma is vétünk energia tervezési hibákat?<br />

Amennyiben igen,- melyek ezek?<br />

Igen, de ez benne van a pakliban (ahogy pestiesen<br />

mondják). Szerintem nem is az a kérdés, hogy hibázunk,<br />

vagy sem, hanem, hogy miben, milyen mértékben<br />

és annak milyen kihatásai vannak, vagy lehetnek.<br />

A lényeg, hogy ezt felismerjük, illetve ezt követően<br />

tegyünk is ellene. Mondhatnék jellemző hibákat,<br />

mint pl. azt, hogy kevesen figyelik érdemben a<br />

villamos teljesítmény igény, vagy a földgáz esetében<br />

a kapacitási igény változását. Ennek gazdasági vonatkozásait,<br />

vagy azt, hogy a tervezésnél nem veszik<br />

figyelembe a termelési igények miatti ciklikusságot,<br />

vagy trendeket, a kilépő vagy belépő energiaigények<br />

követését, lásd pl. a megszűnő tevékenységeket, vagy<br />

a belépő új technológiák energiaigényét, vagy akár a<br />

COVID miatti „tervezhetetlen” igényeket. De mondhatnám<br />

még a jelentős energiafelhasználók és az<br />

ehhez tartozó adatbázisok hiányos ismeretét, amely<br />

megjegyzem, most sok segítséget nyújthatna az almérő<br />

felszerelési kötelezettség felmérésénél, vagy<br />

akár említhetném még az „üres”, vagy haszontalan<br />

ETM-ket, a rosszul megválasztott viszonyítási alapok<br />

miatt. A kérdésben egy felsorolást kellene adnom,<br />

de én ettől most eltekintenék és inkább más oldalról<br />

közelíteném meg a választ. A 2019-ben kiadott MSZ<br />

EN IS 50001 szabványban szerepel egy új pont, a kockázatértékelés.<br />

Első olvasatra egy újabb előállítandó<br />

(haszontalan) dokumentumnak tűnhet, azonban egy<br />

jól összeállított kockázatértékelési struktúra sokat<br />

segíthet minden szervezetnél - mérettől és tevékenységtől<br />

függetlenül, - a megl<strong>év</strong>ő vagy lehetséges<br />

energiagazdálkodási és tervezési hibák, illetve kockázatok<br />

és kockázati lehetőségek megállapításában,<br />

illetve kezelésében. Ezzel minden vállalkozás magára<br />

mérten vizsgálhatja és kezelheti a kockázatait az<br />

energiaellátás, energiabiztosítás, az energiabeszerzés<br />

és tervezés, az energia- és a teljesítménygazdálkodás,<br />

az energiafelhasználás (berendezések, technológiák<br />

működtetése), illetve az energiamérés főbb területeire<br />

kiterjesztve.<br />

Bocsánat, hogy az első három kérdésemmel<br />

kissé nosztalgiáztam is. A legjobbakat<br />

bemutató sorozatban rendszerint egy rövid<br />

szakmai önéletrajzzal szoktuk indítani<br />

a riportot.<br />

Kezdjük az elején. 1988-ban végeztem Gödöllőn az<br />

Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán,<br />

mint okl. gépészmérnök. 1989-től az IKARUS Budapesti<br />

Gyárába kerültem, ahol végátvételi mérnökként<br />

kezdtem dolgozni, majd valamivel több, mint<br />

egy <strong>év</strong> eltelt<strong>év</strong>el kineveztek a Minőségbiztosítási Főmérnökség<br />

végátvételi osztályvezetőjének. 1994. júliusában<br />

a budapesti gyár szervezetéből átkerültem<br />

az IKARUS Rt. központba, az akkor induló Minőségbiztosítási<br />

Igazgatóságára, mint minőségtervezési<br />

és folyamatirányítási osztályvezető. Részt vettem<br />

ezen induló szervezet felállításában és elindításában.<br />

Az igazgatóság fő feladata volt az IKARUS Rt<br />

leányvállalatainál, (Kft.-inél) - akkor még - minőségbiztosítási<br />

rendszerek kiépítésében és tanúsíttatásában<br />

a szakmai támogatás, a Társaság képviselete,<br />

illetve a másik fő feladatiránya, az egyes típusokra<br />

vizsgálati, tesztelési, átvételi követelmény-struktúra<br />

összeállítása és használatra kiadása. Rajongtam<br />

az autóbuszokért és a gyárért is, nagyon élveztem<br />

és kedveltem azt az időszakot és nagyon sok tapasztalatot<br />

szereztem, de 1996. végén, sok-sok változást<br />

követően úgy gondoltam, hogy „kívül tágasabb” és<br />

új szakmai irányra váltottam.<br />

1996 novemberétől saját vállalkozásba kezdtem és e<br />

tekintetben idén éppen 25 <strong>év</strong>es „jubileumi” <strong>év</strong>et ünnepelhetek.<br />

A főbb tevékenységek, különböző irányítási<br />

rendszerek építése és fejlesztése, EMAS rendszerek<br />

kiépítése és fejlesztése, vállalati vagy üzleti stratégiaképzés,<br />

szakmai fejlesztői munkák, projektek,<br />

ezeken belüli projekt irányítói, moderátori feladatok,<br />

továbbá trénerként, képzések végzése. 1996-tól a<br />

TÜV Rheinland Euroqua Kft. (ma TÜV Rheinland<br />

InterCert Kft.), illetve 2005-től az ÉMI-TÜV Bayern<br />

Kft (ma: ÉMI-TÜV SÜD Kft.) tanúsító szervezetek<br />

385

megbízásából, külső auditorként tevékenykedem, minőség-,<br />

környezet- és energiagazdálkodás irányítási<br />

rendszerek auditjainak lefolytatásában, illetve 2010-<br />

től az ÉMI-TÜV SÜD Kft.-nél szintén megbízás alapján<br />

környezeti hitelesítőként, EMAS környezet hitelesítési<br />

rendszerek hitelesítési eljárásában. Van még<br />

néhány más tevékenységem is, de ezek jóval kisebb<br />

mértékűek. Ahhoz, hogy ennyiféle feladatot el tudjak<br />

végezni, a szakmai képzettségemet is bővítettem<br />

egyetemi és tanfolyami képzések keretében. 1998-ban<br />

a BGME TTK-án megszereztem a gazdasági szakmérnöki,<br />

2000-ben az MBA végzettséget, majd 2013-<br />

ban a SZIE Gépészmérnöki Karán az energiairányítási<br />

szakmérnöki oklevelet, illetve végzettséget. 2012<br />

<strong>év</strong> végén megjelent az energiahatékonyságra vonatkozó<br />

EU-s irányelv, illetve 2011-ben az ISO 50001-es<br />

szabvány, így épp jó időzítésnek mutatkozott a megszerzett<br />

végzettség és az azzal járó ismeret. A „téma”<br />

-jó értelemben v<strong>év</strong>e- az ölembe pottyant, melynek<br />

még ma is kifejezetten örülök, mivel ez sokkal inkább<br />

mérnöki feladatok elé állít, illetve mérnöki gondolkodást<br />

igényel.<br />

Végzettségeid, képzettségeid száma igen<br />

imponáló. Cégvezetőként melyikre van<br />

leginkább szükséged?<br />

Tulajdonképpen mindegyikre csak az nem mindegy,<br />

hogy melyiket, mikor és milyen mértékben.<br />

Szorosan v<strong>év</strong>e a cég vezetéshez, szervezési, gazdasági,<br />

pénzügyi, vagy stratégiai kérdéseknél sokkal<br />

inkább a gazdasági (gazdaságmérnöki, illetve az<br />

MBA) végzettség dominál, ugyanakkor egy beruházás,<br />

egy új feladat elvállalásánál, vagy tevékenység<br />

bevezetésénél viszont a mérnöki tudás, gondolkodás<br />

kerül előtérbe. Bár igazából bele gondolva<br />

végül is mindegy, hogy melyik kerül előtérbe, mert<br />

néha van olyan pillanat, amikor a józan (paraszti)<br />

ész segít a legtöbbet.<br />

A különböző minőségügyi területek kiváló<br />

ismerője vagy. Mit tartasz a jó minőségről?<br />

Hirtelen két választípus jutott elsőre eszembe a<br />

minőséggel kapcsolatban. Az egyik, amit a szabvány<br />

fogalmaz meg, a másik azon szlogenek sokasága,<br />

melyeket az elmúlt <strong>30</strong>-40 <strong>év</strong> alatt különböző<br />

(ismert) személyek fogalmaztak meg. Ezek felsorolását<br />

én nem erőltetném, egyrészt mert a minőség<br />

érzékelést mindenki úgy fogalmazza ezt meg,<br />

ahogy azt „érzékelte, vagy megélte”, másrészt pedig<br />

a feltett kérdés az én véleményemre kíváncsi. Lépjünk<br />

vissza az időben, úgy kb. 25-<strong>30</strong> <strong>év</strong>et. Azt látjuk,<br />

hogy azóta jó néhány menedzsment irány, irányítási<br />

rendszer, globális és lokális gazdasági irányváltás,<br />

válság, szemléletváltás történt, nem beszélve<br />

a (fogyasztói) szokások, igények és elvárások, vagy<br />

gyártói (szolgáltatói) preferenciák és érdekeltségek,<br />

valamint a MINŐSÉG (tartalmi jelentésének) változásáról.<br />

Ennek következtében a minőség fogalma,<br />

- most csak képletesen értve - egy olyan iránytűre<br />

hasonlít, amely hol erre, hol arra lendül ki jobban,<br />

attól függően, hogy mi volt, illetve éppen mi az<br />

URALKODÓ MEGÍTÉLÉS a minőség értelmezésében,<br />

illetve egy szervezet ezt magára nézve miként<br />

is értelmezte, értelmezi (már akiknél ez felmerül,<br />

mint kérdés). Gondoljunk csak arra, hogy korábban<br />

maga „a MINŐSÉG”, (mint fogalom), olyan értelemben<br />

volt kezelve, hogy azt nem akárki tudja teljesíteni<br />

az valami fontos és különleges, az valami extra,<br />

amely kiemel a többitől. Ugyanakkor mostanság a<br />

MINŐSÉG elvárása és megléte olyan természetszerűvé<br />

vált, mintha az mindig is így lett volna.<br />

Ennek a felfogásnak köszönhetően megkockáztatom<br />

azon véleményemet, hogy mára CSAK a minőség<br />

kinyilatkoztatása önmagában már nem „trendi”, mi<br />

több, maga a MINŐSÉG, jelentőségében (némileg)<br />

elszürkülni, tartalmában kiüresedni látszik. Előtérbe<br />

kerültek sokkal fontosabb preferenciák, valódi értéket<br />

nem képező, viszont alaposan túl hangsúlyozott<br />

ELEMEK, melyeket ha elég harsányan hirdetnek,<br />

még igaznak is tűnhetnek. Az látszik, hogy a minőség<br />

értelmezése nem kőbe vésett, hanem az folyamatosan<br />

változik, pontosabban inkább folyamatosan<br />

átalakul. Az, hogy ez milyen irányba történik, na<br />

azon kell(ene) elgondolkodnunk. Nos, hogy én mit<br />

tartok a „jó (vagy akár kiváló) minőségről”? Nehéz<br />

néhány mondatban megfogalmazni. Már maga a minőség<br />

minősítése is relatív. Gondoljuk csak ezt végig<br />

egy végtelenül leegyszerűsített példán keresztül. Van<br />

két fél, az egyik keres valamit (szüksége van valamire),<br />

a másik pedig kínál, vagy nyújt valamit (pl. adott<br />

terméket, szolgáltatást, stb.). Ha a teljesítést követően<br />

az érdekelt felek közül az egyik pont azt kapta, a<br />

másik viszont pont azt adta, amire formálisan, vagy<br />

informálisan „gondoltak” és megállapodtak, akkor a<br />

két fél – jó értelemben v<strong>év</strong>e - egymásra talált, úgy tű-<br />

386

nik minden rendben van és mindenki ELÉGEDETT,<br />

a „minőség benne van”, nincs miről mit elmélkedni.<br />

Abban pillanatban, ha az elvárás és a teljesítés bármilyen<br />

pontban, vagy bármely kis mértékben nem teljesül,<br />

vagy eltér, azonnal felmerül a SZÁLLÍTÓ-val<br />

szemben a MINŐSÉG, a VEVŐ-vel szemben pedig<br />

annak „elme állapotának” kérdése. Elindul a HARC,<br />

elindul a VERSENY, rögtön előkerül a MINŐSÉG<br />

kérdése. Tudom, hogy ez erősen sarkos megfogalmazás,<br />

ezért is használtam a nagybetűs „kulcsszavakat.”<br />

Nekem ez a folyamat hasonlít a puzzle kirakásához,<br />

azaz ha minden elem a helyére került, összeállt a kép,<br />

nagy az öröm, nagy a boldogság, viszont ha nem, a<br />

sikertelenség miatt egyre növekszik a düh és lehet<br />

keresgetni tovább.<br />

A minőséget - szerintem - lehetetlen minden esetben<br />

és teljes tökéletességgel meghatározni, ugyanakkor<br />

állandóan törekednünk kell erre. Ezt alátámasztva<br />

említenék egy régi frázist is, miszerint a „hosszan<br />

tartó barátság alapja a szoros és pontos elszámolás”,<br />

viszont ehhez tudnunk kell, hogy kinek és mihez kellene<br />

tartania magát. Úgy gondolom a MINŐSÉG-nek<br />

olyan (igazolható, hiteles, több szempontú, könnyen<br />

értelmezhető, stb.) TARTALMAT kell(ene) adni,<br />

amely alkalmas arra, hogy azzal - az üzleti területen,<br />

vagy a fogyasztói területen - minél pontosabban és<br />

hitelesebben POZÍCIONÁLNI tudja magát mind a<br />

szállító (a legtágabb értelemben v<strong>év</strong>e a „kínált” termékeivel),<br />

és mind a vevő (mi az, amit a partnertől<br />

deklaráltan, vagy látens alapon elvárhat). A tartalommal<br />

feltöltött MINŐSÉG pozícionálási képessége<br />

persze lehetőséget, vagy segítséget adhat a versenytársaknak<br />

is, vagy épp a versenytársakkal szemben,<br />

attól függően, hogy valamely piaci területre be kíván<br />

jutni, vagy pont ezt szeretné megakadályozni.<br />

A TARTALOM mellett azonban az is fontos, hogy<br />

AZ, OLYAN (deklarált, ismert vagy látens) ÉRTÉK-kel<br />

is párosuljon, mely az „érdekelt felek” számára kimondottan,<br />

vagy anélkül, de az üzleti tevékenységükben,<br />

a működésükben, az innovációjukban - és<br />

ezt még lehetne sorolni tovább, - valóban értéknek<br />

látnak, annak tartanak, vagy akként kezelnek. Ma a<br />

minőség értelmezéséhez olyan szempontok is hozzákapcsolódhatnak,<br />

mint az életciklus szemlélet, az<br />

élettartam és a minél nagyobb biztonságosság kérdése,<br />

vagy a környezetvédelmet, klímavédelmet, az<br />

energiahatékonyságot előtérbe helyező funkciók megléte,<br />

illetve előtérbe kerülése.<br />

A magyarországi energiapolitikáról hogyan<br />

vélekedsz? Mit tartasz a megújuló energiákról,<br />

azok honi részarányáról?<br />

Előre megjegyzem, hogy ebben a témában több dolog<br />

miatt is csak viszonylagos a rálátásom, különösen<br />

a hazai energetikai, vagy ezzel összefüggő gazdasági<br />

adatok (korlátozott) hozzáférhetősége, naprakészsége<br />

és az időnként „hiteles” adatok hiánya,<br />

vagy épp a különböző média felületeken található<br />

adatok ellentmondásossága miatt. Kellő információ<br />

nélkül inkább csak vélekedni lehet. Maga a téma<br />

több okból is kényes: jó néhány és „nehézsúlyú” érdekelt<br />

van benne, ráadásul mindegyik a maga igazát,<br />

a maga álláspontját erőlteti. Ennek egy része érthető<br />

és el is fogadható, a másik nem, no és innentől<br />

ingoványos a téma.<br />

Tényleg csak egy-két felvetést tennék. Az teljesen<br />

egyértelmű és elfogadható tény, hogy minden<br />

ország saját energiaellátásra törekszik úgy, hogy<br />

közben minél kisebb legyen az energiatermelésből<br />

származó CO 2<br />

kibocsátás, vagy a működésből<br />

származó, különösen a hosszú ideig veszélyes és lerakásra<br />

kerülő hulladékok mennyisége. Az viszont<br />

már messze nem mindegy, hogy ez egyrészt technikailag<br />

milyen módon pl. atomerővel, vízierőművel,<br />

biomasszával fűtött hőerőművel, PV telepekkel,<br />

parkokkal, vagy szélerőművekkel, stb., vagy ezek<br />

valamilyen együttes<strong>év</strong>el kerül megvalósításra. Másrészt<br />

ezen beruházásokat milyen finanszírozásból<br />

és milyen pénzügyi háttérrel fedezik, illetve a megtérülést<br />

milyen adatokra számolták. Mivel ez jelen<br />

pillanatban (politikai) csatározások területe, így<br />

a harsány vélemény alkotást most jobb elkerülni.<br />

A megújuló energia hasznosítása elkerülhetetlen és<br />

ez szerintem nem szorul magyarázatra. Ez helyén is<br />

van, bár az energiatermelésben nehezen tervezhető<br />

és a beruházásuk is költséges. Pontos megtérülési<br />

adatok ismerete nélkül pedig kockázatos belefogni,<br />

ráadásul a megújuló energiával kapcsolatos kormányzati<br />

irányvonal időnként ellentmondásosnak<br />

tűnik. A részarányokról és, hogy most hol, vagy<br />

hová tartunk, csak két adatot közölnék.<br />

(1)<br />

• Magyarország megújuló forrásból származó<br />

energia-felhasználásának aránya 2018-ban -<br />

12,49% volt.<br />

(2)<br />

• 20<strong>30</strong>-ra a tervezett adat a bruttó végső<br />

energiafogyasztásban legalább 21%-os megújuló<br />

energiaforrás részarány elérése.<br />

387

A megújuló energiaforrásokból származó energia aránya<br />

országonként, a teljes fogyasztáshoz viszonyítva:<br />

2016 2020 cél<br />

Svédország 53,8 49<br />

Finnország 38,7 38<br />

Lettország 37,2 40<br />

Ausztria 33,5 34<br />

Dánia 32,2 <strong>30</strong><br />

Észtország 28,8 25<br />

Portugália 28,5 31<br />

Horvátország 28,3 20<br />

Litvánia 25,6 23<br />

Románia 25 24<br />

Szlovénia 21,3 25<br />

Bulgária 18,8 16<br />

Olaszország 17,4 17<br />

Spanyolország 17,3 20<br />

Franciaország 16 23<br />

Görögország 15,2 18<br />

Csehország 14,9 13<br />

Németország 14,8 18<br />

Magyarország 14,2 13<br />

Szlovákia 12 14<br />

Lengyelország 11,3 15<br />

Írország 9,5 16<br />

Ciprus 9,3 13<br />

Egyesült Királyság 9,3 15<br />

Belgium 8,7 13<br />

Málta 6 10<br />

Hollandia 6 14<br />

Luxemburg 5,4 11<br />

EU-s átlag 17 20<br />

Forrás: Eurostat (táblázat letöltésének forrása):<br />

https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/<br />

economy/20171124STO88813/megujulo-energia-europaban-hogy-teljesitenek-az-egyes-tagallamok<br />

Az adatokat látva ez sok vagy kevés, azt rád és az<br />

olvasókra bízom.<br />

Ismételten gratulálok a Magyar Minőség<br />

legjobb szerzője címedhez. Hol és milyen<br />

témában jelentek meg az utóbbi időben írásaid?<br />

Erre viszonylag gyorsan és röviden tudok válaszolni,<br />

mivel azóta nem publikáltam. Igaz éppen tavaly<br />

szó volt egy energetikai szaklapban történő publikációról,<br />

de ez a COVID-19 miatt éppen félbe maradt<br />

és azóta nincs újabb fejlemény.<br />

Jelenleg milyen feladatokat végzel és milyen<br />

rövid távú terveid vannak?<br />

A feladataim a korábbiakhoz képest jelentősen nem<br />

változtak. Továbbra is hasonló, mint az előző <strong>év</strong>ekben,<br />

azaz különböző irányítási (mir, kir, mebir, egir,<br />

EMAS) rendszerek fejlesztése, energiaáramok feltérképezése,<br />

energia megtakarítási projektek tervezése<br />

és irányítása, valamint a tanúsító szervezetek<br />

megbízásából külső auditok lefolytatása. Ami különbség,<br />

az on-line forma bevezetése, különösen a<br />

távauditok lefolytatásában, vagy a távolról is végezhető<br />

megbeszélések tekintetében, valamint a feladatok<br />

szakmai mélysége, vagy szélessége, illetve azon<br />

cégek növekvő száma, akikkel kapcsolatba kerülök.<br />

Rövid távú céljaim? Hm. Három fiunk van, mind<br />

hárman gépészmérnökök. Az idősebb hegesztő szakmérnök<br />

is, míg az ikrek csak tavaly végeztek, így<br />

lassan elérkezettnek látom az időt, hogy a fiukkal<br />

valamikor, de mielőbb egy közös vállalkozást indítsunk,<br />

első lépésben tervezési, járműfenntartási,<br />

energetikai tevékenységekben. Egyelőre ez a terv, a<br />

többit majd az élet adja.<br />

Tevékenységed naprakész ismereteket igényel.<br />

Hogy képzed magad? Az élethosszig tanulással<br />

hogy állsz?<br />

Ha vicces akarok lenni (már csak a nevem miatt<br />

is) – „jó pap holtig tanul”. Egyébként meg tényleg<br />

vallom is ezt a nézetet. A kérdés mindig az, hogy<br />

van-e erre igényed vagy sem. Tanulni nem csak<br />

(szervezett) képzések, konferenciák keretében lehet,<br />

hanem a tanácsadói, vagy akár az auditori feladatok<br />

során is, felt<strong>év</strong>e ha az ember nyitott szemmel jár és<br />

kellőképpen érdeklődő, ugyanakkor nem túlzottan,<br />

388

vagy tolakodóan kíváncsi. Arról már nem is beszélek,<br />

hogy az auditori tevékenységhez eleve kötelező<br />

az <strong>év</strong>es „ERFA”-kon, illetve ezen kívüli szakági képzéseken<br />

való részvétel. A COVID sajnos a képzésekbe<br />

is beletenyerelt, mivel ezek nagy része tavaly<br />

március óta gyakorlatilag csak on-line formában<br />

történik. Szerencsére ebből sem volt hiány, idén is<br />

már több ilyen alkalmon vettem részt, mint előadó<br />

és, mint hallgató. A nyugdíjig még van pár <strong>év</strong>, így<br />

ha az élet visszatér a normális kerékvágásba, még<br />

egy szakmérnöki képzésen gondolkodom.<br />

Munkatempódat ismerve, félve kérdem:<br />

miként regenerálódsz? Van-e kedvenc<br />

időtöltésed, hobbid?<br />

A tavalyi <strong>év</strong> volt az első, hogy gyakorlatilag alig volt<br />

lehetőségem pihenni, mivel a márciusi és az áprilisi<br />

leállások miatt az akkori feladataim rendre eltolódtak,<br />

melyeket nyáron és ősszel rohamtempóban<br />

próbáltunk behozni. Sikerült, de azt az időszakot<br />

nem kérem vissza. Hobbiból van több is. Az egyik<br />

kedvencem a történelem, de ezen belül is a várak,<br />

kastélyok, kúriák megtekintése, különösen, ha ez<br />

várjátékkal, vagy más bemutatóval is párosul. Kicsit<br />

ehhez kapcsolódik még, régi városképek, fotók, akkori<br />

élethelyzetek megtekintése akár kiállításokon,<br />

akár netes felületen. A másik kellemes időtöltés melyet<br />

rendszeresen művelek, az a teremfoci, azonban<br />

erre tavaly október óta nincs lehetőség. Nagyon hiányzik,<br />

engem tényleg kikapcsol. A harmadik kedvencem<br />

a fiaimmal az autóik folyamatos átépítése,<br />

technikai fejlesztése, szépítgetése, néha a javítása,<br />

bár megjegyzem, hogy ez azért a költségesebb hobbik<br />

közé tartozik<br />

(1) (forrás: Jelentés - A megújuló<br />

energiaforrások 2017-2018. <strong>év</strong>i felhasználásáról;<br />

https://ec.europa.eu/energy/sites/default/files/documents/hu_-_5th_progress_report_red_for_2017_<br />

and_2018.pdf).<br />

(2) (forrás: Nemzeti Energia- és Klímaterv (2020-20<strong>30</strong>);<br />

https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/<br />

hu_final_necp_main_hu.pdf<br />

Kormány Tamás regisztrál NMK 2018<br />

389

PATAKINÉ GYÖKERES<br />

MÓNIKA<br />

Zwack Unicum Nyrt. - irányítási rendszerek vezető<br />

„Aki minőségi terméket/szolgáltatást fogyaszt, azt<br />

a termék/szolgáltatás, vagy az általa generált érzés<br />

ragadja magával. Életünk és környezetünk fontos<br />

része a minőség, amit becsben kell tartanunk.”<br />

Légy szíves foglald össze eddigi szakmai<br />

pályafutásod legfontosabb állomásait!<br />

Jogi szakokleveles közgazdászként végeztem Pécsen,<br />

majd rögtön a Zwack Unicum Nyrt.-nél kezdetem<br />

el dolgozni a győri kereskedelmi telephelyen<br />

adminisztráció vezetőként. Főbb feladat a vevőkiszolgáláshoz<br />

kapcsolódó pénzügyi adminisztráció<br />

irányítása volt. A kereskedelmi telepek munkájának<br />

központosításával és a regionális raktározás és kiszállítás<br />

megszüntetése után ugyanebben a pozícióban<br />

folytattam a munkát két <strong>év</strong>vel később, csak már<br />

mint központi adminisztráció vezető. Több mint <strong>30</strong><br />

kolléga munkáját koordináltam, a rendelések felvételétől<br />

egészen a számlázásig.1999-ben, első gyermekem<br />

születése után kerültem a minőségbiztosítási<br />

főmérnökségre,<br />

Lackó Iván kollégámnak köszönhetően, akivel még<br />

a kereskedelemben sokat dolgoztunk együtt azon,<br />

hogy minél jobb legyen a vevőkiszolgálás folyamata.<br />

Minőségköltség menedzseri, majd TQM menedzseri<br />

pozícióban vettem ki részemet a főmérnökség munkájából<br />

és közben tanultam ezt a szakmát is. Egy rövid,<br />

másfél <strong>év</strong>es kitérőt tettem a 2000-es <strong>év</strong>ek elején<br />

és kipróbáltam magam a közigazgatásban, az akkori<br />

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél dolgoztam<br />

a minőségirányítási rendszer kiépítésén, de viszszahúzott<br />

a szívem és szerencsére szívesen is fogadtak<br />

vissza a régi kollégák. A főmérnökség megszűnés<strong>év</strong>el<br />

2004-ben vettem át a terület vezetését korábbi<br />

főnökömtől, és lettem irányítási rendszerek vezető.<br />

Itt szeretném megemlíteni, hogy Lackó Ivánon kívül<br />

nagyon sokat köszönhetek Flanek Anikónak, aki<br />

nyugdíjazásáig a főmérnökséget vezette, és aki még<br />

ezután is, egészen a múlt <strong>év</strong>ig tanácsadóként támogatott<br />

és segítette munkánkat; Szeifert Zsuzsának,<br />

aki környezetvédelmi és higiéniai szakemberként<br />

ezeket a területeket is közel hozta hozzám. Azóta<br />

ebben a munkakörben irányítom az ISO alapú rendszerek<br />

működését, fejlesztését, szorosan együtt működve<br />

a különböző szakmai területekkel, első sorban<br />

talán a gyárakkal és a központi laboratóriummal.<br />

Ma már négy rendszer működik a vállalatnál, minőségirányítási,<br />

környezetközpontú irányítási, élelmiszerbiztonsági<br />

rendszer és a múlt <strong>év</strong>ben tanúsítattuk<br />

az energiairányítási rendszert is. Emellett vagy inkább<br />

ehhez kapcsolódóan a szívem csücske a folyamatszervezés,<br />

a projekt menedzsment is, szerencsére<br />

adódik alkalom ezekben is munkálkodni, és időközben<br />

a vállalatok társadalmi szerepvállalásának, a<br />

CSR-nek, valamint a fenntartható fejlődésnek a fókuszba<br />

kerülésének köszönhetően, ezzel a területtel<br />

is ismerkedem.<br />

CSR menedzsment szakközgazdász képesítést szereztem,<br />

részt veszek a vállalat fenntarthatósági stratégiájának<br />

megvalósításában és az ehhez kapcsolódó<br />

közzétételi, kommunikációs feladatokban, pl. a<br />

Fenntarthatósági jelentés elkészítését koordinálom.<br />

Mit csinál manapság az irányítási rendszerek<br />

vezető a Zwack Unicum Nyrt. - ben?<br />

390

A munkám nagy része, a gondolkodásom alapvetően<br />

a PDCA modellre épül, erre jöttem rá, belegondolva<br />

ebbe a kérdésbe; bocsánat, hogy ezt a filozófiát – ami<br />

lehet, hogy már kicsit kiüresedett - ide behozom.<br />

Tehát: tervezés- egyeztetés, jóváhagyás a vezetőség<br />

részéről, majd csináljuk- együtt, közösen; aztán folyamatos<br />

monitoring, hogy amit csinálunk, az jó-e,<br />

kellően hatékony-e, megfelelünk-e közben a jogi és<br />

egyéb önként vállalat követelményeknek, mit tükröznek<br />

a mutatószámok, hol vannak kockázatok és<br />

lehetőségek; ahol szükséges avatkozzunk be, korrigáljunk,<br />

fejlesszünk folyamatot, új mutatószámot,<br />

az embereket képzéssel, stb.<br />

A vállalat és vezetése ebbe partner, így ezt a filozófiát<br />

nem is sajátítanám ki magamnak. Ha mindezt a<br />

mindennapokra szeretném lefordítani, akkor a szabványokban<br />

található menedzsment típusú követelmények<br />

működtetése mindenképpen a feladataim<br />

közé tartozik, ezen kívül folyamatosan figyelem a<br />

jogszabályi változásokat, ha kell az új követelmények<br />

adaptációját előmozdítom, kezelem a termékekhez<br />

kapcsolódó hatósági ügyeket és fogyasztói reklamációkat<br />

is.<br />

Viszonylag sok belső képzést, oktatást tartunk, ebből<br />

is kiveszem a részem. Van egy gyári termelési-hatékonysági<br />

KPI rendszerhez kapcsolódó minőségügyi-környezetvédelmi<br />

mutatószám struktúra,<br />

annak értékelése havi feladat. Mindig van egy-két<br />

csoportmunka vagy projekt típusú megbízás, amit nagyon<br />

szívesen elvállalok, mert így a vállalat működéséből<br />

egyre több ismeretet szerezhetek. Az SAP-ban<br />

működtetjük a QM modult, ennek supervisori feladatai<br />

folyamatosan jelentkeznek.<br />

„Folyamatosan fejlesztő, optimalizáló<br />

szakember vagyok, aki hisz a szakmai<br />

együttműködés és csapatmunka erejében”<br />

- mondod magadról. Hogy tudod erre rávenni<br />

munkatársaidat?<br />

Azt hiszem, szerencsés vagyok abból a szempontból<br />

is, hogy hasonló gondolkodású kollégákkal működhetek<br />

együtt. A mindennapokban az jelent inkább<br />

kihívást, talán valamennyiünk számára, hogy megfelelő<br />

prioritásokat állítsuk fel és a különböző munkakörökben<br />

egyértelmű prioritások legyenek öszszhangban<br />

egymással. Sokat gondolkodunk együtt,<br />

a jó kommunikáció és információ áramlás nagyon<br />

fontos, de mindannyian tudjuk, hogy ez az a két terület,<br />

amit folyamatosan lehet javítani, bármilyen<br />

szervezetről is beszélünk.<br />

A folyamattervezés és fejlesztés<br />

kedvenc területeid közé tartozik. Milyen<br />

javaslatokat tudsz adni azoknak, akik<br />

ennek a munkának még nem fogtak neki,<br />

vagy az elején tartanak?<br />

• Az első és legfontosabb, hogy csinálják, és ne adják<br />

fel. Annyi „megtakarítási” lehetőség rejlik ebben.<br />

• A második legfontosabb: ne az asztal mellől<br />

végezzék ezt, és mindenképpen vonják be azokat<br />

a munkatársakat, akik a feladatok / folyamatok<br />

végrehajtásában részt vesznek.<br />

• A harmadik: törekedjünk az egyszerűségre.<br />

• A negyedik: a folyamatlépéseket vizsgáljuk<br />

legalább két aspektusból, a feladatot elvégző, mint<br />

„(belső) vevő” és mint „(belső) szállító” is.<br />

Több projektben vettél részt. Melyik volt<br />

számodra a legkedvesebb?<br />

Minden projektet szeretek, mert azok tele vannak<br />

új dolgokkal és ismeretekkel. Talán a nagyon komplex<br />

projektek igazán a kedvenceim, mint például az<br />

első - a kereskedelmi adminisztráció központosítása<br />

projekt, vagy amiben éppen most vagyunk, ami<br />

<strong>év</strong>ről-<strong>év</strong>re ismétlődik ugyan, de nagyon szerteágazó:<br />

a karácsonyi időszakra készülő promóciós – öszszecsomagolt<br />

vagy díszdobozos – termékek fejlesztési<br />

és előállítási projektje. Ez utóbbi teljes egészében<br />

lefedi a vállalat folyamatait.<br />

Milyen TQM eszközöket és módszereket<br />

alkalmazol a leggyakrabban?<br />

Csak felsorolás szerűen, gyakran tudattalanul nyúlunk<br />

bizonyos eszközökhöz, az adott probléma jellegéből<br />

adódóan: brainstorming, benchmarking,<br />

folyamatábrák, Ishikawa diagram, a mutatószámok<br />

elemzéséhez mindenféle diagram, amivel a tendenciákra<br />

lehet következtetni, a csoportmunka meghatározó,<br />

mint arra már utaltam korábban is. A különböző<br />

ellenőrző listák, Gannt diagram, Pareto diagram,<br />

ami szintén a klasszikusok közé tartozik.<br />

391

CSR menedzsment szakközgazdászként<br />

hogyan látod e terület cégen belüli<br />

és országos helyzetét?<br />

Társaságunkat tekintve a társadalmi szerepvállalás<br />

legalább olyan múltra tekint vissza, mint maga a vállalat.<br />

A társadalmi szerepvállalás kérdésköre azonban<br />

az utóbbi <strong>év</strong>ekben kibővült és ma már mindenki<br />

a fenntarthatóság problémakörét vizsgálja, így mi is<br />

komplexebben tekintünk erre a kérdéskörre. A fenntarthatóságot<br />

számunkra a klasszikus három pillér:<br />

a gazdasági eredményesség, a társadalmi felelősségvállalás<br />

és a környezetvédelemért tett erőfeszítések<br />

megfelelő egyensúlyban tartott kombinációja jelenti,<br />

ehhez erős értékrendszerrel rendelkezünk családi<br />

vállalatként és ezt segíti, hogy az innovációnak is<br />

meghatározó szerepe van napjainkban.<br />

A vállalati fenntarthatósági stratégia kilenc lényeges<br />

területre fókuszál: a munkatársak megbecsülése,<br />

a felelős alkoholfogyasztás, a szociális és kulturális<br />

szerepvállalás; gazdasági eredményesség, az etikus<br />

üzleti magatartás és felelős beszerzés, valamint az<br />

erőforrásokkal való takarékos bánásmód mind az<br />

energia, mind a vízfelhasználásban, és a hatékony<br />

hulladékgazdálkodás. Tesszük, amit kell.<br />

Úgy képzelem el az üzleti szervezeteket a maguk<br />

környezetében, mint egy szervet az emberi testben:<br />

minden mindennel összefügg – rendszerben kell<br />

szemlélni az egészet. Ha egy ponton beavatkozunk,<br />

akkor az egy teljesen más részre is kihathat. Jó lenne,<br />

ha az alapvető környezeti, szocio - társadalmi<br />

összefüggések mindenki számára nyilvánvalók lennének.<br />

Fontosnak tartom ezen kívül, hogy egy szervezet<br />

arra összpontosítson a fenntarthatóság kérdéskörében,<br />

amire tevékenység<strong>év</strong>el pozitívan hatni<br />

tud és ha lehet csatlakozzon ezen / ezeken a területeken<br />

valamilyen nemzetközi összefogáshoz, pl. az<br />

ENSZ 20<strong>30</strong>-as fenntartható fejlődési céljaihoz.<br />

Beosztásod igényli a folyamatos képzést,<br />

tanulást. Hogyan tudsz ennek megfelelni?<br />

Szeretek tanulni, bár most már elhatároztam, hogy<br />

klasszikus értelemben iskolapadba többé nem ülök,<br />

de szerencsére ezen kívül is van a tanulásnak számtalan<br />

formája. A tapasztalati tanulás is nagyon fontos.<br />

Szeretnék érdeklődni minőség ideálod felől. Mit<br />

tartasz jó minőségnek?<br />

Idézhetnék klasszikusokat, jól átgondolt definíciókat,<br />

mégis elsősorban egy idézet az, ami elsőként eszembe<br />

jut és amely a mellettem l<strong>év</strong>ő faliújságon is megtalálható,<br />

ez pedig egy mondat Henry Fordtól: „Quality<br />

means doing it right when no one is looking.” Ezt<br />

vallom én is. A minőség valami olyan, ami mindig<br />

belülről jön, fakad és képes dolgokat, tárgyakat, tevékenységeket<br />

jobbá, hasznosabbá tenni. Aki minőségi<br />

munkát végez vagy minőségi kapcsolatokra törekszik,<br />

az képes akaratlanul is másokat magával ragadni,<br />

másokat is erre sarkallni. Aki minőségi terméket/<br />

szolgáltatást fogyaszt, azt a termék/szolgáltatás, vagy<br />

az általa generált érzés ragadja magával. Életünk és<br />

környezetünk fontos része a minőség, amit becsben<br />

kell tartanunk.<br />

Te, aki nap, mint nap közelében vagy: szereted<br />

az Unicumot? Szoktad vásárolni?<br />

Igen vásárolom az Unicumot és Unicum Szilvát is,<br />

talán ez utóbbi áll közelebb az ízlésvilágomhoz.<br />

Mi a hobbid? Mivel tudsz kikapcsolódni,<br />

regenerálódni?<br />

Nagyon szeretek süteményt sütni, új recepteket<br />

kipróbálni. Sokat olvasok és kirándulok, túrázom.<br />

A természetben különös módon tud töltődni az ember<br />

testileg és lelkileg egyaránt.<br />

392

PELLE BALÁZS<br />

MVM Zrt. Jogi, Vállalatirányítási és Minőségügyi<br />

Igazgatóság vállalatirányítási és minőségügyi<br />

osztályvezető<br />

… „Több informatikai támogató eszközt alkalmazunk<br />

csoportszinten, melyek segítik a folyamatok<br />

modellezését, a szabályozó dokumentumok<br />

létrehozását, véleményeztetését, kiadását, és az<br />

érvényes illetve archív verziók elérését, tárolását.<br />

Az elmúlt <strong>év</strong>ekben kevesebb személyes találkozóra<br />

volt lehetőségünk, a kollégák létszáma is megnőtt,<br />

de igyekszünk a minőségügyes csapat érdeklődését<br />

fenntartani, munkájukat a lehetséges összes<br />

eszközünkkel segíteni.”<br />

Ebben a sorozatban már édesapád is szerepelt!<br />

Azt gondolom, Neked is itt a helyed! Kérlek,<br />

röviden vázold fel életed legfontosabb fordulóit!<br />

Köszönöm szépen. Nagyon büszke vagyok rá és<br />

nagy örömmel tölt el egyben, hogy ugyanabban a<br />

sorozatban szerepelhetek, ahol Édesapám is. Szüleim<br />

nyomában járva mindig a lehető legjobb teljesítményt<br />

szerettem volna nyújtani az általános iskolai,<br />

gimnáziumi vagy később főiskolai és egyetemi tanulmányaim,<br />

a sportolói, élsportolói karrierem és a<br />

munkában töltött <strong>év</strong>ek során. A minőségi tudásban<br />

és annak segítség<strong>év</strong>el mutatott minél jobb teljesítményben<br />

hittem, és hiszek máig.<br />

Életem legfontosabb állomásainak sorát Pakssal kezdeném,<br />

mert szüleim a Paksi Atomerőmű beruházásán<br />

dolgoztak, így négy <strong>év</strong>ig ott laktunk, óvodásként<br />

ott gyűjtöttem az élményeket. Ezt követően Budapesten<br />

éltünk, iskoláimat ott végeztem, szüleim pedig az<br />

energetikai szakmában maradtak. Nagyon szívesen<br />

emlékszem vissza erre az időszakra máig, s talán magyarázható<br />

az iparág iránti elkötelezettségem is.<br />

Másodikként említendő a sportolói karrierem. Több,<br />

mint három <strong>év</strong>tizede vízilabdázom. A nemzeti utánpótlás<br />

válogatottakban játszottam a legendássá vált<br />

’76-os nemzedék tagjaként. Felnőttként magyar csapatokban<br />

és a francia Strasbourgban is játszottam,<br />

részt vettem többször az egyetemisták és főiskolások<br />

„olimpiájának” számító Universiade-n és 20 alkalommal<br />

játszottam a felnőtt magyar válogatottban.<br />

A profi karrieremet 2012-ben fejeztem be, de a sport<br />

meghatározó része maradt az életemnek, azóta is<br />

vízilabdázom, edzésre járok és egyéb sportágakat is<br />

szívesen űzök.<br />

A munka világába párhuzamosan érkeztem sportolói<br />

pályafutásommal. Édesapám minőségirányítással<br />

foglalkozott akkortájt, amikor még a felsőoktatásban<br />

tanultam, így a téma iránti érdeklődésem<br />

magától értetődő volt. Elsőként egy tanácsadó cégnél<br />

kezdtem el dolgozni, szinte azonnal egy minőségirányítási<br />

rendszer bevezetését kellett végrehajtani<br />

és a felkészítést követően a tanúsítvány megszerzése<br />

volt a cél. A rendszert sikerült bevezetni, a<br />

működést sikerült tanúsíttatni és emellett nagyon<br />

sok folyamatmenedzsmenttel kapcsolatos tudást is<br />

sikerült összegyűjtenem. A sportolói pályafutásom<br />

befejezését követően több projektben tudtam részt<br />

venni a munkahelyemen nagyszerű társaságban,<br />

amelyek kapcsán rövid idő alatt gyorsan tanultam.<br />

393

A következő állomás már a jelenlegi munkahelyem<br />

volt. A megszerzett ismereteknek hála megkeresést<br />

kaptam az MVM Zrt. minőségügyi osztályvezetőjétől,<br />

és örömmel elfogadtam a lehetőséget. Azóta<br />

ezen a területen dolgozom, jelenleg, 2018 óta, osztályvezetőként.<br />

Hogyan tudsz az MVM szervezeti felépítésében,<br />

mint minőségügyi osztályvezető részt venni?<br />

Mennyire integrálódsz a jogi és vállatirányítási<br />

munkákba?<br />

A minőségirányítás 1998 óta jelen van a szervezetben,<br />

azóta többször változott a szervezet helye. Az<br />

elmúlt 10 <strong>év</strong>ben kezdetben az általános vagy operatív<br />

vezérigazgató-helyettes később a jogi, majd<br />

a jogi feladatokért felelős vezérigazgató-helyetteshez<br />

tartozott a feladat. Az elmúlt <strong>év</strong>ekben a jogi<br />

és vállalatirányítási feladatokért felelős vezérigazgató-helyettes<br />

alá tartozunk. Úgy gondolom, hogy<br />

két dolog miatt kerültünk egyre közelebb a jogi<br />

szakterülethez. A megfelelő dokumentáltság biztosításához<br />

kapcsolódóan a központi és társasági<br />

belső szabályozás működtetése az <strong>év</strong>ek során egyre<br />

fontosabb szerepet töltött és tölt be osztályunk életében.<br />

A másik pedig, hogy a tanúsítványok követelményeinek<br />

való megfelelés ugyan önkéntes vállalás,<br />

de a jogszabályok betartásához hasonlóan itt is<br />

szabályokat kell érvényre juttatni.<br />

A vállalatirányítási tevékenységbe a szabályozási<br />

rendszer ismerete, meghatározása, alkalmazása, társaságok<br />

általi implementációja, illetve a szabályozó<br />

dokumentumokban található döntési pontok kezelése<br />

kapcsán kerültünk.<br />

Jelenlegi munkád része többek között az MVM<br />

Csoportba tartozó társaságok minőségirányítási<br />

rendszerekkel kapcsolatos feladatainak<br />

felügyelete. A feladatokat team munkában<br />

és kölcsönös egyetértésben végzitek?<br />

Központi minőségügyi és szabályozási területként<br />

készítettünk és kiadtunk központi elvárásokat meghatározó<br />

központi szabályozókat. Ezeket a leányvállalatoknak<br />

implementálniuk kellett a saját működésükbe,<br />

saját belső szabályozóikban. A felügyeletünk<br />

alapját ezen elvárásoknak való társasági megfelelés<br />

ellenőrzése jelenti. Évente néhány alkalommal szervezünk<br />

minőségügyi találkozót az általunk felügyelt<br />

feladatokkal foglalkozó társasági kollégáknak, ahol<br />

az aktuális témák mellett a társasági kérdésekről<br />

szoktunk beszélgetni. Több informatikai támogató<br />

eszközt alkalmazunk csoportszinten, melyek segítik<br />

a folyamatok modellezését, a szabályozó dokumentumok<br />

létrehozását, véleményeztetését, kiadását, és<br />

az érvényes illetve archív verziók elérését, tárolását.<br />

Az elmúlt <strong>év</strong>ekben kevesebb személyes találkozóra<br />

volt lehetőségünk, a kollégák létszáma is megnőtt,<br />

de igyekszünk a minőségügyes csapat érdeklődését<br />

fenntartani, munkájukat a lehetséges összes eszközünkkel<br />

segíteni.<br />

Az MVM Zrt. integrált irányítási rendszere<br />

milyen elemekből áll?<br />

Minőségirányítási, környezetközpontú irányítási,<br />

információbiztonsági és energiairányítási rendszer<br />

szabvány követelményeinek megfelelő integrált irányítási<br />

rendszerünk van. Emellett idén bevezettük<br />

és sikeresen tanúsíttattuk az Antikorrupciós Irányítási<br />

Rendszerek szabványnak megfelelő irányítási<br />

rendszert. Ezt egyelőre külön kezeljük.<br />

A cégnél alkalmazott folyamatmodellek<br />

kialakításában hogyan veszel részt?<br />

Az általunk készített folyamatmodellek a szabályozó<br />

dokumentumként használt központi eljárásrendek<br />

és társasági belső folyamatutasítások alapjául<br />

szolgálnak, így az ARIS folyamatmodellező eszköz<br />

segítség<strong>év</strong>el a több, mint 10 <strong>év</strong>es tapasztalat alapján<br />

összeállított konvenciók szerint készítjük a folyamatmodelleket,<br />

amikből egy riport script segítség<strong>év</strong>el<br />

szabályozó dokumentumok is generálhatók,<br />

segítve ezzel a folyamat alapú szabályozó dokumentum<br />

készítést.<br />

Miként értelmezzük a csoporton belüli<br />

minőségirányítási szolgáltatási tevékenység<br />

kialakítását és nyújtását?<br />

Két <strong>év</strong>vel ezelőtt az MVM Zrt.-ből kiszervezésre<br />

került az ún. operatív tevékenységet ellátó szervezeti<br />

egységek nagy része az MVM Services Zrt.-be,<br />

ahova más társaságoktól is érkeztek támogató tevékenységet<br />

ellátó szervezeti egységek és kollégák. Az<br />

újonnan létrejött társaság szolgáltatásként számos<br />

feladatot ellát az MVM Zrt. és az MVM Csoport<br />

394

sok társasága részére. A mi szakterületünk is fokozatosan<br />

vállalt egyre több szolgáltatási feladatot<br />

is annak érdekében, hogy az MVM Csoport egyes<br />

társaságait segítsük minőségügyi céljaik elérésében<br />

vagy akár a központi elvárásoknak való megfelelés<br />

biztosításában.<br />

Hogyan álltok az Antikorrupciós Irányítási<br />

Rendszer bevezetés<strong>év</strong>el és működtetés<strong>év</strong>el?<br />

Mind az MVM Zrt., mind az MVM Services Zrt.<br />

megszerezte a tanúsítványt 2022 utolsó negyed<strong>év</strong>ében,<br />

amire nagyon büszkék vagyunk. Nem sok magyar<br />

vállalat rendelkezik jelenleg ilyen tanúsítvánnyal. Az<br />

Antikorrupciós Irányítási Rendszerek szabvány elvárásainak<br />

megfelelően alakítottuk a működést mindkét<br />

társaságnál. A Compliance területtel közösen ütemeztük<br />

a feladatokat, belső auditori végzettséget szereztünk,<br />

bevezettük az elvárásokat a működésbe és<br />

végül sikerült megszereznünk a tanúsítványt. Több,<br />

mint egy <strong>év</strong>et vett igénybe a teljes feladat.<br />

AZ MVM Zrt.-ben sokféle területen dolgoztál.<br />

Jól érzed magad mostani pozíciódban? Milyen<br />

rövidtávú tennivalóid vannak?<br />

Többféle neve volt a területemnek, ezért gondolható,<br />

hogy sokfelé dolgoztam, de valójában mindig<br />

ugyanazon a szakterületen voltam. Jól érzem magam<br />

ezen a területen, több érdekes vállalatirányítási,<br />

jogi természetű feladatban is részt vettem. A <strong>minőségügyben</strong>,<br />

illetve az irányítási rendszerek működtetése<br />

kapcsán tanultakat felhasználva, a jobb működés<br />

érdekében próbálok tenni azon feladatoknál,<br />

amikben részt veszek.<br />

Rövidtávon szeretném a csoportba tartozó társaságoknál<br />

elérni, hogy a központi elvárásoknak megfelelő<br />

szabályozási rendszert alakítsanak ki és annak<br />

megfelelően működjenek. Szeretném megtartani a<br />

tanúsítványainkat minden <strong>év</strong>ben az MVM Zrt. és az<br />

MVM Services Zrt. esetében, és szeretném segíteni a<br />

leányvállalatoknál dolgozó kollégáinkat abban, hogy<br />

meg tudják tartani a társaságaik tanúsítványait.<br />

Mi jelenti számodra a jó minőséget? Milyen<br />

minőségképed van?<br />

Nehéz kérdés, mert Arisztotelészt idézve „a minőség<br />

nem egy jogi tett, ez egy szokás”. Célom az<br />

életben, hogy próbáljak mindent a lehető legjobban<br />

csinálni, amibe belefogok. Ez végigkísért gyerekkorom<br />

óta. A minőséget a saját tevékenységem során<br />

ebben mérem. A minőség pozitív jelentéssel bír önmagában.<br />

Talán úgy tudnám megfogalmazni, hogy<br />

ami számomra megfelelő vagy amennyiben van rá<br />

előírás, akkor annak megfelelő.<br />

Miként tudsz fejlődni, milyen lehetőségeket<br />

használsz önképzésre?<br />

Szívesen megyek konferenciákra, minőségügyi rendezvényekre,<br />

vagy akár vállalati működés ellenőrzését<br />

végző más területek által szervezett eseményekre.<br />

Mivel igen speciális a vállalatcsoportunk, így szeretek<br />

egyeztetni más kisebb-nagyobb társaságokban<br />

dolgozó ismerőseimmel, a többi társasági kollégával,<br />

tanúsítókkal, minőségügyi szakemberekkel a tapasztalataikról,<br />

észrevételeikről. Emellett természetesen<br />

szoktam vállalati képzéseken részt venni. Az <strong>év</strong>es<br />

belső auditori továbbképzésen is ott vagyok.<br />

Minőségügyi rendezvényeinken szoktunk<br />

találkozni. Értékeled a tudod-e hasznosítani<br />

benchmarking adta lehetőségeket?<br />

Szeretek információkat cserélni, mert a cégcsoport<br />

és azon belül az én munkám is egy része csak a teljes<br />

minőségügynek, így igen sok érdekes témában<br />

lehet előadásokat hallgatni.<br />

A kikapcsolódásnak milyen módszereit<br />

használod? Van különös hobbid?<br />

Alapvető hobbim a családom. De fontos eleme a<br />

kikapcsolódásnak a sport és a sportolás. A vízilabda<br />

mellett szeretek más sportokat is űzni. Imádok<br />

utazni, színházba járni és jó filmeket nézni. Kedvelem<br />

a baráti találkozókat és kirándulásokat.<br />

395

PELLE GÁBOR<br />

MVM Zrt. - minőségirányítási vezető<br />

„… Egy minőségüggyel foglalkozó szakembernek<br />

azon túl, hogy tisztában van az előírásokkal és<br />

követelményekkel, meg kell ismernie az adott<br />

szakterület folyamatait is, hogy hasznosítható<br />

tanácsokkal tudjon segíteni.”<br />

Aktív pályafutásod befejezt<strong>év</strong>el,<br />

a nyugdíjas <strong>év</strong>ek elején kérlek, emeld ki<br />

önéletrajzodból azokat az általad fontosnak<br />

tartott fordulópontokat, amelyeket utólag<br />

visszapillantva a legfontosabbnak tartasz!<br />

Három ilyet említenék:<br />

• Atomerőművi szakmérnöki képzés, majd<br />

külföldi és hazai betanulás után aktív részvétel<br />

a Paksi Atomerőmű I. és II. számú blokkjainak<br />

üzembe helyezésében,<br />

• Erőművek termelésének irányítása a Magyar<br />

Villamos Művek Tröszt (MVMT) keretein belül,<br />

• Auditori képzettség megszerzése (ÖVQ-MSZT)<br />

után minőségügyi vezetői feladatok<br />

az MVM Rt-nél.<br />

Tapasztalatom szerint szakmai körökben sokan<br />

szerettek és tiszteltek. Véleményed szerint mi<br />

volt népszerűséged titka?<br />

Valójában nem tudom. Talán az, hogy mindenkivel<br />

szót tudtam érteni. Mások véleményét mindig szívesen<br />

meghallgattam, és amit lehetett azt hasznosítottam.<br />

Szívesen osztottad meg tapasztalataid<br />

munkatársaiddal. Jól érezted magad a fiatal<br />

kollégák körében. Mit tanácsolnál, mire<br />

hívnád fel a ma pályakezdő fiatal<br />

minőségügyes szakemberek figyelmét?<br />

Milyen ismérvei vannak a mai minőségszakma<br />

munkásainak?<br />

Mindig nyitott szemmel és füllel járjanak, mert<br />

mindenütt, mindenkitől lehet valami hasznosat tanulni.<br />

Egy minőségüggyel foglalkozó szakembernek<br />

azon túl, hogy tisztában van az előírásokkal és<br />

követelményekkel, meg kell ismernie az adott szakterület<br />

folyamatait is, hogy hasznosítható tanácsokkal<br />

tudjon segíteni.<br />

Azt gondolom, bátran nevezhetünk<br />

a minőség követének! Értelmezésedben<br />

milyen minőségkép szerepel? Mit tartasz<br />

a minőségi munkavégzésről?<br />

Véleményem szerint a minőségi munkavégzést az<br />

jellemzi, hogy folyamatszemléletű, a tevékenységek<br />

áttekinthetők, megfelelően (csak a szükséges mértékben)<br />

szabályozottak és dokumentáltak.<br />

Miként biztosítottad „naprakészségedet”?<br />

Hogyan tudtál mindig jól képzett maradni?<br />

Igyekeztem kihasználni – munkatársaimmal együtt<br />

– mindazokat a lehetőségeket (MSZT, ISO 9000 FÓ-<br />

RUM, Iparfejlesztési Közalapítvány – Minőségfejlesztési<br />

Központ) amelyek az ujdonságokról, vagy a<br />

jó gyakorlatról adtak tájékoztatást.<br />

Melyik elismerésedre, kitüntetésedre<br />

vagy a legbüszkébb?<br />

Több, az ISO 9000 FÓRUM-tól kapott elismerés is a<br />

legkedvesebbek közé tartozik. Most mégis az MVM<br />

Zrt.-től – nyugdíjba vonulásom kapcsán – kapott<br />

396

aranygyűrűt említeném, mint a legkedvesebbet. Ezzel<br />

a villamos energia iparágban végzett munkámat<br />

és az eltöltött 40 <strong>év</strong>et ismerték el.<br />

Utolsó munkahelyeden a Magyar Villamos<br />

Művek Zrt.-nél mi jelentett számodra nagy<br />

kihívást? Hogyan emlékszel az itt<br />

eltöltött <strong>év</strong>ekre?<br />

A folyamatos változás, ami mindig újabb kihívást jelentett.<br />

Legutóbb egy új vállalatirányítási rendszer<br />

kialakítása, elfogadtatása és eredményes működtetése<br />

volt a feladat, amely még mindig aktuális, és amelyet<br />

volt kollegáim remélem sikerrel fognak teljesíteni.<br />

Néhány <strong>év</strong> kivétel<strong>év</strong>el mindig a villamosenergia<br />

iparágban, ezen belül Pakson és az MVM-ben dolgoztam.<br />

Biztos voltak rosszabb dolgok is, de én csak<br />

csupa szépre emlékszem<br />

Tervezgetted-e előre nyugdíjas jövődet? Mi<br />

jelent számodra kikapcsolódást és feltöltődést?<br />

Igazán nem terveztem, mert feladatok, illetve tennivalók<br />

mindig vannak és lesznek is. Kikapcsolódásnak<br />

van három gyönyörű unokám, de szeretünk<br />

a feleségemmel kirándulni, utazni, időnként vízilabda<br />

meccsekre járni. A nyári hónapokban szeretünk<br />

minél több időt a Balatonon tölteni.<br />

Vendégeink üdvözlése NMK 2018<br />

397

PLEININGER JÓZSEF †<br />

OVIT Zrt. - minőségügyi vezető, integrált<br />

rendszer főmérnök<br />

„…Véleményem szerint a folyamatokban való<br />

gondolkodás, a rendszerszemlélet, a saját működés<br />

kockázatainak ismerete és kezelése már 15-20 <strong>év</strong>vel<br />

ezelőtt is fontos volt, mivel a vevői igények maximális<br />

kielégítése szempontjából ezek már akkor is lényeges<br />

követelmények voltak.”<br />

Szeretném, ha beszélgetésünket egy rövid<br />

szakmai életút ismertetés<strong>év</strong>el kezdenénk!<br />

A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett tanulmányok<br />

sikeres lezárása után, mint okleveles villamosmérnök,<br />

a Villamos Állomásszerelő Vállalatnál a kivitelezési<br />

munkák előkészítése és végrehajtása során<br />

az első 12 <strong>év</strong>ben a teljes körű gyakorlat megszerzés<strong>év</strong>el<br />

telt el. Ebben különféle vezetői feladatok, építésvezető,<br />

főépítésvezető, gyáregység vezető, termelési<br />

vezető munkakörökben a nagy ipari beruházások<br />

villamostechnológiai helyszíni építési tevékenységek,<br />

előgyártási folyamatok, minőségi tervek készítése,<br />

létesítmények minőségbiztosítása, minőség ellenőrzése<br />

során szereztem gyakorlatot.<br />

A következő 15 <strong>év</strong>ben a villamosiparban VBKM Vezérigazgatóságon,<br />

Magyar Villamos Művek trösztben<br />

a korább szerzett tapasztalatokkal tevékenykedtem<br />

a makrogazdaságban. A következő 15 <strong>év</strong>ben a<br />

villamosipar egyik legnagyobb vállalatánál a villamos<br />

alaphálózat kivitelezési, karbantartási és üzemeltetési<br />

feladatainak eredményes végrehajtásához,<br />

minőségügyi vezető, majd integrált rendszer főmérnökként,<br />

az ISO szabvány alapú vezetői irányítási<br />

rendszerek kiépítésében, működtetésében és fejlesztésében<br />

vettem részt. A TÜV akadémiákon szerzett<br />

minőségirányítási, környezetvédelmi és munkahelyi<br />

egészségvédelem és biztonsági irányítási rendszerek<br />

működtetésében és fejlesztésében vettem részt. Továbbá<br />

a tanúsító cégeknél, a nemzeti akkreditációs<br />

testületeknél szak auditroként / minősítő mérnökként<br />

dolgoztam külsősként. Ez idő alatt végeztem<br />

társadalmi munkát, a magyar minőség társaságoknál<br />

és fórumoknál.<br />

Képzettségeid közül a TÜV-nek igen jelentős<br />

szerepe volt. Miért, honnan a kötődés?<br />

A TÜV-vel való első közös munka során megérintett<br />

munkatársaiknak magas fokú képzettsége, határozott,<br />

könnyen követhető feladat meghatározásuk<br />

és elkötelezettsége. Sokat tanultam kezdettől<br />

fogva tőlük. Magas színvonalon képviselték a minőség<br />

ügyet. Ezek motiválták a későbbiek során<br />

bármelyik TÜV magyarországi leányvállalatával<br />

való együttműködésemet és tettem eleget megbízásaiknak,<br />

felkérésüknek.<br />

A minőség iránti elkötelezettség elég korán<br />

tetten érhető munkásságodban. Miért<br />

tulajdonítottál ennek különleges jelentőséget?<br />

A Műszaki Egyetemi tanulmányaim során megtanultam,<br />

hogy mennyire fontos a pontos, precíz munka<br />

és a praxis folyamán mi ennek a szerepe, jelentősége.<br />

Különösen hasznos volt ez számomra a villamosiparban<br />

töltött <strong>év</strong>eim során. Itt akár a szerelés,<br />

akár az üzemeltetés feladatainak végrehajtásakor<br />

nem volt lehetséges a rossz minőség, a lazaság, hiszen<br />

ezen munkák befejezése után nincs mód az<br />

398

üzemeltetés közben javításra. Ugyanis a hibák miatti<br />

leállások a szolgáltatásban kiesését és károkat,<br />

legrosszabb esetben még balesetet is okoznak. Ez<br />

előírt követelmények mindig maximálisan kellett<br />

megfelelni és eleget tenni. A villamosiparban a<br />

feladatok végrehajtása során folyamatosan kellett<br />

megfelelni a szabvány előírásoknak, a minőség teljes<br />

körű biztosításával.<br />

A minőség mellett a környezet tiszteletét is<br />

mindig fontosnak érezted. Milyen mozgatórugói<br />

voltak mindennek?<br />

Az én filozófiám szerint a minőség igénye megjelenik<br />

az élet minden területén, még spontán módon<br />

is. A környezet, úgy a mikro, mint a makró környezet<br />

bármilyen helyzetben az élet része, amely vonatkozásában<br />

a minőségi elemek a meghatározóak (pl.<br />

jogszabályok ismerete, technológiák, gépek/berendezések<br />

stb. környezeti hatásai).<br />

Ebből következik, hogy a létesítési/építési munkák<br />

során, természetes módon okozott károk helyrehozatala<br />

éppen olyan fontos, mint az új objektum felépítése.<br />

A tudatosság, a viselkedés, a magatartás, a<br />

gondolkozás a környezet kímélése vonatkozásában<br />

nagyon fontos tényező az alkotó, józan életet élő<br />

emberek, illetve a társadalom cselekedetiben.<br />

Tapasztalt minőségügyi szakemberként hogyan<br />

látod a minőségügyi szabványok fejlődését? Mi<br />

a véleményed az ISO 9001:2015 szabványról?<br />

A szabványoknak lépést kell tartani a fejlődéssel<br />

(ipari, gazdasági, tudományos stb.) ezért szükséges<br />

ezek felülvizsgálata, módosítása. A minőségügyi<br />

szabványokat ezzel együtt az irányítási rendszerek<br />

szabványait megfelelően kell gondozni és szükség<br />

szerint változtatni.<br />

A piaci világban a minőség stratégiai tényező, ezért azt<br />

szervezeteknek / vállalkozásoknak, ennek figyelembe<br />

vétel<strong>év</strong>el kell kialakítani, minőségirányítási rendszerüket<br />

és megfelelni a szabványi követelményeknek.<br />

Sőt a kiépített rendszereket a fentiek igény<strong>év</strong>el kell<br />

tartalommal megtölteni. Az ISO 9001:2015-ös szabványban<br />

foglaltakat a piaci versenyben jól megfelelni<br />

kívánó társaságok/szervezetek már a szabvány korábbi<br />

változatának idején is igyekeztek megvalósítani.<br />

Véleményem szerint a folyamatokban való gondolkodás,<br />

a rendszerszemlélet, a saját működés kockázatainak<br />

ismerete és kezelése már 15-20 <strong>év</strong>vel ezelőtt is<br />

fontos volt, mivel a vevői igények maximális kielégítése<br />

szempontjából ezek már akkor is lényeges követelmények<br />

voltak.<br />

Miként definiálod a jó minőséget?<br />

A minőség definiálásánál alapvetőnek az általános<br />

filozófiai értelmezést, a dolgok jellemző tulajdonságokkal<br />

történő leírását tekintem. Valaminek a minősége<br />

azon tulajdonságok összessége, amelyek azzá<br />

teszik a dolgot. (lehet termék, szolgáltatás, cselekedet<br />

stb.) ami az elvárások szerinti.<br />

Továbbá természetes számomra, hogy a minőség érték<br />

szemléletű értelmezése személyhez kötött értékrenden<br />

alapul és szubjektív. A tulajdonságok értékét<br />

a meghatározott értékrend szerint meg kell adni a<br />

dologra vonatkozó minősítést, értékítéletet. Az élet<br />

minden frontján dominál ez az értékítélet.<br />

Sok minőségügyi rendezvényen találkozunk.<br />

Nyugdíjasként hogyan tudod figyelemmel<br />

kísérni a minőségügy legújabb eredményeit?<br />

Fontos-e még számodra az önképzés?<br />

A társadalom és a család szempontjából hasznosan<br />

élni kívánó embert nem befolyásolja a nyugdíjazás.<br />

Amíg a sors megadja és egészséges az ember, addig<br />

folyamatosan kíváncsi a szakmák stb. fejlődésére, a<br />

változásokra. A minőségügy legújabb eredményeit<br />

a szakfolyóiratok olvasásával, a szakmai rendezvények,<br />

konferenciák, cég látogatások, ezeken szerzett<br />

tapasztalatok, vizuális élmények adnak lehetőséget<br />

a fentiek megismerésére.<br />

Társadalmi tisztségeid közül melyekre<br />

vagy a legbüszkébb?<br />

Társadalmi tisztségeim közül mindegyikre büszke<br />

vagyok, mert közreműködhettem és segíthettem a<br />

megbízóknak. Javaslataimmal és szakmai közreműködésemmel<br />

példát adhattam a kollegáknak. Bár elkeserített<br />

minden időben, hogy nem kapnak a civil<br />

szervezetek kellő támogatást sem az állami szervektől,<br />

ezek tagjai nem elég aktívak, nem érzik a közös<br />

ügyek fontosságát.<br />

399

A fiatal szakembereket milyen érvekkel tudnál<br />

minőségügyi pályára ösztökélni?<br />

A fiatal szakembereket elsősorban a posztgraduális<br />

képzéseken keresztül lehetne ösztönözni, illetve a<br />

pályára ösztökélni, ahol nem az anyagi előmenetelt<br />

helyezik előtérbe, hanem a minőség iránti elkötelezettség<br />

lenne a motiváció alapja.<br />

Ebben a minőség üggyel foglalkozó<br />

társaságoknak lenne sokkal nagyobb<br />

szerepe.<br />

Mi a kedvenc időtöltésed? Változott-e<br />

pihenéssel kapcsolatos felfogásod?<br />

Egy ember nyugdíjas állapotában az idő sokfelé osztódik.<br />

Alapvetően a családban vannak fontos feladatok,<br />

pl. unokák menedzselése. A másik időrész az egészség<br />

ápolás, gyógykezelésekre fordított idő.<br />

A pihenés a normál életrend szerint fontos számomra.<br />

A rendelkezésre álló idő többi részében a családi ház,<br />

a nyaraló gondnokolása, házi tmk. munkák elvégzése,<br />

kertek ápolása. Kedvenc időtöltésem a színház, az opera<br />

előadásai, otthon pedig cd, dvd-k hallgatása nézése.<br />

Visszatérő törzsvendégek NMK 2017<br />

ADAPTO kiállító NMK 2017<br />

400

PREKOPECZ JÓZSEF<br />

Hödlmayr Hungária Logistics Kft.,<br />

- minőségügyi vezető<br />

„… Azok a csapatok hatékonyak, amelyekben<br />

különböző kompetenciákkal bíró, sokszor eltérő<br />

személyiségű tagok vesznek részt. Ilyen csapatok<br />

esetén a legnehezebb feladat megoldása<br />

is lerövidül és a legnehezebb pillanatokban is van, aki<br />

továbblendíti a szekeret, ha az kátyúba süllyedt.”<br />

Beszélgetésünk elején egy rövid szakmai<br />

életrajzot szeretnénk kérni!<br />

1998-ban diplomáztam a Veszprémi Egyetemen okleveles<br />

mérnök-informatikusként. Meglepő talán, de<br />

egy percet sem dolgoztam szigorú értelemben vett<br />

IT területen, szakmai pályámat a sárvári Flextronics-nál<br />

(HP nyomtató gyártó részleg) kezdtem termék<br />

mérnökként. Már ekkor sokkal inkább a minőség<br />

szakmáról tanultakat használtam munkám során<br />

és a minőségügy felé orientálódtam.<br />

1999-ben kerültem a Hödlmayr Hungária Logistics<br />

Kft. (HHL) kötelékébe és azóta is itt dolgozom, bár<br />

az elmúlt több mint 10 <strong>év</strong> alatt a feladat- és felelősségi<br />

köröm sokat bővült, változott. Kezdetben<br />

„csak” a minőségirányítási rendszer menedzselését<br />

végeztem, majd a minőségellenőrzési és a reklamáció<br />

kezelő csoport irányítását is átvettem.<br />

Rendkívül büszke vagyok a Hödlmayr Hungáriával<br />

2003-ban elért EFQM „Recognised for Excellence”<br />

elismerésre és természetesen a 2004-ben elnyert<br />

Nemzeti Minőségi Díjra. Magyarországon a Hödlmayr<br />

volt az első és azóta is az egyetlen szállítmányozó<br />

/ logisztikai vállalat, aki Nemzeti Minőségi<br />

Díjat nyert.<br />

Az igazi nagy változást azonban a 2007-es <strong>év</strong> hozta<br />

meg, amikor is a HÖDLMAYR International AG<br />

igazgatótanácsa megbízott a nemzetközi cégcsoport<br />

(konszern) minőségügyi vezetői feladataival.<br />

Nem csak a győri kollektívának vagy<br />

minőségügyi vezetője, így lehetőséged van<br />

összehasonlítani a honi és a határon túli<br />

minőségügyi munka színvonalát. Milyenek<br />

a tapasztalataid?<br />

A Hödlmayr konszern érdekeltségei földrajzilag Belgiumtól<br />

Romániáig terjednek. Nem kell ecsetelni,<br />

hogy a különböző országok, régiók gazdasági környezete,<br />

adottságai már történelmi okokból is menynyire<br />

különbözőek. Mondhatom azonban, hogy a<br />

minőség iránti elkötelezettség és a minőségirányítási<br />

rendszerek működtetése minimális eltérést mutat a<br />

különböző országok leányvállalatainál, hiszen egy<br />

nemzetközi konszern nem nyújthat nagyban eltérő<br />

színvonalú szolgáltatást országonként, régiónként.<br />

Mindazonáltal munkám fő céljai közé tartozik ezen<br />

különbségek kiegyenlítése, többek között egy egységes<br />

minőség jelentési rendszer kialakításával, egységes<br />

konszern belső audit rendszer működtetés<strong>év</strong>el és<br />

a minőség javítását (határidők javítása, kár arányok<br />

csökkentése) célzó projektek megvalósításával.<br />

Tavalyi <strong>év</strong>ben elindítottunk egy konszern szintű<br />

programot is, amely a folyamatos fejlesztés ösztönzését<br />

szolgálja. Ennek fő irányait a munkatársi javaslatok<br />

bátorításában, a minőség körök életre hívásában<br />

és folyamatok optimalizálásában, fejlesztésében<br />

határoztuk meg. Büszkék vagyunk arra, hogy<br />

ezeken a területeken jó példával szolgál a magyar<br />

401

leányvállalat, hiszen nálunk a TQM szemlélet, a<br />

folyamatos fejlesztésre való törekvés és a munkatársak<br />

bevonása lassan 10 <strong>év</strong>e a menedzsment mindennapi<br />

munkájának része.<br />

Előadásaid közben azt tapasztaltam, hogy<br />

mindig büszke vagy a minőség terén elért<br />

eredményeitekre és boldogan osztod meg<br />

azokat másokkal!<br />

Az a cég aki Nemzeti Minőségi Díjat nyer egyben<br />

azt is vállalja, hogy a minőség „nagykövete” lesz és<br />

tapasztalatait, eredményeit megosztja azokkal, akik<br />

érdeklődnek és hajlandóak másoktól tanulni. A tudás,<br />

tapasztalat átadását sem a cégünk, sem munkatársaim,<br />

sem jómagam nem kényszernek éljük meg,<br />

hanem egy természetes küldetésnek. Számos vállalat<br />

látogatott meg minket tapasztalatcsere céljából<br />

és számos rendezvényen mutattuk be eredményeinket,<br />

módszereinket. Ezek a találkozások számunkra<br />

is rengeteg tanulsággal bírnak, mi is sokat tanultunk<br />

másoktól.<br />

Gyakran hivatkozol munkatársaidra.<br />

Csapatjátékosnak tartod magad?<br />

Csapat nélkül nem lehet „játszani”, csapat nélkül nem<br />

lehet a változásokat, terveket megvalósítani. Azok a<br />

csapatok hatékonyak, amelyekben különböző kompetenciákkal<br />

bíró, sokszor eltérő személyiségű tagok<br />

vesznek részt. Ilyen csapatok esetén a legnehezebb<br />

feladat megoldása is lerövidül és a legnehezebb pillanatokban<br />

is van aki továbblendíti a szekeret, ha az<br />

kátyúba süllyedt.<br />

Szerencsés vagyok, hiszen mind a magyar leányvállalatnál,<br />

mind a nemzetközi projekteknél ilyen<br />

csaptokban tudok dolgozni. Utóbbi esetben különösen<br />

érdekes és hatékonyság növelő a különböző<br />

kultúrák keveredése és szinergiája.<br />

Miként ítéled meg a minőségügy mai helyzetét?<br />

Mennyire vagy optimista?<br />

Tudjuk, hogy Magyarország élen áll az egy vállalatra<br />

eső tanúsítványok (ISO 9001) számát tekintve. Ez<br />

egyrészt örvendetes, mert alapot ad a minőség kultúra<br />

megteremtéséhez és a további fejlődés (TQM)<br />

esélyét is megteremti. Másrészt a felhígulás kockázatát<br />

is magában rejti és számos esetben a tanúsítási<br />

kényszer a minőség rendszerekből való kiábránduláshoz<br />

vezet.<br />

Mi lehet az orvosság a kiábrándulás ellen? A minőség<br />

rendszert úgy kell kialakítani és menedzselni, hogy<br />

gyakorlatias, felhasználó barát legyen. Ehhez fel kell<br />

mérni a felhasználói igényeket a vállalati hierarchia<br />

minden szintjén, és akkor rájövünk, hogy a gyártósor<br />

mellett dolgozó munkatárs teljesen mást vár<br />

el a rendszertől, mint a felső vezetés. Nem könnyű<br />

feladat olyan rendszert működtetni, hogy az érthető<br />

(pl. munkautasítás) és motiváló (pl. visszacsatolások<br />

a vezetéstől) legyen minden munkatársnak és a<br />

menedzsment is „fogyaszthassa” annak előnyeit (pl.<br />

eredmények a döntésekhez, döntés előkészítés).<br />

Azt szoktam mondani, hogy a minőség rendszert<br />

érdekessé, színessé is kell tenni annak érdekében,<br />

hogy a „felhasználók” számára fogyasztható legyen.<br />

Sajnos még ma is divat, hogy kilóra mérik a rendszer<br />

jóságát és sokan azt hiszik, hogy a nagy menynyiségű,<br />

tömör szöveg és leírt körmondatok teszik<br />

tökéletessé azt, lehetőleg jó vaskos kötetben. Ezzel<br />

szemben nekem meggyőződésem, hogy egy ilyen<br />

módon megkomponált munkautasítást senki nem<br />

fog elolvasni, míg ha ábrákkal, képekkel illusztrálva<br />

kevés, de lényegre törő szövegezéssel készítjük el látok<br />

rá esélyt, hogy a munkatársak a kezükbe veszik.<br />

Persze ez csak egy apró példa volt arra, hogyan lehetne<br />

érdekessé és sikeressé tenni a minőség rendszereket.<br />

További potenciálok rejlenek a cégre szabott,<br />

folyamat központú rendszerek bevezetésében<br />

a sablon rendszerek helyett.<br />

Visszatérve a kérdésre: optimista vagyok, mert a<br />

fent említett néhány problémára léteznek a szintén<br />

fent említett megoldások illetve mind hazánkban,<br />

mind külföldön lényegesen több jó példát látok,<br />

mint rosszat.<br />

Hogyan tudod elfogadtatni magad a cégen belül.<br />

Milyen feladatok, illetve kihívások előtt állsz?<br />

Ha nyitott vagy elfogadnak és könnyebben éred el<br />

céljaidat. Kulcsfontosságúnak tartom a nyitottságot,<br />

a kommunikációt és a kapcsolatteremtő képességet.<br />

Ezek nagyban segítenek az előttem álló kihívások<br />

leküzdésében. Fő feladataim a korábban már említett<br />

nemzetközi projektek sikeres levezénylése, különböző<br />

szinten álló leányvállalatok azonos szintre<br />

402

hozása a legfontosabb minőség mutatók javításával,<br />

egységes követelmények, ill. rendszerek kialakításával<br />

és azok betartásával és működtetés<strong>év</strong>el.<br />

Közben természetesen nem szabad, hogy háttérbe<br />

szoruljanak a helyi teendők sem szűkebb környezetemben<br />

a Hödlmayr Hungáriánál, ahol azon dolgozunk,<br />

hogy az általános gazdasági válság közepette is<br />

sikeresek maradjunk a minőség szint megtartásával.<br />

Fontosnak tartom kiemelni, hogy munkám során<br />

élvezem és bírom a felső vezetés teljes támogatását<br />

mind helyi szinten (Hödlmayr Hungária ügyvezetése),<br />

mind konszern szinten (Hödlmayr International<br />

igazgatósága).<br />

Családod miként viseli a sok munkád miatti<br />

távollétet?<br />

Nyilvánvaló, hogy sem a családomnak sem nekem<br />

nem könnyű a sok utazás miatti távollétet tolerálni,<br />

de tudomásul kell venni, hogy egy nemzetközi vállalatnál<br />

nemzetközi feladatokat ellátni csak bizonyos<br />

lemondásokkal lehet. Mindazonáltal úgy gondolom,<br />

hogy sikerül egyensúlyt találnom a család és a<br />

munka vonatkozásában és feleségem is mellettem<br />

áll. Nagy örömünkre tavaly februárban bővült a<br />

családunk, kisfiúnk született. Az immár három tagú<br />

család teendői és a különös gondoskodást igénylő új<br />

jövevény nevelése távollétemben a feleségemre hárul,<br />

de a hétvégéken és a hétköznapok nem munkával töltött<br />

részében mindent igyekszem bepótolni.<br />

Mi a kedvenc sportod, s mi a hobbyd?<br />

Azon kevés őrült közé tartozom, akit még érdekel<br />

a magyar foci és NB1-es meccsekre is kijárok. Itt<br />

Győrben van egy remek, új stadion és most arra várunk,<br />

hogy eredményes csapat is legyen.<br />

Egyébként heti két alkalommal focizni is jártam<br />

kollégákkal, barátokkal, de térd problémák miatt<br />

hosszabb időt ki kellett hagynom. Jelenleg „szintre<br />

hozás” céljából futni járok, ami nem tartozik a kedvenc<br />

szabadidős tevékenységeim közé, de az irodai<br />

munka mellett szükség van a mozgásra.<br />

Szabadidőmet szívesen töltöm a családdal és a barátokkal<br />

a szabadban, de kikapcsolnak a családi<br />

ház körüli teendők is. Szeretek a szabadban főzni,<br />

a tavalyi <strong>év</strong>i csúcstermékem egy bográcsos kakaspörkölt<br />

volt, ami nagy sikert aratott. Lassan jön a<br />

tavasz, így rövidesen újra próbálkozom, és ki tudja<br />

talán egy még jobb minőségű pörkölttel tudok<br />

előrukkolni.<br />

EOQ MNB elnökség NMK 2017<br />

403

PUSKÁS LÁSZLÓ<br />

Paksi Atomerőmű Zrt. - minőségirányítási<br />

és működésfejlesztési osztályvezető<br />

„… a fejlődés egy másik szintjére léptünk, amikor a<br />

kihívások bonyolultabbak és összetettebbek lettek.<br />

Fejlődnek, rétegződnek a vállalatok, igényesebbek az<br />

irányítási rendszerek megrendelői, felhasználói is.”<br />

Beszélgetésünk elején egy rövid szakmai<br />

életrajzot szeretnék kérni.<br />

A szakmai pályám gyakorlatilag a születésemkor<br />

eldőlt, mivel Pakson és Paksra születtem akkor, amikor<br />

elhatározták, hogy megépülnek az ország első<br />

atomerőművi blokkjai. Ez a tény befolyásolta, hogy<br />

a középiskolát Budapesten a XIII. kerületi Üteg utcában,<br />

az akkori legendás Erősáramú Szakközépiskola<br />

atomerőműves tagozatán végeztem. Onnan egyenes<br />

út vezetett a Moszkvai Energetikai Egyetem atomerőművek<br />

és berendezések szakára. Már az egyetemi<br />

<strong>év</strong>ek alatt – harmadikban, tanulmányi szerződéssel<br />

- az atomerőműbe szerződtem, 1989. május 2. óta pedig<br />

folyamatosan ott is dolgozom. Az üzemvitelen<br />

kívül gyakorlatilag az üzemeltetés minden más területén<br />

– műszaki háttér, karbantartás, biztonság, irányítás<br />

– eltöltöttem 4-5 <strong>év</strong>et. Időközben az aktuális<br />

feladataim kapcsán szerzetem egy szakközgazdászi<br />

és minőségügyi szakmérnöki diplomát is.<br />

Jelenlegi beosztásod minőségirányítási és<br />

működésfejlesztési osztályvezető. Mit rejt<br />

pontosan ez a titulus?<br />

Az atomerőműben mi vagyunk a felelősek az atomtörvényből<br />

származtatott irányítási követelmények<br />

szerinti integrált irányítási rendszer kereteinek kialakításáért,<br />

működtetéséért és folyamatos fejlesztéséért.<br />

Ez egy szokásos irányítási rendszergazdai<br />

funkció, talán annyi különbséggel, hogy ebbe beleértendő<br />

az engedélyesi funkciók ránk vonatkozó részeinek<br />

biztosítása is. Ennek megértéséhez röviden<br />

csak annyit, hogy más cégek szabadon választják<br />

meg az irányítási rendszerük kialakításához szükséges<br />

követelményeket. Szabadon döntenek arról, hogy<br />

tanúsítatják vagy sem. A ránk vonatkozó elvárások<br />

a nukleáris jógyakorlatot követve testreszabottak,<br />

jogszabályban kötelezően előírtak, rendszerünk<br />

megfelelősége a nukleáris hatóság által értékelt és<br />

jóváhagyott. A működésfejlesztés nevesítése is nukleáris<br />

sajátosságból adódik. Az irányítási rendszer<br />

fejlesztése, módosítása is hasonló dedikált felügyeleti<br />

eljárási követelmények mentén hajtható csak végre,<br />

mint a technológia bármely rendszerének, vagy<br />

elemének átalakítása.<br />

Minőség iránti elkötelezettségednek számtalan<br />

példáját tapasztaltam. Ezért is érdekelne: mit<br />

jelent számodra a minőség?<br />

Jót, s jól, viselhető kockázatok mellett, reális áron,<br />

bármiről legyen is szó! Az első két tétel gondolom,<br />

nem szorul magyarázatra. A kockázatok mindenkori<br />

gondos azonosítása és kezelése a szakmánk, az energetika<br />

szükségszerű velejárója. A nukleáris technológia<br />

szakértelmet, megfontoltságot, pontosságot, valamint<br />

fegyelmet és mértéktartást követel.<br />

Az energetika legtöbb formája jelentősen beavatkozik<br />

a környezetbe: vagy az energiahordozók megszerzés<strong>év</strong>el,<br />

vagy az energiaátalakítás folyamata során,<br />

vagy akár a keletkező hulladékok r<strong>év</strong>én. Ha a<br />

termékünk, szolgáltatásunk nem versenyképes, csak<br />

irreális áron, a jövőt felemésztve, nem fenntartható<br />

módon előállítható, akkor más megoldást kell vá-<br />

404

lasztanunk. Meggyőződésem szerint, a reális alternatívákat<br />

tekintve, az atomerőmű szaldója a felsorolt<br />

kritériumok alapján mindenképpen pozitív.<br />

A minőség presztizsének csökkenése idején<br />

hogyan ítéled meg a „minőség-szakma” jövőjét?<br />

A magam részéről nem osztom az általános hanyatlás<br />

vagy a presztízs csökkenésének tézisét. Sokkal<br />

inkább arról van szó, hogy a fejlődés egy másik<br />

szintjére léptünk, amikor a kihívások bonyolultabbak<br />

és összetettebbek lettek. Fejlődnek, rétegződnek<br />

a vállalatok, igényesebbek az irányítási rendszerek<br />

megrendelői, felhasználói is. Helyből Dr. Ichak Adizes<br />

vállalati életciklus modellje jut az eszembe.<br />

Az érett „minőség-felhasználók” szemében egy dokumentált<br />

ISO alapú rendszer már nem a cél, hanem<br />

csupán csak az első lépés ahhoz, hogy az egyre<br />

globalizálódó, de a helyi fogyasztási kultúra jegyek<br />

mentén rétegződő fogyasztói igényeket, rövidebb<br />

termékciklusú, globalizált vállalati integrációban folyó<br />

termelési, szolgáltatási struktúrában elégítsék ki.<br />

Nem mellesleg az információtechnológia robbanásszerű<br />

fejlődése, valamint a globalizált világműködés<br />

veszélyeinek, kockázatainak időben nem kezelt volta<br />

miatt egyre sűrűbben jelentkező válsághelyzetekben,<br />

öldöklő versenyben kell talpon maradni. Tehát csak<br />

az elvárások nőttek meg, amiket a minőségirányítás<br />

érettebb, szükségszerűen komplexebb megoldásaival<br />

lehet kielégíteni. Ha a vállalat fejlődik, nincs mese,<br />

akkor az irányítási rendszernek és az azt működtetőknek<br />

is fejlődni kell!<br />

Résztvevőként és előadóként is gyakran<br />

lehet veled találkozni a minőség szakma<br />

rendezvényein. Legutóbb Balatonvilágoson az<br />

ISO 9000 FÓRUM konferenciáján hallhattuk<br />

„Az irányítási rendszerek konfiguráció<br />

menedzsmentje” előadásodat. Milyen<br />

reakciókat váltott ki az akkori mondandód?<br />

Szerénytelenül mondhatom, hogy általában az előadásaim<br />

után nem maradnak el a reakciók. Sőt! Inkább<br />

az a jellemző, hogy mindenkit állásfoglalásra<br />

késztetek, polarizálom a hallgatóságot. Ez részben<br />

tudatos, mivel e nélkül elmarad az értelmes diskurzus.<br />

A probléma inkább ott van, hogy a konferenciákon<br />

hallottak kapcsán nagyon kevés az akció! Az<br />

is igaz, hogy a jellemzően 20 perces előadások, az<br />

átadott vázlatok nem tudnak olyan mély nyomott<br />

hagyni, hogy közvetlen cselekvést váltsanak ki.<br />

A magam részéről ezért igyekszem fontos, sokakat<br />

érintő témákat választani és nyomatékosításként a<br />

megszólalásaimmal érzelmet is kiváltani. De nagyon<br />

hasznos gyakorlatnak tartom, hogy a különböző<br />

rendezvényeken elhangzott, érdeklődést kiváltó<br />

előadások szerkesztett változatban is meg tudnak<br />

jelenni a minőségről szóló szakmai lapokban.<br />

Az Iparfejlesztési Közalapítvány egyik<br />

országos benchmarking konferenciáján<br />

a kockázatkezelés paksi megoldásairól<br />

tartottál prezentációt. Ezen a területen<br />

miként fejlődtetek?<br />

A nukleáris technológiai sajátos tulajdonságai miatt<br />

a kockázatok magas szintű menedzselése a technológia<br />

alkalmazásának alapfeltétele, egy létesítmény<br />

tervezési gondolatától kezdve egészen annak leszereléséig.<br />

Tehát műszaki értelemben ez egy véget nem<br />

érő folyamat. Nálunk legutóbb éppen a sikeresen lezajlott<br />

„stressz-teszt” kapcsán kapott nagyobb figyelmet<br />

e kérdéskör. Az utóbbi időszakban az irányítási<br />

és gazdasági döntéshozatal támogatására igyekszünk<br />

kiterjeszteni a kockázatmenedzsment különböző<br />

megoldásait, főként a stratégiai- és projekt kockázatokra<br />

fókuszálva.<br />

Miként tartod karban és hogyan bővíted<br />

szakmai ismereteidet? Mi motivál, mi sarkall<br />

újabb feladatok elvégzésére?<br />

Jelenlegi feladataink egyik jellemzője, hogy a működésfejlesztési<br />

feladatok dominálnak, minden napra<br />

újabb és újabb kreatív megoldásokat elvárva. Ez már<br />

önmagában jelentős hajtóerő mind az energia-befektetés,<br />

mind pedig a tanulás terén. A nukleáris ipar<br />

gyakorlatilag egy nagy nemzetközi tanuló szervezetként<br />

működik.<br />

A szakmai szervezetek óriási erőforrásokat fektetnek<br />

a működési tapasztalatok dokumentálására és<br />

hasznosításra. Ennek a tudásbázisnak a nyomon<br />

követése és felhasználása kiapadhatatlan forrásként<br />

szolgál. Gyakorlatilag mindennap legalább egy órát<br />

tanulásra fordítok, megoldás- és módszerkereséssel,<br />

forráskutatással, vagy csak szimplán nyelvtanulással.<br />

405

De hasznos eszköz, ha valaki konzulensként közreműködik<br />

különböző intézmények tanulói diploma<br />

dolgozatainak elkészítésben. Az utóbbi <strong>év</strong>ekben vagy<br />

húsz ilyen felkérésnek tettem eleget.<br />

Milyen eredményeket emelnél ki<br />

eddigi munkáid közül?<br />

Az örökmozgó feltalálásáról nem tudok beszámolni.<br />

Sokkal inkább sok-sok kisebb-nagyobb, gumicsontnak<br />

tűnő, hosszú időszak alatt vajúdó kérdés<br />

megoldását tudnám említeni. A témák sokszínűek:<br />

IT-val támogatott műszaki tervezési módszerek bevezetése,<br />

dokumentációkezelési rendszer újrastrukturálása,<br />

generáltervezési intézmény kialakítása,<br />

szállítói minősítési rendszer megalapozása, önértékelési<br />

rendszer kidolgozása, bevezetése, különböző<br />

biztonsági elemzések kidolgozása, stb.. Ezek közös<br />

jellemzője, hogy valamilyen rendszerszintű, szisztematikus<br />

megközelítést – például egyik kedvencemet,<br />

a funkció- és értékelemzés módszerét – alkalmazva,<br />

szükség szerint eltávolodva a problémáktól<br />

tudtuk időtálló módon megoldani az adott feladatot.<br />

Milyen további terveid vannak?<br />

Olyan típusú konkrét tervem jelenleg nincs, amire<br />

azt mondhatnám, hogy a folyó ügyeimet befejezem,<br />

és holnap kezdek egy másik életszakaszt. Leginkább<br />

a jelenlegi munkakörömben előttünk álló, nem kis<br />

kihívást jelentő, minimum két <strong>év</strong>re tervezett, a folyamatrendszerünket<br />

megújító és átalakító projekt<br />

előkészítésére koncentrálok. De jelentős figyelmet<br />

igényelnek az MVM csoporton belüli szervezeti és<br />

működésfejlesztési program ránk eső feladatai is.<br />

Nagy örömünkre egyre konkrétabb testet ölt a paksi<br />

telephelyre tervezett kapacitásbővítési projekt, ami<br />

ugyan tőlünk függetlenül zajlik, de a potenciális kölcsönhatások<br />

miatt minden bizonnyal foglalkoznunk<br />

kell vele nekünk is. Egyre erősödik bennem a gondolat,<br />

hogy a nukleáris ipar számtalan nemzetközi<br />

szakmai szervezete által végzett munkába házon és<br />

hazán kívül is fokozatosan bekapcsolódjak.<br />

A sok munka mellett miként tudsz<br />

regenerálódni? Mi a kedvenc hobbid?<br />

Nekem szerencsémre - éppen a változatossága miatt<br />

- a munkám a hobbim is egyben! De ha nagyon<br />

vágyom a kikapcsolódásra, a numizmatika végtelen<br />

lehetőséget biztosít, azon belül a nyomtatott pénzekre<br />

és értékpapírokra szakosodtam. Egyik dédelgetett<br />

tervem<br />

Tolna vármegye képes gazdaságtörténetének összefoglalása<br />

egy könyv formájában, az általam és gyűjtőtársaim<br />

által összegyűjtött korabeli helyi részvényekre<br />

és értékpapírokra alapozva.<br />

Ipari szekció NMK 2017<br />

406

RADICSNÉ SZERENCSÉS<br />

TERÉZIA †<br />

Országos EGYMI Egyesületet - elnök<br />

„… Hiszem, hogy azok az emberek, akik a mindennapi<br />

munkát örömmel végzik, sikeresek és ebben az<br />

esetben a munkájuk minőségi.”<br />

Kérem, ismertesse milyen előzmények után<br />

került egy megyei egyesített közoktatási<br />

intézmény élére!<br />

Közalkalmazottként több mint <strong>30</strong> <strong>év</strong>e vagyok a pályán,<br />

1982-től folyamatosan dolgozom a kiskőrösi<br />

intézményben, amely a <strong>30</strong> <strong>év</strong> alatt számos n<strong>év</strong>változást,<br />

szerkezet- és az utóbbi időkben fenntartóváltást<br />

élt meg.<br />

Gyógypedagógiai tanárként kezdtem a munkám, de<br />

meghatározó a 2000-es <strong>év</strong> volt számomra.<br />

Ekkor kapcsolódtunk be a minőségbiztosítási rendszerbe,<br />

és több szakmai innovációt is elindítottunk.<br />

A fiam minőségi szakember, akkor még tanulóként<br />

kaptam az első könyvet tőle, amely erről a területről<br />

szólt. 2006-tól már módszertani intézményként<br />

működtünk, számos európai projekt segítség<strong>év</strong>el<br />

építettük ki térségünkben a szolgáltatásainkat. Létrehoztuk<br />

Kiskőrösön az Országos EGYMI Egyesületet,<br />

melynek azóta is elnöke vagyok. Ma már három<br />

kistérségnek (ma: járás) nyújtunk szolgáltatást,<br />

az ellátottak számát tekintve az ország egyik legnagyobb<br />

gyógypedagógiai szolgáltatójaként.<br />

Az ELTE Bárczi Gusztáv Főiskolai karán óraadó<br />

tanárként az intézményünkben kifejlesztett módszereket<br />

és eszközöket átadhattam, mint a projektoktatást<br />

és a kooperatív tanulást.<br />

Főiskolai tankönyvet is szerkesztettem, melynek<br />

címe: Minőségi munka tanítási órákon.<br />

Folyamatosan publikálok azóta is. Az EDUCATIO<br />

Kht. fejlesztéseiben rendszeresen részt veszek, különösen<br />

a módszertanok és a minőségfejlesztésekben<br />

közreműködöm. Számos képzések kidolgozásban,<br />

fejlesztésében vettem részt. A hatékony együttnevelés,<br />

a kooperatív tanulás, projektoktatás, árnyalt értékelés,<br />

hatékony tanuló megismerés képzések trénere<br />

és mentora vagyok.<br />

A dél-alföldi régióban a gyógypedagógiai hálózat<br />

kiépítésében oroszlánrészt vállaltam.<br />

A sokrétű munkám és tapasztalatom alapján kértek<br />

fel arra, hogy az ország egyik legnagyobb többcélú<br />

intézményét működtessem úgy, hogy közben a<br />

kecskeméti helyi problémákat (számos peres ügyek)<br />

orvosoljam és végre ott is kezdődjön el egy szakmai<br />

munka.<br />

Az igazgató-főtanácsos jelenlegi beosztásában<br />

melyik korábban tanult szakmáját tudja<br />

leginkább hasznosítani?<br />

Prioritásként tekintve a négy diplomám közül a<br />

főigazgatói munkámhoz a vezetőképző szakvizsgámat<br />

helyezném, hiszen munkámat megfelelő tervezés,<br />

szervezés, végrehajtás és ellenőrzés, valamint<br />

az arra való visszacsatolás alapján tudom megtenni<br />

vezetőtársaimmal karöltve.<br />

A második helyen a gyógypedagógiai tanári diplomám<br />

szerepel, amely által szakmailag átlátom valamennyi<br />

intézményemet. Törekszem a szakmai igényesség<br />

kialakítására, az innovációk tekintetében az<br />

élenjárásra. Hiszek abban, hogy a hálózati rendszer<br />

kiépítése elengedhetetlen a gyógypedagógiában.<br />

Harmadik helyen a nevelőtanári képesítésem (Pedagógia<br />

szak) szerepel, amellyel a Rám bízott kecskeméti<br />

különleges gyermekotthon munkáit tudom<br />

koordinálni. Jelenleg a legnagyobb kihívás szá-<br />

407

momra, hogyan tudok kialakítani egy jól működő<br />

szervezetet ennél az egységnél. Kecskeméten öszszesen<br />

7 egységet irányítok.<br />

Végül, de nem utolsósorban az ELTE-n szerzett pedagógia<br />

szakomat a publikációkhoz, kutatásokhoz<br />

tudom jól hasznosítani. Számomra ez a terület azért<br />

fontos, hogy a jól működő területeinket megismertessük<br />

más oktatási és egyéb civil szervezetek számára,<br />

amely által a jó gyakorlatokból, gyakorlati példákból<br />

könnyebben tanulhatnak.<br />

Elmondhatom, mind a négy szakmámat valamilyen<br />

szinten a mindennapi munkámban hasznosítani<br />

tudom, melynek mennyisége és milyensége függ a<br />

napi feladatoktól, kihívásoktól.<br />

De túl a diplomákon, a horizontális tanulás terén<br />

lehetőség van az egész életen át való tanulásra. Magam<br />

is azzal szembesülök, hogy egy-egy műhelymunka<br />

szervezés<strong>év</strong>el számtalan jó gyakorlatot fedezek<br />

fel, amelyet később a saját intézményemben<br />

kipróbálhatok.<br />

Az ISO rendezvényein is több esetben megfordultam<br />

már, és elmondhatom, mindenhol valamit tanultam.<br />

Így miközben magam is szabad időmben trénerkedem,<br />

vagyis képzek, másik héten már magamat<br />

képeztetem, hogy mind jobban tudjam ellátni feladataimat.<br />

Munkámat a folyamatos tanítás-tanulás<br />

kettőssége jellemzi.<br />

A mai vezetői tevékenység mennyiben<br />

különbözik pl. az 5-6 <strong>év</strong>ivel korábbitól?<br />

Egyre erőteljesebben jelenik meg a gyorsaság, rugalmasság,<br />

szemléletformálás kompetenciák, mint<br />

a korábbi időszakban. Csapat, illetve a team munka<br />

is nélkülözhetetlen akár a versenyszférában, akár<br />

az oktatásban és még sorolhatnám tovább.<br />

A köznevelési törvény megint egy másfajta „vezetői<br />

magatartást” vetít elénk.<br />

Sok minőségügyi konferencián láttam Önt és<br />

munkatársait résztvevőként, előadóként. Miért<br />

tartja fontosnak az önképzés ezen módját? Mit<br />

gondol más első számú vezetők miért nem<br />

élnek nagyobb számban ezzel a lehetőséggel?<br />

Azt gondolom, hogy minden egyes konferencián, különösképpen<br />

ahol szekciók is működnek, lehetőség<br />

nyílik más nézetek, új kihívások, gyakorlatok megismerésére.<br />

A legjobb lehetőség, amikor hasonló gondolkodású<br />

emberek egy asztalhoz ülhetnek és egy<br />

adott témában gondolatot cserélhetnek.<br />

Az önképzés igazán hasznos „műfaj”, különösen,<br />

amikor egészen más terület munkájába is betekinthetünk,<br />

mert ezáltal a látásmódunk szélesedik.<br />

A gondolatok „transzformációjára” azért van szükség,<br />

mert folyamatosan tanítjuk magunkat, miközben<br />

ez nem is olyan egyszerű művelet, de ha egy<br />

„aha” élményt elérünk, akkor az egyénnek ez sikerélmény.<br />

Konkrét példát említve, az EDF DÉMÁSZ<br />

egyik minőségügyi vezetője –akivel már más alkalommal<br />

is dolgoztunk együtt – meghívott egy kétnapos<br />

LEAN konferenciára, Szegedre. A japán professzor<br />

lenyűgöző előadást tartott, miközben amit<br />

mondott, én már átfordítottam a mi iskolánkra vonatkozóan<br />

az elhangzottakat, amelyet papírra vetettem<br />

és feltettem a levelezőlistánkra, így minden<br />

kollégám azt elolvashatta. Az „aha” élmény nálam<br />

az volt, hogy az autizmus spektrum zavar esetében<br />

azokat a metodikákat használjuk, amelyet ő az iparra<br />

vetített ki.<br />

Ilyekor mindig elgondolkodom, ha én ennyit tanulok<br />

egy-egy ilyen konferencián, vajon az iparban dolgozók<br />

ugyanígy tudnának tanulni tőlünk? A belső motivációs<br />

szint emelkedhet egy ilyen képzés során, amelylyel<br />

visszatérve a mindennapi munkához, még jobbat<br />

tud alkotni az ember. Lehet, hogy éppen egy aktuális<br />

probléma kezelésére éppen egy ilyen helyen sikerül<br />

választ kapnia. Az elmúlt <strong>év</strong>ben a közoktatási ágazatban<br />

a meghívott gyógypedagógiai módszertani intézmények<br />

vezetői részt vettek az ISO rendezvényen,<br />

én inkább a többi oktatási intézmény megjelenését<br />

hiányolom. Nehéz a vezetőket az oktatásban aktiválni,<br />

ha a köznevelési törvény erre nem tesz utalást sem.<br />

Mégis az gondolom, elsősorban hogy minőségi konferenciákon<br />

részt vegyenek vezetők, másfajta szemléletre,<br />

másfajta hozzáállásra van szükség. Márpedig egy<br />

szemléletformáláshoz sok idő szükséges.<br />

Egyik nyilatkozatában az ISO mozaikszó egyéni<br />

értelmezését adta. Pontosan mit jelent<br />

ez sajátos adaptálásában?<br />

Egyik nyilatkozatomban azt mondtam, hogy nekem<br />

az ISO-val kapcsolatosan az alábbi szavak jutnak az<br />

eszembe:<br />

• I - igényesség<br />

• S - sikeresség<br />

• O - oktatás<br />

408

Azt gondolom, hogy az ISO 9000 FÓRUM minden<br />

egyes eseményén megjelenik az igényesség, vagyis a<br />

bemenettől kezdve a kimenetig minden egyes folyamat<br />

alapos átgondolása a vezetés részéről. Minden<br />

<strong>év</strong>ben törekszenek a résztvevők igényeit figyelembe<br />

venni.<br />

Évek óta részt veszek a rendezvényeken, így bátran<br />

állíthatom, hogy sikeresek a rendezvényei.<br />

Kollégáim mindig jutalomnak élik meg a részvételt.<br />

Bármilyen meghirdetett rendezvényen tanulni lehet,<br />

ezért is írtam az oktatást. A tanulás mindig<br />

kétoldalú. adok és kapok. Tehát annyit vehetek ki<br />

belőle, amennyit én is beleteszek.<br />

Nyilván ha engem érdekel a téma, kérdéseket teszek<br />

fel, akkor úgy megyek haza, én most sokat tanultam.<br />

De ehhez kell az egyén, a résztvevő is.<br />

A BKMÖ Kiskőrösi Közoktatási Intézménye<br />

számos sikert ért el az utóbbi időben. Ön<br />

mire a legbüszkébb?<br />

A pontos nevünk Integrált Közoktatási Intézmény.<br />

A legbüszkébb a csapatomra vagyok. Büszkén mondhatom,<br />

kevés ilyen szakmailag felkészült, szakmai<br />

igényességgel, csapatszellemmel rendelkező iskolai<br />

tantestület található. Ráadásul a jó gyakorlatainkat<br />

megfelelő alázattal, kedvességgel adják át.<br />

2008-ban vettük át a SHIBA díjat, azóta sokkal professzionálisabban<br />

végezzük nevelő-oktató, és szakszolgálati<br />

munkánkat. Ennek köszönhetően számos<br />

jó gyakorlatot fejlesztettünk ki, adtunk tovább más<br />

intézmények számára. 2011-ben a CSR Társadalmi<br />

elkötelezettség elismerést vehettük át, majd 2012-<br />

ben a Magyar Minőség Háza díjat.<br />

Mindeközben 2011-ben azt az intézményt vettem<br />

át Kecskeméten, mint tagintézményt, ahol rengeteg<br />

szakmai és vezetési probléma miatt számos per<br />

zajlott akár az intézmény, akár a volt vezető, akár a<br />

dolgozókkal szemben.<br />

Amire nagyon büszke vagyok, hogy a kecskeméti<br />

tagintézmény is elindult az útján, önmagukhoz képest<br />

óriásit léptek előre, amelyben segített a kiskőrösi<br />

csapatom. Persze ez nem volt egyszerű időszak<br />

és még rengeteg teendőnk van, de akarnak és megérezték<br />

a team munka lehetőségét. Értékelik, hogy<br />

megfelelő személyi és tárgyi feltételeket megteremtettem<br />

a sikeres nevelő-oktató munkához.<br />

Miként látja a közoktatás helyzetét? Milyen<br />

rövidtávú intézkedéseket tud elképzelni pl.<br />

az oktatás minőségfejlesztése területén?<br />

Neuralgikus pont, hogy a Nemzeti köznevelési törvényben<br />

nem jelenik meg a minőségfejlesztés, míg<br />

a korábbi közoktatási törvényben szerepelt. A CO-<br />

MENIUS minőségbiztosítási rendszert 2000-ben<br />

vezették be hazánkban az oktatási intézményekben.<br />

Több iskola ekkor indult el egy úton. Én azt mondanám,<br />

a mi iskolánk ekkor kezdett el tudatosan építkezni<br />

és rendszerét kiépíteni. Ma már el se tudnám<br />

képzelni működésünket a folyamatszabályozásaink,<br />

eljárásrendjeink nélkül.<br />

Az elmúlt <strong>év</strong>ekben közreműködtem az egységes<br />

gyógypedagógiai módszertani intézmények standardjának<br />

kidolgozásában, majd régiós szinten annak<br />

kipróbálásban is.<br />

Örülök, hogy a jelenleg futó európai uniós pályázatokba<br />

is beépült a standard alkalmazása.<br />

Rövid távú intézkedési tervként a pedagógus életpálya<br />

modell pilot programját tartanám fontosnak,<br />

vagyis a kipróbálását. Meggyőződésem, akkor már<br />

szembesülni fognak az alkotók, hogy mégiscsak<br />

szükség van a minőségre. Ugyanis hogyan akarunk<br />

bárkit is minősíteni, ha annak eljárásrendje, mérőrendszere<br />

nem kidolgozott? Végrehajtási rendeletbe<br />

pedig be lehet illeszteni.<br />

Mint az országos EGYMI Egyesület Elnöke folyamatosan<br />

írom a javaslatokat - építve az országos<br />

hálózatunkra - az oktatáspolitika számára. Több<br />

észrevételünk már nyitott fülekre talált és persze<br />

vannak sikertelen történetek is.<br />

Filozófiám szerint mindig nekem és a szervezetemnek<br />

is proaktívnak kell lennie, ebben az esetben<br />

tudunk tényleges eredményeket és sikereket elérni.<br />

Milyen minőségképe, minőség felfogása van?<br />

A környezetemben l<strong>év</strong>ők elvárásaira és igényeire<br />

képes legyek folyamatosan reagálni, ennek érdekében<br />

megújulni és ezt a szemléletet képes legyek<br />

átadni a dolgozóim számára is.<br />

A mindennapi munka minőségi legyen, de ezt úgy<br />

elérni a kollégákkal, hogy nem fogcsikorgatva, hanem<br />

mosolyogva, jókedvűen. Hiszem, hogy azok<br />

409

az emberek, akik a mindennapi munkát örömmel<br />

végzik, sikeresek és ebben az esetben a munkájuk<br />

minőségi.<br />

Az én minőségképem az, hogy akár otthon, akár a<br />

munkahelyemen jó értelemben valami lenyomatot<br />

hagyjak. Vagyis hitelesen tegyem a teendőimet.<br />

Amit örököltem értékeket, azok mentén haladva,<br />

mindeközben folyamatosan megújulva tegyem a<br />

feladataimat.<br />

Munkájában a „minőségi véna” menyire jelent<br />

segítséget?<br />

Azt gondolom, hogy én olyan vezető vagyok, aki<br />

mindig keresi az új utakat. Nincs vagy csak nagyon<br />

ritkán, hogy megálljak. Figyelek a környezetemben<br />

megjelenő változásokra. Mindezeknek köszönhetően<br />

a gazdasági válság ellenére is elmondhatom, nem<br />

volt létszámcsökkentésünk. Sőt, tovább tudtunk<br />

fejlődni. Mindez nem valósulhatott volna meg, ha<br />

nincs a „minőségi véna”. Mert mi történt? Figyeltük<br />

a pályázati forrásokat. Figyeltük, hogy az oktatási<br />

intézményeknek mire van szükségük. Amikor kiderült,<br />

hogy a többségi intézményeknek nincs kellő<br />

módszertan és eszköztár a kezükben az integráció<br />

tekintetében, a kifejlesztett jó gyakorlatainkkal<br />

erre sort kerítettünk. A jó gyakorlatok kidolgozásánál,<br />

átadásánál és utógondozásánál is lényeges<br />

szempont volt a minőségi szemlélet. Az új kihívás,<br />

hogy az országos jó gyakorlatokból majd kiválogatják<br />

a legjobb gyakorlatokat.<br />

Büszke vagyok rá, hogy országos műhelymunkára<br />

éppen a napokban engem kértek fel, mutassam be,<br />

hogyan lehet „legjobb gyakorlatot” készíteni, majd<br />

működtetni. Amelyek minőség nélkül nem jöhettek<br />

volna létre.<br />

Sokat köszönhetek fiamnak, akivel több mindent<br />

meg tudok konzultálni, és számos szervezetnek is,<br />

akiknek a rendezvényein részt vehetek.<br />

Milyen tennivalók foglalkoztatják manapság?<br />

Milyen tervei, elképzelései vannak?<br />

Újabb átalakulás elé nézünk. Hamarosan az intézmény<br />

fenntartója a Klebersberg Intézményfenntartó<br />

Központ lesz. Terveim, hogy az intézmény az<br />

átalakulás közepette haladjon az útján, váljon referencia<br />

intézménnyé, amely továbbra is mintaértékű<br />

lesz a régióban, de hazánkban is.<br />

Jelenleg egyszerre 6 európai pályázatban dolgozunk<br />

azért, hogy a kitűzött célokat meg is valósítsuk.<br />

Eközben segítjük a többségi intézmények integrációs<br />

folyamatait is. Mára már elértük, hogy az egyházi<br />

intézmények is keresik a kapcsolatot, sőt az egyik<br />

európai pályázatunk már konzorciumi együttműködésben<br />

valósul meg.<br />

Ugyanakkor a kecskeméti tagintézménynél az alapozásnál<br />

tartok, elindítottam egy új úton 135 dolgozót!<br />

Számomra óriási kihívás. Örömmel tölt el, hogy a<br />

kiskőrösi csapat milyen alázattal és odafigyeléssel<br />

támogatja a kecskeméti intézmény fejlődését. Példaértékű,<br />

ahogyan átadják jógyakorlataikat. Egyre több<br />

pedagógus érez rá Kecskeméten is a siker ízére, így<br />

szépen nyomon követhető a fejlődés, a szervezeti átalakulás.<br />

Kecskeméten is mérjük, most már a szülők,<br />

gyerekek, dolgozók elégedettségét, igényét. A szükséges<br />

intézkedési terveket végrehajtjuk. A szülők<br />

egyre elégedettebbek. A sérült gyermekek jókedvűen<br />

tanulnak a projektek során.<br />

Keresem az utakat, hogy a változás nekünk milyen<br />

előnyökkel járhat. Soha nem azt nézem, hogy mi<br />

minden nehézséggel kell megküzdenem. Pedagógusoknak<br />

képzéseken azt szoktam mondani: „nekem a<br />

barátom a változás...”<br />

Minden változásnál nekem is egy pillanatra összeszorul<br />

a torkom, de nem azon morfondírozok, hogy már<br />

megint mi történt, milyen nehézségek vannak, hanem<br />

az, hogy a körülöttünk l<strong>év</strong>ő lehetőségekből mit és hogyan<br />

tudok hasznosítani és mely kollégákat tudom<br />

mozgósítani azon a területen, hogy a problémát minél<br />

hamarabb kezelni tudjuk.<br />

Terveim között szerepel a Nemzeti Minőségi Díjra<br />

való pályázásunk. A felkészítőn már négy kollégám<br />

vesz részt. Ez is bizonyítja, hogy az egyik elképzelésem<br />

– ami mindig is jellemző volt a munkámra<br />

– minél több munkatárs bevonása egy-egy folyamatba,<br />

a kollégáknál a „gazdaszellem kialakítása”.<br />

Nincs is nagyobb siker, mint amikor egy kolléga azt<br />

mondja, ez az ő főműve. Én pedig tudom, mit tettem<br />

ezért kezdeti lépésként, akár háttérben, hogy<br />

így érezzen.<br />

410

Kérem, beszéljen hobbijáról, szabadidős<br />

tevékenységeiről!<br />

Mondhatnám, hogy hobbim a munkám. Szeretem,<br />

amit mindennap teszek. Ugyanakkor egyre jobban<br />

törekszem arra, hogy a „szervezetem” jelzéseire is<br />

figyeljek, hiszen heti rendszerességgel fordulok meg<br />

Kecskeméten, Kiskőrösön és Kalocsán, amelyet mozgásomban<br />

már érzek. Rendszeresen úszom és szaunázom.<br />

Otthoni kerékpárommal teszem a köreimet,<br />

miközben a sajtóval is ismerkedem. Imádok táncolni,<br />

túrázni nyaranként.<br />

Szeretek finom süteményeket sütni, amelyeket aztán<br />

a családom minősít azzal, hogy pillanatok alatt<br />

elfogyasztják. Vagyis itt is sikerül a kiválósági szintet<br />

elérnem!<br />

Kávézás az Évzárón 2017<br />

Kormány Tamás előadó Évzáró 2017<br />

411

DR. RÉCZEI GÉZA<br />

Olajterv Rt. - Nyugalmazott<br />

minőségbiztosítási főmérnök<br />

„Minőségszemlélet nélkül nincs fejlődés, innováció,<br />

azaz megújulás. Nagyon bízom abban: a minőségügy<br />

némi megtorpanást követően újra erőre kap.”<br />

A Makón született Réczei Géza miként<br />

került a fővárosba?<br />

Édesapám Makón dolgozott, mint általános mérnök<br />

az Állami Építészeti Hivatalban. Általános iskoláimat<br />

Besztercén kezdtem el. Erdély elcsatolását követően<br />

apámat Szombathelyre helyezték. Itt lakásunkat<br />

bombatalálat érte, ezért egy kis majorba (Szombathelytől<br />

9 km-re) telepedtünk le, ahol 7. osztályig jártam.<br />

Az iskola befejezése már Budapesten a Labanc<br />

úti Általánosban történt.<br />

Szeretném, ha szakmai életrajzoddal<br />

folytatnád!<br />

1955-ben érettségiztem a II. Rákóczi Ferenc Általános<br />

Gimnáziumban. 1960-ban általános mérnök<br />

végzettséget szereztem az Építőipari és Közlekedési<br />

Műszaki Egyetemen. A Marx Károly Közgazdaságtudomány<br />

Egyetem következett, ahol Ipari közgazdász<br />

mérnök lettem 1969-ben. Mérnök közgazdász<br />

doktorátusomat 1972-ben kaptam. Megemlíteném<br />

még, hogy Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetemen<br />

Csővezeték építő szakmérnökit végeztem<br />

1976-ban. 1993-ban részt vettem a Kaposi Associates<br />

London által szervezett ISO 9001 Minőségbiztosító<br />

Rendszerek Kidolgozása szaktanfolyamon.<br />

Milyen szakmai gyakorlatokat szereztél? Mit<br />

jelentett az olajiparban eltöltött 40 <strong>év</strong>?<br />

A Kőolajipari Trösztben beosztott tervezőként, majd<br />

csoportvezetőként dolgoztam 1960-1963 között. Ezt<br />

követte az Olajterv, ahol munkavégzésem legjava zajlott.<br />

Tervezési szakosztályvezetőként kezdtem, majd<br />

vezető műszaki fejlesztővé neveztek ki. 1977-ben<br />

műszaki fejlesztési osztályvezető lettem. 1979-től<br />

tíz <strong>év</strong>en át Főszakértőként dolgoztam, majd a Tervellenőrzési<br />

osztályt vezettem.<br />

1990-től 2000-ig az Olajterv Minőségbiztosítási főmérnöke<br />

voltam. Ezt követően vonultam nyugdíjba.<br />

A negyven <strong>év</strong> tehát meghatározó volt életemben.<br />

A már említett szaktanfolyamon kívül az<br />

Magyar Szabványügyi Hivatal képzésein és<br />

belső auditor képzéseken vettél részt. Mit<br />

tekintesz minőségügyi szakmai tevékenységed<br />

súlypontjainak?<br />

Azt gondolom komoly érdemem volt az Olajterv<br />

Rt. minőségbiztosítási koncepciójának kimunkálásában.<br />

Részem volt a rendszerkidolgozásban, a<br />

koordinálásban, a működtetésben, annak operatív<br />

irányításában.<br />

Az időközben meghonosított környezetközpontú<br />

irányítási rendszer kiépítésében is úttörő szerepet<br />

vállaltam.<br />

Publikációid és előadásaid is számottevőek!<br />

Köszönöm, ha így gondolod. Sok minőségügyi tréninget<br />

tartottam vezetők részére. Volt előadásom a<br />

Magyar Minőség Társaságban, a MTESZ-ben, de<br />

az Amerikai Mérnökegyesületek rendezvényén, az<br />

ETE Minőségbiztosítási Szakosztályában is. Cikkeim<br />

elsősorban a „Kőolaj és Földgáz”-ban, illetve az<br />

Energiagazdálkodásban láttak napvilágot.<br />

412

Minőségügyes körökben jól cseng a Réczei<br />

n<strong>év</strong>. Azt gondolom, hogy ebben a szakmai<br />

szervezetekben végzett munkádnak is jelentős<br />

része van!<br />

Nagyon büszke vagyok arra, hogy a Magyar Minőség<br />

Társaság alapító tagja lehettem és szerepeltem<br />

szakértői n<strong>év</strong>jegyzékükben. Több cikluson keresztül<br />

az MMT Igazgató Tanácsában dolgoztam.<br />

Az ISO FÓRUM felügyelőbizottsági tagságára és az<br />

EOQ MNB Minőségpolitikai szakbizottsági munkájára<br />

is örömmel vállalkoztam. Tagja vagyok a Budapesti<br />

és Pest Megyei Mérnökkamarának, az Ipari<br />

Minőség Klubban is dolgoztam.<br />

2003-ban a „FÓRUM ÖRÖKÖS TAGJA”, 2004-ben<br />

„AKI SOKAT TETT A FÓRUMÉRT” elismeréseket<br />

is megkaptad. Ezzel a szervezet hatékony<br />

működéséhez való hozzájárulásodat, az<br />

eredményes munkádat jutalmazták.<br />

Mit jelent ez Neked?<br />

Ezzel azt hiszem eddigi munkásságomat is jutalmazták.<br />

Nagyon örültem az elismeréseknek. A már<br />

említetteken kívül ebbe a sorba illeszkedik az idén<br />

kapott 20 <strong>év</strong>es törzsgárda elismerésem is.<br />

Az EOQ MNB Választmányi tagjaként milyen<br />

feladatokat végzel?<br />

A Minőségpolitikai Szakbizottságban dolgozom. Választások<br />

idején már régóta a Jelölőbizottság elnöki<br />

tisztségét bízzák rám.<br />

Hogyan látod a minőség mai állapotát?<br />

Mi változott a korábbi <strong>év</strong>ekhez képest?<br />

Azt látom, hogy a mai fiatalok körében nőtt azok<br />

száma, akik a minőségüggyel valamilyen szinten<br />

foglalkoznak. Az első számú vezetők esetében viszont<br />

nem látok áttörést. Nem váltak elkötelezettebbé,<br />

pedig ez lenne a fejlődés útja.<br />

Azt tapasztalom, hogy az ISO szabványok túl sok<br />

kibúvót adnak a vezetőknek, akik sokszor vissza<br />

is élnek ezzel. Jó lenne, ha az elkövetkezendő szabványváltozások<br />

figyelemmel lennének erre és megkövetelnék<br />

a vezetés markánsabb részvételét, elkötelezettségét.Meggyőződésem,<br />

hogy ma már az<br />

integrált vállalatirányításban kell gondolkodnunk,<br />

melynek csak egy szelete a minőségügy.<br />

Mit tanácsolsz annak, aki ma pályakezdőként<br />

minőségügyi területen szeretne elhelyezkedni,<br />

munkát vállalni?<br />

Bátran javaslom mindenkinek a minőségüggyel való<br />

foglalkozást, aki élethivatásának tekinti ezt a szakmát.<br />

Biztos lehet a fiatal abban, hogy amit e munka<br />

végzése közben elsajátít, az számára más területeken<br />

is hasznosítható lesz. Minőségszemlélet nélkül nincs<br />

fejlődés, innováció, azaz megújulás. Nagyon bízom<br />

abban: a minőségügy némi megtorpanást követően<br />

újra erőre kap.<br />

Jó volt látni aktivitásodat a 2014. <strong>év</strong>i ISO 9000<br />

FÓRUM konferencián. Nyugdíjasként<br />

mennyire tudod figyelemmel kísérni<br />

a minőségügyet érintő kérdéseket,<br />

aktuális folyamatokat?<br />

Tovább is igyekszem a minőségügyi fórumok, konferenciák<br />

aktív résztvevője lenni. Ez persze nem<br />

jelent naprakészséget, de „jó szinten tartást” igen.<br />

Az ISO 9000 FÓRUM, az IFKA vagy az MMT és<br />

az EOQ rendezvények ma is nagyon színvonalasak<br />

és vonzóak. A minőségügyet érintő kérdésekről<br />

leginkább az országos napilapokból és a médiából<br />

értesülök.<br />

Légy szíves mondjál egy- két mondatot<br />

családodról!<br />

Feleségem, aki könyvelő volt 2003-ban halt meg.<br />

Lányom vállalkozó könyvelő Budapesten, Nagyobbik<br />

fiam két diplomás villamos mérnök és számítástechnikával<br />

foglalkozik. A kisebb fiú jogász, menedzser<br />

és adószakértő. Két unokám van.<br />

Hogyan változtak meg pihenési szokásaid?<br />

Mi jelenti számodra az igazi kikapcsolódást?<br />

Nagyon szeretek a családdal és az unokákkal lenni.<br />

Kedvenc időtöltésem az olvasás. Nagy örömet jelent<br />

számomra egy jó könyv. Zártkerti ingatlanunkat<br />

Pázmándon 27 <strong>év</strong>ig műveltem, amely mindmáig nagyon<br />

jó kikapcsolódást jelentett.<br />

413

REIZINGER ZOLTÁN<br />

Magyar Minőség Társaság - ügyvezető igazgató<br />

„Minőségszemlélet nélkül nincs fejlődés, innováció,<br />

azaz megújulás. Nagyon bízom abban: a minőségügy<br />

némi megtorpanást követően újra erőre kap.”<br />

Kezdésként Tőled is egy rövid bemutatkozást<br />

szeretnék kérni!<br />

1981-ben végeztem hőerőgépészként a Kilián György<br />

Repülőműszaki Főiskolán a magyar légierő különböző<br />

repülőműszaki beosztásaiban dolgoztam, majd<br />

1993-ban a BME Közlekedésmérnöki Karán végeztem<br />

okleveles gépészmérnökként. Későbbiekben a<br />

HM különböző hivatalaiban dolgoztam minőségügyi<br />

területen, 2003-ig. Onnantól kezdve a rövid ideig a<br />

Certopnál, majd egy gyártó vállalatnál minőségügyi<br />

vezetőkét és közben tanácsadási tevékenységet is<br />

folytattam. 2012 januárjától az MMT-nél dolgozom<br />

2012 márciustól az MMT ügyvezetője vagyok.<br />

Milyen körülmények között kerültél kapcsolatba<br />

a minőséggel? Mit tartasz a jó minőségről?<br />

1993-ban az egyetem elvégzése után kerültem a hamarosan<br />

felszámolandó Magyar Honvédség Minőségtanúsító<br />

Intézetébe, mérnök főtisztként a Repülőanyag<br />

Átvételi Osztályhoz, majd hamarosan érkező átszervezés<br />

után lettem az osztályvezető helyettese 1994 elején<br />

akkor már a MH Gazdálkodási Hivatalnál, innentől<br />

indult a pályám hivatalosan. A korábbi repülőműszaki<br />

tevékenységem is nagy mértékben szabályozott volt,<br />

minőségellenőrzési feladatokat magába foglalt, de<br />

nem volt így nevesítve. Beleértve az 1983-84-ben a<br />

SzU-22M3 repülőszázad repülőgépeinek a gyártótól<br />

való átvétele során végzett tevékenységemet. Jó minőség?<br />

Ez egy jó kérdés, először azt kell megtalálni kinek<br />

a szempontjából próbáljuk meg értékelni a minőséget,<br />

hogy el tudjuk dönteni, hogy az jó-e vagy sem. Utána<br />

álljunk neki megkeresni az értékelési szempontokat,<br />

majd azok kiválasztása után tudjuk eldönteni a kérdést.<br />

Mást jelenthet a jó minőség a gyártó, forgalmazó,<br />

a vevő és végfelhasználó számára. Ha ezeket összhangba<br />

tudjuk hozni, akkor nyert ügyünk lehet.<br />

A katonai minőségbiztosítás (és persze a<br />

NATO minőségbiztosítás) területén szerzett<br />

tapasztalataidat miként tudod kamatoztatni<br />

mostani munkáid során?<br />

Egyrészt a tanácsadó cégemben végzett munka során<br />

használom. De a NATO szabványosításban szerzett<br />

tapasztalataimat használom az MSZT bizottságaiban<br />

végzett munkám során.<br />

Miként értékeled a Magyar Minőség Társaság<br />

helyzetét? Milyen fejlesztési elképzeléseid<br />

vannak?<br />

Az MMT helyzete válságos, mint mindig az elmúlt<br />

<strong>év</strong>ekben mindig, amióta az MMT ügyvezető igazgatója<br />

vagyok, most már több mint nyolc <strong>év</strong>e. Valamikor<br />

könnyebb volt a működéshez szükséges eszközök biztosítása<br />

valamikor nehezebb, most a nehezebbnél tartunk<br />

újra. A jogi tagok kilépését nem sikerült megállítanunk,<br />

ez a működést nehezítő helyzetet bonyolítja.<br />

Továbbá a rendezvények résztvevői létszáma is folyamatosan<br />

csökkent, erre idén itt ez a vírus helyzet, ami<br />

tovább bonyolítja a képet.A fejlesztési elképzeléseim<br />

elfogytak, az MMT új stratégiájának a megalkotása<br />

hozhat ebben változást, amin Szabó Mirtill az MMT<br />

elnöke vezetés<strong>év</strong>el már dolgozunk.<br />

414

Az MMT sokat tesz a minőségkultúra ápolásáért,<br />

javításáért? Hogy látod ma hazánkban<br />

a minőség presztizsét?<br />

Azt gondolom, hogy a minőség kultúra elérhette a<br />

mélypontját, a presztízse nagyon alacsony, és ebben<br />

a minőségügy területén dolgozó szakemberek az elsősorban<br />

a hibásak, mi is. Nem tudták a vezetők felé<br />

bemutatni a minőség hasznosságát. Ebből a szempontból<br />

a KKV-k helyzete a legrosszabb, a multik és a beszállítóik<br />

nem tartoznak ebbe a körbe, de többi igen.<br />

Nagymértékben járult ehhez hozzá a felkészületlen<br />

tanácsadók megjelenése a nagy minőségügyi felfutás<br />

során a 90-es <strong>év</strong>ekben és a 2000-es <strong>év</strong>ek elején. Ez <strong>év</strong><br />

júliusától elindítottuk az MMT Minősített Tanácsadók<br />

jegyzékét ennek a zuhanásnak a megállítására, a<br />

presztízs növelésre, hogy felkészült tanácsadókat tudjanak<br />

találni azok, akik ez iránt érdeklődnek.<br />

Egyesek szerint a minőségszakma öregedik?<br />

Te is így látod? Mit lehetne tenni a fiatalítás<br />

érdekében?<br />

Szerintem nem a szakma öregszik, csak a szakmai<br />

közéletben résztvevők közé nem sikerül bevonni a fiatalabb<br />

minőségszakembereket elégséges mértékben.<br />

Az 1991-2006 közötti kiemelt figyelem nem fog visszatérni,<br />

a minőségüggyel kapcsolatos információk nem<br />

csak a minőségügyi szervezetektől vagy azok rendezvényein<br />

szerezhetők meg. Az internet belépés<strong>év</strong>el az<br />

információk könnyen elérhetők, abban segíthetünk<br />

a tagjainknak és a minőségügy iránt érdeklődőknek,<br />

hogy utat találjanak ebben a dzsungelben, megtalálják<br />

a számukra lényeges információkat, ennek biztosítására<br />

törekszünk az MMT-nél. A fiatalítás érdekében<br />

először is olyan tartalmakat kell előállítanunk, amik<br />

felkeltik a fiatalabb szakemberek érdeklődését, ez nem<br />

egy egyszerű feladat. Majd rá kell venni őket az aktív<br />

közreműködésre.<br />

Hogyan látod a minőségügyi szervezetek<br />

együttműködését? Mennyire vagy optimista<br />

ezen a területen?<br />

Amikor 2012-ben elkezdtem a munkát az MMT-nél<br />

nem volt világos, hogy hogyan viszonyulnak a szervezetek<br />

egymáshoz. Világossá vált számomra, hogy<br />

az egymás ellen való küzdés nem vezet sehova, mindenkinek<br />

a kárára van. Az volt az alapelvem, amit<br />

ma is tartok, hogy mindenki foglalkozzon azzal<br />

amiben erős és hagyja a többieket dolgozni a saját<br />

elképzelésük szerint, és ahol látszik az együttműködés<br />

lehetősége ott fogjunk össze. Ezt nem minden<br />

esetben sikerült megvalósítani, de erre törekedtem.<br />

A kommunikáció területén nagyjából sikerült ezt<br />

elérni, egymás rendezvényeiről pályázatairól hírt<br />

adunk. A rendezvényeken egymás tagjait kedvezményekben<br />

részesítjük. A Magyar Minőségben az arra<br />

vállalkozók cikkeit megjelentetjük, rendszeresen a<br />

hírt adunk a társszervek rendezvényein elhangzottakról.<br />

A Nemzeti Kiválóság Díj újraélesztése során<br />

egy új típusú együttműködés kezd kialakulni, ami<br />

optimizmusra ad okot. Mindegyik minőségügyi<br />

szervezet nagy kihívás előtt áll, az alapítók lassan<br />

eltávoznak közülünk, az idősödő tagjaink aktivitása<br />

lecsökken. Van ahol már megtörtént a váltás a fiatalítás,<br />

mint az MMT-nél, van ahol ez hamarosan be fog<br />

következni, de úgy gondolom: mindegyik szervezet<br />

tudja élni a saját életét.<br />

Min dolgozol jelenleg? Milyen rövid és<br />

hosszabb távú feladataid vannak?<br />

Az elsődleges feladatom az MMT működésének a biztosítása,<br />

a titkárság segítség<strong>év</strong>el, Turos Tarjánné az<br />

MMT titkárság vezetője a Társaságunk nagyon fontos<br />

része, a munkáját itt is szeretném megköszönni.<br />

Az ügykezelő rendszerünk folyamatos törődést igényel,<br />

a hírlevelek kiküldése, a honlap karbantartása,<br />

ahogy a közösségi média csatornáink is. A Magyar<br />

Minőség megjelentetése is ebbe a körbe tartozik, ennek<br />

fontos része Tóth Csaba László főszerkesztő segítése<br />

a felmerülő problémák megoldásában. Hosszú<br />

távú feladatokat részemre az MMT elnőke határozza<br />

meg, egyik ilyen feladat a tagsági létszám stabilizálása,<br />

új tagok elérése, bevonása.<br />

Mi a hobbid? Mi az, ami kikapcsol és pihentet?<br />

Hobbim volt korábban az informatika és a számítógépek,<br />

programok követése, ami mára a munkám rész<strong>év</strong>é<br />

is vált. Részt vettem az OpenOffice.org adatbázis modul<br />

fejlesztésében annak minőségbiztosításában. Szoftver<br />

honosításban szoftver felhasználói felületeknél, én vezettem<br />

- a CiviCRM - az általunk is használt ügykezelő<br />

rendszer magyar nyelvre fordítását, amit továbbra is<br />

végzek. Gyerekkorom óta olvasom a Sci-fi könyveket.<br />

415

REZSABEK NÁNDOR<br />

Magyar Minőség Társaság – elnök<br />

„A minőség egy olyan eszköz, melynek<br />

alkalmazásával egy adott szervezet formalizálhatja<br />

és hatékonyabbá teheti alapműködését.”<br />

-Beszélgetésünkhöz a végső impulzust a<br />

Magyar Minőség Társaság elnök<strong>év</strong>é történt<br />

megválasztásod jelentette. Javaslom: kezdjük<br />

ezzel. Mi motivált, hogy vállalkozz erre a nem<br />

mindennapi kihívásra?<br />

A szervezethez <strong>év</strong>ek óta szoros szálak fűznek. Ismerem<br />

pozitívumait és hiányosságait, vezető tisztségviselőit,<br />

sokakat a tagság részéről. Úgy érzem,<br />

korábbi igazgatótanácsi szerepvállalásommal, folyóiratunk<br />

szerkesztőbizottsági tagságával, rendezvényeink<br />

lebonyolításában való részvétellel eddig is<br />

segítségére tudtam lenni az MMT-nek. A jelenlegi<br />

tisztújítás során többen is úgy gondolták, alkalmas<br />

lehetek a tisztség betöltésére - remélem, meg tudok<br />

felelni elvárásaiknak. Mindehhez hozzájárul, hogy<br />

az elnöki poszt betöltés<strong>év</strong>el kapcsolatos korábbi<br />

sikertelen próbálkozások után a szervezet működőképességéhez<br />

elkerülhetetlen, hogy végre stabil<br />

vezetése és aktívan tevékenykedő elnöke legyen.<br />

Önkritikusan elmondhatom, hogy bizonyára lehetett<br />

volna szakmailag magasabban jegyzett új vezető<br />

a Társaság élén, de a helyzetismeret, az elkötelezettség<br />

és a tenni akarás mellettem szólt.<br />

Van-e már kialakult víziód az MMT jövőjéről?<br />

Igen. Egyfelől a Társaság legfőbb értékeinek megőrzése.<br />

Itt elsősorban a Magyar Minőség folyóirat<br />

szerkesztésére és kiadására, a Magyar Minőség Hét<br />

és a Minőségszakemberek Találkozójának színvonalas<br />

– és széles résztvevői kört vonzó – megrendezésére,<br />

a Magyar Minőség Háza Díj ázsiójának<br />

emelésére gondolok. Másfelől a szervezet pénzügyi<br />

stabilitásának megteremtésére. A jövőkép és stratégiaalkotás<br />

folyamata egyébként már az előző ciklus<br />

végén megindult, így nem lesz probléma azzal, hogy<br />

mindezt egy következő nekirugaszkodással ez <strong>év</strong><br />

végére formalizáljuk.<br />

Elnökként melyek a legfontosabb tennivalók?<br />

Távirati stílusban, a lehető legtömörebben megfogalmazva<br />

az első és legfontosabb – már csak közeledő<br />

dátum miatt is – az őszi Magyar Minőség Hét előkészítése.<br />

Emellett az új vezetés működési kereteinek<br />

lefektetése, valamint kapcsolatfelvétel és a későbbi<br />

aktív együttműködést megalapozó egyeztetés a minőségügyi<br />

társszervezetek képviselőivel.<br />

Elnökké választásodat 2006-tól<br />

igazgatótanácsi tagságod is megelőzte.<br />

Most már elnökként, hogyan látod<br />

a tanács működését?<br />

Az eleinte is időszakos, formális igazgatótanácsi<br />

ülések idővel megritkultak, a kapcsolattartás alternatív<br />

formái pedig nem vertek gyökeret. Mindezt<br />

főként az elnöki poszttal összefüggő sok<strong>év</strong>es patthelyzet<br />

magyarázza, az, hogy a szükséges tisztújítás<br />

különböző adminisztratív okokból elhúzódott, és a<br />

korábbi vezetés nem tudta élővé tenni az igazgatótanács<br />

működését. Lényegében mindez a korábbi és<br />

jelenlegi (a szervezet iránt elkötelezetten dolgozó)<br />

ügyvezető igazgató és néhány aktív igazgatótanácsi<br />

tag informális együttműködésére korlátozódott.<br />

416

Mivel ez egy alapvető kérdése működésünknek, így<br />

megválasztásom után egyből léptem: belső információs<br />

rendszerünkben már folyamatos az elektronikus<br />

kapcsolattartás, az új tanács első ülésére<br />

pedig júniusban kerül sor.<br />

Szeretnék kérni egy rövid szakmai életrajzot!<br />

42 <strong>év</strong>es vagyok. Felsőfokú tanulmányaimat a Bánki<br />

Donát Műszaki Főiskolán szervező és informatika<br />

szakán végeztem, üzemmérnöki diplomát szerezve.<br />

Tudásomat több hazai és külföldi szaktanfolyamon<br />

bővítettem, a minőségügy (és környezetirányítás) területén<br />

ISO 9001-es, ISO 14001-es és EFQM vonatkozásokban,<br />

illetve ISO 27001-es információbiztonsági,<br />

innováció-menedzsment, illetve projekt- és pályázatmenedzsment<br />

területeken. A Puskás Tivadar Közalapítványnál<br />

(kétesztendős multinacionális vállalkozásnál<br />

szerzett munkatapasztalat közbeiktatásával)<br />

két <strong>év</strong>tizedig ezekkel a témakörökkel foglalkoztam<br />

hazai és európai uniós projektek megvalósítása során.<br />

Mindeközben tíz <strong>év</strong>ig elláttam a minőségügyi és környezetirányítási<br />

vezetői, valamint három <strong>év</strong>ig az információbiztonsági<br />

felelősi posztot. Utóbbi területen<br />

más szervezeteknél is végeztem szakértői munkát.<br />

Eddigi munkád során a minőségnek midig<br />

meghatározó szerepe volt. Sokféle minőségügyi<br />

képzésen vettél részt. Mit jelent számodra<br />

a minőség?<br />

A minőség egy olyan „eszköz”, melynek alkalmazásával<br />

egy adott szervezet formalizálhatja és hatékonyabbá<br />

teheti alapműködését. De legfőképpen segítséget<br />

ahhoz, hogy a fő jövedelemtermelő képességet biztosító<br />

gyártást vagy szolgáltatást, vagy bármilyen egyéb<br />

produktumát kellően magas, a vevői igényeket maradéktalanul<br />

kielégítő színvonalon tudja biztosítani.<br />

Jelenlegi munkád során nincs közvetlen<br />

minőségügyi munkaköröd, mint volt<br />

korábban. Nem hiányzik ez a munka?<br />

Életemben a tavalyi <strong>év</strong>ben következett be nagyobb<br />

változás egy munkahelyváltás következtében. Egyik<br />

volt kollégám pont ugyanezt a kérdést szegezte felém<br />

nemrégiben. Igazság szerint új helyemen (a<br />

minőségügyi tekintetben ugyancsak <strong>év</strong>tizedek óta<br />

aktív) IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit<br />

Kft.-ben nemcsak jól érzem magam, de a más típusú<br />

feladatok (amelyek közül jó néhánnyal korábban is<br />

foglalkoztam a minőségügy mellett) annyi elfoglaltságot<br />

adnak, hogy hiányérzetről nem beszélhetek.<br />

Ugyanakkor az MMT-s társadalmi munkával<br />

kompenzálni tudom azt, hogy szakmai vonalon jelenleg<br />

más területeken vagyok aktívabb.<br />

Szűkebb környezetedben mindenki tudja:<br />

kedvenc hobbid a csillagászat. Mit jelent<br />

számodra a csillagok világa? Eddigi<br />

publikációidon kívül mivel érvelnél<br />

kedvenc területed mellett?<br />

Azzal a kitétellel vitába lehet szállni, hogy valóban a<br />

csillagászata-e a legősibb tudomány. Azzal azonban<br />

nem, hogy a legszebb. Amatőrcsillagászati megfigyelőként<br />

két <strong>év</strong>tizedes távcsöves megfigyelés-sorozat<br />

áll mögöttem. Mostanában leginkább két terület<br />

foglalkoztat: a csillagászathoz kapcsolódóan a Föld,<br />

mint égitest, így ásványokat és kőzeteket gyűjtök,<br />

vonzódom különféle földtudományokhoz, emellett<br />

van egy komoly meteorit-kollekcióm. Emellett a csillagászati<br />

múltja vonz leginkább, írásaim nagy része<br />

csillagászattörténeti vonatkozású. A civil és társadalmi<br />

szervezetek világában az asztronómia terén is<br />

aktív vagyok. Rendszeres ismeretterjesztő előadások,<br />

különböző más szervezetekben betöltött funkciók<br />

után öt <strong>év</strong>e vezetem az egyik országos szervezetet,<br />

az AAK - Albireo Amatőrcsillagász Klub Közhasznú<br />

Egyesületet, mely a legrégebben létező hazai csillagászati<br />

csoportosulás, különböző szervezeti keretekben<br />

1971 óta fejti ki tevékenységét.<br />

Van-e egyéb kikapcsolódási formád?<br />

A sport, elsősorban a labdarúgás. Jómagam csak<br />

hobbiszinten focizom, valamint járok mérkőzésekre<br />

és követem a sportág aktuális eseményeit és eredményeit.<br />

Fiam viszont igazolt serdülő, éppen most<br />

ifjúsági korba lépő labdarúgó; lányom szertornázik,<br />

korosztályában országos versenyeken indul, és ér el<br />

szép eredményeket, tehát nemcsak rám, a családra<br />

általánosságban jellemző a sportos életvitel.<br />

Amit még kell említeni, a történelmi érdeklődés, mely<br />

sok<strong>év</strong>es családfakutató munkában, a csillagászattörténet<br />

mellett helytörténeti cikkek írásában és különféle<br />

egyéb gyűjtőszenvedélyben (régi pénzérmék, kü-<br />

417

lönböző történelmi korok tárgyi emlékei) nyilvánul<br />

meg. Bár utóbbi mostanság kicsit háttérbe szorult az<br />

egyéb teendők és kötelezettségek, továbbá érdeklődési<br />

területek mellett.<br />

A családi háttér mennyire segít megnövekedett<br />

feladataid ellátásában?<br />

Nagymértékben. Ez jelenti azt a biztos alapot, ahonnan<br />

nap, mint nap erőt meríthetek. Kilenc esztendős<br />

kislányom és tizennégy <strong>év</strong>es fiam mindennapos<br />

feladatai nyilvánvalóan sok terhet rónak rám és<br />

feleségemre, ugyanakkor nevelésüket, ügyeik intézését<br />

nemcsak teljes átéléssel, és lehetőség szerinti<br />

aktív közreműködéssel, hanem örömmel végezzük.<br />

Konferencia résztvevők NMK 2017<br />

418

DR. RÓTH ANDRÁS †<br />

Magyar Minőség - főszerkesztő<br />

„…Azt a terméket (szolgáltatást) tartom jó<br />

minőségűnek, amely nemcsak végső megjelenésében,<br />

hanem a tejes létrehozási folyamatában a<br />

fenntartható fejlesztésre irányuló elvek szem<br />

előtt tartásával készült. Ebben a vezetésnek van<br />

kulcsszerepe.”<br />

Régóta gondolom, hogy helyed van ebben<br />

a sorozatban! A beszélgetést mégis csak<br />

most, a 90. születésnapod és persze hosszas<br />

győzködés után vállaltad. Alapbeállításod<br />

a szerénység?<br />

Nem szerénységről van szó. Helyénvaló-e, hogy<br />

egy olyan lap méltasson engem és a szakmai tevékenységemet,<br />

amelynek én vagyok a főszerkesztője?<br />

Most is csak a Szerkesztőbizottság nyomásának vagyok<br />

kénytelen engedni.<br />

Kiváló és elismert szakember vagy. Szakmai<br />

körökben jól cseng a neved, mégis szeretnék<br />

kérni egy rövid bemutatkozást!<br />

Hosszú, több mint 70 <strong>év</strong>es szakmai múltamat igyekszem<br />

rövidre fogni. Diplomáimat az Országos Műszaki<br />

Főiskolán (1951) és a Budapesti Műszaki Egyetemen<br />

szereztem, mint okleveles gépész gazdasági<br />

mérnök (1968). Egyetemi doktorrá 1971-ben avattak.<br />

Egyike vagyok az első magyarországi Euro-mérnököknek.<br />

Sok <strong>év</strong>es ipari gyakorlat és kutató-mérnöki<br />

tevékenység /villamos megmunkálások/ után 20<br />

<strong>év</strong>en át az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság<br />

Gépgyártási Szaktitkárságának munkatársa, majd<br />

<strong>év</strong>ekig annak vezetője voltam.<br />

1991 óta szakmai tanácsadóként dolgoztam a Magyar<br />

Minőség Társaságnál, melynek egyik alapító tagja, és<br />

kezdettől fogva, vagyis 21.-ik <strong>év</strong>e a Társaság szakmai<br />

folyóiratának, a Magyar Minőségnek főszerkesztője<br />

vagyok. Pályám során sok cikket és több szakkönyvet<br />

írtam és szerkesztettem, (elsősorban eredeti<br />

szakmámban, a gépgyártástechnológiában, később a<br />

<strong>minőségügyben</strong> is), így a Dashöfer Kiadó A minőségfejlesztés<br />

uj útjai című kötetét.<br />

Mikor fertőzött meg először a minőség vírus?<br />

Hogyan fogalmaznád meg a minőségről<br />

alkotott véleményedet?<br />

Amint arra az idősebbek bizonyára emlékeznek, az<br />

un. szocialista gazdaság nem arról volt nevezetes,<br />

hogy a termékek és szolgáltatások minősége tekintetében<br />

tündököljön. Ez igen sok bosszúság forrása<br />

volt a mindennapi életben, és számos szakember,<br />

köztük jómagam is, igyekezett a hibái gyökerét feltárni,<br />

meglehetősen kevés sikerrel, mert ha voltak<br />

is lokális eredmények, azok általában átmenetinek<br />

bizonyúltak. Ma már világos,hogy azért, mert a hibák<br />

a rendszerből, a termelési módból származtak.<br />

Ezért is fogadtam örömmel 1969-ben azt a feladatot,<br />

hogy az un. „Új gazdasági mechanizmus” keretében<br />

dolgoztassak ki egy olyan tanulmányt és ennek alapján<br />

koncepciót, mely feltárja a rendszerhibákat, és<br />

javaslatokat tesz a kormányzatnak kijavításukra. Ez<br />

a megbízás lehetővé tette, hogy elmélyedjek e témakörben,<br />

azáltal hogy kikérhettem a szakma legjobb<br />

szakértőinek tanácsait, egyeztessem, szintetizáljam<br />

a véleményeket, és kialakíthassak egy – szándékaim<br />

szerint - átfogó, szinte a gazdaság, sőt a társadalom<br />

egészére kiterjedő javaslatot. Ezt egy széleskörű<br />

grémium megvitatta, koncepció-tervezet szintjére<br />

emelte. Ez utóbbit az akkori kormányzati szervek<br />

419

koncepcióként elfogadták, ennek alapján 1970-ben<br />

kormány-határozatot hoztak, mely egészen a rendszerváltásig,<br />

tehát csaknem 20 <strong>év</strong>ig érvényben volt.<br />

Talán mondani sem kell, hogy ezek a viták mennyi<br />

tapasztalattal, információval gazdagítottak.<br />

Az ebben a munkában szerzett tapasztalatok és ismeretek<br />

jegyeztek el a minőséggel, annyira, hogy<br />

még nyugdíjazásom után a 80-as <strong>év</strong>ekben is hű maradtam<br />

az akkor kialakuló-félben l<strong>év</strong>ő „szakmához”,<br />

részben az MMT egyik alapító tagjaként, részben<br />

az első ISO 9000 szabvány auditoraként.<br />

2012-ben mi az ami tetszik és mi az ami kevésbé<br />

kedvedre való ha a magyar minőség kerül<br />

szóba? Hogyan fogalmaznád meg minőségfelfogásd<br />

lényegét?<br />

A szakmai irodalom számos minőség-definíciót tartalmaz<br />

és önálló tanulmányt érdemelne, hogy ezek<br />

az időben hogyan fejlődtek. Mint a Magyar Minőség<br />

főszerkesztője magam is feladatomnak tartottam,<br />

hogy az erre a kérdésre adott válaszomat <strong>év</strong>ről-<strong>év</strong>re,<br />

így a 2012 <strong>év</strong>i, januári számunkban is világossá tegyem<br />

az olvasók számára. Most tehát a nélkül, hogy a<br />

részleteket ismételném, röviden csak összefoglalom a<br />

“hitvallásomat”. Azt a terméket (szolgáltatást) tartom<br />

jó minőségűnek, amely nemcsak végső megjelenésében,<br />

hanem a tejes létrehozási folyamatában a fenntartható<br />

fejlesztésre irányuló elvek szem előtt tartásával<br />

készült. Ebben a vezetésnek van kulcsszerepe.<br />

Ezért lapunkban is szívesen fogadtam és fogadok<br />

olyan írásokat, melyek a minőség létrehozásával, pl.<br />

a vezetés tudományával, technikájával, az erre irányuló<br />

kutatás-fejlesztés eredményeivel foglalkoznak<br />

A Magyar Minőség újság a szakma egyik<br />

lenyomata, “zászlós hajója”. Hogyan lehet<br />

hónapról-hónapra érdekes, vonzó tartalommal<br />

megtölteni a lapot, kiszolgálni az olvasót?<br />

Ez valóban gerince a munkámnak, nem is tudok rá<br />

röviden válaszolni, több forrásból is kell merírteni.<br />

Csak példaként néhány: konferenciákon elhangzott<br />

előadások szerkesztett változata, más témakörű szaklapok<br />

cikkei, doktori disszertációk, stb. Sajnálatos,<br />

de érthető, hogy a lap számára eredeti cikket csak<br />

nagy szakmai elkötelezettségű szerzők írnak, -.bár<br />

szerencsére vannak ilyen törzs-szerzőink is - hiszen<br />

a lap alig képes a szerzők munkáját honorálni.<br />

Természetesen a rendelkezésre álló cikkek választéka<br />

jelentősen befolyásolja a lap átlagos szakmai<br />

színvonalát, és önkritikusan kell bevallanom, hogy<br />

ebben a tekintetben nem mindig tiszta a lelkiismeretem.<br />

Egy bizonyos azonban, általam mininálisként<br />

meghatározott színvonal tartásáért, esetenként,<br />

kénytelen vagyok írásokat visszautasítani.<br />

Hogyan alkalmazkodtál a nyomtatott lap<br />

megszűnéséhez, az elektronikus formátumhoz?<br />

Könnyű volt megszokni?<br />

Bevallom, hogy az átmenet nem volt gondoktól mentes,<br />

de a belső munkatársaknak köszönhetően túljutottam<br />

a technikai nehézségeken. Ma már ritkán<br />

merűl fel probléma.<br />

Szakmai tapasztalataid átadása úgy látom nagy<br />

örömet jelent számodra. Fontosnak tartod<br />

a tudásátadást, a fiatalok nevelését?<br />

Aktív koromban erre jóval több és intézményes lehetőségem<br />

volt, egy viszonylag rövid ideig tanársegédként<br />

müködhettem az akkori Marx Károly, ma<br />

Corvinus Közgazdasági Egyetemen. Szerettem a<br />

hallgatók körében tevénykedni. Ma már - elsősorban<br />

koromnál fogva - erre alig van alkalmam.<br />

Szakmai felkészültséged irigylésre méltó.<br />

Mit teszel azért, hogy ismereteid<br />

naprakészek legyenek?<br />

Szerkesztői munkám is kényszerít, de egyébként<br />

is szívesen teszem, hogy lépést tartsak a világ, az<br />

ország és kölönösen a szakma eseményeivel. Ennek<br />

manapság sokrétű lehetőségei vannak, melyek<br />

közűl kimelkedik az internet, a világháló.<br />

Mit jelent számodra a Dashöfer kiadvány<br />

készítésében való közreműködés?<br />

A Dashöfer kiadvány címe “A minőségfejlesztés új<br />

útjai” is arra utal, hogy a tárgykört “felülnézetből”,<br />

holisztikusan kell szemlélni, és a szerkesztés során<br />

az egyes új elemeket,fel kell ismerni, a mozaik-kockákat<br />

a megfelelő helyre be kell illeszteni. Ez egyrészt<br />

arra késztet, hogy az ismereteim folyamatosan<br />

naprakészek legyenek, másrészt pedig arra, hogy a<br />

fejlődés egyes elemeit, jelentőségüket értékeljem.<br />

420

Természetesen ez csak törekvés részemről, be kell<br />

vallanom, hogy az <strong>év</strong>ek során nem mindíg ítéltem<br />

helyesen, mert az élet rácáfolt a véleményemre.<br />

Kilencven <strong>év</strong>en túl is nagyon aktív vagy.<br />

Mi a szellemi frisseséget titka?<br />

Hogyan regenerálódsz?<br />

Lényegében maga a munka az, ami karbantart.<br />

Szeretek ugyan szépirodalmat is olvasni, jó zenét<br />

hallgatni, nyáron kertészkedni, de néhány napi<br />

kikapcsolódás után már hiányzik a munka. Ahogyan<br />

a klasszikusok mondták: Nulla dies sine linea,<br />

hevenyészett fordításban: Naponta húzzál legalább<br />

egy vonalat.<br />

Milyen terveid, álmaid vannak?<br />

Az én koromban már nem reális terveket készíteni,<br />

akár csak középtávra is. Talán egyetlen célom mégis<br />

van: az egészségemet és ezáltal a munkaképességemet<br />

minél tovább fenntartani.<br />

Macher Endréné előadó NMK 2017<br />

MVM résztvevők NMK 2017<br />

421

RÓZSA ANDRÁS<br />

ISO 9000 FÓRUM, - elnök<br />

„… Mint a Nemzeti Minőségi Díj Nagykövete nagyon sok<br />

dolgot teszek a minőségi díjak és a minőségszemlélet<br />

terjesztése érdekében. Évente legalább ötven<br />

rendezvényen veszek részt és hirdetem az igét…”<br />

”… a személyi minőség a legfontosabb!”<br />

Hogyan lettél a közgazdászból országos hírű<br />

minőségügyi szakember?<br />

A Herendi Porcelánmanufaktúrában eredetileg a közgazdasági<br />

osztályon dolgoztam, mint elemző közgazdász.<br />

Ily módon kerültem napi kapcsolatba a termelési<br />

eredményekkel, a minőségi kihozatali adatokkal, a<br />

termelékenységi mutatókkal és nem utolsó sorban a<br />

vevői reklamációkkal.<br />

Az nagyon szépnek tűnt, hogy alig volt vevői reklamáció,<br />

de közben azzal szembesültem, hogy a kiváló<br />

minőség nagyon sokba került Herenden, hiszen jelentős<br />

volt a gyártásközi selejteződés. Kovács József<br />

vezérigazgató úrral megegyeztünk, hogy mélyebbre<br />

ásunk és elemezzük, hogy mi okozza a belső selejteződést.<br />

Első lépésben elküldtek minőségügyi képzésekre,<br />

tanfolyamokra és láss csodát ottan hallottam<br />

arról, hogy amivel én több <strong>év</strong>e foglalkozók azt az<br />

irodalomban minőségköltségnek nevezik. Én pedig<br />

úgy könyveltem el, hogy a selejteződések és a reklamációk<br />

veszteség kategóriák.<br />

Tehát mi Herenden hamarabb foglalkoztunk a minőségköltségek<br />

elemzés<strong>év</strong>el, mint a minőségügy<br />

gondolatával. És ezt természetesnek is tartom, hiszen<br />

Herendtől nem igazán kérdi meg senki, hogy<br />

rendelkezik-e minőségirányítási rendszer tanúsítvánnyal.<br />

Az elmúlt 20 <strong>év</strong> alatt egyetlen alkalommal<br />

merült fel ez a kérdés, amikor 2004-ben Dubaiban<br />

tendereztettek beszállítókat a Palm Island szigeti<br />

luxusszállodák elnöki lakosztályainak étkészletekkel<br />

való ellátása kapcsán.<br />

Valahol olvastam, hogy mintegy két <strong>év</strong>tizede<br />

foglalkozol a minőségköltségek elemzés<strong>év</strong>el.<br />

Miért tartod ez a témát fontosnak?<br />

Részben már válaszoltam a kérdésre, hiszen egy vállalkozásnak<br />

nem mindegy, hogy mekkora költséggel<br />

állítja elő termékeit, szolgáltatásait. Ez manapság<br />

a gazdasági válság idején még jobban felszínre<br />

került. Ellenben nem vagyok híve a túlkapásoknak.<br />

Nagyon sokan kihasználják, hogy inog a gazdaság és<br />

ebből értelmetlen módon akarnak példát statuálni,<br />

meggondolatlanul állítják meg az úgynevezett „költekezést”.<br />

Én a szükséges költekezésre, ráfordításokra<br />

gondolok és nem a pazarlásra. Azzal nem értek egyet,<br />

hogy napjainkban sok első számú vezető és még több<br />

gazdasági vezető játssza a mumust és egyedül dönti<br />

el, hogy mennyit költsenek egészségügyi papírra,<br />

kéztörlőre egy több száz fős vállalatnál. Kíváncsi lennék,<br />

hogy az ilyen vezetők mennyi időt fordítanak<br />

a minőségszemlélet fejlesztésére, a munkakörülmények<br />

javítására, a munkatársak képzésére?<br />

Az elmúlt <strong>év</strong>ekben mintegy másfél ezer hazai<br />

és külföldi szervezet szakemberei számára<br />

szerveztél tapasztalatcserét a Herendi<br />

Porcelánmanufaktúrában. Közel negyed ezer<br />

előadást tartottál különböző konferenciákon.<br />

Mit tudtál „exportálni” és mit tudtál profitálni<br />

ezekből a találkozásokból?<br />

Vannak vele született, jó előadói képességekkel rendelkező<br />

előadók és vannak elviselhetetlenek. Nagyon<br />

fontosnak tartom, hogy az előadói technikákat meg<br />

422

kell tanulni. Nem mindegy, hogy mely profilodat<br />

látják a hallgatók, az sem mindegy, hogy merre néz<br />

a cipőd orra és a tested előadás közben. És az sem<br />

mindegy, hogy egyáltalán van olyan mondandód, ami<br />

a hallgatóságot érdekli. Manapság ezzel külön ágazat<br />

foglalkozik.<br />

Nagyon sokan úgy gondolják, - ha tízszer-hússzor<br />

elmesélik, hogy mi a lényege pl. egy minőségi díj<br />

pályázatnak, egy vezetői modellnek, vagy egy szabvány<br />

módosulásának - hogy előadást tartottak. Szerintem<br />

ez csak tájékoztatás és messze áll az előadástól,<br />

amely során értéket kell átadni a hallgatóságnak.<br />

És még nem is beszéltünk azokról az „előadókról”,<br />

akik nem adják le előadásaik anyagait, akiket egyáltalán<br />

nem érdekel a hallgatóság (a „vevő”). De arról<br />

tartanak előadást, hogy a MIR szabványrendszernek<br />

és az EFQM modellnek a fő alapelve a vevőközpontúság.<br />

Az ilyen jellegű problémák <strong>év</strong>ek óta nehezítik<br />

a munkánkat a konferenciák szervezése során.<br />

Azt pedig etikátlannak tartom, ha egy előadó<br />

nem tartja be az előadására szánt időintervallumot,<br />

hiszen mástól lopja el az időt és visszaél a hallgatóság<br />

türelm<strong>év</strong>el.<br />

Több rangos kitüntetés és elismerés<br />

birtokosa vagy. Melyiket és miért értékeled<br />

a legfontosabbnak?<br />

Akik a díjakat adták talán meggondolták, hogy mit<br />

cselekszenek. Az elismerések mindig jól jönnek, de<br />

sokszor az volt az utóízük, hogy a szakma egyes<br />

képviselőiből ellenszenvet, féltékenységet váltottak<br />

ki. Rád bízom, hogy felsorolod-e a különféle díjaimat,<br />

de számomra az a legfontosabb, hogy a családom<br />

mindig támogatott tevékenységemben és büszke volt<br />

arra, amit cselekedtem. Úgyszintén ezt mondhatom<br />

el a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. munkatársairól,<br />

volt főnökeimről és munkatársaimról is. Bármilyen<br />

későn érkezek haza a kutyáim is örömmel<br />

fogadnak. Kell-e ennél több?<br />

Az EFQM modell hazai papjaként miként<br />

népszerűsítenéd néhány mondatban az<br />

önértékelést?<br />

Ez nagyon furcsa kérdés a részedről, hiszen vannak<br />

társadalmi szervezetek, amelyeket azért hoztak létre,<br />

hogy a minőségi díjakat szervezzék, a díjmodelleket<br />

népszerűsítsék, képezzék az értékelőket és még<br />

sorolhatnám. Van mondanivalóm, sőt jó ötleteim is<br />

vannak a díjak népszerűsítéséről, de akkor fogom<br />

ezeket elmondani és azoknak, akik ezt értékelni<br />

tudják. Úgy gondolom, hogy ennek a problémának<br />

a megoldását nem egy újság hasábjain kell taglalni.<br />

Mint a Nemzeti Minőségi Díj Nagykövete nagyon<br />

sok dolgot teszek a minőségi díjak és a minőségszemlélet<br />

terjesztése érdekében. Évente legalább ötven<br />

rendezvényen veszek részt és hirdetem az „igét”.<br />

2007-től egyedüli személy vagyok Magyarországon,<br />

aki a Nemzeti Minőségi Díj, a Magyar Közigazgatási<br />

Minőségi Díj, a Felsőoktatási Minőségi Díj, a<br />

Közoktatás Minőségéért Díj, IIASA Shiba Díj, Regionális<br />

Minőségi Díjak, illetve Megyei Minőségi<br />

Díjak értékelésében, vagy Értékelő Bizottságaiban<br />

veszek részt.<br />

Van még néhány kolléga az országban, akik több<br />

<strong>év</strong>e többféle díj értékelésében vesznek részt. Sajnálatosnak<br />

tartom, hogy szervezett módon, strukturáltan<br />

egyetlen díjszervező sem hívott még össze<br />

bennünket, hogy átadjuk az <strong>év</strong>tizedes tapasztalatainkat<br />

másoknak, a fiatalabbaknak. Tőled is kérdezhetném,<br />

hogy mit tett a MIK az elmúlt <strong>év</strong>ek alatt<br />

az értékelők továbbképzése, az új értékelők képzése<br />

tekintetében? Emlékeim szerint nem volt Nemzeti<br />

Minőségi Díj értékelőképzés 2000-től.<br />

Szinte minden ismerősöd tudja rólad, hogy<br />

a minőségszemléletet életfilozófiának<br />

tekinted. Mit tartasz a minőség legfontosabb<br />

jellemzőinek?<br />

Valóban így van. Engedd meg, hogy gyerekkori emléket<br />

idézzek fel. Még nem voltam tíz <strong>év</strong>es, amikor<br />

mint minden gyermek gyűjteni kezdtem hobbyból<br />

jelvényeket, bélyegeket, gyufacímkéket. Ezt a tevékenységet<br />

azóta is folytatom és több, mint 50 <strong>év</strong>es<br />

dolgaim vannak katalogizálva és elt<strong>év</strong>e. Ötvenhárom<br />

<strong>év</strong>es újságom is van, amiben úgy vagyok lefotózva<br />

egy focimérkőzés előtt, hogy eligazítást tartok<br />

a csapatnak. Már gyerekkoromban is mindent<br />

feliratoztam, rendbe raktam és akkor nem tudtam,<br />

hogy ezt 5S-nek fogják nevezni.<br />

Herenden már 1995-ben fogalmaztuk meg, hogy<br />

„Herendi minőség” alatt az érdekelt felek elégedettségét<br />

értjük, vagyis akkor van herendi minőség, ha<br />

elégedett a vevő, a munkatárs, a beszállító, a környező<br />

lakók és a társadalmi környezetünk.<br />

423

Az 5S tekintetében is kialakítottuk a herendi filozófiát,<br />

amelyet a következő szavak jellemeznek: Higiénia,<br />

Eredményesség, Rendezettség, Etikusság, Naprakészség,<br />

Dolgosság. Ebből a „rendezettséget” nagyon<br />

fontosnak tartom, aminek értelmében rendnek kell<br />

lenni a fejekben, a dokumentumokban és a környezetünkben.<br />

Ki az aki ezeket megvalósítja? Az ember,<br />

a minőségszemlélettel rendelkező ember.<br />

Tehát kérdésedre az a válaszom, hogy a személyi<br />

minőség a legfontosabb.<br />

A 2002. <strong>év</strong>től az ISO 9000 FÓRUM elnöke vagy.<br />

Aktivitásod, lendületed szinte semmit sem<br />

csökkent. Milyen további terveid,<br />

elképzeléseid vannak?<br />

Naponta tapasztaljuk, hogy az utóbbi <strong>év</strong>ekben a bevezetett<br />

szabványrendszerek veszítettek értékükből,<br />

jelentős mértékben devalválódott az ISO fogalma,<br />

egyre jobban beszűkül a minőségüggyel foglalkozók<br />

hatásköre. A megtorpanásban nagy szerepet<br />

játszanak a tanácsadói és tanúsítói szféra felhígulása,<br />

a szakmaiságot felváltó pénzszerzési hajsza és<br />

nem utolsó sorban a nagyszámú és nem egy irányba<br />

húzó minőségügyi szervezetek.<br />

Szerintem nincsen még egy ország Európában, ahol<br />

öt minőségügyi társadalmi szervezet működik.<br />

A múlt héten az MMT által szervezett Minőségszakemberek<br />

találkozóján az öt szervezetből csak három<br />

képviseltette magát, a több mint 20 tanúsító szervezet<br />

részéről talán négyen voltak jelen.<br />

Az ISO 9000 FÓRUM szervezésében 2000. szeptemberében<br />

a Nemzeti Konferencián egy asztalhoz<br />

ültettük a minőségügyi szervezetek (EOQ MNB,<br />

MMT, ISO 9000 FÓRUM, MIK) és a Nemzeti Minőségi<br />

Klub vezetőit és próbálkoztunk e szervezetek<br />

tevékenységének összehangolásával. Nem lett<br />

semmi a dologból és azóta sem ültek egy asztalhoz<br />

e szervezetek vezetői.<br />

2005-ben sikerült elérnem, hogy a Nemzeti Fejlesztési<br />

Bizottság vezetői fogadták a minőségügyi szervezetek<br />

vezetőit, ahol elmondtuk panaszainkat és javasoltuk,<br />

hogy országos szinten is foglalkozni kellene a minőségüggyel,<br />

hiszen nincsen nemzeti szintű minőségpolitika,<br />

nemzeti Minőségfejlesztési Program, nem lehet<br />

pályázni TQM eszközök bevezetésére, stb. Kellemes<br />

beszélgetés volt, de azóta sem történt semmi.<br />

A FÓRUM vezetői 2005-ben is próbálkoztunk a<br />

minőségügyi szervezetek tevékenységének összehangolásával,<br />

netán e szervezetek szövetségbe tömörülés<strong>év</strong>el.<br />

Nem igazán jött be a dolog. Egyedül a<br />

Magyar Minőség Társasággal sikerült valamennyire<br />

a megállapodás. Akik nem akarták az igazi szövetséget,<br />

ezt azzal magyarázták, hogy a sok minőségügyi<br />

szervezet színesíti a palettát. Aztán most szemünk<br />

láttára szép színesen devalválódik és erodálódik a<br />

magyarországi minőségügy.<br />

Ebben az <strong>év</strong>ben ismét megpróbálom felhívni a minőségüggyel<br />

foglalkozók figyelmét arra, hogy tegyünk<br />

valamit közösen az összeomlás ellen. Ennek érdekében<br />

szerveztük meg a Minőség trilógia című, három<br />

Szakmai fórumból álló sorozatot. Ennek az a lényege,<br />

hogy ne hagyjuk kárba veszni az elmúlt húsz <strong>év</strong> munkáját,<br />

a menedzsment rendszerek vezetői eszközként<br />

való alkalmazását. A 90-venes <strong>év</strong>ekben az alapokat<br />

raktuk le, a módszereket alakítottuk ki és ezekre<br />

épültek a „minőségházak” a magyarországi szervezeteknél.<br />

Ezt követték a TQM eszközök, az minőségdíj<br />

modellek, a Hat Szigma, a Kaizen és a Lean. Ezeknek<br />

az alapját pedig a dokumentáltság (standardizálás), a<br />

mérés-értékelés és a folyamatszemlélet alkotják.<br />

Ha nem sikerül eredményt elérni ebben a tekintetben,<br />

akkor maradok a hobbym mellett.<br />

Mi a hobbid? Miként marad időd<br />

a kikapcsolódásra?<br />

Furcsán fog hangzani, de a munkám a hobbym. Ami<br />

valóban kikapcsolódás számomra, ha a kertben dolgozok,<br />

rendet rakok a garázsban és ha játszok a kutyával.<br />

Eléggé konzervatív vagyok ebben a tekintetben.<br />

Nem utazok el távoli országokba 40 C0 fokos<br />

hőségben, vagy nem megyek februári síelésre, azért<br />

mert most ez a divat.<br />

424

SÁNDOR ISTVÁN<br />

QUALIFLEXPACK Kft. - ügyvezető igazgató<br />

„A minőség nálam életformát jelent. Viszonylag<br />

fiatalon léptem kapcsolatba a minőséggel, s ez<br />

számomra egy végtelen utazást jelent. Csak remélem,<br />

hogy még messze van ennek az útnak vége!”<br />

Elsőként arra szeretnélek kérni, hogy eddigi<br />

gazdag életutadból emeld ki azokat<br />

a döntési pontokat, amelyeket utólag<br />

is fontosnak értékelsz!<br />

Dióhéjban, íme néhány meghatározó mozzanata<br />

életemnek. Felsőfokú iskoláim: Nehézipai Műszaki<br />

Egyetem Miskolc, Kohómérnöki Kar, Metallurgus<br />

szak (1976-1981), Budapesti Közgazdaságtudományi<br />

Egyetem, Mérnök - Közgazdász Tagozat, Ipar szak<br />

(1987-1989).<br />

Rengeteg szakmai képzésben részesültem, melyek<br />

közül az EFQM Assessor tréningeket, a McMILLAN<br />

and BANETH (Értékesítési ismeretek, munkafolyamatok<br />

biztonságának fokozása, korszerű vezetési<br />

módszerek és technikák stb.) oktatásokat emelném ki.<br />

Sokat jelentett számomra a Prodinform: TQM bevezetés<br />

elmélete és gyakorlata kurzus. Életre szóló<br />

emlék marad 1993-ban a fél<strong>év</strong>es manager képzés Japánban,<br />

a Hitachi Metals ösztöndíjasaként a vállalatcsoport<br />

üzemeinek és kutatóintézeteinek vállalatirányítási<br />

rendszerét tanulmányoztam. Kiemelt<br />

terület a gépjárműipari beszállítás minőségbiztosítása<br />

volt.<br />

A KÖBAL Kőbányai Könnyűfémmű Kft.-ben 19<br />

<strong>év</strong>ig dolgoztam! A ranglétra szinte valamennyi fokát<br />

megjártam. Gyakorló mérnökként kezdtem, majd<br />

műszakvezetőként, később üzemtechnológusként és<br />

üzemvezetőként dolgoztam. Vezettem a Minőségi<br />

irodát, majd a Minőségbiztosítási osztályt. Dolgoztam<br />

termelési igazgatóként, de betöltöttem a műszaki<br />

és kereskedelmi igazgató pozícióját is. Jelenleg a QU-<br />

ALIFLEXPACK Kft. ügyvezető igazgatója vagyok.<br />

A minőség fogalmát sokszor és sokféleképpen<br />

fogalmazták meg. Mit jelent neked a minőség?<br />

A minőség nálam életformát jelent. Viszonylag fiatalon<br />

léptem kapcsolatba a minőséggel, s ez számomra<br />

egy végtelen utazást jelent. Csak remélem, hogy<br />

még messze van ennek az útnak vége!<br />

Sándor Pistát sokan „ős Shibás”-ként tartják<br />

számon. Azt gondolom ez mindenképpen<br />

elismerést, szakmai rangot jelent.<br />

1992. decemberében egyéni IIASA-SHIBA díjban részesültem.<br />

A japán professzor óriási hatással volt rám.<br />

Tőle tanultam a minőségszemléletet, amely az <strong>év</strong>ek során<br />

egyre finomodott. A Japánba tett tanulmányutam<br />

megerősítette a minőségbe vetett hitemet és növelte<br />

minőség iránti elkötelezettségemet. Megszerzett tudásomat<br />

mindig szívesen osztottam meg másokkal.<br />

IIASA-Shiba díj pályázatok értékelésekor<br />

legtöbbször „iparos”-ként, csoportvezetői<br />

szerepkörben láthattunk. Az eddigi díjazottak<br />

közül kiknek a tevékenységére emlékszel<br />

vissza a legszívesebben?<br />

Remélem, nem sértem azokat, akiket nem említek.<br />

Nagy hatással volt rám többek között Nyírtávhő Kft.,<br />

a GE Hungary Zrt., a Hungerit Rt., a DUNAFERR Rt.,<br />

425

az ALCOA Európai Keréktermék Gyártó Kft., a VI-<br />

DEDOTON Holding Elektro-PLAST Vállalat, Pécsi<br />

Vízmű Rt.,Kontavill Rt., MEDICOR Kéziműszer Rt.<br />

Mint értékelő szakembert szeretnélek<br />

megkérdezni: véleményed szerint miként<br />

lehetne növelni a minőségdíjak, közöttük<br />

a Nemzeti Minőségi Díj népszerűséget?<br />

Miután itt országos, nagy erkölcsi elismerésű díjakról<br />

van szó a mindenkori kormányzat részéről<br />

nagy odafigyelést igényelne ezek gondozása, segítése,<br />

propagálása. Sokat jelentene, ha pl. a Nemzeti<br />

Minőségi Díj pályázati kiírása az EFQM-hez hasonló<br />

tervszerűséggel történne (<strong>év</strong> végén ismert a jövő<br />

<strong>év</strong>i teljes ütemezés). Sokat javítana a díj presztizsén,<br />

ha aztán ütemtervet pontosan betartanánk. A pályázók<br />

létszámának növelése fontos gazdaságstratégiai<br />

cél kell legyen. Ezek a díjak az országos sajtó és<br />

média részéről is nagyobb odafigyelést igényelnének.<br />

Sokat tehetne a díj propagálásáért egy hatékonyan<br />

működő Nemzeti Minőség Klub is.<br />

2003-ban a Nemzeti Minőségi Díj<br />

nagykövet<strong>év</strong>é választottak? Miként<br />

értékelted ezt az elismerést?<br />

Nagyon nagy megtiszteltetés számomra a Nemzeti<br />

Minőségi Díj nagykövetei közé tartozni. Azért tartom<br />

értékesnek az elismerést, mert azt a Nemzeti<br />

Minőség Klub tagjainak szavazatai alapján ítélték<br />

oda. Igyekszem úgy viselkedni, hogy méltó legyek<br />

a bizalomra.<br />

A Nemzeti Minőségi Díj értékelői között régóta<br />

stabil helyed van. Mit jelent számodra az<br />

értékelői munka?<br />

Természetesen elismerést. Bizalmat a díjkiíró részéről.<br />

Jelent egy jelentős szakmai kihívást és jó alkalmat<br />

új ismeretek szerzésére, de még benchmarkingra<br />

is.<br />

N<strong>év</strong>jegykártyádon a QUALIFLEXPACK cég<br />

szerepel. Mit kell tudni tevékenységetekről?<br />

Az egyetem elvégzése óta jószerivel a csomagolóiparban<br />

dolgoztam. Jelenleg saját cégemet a QUA-<br />

LIFLEXPACK Kft.-t vezetem. Termékeinkkel elsősorban<br />

az élelmiszeripart és a dohányipart látjuk el<br />

különböző típusú flexibilis csomagolóanyagokkal.<br />

Sokat dolgozol. Jut időd kikapcsolódásra?<br />

Milyen hobbid van?<br />

Szeretek utazni. Ritkán jut időm teljes kikapcsolódásra.<br />

Van viszont egy régi nagyon kellemes elfoglaltságom:<br />

egy baráti társasággal, heti rendszerességgel<br />

focizunk.<br />

Szolgalmas, nagy munkabírású emberként<br />

ismertelek meg. Milyen további terveid vannak?<br />

Szeretném jelenlegi cégemet még hatékonyabban<br />

vezetni, feltárni új piaci lehetőségeket. Továbbra is<br />

szeretnék résztvenni a Nemzeti Minőségi Díj és a<br />

IIASA-Shiba Díjak értékelésében.<br />

426

SCHMIDTNÉ<br />

NAGY VERONIKA<br />

Fővárosi Vízművek Zrt. - minőségügyi vezető<br />

„… a tapasztat arra ösztönöz, hogy<br />

a tevékenységeimet folyamatosan tökéletesítsem,<br />

ami nem versenyszellemből, inkább gondolkodásmódomból,<br />

hozzáállásomból fakad.”<br />

Szeretném, ha beszélgetésünket egy rövid<br />

bemutatkozással kezdenénk!<br />

Alapvégzettségemet Táj- és kertépítész mérnökként<br />

szereztem 1994-ben, ami akkoriban unicumnak<br />

számított, mivel <strong>év</strong>ente 10 főt képeztek egy <strong>év</strong>folyamban.<br />

Ez a szakma komplex látásmódot igényel,<br />

több tudományterületet fog át, az építészettől a környezetvédelemig,<br />

melynek fő célja, hogy „minőségi”<br />

épített környezetet teremtsen körülöttünk. Alapvető<br />

minőségtudatossági szemléletet ekkor szereztem,<br />

amely azóta meghatározza a látásmódomat.<br />

Az egyetemet már anyaként fejeztem be, majd családi<br />

döntéssel Budapestről vidékre költöztünk. Sajnos<br />

a csekély mértékű beruházások nem nyújtottak változatos<br />

lehetőséget számomra, így figyelembe v<strong>év</strong>e<br />

a változó gazdasági környezet új kihívásait, a Külkereskedelmi<br />

Főiskola levelező képzésében marketing<br />

szakközgazdász végzettséget szereztem.<br />

Négy <strong>év</strong>es periódusban először egy francia-magyar<br />

vegyes vállalatnál professzionális felhasználású munkagépek<br />

kereskedelm<strong>év</strong>el, disztribúciójával foglalkoztam,<br />

majd a nyomtatott marketing kommunikáció<br />

világában szereztem tapasztalatokat az ügyfélakvirálás,<br />

ügyfélkapcsolatok gondozása, reklamációkezelés<br />

területén. Majd termékmenedzserként egy német termékcsalád<br />

hazai disztibúciójának sikeres fejlesztés<strong>év</strong>el<br />

és annak összes vonatkozó aspektusával – a beszerzés,<br />

marketing, viszonteladói kapcsolatok fejlesztése, eladásösztönzés<br />

megszervezéséig – foglalkoztam.<br />

Ezt követően, 2000-ben váltottam a TÜV Rheinland<br />

InterCert kft.-hez, ahol értékesítési menedzserként<br />

és auditorként dolgoztam. Jelentős előrelépést hozott<br />

ez a változás az életemben, hiszen volt már tapasztalatom<br />

abban, hogy egy ösztönösen jó üzleti érzékkel<br />

bíró vezető, hogyan irányítja „kézi vezérléssel” a saját<br />

cégét, ugyanakkor auditori munkám során volt lehetőségem<br />

megtapasztalni, hogy a minőségtudatos vezetés<br />

és rendszerműködés sokkal hatékonyabb megoldást<br />

tud biztosítani a sikeres üzleti működéshez.<br />

Itt a német metodika szerinti képzésekben vehettem<br />

részt, amihez kapcsolódóan később elvégeztem<br />

a BME-n a környezetvédelmi szakmérnöki, majd a<br />

minőségügyi mérnöki képzéseket.<br />

A környezetvédelmi képzés kapcsán mélyült tovább<br />

érdeklődésem a vízipar iránt, így 2006-ban a Fővárosi<br />

Vízművek Zrt.-hez csatlakoztam, először vállalati<br />

auditorként, majd csoportvezetőként, a vállalat<br />

minőségügyi vezetői feladatait láttam el 2015-ig.<br />

Régóta tervezem bemutatásodat a „Jók a legjobbak<br />

közül” sorozatban. Ehhez az utolsó impulzust az<br />

adta, hogy kezembe került egy önéletrajz szerű leírás,<br />

melynek címében azt írtad: „Minőség a szenvedélyem!”.<br />

Szeretném kérni ennek bővebb kifejtését!<br />

Abból kiindulva, hogy nem statikus világban élünk<br />

és dolgozunk, hanem a környezetünk minden szempontból<br />

folyamatosan és egyre kevésbé kiszámíthatóan<br />

változik, arra az eredményre vezet, hogy tökéletes<br />

rendszer nincs. Rendszeren itt elsősorban a vállalati<br />

környezetet értem, de igaz ez a személyes életünket<br />

övező környezetre is. Ez a tapasztat arra ösztönöz,<br />

hogy a tevékenységeimet folyamatosan tökéletesít-<br />

427

sem, ami nem versenyszellemből, inkább gondolkodás-módomból,<br />

hozzáállásomból fakad. Természetesen<br />

már többször tapasztaltam, hogy ez a tulajdonság<br />

egyfajta sikerességet is biztosít számomra.<br />

Lelkesen foglalkozol ISO 9001-es rendszerek<br />

kialakításával, fenntartásával és fejlesztés<strong>év</strong>el.<br />

Tapasztalataid szerint az új ISO 9001-es<br />

mennyiben más és mennyivel jobb korábbi<br />

társainál?<br />

Első nagy hangsúlyváltozás, hogy nincs kötelezően<br />

használandó dokumentum-struktúra és kötelező eljárások.<br />

Én bízom abban, hogy ez segít majd levetkőzni,<br />

azt a megkövesedett előítéletet a cégvezetők<br />

részéről, hogy ezek a rendszerek csak a papírkészítésről<br />

szólnak. A hangsúly eltolódik az igazolt eredmények<br />

irányába, ami megnehezíti majd az auditori<br />

döntéseket. Tehát az új szabvány sikeres alkalmazása<br />

nemcsak egy-egy területen elmélyült szaktudású<br />

auditorokat és tanácsadókat, hanem átfogó ismeretekkel<br />

rendelkező szakembereket igényel.<br />

A másik nagy változás a kockázatelemzés alkalmazásának<br />

bevezetése, amely már több szakterületen<br />

és szabvánnyal kapcsolatosan már nem újdonság,<br />

gondolok itt az ISO/TS 19649, ISO 22000-es szabványokra.<br />

Ez általánosan egy új szakmai ág, ami a<br />

kompetenciák szélesítését és a felkészültségét feltételezi.<br />

Ehhez biztosan szükség lesz az oktatások<br />

ilyen irányú fejlesztésére.<br />

Harmadik jelentős hangsúly váltás a vezetői szerepvállalás<br />

kiemelése. A vezetőknek tudatosabban<br />

részt kell vállalniuk a minőségtudatosság alkalmazásában<br />

a működés során.<br />

Ez az új szabvány egy evolúciós váltás a szabványalkotás<br />

történetében, amelynek bevezetéséhez egy<br />

minőségközpontú cégvezetési filozófia és hozzáállás<br />

szükséges. Ekkor tud majd az elődeinél hatékonyabb<br />

eszközként hozzájárulni a vállalatok üzleti<br />

sikerességhez.<br />

Auditori tapasztalataidra érdemes lehet<br />

odafigyelni. Véleményed szerint melyek<br />

a jó auditor legfontosabb tulajdonságai?<br />

Rangsort nehéz lenne felállítani az egyes tulajdonságok<br />

között, de egy jó auditor:<br />

• pontos a vizsgálat kezdése és a befejezése<br />

tekintetében,<br />

• felkészült az alkalmazandó szabványok<br />

és vizsgálandó terület külső és belső<br />

követelményeiből,<br />

• megfontolt, azaz nem von le azonnali<br />

következtetéseket, körbejárja alaposan a vizsgált<br />

témát, adott kontextusban értelmezi a válaszokat,<br />

• nyitott és pozitív beállítottságú, a jó gyakorlat<br />

bizonyítékainak feltárásra törekszik,<br />

• következetes, azaz a helyszíni vizsgálaton<br />

feltártakhoz tartja magát, valamint<br />

• udvarias, nyitott figyelemmel meghallgatja<br />

az adott válaszokat.<br />

Irányítási rendszerek szakmai felügyeletén<br />

már több esetben sikerrel dolgoztál. Hogyan<br />

látod az integrált irányítási rendszerek céges<br />

fogadtatását és azok fejlesztését?<br />

Ez az egyik legnehezebb terület, a különböző szabványok<br />

szerinti működés szinergiáinak sikeres alkalmazása.<br />

Nehézsége abban rejlik, hogy mind önálló<br />

szakmai feltételrendszerrel rendelkezik és kevés<br />

olyan szakember van, aki a minőségügy, környezetvédelem,<br />

élelmiszerbiztonság és munkavédelem<br />

területén is egyaránt igazolt képzettséggel bír és<br />

tudását minden irányban fejleszti.<br />

Ezért általában a rendszergazdák, több, nem öszszetartozó<br />

szervezeti egységhez vannak rendelve.<br />

Ebből fakadóan pedig, a sikeres integráció megvalósítása<br />

ezen szervezeti egységek együttműködésétől<br />

függ. Amennyiben az együttműködés jól összehangolt,<br />

a fejlesztés is összehangoltan tud működni,<br />

ugyanis az egyik rendszer fejlesztése maga után<br />

vonja a többi rendszert is.<br />

A fejlesztés korlátait a hierarchikus szervezeti keretek<br />

jelenthetik, melynek eredményképpen az integráció<br />

jellemzően dokumentációs szinten szokott megvalósulni.<br />

Tapasztalataim szerint ez a téma, komoly kihívást<br />

és erőpróbát jelent a vállalatoknak, amelynek<br />

sikeres megvalósítása költség megtakarítást jelenthet.<br />

Egyre több fiatal minőségügyi szakemberrel<br />

dolgozol együtt. Hogyan látod az ő szakmai<br />

felkészültségüket?<br />

Jelenlegi munkám során sok fiatal kollégával dolgozom,<br />

aminek nagyon örülök. Szakmailag felkészültnek,<br />

elhivatottnak találom Őket a hierarchia minden<br />

428

szintjén. Egy újfajta, rugalmasabb munkastílust képviselnek,<br />

ami a profitorientált világban potenciálisan<br />

a sikeresség kulcsa.<br />

2015 júliusában munkahelyet váltottál.<br />

Miért? Mi motivált?<br />

Egy jó rendszergazda ismérve a folyamatos rendszerfejlesztés<br />

megvalósítása. Ennek kapcsán 2014-ben<br />

benchmarking célból elvégeztem egy autóipari szakértői<br />

képzést, amelynek során megismerkedtem az<br />

ISO/TS 16949 szabvánnyal. Ez annyira megtetszett,<br />

hogy ez irányba orientálódott az érdeklődésem.<br />

Mit csinálsz jelenleg egy autoelektronikai<br />

tevékenységgel foglalkozó cégnél és milyen<br />

terveid vannak?<br />

Úgy gondolom, a minőségügyi szakma egyik csúcsát<br />

az autóipar képviseli, amely legszélesebben alkalmazza<br />

a minőségügyi módszertanokat. Ezért is<br />

izgalmas ebben az iparágban dolgozni. Jelenleg egy<br />

nemzetközi autoelektronikai cégnél tevékenykedem<br />

minőségügyi auditorként. Számomra hosszú távú<br />

perspektívát egy globális, a jövő technológiáján dolgozó,<br />

az innováció iránt elkötelezett, multikulturális<br />

légkörű társaság tud nyújtani. Konkrétan ez a helyi<br />

auditokon és rendszerfejlesztésen kívül, a külföldi<br />

telephelyeken történő auditokat, az ehhez szükséges<br />

idegen nyelvek elsajátítását, valamint a szakmai<br />

kompetenciák folyamatos fejlesztését jelenti.<br />

Rendkívül elfoglalt vagy. Sok a munkád. Miként<br />

tudsz kikapcsolódni, regenerálódni?<br />

Nagyom szeretek nyáron úszni, kerékpározni, télen<br />

síelni. A sport beépítése a mindennapjaimba<br />

azért még fejlesztésre szorul. Otthon szabadidőmben<br />

szívesen kertészkedek, olvasok, vagy süteményeket<br />

sütögetek.<br />

Őszi konferencia elnöksége 2017<br />

429

DR. SIMON ATTILA<br />

Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. - vezérigazgató<br />

„…Nálunk a minőség jelenti a Társaságon belüli<br />

rendet, rendezettséget, szabályozottságot,<br />

tisztaságot, kiszámíthatóságot és a munkatársak<br />

közötti kulturált kapcsolatot is. Ezek mind-mind<br />

a herendi minőség hordozói, alkotni csak ebben<br />

a minőségi légkörben lehet.”<br />

Kedves Attila! Az Olvasók kedvéért egy rövid<br />

szakmai önéletrajzot szeretnék kérni. Életednek<br />

a legfontosabb változásait említsd!<br />

18 <strong>év</strong>e vezetem vezérigazgatóként a Herendi Porcelánmanufaktúra<br />

Zrt.-t, ahol már három <strong>év</strong>tizede<br />

dolgozom. Jogász és európai jogi szakjogász végzettségem<br />

van, megszereztem a jogi szakvizsgát, a<br />

Veszprémi Pannon Egyetem címzetes egyetemi docense<br />

vagyok. Gondolkodásomban kulcsfontosságú<br />

a sikeres és nyereséges működés, emellett hangsúlyt<br />

fektetek a Társaság kulturális missziójára. Stratégiámban<br />

az eredményorientáltság és a társadalmi<br />

misszió mellett harmadik elemként megjelenik a<br />

szolidaritás gondolatisága is. Munkásságom alatt a<br />

Herendi Porcelánmanufaktúra versenytársai előtt<br />

világelső porcelánmanufaktúrává vált, ha a folyamatosan<br />

nyereséges működést, az export piacok<br />

számát (60 ország) és a munkavállalói létszámot<br />

(650 fő) nézzük, akkor ez bátran állítható. A Manufaktúra<br />

a vezetésem alatt folyamatosan nyereségesen<br />

működött. A Herendi Porcelánmanufaktúra<br />

Zrt. Veszprém megye meghatározó vállalkozása,<br />

sikeres működése r<strong>év</strong>én a térségben mintegy 3500<br />

személyhez juttat el jövedelmet, emellett pedig<br />

<strong>év</strong>ente mintegy másfél milliárd Forint adót fizet be<br />

az állami költségvetésbe. A Társaság, Magyarországon<br />

egyedüli vállalatként, a francia Comite Colbert<br />

Luxusipari Szövetség tagja lett. Az elmúlt másfél<br />

<strong>év</strong>tizedben elnyert nemzetközi és hazai elismerések<br />

Herend elmúlt <strong>év</strong>ekbeli kiváló márkaépítési politikáját<br />

igazolják, amellyel a cég saját termékeire és a<br />

Veszprémi régióra irányította a figyelmet.<br />

Munkámat eddig a Magyar Arany Érdemkereszt<br />

kitűntetéssel ismerték el, a Pannon Egyetem Díszpolgára<br />

és a Gazdaságtudományi Karának Pro<br />

Facultate Díjasa vagyok, továbbá a győri Széchenyi<br />

Egyetem, Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Karának<br />

Pro Facultate díjával is megtiszteltek.<br />

Feleségemmel Veszprémben élek, több egyetemen<br />

tanítok, sokat sportolok, a Veszprémi Egyetemi<br />

Sport Club párbajtőr sportolójaként vívóversenyekre<br />

is járok.<br />

A veszprémi ügyvédjelöltből a HPM-nél<br />

jogi főelőadó, majd jogtanácsos lettél.<br />

A vezérigazgatói beosztás egy komoly<br />

ugrás volt. Hogyan sikerült?<br />

2005-ben, amikor vezérigazgató lettem, a Társaságot<br />

rossz gazdasági állapotban vettem át. Volt egy<br />

milliárd forintos vesztesége és kettő milliárd forintos<br />

adóssága. Ez volt az örökségem, innen kellett<br />

elindulnom. A volt vezérigazgatóval való munkakör<br />

átadás-átvét annyi volt, hogy egy pendrive-ot<br />

adott, és azt mondta, hogy azon mindent megtalálok.<br />

Másnap reggel tudtam csak megnézni a pendrive-ot,<br />

amely üres volt, semmi nem volt rajta. Mind<br />

a mai napig őrzőm ezt a pendrive-ot, hogy emlékeztessen<br />

honnan kellett indulnom, honnan kellett<br />

a Herendi Porcelánmanufaktúrát talpra állítanom.<br />

A Herendi Porcelánmanufaktúra mára világelsővé<br />

4<strong>30</strong>

vált, büszke vagyok, hogy sikeres és nyereséges céggé<br />

tudtam tenni Herendet. Ha valaki kézi festésű,<br />

egyedi, minőségi, kiváló porcelánt kíván vásárolni,<br />

akkor a Herendi porcelán megkerülhetetlen. Az elmúlt<br />

<strong>év</strong>tized sikeres vállalatépítési munkáját igazolja<br />

az is, hogy a Budapesti Értéktőzsde a 2019. <strong>év</strong>ben<br />

az 50 legsikeresebb magyarországi vállalkozás közé<br />

sorolta a Herendi Porcelánmanufaktúrát.<br />

2005-től a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.<br />

vezérigazgatója vagy. Miként értékeled az<br />

elmúlt <strong>év</strong>eket? Az induláskor megfogalmazott<br />

célkitűzéseid valóra váltak?<br />

Amikor vezérigazgató lettem, három pillérre épülő<br />

vállalati stratégiát állítottam fel. Ezek a pillérek: a<br />

sikeres gazdasági társaságként működés elve, a társadalmi<br />

felelősség/kulturális misszió elve és a szolidaritás<br />

elve.<br />

A nyereséges és sikeres működés a kőszikla, amelyre<br />

a többi stratégiai pillér támaszkodik. Az egyik célkitűzésem<br />

a vezérigazgatóvá való kinevezésemkor az<br />

volt, és ma is az, hogy nyereséget és profitot termeljek<br />

az általam vezetett közösségnek. Ez sikeresen teljesült.<br />

A közelmúltban számoltam össze, hogy 2005. <strong>év</strong><br />

óta, amióta vezérigazgató vagyok, 9000 millió Forint<br />

nyereséget termeltem a részvényeseknek és 27 milliárd<br />

Forint adót fizettünk be az állami költségvetésbe.<br />

A banki betéti kamatok és az állampapírok hozamát<br />

meghaladó osztalékot fizetünk részvényeseinknek.<br />

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. pénzügyileg<br />

rendkívül stabil. A cég a működéséhez külső pénzügyi<br />

forrást nem vesz igénybe, semmilyen támogatást<br />

nem kap, teljes egészében önerőből működik,<br />

banki hiteleket nem vesz igénybe. A Társaság saját<br />

tőkéje megduplázódott a vezetésem alatt, minden<br />

<strong>év</strong>ben az amortizációnkat meghaladó beruházásokat<br />

hajtunk végre, Budapesten saját erőből felépítettük<br />

Európa legnagyobb mono-brand porcelán boltját,<br />

a Herendi Porcelán Palotát.<br />

Ha az elmúlt <strong>év</strong>et nézzük, akkor A Herendi Porcelánmanufaktúra<br />

Zrt. 2022-ben az elmúlt 20 <strong>év</strong><br />

legsikeresebb <strong>év</strong>ét zárta, 1,3 milliárd Forint adózás<br />

előtti nyereséget ért el. Profitrátája 19%-os volt.<br />

A Herendi Porcelánmanufaktúra összes értékesítési<br />

árbevétele 36%-kal nőtt, ez közel 2 milliárd<br />

(!) Forinttal haladta meg az egy <strong>év</strong>vel korábbi árbevételt.<br />

A Társaság árbevétele így 2022. <strong>év</strong>ben 7<br />

milliárd Forintra nőtt.<br />

Mondják, hogy vannak a számok és vannak a magyarázatok.<br />

Számaink nem szorulnak magyarázatra,<br />

Herend ma a saját iparágában világelső.<br />

Másik stratégiai pillérünk a kulturális misszió teljesítése,<br />

amely az értékmegőrzés – értékteremtés – értékátörökítés<br />

gondolatiságában ragadható meg. Van<br />

a Herendi Porcelán Múzeumunkban egy porcelán litofán<br />

képlap. Ezen egy virág látható, amelynek érett<br />

terméseit éppen felkapja a szél, és messze viszi. Jelképesen<br />

a Herendi Manufaktúra kulturális misszióját<br />

is szemlélteti ez az alkotás, nevezetesen a porcelán<br />

tárgyaink hordozta értékeket vigyük szerte a<br />

világban és idehaza, majd termékeny talajba kerülve<br />

gyökereztessük meg ezeket az értékeket. Kulturális<br />

missziónk jegyében mutatjuk meg a Herendi porcelán<br />

hordozta nemzeti értéket idehaza és szerte a<br />

világban, örömmel tesszük ezt több milliós metropoliszokban<br />

és kisvárosokban egyaránt. Vallom, hogy<br />

a Herendi Porcelánmanufaktúra kultúra- és értékteremtő<br />

közösség, amelynek feladata, hogy megőrizze<br />

és átörökítse <strong>év</strong>százados értékeit, ahol a szépség, az<br />

egyediség, a magas minőség a mindennapok része.<br />

A közösség számára egyértelműen kijelölt út van:<br />

megőrizni a manufaktúrabeli értékeket és tisztességet,<br />

figyelni a tradíciókra, mindig a kézműves<br />

porcelánkészítés módját választani, folyamatosan<br />

megújulni, stílusteremtésben mások előtt járva<br />

meglepni a világot, és működés<strong>év</strong>el biztosítani a<br />

Társaság és alkotó közössége, munkavállalói megélhetését,<br />

fejlődését. Bátran állíthatom, hogy Herend<br />

több, mint egy cégbíróságon bejegyzett gazdasági<br />

társaság. Társaságunk gazdasági-, szociális- és kulturális<br />

közösség egyben. Mindebből az következik,<br />

hogy feladatomnak tekintem a hazai és európai<br />

értékek, ezen belül különösen a művészeti értékek<br />

ápolását, megőrzését, és jövő nemzedékek számára<br />

történő átörökítését is. Nap-nap után a Manufaktúra<br />

közösségének célja, hogy alternatívát mutassunk<br />

a gyorséttermek papírtálcás világával szemben. Tevékenységünkkel<br />

hirdetjük a porcelán, mint anyag<br />

örök létét, a kulturált humánum tárgyi környezetének<br />

természetes részét, dacolunk korunk kultúraváltozásának<br />

silány tárgyaival szemben. Az elmúlt<br />

431

15 <strong>év</strong>ben mintegy 150 Herendi porcelán művészeti<br />

kiállítást nyitottunk Magyarországon és külföldön,<br />

jelentősen hozzájárulva ezzel a pozitív országimázs<br />

építéséhez. Tettük ezt saját erőből, és bár országimázst<br />

is építünk a kulturális kiállításainkkal,<br />

azokhoz semmilyen támogatást soha nem kaptunk.<br />

Bátran állíthatom, bármerre is járunk művészi<br />

porcelánjainkkal, mindenhol jó herendinek lenni.<br />

Jóleső érzés az a szeretet és odafigyelés, amelyet<br />

művészeti kiállításaink során kapunk a bennünket<br />

megtisztelő közönségtől, ez egyben erőt és kitartást<br />

ad mindennapi munkánk vitelében.<br />

Vezetői stratégiám harmadik pillére a szolidaritás.<br />

Szolidárisnak kell lenni a világgal szemben, az<br />

országgal szemben, ahol élünk és dolgozunk, és a<br />

herendi közösséggel szemben. 2022- ben 22%-os<br />

béremelés volt a Herendi Porcelánmanufaktúrában,<br />

és az elmúlt 11 <strong>év</strong>ben 90%-os béremelést hajtottunk<br />

végre. 2022 karácsonyán minden munkavállaló<br />

egyenlően bruttó 450 ezer Forint összegű karácsonyi<br />

pénzt kapott. A Társaság tavalyi <strong>év</strong>i sikeres gazdálkodása<br />

lehetőséget ad arra, hogy 2023 első negyed<strong>év</strong><br />

végéig minden munkavállaló további 20%-<br />

os előrehozott bérprémiumot kapjon, így minden<br />

munkavállaló már az <strong>év</strong> elején az egy havi munkabérének<br />

120%-a összegű plusz fizetést kap. Ezek<br />

az alapbéren felüli munkavállalói juttatások társasági<br />

szinten csak a tavalyi <strong>év</strong>ben 550 millió Forint<br />

többlet bérjövedelem kifizetését eredményezték.<br />

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. ezekkel a béren<br />

felüli pénz jutatásokkal segíti a munkavállalóit<br />

a megnövekedett energiaárakkal és magas infláció<br />

szülte áremelésekkel szemben. Nem véletlen, hogy<br />

a Társaság 2020-ban a Családbarát Munkahely címet<br />

nyerte el. Számos társadalmi eseményt támogatunk,<br />

amelyekért ugyancsak semmilyen támogatást<br />

nem kapunk. Támogatjuk például a balatonfüredi<br />

Anna-bált, a Kék Szalag vitorlásversenyt, a magyar<br />

Forma-1 futamot. Ugyancsak a szolidaritás jegyében,<br />

a Herendi Porcelánmanufaktúra számos köztéri<br />

alkotást adott ajándékba települési közösségeknek,<br />

így Veszprémben három helyen is található herendi<br />

köztéri alkotás, de számos középületben is látható<br />

monumentális Herendi műalkotás, így Budapesten<br />

a Parlamentben, az Operaházban, a Zeneakadémián,<br />

az Eiffel Műhelyben, Szentgálon és természetesen<br />

Herenden. Köztéri alkotásaink ott vannak a Balaton<br />

partján, Balatonalmádiban, a Balatonfüredi Szívkórházban,<br />

vagy éppen az alsóperei kápolnában. Sokak<br />

számára természetes ez a tőlünk kapott sok-sok támogatás,<br />

pedig nem az! Lehet, hogy ezeket a szponzorációinkat<br />

néhány esetben újra kell gondolnunk.<br />

Melyek ma a HPM előtt álló legfontosabb<br />

kihívások és tennivalók?<br />

Az orosz-ukrán háborúból kibontakozó világgazdasági<br />

válság és energiakrízis más típusú kihívások<br />

elé állítják ma a gazdasági vállalkozásokat, mint<br />

korábban. Míg a 2008. <strong>év</strong>i válság egy pénzügyi/értékpapír<br />

típusú válság volt, amelyben a túltermelési<br />

válság jelei is megmutatkoztak, addig a 2020. <strong>év</strong>i<br />

Covid válság egy egészségügyi válság, egy gazdasági<br />

válság és egy pszicho-szociális válság jeleit egyaránt<br />

magában hordozta. Ezen korábbi válságokkal<br />

szemben, az orosz-ukrán háborúból kibontakozó<br />

2022. <strong>év</strong>i világgazdasági krízis, amelynek most még<br />

nem látjuk a végét, egyszerre egy katonai háború,<br />

egy gazdasági háború, egy inflációs háború, egy beszállítói<br />

ár háború, egy bérháború, egy logisztikai<br />

háború és egy informatikai-, illetve kommunikációs<br />

háború. Ebből kiindulva most más típusú kihívások<br />

előtt állunk, mint a korábbi válságok idején.<br />

A mai kihívásokat nem lehet csupán költségcsökkentéssel<br />

kezelni, hiszen az elérhető költségcsökkentésnél<br />

nagyobb mértékű az energia árak emelkedéséből<br />

fakadó költségnövekedés. Így egyetlen lehetőség<br />

van a válság kezelésére, mégpedig: a bevételek<br />

növelése, az export partnereink támogatása és<br />

a következetes cash védelem. Azok a cégek, akiknek<br />

megtakarításaik vannak, azok túlélik az előttünk<br />

álló energiaigényes hónapokat, akiknek nincsenek<br />

tartalékaik, azok ellehetetlenülhetnek. Ma a megtakarítás<br />

érték, még akkor is, ha annak egy részét a<br />

megnövekedett infláció „megeszi”.<br />

A Herendi Porcelánmanufaktúra menedzsmentje<br />

által <strong>év</strong>ek óta folytatott gondos pénzügyi megtakarítási<br />

politika, a tudatos piac- és márkaépítés r<strong>év</strong>én<br />

a Társaság megfelelő stratégiával rendelkezik ahhoz,<br />

hogy a poszt-Covid és háborús helyzet szülte<br />

negatív világgazdasági környezetet megfelelően<br />

kezelje a 2023. <strong>év</strong>ben is. Tudjuk, hogy csak saját<br />

magunkra támaszkodhatunk, külső segítségre nem,<br />

tudjuk és tesszük a dolgunkat.<br />

432

A Herendi márka több, mint ötven országban,<br />

a Föld minden lakott kontinensén ismert<br />

és elismert. Úgy tűnik, hogy egy tudatos<br />

márkaépítésről van szó!<br />

A Herendi Márka a kiváló minőség, az érték, a luxus,<br />

és az elegancia szimbóluma. Erre vigyázni kell! Nagyon<br />

nagy figyelmet fordítunk a Herendi márka építésére,<br />

ügyelni kell arra, nehogy elértéktelenedjen az<br />

elmúlt két <strong>év</strong>század alatt felépített Herendi márka. A<br />

Herendi Porcelánmanufaktúra 2001. <strong>év</strong> óta a Magyar<br />

Örökség része. A Herendi Közösség munkájának elismerését<br />

mutatja az is, hogy a New-York-i székhelyű<br />

Luxury Institute 2006. <strong>év</strong>i felmérése szerint Herend<br />

volt a legkedveltebb luxus porcelánmárka az USA piacán.<br />

A megkérdezett amerikaiak 29 világhírű porcelánmárkát<br />

rangsoroltak olyan szempontok szerint,<br />

mint a folyamatosan kiváló minőség, egyediség és<br />

exkluzivitás, ebben Herend a „Luxury Brand Status<br />

Index” (LBSI) szerinti besorolás alapján látványosan<br />

nyert olyan luxus márkák előtt, mint a Cartier,<br />

a Tiffany & Co. és a Rosenthal. Ugyancsak Herend<br />

tudatos nemzetközi márkaépítését igazolja, hogy 2011.<br />

<strong>év</strong>ben a luxusipari vállalatokat tömörítő francia luxus<br />

szövetség, a Comité Colbert tagjai közé választotta<br />

Herendet. A közel száz luxusmárkát összefogó<br />

szervezet tagjai közül Herend az egyetlen magyar cég,<br />

amely tagja ennek a szövetségnek. 2013. számunkra<br />

megtisztelő elismerése, hogy a Herendi porcelán<br />

Hungarikum lett. Ezek a nemzetközi és hazai elismerések<br />

Herend elmúlt <strong>év</strong>ekbeli kiváló márkaépítési<br />

politikáját igazolják, amellyel a cég saját termékeire<br />

irányította a figyelmet a luxus fogyasztók körében.<br />

Világosan látjuk, hogy nagy múltunk ellenére ma is<br />

kemény nemzetközi verseny résztvevői vagyunk, de<br />

a márkaépítés terén kapott, előbb említett elismeréseink<br />

igazolják: PR és márkaépítési tevékenységünkkel<br />

nem szalasztjuk el, hogy termékeinkre irányítsuk<br />

a hazai és külföldi luxus fogyasztók figyelmet.<br />

Herendre jellemző, hogy tradíciói mellett<br />

folyamatosan keresi az újat, újabb és újabb<br />

alkotásaival a mai kor generációit is képes<br />

megszólítani. Úgy is mondhatjuk, hogy Herend<br />

egy olyan szép tölgyfa, amelynek gyökerei<br />

erősen kapaszkodnak a tradíciókban, ám<br />

lombkoronája minden <strong>év</strong>ben friss hajtásokat<br />

hoz, újdonságai a jövőbe mutatnak. Lehet-e napnap<br />

után megújulni?<br />

Nemcsak lehet, de kell is a folyamatos megújulás.<br />

Termékfejlesztési célunk, hogy a vevői igényeket<br />

kielégíteni képes és Herendet folyamatosan a hazai,<br />

valamint nemzetközi érdeklődés középpontjában<br />

tartani képes stílusteremtő termékfejlesztés történjen.<br />

A Herendi Porcelánmanufaktúra 16.000 különböző<br />

fehér formával és 4.000 különböző mintával<br />

rendelkezik. Ha ezeket a számokat összeszorozzuk,<br />

egy hatalmas, 64 milliós (!) termékválasztékot kapunk.<br />

E hatalmas termékszám mellett, termékfejlesztésünkben<br />

napi egy új Herendi termék születik<br />

a Manufaktúra falai között. Négy szempontot tartunk<br />

szem előtt a termékfejlesztés során, nevezetesen:<br />

a gyárthatóságot, az eladhatóságot, a gazdaságosságot<br />

és a művészi értéket. Termékfejlesztési<br />

filozófiánk a Tradíció, Innováció, Progresszió gondolatiságban<br />

összegezhető, ennek a jegyében tudjuk<br />

a Manufaktúra <strong>év</strong>százados értékeit a 21. század<br />

világába átörökíteni, ezáltal termékeinket a jövő<br />

generációk számára is vonzóvá tenni.<br />

Alapelvünk, hogy a termékfejlesztésünkben mások<br />

kövessenek bennünket, s ne mi kövessünk másokat!<br />

Az egyedi vevői igények kielégítése mellett a Herendi<br />

Porcelánmanufaktúra termékfejlesztési tevékenységének<br />

fontos része a stílusteremtő termékfejlesztési<br />

munka. Erre szolgálnak a Manufaktúra által meghirdetett<br />

ösztöndíjak, néhány <strong>év</strong>enkénti szimpóziumok,<br />

ezek egyben jelzésértékű felhívások is a mai kor művészeti<br />

társadalma felé, hogy a közel két <strong>év</strong>százados<br />

élvonalbeli Manufaktúra nyitott a porcelánba átfordítható<br />

új, innovatív gondolatok iránt, és szeretné<br />

bevonni napi művészeti fejlesztési tevékenységébe<br />

belső iparművészei mellé a Manufaktúrán kívüli szellemi<br />

kapacitásokat is. Meggyőződésünk, hogy Herend<br />

kapuinak időszakos megnyitása a porcelán-tervező<br />

iparművész szakma életben maradását segíti elő, ez<br />

egyben az egész hazai porcelán iparra nézve is pozitív<br />

hatással van. Örülök annak, hogy a Moholy ösztöndíj<br />

r<strong>év</strong>én példaértékű együttműködése alakult ki Társaságunknak<br />

a Magyar Formatervezési Tanáccsal, illetve<br />

a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával.<br />

Ahol annyi szépség születik, mint Herenden, ott<br />

a szakmai utánpótlásra is gondolni kell.<br />

Valóban így van! A szakmai utánpótlást saját fenntartású<br />

szakiskolánk biztosítja, amely három szakmában<br />

(gipszmintakészítő, porcelánfestő, porcelánkészítő<br />

szakmákban), három <strong>év</strong>folyamon adja át a<br />

433

porcelángyártási elméleti és gyakorlati szakismereteket.<br />

Jelenleg <strong>30</strong> diák tanul iskolánkban, amelyet<br />

ugyancsak mi finanszírozunk. Örülünk annak,<br />

hogy már általános iskola után is lehet jelentkezni<br />

az iskolánkba, ezzel az iskolai létszám növekedését<br />

várjuk hosszú távon. Erős kapcsolatot alakítunk ki<br />

általános iskolákkal, példaértékűnek tartom a környékbeli<br />

iskolákkal kialakított szakmai kapcsolatainkat.<br />

Szeretettel várunk minden kézművességre<br />

nyitott, alkotó tehetséggel bíró fiatalt, aki hosszú<br />

távú kiszámítható munkahelyet szeretne magának<br />

és leendő családjának. Társaságunk bekapcsolódott<br />

a felsőoktatási duális szakképzési rendszerbe is, a<br />

Veszprémi Pannon Egyetemről fogadunk hallgatókat,<br />

ezen felül az elmúlt <strong>év</strong>ben is művészeti ösztöndíjast<br />

támogattunk.<br />

Társadalmi tevékenységeid igen imponálóak.<br />

Kérlek, említsd meg ezek közük néhányat!<br />

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. MRP Szervezete<br />

Ügyvezetőségének tagja és elnöke vagyok közel<br />

három <strong>év</strong>tizede. 2011 óta vagyok tagja a Magyar Formatervezési<br />

Tanácsnak. 2015-től a győri Széchenyi<br />

Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar<br />

Társadalmi Tanács tagja vagyok. 2021-ben lettem a<br />

Magyar Védjegy Egyesület elnökségi tagja. 2022-től<br />

datálódik a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete<br />

(FTI – iASK) Tanácsadó Testületében a tagságom.<br />

Büszkeséggel tölt el, hogy Veszprém Megyei<br />

Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja és az<br />

ISO FÓRUM Elnöki Tanácsadó Testületének vezetője<br />

vagyok. Mindezeket természetesen ingyenesen,<br />

díjazás nélkül, társadalmi munkában végzem.<br />

Tudományos tevékenységekre is<br />

jut energiádból!<br />

Számomra az egyetemi oktatás kikapcsolódás. Olyan<br />

ember vagyok, aki harminc <strong>év</strong>e belülről látja és irányítja<br />

egy vállalkozás működését, nem tankönyvben<br />

olvastam csak egy vállalat működéséről, minden tapasztalatomat<br />

a kőkemény valóságból merítettem.<br />

Amit a hallgatóimnak mondok az számukra hiteles,<br />

valós, gyakorlatias, amelyet majd maguk is használni<br />

tudnak saját pályafutásuk során. 2006 óta tanítok<br />

számos felsőoktatási intézményben. Oktatok a Veszprémi<br />

Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán, a<br />

győri Széchenyi Egyetem Gazdaságtudományi Karán,<br />

és ugyanezen egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.<br />

Hallgatóimnak használható tudást adok, ők pedig fiatalos<br />

lendületet, innovációt adnak nekem.<br />

Több állami és önkormányzati elismerés<br />

mellett szakmai kitüntetéseidre is méltán<br />

lehetsz büszke! Melyiket és miért<br />

értékeled igazán?<br />

Minden elismerés egy visszacsatolás, hogy jó úton<br />

járok, amit teszek az hasznos mások számára, igazolás<br />

arra, hogy amiért a Gondviselés ide a Földre<br />

küldött, azt teljesítem, jól sáfárkodom mások javára<br />

a rám bízott garasokkal. Minden nap eszembe jut<br />

a bibliai gondolat, hogy „semmim nincs, mindent<br />

úgy kaptam”.<br />

Számomra a Herendi Porcelánmanufaktúra<br />

Zrt. a minőség szinonimája. Neked mit<br />

jelent a minőség?<br />

A porcelán készítése még most a 21. században is<br />

titok, a Gondviselés akaratán is múlik, a porcelán<br />

készítés a mérnöki tudás által teljesen nem uralható.<br />

Amelyik porcelánipari cég azt mondja magáról,<br />

hogy ő száz százalékosan uralja a porcelánkészítést,<br />

ezt csak úgy tudja megtenni, ha olyan terméket is piacra<br />

visz, amelynek a minősége nem megfelelő. Ez<br />

Herend esetében elképzelhetetlen. A mi gyártási folyamatunkban<br />

legalább 10 ponton van minőség-ellenőrzés,<br />

és, ha bármelyik ponton nem megfelelő minőséggel<br />

találkozunk, azt a terméket kidobjuk. Csak<br />

első osztályú termék hagyhatja el a Herendi Manufaktúra<br />

kapuját. A mi rendkívül szigorú minőségpolitikánk<br />

mellett körülbelül 75%-os kihozatal<br />

érhető el, azaz tíz termékből hét kerülhet a piacra, a<br />

többit - a nem megfelelő minősége miatt - összetőrjük.<br />

Ennek a rendkívül magas minőségi elvárásunknak<br />

viszont ára van, <strong>év</strong>ente mintegy 1 millió EUR<br />

értékű árut a márkánk védelme érdekében összetörünk.<br />

Technológiai osztályunknak az az egyik feladata,<br />

hogy a minőségi kihozatalt <strong>év</strong>ről <strong>év</strong>re javítsa.<br />

De számunkra a minőség nemcsak a termék minőségét<br />

jelenti. Nálunk a minőség jelenti a Társaságon<br />

belüli rendet, rendezettséget, szabályozottságot, tisztaságot,<br />

kiszámíthatóságot és a munkatársak közötti<br />

kulturált kapcsolatot is. Ezek mind-mind a herendi<br />

minőség hordozói, alkotni csak ebben a minőségi<br />

légkörben lehet.<br />

434

Az ISO 9000 FÓRUM Egyesület 2023-ban <strong>30</strong><br />

<strong>év</strong>es. Sikereikben a Herendi kollektívának és<br />

személy szerint Neked, óriási érdemeid vannak.<br />

Hogyan értékeled az együttműködést?<br />

A Herendi Porcelánmanufaktúrában az 1994. <strong>év</strong>ben<br />

kezdődött el a Minőségbiztosítási Rendszer,<br />

majd pedig az Átfogó Minőségirányítási Rendszer<br />

fejlesztése, kialakítása, bevezetése és működtetése.<br />

A közösség ezirányú erőfeszítéseit siker koronázta,<br />

1995-ben a TÜV Rheinland Euroqua kiállította a<br />

Társaság részére az ISO 9001 szerinti Tanúsító Okiratot.<br />

A vállalat kiválóság iránti elkötelezettségét<br />

igazolja, hogy Herenden már 1995-től alkalmazzuk<br />

az európai EFQM szervezeti önértékelési módszert.<br />

Az 1996. <strong>év</strong>ben a Herendi Porcelánmanufaktúra –<br />

elsőként a magyar nagyvállalatok között – elnyerte<br />

az I. Nemzeti Minőségi Díjat a minőségügy területén<br />

elért kiemelkedő eredményéért. Az 1997-ben<br />

magalakult Nemzeti Minőségi Klub négy alapítója<br />

között ott szerepelt Herend is. 1997. <strong>év</strong>ben elhatároztuk,<br />

hogy kibővítjük a minőségirányítási rendszert,<br />

azaz kialakítjuk az Integrált Minőségirányítási<br />

Rendszert, amely a minőségirányítási rendszeren<br />

kívül kiterjed a környezetirányítási, és a munkahelyi<br />

egészségvédelmi és biztonsági rendszerre is.<br />

Ennek eredményeként a Herendi Porcelánmanufaktúra<br />

1998-ban megkapta a TÜV Rheinland Euroqua<br />

tanúsítótól az ISO 14001 szerinti, és a BS 8800 szerinti<br />

Tanúsító Okiratokat is, elsőként a világ porcelánmanufaktúrái<br />

között. A Társaság 1998-ban<br />

elnyerte a Magyar Minőség Társaság által alapított,<br />

Magyar Minőség Háza Díjat a minőség fejlesztéséért<br />

végzett eredményes munkájáért. A Manufaktúra<br />

2001-től kezdődően az ISO 9001-es új szabvány<br />

és az EFQM modell új változatának ötvözetét vezette<br />

be, elsőként Magyarországon. Az új modell<br />

neve: „Herendi Kiválóság és Irányítási Modell”. A<br />

kifejlesztett új Integrált Irányítási Rendszert 2001.<br />

júniusában tanúsította a TÜV Rheinland Euroqua.<br />

A rendszerek tanúsítása azóta is folyamatos.<br />

A jelenleg működtetett Integrált Irányítási Rendszer,<br />

a folyamatos továbbfejlesztések eredményeként kiterjed<br />

a minőségirányítási, a környezetirányítási, a<br />

munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági, az élelmiszerbiztonsági<br />

rendszerre (HACCP), az energetikai<br />

rendszerre, valamint a szakiskola irányítási<br />

rendszerére. Az Integrált Irányítási Rendszer működtetésének<br />

célja nemcsak a termékek, hanem a<br />

folyamatok, az azokat működtető munkavállalók,<br />

a környezet minőségének folyamatos fejlesztése,<br />

a környezet állapotának, illetve a munkavállalók<br />

egészségének megóvása. A tanúsítványok megléte<br />

számunkra egy eszköz a rend, rendezettség, a dokumentáltság,<br />

a folyamatok szabályozottsága, a folyamatos<br />

fejlesztés felé. A Manufaktúra feladatának<br />

tekinti a munkavállalók, valamint a Manufaktúra<br />

környezetében élők és a jövő generációja egészségének<br />

és életének a védelmét.<br />

Mindezeket csak azért említettem meg, mert a herendi<br />

több <strong>év</strong>tizedes minőségbiztosítási munkában nem<br />

voltunk és nem vagyunk egyedül. A Manufaktúra és<br />

az ISO 9000 Fórum Egyesület kéz a kézben együtt<br />

járt és jár. Az ISO 9000 Fórum Egyesülettel több <strong>év</strong>tizede<br />

kiváló kapcsolatunk van, örömmel veszünk<br />

részt az <strong>év</strong>ente megrendezésre kerülő Nemzeti Minőségügyi<br />

Konferenciákon, ahol rendkívül hasznos<br />

előadások vannak, és ahonnan a gyakorlatban is<br />

használható tudásismerettel térhetünk haza. Az ISO<br />

9000 Fórum Egyesület <strong>30</strong> <strong>év</strong>es pályafutása igazolja<br />

az egyesület által nyújtott minőség szemlélet hordozta<br />

értékeket. Mindenkit csak buzdítani tudok, hogy<br />

csatlakozzon az egyesület munkájához.<br />

Az ISO FÓRUM Elnöki tanácsadó testületének<br />

vezetőjeként milyen ötleteid vannak<br />

a folytatásra?<br />

Az ISO 9000 Fórum Egyesület rendelkezik mindazzal<br />

a tudással és kapcsolatrendszerrel, amely alkalmassá<br />

teszi, hogy az ország vezető minőségügyi<br />

civil szervezete legyen. Hasznos lenne, ha a több és<br />

szétaprózódott minőségügyi szervezetre épülve egy<br />

erős és átfogó minőségügyi szervezet képviselné a<br />

minőség ügyét, és amelyet egyenrangú partnerként<br />

lehetne bevonni a kormányzati minőségügyi politika<br />

kialakításába. Erre az átfogó szerepre az ISO<br />

9000 Fórum Egyesület alkalmas lehet.<br />

A sikeres <strong>év</strong>ek után, hogyan tovább?<br />

Meggyőződésünk, hogy a Herendi porcelán iránti<br />

érdeklődés a jövőben is megmarad. Termék stratégiánkban<br />

folyamatosan nyitunk a fiatalabb generációk<br />

felé is, ezáltal a kézzel készült porcelán iránti<br />

érdeklődés a jövőben is biztosított lehet. Azt is<br />

435

tapasztaljuk, hogy sokan az inflációs környezetben<br />

Herendi porcelánba fektetik a pénzüket, hiszen a<br />

Herendi porcelán minden korban érték, ha valaki<br />

megszorul, akkor a Herendit biztosan el tudja adni.<br />

Termék stratégiánkban, ahogy eddig is tettük, a<br />

jövőben is a kézi készítésű és festésű, manufakturális<br />

porcelánkészítésre helyezzük a hangsúlyt. Mi<br />

manufaktúra és nem gyár vagyunk, illetve akarunk<br />

lenni, mi a kézi készítésű porcelán előállításában hiszünk.<br />

Herend a míves, kézzel festett luxus porcelánok<br />

piacán akarja piacvezető szerepét megtartani.<br />

Termékfejlesztési filozófiánk jegyében tudjuk a Manufaktúra<br />

<strong>év</strong>százados értékeit a 21. század világába<br />

átörökíteni, ezáltal termékeinket a jövő generációk<br />

számára is vonzóvá tenni. Herend erős gyökerekkel<br />

és innovatív hajtásokkal rendelkezik.<br />

A Társaság hosszú távú stratégiájával összhangban,<br />

továbbra is három eszmei pillérre támaszkodva,<br />

azokat zsinórmértékül használva fogunk dolgozni<br />

az előttünk álló <strong>év</strong>ben, ezek:<br />

• a sikeres és nyereséges gazdasági társaságként<br />

működés elve,<br />

• a társadalmi felelősség elve, és<br />

• a szolidaritás elve.<br />

Célunk, hogy a jövőben is nyereségesen működjünk,<br />

és értékesítési volumenünket, illetve piaci<br />

részesedésünket növeljük. Valljuk, hogy minden<br />

minőségi állapotnál van egy magasabb minőségi<br />

állapot, amelynek elérésére kell törekednünk. Tovább<br />

folytatjuk a kulturális-társadalmi szerepvállalásunkat,<br />

számos Herendi művészeti kiállítással<br />

fognak találkozni a porcelán iránt érdeklődő emberek<br />

a jövőben is. A szolidaritás jegyében megygyőződésünk,<br />

hogy az erősnek, a nagyobbnak segítenie<br />

kell a gyengét, az elesettet.<br />

Ezt a Szent Mártoni gondolatot mi a Manufaktúrában<br />

a gazdasági egység – szociális egység gondolataként<br />

emlegetjük. Valljuk, hogy minden egyes<br />

kollégáért felelősséggel tartozunk. Hiszünk abban,<br />

hogy a Manufaktúra 1826-os alapítása óta felhalmozott<br />

szaktudás, a herendi szakemberek porcelán<br />

iránti szeretete és tisztelete, a manufakturális porcelánkészítés<br />

hagyományai, a kaolin, a földpát és a<br />

kvarc alapanyagban való házasítása, a porcelánfestékek<br />

titkos receptúrája, a kiváló minőségre és folyamatos<br />

megújulásra törekvés, az egyediség, valamint<br />

a Herendi márka hordozta szépség, elegancia,<br />

kényeztetés és luxus együtt adják azokat az értékeket,<br />

amelyet összekötik Herend múltját és jövőjét.<br />

Ezek azok az értékek, amelyek a Herendi Porcelánmanufaktúrában<br />

a 19. századtól 21. századig átívelő<br />

közel két <strong>év</strong>század alatt semmit sem változtak.<br />

Herend volt, van és lesz.<br />

Friss Eisberg saláták, NMK 2016

SIMONE SMOLINSKA<br />

Le Belier Magyarország - MIR vezető<br />

„… Az emberek nagyon mohók, minden a pénzről szól.<br />

Ezen az értékrenden kellene változtatni, és nem csak<br />

a szakmai világban, hanem az élet minden területén.”<br />

Beszélgetésünk elején gratulálni szeretnék<br />

a Magyar Minőség Héten átvett rangos<br />

elismerésedhez! A 2006 novemberében kapott<br />

elismerő oklevél után, ezúttal még sikeresebb<br />

voltál. Érzésed szerint mivel szolgáltál rá<br />

leginkább a „2011. <strong>év</strong> Minőségirányítási<br />

Rendszermenedzsere” címre?<br />

Maximalista vagyok, mindig arra törekszem, hogy<br />

a legtöbbet adjam ki magamból. Szeretem a kihívásokat,<br />

nem létezik számomra lehetetlen. Az utóbbi<br />

<strong>év</strong>ekben nagyon sok új témával, projekttel bíztak<br />

meg, melyeket sikeresen végig vittem. Természetesen<br />

ez nem egyedüli munka volt, hanem csapat<br />

munka. Visszajelzésként fontosak számomra az<br />

eredmények, és az elismerés.<br />

Rendhagyó módon szeretném, ha egy n<strong>év</strong><br />

magyarázattal kezdenénk! Honnan származol?<br />

Jelentett-e már előnyt számodra egy<br />

magyarországi bemutatkozás?<br />

Szlovákiából származom, de éltem Franciaországban<br />

is. 16 <strong>év</strong>e Magyarországon élek. Hogy jelentett-e<br />

előnyt a magyarországi bemutatkozásom, azt<br />

így nem tudom. Ha megjelenik a nevem valahol, sok<br />

ember számára az inkább „exotikusan” hangzik. Az<br />

okoz inkább bonyodalmat, amikor betűznöm kell,<br />

ha valahol adminisztrálni kell. De nekem ez a n<strong>év</strong><br />

nagyon tetszik, nemzetközi, mint én.<br />

Kérlek, emelj ki gazdag szakmai<br />

pályafutásodból néhány fontosabb állomást!<br />

2003. március - 2004. június: TOP FOCUS minőségjavító<br />

program felelőse. Ez egy nagyon kemény<br />

feladat volt, mindenki számára, mert a vevőnél keletkező<br />

<strong>30</strong> 000 ppm selejt szintet, <strong>30</strong>00 ppm-re kellet<br />

csökkenteni. A feladat sikeresen zárult, a ppm<br />

szintünket 1000 ppm –re vittük le.<br />

Nagyon szép szakmai kihívás volt a Minőségbiztosítási<br />

egység átszervezése, a Termékfelelősök működésének<br />

és készségeinek fejlesztése. Ez a szervezési<br />

modell, manapság az összes vállalatunknál létezik.<br />

Magyarországi vállalatunk sikerein kívül, számomra<br />

nagyon fontosak a külföldi tevékenységeim.<br />

Szerbiai vállalatunknál, a minőségirányítási rendszer<br />

felépítése, dolgozók felkészítése különböző<br />

képzéseken és workshopokon keresztül. Ebben a<br />

feladatban nem a rendszer felépítése volt a legnagyobb<br />

kihívás, hanem ennek fenntartása és fejlesztése.<br />

Ezen feladat sikeressége viszont már a szerbiai<br />

kollégáktól függött (mennyire ment át az üzenet).<br />

Ebben a helyzetben át kellett hidalni a különböző<br />

kulturális és nyelvi különbségeket is. Annál jobb<br />

érzés nincs, ha a végén a „tanár” tanulhat a „diáktól”,<br />

és ezt be is meri ismerni. Lehetőségem volt megtanulni<br />

egy új nyelvet is.<br />

Jelenleg a Mexikói és Kínai vállalatunknál vannak<br />

megbízásaim, az FMEA software és módszer betanításában.<br />

A spanyol nyelv tanulását bevállaltam<br />

(mint 9. nyelvet), a kínain még gondolkozom.<br />

Hogyan, mikor és miért szeretted meg<br />

az öntészetet?<br />

437

Ez egy egyetemi „szerelem”. Amikor a harmadik <strong>év</strong>ben<br />

választani kellet szakmát, az öntészetre szinte<br />

senki nem akart menni, valami miatt egyfajta „mumus”<br />

volt. Úgy gondoltam, hogy arra a szakmára,<br />

ahová kevés ember jelentkezik, későbbiekben nagy<br />

lesz a kereset. Kb. 400 tanulóból, kilencen mentünk<br />

öntészetre! A mai napig nem bántam meg ezt a döntést,<br />

azon boldog emberek közé tartozom, akik azt<br />

csinálják nap, mint nap, amit szeretnek.<br />

Szeretnék minőségértelmezésed felől<br />

tájékozódni. Mit értesz Te jó minőségen?<br />

Milyenek ítéled meg hazánkban a minőség<br />

presztizsét? Milyen javaslataid vannak<br />

a helyzet javítására?<br />

Nagyon sok különböző definíció létezik a minőséggel<br />

kapcsolatban. Számomra a minőség az elvárásaim,<br />

és amit igazából kapok: vagyis a kettő közötti<br />

összhang. Ebben az esetben nagyon fontos meghatározni<br />

mik az elvárások. Ismerni kell az elérni<br />

kívánt értéket, és utána elvárhatjuk az eredményt.<br />

Sajnos a mai világban, és ez nem csak a hazánkra<br />

érvényes, ezek az értékek valahol elvesztek. Elvárások<br />

vannak, viszont az értékek ismeretlenek. Mindent<br />

a legolcsóbban, szinte ingyen várunk el, de azt<br />

a legmagasabb szinten.<br />

Hogyan lehetne a helyzeten javítani? Az emberek<br />

nagyon mohók, minden a pénzről szól. Ezen az értékrenden<br />

kellene változtatni, és nem csak a szakmai<br />

világban, hanem az élet minden területén.<br />

Hűséges típus vagy. Már több mint 15 <strong>év</strong>e<br />

dolgozol Ajkán a Le Belier Magyarországnál.<br />

Ennyi idő után mi motivál, hogyan tudsz<br />

rendszeresen megújulni?<br />

Ez egy érdekes történet, mivel számomra nagyon<br />

fontos a változás, nem szeretek monoton, egyforma<br />

munkát végezni, nem tudok hosszú időn keresztül<br />

egy helyben maradni. Ennek ellenére, már 15 <strong>év</strong>e<br />

itt vagyok. Nagyon sok „lépcsőn” mentem át, hiszen<br />

a legelején, úgy kezdtem, mint gyakornok. Bevallom<br />

őszintén, soha nem féltem a kézi munkától, és<br />

a nő létemre kipróbáltam különböző feladatokat<br />

az öntődében (szerszám előkészítés, csiszolatkészítés,<br />

röntgenezés, méret ellenőrzés, kémiai elemzés,<br />

végellenőrzés - még öntőkanalat nem használtam).<br />

A vezetőség rendszeresen újabb feladatokkal bíz<br />

meg, rendszeres elismerésben részesülök, így állandó<br />

kihívások előtt állok.<br />

Szeretek az Le Belier dolgozóival együttműködni,<br />

legyen az Magyarországon vagy bárhol a világon.<br />

A dolgozók mellett a beszállítóinkkal, a vevőinkkel<br />

is mindig sikerül a közös hangnemet találni.<br />

Le Belier Kelet Európa Minőségirányítási és<br />

Folyamatos fejlesztési menedzserének milyen<br />

további tervei vannak a cégen belül<br />

és a gyárkapukon kívül?<br />

Maga a fejlesztés az egy soha nem múló történet.<br />

Egy ilyen méretű vállalatnál, minden napra jut<br />

egy új feladat, amit meg kell oldani. És ha egyszer<br />

megoldottuk gyárkapukon belül, utána nézek, hogy<br />

miként tudjuk terjeszteni a többi vállalatnál. Az új<br />

vevők új elvárásokat, feladatokat jelentenek. Az új<br />

technológiákat figyelni, követni kell, ha versenyképesek<br />

akarunk maradni.<br />

Több konferencián tartottál sikeres előadást,<br />

a „minőség követeként” ismerlek. Miért tartod<br />

fontosnak a tudásod átadását?<br />

Valamikor én is tanultam másoktól, és természetesen<br />

jelenleg is. Számomra ez a tanulás nagyon<br />

fontos volt a pályafutásom alatt. A mai világban,<br />

lehetőségünk van a tapasztalatok megosztására,<br />

nem csak vállalatunkon belül, hanem a kívül is.<br />

Az ADNI – KAPNI elvet egyensúlyban szeretném<br />

tartani, ez számomra nagyon fontos, és nem csak<br />

a szakmai életben, hanem minden más területen is.<br />

Miként tudsz pihenni, hogyan szeretsz<br />

kikapcsolódni? Mi a kedvenc szabadidős<br />

elfoglaltságod?<br />

Lehet, hogy furcsán fog hangzani, de a jelenlegi szabadidő<br />

elfoglaltságom a Természetgyógyászat. Spirituális<br />

pszichológiai tanácsadó és Bach virág terapeuta<br />

vagyok. Ezek a módszerek még nem nagyon ismertek<br />

Magyarországon, de úgy gondolom, és tapasztalom,<br />

hogy a mai világban minél több embernek erre van/<br />

lesz szüksége. A szakmai sikereimen kívül, annál nagyobb<br />

öröm nincs, mint hogy valakin tudok segíteni,<br />

megváltoztatni az életét. Lehet ezt gyógyítással, vagy<br />

csak egy jó tanáccsal.<br />

438

SOMOGYI MIKLÓS<br />

A Magyar Minőség Társaság nyugállományba vonult<br />

Igazgatótanácsának a tagja, oktatásszervezője<br />

…”Legfontosabb a teljes vezetői elkötelezettség. Meg<br />

kell határozni pontosan a vállalati folyamatokat, azok<br />

egymáshoz való kapcsolódásait. A rendszerépítési<br />

folyamatba – dokumentált információk /<br />

dokumentumok/ kidolgozásába - az összes érintett<br />

munkatársat be kell vonni.”…<br />

Divatos kifejezés manapság az „életfogytig<br />

tanulás”. Azt gondolom ez mindenképpen<br />

jellemző rád. Mi történt Veled, míg a Magyar<br />

Minőség Társasággal nem kerültél kapcsolatba?<br />

1945-ben születtem Budapesten. Középiskolába a Bláthy<br />

Ottó Ipari Technikumban jártam, ahol 1963-ban<br />

szereztem Erősáramú Ipari Technikusi oklevelet.<br />

1963 és 1972 között a Ganz Villamossági Művekben<br />

dolgoztam a Transzformátor Szerkesztési Főosztályon,<br />

mint szerkesztő. Feladatom a nagyfeszültségű<br />

és középfeszültségű transzformátorok vasszerkezeti<br />

és villamos főegységek szerkesztői tevékenysége volt.<br />

1969-től a Főkonstruktor műszaki titkára voltam.<br />

Egyetemi tanulmányaimat munka mellett végeztem<br />

esti tagozaton. 1970-ben szereztem Erősáramú villamosmérnöki<br />

diplomát. Az egyetem elvégzése után<br />

mellékállásban óra adó tanár voltam a Dolgozók Bláthy<br />

Ottó Technikumában. 1972-1975 között főállású<br />

mérnök tanárként dolgoztam az intézményben. Számomra<br />

ez azért volt különösen nagy megtiszteltetés,<br />

mert az iparban dolgozó mérnök kollégák mellett a<br />

volt tanáraimmal együtt végezhettem oktatási tevékenységet,<br />

akik hamar befogadtak és segítették a<br />

munkámat, amely az erősáramú és gépészeti szaktárgyak<br />

oktatása és vizsgáztatása volt. 1973-ban Szakfelügyelői<br />

megbízást kaptam. Szakfelügyelői tevékenységet<br />

az ország egész területén a Kohó és Gépipari<br />

Minisztérium képzési körébe tartozó Szakközépiskoláiban<br />

végeztem villamos ipari tantárgyak területén.<br />

Az <strong>év</strong>es terv szerinti óralátogatások mellett<br />

tanulmányi versenyek, képesítő érettségi feladatok<br />

összeállításában is részt vettem, valamint érettségi<br />

vizsgaelnöki teendőket is elláttam. 1975-ben szereztem<br />

Mérnök Tanári diplomát a BME Mérnök<br />

Tanár Szakán.<br />

1975-től a Kohó és Gépipari Minisztérium Módszertani<br />

és Továbbképző Intézet Módszertani Osztályán<br />

kezdtem dolgozni csoport vezetői, majd osztályvezetői<br />

beosztásban. Az Intézet további nevei: Ipari<br />

Szakmai Továbbképző Intézet, Szakmai Továbbképző<br />

Átképző és Vállalkozástámogató Rt.<br />

Részt vettem a közép és felsőfokú szakképesítést<br />

nyújtó tanfolyamok tananyagainak fejlesztésében,<br />

e tanfolyamok szervezésében. Technikus minősítő<br />

tanfolyamok szervezésének irányítása is a feladataim<br />

közé tartozott. Az Ipari Minisztérium / volt<br />

KGM / felügyelete alá tartozó Állami Technikus<br />

Minősítés országos koordinálási feladatát láttam el<br />

a Minisztérium megbízásából. Az Intézetben kialakításra<br />

került gyakorlati képzőhelyek koncepciójának<br />

elkészítése és megvalósítása is a feladatom volt.<br />

Az itt eltöltött idő alatt folyamatosan oktattam és<br />

vizsgáztattam. Volt részem a tananyagok lektorálásában<br />

és szerkesztésében.<br />

A SZTÁV Rt. vezetője javasolta, hogy szerezzek ismereteket<br />

az ISO 9000 szabványsorozat alapján kiépített<br />

Minőségbiztosítási rendszerekkel kapcsolatban.<br />

Ez a rt. profiljában egy merőben új terület lenne,<br />

amelynek én lennék későbbiekben a témafelelőse.<br />

Tájékozódtam a Gépipari Tudományos Egyesületnél,<br />

jelentkeztem és elvégeztem az NSZK kormánya által<br />

439

támogatott és a TÜV Rheinland kölni Akadémiája<br />

által tartott hat napos vizsga köteles minőségbiztosítási<br />

továbbképző szemináriumot 1990 decemberében.<br />

Így kezdődött a kapcsolatom a mai értelemben vett<br />

minőségüggyel. A Magyar Minőség Társaság alakuló<br />

közgyűlésén az rt. képviselőjeként vettem részt.<br />

A továbbiakban is én képviseltem a munkahelyemet<br />

az MMT rendezvényein.<br />

Hogyan lettél oktatásszervező az MMT-nél?<br />

Az MMT Igazgatótanácsa 1993 második fél<strong>év</strong>ében<br />

döntött arról, hogy a hagyományos értelemben vett<br />

oktatási tevékenységet meg kell kezdeni a Társaság<br />

szervezésében. A Társaság és a kezdeményezésére<br />

létrejött „A Minőség Oktatásért” Alapítvány igen<br />

fontosnak tartotta, hogy a minőség színvonalának<br />

állandó emelése érdekében a gyártás és a szolgáltatás<br />

területén egyaránt elősegítse a minőségügyi képzést,<br />

nemzetközi kapcsolatai r<strong>év</strong>én olyan oktatási programokkal<br />

ismertesse meg a gazdálkodó szervezeteket<br />

és a szakembereket, amelyek minőségügyi képesítést<br />

adnak, illetve a képzettséget növelik. Az Oktatási<br />

és Továbbképzési Bizottság előkészítette a licence<br />

szerződést a TÜV Rheinland Akadémiával a tanfolyamok<br />

szervezésére. A felnőttképzésben több mint<br />

húsz<strong>év</strong>es gyakorlatom volt. Az MMT első ügyvezető<br />

igazgatójával Pákh Miklóssal több mint tíz <strong>év</strong>es<br />

szakmai kapcsolatban álltam a munkám következtében.<br />

Az ügyvezető igazgató 1994-ben felajánlotta<br />

az oktatás vezetői állást a Társaságnál. Az eddigi<br />

munkáimhoz képest ez egy új kihívás volt. Nem<br />

egy törvényi háttérrel és állami szerv által elrendelt<br />

és kialakított oktatási rendszerről volt szó. Egy<br />

Magyarországon akkor újnak számító szakterület<br />

széles körben való megismertetésének megszervezése<br />

tanfolyami oktatás keretében, ez volt a feladat.<br />

Részt vettél az MMT minőségirányítási<br />

rendszerének kiépítésében. Hogyan emlékszel<br />

erre az időszakra?<br />

A Társaság tevékenysége egyre ismertebb lett. A jogi<br />

és egyéni tagok száma egyre nőtt, konferenciáink,<br />

szakmai rendezvényeink, oktatási tevékenységünk<br />

széles körben ismert volt. Az ügyvezető igazgató kezdeményezte,<br />

hogy a Társaság építse ki és tanúsítassa<br />

az ISO 9001:1994 szabványnak megfelelő minőségbiztosítási<br />

rendszerét. Komoly felkészülési munka<br />

kezdődött. Az ügyvezető és a felkészült munkatársak<br />

mindnyájan részt vettek a rendszer kiépítésében. Nekem<br />

a feladatom az oktatási tevékenység dokumentációjának<br />

az elkészítése volt a szabvány előírásainak<br />

megfelelően. Tanácsadó is segítette a munkát. Végül<br />

az NQA Brit Tanúsító Szervezet tanúsította a társaság<br />

rendszerét és 1996 június 12. dátummal megkaptuk<br />

a tanúsítványt. Elsőként az országban a társadalmi<br />

szervezetek közül.<br />

Az MMT tanfolyamainak, tananyagainak<br />

fejlesztése, irányítása nem volt egyszerű<br />

feladat. Miként birkóztál meg ezzel?<br />

Az első tanfolyamok TÜV Rheinland Akadémia<br />

licence alapján kerültek megszervezésre. Az MMT<br />

toborozta a tanfolyamokon résztvevőket elsősorban<br />

a tagvállalatok szakembereiből. A Magyar Minőség<br />

újság minden számában megjelent a tájékoztatás a<br />

tanfolyamokról. Mi biztosítottuk a tantermet a cateringet,<br />

a jegyzetek sokszorosítását és a technikai felszerelést.<br />

Az előadókat a TÜV Rheinland Akadémia<br />

adta. Folyamatos egyeztetés volt a TÜV Rheinland<br />

szakembereivel az előadók biztosítás tekintetében,<br />

hiszen a szakembereknek nem az MMT-nél folytatott<br />

tanfolyami oktatás volt az elsődleges feladatuk.<br />

Minden tanfolyamon ott volt a Társaság szakmai<br />

képviselője. Én is részt vettem az órákon mindig,<br />

ha újabb előadó tartotta azokat. Így folyamatosan<br />

kialakult a kép az előadók oktatási képességéről és<br />

az alkalmazott tananyagokról. Az előadók minőségügyi<br />

tanácsadók és egyetemi oktatók voltak. Felmértem,<br />

hogy kik azok a szakemberek, akik az elméleti<br />

és gyakorlati tudásukat a legjobban át tudták adni<br />

a foglalkozásokon. Az együtt működésünk sikeres<br />

és korrekt volt. Ki alakult egy olyan oktatói gárda,<br />

amelyre méltán büszke lehetett mind a két szervezet.<br />

Ez nem kis munkával járt. Közben magam is további<br />

szakmai ismereteket szereztem tanfolyami képzések<br />

elvégzés<strong>év</strong>el. 1996: TAR-QM-4576 TÜV Rheinland<br />

Akadémia Minőségügyi menedzser. 1999: TRA-<br />

99-2440 TÜV Rheinland Akadémia Minőségügyi<br />

oktató, 2000: TRA-00-3228 TÜV Rheinland Akadémia<br />

Vállalati auditor. 2004: CA-AQAP/2004-1060<br />

ConsAct AQAP Belső auditor képesítést szereztem.<br />

Elérkezett az idő, hogy a megszerzett tapasztalatok<br />

alapján jó néhány oktató bevonásával saját fejlesztésű<br />

tanfolyamokat szervezzünk. A tananyagok fejlesztése<br />

a kiválasztott oktatók által történt az én szakmai<br />

440

irányításom alatt. Itt tudtam a tananyagfejlesztő<br />

szakmai tapasztalataimat kamatoztatni. A tananyagok<br />

kifejlesztése igen sok munkát és fáradságot igényelt<br />

a résztvevők részéről. Lényeges szempont volt<br />

a tananyagok megalkotásánál a már működő minőségbiztosítási<br />

rendszerek bevezetésének, működtetésének<br />

és auditjainak során tapasztalt nehézségekre<br />

való felkészítés. Az elméleti ismeretek mellett igen<br />

nagy hangsúlyt fektettünk a gyakorlati képzésre is.<br />

A tréning jellegen volt a hangsúly. Minden tanfolyamhoz<br />

tananyag készült. Esetjátékokat és feladatlapokat<br />

dolgoztunk ki. Az esetjátékokon született<br />

megoldások minden esetben csoportos kiértékelésre<br />

kerültek. A Társaság oktatási tevékenysége ismert<br />

lett országszerte. Részben ennek köszönhetően egyre<br />

több vállalat keresett meg minket azzal, hogy vállalatnál<br />

kihelyezett tanfolyamokat tartsunk.<br />

Különböző iparágakban szerte az országban szerveztünk<br />

tanfolyamokat, néhány esetben a vállalti<br />

műszakbeosztáshoz igazodva. Felvállaltuk, hogy a<br />

vállalati igények szerint kialakított kihelyezett tanfolyamokat<br />

is tartunk. Ilyen esetekben - ha volt rá igény<br />

- akkor a vállalati szakembereket is bevontuk a speciális<br />

ismeretek oktatásába. Az iparvállatokon kívül<br />

tartottunk képzéseket a Közlekedési Főfelügyeletnek,<br />

Munkaerő Fejlesztő Központnak, Kerületi Önkormányzatnak<br />

és Katonai Műszaki Főiskola diákjai és<br />

tanárai számára is. Tanfolyamok tekintetében a szakterületet<br />

érintő Minőségellenőr és Minőségbiztosítási<br />

felülvizsgáló Országos Képzési jegyzékben is szereplő<br />

tanfolyamokat is szerveztünk, illetve a tananyagait is<br />

kifejlesztettük. Minőségellenőr tanfolyamokat vállalatoknál<br />

szerveztük műszakhoz igazodóan.<br />

Rengeteg szabványt ismersz és tudod<br />

bevezetésük mikéntjét. Szerinted egy kezdő<br />

vállalkozásnak ma Magyarországon melyekre<br />

kell leginkább figyelnie?<br />

Legfontosabb a teljes vezetői elkötelezettség. Meg<br />

kell határozni pontosan a vállalati folyamatokat,<br />

azok egymáshoz való kapcsolódásait. A rendszerépítési<br />

folyamatba – dokumentált információk /<br />

dokumentumok/ kidolgozásába - az összes érintett<br />

munkatársat be kell vonni. Nagyon fontos a választott<br />

irányítási rendszerre vonatkozó szabványok,<br />

az elkészült dokumentációk, valamint a rendszer<br />

működtetése során megoldandó feladatok folyamatos<br />

oktatása. A kiépített és működtetett irányítási<br />

rendszer nem egy különálló szabályozás, hanem a<br />

vállalatirányítási rendszer szerves része. Ha nem<br />

így alkalmazzák, akkor a megszerzett tanúsítvány<br />

csak egy papír lesz, egy a többi között.<br />

Egyéni vállalkozóként melyik munkáidra<br />

vagy leginkább büszke?<br />

Itt egy kicsit vissza kell lépni az időben. 2002 és 2008<br />

között A Honvédelmi Minisztérium Elektronikai,<br />

Logisztikai és Vagyonkezelő ZRt. Minőségbiztosítási<br />

és Szabvány igazgatója voltam. Itt MIR, KIR,<br />

AQAP és IBIR rendszerek kiépítése és integrált irányítási<br />

rendszerként való működtetésének az irányítása<br />

volt a feladatom. 2008-ban a húsz <strong>év</strong>e működő<br />

Quality Consulting Minőségbiztosítási Bt. ügyvezetője<br />

lettem. 2020-tól vagyok Egyéni vállalkozó. MIR,<br />

KIR AQAP rendszerek kiépítése és működtetése<br />

témájában végzek tanácsadói tevékenységet.<br />

Nem tudok egy - egy munkát kiemelni. Úgy érzem,<br />

hogy munkáim során sikerült a folyamatosan megújuló<br />

szabványok szellemiségét megismertetnem a<br />

megbízóimmal. A kiépített rendszerek használatát a<br />

vállalatirányítási rendszerekbe integráltatni és ahol<br />

több szabvány szerinti rendszer került kiépítésre került<br />

sor ott azokat integrált irányítási rendszerként<br />

működtetni. A munkám eredményességét bizonyítják<br />

a megszerzett tanúsítványok és a folyamatos felkérések.<br />

A feladataim megfelelő színvonalon történő<br />

ellátásához szükséges a folyamatos ismeretbővítés.<br />

2005 TÜV Nord Cert Környezetközpontú belső auditor,<br />

2006-ban TÜV Nord Cert Minőségirányítási<br />

vezető auditori képesítést szereztem. 2015-ben a<br />

Magyar Szabvány Testület MSZ EN ISO 9001:2015<br />

és az MSZ EN ISO 14001:2015 szabványt ismertető<br />

képzésén vettem részt. Ismereteimet szakmai konferenciákon<br />

és előadásokon való részvétellel és a szakirodalom<br />

tanulmányozásával frissítem.<br />

A Magyar Minőség Társaságnál végzett<br />

társadalmi tevékenységeid kimagaslóan<br />

eredményesek. Melyeket tartod<br />

a legértékesebbeknek?<br />

Több cikluson keresztül voltam a Társaság Igazgatótanácsának<br />

a tagja. Lehetőségeim szerint elértem,<br />

hogy a munkahelyem támogatta a Társaság okta-<br />

441

tási és konferenciaszervezési tevékenységét tárgyi<br />

és személyi feltételek biztosításával. Munkatársaim<br />

a Társaság rendezvényein szereztek új ismereteket.<br />

A Magyar Minőség Társaság legutóbbi<br />

közgyűlésén szenvedélyesen szóltál a múlt<br />

eseményeiről, melynek aktív részese voltál. Mit<br />

tanácsolnál az MMT mai vezetésének munkájuk<br />

további javítása érdekében?<br />

Jónak tartom a Társság működésének és tevékenységének<br />

megújítását megfogalmazó új koncepcióját<br />

és az Igazgató Tanács új tagokkal való bővítését. Nagyon<br />

fontosnak tartom azt a törekvést, hogy a Társaság<br />

taglétszámát növeljék és minél több fiatalt tudjanak<br />

a tagság körében. Ennek érdekében olyan programok<br />

megalkotását kell szorgalmazni, amelyeknek<br />

megvalósításában a fiatal szakemberek szívesen vennének<br />

részt. Nagyon jónak tartom az újság tartalmát<br />

a megjelent cikksorozatokat a különböző minőségtechnikákról<br />

és az újonnan megjelenő szabványokról<br />

való beszámolókat. Továbbra is szorgalmazni kell<br />

a többi szakmai Társasággal való együttműködést.<br />

Javasolnám az oktatás ismételt szervezését a különböző<br />

minőségtechnikák témájában, valamint a megjelenő<br />

új szabványok tekintetében.<br />

Hogyan telnek nyugdíjas napjaid? Milyen<br />

terveid, elképzeléseid vannak? Jut időd<br />

kikapcsolódásra, pihenésre?<br />

A nyugdíjas napjaim idáig munkával teltek. Úgy gondolom,<br />

hogy amíg tudok tanácsaimmal segíteni és<br />

kapok felkérést és az egészségem engedi, addig dolgozni<br />

fogok. Természetesen nem annyit, mint eddig.<br />

Kertes házban lakom, így ez munkát ad egész <strong>év</strong>ben.<br />

A kertben is van mindig szezonális feladat. Télen az<br />

olvasás jelent kikapcsolódást. Ha egészségünk és a<br />

körülmények engedik, akkor utazgatunk feleségemmel<br />

az országban, vannak kedvenc visszatérő programjaink.<br />

A lehetőségeinkhez mérten szeretnénk<br />

minél több időt tölteni az öt<strong>év</strong>es leány unokánkkal.<br />

Plenáris hallgatóság NMK 2017<br />

442

SOMOGYINÉ<br />

ALABÁN ILDIKÓ<br />

MOL - US IMRF vezető<br />

„…A minőség szó számomra színvonalat jelent, az<br />

érték jelzőjét. Ez a kifejezés azonban a nem megfelelő<br />

használat során mára elhasználódott, így, ha csak<br />

lehetséges, szinonimákkal helyettesítem.”<br />

Elsőként arra szeretnélek kérni, hogy eddigi<br />

gazdag életutadból emeld ki azokat a döntési<br />

pontokat, amelyeket utólag is fontosnak<br />

értékelsz!<br />

A legfontosabb döntésem talán az volt, amikor a továbbtanuláskor,<br />

majd a további végzettségek megszerzésekor<br />

is a Budapesti Műszaki Egyetem mellett<br />

döntöttem. A BME felkészített a folyamatos tanulásra,<br />

a munkával szembeni igényességre.<br />

Munkahelyeid számát tekintve „hűséges<br />

típus vagy”. Mi motivál, miért szeretsz<br />

a MOL-ban dolgozni?<br />

A MOL egy nagy szervezet, annak minden előny<strong>év</strong>el<br />

és hátrányával. Hátrány, hogy itt tényleg semmi<br />

sem állandó, csak a változás. Előny az, hogy a sok<br />

változás lendületben tartja a szervezetet, lehetőség<br />

van új dolgok, tématerületek megismerésére, gyakorlati<br />

kipróbálására. Nekem a szervezeten belül<br />

maradva volt lehetőségem különböző munkaköröket<br />

ellátni, megismerni több terület tevékenységét.<br />

Bajban lennék, ha jelenlegi beosztásodat nekem<br />

kellene megfejteni! Légy szíves segíts<br />

az értelmezésben!<br />

US IMRF vezető.<br />

US – Upstream rövidítése, a szénhidrogén kutatással-termeléssel<br />

foglalkozó üzletág nemzetközileg<br />

elfogadott megnevezésének rövidítése<br />

IMRF – integrált menedzsment rendszer fejlesztés<br />

A Kutatás-termelés divízió magyarországi kutatási-termelési<br />

tevékenységét integrált irányítási rendszer<br />

(minőségirányítási – ISO 9001:2008 és munkahelyi<br />

egészségvédelmi és biztonsági irányítási<br />

– OHSAS 18001:2007) támogatja. Mindkét rendszer<br />

működtetése a divízió számára törvényi előírás.<br />

A szervezet feladata az integrált irányítási rendszer<br />

közös elemeinek, valamint a minőségirányítási rendszer<br />

szakmai feladatainak irányítása, működtetése.<br />

Másik fontos feladatunk a divízió szabályozási rendszerének<br />

működtetése és karbantartása, valamint a<br />

divízióhoz tartozó hazai és külföldi leányvállalatok<br />

szabályozási tevékenységének támogatása.<br />

Szakmai érdeklődésedet, elvégzett<br />

tanfolyamaidat tekintve a minőség és<br />

az informatika dominál. Honnan ez<br />

a megkülönböztetett figyelem a két<br />

terület iránt?<br />

Pályakezdőként 1988-ban az informatikai területre<br />

kerültem. Információtechnológiai előadóként<br />

kisebb alkalmazásokat írtam (Basica, dBase). Az<br />

informatika fejlődés<strong>év</strong>el igyekeztem lépést tartani,<br />

igyekeztem a munkakörömhöz kapcsolódó továbbképzéseken<br />

(Novell Netware rendszergazda, adatbiztonság<br />

és adatvédelem) fejleszteni a tudásomat.<br />

1995-ben az akkori vezetőm javaslatára kezdtem<br />

el a minőségbiztosítással foglalkozni, amelyhez az<br />

alapozó tudást egy 5 napos intenzív tanfolyam adta.<br />

Ezt követően a tanfolyami továbbképzés helyett<br />

443

inkább a másoddiplomás képzést választottam úgy,<br />

hogy a minőségirányítás mellett a szervezet és működésfejlesztéshez<br />

is kapjak további ismereteket.<br />

A minőség fogalmát sokszor és sokféleképpen<br />

fogalmazták meg. Érdekelne, hogy neked mit<br />

jelent a minőség?<br />

Nem is próbálkoznék újabb definícióval. A minőség<br />

szó számomra színvonalat jelent, az érték jelzőjét.<br />

Ez a kifejezés azonban a nem megfelelő használat<br />

során mára elhasználódott, így, ha csak lehetséges,<br />

szinonimákkal helyettesítem.<br />

Sokat dolgozol. A munka és család mellett jut<br />

időd kikapcsolódásra? Milyen hobbid van, mivel<br />

szoktál kikapcsolódni?<br />

Régebben minden bizonnyal az olvasást és a kézimunkázást<br />

jelöltem volna, mára a hobbijaim közé<br />

tartozik a kert, ezen belül is a virágokkal való foglalatosság.<br />

A szakmai szervezetekben végzett<br />

tevékenységeid közül kiemelkedik a Magyar<br />

Minőség Társaságban végzett aktív munkád!<br />

1998-ban a MOL minőségbiztosítással foglalkozó<br />

szakmai szervezetének döntenie kellett, hogy mely<br />

szakmai szervezetben tartja meg a tagságát. A döntés<br />

a Magyar Minőség Társaságra esett, mint arra a<br />

szervezetre, amely valamilyen módon összefogja a<br />

területen tevékenykedő további szakmai szervezetek<br />

munkáját. Személy szerint mint EBKM, rendszerfejlesztés<br />

vezető lettem a MOL képviselője az MMTben.<br />

A későbbiek során kerültem be ajánlással az<br />

MMT Igazgatótanácsába.<br />

Az MMT tevékenységét addig a konferenciákból,<br />

szakmai rendezvényekből és a folyóiratból ismertem.<br />

Az IT tevékenység mellett először tagként, majd elnökként<br />

vettem részt a Minőségmenedzserek szakbizottság<br />

munkájában. Gyakorló minőségirányítási<br />

vezetőkkel együttműködve javaslatainkkal és szakmai<br />

munkánkkal is támogattuk az MMT tevékenységét.<br />

Mára a Minőségmenedzserek szakbizottság<br />

tevékenysége is átalakult, támogatóként az MMT<br />

rendezvények szakmai programjának összeállításában,<br />

pályázatok elbírálásában veszünk részt. Az<br />

MMT tevékenységében jelenleg, mint MMT IT alelnök<br />

veszek részt.<br />

Lelkes és szorgalmas emberként ismertelek<br />

meg. Milyen további terveid vannak?<br />

Számos tervem van munkavállalóként, magánemberként<br />

és MMT IT alelnökként egyaránt. Remélem,<br />

hogy céljaim megvalósításához ugyanúgy megtalálom<br />

a belső motivációt és a szükséges partnereket,<br />

mint eddig.<br />

Teltházas Plenáris NMK 2017

STASZTNY PÉTER<br />

Gépész és gazdasági mérnök, hatékonyságfejlesztő<br />

„…Jelenleg az NKER nagy érték számunkra, ebben az<br />

átmeneti helyzetben. A kialakított rendszer bemenő<br />

szintje alkalmas minden szervezet számára a kezdő<br />

lépések felmérésére. Az SZKE rendelkezik már<br />

benchmarking adatokkal, így ezt a szintet választó<br />

szervezet nem csak önmagához, hanem a többi<br />

kitöltőkhöz is össze tudja mérni magát. Abban bízunk,<br />

hogy minél több szervezet elindul ezen a lépcsőzetes<br />

fejlődést biztosító önértékelési-fejlesztési úton.”<br />

Több mint négy <strong>év</strong>tizedes fejlesztési<br />

gyakorlattal rendelkezel. Miből áll össze<br />

ez az imponáló számsor?<br />

1956-ban születtem Mosonmagyaróváron, Juliannával<br />

két gyermekünk van. 1981-ben végeztem a Budapesti<br />

Műszaki Egyetemen (BME) okleveles. gépészmérnökként,<br />

gépgyártás technológusi szakon, ahol<br />

a számítógépes technológiai tervezés (CAD/CAM)<br />

szakirányt választottam. Első munkahelyem a Mosonmagyaróvári<br />

Fémszerelvénygyárban (MOFÉM),<br />

gyártástervezői munkakörben kezdtem, majd NC<br />

technológusként dolgoztam a szerszámüzemben.<br />

A szerszámüzemi fejlesztések után gyártóeszköz gazdálkodási<br />

(GYGO) vezetőnek neveztek ki.<br />

1987-ben szintén a BME-n szereztem másoddiplomát<br />

gazdasági mérnökként, termelésszervezés szakirányon.<br />

A fő szakmai érdeklődésem a folyamatszervezésre<br />

irányult.<br />

1990-től a Rába Szerszámgyár divízióigazgató pozíciójában<br />

dolgoztam egy fél <strong>év</strong>ig, majd vállalkozási<br />

irodavezetői munkakörben dolgoztam 1996-ig.<br />

Közben középiskolában tanítottam egy <strong>év</strong>et, dolgoztam<br />

kereskedelmi és iparkamara munkaszervezetében<br />

irodavezetőként és ipari referensként.<br />

1998-tól az AMB Components Bt. Minőségügyi<br />

Megbízottjaként láttam el még más stábfunkciókat<br />

(vállalati működés támogatás), majd 2000-ben<br />

kerültem a SAPU Bt.-hez műszaki vezetőnek, ahol<br />

fő feladatom volt a szerelési technológia fejlesztése<br />

Magyarországon tervezett és gyártott célgépekkel,<br />

szerelősorokkal. 2002-ben egy hónapos „Corporate<br />

Management” képzésen vettem részt Japánban<br />

az AOTS szervezésében, gyárlátogatásokkal kiegészítve.<br />

2003-2006 között számos autóipari minőség<br />

és hatékonyságfejlesztési képzésen vettem részt<br />

(FMEA oktatás a Ford követelményei szerint, Industrial<br />

Engineering képzés, egy hetes Kaizen Trainer<br />

képzés Németországban a Porsche Consulting<br />

szervezésében, „Szinkronizált termelési rendszer”-<br />

Takeda tréningek, REFA Üzem- és munkaszervezés<br />

tanfolyam (280 órás), 6 Sigma zöld öves képzés).<br />

A SAPU Bt. 2008-ban egy ideig Visiocorp Hungary<br />

Bt. n<strong>év</strong>en működött, majd a kockázati befektető<br />

irányította működést követően az új, indiai tulajdonú<br />

SMR Bt. szervezetében folytattam a munkámat.<br />

Így lehetőségem volt végig követnem a Motherson<br />

csoport globális és magyarországi fejlődését. 2021-<br />

ben mentem nyugdíjba a cégtől és azóta is aktívan<br />

dolgozom, igaz már nem teljes munkaidőben.<br />

Milyenek voltak a kezdő mérnök<strong>év</strong>eid?<br />

Használta-e a MOFÉM az egyetemen<br />

megszerzett tudásod, diplomamunkádat.<br />

Javaslataid beépültek a méltán híres<br />

cég fejlődésébe?<br />

445

Az 1980-as <strong>év</strong>ekben működő iparban voltak már<br />

előre mutató fejlesztések, így kezdő mérnökként<br />

volt lehetőségem a tanult alapszakmámat hasznosítani.<br />

Számítógép vezérlésű gépek beruházása mellett<br />

döntött az akkori cégvezetés a szerszámgyártás<br />

területén. Így a gépek beüzemelésében sok gyakorlati<br />

tapasztalatot szereztem, nem csak az üzemben,<br />

hanem a németországi betanulások során is. A szerelvény<br />

gyártási technológia fejlesztésében is történtek<br />

beruházások, így a szerszámellátás területén<br />

is szükség volt a frissen végzett mérnök tevékenységére.<br />

Az első <strong>év</strong>ek üzemi tapasztalatai alapján<br />

arra kerestem a választ, hogy hogyan működik egy<br />

jól szervezett cég? Milyen információk szükségesek<br />

a hatékony termelés megszervezéséhez?<br />

Az alap egyetemi képzésen nem volt ez a terület fókuszban,<br />

így a MOFÉM támogatásával lehetőséget<br />

kaptam egy másoddiploma megszerzésére. A gazdasági<br />

mérnöki képzésen belül a termelésszervezés<br />

szakot választottam, a folyamatszervezés volt a szakirányom.<br />

Diploma munkámban az elektronikai vezérlésekben<br />

alkalmazott szabályozási modellt vettem<br />

át és a MOFÉM szervezeti működésére készítettem<br />

egy szabályozási modellt. Alapjelképző, végrehajtó és<br />

szabályozó egységekre bontottam és rendeztem öszsze<br />

a szokásos szervezeti működést, és az azt támogató<br />

számítógépes rendszert.<br />

A szabályozott gazdasági folyamatok terén szerzett<br />

tapasztalataimat a gyártóeszköz gazdálkodási vezetői<br />

munkámban tudtam hasznosítani. Illetve később<br />

készítettem jegyzetet ez alapján, majd felhasználtam<br />

az ISO 9001-es szabvány szerinti rendszerek építésében,<br />

az EFQM Modell alkalmazásokban.<br />

A Budapesti Műszaki Egyetemen még úgy<br />

tűnt számítógépes alkalmazásokra épített<br />

gyártástechnológus mérnöki karrier előtt állsz?<br />

Mi motivált a minőségügy irányába<br />

történő fordulásra?<br />

Már kezdő mérnökként is az foglalkoztatott, hogy<br />

mitől működik jól egy szervezet, egy cég, mitől<br />

lesz hatékony és sikeres a tevékenysége? Az 1990-<br />

es <strong>év</strong>ekben, a rendszerváltást követően egyre zavarosabb<br />

gazdasági működések jellemezték a magyar<br />

ipart. Majd fokozatosan megjelentek a nemzetközi<br />

befektetők, akik hozták magukkal azokat a vállalati<br />

kultúrákat, amelyek már standard rendszeren alapultak<br />

és működtek a globális versenyben.<br />

A MOFÉM is szervezett cég volt az 1980-as <strong>év</strong>ekben.<br />

A „Dolgozz hibátlan” mozgalom, az újítási rendszer,<br />

az MTM alkalmazása és számos hatékony módszer<br />

működött. A RÁBA tevékenysége a nemzetközi piacon<br />

is elismert volt, dollárral fizető piacra is értékesített,<br />

így valutáért tudott olyan gépeket vásárolni,<br />

amelyekkel képes volt nemzetközi minőségű<br />

termékeket előállítani. A szervezettségre jellemző<br />

volt a több telephelyen történő kb. 20 000 fővel működtetett<br />

termelés. Ezt a volument a KGST-én belüli<br />

piacokon realizált Ikarus buszgyártási program is<br />

igényelte. Sokat tanultam szakmai és a szervezettségre<br />

vonatkozóan ebben a két ipari közegben. Az<br />

AMB Components Bt.-nél már saját magamnak kellett<br />

irányítanom az ISO 9001-es szabvány szerinti<br />

működés kiépítését, amely 1991-ben tanúsításra is<br />

került. Ekkor ismerkedtem meg Toldi Sándorral,<br />

akivel azóta is szakmai kapcsolatban vagyok.<br />

Az EFQM Modell alkalmazás volt a következő lépés,<br />

amely 2001-ben közelebb vitt a hatékony, és eredményes<br />

cégműködés megvalósításához szükséges<br />

módszertanok elsajátításához. A SAPU Műszaki<br />

vezetőjeként kaptam lehetőséget „Önértékelési tréningen”<br />

való részvételre. Megismerkedtem a Shiba<br />

pályázati lehetőséggel. Az elkötelezett vállalatvezetés<br />

és a támogató teamek munkája meghozta a<br />

sikereket is: 2002-ben Shiba díjjal, majd 2003-ban<br />

Nemzeti Minőségi Díjjal tüntették ki a SAPU Bt.-t.<br />

A Japánban töltött egy hónap milyen haszonnal<br />

járt? Mi az, amit a leginkább megtanultál?<br />

A Japán és a magyar kormány közös projektjének<br />

célja a Suzuki beszállítói hálózatának fejlesztése<br />

volt. Így a SAPU Bt. támogatásával lehetőségem<br />

volt megismerni a kiutazó többi beszállítót, a projektet<br />

támogató szakembereket. A japánban eltöltött<br />

időszak három fő részből állt: elméleti képzés,<br />

tájékoztató tanteremben, gyárak és vállalkozások<br />

meglátogatása és szabadidős program. A japán céges<br />

kultúra, az 5S, a Kaizen módszertan és a Toyota<br />

fejlődése volt a legnagyobb érték számomra. Nagy<br />

élmény volt látni Toyota üzemet, a múzeumot, és<br />

más nagy cégnél zajló folyamatokat. Akkor láttam<br />

már hibrid autót, anyagmozgató robotot. Ami meglepett<br />

az a gondolkodásbéli különbség, például az<br />

automatizált közlekedési rendszerek mellett számos<br />

biztonságtechnikai területen alkalmaznak embe-<br />

446

eket, ahol valamilyen veszélyforrás van. Voltunk<br />

kisvállalatoknál, ipari parkban, ahol a cégnél nem<br />

volt készárú raktár, hanem közvetlen az úton álló<br />

kisteherautóra rakták a készterméket.<br />

Munkád során miként hasznosultak<br />

az Industrial Engineering és Kaizen<br />

Trainer képzések?<br />

Számomra 2000-ben kezdődött a Lean, a Kaizen<br />

képzési sorozat és jelenleg is aktívan használom ezeket<br />

a módszereket. Eleve úgy vettek fel a SPAU Bt.-<br />

hez műszaki vezetőnek, hogy az alapelvek szerint<br />

kellett megtervezni a munkahelyeket a gyári layoutot.<br />

Első lépésben az angol gyárban dolgozó kollégáktól<br />

tanultuk az alapokat, amelyek már adaptált, a<br />

tükörgyártásra, a szerelésre kidolgozott gyakorlati<br />

elemeket tartalmaztak. Ezt egészítették ki a japánban<br />

tanultak, majd a számos Kaizen workshop során<br />

kitapasztalt további módszertan.<br />

Saját értékelő rendszerrel követtük a fejlődésünket<br />

2005-ig, amikről konferenciákon tartottam tájékoztatókat.<br />

Közben globális szervezet alakult a cégcsoporton<br />

belül a Kaizen módszerek nemzetközi öszszehangolására,<br />

a tapasztalatok cseréjére. 2006-ban<br />

értünk el kimagasló eredményt a szerelési területen,<br />

60 főnek tudtunk újabb szerelési feladatot adni.<br />

2009-től az indiai térrendezési elvekkel kezdtem el<br />

a lean, Kaizen módszerek integrációját, az addig alkalmazott<br />

standardok fejlesztését. Később már csak<br />

részfeladatokban volt szerepem, a további fejlesztéseket<br />

már nagyon sok fiatal kolléga vitte tovább, akikből<br />

már gyárigazgatók, vezetők is kikerültek az SMR<br />

vezetőképző iskolájából. Jelenleg ezeket az elveket<br />

alkalmazzák négy gyárban és két logisztikai bázison<br />

a Motherson magyarországi telephelyein.<br />

Elmélyültél a hatékonyságfejlesztés<br />

kérdéseiben. Milyen hazai vállalkozások<br />

fogékonyak erre a témára? Miben<br />

tudsz nekik segíteni?<br />

A hatékonyságfejlesztést mindig aktualizálni kell<br />

az adott cégre, gazdasági helyzetre. A Lean, Kaizen<br />

alkalmazás alapvetően a cég tulajdonostól, a felső<br />

vezetőtől függ. Meghatározó a vevői elvárás, a piaci<br />

verseny. Ma már sok szakember van, az egyetemeken<br />

is elindult a képzés. Az autóiparban működő<br />

beszállítói láncban szinte létkérdés a módszertan<br />

alkalmazása, az üzleti modell miatt (<strong>év</strong>ente csökkenek<br />

az eladási árak). A versenyhelyzet hasonló<br />

kényszer lehet. Ma már minden területen alkalmazhatók<br />

ezek a módszerek. Egyre nagyobb a digitális<br />

térbeni feladat, ahogy szűkülnek a fizikális térben<br />

zajló folyamatok. A Kaizen egyéni alkalmazása is<br />

nagyon fontos, az egészséges életmód megvalósításában<br />

támaszkodhatunk módszer alkalmazására.<br />

Az egészséges táplálkozás, az aktivitások megvalósítása<br />

csak kis lépésekben érhető el. Itt az eredmény<br />

a gyógyszerfogyasztás csökkentésében/elhagyásában,<br />

az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének<br />

minimalizálásában mérhető.<br />

A SAPU Bt. és az SMR életed meghatározó<br />

része, terepe volt. Hogyan emlékszel<br />

erre az időszakra?<br />

22 <strong>év</strong>ig dolgoztam a visszapillantó tükörgyártás területén,<br />

különböző munkakörökben, élethelyzetekben.<br />

Nem volt egysíkú, unalmas időszak, 2-3 <strong>év</strong>ente<br />

történtek változások, ahogy fejlődött a cég, ahogy<br />

alakult a gazdasági élet. Kitartó munkával értünk<br />

el sikereket, sok jó szakemberrel dolgoztam együtt,<br />

meghatározóak voltak azok a vezetők, akikkel<br />

együtt gondolkodhattam, akik inspiráltak a feladatok<br />

megoldására. Megismerkedhettem a német és<br />

az indiai vállalati kultúrával. Meghatározó vevők<br />

igényeihez fejleszthettem a mérnöki és szervezői<br />

kompetenciáimat. Jó volt látni, hogy a 2000-ben<br />

még 2<strong>30</strong> fős cégből <strong>év</strong>ek alatt kialakul egy 2500 fős,<br />

több telephelyen termelő csoport.<br />

Mivel foglalkozol jelenleg? Milyen rövid<br />

és középtávú terveid vannak?<br />

Jelenleg egy új életformában, élethelyzetben vagyok.<br />

Aktív munkát is végzek és élvezem a nyugdíjas időszak<br />

szépségeit, lehetőségeit. Dolgozom kkv-knál<br />

havi 20-20 órákat, részt veszek projektekben, támogatom<br />

az Szövetség a Kiválóságért Egyesület<br />

munkáját. Járok különböző eseményekre, konferenciákra.<br />

Érdekel a természet alapú gazdaság kialakulása.<br />

Még kb. 7-8 <strong>év</strong> ilyen aktív időszakot tervezek.<br />

Manapság nem elég a tapasztalatokra<br />

hagyatkozni. Miként biztosítod<br />

naprakészségedet?<br />

447

A naprakészségem fenntartása érdekében csatlakoztam<br />

a Leannovation csapatához, és segítettem a<br />

„Lean Coffe” estek Győrben történő elindítását. Ezek<br />

a havi szakmai estek 2015 óta elérhetők Budapesten,<br />

az elmúlt <strong>év</strong>ekben pedig már Kecskeméten, Debrecenben<br />

is. Az egyesület támogatja szakkönyvek<br />

fordítását, szakmai konferenciát, gyárlátogatásokat<br />

szervez. 2021-ben újra elvégeztem az EFQM Modell<br />

szerinti értékelői képzést. Ami manapság foglalkoztat,<br />

az a természet alapú gazdaság irányába teendő<br />

lépések megismerése. Számos olyan előadást hallgatok<br />

meg, megyek el személyes látogatásokra, amelyek<br />

ezeknek a módszereknek a megismerését támogatják.<br />

Jól látom, hogy a társadalmi szervezetekben is<br />

komoly munkát végzel? Hol és mit csinálsz?<br />

Továbbra is tagja vagyok az ISO Fórumnak. Részt<br />

veszek a programokon, ahogy az időm engedi. Egy<br />

<strong>év</strong>ig vállalok még kamarai munkát itt a Győr-Moson-<br />

Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaránál.<br />

A Szövetség a Kiválóságért Egyesület (SZKE)<br />

tisztségviselőjeként hogy látod a honi<br />

minőségügyi szervezetek együttműködését?<br />

Nagyon örültem, hogy létrejött az együttműködés és<br />

az NKER EFQM alapú értékelő rendszer. Az együttműködésben<br />

akkor tudunk előbbre lépni, ha minden<br />

szervezet megtalálja a saját megújulását, a jelenleg<br />

kialakult gazdasági helyzethez történő alkalmazkodás<br />

módszertanát. Minden szervezetnek vannak<br />

értékei, erősségei, erre támaszkodva kell megtalálni<br />

a kitörési pontokat. Aki ebben eredményt ér el az tud<br />

majd segíteni a többieknek.<br />

Jelenleg az NKER nagy érték számunkra, ebben az<br />

átmeneti helyzetben. A kialakított rendszer bemenő<br />

szintje alkalmas minden szervezet számára a kezdő<br />

lépések felmérésére. Az SZKE rendelkezik már<br />

benchmarking adatokkal, így ezt a szintet választó<br />

szervezet nem csak önmagához, hanem a többi kitöltőkhöz<br />

is össze tudja mérni magát. Abban bízunk,<br />

hogy minél több szervezet elindul ezen a lépcsőzetes<br />

fejlődést biztosító önértékelési-fejlesztési úton.<br />

20<strong>30</strong>-ra szeretném, ha nemzetközi szinten láthatóvá,<br />

érzékelhetővé válna az EFQM Modell magyarországi<br />

alkalmazása, ami minden együttműködő partnerünk<br />

sikere lesz.<br />

Tudható-e új információ a IIASA-Shiba Díjról<br />

és a Nemzeti Kiválóság Díjról?<br />

Szerintem a IIASA-Shiba Díj betöltötte magyarországi<br />

szerepét. Nagyon sok vállalatnak, szervezetnek<br />

segített a minőség és a hatékonyság fejlesztési<br />

alapok megismerésében, alkalmazásában és a siker<br />

megélésében. Nekem nincs új információm ezzel<br />

kapcsolatban.<br />

Shiba professzor 2016-ban járt utoljára Magyarországon,<br />

akkor találkoztam vele, ott járt az SMR-ben.<br />

Átnézte a minőségi kör verseny kiemelkedő prezentációit,<br />

meglátogatta és értékelte a gyárban zajló folyamatokat.<br />

A Nemzeti Kiválósági Díj átadása-átvétele<br />

a napokban zajlik. Lepsényi István úr a díjbizottság<br />

elnöke támogatja a sikeres jövőbeni kormányzati<br />

támogatás megvalósulását.<br />

Milyen elképzeléseid vannak a Szövetség<br />

a Kiválóságért Egyesület munkájának<br />

továbbfejlesztésére?<br />

Az SZKE jelenleg egy fő ügyvezető igazgatóval dolgozik,<br />

az anyagi helyzete stabilizálódott. Ma nehéz<br />

hosszútávra alapozott szervezeti működést, bővülést<br />

kialakítani, így a lehetőségekhez folyamatosan<br />

igazodó rendszerben gondolkozunk. Az SZKE-nek<br />

vannak nyilvántartott és aktív kiválóság nagykövetei,<br />

illetve <strong>30</strong> fő képzett értékelő tudja támogatni<br />

a szervezetek igényeit, az NKER értékelő rendszert<br />

és az NKD folyamatát.<br />

Dr. Háry András az egyik legaktívabb nagykövetünk.<br />

Támogatásával veszünk részt az első kiválósági központ<br />

mintaprojekt kidolgozásában, megvalósításában<br />

(ZZECC). Tervezzük a kiválósági központ modell<br />

első tapasztalatai alapján annak kiterjesztését az<br />

ország jelentősebb régióiban, ahol aktív kiválóság<br />

nagyköveteink vannak. Több térségben vannak már<br />

erre vonatkozóan csira szintű kezdeményezések,<br />

konkrét eredményekről várhatóan 2025-ben tudunk<br />

majd beszámolni.<br />

Elindult a felsőoktatás benchmarking klub Szabó<br />

Kálmán vezetés<strong>év</strong>el. Több hasznos eseményt szervezett<br />

az SZKE, formálódnak az együttműködések<br />

az egyetemekkel, érezzük az EFQM Modell iránti<br />

nyitottság első jeleit.<br />

448

Mit csinálsz, ha éppen nem dolgozol? Jut-e<br />

időd családra, pihenésre, regenerálódásra.<br />

Van-e hobbid?<br />

A szabadidő egyre nagyobb teret kap ebben az életszakaszban.<br />

Jelenleg kertes házban élünk, szeretek a<br />

ház körül tevékenykedni. A szükséges elvégzendő feladatokon<br />

kívül magaságyak építése, átépítése az egyik<br />

kedvenc elfoglaltságom. A séta és a kerékpározás adja<br />

aktív mozgásunkat. A hét egy részében Budapesten<br />

vagyunk, kihasználva a programlehetőségeket. Van<br />

egy egy<strong>év</strong>es unokánk, általában hetente látogatjuk és<br />

közös programokban élvezzük növekedését. Rendszeresen<br />

kirándulunk Magyarországon, kedvenc külföldi<br />

célpontunk Toszkána. Feleségem, Julianna szeret fotózni,<br />

így nagyon szép élményekkel gazdagodunk.<br />

Vidám gálavacsora NMK 2017<br />

Jubileumi torta 2018<br />

449

SUGÁR KAROLINA<br />

Szövetség a Kiválóságért Egyesület - elnök<br />

„…A jövőben egyre nagyobb szerepe lesz az okos<br />

vállalatvezetők körében a benchmarkingnak, mivel a<br />

verseny és fejlődés felgyorsul, s csak az a szervezet<br />

marad életben, amelyik a saját tapasztalata mellett<br />

mások eredményeit, folyamatait tanulmányozza és<br />

tanul belőlük.”<br />

Szakmailag is tartalmas életutadból mely<br />

eseményeket emelnél ki azok közül, amelyek<br />

meghatározóak voltak munkásságodban?<br />

1977-ben végeztem a Budapesti Műszaki Egyetem<br />

Gépészmérnöki Karán, s ugyanaz <strong>év</strong>ben a Mérnök-tanár<br />

szakon is diplomáztam. Négy <strong>év</strong>vel később<br />

Ergonómiai szakmérnök oklevelet szereztem, mivel<br />

az emberek is nagyon érdekeltek. Szívesen maradtam<br />

volna oktatónak az Egyetemen, de abban az időben<br />

a végzősöknek először ipari gyakorlatra kellett<br />

szert tenniük. Így először az Építőgépgyártó Vállalatnál<br />

kezdtem dolgozni, ahol a Toronydaru Minőségszabályozási<br />

teambe osztottak be, így kezdődött<br />

a minőséggel való kapcsolatom. 1981-ben már a Medicor<br />

Művek Minőség Tanácsának titkári teendőit<br />

láttam el, s elkezdtük a vállalati Minőségszabályozási<br />

rendszer és a Minőségi Körök bevezetését.<br />

Ez nemcsak az én pályafutásomra, hanem a magyar<br />

minőségügyre is meghatározó jelentőséggel bírt.<br />

A Minőségi Körök sikeres magyarországi bevezetésének<br />

hírére jött 1986-ban először Shiba professzor<br />

Magyarországra, majd a tapasztalatai alapján döntött<br />

úgy, hogy a közép-és kelet-európai országok közül<br />

Magyarországon segíti a TQM ipari bevezetését.<br />

Én a lelkes 10 fős szakértői csapat tagja lettem, akik 9<br />

héten keresztül intenzíven dolgoztak Shiba profeszszorral<br />

a TQM bevezetésének cselekvési programján<br />

a magyar iparba. Ezt követően a minisztérium<br />

kikérésére a Shiba féle ÁMR program megvalósítás<br />

projektvezetője lettem 1987-89 között. 1990-től a<br />

Műszaki Egyetemre kerültem vissza oktatónak, majd<br />

1994-től a minisztérium által - Shiba professzor javaslatára<br />

- létrehozott Minőségfejlesztési Központ<br />

vezetője lettem. 2006-ban, amikor az EFQM Európai<br />

Fórumát és Díjátadását szerveztük Budapesten,<br />

az EFQM kérésére a Központ egy része átalakult a<br />

Szövetség a Kiválóságért Egyesületté, melyet azóta<br />

is vezetek.<br />

Gépészmérnök végzettségedből mit profitáltál<br />

a <strong>minőségügyben</strong> és fordítva: a „minőségügyes<br />

látásmód” már tanulmányaid során is<br />

prioritást kapott?<br />

Érdekes módon a mérnöki gondolkodásmód, látásmód<br />

már a kezdetekkor, a Minőségi Körök szervezésekor<br />

is fontos volt. A gyárakban ugyanis aki tudott<br />

rajzot olvasni, volt műszaki ismerete, azt elfogadták<br />

a termelésben dolgozók. Ráadásul a termelési rendszerszervező<br />

szakon kaptunk egy olyan újfajta, holisztikus<br />

szemléletmódot, rendszerszemléletű gondolkodásmódot,<br />

amit később az EFQM bevezetésénél<br />

is jól tudtam alkalmazni. A Minőségfejlesztési<br />

Központ szakmai munkatársainak nagy része is korábbi<br />

hallgatóim közül kerültek ki, akikkel gyorsan<br />

közös nevezőt találtunk a szemléletünkben. Egyetemi<br />

tanulmányaimban elsősorban a mérnöki tárgyak<br />

mellett nagyon vonzottak az emberrel kapcsolatos<br />

és az ergonómiai tantárgyak, így komplex szemléletmódot<br />

sikerült szereznem az ember- gép-környezet<br />

összhangja témakörben is.<br />

450

Debreceni és országos szinten milyen haszna<br />

volt a „Medicoros” Minőségi Körök elindításának,<br />

bevezetésének?<br />

David Hutchins angol tanácsadó oktatása alapján vezettük<br />

be a Minőségi Köröket 1982-ben a Medicorban,<br />

mely Debrecenben és a Röntgengyárban olyan<br />

sikeres volt, hogy további nagy magyar szervezetek,<br />

mint az Egyesült Izzó és a Rábatext is a módszer bevezetése<br />

mellett döntött. A módszertan része volt<br />

a vezetők képzése, a Minőségi Kör Instruktorok<br />

(mentorok) képzése és a Minőségi Kör tagok módszertani<br />

és team munka készségének fejlesztése, a<br />

teamek segítése és a tapasztalatok megosztása. A 80-<br />

as <strong>év</strong>ekben, Európában csak a svéd Volvo gyárnak<br />

volt Minőségi Kör alkalmazási tapasztalata rajtunk<br />

kívül. Ezért Shiba professzor meglepetve tapasztalta<br />

a japán Minőségi Kör módszerek vegytiszta magyar<br />

alkalmazását. A Medicoros Minőségi Körök hatására<br />

indult el Magyarországon a TQM fejlődése Shiba<br />

professzor tanításai által 1988-tól. A minisztériumtól<br />

kapott tiszteletdíjából alapította meg a IIASA-Shiba<br />

Díjat a professzor az amerikai Malcolm Baldrige Díjjal<br />

egy <strong>év</strong>ben, 1988-ban.<br />

Nem hiányzik a katedra? Nincs nosztalgiád<br />

az oktatás iránt?<br />

De igen, nagyon hiányzik a hallgatók oktatása, igaz<br />

azóta tovább folytattam a képzést minőségügyi szakemberek,<br />

vállalati vezetők, pedagógusok és intézményvezetők<br />

körében, akiknek gyakorlati tapasztalatuk<br />

is van a szervezetek működtetésében, s így gyakorlati<br />

képzéseket, workshopokat tarthatok számukra.<br />

A legfontosabbnak az összegyűjtött tapasztalataim<br />

továbbadását tartom, s erre folyamatosan törekszem.<br />

Miként látod a magyarországi minőségügy<br />

presztizsét? Mennyire vagy optimista a jövőt<br />

illetőleg?<br />

Az elmúlt <strong>30</strong> <strong>év</strong>ben nagyon sokat fejlődtünk a minőségfejlesztés<br />

terén gondolkodásmódban, gyakorlatban.<br />

Az ISO nagymértékben, a Kiválóság (TQM)<br />

kisebb mértékben, de elterjedt. A 90-es <strong>év</strong>ek végén,<br />

a 2000-es <strong>év</strong>ek elején Magyarország a közép és kelet-európai<br />

országok között nagyon előkelő helyet<br />

foglalt el a minőségfejlesztés terén, és példaértékűnek<br />

tekintettek bennünket. A kormányzat azonban<br />

a minőségügy országos segítését, támogatását<br />

a 2000-es <strong>év</strong>ek közepétől kevésbé tartotta fontosnak.<br />

Ráadásul ekkor kellett volna a minőségügyet<br />

magasabb szinten, a szervezeti kiválóság szintjére,<br />

a felsővezetés elköteleződésének szintjére emelni,<br />

s a szakértőknek is a stratégia és a teljes szervezet<br />

fejlesztésére koncentrálni, melyhez nem minden<br />

minőségügyi vezetőnek, szakértőnek volt meg a képessége.<br />

Ugyanakkor könnyen belátható, hogy csak<br />

azok a kis és nagy vállalkozások, non-profit szervezetek<br />

maradnak meg és lesznek sikeresek a jövőben,<br />

akik a szervezeti kiválóság fejlesztésén dolgoznak<br />

folyamatosan.<br />

Mint Shoji Shiba professzor egyik legrégebbi<br />

és legkedvesebb tanítványa mit tanultál<br />

a mestertől? Mi az, amit a magyar<br />

szakembereknek érdemes megtanulni<br />

a japán minőség gurutól? Milyen jövő<br />

előtt áll a IIASA-Shiba Díj?<br />

Nehéz felsorolni, hogy mit tanultam Shiba profeszszortól<br />

az elmúlt <strong>30</strong> <strong>év</strong>ben. A TQM módszertanon,<br />

a PDCA elven, a lényegesre való koncentráláson, a 7<br />

lépéses probléma megoldáson, az áttöréses fejlesztésen,<br />

a vezetők és munkatársak bevonásán, a tapasztalatok<br />

továbbadásán kívül ő mindig a „magyar út”<br />

keresését, kitalálását tartotta fontosnak.<br />

A módszertana a gyakorlatból indult ki és az esetpéldákon,<br />

gyakorlati bevezetések alapján fejlesztett<br />

mindent újból tovább. Nemrégiben a Megfigyelésről<br />

kezdett könyvet írni, tapasztalatokat gyűjteni, s<br />

bár nem értette a nyelvünket, de a testbeszédünkből<br />

nagyon sok mindenre tudott következtetni.<br />

A magyarul is megjelent „Áttöréses fejlesztés” című<br />

könyvéből új módszertanát gyakorlati példákon keresztül<br />

mutatja be élvezetesen, érdekesen, melyet<br />

amerikai megrendelésre 3 <strong>év</strong> alatt fejlesztett ki.<br />

Shiba professzor adta minőségfejlesztésben a legtöbbet<br />

Magyarországnak, ráadásul önzetlenül egyedül<br />

nekünk, magyaroknak ingyen, más országban<br />

pedig mindenhol komoly tiszteletdíjért dolgozott.<br />

Minden alkalommal odafigyelt arra, hogy a magyar<br />

szakértőket, vezetőket segítse, és átadja a világban<br />

megszerzett, legfrissebb tapasztalatait. A 2015-ben<br />

ünnepelt 25 <strong>év</strong>es IIASA-Shiba Díj átadást követően<br />

azt javasolta, hogy a díj témaköreit még inkább ter-<br />

451

jesszük ki, nyissuk ki, s arra ösztönözzük a szervezeteket,<br />

hogy az „Élet Minősége” terén elért kiemelkedő<br />

projektjeiket, eredményeiket mutassák be.<br />

1998-ban a Nemzeti Minőségi Díj<br />

Nagykövetének választottak. Hogyan<br />

értékelted ezt 18 <strong>év</strong>e és mit jelent<br />

ez manapság a számodra?<br />

A Nemzeti Minőségi Díj Nagykövete címet a Nemzeti<br />

Minőség Klub szakmai grémiuma szavazás alapján<br />

ítélte oda első alkalommal Rózsa Andrásnak és nekem.<br />

Mindketten sok előadást tartottunk, cikkeket<br />

írtunk, tréninget fejlesztettünk közösen, s így adtuk<br />

tovább a tapasztalatainkat széles körben. A díjat egy<br />

nemzetközi EOQ konferencián kaptuk meg, s ez igen<br />

magasra emelte a díj rangját.<br />

A Nemzeti Minőségi Díj és a hozzátartozó modell<br />

azóta is szívügyem, fontosnak tartom a terjesztését<br />

Magyarországon. 2002-ben a Regionális Minőségi<br />

Díj modell koncepcióját, 2003-ban a Közoktatási<br />

Minőségi Díj modelljét, 2015-ben pedig a Munkaerő-piaci<br />

Minőségi Díj modelljét is kidolgoztuk, bevezettük<br />

szintén az EFQM modell alapján. Fontos a<br />

különböző ágazatokban és a különböző szinteken a<br />

kiválóság szemlélet terjesztése, hogy fel tudjon nőni<br />

egy szervezet az országos díjig. A Nemzeti Minőségi<br />

Díj továbbvitele és a mögötte l<strong>év</strong>ő kiválóság koncepció<br />

terjesztését ma is ugyanolyan fontosnak tartom,<br />

mint 18 <strong>év</strong>vel ezelőtt, s a jelenleg működő szervezeteknek<br />

a díjhoz vezető úton több mérföldkőnél is<br />

szükségük van az elismerésre, hogy feljuthassanak<br />

a csúcsig. A Nagyköveti elismerés úgy gondolom,<br />

nemcsak egy múltbéli tevékenység elismerését jelenti,<br />

hanem a kiválóság terjesztésének állandóan megújuló<br />

tevékenységére is kötelez.<br />

Az ISO 9000 FÓRUM által alapított<br />

„A Minőségért” egyéni vándordíjat elsőként<br />

Neked adományozták. Mit jutalmaztak<br />

a 2001-ben átadott vándordíjjal?<br />

Azt gondolom, hogy az elköteleződésemet, lelkesedésemet<br />

és országos eredményeimet, hatásomat<br />

értékelték, melyet a minőség fejlesztéséért tettem<br />

és terjesztettem. A Shiba féle ipari program után<br />

2000-ben kezdtük a közoktatási minőségfejlesztési<br />

ágazati programot, mely nagy hatással volt a hazai<br />

és nemzetközi közösségekre. 2000-ben már<br />

20 Nemzeti Minőség Díj nyertes szervezetünk volt<br />

Magyarországon. A magyar szervezetek sikerei is<br />

2000-ben csúcsosodtak ki az EFQM Üzleti Kiválóság<br />

Díjban, amikor is 4 magyar szervezet került a<br />

döntőbe (WESTEL, OPEL, COLUMBIAN, Burton<br />

Apta), s a hódmezővásárhelyi Burton Apta a kategóriájában<br />

a Fődíjat is megszerezte.<br />

A magyar díjrendszert, az értékelési rendszert, képzéseket<br />

az európai tapasztalatok alapján szervezetem, a<br />

Minőségfejlesztési Központ fejlesztette ki hazai és külföldi<br />

szakértőkkel közösen, mely komoly nemzetközi<br />

elismerést is jelentett az országnak. A tapasztalatokat<br />

az ISO 9000 Fórummal együttműködve terjesztettük<br />

idehaza. A Nemzeti Minőség Klub tapasztalatcsere<br />

rendszerét is példaértékűnek tekintette a FORUM.<br />

A Nemzeti Minőségi Díj helyzet<strong>év</strong>el kapcsolatos<br />

kérdés sok embert foglalkoztat. Mi várható<br />

NMD ügyben?<br />

A Szövetségnél is több szervezet érdeklődött, amelyek<br />

szeretnének a közeljövőben pályázni, így folytatni<br />

fogjuk a díjat. Reméljük, a minisztérium is elkötelezett<br />

a díj mellett. Az EFQM szintén szeretné a<br />

folytatást, mivel a magyar szervezetek korábban is<br />

és a közelmúltban is komoly sikereket értek el, számítanak<br />

a magyar pályázókra, miután megnyerték<br />

a magyar díjversenyt. A korábbi <strong>év</strong>ek közoktatási<br />

nyerteseinek példájaként oktatási intézmények is<br />

készülnek a megmérettetésre, valamint ipari és<br />

szolgáltató szervezetek is tervezik az indulást.<br />

A Szövetség a Kiválóságért Közhasznú<br />

Egyesület elnökeként jelenleg milyen<br />

projektekben veszel részt?<br />

Az elmúlt <strong>év</strong>ekben a legsikeresebbek a csoportos<br />

„Elkötelezettség a Kiválóságért” projektjeink. Ebben<br />

vannak képzések, tapasztalatcserék, azaz best<br />

practice látogatások és EFQM értékelések is, melyekben<br />

a felhalmozott tapasztalatainkat jól át tudjuk<br />

adni. Három, európai szinten is „unikum” projektet<br />

is csináltunk, - Shiba meghatározással élve<br />

– melyek sikeresek voltak. A Grundfos Beszállítói<br />

Kiválóság projektet 4 <strong>év</strong>ig 11 szervezettel 1+3 <strong>év</strong>es<br />

programmal a Grundfos szakembereivel közösen<br />

fejlesztettük és valósítottuk meg. A szervezeteket<br />

az EFQM „Elkötelezettség a Kiválóságért” és „Elismerés<br />

a Kiválóságért” európai szintig fejlesztettük<br />

452

és sok egymástól és másoktól való tanulási lehetőséget<br />

biztosítottunk. A másik a Városi Kiválóság<br />

Projektek Győrben és Mosonmagyaróvárott szervezeti<br />

és közösségi fejlesztésekkel, jó gyakorlatokkal.<br />

A harmadik egy teljesen új terület, a Munkaerő-piaci<br />

Kiválóság Díj kifejlesztése és értékelése. Az alap<br />

itt is az EFQM önértékelés és a szervezeti fejlesztések.<br />

A sikeres magyar pályázók idén az európai<br />

elismerésen dolgoznak.<br />

Jelenleg a „Fókuszban a Kiválóság” új csoportos<br />

KKV fejlesztő programon dolgozunk, melyben a<br />

kormányzat stratégiai partnercégei a best practice<br />

szervezetek, az önértékelés és a folyamatos fejlesztés<br />

a cél, valamint az EFQM kiválóság első szintű<br />

elismerés elérése.<br />

A GBN magyar tagjaként, hogyan látod<br />

a benchmarking hazai jelenét és jövőjét?<br />

Az igazi benchmarkingra még nem vagyunk itthon<br />

fogékonyak vagy érettek. Azonban a benchmarking<br />

egyik formája a Best Practice, azaz a Jó Gyakorlatok<br />

továbbadása, amiben sokat tettünk és fejlődünk is.<br />

Természetesen a jó gyakorlatok is akkor érnek valamit,<br />

ha mások is tudják a tapasztalatainkat hasznosítani,<br />

alkalmazni, nemcsak meghallgatni, s aztán hazamenve<br />

semmit nem alkalmazni belőle. E téren még<br />

van mit tanulni. Az EFQM modell RADAR értékelés<br />

alapja is a benchmarking. A jövőben egyre nagyobb<br />

szerepe lesz az okos vállalatvezetők körében a benchmarkingnak,<br />

mivel a verseny és fejlődés felgyorsul,<br />

s csak az a szervezet marad életben, amelyik a saját<br />

tapasztalata mellett mások eredményeit, folyamatait<br />

tanulmányozza és tanul belőlük. Ehhez azonban még<br />

nyitottabbá és együttműködőbbé kell válni a szervezeteknek.<br />

Természetesen sok jó gyakorlatot nem<br />

a versenytársunktól, hanem más szektorból tudunk<br />

begyűjteni, és a benchmarking módszereket ehhez<br />

meg kell tanulnunk.<br />

Aki ily hosszú időn keresztül, ilyen magas<br />

színvonalon foglalkozik a minőségüggyel, hogy<br />

tud szakmailag megújulni, fejlődni?<br />

Azt hiszem egész eddigi pályafutásom során szerencsém<br />

is volt, mindent egymásra tudtam építeni és<br />

voltak lehetőségeim magas szintről a tudást megszerezni.<br />

Mérnöki logika, ipari gyakorlat, hazai és<br />

nemzetközi képzések, felsőfokú oktatási tapasztalat<br />

megspékelve TQM tanácsadással, mindez a 80-as<br />

<strong>év</strong>ektől kezdve nagy lehetőség volt. A 90-es <strong>év</strong>ekben<br />

amerikai-magyar TQM együttműködés sok külföldi<br />

tapasztalatcser<strong>év</strong>el, Japán AOTS képzés, ISO auditor<br />

angol képzés magyar értékelésekkel, NMD értékelés<br />

18 <strong>év</strong>ig, majd nemzetközi EFQM értékelői tapasztalat<br />

5 <strong>év</strong>ig, melynek során az általam is értékelt 3<br />

szervezet európai díjat ért el. Természetesen mivel<br />

kisgyerekeim voltak a 80-as <strong>év</strong>ekben, nem volt egyszerű<br />

mindezen lehetőségek kihasználása. A TQMet<br />

Japánban, USA-ban, Angliában és Skóciában hoszszabb<br />

ideig tanulhattam, tapasztalhattam, mely komoly<br />

lehetőséget adott a szakmai fejlődésemhez, s az<br />

EFQM-et rá tudtam építeni az ISO és a TQM tapasztalataimra.<br />

Igyekeztem a tanultakat hasznosítani, új<br />

területekre bevezetni, mint a közoktatás, egészségügy,<br />

munkaerőpiac, civil szervezetek, s az alkalmazás<br />

során ismét tudok tanulni, fejlődni, fejleszteni. A<br />

tanulásra, tapasztalatszerzésre lehetőségeimhez képest<br />

próbáltam minden lehetőséget megragadni, akkor<br />

is, ha sok plusz energiát, kihívást jelentett is. Ez<br />

egy teljes körforgás, melyet szakmai nyelven PDCA<br />

körnek mondhatnánk.<br />

Nagyon sokat dolgozol. Mi az, ami ellazít,<br />

kikapcsol, vagy éppen regenerál?<br />

Elsősorban a komolyzene tud kikapcsolni, de nagyon<br />

szeretek varrni és a kis unokáimat tanítani, játszani<br />

velük, gondoskodni róluk. Sok tapasztalatot és elsősorban<br />

szeretetet szeretnék átadni nekik is.<br />

453

DR. SUTKA SÁNDOR<br />

Pannon Guard Biztonsági Szolgáltató Zrt.<br />

– elnök-vezérigazgató<br />

„… Meggyőzősédem, hogy a sikeres piaci vállalkozás,<br />

és szolgáltatás nyújtásának központi eleme a<br />

szolgáltatást megvásárló vevők igényeinek minél<br />

szélesebb körű megismerése, és azok minőségi<br />

kielégítése. Ennek fontos eszköze, hogy<br />

a szolgáltatást végző szervezet egészét hassa át a<br />

minőségi munkavégzésre irányuló törekvés, és a vevői<br />

igényeknek történő megfelelés szándéka.”<br />

Kérlek, említsd meg szakmai munkásságodnak<br />

azokat az állomásait, amelyek leginkább<br />

befolyásolták tevékenységeidet!<br />

Szakmai pályafutásom 28 <strong>év</strong>e a rendészeti tevékenység<br />

köré összpontosult. 1979-ben végeztem el a Rendőrtiszti<br />

Főiskola bűnügyi szakát, melyet követően<br />

a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon helyeztek<br />

állományba. Itt kezdetben bűnügyi nyomozóként,<br />

később közbiztonsági, majd körzeti megbízotti és<br />

vizsgálati alosztályvezetőként dolgoztam. 1986-1990<br />

között Békéscsaba megyeszékhely rendőrkapitányaként,<br />

majd azt követően 3 <strong>év</strong>ig megyei főkapitány<br />

szakmai helyettesként teljesítettem szolgálatot.<br />

Ezek után 1993-2003 között Hajdú-Bihar Megyei<br />

Rendőr-főkapitányság vezetője voltam. Azt gondolom,<br />

hogy ez az időszak volt pályafutásom legmeghatározóbb<br />

szakasza, mely időszakra esik rendőr<br />

dandártábornoki kinevezésem is.<br />

Az aktív közszolgálatból történő visszavonulásomat<br />

követően 2004-ben kezdtem el a magánbiztonság<br />

területén tevékenykedni. Ennek eredményeként<br />

alapítottuk meg a Pannon Guard Kft-t, mely dinamikus,<br />

mennyiségi és minőségi fejlődés eredményeként<br />

2009-ben a Pannon Guard Zártkörű Részvénytársasággá<br />

alakult. Büszke vagyok arra, hogy<br />

e társaságok irányításom alatt mind a mai napig<br />

eredményesen működnek, és a Pannon Guard Zrt.<br />

a térség legmeghatározóbb vagyonvédelmi szolgáltató<br />

társaságává nőtte ki magát.<br />

Több mint <strong>30</strong> <strong>év</strong> rendvédelmi területen:<br />

az nem semmi! Nem hiszem, hogy csak<br />

a hivatásszeretettel lehet ezt magyarázni!<br />

Pályafutásom kiemelt, életre szóló állomását jelentette<br />

a közrend, közbiztonság fenntartására irányuló<br />

rendészeti feladatok ellátása. E tevékenységet<br />

ellátni csak hivatástudattal, a feladatok teljesítése<br />

iránti mély elkötelezettséggel lehet. Édesapám hivatásos<br />

állományú katonaként teljesített szolgálatot,<br />

akitől közvetlenül megtapasztalhattam a szolgálati<br />

feladatok teljesítése iránti mély elköteleződést, a fegyelmet,<br />

a rend szeretetét, a törvények tiszteletét.<br />

Azt hiszem, hogy a rendőri pályára történő orientációmat<br />

a gyermekkori élményeim is befolyásolták.<br />

S e mellett ne feledkezzünk meg a családról, akik<br />

képesek voltak tolerálni a szolgálati feladatok elsődleges<br />

voltát, azt, hogy a családi élet sok esetben<br />

háttérbe szorult az éppen aktuális szolgálati feladat<br />

teljesítése miatt.<br />

Gazdag rendőrségi tapasztalataid milyen<br />

előnyöket jelentettek „civil” területeken?<br />

454

A közrend, közbiztonság fenntartása területén szerzett<br />

szakmai gyakorlati ismeretek jól hasznosíthatóak<br />

a magánbiztonság területén is, hiszen a minőségi<br />

színvonalon végzett magánbiztonsági szolgáltatás a<br />

rendészeti szervek közrend, közbiztonság megőrzésére<br />

irányuló erőfeszítéseit egészíti ki.<br />

Rendőrségi vezetőként a szervezet vezetése, irányítása,<br />

a tevékenység tervezése, szervezése tekintetében<br />

szerzett tapasztalataim jelentősen hozzájárultak<br />

a Pannon Guard Zrt., mint magánbiztonsági cég<br />

eddig elért sikereihez.<br />

Rólad készült anyagban olvastam: „A korszerű<br />

vezetéselméletek gyakorlati megvalósításában<br />

mindig úttörő szerepet játszott.” Honnan<br />

a vonzódás e területek felé?<br />

Munkaköri feladataim között kiemelt szerephez<br />

jutott az alárendeltségembe tartozó szervezet tevékenységének<br />

vezetése és irányítása, hatékonyabb<br />

munkavégzésére történő ösztönzése. Ennek elérésének<br />

fontos elemei a hatékony vezetési módszerek<br />

alkalmazása, a munkatársak bevonása döntés előkészítés<br />

és a döntéshozatal folyamatába, a kommunikációs<br />

csatornák minél szélesebb körű felhasználása,<br />

az információk elemzésére irányuló hatékony<br />

módszerek kiválasztása, az elemzett információkon<br />

alapuló megalapozott vezetői döntések meghozatalára<br />

irányuló tevékenység, továbbá munkatársaim<br />

hatékonyabb munkavégzésre történő ösztönzése,<br />

motiválása.<br />

Meggyőződésem, hogy jó vezetői döntés csak megalapozott<br />

döntés előkészítő folyamatok működtetése<br />

r<strong>év</strong>én, és jól kialakított szervezeti kultúra mellett<br />

hozható. Az így megalapozott döntések, és a döntések<br />

végrehajtásában megfelelően motivált, felkészült<br />

szakemberek alkalmazása eredményezhetnek<br />

hatékony végrehajtási mechanizmusokat, melyek<br />

garanciái lehetnek az irányított szervezet és az<br />

abban dolgozó szakemberek sikerének. E megközelítésben<br />

mindig is célomnak tekintettem munkatársaim,<br />

és azokon keresztül a szervezet sikerének<br />

elérését, és amelynek eszközeit a modern vezetéselméleti<br />

módszerek alkalmazása jelentette.<br />

Hogyan fogant meg a Pannon Guard<br />

megalapításának gondolata? Eredeti<br />

célkitűzéseid változtak-e az <strong>év</strong>ek során<br />

(csalódott lennék a nemleges válaszon,<br />

hiszen remek stratégiai vezetőként is számon<br />

tartanak)?<br />

A Pannon Guard Biztonsági Szolgáltató Zrt. megalakításától<br />

kezdve küldetésének tekintette ügyfelei, a<br />

rajtuk keresztül a lakosság biztonságérzetének javítását.<br />

A magánbiztonsági tevékenység hatékonyságának<br />

fokozásával, minőségének javításával, komplexitásának<br />

fokozásával folyamatosan igyekeztünk<br />

szerepet vállalni a társadalmi bűnmegelőzési feladatok<br />

megvalósításában. A minőségi magánbiztonsági<br />

tevékenységen keresztül Társaságunk igyekezett<br />

mindvégig hozzájárulni a közrend és közbiztonság<br />

megóvására irányuló hatósági rendészeti tevékenység<br />

eredményes végzéséhez. Törekvéseinket fémjelzi,<br />

hogy Debrecen, Hajdúböszörmény és Hajdúnánás területén<br />

mára összesen 8 segélyhívó oszlopot, és több<br />

város területén folyamatos járőrszolgálatot működtetünk.<br />

Széles körben működünk együtt társaságunk<br />

érdekeltségi területén l<strong>év</strong>ő települések rendőrhatóságaival,<br />

polgárőr szervezeteivel, a közterület felügyeleti<br />

hatósággal, különösen a nagyobb tömegeket vonzó<br />

rendezvények vagyonvédelmi biztosítása során. Társaságunk<br />

stratégiai céljai között továbbra is kiemelt<br />

szerepet játszik a minőségi, komplex vagyonvédelmi<br />

szolgáltatásra irányuló törekvés, a társadalmi felelősségvállalás,<br />

ezeken keresztül a magánbiztonság, a<br />

közrend, közbiztonság erősítése, és a lakosság szubjektív<br />

biztonságérzetének javítása.<br />

Azon emberek közé tartozol, akik a TQM<br />

mellett elkötelezettek. Ezt már rendőr<br />

korszakodban is bizonyítottad! Hogyan látod:<br />

a TQM eszköztár hazánkban „elfelejtődött”,<br />

vagy „reneszánszát éli”?<br />

Meggyőzősédem, hogy a sikeres piaci vállalkozás, és<br />

szolgáltatás nyújtásának központi eleme a szolgáltatást<br />

megvásárló vevők igényeinek minél szélesebb körű<br />

megismerése, és azok minőségi kielégítése. Ennek<br />

fontos eszköze, hogy a szolgáltatást végző szervezet<br />

egészét hassa át a minőségi munkavégzésre irányuló<br />

törekvés, és a vevői igényeknek történő megfelelés<br />

szándéka. A TQM filozófiájából kiindulva építettük ki<br />

a vagyonvédelmi szolgáltatás valamennyi szegmensét<br />

átható szabványosított irányítási rendszereinket (MIR,<br />

KIR, IBIR, és jelenleg bevezetés alatt áll az EIR). Azt<br />

gondolom, hogy a Pannon Guard Zrt. életében folya-<br />

455

matosan szerepet kapott a teljes körű minőségirányításra<br />

irányuló törekvés, s hiszem azt, hogy ez záloga<br />

lehet a magánbiztonsági piacon történő további érvényesülésének<br />

és fejlődésének.<br />

Szeretném megemlíteni Shoji Shiba professzor<br />

nevét. Sokszor kerültél vele kapcsolatba.<br />

A Shiba díjakra méltán lehetsz büszke! Mit adott<br />

Neked a japán professzor és munkássága?<br />

Azt hiszem, Shoji Shiba professzor úr tanításainak<br />

köszönhetem a folyamatos fejlődésre irányuló szemlélet<br />

meghonosítását az általam irányított szervezetek<br />

életében. Nagyon büszke vagyok arra, hogy irányításom<br />

alatt a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság,<br />

és a későbbiek során a Pannon Guard Zrt<br />

is elnyerte a IIASA-SHIBA Díjat úgy, hogy korábban<br />

sem rendőrségi szervezet, sem pedig a magánbiztonság<br />

területén működő vállalkozás nem részesült hasonló<br />

elismerésben, s nyugodtam állíthatom, hogy e<br />

tekintetben úttörő szerepet játszottunk.<br />

Szervezetünk életében e díj, és a Professzor úr<br />

munkássága olyan szervezeti célok kitűzését, azok<br />

elérésére alkalmas munkamódszerek meghonosítását<br />

jelentette, melyek eredményeként társaságunk<br />

szervezeti működése, szolgáltatásai minőségi színvonala,<br />

s végső soron piaci részesedése javulhattak.<br />

Több tudományos publikációd jelent meg.<br />

Melyekre emlékszel a legszívesebben?<br />

Publikációm alapvetően a rendészeti, rendvédelmi,<br />

bűnmegelőzési tevékenység minőségének fejlesztése,<br />

valamint a minőségfejlesztési programok megvalósítási<br />

lehetőségeinek kutatását, azok bevezetésének<br />

módszereit és eredményeinek bemutatását<br />

célozták. Örülök annak, hogy e kutatások eredményei<br />

megjelenhettek az irányításom alatt álló Hajdú-Bihar<br />

Megyei Rendőr-főkapitányság életében.<br />

A minőségi szemlélet rendőrség életében történő<br />

meghonosításának kérdése, ennek vizsgálata úttörő<br />

jellegű volt. E megközelítésben ezért az általam<br />

elsőként publikált „Teljes Körű Minőségmenedzsment<br />

TQM a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányságon”1<br />

című munkámra emlékszem legszívesebben,<br />

hiszen ez indította el aztán azt a folyamatot,<br />

melynek eredményeként 2002-ben a HBM RFK<br />

elnyerte a IIASA-SHIBA Díjat. (1. Megjelent: ORFK<br />

Tájékoztató 2001. <strong>év</strong>f. 2. számában)<br />

Pár <strong>év</strong>e örömmel hallottam, hogy az Északalföldi<br />

régió képviseletében nagyköveti<br />

feladatok ellátására kértek fel. Ki, vagy kik<br />

és pontosan mire kértek fel? Hogyan sikerült<br />

a megbízatás?<br />

A világ legnagyobb és egyben az Európai Unió egyetlen<br />

vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó hálózata az Enterprise<br />

Europe Network. A szervezet szolgáltatásait<br />

a Pannon Guard Zrt a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi<br />

és Iparkamaránál Románia és Szlovákia<br />

irányába történő külföldi terjeszkedésének elősegítése<br />

érdekében 2012-ben vette először igénybe. Nagy<br />

büszkeséggel tölt el, hogy üzleti sikereinket látva az<br />

Enterprise Europe Network hálózat az Észak-alföldi<br />

régió képviseletében 2013-ban nagyköveti feladatok<br />

ellátására kért fel. Eddigi tevékenységem sikereként<br />

élem meg, hogy a régió EEN nagyköveti feladatainak<br />

további ellátására idén újabb felkérését kaptam.<br />

Sok minőségüggyel kapcsolatos rendezvényen<br />

hol előadóként, hol résztvevőként<br />

találkoztunk. Jól gondolom, hogy<br />

a tudásmegosztást fontosnak érzed és<br />

ez is része minőségfelfogásodnak?<br />

Szívesen teszek eleget olyan felkéréseknek, ahol<br />

lehetőségem nyílik arra, hogy a minőségirányítás<br />

területén szerzett tapasztalataimat megosszam másokkal.<br />

Elmondhatom, hogy saját kezdeményezéseink<br />

is voltak a pozitív tapasztalatok megosztása<br />

területén. Tavaly például „Rendezvénybiztosítási<br />

konferencia 2017.” elnevezéssel, hagyományteremtő<br />

célzattal szerveztünk konferenciát, a rendezvények<br />

személy-, és vagyonvédelmi feladatainak megvitatása<br />

céljából. Örömmel vettük, hogy a konferencia<br />

résztvevői és előadói között köszönthettük a<br />

rendezvények biztosításában részt vevő hatóságok,<br />

szervek és szervezetek magas rangú képviselőit is<br />

(Rendőrség, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,<br />

Országos Mentőszolgálat, DMJV).<br />

Meggyőződésem, hogy a személy és vagyonvédelmi<br />

feladatok végrehajtásában érintett magán és állami<br />

szervezetek közötti hatékony és eredményes<br />

együttműködés fontos eleme a pozitív munkatapasztalatok,<br />

a hozzájuk kapcsolódó tudás együttműködő<br />

szervezetek közötti megosztása. Az így megszerzett<br />

és hasznosított közös tudás garanciája lehet a kö-<br />

456

zös feladatok sikeres és minőségi végrehajtásának,<br />

s végső soron a magánbiztonság, a közrend és közbiztonság<br />

optimális szintjének elérésének.<br />

Elnök-vezérigazgatóként mit tartasz a jó<br />

minőségről? Jelenlegi tevékenységedben miért<br />

van különleges jelentősége a minőségnek?<br />

A Társaság megalapításától kezdve olyan magánbiztonsági<br />

szolgáltatást nyújtó vállalkozás létrehozására<br />

törekedtem, mely szolgáltatásait hosszútávon fenntartható,<br />

folyamatosan fejlődő minőségi színvonalon<br />

tudja kínálni vevőinek.<br />

Hiszem azt, hogy a sikeres szolgáltatás, és az egyébként<br />

zsúfolt magánbiztonsági piacon történő érvényesülés<br />

kulcsa a vevői igényeknek történő minél szélesebb<br />

körű megfelelés, és azok elérhető legmagasabb<br />

szinten történő kielégítése. Munkatársaimat ezért<br />

ösztönzöm mindig arra, hogy munkájukat a minőség<br />

szellemében végezzék, s tevékenységük egészét járja<br />

át az erre irányuló törekvés. Mi tehát a minőség? Számomra<br />

a magánbiztonsági piacon történő érvényesülés<br />

és térnyerés kulcsa.<br />

Zsúfolt napirendjeid mellett mikor pihensz?<br />

Mi a hobbid? Hogyan regenerálódsz?<br />

Szabadidőmet családomra összpontosítom, arra<br />

törekszem, hogy minél több időt tölthessek családom,<br />

gyermekeim és unokáim körében. E mellett<br />

a hobbim, egyben a szenvedélyem a német juhászkutya<br />

tenyésztése, és képzése. Ez irányú társadalmi<br />

vállalásom a HNJE Debreceni Területi Szervezetének<br />

vezetése. Úgy érzem, hogy a család a munka<br />

és a hobbi gyakorlása biztosítja számomra a mindennapok<br />

harmóniáját.<br />

A Közgyűlés elnöksége_2013<br />

457

DR. SZABÓ GÁBOR<br />

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,<br />

- egyetemi docens<br />

„…Ma is meggyőződésem, hogy a minőségé a jövő, és<br />

ezen belül egy TQM felfogású működésé. Az viszont<br />

egy kicsit elkeserít, hogy ez már 50 <strong>év</strong>e „jövő”, és<br />

kevésbe jelen.”<br />

Szeretném, ha a bemutatást ezúttal is egy rövid<br />

szakmai önéletrajzzal kezdenénk!<br />

1959-ben érettségiztem a mátyásföldi Corvin Mátyás<br />

Gimnáziumban humán tagozaton, majd azon <strong>év</strong> augusztusától<br />

1960 júliusáig a Ruggyanataárúgyár Mélyfúrótömlő<br />

Gyáregységében dolgoztam felépítőként,<br />

majd gyártósori minőségellenőrként, végül a Fizikai<br />

Laboratóriumban segédmunkásként. 1960-ban nyertem<br />

felvételt a BME Vegyészmérnöki Karára, ahol a<br />

műanyag- és gumiipari szakon szereztem okleveles<br />

vegyészmérnöki diplomát 1965-ben. 1965. július 1-től<br />

dolgozom a BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan<br />

(illetve előd-) Tanszékén, gyakornokként, 1967-<br />

től tanársegédként, 1972-től adjunktusként, 1984 óta<br />

docensként. 1971-benszereztem vegyipari gazdasági<br />

mérnöki másod-diplomát, 1972.-ben műszaki doktori<br />

címet szereztem, 1983-ban lettem a Közgazdaságtudomány<br />

kandidátusa. 1999-ben szereztem auditori oklevelet.<br />

A BME-n eltöltött 49 <strong>év</strong> alatt több mint 600 cégnél,<br />

szervezetnél, vállalatnál, vállalkozásnál dolgoztam<br />

és dolgozom ma is kollégáimmal, tanítványaimmal,<br />

tanszéki munkatársaimmal együtt, hosszabb-rövidebb<br />

idejű szakértői munkákon, tanácsadásokon, kihelyezett<br />

vállalti szervezési-vezetési, menedzsment és<br />

minőség oktatásokon.<br />

Az auditori oklevél megszerzése óta 236 auditori napot<br />

teljesítettem. 1969-től 1995-ig különböző vezetői<br />

beosztásokban is tevékenykedtem az egyetemen, 1987-<br />

től 95-ig az újonnan megalakult Természet és Társadalomtudományi<br />

Kar általános és gazdasági dékán-helyettese<br />

voltam. Oktattam a Könnyűipari Főiskolán, a<br />

Veszprémi Vegyipari egyetemen, a Soproni Erdőmérnöki<br />

Egyetemen, jelenleg oktatok a Zsigmond Király<br />

Főiskolán és a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola TQM<br />

szakirányán is. Közel 250 publikációm, jegyzetem,<br />

cikkem, konferencia előadásom jelent meg nyomtatásban.<br />

Több mint 50 műszaki doktori, és 9 PhD hallgató<br />

munkáját irányítottam és irányítom ma is. Pályafutásom<br />

alatt közel 50 000 hallgatót oktattam a jelzett<br />

egyetemeken, főiskolákon, vállalati képzéseken. 1972-<br />

től 1982-ig a MTESZ KSZMB vezetőségi tagja voltam,<br />

1983-tól az EOQC (később EOQ) Oktatási Bizottsága<br />

tagja, 1989-től 2002-ig az EOQ MNB Oktatási Bizottsága<br />

elnöke voltam. Ez idő alatt több ízben választottak<br />

meg az EOQC ill. az EOQ, a Magyar Minőség<br />

Társaság, a GTE Minőségellenőrzési Szakosztály vezetőségi<br />

tagjának. 5 <strong>év</strong>ig voltam tagja a Minőségért<br />

Alapítvány Kuratóriumának.<br />

1965-ben végzett a BME-n. Több mint fél<br />

<strong>év</strong>század egy intézménynél. Azt gondolom<br />

manapság ez a hűség is példa értékű!<br />

Mi van a vonzalom mögött?<br />

Hallgató koromban többször és hosszabb időszakokon<br />

keresztül dolgoztam szervezési, gazdaságtani<br />

területeken részben későbbi kollégáim, tanáraim<br />

megbízásából, és így kerültem, a vegyészmérnöki<br />

diplomához képest akkor mindenképpen profil-idegennek<br />

tekintett Üzemgazdaságtan Tanszékre. Ekkor<br />

dr. Kindler József (akkor adjunktus) kollégám éppen<br />

egy <strong>év</strong>es angliai tanulmányútra ment, és megbízott<br />

a Matematikai statisztika jegyzete kéziratának javításával,<br />

ami annyit jelentett, hogy meg kellett ta-<br />

458

nulnom – csaknem ”nulláról”, és mérnöki oldalról<br />

közelítve -, rengeteg minőségellenőrzési, minőségbiztosítási<br />

példával bemutatva az ipari alkalmazott<br />

matematikai statisztikát. Ez az „élmény” vitt el nagyon<br />

hamar a vezetés-szervezés „mérnökibb” terepeire,<br />

a mai menedzsmentnek: a kvantitatív módszerek<br />

és a minőségszabályozás (ma - menedzsment felé). A<br />

rendkívül direkt hallgatói és vállalati kapcsolatok<br />

(szervező vegyész szakirányos tanköreink, a gazdasági<br />

mérnök <strong>év</strong>folyamok, a minőség szakmérnöki<br />

szakok, a korán - már 1967.-ben elkezdett vállalati<br />

projektek, termelési gyakorlatok, gyárakban végzett<br />

diplomamunkák) további impulzusokat jelentettek,<br />

és jelentenek ma is. Igen nagy sikerélmény volt az is,<br />

hogy az említett egyetemi vezetői tevékenységem során<br />

közvetlen tudtam alkalmazni a megszerzett szervezési,<br />

vezetési ismereteket és rutint. Az Egyetemhez<br />

más vonalak is közvetlenül kapcsoltak: 12 <strong>év</strong>ig<br />

aktívan fociztam a Labdarúgó Szakosztályban, ahol<br />

a játék abbahagyása után közel <strong>30</strong> <strong>év</strong>en át a szakosztály<br />

tanárelnöke is voltam.<br />

Sokirányú végzettségei közül<br />

melyik a „legkedvesebb”?<br />

Én ma is mérnöknek, ha nem is csupán a vegyészmérnöki<br />

területre lekorlátozódott vegyészmérnöknek<br />

tartom magam. A szervezési-vezetési, menedzsment<br />

ismeretek gyakorlati alkalmazásában, az egyik<br />

kedvenc oktatási és kutatási területem, a kvantitatív<br />

módszerek, a matematikai statisztika oktatásában<br />

egészen más megoldásokat ad ez a mérnöki, nagyon<br />

gyakorlati oldalról történő megközelítés, és ezzel<br />

összefüggésben az, hogy – nyugodtam állíthatom –<br />

nincs olyan ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási, közszféra<br />

terület, ahol ne tudtam volna tapasztalatot szerezni,<br />

és ez is igen nagy biztonságot ad a „katedrán”.<br />

Oktatási területei között jelentős helyen áll<br />

a minőségirányítás és a minőségmenedzsment.<br />

Oktatási tevékenységéért IIASA-Shiba<br />

Díjat kapott. Mikor és miért vált<br />

a minőség elkötelezettj<strong>év</strong>é?<br />

Mint már említettem, részben az Üzemgazdasági,<br />

szervezési-vezetési területen (akkor 1965-68 környékén<br />

így nevezték a mai menedzsment tudományt) a<br />

„megfogható, kemény”, mérnöki területeket kerestem,<br />

és ismét szerencsém volt abban, hogy a Tanszék<br />

számomra meghatározó egyéniségei (Kindler<br />

Jóskán kívül például Máriás Antal, Bródy András,<br />

Cságoly Ferenc, Fügedi Tamás, Kocsis Jóska) ennek<br />

a kvantitatív iránynak az erősítését plántálták belém.<br />

Amikor az 5S bejött hozzánk, eszembe jutott, hogy<br />

1959-ben a norvég mélyfúró-tömlő soron a műszak<br />

utolsó félórájában olyan rendet kellett tenni a következő<br />

műszak elejére - ahogyan Herskovits János (vele<br />

együtt játszottam a gumigyári csapatban, ezért vett<br />

maga mellé és járatta velem végig az említett tanuló-iskolát)<br />

eligazította a kemény fizikai munkát végző<br />

sori embereit: „hogy a felépítő sor-húzó asztalán<br />

abrosz nélkül is enni lehessen!” (ez akkor egy mai 5S<br />

és HACCP volt együtt).<br />

A vállalati projektek során láttuk, a minőség - ahogy<br />

Jurán írta, „egy aranybánya” Ezért erősödött meg<br />

bennem, és kollégáimban, hogy jó terepen kezdtünk<br />

„bányászni”.<br />

Úgy érzem, hogy az elkötelezettséget sikerült átadni<br />

tanítványaimnak, akik közül többen ma is kollégáim,<br />

Közülük többen ma már túltettek egykori „mesterükön”,<br />

Erre még büszkébb vagyok, idézve egy ókori<br />

bölcs mondását: „a tanár pályájának csúcseredménye,<br />

ha tanítványai túlnőnek rajta.”(Hogy csak néhány<br />

nevet említsek: Sugár Karolina, Haimann Péterné,<br />

Tatai Klára, Kövesi János, Topár József, Papp László,<br />

Erdei János, Valkai Sándor, Gál Zoltán, Vecsenyi<br />

János, Kucher György, Tóth László Péter, Bernáth<br />

Lajos, Kálmán Albert, Sencz József, Agg Géza, Nagy<br />

Imre, Varga Lajos, Büdi Ferenc).<br />

Az oktatás mellett vezető auditorként is szert<br />

tett gyakorlati ismeretekre? Mennyire tudta ezt<br />

oktatói munkájában hasznosítani?<br />

Szerintem az audit az ellenőrzésnek – így a minőség-audit<br />

a minőségellenőrzésnek egy eleme, pontosabban<br />

az irányítási, menedzsment tevékenységnek<br />

egy igen aktív eleme. Ha jól alkalmazzuk, akkor<br />

nagyon sok megrendelői, vevői és tanúsítási kellemetlen<br />

pillanatot meg tudunk előzni vele. Például,<br />

ha az audit-fajtákat a helyére tesszük: messze legfontosabb<br />

a saját belső audit-rendszerünk és annak<br />

hatékony működtetése, ahol szerintem fontosabb,<br />

hogy az auditor javaslatokat is tegyen a megoldásra<br />

az első számú vezető, a felső vezetés felé, mint<br />

az, hogy annyira független legyen, hogy ne értsen<br />

459

kellő mélységben az auditált területhez. Tudni kell<br />

azt is, hogy mikor célszerű, érdemes második feles,<br />

ismét csak félig független auditort hívnunk (pl.:<br />

rendszerauditoknál, tanúsító auditok előtt, amikor<br />

a rendszer bevezetés előtt áll). Az oktatói munkában<br />

ez pedig előnyt jelent abban is, hogy látom<br />

mindhárom oldalt: a felkészítőét, a tanúsítóét, és az<br />

auditálandó cégét. Ennek ellenére egy kicsit más a<br />

felfogásom az átlagosnál az audit szerepéről, és főként<br />

szempontjairól: inkább el tudnék képzelni egy<br />

ISO 9001 auditot a 8 alapelv mentén, vagy a TQM<br />

3 alapelve, és 5 támogató területe átvizsgálásával,<br />

mint a jelenlegi szabványpontokon történő „végigygyalogolással”.<br />

Hogyan látja manapság a minőség presztízsét?<br />

Általában mit gondol a minőségről,- milyen<br />

minőség felfogása van?<br />

Ma is meggyőződésem, hogy a minőségé a jövő, és<br />

ezen belül egy TQM felfogású működésé. Az viszont<br />

egy kicsit elkeserít, hogy ez már 50 <strong>év</strong>e „jövő”, és<br />

kevésbe jelen. Persze az is igaz, hogy a célok nem<br />

lehetnek csak minőségiek. Kell, hogy egy embernek,<br />

egy családnak, egy családi vállalkozásnak, egy kórháznak,<br />

egy egyetemnek, egy <strong>30</strong> vagy <strong>30</strong>0 ezer fős<br />

cégnek legyenek súlyozott mennyiségi és gazdasági<br />

céljai. Mindezt ma is tapasztaljuk, ha felülünk egy<br />

közlekedési eszközre, bemegyünk egy pénzintézet,<br />

vagy polgármesteri hivatal, vagy egy rendelőintézet<br />

ügyfélterébe, bekerülünk egy kórházba, egy 4 csillagos<br />

szálloda wellness részlegébe, beülünk egy kulturális<br />

intézménybe, netán kimegyünk egy Fradi - Újpest<br />

rangadóra, amelyet 10 <strong>év</strong>estől <strong>30</strong> <strong>év</strong>es koromig<br />

ritkán hagytam ki, de azután kifejezetten a minőség<br />

globális hiánya rettentett és rettent el, még ma is. Pedig<br />

a sport és a kultúra, az egészségügyi intézmények,<br />

az utazás stb. életelemünk. Szerintem, itt nagyobb áttörést<br />

kellene elérnünk a minőségben, hogy az alapvető<br />

területen, az életminőségben javulást érjünk e<br />

A BME fiatal szakemberei mennyire<br />

felkészültek a mai gazdaságpolitikai elvárások<br />

teljesítésére? Mennyire tud az egyetem<br />

megfelelni a cégek elvárásainak?<br />

Véleményem szerint a mai BME komplexebben készíti<br />

fel a hallgatókat azokra a gazdasági, társadalmi<br />

változásokra is, amelyeket egy piaci, versenyes társadalmi,<br />

politikai, gazdasági térség mozgásai okoznak/<br />

okozhatnak. A tapasztalat bebizonyította, hogy mérnöki-műszaki<br />

szakmai alapról közelítve könnyebb<br />

befogadni a ma már minden vezetőtől, menedzsertől<br />

joggal elvárt „professzionális” irányítást, mint más<br />

alapról közelítve, a műszaki-szakmai tartalmat elsajátítani.<br />

Kitől várjuk el, hogy „menedzselje” az országot,<br />

a településeinket, a cégeinket, szervezeteinket<br />

– ha nem a diplomás értelmiségtől?<br />

Úgy vélem, hogy a BME-nek ma is meg van az a<br />

presztízse, amely több mint 2<strong>30</strong> <strong>év</strong>es múltja alatt folyamatosan<br />

meg volt, és remélhetőleg meg is marad.<br />

Ha megnézzük a felvételizőink pontszámait, az elhelyezkedési<br />

lehetőségeket a mai körülmények között,<br />

ezt tények is igazolják. Nyugodtan ki merem<br />

jelenteni, hogy a Műegyetem mindig – rövid nev<strong>év</strong>el<br />

ellentétben – Igazi Egyetem volt, van és lesz, mind az<br />

oktatás, mind a kutatás, a tudományos munka, mind<br />

a gyakorlati tanácsadás vonatkozásában.<br />

Az egyetemi docens szerint milyen ismérveknek<br />

kell, hogy megfeleljen egy friss diplomás<br />

pályakezdő?<br />

Szerintem ma már az egyetemi képzés „kész” szakembert<br />

nem tud kibocsátani. Az egyes szakterületeken<br />

megoldandó problémák annyira komplexek,<br />

olyan sokrétű ismeretet, tapasztalatot követelnek,<br />

hogy a megoldás csakis az „universitas” jelleg erősítése<br />

jelentheti. Hiszen például egy kiváló orvosnak,<br />

egy villamosmérnöknek is komoly kihívást jelentő<br />

diagnosztikai eszközökkel kell birkóznia, és közben<br />

menedzselnie kell az osztályát, intézményét – és<br />

sokszor egy kiváló pedagógusnál is jobban kell ismernie<br />

a pácienseivel való egyéni (humán?) megoldási<br />

lehetőségeket, miközben természetesen folyamatosan<br />

lépést kell tartania a szakmai fejlődéssel is.<br />

Ez mindezen nehézségek közepette csak „csapatban”<br />

oldható meg – azaz a megfelelő vezetési stílust, és a<br />

megfelelő embereket is meg kell találnia.<br />

Napjainkban milyen szakmai kérdések<br />

foglalkoztatják?<br />

A legnagyobb problémának azt látom, hogy a diplomás<br />

értelmiség nem képviseli, nyilvánítja ki erőteljesebben<br />

saját szakmai véleményét. Mint említettem,<br />

dolgoztam én is vezetői szinteken is, és elfogadom,<br />

460

hogy több féle modell létezhet egy ország, egy nagyobb,<br />

vagy kisebb szervezet menedzselésére, döntéshozatali<br />

mechanizmusára. Mondjuk alapvetően<br />

kettő: a döntést a politikai döntéshozó testületek<br />

hozzák – de akkor ezek támaszkodjanak hozzáértő<br />

szakértőkre az adott területeken, legyen ez ipar,<br />

közigazgatás, közlekedés, jogi szabályozás, kultúra<br />

vagy sport. Vagy a döntéshozatali fórumokban legyen<br />

kellő számú hozzáértő szakember, aki befolyásolhatja,<br />

vagy akár többség<strong>év</strong>el eldöntheti a szakmai<br />

alapú alternatívákat, a végső megoldásokat. Ebben<br />

a diplomás szakembereknek nagyobb felelősséget<br />

és bátorságot, a szakmai érvek mellett történő keményebb<br />

kiállást – politikusainknak meg szakmai<br />

kérdésekben lényegesen nagyobb vissza-fogottságot<br />

kellene vállalniuk.<br />

Hogyan tud szakmailag „naprakész” maradni?<br />

Mi kell a folyamatos megújuláshoz?<br />

- Sokat jártam és járok külföldön, és mindig „körbenézek”,<br />

megszerzem a legújabb minőség-forrásokat,<br />

inkább szélesítő, mint mélyítő tudásra törekszem –<br />

de a legfontosabb életelem egy új kurzus, egy új <strong>év</strong>folyam,<br />

egy új tanterv. Minden új <strong>év</strong>folyam, tárgy,<br />

vállalat, vállalkozás, cég olyan, mint Casanovának<br />

egy új nő: vajon mennyire lesz más, hol kell/tud az<br />

ember újat hozni egy-egy megszokott tárgy előadási<br />

fóliáin, az oktatási arányokon, módszereken?<br />

Én szeretek oktatni, szeretek új anyagokat aktualizáltan<br />

beépíteni egy-egy kurzusba – és sajnos az<br />

élet (mint Hofinak) egy-egy megszokott kurzushoz<br />

(neki a Hoféliához) naponta hoz negatív vagy pozitív<br />

példákat a minőségre vonatkozóan.<br />

Jut-e ideje kikapcsolódásra? Mi a kedvenc<br />

időtöltése, hobbija?<br />

Mikor betöltöttem a 60-at, eldöntöttem, hogy intenzív<br />

kikapcsolódási időszakokat iktatok be élettársammal,<br />

barátnőmmel, még az oktatási időszakban<br />

is: 3-4 napos wellnesseket, egy hetes – vagy 6<br />

hetes külföldi utakat, USA-ba, Ausztráliába, Ciprusra<br />

– bárhova, ahol még nem jártam, vagy éppen<br />

azért, mert már jártam. 2012 decemberében például<br />

2 hetet Etiópiában voltam egy ottani cég munkatársainak<br />

oktatásán. Mind emberileg, mind minőség-szakmailag<br />

igen sok újat kaptam a világ legszegényebb<br />

országában.<br />

Teniszezek volt sporttársaimmal, egyetemi kollégáimmal,<br />

úszni járok a Zsigmondi kártyával a Gellértbe<br />

vagy a Széchenyibe, bridzsezek, rengeteget<br />

olvasok. Tavasztól őszig a surányi családi házam<br />

2000 m2-én hobbizom. Van négy gyermekem – közülük<br />

három rég óta külföldön él és dolgozik -, öt<br />

unokám, és anyám 99 <strong>év</strong>es korában történt halála<br />

óta nagy családi bulikat szervezek - addig ő volt az<br />

összetartó erő - a 25-<strong>30</strong> fős, szűkebb NAGYSZABÓ<br />

családnak László nap környékén Surányban.<br />

Válaszait megköszönve kívánok további<br />

munkasikereket és nagyon jó egészséget!<br />

A MINŐSÉGÉRT Díj Galambos Sándor 2014

SZABÓ KÁLMÁN<br />

Szövetség a Kiválóságért Egyesület<br />

– ügyvezető igazgató<br />

„… A jövőképemben már az is szerepel, hogy legyenek<br />

akár közös munkacsoportjaink, pályázataink.<br />

Vannak témák, például a fenntarthatóság, amelyben<br />

én el tudnék képzelni széles körű összefogást,<br />

szervezeteken átívelő együttműködést. De biztos<br />

van még számtalan hasonló. Ezekről beszélni kell.”<br />

Több <strong>év</strong>en keresztül dolgoztunk együtt,-<br />

az Olvasók kedvéért mégis egy kis<br />

bemutatkozásra kérlek!<br />

Annak idején nem ezt a pályát képzeltem magamnak.<br />

A budapesti Kaffka Margit Gimnáziumba jártam<br />

biológia-latin tagozatra. 1982-ben felvételiztem<br />

az Állatorvostudományi Egyetemre, de nem vettek<br />

fel és elfogadtam az átirányítást. Így töltöttem három<br />

<strong>év</strong>et Hódmezővásárhelyen az egyetem főiskolai<br />

karán (nem volt hosszú életű az intézmény). Mint<br />

állategészségügyi üzemmérnök végeztem, de a katonaság<br />

(másfél <strong>év</strong>) és az akkori kezdő munkahelyem<br />

megszűnése miatt pályaelhagyó lettem. 1987 szeptemberében<br />

kezdtem el dolgozni az akkori Kőbányai<br />

Gyógyszerárú Gyárban (ma Richter). 2001-től pedig<br />

az IFKA Magyar Minőségfejlesztési Központ, majd<br />

annak átalakulása után a Szövetség a Kiválóságért<br />

Közhasznú Egyesület munkatársa lettem. Ebből is<br />

látszik, hogy nem vagyok a gyors váltások híve. Röviden<br />

ez az elmúlt 40 <strong>év</strong> dióhéjban.<br />

Hogyan estél a „minőségügy csapdájába”.<br />

Melyek voltak a legfontosabb motivációid, hogy<br />

erre az útra léptél? Sohasem bántad<br />

meg választásodat?<br />

Ha lehet ezt a kifejezést használni, nálam ez a „22-es<br />

csapdája”. 1987 óta foglalkozom minőségüggyel. 2001-<br />

ig a Richter-ben voltam minőségbiztosítási szakértő a<br />

preklinikai kutatás területén (toxikológia, terratológia,<br />

mutagenitás vizsgálatok). Munkánk alapja az amerikai<br />

FDA GLP szabvány volt. 2000-2001-ben vettem<br />

részt egy TQM másoddiplomás képzésen az akkori<br />

BGF szervezésében, itt találkoztam többek között<br />

Sugár Karolinával is. 2001 szeptemberében kezdtem<br />

a Minőségfejlesztési Központban.<br />

Mindkét munkahelyemen valami teljesen új dolog<br />

volt, amivel foglalkoztam. Akkoriban a GLP egy egészen<br />

új, mondhatni ismeretlen terület volt a gyógyszerkutatás<br />

területén itthon. A Richter volt az első<br />

hazai gyógyszergyár, amely lépett ebben az irányban.<br />

Abban az időben még az OGYI-ból is hozzánk jártak<br />

„tanulni” (majd aztán ők ínspektáltak később…).<br />

2001-ben az EFQM még (és sokak számára most is)<br />

egy új dolog volt. Izgalmas volt ezekbe „úttörőként”<br />

bekapcsolódni.<br />

Mit jelentett számodra a Szövetség<br />

a Kiválóságért Egyesület megalakulása,<br />

különválása az IFKA kötelékéből?<br />

Ez olyan volt, mint amikor a gyerek kilép az otthoni<br />

védett környezetből és a saját lábára áll. Az IFKA<br />

„szárnyai alatt” működni elsősorban finanszírozási<br />

oldalról jelentett biztonságot. Amikor megszorultunk,<br />

akkor az IFKA tudott ezen segíteni. Ez a „védőháló”<br />

az önállósulás után megszűnt. Szerencsére<br />

az indulás nagyon jól alakult, mivel az EFQM <strong>év</strong>es<br />

konferenciájának megszervezése mind anyagilag,<br />

mind szakmailag nagyon jól sikerült.<br />

462

Milyen minőségképed van? Mit tartasz<br />

a jó minőségről?<br />

Ez egy nagyon érdekes kérdés. Amíg a minőség gyenge<br />

lábakon áll, annak megléte, javulása akár komoly eredmény<br />

is lehet egy cég életében. Amikor ez stabilizálódik,<br />

akkor szinte már nem is beszél erről senki. Ahogy szokták<br />

mondani a minőség beépül a mindennapi működésbe.<br />

Annak megléte nem jelent extra vevői elégedettséget,<br />

alap elvárássá vált, de a hiánya komoly, visszaesése<br />

akár azonnal piacvesztést is jelenthet.<br />

Nem láttam nevedet honlapotokön a Kiválóság<br />

Nagykövetek között. Ennek oka csak<br />

a szerénységed?<br />

Ennek egyszerű oka van. A Nagykövetek a kiválóság<br />

ügyének támogatását leginkább önkéntes küldetésként<br />

végzik, önzetlen, divatos kifejezéssel „pro bono”<br />

jelleggel. Én ezt hivatalból csinálom, ezért kapom a<br />

fizetésemet. Csupán ennyi a különbség. Az elköteleződés<br />

szintje, mértéke viszont nem hiszem, hogy<br />

kérdéses lehet. Akik ismernek, azok tudják, hogy<br />

én „0-24-ben” ezzel foglalkozom. Talán sokszor már<br />

nem is egészséges szinten. Ez az igazi csapda.<br />

Az EFQM modell elkötelezett híve vagy.<br />

Miként ajánlanád a modell nyújtotta előnyöket<br />

azoknak a cégvezetőknek, akik még sohasem<br />

hallottak róla?<br />

Ez nagyon változó, kinek mit adhat az EFQM Modell.<br />

Mást ad egy múlti cég vezetőjének, egy kkv tulajdonosnak,<br />

egy iskolaigazgatónak, vagy egy alapítvány<br />

vezetőnek. Erre mindenkinek magának kell rájönnie.<br />

A napokban kerül majd ki a weblapunkra egy interjú<br />

(podcast) két tapasztalt értékelővel. Ők azt mondták,<br />

hogy kézbe kell venni és pontról pontra haladva el<br />

kell olvasni a modellt, az elsők között a cég, szervezet<br />

vezetőjének. Ha ő megérti és tudja, hogy számára mi<br />

lehet a hozzáadott érték, akkor lehet erről a munkatársakat<br />

is meggyőzni. A fordított irány borzasztó nehéz,<br />

de itthon inkább erre volt példa. A vezetőt kellett<br />

meggyőzni a Modell, pályázat hasznáról. Ez nagyon<br />

nem egyszerű feladat, főleg a mai világban.<br />

Úgy érzékelem, hogy kiváló kapcsolatokat<br />

ápolsz az EFQM központjával. Ez irányú<br />

sikereidnek mi a titka?<br />

2002-ben voltam először a brüsszeli irodában. Azóta<br />

szinte az összes vezetővel találkoztam, többekkel<br />

szoros kapcsolatban vagyok/voltam. Talán ez a jó<br />

kapcsolat annak köszönhető, hogy látják az elkötelezettséget<br />

és a törekvést. Brüsszelben nagyon jól<br />

tudják, hogy ez a téma itt Magyarországon menynyire<br />

„nem könnyű kenyér”.<br />

Ezért is díjazzák a hazai erőfeszítéseket. Ennek elismerése,<br />

hogy az SZKE a legmagasabb szintű partneri<br />

státuszban van, három EFQM partneri licensszel<br />

rendelkezünk és bizonyára ennek is volt köszönhető,<br />

hogy 2019-ben Budapestre hozta az EFQM az európai<br />

partnerek találkozóját.<br />

Mi a véleményed a hazai minőségügyi<br />

szervezetek együttműködéséről? A Nemzeti<br />

Kiválóság Díj „újra indulása” jelent valami<br />

biztató kezdetet? Neked milyen jövőképed van<br />

ebben a témában?<br />

Ezt a témát nagyon fontosnak tartom. Részemről<br />

nagy öröm, hogy ismét „egymásra találtunk”, van<br />

közös ügyünk a Nemzeti Kiválóság Díj elindulása<br />

és a Nemzeti Kiválóság Elismerési Rendszer alapítása<br />

kapcsán. Rendszeresen találkozunk, beszélgetünk,<br />

támogatjuk egymás munkáját, ami jó dolog.<br />

A jövőképemben már az is szerepel, hogy legyenek<br />

akár közös munkacsoportjaink, pályázataink.<br />

Vannak témák, például a fenntarthatóság, amelyben<br />

én el tudnék képzelni széles körű összefogást, szervezeteken<br />

átívelő együttműködést. De biztos van<br />

még számtalan hasonló. Ezekről beszélni kell.<br />

Milyen eszközöket és módszereket alkalmazol<br />

szakmai ismereteid bővítésére?<br />

Nagyon sokat tanulok a kollégáktól, az együttműködő<br />

partnerektől. Számtalan olyan új dolgot használok<br />

a munkám során, amelyekre ők hívták fel a<br />

figyelmemet. Legyen az egy szakmai kérdés, téma,<br />

vagy akár kommunikációs technika, módszer.<br />

Rendszeresen merítek a LinkedIn felületen olvasottakból<br />

(ami a Facebook esetében már kevésbé igaz).<br />

Sok érdekes dolgot olvastam ott is, sőt konkrét személyekkel<br />

is „összehozott” a felület. Jó az EFQM oldal!<br />

Új ismeretek megszerzésére, inspiráció gyűjté-<br />

463

sére nagyon tudom javasolni az EFQM „Knowledge<br />

Base” felületét. Egy folyamatosan bővülő, széles<br />

szakmai spektrumot felölelő felületről van szó. Bár<br />

a nyelv angol, de ne feledjük el, hogy azok számára,<br />

akik nem magabiztosak ezen a téren, csak egy kattintás<br />

a magyar változat elérése az interneten. Ez nem<br />

lehet akadály a mai világban.<br />

Mivel foglalkozol mostanában, milyen szakmai<br />

terveid vannak?<br />

Ma is a munkám nagy részét az teszi ki (kis túlzással),<br />

mint az elmúlt 20 <strong>év</strong>ben. A fókusz nem változott,<br />

csak talán a lehetőségek bővültek, amivel élni<br />

kell. Egyre inkább hiszek a közösségek és hálózatok<br />

létjogosultságában és nem titkolt célom ilyen funkcionális<br />

hálózatok létrehozása a saját témánkhoz<br />

kapcsolódóan is. Ebben nagyon nem vagyok járatos,<br />

de szerencsére a kollégák, nagykövetek között vannak<br />

szakértő segítőtársak. És egy „titkos” tervem,<br />

többekkel egyetemben, hogy még ebben az <strong>év</strong>tizedben<br />

újra Magyarországra tudjuk hozni az EFQM<br />

<strong>év</strong>es konferenciáját. Ehhez viszont még nagyon sokat<br />

kell letenni az asztalra.<br />

Miként regenerálódsz? Van-e hobbid?<br />

Kikapcsolódást leginkább a „mást csinálás” ad számomra.<br />

Legyen az kertészkedés, egy jó túra, utazás.<br />

Az elmúlt két <strong>év</strong>ben nagyon sajnálatosan lekerültek<br />

a listáról a színház, hangverseny látogatások. Ezeket<br />

nagyon hiányoljuk, de remélhetőleg mielőbb<br />

újra lehet ilyenben részünk.<br />

A lányom a napokban kezdett el dolgozni a Nemzeti<br />

Galéria és a Szépművészeti Múzeum kiállításait<br />

szervező csapatban. Így biztos vagyok benne, hogy<br />

ez a vonal is felerősödik majd nálunk.<br />

Lényegre törő válaszaidat nagyon köszönöm!<br />

Jusson időd a kikapcsolódásra és legyen hozzá<br />

kiváló egészséged!<br />

A MINŐSÉGÉRT Díj 2015 Dr. Molnár Pál<br />

464

SZABÓ MIRTILL<br />

CertUnion Hungary Tanúsító Kft. - ügyvezető<br />

„…Nagyon kevés azon hazai cégvezetők száma,<br />

akik valóban eszközként tekintenek egy irányítási<br />

rendszerre és ennek megfelelő módon működtetik<br />

azt. Ez utóbbi helyeken öröm az audit és szerencsére<br />

vannak üdítő kivételek a sokaságban.”<br />

Fiatal korod ellenére igen gazdag<br />

minőségszakmai előéleted van. Számodra<br />

melyek voltak a legfontosabb történések?<br />

Talán, amikor friss diplomásként elkezdődött a 22-es<br />

csapdája játék. Addig nincs munkahelyem, míg nincs<br />

tapasztalatom, addig nincs tapasztalatom, míg nincs<br />

munkahelyem. Ez eltartott pár <strong>év</strong>ig, míg aztán egy<br />

alkalommal mikor munkanélküli lettem, felhívtam<br />

egykori tanáromat, hogy van-e a főiskolán valami álláslehetőség?<br />

Egy volt éppen! Persze, hogy elmentem<br />

az állásinterjúra! Nagyon zöldfülű voltam, egy dolog<br />

hajtott csak, hadd kezdjek el a szakmában dolgozni.<br />

Ez lényegében sikerült, mert a tanácsadó cég felvett.<br />

(Mint utólag megtudtam, a cég ügyvezetője nem engem<br />

akart választani, de a közvetlen felettesem rám<br />

voksolt, mondván, hogy Koczor diák, ő jó lesz.)<br />

Így lettem tanácsadó egy hazai vállalkozásnál. Nagyon<br />

nagy energiákkal indultam neki a munkának,<br />

és nagyon gyorsan tanultam. A legjobb az volt, hogy<br />

minden, amit tanultunk a főiskolán, elkezdett megtelni<br />

tartalommal, láttam miként működik az életben.<br />

A tanácsadói, felkészítői munka magával vonja<br />

az akkreditált tanúsításra való felkészítést és az auditokon<br />

való részvételt. Ezen okból kifolyólag a tanúsító<br />

céggel is tartanom kellett a kapcsolatot. Elkezdtem<br />

belelátni a tanúsítói feladatokba, és elég gyorsan el is<br />

végeztem az IRCA vezető auditori tréninget. Auditori<br />

munkámat egy akkor még fiatal hazai tanúsítónál<br />

kezdtem, és a szamárlétra teljesítése után sorban kaptam<br />

az auditori megbízásokat. Nagyon élveztem az<br />

auditori munkát, szerettem a többi auditorral együtt<br />

dolgozni és kifejezetten érdekes volt a sokféle szervezet<br />

ilyen szemüvegen keresztüli vizsgálata, értékelése.<br />

Nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy a<br />

tanúsító szervezet vezetője állást ajánlott számomra.<br />

Elfogadtam, bár azt sem tudtam mivel jár az akkreditált<br />

tanúsítás világa?! Elkezdtem a tanúsító szervezetnél<br />

dolgozni. Így kezdődött a tanúsítói pálya, ami<br />

azóta is tart, csak jelenleg már saját színekben.<br />

Nagyon fontos kiindulópont volt számodra<br />

a Könnyűipari Műszaki Főiskola, illetve<br />

a Minőségbiztosító szakirány. Jól látom?<br />

Igen valóban így van, mert szakmai életem az egykori<br />

Könnyűipari Műszaki Főiskolán kezdődött.<br />

Ruhaipari szakon tanultam, végzős voltam, amikor<br />

szakdolgozat témát kellett választani. Nekem olyan<br />

ötletem volt, amit a textil tanszék egykori tanára<br />

konzultált volna, jelesül Koczor Zoltán tanár úr. Az ő<br />

elképzelése nagyon felvillanyozott, de aztán gyorsan<br />

leforrázott az akkori ruhaipari tanszék, mondván: -<br />

Mit képzelek én, hogy ruhásként egy textiles lenne<br />

a konzulensem, hogy ott írnám a szakdolgozatom?!<br />

A „felháborító” elképzelést akkor el is vetettem, mondtam<br />

Zoli bácsinak, hogy ez nem fog menni. Erre ő<br />

azt válaszolta: - Tudja mit? Indítok egy új szakot itt<br />

a főiskolán, ha megteheti, iratkozzon be másoddiplomára.<br />

Mondanom sem kell, hogy beiratkoztam<br />

és közvetlen a könnyűipari mérnöki államvizsga<br />

után nappali tagozaton elkezdtem a minőségbiztosító<br />

szakirányt másoddiplomásként. Egy teljesen új<br />

szakma ismereteinek megszerzése, nagyon inspirá-<br />

465

ló volt, akkor még nem tudtam megmondani miért,<br />

de talán bízva abban, hogy „ezzel még megyek majd<br />

valamire”, elvégeztem. Azt már érezni lehetett, hogy<br />

a könnyűipar a ’90-es <strong>év</strong>ekben teljes leszálló ágban<br />

volt. A Kínából érkező alapanyagok, termékek nem<br />

használtak a hazai ruhaiparnak.<br />

Célod az értékteremtő auditok nyújtása az<br />

azt igénylő szervezetek részére! Miért?<br />

Hiszek a külső szem elvében, miszerint, ha valaki<br />

kívülről néz ránk, sokkal hamarabb észrevesz olyan<br />

dolgokat, amelyekre mi, akik <strong>év</strong>ek óta benne vagyunk<br />

nem figyelünk. Észre sem vesszük, hogy lehetne<br />

másképp, vagy lehetne jobban. Ez a belső vakság<br />

minden szervezet, minden munkakör velejárója.<br />

Azt gondolom a külső szem egyik hozadéka, hogy az<br />

észrevételeknek köszönhetően mindig lehet egy kicsit<br />

jobban működni, így valósítva meg a folyamatos<br />

fejlesztést. Egy cégvezetőnek az az érték, ha javítani<br />

tud a működésén oly’ módon, hogy az számára értéket<br />

ad. Az érték sokféle és mindenkinek más. Lehet<br />

költségmegtakarítás, hatékonyságnövelés, egy bírság<br />

elkerülése, inspiráló ötletek mentén új dolgok elindítása<br />

és még biztosan lenne számos szempont, amit<br />

mások ide sorolnának.<br />

Hogyan látod a tanúsítások presztizsét<br />

hazánkban?<br />

Ha azt nézem, hogy a szinusz hullám az élet számos<br />

területére jellemző út, akkor most a leszálló ágban<br />

vagyunk és nem tudom, hogy elértük-e az a görbe<br />

alsó pontját? Nagyon kevés azon hazai cégvezetők<br />

száma, akik valóban eszközként tekintenek egy irányítási<br />

rendszerre és ennek megfelelő módon működtetik<br />

azt. Ez utóbbi helyeken öröm az audit és<br />

szerencsére vannak üdítő kivételek a sokaságban.<br />

Érdekelne minőségfelfogásod lényege.<br />

Mit tartasz a jó minőségről?<br />

Amikor tanultam a szakmát volt egy definíció, miszerint<br />

a minőség a használatra való alkalmasság.<br />

Ez igaz, de elég egyszerű, így ezt most Koczor tanár<br />

úr gondolataival egészíteném ki. A minőség tekintetében<br />

bármely állapotból elindulhat a fejlődés, és<br />

bármely fejlettségénél tovább fokozható.<br />

Csapatodban sok hölgy végez kiváló munkát!<br />

Tapasztalatod szerint jelent ez versenyelőnyt<br />

számotokra?<br />

Igenis meg nem is. Ha szakmai kiállításra megyünk,<br />

ott nem biztos, hogy előny! Ha komoly teljesítményt<br />

kell leadni és csapatmunkára van szükség, akkor kifejezetten<br />

előny. Kolléganőimmel egy olyan közösséget<br />

alkotunk, ahol az első az ember és az anya, mivel<br />

mindannyian nők vagyunk. Ha ez a két állapot rendben<br />

van, ott kezdhetünk munkáról beszélni. Az irodai<br />

csapatnak és légkörnek van valami varázsa, ami<br />

részünkről természetes és ezt érzik, értékelik azok,<br />

akik velünk dolgoznak, minket választanak.<br />

Mit kell tudnunk a CertUnion Tudásközpontról?<br />

A CertUnion Tudásközpontot 2018-ban hívtam életre.<br />

Célom az elöregedő auditori társadalom utánpótlásának<br />

biztosítása saját nemzetközi tanfolyami<br />

licencekkel. Nem titok, hogy saját alvállalkozói csapatomat<br />

is kiváló szakemberekkel szeretném működtetni.<br />

Továbbá az életnek van egy elkerülhetetlen<br />

végső eseménye a halál, amely 2019-ben három kollégámat<br />

ragadta magával. Ez a szomorú tény csak megerősített<br />

abban, hogy kellenek új auditorok, kellenek<br />

fiatalok, adjuk át a megszerzett tudást, tapasztalatot<br />

az erre nyitottaknak.<br />

Amennyiben egy kezdő vállalkozás mostanság<br />

dönti el, hogy milyen szabvány szerint és kivel<br />

tanúsítassa minőségirányítási rendszerét, miért<br />

a CertUnion-t javasolnád. Milyen vonzó érték<br />

ajánlatot tudsz adni?<br />

Ez egy olyan kérdés, amelyre már 12 <strong>év</strong>e keresem<br />

a választ és még nem találtam meg azt, amit egy<br />

liftbeszélgetésben 10 másodpercben elmondhatnék.<br />

Tekintettel arra, hogy az akkreditáció egy nemzetközi<br />

keretrendszerben zajlik, lényegében minden<br />

tanúsító ugyanolyan játékszabályokat kell, hogy kövessen.<br />

Ettől lesz egységes nemzetközi a mérce. Ezt<br />

a tényt alapul v<strong>év</strong>e, nagyon nehéz bármi olyat mondani<br />

vagy csinálni, ami vonzóvá tesz egy tanúsítót.<br />

Azt gondolom, hogy a szakmában jók vagyunk, a<br />

lényegi dolgokra koncentrálunk, tiszteletben tartjuk<br />

a piac minden szereplőjét és aki úgy érzi, hogy<br />

bizalmat szavaz nekünk, arra a bizalomra <strong>év</strong>ekig<br />

szeretnénk rászolgálni. Mi szeretnénk lenni az a ta-<br />

466

núsító, aki anyagi érdekek nélkül is válaszol, nyújt<br />

segítséget, ad iránymutatást az érdeklődőnek a tanúsítás<br />

rejtélyes világában.<br />

„Az akkreditált tanúsítás világa olyan terület,<br />

amit a napi munka során tanulsz meg és saját<br />

hibáidból tanulva építed fel tudásod.” Az idézet<br />

Tőled való. Megvilágítanád egy példával, mit<br />

jelent ez a gyakorlatban?<br />

Igen, ez a mondat még ma is igaz. Ez a pálya, amin<br />

mi is mozgunk, nem tanulható semmilyen oktatási<br />

intézményben. Ezért volt az a tervünk Koczor tanár<br />

úrral, hogy csinálunk egy tantárgyat ebből az Óbudai<br />

Egyetemen, hogy legyenek szakképzett szakemberek.<br />

Ez a törekvésünk azt gondolom a Nemzeti<br />

Akkreditáló Hatóságnak is hasznos lett volna, mivel<br />

a pártatlanság miatt ott komoly erőforrásokra<br />

és megfelelő kompetenciákra van szükség, ami kifejezetten<br />

nagy kihívás. Sajnos ez az elképzelés sem<br />

valósulhatott meg, mert Zoli bácsi idő előtt hagyta<br />

itt ezt a földi játszóteret.<br />

A legjobbak közé tartozni, folyamatos<br />

önképzést igényel. Neked milyen<br />

lehetőségeid vannak?<br />

Most sorolhatnám a szakmai konferenciákat, szakmai<br />

tagságokat, az MMT-ben végzett munkámat stb.<br />

Az akkreditálásra való felkészülés és annak megtartása,<br />

nagyon jól szinten tudja tartani az embert,<br />

mert ha valami állandóan és még annál is többször<br />

változik az a különböző követelményszabványok, a<br />

nemzetközi előírások, amelyek az irányítási rendszertanúsításban<br />

kifejezetten élen járnak.<br />

Mindezeken túl azt gondolom, hogy a folyamatos önképzést<br />

folyamatos önismeretre cserélném, ami számomra,<br />

az én megközelítésem szerint sokkal fontosabb<br />

és eredményesebb. Ha ismerem önmagam, szembe<br />

tudok nézni a gyengeségeimmel, hibáimmal akkor<br />

részben tudok változni, valamint olyan emberekkel<br />

tudom körbevenni magam, hogy ezekre legyen megoldás.<br />

Így tudok egyre jobb és jobb lenni, egyre jobb<br />

emberré válni.<br />

A Magyar Minőség Társaság elnökeként<br />

hogyan látod a honi minőségügyi szervezetek<br />

együttműködését?<br />

Az elmúlt két <strong>év</strong>et tekintve bíztató kép van előttem.<br />

A hazánkban működő 4 szakmai szervezet 2<br />

<strong>év</strong>e kifejezetten elkezdett közeledni egymáshoz és<br />

elkezdett közösen dolgozni, gondolkodni. Persze<br />

ez még az út eleje, de ezen területen azt gondolom,<br />

hogy korábban említett szinusz hullám aljáról már<br />

elindultunk felfelé és vannak is közös eredményeink,<br />

mint például a Nemzeti Kiválóság Díj intézményének<br />

újraélesztése. A legfontosabb válasz amúgy<br />

a kérdésre, hogy képesek vagyunk-e gyökeresen<br />

megújulni, megszólítani a mai kor elvárásainak<br />

megfelelően a fiatalokat? Vagy maradunk régiségben,<br />

siratjuk azt, és szépen lassan kimúlunk.<br />

Hallottam, hogy hobbid a konyhaművészet.<br />

Miként gyakorlod? Vannak-e más<br />

tevékenységek, amelyek kikapcsolnak,<br />

regenerálnak?<br />

A konyhában kifejezetten jól érzem magam. A befőzések,<br />

tartósítások nagyon feltöltenek. Nagyon szeretek<br />

és azt gondolom, hogy tudok is főzni. Mindemellett<br />

nagyon büszke vagyok arra, hogy több mint<br />

10 <strong>év</strong>e magam sütöm a kovászos kenyeret a család<br />

és néha a munkatársaim számra is. A régiségben a<br />

családi kovászból minden lány kapott mikor férjhez<br />

ment, hogy az újban legyen valami régi, valami<br />

folytonos. Ezt az analógiát mindenki úgy gondolja<br />

tovább, ahogy szíve, lelke inspirálja! Szeretek még<br />

olvasni, síelni, túrázni és táncolni.<br />

467

SZALAI LÍVIA<br />

ÉMI -TÜV SÜD Kft. - Management<br />

Service Osztály, osztályvezető<br />

„Úgy gondolom, hogy bármilyen termék, szolgáltatás<br />

minősége az azokat előállító, nyújtó emberek<br />

szaktudásán, kompetenciáján, elkötelezettségén<br />

múlik, az irányítási rendszerek jó vezetési eszközként<br />

szolgálhatnak a célok eléréséhez és az üzleti stratégia<br />

megvalósításához.”<br />

Légy szíves sorold fel életednek azokat az<br />

állomásait, amelyek szakmai fejlődésed<br />

szempontjából meghatározóak voltak!<br />

A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari<br />

Főiskolai Karán szereztem előbb élelmiszertechnológus<br />

mérnök végzettséget erjedésipari szakon,<br />

majd az Élelmiszeripari Egyetemi Karon minőségbiztosító<br />

szakirányon diplomát. Az egyetemi <strong>év</strong>ek alatt<br />

számos gyárlátogatáson közvetlen közelről láthattuk<br />

a különböző élelmiszeripari ágazatok technológiáit.<br />

Szakmai gyakorlaton a Dreher Sörgyárak Rt. minőségügyi<br />

osztályán voltam. Néhány hónapos, húsipari<br />

kereskedő cégnél eltöltött minőségellenőri gyakorlat<br />

után kerültem a Magyar Szabványügyi Testülethez<br />

(MSZT), ahol 18 <strong>év</strong>et dolgoztam, kezdetben tanúsítási<br />

menedzserként, majd főosztályvezető-helyettesként,<br />

végül 2005-2017-ig főosztályvezetőként.<br />

Széles körű tapasztalatot szereztem a tanúsítás és<br />

minőségügy számos területén (ISO 9001. ISO 14001,<br />

MSZ 28001, ISO/IEC 27001, ISO/IEC 20000-1, ISO<br />

22000, ISO 50001, MEES). Az irányítási feladatokon<br />

túl – a Testület tanúsítási rendszerének működtetése,<br />

illetve akkreditációinak fenntartása, valamint<br />

auditok végzése volt a feladatom. 2002-től<br />

az MSZT-t képviseltem az IQNet-ben (Tanúsító<br />

Szervezetek Nemzetközi Hálózata), illetve több<br />

szabványosítási műszaki bizottság munkájában vettem<br />

részt, a megfelelőség-értékelés, minőségügy és<br />

irányítási rendszerek területén. A következő állomás<br />

a pályámon az ÉMI -TÜV SÜD Kft., ahol 2017.<br />

szeptembere óta dolgozom a Management Service<br />

Osztályon osztályvezetőként.<br />

Az élelmiszeripar iránti vonzalom mennyire volt<br />

tudatos? Az okleveles élelmiszeripari mérnök<br />

érdeklődését mi keltette fel a „minőségbiztosító<br />

pálya” iránt?<br />

Szerintem 17-18 <strong>év</strong>es korában kevés ember választ<br />

teljesen tudatosan, inkább ösztönösen, de egy percig<br />

nem bántam meg a választásom, nagyon szép<br />

<strong>év</strong>eket töltöttem el a Kertészeti és Élelmiszeripari<br />

Egyetemen, ahol nagyon jó tanáraim voltak. Idén<br />

lesz a 20 <strong>év</strong>es <strong>év</strong>folyam találkozónk. Az 1990-es<br />

<strong>év</strong>ek elején-közepén ez a szakirány újdonságnak<br />

számított és a PDCA elv gyakorlatban történő megvalósítása<br />

is érdekelt.<br />

Rengeteg minőségüggyel szorosan összefüggő<br />

területen szereztél jártasságot az elmúlt<br />

<strong>év</strong>ek során. Melyeket tudtad leginkább<br />

kamatoztatni?<br />

Valóban sokféle területen volt lehetőségem az ismereteimet<br />

fejleszteni, hogy csak néhányat említsek:<br />

MSZ EN ISO 9001:2015 és MSZ EN ISO 14001:2015<br />

auditor továbbképző tréning. Érzékszervi minősítés<br />

korszerű módszerei tanfolyam, EFSIS, BRC, IFS,<br />

ISO 22000 élelmiszerbiztonsági rendszerek kiala-<br />

468

kítása tanfolyam, Magyar Egészségügyi Ellátási<br />

Standardok (MEES) megbízottja képzés, IQNet SR<br />

10 (Társadalmi felelősségvállalás) tanfolyam, Energiairányítási<br />

és Információbiztonsági irányítási<br />

rendszerek képzés. Nem tudnék egyet sem kiemelni,<br />

mindegyiken el tudtam sajátítani olyan ismeretet,<br />

amelyet a munkám során az adott területtel kapcsolatban<br />

fel tudtam használni.<br />

Publikációid közül melyikre vagy a legbüszkébb?<br />

Néhány publikációm megjelent korábban ISO 9001,<br />

ISO 22000, illetve tanúsítás témában, a Magyar Minőségben,<br />

Minőség és Megbízhatóságban, Konzervújságban,<br />

de talán a legelsőre vagyok a legbüszkébb<br />

a szakdolgozatommal „Malátaeredetű -glükanáz<br />

enzim aktivitásának meghatározása” kapcsolatban.<br />

10 <strong>év</strong>vel ezelőtt GKM miniszteri elismerést<br />

kaptál. Milyen emlékeid fűződnek ehhez?<br />

A legnagyobb büszkeséget az jelentette számomra,<br />

hogy a kollégáim jelöltek erre az elismerésre, amely<br />

ugyan egy személynek szól, de én úgy éltem meg, hogy<br />

egy csapat, egy osztály munkájának az elismerése.<br />

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft.-ben MS osztályvezetőként<br />

dolgozol. Megszoktad már új munkahelyed?<br />

Mivel foglalkozol, mit rejt pontosan az MS<br />

osztályvezető beosztás?<br />

Úgy gondolom sikerült beilleszkednem az ÉMI-TÜV<br />

SÜD csapatába, ami a német TÜV SÜD AG és az Építésügyi<br />

Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.<br />

vegyesvállalata. A cégcsoport öt kontinensen, több<br />

mint 850 képviselet<strong>év</strong>el és leányvállalataival a világ<br />

egyik legrégibb és legnagyobb szakértői társasága.<br />

Az MS, azaz Management Service osztály vezetőjeként<br />

az irányítási rendszerek tanúsítási területéért felelek.<br />

DAkkS (német) és NAH (magyar) akkreditáció<br />

alatt végezzük a tevékenységünket.<br />

Több <strong>év</strong>tizedes tudás birtokában vizsgáljuk és tanúsítjuk<br />

az irányítási rendszereket pl. a minőség, a<br />

környezet, a munkavédelem, az energia és az információbiztonság,<br />

területén. Jelen vagyunk különböző<br />

ágazatokban és iparágakban, mint az autóipar, vasút,<br />

fémmegmunkálás, gépészet, informatika, papír és<br />

nyomdaipar, hulladékgazdálkodás. Jövőbeni terveink<br />

között szerepel az akkreditációk körének bővítése,<br />

valamint a cégcsoporton belüli nemzetközi kapcsolatok<br />

erősítése.<br />

Mit tudsz tenni szakmai ismereteid<br />

karbantartásáért, fejlesztéséért?<br />

Igyekszem részt venni minőségügyi szervezetek<br />

(MMT, ISO 9000 FÓUM, EOQ MNB) rendezvényein<br />

és az ott szerzett információkat próbálom a saját<br />

munkám során kamatoztatni, de egyébként úgy gondolom,<br />

hogy minden auditból lehet tanulni valamit<br />

és nyitottnak kell lenni az egymástól való tanulásra.<br />

Egy probléma megoldására többféle módszer létezhet.<br />

Az elmúlt időszakban sokszor adódott már<br />

lehetőséged arra, hogy megfogalmazd<br />

minőségfelfogásod, minőségfilozófiád lényegét.<br />

Hogyan értelmezed a minőséget napjainkban?<br />

Úgy gondolom, hogy bármilyen termék, szolgáltatás<br />

minősége az azokat előállító, nyújtó emberek szaktudásán,<br />

kompetenciáján, elkötelezettségén múlik,<br />

az irányítási rendszerek jó vezetési eszközként szolgálhatnak<br />

a célok eléréséhez és az üzleti stratégia<br />

megvalósításához.<br />

A csapatmunkában hiszek, amikor több ember közös<br />

munkájaként kialakul egyfajta minőség. Egy afrikai<br />

közmondás a mottóm: Ha gyorsan akarsz menni,<br />

menj egyedül, ha messzire akarsz jutni, menj együtt<br />

másokkal.<br />

Tapasztalataid alapján az MSZ EN ISO 9001:2015<br />

szabvány mennyire segíti az alkalmazókat<br />

minőségfejlesztési munkájukban? Amennyiben<br />

a szabvány bevezetőknek 5-6 tanácsot adhatnál,<br />

mire figyeljenek leginkább: melyek<br />

lennének azok?<br />

Az új szabvány megjelenés<strong>év</strong>el közelebb került egymáshoz<br />

egy cég valós működése és a minőségirányítási<br />

rendszer működtetése, sokkal életszerűbb az<br />

egész és ez segíti a minőségfejlesztést.<br />

Tanácsaim:<br />

• merjenek bátran alapozni a szervezet megl<strong>év</strong>ő<br />

értékeire, tudására,<br />

469

• ez nem egy emberes feladat, a szervezet<br />

vezetésének elkötelezettsége, támogatása nélkül<br />

nemműködhet,<br />

• a belső és külső környezet elemzése legyen a<br />

kiindulópont,<br />

• a kockázatok és lehetőségek elemzése tényleg<br />

a cégre szabott legyen, mert csak így hiteles és<br />

a valós helyzetet tükrözze,<br />

• a folyamatok működése mentén gondolják<br />

át a dolgokat,<br />

• értékláncban gondolkozzanak,<br />

• a megfelelő KPI-k kiválasztása kulcskérdés<br />

a folyamatok figyelemmel kísérése, mérése,<br />

elemzése szempontjából.<br />

Tudom, hogy sok hobbid van. Melyikre jut<br />

a legtöbb idő?<br />

A kevés szabadidőből a színházba, koncertre járásra<br />

mindig tudok időt szakítani, a tavasztól őszig tartó<br />

időszakban pedig szívesen biciklizem és élvezem a<br />

természet közelségét.<br />

A MINŐSÉGÉRT Díj: Dr. Sutka Sándor 2018<br />

Konferencia törzsvendégek 2021<br />

470

DR. SZINTAY ISTVÁN<br />

Miskolci Egyetem, - a Minőségbiztosítási<br />

Bizottság elnöke<br />

„…Úgy érzem, van még néhány átadni való<br />

a táskámban, de ehhez egészség<br />

és nyugalom kell!?”<br />

Gazdag életútja, sikeres pályafutása során kik<br />

voltak a példaképei, kitől tanult?<br />

Kis fiúként 15 <strong>év</strong>es koromig Édesanyám szüleivel<br />

közösen nevelt. A minden körülmények között embernek<br />

maradni bölcsességét – az 50-es <strong>év</strong>ek nehéz<br />

helyezetteiben; Nagyapám tanítása és mintája mutatta<br />

meg nekem. Persze az életem során nagyon sok kiváló<br />

tanító, tanár professzor volt rám hatással, mégis<br />

két olyan személyt fogok kiemelni, akik a felnőtté<br />

válás tekintetében ideálok voltak számomra.<br />

A nevelő apám (aki építészmérnök volt), aki egy<br />

kamasz gyerek számára az európai műveltség mintájává<br />

vált, hat nyelven beszélt, kiemelkedő művészettörténeti<br />

ismeretekkel és a műemlékek igaz szerelmeseként<br />

élt. Ő vezetett be az itáliai építészeti<br />

emlékek és annak mai szóhasználattal mikrotörténeti<br />

világába.<br />

Fiatal egyetemistaként kezdtem udvarolni első feleségemnek,<br />

akinek édesanyja a Sorbon és a Humboldt<br />

egyetem padjait is „koptatva” négy nyelven beszélt és<br />

a francia, német és angol irodalom, zene mély ismereteivel<br />

rendelkezett.<br />

De ezt a tudást messze meghaladta az a lelki finomság,<br />

szeretet amivel minden szituációban láthatatlanul<br />

hatott a környezetére. Emlékük számomra örök<br />

és iránymutató.<br />

A Lenin Kohászai Művek fejlesztőmérnökéből<br />

miként lett a közgazdaságtudomány<br />

kandidátusa? Mi motiválta?<br />

Az LKM a mérnöki pályám kezdő és egyben záró<br />

gyakorló terepe volt. Fejlesztőmérnöki tevékenység<br />

elsősorban a cég belső feladataiban való részvételt,<br />

technológiai és terméktervezést egyaránt jelentett,<br />

egy fiatal mérnök számára ragyogó szakmai lehetőségeket<br />

teremtve. Előbb-utóbb olyan feladatokkal<br />

is meg kellett birkózni, amelyek ökonometriai és<br />

üzemgazdasági alapismereteket is igényeltek. 1969-<br />

ben iratkoztam be a gazdaságmérnöki képzésre,<br />

gazdaságmatematikával pedig már korábban foglalkoztam,<br />

hat <strong>év</strong>en át oktattam lineáris algebrát és<br />

operációkutatást az akkor még létező, miskolci kihelyezett<br />

főiskolán.<br />

Így kerültem kapcsolatba Susánszky Professzorral<br />

és az általa vezetett Ipargazdaságtani Tanszékkel.<br />

1972-ben kerületem a tanszékre és a szakmai karrierem<br />

így vezetett át az üzleti tudományok területére.<br />

1995-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi<br />

Egyetemen doktoráltam, majd 1982-ben szereztem<br />

meg a kandidátusi fokozatot számítógéppel támogatott<br />

termelésirányítási, illetve a Leontyev típusú<br />

termékkapcsolati modellek témakörökből.<br />

Sikeres embernek érzi magát?<br />

A válasz lakonikusan: igen? Persze mindig az a kérdés,<br />

hogy mi a siker. Úgy gondolom sok mindent<br />

elértem, ami a külső szemlélő számára a siker fogalmát<br />

kielégíti, de aki oktatásra, kutatásra adta a fejét<br />

ott az igazi kérdés az, hogy mit adsz a hallgatóknak,<br />

a tanítványoknak. Mindig is szeretem tanítani és<br />

aki ezen a pályán tevékenykedik az Shakespeare<br />

471

szavaival élve a legtöbbet kaphatja ami alkotó embernek<br />

juthat, az emberek ajkán marad fenn ott ahol<br />

az élet a legmelegebben lehel.<br />

Munkája során a nemzetközi kapcsolatépítésből<br />

jócskán kivette a részét? Melyekre<br />

a legbüszkébb ezek közül? 2004-ben a Harkovi<br />

Egyetem díszdoktora kitüntetésben részesült.<br />

Miként értékeli a rangos elismerést?<br />

A nemzetközi kapcsolatok világa és lehetőségei az<br />

én életem során nagyon sokat változott. Fiatalemberként<br />

egy Kassai kiküldetés is nagy dolognak számított.<br />

A 80-as <strong>év</strong>ek végéből majd a rendszerváltás<br />

után a lehetőségek kinyíltak így nagyobb léptékű<br />

tanulmányutakra (USA, Anglia, Hollandia) és intenzívebb<br />

kapcsolatépítésre kerülhetett sor.<br />

A nyugat felé tekintés mellett mégis a Harkovi Egyetem<br />

számomra a legemlékezetesebb. Intenzív hallgatói,<br />

oktatói cserét alakítottunk ki (ez 2000-től<br />

2006-ig dékánságom második fele), aminek során<br />

15-20 hallgató szakmai, nyelvi 2-3 hetes gyakorlatát<br />

biztosítottuk egymás számára.<br />

Évente kettő konferencia szervezésében vettünk közösen<br />

részt, közös kutatást végeztünk a minőségkultúra<br />

témakörében és számtalan publikációnk jelet<br />

meg közösen és külön-külön is a két ország szaklapjaiban,<br />

kiadványaiban. A díszdoktorság egy egyetem<br />

részéről adható legmagasabb szakmai elismerés, én<br />

ennek tudatában értékelem ezt a címet.<br />

Számos eredményt ért el a minőségmenedzsment<br />

és a stratégiai menedzsment (különösen az egészségügyben)<br />

kutatási területein. Kérem említse meg<br />

a legfontosabbakat! A minőségmenedzsment vonatkozásában<br />

az úgynevezett UNI-EFQM modell<br />

kifejlesztését, nyilván a fejlesztés irányítását és az<br />

integrált vezetési modell megalkotását tekintem a<br />

legjelentősebb eredménynek.<br />

Az EFQM, a Balancard Scorecard, valamint egy tanulási<br />

modell összekapcsolásának speciális változatán<br />

most is dolgozom egy kiscsapattal, a cél, hogy az<br />

Intézményfejlesztési Terv céljait kockázatelemezni<br />

és monitorizálni tudjuk.<br />

A stratégiai menedzsment témakörében a corporate<br />

governance, illetve a stratégiai-struktúra kapcsolata<br />

azok a területek ahol eredményeim az egészségügyi<br />

és a felsőoktatás vonatkozásában elméleti<br />

értékűek. Ezek a nemzetközi gyakorlat hazai adaptációjának<br />

tekinthetők, de a befogadó közeg ellenállását<br />

nem sikerült áttörnöm. A hálózatok, klaszterek<br />

témakörét talán sikeresebben lehet a hazai<br />

viszonyokra adaptálni.<br />

Milyennek tartja a minőség megítélését, helyét<br />

és szerepét 2012-ben? Kérdezem ezt azért<br />

is mert köztudott, hogy a Miskolci Egyetem<br />

Minőségbiztosítási Bizottságának elnöke.<br />

Elsősorban a felsőoktatás vonatkozásában tudok<br />

és szeretnék megnyilvánulni. A MAB szervezeti<br />

és funkcionális váltása miatt érzek egy megtorpanást,<br />

ami remélhetőleg csak átmenet.<br />

Vitathatatlan, hogy a szerepek újra osztása mindig<br />

eredményezhet tranziens zavarokat, s lehet, hogy<br />

most a felsőoktatás szervezeti, finanszírozási átalakítása<br />

a minőség fogalmát kicsit jelszó szintjén kezeli.<br />

Reményeim és meggyőződésem szerint ez az<br />

ügy is rendeződni fog. Mi a saját UNI-EFQM modellünk<br />

szerint <strong>év</strong>ente végezzük a dolgunkat.<br />

Milyen egyéb kitüntetéseire emlékszik<br />

a legszívesebben?<br />

Sok szép és jelentős kitüntetésem van, képletesen<br />

szólva a sírpárnám nem lesz szegényes. Mindegyiket<br />

köszönöm és a méltányosság kérdést nem vizsgálva<br />

azokat sokra becsülöm.<br />

Aki valaha a szobámba járt látta és tudja, hogy a<br />

hallgatói elismerések vannak a falakon: - tiszteletbeli<br />

<strong>év</strong>folyamtárs, - előadók előadója, … stb.; mert<br />

ezek nem hivatalosak ugyan, de a napi munka viszszaigazolásai.<br />

Van, egy korsó gyűjteményem 80 db<br />

olyan korsó van köztük, amikor szakesten én mondtam<br />

komoly, vagy vidám poharat a Gépész, vagy a<br />

Gazdaságtudományi Kar hallgatói rendezvényein.<br />

Pályafutása, munkássága ezer szállal kötődik<br />

Miskolchoz. Mit adott Önnek ez a település?<br />

Miskolcon élek 1963-tól, lassan 50 <strong>év</strong>e. Minden emlék,<br />

öröm és bánat ide köt, itt éltem azokat át. Alig három<br />

<strong>év</strong>vel kevesebb, amit az egyetemen töltöttem el, ami<br />

472

az életem rész<strong>év</strong>é vált. Soha nem tudtam, s talán nem<br />

is akartam megválaszolni, hogy hol vannak a gyökereim?<br />

Anyai ágon felvidéki (Tornalján születtem),<br />

apai ágon érmelléki, erdélyi vagyok. Gyermekkorom<br />

a Dunakanyarhoz és Váchoz köt. Nem próbáltam a világban<br />

keresni a helyem, mert rájöttem és elfogadom,<br />

hogy a barátaimban, családomban kell a világot megtalálni.<br />

Vagyis Miskolccal baráti viszonyban vagyok.<br />

Milyen tervei, elképzelései vannak?<br />

A terveim végesek, mert most nagyon sok a bizonytalanság.<br />

A család és a katedra a legfontosabb ott még<br />

szeretnék hasznos lenni, amíg tudok és lehetőség van<br />

rá. Úgy érzem, van még néhány átadni való a táskámban,<br />

de ehhez egészség és nyugalom kell!?<br />

Az oktatás és a tudományos munkásság<br />

sok energiáját leköti. Mi a hobbija,<br />

hogyan tud regenerálódni?<br />

A hobbik;<br />

• van egy szép díszkertem örökzöld növényeket<br />

gyűjtök, a fajták száma meghaladja a 100 félét,<br />

• van egy nagyon okos kutyám, AMADEUSnak<br />

hívják és ISTEN dicsőségére nem bántja a<br />

növényeimet és szeret velem sétálni;<br />

• mint már szóltam róla nevelő apám bevezetett<br />

az itáliai építészet és képzőművészet rejtelmeibe<br />

és mai napig is ez a hatás, olvasmányaimon<br />

úti élményeimen keresztül a megújulás és<br />

emlékezés relevációját biztosítja. Mert vannak<br />

dolgok, amik a földi gondok felé emelnek.<br />

A MINŐSÉGÉRT Díj 2021 Dr. Háry András<br />

473

SZŐDI SÁNDOR<br />

IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.<br />

- minőségügyi vezető<br />

„A minőséget egy olyan pozitív jelenségnek tartom,<br />

amely átszövi egész életünket. Nincs olyan terület,<br />

ahol a minőség szerepe és fontossága ne kerülne<br />

előtérbe. Napi munkánk során számoljuk csak meg,<br />

hogy hányszor jön elő a minőség kérdése…”<br />

Szeretnélek egy rövid szakmai<br />

bemutatkozásra kérni!<br />

Munkahelyeim áttekintése viszonylag gyorsan megy,<br />

mert azok számát egy kezemen meg tudom számolni.<br />

Általános iskoláimat szülőföldemen, Dányon, - közép,-<br />

és főiskolámat Budapesten végeztem. A főiskolát<br />

megelőzően egy <strong>év</strong>ig kutatási segéderőként dolgoztam<br />

a Cukoripari Kutató Intézetben. Ezt követően<br />

elektronikai műszerész képesítést szereztem, mellyel<br />

a MÁV-nál helyezkedtem el. Biztosítóberendezések<br />

karbantartásával foglalkoztam (azt hiszem, a minőség<br />

iránti vonzalmam innen datálódik).<br />

A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán<br />

villamos üzemmérnök oklevelet kaptam. Ennek segítség<strong>év</strong>el<br />

a gödöllői Ganz Árammérőgyárban helyezkedtem<br />

el. Kezdetben a TMK-n karbantartási<br />

tervek készítését bízták rám. Amikor a cég vezetése<br />

elhatározta, hogy önerőből bevezeti az ISO 9002,<br />

majd ISO 9001-es szabványt, engem is a felkészítő<br />

csapatba választottak. Nagy örömömre szolgált, hogy<br />

a rendszer kiépítésében kezdetektől fogva részt vehettem.<br />

A minőség iránti vonzalmam egyre jobban<br />

kiteljesedett. Szerencsém volt, mert a cég vezetése<br />

maximálisan támogatta minőségügyi képzettségek<br />

és ismeretek megszerzését. Sok-sok tanfolyamra és<br />

konferenciára el tudtam menni. Bizonyára a megszerzett<br />

ismereteknek is része volt abban, hogy rövid<br />

időn belül auditorból vezető auditor lettem, s a belső<br />

vizsgálatok mellett a külső auditokat is irányíthattam.<br />

Amikor a Ganz elköltözött az Erzsébet parkból,<br />

én is munkahelyet váltottam. Budapesten az Ipar<br />

Műszaki Fejlesztéséért Alapítványnál álltam munkába<br />

és annak jogutódjainál dolgozom immáron több<br />

mint húsz <strong>év</strong>e. Nagyon sok érdekes munkát bíztak<br />

rám, melyek közül a minőségdíjakhoz kapcsolódó<br />

projektekben éreztem a legjobban magamat. Több<br />

tucat önértékelési tréningen vettem részt és magam<br />

is sokat vezettem. Leginkább büszke az akkreditált<br />

Önértékelési szakértő képzésünkre vagyok, ahol közel<br />

százan kaptak oklevelet. Szívesen vettem részt a<br />

regionális díjak, a Nemzeti Minőségi Díjak, a IIA-<br />

SA-Shiba Díjak értékelésében. A Nemzeti Minőség<br />

Klub munkájának szervezése és az összejövetelek látogatása<br />

számomra mindig élményt nyújtott. Szívesen<br />

emlékszem vissza a Minőségfejlesztési Központ<br />

„Győztesek Konferenciája” rendezvényekre, azok szervezésére<br />

és a részvételre.<br />

A regionális minőségdíjak sokszínű munkái, a pályázók<br />

lelkesedése is sokáig emlékezetes marad számomra.<br />

Az IFKÁ-nál eltöltött két <strong>év</strong>tized során sok<br />

értékes emberrel volt alkalmam találkozni, szakmailag<br />

fejlődni. Örülök annak, hogy munkahelyemen<br />

is ISO 9001-es minőségirányítási rendszert működtetünk<br />

és ennek fejlesztéséből is részt vállalhatok.<br />

Jelenlegi munkád közül azt hiszem<br />

egy fontosat nem említettél!<br />

Azt hiszem az IFKA gazdaságfejlesztési konferenciára<br />

gondolsz, vagy ahogyan „leánykori nevén ismerik”:<br />

„A Mikulás is benchmarkol” rendezvényekre. A<br />

474

sorozat úgy kezdődött, hogy a benchmarking tevékenység<br />

még a kiválóságra törekvők esetén sem volt<br />

túl erős tevékenység. Szerettük volna, ha a nemzeti<br />

és európai minőségdíjakra pályázók is fejlesztenék<br />

ezen tevékenységüket. A konferenciák mára a minőségszakma<br />

kedvelt eseményeivé váltak és a résztvevők<br />

száma 150 fő körül mozog. Idén december hatodikán<br />

a 12. konferenciánkra készülünk. Reméljük,<br />

hogy a megjelenő, főként minőségügyi és gazdasági<br />

vezetők ezúttal is hallanak követésre érdemes jó gyakorlatokról,<br />

melyekből később saját munkahelyeiken<br />

profitálni tudnak.<br />

Hogyan kerültél kapcsolatba a minőségügyi<br />

szakmával és hogyan ismerkedtél meg<br />

a minőségügy hazai képviselőivel?<br />

A minőségügyi szakmával és szakirodalommal tanulmányaim<br />

során kezdtem el ismerkedni. Később<br />

a minőségügyi képzések során már több olyan szakemberrel<br />

találkoztam, akik nem voltak teljesen ismeretlenek<br />

a számomra.<br />

Másik nagy ismerkedési terület a szakmai konferenciák<br />

terepe volt. Egy-egy sikeres összejövetelen<br />

mindig voltak kiváló előadók, akiktől lehetett tanulni,<br />

jó módszereiket megismerni.<br />

A konferenciák vonatkozásában egyébként „mindenevő”<br />

voltam és vagyok. Sohasem az számított,<br />

hogy kik a rendezők, hanem az előadók és az előadások<br />

várható színvonala. Egy idő után differenciálni<br />

tudtam jó és még jobb előadók között. A minőségszakmával<br />

való kapcsolatom egy másik területét<br />

és másik minőségét jelentette, amikor a legjobb<br />

szakembereket publikálásra is meg tudtam nyerni.<br />

Mindig boldog voltam, ha a Magyar Minőségben,<br />

vagy a Minőség és Megbízhatóságban egy-egy általam<br />

felkért szakember írása jelent meg. A Nemzeti<br />

Minőség Díjasokkal és a regionális nyertesekkel való<br />

közös munka során sok jó hazai szakemberrel ismerkedhettem<br />

meg és dolgoztam együtt.<br />

Említettél két újságot! Ezekhez is van<br />

némi közöd!<br />

Igen, szerencsére. Nem sokkal a Minőségfejlesztési<br />

Központba kerülésem után, igazgatónőm Sugár<br />

Karolina megkért: helyettesítsem őt a Magyar Minőség<br />

szerkesztőbizottsági ülésein. Néhány megbeszélés<br />

után ott maradtam és Dr. Róth András akkori<br />

főszerkesztő kérésére „ott is ragadtam”. Ennek is<br />

már több mint húsz <strong>év</strong>e. Időközben a Minőség és<br />

Megbízhatóságnak is szerkesztőbizottsági tagja lettem.<br />

Az újságokhoz kötődésemnek voltak előzményei.<br />

A kilencvenes <strong>év</strong>ekben Cseri Sándor főmunkatárs<br />

javaslatára rendszeresen irtam a Pest Megyei<br />

Hírlap Gödöllői kiadásába és aktívan vettem részt<br />

az Árammérő üzemi lap készítésében. A Dányi Tükörnek<br />

1992-től alapító főszerkesztője voltam.<br />

Mit jelent számodra a minőség, mint embernek<br />

és mint szakembernek?<br />

A minőséget egy olyan pozitív jelenségnek tartom,<br />

amely átszövi egész életünket. Nincs olyan terület,<br />

ahol a minőség szerepe és fontossága ne kerülne<br />

előtérbe. Napi munkánk során számoljuk csak meg,<br />

hogy hányszor jön elő a minőség kérdése. A minőségi<br />

termelés és szolgáltatás fontossága mára már<br />

csak ritkán kérdőjeleződik meg és általában mindig<br />

is tudunk mellette okosan érvelni. A kérdésedben<br />

kett<strong>év</strong>álik az ember és a szakember. Szabadjon erre<br />

két konkrét példát mondani.<br />

A minap a 6.<strong>30</strong>-kor Dányból induló busszal szerettem<br />

volna Budapestre jönni. Az indulás 7.15-re sikeredett!<br />

Se a sofőr, se a VOLÁN részéről még csak<br />

egy udvarias elnézés sem hangzott el. Szakemberként<br />

eszembe jutott, hogy az ügyfélszolgálat mellett<br />

nyilván a kockázatkezelés sem erős oldala az utazási<br />

cégnek. Mint ember bosszankodom és átszervezem<br />

délelőtti programomat.<br />

A másik példa jóval korábbi. Ganzos munkahelyemen,<br />

mint szakembert nagyon bosszantott az a prémiumfeladat,<br />

mely nyugati import mágneskapcsolók<br />

magyarra váltását írta elő számomra. Emberként<br />

dolgoznom kellett a feladaton.<br />

Mi vezérelt, hogy nekifogj a „Jók a legjobbak<br />

közül” cikksorozatnak?<br />

Azt hiszem elsőként a Magyar Minőség szerkesztőbizottsági<br />

ülésén jutott eszembe, hogy kellene egy<br />

olyan sorozat a lapba, amely a minőségügy egy-egy<br />

kiemelkedő egyéniségére hívja fel a figyelmet. Gondoltam<br />

azokra a szakemberekre, akik hosszú időn<br />

475

keresztül tevékenykedtek a minőségügy helyzetének<br />

javításáért, vagy éppen fiatalként kerültek a fókuszba.<br />

Az elején <strong>év</strong>i 2-3 kiválóság bemutatását terveztem,<br />

de aztán evés közben jött meg az étvágy. A sorozat<br />

indítására az is motivált, hogy főként a pályakezdők<br />

számára követendő példákat mutassunk be.<br />

Kezdetben a bőség zavarával küszködtem, később<br />

mások javaslataira is támaszkodtam a riportalanyok<br />

kiválasztásában. Mindvégig hangsúlyoztam, hogy a<br />

bemutatási sorrend semmiféle rangsort nem jelent<br />

és a választás sem mindig objektív. Utóbb már az<br />

vezérelt, hogy többen jelezték: a szakma legjobbjainak<br />

ilyen jellegű bemutatása nemcsak hazánkban, de<br />

Európában is hiánycikknek számít.<br />

Melyek szerinted a legfontosabb tanulságai<br />

az eddig elkészített 100 cikknek?<br />

A legfontosabbnak azt érzem, hogy legyen hasonló,<br />

pozitív példákat sugárzó írásoknak helye a magyar<br />

sajtóban és médiában. Tanulság továbbá, hogy saját<br />

munkakörnyezetében mindenki találkozhat a bemutatottakhoz<br />

hasonló életutakkal, aminek közkinccsé<br />

tételéről gondoskodni kellene.<br />

Nagyon fontos tanulság az is, hogy a bemutatottak<br />

örömmel nyíltak meg és mondták el véleményüket.<br />

Nagyon megtisztelő volt számomra, hogy olyan embereket<br />

is bemutathattam, akik egyébként látókörömön<br />

kívül más területeken, vagy más szakmákban<br />

alkottak kiválót.<br />

Mit tanulhatnak a mai fiatalok, ha elolvassák<br />

ezeket a cikkeket?<br />

A riportokban a mai fiataloknak sok értékes tulajdonságot<br />

lehet találni. A legfontosabb talán az, hogy<br />

kitartó és szorgalmas munkával lehet sikereket elérni.<br />

Ennek szemléltetésére azt hiszem valamennyi<br />

írás kiválóan alkalmas. Tanulság lehet az is, hogy<br />

sok olyan ember él közöttünk, akik adott esetben<br />

tudásukkal, tapasztalatukkal segíthetik munkánkat.<br />

Hogy lett a „Jók a legjobbak közül”-ből<br />

„Le a Kalappal” cikksorozat?<br />

Nem lett egyik a másikból. A „Jók a legjobbak közül”<br />

elsősorban egyénekre koncentrál, őket mutatja be.<br />

A „Le a kalappal!” sorozatban már cégek, kollektívák<br />

sikerei vannak a középpontban. Néha persze van<br />

hasonlóság, hiszen mindkettő a kiválóságra koncentrál<br />

és a kollektívák sikereiben mindig van néhány vezéregyéniség,<br />

akik esetleg már korábban szerepeltek<br />

a „Jók a Legjobbak közül” sorozatban. Alapvetően<br />

tehát két önálló sorozatról van szó.<br />

Néhány szóban jellemezd a hazai minőségügy<br />

jelenlegi helyzetét!<br />

A hazai minőségügy helyzetét nagyon nehéz röviden<br />

összegezni. Azt gondolom, hogy ezen a területen<br />

a nagy változások korát éljük. A korábbi, főként<br />

tanúsításokra adott állami támogatások megszűnését<br />

követően a cégeknek nagyobb önállóságra van<br />

szükségük. Ez a saját lábra állás esetenként sikeres,<br />

de sokszor rossz példákkal is találkozhatunk.<br />

A minőségdíjak jó részének megszűnése és presztizsének<br />

elvesztése a szervezetek motivációs eszköztárát<br />

csökkentette. Látom ugyanakkor, hogy néhány<br />

cégnél a vezetés pozitív hozzáállása és a minőség<br />

szervezeten belüli társadalmasítása hozhat komoly<br />

eredményeket.<br />

A minőségügy eszméjének terjesztéséből a minőségügyi<br />

szervezeteknek is erőteljesebben ki kellene<br />

venni a részüket. A magyar minőségügy érdekegyeztetésének<br />

erősítése érdekében a minőségügyi<br />

szervezeteknek szorosabban kellene kooperálni, de<br />

erőteljesen felvetődött egyetlen hazai szervezet létrehozása<br />

is.<br />

A minőségügy helyzetének javítását eredményezné,<br />

ha a felsőoktatási intézményekben tovább erősödne<br />

a szakember-utánpótlás érdekében indított szakok<br />

száma, melynek már látszódnak bizonyos jelei. Jelen<br />

helyzetben szükség lenne a magyar minőségügyi<br />

szakirodalomnak a megújulására, fejlesztésére.<br />

Mit kellene a mai vezetőknek leginkább<br />

megtanulniuk, tenniük a cégük, intézményük<br />

versenyképességének javítása érdekében?<br />

A mai vezetésnek erőteljesebb személyes példát<br />

kellene mutatni a minőség fontosságát illetőleg.<br />

Többet kellene tenniük azért, hogy beosztott minőségügyi<br />

vezetőjük cégen belüli presztizse növekedjék<br />

és annak munkájához nagyobb önállóságot<br />

476

kellene biztosítania. A korszerű vezetési módszerek<br />

elsajátítása mellett minőségügyi képességeiket, tudásukat<br />

is fejleszteni lenne célszerű (tisztelet a kivételnek).<br />

A cég valamennyi szintjén növelni kell a<br />

minőségtudatosságot és a képzésre szánt összegeket<br />

nem szabad kurtítani.<br />

Vezetőink a képzés mellett az önképzésük erősítéséért<br />

is többet tehetnének! Jó lenne látni a mainál<br />

lényegesen nagyobb számban pl. minőségügyi konferencián<br />

résztvevő gazdasági vezetőket!<br />

Vannak olyan szakmai szervezetek,<br />

amelyek rendezvényeire szívesen<br />

és rendszeresen eljársz?<br />

Igen, vannak. Elsősorban az ISO 9000 FÓRUM Egyesület,<br />

az EOQ MNB és a Magyar Minőség Társaság<br />

rendezvényeit szeretném kiemelni. Szinte minden alkalommal<br />

lehet és tudok újat tanulni. A rendszeres eljárást<br />

az is motiválja, hogy személyes kapcsolatok erősítésére<br />

is kiváló alkalmak adódnak. Azért is szívesen járok<br />

az említett rendezvényekre, mert sokszor konferencia<br />

szervezésből is sok jó módszert sikerül ellesni.<br />

Milyen elismerésekre, kitüntetések,<br />

vagy a legbüszkébb?<br />

Leginkább büszke a 2006-ban, az EFQM nyitórendezvényén<br />

a Parlamentben átvett „Nemzeti Minőségi<br />

Díj Nagykövete” elismerésre vagyok. Ez azért<br />

jelent számomra sokat, mert nagykövetté a Nemzeti<br />

Minőségi Klub tagsága választott.<br />

Nagy megtiszteltetést jelentettek számomra az ISO<br />

9000 FÓRUM-tól kapott törzsgárda, „Örökös tag”<br />

és az „Ipar és Szolgáltatás Minőségéért” oklevelek. A<br />

Magyar Minőség Társaságtól kapott emlékérem és<br />

legutóbb a Magyar Minőségben végzett munkáért<br />

átvett herendi váza is elismerésem részei.<br />

Mely cégeknek, intézményeknek segítettél,<br />

mint tanácsadó, vagy mint szakmai<br />

előadó, tréner?<br />

Sok ilyen intézmény és cég van. Főként, mint a Minőségfejlesztési<br />

Központ munkatársa, részt vettem<br />

több tucat minőségdíjra pályázó szervezetnél a felkészülés<br />

során. Az általunk szervezett tréningeknél<br />

is sok együttműködő partnerrel találkoztam. Mindegyik<br />

céggel sikerül jó kapcsolatot kialakítani, de a<br />

felsorolásuktól hely hiányában eltekintenék.<br />

Az EFQM modell szerinti szervezeti önértékelés<br />

és az NMD pályázatok szervezője, trénere,<br />

helyszíni értékelője, elkötelezett hazai<br />

művelője, miként látod az NMD<br />

befulladását, megszűnését?<br />

Rendkívül szomorú vagyok emiatt. A Nemzeti Minőségi<br />

Díj elnyerése komoly presztizst jelentett a<br />

versengésben résztvevő vállalkozásaink (és nem<br />

csak a győztesek) számára. Megtapasztaltam, hogy<br />

az önértékelés, a tükörbe nézés fejlődést eredményezett<br />

az adott vállalkozás számára és azon a bizonyos<br />

minőség spirálon mindig sikerült előkelőbb helyet<br />

elérniük. A díj alapját jelentő EFQM modell rendszeres<br />

megújulása mindig új kihívások elé állította a<br />

pályázókat. Legjobb cégeink Európa legjobbjaival is<br />

kiállták az összehasonlítást.<br />

Az NMD perspektívát jelentett sok regionális győztes<br />

számára. Véleményem szerint a díjra pályázással<br />

elért eredmények hozzájárultak a magyar gazdaságpolitika<br />

sikerességéhez is. Azt gondolom, hogy nagyobb<br />

kormányzati odafigyeléssel és a minőségügyi<br />

szervezetek közös összefogásával a díj megmenthető<br />

lett volna. Korábban a tréningeken, felkészítőkön<br />

mindig azt hangsúlyoztuk, hogy az önértékelésen<br />

van a hangsúly, a díj elnyerése kevésbé érdekes. Az<br />

élet sajnos azt bizonyította, hogy a díj motiváló képessége<br />

pótolhatatlan.<br />

Az NMD nagyköveteként sokáig szervezted<br />

a NMD Klub rendezvényeit. Most ezzel<br />

mi a helyzet?<br />

A klub munkáját nem nagykövetként, hanem a Minőségfejlesztési<br />

Központ munkatársaként szerveztem. A<br />

MIK kiválása az IFKÁ-ból és a Szövetség a Kiválóságért<br />

Egyesület létrejött<strong>év</strong>el ez a tevékenységem megszűnt,<br />

hiszen az NMD-vel együtt a klubot is a Szövetségnek,<br />

az EFQM Nemzeti Partnerszervezetének<br />

kellett volna működtetnie. Sajnos nemcsak a Nemzeti<br />

Minőségi Díj, de a klub is megszűnt. Ezt azért is csapásként<br />

értem meg, mert a NMD legjobbjai mellett a<br />

IIASA - Shiba Díj győztesei számára is megszűnt egy<br />

fontos terep a legjobb gyakorlatok megismerésére.<br />

477

És mi van a Regionális Minőségi Díjakkal?<br />

A díjakat a kereskedelmi és iparkamarák írták ki megyei,<br />

később regionális szinten. Addig, amíg a kamarák<br />

(ha minimális szinten is) bírták az NGM anyagi<br />

támogatását többé-kevésbé rendszeres volt a kiírás.<br />

Már regionális szinteken is létrehozták a regionális<br />

minőség klubot és egyre több színvonalas pályázat készült.<br />

Később több regionális nyertesből NMD győztes<br />

is lett. Az NMD elhalása, az anyagi támogatások<br />

elmaradása a regionális díjak megszűnéséhez vezetett.<br />

Mivel töltöd a kevés szabadidődet,<br />

ha a család és az unokák mellett<br />

ilyenre is jut időd?<br />

A korábbi rendszeres sportolás helyett, fő hobbimmá<br />

a horgászat vált. Szeretek kertészkedni, s a jó<br />

focit és kézilabdát is szeretem.<br />

Igyekszem minél többször eljutni az uszodába. Szívesen<br />

megyek kirándulni és színházba a feleségemmel.<br />

Két unokámmal mindig szívesen osztom meg<br />

szabadidőmet.<br />

A vendégek várása NMK 2019<br />

478

DR. SZŰCS EDIT<br />

Debreceni Egyetem - egyetemi tanár<br />

„… A minőségügy kifejezetten az a terület,<br />

meglátásom szerint, ami folyamatos fejlődéseken<br />

megy keresztül, ebből kifolyólag minden ezen<br />

a területen oktató kollégának elengedhetetlen az<br />

aktuális változások követése és a hallgatók felé<br />

a hatályos anyagok átadása…”<br />

Szabadjon elsőként egy szakmai életút<br />

felvázolására kérni!<br />

Szakmai gyakorlatomat a HAJDU Hajdúsági Iparművek<br />

Rt. Fejlesztési és Beruházási Főosztályán az<br />

Üzemtervezési, majd a Műszaki fejlesztési és Üzemszervezési<br />

Osztályon kezdtem. Három <strong>év</strong>en át a Péchy<br />

Mihály Építőipari Szakközépiskolában oktattam<br />

mérnöktanárként. A Debreceni Egyetemnek 1992<br />

óta vagyok oktatója. 2000-től a Debreceni Egyetem<br />

rektorának felkérésére a TQM bevezetését előkészítő<br />

team-ben dolgoztam a Hajdú-Bihar Megyei<br />

Rendőrfőkapitányságon, együttműködve a holland<br />

rendőrséggel. 1996-ban minőségbiztosítási auditor képesítést<br />

szereztem. 2003-ban a BME műszaki menedzser<br />

szak Doktori Tanácsa PhD fokozatot ítélt meg<br />

részemre gazdálkodás- és szervezéstudományok tudományágban.<br />

2008-ban a Debreceni Egyetem rektora<br />

és az Egyetem Habilitációs Bizottsága habilitált<br />

doktorrá nyilvánított. 2004-től a Debreceni Egyetem<br />

minőségbiztosítási rektori biztosa vagyok. 2007.<br />

január 1. napjától az a megtiszteltetés ért, hogy a<br />

Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karát vezethettem<br />

és vezetem, első lépésként célkitűzésemnek<br />

eleget t<strong>év</strong>e 2008-ban a Műszaki Főiskolai Kar Műszaki<br />

Karrá alakult.<br />

A Debreceni Egyetem Ihrig Károly Gazdálkodás- és<br />

Szervezéstudományok Doktori Iskolájának törzstagja<br />

vagyok. Folyamatosan részt veszek a Magyar Akkreditációs<br />

Bizottság munkájában, 2004-2010. között<br />

a MAB Minőségügyi Albizottságának voltam a tagja.<br />

Több hazai és nemzetközi konferencia szervezésében<br />

vállaltam szerepet, főszerkesztője vagyok a Debreceni<br />

Műszaki Közleményeknek. Egy <strong>év</strong>ig vezettem<br />

az MRK Műszaki Tudományok Bizottságát, továbbá<br />

elnöke vagyok a Hajdú-Bihar Megyei Gépipari<br />

Tudományos Egyesületnek. Nagyon büszke vagyok<br />

arra, hogy kiemelkedő oktatói, kutatói és szakértői<br />

munkám elismeréseként 2014-ben Magyarország<br />

Köztársasági Elnöke „Magyar Arany Érdemkereszt”<br />

kitüntetésben részesített.<br />

Nagyon sokat publikálsz. Könyveid közül<br />

melyeket tartod a legsikeresebbeknek?<br />

2005-ben jelent meg a Minőségmenedzsment szakkönyvem,<br />

ez áll hozzám a legközelebb. Fontos könyveim<br />

továbbá a Kompetenciafejlesztés mérnököknek; a<br />

Vezetői kompetenciák és az intézmény versenyképessége;<br />

a Proceedings of „Challenges and Lessonsin Management”<br />

International Conference; a Beruházás– és<br />

környezetmenedzsment és a Menedzsmentismeretek.<br />

A Magyar Minőség olvasói előtt ismert<br />

szerzőnek számítasz. Többször jelent<br />

meg szakmai cikked a lapban. Korábbi<br />

főszerkesztőnk Dr. Róth András mindig örült,<br />

amikor cikkírásra vállalkoztál és dicsérte<br />

anyagaid színvonalát!<br />

Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő szavakat.<br />

Valóban sokat jelent számomra, hogy olyan területen<br />

publikálhatok folyamatosan, amely a szakmai<br />

életem kiemelkedő részét képezi.<br />

479

Nemrégiben egyik minőségügyi szervezetünk<br />

pódiumbeszélgetésén a minőségügy oktatásának<br />

aktuális kérdéseiről és a továbblépés<br />

lehetséges irányairól fejtetted ki véleményedet.<br />

Összefoglalnád legfontosabb gondolataidat?<br />

A minőségügy kifejezetten az a terület, meglátásom szerint,<br />

ami folyamatos fejlődéseken megy keresztül, ebből<br />

kifolyólag minden ezen a területen oktató kollégának<br />

elengedhetetlen az aktuális változások követése és a<br />

hallgatók felé a hatályos anyagok átadása. Az általam az<br />

országban elsőként alapított LEAN szakmérnöki szak<br />

tipikusan az az oktatási szféra, amelyben a minőségügy<br />

kiemelt szerepet játszik. A továbblépéshez tulajdonképpen<br />

semmi másra nincs szükség, mint az aktuális témák<br />

folyamatos nyomonkövetésére és elsajátítására.<br />

Szakmai körökben esetenként hallani olyan<br />

véleményeket, hogy a TQM csillaga leáldozóban<br />

van. Mi erről a véleményed?<br />

Ezzel a véleménnyel egyáltalán nem tudok azonosulni,<br />

hiszen a TQM vezetési filozófia, menedzsment<br />

módszer, mely nélkül egy szervezet minőségszemlélete<br />

vagy minőségkultúrája nem tud kialakulni.<br />

A minőségügy számtalan területén mozogsz<br />

otthonosan, mi több tudományos alapossággal.<br />

Mely területeket szereted a legjobban?<br />

Kutatási területeim a menedzsment módszerek, a teljeskörű<br />

minőségmenedzsment, a szervezeti kultúra,<br />

a reengineering, a logisztika, melyekből folyamatosan<br />

fordítok és tartok előadásokat országos konferenciákon.<br />

Jelenleg új kutatási témaként a környezetmenedzsment<br />

területét, azon belül az életciklus<br />

elemzést választottam. Szakértői tevékenységem is a<br />

kutatási területeimmel azonos.<br />

Mi jellemzi minőségfelfogásodat? Mi jelenti<br />

számodra a minőséget?<br />

Erre a kérdésre nagyon nehéz egyértelmű választ<br />

adni. Azt azonban bizonyossággal kijelenthetem,<br />

hogy számomra elsődleges szempont a maximális<br />

megfelelés az élet minden területén, próbálok a velem<br />

szemben támasztott követelményeknek maradéktalanul<br />

megfelelni, legyen szó akár a munkáról,<br />

akár az élet egyéb területeiről.<br />

Hogyan tudod magad naprakészen tartani,<br />

mit teszel szakmai fejlődésedért?<br />

Az oktatási, kutatási és vezetési feladataim ellátása<br />

mellett mindezidáig több mint 70 gazdálkodási szervezet<br />

minőségirányítási rendszerét alakítottam ki és<br />

vittem át őket sikeres tanúsításon.<br />

Természetesen ez nemcsak az ISO 9001-es minőségirányítási<br />

rendszerszabványra vonatkozik, hanem<br />

valamennyi aktuális szabványra. Folyamatosan nyomon<br />

követem az aktuális szakirodalmakat és képezem<br />

magam.<br />

A tudományos kutatás mellett a tanítás mennyi<br />

energiádat köti le?<br />

A Debreceni Egyetemen oktatóként töltött <strong>év</strong>tizedek<br />

alatt folyamatosan részt vettem és veszek a hallgatók<br />

képzésében. Jelenleg 17 tantárgy fűződik a nevemhez.<br />

A felsőoktatásban töltött <strong>év</strong>ekben óraadáson túl részt<br />

vettem és veszek a tantárgyak fejlesztésében, jegyzetírásban,<br />

szakdolgozatok konzultációjában, a kialakult<br />

kétszintű képzés (alapszak, mesterszak) mindegyikében<br />

oktatok eltérő óraszámban és kreditértékben.<br />

Az oktatás mellett szakfelelősi feladatokat is ellátok.<br />

A minőségüggyel kapcsolatos valamennyi tantárgyat<br />

én vezettem be a Műszaki Kar képzési portfóliójába.<br />

A Debreceni Egyetemen manapság<br />

melyek a minőségfejlesztés aktuális<br />

tennivalói, kihívásai?<br />

A Debreceni Egyetem minőségbiztosítási rendszerét<br />

munkatársaimmal 2004 óta alakítjuk és fejlesztjük.<br />

Minden <strong>év</strong>ben új és új minőségcélokat tűzünk ki.<br />

Jelenleg kiemelt feladatunk, hogy a Diplomás Pályakövető<br />

Rendszernek megfelelően a végzett hallgatók<br />

és az aktív hallgatók körében kitöltött kérdőívek számát<br />

jelentősen emeljük.<br />

Miként regenerálódsz? Hogyan tudsz pihenni,<br />

kikapcsolódni? Mi a hobbid?<br />

Nagyon szeretek utazni, világot látni. Sokat sétálok,<br />

szeretem a friss levegőt, emellett amennyiben<br />

a szabadidőm engedi nagyon szeretek edzőterembe<br />

menni. Mindemellett a legfontosabb az életemben<br />

a két nagyfiam.<br />

480

SZÜGYI GYÖRGY<br />

Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ Kft.<br />

- ügyvezető igazgató<br />

„… a teljes érdekelti kör emberi értékeinek tiszteletét,<br />

fejlődésének, azaz felemelkedésének szolgálatát,<br />

- így nemesebb, az igazi emberi értékek iránti<br />

elkötelezettséget megvalósító fogalom<br />

számomra a minőség.”<br />

Közismert, sikeres és népszerű menedzser vagy.<br />

Melyek voltak pályafutásod legjelentősebb<br />

állomásai?<br />

Még egyetemista koromban megfertőződtem a vezetés,<br />

menedzsment alapjaival, tekintettel arra, hogy a<br />

Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnök hallgatójaként<br />

a Budai Várban elhelyezkedő Kiváló Kollégium<br />

vezetőjének választottak. Ebben az időben, azaz<br />

igen fiatalon megtanultam a felelősségvállaló, szervezetten<br />

és rendszerezett információval való bánást.<br />

A Szegedi Áramszolgáltató Vállalatnál hálózatfejlesztési<br />

mérnökként dolgozva megszereztem a mérnök<br />

tanári oklevelet, majd az új kihívás egy, az Alumíniumipari<br />

Trösztön belüli gyárban mérnök-üzletkötőként<br />

várt rám. Az összetett műszaki tartalom ismerete<br />

mellett, itt a kommunikációs, tárgyalástechnikai<br />

és értékesítési készségeim fejlesztése, valamint az angol<br />

nyelvtudásom csiszolása vitt előre.<br />

Az országos számítóközpont hálózattal rendelkező<br />

SZÜV szegedi központjában marketing vezetőként<br />

már marketing stratégiai (termékfejlesztési, árazási,<br />

piaci szegmens elemzési stb.) feladatokkal foglalkoztam.<br />

Alig egy <strong>év</strong>tized szakmai és vezetői tapasztalata<br />

után (elvégezve az angliai The Open University<br />

Menedzsment szemesztereit) indítottam vezetői<br />

készségfejlesztéssel, marketing- és cégstratégiai<br />

tanácsadással foglalkozó cégemet, immáron 22 <strong>év</strong>e.<br />

Posztgraduális közgazdász diplomát szerezve, majd<br />

további angliai és amerikai intézményekben tanulva<br />

végül 2006-ban szereztem meg 8. diplomámat az<br />

Államháztartási pénzügyi auditok témakörében.Az<br />

elmúlt két <strong>év</strong>tizedben folyamatosan több száz vállalat,<br />

vállalkozás, intézmény célorientált működésének<br />

és hatékony szervezeti munkájának kialakításában<br />

vettem részt.<br />

Az Euromenedzser Tanácsadó és Képzési<br />

Központ Kft.-nek a szakmában igen jó híre van.<br />

Vezetőként mi erről a véleményed? Milyen<br />

sikertényezőitek vannak?<br />

Erre 11 tényezős, saját fejlesztésű modellünk a legpontosabb<br />

válasz. Ezen alapul ingyenes vezetési- és<br />

munkakultúra felmérő kérdőívünk is. A tényezők<br />

között kiemelt fontosságúak a pozitív jövőkép, az<br />

átgondolt, hatékony és öntanuló szervezeti működés,<br />

de a legfontosabbak munkatársaink, akik részben<br />

maguk is kialakították eredményes munkarutinjaikat,<br />

részben készséggel valósítják meg folyamatos<br />

önfejlesztésüket.<br />

Cégvezetői teendőid mellé nagyon sok<br />

társadalmi megbízatás társul. Melyeket<br />

tartod a legfontosabbnak?<br />

Valóban fontosnak tartom a társadalom jobbítását,<br />

mely a gazdasági életben bevált módszertanok ismertté<br />

tételét és a társadalom más területén történő<br />

alkalmazását is jelentik. Talán a legnagyobb tudományos-szakmai<br />

elismerés számomra, hogy (noha<br />

1983 óta, azaz közel <strong>30</strong> <strong>év</strong>e tanítok a felsőoktatásban,<br />

főállású egyetemi oktató soha sem voltam, mégis)<br />

2010-ben a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs<br />

481

Bizottság (MAB) tagjává választottak. Noha akaratlanul<br />

is más stílust és szemléletmódot képviselek,<br />

mint a felsőoktatás főállású tagjai, ez a helyzet mégis<br />

mód és lehetőség az eredményes közös munkára,<br />

sőt mindkét félnek (felsőoktatás és gazdasági élet)<br />

hasznos tapasztalni egymás értékeit. Ugyanakkor<br />

igen nagy jelentőségű az is, hogy a magyarországi<br />

szakképzés, felnőttképzés, valamint a felsőoktatás<br />

egymásra utaltságát és közössé tehető érdekeit (megismerve<br />

a szereplők álláspontjait) igen jól illeszthetőnek<br />

tartom és tudom is segíteni. Az ehhez kötődő<br />

tapasztalataim igen jól kiegészülnek a Közép-Kelet<br />

Európai Rekreációs Társaságban, valamint a Humán<br />

Szakemberek Országos Szövetségében és a Vállalkozók<br />

Európai Parlamentjében vállalt feladataimmal,<br />

melyek igen szinergikusan kapcsolhatók egymáshoz<br />

és így erőfeszítéseim ezen szervezetek számára még<br />

hatékonyabbá válhatnak.<br />

Elismeréseid, kitüntetéseid közül melyikre<br />

vagy a legbüszkébb és miért?<br />

A legnagyobb elismerés számomra hallgatóim elismerése.<br />

Ez leginkább az előadások, tréningek, a<br />

coaching, vagy egyéb tanácsadási munkáim közben<br />

már szóban megfogalmazódik, de leginkább az<br />

ezen szervezési- és humánfejlesztési módszertanok<br />

alkalmazását követő sikeresség formájában fejeződik<br />

ki leghitelesebben. Ilyen háttér miatt vagyok a legbüszkébb<br />

a Henkel Körösladányi Gyára által elnyert<br />

címre, („Az új európai uniós tagállamok legjobb gyára”),<br />

melyet ugyanaz az a gyárvezető hölgy irányít, aki<br />

21 <strong>év</strong>vel ezelőtt keresett meg az általunk adaptált nemzetközi<br />

(főleg angolszász) módszerek bevezetése érdekében.<br />

De ugyanilyen büszkeség tölt el, ha a magyar<br />

cipőipar eredményesen gazdálkodó Berkemann<br />

Bt-jére gondolok, hiszen 7 <strong>év</strong>es szakmai munkánk során<br />

nem csupán a termékfejlesztés (modelléria) funkciója<br />

került Németországból hazánkba, hanem 2011<br />

végére a konszern nemzetközi logisztikai központja<br />

is hazánk lesz. Érzelmileg talán a másfél <strong>év</strong>tizede<br />

kialakult székelyföldi vállalkozásfejlesztési kapcsolataimat<br />

megerősítő, a „Kovászna megyei Kis- és<br />

Középvállalkozók Szövetsége Emlékplakett”-je áll<br />

legközelebb hozzám, de a különböző konferenciákon<br />

kapott legjobb előadói díjakon túl a Csongrád<br />

Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2010-ben alapított<br />

és első ízben számomra adományozott „Szolgáltatásért<br />

Díj” is kiemelten jó érzéssel tölt el.<br />

Számtalan publikációd közül melyiket<br />

tartod a legértékesebbnek?<br />

Amíg a modellalkotás és a szakmai publikációk szövegezése<br />

folyik, addig mindig azt tartom legértékesebbnek,<br />

amelyiken dolgozom, de most azt érzem<br />

legjobb válasznak, hogy „amelyiket még nem írtam<br />

meg”, mert minden publikációmat folyton átírom,<br />

fejlesztem, hitelessé t<strong>év</strong>e mások előtt is az állandó<br />

tanulás, önfejlődés fontosságát és gyakorlati megvalósítását.<br />

Mindazonáltal különösen a minőségügy kiemelt<br />

jelentősége miatt is a RAABE kiadó által 2008.<br />

áprilisában kiadott kapcsos könyvek egyik fejezetére<br />

vagyok a legbüszkébb, hiszen a „vállalati stratégia,<br />

rendszer és folyamat minőségtudatos fejlesztése” témakörében<br />

mindössze két magyar szerző került felkérésre,<br />

így Dr. Parányi György mellett én írhattam,<br />

mégpedig „A vállalati kultúra-váltás rendszerszemléletű<br />

megvalósítása a fenntartható fejlődés tükrében”<br />

címmel. Ezen könyvrészletben bemutatott modelljeim<br />

arra koncentrálnak, hogy a szervezet növekedése<br />

csak akkor kontrollálható, ha megfelelően stabil a cég<br />

vezetési-és munkakultúrája, így a létszámbővüléssel<br />

együttes szervezeti növekedés kellően stabil kulturális<br />

kohéziót valósít meg, így határozott irányt, megoldásokat<br />

mutat az újonnan érkezők számára, ezzel<br />

segíti munkájuk célorientáltságát és hatékonyságát.<br />

Mit jelent számodra a minőség?<br />

Talán egész eddigi szakmai-és magánéletem mottóját<br />

jelenti. Azaz tartalmazza a mutatószámok, minőségparaméterek<br />

meglétét és teljesítését, de több annál,<br />

hiszen nem csupán elégedettséget, hanem a munkám<br />

során ügyfeleim, partnereim, beszállítóim, azaz a teljes<br />

érdekelti kör emberi értékeinek tiszteletét, fejlődésének,<br />

azaz felemelkedésének szolgálatát, - így nemesebb,<br />

az igazi emberi értékek iránti elkötelezettséget<br />

megvalósító fogalom számomra a minőség.<br />

Az utóbbi időben a minőség-szakma presztizse<br />

kissé megkopott. Hogyan látod: mit kellene<br />

tenni a trend megváltoztatásáért?<br />

Azt gondolom, hogy a vállalati, vállalkozási munkakultúrában,<br />

a szervezeti működés eredményes megvalósításában<br />

állandóan belépnek, vagy sokkal inkább<br />

önállóan körvonalazódnak, megfogalmazódnak olyan<br />

szervezeti funkciók, melyek a mindenkori közgazda-<br />

482

sági, piaci környezetben a siker segítői. Ugyanakkor<br />

ezek a funkciók a termékéletgörbe sajátosságait követik,<br />

azaz „bevezetést” és a gyors „növekedést” követően<br />

„stagnáló”, valamint „hanyatló” szakaszt élnek meg, így<br />

a magyar minőség szakmának érdemes ezt figyelembe<br />

vennie. Személy szerint én úgy kerültem a minőségügy<br />

közelébe, hogy rendszer-és folyamatszemléletű gondolkodásom,<br />

szervezetfejlesztő gyakorlatom hamar<br />

befogadta és bizonyos értelemben strukturálisan továbbfejlesztette<br />

a mindenkori ISO szabványok aktuális<br />

állapotát, szövegezését. Ez tetszett meg annak idején<br />

a Magyar Minőség Társaság vezetőinek, köztük Pákh<br />

Miklósnak és az OMFB elnökhelyettesének, Dr. Veress<br />

Gábornak, kicsit később Dr. Tar Józsefnek. Sokat<br />

köszönhetek nekik, hogy elfogadták olykor kiigazítónak<br />

tűnő, szemléletemet tükröző állásfoglalásaimat.A<br />

minőség azonban a magyarországi vállalatoknál nem<br />

egyértelműen szabályos utat követte, az előbbi funkció-fejlődés<br />

tekintetében, azaz a „megjelenő”, majd<br />

„növekvő, később „egyenrangú” fázisokat nem minden<br />

szervezetben járta be, így az „integratív”, azaz az öszszes<br />

szervezeti egység szemléletmódját meghatározó<br />

elemében tartalmazó szint nem mindenhol valósult<br />

meg. S ez a szakma vonatkozó hiányosságait is jelenti.<br />

Miként tudod ismereteidet felújítani,<br />

karban tartani?<br />

Valójában szakmai munkám egy állandó nyitottságon<br />

alapul, melyre tekintettel minden eset, tanácsadói<br />

helyzet, képzés számomra az ismeretmegújítás<br />

színtere is. Ezen készségemet, mely már-már személyiségjeggyé<br />

mélyült, éppen azok a cégvezetők segítettek<br />

kialakítani magamban, akik az új iránt nagyon<br />

zártan viszonyultak és önfejlődésük lehetőségét éppen<br />

saját nyitottságuk minimális szintje vette el.<br />

A kontroll nélküli befogadással szemben egy „egészséges<br />

kételkedés” jellemez, mely sokat segít az értéktelen<br />

irányzatok követésének elkerülésében.<br />

Decemberi konferenciánkon „Rekreációs<br />

lehetőségek a vezetők hajszolt életmódjának<br />

ellensúlyozására” címmel vállaltál előadást.<br />

Miért tartod fontosnak a rekreációs<br />

lehetőségeket?<br />

Az emberi élettel igen összetett, bonyolult feladatot<br />

kaptunk születésünkkor. Ráadásul nincs használati<br />

utasításunk annak módjára vonatkozóan, hogyan<br />

éljünk, így komoly veszélynek vagyunk kit<strong>év</strong>e a tekintetben<br />

is, hogy dolgozni azért kezdtünk, hogy jól<br />

éljünk, de munkánk „ránk is dőlhet”. Így az életünk<br />

sikere (minőségi megvalósítása) azt a készséget is<br />

várja tőlünk, hogy a teljesítménycentrikus és eredményes<br />

munka együttesen a munka utáni foglalatossággal<br />

boldog embert eredményezzen.<br />

Ez azonban a lelki és fizikai (pontosabban fiziológiai)<br />

rekreálódás nélkül nem következhet be, így ezt<br />

ugyanilyen fontos tanulni. A munkavégzés során<br />

elsajátított munkahatékonysági módszerek ehhez<br />

hasonlóan a szabadidőben végzett hatékony időtöltés<br />

ugyanúgy módszerek ismeretét és készségszintű<br />

gyakorlását igényli, szerintem ezért kiemelten fontos<br />

a rekreációs lehetőségek ismerete és gyakorlása.<br />

Innovatív típusú embernek ismerlek.<br />

Min dolgozol jelenleg és milyen további<br />

terveid vannak?<br />

Hasznosnak és sikeresnek látom a szervezeti és<br />

cégműködési modelljeim továbbfejlesztését, ugyanakkor<br />

ezen modellek alkalmazásba vételére, azaz a<br />

napi rutin kialakítására vonatkozó önfejlődési szakaszok<br />

jobb megismerés<strong>év</strong>el, adaptációs jellemzőinek<br />

beazonosításával és azok eredményes megvalósításával<br />

foglalkozom. Ezen készségfejlesztési szakaszok<br />

ügyes kezelés<strong>év</strong>el, jóval hamarabb elérhető egy<br />

szervezet munkakultúrájának stabil fejlesztése, így<br />

még eredményesebb szervezési és humánfejlesztési<br />

tanácsadásunk.<br />

Marad-e időd kikapcsolódásra, szórakozásra?<br />

Mi a hobbid?<br />

Természetesen, minden hétvégém (<strong>év</strong>ente 3-4 kivétel<strong>év</strong>el)<br />

teljes körű „reset”- tel zajlik. Ez azt jelenti,<br />

amit a számítógépnél a vonatkozó gomb megnyomása,<br />

így többnyire a szombatom kedvenc aqua-fittness<br />

és aqua-jogging gyakorlataimmal, szauna, aromaterápia,<br />

masszázs, azaz teljes körű méregtelenítés,<br />

a mozgásos rekreáció, ízület-és gerinckezelés<br />

kellemes és szórakoztató megvalósításával telik.<br />

A vasárnap a családé, s mivel négy gyermekünk van,<br />

így a dédszülőkkel együttes legszűkebb családi létszám<br />

13 fő. Ez a családi kör minden hétvégén egy<br />

teljes délutánt és kora estét tölti együtt.<br />

483

SZY ILDIKÓ<br />

Egészségügyi Minisztérium - Prémium<strong>év</strong>es<br />

kormánytisztviselő<br />

„…Mindenkitől tudok tanulni és az egy szerencsés<br />

adottság, ha az ember a hallott információt,<br />

újdonságot képes az addigi ismereteivel szintetizálni. ”<br />

Kedves Ildikó: szeretnék egy rövid szakmai<br />

életrajzot kérni!<br />

A budapesti Nyírő Gyula Kórházban (1979-1990)<br />

vezető védőnő voltam, majd 1990-1992-ig a HIETE<br />

Egészségügyi Főiskola tanársegédje lettem. 1992- óta<br />

jelenleg is Egészségügyi Minisztériumban dolgozom<br />

– Prémium<strong>év</strong>es kormánytisztviselő beosztásban.<br />

Légy szíves felsorolni néhányat minisztériumi<br />

munkáid közül!<br />

Elsőként említeném a Minőségügyi feladatok koordinálását.<br />

Szakreferens vagyok a ritka betegségek<br />

nemzeti stratégiájának készítésében. Megemlíteném<br />

az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ<br />

létrehozását, a jogszabály készítését.<br />

Részem volt az Egészségügyi Minisztérium minőségfejlesztési<br />

stratégiájának kidolgozásában, az<br />

Egészségügyi Minisztérium Missziós Nyilatkozatának<br />

elkészítésében.<br />

Fontos volt számomra a Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési<br />

Program megkezdése, az egészségügy<br />

specifikus akkreditációs és tanúsítási rendszer kidolgozásának<br />

koordinálása. Kivettem részemet a bizonyítékokon<br />

alapuló szakmai irányelvfejlesztés szervezéséből,<br />

az EFQM modell egészségügyi értelmezésének<br />

kidolgozásából. Javaslataim ott voltak a minisztérium<br />

minőségügyi rendszerének kialakításakor.<br />

Mi következett az Egészségügyi Főiskola<br />

elvégzése után?<br />

Hogeschool van Amsterdam Higher Health system<br />

manager, majd a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem.<br />

Pécsett humán szervezőként végeztem.<br />

Ezt követően a budapesti Közgazdaságtudományi<br />

Egyetemet is elvégeztem.<br />

Milyen címmel írtad szakdolgozataidat?<br />

Pécsett: „Emberi erőforrás szerepe a minőségügyi<br />

rendszerekben”, Budapesten: „Minőségfejlesztés a<br />

közszolgálatban.”<br />

Meglepett, hogy egyik Tőled kapott<br />

levélen aláírásként Szij Ildikó szerepelt.<br />

Szy, vagy Szij?<br />

1953-ban, amikor születtem a bába a család hányatott<br />

sorsát ismerve a SZY-re tett 2 pontot, hogy ne legyen<br />

ez a kislány is hátrányban az y miatt. Így lettem hivatalosan<br />

Szij, de minden családtagom Szy.<br />

Az Egészségügyi Főiskola Védői szakától<br />

egyenesnek tűnik szakmai karriered. Ilyen erős<br />

indíttatást jelentettek a főiskolás <strong>év</strong>ek?<br />

Nem, a Főiskola <strong>év</strong>ek nem voltak annyira meghatározók,<br />

hanem utána nagyon hamar bekerültem<br />

a XIII. kerületi Család és Nővédelmi Tanácsadóba<br />

ahol 12 <strong>év</strong>ig dolgoztam fantasztikus emberekkel. Ez<br />

volt az, ami elkötelezetté tett.<br />

Egészségügyben dolgozni komoly<br />

kihívást és elkötelezettséget jelent.<br />

Miért választottad ezt a pályát?<br />

484

Orvos szerettem volna lenni, de négyszer utasítottak<br />

el helyhiány miatt. Be kellett látnom, hogy nincs értelme<br />

erőltetni, a gyerekeket mindig szerettem, akkor<br />

indult az Egészségügyi Főiskola, így mentem a<br />

védőnő szakra.<br />

Már több mint egy <strong>év</strong>tizede szeretnénk, ha<br />

az egészségügyi területen kiírásra kerülne az<br />

Egészségügyi Minőség Díj. Te is a követelményt<br />

kidolgozó team tagja voltál. Hogyan látod:<br />

van még a közeljövőben halvány remény a díj<br />

kiírására?<br />

Sajnos nehéz a helyzet, egyszer majdnem sikerült,<br />

de akkor „Év Kórháza” lett belőle. Ezt most már<br />

nagyon nehéz átkonvertálni mert az utóbbi <strong>év</strong>ekben<br />

átírt követelmények nem is hasonlítanak egy<br />

valódi „Minőség Díjhoz”. Minden új minisztériumi<br />

vezetővel megpróbáljuk, de mindig vannak erősebb<br />

ellenérdekek.<br />

2003-ban IIASA – Shiba Díjat kaptál. Mivel<br />

szolgáltál rá az elismerésre?<br />

Ez egy pályázat volt, nem egyedül kaptam, hanem a<br />

minisztériumi munkacsoportunk tagjaival, akikkel<br />

nagyon elkötelezetten igyekeztünk az egészségügyben<br />

a minőség iránti igényt elfogadtatni.<br />

Elismeréseid és a kapott díjaid közül melyikre<br />

vagy a legbüszkébb és miért?<br />

Azt hiszem nem a büszkeség a jó szó, ha kaptam valami<br />

elismerést, hanem a motiváció és a lelkesedés,<br />

ami az elismerések után fokozottan beindul és erőt<br />

ad a további munkához.<br />

Ma is több szervezetben viselsz tisztséget.<br />

Melyekben vagy a legaktívabb?<br />

A legjobban a Nemzeti Akkreditáló Testületben<br />

szeretek tevékenykedni, mert az ő minőségirányítási<br />

ismereteik messze meghaladják az enyémet és<br />

élvezetes minden tanulással töltött pillanat.<br />

Nyugdíjasként ugyanolyan lelkesedéssel<br />

végzed munkádat, mint korábban.<br />

Mi motivál manapság?<br />

Nem vagyok nyugdíjas, ez t<strong>év</strong>edés. Prémium <strong>év</strong>es<br />

köztisztviselő vagyok, ami hétköznapira lefordítva<br />

részmunkaidőt jelent. Manapság nagy örömmel<br />

fogadtam az új európai egészségügyi szabványt és<br />

nagyon drukkolok, hogy elkezdjük bevezetni, mert<br />

nagyon jónak tartom.<br />

Hogyan tudsz minőségügyi, szakmai<br />

kérdésekben megújulni. Van-e lehetőséged<br />

továbbképzésre, önképzésre?<br />

Rengeteget olvasok és beszélgetek a minőségügy<br />

számtalan területén dolgozó szakemberrel. Mindenkitől<br />

tudok tanulni és az egy szerencsés adottság,<br />

ha az ember a hallott információt, újdonságot<br />

képes az addigi ismereteivel szintetizálni.<br />

Miként tudsz regenerálódni? Mi a hobbid<br />

és kedvenc időtöltésed?<br />

Nagymamaként elsődleges hobbi a gyerekek társasága.<br />

Mindez Velencén egy csodálatos kertben ahol<br />

mindent én csinálok fáradhatatlanul és nagyon<br />

nagy örömmel.<br />

Látogatás Herenden 2016

T. BIENIEK ILDIKÓ<br />

A DrPrezi Team csapatának tagja,<br />

testbeszédfejlesztő és hatásgyakorlat tréner<br />

Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy<br />

Tapolcán az ISO 9000 FÓRUM XXVIII. Nemzeti<br />

Minőségügyi Konferenciáján élvezhettem Ildikó remek<br />

előadását. A „Hidat építesz az emberekhez vagy falat<br />

húzol magad köré? A bizalomra épülő kommunikáció<br />

a munkavállalók megtartásában” prezentációt<br />

követően tettem fel kérdéseimet a népszerű<br />

szakembernek.<br />

Kérlek, vázold fel szakmai pályafutásod<br />

legfontosabb állomásait! Hogyan lesz<br />

valaki testbeszédfejlesztő és miként<br />

hatásgyakorlat tréner?<br />

Gyermekkorom óta mindig is erősen élt bennem a<br />

vágy, hogy megértsem a másokra gyakorolt hatásunk<br />

„mechanikáját”. Tudni akartam, hogy azonos<br />

mondat különböző emberek szájából miért hangzik<br />

másképpen és főleg, hogyan lehetséges, hogy amit<br />

adott szándékkal – talán éppen megerősítési vagy<br />

megnyugtatási céllal – mondunk másoknak, az miért<br />

vált ki olykor teljesen más reakciót, mint amit vártunk?<br />

Sokáig a rengeteg kérdőjel mellett csupán két<br />

pontot tudtam magabiztosan elhelyezni a mondataim<br />

végén: az egyik azt a kijelentést zárta, ami szerint<br />

minden társas interakcióban katalizátorként működünk<br />

(vagyis függetlenül attól, hogy éppen szavakba<br />

öntjük-e gondolatainkat, bizonyos fokig mindig<br />

hatással leszünk a környezetünkben tartózkodókra);<br />

a másik ott jelent meg, hogy ezt a hatást képesek<br />

vagyunk tudatosan befolyásolni. Utóbbi kijelentés<br />

persze azonnal feldob egy új kérdést, a ’Hogyan?’<br />

megválaszolásához pedig nagyon is eltérő szakmai<br />

területek tapasztalatait kellett felhasználnom. A 2014-<br />

ben megalkotott Hatásgyakorlat módszerébe végül<br />

televíziós műsorvezetőként töltött <strong>év</strong>eimből a kamera-komfort<br />

gyakorlatát, beszédtechnikai, gesztikulációs<br />

és állapotmenedzsment módszereket; míg az ezt<br />

megelőző közel 6 <strong>év</strong>nyi mozgáskultúra fejlesztésből<br />

(ügyfeleim reklámszereplők és divatmodellek voltak)<br />

a testbeszéd és érzelmi hatáskeltés gyakorlati alkalmazásának<br />

eredményeit építettem be.<br />

Főiskolai tanulmányaim során, nemzetközi diplomácia<br />

szakon betekintést nyertem a kommunikáció,<br />

pszichológia, szociológia világába, így lehetőségem<br />

nyílt rá, hogy a nonverbális kommunikáció célzott<br />

alkalmazását végül egészen eltérő ügyféligényekhez<br />

igazítva építhessem be tanácsadási tevékenységembe.<br />

2016-ban a testbeszéd témájában tartott<br />

egyik előadásomon a résztvevők között ült későbbi<br />

mentorom Dr. Németh Zoltán prezentációs és<br />

felsővezetői tréner is, akivel ezt követően szoros<br />

együttműködést alakítottunk ki. A DrPrezi Team<br />

csapatának tagjaként a nyilvános beszédekre való<br />

felkészítések során vállalkozók, közép- és felsővezetők<br />

számára nyújthattam betekintést a hatáskeltés<br />

világába, így segítve őket aktuális prezentációjukkal<br />

vagy beszédükkel kapcsolatos konkrét céljaik<br />

(meggyőzés, edukáció, értékesítés, támogatók<br />

vagy partnerek bevonzása…) eléréséhez. 2019-ben<br />

a Még mindig előadok, tehát vagyok című prezentációtechnikai<br />

könyv társzerzőjeként a legkiválóbb<br />

előadók hatásgyakorlásának titkaiba avathattam be<br />

az olvasókat. 2020 óta pedig másik szerelem-pro-<br />

486

jektem, hogy a Szavakon túli workshopok csoportjainak<br />

fellépésén dolgozunk Ruff-Kiss Ágnes beszédtréner,<br />

a Színház- és Filmművészeti Egyetem<br />

beszédtechnika tanárával.<br />

A www.hatasgyakorlat.hu honlapon<br />

megismerhetjük a hatásgyakorlat és a<br />

testbeszéd képzésforma lényegét. Kiknek<br />

ajánlod elsősorban ezeket a tréningeket?<br />

Ügyfeleim leggyakrabban olyan vezetői pozíciót betöltő<br />

vagy vállalkozás irányító emberek közül kerülnek<br />

ki, akik gyakran prezentálnak/beszélnek nagyobb<br />

közönség előtt, és akik számára nem is a tartalmi<br />

rész, sokkal inkább maga az előadásmód jelent kihívást.<br />

Emellett – mivel a nonverbális kommunikáció<br />

minden társas interakcióban jelen van – ügyfeleim<br />

gyakran keresnek fel olyan kommunikációs elakadásokkal,<br />

ahol adott szituációkban vagy nem tudják<br />

felmérni, vagy nem sikerül tudatosan irányítani a<br />

fellépésüket és így a munkahelyi vagy magánéleti<br />

érintkezések során sokszor szembesülnek félreértéssel<br />

vagy a meg nem értés nehézség<strong>év</strong>el. Megrendelőim<br />

között tudhatok olyan cégeket is, akik szakmai<br />

videókat gyártó; tanácsadó vagy értékesítői csapatuk,<br />

máskor - a menedzser - beosztott kapcsolatot erősítendő<br />

- vezetőik kommunikációjának nonverbális<br />

megtámogatására is felkérnek.<br />

Előfordult már, hogy valaki „átvert”<br />

testbeszéd<strong>év</strong>el, vagy félreértetted őt?<br />

Természetesen igen. A testbeszéd értelmezésében<br />

akkor lehetünk igazán hatékonyak, ha már ismerjük<br />

a másik testbeszédi mintáit – például tudjuk, hogyan<br />

mennyi kézjelzést használ, milyen arcjátékkal színesíti<br />

a mondandóját, milyen a hangja akkor, amikor<br />

fesztelenül beszél egy számára komfortos témáról.<br />

Fontos tudni azonban, hogy amikor ettől eltérő jelzéseket<br />

észlelünk, azok felismerése nem egyenlő a<br />

megfejtésükkel.<br />

Vagyis az, hogy adott pillanatban ahhoz a másikon<br />

észlelt jelzéskombinációhoz milyen mögöttes tartalmat<br />

tudunk hozzárendelni (mit gondolhat, mit érezhet)<br />

nagyban függ tőlünk, egyéni tapasztalatainktól.<br />

Amikor egyik ügyfelemet készítettem fel polgármesteri<br />

beszédre és adott kijelentése során észrevettem<br />

az arcán egy kis rándulást inkább teljesen nyíltan elmondtam,<br />

hogy mire figyeltem fel és rá is kérdeztem,<br />

hogy ez a reakció vajon az elmondottakhoz kapcsolódó<br />

ellenérzését jelezhette-e.<br />

Mint kiderült, valóban így volt, ugyanis túlzónak<br />

találta az egyik megfogalmazást és nem tudott vele<br />

azonosulni, a teste pedig – és ez általánosan vonatkoztatható<br />

ránk, emberekre – tudattalanul megjelenítette<br />

ezt a viszonyulást. Ugyanakkor egy arcrándulás<br />

jelezhet belénk nyilalló fájdalmat, egy fejünkben<br />

átsuhanó gondolat bevillanását vagy lehet reakció<br />

valamire, amit kommunikáció közben külső tényezőként<br />

észlelünk – szóval csak óvatosan az egyenes<br />

következtetésekkel!<br />

Előadásaid közben a hallgatóság testbeszéde,<br />

figyelme, reakciói késztettek már „menet<br />

közbeni” korrekciókra?<br />

Teljes mértékben, sőt, nyilvános beszédre készülő<br />

ügyfeleimet mindig bátorítom arra, hogy lépjenek<br />

interakcióba a közönséggel - és itt nem csak a „tegye<br />

fel a kezét, aki…” jellegű felszólításokra gondolok.<br />

Nagyobb közönség előtt tartott prezentációk során<br />

éppen az a legnehezebb számunkra, hogy a többiektől<br />

távol, tőlük elhatárolódva, közülük kiemelve<br />

kell működnünk, ami hatásában meglehetősen hasonlít<br />

annak a társas kirekesztésnek az érzéséhez,<br />

ami evolúciónk során a túlélés lehetőségét nullázta<br />

le. Ezzel szemben, ha párbeszéddé változtatjuk a beszédeinket<br />

és nem csak figyeljük, de le is reagáljuk a<br />

közönségen látottakat, az egyszerre lehet megnyugtató<br />

és segítheti elő a bizalomépítő hatáskeltés talán<br />

legfontosabb testbeszédi jelzéseinek aktiválását.<br />

Persze ez könnyebb abban az esetben, ha csupa egyetértő,<br />

megerősítő jelzést látunk (rábólintásokat, elmosolyodást…)<br />

és nehezebb ott, ahol az észlelt jelzés<br />

inkább furcsálló, esetleg ellenérzésekről árulkodik.<br />

Előadói felkészültség és személyiségfüggő is, hogy<br />

ez esetben az átlendülés (vagyis ignorálás, és a támogató<br />

jelzéseket közvetítő arcokba való kapaszkodás)<br />

vagy a beleállás, utóbbi folyományaként pedig improvizáció<br />

az, amit felvállalunk. Az én megoldásom<br />

negatívabb jelzés esetén, hogy nagyon röviden rákérdezek<br />

az esetleges okra, ami sokkal gyakrabban<br />

hoz kisebb magyarázó jelzéseket reakcióként (például<br />

magyarázó fejingatás vagy elmosolyodás), mintsem<br />

teljes elzárkózást. A lehetséges variációk közül<br />

487

tapasztalatom szerint az, ahol legalább kaptam valamilyen<br />

visszajelzést hozzásegít, hogy úgy érezzem<br />

kezemben az irányítás – és nem baj, ha nem ért velem<br />

mindenki egyet.<br />

Tapolcai előadásod alcímében a bizalomra épülő<br />

kommunikáció fontosságára utaltál. Kifejtenéd<br />

röviden a munkahelyi interakciók élményének<br />

jelentőségét a pl. a minőségbiztosításában?<br />

Hiszem, hogy a munkavállalók nap, mint nap megélt<br />

élményei óriási kihatással vannak arra, hogy az<br />

emberek meddig maradnak egy adott szervezetnél.<br />

A munkaerő megtartásához kapcsolódó előadásomban<br />

ezért a valódi, mély bizalom (vezető – beosztott,<br />

cég – beosztott, beosztott – beosztott között) kiépítése<br />

mellett a mindennapi interakciók feltöltő/energizáló<br />

hatásának fontossága mellett érveltem.<br />

Úgy látom, hogy amíg a csapatépítők szervezése a pandémia<br />

után kiemelt fontossággal bír, ennél jóval kevesebb<br />

figyelmet kap az, hogy a munkavállaló mit él meg<br />

a munkavégzéshez kötődő – virtuális vagy személyes<br />

– interakciókban. Pedig utóbbi, vagyis az egyeztetések,<br />

meetingek, brainstormingok és egy-per-egyes megbeszélésekhez<br />

kötődő interakciók tudatos/minőségi<br />

átalakítása segíthet abban, hogy visszatérően jó érzések<br />

és hangulat mentén ne csak pozitív viszonyulás, de<br />

valódi kötődés is kialakulhasson.<br />

Minőségügyi konferencián találkoztunk.<br />

Véleményed szerint mitől jó minőségű egy<br />

prezentáció?<br />

Ha leköt, hatása alá von, gondolatokat indít meg<br />

és jó érzéseket ébreszt, illetve ha akaratlanul is ott<br />

motoszkál bennem még néhány napig egy-egy szó<br />

vagy maga az üzenet, amit az előadó átadott. Ezek<br />

mind valódi értéket képviselnek a mai világunkban.<br />

DrPrezi már szerepelt a Jók a legjobbak közül<br />

sorozatban. Te is a DrPrezi Team tagja vagy. Mi<br />

újság a csoport háza táján?<br />

Köszönöm a kérdést - pörgős, intenzív időszakban<br />

vagyunk éppen. A konferenciák és rendezvények<br />

világa ébredezik, a szervezők bátrabban vetik papírra<br />

a rendezvényekkel kapcsolatos terveket és így<br />

mi is egyre több felkérést kapunk a pandémia miatt<br />

kicsit hiányolt előadói felkészítések kapcsán. A tavaly<br />

létrehozott (és a pandémia alatt majdnem egy<br />

<strong>év</strong>ig épített) Online Térváltók programunk nagyon<br />

népszerű, ugyanis mostanra az emberek nem csak<br />

azt ismerték fel, hogy bizony a virtuális meetingeknek<br />

és konferenciáknak a Covid után is megmarad<br />

a létjogosultsága, de azt is belátták, hogy ez a tér<br />

igenis más. Vagyis muszáj megtanulni, hogy hogyan<br />

lehet benne jól – érthetően, szemléletesen, a<br />

figyelem fenntartását, az információk rögzítését és<br />

az esetleges izoláció érzésének csökkentését elősegítve<br />

– kommunikálni.<br />

Kiktől szoktál tanulni? Hogyan fejleszted<br />

szakmai jártasságodat?<br />

DrPrezi, Kovács Zsuzsa coach és tréner, Ruff-Kiss<br />

Ágnes kolléganőm, illetve az Enetha tréning cég<br />

minden tagja mellett az ügyfelek a legnagyobb tanítóim.<br />

Hiszen ahogyan minden ember egyedi és<br />

utánozhatatlan, úgy a velük való munka is mindig<br />

újszerű lesz – változatos kihívások mentén pedig<br />

könnyű fejlődni.<br />

Szeretek felkészülni új megközelítéssel, keresem a<br />

témámhoz kapcsolódó könyveket, előadásokat, friss<br />

kutatási anyagokat, de nincs annál több, mint amit<br />

emberként, akár csak egy felkészítési folyamat erejéig<br />

adhatunk egymásnak.<br />

Mivel foglalkozol jelenleg és milyen terveid<br />

vannak a közeljövőben?<br />

A figyelmem és energiáim nagy részét mindig a családomnak<br />

szánom – így életem legnagyobb kihívása<br />

jelenleg az, hogy a kisfiam jövőre iskolába megy (és<br />

ez persze már most okoz kisebb nagyobb izgalmakat).<br />

A munka terén igyekszem folyamatosan bővíteni<br />

a tudásom más irányban is – nemrég fejeztem<br />

be például a DISC tréneri képzést – és nyitottan<br />

várom az új kihívásokat, amikbe mindig élvezettel<br />

vetem bele magam.<br />

Miként regenerálódsz, mi a hobbid?<br />

Szeretek a Tisza-tavon csónakázni, ősztől tavaszig<br />

sokat túrázunk a családdal, és ha tehetem, akkor a<br />

barátaimmal is töltök némi időt, mert ezek a beszélgetések<br />

és programok azok, amik egyszerűségük<br />

mellett is elképesztő feltöltődést hoznak.<br />

488

TAKÁCS ROLAND<br />

Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Kft.<br />

- Minőségirányítási, EHS és biztonsági Igazgató<br />

„…Nem beszéltem még a minőségirányítási<br />

rendszerrel foglalkozókról. Nekik kell a legátfogóbb<br />

ismeretekkel rendelkezniük a vállalati folyamatokról,<br />

a nemzetközi minőségirányítási szabványok<br />

követelményeiről. Fontosnak tartom, hogy a tudás<br />

lépésről lépésre legyen felépítve. Az egyes ismeretek<br />

egymásra épülnek, egymással kapcsolatban vannak.<br />

Fontos, hogy az ismereteket egy rendszerbe foglalva<br />

tudjuk kezelni.<br />

Szeretném, ha elsőként szakmai előéletedről<br />

mondanád el a legfontosabbakat!<br />

1994 - ben érettségiztem a győri Veress Péter szakközépiskolában.<br />

1999 - ben a Pannon Agrártudományi Egyetemen szereztem<br />

okleveles agrármérnöki diplomát. Ezt követően<br />

2001 - ben a Nyugat Magyarországi Egyetemen<br />

szereztem Marketing Manager diplomát és végezetül<br />

2004 - ben a Széchenyi István Egyetemen szereztem<br />

Minőségbiztosítási szakmérnöki oklevelet.<br />

A diploma megszerzését követően, 1999-ben kezdtem<br />

dolgozni. Első munkahelyem a SAMA Járműalkatrészgyártó<br />

Bt. (későbbi BOS) volt, minőségbiztosítási<br />

mérnöki pozícióban. Itt egy <strong>év</strong>et töltöttem el, majd<br />

a 2003-ig a Kauffmann Springs Hungary Bt.-nél tevékenykedtem,<br />

mint minőségbiztosítási vezető.<br />

A következő állomás a BOS Automotive Hungary<br />

Bt. volt, a minőségbiztosítási vezetői helyettes munkakört<br />

töltöttem be 2004 márciusáig. Ekkor álltam<br />

munkába a pápai székhelyű Seton Hungary Kft.-nél,<br />

mint minőségbiztosítási és minőségirányítási vezető.<br />

2008.-ban a pápai telephely mellé megkaptam a<br />

cég jánosházi telephelyét is, mint minőségbiztosítási<br />

igazgató tevékenykedtem egészen 2010.-ig. Ebben<br />

az <strong>év</strong>ben egy nagy váltás történt, autóipari beszállítói<br />

minőségügyi vezetőből autógyári minőségügyi<br />

vezető lettem az AUDI Hungária Zrt. győri telephelyén.<br />

2015.-ben aztán átkerültem jelenlegi munkahelyemre<br />

a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek<br />

Kft.-hez a hol jelenleg a minőségirányítási, EHS<br />

és biztonsági Igazgató pozíciót töltöm be.<br />

Mi motiválta az agrármérnököt a marketing<br />

és a minőségbiztosítás irányába?<br />

Az egyetem alatt már érlelődött bennem a gondolat,<br />

hogy nem a mezőgazdaság lesz az én utam.<br />

Gyermekkoromban, ha egy játékautót kaptam, akkor<br />

nem elsősorban a vele való játék kötötte le a figyelmem,<br />

hanem az érdekelt, hogy vajon mi hajtja,<br />

mitől működik. Előszeretettel szedtem szét a kisautókat.<br />

Boldog voltam, ha rájöttem valami új, számomra<br />

addig ismeretlen dologra.<br />

Mire az egyetem végére értem egyértelművé vált<br />

számomra, hogy valamilyen műszaki pályán fogom<br />

megtalálni a számításomat.<br />

Hogy miért éppen a minőségügy? Ez kezdetben még<br />

nem volt tudatos. Kaptam egy lehetőséget a SAMA<br />

Járműalkatrészgyártó Bt-nél, mint minőségbiztosítási<br />

mérnök. Vevői, reklamációkkal és beszállítói<br />

problémákkal foglalkoztam.<br />

Itt éreztem ismét azt a majd elfelejtett gyermekkori<br />

izgalmat, amit akkor tapasztaltam, amikor egy hiba<br />

489

okát kellett kideríteni, ki kellett találni olyan megoldásokat,<br />

amelyek biztosítják, hogy a hiba többet<br />

nem fordul elő. Gondolkodni, ötletelni kellett, megoldásokat<br />

keresni és találni. Ez pedig fantasztikus<br />

érzés volt. Szóval ekkor és ott csapott meg a mozdony<br />

füstje, és a lelkesedés azóta is töretlenül tart.<br />

Az agráregyetem elvégzését követően munka mellett<br />

a SZIF-en (Széchenyi István Főiskola) levelezőn<br />

a műszaki menedzser szakot is elvégeztem.<br />

Szerencsésnek mondhatom magam, mivel a pályafutásom<br />

során lépésről-lépésre egyre komplexebb<br />

feladatokat kaptam, később vezetői, döntéshozói<br />

pozícióban is, de büszkén mondhatom, hogy a mai<br />

napig hű maradtam a szenvedélyemhez, a minőségügyhöz.<br />

Ezért is tartom a mai napig szívügyemnek<br />

a minőségüggyel kapcsolatos munkát. A marketing<br />

szakirány egyszerűen érdekelt, de ennek nem lett<br />

folytatása, megmaradt az érdeklődés szintjén.<br />

Miért fontos számodra a minőség. Mit értesz<br />

Te jó minőségen?<br />

Két szempontból is fontos számomra a minőség.<br />

Egyrészt én magam is adott esetben vásárló vagyok.<br />

Elvárom, hogy az általam vásárolt termék azt nyújtsa,<br />

amit én elvárok tőle, illetve amit a gyártó vállalásában<br />

olvasok. Ha ezt nem kapom meg, akkor<br />

elégedetlen vagyok, és valószínű, hogy a jövőben<br />

nem fogok ettől a gyártótól vásárolni. Nem csak a<br />

konkrét terméket, de lehet, hogy mást sem.<br />

Egy multinacionális vállalat minőségügyi igazgatójaként<br />

ugyanezt szemléletet képviselem, csak úgymond<br />

az ellenkező oldalról nézve.<br />

A vevői reklamációk és a minőségi problémák csökkentik<br />

a vállalat nyereségességét, a hatékony működését,<br />

és nem utolsó sorban pedig a vállalat jó<br />

hírnevét. Ha a mi termékeink nem nyújtanák az a<br />

biztonságot és funkcionalitást, amelyet a vevőink elvárnak,<br />

akkor elpártolnának tőlünk. Ami még ennél<br />

is tragikusabb lenne, ha emberek biztonsága kerülne<br />

veszélybe a nem megfelelő minőség miatt. Ez<br />

semmiképpen nem megengedhető, úgymond „Null<br />

tolerancia van”.<br />

A minőségnek számtalan szakirodalmi meghatározása<br />

van. Néha meglehetősen komplikált.<br />

Én inkább egy egyszerű, nem túl cizellált meghatározást<br />

érzek a magaménak:<br />

Minőség = Ha a vevő jön vissza, nem a termék.<br />

Vagyis a vevő ismét megkeres bennünket. Nem azért,<br />

mert problémája van az általunk előállított termékkel,<br />

hanem azért, mert nincs. Mert ismét vásárolni<br />

akar tőlünk. Elégedett vevő. Ez a siker kulcsa.<br />

Végzett tanfolyamaid már kivétel nélkül<br />

minőségügyi tevékenységeidet segítik!<br />

Jól látom? Kérlek, sorold fel a leginkább<br />

hasznosabbakat, számodra értékesebbeket!<br />

Ezek mind olyan ismeretek, amelyekre egy minőségügyi<br />

szakember számára elengedhetetlenek.<br />

A hasznosság tekintetében nehéz sorrendet felállítani,<br />

úgy gondolom, hogy itt az a mérvadó, hogy<br />

mivel foglalkozik valaki egy adott időpontban. Annak<br />

függvényében, hogy valaki a minőségügy milyen<br />

területén tevékenykedik, ezen ismeretek mélysége<br />

eltérő lehet.<br />

Ha valaki például reklamációkezeléssel foglalkozik,<br />

akkor a 8D módszert, ha termék és gyártófolyamat-jóváhagyást<br />

végez, akkor a bemintázási követelményeket<br />

kell készség szinten alkalmaznia.<br />

A kockázatelemzés módszertanát (PFMEA) minden<br />

<strong>minőségügyben</strong> tevékenykedőnek ismernie kell hisz<br />

a hibamegelőzésre törekvés az alapszemléletünk. Ha<br />

valaki a termék-előállítási folyamatot auditálja, akkor<br />

ismernie kell az összes minőségügyi módszert/<br />

technikát, amelyet az egyes iparágakban alkalmaznak,<br />

hiszen ha nem ismeri, akkor meg sem tudja<br />

ítélni annak megfelelőségét egy audit során. Ezeken<br />

felül ismernie kell a folyamataudit alapjául szolgáló<br />

követelményt, autóiparban jellemzően a VDA 6.3<br />

követelményt.Nem beszéltem még a minőségirányítási<br />

rendszerrel foglalkozókról. Nekik kell a legátfogóbb<br />

ismeretekkel rendelkezniük a vállalati folyamatokról,<br />

a nemzetközi minőségirányítási szabványok<br />

követelményeiről.<br />

Fontosnak tartom, hogy a tudás lépésről lépésre legyen<br />

felépítve. Az egyes ismeretek egymásra épülnek,<br />

egymással kapcsolatban vannak. Fontos, hogy az ismereteket<br />

egy rendszerbe foglalva tudjuk kezelni.<br />

Hogyan kerültél a Knorr-Bremse Vasúti Jármű<br />

Rendszerek Kft. csapatába? Hogyan sikerült a<br />

beilleszkedés?<br />

A Knorr-Bremse vasúti divíziójához az autóiparból<br />

kerültem. A pályafutásom során dolgoztam különböző<br />

színtű autóipari beszállítónál, illetve Knorr-Bremse<br />

előtti munkahelyem az Audi Hungária Kft.-nél<br />

490

volt. A vállalat központi minőségügyi osztályát vezettem,<br />

ami a vállalat minőségirányítási rendszeréért<br />

volt felelős, beleértve mind a vállalati szintű termék-,<br />

folyamat-, és rendszerauditokat végző tevékenységeket<br />

is. A munkahelyváltásnak volt szakmai és magánéleti<br />

oka is.<br />

Szakmai oldalról szerettem volna kipróbálni magam<br />

egy másik, nem autóipari iparágban. Érdekelt a<br />

repülőipar, valamint a hadiipar is, de ezek abban az<br />

időben nem kínáltak igazi alternatívát, nem nagyon<br />

voltak ilyen vállalatok. Az addig szerzett tapasztalataimat<br />

viszont szerettem volna mindenképpen<br />

felhasználni, ezért az autóipartól nem túl messze<br />

álló iparágat kerestem. A vasút így igazi alternatívát<br />

jelentett. Így találtunk végül is egymásra a<br />

Knorr-Bremse vasúti üzletágával.<br />

Itt teljesen mások a dimenziók, nem is összehasonlítható<br />

egy autóval: minden hatalmas, óriási. Maga<br />

a vasúti üzletág is nagyon eltér az autóipartól. Nehéz<br />

szériagyártásról beszélni, mivel egy projekt legtöbbször<br />

egyszeri gyártást jelent, melyet soha nem követ<br />

több. Azaz egy néhány tucat szerelvényes megrendelésből<br />

áll egy széria.<br />

Nincsenek ezer, tízezer darabos megrendelések,<br />

mint egy autóipari beszállítónál. A termék életciklusok<br />

is teljesen mások: egy személyautó miután 7<br />

<strong>év</strong> gyártás után kifut, vége a gyártásának, jön az<br />

új modell. Nálunk sok esetben több <strong>év</strong>tizede gyártott<br />

termékeket szeretne a vevő újra rendelni és ezt<br />

kell számukra biztosítani. Olyan is volt, hogy 60-70<br />

<strong>év</strong>es öreg papírrajzok beszkennelt verziói alapján<br />

kellet alkatrészt gyártani egy vevőnek és szállítani.<br />

Autóiparban ezek elképzelhetetlenek volnának.<br />

Mint ahogy már említettem, a mi termékeink több<br />

10 <strong>év</strong>et töltenek el a forgalomban. Mivel fékrendszereket<br />

gyártunk, felelősek vagyunk az utasok biztonságáért.<br />

Ennek megfelelően a követelmények is<br />

nagyon kemények.<br />

Ami még egy kivételes élmény, hogy vállalatunknál<br />

termék és szoftver tervezés és fejlesztés is történik.<br />

Óriási kihívás és egyben nagyon felelősség és büszkeség<br />

a Knorr - Bremse - nél dolgozni. A beilleszkedés<br />

nem volt gyors és egyszerű. Más iparág, más<br />

szemlélet, más tapasztalatok. Megvívtuk a „harcunkat”,<br />

de bizton állíthatom, hogy az elmúlt <strong>év</strong>ek során<br />

összecsiszolódtunk, mint a régi házasok.<br />

Mi az, amit a korábbi munkahelyeiden szerezett<br />

tapasztalataidból hasznosítani tudsz? Van-e<br />

módod a legjobbak sikereiből tanulni?<br />

A minőségirányítási rendszerkövetelmények nagyon<br />

hasonlóak az autóipari követelményekhez. Megvan<br />

a szabványokban is a közös, az ISO 9001. Az autóiparban<br />

alkalmazott IATF16949 minőségirányítási<br />

rendszerszabvány vasúti megfelelője az ISO/TS<br />

22163. Vannak ugyan különbségek, de aki ismeri az<br />

IATF16949 szabvány követelményeit, az tudja értelmezni<br />

a vasúti követelményrendszert is - természetesen<br />

azt követően, hogy megismeri a vállalat, illetve<br />

az iparág működését. Alkalmazzuk még az autóipari<br />

minőségtechnikák nagy részét is, természetesen a<br />

vasúti iparágra specializálva. A megszerzett tudásom<br />

tapasztalataim, így hasznosíthatók.<br />

A méltán világhírű cégednél miként tudsz<br />

fejlődni? Hogyan tudsz szakterületeden<br />

naprakész lenni?<br />

Minden nap tanulok valamit. A vasút egy tradicionális,<br />

nagy múltat megélt és nagy jövővel bíró iparág.<br />

A technológiai fejlődés nálunk ugyanúgy jelen van,<br />

ami napi újdonságokat kínál. A különböző vasúti társaságok<br />

különböző igényekkel, elvárásokkal fordulnak<br />

hozzánk. A vállalat új termékekkel jelennek meg a piacon,<br />

amelyek szintén óriási személyes szakmai fejlődést<br />

tesznek lehetővé. A naprakészség elengedhetetlen<br />

a szakterületemen, hasonlóan a többi szakterülethez.<br />

Ez az életünk része. A napi munkavégzés során automatikusan<br />

jönnek az új információk, szinte észrevétlenül<br />

épülnek be a tudatunkba. Ezen túl természetesen<br />

sokat egyeztetünk a Knorr-Bremse központtal, a többi<br />

telephellyel. Rendszeresen konszernszintű tapasztalatcseréken<br />

és egyéb rendezvényeken veszünk részt,<br />

ahol rengeteg lehetőség nyílik új ismeretek megszerzésére.<br />

Egyszóval annak, aki szorgalmas és motivált, a<br />

vállalatnál minden adott a fejlődésre.<br />

Hogyan tudod lemérni munkád<br />

eredményességét?<br />

Elsősorban a minőséggel kapcsolatos vállalati mutatószámok<br />

alapján. Amennyiben ezek teljesülnek,<br />

akkor a munkám, illetve a munkatársaim munkája<br />

eredményes. Ez csapatmunka nélkülük, az ő támogatásuk<br />

nélkül én sem lehetnék eredményes.<br />

491

Mennyre vagy csapatépítő, miként gondolkozol<br />

a team munkáról?<br />

A „Régi idők focija” 1973-ban készült film kultikus<br />

mondatát tudnám idézni – „Kell egy csapat”. Azt hiszem,<br />

ez mindent elmond.<br />

Minőségügyi területen milyen rövidtávú<br />

fejlesztéseken dolgozol? A megoldásokhoz<br />

inkább a központtól, vagy budapesti<br />

munkatársaidtól remélsz több segítséget?<br />

A mechanikus megmunkáláson az idei <strong>év</strong>ben bevezetjük<br />

a CAQ (Computer Aided Quality) rendszert.<br />

Ez a rendszer biztosítja a teljes gyártás rendszer<br />

általi felügyeletét, biztosítja a teljes visszakövethetőséget.<br />

Ezen kívül automatikus statisztikák elkészítésére<br />

is lehetőséget biztosít. Mivel ez egy elég<br />

nagy horderejű projekt, a sikeres bevezetéshez elengedhetetlen<br />

a központi támogatás, de nagy feladat<br />

hárul mindannyiunkra itt Budapesten is. Nagyon<br />

motivált mindenki a minél gyorsabb bevezetésben,<br />

mert ez jelentősen megkönnyíti, hatékonyabbá és<br />

hibabiztossá teszi a munkavégzést.<br />

Jut időd a családra, a kikapcsolódásra,<br />

a regenerálódásra? Van-e kedvenc<br />

időtöltésed, hobbid?<br />

Ez nem kérdés. Kell, hogy jusson. Ehhez a munkához<br />

kiegyensúlyozottság, maximális mentális egészség<br />

szükséges. Ez kiegyensúlyozott és stabil családi<br />

háttér nélkül nem lehetséges. Őszintén osztom azt<br />

az elméletet, hogy arra van időnk, amit fontosnak<br />

tartunk. Törekszem rá, hogy a velük töltött idő tartalmas,<br />

értékes idő legyen, hiszen ez tölt fel és ad<br />

erőt a folytatáshoz. Szeretem a színházat, az utazást.<br />

Ennek csak a szabadidő és a pénztárca szab határt!<br />

Az Oktatás Minőségéért Díj EGYMI 2014<br />

492

TARR JUDIT<br />

SGS, IRCA – minőség szakértő, vezető auditor<br />

„… Az én „minőség” értelmezésemben ott kell,<br />

legyen a „siker” is párban állva a „felelősséggel”. A „jó”<br />

helyett a „legjobbnak lenni mind között” üzenettel<br />

azonosulok.”<br />

Fiatalságod ellenére nagyon komoly minőségszakmai<br />

múlttal rendelkezel. Kérlek, emeld<br />

ki eddigi pályafutásod néhány fontosabb<br />

mozzanatát!<br />

A „szakmai múltam” egyidős a nyíregyházi Jósa András<br />

Megyei Kórház minőségügyi múltjával, az indíttatás<br />

azonban a véletlen műve, nem volt a pályaképemben<br />

a minőség szakma. 1996-ban, a Főigazgatói<br />

Titkárság munkatársaként a kórház akkori főigazgatója<br />

tartott alkalmasnak arra, hogy - a Zala Megyei<br />

Kórházat követve az országban másodikként elindított<br />

- Minőség- és szervezetfejlesztési projektben<br />

jelentős szervező szerepet kapjak a külső tanácsadó<br />

Qualimed Kft. iránymutatása mellett. A Minőségügyi<br />

Tanács titkára, rövid időn belül a kórház Vezető<br />

auditora, majd a Minőségügyi Divízió vezetője<br />

lettem. Ilyen munkakör addig ismeretlen volt az<br />

egészségügyben, nemcsak hazánkban, külföldön is<br />

ritkaságszámba ment.<br />

Az élettudományi és a tanári képzettségem pedig<br />

arra kötelezett a minőségügybe kerülve, hogy a kórházi<br />

munkatársak képzése illetve a főiskolai/egyetemi<br />

hallgatók gyakorlatvezetői munkái mellett, szélesebb<br />

körben is vállaljak oktatást. 1998-tól a mai<br />

napig egészségügyi auditori és egyéb egészségügyi<br />

minőségmenedzsment tematikák kialakításában és<br />

oktatásában vettem illetve veszek részt különböző<br />

felsőoktatási intézményekben, illetve egyéb akkreditált<br />

minőségügyi képzésekben. A teljesség igénye<br />

nélkül példaként említve: Debreceni Egyetem OEC<br />

Nyíregyházi Egészségügyi Főiskola, TUDOR program,<br />

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi<br />

Centrum Népegészségügyi Intézet, Szegedi Tudományegyetem<br />

Klinikai Kémia Intézet – Nemzeti<br />

Akkreditáló Testület ODL SZAB orvosi diagnosztikai<br />

laboratóriumi akkreditáció, Magyar Minőség<br />

Társaság, Debreceni Egyetem OEC ÁOK Egészségügyi<br />

Menedzserképző Központ, ágazati minisztériumok<br />

(egészségügyi, szociális, családvédelmi). Ezek<br />

közül valódi szakmai nívónak DE OEC Népegészségügyi<br />

Kar, „Egészségügyi minőségbiztosítási és<br />

minőségfejlesztési” szak létrehozásában való aktív<br />

részvételt tartom. Az induláskor, 1999-ben, az akkori<br />

szakvezető Professzor Horváth Andrea nem csak a<br />

curriculum kidolgozásába vont be, hanem az oktatási<br />

és tréning módszer kifejlesztésében, a tanári és<br />

hallgatói kézikönyv összeállításában is bizonyítási<br />

lehetőséget adott.<br />

2000-től az akkori egészségügyi, majd 2006-tól az<br />

akkori szociális minisztérium regisztrált minőségszakértője<br />

lettem, mivel vagy elindítója, vagy aktív<br />

tagja voltam az 1999-2001-ig tartó „minőségügyi hőskorszak”<br />

szakmai minőségfejlesztési programjainak.<br />

Ezek közül a projektek közül ISO 9000 egészségügyi<br />

értelmezés ajánlás, az Egészségügyi Minőségi Díj<br />

modell, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Integrált<br />

Egészségügyi Minőségirányítási rendszer, a Magyar<br />

Egészségügyi Ellátási Standardok Kézikönyv, a Szociális-és<br />

Gyermekvédelmi standardok, irányelvek,<br />

protokollok kidolgozásában, a szociális és gyermekvédelmi<br />

standardizációs oktatófilmek készítésében<br />

való részvételt tartom kiemelendőnek.<br />

Ha már „minőségügyi hőskorszak”-ról beszélünk,<br />

meg kell említeni azokat a mára jól ismert szakmai<br />

493

szerveződéseket, társadalmi szervezeteket, amelyeknek<br />

az elindulása a nevemhez kötődik: EOQ MNB<br />

Minőségügyi Rendszerek Tanúsítása és Akkreditálása<br />

Szakbizottság Egészségügyi szakirány, Magyarországi<br />

Tanúsított Cégek ISO 9000 Fóruma Egészségügyi<br />

és Szociális Ágazat, EOQ MNB Egészségügyi<br />

szakbizottság kibővítése Egészségügyi és Szociális<br />

Szakbizottsággá. Továbbá számtalan, a minőség<br />

szakmában meghatározó fórum, tréning, nemzeti<br />

és nemzetközi konferencia szervezésében vállaltam<br />

tevékeny részt.<br />

Ma leginkább az SGS SSC auditoraként ismernek. Az<br />

SGS-el 2001-ben indult a munkakapcsolatom, ahol<br />

főleg közszolgáltatási területen dolgozom. Szintén<br />

komoly szakmai kihívásnak mondható, hogy egy<br />

meghatározó egészségügyi piaci jelenlét kialakításában<br />

vállalhattam ennél a világvezető tanúsító testületnél<br />

szerepet már a kezdetekkor, jelenleg pedig az<br />

Egészségügyi munkacsoportot vezetem.<br />

A kérdésben szereplő „komoly szakmai múltat” értékelve<br />

arra a következtetésre jutottam, hogy vélhetően<br />

attól nevezhető komolynak, mert lényegében<br />

16 <strong>év</strong>e folyamatos szakmai kihívásnak kell megfelelnem,<br />

amihez nem csak egy új szakmát kellett<br />

megtanulnom, hanem rengeteg egyéb készséget és<br />

jártasságot szerezni, határterületi szakmákat megismerni,<br />

nap mint nap új és sikeres munkakapcsolatokat<br />

kialakítani.<br />

Ehhez az kellett, hogy a szükséges képzettségemnek<br />

és kompetenciáimnak jó részét - pl. a TÜV Akadémia,<br />

a Japán -Magyar Termelékenységi Központ kétnyelvű<br />

oklevelei, Minőségszakértő, SGS IRCA vezető<br />

auditor, Joint Comission surveyor (kórházakkreditációs<br />

standardok magyarországi próba-akkreditációja<br />

kapcsán), NAT minősítő, EOQ és még számtalan<br />

akkreditált minőségmenedzsment tanfolyam – annak<br />

idején a Jósa András Kórház támogatásával szerezhettem<br />

meg. A megszerzett szakmai tudás szinten<br />

tartását, az auditori készségeim fejlődését és egyéb<br />

kiegészítő képzést – pl. vezetői, kommunikációs, tréneri,<br />

személyiségfejlesztési – részben az SGS-el való<br />

munkakapcsolatnak, részben a szerteágazó projektmunkának<br />

köszönhetem. Azt csak ma látom - amikor<br />

új ismeretek elsajátítását saját költségemen és<br />

lényegében a szabad időm rovására kell, hogy megoldjam<br />

-, hogy milyen óriási volt ez a lendületes indulási<br />

lehetőség.<br />

Ki, vagy kik „fertőztek meg” a minőséggel?<br />

- Sokan, sokféleképpen. Ha a minőséget filozófiai értelemben<br />

- mint értékteremtés - értelmezem, akkor<br />

történetileg a szüleimtől kapott értékrendet tekintem<br />

az elsődleges „fertőző forrásnak”, melynek alapkövei<br />

a hit, bizalom és a hasznosnak lenni volt: „Cselekedj<br />

elsőre jól, légy kiszámítható és példamutató!”<br />

Következő minőség-fertőző forrás az a jónéhány<br />

pedagógus és az a vidéki környezet volt a számomra,<br />

ahol már gyermek- majd ifjúkoromban egy alkotó<br />

közösség fontos láncszemének tekintettek. Megérezhettem<br />

a felhatalmazottságot, megtapasztalhattam<br />

a közös célok-közös alkotás-közös siker örömét,<br />

gyakorolhattam a munkaszervezést, elsajátítottam<br />

a „rend a lelke mindennek” elvét, megtanultam az<br />

önként vállalt segítés, az „élére állni egy ügynek”,<br />

az „örömet okozni” valakinek”, egyszóval a sikerélmény<br />

lényegét. Mindez a családban, a családi gazdaságban,<br />

az iskoláimban, a nyári diákmunkák során<br />

és a sportban kezdődött.<br />

Az csak most, erre az interjúra készülődve tudatosult<br />

bennem, hogy lényegében én egy „minőség irányított”<br />

környezetben élek: nálunk nem a szőnyeg<br />

alá söprés, hanem a hibákból tanulás játékszabálya<br />

működött. Igyekeztem én is ezt az elvet továbbvinni<br />

gyermekeim nevelése során, így hibázásainkból<br />

legtöbb esetben derűsen tanulunk, ha kell, a romokból<br />

is újra tudunk építkezni.<br />

Ha a „minőség”-re már mint szakmára, vagy akár alkalmazott<br />

tudományra gondolok, akkor itt azokat lehetne<br />

megemlíteni, akiktől sokat tanultam az elmúlt<br />

közel húsz <strong>év</strong> során. Kik azok akik hatással voltak<br />

rám? Felsorolni ebben a beszélgetésben lehetetlen,<br />

hiszen ha elkezdem megnevezni őket, akaratlanul is<br />

kizárhatok olyanokat, akiktől szintén sokat tanultam.<br />

Az én „minőség-világkép” olyan mint, egy puzzle-kép,<br />

vannak puzzle-darabok egy tanulmányból, egy vizsgahelyzetből,<br />

egy ügyfelemtől, egy kollégámtól, egy<br />

hallgatómtól, a páromtól, a gyerekeimtől, azonban<br />

néhány puzzle még nincs a helyén. Éppen emiatt volt<br />

már olyan előadásom, amiben a minőségügy szemléletváltása<br />

témához a kutatásomat az „utca emberei”<br />

körében végeztem és bizony máig meghatározó üzeneteket<br />

kaptam tőlük. Akinek a gondolatait azonban<br />

mottóként sokat hivatkozom, az szépemlékű Gyetvai<br />

Gábor barátom, tanítómesterem.<br />

494

Mit jelent Neked a jó minőség?<br />

Milyen minőségértelmezésed van?<br />

A jó minőség? Ez a kérdés máris zavart kel bennem.<br />

Mára sokféle minőségértelmezés alakult ki, ágazatonként<br />

szabványosított a termelési és fogyasztási<br />

folyamatok minőség-értelmezése. De látva, hogy a<br />

fogalom milyen evolúciót járt be, egyet értek azok<br />

vélemény<strong>év</strong>el, akik azt vallják, hogy a „minőség”<br />

szubjektív, azokkal is, akik szerint értékelvű kategória.<br />

Sajnos az sem hallgatható el, hogy a „minőség”<br />

az „értékvesztett”-nek kikiáltott világunkban<br />

lejáratott fogalom lett. A szakmában egyre többen<br />

lecserélik a „minőségszemlélet”-et a „kiválóság”-ra,<br />

sokan hangoztatják, hogy egyszerűen hagyjuk el a<br />

„minőség” szócskát, cseréljük le holnaptól „működésre”.<br />

Ezzel nem mindig tudok egyetérteni, mert<br />

akkor holnapután a „működés”-t kell „összehangolás”-ra<br />

cserélni, és így tovább.<br />

Az én minőségértelmezésem abból indul ki, hogy<br />

küzdeni kell ezeknek a lejáratott fogalmaknak a<br />

rendbetételéért. Nekem a „minőség” már önmagában<br />

is a magasabb rendűséget, a környezetre gyakorolt<br />

pozitív hatást jeleníti meg, a „jó”-ság csupán<br />

az elfogadhatóságot, bármiről – akár egy termékről,<br />

egy szolgáltatásról, egy emberről, egy kapcsolatról<br />

- legyen szó. Így nem szeretem párban használni ezt<br />

a két fogalmat. Az én „minőség” értelmezésemben<br />

ott kell, legyen a „siker” is párban állva a „felelősséggel”.<br />

A „jó” helyett a „legjobbnak lenni mind között”<br />

üzenettel azonosulok.<br />

Azaz legjobb mind között egy közösség, egy cég, egy<br />

ember azért, mert mások annak tartják, mert megbecsülés<br />

övezi, mert jól megy sora, ő a közösség megbecsült<br />

tagja. Az oly sokszor emlegetett siker szó minden<br />

egyes embernek mást és mást jelent. Míg egyikünknek<br />

anyagi gyarapodást, másikunknak önmegvalósítást,<br />

megint másnak egy-egy égető probléma megoldását<br />

egyéni, családi, párkapcsolati, vagy a munkája terén.<br />

A szervezett tevékenységek (szabályozott folyamatok)<br />

bármilyen kapcsolatrendszerről, vállalkozásról, vagy<br />

akár házasságról legyen szó, támogatják ugyan az<br />

egyének munkáját, de ha nem „célorientált” és „emberközpontú”,<br />

azaz nincs meg benne a tudatos felelősségvállalás<br />

és a szeretet, akkor a kiváló szakmai felkészültségű<br />

egyén is végezhet „nem minőségi” munkát, a<br />

vállalkozás sikertelen, a vevő boldogtalan lehet.<br />

Tisztelem azokat, akik az átlagnál „sanyarúbb<br />

körülmények között dolgoznak a minőségért”<br />

Az egészségügy számodra fontos terület, ahol<br />

rengeteget dolgozol. Mi motivál? Hogy látod<br />

az egészségügyi minőségfejlesztés jövőjét?<br />

Az 1990-es <strong>év</strong>ek közepén alig egy tucatnyi lelkes<br />

pályatársammal őszinte hittel, alázattal kezdtünk<br />

el az egészségügyben az akkor még ridegnek, „ipari”-nak<br />

titulált minőségüggyel foglalkozni. Arra kimondottan<br />

büszke vagyok, hogy azon első fecskék<br />

között lehettem, akik megteremtettük az „egészségügyi<br />

minőségmenedzsment” szakmát Magyarországon,<br />

behozhattam jómagam is számos új fogalmat.<br />

Motivált a szemléletformálás, a működés megértése<br />

és másokkal való megismertetése, a változtatás és<br />

egyben önmagam változásának, fejlődésének is a lehetősége<br />

és az, hogy átjuthattam azokon a falakon<br />

is, amit egy szervezet épít maga köré a külvilággal<br />

szemben. Ma is izgalommal, lámpalázban készülök<br />

fel egy-egy munkámra, legyen az több ezer főt foglalkoztató<br />

neves klinika vagy néhány főből álló praxis,<br />

lényeg, hogy a minőségszemléletet terjeszteni<br />

kell. Szakértőként, oktató/előadóként vagy auditorként?<br />

Ez mellékes.<br />

Sajnos azonban nem tudok elégedetten hátradőlni,<br />

sikertörténetnek nem nevezhető, hogy napjainkban<br />

széthúznak az egészségügy minőségének fejlesztés<strong>év</strong>el<br />

foglalkozó szakemberek. Pedig ilyen luxust<br />

nem engedhetnénk meg magunknak. Még mindig<br />

baj van a minőségmenedzsment fogalmainak értelmezés<strong>év</strong>el<br />

a gyakorlatban. Ezen segíthetne, ha<br />

elfogadott, bejegyzett szakma lenne hazánkban is<br />

az „egészségügyi minőségfejlesztési vezető/szakértő/értékelő”<br />

és ezt csak megfelelő alapdiplomával és<br />

fokozatszerzéssel lehetne betölteni.<br />

A minőségszemlélet, a páciensközpontúság, a partnerség,<br />

a hitelesség a túl gyorsan és gyakran változó<br />

szakmapolitikai reformtörekvések áldozatává<br />

lettek. Holott az lenne a kívánatos, hogy a minőségszemlélet<br />

jobban épüljön be a döntéshozók, elsősorban<br />

az egészségpolitikusok döntéseibe, ezáltal<br />

az egészségügyi vezetők és dolgozók tevékenységének<br />

az eredményességén látszana meg mindennek a<br />

haszna. A minőségszemlélet pedig nem a szezonálisan<br />

változtatott standardokon, mindenféle szabványokon<br />

vagy szórványosan jelen l<strong>év</strong>ő projekteken<br />

fog múlni, hanem azon, hogy van-e forrása minő-<br />

495

ségmenedzsment képzettség és jártasság megszerzésének,<br />

az egészségügyi szolgáltatók munkakultúrájának<br />

szerves részét képezi-e a korszerű minőségfejlesztő<br />

módszerek és technikák alkalmazása,<br />

a kiválósági kultúrának meg van a támogatottsága,<br />

az ellátás struktúrájának, folyamatainak át/kialakításákor<br />

a minőség nem a felesleges pluszköltség rovatban,<br />

hanem jövőbelátó befektetés címén jelenik<br />

meg. Igazán akkor leszek elégedett, ha a páciensek,<br />

az érintett felek és az egészségügyi rendszer egyéb<br />

érdekeltjei – kitekintve az oktatás, a gazdaságra,<br />

piac, a, szociális ágazat szereplőire is - számon merik<br />

és tudják majd kérni a minőséget. Ehhez viszont<br />

elengedhetetlen lenne nem egy-egy ágazat szintjén<br />

kidolgozott, hanem egy irányt adó Nemzeti Minőségpolitika<br />

és Minőségfejlesztési Program.<br />

A DEMIN úgy gondolom szíved csücske. Hogyan<br />

kezdődött a debreceni konferencia szervezése?<br />

Milyen terveid voltak és vannak<br />

a konferenciával kapcsolatban?<br />

Az első „Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok”<br />

című nemzeti egészségügyi minőségügyi konferenciát<br />

2001. június 7-8-án szerveztük meg a Debreceni<br />

Akadémiai Székházban. Az EOQ MNB Egészségügyi<br />

szakbizottságának társelnökeként, az ISO 9000 Fórum<br />

ESZÁ-nak pedig az elnökeként kerestem meg<br />

Gődény Sándor docens Urat (akivel kollegák voltunk<br />

az „Egészségügyi minőségbiztosítási-és fejlesztési<br />

szakemberképzés”-ben) azzal az ötlettel, hogy a Debreceni<br />

Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum<br />

Népegészségügyi Iskolájával közösen indítsuk<br />

útjára a rendezvényt. Az indíttatást három dolog adta:<br />

• az ISO 9000 Fórum ESZÁ és az EOQ MNB<br />

ESZB Választmányi taggyűlése, valamint a két<br />

egészségügyi minőségügyi társadalmi szervezet<br />

működésének harmonizálása,<br />

• az egészségügy és határterületei, a<br />

minőségmenedzsment szakma képviselői<br />

között hatékonyabb párbeszéd elindítása, az<br />

ellátás érintett és érdekelt feleinek bevonását is<br />

megteremve,<br />

• hiányt pótló fórumot teremteni az egészségügyi<br />

minőségfejlesztési és minőségbiztosítási<br />

koncepcionális elképzelések, az alkalmazott<br />

gyakorlatok, az elért eredmények<br />

ismertetéséhez.<br />

Kedves anekdotává lett azóta kettőnk között a<br />

DEMIN megszületése: Sándor rövidtávon és kiszámítható<br />

szakmai haszonban, az egészségügyi minőségfejlesztés<br />

és szakmapolitika terepén, én pedig<br />

hosszú távon és sikerben gondolkodtam a minőségmenedzsment<br />

valamennyi érintettjének és érdekeltjének<br />

megszólításával. Sokat győzködtük egymást<br />

és rengeteg munkát tettünk az elindításba, a hit és<br />

az elkötelezettségünk eredménye pedig az idei XII.<br />

DEMIN és a szakmai barátságunk.<br />

Saját tervekről a DEMIN kapcsán nem beszélhetek,<br />

mivel ez közös alkotás. Az elégedettségi indexem<br />

viszont akkor növekedne, ha minél több vezetőt<br />

látnék mind a szakmapolitikából, mind az egészségügyi<br />

és határterületeinek szolgáltatói részéről,<br />

az eddigi két napos konferenciát háromnaposra bővülve,<br />

több párhuzamos, ugyanakkor forgószínpad<br />

jellegű alkotó műhelymunka folyna sok száz résztvevővel,<br />

a résztvevők pedig aktívabban hozzájárulnak<br />

a tematika megalkotásához.<br />

Sokan a „minőség követeként” is ismernek.<br />

Fontosnak tartod tudásod átadását,<br />

az előadások tartását és a publikálást?<br />

Az archaikus kori görög értékrend felől megközelítve<br />

erény vagy emberi kiválóság - egészében vagy<br />

jórészt - azonos a boldogsággal, a boldogulással.<br />

A látható siker és érvényesülés tehát felelősséggel is<br />

jár: hatnia kell környezetére, pozitív irányban változtatni<br />

azt. Így a tudás átadását feladatomnak, a bennem<br />

kialakult minőség-világképemnek a megosztását,<br />

a szemléletformálást azonban már küldetésnek<br />

tartom. Minőség követének lenni hazánkban még<br />

egyelőre misszionáriusi munkának számít, semmint<br />

megtisztelő címként viselni. Ezért is legnehezebb<br />

számomra a publikálás, mert fontosabbnak tartom<br />

az ember-ember közötti élő beszédet, a munkakapcsolatokat,<br />

az interaktív tudásátadást. Talán ennek a<br />

filozófiának köszönhető, hogy egyre több felsőoktatási<br />

intézményben kérnek fel előadónak, rendszeres<br />

óraadónak. Ehhez az oktatói, didaktikai, lényegében<br />

pedagógiai tudásomat is állandóan fejleszteni szükséges,<br />

ezért jelenleg is képzem magam ilyen irányú<br />

posztgraduális képzésben. Ugyanakkor tisztában vagyok<br />

azzal, hogy alkalmazott tudomány ide vagy oda,<br />

szükség van tudományos kutatásokra, a publikálásra<br />

is. Eddig csak önálló fejezeteket írtam egy-egy szak-<br />

496

könyvben, így egy saját könyv megjelentetés<strong>év</strong>el is<br />

tartozom még nem csak a szakmánknak, hanem<br />

családomnak is, szűkebb környezetemnek is. Mert<br />

sosem az a kérdés, hogy mikor foglalkozzon valaki a<br />

szakmájával, az adott munkájával és mikor minőséggel,<br />

mert szerintem a kettő szétválaszthatatlan, akár<br />

mint az ész és a szív, egymást feltételezik.<br />

Minden auditornak vannak kedvenc történetei.<br />

Egy olyat légy szíves említeni, amely<br />

fordulópontot jelentett egy audit alkalmával<br />

és oldottabbá tette az addig feszült légkört<br />

(segítette az alkotó légkör megtalálását).<br />

Volt ilyen egyáltalán?<br />

A kedvenc történetektől emlegetésétől én mind szakmailag,<br />

mind emberileg tartózkodom, habitusomtól<br />

is távol áll. Az esettanulmány-jellegű tapasztalatok<br />

megosztását is lényegében szerződéses kapcsolatban<br />

tartom elfogadhatónak. Az auditálás nagyon bizalmas<br />

és intim tevékenység, időpont, n<strong>év</strong> és helyszín<br />

mellőzése mellett is könnyen magára ismerne bármelyik<br />

ügyfelem, ha egy ilyen interjú során felemlegetnék<br />

egy szituációt.Az alkotó légkör kialakításának<br />

szükségessége a mindennapos auditori gyakorlat<br />

része, hiszen még egy sok <strong>év</strong>es auditor - ügyfél kapcsolatnál<br />

is „szemben helyezkedünk” el egymással.<br />

Nekem meggyőződésem, hogy egy egészséges vizsgadrukknak<br />

lennie is kell mindkét félben egyaránt.<br />

Ezt a felkészültség, a következetesség, a rátermettség,<br />

az auditált nyelvezetének ismerete és az udvarias,<br />

nyugodt de mégis határozott hangnem maguktól is<br />

feloldják. Van, aki olyanféle szlogeneket dob be, mint<br />

például „egy hajóban evezünk”, van aki humort vagy<br />

iróniát visz oldószerként, de receptje ennek nincs.<br />

Azt is el kell fogadnunk, hogy a valóságban a tanúsító<br />

testület és az auditált ügyfél motivációja eltérő,<br />

ugyanakkor nem is lenne alapos és következetes a<br />

„harmadik fél általi - azaz vevő szemét/érdekeit képviselő”<br />

értékelés, ha az baráti csevejjé alakulna. Ezért<br />

is kell nagyon ügyelni ezekre a feszültségoldó praktikákra,<br />

határvonal nem mosódhat el.<br />

Szakmai frissességed miként tartod karban,<br />

hogyan tudsz rendszeresen megújulni?<br />

E kérdés szerint most a megújulás receptjét kellene<br />

összeállítanom. A megújulás fogalma számomra<br />

egyet jelent a változtatni- és fejlődnivágyással<br />

és négy dolog kell hozzá: a hajlam, a motiváltság,<br />

az akarat és a hit. Azt vallom, hogy motiváltság, a<br />

hajtóerő, a külvilágra való rácsodálkozás és megismerésére<br />

irányuló nyitottság belülről kell, hogy<br />

induljon. Akiben ez nincs meg, annak fárasztó is<br />

lesz az újdonságokat figyelni, a szakmai fórumokon<br />

ott lenni, az interneten az aktualiások után vadászni,<br />

az ügyfelei előtt jó néhány lépéssel szakmailag<br />

előrébb járni, a munkatársai vagy a hallgatói tudását<br />

növelni. Akiben viszont ez túl gyors, annak a<br />

fékeket kell megtalálni.<br />

A hit átélése olyan élmény, amit ha megtapasztaltunk<br />

már, akkor tudjuk, hogy különleges érzelmiés<br />

tudatállapotot eredményez az emberben, hiszen<br />

az alkotás, a teremtés folyamatát csak ez a szellemi<br />

többlet képes beindítani. A hit vonzást okoz, a vonzás<br />

tapasztalást teremt, azaz a sikert. Éppen ezért az<br />

sem mindegy, hogy miben hiszünk, hogyan hiszünk.<br />

Akarat kérdése az is, hogy olyan célokat tűzzünk ki<br />

magunk elé, melyek kellő kihívást, motiváltságot biztosítanak,<br />

ugyanakkor reálisak és persze mérhetők is.<br />

A célelérésben sajnos elég sok tényező akadályozhat<br />

vagy korlátozhat, amit az utóbbi időben legjobb tudásom<br />

szerint én is próbálok csökkenteni vagy pedig<br />

a tényezők milyenségét tudatosan befolyásolni. Számomra<br />

a „túl sok és túl magasra tett belső léc”-el és a<br />

környezetemnél jóval gyorsabb változtatási vágyaim<br />

miatt voltak küzdelmeim, így most a fékezést és a befelé<br />

irányuló fókuszálást tanulom.<br />

Az utóbbi <strong>év</strong>ekben sajnos megtapasztaltam, hogy<br />

egy változási folyamatban nem csak az a fontos,<br />

hogy szándékkal és tudatosan haladjunk előre, hanem<br />

az is, hogy néha megálljunk és körbetekintsünk,<br />

milyen úton és kikkel jutottunk oda, ahol éppen vagyunk;<br />

ott vagyunk-e vajon, ahol lenni akarunk és<br />

ott vannak-e azok, akikkel együtt lenni öröm? Talán<br />

az a legnagyobb kihívás az örök úttörők életében,<br />

ha mást látnak, mint amit vártak, tudják/tudjuk kimondani:<br />

semmi baj, soha nem késő irányt és útitársakat<br />

váltani és soha nem késő egy teljesen más úton<br />

elindulni. A lényeg, hogy felismerjük ezt és tegyünk<br />

a változás érdekében.<br />

Ebben nekem sokat segít az új párkapcsolatom –<br />

akit a „minőség ügyének” köszönhetek - és az ezzel<br />

együtt a naggyá nőtt családi, baráti környezetünk<br />

valamint a hit, ami olyan alap is, amelyre immár<br />

szilárdan lehet építkezni.<br />

497

Mi a kedvenc szabadidős elfoglaltságod?<br />

Mi pihentet a leginkább?<br />

Az utóbbi időben jelentősen megváltozott az életem,<br />

így a szabadidőm kihasználása is. Korábban a munka<br />

volt a hobbim, míg nem jelzett az én időgépem<br />

is. Tulajdonképpen mostanában a szabadidő fogalmával<br />

ismerkedem.<br />

Első számú pihentető forrás a családdal, a gyerekeimmel<br />

való együttlét bármilyen formában és bármikor.<br />

Az éneklést az egyik legjobb feszültségoldónak tartom,<br />

a Budavári Evangélikus Templom Schütz Kórusában<br />

énekelek a párommal és a lányommal együtt.<br />

Igyekszem részt venni a gyülekezeti alkalmainkon<br />

vagy együtt lenni a barátainkkal, mert ezek töltekezőleg<br />

hatnak rám. Rendszeres (heti 4-5 alkalom) lett<br />

újra az életemben az aktív testmozgás is.<br />

Hallottunk egy új, civil kezdeményezésről,<br />

aminek az elindítása szintén a nevedhez<br />

köthető. Mesélnél róla?<br />

Idén májusában útjára indítottam a „Kiválóságok hídja”<br />

programot, mely a „Business & Arts” tengely hazai<br />

kialakításában illetve kiszélesítésében vállalna küldetést.<br />

A program, mint nevében is szerepel, az üzleti és<br />

a kultúra világának kiválóságait, azok egymásra-találását<br />

lesz hivatott elősegíteni. A minőség és a kiválóság<br />

iránt elkötelezett szervezetek környezetében a már ismert<br />

érdekelt feleik mellett (pl. szakértők, tanácsadók,<br />

szakmai szervezetek, tanúsítók, beszállítók) most még<br />

megbúvó további lehetséges érintetteket és kiemelten<br />

azon civil szereplőket, civil szervezeteket vagy azokat<br />

összefogó ernyőszervezeteket segíti egymásra találni,<br />

amelyek elsősorban a művészetek, a tudomány és a hit<br />

által törekszenek a fejlődésre.<br />

A „Kiválóságok hídja” alternatív válasz lesz egy aktuális<br />

társadalmi problémára: az érték alapú közösségek,<br />

szervezetek, vállalkozások a XXI. században<br />

nélkülözhetetlenek, mert vissza kell adni valamit a<br />

társadalom számára, az állam szerepéből át kell vállalni<br />

feladatokat.Az alapgondolat akkor jött, amikor<br />

segédkeztem a karvezetőmnek idén tavasszal<br />

a barokk zene autentikus előadásmódjában úttörő<br />

szerepet betöltő, Musica Vivax Wien-nek a megismertetésben<br />

a magyarországi nagyközönséggel, a<br />

Bécs-Budapest régizenei kulturális hídverésben, az<br />

üzleti támogatói kör felkutatásában.<br />

Azt tapasztaltam, hogy hazánkban is létrejöttek már<br />

mind a mecenatúrát, mind a társadalmi felelősségvállalást<br />

elősegítő, szereplőiket szervezetten összefogó<br />

civil kezdeményezések, alapítványok, szövetségek,<br />

akik a sokszínű támogatási és egymásra találási<br />

csatornát alakítottak ki, maga az Európai Bizottság<br />

is közreműködik a „Business & Arts” tengely kialakításában,<br />

saját szervezetet is működtetve. Azonban<br />

az üzleti élet elkötelezett szereplőinek nehéz a civil<br />

sokaságból az üzleti világ és a minőség nyelvén értőket<br />

megtalálni, az üzleti világban viszont kevesen<br />

beszélik a mecenatúra nyelvét, egy-két szervezetnek<br />

van a mecenatúrájának fenntarthatóságát biztosító<br />

támogatói stratégiája, hiányzik a nemzeti adományozói<br />

stratégia is. A hídépítés csakis közösségi alkotás<br />

lehet. Pilonról-pilonra, újabb és újabb tervezőket<br />

és hídépítőket bevonva, együtt megálmodott programok,<br />

programelemek és akciók (tematikus terv)<br />

alapján épülhet. A programoknak egyaránt részét<br />

képezik majd a különböző szintű és típusú személyes<br />

találkozások (pl. páholybeszélgetések, műhelymunkák),<br />

valamint a támogató szolgáltatások. Ehhez, az<br />

ősszel induló programhoz toborzom ezúton is a leendő<br />

Hídverőket, minőség-barátaim köréből is<br />

498

TIRK ÁGNES<br />

B. Braun Avitum Zrt. - minőségirányítási vezető<br />

„… amikor belecsöppentem életem első<br />

minőségirányítási rendszerének kidolgozásába 1999-<br />

ben, rögtön megtetszett. Tetszett, hogy átláthatók<br />

a folyamatok, egyértelműek a felelősségek, hogy<br />

biztosítja a jogkövető magatartást, ami számomra<br />

nagyon fontos volt. Az, hogy rendszerben<br />

gondolkodik, hogy teret ad a folyamatos fejlődésnek,<br />

ezáltal nem monoton a munka, hanem újabb és<br />

újabb kihívásokkal kell szembenézni. Tetszett az<br />

egységesítés, a szabályozottság, a teljesítmény-,<br />

és hatékonyságmérés, ami korábban nem minden<br />

folyamattal szemben jelent meg.”<br />

Kedves Ágnes! Kezdjük egy rövid<br />

szakmai életrajzzal!<br />

Számítástechnikai folyamatszervezőként szereztem<br />

érettségit Kaposváron, és programozó matematikusnak<br />

készültem Szegedre, de a közgazdasági szakközépiskolában<br />

szerzett szemlélet végül is a Pécsi Tudományegyetem<br />

közgazdasági majd jogi karára terelt.<br />

Alap-, és mesterdiplomáimra általános gazdálkodási,<br />

majd pénzügy szakon tettem szert, így kezdetben a<br />

bankszektorban helyezkedtem el, majd az elektronikai<br />

iparban, később az egészségügyben főkönyvelői,<br />

gazdasági vezetői tapasztalatokat szereztem.<br />

Az egészségügyben aztán megfogott az az áldozatos<br />

munka, amivel nap, mint nap küzdenek a munkatársak<br />

a betegek gyógyításáért és jobb életminőségéért.<br />

A saját magam területén én is tenni akartam valamit<br />

és így kerültem a minőségügy közelébe. Nem könynyű<br />

a gazdaságossági és minőségügyi szempontokat<br />

összehangolni, de ez egy olyan kihívás volt, amibe<br />

belevágtam és lassan az elmúlt 20 <strong>év</strong>emet meghatározta.<br />

Kezdetben részt vettem, egy akkor még csak<br />

12 (ma már 18) dialízisközpontot üzemeltető hálózat<br />

minőségirányítási rendszerének kiépítésében. Ami<br />

nem is volt olyan egyszerű, hiszen 12 jól, de sok tekintetben<br />

nagyon különböző struktúrájú, működésű<br />

művese állomás egységesítéséről és irányításáról volt<br />

szó szerte az országban. A sikeres irányítási rendszer<br />

kiépítését követően, már elsősorban minőségirányítási<br />

vezetőként tevékenykedtem és hamarosan átalakult<br />

a rendszerünk integrált irányítási rendszerré,<br />

hiszen számos szabványt (ISO 9001, ISO 14001, ISO<br />

13485, ISO 50001, ISO TC/TR 62653, GDP, GMP)<br />

bevezettünk, alkalmaztunk és persze tanúsítattunk.<br />

Munkánkkal és az irányítási rendszerünk eredményeivel<br />

számos hazai és nemzetközi díjat elnyertünk<br />

(Shiba Díj, Nemzeti Minőség Díj, EFQM elismerések<br />

és díjak, Aon-Hewitt Legjobb munkahely díj 3 egymást<br />

követő <strong>év</strong>ben, és számos nemzetközi cégcsoporton<br />

belül kapott minőségügyi elismerés).<br />

A magyarországi eredményeket és sikereket követően<br />

2006-ban felkérést kaptam, hogy a magyar irányítási<br />

rendszerünk mintájára, néhány nemzetközi<br />

kollégával együttműködve, dolgozzunk ki a B. Braun<br />

nemzetközi hálózatára, valamennyi országára kiterjedő,<br />

átfogó irányítási rendszert, mely azóta is sikeresen<br />

működik.<br />

499

Szeretném, ha a minőségügyi képzésekről és<br />

végzettségekről külön is említést tennél, mert<br />

azok száma fiatal korod ellenére igen imponáló!<br />

Irányítási rendszerekkel legelőször az egyetemi tanulmányaim<br />

során találkoztam, de csak elméleti<br />

szinten. A gyakorlati alkalmazást a B. Braun cégnél<br />

tapasztalhattam meg először, amikor egy tanácsadó<br />

szervezet segítség<strong>év</strong>el elkezdtük a saját rendszerünk<br />

kiépítését. Ez közel egy egy<strong>év</strong>es munka volt, és amikor<br />

elkészültünk, örömmel fogadtam el a minőségügyi<br />

vezetői beosztást és kerültem át a gazdasági területről<br />

a minőségügyre. Minőségügyi rendszermenedzseri<br />

és minőségügyi auditori oklevelet először<br />

a Magyar Szabványügyi testületnél szereztem, mely<br />

képzések az EOQ-MNB-vel karöltve kerültek megrendezésre.<br />

Azóta is 3 <strong>év</strong>ente az EOQ-MNB szervezésében<br />

megújítom ezen végzettségeimet.<br />

A nemzetközi vállalatcsoport irányítási rendszerének<br />

bevezetését követően számos minőségüggyel kapcsolatos<br />

nemzetközi tanfolyamon, továbbképzésen vettem<br />

részt, melyek általában a szabványismeretekről,<br />

auditálásokról szóltak. Azon kívül, ahogy fejlődött<br />

a rendszerünk és egy-egy újabb módszert, eszközt,<br />

szabványt szerettünk volna bevezetni, azzal kapcsolatosan<br />

igyekeztem a legjobb képzést megtalálni, és<br />

sikeresen teljesíteni (pl. KIR, EIR, GDP, BSC, stb.).<br />

Természetesen, amikor az EOQ-MNB elindította a<br />

„Minőségügyi rendszermenedzser az egészségügyben”<br />

képzését, arról sem maradhattam le, így 2015 óta ezt<br />

is folyamatosan szinten tartom. Rendszeresen részt<br />

veszek a különböző minőségügyi szervezetek konferenciáin,<br />

rendezvényein, gyárlátogatásain, ahol mindig<br />

találni egy-egy jó ötletet, gyakorlatot, szemléletet,<br />

amit érdemes megfontolni, adaptálni.<br />

Mikor és melyik volt az a pillanat, amikor<br />

a minőséggel eljegyezted magad?<br />

Közgazdászként, jogászként mindig is vonzódtam<br />

a logikus, strukturált, egyértelmű dolgokhoz, rendszerekhez.<br />

Így amikor belecsöppentem életem első<br />

minőségirányítási rendszerének kidolgozásába 1999-<br />

ben, rögtön megtetszett. Tetszett, hogy átláthatók a<br />

folyamatok, egyértelműek a felelősségek, hogy biztosítja<br />

a jogkövető magatartást, ami számomra nagyon<br />

fontos volt. Az, hogy rendszerben gondolkodik,<br />

hogy teret ad a folyamatos fejlődésnek, ezáltal nem<br />

monoton a munka, hanem újabb és újabb kihívásokkal<br />

kell szembenézni. Tetszett az egységesítés, a<br />

szabályozottság, a teljesítmény-, és hatékonyságmérés,<br />

ami korábban nem minden folyamattal szemben<br />

jelent meg. Pláne nem az egészségügyben. Ahogy<br />

egyre jobban elmélyültünk benne, egyre csodálatosabb<br />

vezetői eszköz rajzolódott ki. A minőségirányítási<br />

rendszer egy igen eredményes és hatékony<br />

vezetői eszköz, ha a vezetés kellően elkötelezett és a<br />

követelményeket helyesen értelmezzük és adaptáljuk.<br />

Persze ezt is lehet jól és rosszul is megközelíteni és<br />

csinálni. Mi is átestünk ennek a területnek minden<br />

„gyerekbetegségén”. Tanultunk a hibáinkból és egyre<br />

jobban és jobban csináltuk. 20 <strong>év</strong> távlatából mondhatom,<br />

hogy ez a 20 <strong>év</strong> maximálisan elkötelezetté<br />

tett az irányítási rendszerek felé és hiszem, hogy egy<br />

jól működtetett irányítási rendszer nélkülözhetetlen<br />

egy kiválóságra törekvő szervezet számára.<br />

Minőségügyi tevékenységeid során melyik<br />

alapvégzettségeidet tudtad leginkább<br />

hasznosítani?<br />

Igazából mindegyiknek hasznát vettem valamilyen<br />

módon. A számítástechnikai tudás a mai világban már<br />

elengedhetetlen a számos program, alkalmazás használata<br />

mellett. Az integrált irányítási rendszerünkben<br />

elektronikusan kezelünk minden dokumentumot és<br />

folyamatot, amit csak lehetséges. Elektronikus dokumentációkezelő<br />

rendszerünk van. Minden projekt,<br />

képzés, intézkedési terv, árajánlat készítés, reklamációkezelés,<br />

és számos egyéb folyamat elektronikusan,<br />

adatbázisokon keresztül nyomon követett és kezelt.<br />

A jogi tanulmányok segítenek a jogszabályi követelmények<br />

közötti eligazodásban, megfelelő alkalmazásban;<br />

az egyéb szabályozó követelmények, irányelvek,<br />

rendeletek, szabványok, hatósági előírások,<br />

szakkollégiumi állásfoglalások megfelelő értelmezésében<br />

és az előírások szerinti működés kialakításában,<br />

fenntartásában. A gazdasági tanulmányok és<br />

tapasztalatok jól jönnek a folyamatok hatékonyságának<br />

mérésénél, a különböző projektek, beruházások<br />

megtérülési számításainál, <strong>év</strong>es statisztikák, elemzések<br />

készítésénél értékelésénél, de még a munkatársak<br />

motivációs rendszerének és teljesítményértékelésének<br />

kidolgozásánál is. A rendszerszemlélet és a<br />

projekt menedzsment megközelítés nélkülözhetetlen<br />

a fejlesztési lehetőségek, a minőségcélok, stratégiai<br />

célok megfelelő kezelése, értékelése szempontjából.<br />

500

Biztos, hogy lokálpatrióta vagy és szereted<br />

Baranyát! Pécsiként milyen munkáidra és miért<br />

vagy leginkább büszke?<br />

Valójában valamennyi pécsi munkahelyemen szívesen<br />

dolgoztam és mindegyiken sok tapasztalatot<br />

szereztem, számomra újdonságokkal találkoztam.<br />

Mivel ezek a munkahelyek a pályafutásom elején<br />

voltak, inkább azt mondhatom, hogy mindenhol<br />

én tanultam inkább valamit, mint én adtam volna.<br />

A bankszektorba pályakezdőként kerültem, még PhD<br />

hallgatóként, egyik bank Baranya-megyei Igazgatóságára.<br />

Első munkahelyként nagyon sokat tanultam a<br />

munka tiszteletéről, a munkával szembeni alázatról,<br />

a helytállásról. És természetesen igazán itt ismerkedtem<br />

meg a pénzügyi folyamatok gyakorlatával,<br />

technikáival. Finanszírozóként nagyon sok kis- és<br />

közepes vállalkozással találkoztam, beleláthattam a<br />

működésükbe, azonosulhattam a problémáikkal és<br />

mindig nagy öröm volt számomra, amikor a bank által,<br />

de mégis részese lehettem, hogy segítsek. A Pécsi<br />

Orvostudományi Egyetem II. Belklinikáján működő<br />

művese állomásra, már gazdasági vezetőként kerültem.<br />

Itt megtanulhattam, hogy milyen egy szűkös<br />

költségvetésből gazdálkodni, odafigyelve a munkaerő<br />

gazdálkodásra, készletgazdálkodásra, a létesítmény<br />

fenntartásra, mindezt a szakmai elvárások betartása<br />

mellett. Megtanultam csapatban dolgozni, felelősségteljesen<br />

döntéseket hozni és irányítani. Hálás vagyok<br />

ezért az időszakért is.<br />

PhD kutatási témádnak (Likviditás menedzselés,<br />

eszköz-forrás gazdálkodás) milyen utóélet volt,<br />

vagy van?<br />

Itt el kell, hogy meséljek valamit… Középiskolás koromban,<br />

az első könyvvitel dolgozatnál, egy mérleg<br />

összeállításakor összekevertem egy eszközt és egy<br />

forrást. Rossz oldalra tettem, könyveltem. Ezen kívül<br />

semmi hibám nem volt a dolgozatban (persze ez<br />

egy szakembernek épp elég), sem az elméleti, sem a<br />

gyakorlati részben. Egyest kaptam. Színötös tanulóként<br />

ez egy összeomlás, világvége volt számomra.<br />

A tanárnőm azt mondta, tudja, hogy mindent tudok<br />

és elt<strong>év</strong>esztettem, de azért adott egyest, hogy nyomatékosan<br />

egy életre megjegyezzem mi az eszköz<br />

és mi a forrás és soha ne t<strong>év</strong>esszem el többet az életben.<br />

Így is lett. Hálás vagyok neki ezért, mert egy<br />

életre a fejembe verte és azóta mindent kétszer is<br />

leellenőrzök, mielőtt kiengedem a kezemből. Precizitásomat<br />

nagyban neki is köszönhetem. Későbbi<br />

tanulmányaim és munkáim során ezzel már sosem<br />

volt problémám, sőt mind a középiskolában, mind<br />

az egyetemen számtalanszor csináltam meg a többiek<br />

házi feladatát pikk-pakk könnyedséggel.<br />

Hasznát ezen tudásnak elsősorban a pénzügyi területhez<br />

kötő munkáimnál vettem, de itt is legnagyobb<br />

nyereség a szemléletmód, amit az ember elsajátított.<br />

És igazából mindannyian gazdálkodunk<br />

az erőforrásainkkal és „menedzseljük a likviditásunkat”<br />

a hétköznapi privát életünkben, amikor<br />

be kell osztani a pénzt úgy, hogy a család minden<br />

szükségletére elég legyen, tudjunk tartalékot képezni<br />

és a jövőre gondolva időnként előrelépni (legyen<br />

az ingatlan, ingóság, nyaralás, élmények, gyerekek<br />

továbbtanulása, bármi).<br />

Az ELCOTEQ Magyarország Kft.-nél<br />

főkönyvelőként dolgoztál. A céget ismerve<br />

tudom: a minőségügyi munkavégzést fontosnak<br />

tartotta a mikroelektronikai alkatrészeket<br />

gyártó cég. Miként csapódott ez akkor,<br />

ott a Te asztalodon?<br />

Főkönyvelőként elsősorban, egy akkor induló magyarországi<br />

gyáregység pénzügyi-számviteli működési<br />

alapjait kellett letennem. Teljesen új, a gyár indulása<br />

előtt néhány hónappal felvett munkatársakkal<br />

kellett egy működő rendszert kialakítanunk és<br />

megadott határidőre egy üzemképes gyárat beindítani.<br />

Ekkor dolgoztam először egy igazi multinacionális<br />

szemléletű cégnél, ahol az anyacég rendszerét<br />

kellett adaptálni és elvárásainak maximálisan megfelelni.<br />

Ez volt az első olyan munkahelyem, ahol a<br />

vezetőkkel csak angolul lehetett kommunikálni és<br />

a munkaanyagok nagy része is idegen nyelven volt.<br />

Persze a finn és a magyar rendszeres angolra fordításából<br />

számos félreértés született, de ebbe is bele<br />

kellett tanulni.<br />

Azonban nemcsak nyelvi nehézségeket és kulturális<br />

nehézségeket kellett leküzdeni, hanem a jogszabályi<br />

környezetből adódó kihívásokat is. Hiába volt az<br />

anyacégnek egy jól működő pénzügyi rendszere, a<br />

magyarországi gyáregységnek elsősorban a magyar<br />

jogszabályoknak kellett megfelelnie, ami a számvitel<br />

és az adózás területén is sokszor eltér, esetenként<br />

szigorúbb, mint más európai országban.<br />

501

Maximalista, maximálisan szabálykövető, pontos<br />

és precíz vagyok, szóval eléggé „kocka”, így ennél a<br />

munkámnál is ezt tartottam szem előtt. Elég nagy<br />

felelősség egy cég pénzügyi-számviteli folyamatait<br />

jól irányítani és végrehajtani. Csak akkor tudok<br />

nyugodt lenni és teljességgel felelősséget vállalni a<br />

munkámért, ha tudom, hogy minden rendben van<br />

és maximálisan szabályos.<br />

B. Braun Avitum Hungary Zrt. egy nemzetközi<br />

multinacionális cég. A tulajdonos mennyire<br />

ismeri el a magyar vezetők munkáját?<br />

A B. Braun egy több mint 175 <strong>év</strong>es multinacionális<br />

cég rengeteg tapasztalattal, nagyon jó termékekkel,<br />

szolgáltatásokkal, innovációkkal, jól szervezett és<br />

működtetett nemzetközi hálózattal a gyártás, értékesítés<br />

és egészségügyi szolgáltatás terén. Azonban<br />

annak ellenére, hogy multinacionális cégről van<br />

szó, és természetesen vannak anyacég irányelvek<br />

és elvárások, nagyfokú szabadságot kapnak az országok<br />

a feladataik, küldetéseik teljesítésében. A B.<br />

Braun bár több mint 50.000 munkatársat számlál<br />

világszerte, egy igazi nagy családi vállalkozás.<br />

A mai napig családi tulajdonban van és a „jó gazda<br />

és tulajdonos” szemlélettel irányítva.<br />

Braun úr mindig is elismerte az országunk és a<br />

vezetők teljesítményét, kezdeményezéseit. Ennek<br />

kitűnő példája az is, hogy amikor Magyarország elsőként<br />

bevezette, tanúsítatta és eredményesen üzemeltette<br />

a minőségirányítási rendszerét, néhány <strong>év</strong><br />

eltelt<strong>év</strong>el Magyarország mintájára és a mi közreműködésünkkel<br />

lett kialakítva a többi ország, majd egy<br />

B. Braun mátrix integrált irányítási rendszer. Ha<br />

egy új országban szeretne a B. Braun céget alapítani<br />

és hálózatot működtetni, a vezető munkatársak<br />

mindig eltöltenek néhány hetet Magyarországon,<br />

hogy megnézzék a működésünk minden területét,<br />

tanulás céljából. Ami úgy gondolom szép elismerése<br />

a munkánknak. De arra is volt már példa, hogy<br />

egy kontrolling és egy orvos-szakmai területen dolgozó<br />

vezető munkatársammal, Braun úr felkérésére<br />

egy hetet eltöltöttünk egy másik ország B. Braun<br />

cégének központjában, átvilágítva a működésüket<br />

és javaslatokat t<strong>év</strong>e, hogy min lehetne fejleszteni és<br />

hatékonyabban csinálni.<br />

A cégcsoporton belül számos díjat is kapott országunk:<br />

2005-ben „Best Improvement” díjat a munkatársak<br />

„Burn out” szindróma kezelési projektjéért,<br />

vagy 2006-ban „Best Success Story” elismerést a cégünk<br />

„Fisztula programjáért”. 2010-ben „Best Practise<br />

Special Award” díjjal jutalmazták a magyarországi<br />

EFQM modell alkalmazását és kezdeményezéseket.<br />

2012-ben, amikor nem a nagy B. Braun nemzetközi<br />

vállalatcsoport, hanem a kis magyarországi,<br />

önálló cég, a B. Braun Avitum Hungary Zrt. Brüszszelben<br />

döntős volt a „European Excellence Award<br />

(EEA EFQM)”-on, az anyacég elkezdte a különböző<br />

divízióiban és leányvállalatinál is alkalmazni, bevezetni<br />

a kiválóság modell elveit.<br />

A gyöngyösi gyárunk, ahol „egyszerhasználatos” orvostechnikai<br />

eszközök előállítása folyik, olyan hatékonyan<br />

és eredményesen működik, hogy idéntől<br />

közel 26 ezer négyzetméteres újabb gyártó üzemmel<br />

bővül. Fejlesztési részlegünk, ahol több mint<br />

100 szoftver-, és hardverfejlesztő mérnök dolgozik,<br />

számos B. Braun termék kizárólagos fejlesztője és<br />

kiválóság központként működik.<br />

A multi vállalkozásnál is van esélyed<br />

az önképzésre, tanulásra?<br />

Igen, maximálisan. A magyarországi cégvezetés<br />

nagy hangsúlyt fektet a munkatársak képzésére és<br />

minden területen támogatja a szakmai továbbképzéseket.<br />

Stratégiánk része a jól képzett munkaerő,<br />

így minden ilyen irányú kezdeményezés támogatott.<br />

Sőt kiemelt a tudományos aktivitás fokozása, mely a<br />

motivációs rendszerünk része. Munkatársainknak<br />

nagy sikerei is vannak e téren. Éves képzési terveink<br />

mindig összetettek, széleskörűek.<br />

A minőségügy területén szerzett képzettségeimet<br />

mind a jelenlegi cégemnek köszönhetem és B. Braun<br />

égisze alatt szereztem meg. De nemcsak a képzések,<br />

a szakmai konferenciák és gyárlátogatások<br />

is támogatottak. Természetesen ezeket követően<br />

mindig leszűrjük a tapasztalatokat és adaptáljuk a<br />

jó ötleteket vagy azok egy részét.<br />

Jelenleg milyen projektekben veszel részt?<br />

A tanúsítókkal kötött szerződések és a tanúsítványok<br />

lejárata miatt a B. Braun idén tér át az új ISO<br />

9001-es szabvány szerinti tanúsításra. Így az idei <strong>év</strong><br />

egyik nagyobb feladata a B. Braun cégek felkészítése<br />

az új tanúsításra, melyre heteken belül sor kerül.<br />

Ezt követően tervezzük az átállást az új ISO 13485<br />

szabványra, majd az új EU rendeletekre az orvos-<br />

502

technikai eszközök (2017/745 EK) és a gyógyszerkészítmények<br />

(161/2016/EK) vonatkozásában.<br />

A dialízis hálózatot üzemeltető B. Braun Avitum<br />

cég egyik idei nagy projektje a jelenlegi betegadatokat<br />

kezelő rendszer lecserélése egy új, modernebb,<br />

sokrétűbb rendszerre és zökkenőmentes átállás, miközben<br />

már csatlakoztunk az egészségügyben bevezetett<br />

Egységes Elektronikus Szolgáltatási Térhez.<br />

A B. Braun termékek kereskedelm<strong>év</strong>el foglalkozó B.<br />

Braun Trading cég idei nagy kihívása a következő<br />

fokozat és megmérettetés az EFQM kiválóság modell<br />

alkalmazásának útján a „EFQM - Elismerés a<br />

kiválóságért” pályázatra való felkészülés.<br />

Mindezek mellett a folyamatok kockázatértékelésének<br />

és felülvizsgálatának hozadékaként tervezzük a<br />

dokumentációk egyszerűsítését és átstrukturálását<br />

a „Shared service” tevékenységekkel kapcsolatosan.<br />

Hogyan látod a minőség cégen és országon<br />

belüli értékét? Mit jelent Neked a jó minőség?<br />

Amint az talán az eddigiekből is kitűnik, elkötelezett<br />

híve vagyok a jó működési rendszereknek, irányítási<br />

rendszereknek. Egy igen értékes és hasznos<br />

vezetői eszköznek tartom. Sajnos azt tapasztalom<br />

sok helyen, hogy a vezetés, vagy felsővezetés nem<br />

elkötelezett a cégek egy részénél, így külön kezelik<br />

az „ISO-t”, ami számukra sok papírmunka a tanúsítás<br />

megszerzéséért és külön a tényleges működést.<br />

A kettő nem válhat el. Az irányítási rendszer a tényleges<br />

működést kell, hogy lemodellezze a folyamataival<br />

és irányítsa azt.<br />

A másik problémakör a tanúsítók által okozott csalódások<br />

a vezetés szemszögéből. Számos olyan cégvezetővel<br />

beszéltem, aki azért csalódott a rendszerben<br />

és fordult el tőle, mert vezetőként azt tapasztalta,<br />

hogy a külső audit csak jelentéktelen adminisztrációs<br />

hiányosságokon lovagol és a tanúsításuknak<br />

nincs hozzáadott értéke. Vezetőként azt várják el,<br />

hogy esetleg valós problémákra, hibás működésre,<br />

fejlesztési lehetőségekre hívják fel a figyelmet, amitől<br />

a cégek eredményessége, hatékonysága javulhat,<br />

a működése jobb lesz.<br />

Az új ISO 9001-es szabvány számos ponton szemléletében<br />

igen előremutató. Nagyobb hangsúlyt kap a<br />

vezetőség elkötelezettsége, sőt az irányítási rendszer<br />

működése az ő felelősségük. Persze ehhez szükség<br />

lenne, hogy sok elsőszámú vezető kapjon képzést,<br />

tájékoztatást az új szabvány elvárásairól és helyes<br />

értelmezéséről. Igen pozitív a kockázat alapú gondolkodásmód<br />

bevezetése, a stratégia hangsúlyozása,<br />

a dokumentáció csökkentése és talán a legfontosabb,<br />

hogy a működésre való hangsúly fektetése. Igazából<br />

az új szabvány egy működés irányítási rendszert szabályoz,<br />

ha helyesen értelmezzük.<br />

Úgy gondolom, hogy a minőségügyi szakembereknek<br />

össze kellene fogni, akár az új szabvány apropóján<br />

és a szakmának a pozitív hírnevét visszaállítani.<br />

Miként tudsz regenerálódni, mi a kedvenc<br />

időtöltésed és a hobbid?<br />

Szabadidőmben leginkább a családommal vagyok,<br />

hiszen a munkám miatt és a 20 telephely miatt sokat<br />

utazom. A gyerekek hobbijai és sportjai amúgy<br />

is sok elfoglaltságot jelentenek a szülőknek, én pedig<br />

nem hagyok ki egy versenyt vagy fellépést sem.<br />

De ezen felül a legpihentetőbb számomra, ha kint<br />

vagyunk a szabadban. Szeretek kirándulni, olvasni,<br />

jókat beszélgetni, új dolgokat megismerni, érdekes<br />

TED előadásokat látogatni. A szeretetteljes és vidám,<br />

őszinte családi és baráti légkör a legpihentetőbb<br />

és feltöltődőbb.<br />

503

TOLDI ÁRPÁD<br />

VIDEOTON ElektroPlast - minőségirányítási vezető<br />

„.. hiszek benne, hogy ha az ember el akar érni egy célt,<br />

ami elsőre, de lehet, hogy sokadikra is elérhetetlennek<br />

tűnik, akkor is megvalósíthatja azt kemény munkával,<br />

kitartással a saját határainak a feszegetés<strong>év</strong>el vagy<br />

akár azok kiterjesztés<strong>év</strong>el… ”<br />

Kérlek, vázold fel szakmai múltad néhány<br />

jellemző állomását!<br />

Nagyon szerencsésnek mondhatom magam. Egyrészt,<br />

hogy egy olyan régióban, mint Somogy megye,<br />

találtam egy ilyen remek céget, mint a Videoton,<br />

másrészt pedig ez a cég mindent biztosított a<br />

tökéletes szakmai fejlődésemhez. Nagyon hálás vagyok<br />

ezért, amit a lelkiismeretes, alapos munkámmal<br />

hálálok meg. Az első <strong>év</strong>ben tanultam meg az<br />

alapokat (2000-ben kezdtem). Idegenáru ellenőrzés,<br />

mérésügy, üzemi minőségbiztosítás, dokumentációs<br />

rendszer, probléma kivizsgálás / gyökérok elemzés,<br />

ISO 9001-es szabvány, minőségirányítási rendszer.<br />

Mindent a gyakorlatban is sikerült megtapasztalni<br />

személyesen, amit nagyon fontosnak tartok.<br />

2001. novemberben már a Philips szingapúri gyárában<br />

ismerkedtem a vasaló gyártás minőségügyi<br />

rejtelmeivel. 2002. elején el is indult a gyártás Kaposváron.<br />

Én lettem az üzem minőségügyi vezetője.<br />

Ez volt a szakmai pályafutásom egyik fontos mérföldköve.<br />

A nulláról építettünk fel egy rendszert,<br />

amiben aktívan részt vettem. Nem túlzok, ha azt<br />

írom, hogy a szívemen viseltem az üzem minőségbiztosítását.<br />

Lelkesen, tele energiával vetettem bele<br />

magam a napi feladatokba, fejlesztésekbe. Nehéz elképzelni,<br />

de 3 műszakban, heti 55.0000 db vasalót<br />

gyártottunk a világ minden részére. Természetesen<br />

kiváló minőségben.<br />

Ezt követően 2005-ben felkértek a kaposvári Videoton<br />

műanyag üzem minőségügyi vezetői posztjára.<br />

Akkor 3 üzemrészben, 64 géppel gyártottunk<br />

műanyag alkatrészeket, több mint 1000 db aktív<br />

fröccsöntő szerszámmal. Köztük volt autóipar is<br />

(Valeo, Teleflex, Autoliv, ZF, Hi-Lex). Itt már egy<br />

szinttel feljebbről irányíthattam a munkát. Minőségmérnököket,<br />

technikusokat és minőségellenőröket<br />

irányítottam közvetlenül (volt olyan időszak,<br />

amikor közvetlen 40 beosztottam volt). Nagyon élveztem<br />

az új kihívásokat. 2011-ben pályáztam meg<br />

a cég minőségirányítási vezető pozícióját, a mostani<br />

munkakörömet. Nagyon jól tudom hasznosítani<br />

a korábbi üzemi gyakorlati tapasztalataimat.<br />

A jelenlegi munkámban nagyon fontos a rendszerben<br />

gondolkodás, hogy strukturáltan és széleskörűen<br />

lássam a dolgokat. A kaposvári Videoton (és<br />

a marcali telephelyünkön termelő KEP Kft.) teljes<br />

minőségirányítási rendszeréért felelek. Óriási terület,<br />

óriási kihívásokkal.<br />

Hogyan kerültél a VIDEOTON - hoz?<br />

Mi motivált elhatározásodban?<br />

Pályakezdőként kerültem a kaposvári Videoton -<br />

hoz 2000-ben. Friss diplomásként valami érdekeset,<br />

változatosat, valami olyat szerettem volna csinálni,<br />

amihez szükséges kreativitás is. Érdekes döntés volt<br />

a minőségügyi pálya. Az akkori kedves HR vezető<br />

boldogan fogadott, amikor beléptem először, mint<br />

jelentkező, az irodájába. Rögtön felkínált három<br />

lehetőséget: fejlesztő mérnök, minőségbiztosítási<br />

mérnök, logisztikus. Valahogy érzésre a minőségügy<br />

volt szimpatikus. Annak ellenére, hogy villamosmérnök<br />

a végzettségem. Itt dőlt el minden.<br />

Pont azt kaptam, amire vágytam. Innentől kezdve<br />

részt vettem minden minőségügyi témában.<br />

504

Minőségügyi ismereteid széleskörűek.<br />

Fontosnak tartod a tanulást, az önképzést?<br />

Hogyan tartod karban, illetve miként fejleszted<br />

ismereteidet?<br />

Elengedhetetlen a folyamatos tanulás, fejlődés. Egyrészt<br />

ez egy erős belső igény nálam. Szakmai folyóiratokat<br />

olvasok, folyamatosan nyomon követem az<br />

interneten az aktuális változásokat, konferenciákra<br />

járok. Másrészt a vevői oldalról (20 vevőnk van<br />

jelenleg) érkező új követelmények, elvárások indukálnak<br />

egy szakmai fejlődést. Nekünk maradéktalanul<br />

ki kell elégíteni a vevői követelményeket. Ehhez<br />

fenn kell tartanunk egy folyamatos fejlődést.<br />

Fiatal minőségügyi vezetőként, hogyan<br />

tudtad elfogadtatni magad vezetőtársaid<br />

és a munkatársak között?<br />

Bennem legbelül, mélyen van egy erős meggyőződés,<br />

hogy igazán kölcsönösen együttműködve, csapatban,<br />

kihasználva mindenkinek a képességeit, lehet jó<br />

eredményt elérni. A jó csapatmunkához kell az erős<br />

motiváció, lelkesedés, szakmai tudás, együttműködő<br />

készség, egymás tisztelete és elfogadása, kell a jó hangulat.<br />

Akkor tud a kreativitás kibontakozni és akkor<br />

tudnak az emberek hatékonyan együtt dolgozni.<br />

Mindig az őszinte, nyílt kommunikáció híve voltam.<br />

A fentieket én a magam részéről mindig „beleteszem”<br />

a munkámba. Aki ismer jól, azt tudja pontosan, hogy<br />

ezekre számíthat tőlem. Sosem fog bennem csalódni.<br />

Ha valakivel problémám van, azzal négyszemközt,<br />

személyesen megbeszélem.<br />

Mit jelent számodra a minőség?<br />

Mi jellemzi ez irányú felfogásodat?<br />

Számomra a minőség a kiválóság mércéje. Hogy<br />

mennyire tudjuk a vevőinket kiszolgálni vagy inkább<br />

úgy fogalmaznék, hogy „elkényeztetni”. Szeretem,<br />

ha egy vevő elégedett és ez az elégedettség<br />

emberi érzelmek formájában is megjelenik az üzleti<br />

kapcsolatban vagy akár egy személyes találkozáskor.<br />

Sosem felejtem el, amikor az egyik autóipari vevőnk<br />

szó szerint megdöbbent és egy pillanatig szóhoz sem<br />

jutott, amikor először meglátta az új gyártósort (amit<br />

a Videoton Elektro-PLAST Kft. mérnöki csapata és<br />

az erre szakosodott Videoton tagvállalat a VT Asyst<br />

Kft. fejlesztett és épített). Sosem volt ilyen kellemes<br />

VDA 6.3-as folyamatauditom… Én úgy érzem, hogy<br />

a minőség mindenhol ott van a teljes folyamatban,<br />

minden dolgozóban, minden tevékenységben. Mindenki<br />

hozzáad valamit a munkájával. Ha ebben benne<br />

van az a tenni akarás, szenvedély, elkötelezettség,<br />

precizitás és figyelem, akkor abból biztosan jó fog<br />

kisülni. Persze mindent mérnünk, ellenőriznünk és<br />

folyamatosan fejlesztenünk kell.<br />

Már a kaposvári cégnél dolgoztál, amikor 2004-<br />

ben Nemzeti Minőségi Díjat nyertetek. Hogyan<br />

emlékszel vissza az akkori történésekre? A cég<br />

számára a szervezeti kiválóság ma is prioritást<br />

jelent?<br />

Tisztán emlékszem Máténé Erzsike, a vezetőség és az<br />

egyes szervezetek elkötelezett munkájára. Hatalmas<br />

fejlődést eredményezett már a felkészülés is. A díj<br />

elnyerése után pedig a vevőink is nyugtázták: Magyarországon<br />

a legjobb helyen vannak a Videotonnál.<br />

Olyan intenzív fejlődést hozott a folyamatokban, ami<br />

a későbbi a további kibontakozást elősegítette. Ma is<br />

nagyon sokat teszünk a folyamatosan fenntartható<br />

fejlődésért. Mindig dolgozunk valami fejlesztésen.<br />

Fejlesztettük az 5S-t, létrehoztuk a központi LEAN<br />

és Logisztikai szervezeteket.<br />

Orvostechnikai vonalon tovább képeztük magunkat<br />

(FDA témában). Folyamatos oktatások vannak<br />

(APQP, PPAP, SPC, 8D, DOE, Minitab, Excel, vezetői<br />

kompetenciák, ISO szabványok, speciális műszaki<br />

területek). A legkorszerűbb ENGEL és Arburg fröcscsöntő<br />

gépeket vesszük, rengeteg üzemrészt újítottunk<br />

fel, korszerűsítettük a hűtőrendszert, mind a 83<br />

fröccsöntő gépünknél számítógépes on-line terminál<br />

van kint azonnali adatbevitellel és a dokumentációk<br />

megjelenítés<strong>év</strong>el, tisztább üzemrészt építettünk az<br />

orvostechnikai termékek gyártásához, egyedi termék<br />

nyomonkövető rendszert és gyártósorokat építettünk<br />

ezeknek a gyártásához.<br />

3D-s szkennert és mérőgépet vásároltunk (további<br />

tervek is vannak). Kicseréltük a régi nyílászárókat<br />

korszerűre, víztisztító berendezéseket helyeztünk<br />

ki az üzemekbe a tiszta ivóvíz miatt, a dolgozóknak<br />

egészségügyi szűréseket, családi és sportnapot szervezünk.<br />

Bővítettük a parkolót, az ebédlőt. Évente 1-2<br />

új vevőt nyerünk el és a megl<strong>év</strong>őkkel folyamatosan<br />

505

a bővül a termékpaletta. Prémium kategóriás termékeket<br />

gyártunk a Stokke (etetőszék), AKG (stúdiómikrofon)<br />

és ghd (hajszárító) részére. Ezekre az<br />

üzletekre különösen büszkék vagyunk. Nálunk az<br />

infrastruktúra fejlesztés és a nagy összegű beruházás<br />

szinte „mindennapos”. Az üzemek-raktárak folyamatosan<br />

bővülnek. Nagyon szerencsésnek mondhatom<br />

magunkat. Ilyen jó adottságok és lehetőségek<br />

szerintem kevés magyarországi cégnél vannak jelen.<br />

Visszatérve a szervezeti kiválósághoz.<br />

A fentiek nem valósulhattak volna meg, ha nincs meg<br />

a kaposvári Videoton - ban az a fejlődési potenciál,<br />

az a sikeres alkalmazkodás és innováció, ami lehetővé<br />

teszi, hogy szinte bármilyen világhírű cég termékének<br />

a gyártását csúcsminőségben elvégezze.<br />

A minőségirányítás jó néhány lépcsőfokát<br />

bejártad a cégen belül. Jelenleg mivel<br />

foglalkozol, s melyek a közeljövő<br />

legfontosabb kihívásai?<br />

A KEP Kft-nél idén állunk át az új szabványokra<br />

(ISO9001 és IATF16949). Lesznek új projekt indulások<br />

új vevőkkel és persze új követelményekkel.<br />

Megl<strong>év</strong>ő vevőink az <strong>év</strong>es auditokkal kényeztetnek<br />

minket. Folyamatosak a termékváltások, típusfrissítések,<br />

ország verziók bevezetése. Ezek szép feladatokat<br />

jelentenek.<br />

Az a legjobb az egészben, hogy a cégnek már mindenben<br />

van tapasztalata. Nem nagyon jövünk zavarba<br />

semmilyen új kihívástól. Mindent megoldunk. Kemény<br />

és elkötelezett szakmai munkával.<br />

Tapasztalataidat, a cég jó gyakorlatait,<br />

módszereit szívesen megosztod másokkal.<br />

Te kitől, vagy kiktől tanultál valami újat,<br />

követésre érdemeset?<br />

Első helyen mindenképpen Máténé Erzsikét kell<br />

megemlítenem. 12 <strong>év</strong>en át ő volt a szakmai mentorom.<br />

Nagyon sokat tanultam tőle. Más cégektől is<br />

sok jó gyakorlatot átvettünk. Vevőinknél is mindig<br />

nyitott szemmel járunk. Érdekes, hogy a céghez<br />

jövő új kollégák is sok értékes jó-gyakorlatot hoztak.<br />

Szerintem ha megvan az emberben a nyitottság<br />

és a vágy, hogy újat tanuljon, akkor semmi nem állhat<br />

az útjába.<br />

Az Igazgatói és Vezérigazgatói Díj számodra<br />

munkád elismerését jelentette. A díjakon<br />

kívül mivel lehet Téged motiválni?<br />

Igazából csak hagyni kell dolgozni. Én magamtól csinálom<br />

a dolgomat. A szüleimnek sem kellett soha tőlem<br />

kikérdezni a leckét. Én minden nap mindenből<br />

felkészültem.<br />

A játék a második volt. Ezt a szabályt magamnak<br />

állítottam fel. A munkahelyen az a típusú alkalmazott<br />

vagyok, aki egy őszinte pozitív visszajelzéstől<br />

katarzis élményt él meg. Egy jól megfogalmazott és<br />

helyénvaló kritikától pedig turbó fokozatra kapcsol,<br />

hogy fejlődjön.<br />

Gyanítom, hogy munkahelyi elfoglaltságaid<br />

mellett kevés szabadidőd marad. Miként<br />

hasznosítod ezeket az órákat? Mi jelenti<br />

számodra a kikapcsolódást?<br />

Természetesen a gyerekemmel lenni (9 <strong>év</strong>es kisfiú).<br />

A vele töltött idő a legfontosabb számomra. Nem<br />

titok, hogy elvált vagyok. Ebben benne van az a<br />

nagyszerű lehetőség, hogy érett koromban választhatok<br />

magamnak párt. Úgy néz ki, hogy a sors nagyon-nagyon<br />

kegyes hozzám. Épp egy csodálatos<br />

hölggyel ismerkedek, akiben minden megvan, amire<br />

valaha is vágytam. Egészség-centrikus vagyok.<br />

Az irodai munkát sok testmozgással kompenzálom.<br />

Bicikli, könnyű testedzés.<br />

Bennem egy nagyon erős vágy van, hogy kint legyek<br />

a levegőn. Horgászni is szeretek. Korábbi hobbim<br />

volt az autóversenyzés. Persze csak fotelből. Egy<br />

professzionális rally szimulátoron, magyar bajnokságban<br />

a legjobbakkal mérhettem össze a tudásomat.<br />

Valaha Mihelisz Norbi is így kezdte. Ugyan régen<br />

volt már, de 2009-ben magyar bajnok voltam. Le sem<br />

merem írni, hogy mennyi időt töltöttem edzéssel abban<br />

a versenyszezonban (ahol az 55 versenyzőből 8<br />

élőben is rally-zott). De hogy miért is írtam le ezt az<br />

apró momentumot itt a végén? Mert ebben van az<br />

üzenetem lényege: hiszek benne, hogy ha az ember el<br />

akar érni egy célt, ami elsőre, de lehet, hogy sokadikra<br />

is elérhetetlennek tűnik, akkor is megvalósíthatja<br />

azt kemény munkával, kitartással a saját határainak<br />

a feszegetés<strong>év</strong>el vagy akár azok kiterjesztés<strong>év</strong>el. A<br />

képességeink határai sokkal szélesebbek annál, mint<br />

aminek elsőre látjuk, érezzük azokat…<br />

506

TOMPA LÁSZLÓNÉ<br />

Zala Megyei Szent Rafael Kórház<br />

– minőségirányítási irodavezető<br />

„…A legnagyobb sikerélményt azonban az jelenti, ha<br />

a minőségirányítási tevékenységbe új munkatársakat<br />

sikerül bevonni ápolói és orvosi területről, hogy<br />

megérzik és megértik a minőségügy lényegét, célját<br />

és kihívásait, és elkötelezetten vesznek részt<br />

a minőségfejlesztési tevékenységekben.”<br />

Kedves Klárika! A Zala Megyei Szent Rafael<br />

Kórház minőségirányítási irodájának vezetője<br />

vagy. Elsőként arról kérdezlek: hogyan szoktad<br />

meg az egészségügyi intézmény nevét?<br />

Kórházunk 2016 <strong>év</strong>ben közösségi kezdeményezés<br />

alapján vette fel Szent Rafael nevét. Zala megye díszpolgárai,<br />

közéleti, tudományos és művészeti életének<br />

szereplői az egyházak támogatásával fogalmazták meg<br />

azt az igényt, hogy a kórház gyógyító identitást tükröző,<br />

saját nevet kapjon. Így esett a választás a betegek<br />

védőszentjére Szent Rafaelre, akinek szobra Csikay<br />

Márta Munkácsy díjas szobrászművész alkotásaként,<br />

egyházi támogatásnak köszönhetően intézetünk udvarán<br />

már négy <strong>év</strong>vel korábban felállításra került.<br />

Korábban intézményünk a Zala Megyei Kórház nevet<br />

viselte, a minőségdíjakat - IIASA-Shiba Díj, Nyugat-Dunántúli<br />

Regionális Minőségi Díj, Nemzeti<br />

Minőségi Díj Közszolgáltatói Kategóriában - ezen a<br />

n<strong>év</strong>en szereztük, így ismertek bennünket a minőségügy<br />

területén partnereink.<br />

Több mint húsz <strong>év</strong> itt eltöltött munka után, nekem<br />

is meg kellett szoknom az intézmény új nevét és<br />

logóját. Természetesen betegeink igényét és kezdeményezését<br />

megértve elfogadtam, mára már teljesen<br />

megszoktam az új elnevezést.<br />

Légy szíves emeld ki gazdag szakmai<br />

pályafutásod eddigi, számodra<br />

legfontosabb állomásait!<br />

1984-ben végeztem a Miskolci Nehézipari Műszaki<br />

Egyetem Gépészmérnöki Karán géptervezőként.<br />

A szakmai iránti szeretettel és érdeklődéssel a vízgéptervezés<br />

szakterülete iránt, kezdtem el a Ganz<br />

Mávagban dolgozni Budapesten. Gyermekeim születését<br />

követően Zalaegerszegre költöztünk. Terveimmel<br />

ellentétben a GYES lejártát követően cégem<br />

zalaegerszegi leányvállalatánál szakmámban nem<br />

tudtam elhelyezkedni. Közben, hogy piacképesebbé<br />

váljak a munkaerő piacon, elvégeztem a Pénzügyi és<br />

Számviteli Főiskola Mérnök-üzemgazdász Szakát.<br />

1997-ben a Zala Megyei Kórház, mely 1995-ben<br />

elsőként szerzett ISO 9001 szabvány szerinti tanúsítást<br />

az egészségügyi intézmények közül Európában,<br />

mérnöki végzettséggel rendelkező szakembert<br />

keresett minőségbiztosítási szervező munkakörbe.<br />

Több jelentkező közül kerültem kiválasztásra, főként<br />

azért, mert az állásinterjúra előre felkészültem<br />

minőségirányítást (akkoriban még minőségbiztosítást)<br />

érintő kérdésekre. Ezzel elkezdődött számomra<br />

egy új, szintén nagy kihívást jelentő feladatkör.<br />

A kórház munkatársaként a Budapesti Műszaki<br />

Egyetem Mérnöktovábbképző Intézeténél minőségügyi<br />

szakmérnöki képzettséget szereztem, mely<br />

megalapozta minőségügy területén azt a szaktudást,<br />

melyre ráépíthettem a többi ezirányú képzést<br />

is. Minőségügyi feladataim ellátásában többek között<br />

az IFKA által szervezett önértékelési szakértő<br />

képzésen szerzett ismeretekre tudtam támaszkodni.<br />

Kórházunk az EFQM modell alapján 2000 <strong>év</strong>től<br />

507

fogva több alkalommal is végzett önértékelést, így<br />

a képzésen tanult ismereteket a gyakorlatban is tudtam<br />

hasznosítani munkám során.<br />

Minőségügyi rendszer-specifikus auditori végzettségemet<br />

intézetünkben belső auditorként, 1999-2005<br />

között pedig a Quality Austria (korábban ÖQS) auditoraként<br />

hasznosítottam.<br />

A kórházban töltött több mint két <strong>év</strong>tizedes minőségirányítási<br />

munkám során mindig igyekeztem az<br />

új ismereteket elsajátítani és a gyakorlatban felhasználni.<br />

Jelenleg a Minőségirányítási Iroda vezetőjeként<br />

a minőségirányítás mellett más, pl. egészségügyi<br />

adatkezeléssel kapcsolatos feladataim is vannak<br />

az intézetben, mely szintén nagy kihívást jelent<br />

a jelenlegi törvényi szabályozások tekintetében.<br />

Jó adag elkötelezettségre van szükség ahhoz,<br />

hogy valaki minőségirányítási szervezőből<br />

a minőségirányítási iroda vezetője legyen!<br />

Mi motivált?<br />

Ha mondhatom így, a szakma hőskorában kezdtem az<br />

egészségügyi minőségbiztosításban dolgozni, akkori<br />

főnökömmel és példaképemmel, Dr. Rubecz István<br />

minőségirányítási igazgatóval, később orvos-igazgatóval,<br />

aki részt vett a hazai egészségügyi minőségbiztosítás<br />

koncepciójának kidolgozásában, valamint<br />

külföldi munkacsoportok tevékenységében is. Szinte<br />

havi rendszerességgel vettünk részt az Egészségügyi<br />

Minisztériumban munkacsoport megbeszéléseken,<br />

országos minőségügyi konferenciákon, többek között<br />

Budapesten, Hajdúszoboszlón, Debrecenben,<br />

Szegeden és Zalaegerszegen, hogy a fontosabbakat<br />

említsem. A 90-es <strong>év</strong>ek végén, 2000-es <strong>év</strong>ek elején<br />

nagyon pezsgő volt az élet a minőségügy terén a kórházakban<br />

is, jól működött a benchmarking. A Nyíregyházi<br />

Jósa András Kórházzal közösen végeztünk<br />

pl. betegelégedettségi vizsgálatot, dokumentáció fejlesztést,<br />

melyeket, mint jól működő benchmarking<br />

tevékenységet be is mutattunk a konferenciákon.<br />

A szakmai kapcsolatok mellett a baráti kapcsolatokat<br />

is ápoltuk <strong>év</strong>ekig a minőségügyi szakemberekkel, vezető<br />

ápolókkal.<br />

Több, mint 20 <strong>év</strong>e dolgozom kórházunk minőségirányítási<br />

rendszerének működtetésében és fejlesztésében.<br />

Volt alkalmam tanulni számos hazai és<br />

külföldi elismert minőségirányítási szakembertől,<br />

többek között Shoji Shiba professzortól is. Kórházunk<br />

mindig igyekezett élen járni a minőségfejlesztésben<br />

és tudásmegosztás r<strong>év</strong>én utat mutatni,<br />

példaként szolgálni más kórházak számára. Ez az,<br />

ami leginkább megfogott az itt eltöltött <strong>év</strong>es során<br />

és tette másokik szakmámat is hivatássá számomra.<br />

Régóta megemelem a kalapom azok<br />

előtt az emberek előtt, akik manapság az<br />

egészségügyben a minőség presztizséért<br />

dolgoznak! Légy szíves egy-két sikerélményed<br />

említés<strong>év</strong>el cáfolj rám!<br />

Említhetném a számos minőségdíj bármelyikét, melyet<br />

az <strong>év</strong>ek során kórházunknak sikerült elnyernie.<br />

A IIASA Shiba díj és Nemzeti Minőség Díj pályázatának<br />

készítése során kórházunk munkatársai nagy<br />

számban elkötelezetten vettek részt a team munkában,<br />

élvezve a kihívást jelentő feladatokat.<br />

Két alkalommal elnyertük az „Év kórháza” címet is,<br />

2005 és 2011 <strong>év</strong>ben, melyet az Egészségügyi Minisztérium<br />

által megadott kritériumrendszer teljesítés<strong>év</strong>el<br />

lehetett pályázati anyag benyújtásával elnyerni.<br />

A legnagyobb sikerélményt azonban az jelenti, ha a<br />

minőségirányítási tevékenységbe új munkatársakat<br />

sikerül bevonni ápolói és orvosi területről, hogy<br />

megérzik és megértik a minőségügy lényegét, célját<br />

és kihívásait, és elkötelezetten vesznek részt a<br />

minőségfejlesztési tevékenységekben. Ehhez természetesen<br />

az is kell, hogy a feladatok a számukra is<br />

fontos területekre, a szakmai tevékenység minőségének<br />

fejlesztésére irányuljanak.<br />

Mostanság mi jelenti az egészségügyben<br />

a minőséget?<br />

Mindenekelőtt a betegbiztonság. A betegellátás folyamataiban<br />

rejlő kockázatok feltárása, a kockázatfelmérés<br />

és értékelés gyakorlatának alkalmazása,<br />

megelőző intézkedések bevezetése már az „ISO-s<br />

gyakorlatunk” során is minőségirányítási tevékenységünk<br />

részét képezte, így például a betegcsere, műtéti<br />

oldalt<strong>év</strong>esztés, műtét során a műtéti területben<br />

idegen test (pl. törlő, szike) véletlenül bent maradásának<br />

megelőzésére.<br />

Az országos NEVES projekt keretében 2011 <strong>év</strong>ben<br />

indult el Magyarországon az ún. „nem várt események”<br />

jelentési rendszere. 2017. <strong>év</strong>ben pedig európai<br />

508

uniós projekt kezdődött el az „Egészségügyi ellátórendszer<br />

szakmai módszertani fejlesztése” címmel.<br />

Ennek egyik területét képezi a betegbiztonsági kockázatok<br />

megelőzése, az egészségügyi „Jógyakorlatok”<br />

gyűjtése, fejlesztése és terjesztése. A projekt első lépése<br />

a hazai ellátásban működő egészségügyi intézmények<br />

körében kialakított „Jógyakorlatok” felmérése<br />

irányult.<br />

A projekt célja egy hazai tudásbázis kialakításával a<br />

kockázatok megelőzésére szolgáló, gyakorlatban alkalmazott,<br />

jól bevált módszerek oktatása, terjesztése<br />

az egészségügyi intézmények körében. Intézetünk<br />

több, betegbiztonsági kockázat kezelését szolgáló „Jógyakorlat”<br />

bemutatásával jelentkezett a projektbe. Az<br />

oktatások most folynak intézetünkben, melyek iránt<br />

nagy az érdeklődés a kórházak részéről.<br />

Mivel foglalkozol jelenleg és milyen rövidtávú<br />

elképzeléseid vannak?<br />

Jelenleg sok, látszólag különböző, de szorosan összefüggő<br />

területtel foglalkozom a kórházban. A minőségirányítás<br />

mellett vannak koordinációs feladataim az<br />

egészségügyi adatkezelés - adatvédelem, GDPR, intézeti<br />

kockázatelemzés, stratégia, közérdekű adatok és<br />

kötelező adatszolgáltatások területén. Több intézeti<br />

bizottság, munkacsoport munkájában is részt veszek.<br />

Szerettem és továbbra is szeretnék még oktatni<br />

egészségügyi szakdolgozókat, gyakorló ápolókat.<br />

Közel hozni, értelmezhetővé tenni a számukra sokszor<br />

idegennek tűnő területeket, mint pl. betegjogok<br />

érvényesülése a mindennapi gyakorlatban, kockázatkezelés,<br />

vagy az egészségügyi adatok gyűjtése,<br />

feldolgozása, értékelése. Az oktatások során nagyon<br />

sok szeretetet, pozitív visszajelzést kaptam arról,<br />

hogy a kezdetben nehezen értelmezhető elvárások<br />

közelebb kerültek, érthetőbbé váltak számukra.<br />

Hogyan tudod munkádban a naprakészséget<br />

biztosítani? Minőségügyi képzettségeidre<br />

mennyire tudsz támaszkodni?<br />

A minőségügyi képzések során szerzett ismereteimet<br />

jól tudtam mindig kamatoztatni munkám során.<br />

A mérnöki szemléletmód, valamint a képzések során<br />

megismert minőségfejlesztési módszerek, egészségügyben<br />

is jól alkalmazható technikák nagyban segítettek<br />

az innovatív problémamegoldásban.<br />

Az ISO 9000 Fórum Egyesület, az IFKA Kft. és az<br />

EOQ MNB által szervezett konferenciákon, szakmai<br />

napokon, valamint az ISO Fórum szervezésében<br />

kiváló szervezeteknél tett látogatások során<br />

ismerkedtem meg további módszerekkel és gyakorlatokkal,<br />

amelyeket saját munkám során is hasznosítani<br />

tudtam.<br />

Több „városhatáron túlnyúló” projektben volt<br />

részed! Melyekben és pontosan mit csináltál?<br />

Részt vettem a „Nemzeti minőségügyi rendszer”<br />

kidolgozása keretében a Joint Commission nemzetközi<br />

kórházi standardjai magyar adaptációjának<br />

elkészítésében, a KES (Kórházi Ellátási Standardok)<br />

kidolgozását végző munkacsoportban a 2000-es<br />

<strong>év</strong>ek elején. A KES, mint egészségügyi standardokon<br />

alapuló rendszer, egészen a MEES (Magyar Egészségügyi<br />

Ellátási Standardok) 2007. <strong>év</strong>i megjelenéséig<br />

volt érvényben, annak alapját képezve.<br />

Az ISO szabványok egészségügyi értelmezésének<br />

megkönnyítése érdekében szinte ezzel egyidejűleg,<br />

2003.-ban kezdődött el az Egészségügyi Szociális<br />

és Családügyi Minisztérium kezdeményezésére az<br />

„Ajánlás az ISO 9001:2000 alkalmazásához egészségügyi<br />

szolgáltató szervezetekben” kidolgozása.<br />

A minisztérium felkérésére a munkacsoport munkájában,<br />

az ajánlás elkészítésében szintén tevékenyen<br />

részt vettem.<br />

A WHO PATH (Performance Assesment Tool for<br />

quality improvement in Hospitals) projektje keretében<br />

2007-től indult el Magyarországon egy nemzetközi,<br />

WHO által koordinált indikátor adatgyűjtési<br />

rendszer, egészségügyi adatok gyűjtés<strong>év</strong>el feldolgozásával<br />

és értékelés<strong>év</strong>el. A SOTE Egészségügyi Menedzserképző<br />

Központ által menedzselt munkacsoportok<br />

tevékenységében, valamint az intézményi<br />

adatgyűjtésben és jelentésben több <strong>év</strong>ig folyamatosan<br />

részt vettem.<br />

2005 óta oktatok. Kezdetben a Debreceni Egyetem<br />

Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi<br />

Intézetében, majd a Pécsi Tudományegyetem<br />

Egészségtudományi Kar vonzáskörzetéhez tartozó<br />

egészségügyi intézményekben egészségügyi<br />

szakdolgozók - ápolók, asszisztensek – számára<br />

tanítok kreditpontos kötelező szakmacsoportos<br />

képzés keretében betegbiztonsági és minőségmenedzsment<br />

ismereteket.<br />

509

Sok minőségügyi rendezvényen találkoztunk.<br />

Fontosnak tartod az egymástól tanulást?<br />

Mindig fontosnak tartottam az egymástól való tanulást,<br />

akár egészségügyi, akár más területen jelenti<br />

ez mások tapasztalatainak, követésre érdemes jó<br />

gyakorlatának megismerését. Erre intézetünk minőségfejlesztési<br />

tevékenysége és saját minőségszakmai<br />

fejlődésem érdekében is szükség van és volt,<br />

hiszen egészségügyi példák hiányában jól működő<br />

ipari példákból tanultunk, pl. az ISO 9001 szabvány<br />

alkalmazása, a TQM módszerek bevezetése<br />

és a különböző minőségtechnikák, módszerek alkalmazása<br />

területén. A minőségügyi rendezvények,<br />

konferenciák mindig jó lehetőséget biztosítanak az<br />

ismeretek megszerzésére és a tudásmegosztásra.<br />

Munkahelyeden „magányosan”, vagy inkább<br />

teamekben szeretsz dolgozni?<br />

Mondhatom, hogy is-is. Valószínűleg a géptervezői<br />

alapszakmámat is azért választottam, mert szeretem<br />

az önálló, elmélyedést igénylő feladatokat. Viszont<br />

a minőségirányítási tevékenység és maga az<br />

egészségügyi ellátás is csapatmunka, amely nélkül<br />

nem lehet eredményeket elérni, így a minőségfejlesztő<br />

teamek munkájában is elkötelezettséggel<br />

veszek részt.<br />

Mivel töltöd kevés szabadidődet? Hogyan tudsz<br />

regenerálódni?<br />

Szeretem a természetet és szeretek kimozdulni otthonról.<br />

A Göcsej Sportegyesület túraszakosztályának<br />

tagjaként több <strong>év</strong>e teljesítmény túrázom, ezen<br />

kívül a vízisportok közül a kajakozást kedvelem és<br />

gyakorlom. Baráti társasággal végig jártuk már a<br />

Tisza és a Duna magyarországi szakaszának szinte<br />

teljes vonalát, kajakoztam többször a Rábán és a<br />

Murán, a Szigetközbe pedig <strong>év</strong>es rendszerességgel<br />

visszamegyünk egy hétre.<br />

Tengeri kajakozásban is volt már részem Korzikán,<br />

sőt korában a Rábamaratonokon is részt vettem,<br />

de az igazi nagy szerelem a Tisza, a maga nyugodt<br />

folyásával, gyönyörű természeti környezet<strong>év</strong>el, madárvilágával.<br />

A természetjárás földön és vízen továbbra<br />

is kedvelt elfoglaltságaim közé tartozik.<br />

Balatoni séta a Kisfaludy katamaránnal 2016<br />

510

DR. TOPÁR JÓZSEF<br />

Budapesti Műszaki Egyetem<br />

– címzetes egyetemi docens<br />

„… a színvonalas vezetői munka nem nélkülözheti az<br />

alapvető minőségmenedzsment ismereteket és<br />

a minőségmenedzsment iránti elkötelezettséget.”<br />

Szakmailag sikeres <strong>év</strong>ek állnak mögötted.<br />

Melyek voltak pályafutásod legjelentősebb<br />

állomásai?<br />

Pécsett születtem 1950-ben. A középiskolában már<br />

elköteleződtem a műszaki pálya iránt, - az abban az<br />

időszakban viszonylag fiatal intézményben - a Pécsi<br />

Vegyipari Gépészeti Technikumban érettségiztem.<br />

Ma is úgy látom, hogy a vállalatoknál hiányoznak<br />

azokkal a kompetenciákkal rendelkező szakemberek,<br />

amelyeket a technikumok képeztek.<br />

A Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem gépészmérnöki<br />

oklevelet 1974-ben vegyipari gépész szakon.<br />

A diploma megszerzését követően „itt ragadtam”<br />

az egyetemen és immár 36 <strong>év</strong>e az intézmény<br />

munkatársa vagyok. Az egyetemen elég szokatlan<br />

pályát jártam be, hiszen több tanszéken is dolgoztam.<br />

Végzés után a Hőenergetika Tanszék tanársegédeként<br />

Heller László professzor úr mellett kezdtem,<br />

majd a jelenlegi tanszékemen töltött rövid (egy<br />

tan<strong>év</strong>es) kitérő után a diplomát adó tanszék hívott<br />

vissza, és én örömmel tettem ennek eleget. 1977-<br />

1994 között a Vegyipari- és Élelmiszeripari Gépek<br />

Tanszék munkatársa voltam, először tanársegédként,<br />

majd az 1981-ben megvédett műszaki doktori<br />

disszertációmat követően adjunktusként. Így az<br />

egyetemen munkaviszonyban eltöltött 20 <strong>év</strong>emben<br />

a műszaki hőtan, az energia gazdálkodás, az egyidejű<br />

hő- és anyagátadási folyamatok, a kémiai reaktorok,<br />

a vegyipari- és élelmiszeripari gépek oktatása<br />

és ezen diszciplínák kutatásával foglalkoztam.<br />

E területek alkalmazását is fontosnak tartottam és<br />

éppen ezét elég sok vállalati probléma megoldásával<br />

foglalkozó kutatási- fejlesztési projekt aktív résztvevője,<br />

majd vezetője is voltam.<br />

1987-ben Shiba professzor szakmai támogatásával<br />

indított ÁMR projekt volt az első, amelynek keretében<br />

a minőség a látókörömbe került. Egyetemi<br />

kollégáim Dr. Kövesi János és Dr. Szabó Gábor Csaba<br />

erőteljes rábeszélésére és hathatós segítség<strong>év</strong>el<br />

kapcsolódtam be az AMR projekt megvalósításába<br />

szakértőként, tanácsadóként. Addigi feladataim<br />

megoldása is mindig felvetette a műszaki, technológiai<br />

kérdések mellett ennek szervezési, vezetési<br />

és gazdasági elemeit is. A Tungsram Fényforrás<br />

Gyárában indított ÁMR pilot projektben végzett<br />

tanácsadói, szakértői munka indított arra, hogy<br />

mind többet és többet foglalkozzak a minőségmenedzsment<br />

kérdéseivel.<br />

1993-ban nagyszerű lehetőségem nyílt arra, hogy<br />

résztvevője legyek a New Yorki Állami Egyetem és<br />

a BME USAID által támogatott közös projektjének,<br />

amely a „TQM hazai elterjesztését a felsőoktatásban,<br />

kutatásban és vállalati gyakorlatban” címmel indult<br />

akkor. Ez a projekt eldöntötte, hogy feladataim<br />

fókuszába a minőségmenedzsment került és ezért<br />

feladva korábbi szakmai területemet 1994 elejétől,<br />

- eleget t<strong>év</strong>e a hívásnak - a Menedzsment és Vállalatgazdaságtan<br />

Tanszék munkatársa lettem. E tanszék<br />

a hazai minőségmenedzsment oktatás és kutatás<br />

kiemelkedő műhelye, zászlóshajója. Ennek eredményeként<br />

az oktató és kutató munkám fókuszába a<br />

minőségmenedzsment került.<br />

511

1994-től a BME graduális és posztgraduális képzéseiben<br />

minőségmenedzsment és a Total Quality Management<br />

tárgyakat (különböző neveken és óraszámban)<br />

oktatok. Számos TDK és diplomaterv témavezetője<br />

voltam minőségmenedzsment témakörökben. A már<br />

említett SUNY-BME TQM projektjének résztvevője,<br />

majd vezetője voltam 1993 és 1999 között. Irányításommal<br />

alakult ki az ország több felsőoktatási intézményében<br />

a TQM Center hálózat. Témavezetője voltam<br />

egy Phare projektnek, amelynek keretében került<br />

sor 12 tárgykörben technológia- és minőségmenedzsment<br />

tananyagok kifejlesztésére. A BME részéről projektvezetője<br />

voltam egy Leonardo projektnek, amely<br />

több EU-s ország közreműködés<strong>év</strong>el a tudás- és minőségmenedzsment<br />

rendszerek szinergiáinak kihasználását<br />

vizsgálta.<br />

A BME-en kívül a Debreceni Egyetem Orvos- és<br />

Egészségtudományi Centrum posztgraduális képzésében<br />

a Minőségfejlesztési módszerek és az Egészségügyi<br />

intézmények önértékelése modul vezetője<br />

vagyok. Esetenként minőségmenedzsment tárgyat<br />

tartottam a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Szegedi<br />

Tudományegyetem szakirányú posztgraduális<br />

képzéseiben.<br />

Az ISO 9000-es világával is tanácsadóként ismerkedtem<br />

meg. Elsőként a Dunapack Rt. Hullámtermék<br />

Gyára minőségmenedzsment rendszerének<br />

kialakítását és sikeres tanúsítását támogattam szakértőként.<br />

Majd ezt több más vállalkozás és szervezetben<br />

végzett tanácsadói munka követett, az ezzel<br />

kapcsolatos referenciáim száma 150-200 körül van.<br />

Itt szeretném megemlíteni azt a nagyszerű lehetőséget,<br />

amelyet a Karsai Holdinggal és személy szerint<br />

Karsai Bélával 1995- től napjainkig tartó munkakapcsolat<br />

jelent. E holding tulajdonosa a minőség<br />

elkötelezett híveként a TQM vezetési filozófia és az<br />

ISO 9000, majd 14000 szabványrendszerek előírásainak<br />

alkalmazásában adott lehetőséget és támaszkodik<br />

a tanácsadói, szakértői tevékenységünkre.<br />

Kutatás területén a minőségmenedzsment rendszerek<br />

és a Total Quality Management hazai alkalmazásának<br />

és továbbfejlesztésének kérdéseivel foglalkozom.<br />

E témához kapcsolódóan több vállalat, intézmény<br />

és szektor minőségügyi rendszerfejlesztő<br />

tevékenységét (ISO 9000, TQM) irányítottam szakértőként,<br />

tanácsadóként. Utóbbi <strong>év</strong>tizedben aktívan<br />

közreműködtem a közszolgáltatási szektor (közigazgatás,<br />

felsőoktatás, közoktatás, egészségügy) minőségmenedzsment<br />

rendszereinek kialakításában és<br />

fejlesztésében.<br />

Oktatási területeid közül<br />

(minõségmenedzsment, minõségirányítás,<br />

vállalati minõségbiztosítás) melyik áll<br />

hozzád a legközelebb?<br />

Természetesen a Total Quality Management terület<br />

elkötelezett híve vagyok. Általánosabban fogalmazva<br />

a minőségmenedzsment menedzsment orientált<br />

elemeit tartom hozzám közel állónak, legyen ez<br />

bármely filozófiai megközelítésre felépítve. Az említett<br />

tárgynevek ürügyén szabad legyen megemlítenem,<br />

hogy bár a mai gazdaságban széles körben<br />

használt a minőségirányítás kifejezés, én ezt nem<br />

szeretem, hibásnak tartom. Sajnálatos, hogy a minőség<br />

területen elterjedt ennek használata. Akkor<br />

került be a köztudatba, amikor az ISO 9000 szabványrendszer<br />

2000-es változatát magyarra fordították.<br />

Meggyőződésem, hogy a menedzsmentnek<br />

nem helyes megfelelője az irányítás. Sok emberben<br />

a szabvány szellemiségétől eltérő, t<strong>év</strong>es képzeteket<br />

is kelt. Az a véleményem, hogy el kellene fogadnunk,<br />

hogy a menedzsment szó már a magyar köznyelvbe<br />

beépült, de ha mindenképpen le szeretnénk fordítani,<br />

akkor én a vezetés szót használnám (tudom<br />

ennek is vannak vitatható elemei). Én különben az<br />

ISO 9000 szabványrendszer és más hasonló rendszerekre<br />

a formalizált minőségmenedzsment rendszerek<br />

megnevezést használom szívesen. E mellet<br />

természetesen a TQM alapú, szervezetek kultúrájára<br />

szabott rendszerek híve vagyok. Sajnálattal látom,<br />

hogy a legújabb szabványok kiadása során is az „irányítás”<br />

szerepel az angol management helyett.<br />

Miként tartod karban ismereteidet,<br />

s hogyan tudsz fejlődni?<br />

Az ismeretek fejlesztése szempontjából az egyik legfontosabb<br />

elem az a szakmai közösség és értékrend,<br />

amely tanszékünkön az utóbbi <strong>év</strong>tizedekben kialakult.<br />

A munkatársakkal való szakmai eszmecserék,<br />

egyes kérdések megvitatása mind a kérdésben felvetett<br />

célt szolgálja. Másrészt az ismereteim karbantartása<br />

szempontjából alapvető, hogy fiatalok,<br />

egyetemisták között élek, akik kérdéseikkel, véle-<br />

512

ményükkel ösztönöznek újabb és újabb ismeretek<br />

megszerzésére. E kérdéskörben megemlítem, hogy<br />

az egyetemi pályafutásom során mindig fontosnak<br />

tartottam, hogy a szakmai kérdésekben elmélyedni,<br />

kutatási feladatokat is végezni kívánó hallgatók tudományos<br />

diákköri tevékenységét segítsem. Évente<br />

általában 2-4 TDK-zó hallgató témavezetője voltam.<br />

E hallgatók is ösztönöztek és egyben segítettek<br />

is abban, hogy a szakma aktuális kérdéseiben<br />

tájékozott legyek.<br />

Másik fontos hajtóerő az MBA képzésünk. 1996<br />

óta e képzésben minőségmenedzsmentet oktatok.<br />

A képzés hallgatói között a napi vállalati és intézményi<br />

gyakorlatot jól ismerő vezetők, leendő vezetők<br />

vannak, akik tapasztalataik megosztásával, kérdéseikkel,<br />

felvetéseikkel segítenek a szakmai kérdések<br />

átgondolására, az újabb területek megismerésére.<br />

Harmadrészt említeném a vállalati, intézményi projekteket,<br />

ahol tanácsadóként, szakértőként csak akkor<br />

lehet hiteles az ember, ha az adott kérdésekre a<br />

mindenkori naprakész, releváns megoldásokat tudja<br />

ajánlani. Ezért is háborít fel nagyon az a rövidlátó<br />

tanácsadói magatartás, amikor egyszer kidolgozott<br />

„konzervekkel” kívánnak a (minőség) tanácsadói<br />

piacra lépni. Sok esetben a hibás árverseny következtében<br />

sokszor győztesen. Már több vállalkozás<br />

vezetője fejezte ki nekem csalódottságát, amikor az<br />

alacsony ajánlati ár alapján választott tanácsadótól<br />

nem azt kapták, amit elvártak volna.<br />

Negyedik elemnek említeném a diplomatervező hallgatókat.<br />

Az elmúlt <strong>év</strong>ekben jellemzően <strong>év</strong>ente 20-<strong>30</strong><br />

minőségmenedzsment témakörrel foglalkozó diplomatervet<br />

konzultáltam. A diplomatervet készítő hallgatók<br />

konzultálása is sokat segít a szakmai ismereteim<br />

folyamatos fejlesztésében és karbantartásában.<br />

Mit jelent számodra a minőség?<br />

Értékrendet, viselkedésformát és természetesen tulajdonságokat<br />

és jellemzőket is. Ha definícióban gondolkodunk,<br />

akkor én a stratégiai oldalról történő<br />

megfogalmazást tartom helyesnek: “A minőség alapvető<br />

üzleti stratégia, amely alapján született termékek<br />

és szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a<br />

belső, mind a külső vevőket azzal, hogy megfelelnek<br />

kimondott és kimondatlan elvárásaiknak.” Természetesen<br />

ez alapján a minőséget a mindennapi munkában<br />

nem olyan egyszerű megfogalmazni. Hiszen<br />

az a kérdés, hogy egy-egy termék, szolgáltatás esetében<br />

az a kérdés, hogy ki a vevő/partner és mire. Csak<br />

akkor jutunk el a megfelelő minőség értelmezéshez,<br />

ha szélesen értelmezzük a vevőt és igényeit. Ez különösen<br />

fontos a társadalmi szolgáltatások területén.<br />

Minőség iránt elkötelezett-e az a vevő, akit a bevásárlóközpontban<br />

tökéletesen kiszolgálnak, de természetesnek<br />

veszi, hogy a bejárathoz legközelebbi,<br />

mozgássérülteknek fenntartott parkolóba áll be,<br />

holott nem rendelkezik ilyen jogosultsággal?<br />

Egy művészeti alkotást mikor tekinthetünk minőséginek?<br />

Ismerek olyan családot, ahol a Bartók rádió<br />

bekapcsolása óriási vitát eredményez. A szülők ezt<br />

hallgatják szívesen, a család fiatal tagjai pedig kifejtik,<br />

hogy ez nem felel meg igényüknek, elvárásuknak.<br />

De fordított példát is mondhatnék. A társadalmi,<br />

szűkebb közösségi és az egyéni igények együttes<br />

figyelembe vétel<strong>év</strong>el nyújthatunk csak „minőséget”.<br />

Hallottam néhány szakember szájából, hogy<br />

a tanúsított rendszerekhez hasonlóan a TQM<br />

ideje is lejárt? Mint a TQM egyik legjobb hazai<br />

szakértőjének, mi erről a véleményed?<br />

Nem értek vele egyet! Persze kérdés, hogy ki mit ért<br />

a TQM alatt. Különben nekem is meggyőződésem,<br />

hogy a tanúsított rendszerek működése számos olyan<br />

gondot vet fel, amelyen szükséges elgondolkodnunk<br />

és a vállalati és intézményi gyakorlatban pont a TQM<br />

felé indokolt továbblépni. Nem véletlen, hogy az ISO<br />

9000-es szabványrendszer 2000-es változata is már<br />

nagyon erőteljesen TQM elemeket épített be a követelményeibe.<br />

Ettől függetlenül még jó pár <strong>év</strong>ig a<br />

minőségmenedzsment rendszerek között meg fogjuk<br />

találni a formalizált rendszereket.<br />

Természetesen itt nem csak az ISO 9000-es szabványrendszernek<br />

megfelelő rendszerekre gondolok.<br />

Sok esetben e rendszerek mindinkább szektor specifikussá<br />

vállnak, és véleményem szerint nem a tanúsítás,<br />

hanem az előírások támogató, segítő szerepét<br />

felismerő vezetői felelősségvállalás kerül előtérbe.<br />

Ha ehhez hozzávesszük, hogy e formalizált rendszerek<br />

előírásai mind jobban és jobban átitatódnak<br />

a TQM vezetési filozófia által képviselt elvekkel és<br />

módszerekkel akkor leszünk sikeresek.<br />

Sajnálatos, hogy pár <strong>év</strong>tizede (talán indokoltan)<br />

bevezetett, a tanúsított rendszerek alkalmazását<br />

preferáló intézkedések napjainkig élnek és „bebetonozzák”<br />

a tanúsított rendszerek formális alkalmazását.<br />

Gondoljuk meg egyes piacokra való belépés<br />

513

és bentmaradás formális feltétele, hogy a szállítónak<br />

legyen tanúsított minőségmenedzsment rendszere.<br />

Ugyanakkor nagyon sok szektorban látjuk,<br />

hogy a tanúsított szervezetek produktumai meszsze<br />

nem elégítik ki a megrendelői igényeket. Ekkor<br />

miről beszélünk? Minőségről? Szerintem nem. Az<br />

igényes piaci szereplők ma már nem azt nézik, hogy<br />

van-e „papírja” a partnernek, hanem azt, hogy tudja-e<br />

teljesíteni az elvárásait jellemzők, kiszolgálás,<br />

szerviz, együttműködés, stb. területén. Hasonló<br />

a helyzet, mint a nyelvtudás értékelés<strong>év</strong>el. Napjainkban<br />

a nyelvtudást a munkáltatók többsége (főleg<br />

ahol e tudás a munkavégzés alapvető feltétele)<br />

nem a nyelvvizsga meglét<strong>év</strong>el értékelik, hanem az<br />

interjúk, és a belépést követő időszak alapján megállapítják,<br />

hogy az adott nyelven a munkatársuk hatékonyan<br />

tudja-e feladatait ellátni.<br />

A tanúsított rendszerek jövője szempontjából azt tapasztalom,<br />

hogy a tanúsító- és a tanúsított szervezetek<br />

közös érdeke a tanúsítvány megszerzése és megtartása<br />

akár valós teljesítmények nélkül is. De ne feledjük,<br />

a piac előbb-utóbb értékel („tanúsít”). Egy non<br />

profit szektorban működő intézménynél járva, még<br />

kb. 8-10 <strong>év</strong>vel ezelőtt büszkén mutatták a már 6 <strong>év</strong>e<br />

megl<strong>év</strong>ő tanúsító okiratukat, a minőségbiztosítási<br />

kézikönyvüket és egyéb dokumentumokat. Aztán<br />

kérdéseimre hamarosan kiderült, hogy a kiegészítő<br />

és támogató folyamataik nagy része szépen szabályozott,<br />

a minőségrendszer kötelező elemei megvannak,<br />

de a fő folyamataik szabályozásáról egy sort sem találtam.<br />

Ki és miért tanúsította ezt a rendszert?<br />

A TQM vezetési filozófia alkalmazása természetesen<br />

nem egyszerű feladat. Nem várhatunk gyors<br />

eredményt, a szervezet vezetőinek és munkatársainak<br />

szemlélet váltása több <strong>év</strong> kitartó munkájának<br />

lehet csak a következménye. Egy jól kialakított formalizált<br />

minőségmenedzsment rendszer természetesen<br />

jó alapot nyújthat a TQM rendszer fejlesztésére.<br />

De nincs általános recept, séma hiszen a TQM<br />

vezetési filozófia megvalósítása során hangsúlyosan<br />

figyelembe kell venni azt a szervezeti és vezetési<br />

kultúrát amelyre építkezve kell a TQM projekt lépéseit<br />

és eszközeit kialakítani. Nem hiszem, hogy a<br />

TQM alapelvei között megfogalmazott területek: a<br />

partnerközpontúság, a folyamat menedzsment (folyamatok<br />

folyamatos fejlesztése) és a dolgozók bevonása<br />

és felhatalmazása aktualitását vesztette volna.<br />

Úgy gondolom, hogy ez utóbbihoz tartozó vezetői<br />

szerepkör értelmezése és a TQM-nek megfelelő<br />

szerepkör vállalása a legnehezebb feladat. A TQM<br />

vezetési filozófia napjainkban sok más időnként divatos<br />

rendszer megközelítés szerves részét képezi.<br />

Sok szervezetnél lehet arról hallani, hogy az EFQM,<br />

vagy CAF önértékelési rendszereket alkalmazzák.<br />

Ne feledjük ezen önértékelési rendszerek a TQM vezetési<br />

filozófiát alkalmazó szervezeteknél alkalmazható<br />

mérési, értékelési rendszereket jelentenek. Nem<br />

segíti a szervezetet megfelelően, ha az alapok nélkül<br />

csupán a mérési rendszert kívánja alkalmazni.<br />

Meggyőződésem, hogy a Six Sigma, a Lean Management,<br />

a Világszínvonalú „XY” rendszerek mindegyike<br />

nagyon erős TQM alapokon nyugszik. Sok<br />

esetben természetes, hogy egyéb a TQM alapokat<br />

kiegészítő, azokat erősítő elemeket is tartalmaznak.<br />

De a TQM alapok nélkül e rendszerek alkalmazása<br />

sok esetben csak részleges eredményeket nyújtó,<br />

adott területre alkalmazott módszerek bevezetését<br />

jelentik. Persze a divat is szerepet játszik ebben. Tavasszal<br />

voltam egy konferencián, ahol meghallgattam<br />

pár előadást a Lean Management alkalmazásáról.<br />

Többségükben arról számoltak be az előadók,<br />

hogy a folyamataikkal kapcsolatban adatokat gyűjtenek<br />

és majd valamikor elemezni fogják ezeket.<br />

Nagyon dicséretes törekvés! De hol van a Lean? Miért<br />

nem folyamatmenedzsment?, minőségmenedzsment?,<br />

racionalizálás? vagy a fejlesztést fontosnak<br />

tartó és megalapozó józan ész?<br />

Egyetemi adjunktusként, tanárként miként<br />

látod a fiatal szakemberek minőségügyi<br />

felkészültségét? Hogyan ítéled meg a honi<br />

minőségoktatást?<br />

Nekem általában jó tapasztalataim vannak. Ma már<br />

a felsőoktatási intézmények műszaki és gazdasági<br />

képzéseiben szinte mindenütt, de más szakokon is<br />

megjelennek a minőségmenedzsmenttel kapcsolatos<br />

ismeretek. A hallgatók jól fogadják e terület<br />

ismereteit. A gyakorlati kérdésekhez közel állónak,<br />

alkalmazhatónak, hasznosíthatónak tartják.<br />

Természetesen ez csupán arra jó, hogy az alapvető<br />

trendekkel, folyamatokkal és pár módszerrel megismerkedjenek.<br />

Azt tartom fontosnak, hogy ezen alapokra<br />

építve a képzés más tárgyaiban is megtörténjenek<br />

a megfelelő hivatkozások, utalások és így végül<br />

514

a hallgatók a minőséggel kapcsolatos szemlélettel<br />

kerüljenek ki az intézményekből. Természetes ezen<br />

ismeretek mélysége, korszerűsége, helyes tartalma<br />

az adott intézményben dolgozó oktatók felkészültségétől<br />

függ. Ebben még van fejleszteni valónk. Az<br />

utóbbi <strong>év</strong>ekben EU-s projektek (HEFOP) is segítették<br />

az intézmények felkészítését a minőségmenedzsment<br />

diszciplínák oktatására. Az így kialakult tananyagok<br />

színvonala elég egyenetlen, nem vagyok maradéktalanul<br />

elégedett, de fontos, hogy elindult valami. Tennivalónk<br />

van még bőven.<br />

A minőségmenedzsment szakemberek képzésében én<br />

nem értek egyet azzal, hogy alapképzés(BSc) keretében<br />

ilyen diplomát adó képzést indítsanak a felsőoktatási<br />

intézmények (de tudom, hogy vannak ilyen<br />

képzések). Más kérdés az, hogy a szakmai képzés<br />

mellé lehet egy alaposabb minőség orientációt adni.<br />

Például egy gépész-, vagy villamosmérnöki diploma<br />

megszerzése során az átlagosnál elmélyültebb minőségi<br />

ismeretek felkészíthetik a hallgatókat a vállalatok<br />

minőségmenedzsment részfeladatainak elvégzésére.<br />

Meggyőződésem, hogy csak valamely szakma<br />

átfogó ismeretére és megfelelő gyakorlati tapasztalatokra<br />

érdemes minőségmenedzsment-szakemberképzést<br />

alapozni. Erre a felsőoktatásban a részidős<br />

mester képzések vagy a szakirányú továbbképzések<br />

alkalmasak. A felső szintű vezetői feladatokat ellátó<br />

minőségmenedzsment szakemberek képzésére<br />

az MBA képzést tudom ajánlani. Ez mutatja azt a<br />

véleményemet is, hogy ha hosszabb távra kívánunk<br />

építkezni, - akkor a TQM szellemiségéből is adódóan<br />

- nem a minőség menedzsmentjéről, hanem a menedzsment<br />

minőségéről kell gondoskodnunk.<br />

A minőségmenedzsment ismeretek terjesztésében a<br />

felsőoktatási intézményeken kívül jelentős szerepet<br />

kapnak a különböző minőségügyi társadalmi szervezetek<br />

és vállalkozások. A felnőttképzési rendszerben<br />

akkreditált tanfolyamok kínálata és az oktatási színvonala<br />

rendkívül színes. Egyes esetekben túlságosan<br />

feladat megoldásra koncentráló ismereteket adnak<br />

átfogó megalapozás nélkül. De igen fontos szerepet<br />

töltenek be a minőséggel foglalkozó szakemberek<br />

felkészítésében.<br />

Véleményed szerint manapság egy jó vezetőnek<br />

milyen mértékig kell minőségügyi ismeretekkel<br />

rendelkeznie?<br />

Biztos vagyok abban, hogy a színvonalas vezetői munka<br />

nem nélkülözheti az alapvető minőségmenedzsment<br />

ismereteket és a minőségmenedzsment iránti<br />

elkötelezettséget. Hiszek abban amit a TQM-ben is<br />

tanítunk: „a menedzsernek beosztottjai, a vezetőnek<br />

követői vannak”. Kívánom, hogy ebben az értelemben<br />

minél több vezető legyen a vállalatoknál és<br />

intézményeknél. Azt tapasztalom, hogy a minőség<br />

iránti elkötelezettségét a szervezet munkatársainak<br />

akkor lehet megteremteni, ha a vezető munkája nyomán<br />

kialakul a szervezeten belül a minőség (TQM)<br />

orientált értékrend.<br />

Ehhez a vezetőnek ismerni kell a minőségmenedzsment<br />

rendszer fontosabb alapelveit. Ez elsősorban a<br />

rendszer működés alapjait és a fontosabb minőség<br />

filozófiákban való eligazodást jelenti. Ha a TQM<br />

vezetési filozófia alapjaiból indulunk ki, amely azt<br />

mondja, hogy a TQM egy különböző menedzsment<br />

diszciplínákat ötvöző vezetési filozófia, amely magában<br />

foglalja például a termelés-, humán-, stratégiai-,<br />

projekt-, pénzügyi-, információ-, kontrolling-, minőség-,<br />

marketing-, tervezés-, általános menedzsment<br />

elemeit. Egy jó vezetőnek ezek mindegyikében<br />

átfogó ismeretekkel kell rendelkezzen a színvonalas<br />

vezetői munkájához. Természetesen olyan mélységben,<br />

amely a vezetői döntések meghozatalához és az<br />

adott területen dolgozókkal való szakmai kommunikációhoz<br />

szükséges.<br />

Nem kell, hogy a minőségmenedzsment módszereket<br />

(amely nem kapcsolódik vezetői munkájához)<br />

részletesen ismerje. Például: nem kell SPC részletes<br />

ismeretekkel felvértezni, de ha az érintett munkatársak<br />

az SPC-t emlegetik, akkor tudja és értse ennek<br />

szerepét. Hasonlóan, mint például ma már a vezetői<br />

kompetenciák nélkülözhetetlen eleme, hogy át tudja<br />

tekinteni és értse a mérleg fontosabb elemeit, de nem<br />

várjuk el tőle, hogy könyvelni tudjon.<br />

Nem igazán jól szólítjuk meg a vezetőket a különböző<br />

szakmai rendezvényeken, konferenciákon.<br />

Ritka, hogy felső vezetők résztvevői a minőségmenedzsment<br />

témakörrel foglalkozó konferenciáknak,<br />

továbbképzéseknek. Úgy gondolom, hogy meg kell<br />

keresni azt az alkalmas munkaformát, ahol megtörténhet<br />

a felsővezetői kör „fertőzése” a minőségmenedzsment<br />

vagy inkább a menedzsment minőségének<br />

alapjaival.<br />

515

Számomra például nagyon szomorú tapasztalat volt<br />

az elmúlt <strong>év</strong>ben, hogy nem is egy minőség díjat elért<br />

szervezet elsőszámú vezetőjét egyes, ebben érdekelt<br />

tanácsadó szervezetek meg tudták győzni arról,<br />

hogy a jelen helyzetükben az előrelépés az ISO 9001<br />

tanúsítás megszerzése. Gondoljuk meg: a minőség<br />

díj elnyerése a TQM területén elért kiemelkedő<br />

eredményt mutatja. Miért kell ebből visszafelé lépni?<br />

Ilyen vezetői döntést csak ismerethiány esetén<br />

lehet hozni. Vagy hová tegyem, amikor egyes vezetők<br />

az ISO 9004 szerinti tanúsításról beszélnek?<br />

Nagyon sok társadalmi megbízatásod közül<br />

melyeket tartod a legfontosabbnak?<br />

Nem tudnék fontossági sorrendet felállítani. Mindig<br />

azt a feladatot igyekszem tisztességesen elvégezni,<br />

amely aktuálisan előttem áll. Természetesen itt<br />

is igyekszem alkalmazni a Pareto elvet. Ami még<br />

talán segít ezen a területen: az, hogy az oktatásnak,<br />

az egyetemi tevékenységnek természetesen prioritása<br />

van. Másrészt, ha valamilyen programot beírok<br />

a naptáramba, akkor ahhoz tartom magam. Szeretek<br />

hosszabb távra tervezni és nem hagyom, hogy<br />

különböző indokokkal a folyamatos áttervezés fázisában<br />

legyek. Az újabb és újabb feladatoknak általában<br />

az „írni valóim” látják kárát (természetesen<br />

nem a tananyagok). Ha a minőség ügyében tehetek<br />

valamit az elől nem szoktam kitérni.<br />

A felsőoktatás minőségfejlesztésében szerepet játszó<br />

két testület munkájába is volt módom bekapcsolódni.<br />

2004 -2010 között tagja voltam a Magyar<br />

Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Minőségbiztosítási<br />

és Szakértői bizottságának. Elsősorban az<br />

intézmény akkreditációs rendszer fejlesztési kérdéseivel<br />

foglalkoztam. Tagja vagyok a Felsőoktatási<br />

Minőségi Díj és Minőségfejlesztési Bizottságnak.<br />

Fontosnak tartom, hogy e díj elnyerése valós teljesítményeken<br />

alapuló, a TQM területén tényleges<br />

eredményeket felmutató intézmények és karok elismerését<br />

jelentse. A szabályozás hiányosságai az<br />

egyértelmű kritérium rendszer részletes kialakítása<br />

a bizottság fontos feladata. 2003-tól kinevezett<br />

tagja vagyok a Közigazgatási Minőség Díj Bizottságnak.<br />

Örömmel látom, hogy CAF önértékelési<br />

rendszer érdemi alkalmazása jelentős támogatást<br />

nyújt a közigazgatás szerveiben a stratégiai elemek<br />

megjelenésének és a szolgáltató jelleg erősítésében.<br />

Tagja voltam a Magyar Minőség Társaság igazgató<br />

tanácsának. A tavaszi közgyűlést előkészítő jelölőbizottság<br />

kérésére vállaltam a pénzügyi ellenőrző<br />

bizottsági tagságot. Itt még nincs tapasztalatom, de<br />

remélem e funkciómban is hozzá tudok járulni az<br />

MMT céljainak megvalósításához.<br />

A Gazdálkodási Tudományos Társaságok Szövetségében<br />

viselt ügyvezető titkársági tagságomat a<br />

fiatal szakemberek bekapcsolására és e fórumokon<br />

is a minőség szemlélet fejlesztésére igyekszem kihasználni.<br />

Az EOQ MNB különböző szakbizottságaiban igyekszem<br />

eszméimet (t<strong>év</strong>eszméimet) terjeszteni és a minőség<br />

iránt elkötelezett kiváló szakemberekkel tapasztalatokat<br />

cserélni. Természetesen fontosnak tartom<br />

az intézményen belüli közéleti tevékenységeimet<br />

is. A Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Tanácsának<br />

a kar megalakulása óta vagyok tagja. TDK<br />

iránti elkötelezettségemet mutatja, hogy a Kari Tudományos<br />

Diákköri Tanács társelnökeként segítem a<br />

TDK mozgalom szervezését, fejlesztését. Fontosnak<br />

tartom a Műszaki Menedzser Szakbizottságban végzett<br />

munkámat is. E képzés jó alapokat ad arra, hogy<br />

az itt végzett hallgatók,- megfelelő tapasztalatokkal<br />

kiegészítve – a minőségmenedzsment terület vezetőivé<br />

válhassanak.<br />

Sokat publikálsz és népszerű konferencia<br />

előadásokat tartasz. Min dolgozol jelenleg<br />

és milyen további terveid vannak?<br />

Ha a „naptáram” engedi minden konferencia, szakmai<br />

rendezvény előadására való felkérésnek eleget<br />

teszek. A minőségmenedzsmenthez kapcsolódó igen<br />

széles témakörben tartott előadások engem is segítenek<br />

szakmai fejlődésemben. Inspirálnak arra, hogy<br />

egyes vonatkozásoknak utánanézzek, elgondolkozzak<br />

különböző nézőpontokon, irányzatokon, tapasztalataimat<br />

összegezzem. Talán még többet kellene<br />

publikálnom. Nézeteimet, eredményeimet, kételyeimet<br />

folyóiratokban, esetleg könyvekben megjelentetni.<br />

Talán majd erre is több időt tudok fordítani.<br />

A napi munka aktualitásai és a jövő kérdései természetesen<br />

egymásra épülnek.<br />

A minőségmenedzsment oktatáshoz kialakított tananyagok<br />

folyamatos fejlesztése mindig aktuális feladat<br />

volt és marad. Meg kell találni azokat a határokat,<br />

516

amelyet az új lineáris képzési rendszer bevezetése e<br />

tananyagok tartalmától is követel. Ez nem csupán<br />

tartalmi, hanem módszertani kérdések újra gondolását<br />

is jelenti. Úgy vélem, hogy az alapképzések<br />

(BSc) anyaga kialakult, a mester (MSc) képzéseknél<br />

e tárgyak eddig két alkalommal kerültek előadásra,<br />

itt át kell tekinteni a tapasztalatokat. Az MBA tananyagnál<br />

szükséges a folyamatos fejlesztés.<br />

Foglalkoztat, hogy a TQM alapelveinek és a várható<br />

változásoknak megfelelően hogy lehet elérni<br />

a vezetői körben a szemléletváltást, mit és milyen<br />

módszereket lehet alkalmazni ahhoz, hogy a minőség<br />

menedzsmentjétől eljussunk a menedzsment<br />

minőségéhez. Tudom, hogy ez nem lesz egy egyszerű,<br />

hamar megvalósítható vezetési kultúraváltás, de véleményem<br />

szerint elkerülhetetlen.<br />

Mit kell tenni a termelő és mit kell tenni a non-profit<br />

szférában, hogy e változtatások sikeresen megtörténjenek.E<br />

folyóirat hasábjain vetette fel Rózsa András<br />

2009 januárjában: „Lean, Hat Szigma, avagy mi lesz<br />

veled TQM?” E kérdésre magam is keresem a választ,<br />

a Vezetéstudományban megfogalmaztam első reflexióimat,<br />

de úgy érzem tovább szükséges foglalkozni<br />

e kérdéssel. e rendszerek egymásra épülés<strong>év</strong>el, szinergiáinak<br />

kihasználásával és a divat mellett, az érdemi<br />

eredményekre, hasznosságukra való figyelem<br />

felhívással.<br />

Az utóbbi <strong>év</strong>ekben sokat foglalkoztam a non-profit<br />

szektorok minőségmenedzsment rendszerek fejlesztési<br />

lehetőségeivel. Elsősorban a felsőoktatás,<br />

közigazgatás és az egészségügy TQM orientált rendszerei<br />

állnak érdeklődésem fókuszában. Úgy vélem,<br />

hogy az elkövetkező <strong>év</strong>ekben is még sok kihívással<br />

találkozhatunk ezen a területeken. A felsőoktatás<br />

minőségfejlesztési kérdéseiben elért eredményeim<br />

alapján az ALCOA által adományozott professzori<br />

ösztöndíj jó lehetőséget biztosít, és egyben kötelez<br />

is e terület továbbvitelére.<br />

Az EFQM és a CAF modellek alkalmazása hívta fel<br />

a figyelmemet az önértékelési rendszerekre. A folyamatmenedzsment<br />

területén kialakult folyamat<br />

érettségi modellek és a szervezeti kiválóság mérésére<br />

alkalmas modellek alkalmazási tapasztalatai, kapcsolódási<br />

pontjai és lehetőségei az elkövetkező időszak<br />

egyik fontos kutatási területét jelenti számomra.<br />

A hazai vállalkozások jelentős része beszállítói minőségmenedzsment<br />

fejlesztése megkerülhetetlen<br />

feladat. A tanúsító okirat meglétén kívül az értékelés<br />

és együttműködés módszereinek kialakításában<br />

nyújthatunk érdemi támogatást e területnek.<br />

E túl sok témát felvető lista kérdéseinek akár részleges<br />

megoldása természetesen nem egyéni feladat.<br />

A munkatársaim és a munkatársaimnak tekintett<br />

TDK-zó és diplomatervező hallgatók aktív szerepvállalásával<br />

lehet csak ezekben eredményesen előre<br />

lépni. De az oktatási területén végzett munkám<br />

igényli, hogy a minőségmenedzsment kérdéseinek<br />

széles spektrumával foglakozzak.<br />

Jut időd kikapcsolódásra, szórakozásra?<br />

Természetesen igen. Az, hogy mikor és milyen formában<br />

az pedig igen változatos. Az egyetemi oktató<br />

„kötetlen” munkaideje azt is magában foglalja, hogy<br />

van, amikor késő este foglalkozik a következő hetek<br />

előadási anyagainak összeállításával, vagy válaszol<br />

a hallgatók és szakmai partnerek e-mailjeire, de ha<br />

úgy adódik, akkor egy nehéz nap után akár napközben<br />

is lehet regerálódni. A feladatok ugyanakkor<br />

igen különbözőek, a monotonitás nem jellemző a<br />

munkámra.<br />

Igyekszem a nyarat a pihenésre (is) kihasználni. Az<br />

utóbbi <strong>év</strong>ekben általában három hét egybefüggő pihenésre<br />

törekszem. Ez nem jelenti azt, hogy ekkor<br />

időnként nem veszek elő szakmai kérdéseket, de<br />

alapvetően ez a pihenés időszaka. Általában a Balaton<br />

mellett és a tengerparton töltjük ezt a három<br />

hetet. Az őszi vagy tavaszi időszakban egy hetes<br />

kikapcsolódást is beiktatok (ünnepekhez kapcsolódva).<br />

Ekkor kirándulás, városok, országok megismerése<br />

a program.<br />

Kikapcsolódásként a klasszikus zene hallgatása, a<br />

cd-k, a saját fotók, videók rendezése, átnézése kedvelt<br />

időtöltésem.<br />

A szabadidőm egy részét szívesen töltöm barkácsolással.<br />

Elég jól fel vagyok szerelve szerszámokkal. Különböző<br />

szakmai feladatok megoldását követően jó<br />

érzés látni a munka eredményét, még abban az esetben<br />

is, ha ez több időt vett igénybe, mintha szakemberre<br />

bíztam volna a feladatot. A faipari munkákat<br />

végzem legszívesebben, de víz- vagy villanyszerelési<br />

feladatok elvégzése sem okoz nehézséget számomra.<br />

517

TORMA BEÁTA<br />

Pannon - Work Zrt. - egyik alapító tulajdonos<br />

„Szerintem a minőség = vevői elégedettség. S a vevőt<br />

értsük a lehető legszélesebb értelemben. Nem az<br />

számít, hogy mit gondolok én arról, amit adok, eladok,<br />

vagy szolgáltatok, csak az a lényeg, hogy a vevőmnek<br />

mennyire felel meg. Nálunk az emberi minőség<br />

kulcskérdés…”<br />

Minőségszakemberek körében egyre<br />

ismertebbé válsz! Kezdjük mégis egy<br />

rövid szakmai életút eddigi állomásainak<br />

bemutatásával!<br />

Eredeti végzettségem pedagógus, de már a főiskola<br />

ideje alatt is kerestem az aktív szellemi kihívásokat,<br />

így kerültem elég gyorsan – akkor még csak a<br />

diákmunkát szervező – jelenlegi cégem jogelődjéhez.<br />

Igazi belső karrier utat bejáró munkatárs lettem,<br />

szerencsére érdeklődésem megvalósítását vezető kollégáim<br />

sosem hátráltatták én pedig szeretek tanulni;<br />

gyakorlatban éppúgy, mint oktatási intézményben.<br />

2001-ben közgazdász diplomát, majd a Budapesti<br />

Műszaki Egyetemen munkavédelmi oklevelet szereztem,<br />

később pedig a Pécsi Tudományegyetemen<br />

tanultam. Két munkajogi szakirányú diplomámmal<br />

jelenleg munkaügyi, munkajogi és munkavédelmi<br />

területeken tevékenykedem főként cégcsoportunkon<br />

belül, de külső megrendelők számára is.<br />

Ahogy az a pályám során többször, több munkaterülettel<br />

kapcsolatban megesett – a minőségirányítással<br />

is előbb találkoztam a gyakorlatban, mint valamiféle<br />

tanulmány kapcsán.<br />

2004-ben - akkor a Pannon-Work Zrt. egyik alapító<br />

tulajdonosaként magam is azon a véleményen<br />

voltam, hogy a cégcsoport földrajzi és szervezeti<br />

növekedése megköveteli valamely rendszerszerű folyamatszabályozás<br />

bevezetését, így elhatároztuk az<br />

ISO 9001 szabvány szerinti működés elindítását és<br />

tanúsítását. Minőségirányítási vezetőként akkor ez<br />

nekem ugrás volt a vak sötétbe, hiszen nem voltam<br />

képzett minőségügyi szakember. Azóta persze igyekeztem<br />

felzárkózni szakmailag, tanulok, ahol és akitől<br />

lehet. Kiváló szervezetnek tartom az ISO 9000<br />

Fórum Egyesületet, páratlan a munkája a hazai minőségügy,<br />

a szakemberek összetartása terén.<br />

Mivel foglalkozik egy Diákmunka,<br />

Munkaerő - Kölcsönzési és Közvetítési cég<br />

minőségirányítási vezetője? Milyen speciális,<br />

a területre jellemző feladataid vannak?<br />

A legkülönlegesebb ebben a munkában, hogy maga<br />

a „termék” az élő ember, egész pontosan az ő munkaereje,<br />

szaktudása, és persze teljes személyisége.<br />

Egészen érdekes e „terméknek” a minőségellenőrzése:<br />

a módszerek, eszközök, amelyekkel keressük,<br />

kiválasztjuk, és beillesztjük a dolgozókat egy-egy<br />

szervezetbe. Hiszen nekünk az a dolgunk, hogy a<br />

vevői követelményeknek leginkább megfelelő munkatársat<br />

találjuk meg ügyfeleinknek. Ne felejtsük el<br />

azt sem, hogy ezen a munkaerőpiacon a munkát<br />

vállaló ember szintén a vevőnk. Saját - néha egészen<br />

különleges - elvárásaival a munkát illetően.<br />

Mindezt úgy kell a lehető legjobban megoldanunk,<br />

hogy nem vagyunk a munkavégzés helyszínén folyamatosan,<br />

szimultán 150-200 partnercéggel, 3-4000<br />

munkavállalóval tartjuk a kapcsolatot, miközben közel<br />

húsz irodánk és három külföldi leányvállalatunk<br />

megközelítőleg 200 belső munkatársa számos pro-<br />

518

jektben kapcsolódik össze egymással tartósan, vagy<br />

időszakosan. Folyamatosan keressük, fejlesztjük a<br />

használható eszközöket, módszereket, de gyorsan<br />

elvesznénk, ha nem működne a minőségirányítási<br />

rendszerünk.<br />

Az MSZ EN ISO 9001:2015 szabványról mi<br />

a véleményed? Milyen átállási gondjaitok<br />

voltak, lehetnek?<br />

Mi csak idén birkóztunk az átállás feladatával, s a<br />

magam részéről nem bánom ezt, mert így módunkban<br />

állt, hogy az elmúlt egy <strong>év</strong>ben aktívan keressük<br />

mások tapasztalatait, igyekeztünk ezekből tanulni,<br />

s a szabványt magát is részleteiben, kis lépésenként<br />

tanulmányozni.<br />

E nyugodt felkészülés után az alkalmazást tekintve<br />

már túl sok bonyodalmat nem láttam; a kockázatértékelés<br />

alapú szemlélet sem hordozott újdonságot<br />

számomra, hiszen a munkavédelemben már legalább<br />

15 <strong>év</strong>e dolgozunk a munkahelyi kockázatékeléssel,<br />

különböző módszertanival. Erre szokták mondani:<br />

nincs új a nap alatt.<br />

Mit jelet számodra a jó minőség?<br />

Mi a véleményed az emberi minőségről?<br />

Szerintem a minőség = vevői elégedettség. S a vevőt<br />

értsük a lehető legszélesebb értelemben. Nem<br />

az számít, hogy mit gondolok én arról, amit adok,<br />

eladok, vagy szolgáltatok, csak az a lényeg, hogy a<br />

vevőmnek mennyire felel meg. Nálunk az emberi<br />

minőség kulcskérdés, hiszen csak és kizárólag velük,<br />

az emberekkel dolgozunk. Emberek vannak a<br />

megrendelő cégeink mögött (képviseletében), emberek<br />

a munkavállaló jelöltjeink a 15 <strong>év</strong>es, pár hetet<br />

dolgozó diáktól a kölcsönzött munkavállalón<br />

keresztül az alkalmi foglalkoztatott nyugdíjasig, a<br />

betanított munkát végző munkatárstól, a külföldre<br />

vágyó szakmunkáson át a közvetített csúcsvezetőig.<br />

Emberekből áll ugyanakkor az a szervező csapat,<br />

akik az egész rendszert üzemeltetik országszerte.<br />

Ennyi dimenzióban csak emberekkel foglalkozni<br />

igazi kihívás, de nagyon szép feladat.<br />

Mint emberi erőforrás szakembert is kérdezlek:<br />

a minőségszakemberek utánpótlása megoldott<br />

hazánkban?<br />

Néhány specializációtól eltekintve a felsőoktatásból<br />

kikerülő fiataloknak nagyon kevés fogalmuk van<br />

e szakmáról, szakterületről. Nem nagyon látom a<br />

szakma képviselőit a munkaerőpiacon.<br />

Ha megkérdezek fiatalokat állásinterjún ilyen irányú<br />

tanulmányaikról, legtöbbször a zavart válasz:<br />

„…hát volt valami minőségbiztosítás tárgy az egyik<br />

fél<strong>év</strong>ben…” Szerintem ez elkeserítő.<br />

Hogyan fejleszted minőségügyi ismereteidet?<br />

Miként tudsz naprakész maradni?<br />

Sajnos, nem tudok naprakész lenni. Jó lenne több<br />

szakirodalmat olvasni, több olyan programra, konferenciára<br />

eljutni, ahol tanulhatnék. Az ISO 9000 Fórum<br />

Egyesület programjai persze „kötelezőek”, szerencsére<br />

ezek nagyon hasznos tanulási platformok.<br />

Ha lenne megfelelő posztgraduális képzés a felsőoktatási<br />

piacon, komolyan elgondolkodnék,- nem az<br />

oklevél, hanem a felcsipegethető tudáshalmaz miatt.<br />

Milyen sikerélményeid voltak munkahelyeden<br />

az utóbbi időben?<br />

A minőségügy területén a zökkenőmentes átállásunkat<br />

sikerként éltem meg. Más munkaterületeim<br />

kapcsán pedig a szolgáltatás-fejlesztés terén volt néhány<br />

ötletem, amely a cégcsoportnak portfolió-szélesítést<br />

jelenthet a közeljövőben.<br />

Az én munkámban ez a legjobb: széles spektrumú<br />

rálátás, stratégiai gondolkodás, jó ötletek látványos<br />

eredményekhez vezethetnek, miközben nem korlátoznak,<br />

nem szorítanak szűk keretek közé.<br />

Az ISO 9000 Fórum Egyesület Nemzeti<br />

Minőségügyi Konferenciáinak háziasszonyi<br />

szerepét is ellátod. Szeptemberben lesz a XXIV.<br />

konferencia? Mennyiben lesz ez más, mint<br />

a korábbiak voltak? Hogyan készülsz<br />

a rendezvényre?<br />

Csak ámulok és izgatottan várom a rendezvényt.<br />

Amióta ismerem az ISO 9000 Fórum Egyesületet,<br />

mint szervezetet és a vezetőit, minden <strong>év</strong>ben volt a<br />

nemzeti konferencián szakmai újdonság, innovatív<br />

ötlet, de az idei – a jelenleg megismerhető információk<br />

alapján - többszörösen különleges lesz. A program<br />

témája, vezérelve napjaink egyik legidőszerűbb,<br />

legfontosabb kérdése, a programstruktúra is újdon-<br />

519

ságokat hoz, viszont jó érzékkel tartja meg a rendezvény<br />

erősségeit a vezetőség: kiváló előadók, választékos<br />

program, fantasztikus, ütemezett időgazdálkodás,<br />

a résztvevők maximális és rugalmas kiszolgálása<br />

és még sorolhatnám.<br />

A konferencia szervezésében már <strong>év</strong>ek óta aktívan<br />

veszek részt, de ennek a munkának a javát a megelőző<br />

hetekben végzett és a helyszíni teendők teszik<br />

ki. Így lesz ez idén is.<br />

Addig partnereink között és ismerőseim körében<br />

igyekszem népszerűsíteni a rendezvényt, mert megygyőződésem,<br />

hogy ár-érték arányban a legjobb szakmai<br />

rendezvény lesz idén is.<br />

Munkád rengeteg elfoglaltsággal jár. Hogyan<br />

tolerálja mindezt a családod?<br />

Hatékony időgazdálkodás és priorizálás kérdése. Előbbit<br />

tanfolyamon is - és persze az életben - tanultam,<br />

utóbbi gyakorlat kérdése: ma már nem foglalkozom<br />

mindennel, tudok elengedni. Egyébként nagyon szerencsés<br />

és hálás vagyok, családom türelme és támogatása<br />

nélkül nem menne mindez egyszerre. Az otthon<br />

kiegyensúlyozott biztonsága optimális háttér ahhoz,<br />

hogy azt és annyit vállaljak, amennyit szeretnék.<br />

Hogy ez túl ideálisnak tűnik? Néha én is csodálkozom.<br />

Szerencsére én is jobban szeretek adni, mint kapni, ezt<br />

betartom otthon is. Nagyon igyekszem, hogy hoszszabb<br />

időtávban a munka és a magánélet egyensúlya<br />

ne boruljon.<br />

Miként regenerálódsz?<br />

Számomra a tökéletes regeneráció az amatőr sport.<br />

Furcsa dolog ez, mert már harmincon túl kezdtem<br />

sportolni (ha az iskolai testnevelés óráktól eltekintünk),<br />

de ez az aktivitás addig „fajult” nálam az <strong>év</strong>ek<br />

során, hogy manapság a mindennapjaim része. Képes<br />

vagyok akár kora reggel, akár késő este edzésre<br />

menni, csak ne maradjon ki a napi penzum. Kiváló<br />

szellemi kikapcsolódás, nagyon fontosnak tartom<br />

az egészségmegőrző szerepét, és szuper sporttársak,<br />

fantasztikus edzők erősítik az összetartozást.<br />

Funkcionális mozgásformákat választottam (kettlebell,<br />

TRX, crossfit), ha naponta jut rá időm, testem,<br />

lelkem rendben van. A gyerekkori tíz <strong>év</strong> zongoratanulmányokból<br />

a zene iránti rajongás maradt.<br />

Zenei mindenevő vagyok, igazi ünnep, ha egy-egy<br />

különleges koncertre eljutok.<br />

Dr. Kemény Dénes hallgatósága NMK 2016<br />

520

TÓTH CSABA LÁSZLÓ<br />

Thot Quality Management Kft. - ügyvezető<br />

„A vállalati kiválóság pedig nem más, mint<br />

folyamatosan fejlődő minőség a teljes struktúrában.”<br />

Visszatekintve tartalmas életutadra, miként<br />

értékeled melyek voltak pályafutásod<br />

legjelentősebb állomásai?<br />

Az egyetem elvégzése után munkát kellett keresnem.<br />

Az Egyesült Izzó hajdúböszörményi gyára lett<br />

az első munkahelyem. Ennek igazi jelentőségét csak<br />

később értettem meg, ugyanis ez meghatározta a<br />

következő <strong>30</strong> esztendőt. Sokat köszönhetek Böszörménynek,<br />

mind emberi, mind szakmai szempontból.<br />

A másik fontos esemény, mikor a Tungsrammá<br />

vált Izzó 1983-ban újjászervezte a kutatás-fejlesztést,<br />

és meghívtak az egyik főosztályra. Ez azért is<br />

jelentős, mert akkor házasodtunk össze Lillával, a<br />

feleségemmel (szintén izzós volt és az a mai napig<br />

is), és lakást kaptunk Újpesten.<br />

A GE akvizícióig kemény munkával teltek a napjaink,<br />

elismert szakember lettem, különböző vezető<br />

beosztásokban. Az amerikai kollégákkal nagyon jó<br />

volt a kapcsolat, hisz a szakterületünknek (magasolvadáspontú<br />

fémek) Magyarország (azaz mi) lett<br />

a globális K+F központja. (Egy kellemes meglepetés<br />

is ért, az egyik telefonkönyvben már dr. Tóth Csaba<br />

Lászlóként szerepeltem, holott nem doktoráltam,<br />

úgy hiszem, hogy ez is egyfajta elismerés.) 96 és 97-<br />

ben pedig már én vezettem a globális fejlesztést.<br />

Ekkor jött az „áttörés”! Jelentkeztem a Hat Szigma<br />

Szervezetbe, úgy gondoltam, hogy a majd 20 <strong>év</strong> tapasztalatát<br />

nagyon jól tudom e téren is hasznosítani,<br />

szerencsére ez beigazolódott. Több száz embert képeztem<br />

ki (ez a szám jelenleg csak a GE-t tekintve<br />

kétezer fő felett van, és úgy tűnik még nőni fog).<br />

Mivel két <strong>év</strong>en keresztül egyedül csináltam, csak<br />

úgy hívtak „Tanár úr”.<br />

A következő jelentős esemény az újabb váltás volt,<br />

amikor a GE-n belül átmentem az Energia üzletágba,<br />

ami egy teljesen új világ volt: Apró kis rugók, „kukacok”<br />

helyett többször 10 kg-s nagyvasak. Ott is természetesen<br />

csak a szigmával foglalkoztam kezdetben.<br />

Megismerkedtem ezután a Lean Menedzsmenttel,<br />

kiváló japán szakemberektől tanulhattam, így aztán<br />

feladatom lett a lean egyes területeinek az irányítása<br />

is (5S, Kaizen) gyárunkban. A legfontosabb mérföldkő<br />

azonban a Shiba Díj elnyerése volt 2006-ban.<br />

Szintén fontos állomás volt 2008, amikor létrehoztam<br />

saját vállalkozásomat, ahol most is dolgozok.<br />

Már az elején szeretnélek minőségfelfogásodról<br />

kérdezni. Hogyan<br />

értelmezed a minőséget?<br />

A minőség a filozófia szerint a dolgok (tárgy, szolgáltatás,<br />

egyén, csoport) olyan tulajdonsága, ami<br />

megkülönbözteti őket más dolgoktól. A dolgok kölcsönhatásban<br />

vannak egymással, és így alakul ki a<br />

minőség. A minőségnek így szinte végtelen számú<br />

dimenziója lehet (megfelelés előírásoknak, alkalmazásnak,<br />

divatnak, társadalmi-gazdasági-műszaki<br />

trendeknek, teljesítmény, egyedi jellemzők, megbízhatóság,<br />

tartósság, ár, takarékosság, esztétika, kapcsolódó<br />

szolgáltatás, stb.). Ráadásul, ezek a dimenziók<br />

mást jelentenek a különböző történelmi, politikai<br />

és kulturális meghatározottsággal bíró területeken.<br />

Nem értek egyet Walter Shewart-tal, aki szerint van<br />

521

objektív és szubjektív minőség. A minőség mindig<br />

attól függ, hogy a dolog-ember kölcsönhatás miképpen<br />

alakul, azaz a minőség szubjektív. KANO Noriaki<br />

fogalmazza meg nagyon egyszerűen, hogy a jó<br />

minőség az, ami kielégíti vagy meghaladja a Vevő<br />

elvárásait. Így a minőség fogalmába beletartozik két<br />

út is, az egyiken haladva megértjük a Vevő elvárásait,<br />

a másikon pedig kielégítjük ezeket az elvárásokat.<br />

Erre szokta mondani Mikó Gyuri, hogy a minőség<br />

= működés, (ebből ugye rögtön következik, hogy jó<br />

minőség = jó működés) és ebben nagyon igaza van.<br />

Emellett nagyon fontos, hogy a dimenziók valamilyen<br />

mértékkel mérve legyenek, ugyanis így tudjuk a<br />

saját magunk számára megfogalmazni a Vevő elvárásait,<br />

és irányítani a folyamatainkat, hogy megfeleljünk<br />

ezeknek az elvárásoknak.<br />

A hétköznapi életben ez úgy történik, hogy Vevőként<br />

kiválasztjuk a számunkra fontos dimenziókat,<br />

rangsoroljuk őket, mértékkel látjuk el, és ezek alapján<br />

döntünk. Eladóként beállítjuk a folyamatainkat<br />

arra, hogy előállítsuk ezeket a mértékeket, vagy valamilyen<br />

elképzelés alapján annál jobbakat készítsünk.<br />

Ebben persze benne van az is, hogy t<strong>év</strong>edünk.<br />

Kano nem csak az „izgató minőség” kategóriáját fogalmazta<br />

meg, hanem a „fordított minőségét” is. Az<br />

Eladó „jobb” minőségnek gondolta a terméket, a Vevőnél<br />

viszont nem kívánt vagy rossz minőségként<br />

jelenik meg a dolog.<br />

Összefoglalva, a minőség szubjektív, kölcsönhatáson<br />

alapul, konkrét és mértékkel ellátott. Nagyon<br />

egyszerűen, minden eset más és más, minden esetet<br />

át kell gondolni.<br />

A vállalati kiválóság pedig nem más, mint folyamatosan<br />

fejlődő minőség a teljes struktúrában.<br />

Valahogyan úgy érzem, hogy a Vállalati Társadalmi<br />

Felelősség (CSR) is ide tartozna. Vegyesek az érzelmeim,<br />

ugyanis látok nagyon jó példákat, de ez sajnos<br />

sok esetben csak kirakatmarketing (Fertetics Mandy:<br />

Magyar Minőség 2009. 08-09. szám pp63-67.) Egy<br />

iskola igazgatója mesélte, hogy a hétvégén jönnek és<br />

lefestenek mindent (annak idején mi is csináltunk<br />

hasonlókat, csak akkor kommunista szombatnak<br />

hívták), ő örült, mert erre már nem volt pénzük.<br />

Csak ezt nem így kellene megoldani. Szerintem a<br />

Társadalmi Felelősség ott kezdődik, hogy a „nagyok”<br />

15 napra fizetnek, nem 60, 90 vagy esetleg 120-ra a<br />

KKV-nak. Enélkül egyetlen vállalatot sem engednék<br />

elindulni egy ilyen megmérettetésen.<br />

Önállóvá válásod mennyire váltotta<br />

be elképzeléseidet?<br />

Ez egy nagyon jó kérdés! Korábban nagyon sok megkeresést<br />

kaptam, hogy menjek el hozzájuk, oktassak,<br />

mentoráljak. Úgy gondoltam, hogy ki kell kellene<br />

lépni a vállalati bezártságból, és ugye osszuk meg másokkal<br />

a tudásunkat, tanultam Shiba professzortól. Így<br />

<strong>30</strong> <strong>év</strong> gyári munka után döntöttem úgy, hogy önálló<br />

szeretnék lenni, persze ezzel a munkaadómmal is meg<br />

kellet küzdeni, nem nagyon akartak elengedni.<br />

Voltak és vannak barátaim, akik segítették ebbe az<br />

új helyzetbe való beilleszkedésemet. Mára megtaláltam<br />

saját helyemet, de meg kell őszintén mondanom,<br />

néha még mindig a gyári fejemmel gondolkodok, elmondom,<br />

hogy az a modul értelmetlen, esetenként<br />

káros, ne akarják. Így aztán megfosztom magamat<br />

egy fél nap tanácsadói díjtól. Az viszont öröm, ha a<br />

kollégák olyan ismeretekre tesznek szert, amit előtte<br />

nem tudtak.<br />

Válaszolva a kérdésedre, szerencsére több a pozitív<br />

élmény, amit nagyon élvezek. Ugyanakkor nem<br />

feltétlenül ajánlanám egy 56 <strong>év</strong>es embernek, hogy<br />

önálló vállalkozásba kezdjen.<br />

Talán itt mondhatom el, hogy a tanácsadói szakmára<br />

is igaz a Pareto-elv, ugyanis aki ma Magyarországon<br />

Hat Szigmát csinál, azok 80%-a életében még nem<br />

dolgozott gyárban, a legrosszabb könyvekből tanulta<br />

a szigmát, vagyis alapból alkalmatlan a munkára.<br />

Viszont nagyon olcsó.<br />

Mit jelentett életedben a IIASA- Shiba Díj?<br />

Olyan általános iskolába jártam, ahol volt zenei tagozat<br />

is és annak idején a híres kórusunk szerette<br />

volna felvenni Kodály Zoltán nevét. A Mester akkor<br />

még köztünk volt, és amikor a nagy esemény<br />

bekövetkezett az igazgató kérte fel a őt, hogy adja<br />

a nevét. Akkor Kodály Zoltán azt válaszolta, hogy<br />

„Nem szívesem adom, mert e n<strong>év</strong> kötelez”, aztán<br />

persze folytatta és adta nevét, de ez a kezdő mondatrész<br />

azóta megmaradt bennem. A IIASA-Shiba<br />

Díj a legnagyobb elismerés az életemben, iszonyú<br />

felelősséget kaptam a Díjjal együtt, ez a Díj kötelez!<br />

Úgy gondolom, hogy azért kaptam, hogy tanítsak<br />

másokat, ne engedjem rossz irányba menni a dolgokat,<br />

legyek az első vonalban, és ez az élet minden<br />

522

területére vonatkozik. Te is láthattad, néha talán<br />

túlzott vehemenciával is próbálom – Shiba filozófiája<br />

alapján – mederben tartani a dolgokat.<br />

Számtalan publikációd közül melyikre<br />

vagy a legbüszkébb?<br />

Még fémfizikusként is publikáltam, hazai és nemzetközi<br />

környezetben (itt kutatóintézettel közösen)<br />

egyaránt. Amikor egyik-másik mostanában a kezembe<br />

akad, elgondolkodok, vajon mennyit lépett előre<br />

a világ azóta. A minőség és termelékenység témakörű<br />

cikkeim mindegyike az én gyerekem, nincs mese,<br />

vállalnom és szeretnem kell őket, írásukkor mindig<br />

a legújabbat szerettem a legjobban. Van persze már<br />

közöttük olyan is, amelyik mára kicsit megkopott,<br />

arra azért büszke vagyok, hogy nem az alapfilozófiával<br />

van a gond. Azt szoktam mondani, hogy arra<br />

vagyok a legbüszkébb, ami már bennem van, de még<br />

nem írtam meg.<br />

Legújabb cikkem kapcsán azonban történt valami,<br />

ami megváltoztatta a véleményemet. Októberben<br />

ugyanis egy termelő vállalat azzal fordult az újság<br />

szerkesztőségéhez, hogy szeretnék a cikket megkapni<br />

és terjeszteni a vállalaton belül, az operátoroktól<br />

a vezetésig, a vonatkozó részeket. Szóval most erre<br />

vagyok a legbüszkébb, mert egy dolgozatban tudtam<br />

szólni a dolgozók széles rétegéhez.<br />

A minőség-szakma presztizsének javítását<br />

hogyan képzeled? Milyen ötleteid, javaslataid<br />

vannak?<br />

Kedves Barátom! El tudod Te képzelni, hogy egy<br />

kereskedelmi TV csatornán a Sződi és a Tóth egy<br />

egyszerű példán keresztül a minőségügy fontosságával<br />

foglalkozzon? Pedig a „való világ” egy kicsit más,<br />

mint ahogy azt a képernyőn bemutatják. A környezet<br />

alapvetően meghatározza a működési lehetőségeket.<br />

Utalnék a minőségről alkotott véleményemre.<br />

A minőség szakma presztízse jelenleg a béka-perspektíva.<br />

Hat szigmásan közelítve meg a kérdést,<br />

fel kellene tárni a gyökér-okokat. Tény, hogy világszerte<br />

csökken a szakma presztizse, de nem ennyire,<br />

mint nálunk. Mi vezetett idáig?<br />

Kezdjük a szakmán belülről! Az elmúlt 10 <strong>év</strong>ben a<br />

szakmával foglalkozó szervezetek száma úgy nőtt,<br />

hogy közben a piac szűkült, és a központi támogatás<br />

a minimálisra csökkent. Erre nem egységes válasz<br />

született, hanem időnként konfliktushelyzetek<br />

alakultak/alakulnak ki, kommunikációs zavarok<br />

jelentkeznek. A megoldás az lenne, ha e szervezetek<br />

leülnének, megpróbálnák közösen elemezni a helyzetet,<br />

megoldási javaslatokat dolgoznának ki, és azt<br />

terjesztenék fel az illetékes helyekre.<br />

Lassan egy <strong>év</strong>e, hogy felajánlottam a segítségemet,<br />

de még senki nem keresett meg. Ebben az a tragikomikus,<br />

hogy mindenki jól ismeri a problémamegoldás<br />

módszereit, de senki sem alkalmazza. Igaz lenne,<br />

hogy a cipésznek lyukas a cipője? Az egyedüli<br />

kiút az összefogás. Ugyanakkor, szükségszerű lenne<br />

új arcok behozása, és a fiatalítás is. Vannak kiváló<br />

fiatal energikus szakemberek, akikből a jövő vezetői<br />

válhatnának. Erre már több helyen van példa.<br />

A „sok az eszkimó, kevés a fóka” helyzet miatt a szakmai<br />

koordináció is visszaszorul, esetenként színvonal<br />

csökkenés is tapasztalható, ez veszélyes lefelé<br />

csavarodó spirált eredményezhet. Ennek persze oka<br />

a minimálisra csökkent támogatás is, és ez átvezet a<br />

másik, a tőlünk független oldalra. A politikai vezetés<br />

nagy ívű stratégiákat fogalmazott meg, de ezekből<br />

valahogyan az alap, a minőség kimaradt. Természetesen<br />

fontosak a látványsportágak (a vívás miért nem<br />

az?), mert ezek sikere az ország megítélését emelheti.<br />

Ugyanilyen fontos a turizmus is, ehhez persze az<br />

kell, hogy a kisvállalkozások minőségtudatossággal<br />

fogadják a vendéget, és ne a legtöbb pénzt akarják<br />

róla rövid idő alatt leakasztani. Persze a vállalkozásoknak<br />

könnyebb pénzt adni, mint tudatosságot.<br />

Ezzel visszakanyarodtunk az elejére, egységes minőség-szakma,<br />

egységes segíteni akaró fellépés. Aztán<br />

majd meglátjuk…<br />

Hogyan akkumulálódsz? Miként tudod<br />

ismereteidet frissíteni?<br />

Ebben a tanácsadói szakmában az a jó, hogy nem<br />

ragadsz le egyetlen szakmánál, napról napra új dolgokkal<br />

ismerkedsz meg. Az új dolgok új problémákat<br />

vetnek fel, erre vagy van otthon irodalom, vagy<br />

a net, vagy beszabadulsz egy antikváriumba, és nagyon<br />

jó (általában elfeledett, de zseniális) műveket<br />

találsz. Vannak kiváló szakemberek is, akiktől mindig<br />

lehet kérdezni, megvitatni problémákat, akár<br />

spontán beszélgetések kialakulásával.<br />

523

Gyakran tartasz kihelyezett képzéseket,<br />

tréningeket. Hol szorít a cipő<br />

vállalkozásainknál? Elsősorban milyen<br />

minőségtechnikák elsajátítására kellene<br />

nagyobb figyelmet fordítani?<br />

A válasz ennél jóval egyszerűbb, nem a minőségtechnikákkal<br />

van a baj, hanem a menedzsmenttel.<br />

Még a multiknál is azt tapasztalom, hogy a vezetés<br />

szavakban elkötelezett, de időt már nem nagyon<br />

biztosít arra, hogy a kolléga tényleg megtanulja azt<br />

az új módszert. Egy példa: a dolgozó pénteken tudja<br />

meg, hogy hétfőtől hat szigma tréningre lett beiskolázva.<br />

Szerencsére itt is vannak jó példák, de nem<br />

ez a jellemző. Tudod nagyon jól, hogy valahol a szívem<br />

csücske a KKV-szektor, ma is köszönettel tartozom,<br />

hogy segítettél bejutni ilyen konferenciákra.<br />

A KKV-knak sem anyagi lehetősége, sem humán<br />

erőforrása nincs arra, hogy képezze a szakembereit.<br />

Számukra minőségtudatosság-tréningekre (egybekötve<br />

alap minőség és termelékenység javító projektek<br />

futtatásával) volna szükség, amit a helyi Kamarák<br />

szerveznének, így anyagilag nem volna megterhelő<br />

és a projektek is kitermelhetnék a képzés<br />

árát. Visszatérve az eredeti kérdésre. Tanulják meg<br />

a problémamegoldás (Shiba-féle) 7 lépését, tanulják<br />

meg a legalapvetőbb eszközöket (5W, 5W1H, 7QC),<br />

akár minőségkörként működve. Ishikawa szerint a<br />

problémák 85%-a megoldható ezekkel az eszközökkel,<br />

és ez nem a szigma, vagy a lean! Mit mondott<br />

Deming? „Ha a japánok tudják, mi miért nem?” A<br />

magyar ember nem japán, ez igaz, hiszen még nem<br />

tudja a probléma gyökérokát, de a megoldást már<br />

igen. Ezen a hozzáálláson kellene változtani.<br />

Min dolgozol jelenleg és milyen további terveid<br />

vannak?<br />

Nagyon sok tervem van. Idő viszont nem nagyon,<br />

de azért felsorolnám, mit kellene csinálnom:<br />

„A minőség hülyesége vagy a hülyeség minősége”<br />

címmel szeretnénk megírni azokat a gyakorlati életben<br />

tapasztalt ostobaságokat, amelyeket tapasztalunk.<br />

Ez a Kano modell már föntebb említett fordított<br />

minősége, amiről mostanában senki nem beszél.<br />

Több ilyent összeírtunk, ugyanis ebben segítségemre<br />

van a fiunk. Olyan Ralph Nader féle dolog lenne, persze<br />

a mi szemszögünkből. El kell mondanunk, mert<br />

különben nem tudják, hogy az rossz.<br />

Kellene egy magyar nyelvű Hat Szigma Kézikönyv<br />

(nem a Pyzdek lefordítása), ebbe viszont legalább 20<br />

céget szeretnék bevonni az életszerű példák miatt.<br />

Szerinted sikerül?<br />

A KAIZEN témakörében két kedvencem van, az 5S<br />

és a dolgozói KAIZEN, ez utóbbiból szeretnék egy<br />

tanulmányt összehozni, elég sok anyagom van már,<br />

csak le kellene írni.<br />

Hogyan tudsz kikapcsolódni, szórakozni?<br />

Mi a hobbid?<br />

Talán most mondhatok pár szót a családomról. Lilla,<br />

anyagtudományi mérnök, ő viszi tovább a „villanykörte<br />

termesztési” tudományt. Laci fiunk az<br />

ELTE-n diplomázott politológia szakon, jelenleg<br />

PhD tanulmányait folytatja a Corvinuson. Egy érdekesség,<br />

hogy bármelyikünk ír egy cikket, tanulmányt,<br />

vagy előadást, mindig lektoráltatjuk a másikkal.<br />

Így rendszeresen javítatja a munkáimat. Nagyon<br />

szeretünk utazni is, az Amszterdam – Krakkó<br />

– Vercelli háromszögben már nagyon sok helyen<br />

jártunk. Nem a „felkapott”, turistacsalogató helyek<br />

látogatása a legfőbb célunk, hanem inkább az, hogy<br />

ilyenkor kipróbáljuk a helyi ételeket, italokat, ismerkedjünk<br />

a más népek kultúrájával.<br />

Számomra a kikapcsolódást a sci-fi jelenti. Ez gyermekkoromból<br />

jött, az űrkutatással együtt nőttem<br />

fel, azt szoktam mondani, hogy 1957. október 4-n az<br />

5. születésnapom alkalmából felbocsátották az első<br />

szputnyikot. Nálunk, a nyugati határszélen fogható<br />

volt az osztrák televízió, szinte az összes Apolló<br />

visszatérést láttam.<br />

Vissza a sci-fi-hez. Mindenkivel elolvastatnám Asimov<br />

Trilógiáját, a mai korral való egyezések nem<br />

véletlenek. Van egy tervem, hogy összegyűjtöm a<br />

magyar szerzők megjelent műveit. Kuriózumokat<br />

is sikerült már szereznem. Nagyon kedvelem még<br />

az ókor történelmét is, főként Egyiptom a kedvencem.<br />

Nem véletlenül Thot ….. a cég neve. TV-t nem<br />

nézek, maximum a Formula 1-et (1967 óta), inkább<br />

olvasok, sci-fit, a munkámmal kapcsolatos szakirodalmat,<br />

történelmet, vagy szépirodalmat.<br />

Eddig még nem volt arról szó, hogy nekem nincs jogosítványom,<br />

azaz ahová szólít a munka, oda BKV,<br />

Volán autóbusz megy, vagy vonat. Macerás? Igen!<br />

Jóval korábban kell kelni, de az úton olvashatok, és<br />

ez egy nagyon jó dolog.<br />

524

TÓTHNÉ<br />

DR. VEINPERL ILONA<br />

Thot Quality Management Kft. - ügyvezető<br />

„… azt gondolom, hogy az emberi minőség minden<br />

más minőség alapja. A jó minőségű termékeket<br />

emberek állítják elő, emberek nyújtják a minőségi<br />

szolgáltatásokat az ügyfelek számára, a folyamatok<br />

és az irányítási rendszerek hatékonysága,<br />

eredményessége is az azokat irányító, működtető,<br />

a minőség iránt elkötelezett és tudatos vezetőkön,<br />

munkatársakon múlik.”<br />

Légy szíves felvázolni eddigi szakmai életutad<br />

számodra legfontosabb állomásait!<br />

A Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem vegyészmérnöki<br />

diplomát, szerves és biológiai vegyipari szakon.<br />

Néhány hónapos élelmiszeripari termelésben<br />

töltött gyakorlat után a Konzervipari Kutatóintézetben<br />

töltöttem el 11 <strong>év</strong>et, végigjárva a tudományos<br />

munkatársi fokozatokat egészen az osztályvezetői<br />

beosztásig. Élelmiszeripari mikrobiológiával, higiéniával,<br />

érintőlegesen technológiával is foglalkoztam,<br />

a laboratóriumi vizsgálatok mellett mikrobiológiai<br />

témájú, az iparban hasznosítható kutatásokban is<br />

részt vettem. Ebben az időszakban végeztem el a<br />

biotechnológus szakmérnöki képzést ugyancsak a<br />

Műegyetemen, és itt nyertem el az egyetemi doktori<br />

címet is enzimológiai szakterületen készített diszszertációmmal.<br />

A következő állomást a szakmai pályámon a Magyar<br />

Szabványügyi Hivatal (1995-től Magyar Szabványügyi<br />

Testület) jelentette, ahol kezdetben vizsgálólaboratóriumok<br />

akkreditálása, majd minőségirányítási<br />

rendszerek tanúsítása volt a feladatom.<br />

Munkatársaimmal együtt kidolgoztuk a belső auditor<br />

képzés tananyagát és számos tanfolyamot tartottunk<br />

az <strong>év</strong>ek során, kialakítottuk az MSZT minőségirányítási<br />

rendszerek tanúsítását végző szervezetekre<br />

vonatkozó irányítási rendszerét, amelyet<br />

az elsők között akkreditáltattunk a tanúsító szervezetek<br />

közül – nemcsak a NAT-tal, hanem a tanúsítványok<br />

kölcsönös elismerése érdekben a Svéd<br />

Nemzeti Akkreditáló Testülettel, a SWEDAC-al is.<br />

Abban az időben nyerte el az MSZT az IQNet tagságot,<br />

amelyet szintén egyfajta – a dokumentumaink<br />

és a működésünk helyszíni vizsgálatát is magában<br />

foglaló – auditálás előzött meg. 1999 óta a MÁV<br />

INFORMATIKA Zrt.-nél (2013 óta MÁV Szolgáltató<br />

Központ Zrt.-nél dolgozom), ahol a minőségirányítási<br />

rendszer kialakítása, majd folyamatos<br />

fenntartása és fejlesztése a fő feladatom.<br />

Ki és mikor „fertőzött meg” a minőséggel? Kitől,<br />

vagy kiktől tanultál (a teljesség igénye nélkül)?<br />

Kazinczy gondolata, a „Jót, s jól! Ebben áll a nagy titok…”<br />

nemcsak a munkában eltöltött <strong>év</strong>eimet, hanem<br />

már a tanulmányokkal töltött időszakát is jellemezte<br />

az életemnek. Klasszikusan minőségüggyel, minőségirányítási<br />

rendszerekkel 25 <strong>év</strong>e foglalkozom, az<br />

MSZH-ban/MSZT-ben töltött időszaknak köszönhetően<br />

nemcsak az akkreditálásban, a minőségirányítási<br />

rendszerek tanúsításában, a minőségügyi<br />

oktatásokban szerezhettem meg a szükséges alapo-<br />

525

kat és a gyakorlati tapasztalatokat, de személyesen<br />

is megismerhettem a minőségügyi szakma számos<br />

jeles képviselőjét, részt vehettem az ISO 9000 Fórum<br />

megalakításának előkészületeiben, és bekapcsolódhattam<br />

a Nemzeti Minőségi Díjra pályázó szervezetek<br />

pályázatainak értékelésébe is.<br />

Mi jellemzi minőségelfogásodat? Mit jelent<br />

Neked a jó minőség?<br />

Ez egy nagyon összetett dolog, és több oldalról is<br />

megközelíthető. Számomra talán az emberi oldal a<br />

legfontosabb, azt gondolom, hogy az emberi minőség<br />

minden más minőség alapja.<br />

A jó minőségű termékeket emberek állítják elő, emberek<br />

nyújtják a minőségi szolgáltatásokat az ügyfelek<br />

számára, a folyamatok és az irányítási rendszerek<br />

hatékonysága, eredményessége is az azokat<br />

irányító, működtető, a minőség iránt elkötelezett és<br />

tudatos vezetőkön, munkatársakon múlik.<br />

Rendszeresen veszel részt auditokon.<br />

A megújuló szabványok mennyire segítik<br />

alkalmazójuk versenyképességét?<br />

Változik és folyamatosan fejlődik a világ, amit – nagyon<br />

helyesen – a szabványalkotók is figyelembe<br />

vesznek. Az új irányítási rendszerszabványok egységes<br />

szerkezetet követnek, megkönnyítve az alkalmazó<br />

szervezetek számára az irányítási rendszerek<br />

integrált kialakítását és működtetését.<br />

A 2015-ben kiadott új ISO 9001 szabvány tovább erősíti<br />

a folyamatszemléletet, megköveteli a kockázat<br />

alapú gondolkodásmódot, elvárva a kockázatokkal<br />

és lehetőségekkel való foglalkozást a nem kívánt hatások<br />

megelőzése, illetve a kívánt hatások erősítése<br />

érdekében. Amellett, hogy az új szabvány a szervezet<br />

vezetésének érdemibb részvételét várja el az irányítási<br />

rendszer működtetésében, számos területen<br />

megfogalmazza a változások tervezett és irányított<br />

kezelését. Mindezek természetesen a vállalkozások<br />

versenyképességének növelését is elősegítik.<br />

Szigorú auditornak tartanak? Rámutatni<br />

szeretsz a fejlesztendő tevékenységekre,<br />

nemmegfelelősségekre, vagy inkább azok<br />

kijavításához adsz segítséget?<br />

Remélem, nem a „szigorú” jelző az, amely az auditált<br />

szervezetek képviselőinek elsőként eszébe jut rólam.<br />

Inkább az alaposság, a felkészültség és az objektivitás<br />

a jellemzője az auditori munkámnak. 1992-ben<br />

végeztem az első harmadik feles auditomat egy nagy<br />

húsipari vállalatnál, az elmúlt 25 <strong>év</strong>ben több száz<br />

belső és külső auditon vettem részt, többnyire az<br />

auditorcsoport vezetőjeként.<br />

A nemmegfelelőségek, fejlesztendő területek feltárása,<br />

azonosítsa minden típusú audit során feladata<br />

az auditornak, azok kezelésére azonban egy harmadik<br />

feles audit során konkrét javaslatot nem tehet az<br />

auditor, csupán megoldási lehetőségeket ismertethet<br />

példaként, de a javítás mikéntjének eldöntése az<br />

auditált szervezet dolga és felelőssége.<br />

Belső auditoknál természetesen a tapasztalataink és<br />

a cég ismerete alapján segítséget nyújtunk szükség<br />

esetén a nemmegfelelőségek javítására, a fejlesztési<br />

lehetőségek kezelésére szolgáló intézkedések meghatározásakor,<br />

ha erre igény mutatkozik.<br />

Tapasztalataid szerint milyen érvekkel<br />

lehet leginkább megnyerni a mai<br />

vállalkozásokat arról, hogy érdemes tanúsított<br />

minőségirányítási rendszereket működtetni?<br />

Mennyire jelent vonzerőt egy<br />

tanúsított rendszer?<br />

A minőségirányítási rendszer követelményeit az ISO<br />

9001 szabvány a PDCA logikára fűzi fel. Ez nem jelent<br />

egyebet, mint hogy először meg kell tervezni a<br />

minőségirányítási rendszer és a folyamatok célját,<br />

valamint a célok eléréséhez szükséges tevékenységeket<br />

és erőforrásokat, majd a tervezett tevékenységeket<br />

végre kell hajtani, ellenőrizni kell, hogy valóban<br />

elértük-e a kitűzött célokat, és szükség esetén<br />

megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani, ha ez<br />

mégsem sikerült. Nem véletlenül a PDCA modellt a<br />

minőségirányítás nulladik alapelvének vagy a „józan<br />

paraszti ész” alapelvének is szokás nevezni.<br />

Ma sem tudok ennél egyszerűbbet és nagyszerűbbet,<br />

annak ellenére, hogy ma már egy tanúsított rendszer<br />

nem feltétlenül jelent versenyelőnyt, inkább egy<br />

olyan szilárd és biztos alapnak mondanám, amire<br />

biztonsággal lehet építeni, folyamatosan megfelelve<br />

változó korunk újabb és újabb kihívásainak.<br />

526

Mi a véleményed a minőségügy és<br />

a minőségszakemberek megítéléséről?<br />

Hogyan látod a <strong>minőségügyben</strong><br />

az ifjú titánok megjelenését?<br />

A minőségügy és a minőségszakemberek megítélése<br />

is vesztett korábbi presztizséből. Ennek okait boncolgatni<br />

egy külön értekezés témája lehetne. Az az<br />

érzésem – és ez nem csupán a minőségügyre és a<br />

minőségszakemberekre vonatkozik – hogy a szakmai<br />

teljesítmény nem mindig kapja meg a kellő elismerést,<br />

más szempontok sokkal hangsúlyosabbakká<br />

válnak, illetve az információk és a feladatok áradata<br />

sok esetben nem kellően megalapozott döntéseket,<br />

felületes munkavégzést eredményez.<br />

A vezetők fiatalabb generációjáról sem szeretnék általánosan<br />

nyilatkozni, szerencsére most is vannak<br />

közöttük a minőség iránt fogékonyak és elkötelezettek,<br />

ami azért ad okot némi bizakodásra.<br />

Sokat dolgozol. Aktív tagja vagy több<br />

minőségügyi szervezetnek. Hol és mit csinálsz?<br />

A tagság bizalmának köszönhetően az ISO 9000 Fórum<br />

Egyesület Felügyelő Bizottságának tagjaként<br />

az idén már a harmadik 4 <strong>év</strong>es ciklust kezdtem meg.<br />

Rendszeresen részt veszek a Fórum által rendezett<br />

színvonalas konferenciákon. Korábban az EOQ<br />

Magyar Nemzeti Bizottság Ellenőrzési Bizottságának<br />

is tagja voltam, jelenleg a Választmány tagjaként<br />

tevékenykedem.<br />

Mennyire tartod fontosnak és elérendőnek a<br />

szervezeti kiválóságot?<br />

A szervezeti kiválósággal és a díjmodellekkel a 90-<br />

es <strong>év</strong>ek közepén ismerkedtem meg, jó néhány <strong>év</strong>en<br />

keresztül részt vettem a Nemzeti Minőségi Díj, illetve<br />

néhány alkalommal a Közoktatás Minőségéért<br />

Díj elnyerésére benyújtott pályázatok értékelésében.<br />

Ennek köszönhetően megismerhettem számos igazán<br />

kiváló céget, igazán elkötelezett és hosszútávon<br />

gondolkodó cégvezetőt.<br />

Az önértékelés, a fejlesztendő területek rendszeres<br />

meghatározása, priorizálása és a bevezetendő intézkedések<br />

meghatározása, megvalósításának és eredményességének<br />

figyelemmel kísérése és értékelése<br />

ma is hatékony eszköz lehet minden cégvezető kezében,<br />

aki számára fontos a bevonáson alapuló vezetés<br />

és a szervezet tartós sikere, akár a pillanatnyi<br />

előnyök (vagy vélt előnyök) ellenére.<br />

Díjértékelői tapasztalataidat hol és milyen<br />

módon tudod átadni?<br />

A munkahelyemen is jól kamatoztathatók ezek a<br />

tapasztalatok a saját működésünk fejlesztésekor,<br />

emellett az auditok során is lehetőség van a fejlesztendő<br />

területek meghatározásakor a másutt látott jó<br />

példákra hivatkozni.<br />

Milyen rövid és középtávú terveid vannak?<br />

Az új ISO 9001 szabvány követelményei alapján túl<br />

vagyunk a minőségirányítási rendszerünk átalakításán,<br />

amelyet egyben a folyamatok átgondolására,<br />

újraszervezésére is felhasználtunk. A szeptemberi<br />

külső auditig még sok feladat át előttünk: többek között<br />

be kell fejezni a minden munkatársra kiterjedő<br />

képzési és tudatosítási program megvalósítását, meg<br />

kell szilárdítani és a gyakorlatban is el kell mélyíteni<br />

a kialakított folyamatmenedzsment rendszert, emellett<br />

a kijelölt kritikus folyamatok esetében fel kell<br />

mérnünk, majd megfelelő intézkedésekkel kezelnünk<br />

kell a folyamatszintű kockázatokat.<br />

Középtávon szeretnénk az eddigi irányítási rendszerekkel<br />

integráltan kialakítani és bevezetni az IT<br />

szolgáltatásirányítási rendszert is, amelynek informatikai<br />

támogató rendszerét 2015-től fokozatosan<br />

vezeti be a cég. Néhány <strong>év</strong> múlva nyugdíjba megyek,<br />

ezért fontos lenne az utódom megtalálása és<br />

kinevelése is.<br />

Hogyan tudsz kikapcsolódni, regenerálódni?<br />

Van-e kedvenc hobbid?<br />

Jelenleg erre nem sok idő jut. Szerencsére szeretek<br />

főzni, ezt hétvégenként szinte kisüzemi méretekben<br />

művelem. Azt szokta mondani a családom,<br />

hogy nyugdíjasként kifőzdét is nyithatnék.<br />

Bevallom, nekem más terveim vannak, amelyek között<br />

az önkéntes munka, az unokák istápolása, az<br />

utazás, a kertészkedés és a tanulás egyaránt szerepel.<br />

Sokat olvasok, és a színház is a kedvenc időtöltéseim<br />

közé tartozik.<br />

527

PROF. DR. TURCSÁNYI<br />

KÁROLY<br />

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem<br />

- professor emeritus, a Katonai Műszaki<br />

Doktori Iskola alapító tagja<br />

„…Tudom, hogy a felsőoktatás csak akkor teljesíti<br />

küldetését, ha meghatározó oktatói (az egyetemi<br />

tanárok mindenképpen ide kell tartozzanak)<br />

világszínvonalú ismeretekkel rendelkeznek az általuk<br />

oktatott kurzusok ismeretanyagait illetően.”<br />

Szeretném kérni, hogy pályafutásod<br />

legfontosabb fordulóit oszd meg az olvasókkal!<br />

1966-ban kitüntetéses tiszti oklevéllel a „zsebemben”,<br />

Szabadszálláson kezdtem meg gyakorlati munkás<br />

<strong>év</strong>eimet. Csapatoknál harckocsizó tisztként dolgoztam,<br />

ami számomra érdekes, de nem könnyű munka<br />

volt. Érdekelt a műszaki kérdések háttere is, ezért<br />

1970-ben a BME-n kezdtem tanulmányokat. 1975-<br />

ben végeztem a Közlekedésmérnöki Karon, jeles<br />

diplomával, <strong>év</strong>folyam elsőként. Diplomamunkámmal<br />

– témája a Hungária krt. közlekedésfejlesztési<br />

beruházása volt – a diplomamunkák országos pályázatán<br />

második helyezést értem el. Diplomatervemet<br />

a Fővárosi Mélyépítő Tervező Vállalat az egyetemtől<br />

megvásárolta.<br />

Okleveles mérnökként több <strong>év</strong>et csapatoknál, üzemeltető<br />

beosztásokban töltöttem. Szabadszálláson<br />

egy járművillamossági szakműhelyt fejlesztettem<br />

ki, amelyben járművillamossági rendszereket, villamos<br />

forgógépeket vizsgáltak és infravörös éjjellátó<br />

berendezéseket javítottak fel. A Honvédelmi Minisztériumban<br />

kollégámmal, ugyancsak a Fővárosi<br />

Mélyépítő Tervező Vállalat megrendelésére, modul<br />

rendszerű mobil javítóműhely tervezését végeztük<br />

el. A projekt külföldön került értékesítésre. Ugyanitt<br />

- az informatikai rendszertervezőkkel együttműködésben<br />

- elkészítettük a páncélos- és gépjármű-technikai<br />

eszközpark (akkor mintegy <strong>30</strong>.000 eszköz) számítógépes<br />

nyilvántartási programját. Ekkor kezdtek<br />

el foglalkoztatni a megbízhatóság alapú üzemfenntartás<br />

kérdései, amely alapján a Magyar Honvédség<br />

teljes javítási üzemóra szükségletének meghatározásában<br />

sikerült eredményeket elérnem. Ez érzékelhető<br />

költségvetési megtakarítást eredményezett. A 70-es<br />

<strong>év</strong>ek közepén-végén a matematika előkészítő és a<br />

géptan I. tantárgyakat külső előadóként oktattam<br />

a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Ugyanitt<br />

később szakmai tantárgyakat is vállaltam az agrármérnök<br />

képzés törzstiszti modulja keretében. Más<br />

egyetemeken (Budapesti Műszaki Egyetem, Budapesti<br />

Corvinus Egyetem, Veszprémi Egyetem – ma<br />

Pannon Egyetem), a 90-es <strong>év</strong>ek közepétől egy-egy<br />

kurzust ill. témablokkot vezettem le szaktárgyakból<br />

(logisztika, gépüzemfenntartás, rendszertani ismeretek).<br />

A Müncheni Műszaki Egyetemen és az Ungvári<br />

Nemzeti Egyetemen meghívottként tartottam abban<br />

az időben előadásokat.<br />

A 80-as <strong>év</strong>ek közepén a moszkvai Malinovszkij<br />

Páncélos Akadémián elvégeztem a harckocsizó magasabb<br />

mérnök-parancsnoki beosztások ellátásához<br />

szükséges két <strong>év</strong>es szakakadémiát, amelyet 1985-<br />

ben, ötödmagammal mintegy ezer végzős közül,<br />

arany medál kitüntetéssel fejeztem be.<br />

528

Végzés után a katonai felsőoktatásba kerültem, ahol<br />

a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen oktatóként,<br />

tanszékvezetőként és dékán-helyettesként<br />

töltöttem be munkaköröket. Az ELTE kihelyezett<br />

képzésében 1989-ben pedagógusi diplomát szereztem.<br />

Szakalapítója voltam a hadmérnöki kétciklusú<br />

lineáris (BSc és MSc) képzésnek, amely végül az<br />

Óbudai Egyetemmel együttműködve had- és biztonságtechnikai<br />

szakként került akkreditálásra. Az<br />

egyetemen elindítottam a minőségügyi szakirányú<br />

továbbképzési szakot, amelyet közel egy <strong>év</strong>tizeden<br />

át vezettem és 3 <strong>év</strong>ig szakfelelőse voltam a közlekedésmérnöki<br />

BSc szaknak is. A Budapesti Corvinus<br />

Egyetemen külső felkért szakértőként vettem részt<br />

a logisztikai menedzsment MSc szak alapításában.<br />

1990-ben lettem a hadtudomány kandidátusa, 1996-<br />

ban pedig az egyetemi tanári kinevezést kaptam<br />

meg. Ebben az <strong>év</strong>ben hívtak be az MTA IV. Agrártudományok<br />

Osztály Logisztikai Albizottságába,<br />

ahol egy akadémiai ciklust követően, két alkalommal<br />

is elnökké választottak. 2005-től a IX. Gazdaság-<br />

és Jogtudományok Osztály Logisztikai Tudományos<br />

(majd Osztályközi Állandó) Bizottságának<br />

vagyok a ciklusonként újraválasztott alelnöke, Chikán<br />

Attila elnök mellett. 2005-től az akkor megalakult<br />

és Parányi György által vezetett Minőségügyi<br />

Albizottság is tagjává fogadott. Ez kapcsolódott a<br />

minőségügy területén addig végzett publikációs,<br />

oktatói, oktatásszervezői és tudományos képzési<br />

munkásságomhoz. MTA doktori értekezésemet is<br />

kapcsolódó, ipargazdasági és makro-minőségügyi<br />

témában, „A haderő harckocsi igény-kielégítési folyamatának<br />

makro szemléletű vizsgálata” címmel<br />

nyújtottam be 2008-ban és védtem meg 2009-ben<br />

egy igen tekintélyes bizottság (Michelberger Pál,<br />

Kádár Béla, Chikán Attila akadémikusok és más<br />

kiemelkedő civil- és katonatudósok) előtt. Az MTA<br />

bizottságainak 2011-ben történt átszervezésekor sajnos<br />

megszűnt a befogadó Ipar – és Vállalatgazdasági<br />

Bizottság és ezzel az albizottságunk is, amelynek az<br />

utolsó ciklusban elnöke voltam. Közel egy <strong>év</strong>tizeden<br />

át vezettem a Magyar Minőség Társaság Honés<br />

Rendvédelmi Szakbizottságát.<br />

Az új <strong>év</strong>ezred elején alapító tagja lettem a Katonai<br />

Műszaki Doktori Iskolának. A haditechnika és robotika<br />

tématerületnek (akkor tudományszaknak)<br />

azóta is a vezetője vagyok, ahol egy haditechnikai,<br />

egy üzemfenntartási és egy minőségügyi témát<br />

gondozok. Eddig hét doktoranduszom szerezte meg<br />

tudományos (PhD) fokozatát. Egyik volt doktoranduszom,<br />

Husi Géza - a Debreceni Egyetem tanszékvezetője<br />

- minőségügyi és menedzsment témájú értekezés<strong>év</strong>el<br />

elnyerte a Harsányi István kutatási ösztöndíjat<br />

külföldi tanulmányokra, az Óbudai Egyetemen<br />

intézetigazgatóként működik a másik, a Pécsi<br />

Egyetemen tanszékvezető a harmadik és a többiek is<br />

igen szép pályafutásra lehetnek büszkék.<br />

Tagja voltam az Országos Doktori és Habilitációs<br />

Tanácsnak és 1999-2009 között, három alkalommal<br />

történt újraválasztással, elnöke az Egyetemi Habilitációs<br />

Bizottságnak. Az egyetemen, egyetemi tanári<br />

munkaköröm melletti megbízással, a Minőségbiztosítási<br />

Iroda vezetőjeként munkatársaimmal több pályázaton<br />

nyertünk támogatást rendszerfejlesztésekre,<br />

többek között így kaptuk meg az EvaSys felsőoktatási<br />

véleményfelmérő és kiértékelő szoftverrendszert is.<br />

2008-ban vezetője voltam a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi<br />

Egyetem akkreditációs beadványát elkészítő<br />

munkacsoportnak, 2009-ben és 2010-ben pedig az<br />

egyetem Felsőoktatási Minőség Díj pályázatát elkészítő<br />

teamnek. A pályázatokon mindkét alkalommal<br />

bronz fokozatú elismerést értünk el.<br />

Az okleveles közlekedésmérnök mikor kezdett<br />

el tudatosan foglalkozni a minőséggel?<br />

Lehetne egy szimpatikus válasz erre a kérdésre az,<br />

hogy már műegyetemi tanulmányaim során, de ez<br />

akkor messze nem volt még tudatos. Az 1970-es<br />

<strong>év</strong>ekben, amikor a BME-re jártam, még önálló tantárgyként<br />

a műszaki képzésben sem szerepelt jellemzően<br />

a minőségügy. A minőség kérdése viszont a<br />

szakmai tárgyaknál már akkor is központi probléma<br />

volt. Egy jó mérnök nem is készülhet másra, mint<br />

minőségi tervező és szervező munkára, a legjobb, a<br />

leghatékonyabb, a legoptimálisabb megoldások megtalálására.<br />

Ezek különböző szempontokból mind a<br />

minőséget meghatározó tényezők sorába tartoznak.<br />

Ezzel a kitérővel csak arra szerettem volna utalni,<br />

hogy a minőség örök, viszont a minőség kérdés<strong>év</strong>el<br />

a tudatos foglalkozás kezdete már a <strong>minőségügyben</strong><br />

ugyanúgy konkrétan kereshető, mint az én mérnöki<br />

és oktató-kutató munkámban.<br />

A kérdésre a válasz: amikor az első összetettebb feladatomat,<br />

egy szakműhely létrehozását kellett megoldanom.<br />

Végig kellett gondolnom a teljes folyamatot<br />

529

és meg kellett határoznom, mikor és mi alapján fogom<br />

a működtetés során azt mondani, hogy a dolgok<br />

rendben vannak. Igazad lenne, ha most közbeszólnál<br />

és azt mondanád, hogy ez nem tudatos, ez ösztönös<br />

viszonyulás volt a minőséghez. Mégis azt kell mondanom,<br />

hogy az ösztönös és a tudatos nem is válik<br />

el annyira egymástól és meg vagyok arról győződve,<br />

hogy az én életemben ez volt az a pont, ami megindította<br />

a minőség és az azt támogató módszerek, rendszerek,<br />

megoldások tudatos keresését. Feladatként<br />

akkor kerültem a kérdéssel „kényszerkapcsolatba”,<br />

amikor az első szakalapításkor, amelynek mintáját a<br />

Veszprémi Egyetemtől vettem át, nyakamba kellett<br />

vennem a Minőségbiztosítás tantárgy gondozását.<br />

Ebben pedig Veress Gábor barátom, volt iskolatársam<br />

a József Attila gimnáziumból, lett igen komoly,<br />

nélkülözhetetlen szakmai segítőtársam.<br />

Több <strong>év</strong>tizede oktatsz. Hogyan látod<br />

a minőségügyi képzések jelenét?<br />

Vakmerő lennék, ha véleményt formálnék egészében<br />

a hazai minőségügyi képzésről. A tanfolyami képzésekről<br />

benyomásaim vannak, amelyek a képzések<br />

minőségét illetően meglehetősen változatosak. Ezek<br />

szerintem csak akkor jók, ha a köznapi gyakorlatban<br />

hasznosíthatók. A legegyszerűbb fogásokat, megoldásokat,<br />

eljárásokat lenne jó készség szintjét megközelítően<br />

elsajátíttatni. Ez cselekedtetésen keresztül<br />

lehetséges, ami viszont gyakran nem valósul meg.<br />

Persze vannak kiváló képzők és kiváló tanfolyamaink<br />

is, még több kellene belőlük. A felsőoktatásról<br />

sem tudok mindent-átfogó véleményt alkotni, de itt<br />

magam is követek el hibákat, amelyekkel a háttérben<br />

már bátrabban beszélhetek általam fontosnak tartott<br />

kérdésekről. Ilyenek többek között:<br />

- a nyomtatott tananyagok többnyire régiek, a <strong>minőségügyben</strong><br />

az ezredfordulóra kialakult helyzetet<br />

alig tükrözik. Az új szemléletű szakkönyvek kis<br />

példányszámban érhetők el,<br />

- alig van valós véleménycsere az oktatandó tartalmakról,<br />

csak távolról tiszteljük - ha tiszteljük - mások<br />

véleményét. Elmaradtak a minőségoktatók valamikor<br />

volt <strong>év</strong>es országos szakmai találkozói;<br />

- hiányosan és csak töredékesen találhatók jó tudománytörténeti<br />

feldolgozásaink, amelyek érdekessé<br />

tehetnék az oktatási anyagokat, kíváncsivá a minőség<br />

kérdése iránt érdeklődőket. Pedig akinek ködös<br />

és szakadozott a múltja, vajon milyen lehet a jövője?<br />

- én a minőségtudomány formálásának a híve vagyok,<br />

ezért hiányolom az oktatásból a minőség filozófiai<br />

megközelítését, ahol mégis van ilyen, ott<br />

annak gyengeségét tartom problémának,<br />

- az előzőhöz kapcsolódóan szeretném, ha az elméleti<br />

alapok erősebben szerepelnének az oktatásunkban,<br />

amely alatt gondolok a valószínűségelméletre,<br />

a matematikai statisztikára, a megbízhatóság elméletre,<br />

a méréselméletre, a kockázatkezelés kérdéseire,<br />

beleértve az embernek ebben játszott szerepét is<br />

és az emberi tényező minőséget befolyásoló hatásának<br />

társadalomtudományi alapjait stb.. Ezek jelentős<br />

részének a minőségelméletben játszott szerepe,<br />

tényezői, mértéke még kutató-kidolgozó munkát<br />

igényelnének;<br />

- a termelő tevékenységek mellé fel kellene zárkóztatni<br />

a szolgáltatások minőségmenedzsmentjének<br />

(minőségirányításának) oktatási kérdéseit, amelyek<br />

ma az előzőnél sokkal hiányosabban kidolgozottak<br />

és oktatottak;<br />

- hiányzik egy részletesen kidolgozott módszertani<br />

alkalmazó példatár, amely az újabb szoftvereket és<br />

azok felhasználását is megtanítható/megtanulható<br />

részletességgel tartalmazza,<br />

- a minősítés, az összehasonlító értékelés kérdéseit<br />

én a minőségügyi képzések elengedhetetlen részének<br />

tartanám. Alig találkozom ilyenekkel még a saját<br />

oktatásunkban is éppen csak szerepel…<br />

Gondolom, hogy már az eddigiek is jó kis viták kiváltói<br />

lehetnek és remélem, hogy lesznek is. Megjegyzésként<br />

még annyit, hogy írtam 2014-ben egy<br />

könyvet „Minőségelmélet és –módszertan” címmel,<br />

amelyben a fentiek közül egyes kérdésekre válaszszal,<br />

ha még többnyire gyeng<strong>év</strong>el is, de próbálkoztam.<br />

Sajnos ez a könyv még nem jelent meg nyomtatásban,<br />

de bízom abban, hogy előbb vagy utóbb<br />

(az őszi kurzusindításoknál már bizonyosan) hozzáférhető<br />

lesz.<br />

A Magyar Minőségben jelent meg Dr. Veress<br />

Gábor „A minőségtudomány értelmezése” című<br />

írása. Mi a véleményed a témáról és általában<br />

a szerző által leírtakról?<br />

Az előbbi kérdésedre adott válaszomból már kitűnt,<br />

hogy minőségtudomány párti vagyok. Azt is említettem,<br />

hogy Veress Gáborral nagyon régi és jó a<br />

kapcsolatunk. Szakmai kérdésekben gondolkodásunk<br />

közel áll egymáshoz.<br />

5<strong>30</strong>

A témát egyrészt fontosnak, másrészt aktuálisnak<br />

tartom. A régi kérdés az, hogy mennyiben tudomány<br />

a minőségügy, hol a helye az ismeretrendszerek között,<br />

kellően önálló-e, vannak-e saját, jól körülhatárolható<br />

ismeretkörei, önálló módszertana, elméleti<br />

alapjai és hasznosítható gyakorlata. Aktuális, mert<br />

mindezeket fel kell mutatnia, ha a tudományos ismereti<br />

területek vetélkedésében, versenyében méltó<br />

helyet kíván magának kivívni. Említettem, hogy volt<br />

már néhány <strong>év</strong>ig Minőségügyi albizottság a Magyar<br />

Tudományos Akadémián. A minőségüggyel foglalkozókon<br />

múlik tehát, hogy ismét lesz-e, és hogy ez<br />

mikor következik majd be.<br />

A professzor úr által leírtak többsége ma még nincs<br />

benne a szakmai közgondolkodásban, ezért az egész<br />

nem tekinthető könnyű olvasmánynak. Éppen ezért<br />

tartom fontosnak az alapos tanulmányozását és mielőbb<br />

a szakma vitájának megindulását a definiált<br />

alapfogalmakról. Köztudott, hogy a minőségügy<br />

alapfogalmai nem egyértelműen definiáltak, sőt abban<br />

sincs kőbe vésett igazság, hogy melyek ezek az<br />

alapfogalmak. Azzal, hogy a minőség mindenképpen<br />

alapfogalmunk, mindenki egyetért, de a megfelelőség<br />

kapcsán vannak olyan irodalmak, amelyek<br />

ezt a szót is kerülik. A két fogalom egyenértékű fontosságáról<br />

én meg vagyok győződve és helyes használatukért<br />

mindent megteszek hallgatóink körében.<br />

A tanulmányban foglaltak rendszertanilag kiválóak<br />

és így a minőségtudomány szempontjából alapvető<br />

fontosságúak. Néhány archaizáló kifejezést illetve<br />

szokatlan szókapcsolatot még nekem is szoknom<br />

kell, de ez nem érinti a lényeget és vagy átveszem,<br />

vagy mással helyettesítem azokat. Meghatározónak<br />

tartom szerző részéről a minőség érték alapú megközelítését<br />

és az egész értéktan mélyebb megismerésének,<br />

alkalmazásának fontosságát a 21. század<br />

minőségügyében.<br />

A professzor úr által közreadott ismereteket tehát<br />

határkő jelentőségűnek tekintem a hazai minőségügy<br />

elméletének fejlesztése és korszerű művelése<br />

szempontjából. Rajtunk, a szakterületen múlik, hogy<br />

mit kezdünk vele.<br />

Véleményed szerint hadseregünk vezetése<br />

mennyire épít a minőségügyi eszköztárra?<br />

A minőségügy helyzete a Magyar Honvédségnél sokszor<br />

és jelentősen változott az elmúlt negyed század<br />

folyamán is. A katonai minőségügyi szervezetek átalakításai<br />

ezt híven tükrözik és ebben a szenzitív<br />

kérdésben részletekbe nem is szeretnék bocsátkozni.<br />

Ma is igaz, hogy a katonai minőségügy a haderő<br />

szempontjából nagyon fontos és komolyan vett kérdés.<br />

A NATO minőségügyi rendszere, szabályozásai,<br />

a hadianyag és fegyverzeti eszköz gyártás illetve<br />

átvétel egy jól meghatározott rendszerben történik,<br />

a polgári termelésnél és gazdálkodásnál szigorúbb<br />

feltételek között, filozófiáját tekintve az élettartam<br />

modell szerint.<br />

A katonai minőségügy területén az együttműködést<br />

a NATO tagállamok által ratifikált szabványosítási<br />

megállapodások, a szövetségi minőségbiztosítási<br />

kiadványok és a szövetségi megbízhatósági és karbantartási<br />

kiadványok foglalják rendszerbe. Ez egy<br />

olyan eszköztár, amelyet minden tagállamnak be<br />

kell tartania, tehát hazánknak is. Azok a képességek<br />

ugyanakkor, amelyekkel ezeknek a feladatoknak az<br />

ellátásához rendelkezünk, csak a legszükségesebbek<br />

felügyeleti szintű ellenőrzéséhez elegendőek.<br />

A katonai logisztika elismert szakértőjeként<br />

miként látod a minőségügy és a logisztika<br />

kapcsolatát?<br />

Általában mondanám el véleményemet a logisztika<br />

és a minőségügy kapcsolatáról, nem szorítkoznék a<br />

katonai logisztika sokban sajátos területéről megl<strong>év</strong>ő<br />

ismereteimre.<br />

A logisztika a szervezeti működés kulcsfontosságú<br />

funkciója, amely feladata az anyag- és az információáramlás<br />

összhangjának biztosítása. Kapcsolatban<br />

áll a szervezet szinte valamennyi funkciójával, ami<br />

miatt keresztmetszeti funkciónak írják le. Ez befolyásolja<br />

minőségügyének jellemzőit is, miután annak<br />

a szervezet igen nagy számú kapcsolatára kell tekintettel<br />

lennie.<br />

Az ellátási láncban (hálóban) a logisztika szerepe kilép<br />

egy szervezet kereteiből és az érintett szervezeteken<br />

túlmutató koordinációs igényt keletkeztet. Jellemzőit<br />

tekintve mind a logisztika, mind az ellátási<br />

lánc menedzsment szolgáltatásnak tekinthető. Erre<br />

utal a logisztikai szolgáltatás kifejezés is. A szolgáltatás<br />

minőségügyének kérdéséről pedig már váltottunk<br />

szót a beszélgetés folyamán. Lazán közelítve<br />

a kérdést, halmozottan hátrányos a helyzet, mert<br />

általában a szolgáltatások minőségügye is kevésbé<br />

kidolgozott és ebben az esetben nem csupán egysze-<br />

531

ű szolgáltatásról, hanem szervezetközi szolgáltatások<br />

kapcsolódó láncolatáról van szó. Az ellátási lánc<br />

minőségügye tehát a szakterület egy aktuális és nem<br />

köznapi, nem egyszerű kihívása.<br />

Munkásságodat több kitüntetés is fémjelzi.<br />

Melyekre vagy a legbüszkébb?<br />

1998-ban négy esztendőre elnyertem a Széchenyi<br />

Professzori Ösztöndíjat, ez oktatói-kutatói munkám<br />

legmagasabb hivatalos elismerése. 2003-ban kaptam<br />

meg a Pro Universitate et Stientia díjat, amelyet<br />

egyetemi tanárok grémiuma ítélt oda és ezért szeretettel<br />

és büszkeséggel gondolok rá.<br />

A kutatásban és a doktori cselekmények, doktoranduszi<br />

pályák támogatásában vállaltak elismeréseként<br />

kaptam meg a Bolyai János hadmérnöki díjat.<br />

Méltó helyen tartom otthon a szekrényemben.<br />

Hadtudományi, hadmérnöki munkámat ismerte<br />

el a Hadtudományi Társaság által adományozott<br />

„Tanárky Sándor díj”, amelyet <strong>év</strong>ente általában egy,<br />

esetleg két fő kap meg. Persze a többi kitüntetésre<br />

is szívesen gondolok vissza, de leginkább az olyan<br />

„apró” elismerésekre, amelyeket a hallgatóktól kaptam,<br />

például egy eltett levelet idézve: „Tanár úr. Ma<br />

tartott egy előadást nekünk (KMLIL-1). Az előadás<br />

nagyon tetszett …”<br />

A Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetsége<br />

alapító,- és elnökségi tagja vagy. Mit kell<br />

tudnunk a szövetségről?<br />

A 90-es <strong>év</strong>ek végén alapító tagja voltam a Magyar<br />

Professzorok Világtanácsának. Munkásságát ma a<br />

Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetsége, lényegében<br />

szervezeti és eszmei jogutódként folytatja.<br />

A professzoroknak ezt a közhasznú szövetségét<br />

2010-ben jegyezte be a Fővárosi Bíróság. Az alapító<br />

19 egyetemi tanár közül 15-n voltunk hazai egyetemekről,<br />

4-n pedig külföldről. Ma a taglétszám<br />

meghaladja a 100-t, ebből 98 rendes tag, 5 pedig<br />

tiszteletbeli tag. A Szövetség célja nemzetközi szellemi<br />

műhely működtetése, amely összefogja a hazai<br />

és a külföldön élő, magukat magyarnak valló<br />

aktív és emeritus professzorokat, fórumot biztosít<br />

együttműködésükhöz, közös kutatásaikhoz, segíti<br />

a nemzetközi tapasztalatok összegyűjtését és adaptálását<br />

a hazai felsőoktatás, tudomány fejlesztése, a<br />

társadalmi haladás segítése érdekében. A Szövetség<br />

együttműködik a Magyar Tudományos Akadémiával<br />

és más hasonló célú és szellemiségű szervezettel,<br />

egyesülettel. Én az elnökségben ma annak a szervezetépítő<br />

munkának vagyok a felelőse és gondozója,<br />

amely összeállítja és transzparenssé teszi a Szövetség<br />

tudományos kapacitásait és elősegíti belső kutató<br />

műhelyek szerveződését, hazai és nemzetközi<br />

működését.<br />

Mivel foglalkozol jelenleg és milyen szakmai<br />

céljaid vannak?<br />

Ma az egyetem professor emeritusa vagyok, több <strong>év</strong>folyamon<br />

oktatok és jelenleg 5 PhD hallgató munkáját<br />

segítem. Közülük egy várhatóan az ősz folyamán védi<br />

meg értekezés tervezetét. 2014-ben az MTA-n a VI.<br />

Műszaki Tudományok Osztály Közlekedéstudományi<br />

Bizottsága tagjává választottak és ebben az <strong>év</strong>ben a<br />

IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztály Logisztikai<br />

Osztályközi Állandó Bizottságában is megszavazták<br />

alelnökségemet a folyó akadémiai ciklusra. Ezek a<br />

funkciók az akadémiai tudományos közéletben folyamatosan<br />

jelentenek programokat, konferenciákat,<br />

egyeztetéseket. Az utóbbi időben két alkalommal is<br />

habitusvizsgálója voltam MTA doktori pályázóknak,<br />

egyik alkalommal a Hadtudományi Bizottságban,<br />

külsősként, másik esetben a Közlekedéstudományi<br />

Bizottságban, annak tagjaként. A habitusvizsgálat a<br />

teljes tudományos életpálya megítélését kívánja meg,<br />

igen sok energiát igénylő, kiemelten felelősségteljes<br />

feladat. Korunk egyik sajátos minősítési eljárása és<br />

minőségügyi kihívása – ha ezzel mások is egyetértenek<br />

a szakmában.<br />

Publikációid száma jóval kétszáz felett van.<br />

A szakkönyvek, lexikonok, jegyzetek sorát<br />

tervezed-e szaporítani?<br />

A Magyar Tudományos Művek Tárából vett adatok<br />

alapján magam is megijedek attól, hogy mennyire<br />

„közlékeny” voltam elég hosszú pályám során. Öszszesen<br />

116 tudományos folyóiratcikkem jelent meg,<br />

11 könyvnek és 10 könyvrészletnek vagyok szerzője,<br />

társszerzője, szerkesztője. Viszonylag nagyszámú<br />

külföldi és hazai konferencia előadásról megjelent<br />

közlemény és egyetemi kiadvány növeli a számot<br />

200 fölé. Több lexikon szerzői munkaközösségében<br />

is szerepet vállaltam (Magyar Nagylexikon, Hadtu-<br />

532

dományi Lexikon, NATO szakkifejezések és meghatározások<br />

szógyűjteménye). A közeli jövőt illetően<br />

– 70 <strong>év</strong> felett már „szerényebb” időtávlatúak kell legyenek<br />

a tervek – a Magyar Kulturális Alap pályázatán<br />

nyert támogatással készülő könyvünk jelenti<br />

a legaktuálisabb kihívást. Témája: „Haderők és hadviselés<br />

az elöltöltő fegyverek korában”, több kutató<br />

együttműködését kívánja. Én szerkesztem és persze<br />

egy részében írom is a könyvet. A kor hatalompolitikai,<br />

diplomáciai és társadalmi kérdéseivel egy történész<br />

kolléga, a műszaki-technikai kérdésekkel (ipari<br />

forradalom, technikai találmányok, haditechnikai<br />

újítások) egy kohómérnök kollégám, a kor katonai<br />

képességeinek (haderők fegyvernemei, szervezetei)<br />

és műveleteivel (háborúk és azok jellemzői) egy repülőmérnök-hadtudós<br />

kollégámmal én foglalkozom.<br />

Ebben az <strong>év</strong>ben a könyvnek meg kell jelennie és<br />

van még olvasni, írni és elemezni valónk kellő mértékben.<br />

A „Minőségelmélet és –módszertan” című<br />

könyvet is tovább szeretném fejleszteni a következő<br />

egy-két esztendő folyamán. Úgy gondolom, hogy ez<br />

a felsőoktatásban és a szakmai kiadványok terén egy<br />

természetes követelmény illetve igény. Persze ez már<br />

nem csak rajtam múlik, hanem az ehhez szükséges<br />

támogatás biztosításán is.<br />

A minőséggel kapcsolatos újdonságokat hogyan<br />

tudod követni?<br />

Nos, ez a legnehezebb kérdés. Tudom, hogy a felsőoktatás<br />

csak akkor teljesíti küldetését, ha meghatározó<br />

oktatói (az egyetemi tanárok mindenképpen<br />

ide kell tartozzanak) világszínvonalú ismeretekkel<br />

rendelkeznek az általuk oktatott kurzusok ismeretanyagait<br />

illetően. Ehhez a szakmai tudományos<br />

közélet részének kell lenni, amellyel kapcsolatban<br />

ma még nincsenek problémáim. Viszont három területen<br />

is érintett vagyok (közlekedéstudományok,<br />

hadtudományok és minőségügy), ami így együtt ma<br />

már soknak tűnik. Követni kell a szakirodalmat,<br />

sajtót, konferenciákat mind hazai, mind nemzetközi<br />

vonatkozásban. Itt már akadnak nehézségeim,<br />

mert hatalmasak a változások és kevés az idő a követésükhöz.<br />

Az elmondottakból kitűnhet, hogy elég sok szervezetben<br />

vállaltam szerepet, ami nagyszámú programmal<br />

és azokban közreműködéssel jár. Ahová<br />

személyesen nem hívnak, oda már többnyire nem<br />

megyek. Sajnos növekszik azon meghívások száma<br />

is, amelyekre nem tudok igennel válaszolni. Ennek<br />

ma még leginkább a program ütközések az okai.<br />

Mi a hobbid? Mi az, ami leginkább segíti<br />

kikapcsolódásodat?<br />

A zene. 5 <strong>év</strong>ig jártam zeneiskolába, szerettem és<br />

volt is arról szó, hogy folytassam a zongoratanulást.<br />

Aztán a grundfoci elcsábított ettől, de a zene szeretete<br />

megmaradt. Utóbbira rásegített egy zenetörténeti<br />

kurzus (egy <strong>év</strong>es) Bárdos tanár úrnál, akinek<br />

nagy érdeme, hogy ma Bartók Béla a kedvencem és<br />

Bach művei tökéletesen ki tudnak kapcsolni a mindennapok<br />

gondjaiból.<br />

Dr. Róth András érkezése NMK 2016

URBÁN KATALIN<br />

Grundfos Magyarország Gyártó Kft.<br />

- CSR és kommunikációs szakmai vezető<br />

„ Az iparban a fenntarthatósággal foglakozó<br />

szakembernek komoly kihívást jelent, hogy<br />

a vállalat munkatársainak, döntéshozóinak fejébe<br />

elültesse, lehet ezt másképp is csinálni, a gazdasági<br />

eredményesség nem zárja ki, hogy a többi terület<br />

rendben legyen, és fordítva…”<br />

Légy szíves kiemelni eddigi pályafutásod<br />

legfontosabb mozzanatait!<br />

Környezetmérnökként végeztem Finnországban<br />

1997-ben, majd később környezetvédelmi jogi majd<br />

munkavédelmi szakmérnöki diplomát szereztem<br />

Magyarországon. Szakmai pályafutásomat a finn<br />

energiaóriás Fortum Powernél kezdtem, ahol nagy<br />

energetikai beruházások hatástanulmányainak elkészítésében,<br />

valamint az akkor privatizált Budapesti<br />

Erőmű Zrt. (BE Zrt.) környezeti kármentesítési projektjeiben<br />

vettem részt. Hazaköltöztem, és több mint<br />

6 <strong>év</strong>et dolgoztam a BE Zrt-nél, mint környezetvédelmi<br />

vezető ill. QEHS fejlesztési vezető. Időközben<br />

elvégeztem a Budapesti Kommunikációs Főiskola<br />

marketing és reklámmenedzser szakképzését.<br />

Az iparból a civil szektorba tértem át, csaknem egy<br />

<strong>év</strong>ig voltam a KÖVET INEM Hungária programvezetője,<br />

főként fenntarthatósági jelentések minősítése<br />

volt a szakterületem. Győrbe költöztem és a<br />

mosonszolnoki BOS Automotive Products Magyarországnál<br />

voltam munka-, tűz- és környezetvédelmi<br />

vezető. 2005-ben megszületett kisfiam Balázs, majd<br />

2007-ben kislányom Anna. Az otthon töltött <strong>év</strong>ek<br />

alatt tanácsadóként dolgoztam először a Braun &<br />

Partners CSR tanácsadó Kft-nél, majd 2008-ban cégtársammal<br />

megalapítottuk az Alternate Tanácsadó<br />

Kft-t. 2011-ben csatlakoztam a Grundfos Magyarország<br />

Gyártó Kft-hez, mint CSR és kommunikációs<br />

szakmai vezető. Fő feladataim a vállalati felelősségvállalás<br />

stratégiai szintű irányítása, az eszköztár kidolgozása,<br />

a munka- és egészségvédelem fejlesztése<br />

és operatív irányítása valamint a belső és külső kommunikáció<br />

fejlesztése.<br />

Környezetmérnökként végeztél Finnországban.<br />

Mi volt az, ami leginkább megmaradt a finn<br />

<strong>év</strong>ekből?<br />

Talán a legfontosabb, amit ott tanultam, hogy magas<br />

életszínvonal mellett is lehet harmóniában élni a<br />

természettel. Ráadásul nem érzik úgy, hogy kompromisszumokat<br />

kellene kötniük emiatt. Jó lenne tudni,<br />

hogyan csinálják… A másik, hogy hihetetlenül egyenes<br />

és őszinte emberek.<br />

Mindent meg lehet kérdezni egyenesen – a célozgatást<br />

nem is nagyon értik-, ezzel együtt pedig nem<br />

probléma nemet mondani egy kérésre. Az egyetemen<br />

senki nem puskázik, amikor utaltam rá, hogy<br />

nekem a megengedett szótárhasználat miatt milyen<br />

könnyű lenne, majdnem úgy néztek rám, mint egy<br />

betörőre. Alig győztem visszakozni. Viszont ami<br />

magyar szemmel furcsa volt, hogy a generációk nagyon<br />

függetlenül élnek egymástól. Érettségi után a<br />

fiatalok igyekeznek minél messzebb járni egyetemre<br />

és elköltözni, csak ritkán látogatnak haza, és ez így<br />

marad a szülők időskorában is. Szinte természetes,<br />

hogy az idősek otthonokban élnek.<br />

534

A jó környezetmérnök egyben kiváló jogász és<br />

munkavédelmi szakember is?<br />

Nem feltétlenül… Finnországban az ottani jogrendet<br />

tanultam és az erőműves munkáim során éreztem a<br />

hazai jogrendszer felszínes ismeretéből fakadó nehézségeket.<br />

Akkor volt az első <strong>év</strong>, amikor nem csak<br />

jogászok számára indult a másoddiplomás szakjogász<br />

képzés az ELTE-n, és a hazai jogi ismeretek mellett<br />

átfogó képet kaptunk az EU szabályozási rendszeréről<br />

is. Munkavédelmi tanulmányokra azért volt<br />

szükségem, mert az ipari szférában gyakori, hogy a<br />

környezetvédelmi és munkavédelmi szakterületeket<br />

összekapcsolják. Ez az irány később igazán jó döntésnek<br />

bizonyult.<br />

A fenntarthatósági jelentések elkészítésében<br />

nagy tapasztalatokkal rendelkezel?<br />

A magyarországi tapasztalataid mennyire<br />

pozitívek a mostani jelentések<br />

szakmaiságát illetően?<br />

A jelentések az a szakterület, ahol a legtöbb tapasztalattal<br />

rendelkezem, talán azt is mondhatom, hogy<br />

a hazai szakmai körökben úttörője voltam a fenntarthatósággal<br />

kapcsolatos kommunikációnak. Sok<br />

mérföldkő fűződik a nevemhez, több mint 20 jelentés<br />

elkészítésében vettem részt. Ha őszinte akarok<br />

lenni, akkor azt kell mondjam, hogy itthon kétfelé<br />

lehet osztani a jelentéseket. Az egyik csoportba azokat<br />

a vállalatokat és jelentéseiket sorolnám, amik<br />

hosszú <strong>év</strong>ek óta, rendszeresen, egyre jobban értve a<br />

lényeget jelentenek.<br />

Náluk jól kiforrott az adatgyűjtés folyamata, célokat<br />

és stratégiát alkotnak. A másik csoportba azok<br />

a vállalatok tartoznak, amelyek valamilyen külső<br />

kényszer vagy ráhatás eredményeként kezdtek bele<br />

a jelentésírásba, valójában maguk nem érzik igazán,<br />

mi a valós haszna. Ezek a vállalatok főként azért jelentenek,<br />

mert köreikben ez szinte elvárás. Ezek a<br />

vállalatok könnyen abbahagyják, mert az előnyök<br />

nem jelentkeznek. Jól mutatja ezt, hogy az elmúlt<br />

<strong>év</strong>ekben jelentősen visszaesett a hazai jelentők száma,<br />

pedig volt időszak, amikor <strong>év</strong>es szinten 15-20<br />

új jelentő adott ki beszámolót.<br />

Hogyan emlékszel vissza a KÖVET INEM<br />

Hungária programvezetőjeként eltöltött<br />

<strong>év</strong>eidre?<br />

Az iparban a fenntarthatósággal foglakozó szakembernek<br />

komoly kihívást jelent, hogy a vállalat munkatársainak,<br />

döntéshozóinak fejébe elültesse, lehet<br />

ezt másképp is csinálni, a gazdasági eredményesség<br />

nem zárja ki, hogy a többi terület rendben legyen,<br />

és fordítva. Ebbe azért bele lehet fáradni, ezért váltottam<br />

annak idején.<br />

„Követesként” a legjobb az volt, hogy a közvetlen<br />

kollégákkal nem kellett ezeket az alap harcokat megvívni,<br />

ott mindenki értette miért csináljuk, amit<br />

csinálunk. Nagyon jó lehetőséget adott nekem, hogy<br />

az energiaipar mellett más iparágakba is belelássak,<br />

megismerjem a jellegzetességeiket, prioritásukat.<br />

Ennek később a tanácsadói munkám során is nagyon<br />

sok hasznát vettem.<br />

Miként váltotta be reményeidet a<br />

Győrbe költözés? Hogy teltek a BOS-nál<br />

Mosonszolnokon eltöltött napjaid?<br />

Győrbe a szívem vitt, leendő férjemmel kezdtünk<br />

ott együtt közös életet. Be kell vallanom, hogy az<br />

addigi tapasztalataimhoz képest erős kontraszt volt<br />

a német autóipari kultúra, személytelenek és kicsit<br />

talán kegyetlennek is tűnt.<br />

Hogyan született meg az Alternate Tanácsadó<br />

Kft. megalapításának gondolata? Mi motivált<br />

a döntés meghozatalakor?<br />

Cégtársammal Fertetics Mandyvel először a KÖ-<br />

VET-nél találkoztunk, bár csak egy hónap átfedésben<br />

voltunk. Később kisfiam megszületése után a<br />

sors ismét összehozott minket, mindketten a Braun<br />

& Partnersnél dolgoztunk tanácsadóként. Itt nagyon<br />

sokat beszélgettünk, és egyre nyilvánvalóbbá vált,<br />

hogy nagyon egy irányba gondolkodunk, és nagyon<br />

jól kiegészítjük egymást.<br />

Amíg a gyerekek - közben megszületett kislányom<br />

is - kicsik voltak, a tanácsadói munka volt a legoptimálisabb<br />

ahhoz, hogy elég időt tudjak velük tölteni,<br />

de a szakmai frissességemet is megőrizhessem. Az<br />

Alternate Tanácsadó Kft. küldetése a mai napig az,<br />

hogy segítse a hazai vállalatokat a fenntartható fejlődés<br />

és a vállalati felelősségvállalás értelmezésében,<br />

saját testreszabott stratégiájuk kidolgozásában, a<br />

teljesítmény mérésében és átlátható bemutatásában.<br />

535

Mennyiben jelent számodra kihívást a Grundfos.<br />

Mit értél el az eddig itt eltöltött 3 <strong>év</strong> alatt és<br />

milyen terveid vannak?<br />

A csatlakozásomat megelőző időszakban kipróbáltam<br />

az ipari, a civil és a tanácsadói szférát is. Rájöttem,<br />

hogy igazán jól az iparban érzem magam. Tanácsadóként<br />

kezdtem a Grundfosnak dolgozni, és nagyon<br />

megfogott az a munkastílus, amit ott tapasztaltam.<br />

Kihívás az van bőven, hiszen sok szakterületért felelek<br />

egyszerre, és mind tele van lehetőségekkel, amiket<br />

szeretnék kiaknázni. Az itt töltött <strong>év</strong>ek alatt sikerült<br />

sok területet rendszerbe foglalni, hozzáilleszteni<br />

a megl<strong>év</strong>ő folyamatokhoz, stratégiához. Legnagyobb<br />

sikernek azt érzem, hogy munkatársaim, vezető társaim<br />

sokkal könnyebben vesznek figyelembe a fenntarthatósággal<br />

kapcsolatos szempontokat, gyakran<br />

kérik ki és hallgatják meg véleményemet. Bár ezt az<br />

eredményt nehéz mérni, mégis érzem, hogy itt nagy<br />

előrelépés volt. A Grundfosnál szerencsére mindig<br />

megvolt a nyitottság ezek iránt a témák iránt. Néhány<br />

díjat is nyertünk persze, ezek racionálisabban<br />

mutatják, ha nem is az én, de a Grundfos eredményeit<br />

(2012-13-ban: Valóban Felelős Vállalat, Fogyatékosság-barát<br />

munkahely, Elkötelezettség a CSR<br />

Kiválóságért, Felelős Beszállítói Megoldás Díj, Legötletesebb<br />

Standkiegészítő).<br />

Sok szakmai konferencián előadóként is<br />

szerepelsz. 2013-ban az ISO 9000 FÓRUM XX.<br />

Nemzeti Konferenciáján a legjobb női előadónak<br />

választottak. Miért tartod fontosnak ezeket<br />

a megszólalásokat?<br />

Szükség van arra, hogy az emberek másképp gondolkodjanak.<br />

Az iparnak óriási szerepe, felelőssége<br />

és lehetőségei is vannak, és az itt dolgozók nagyon<br />

racionális döntéseket hoznak. Őket legjobban valós<br />

példákkal, jó gyakorlatokkal lehet meggyőzni arról,<br />

hogy így is lehet. Nagy kultúrája van a jó gyakorlatok<br />

átvételnek, ezért ez egy nagyon jó lehetőség<br />

arra, hogy minél több vállalat elinduljon, először<br />

kisebb majd nagyobb akciókkal, folyamatok kiépítés<strong>év</strong>el<br />

stb. Szeretek ezekről a sikerekről beszélni,<br />

látni a hallgatóság arcán az érdeklődést, néha a meglepődést,<br />

a felismerést.<br />

Rengeteget dolgozol. Milyen családi támogatást<br />

élvezel?<br />

Hátország nélkül nehezen menne. Már ismeretségünk<br />

elején sem volt titok, hogy én nem a klasszikus<br />

családanyák táborát fogom erősíteni, hanem szükségem<br />

van arra, hogy a hivatásomat is megélhessem.<br />

Zsolt ebben remek partner, a gyerekek és az<br />

otthonunk körüli teendőket megosztjuk. Például<br />

enyém a reggeli „műszak”, a délutáni pedig az övé.<br />

Az egész napos iskola is nagy segítség, mert így otthon<br />

már szinte nem kell leckét írni, csak átbeszéljük<br />

mi történt aznap, mindenre jutott-e idő a napköziben,<br />

várható-e dolgozat stb. Hétvégékre igyekszünk<br />

minél több közös családi programot szervezni. Nagyon<br />

sok segítséget kapunk a nagyszülőktől is.<br />

Szakmai frissességedet hogy tudod megőrizni?<br />

Ez talán a legnehezebb, mert időigényes. A leghasznosabb<br />

a szakmai szervezetekkel folytatott közös<br />

munka, mert ott a többi vállalattal együtt dolgozva<br />

rengeteget tanulunk egymástól. Jó lenne több konferenciára<br />

is eljutni, de idő hiányában nem olyan<br />

könnyű 1-2 napra kiszakadni.<br />

Kevés szabadidődben miként tudsz<br />

kikapcsolódni, regenerálódni?<br />

Több mint egy <strong>év</strong>e kezdtem ismét rendszeresen sportolni,<br />

főleg tornázom, futok, néha-néha teniszezem<br />

és újabban lányommal lovagolni járunk. Ez utóbbi<br />

remek anya-lánya program, ami csak a miénk. Érzem,<br />

hogy a rendszeres mozgás nagyon sokat segít a<br />

stresszesebb időszakok átvészelésében. Nagyon szeretek<br />

varrni is, főleg a foltvarrás érdekel, de az elmúlt<br />

egy-két <strong>év</strong>ben erre szinte alig jut időm, inkább<br />

kampányszerűen varrok mostanában babatakarókat<br />

kolléganőimnek.<br />

536

VÁRKONYI GÁBOR<br />

EOQ Magyar Nemzeti Bizottság - nemzetközi szakértő<br />

„ Külön minőségüggyel először a rendszerváltás<br />

idején, 1990-ben találkoztam egy kiállításon. Magam<br />

is meglepődtem akkor, hogy ez a diszciplína külön<br />

tudományággá nőtte ki magát. Még mindig abban a<br />

hitben éltem ugyanis, hogy a minőség a munkánk,<br />

és egyáltalán minden tevékenységünk – az egész<br />

életünk – szerves részét képezi…”<br />

Kérlek, vázold fel szakmai munkásságod<br />

legjelentősebb állomásait!<br />

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi<br />

Karán 1974-ben üzemszervező agrármérnöki<br />

képesítést szereztem, majd ezt követően<br />

levelező tagozaton elvégeztem a Marx Károly Közgazdaságtudományi<br />

Egyetemet is, ahol megszereztem<br />

az okleveles agrárközgazda képesítést.<br />

Több mint 5 <strong>év</strong>ig az AGROBER Műszaki Fejlesztési<br />

és Tervezési Irodánál dolgoztam, mint közgazdasági<br />

tervező, majd közel 10 <strong>év</strong>ig a Mezőgazdasági és<br />

Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Nemzetközi<br />

Kapcsolatok Főosztályán voltam az amerikai és az<br />

egyesült királysági ügyek főelőadója. Következő<br />

állomás a Központi Élelmiszer-tudományi Kutató<br />

Intézet (KÉKI) volt, ahol kutatási szakértőként dolgoztam<br />

közel 25 <strong>év</strong>ig.<br />

Munkakörömbe tartozott az EU belépésünkkel kapcsolatos<br />

jogharmonizáció, közösen a Minisztériummal;<br />

a Magyar Élelmiszerkönyv kialakítása és vezetése,<br />

az európai élelmiszerjog fejlődésének nyomon<br />

követése az Official Journal alapján, valamint az<br />

élelmiszerbotrányok figyelése az egész világon, és<br />

azok hazai feldolgozása. 2012 óta az EOQ Magyar<br />

Nemzeti Bizottságban dolgozom nemzetközi szakértőként,<br />

fő feladatom a lapszerkesztés és a fordítások<br />

elkészítése.<br />

Pályád elején nem úgy tűnt, hogy a minőségügy<br />

meghatározó lesz számodra. Mikor, minek a<br />

hatására váltottál, fordultál ebbe az irányba?<br />

Amikor 1974-ben diplomáztam a Gödöllői Agrártudományi<br />

Egyetemen, még talán nem létezett hazánkban<br />

külön minőségügy, vagy legalább is én nem<br />

hallottam róla. A növény- és az állattan mellett engem<br />

mindig a köz- és üzemgazdasági tudományok<br />

érdekeltek, ami talán a későbbi minőségügyi elkötelezettségemre<br />

is némi magyarázatul szolgál. Mi még<br />

nem tanultunk külön minőségről, mert azt minden<br />

munkába elválaszthatatlanul – ha tetszik, „implicite”<br />

– beleértették. Nagy szégyen lett volna egy gyenge<br />

vizsgaeredmény, zárthelyi dolgozat, vagy például egy<br />

helytelenül elkészített preparátum.<br />

Külön minőségüggyel először a rendszerváltás idején,<br />

1990-ben találkoztam egy kiállításon. Magam<br />

is meglepődtem akkor, hogy ez a diszciplína külön<br />

tudományággá nőtte ki magát. Még mindig abban a<br />

hitben éltem ugyanis, hogy a minőség a munkánk, és<br />

egyáltalán minden tevékenységünk – az egész életünk<br />

– szerves részét képezi. A végleges váltás számomra<br />

1991/92-ben következett be, amikor megismerkedtem<br />

Dr. Molnár Pállal, aki akkor az EOQ Magyar Nemzeti<br />

Bizottság ügyvezető titkára volt (1996 óta elnöke).<br />

Ő vezetett rá engem folyamatosan a minőségügy<br />

„ízére” és ismertetett meg a nyugat-európai és az<br />

amerikai szakirodalommal. Ekkor már világossá vált<br />

537

számomra, hogy ez egy új, egzakt tudományág, ami<br />

az általam nagyon kedvelt üzemtanon, illetve matematikai<br />

statisztikán alapul. A nyelvtudásomat is jól<br />

hasznosíthattam az angol nyelvű szakcikkek gyors<br />

lefordításával, sőt néha még egy-egy orosz vagy spanyol<br />

nyelvű – persze rövidebb – irományt vagy levelet<br />

is lefordítottam.<br />

A mezőgazdaság és élelmiszeripar<br />

legkülönbözőbb területein dolgoztál.<br />

Melyik állt hozzád a legközelebb?<br />

1988-tól nem kevesebb, mint 25 <strong>év</strong>ig dolgoztam a<br />

Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben (KÉKI),<br />

ahol igen kiváló szakemberekkel és akadémikusokkal<br />

volt módom megismerkedni. Nagyon büszke is<br />

vagyok rá, hogy én még kezet foghattam például<br />

Holló János, Farkas József vagy Stefanovits Pál akadémikussal.<br />

Korábban ismertem Vas Károlyt is, aki<br />

közel 15 <strong>év</strong>en keresztül volt a KÉKI főigazgatója és<br />

maradandót alkotott az élelmiszer tartósítás területén.<br />

Nagyon jól tudtam együtt dolgozni Biacs Péterrel,<br />

a kémiai tudomány doktorával is, aki – Vas<br />

Károly korai halála után – majdnem 20 <strong>év</strong>ig volt a<br />

KÉKI főigazgatója.<br />

Az persze engem sem hagyott érintetlenül, hogy ilyen<br />

nagy elmékkel dolgozhattam együtt. Nagyon érdekelt<br />

az élelmiszer analitika, különösen az érzékszervi<br />

vizsgálatok, amelyben magam is tevékenyen részt<br />

vettem (vizsgáztam is belőle). Később sokat dolgoztam<br />

az élelmiszer szennyeződésekkel, mert ezek<br />

egyre sokasodtak és nagyban foglalkoztatták a közvéleményt<br />

és a tudós társadalmat is. Feldolgoztam a<br />

hazai sertéstenyésztés alakulását, különös tekintettel<br />

a mangalica fajta történetére és hasznosítási irányaira<br />

(ebben az érdeklődési körben még a gyermekkori<br />

élményeim is közrejátszottak). Ez utóbbi témáról angol<br />

nyelven egy könyvfejezetet is írtam a hollandiai<br />

Wageningen Egyetem egyik kiadványába.<br />

Nyelvismereteid között a finn is szerepel? Mi<br />

motiválta a finn nyelv iránti érdeklődésedet?<br />

Elmondom, bár nem lesz nagyon hihető. Amikor<br />

1980-ban az akkori Mezőgazdasági és Élelmezésügyi<br />

Minisztérium (MÉM) Nemzetközi Kapcsolatok<br />

Főosztályára kerültem, első feladataim közé tartozott<br />

az <strong>év</strong>ente esedékes magyar-finn vegyesbizottsági ülés<br />

megszervezése és lebonyolítása. Jól tudtam beszélgetni<br />

a finnekkel angolul, de nagyon megragadták a képzeletemet<br />

az írott anyagaikban szereplő, meglehetősen<br />

hosszú szavak és kifejezések is. Rendben lebonyolódott<br />

a vegyesbizottság ülése (angol nyelvű tolmácsolással),<br />

aztán hónapokkal később mentem az utcán és<br />

egyszer csak jött egy gondolat: én megtanulok finnül!<br />

Így kezdődött. Még azon az őszön beiratkoztam az<br />

ELTE Finnugor Tanszék heti 3 órás kezdő tanfolyamára<br />

és 4 fél<strong>év</strong> után kitüntetéssel letettem a középfokú<br />

állami nyelvvizsgát. Természetesen annyira nem<br />

tudok finnül, mint angolul vagy oroszul, mert a finn<br />

rendkívül nehéz nyelv (senkinek sem ajánlom, hogy<br />

próbálkozzék vele), de rövidebb szövegeket vagy tartalomjegyzékeket<br />

le tudok fordítani magyarra.<br />

A Minőség és Megbízhatóság<br />

szerkesztőbizottságának „oszlopos tagja”<br />

vagy. Írásaiddal, fordításaiddal rendszeresen<br />

találkozhatunk a lap hasábjain. Mit jelentett<br />

számodra az elektronikus újság megjelenése?<br />

Jobb hozzáférhetőséget, és nem csak a saját „önző”<br />

szempontomból, hanem a terjesztés szempontjából<br />

is. Ez annyit jelent, hogy nagyobb olvasóközönséget<br />

tudunk kiszolgálni, azaz szélesebb körben terjeszthetjük<br />

a minőség eszméjét. Ami azonban a<br />

saját személyemet illeti, én szívesebben maradok a<br />

hagyományos, nyomtatott verziónál, mert – mint<br />

általában az én „baby boom” nemzedékem – erősen<br />

vizuális típus vagyok, ezáltal szeretem inkább a kezembe<br />

venni és lapozgatni a folyóiratokat.<br />

Nyelvismereted és érdeklődésed birtokában<br />

van lehetőséged szakmai fejlődésre. Milyen<br />

egyéb tanulási, képzései lehetőségeid vannak?<br />

Nem hiába említettem a „baby boom” nemzedéket,<br />

amihez magam is tartozom: nagyon érdekel ugyanis<br />

a generációk együttélése és egymásra hatása. Konkrétan<br />

az érdekel, hogyan találják meg az egyes nemzedékek<br />

egymással a közös hangot, és helyüket az<br />

„Ipar 4.0” digitális világában (nekem ez nem mindig<br />

megy nagyon könnyen). Az önképzésem többnyire<br />

a szakirodalom olvasásában merül ki, de rendszeresen<br />

részt veszek az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság<br />

szakmai rendezvényein és 3 <strong>év</strong>enként rendre megújítom<br />

a minőségügyi rendszermenedzser oklevelemet<br />

is, ami – a szintentartó tanfolyamok jóvoltából<br />

538

– számos új ismerettel gazdagítja a tudástáramat.<br />

Nem feledkezem meg az élelmiszergazdasági „gyökereimről”<br />

sem – éppen most őszre tervezem egy<br />

kimerítő üzemlátogatás vagy kihelyezett ülés megszervezését<br />

a Gyermelyi Holding Zrt.-nél.<br />

Érdekelne véleményed a minőségről! Szerinted<br />

mit jelent a kiváló minőség?<br />

Sok mindent. Attól függ, hogy a minőség milyen<br />

szegmenséről beszélünk. Ha termékekről és/vagy<br />

szolgáltatásokról van szó, a minőséget a felhasználó<br />

szempontjai szerint kell értelmezni, tehát hogy<br />

mennyire felel az meg az elvárásoknak, könnyű-e a<br />

kezelhetőség, nem romlik-e el egyhamar, kapható-e<br />

hozzá alkatrész és így tovább (egy szóval: fogyasztó<br />

barátság). Ha egy termelő vagy szolgáltató üzemről<br />

van szó, akkor is a minőség legfontosabb mércéje a<br />

vevői elégedettség lehet. Ha viszont az egész társadalmat<br />

vesszük alapul, akkor az élhetőséget, az emberek<br />

globális jólétét kell figyelembe venni, tehát:<br />

életszínvonal és karrier lehetőségek, főként a fiataloknál;<br />

közbiztonság, átláthatóság és kiszámíthatóság,<br />

korrupció mentesség – és még folytathatnám<br />

az unalomig ismételt paramétereket, amelyek most,<br />

az önkormányzati választások előestéjén is rendre<br />

visszaköszönnek. Emlékeztetve az interjú elején elmondottakra:<br />

„minőség” mint olyan önmagában talán<br />

nem is létezik, hanem csak az összefüggéseiben,<br />

mindenek előtt az emberek jóléte szempontjából<br />

érhető tetten.<br />

Sokat publikálsz. Amennyiben ezek<br />

közül rangsorolnod kellene, melyek<br />

kerülnének a dobogóra? Melyik<br />

számodra a legkedvesebb három?<br />

A legutóbb megjelent nagyobb fordításaim közül a<br />

3 legérdekesebb:<br />

Gregory H. Watson: A Hoshin Kanri módszer – Integrált<br />

minőségtervezés<br />

Paul Harding: Az önértékelés igénye egy sajátos, feltörekvő<br />

gazdaságban<br />

Mike Smith: Az információ menedzsment stratégia<br />

nyolc sikertényezője]<br />

Negyedikként azonban engedd, hogy megemlítsek<br />

egy rövidebb közleményt, amely az én ihletésemre<br />

jelent meg Horváthné Kőhalmi Erika, a „Magyar<br />

Mérésügyi Egyesület 1874” alelnökének tollából a<br />

mérésügyi állandó kiállítás megnyitásáról Budapesten.<br />

Az eseményre a Metrológiai Világnaphoz kapcsolódóan,<br />

2019. május 20-án került sor.<br />

Min dolgozol jelenleg? Milyen rövidtávú terveid,<br />

elképzeléseid vannak?<br />

Jelenleg is figyelem az angol nyelvű folyóiratokat, és<br />

ha találok valami érdekeset, arról készítek egy rövid<br />

magyar nyelvű tömörítvényt a Minőség és Megbízhatóság<br />

számára. Amellett rendszeresen olvasom a<br />

KÖVET és a Nyugat-magyarországi Egyetem közös<br />

szaklapját, a LÉPÉSEK című negyed<strong>év</strong>es kiadványt<br />

is, ahonnan megismerhetem a fenntarthatósággal<br />

és az ökológiai lábnyommal kapcsolatos legújabb<br />

tudományos eredményeket. Természetesen ezt is<br />

igyekszem közkinccsé tenni. Mint már korábban<br />

említettem, a Szakbizottságokkal együttműködve<br />

különféle rendezvényeket is tervezek.<br />

Kevés szabadidődben mivel foglalkozol?<br />

Mi az, ami kikapcsol, regenerál?<br />

Nagyon szeretek olvasni szépirodalmat, főleg verseket:<br />

Arany János, Reviczky Gyula, Várnai Zseni<br />

és Heinrich Heine a kedvenceim. Szeretek kirándulni,<br />

de messzire utazni is: pár <strong>év</strong>vel ezelőtt a finn<br />

Lappföldön rénszarvasokat simogattam, most pedig<br />

Ausztráliába szeretnék repülni, ugyanis mindenképpen<br />

közelről akarok találkozni a kacsacsőrű<br />

emlőssel és a korábban kihaltnak nyilvánított, de<br />

újabban ismét látni vélt erszényes farkassal. Zenekedvelő<br />

vagyok: a könnyűzene mellett semmi nem<br />

tud úgy kikapcsolni, mint a magyar nóta és a művészlemezek.<br />

Amellett nagy kertem is van kutyával,<br />

gyepterülettel és szép virágokkal, amelynek<br />

műveléséről soha nem mondanék le: nincs jobb a<br />

sok ülés és számítógépes munka után, mint a fizikai<br />

testmozgás. A nyelvek szeretete is megmaradt bennem:<br />

a régi tankönyvekből néha felidézek egy-egy<br />

nyelvtani szabályt vagy ragozást.<br />

539

VASS SÁNDOR<br />

Minőség és Megbízhatóság - főszerkesztő<br />

„…A minőség nagyon elvont fogalom, éppen ezért<br />

nem véletlen, hogy pl. az Európai Uniónak az áruk<br />

és szolgáltatások szabad áramlásával kapcsolatos<br />

előírásai vagy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet<br />

dokumentumai valójában nem a minőségről, hanem<br />

a megfelelőségről szólnak, vagyis arról, hogy az adott<br />

termék vagy szolgáltatás megfelel-e a rá vonatkozó<br />

követelményeknek…”<br />

Főszerkesztői megbízatásod megszűnése<br />

a Minőség és Megbízhatóság című lapnál<br />

azt gondolom, újabb okot szolgáltat arra,<br />

hogy kicsit jobban kitárulkozz az olvasók<br />

előtt. Kérlek, foglald össze életed<br />

legjelentősebb állomásait!<br />

1965-ben szereztem vegyészmérnöki diplomát a<br />

Moszkvai Finomkémiai Technológiai Intézetben.<br />

A moszkvai egyetemi <strong>év</strong>ek a szakmai felkészülés<br />

mellett az orosz nyelv elsajátítását is biztosították<br />

számomra, de már egyetemi <strong>év</strong>eim alatt megkezdtem<br />

az angol nyelv tanulását. Az egyetem elvégzése<br />

utáni első <strong>év</strong>eket a szakmai útkeresés jellemezte,<br />

így 3 <strong>év</strong>en keresztül az Országos Gumiipari Vállalatnál<br />

dolgoztam üzemmérnökként, ezután egy-két<br />

<strong>év</strong>et töltöttem a Vegyigép Tervező és Fővállalkozó<br />

Vállalatnál létesítményfelelősként, majd a Tungsram<br />

Vákuumtechnikai Kutatólaboratóriumában, mint tudományos<br />

munkatárs. Időközben angol nyelvből sikeres<br />

felsőfokú államvizsgát tettem.<br />

1971-ben nyertem felvételt a Magyar Szabványügyi<br />

Hivatal (MSZH) Vegyipari Osztályára, s még abban<br />

az <strong>év</strong>ben a Hivatal állandó kiküldöttjeként a KGST<br />

Szabványügyi Intézet (Moszkva) munkatársaként<br />

kaptam állást. Az Intézetből való visszatérésem után<br />

1976-ban az MSZH Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának<br />

vezetőj<strong>év</strong>é neveztek ki, s e munkakörben<br />

a feladatom a szabványosítás nemzetközi szervezeteiben<br />

folyó magyar részvétel koordinálása volt. Az<br />

MSZH aktívan részt vett a nemzetközi szabványosításban,<br />

így a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet<br />

(ISO) számos műszaki bizottságában képviseltette<br />

magát. Ezek közé tartozott a 176. számú műszaki bizottság<br />

(ISO TC 176), amely a nyolcvanas <strong>év</strong>ektől a<br />

minőségirányítás és minőségbiztosítás szabványait,<br />

az ismert ISO 9000-es szabványcsalád tagjait dolgozta<br />

ki, illetve ma is gondozza és korszerűsíti. Azokban<br />

az <strong>év</strong>ekben MSZH adta az Európai Minőségügyi<br />

Szervezet (akkor EOQC – később EOQ) Magyar<br />

Nemzeti Bizottságának a titkárságát, s az MSZH elnökhelyettese<br />

volt a Nemzeti Bizottság elnöke, így az<br />

MSZH nemzetközi munkájának koordinálása r<strong>év</strong>én<br />

kapcsolatba kerültem a minőségüggyel is.<br />

A Magyarország és az Európai Unió közötti társulási<br />

megállapodás előkészítése során 4 hónapos tanulmányúton<br />

Brüsszelben, az Európai Bizottság 3. számú<br />

főigazgatóságán tanulmányoztam az EU Belső Piacának<br />

működését, különös figyelemmel a szabványosítás,<br />

az akkreditálás és a tanúsítás témakörére.<br />

1996-tól a Külügyminisztériumban folytattam tevékenységemet,<br />

ahol a teljes csatlakozást előkészítő<br />

itthoni feladatok koordinálására alakult Integrációs<br />

Államtitkárság tagjaként az Ipar és az Energetika fejezetek<br />

tárgyalási anyagainak előkészítését koordi-<br />

540

náltam, szorosan együttműködve az érintett hazai<br />

ágazati szervekkel. Nyelvtudásom időközben folyamatosan<br />

bővítettem, francia, majd német nyelvből<br />

is államvizsgát tettem, később portugálul is megtanultam,<br />

bár ez utóbbiból nem vizsgáztam.<br />

1998-tól 2003-ig a Magyar Köztársaság lisszaboni<br />

nagykövetségén tanácsosként a Magyar-EU csatlakozási<br />

tárgyalások Portugáliával kapcsolatos kérdéseivel<br />

foglalkoztam, mindig a tárgyalt fejezet témakörében.<br />

Ez a tevékenység rendkívül hasznos és érdekes volt<br />

számomra, hiszen a mintegy <strong>30</strong> fejezet tárgyalásának<br />

végigkísérése során megismerkedhettem a tárgyalások<br />

tárgyát képező szakterületek rendkívül széles skálájával,<br />

valamint az Európai Unió szakpolitikáinak<br />

tartalmával és eljárási rendjének mechanizmusával.<br />

Rendszeres kapcsolatban voltam az érintett portugál<br />

minisztériumok szakértőivel, folyamatosan készítettem<br />

elemzéseket és jelentéseket a magyar tárgyalási<br />

irányelvek portugáliai fogadtatásáról, a portugál<br />

állásfoglalásról. Ezen belül – többek között – a Portugál<br />

Minőségügyi Intézet (IPQ) – munkáját is tanulmányoztam.<br />

2004-től, Lisszabonból történt hazatérésem<br />

után 2006 júliusáig – már nyugdíjasként és szerződéses<br />

munkaviszonyban – a Külügyminisztériumban<br />

Magyarország kormányszintű tudományos és technológiai,<br />

valamint kulturális együttműködési megállapodásainak<br />

ügyeivel foglalkoztam a dél-európai és a<br />

kelet-európai országok, valamint Japán relációjában.<br />

A 2005. <strong>év</strong> végén kaptam a megtisztelő felkérést az<br />

EOQ MNB elnökétől a Minőség és Megbízhatóság<br />

főszerkesztői posztjának betöltésére, amit örömmel<br />

elfogadtam, így 2006-tól kezdve 2013. június végéig<br />

láttam el ezt a feladatot.<br />

Több mint 7 <strong>év</strong>e egy színvonalas lap<br />

szerkesztését vetted át. Mi kellett ahhoz, hogy<br />

vállald ezt a nem kis kihívást jelentő feladatot?<br />

Mint az előzőekben jeleztem, az MSZH-ban a Hivatal<br />

nagyon sok és szerteágazó szakmai tevékenységének<br />

egyik elemét képezte a minőségügy, így a<br />

minőségüggyel kapcsolatos általános ismereteket<br />

az ott eltöltött több mint 20 <strong>év</strong> során megszereztem.<br />

Emellett hosszú gyakorlatom volt a különféle<br />

szakmai elemzések és egyéb anyagok elkészítésében,<br />

és az ezekkel kapcsolatos elvárás (nyelvi pontosság,<br />

szabatosság) mind az MSZH-ban, mind a Külügyminisztériumban<br />

nagyon magas volt, így ezzel a<br />

háttérrel mertem belevágni a szerkesztői munkába.<br />

A magyar <strong>minőségügyben</strong> mindig vannak<br />

“sláger témák”. Ezek természetesen a lapból<br />

is visszaköszönnek. Jelenleg véleményed<br />

szerint melyek a legsikeresebb minőségügyi<br />

módszerek és technikák?<br />

- Nehéz erre egyértelmű választ adni, hiszen a különböző<br />

szervezetek és vállalatok gyakran nagyon<br />

eltérő módszereket alkalmaznak. A megjelent cikkek<br />

alapján az megállapítható, hogy a kockázatkezelést<br />

változatlanul sokan fontosnak tartják, ugyanúgy<br />

a fenntartható fejlődés, a versenyképesség, az<br />

innováció és a minőség kapcsolata, valamint ezek<br />

összefüggése is gyakran szerepel a szakfolyóiratok<br />

oldalain, és egyre nagyobb figyelmet kap a társadalmi<br />

felelősségvállalás (CSR) kérdése is.<br />

Az utóbbi időben egyre több szó esik a minőség szerepéről<br />

a közigazgatás átszervezésében, de tartok<br />

attól, hogy a jelenlegi magyar gyakorlat még jelentősen<br />

elmarad a szakirodalomban tárgyalt lehetőségektől.<br />

Slágertémának tekinthető a lean menedzsment,<br />

legalábbis a szakcikkek alapján, ugyanakkor<br />

itt is a főkérdés az, hogy a gyakorlatban mennyit<br />

tudnak az érintett szervezetek ebből megvalósítani,<br />

figyelembe v<strong>év</strong>e azt a körülményt, hogy a lean menedzsment<br />

egy más (japán) munka- és társadalmi<br />

kultúrára épül.<br />

Szintén jelentős teret kap a beszállítók minőségének<br />

kérdése, s itt már számottevő gyakorlati eredményekről<br />

is beszámolhatunk, hiszen a Magyarországon<br />

működő nagy autóipari cégek (Suzuki, Audi,<br />

Mercedes) jelentős és sikeres magyar beszállítói bázisra<br />

támaszkodnak. Szükség lenne egy átfogó országos<br />

stratégiára, amely meghatározná, hogy iparáganként,<br />

szolgáltatás-fajtánként stb. aktuálisan milyen<br />

módszereket kell alkalmazni.<br />

Végül, de nem utolsósorban, meg kell említeni, hogy<br />

a minőségirányításnak a vezetéselméletbe és a vállalatirányításba<br />

történő beépítése megkerülhetetlen<br />

előfeltétele a nemzetközileg is versenyképes<br />

magyar ipar létrehozásának. Sajnos ez még nem<br />

slágertéma Magyarországon, bár már vannak pozitív<br />

példák is e területen.<br />

541

A Minőség és Megbízhatóság szakmai<br />

színvonalát ismerve nem könnyű feladat<br />

kéthavonta megtölteni a lapot úgy, hogy azzal<br />

az olvasók elégedettek legyenek.<br />

Valóban, a szerkesztői munka talán legnehezebb eleme<br />

a megfelelő mennyiségű, magas szakmai színvonalú<br />

és változatos tematikájú cikkek biztosítása. Ez,<br />

sajnos, az utóbbi <strong>év</strong>ekben egyre nehezebbé vált, bár<br />

soha nem volt “vészhelyzet” ezen a téren, azaz nem<br />

kellett csökkentett terjedelemben megjelentetni egy<br />

lapszámot.<br />

Sokat köszönhetek Szerkesztőbizottságunk több<br />

tagjának, akik gyakran segítettek szerzőket találni<br />

a lap számára, sőt estenként maguk is írtak kiváló<br />

cikkeket. Nagyon sok értékes cikket kaptam a különböző<br />

konferenciák (ISO 9000 FÓRUM, A Mikulás<br />

is benchmarkol stb.) előadóitól, akik az előadásaik<br />

tartalmát szakcikké dolgozták át, és azt lapunk<br />

rendelkezésére bocsátották.<br />

Munkád színvonalát jól jellemzi: főszerkesztői<br />

tevékenységed során egyszer sem jelent meg<br />

késve a lap!<br />

Ez a hosszú élettapasztalat eredménye. Pályám kezdetén<br />

néhányszor előfordult, hogy a feladatom teljesítését<br />

nagyon a határidő lejártára időzítettem, s<br />

természetesen egyszer-egyszer előfordult, hogy az<br />

utolsó napokon csak nagy erőfeszítés árán sikerült a<br />

határidőn belül teljesítenem. Ez a munkastílus rossz<br />

hatással van az utolsó pillanatokban feszített tempóban<br />

elkészült munka minőségére, nemkülönben<br />

elkerülhető izgalmakat és stresszt okoz, ezért tudatosan<br />

arra törekszem, hogy mindig már jóval a<br />

határidő előtt elkészüljek a feladatommal.<br />

Az MM nyomtatott és elektronikus formában is<br />

megjelenik? Könnyű volt ezt megszokni? Melyik<br />

a sikeresebb?<br />

Néhány <strong>év</strong>vel ezelőtt vezettük be a nyomtatott változattal<br />

párhuzamosan az elektronikus formában való<br />

megjelenést. Szerkesztés szempontjából számomra<br />

ez nem okozott semmilyen nehézséget, mert ugyanazokat<br />

a részfeladatokat kellett elvégeznem, mint korábban.<br />

Az elektronikus változat elkészítése a nyomda<br />

részére elkészített elektronikus anyagból történik,<br />

amit szervezetünk egyik vezető munkatársa (aki<br />

informatikai képzettséggel is rendelkezik) végez.<br />

A nyomtatott és elektronikus változat két, teljesen<br />

identikus verzió.<br />

Hogyan fogalmaznád meg a minőségről<br />

alkotott véleményedet? Van-e különbség<br />

a magánember és a főszerkesztő<br />

felfogása között?<br />

Nincs különbség, ugyanúgy gondolkodom magánemberként<br />

és főszerkesztőként is a minőségről.<br />

A minőség fogalma – hasonlóan bármely más fogalomhoz<br />

– nem pontosan egyformán él az egyes<br />

emberek tudatában. A fogalom jelölésére szolgáló<br />

szimbólum – a „minőség” szó – meghatározására már<br />

nagyon sokan vállalkoztak, e definíciónak rendkívül<br />

kiterjedt irodalma van.<br />

Általában azt mondhatjuk, hogy a szakterület képviselői<br />

a minőséget abból a szempontból vizsgálják,<br />

hogy egy adott termék vagy szolgáltatás megfelel-e<br />

a rá vonatkozó (a rendeltetésszerű használat által<br />

meghatározott) követelményeknek. Ebben a különféle<br />

meghatározások nagyjából egyet is értenek. De<br />

vigyázat, a terminológia nagyon sikamlós terület,<br />

mert például a minőség fogalmából levezethető másik<br />

fogalom, az „életminőség” fogalma mást jelent<br />

az orvosi gyakorlatban és mást a társadalmi jólétet<br />

vizsgáló diszciplínában.<br />

A minőség nagyon elvont fogalom, éppen ezért nem<br />

véletlen, hogy pl. az Európai Uniónak az áruk és szolgáltatások<br />

szabad áramlásával kapcsolatos előírásai<br />

vagy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet dokumentumai<br />

valójában nem a minőségről, hanem a<br />

megfelelőségről szólnak, vagyis arról, hogy az adott<br />

termék vagy szolgáltatás megfelel-e a rá vonatkozó<br />

követelményeknek. Amikor minőségtanúsításról van<br />

szó, valójában a megfelelőség tanúsítását értjük ezen.<br />

Szakértelmedről, felkészültségedről az<br />

olvasók rendszeresen képet kaptak. Ismereteid<br />

naprakészek. Hogyan csinálod?<br />

Főszerkesztői tevékenységem során viszonylag könynyű<br />

helyzetben voltam, mivel sok kiváló hazai és<br />

külföldi szakcikket kellett olvasnom és szerkesztenem,<br />

s ezekből tájékozódhattam a minőségügy hazai<br />

és külföldi trendjeiről, eseményeiről. A szerkesztői<br />

542

munkában megszerzett információn túl kiváló információforrás<br />

számomra a Magyar Minőség, valamint<br />

a Quality Progress folyóirat. Megtisztelő számomra,<br />

hogy részt vehetek a Magyar Minőség Szerkesztőbizottságának<br />

munkájában.<br />

Az idei EOQ MNB közgyűlésén igen<br />

komoly elismerésben volt részed. Szakmai<br />

tapasztalatodra a lap és az EOQ MNB továbbra<br />

is számít. Mit jelent ez pontosan?<br />

Továbbra is részt veszek a Minőség és Megbízhatóság<br />

Szerkesztőbizottságának munkájában, és kész vagyok<br />

a lap szerkesztésében szerzett tapasztalataimat<br />

továbbadni és kisebb részfeladatokat vállalni. Emellett<br />

tagja vagyok az EOQ MNB Vezetőségének, ami<br />

számomra egy nagyon megtisztelő megbízatás, és ott<br />

is kész vagyok hasznosan közreműködni szervezetünk<br />

hatékonyságának további növelése érdekében.<br />

Milyen terveket, álmokat<br />

szövögetsz manapság?<br />

Igazából nagy terveim és álmaim nincsenek, soha<br />

nem is voltak, inkább mindig konkrét, reálisnak<br />

tűnő célok elérését tartottam szem előtt, ezekért<br />

azonban kész voltam kitartóan és céltudatosan<br />

dolgozni. Szakmai tevékenységem most jelentősen<br />

leszűkül, de őszintén megmondhatom, nem érzem<br />

(legalábbis egyelőre), hogy valami nagy veszteség<br />

ért, nem vagyok „workaholic“ alkat, nagyon jól ki<br />

tudom tölteni a szabadidőmet nem szakmai tevékenységekkel<br />

is. Mindenesetre sokkal több szépirodalmat<br />

fogok olvasni a jövőben, több hangversenyre,<br />

több színházi előadásra fogok járni, többet<br />

akarok találkozni a barátaimmal, mint korábban.<br />

Milyen kikapcsolódási szokásaid, módszereid<br />

vannak? Mi a hobbid?<br />

A két legkedveltebb időtöltésem a zenehallgatás és<br />

a sportesemények figyelemmel követése. Fiatalabb<br />

koromban magam is sportoltam, ma ez már könynyed,<br />

de rendszeres mozgássá szelídült. Zenében<br />

mindenekelőtt a komolyzenét szeretem, az ízlésem<br />

a korommal együtt fokozatosan változott, sokáig a<br />

romantikus zene volt legközelebb hozzám, ma már<br />

a klasszikus és preklasszikus művek „fognak meg”<br />

legjobban. Legkedveltebb zeneszerzőm J. S. Bach.<br />

Fentieken túl nagyon érdekel a pszichológia, azon<br />

belül is szociálpszichológia, ilyen tárgyú szakirodalmat<br />

eddig is sokat olvastam, valószínűleg ezután még<br />

többet fogok. Eltérően az emberek többségétől, nem<br />

vagyok szenvedélyes utazó, bár a munkámmal a gyakori<br />

utazás együtt járt, és természetesen sok élményt<br />

adott ez is, de még sokkal inkább élveztem azt a lehetőséget,<br />

hogy hosszú távon, több <strong>év</strong>et élhettem külföldön,<br />

Moszkvában összesen 9 <strong>év</strong>et, Lisszabonban<br />

pedig 5 <strong>év</strong>et. Szoros baráti kapcsolatokat építettem<br />

ki mindkét országban, Moszkvában szinte orosszá,<br />

Lisszabonban pedig portugállá váltam, egy kicsit<br />

integrálódtam ezekbe a társadalmakba, megismerve<br />

az emberek szokásait és ezen országok kultúráját.<br />

Ezeket a kapcsolatokat ma is ápolom. Lányom és két<br />

unokám Moszkvában élnek, kettős (magyar-orosz)<br />

állampolgárok.<br />

Elnökség NMK 2019

VERESNÉ DR.<br />

SOMOSI MARIANN<br />

Miskolci Egyetem,- a Vezetéstudományi<br />

Intézet vezetője<br />

„…A minőség felemel, a kiválóság fenntart!”<br />

Europass önéletrajzát olvasva is csodálom<br />

milyen sokrétű és tartalmas munkát végez.<br />

Kérem, emelje ki olvasóink számára azokat<br />

a legfontosabb állomásokat, amelyek egy-egy<br />

mérföldkövet jelentettek életében!<br />

A következő mérföldköveket említeném, amelyek<br />

jelentősebb változást hoztak az életemben. A „Susánszky”<br />

műhelyben ösztöndíjas gyakornokság; a<br />

vállalati szervezetek működés<strong>év</strong>el való találkozás,<br />

aminek eredménye az egyetemi doktori és a kandidátusi<br />

cím elnyerése. A fiam születése.<br />

Az országos pályázatokban való közreműködés,<br />

amelynek egyik kiemelt területe a felsőoktatás minőség<strong>év</strong>el<br />

való foglalkozás; a szakmai szervezetekben<br />

való közreműködés, amelyből kiemelném a Magyar<br />

Tudományos Akadémia IX. osztálya Vezetés és<br />

Szervezéstudományi Bizottsági tagságot (2002-), a<br />

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Minőségügyi<br />

Albizottságban végzett feladatokat (2004-<br />

2010.) és a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsági<br />

tagságot (2006-).<br />

Az oktatói kutatói munkája során<br />

jelenleg mivel foglalkozik?<br />

25 <strong>év</strong>e dolgozom jelenlegi munkahelyemen, a Miskolci<br />

Egyetemen, ezért mind az oktatás, mind a kutatás<br />

ugyanazon gondolatiságra fűzhető fel: szervezetek<br />

irányítása, teljesítménymenedzsment, minőségmenedzsment<br />

és döntéstámogatás. Az üzleti világhoz<br />

kötődően szakértői tevékenység, projektálás.<br />

Az egyetemi ranglétra szinte valamennyi fokán<br />

járt. A szerzett tapasztalatokat manapság<br />

hasznosítani lehet?<br />

A korábbi – elsősorban kari – megbízatásokat elengedhetetlenül<br />

szükségesnek vélem a Vezetéstudományi<br />

Intézet irányításában, melyet 2010. januárja<br />

óta vezetek. A Gazdaságtudományi Kar oktatási<br />

dékán-helyetteseként, pl. a szakok akkreditációjában<br />

jól tudtam hasznosítani az intézményi látogatóbizottsági<br />

tagságaimat. A felsőoktatási minőségfejlesztésben<br />

szerzett tapasztalataim az intézményi<br />

és kari szintű rendszerelemek kidolgozásában és<br />

fejlesztésében eredményesen alkalmazhatóak.<br />

Milyen tervei vannak a Vezetéstudományi<br />

Intézet irányításával, fejlesztés<strong>év</strong>el<br />

kapcsolatban?<br />

A következő <strong>év</strong>ek intézeti feladatai közül azok megfogalmazására<br />

fókuszálok, amelyek az oktatási, kutatási<br />

tevékenységgel, valamint a humánerőforrás és<br />

az infrastruktúra fejlesztés kérdésköreivel vannak<br />

kapcsolatban. A Vezetéstudományi Intézet profilja a<br />

több karon való oktatási és a több iparághoz kötődő<br />

kutatási feladatoknak megfelelően tradicionálisan<br />

széles palettán mozog. Ennek megfelelően a munkaszervezéstől<br />

a termelésszervezésig, a szervezetek<br />

irányításától a változásmenedzsmentig, a folyamatmenedzsmenttől<br />

az innovációig, a minőségtől a környezetmenedzsmentig<br />

terjedően foglalkoznunk kell<br />

a vezetés-szervezés klasszikus és modern területei-<br />

544

vel. Intézeti életünkben további hatékonyságnövelő<br />

és innovatív megoldások alkalmazása a cél:<br />

• a vezetéstudomány több önállóbb szakmai irányának<br />

műveléséhez tudományos háttér biztosítása;<br />

• az új képzési struktúrához igazodó képzési profil<br />

speciálisabb tantárgyi ismereteinek elmélyültebb<br />

művelésére alkalmas műhelyek fenntartása,<br />

kialakítása;<br />

• a tudományos minősítetteknek a szakmai,<br />

irányítási feladatok ellátásában való nagyobb<br />

bevonási lehetőség biztosítása;<br />

• az oktatói, kutatói állomány számára a munkahelyi<br />

megtartó képesség fokozása érdekében szervezeti,<br />

erkölcsi, érvényesülési lehetőség megteremtése.<br />

2011-ben a felsőfokú oktatás fejlesztés<strong>év</strong>el<br />

kapcsolatban mit tart stratégiai kérdésnek?<br />

Néhány releváns elem megítélésem szerint:<br />

• a 18-23 <strong>év</strong>es korosztály munkaerő-piaci<br />

igényekhez igazodó hányada legyen részese<br />

a felsőoktatásnak;<br />

• minőségorientált, hatékonyabb, hatásosabb,<br />

a Bologna szerinti képzés felülvizsgálatát<br />

tartalmazó, képzési rendszer kialakítása<br />

• tehetségek kiválasztási, gondozási, utánkövetési<br />

rendszerének fejlesztése;<br />

• hallgatói kompetencia-menedzselés kiterjesztése.<br />

Mit jelentett Önnek a Bólyai Ösztöndíj?<br />

Fiatal kutatóként tevékenységem egyfajta elismerését,<br />

s támogatást kutatói pályámon való fejlődéshez.<br />

Kívülálló számára elképzelhetetlen az<br />

a munkamennyiség, amellyel sikeresen<br />

megbirkózik. Honnan van ehhez energiája,<br />

mi motiválja?<br />

Az oktatói, kutatói lét az egy életforma. Átszövi az<br />

ember mindennapi tevékenységét, s mindeközben<br />

nem mérlegel, hogy mihez van energiája és mihez<br />

nincs, mert ez a kiteljesedés formája, s ez az, amit<br />

nagyon szeretek.<br />

Tudom, hogy a szervezeti önértékelés apostola.<br />

Mivel érvelne a módszer minél szélesebb körű<br />

hazai elterjesztése mellett? Ezirányú munkái<br />

közül melyeket tarja a legfontosabbnak?<br />

Megítélésem szerint a szervezeti önértékelés lehet<br />

egy vezetői filozófia, ahol a vezető mer tükröt tartani<br />

a szervezete elé, amelyből strukturált módon<br />

tud fejlesztési és javítási akciókat indítani, s a teljesítményét<br />

rendszeresen visszamérni.<br />

Eredményessége fokozható más teljesítményértékelő<br />

módszerek kombinálásával. Alkalmasnak vélem<br />

szűkebb területek, mint pl. a szervezeti magatartás<br />

jellemzésére is megfelelő adaptációk után, amely még<br />

a gyakorlatban kevésbé elterjedt.<br />

Releváns jellemzője a szervezeti önértékelés módszertanának,<br />

hogy különböző összehasonlításokra,<br />

rangsorolásokra is alkalmas lehet, mely még a felsőoktatásban<br />

is korlátozottan kihasznált (lásd Felsőoktatási<br />

Minőségdíj pályázat) képesség. Ezirányú<br />

munkáim közül kiemelném, a megyei rendőrkapitányságokkal<br />

végrehajtott minőségkultúra váltási<br />

pilot programot, ahol számomra kihívást jelentett a<br />

megoldandó problémák egyedisége. Kiváló szakemberekkel<br />

dolgozhattam együtt, s betekintést nyerhettem<br />

egy számomra ismeretlen világba. A felsőoktatás<br />

minőség<strong>év</strong>el való foglalkozásnak a problémamegoldás<br />

sokszínűsége, az érdekegyeztetési folyamat öszszetettsége<br />

és az <strong>év</strong>tizedes intézményi partnerekkel<br />

való együttműködés a kínja és szépsége.<br />

A sorozat eddigi szereplőitől mindig kaptam<br />

egy minőségképet. Ön hogyan értelmezi<br />

a minőséget?<br />

Ebben a kérdésben egy korábbi pályázati mottónkat<br />

szeretném idézni: „A minőség felemel, a kiválóság<br />

fenntart!”<br />

Szakmai munkáját milyen módon ismerték el?<br />

Melyikre a legbüszkébb?<br />

Az intézetigazgatói megválasztásomkor az idősebb<br />

és a fiatalabb kollégák egyhangúan támogattak, és<br />

ezt a mindennapi munkámban is érzem.<br />

Félve kérdezem: marad ideje akkumulálódásra?<br />

Mi a kedvenc hobbija?<br />

Az aktív pihenés az alkotó feszültség légkörében érhető<br />

el a legjobban. Ehhez kellenek a stabil családi<br />

háttér és az inspiráló célok. Szeretek utazni, megismerni<br />

más kultúrákat. Kikapcsolnak és szórakoztatnak<br />

a „Poirot” történetek és ellazít a komolyzene.<br />

545

VERESS CSABA †<br />

Debreceni Hőszolgáltató Zrt.,<br />

- minőségirányítási vezető<br />

„…A „Keresd a nálad jobbat és haladd meg” elv a reális<br />

önkép alapja és a fejlődés motorja…”<br />

Kedves Csaba! Úgy gondolom, 2008. június<br />

5-e örökre emlékezetes marad (ekkor<br />

volt a Nemzeti Minőségi Díjak átadása<br />

a Parlamentben). Ugye nem t<strong>év</strong>edek?<br />

Valóban emlékezetes és örömteli volt ez a nap. Azonban<br />

még emlékezetesebb az a tanulási és fejlődési<br />

folyamat, ami a Díj eléréséhez vezetett.<br />

Miként foglalnád össze néhány pontban a díj<br />

elnyeréséhez vezető utatok legfőbb állomásait?<br />

• 1995-ben az ISO 9001 szabványnak megfelelő<br />

minőségirányítási rendszer kiépítése (a<br />

távhőszolgáltatási szektorban elsőként),<br />

• 1997-től indulnak a vevői – és dolgozói<br />

elégedettségmérésre alapozott fejlesztések,<br />

• 2000-től a TQM elvek szerinti működés<br />

kiterjesztése,<br />

• 2003-tól EFQM modell szerinti önértékelés<br />

alkalmazása,<br />

• 2004-től a stratégia alkotás módszertanának<br />

fejlesztése (Mc Kinsey, BSC, SWOT-COMP, KJ),<br />

• 2005-ben az innovatív műszaki fejlesztéseink<br />

betetőzéseként megjelenünk a távhűtési piacon<br />

(szintén az országban elsőként).<br />

Fejlesztéseink az alábbi külső elismeréseket eredményezték:<br />

• 2002. - ISO 9001 szabvány szerinti működés<br />

tanúsítása (kiépítés <strong>év</strong>e: 1995)<br />

• 2003. - Észak-Alföldi Regionális Minőség Díj<br />

(szolgáltatói kategóriában)<br />

• 2004. - 1. hely magyarországi kis és közép<br />

kategória: „Legjobb Munkahely” (95 cég)<br />

• 2004. - Év Menedzsere Díj Csonka Tibor<br />

vezérigazgató részére<br />

• 2005. - EFQM, Elismerés a Kiválóságért Díj<br />

• 2006. - SHIBA Díj (az első magyar távhűtési<br />

projektért)<br />

• 2006. - EFQM, Elismerés a Kiválóságért Díj<br />

• 2007. - 1. hely magyarországi kis és közép<br />

kategória: „Legjobb Munkahely” (140 cég)<br />

• 2008. - Nemzeti Minőségi Díj – 2007.<br />

Hogyan kezdődött pályafutásod a Debreceni<br />

Hőszolgáltatónál?<br />

Éppen húsz <strong>év</strong>vel ezelőtt jöttem ide egy termelő<br />

vállalattól. Így az ottani vezetői és„MEO” tapasztalatokat<br />

már egy közszolgáltató cégnél hasznosíthattam.<br />

A valódi „minőségügyi fertőzést” Csonka<br />

Tibor vezérigazgatómtól kaptam, aki 1994-ben többek<br />

között minőségügyi szakértői végzettséggel és<br />

szemlélettel is rendelkezett, amikor válságmenedzselésre<br />

átvette a céget. Ő kért fel akkor a minőségügyi<br />

tevékenység irányítására.<br />

Azóta a cég erős minőségközpontú, „a vevő mutatja<br />

az utat” szlogenű fejlődésen ment át. Ehhez a fejlődési<br />

úthoz minden vezető és munkatárs hozzátette<br />

a maga „kockakövét, ötletét és verítékét”. Ennek<br />

hozadéka a 2000. <strong>év</strong>től való tartósan sikeres, eredményes<br />

működés.<br />

Mit jelent számodra a minőség iránti<br />

elkötelezettség?<br />

546

A minőség nekem nem más, mint az: elvárásoknak<br />

való megfelelés szintje. A minőségfogalom nagyon<br />

fontos, mindennapos vezérelv számomra, nemcsak<br />

a munkahelyen, hanem az egész életben. Hiszen az<br />

élet minden relációjában elvárásoknak való megfelelés<br />

érdekében kell folyamatosan fejlődni, változni.<br />

Az önértékelést, mint módszert mivel<br />

ajánlanád mindazok figyelmébe, akik csak<br />

fontolgatják alkalmazását?<br />

Az EFQM modell ma Európában a legfejlettebb és<br />

ezért legelterjedtebb szervezeti önértékelési módszer.<br />

Aki először belenéz, a kérdéslistába rögtön<br />

felismeri cégműködésének néhány fehér foltját.<br />

A modell a TQM elvek alapján rávezet arra, hogy<br />

folyamatosan ismerd meg a környezeti elvárásokat<br />

és felelj meg azoknak. Talán a legfontosabb modell<br />

követelmény: a nálad jobb benchmark partneri teljesítmények<br />

alapján való fejlesztések elvárása. A „Keresd<br />

a nálad jobbat és haladd meg” elv a reális önkép<br />

alapja és a fejlődés motorja.<br />

Hogyan tovább? Milyen elképzelésed van<br />

a folytatásra? Hogyan lehet a lécet<br />

magasabbra tenni?<br />

Persze azt nem mondhatom, amit az amerikai találmányi<br />

hivatal elnöke a 19. század végén mondott,<br />

miszerint: „minden, ami feltalálható, az feltaláltatott”.<br />

Nekünk a vevő, a környezet által mutatott utat<br />

követnünk kell.<br />

Néha proaktív módon nekünk is mutatnunk kell<br />

azt az utat, ami a látens vevői igények kielégítéséhez<br />

vezet. Ilyen volt pl. a távhűtési projektünk is.<br />

Az EFQM modell szerinti fejlődés pedig egy véget<br />

nem érő utazás, amely út reményeink szerint minket<br />

is elvezet az EFQM Trófeához.<br />

Előadó Lendvai-Lovasi Mónika 2016<br />

547

PROF. DR. VERESS<br />

GÁBOR<br />

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek<br />

Szövetsége elnöke,- egyetemi tanár<br />

„… A termelési és a fogyasztási folyamatokból<br />

álló un. piaci igény-kielégítési folyamat minősége a<br />

folyamatban érdekeltek, így elsősorban a fogyasztók,<br />

a termelők, a beszállítók és a társadalom értékítélete<br />

arra vonatkozóan, hogy a folyamat mennyire elégíti<br />

ki az érdekeltek igényeit, azaz az igényeik kielégítése<br />

során az érdekeltek mennyi értéket kapnak…”<br />

Régóta készülök már erre a beszélgetésre, de<br />

az alábbi hír felgyorsította elhatározásomat:<br />

„Prof. Dr. Veress Gábor egyetemi tanár<br />

személyében új elnököt választott a Műszaki és<br />

Természettudományi Egyesületek Szövetsége,<br />

a MTESZ.” Jól gondolom, hogy ez egy újabb<br />

szakmai elismerése munkádnak?<br />

Hazánk legnagyobb műszaki-természettudományos<br />

társadalmi szervezete, a MTESZ az elmúlt 60 <strong>év</strong>ben<br />

nagyon sok szakmai sikert ért el, de ma komoly nehézségei<br />

vannak. A szervezet nem tudott kellőképpen<br />

alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez,<br />

pénzügyi nehézségekkel küzd, ezért a szakmai<br />

munkája háttérbe szorult és az ingatlan vagyonát<br />

sem tudja gazdaságosan működtetni. Ebben a helyzetben<br />

kértek fel és választottak meg elnöknek. Valószínűleg<br />

azért esett rám a választás, mert egyrészt<br />

nagyon sok társadalmi szervezetben töltöttem már<br />

be vezető tisztséget és több nagy létszámú szervezetnek<br />

voltam vezetője, másrészt azért, mert sokan<br />

azt is tudják, hogy vállalom a megszállottságot<br />

igénylő nehéz kihívásokat. Én azért vállaltam el ezt<br />

az elnöki tisztséget, mert tudom, hogy a MTESZ<br />

sok nagyon értékes, rendes, lelkes szakemberből áll,<br />

akik megfelelő körülmények között örömmel, lelkesen<br />

végeznek komoly szakmai munkát.<br />

Kérlek, tiszteld meg lapunk olvasóit azzal, hogy<br />

MTESZ elnöki elképzeléseidet felvázolod!<br />

Célom, hogy a pénzügyi és ingatlan problémák<br />

megoldása mellett a magyar műszaki és természettudományos<br />

értelmiség képviseletében a MTESZ<br />

hatékonyan segítse elő hazánk kulturális, erkölcsi és<br />

szakmai felemelkedését, biztosítva ezzel gyermekeink,<br />

unokáink boldogabb életét. A MTESZ feladata<br />

továbbá a műszaki és természettudományos ismeretek<br />

fontosságának és művelőinek az elismertetése.<br />

Amennyiben gazdag életutad legfontosabb<br />

állomásai iránt érdeklődnék, melyeket<br />

emelnéd ki?<br />

Engedd meg, hogy életutam kezdetét sajátos módon<br />

mutassam be. A budai Szent Imre Városban születtem<br />

és nevelkedtem, ahol a lakosok többsége keresztény<br />

értékrendű középosztálybeli ember volt. Nemcsak<br />

a szüleim voltak csodálatosan rendes, becsületes,<br />

dolgos emberek, hanem majdnem minden tanító,<br />

tanár, barát, szomszéd is ilyen volt, így a Szent Imre<br />

Városban a sok jó példa láttán könnyű volt rendes, jó<br />

diáknak, becsületes fiatalnak lenni.<br />

A Budapesti Műszaki Egyetemen élelmiszer és gyógyszer<br />

szakirányon vegyészmérnöki oklevelet kaptam,<br />

548

de végzés után munka mellett tovább is tanultam, az<br />

Eötvös Loránd Tudományegyetemen alkalmazott<br />

matematikus oklevelet szereztem. Munkámat 1961-<br />

ben kezdtem el. A Gyógyszerkutató Intézetben analitikusként,<br />

majd a több mint 700 dolgozót alkalmazó<br />

intézet tudományos titkáraként dolgoztam. 1968-tól<br />

az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató<br />

Intézetében tudományos osztályvezető helyettes<br />

voltam, majd 1974-től 1988-ig a Budapesti Műszaki<br />

Egyetem Általános és Analitikai Kémiai Tanszékén<br />

főmunkatársként a Tanszék MTA Számítástechnikai<br />

Kutatócsoportját vezettem. Eközben a vegyipari folyamatok<br />

irányítása témakörben kandidátusi fokozatot,<br />

ezt követően pedig az analitikai kémiai folyamatok<br />

egységes matematikai modellezése témakörben a<br />

kémiai tudomány doktora címet szereztem.<br />

Ezen időszakban több analitikai kémiai műszer számítógépesítését<br />

irányítottam, több vállalati információs<br />

rendszert terveztünk és vezettünk be. Ezek<br />

közül kiemelem a gyógyszeripari minőségbiztosítási<br />

információs rendszert, amelyet majdnem minden<br />

nagy gyógyszergyár bevezetett és sok <strong>év</strong>ig használt.<br />

1988-ban elvállaltam az akkori legnagyobb hazai<br />

gyógyszergyár, a Kőbányai Gyógyszeráru Gyár minőségbiztosítási<br />

vezetői tisztségét, ahonnan Pungor<br />

Ernő miniszter úr, korábbi műegyetemi főnököm<br />

1990-ben áthívott az Országos Műszaki Fejlesztési<br />

Bizottságba, ahol elnökhelyettesként a műszaki fejlesztési<br />

pályázati rendszer működtetését és a minőségügy<br />

kormányzati tevékenységeit irányítottam.<br />

Minden igyekezetem ellenére nem sikerült ekkor<br />

elérnem azt, hogy a kormány megalkossa a nemzeti<br />

minőségpolitikát, de ezzel minden további kormány<br />

azóta is adós maradt. Az irányításommal hirdettük<br />

meg 1994-ben az EU-EFTA-Phare Nemzeti Minőségi<br />

Díjat, amely a Nemzet Minőségi Díj rendszer bevezetését<br />

alapozta meg.<br />

1994-ben meghívtak a Veszprémi Egyetemre, ahol<br />

tanszékvezető, később intézetvezető voltam, majd<br />

ezekről két <strong>év</strong> múlva lemondtam és ezután egyetemi<br />

tanárként elsősorban a minőségügy oktatásával<br />

foglalkoztam. 1994-ben a Budapesti Műszaki<br />

Egyetemen habilitáltam és megkaptam az egyetemi<br />

tanári címet. Nyugdíjba vonulásom után még két<br />

<strong>év</strong>ig a Debreceni Egyetemen voltam tanszékvezető<br />

egyetemi tanár.<br />

Idén ünnepeljük a Magyar Minőség Társaság<br />

megalapításának 20. <strong>év</strong>fordulóját. Az alapító<br />

tagok egyike voltál. A kezdeti lépések közül<br />

mire emlékszel legszívesebben?<br />

A minőségüggyel 1974 óta foglalkozom és hiszem,<br />

hogy minőségügyi ismeretek nélkül az emberek<br />

gondolkodásmódja szegényesebb és a minőségügy<br />

széleskörű elterjesztése nélkül hazánk nem lehet<br />

versenyképes. Nagyon örültem ezért minden minőségüggyel<br />

kapcsolatos kezdeményezésnek, így örömmel<br />

támogattam az EOQ-MNB átalakulása mellett a<br />

Magyar Minőség Társaság és az ISO 9000 FÓRUM<br />

megalakulását is. Remélem, hogy azt is nagyon sokan<br />

tudják, hogy alapvető célom a többféle minőségügyi<br />

szervezet együttműködése és nem a versenyeztetése.<br />

Számomra nagyon nagy élmény volt a Minőség<br />

Társaság megalakulásának első <strong>év</strong>eiben a sok lelkes<br />

szervező munkája, akik közül külön kiemelem<br />

Pákh Miklós hatalmas, ügyes szervező munkáját,<br />

és remélem: nem csak az én számomra jelentettek<br />

nagy élményt a külföldiek részvétel<strong>év</strong>el szervezett<br />

Minőségi Hét rendezvények.<br />

Kik voltak példaképeid? Kiknek figyeltél<br />

a szavára, kiktől tanultál?<br />

Egész életem során szerencsém volt, mert nagyon<br />

sok embert tekinthettem példaképnek, akiktől igyekeztem<br />

minél többet tanulni. Nem sorolhatok fel<br />

mindenkit, de itt is az ifjúságommal kell kezdenem,<br />

így különösen édesapámmal, továbbá Simon László<br />

lelki atyámmal, Szentes Ervinné osztályfőnökömmel.<br />

Persze minden barátomtól, osztálytársamtól is<br />

tanulhattam valamit. Azt mondhatom, hogy minden<br />

vezetőm egyben példaképem is volt. Számomra meghatározó<br />

volt Gál Sándor tanárom munkaszeretete,<br />

munkafegyelme és nyugalma, Mizsei Antal példamutató<br />

emberséges vezetői magatartása, Láng Tibor<br />

és Pungor Ernő kemény vezetői következetessége,<br />

Pallai Iván okos, figyelmes, segítőkész vezetése.<br />

Nagyon nehéz felsorolni azt, hogy a <strong>minőségügyben</strong><br />

kiket tekintek példaképnek, mert nyilván sokan<br />

megsértődnek azok, akiket véletlenül vagy tudatosan<br />

kihagyok. A sort az édesanyámmal kezdem, aki a lelkiismeretességre,<br />

a rendre és a pontosságra tanított<br />

meg. Remélem, hogy senkit sem sértek meg azzal,<br />

hogy eredményeik alapján értékelő sorrend nélkül<br />

szubjektív véleményem alapján megemlékezzek itt<br />

549

Parányi Gyurkáról, Varga Lajosról, vagy Nyiredi Szabolcs<br />

nagyon tartalmas gyógyszeripari munkájáról.<br />

A ma élők közül kiemelem Balogh Albertet, Balázs<br />

Istvánt, Répási Jánost és Rózsa Andrást és a „tanítványaim”<br />

közül Kovács Karcsit és Birher Nándort.<br />

Persze a sort folytatni kellene többek között Földesi<br />

Tamással, Róth Andrással, Koczor Zoltánnal és még<br />

sok más szakemberrel… Bocsánat, ha valaki méltánytalannak<br />

tarja, hogy éppen Őt hagytam ki. Külön<br />

ki kell emelnem még Tomcsányi Pál akadémikus<br />

urat, aki nemcsak kiváló minőségügyi tudós, hanem<br />

csodálatos ember is.<br />

Szakmai irányításoddal indult be a Veszprémi<br />

Egyetemen a minőségügyi szakmérnöki<br />

képzés. Ezek után különösen érdekelne, hogy<br />

értelmezésedben mit jelent a minőség?<br />

Számomra szinte rejtély, hogy a minőségügy olyan<br />

neves szervezetei, mint például az ISO, vagy az<br />

EFQM, de országon belül is a Nemzeti Minőségi Díj<br />

kezelői és a különböző minőségügyi műhelyek képesek<br />

arra, hogy a minőségről, a minőségügyről úgy<br />

beszéljenek, írjanak, hogy ezt az alapvető alapfogalmat<br />

pontosan nem határozzák meg. Úgy érzem, hogy<br />

ezzel hatalmas káoszt és a minőségügynek jelentős<br />

károkat is okoznak.<br />

A minőségügy hatalmas irodalmának (részleges) feldolgozása<br />

és hosszú minőségügyi életpályám alapján<br />

értelmezésem az alábbi. A minőség filozófiai, köznapi<br />

értelmezése mellett a minőségügyi szakemberek<br />

a kapitalista piacgazdaság „piaci” minőség fogalmával<br />

foglalkoznak, amely értelmezésünk szerint az<br />

alábbi. A termelési és a fogyasztási folyamatokból<br />

álló un. piaci igény-kielégítési folyamat minősége a<br />

folyamatban érdekeltek, így elsősorban a fogyasztók,<br />

a termelők, a beszállítók és a társadalom értékítélete<br />

arra vonatkozóan, hogy a folyamat mennyire elégíti<br />

ki az érdekeltek igényeit, azaz az igényeik kielégítése<br />

során az érdekeltek mennyi értéket kapnak. A piaci<br />

minőség tehát a piacon találkozó termelő és fogyasztó<br />

termelési és fogyasztási folyamatai során az érdekelteknek<br />

átadott érték.<br />

A minőségügy fenti „piaci” minőség fogalma öszszhangban<br />

áll a <strong>minőségügyben</strong> használatos legtöbb<br />

minőség fogalommal. A minőség, mint a vevő igénye,<br />

elégedettsége ennek a fogalomnak a szűkítése,<br />

értelmezésünk szerint ugyanis nem csak a vevő elégedettségét<br />

kell figyelembe venni. A minőség fenti<br />

értelmezése teljes összhangban van például a Nemzeti<br />

Minőségi Díj értelmezés<strong>év</strong>el is, hiszen ez a vevő<br />

elégedettsége mellett értékeli a dolgozók, a társadalom<br />

és a „kulcseredményeken” keresztül a tulajdonos<br />

és a vezetés elégedettségét is. Eddig még nem találkoztam<br />

olyan minőségügyi minőség értelmezéssel,<br />

amely ellentétben állna e fenti értelmezéssel. Kérem,<br />

hogy jelentkezzen nálam az, aki a minőség olyan értelmezését<br />

sikerrel használja, amely nincs összhangban<br />

a fenti értelmezéssel.<br />

A minőség fenti értelmezése mellett azonban fel kell<br />

hívni a figyelmet arra is, hogy a minőségügynek a<br />

minőség mellett fontos segédfogalma a megfelelőség<br />

is. Egy adott követelményrendszer szempontjából<br />

megfelelő egy termék, rendszer, objektum, ha az objektum<br />

mért tulajdonság-értékei kielégítik az adott<br />

követelményrendszer követelményeit. Megfelelőség<br />

követelményrendszerre példa a Gyógyszerkönyv, az<br />

Élelmiszerkönyv, stb. Sok probléma és félreértés adódik<br />

abból, hogy sokan összekeverik a minőség és a<br />

megfelelőség fogalmát.<br />

Kitüntetéseid közül melyekre vagy<br />

a legbüszkébb és miért?<br />

Sokféle, bár általában nem túl magas rangú kitüntetést<br />

kaptam, bevallom, hogy mindegyik jól esett.<br />

Mindenesetre büszke vagyok a Köztársasági Elnök<br />

és a Miniszterelnök által átadott Magyar Köztársasági<br />

Érdemrend Tiszti Kereszt kitüntetésre és jóleső<br />

érzés volt a Köztársasági Elnököktől átvenni az<br />

egyetemi tanári címeimet. (Itt megjegyzem, hogy<br />

nekem kétszer kellett pályáznom és kétszer adtak<br />

egyetemi tanári címet, mind a Veszprémi Egyetemre,<br />

mind a Debreceni Egyetemre, azóta ezt már megváltoztatták,<br />

ma már elegendő egyszer megszerezni<br />

ezt a címet.)<br />

De be kell vallanom, hogy ezeknél a kitüntetéseknél<br />

mindig jobban örültem annak, amikor a tanítványaim<br />

köszönték meg munkámat. Sok tanítványom volt<br />

hálás azért, mert olyan új világot tártam fel az ő számukra,<br />

amelyről eddig nem is gondolták, hogy létezik.<br />

Mi okoz számodra kikapcsolódást és<br />

mi a hobbid?<br />

550

Furcsa talán azt mondani, hogy nekem nincs szükségem<br />

kikapcsolódásra, mert a szellemi munka számomra<br />

kikapcsolódás. Természetesen kellenek olyan<br />

percek, amikor az ember nem a külső zajokat figyeli,<br />

hanem a belső hangokat hallgatja. Nagyon fontos a<br />

templomok csendje… Nagyon fontos a szép kilátás,<br />

panoráma. De jó kikapcsolódás egy-egy szép hangverseny,<br />

gyönyörű versmondás, vagy színdarab, opera<br />

is. Igazi kikapcsolódás a meleg tengerparti nyaralás,<br />

vagy a bridzs lenne, de ezekre sajnos nincs mód,<br />

nincs idő. Sajátos kikapcsolódást jelent az öt nagyon<br />

jólelkű gyerekemmel és a tíz unokával eltöltött sok<br />

nagy családi összejövetel is, melyek szervezéséért nagyon<br />

hálás vagyok a feleségemnek. Nem tudom, hogy<br />

hobbinak tekinthető-e, de ma már azt látom, hogy<br />

a legnemesebb és legjobb időtöltés az emberekért, a<br />

társadalomért dolgozni, a békét, a megbocsátást és a<br />

szeretetet hirdetni.<br />

ÉPÁG vidám csapata NMK 2018<br />

Évzáró ünnepség 2017<br />

551

VINCZE RÓBERT<br />

Knorr-Bremse VJR Kft. - minőségirányítási vezető<br />

„…Vezetőként és speciálisan minőségirányítási<br />

vezetőként legfontosabb feladatomnak tartom<br />

a kollegáim minőségtudattal való megfertőzését<br />

mind a szakmai- mind pedig a magánéletben…”<br />

Beszélgetésünk elején egy rövid szakmai<br />

életrajzot szeretnék kérni.<br />

A GAMF-on végeztem előbb gépészmérnökként automatizálás<br />

szakon, majd minőségügyi szakmérnökként.<br />

Ezután, talán utolsóként bevonultam kötelező sorkatonai<br />

szolgálatra a ma már nem létező BKSZIK-ra,<br />

ahol barátaim tanácsára rögtön az elején elvállaltam<br />

a Rádióelektronikai Felderítő Szakasz szakaszvezetői<br />

megbízását. Így utólag sokat köszönhetek ennek a<br />

döntésnek, de persze az adott környezetben a hosszabb<br />

eltáv jobban motivált, minthogy megtanulhatok emberekkel<br />

bánni. Katonaság után Pécsre kerültem, ahol<br />

alapszakmámban dolgozhattam, az egykori Nokia<br />

egyik beszállítójánál transzformátorokat és lemágnesező<br />

tekercseket gyártottunk monitorokhoz. 2001-<br />

ben épp a Szenzor Metrológia Kft Metrológusi tanfolyamát<br />

végeztem, mikor egyik oktatónk megkérdezte,<br />

nincs-e valakinek kedve a Ganz-hoz menni minőségbiztosítási<br />

vezetőnek. Nekem volt.<br />

Nem csak kedvem, de szerencsém is. Fodor Tamás<br />

igazgatósága alatt a Ganz- Vagon Kft minőségbiztosítási<br />

vezetője lettem. A szerencse sorozat ezzel<br />

épp csak elkezdődött, hisz főnököm a próbaidőm<br />

alatt felmondott és előbb megbízással majd végleges<br />

szerződéssel a vállalat minőségirányítási igazgatója<br />

lettem. El lehet képzelni a helyzetemet: 26-<strong>év</strong>esen a<br />

nagy múltú vasúti járműgyár vezetőségi tagja lettem,<br />

az embereim átlag életkora 60 <strong>év</strong>. Az alatt a két <strong>év</strong><br />

alatt többet tanultam minőségről, emberekkel-, vevőkkel-<br />

való bánásról, emberségről, elhivatottságról,<br />

mint előző éltemben addig. Egy letűnt kor utolsó<br />

mohikánjaival küzdhettem a végsőkig, a csődig.<br />

A rendszerváltás, a privatizáció és a rövidtávú pénzügyi<br />

gondolkodás sokadik áldozata lett a cég, nekem<br />

pedig mennem kellett, hisz a főbérlőm nem jövőbeni<br />

beígért fizetésre adta ki a lakást. Így jó ajánló levéllel<br />

kerültem a Knorr-Bremse VJR Kft-hez 2003-ban.<br />

Előbb, mint minőségmérnök, majd 2 <strong>év</strong> után, mint<br />

minőségirányítási vezető.<br />

Minőségbiztosítási vezetőként egy világhírű<br />

cégcsoport hazai tennivalót irányítod. Mit jelent<br />

számodra a multihoz való kötődés, mennyire<br />

érvényesül önállóságod?<br />

A multi környezet keretet ad a munkámnak. Ezen<br />

kereten belül elég nagy szabadságot élvezek. Konkrét<br />

példaként említeném az integrált vállalatirányítási<br />

rendszerünket, a REX-et (Rail Excellence).<br />

A dokumentációs struktúrája úgy van felépítve,<br />

hogy az egyéni-telephelyi igények érvényesülhessenek.<br />

A legfelsőbb szint a BPM (Business Process<br />

Manual) a rendszer kézikönyve, mely tartalmazza<br />

a folyamatok összefoglalását. A következő szint<br />

a CIP-ek (Common International Process), ezek<br />

minden telephelyen érvényesek. Végül a helyi sajátosságokat<br />

LOP-kban írjuk le (Local Operational<br />

Procedure). Értelmező példaként említeném a<br />

pénzügyi területet: az időszakos jelentéseket minden<br />

telephelyen azonosan kell elkészíteni, hogy<br />

konszolidálni lehessen az eredményt – ez CIP-ben<br />

van szabályozva. Ezzel szemben például az ÁFA<br />

törvény más Magyarországon, mint Németországban,<br />

így az ÁFA- bevallást LOP-ban szabályozzuk.<br />

552

Vezetőként, a „Knorr követeként” mit jelent<br />

számodra a minőség és mit a kiválóság?<br />

Életvédelmi berendezéseket: fék rendszereket gyártunk.<br />

Nálunk a minőség alapkövetelmény, minden<br />

más csak azután következik. Büszkén jelenthetem,<br />

hogy a Knorr több mint 100 <strong>év</strong>es fennállása óta nem<br />

történt fékhibára visszavezethető vasúti baleset. Vezetőként<br />

és speciálisan minőségirányítási vezetőként<br />

legfontosabb feladatomnak tartom a kollegáim minőségtudattal<br />

való „megfertőzését” mind a szakmaimind<br />

pedig a magánéletben.<br />

Speciálisan a minőséggel hivatásszerűen foglalkozók<br />

körében nem tartom hitelesnek azt az embert,<br />

aki a magánéletében nem képviseli a minőséget.<br />

Értem ez alatt a családdal töltött minőségi időt, a<br />

minőségi ételek és italok fogyasztását, a tartalmas<br />

szórakozást és testmozgást.<br />

A kiválóság, a kiválóságra való igény már más kérdés.<br />

Ez az a motoszkálás az emberben, amikor a „JÓ” már<br />

nem elég jó. Sőt a „JÓ” a legnagyobb ellensége a „KI-<br />

VÁLÓ”-nak, mert a „JÓ” megnyugtató, ellaposít, langyos.<br />

A kiválósághoz megszállottság kell. Hit, hogy<br />

lehet ezt jobban, hatékonyabban is. Ha egy vállalatnál<br />

ilyen belső indíttatású vezetők vannak, akkor a szervezeti<br />

kiválóság elérése, a fejlődés fenntartása adottság.<br />

Csak ismételni tudom magam: szerencsés vagyok,<br />

mert ilyen kollegák vesznek körül a Knorr-nál.<br />

Több konferencián, fórumon találkoztunk már,<br />

ahol résztvevőként vagy előadóként voltál jelen.<br />

Miért fontosak számodra ezek a rendezvények?<br />

Saját utunkat járva, régi-új módszereket kidolgozva-átdolgozva<br />

sok tapasztalatot gyűjtöttünk az elmúlt<br />

<strong>év</strong>ekben. Szeretném megosztani másokkal is<br />

ezeket, bár hozzá kell tennem, nincs egységes recept<br />

a boldogulásra, nincs „short-cut”, ahogy egyik müncheni<br />

kollegám fogalmaz. Az utat mindenkinek végig<br />

kell járni. Amiben talán segíteni tudok - felhasználva<br />

a fent említett rendezvényeket - az a buktatókra<br />

való figyelmeztetés és a bizonyítékok bemutatása<br />

hogy megéri belevágni.<br />

Az Iparfejlesztési Közalapítvány egyik országos<br />

benchmarking konferenciáján a P-FMEA<br />

módszerrel kapcsolatos eredményeiteket<br />

mutattad be? Hogy látod összességében a TQM<br />

eszközök és módszerek hazai alkalmazását?<br />

Azt tapasztalom, hogy van egy szakadék a multik és<br />

a KKV-k között a TQM módszerek alkalmazásában.<br />

Még a multik az anyacégtől hozzák-kapják a módszereket<br />

és alkalmazásuk kötelező, addig a kis és<br />

közepes vállalkozások nem ismerik, vagy nem használják<br />

ezeket. Persze itt is vannak példamutató kivételek.<br />

Gondolok itt a Macher Kft-re, a Herendi Porcelán<br />

Manufaktúrára vagy a regionális vízművekre.<br />

Meglátásom szerint a színvonalas oktatás mellett a<br />

minőség-kultúra lehet kitörési pont hazánk számára,<br />

mindkettőnek kiemelt kormányzati programnak<br />

kellene lennie.<br />

A minőség presztizsének általános csökkenését<br />

látva, hogyan ítéled meg a jövőt? Saját<br />

munkahelyeden mit tudsz tenni a pozitív<br />

elmozdulás érdekében?<br />

Ez egy igen érdekes kérdés. Mint említettem, munkahelyemen<br />

konstans a minőség iránti elkötelezettség.<br />

Meglehetősen skizofrén állapot ugyanakkor és<br />

magánemberként teljesen helyénvalónak és időszerűnek<br />

tartom a kérdésed. Nonszensz, hogy a japán<br />

Shinkansen E5-ös vonatokhoz gyártott fékeink 320<br />

km/h-áról kell lefékezzék a szerelvényt, ugyanakkor<br />

a MÁV Budapest-Pécs (228km) viszonylatra 3<br />

és fél órát ígér, már ha sikerül betartani a menetrendet.<br />

Én is járok hiperekbe vásárolni, látom az<br />

olcsón-sokat eladni akarást, a rövidtávú profitmaximalizálásra<br />

való törekvést.<br />

Milyen eredményeket emelnél ki eddigi<br />

munkáid közül? Milyen további terveid vannak?<br />

A mindennapi kis sikerek – érdekes műszaki megoldások,<br />

jól kitalált folyamat-lépések, vevőink elismerő<br />

véleménye egy-egy vevői átvétel során, vagy akár beosztottaim<br />

újonnan megszerzett diplomája – teszik<br />

érdekessé és tegyük hozzá elviselhetővé a munkát.<br />

A válság ellenére vagy talán épp annak köszönhetően<br />

vállalatunk összlétszáma megduplázódott, ezzel<br />

párhuzamosan az osztályom létszáma is. Jelenleg 54<br />

főt irányítok. Ha nagyobb lélegzetvételű dolgot kell<br />

említsek, akkor 2005-ös NMD nyertes pályázat kidolgozásában<br />

való részvételt, az új gyár „kitalálását”<br />

és megvalósítását, az IRIS tanúsítás megszerzését<br />

mondanám. Terveim közt szerepel a szervezeti önértékelés<br />

újra indítása és a Nemzeti Minőség Díjra való<br />

ismételt pályázás.<br />

553

Hogyan tudsz szakmailag naprakész maradni?<br />

Miként jutsz új ismeretekhez?<br />

Sokat jelent, hogy a belső auditokat úgy oldjuk meg,<br />

hogy a telephelyek keresztbe auditálják egymást.<br />

A különböző munkamódszereket, megoldásokat és<br />

legjobb gyakorlatot házon belül így megismerhetem.<br />

Ily módon már voltam Olaszországban, az Egyesült<br />

Királyságban, Lengyelországban, és idén be vagyok<br />

osztva a brazil gyárunkat auditálni.<br />

A másik ilyen lehetőség a vevői auditok és átvételek.<br />

Minthogy fékeinket a világpiacon értékesítjük, a<br />

világ minden tájáról jönnek minket auditálni, ezáltal<br />

is fejlesztve rendszerünket. Érdekes megismerni<br />

a különböző kultúrák (pl.: japán, kínai, orosz, amerikai,<br />

német) minőség megközelítését.Ezen kívül<br />

olvasom mindkét mértékadó hazai szakmai folyóiratot,<br />

a Magyar Minőséget és a Minőség és Megbízhatóságot<br />

is.<br />

Mi a kedvenc hobbid? Mi az ami leginkább<br />

„kikapcsol”, vagy szórakoztat?<br />

Szeretek főzni. Hétvégén általában enyém a terep a<br />

konyhában. Ehhez kapcsolódóan fenntartunk egy kis<br />

fűszerkertet, melyet én gondozok. A feleségem panaszkodik<br />

is, hogy csak olyan növény van a kertben,<br />

amit meg lehet enni. A legjobban az kapcsol ki, amikor<br />

az 5 <strong>év</strong>es kisfiammal csinálunk rumlit a konyhában.<br />

FB jutalom Sződi S. örökös tagnak 2016<br />

554

ZETTWITZ SÁNDOR<br />

77 Elektronika Műszeripari Kft.<br />

- tulajdonos, ügyvezető<br />

„ Az innováció támogatása alapvetően vezetői<br />

döntés”. ” …E nélkül a világpiacra sem bejutni, sem<br />

ottmaradni nem lehet. A motiváció mindig kétoldalú.<br />

Az egyik: tudunk-e olyan értelmes munkát adni az<br />

embereknek, ami az őket érdekli. Mi az innovációt<br />

a cég mozgatórugójának tartjuk, így mindig tudunk<br />

olyan munkát adni, ami vonzó feladatot jelent.”<br />

Szeretnék egy rövid életrajzi<br />

bemutatkozást kérni!<br />

Budapesten születettem 1933-ban, itt végeztem iskoláimat<br />

is. A Budapesti Református Gimnáziumban<br />

érettségiztem, majd a Budapesti Műszaki Egyetem<br />

Gépészmérnöki Karán, Gépgyártás- és Szerszámgép<br />

Szakon végzetem jeles eredménnyel. Tudományos<br />

diákkörben kutattam a gépi menetfúrás nyomatéki<br />

görbéit, és ebből írtam diplomamunkámat. A Könynyűbeton-<br />

és Szigetelőanyag Ipari Vállalatnál helyezkedtem<br />

el, hamarosan a Műszaki Fejlesztési Osztály<br />

vezetőj<strong>év</strong>é neveztek ki.<br />

Legfőbb munkám az első magyar ásványgyapot technológia<br />

és gépsor kifejlesztése volt, ezen túl hozzám<br />

tartoztak a vállalati beruházások is. E tevékenység<br />

alapján hívtak meg a Nikex Külkereskedelmi Vállalathoz<br />

az akkor alakuló Gépimport Osztály vezetőjének.<br />

1983-ban felkértek az olaszországi Technoital<br />

Vállalat megalapítására és vezetésére, majd a Technoimpex<br />

kereskedelmi igazgatója lettem.<br />

A család 1986-ban alapította meg a ma is 100%-ban<br />

magyar tulajdonban működő 77 Elektronika Kft-t.<br />

A vállalat vezetőjeként nagy hangsúlyt fektetettem a<br />

fejlesztésre, melyre a cég árbevételének 6-8%-át fordítottuk.<br />

Részt vettem az első magyar egyéni vércukormérő<br />

fejlesztésében és a gyártás megszervezésében.<br />

Az innovációs stratégia eredményezte a cég profiljához<br />

tartozó második, vizeletelemző termékcsalád<br />

kifejlesztése, mely ma már a fő terméknek számít<br />

és a világ 91 országába exportálják. Az első <strong>év</strong>i 600<br />

ezer forintos árbevétel 2017-re 27 milliárdra nőtt,<br />

melynek 80%-a export. Az innováció a cégnél egyrészt<br />

a megl<strong>év</strong>ő termékek folyamatos továbbfejlesztését,<br />

másrészt új technológiák kidolgozását, mint<br />

például a lab-on-a-chip technológia, vagy a vizeletben<br />

található baktériumok gyors azonosítása jelenti.<br />

Alapelvem a vállalat alapítása óta változatlan: az innováció,<br />

a fejlesztés minden esetben prioritást élvez.<br />

Német, olasz és angol nyelven beszélek.<br />

A 77 Elektronikáról is szeretnék néhány<br />

ismertető mondatot!<br />

A 77 Elektronika Műszeripari Kft 1986-ban alakult<br />

Budapesten és a mai napig magyar tulajdonú családi<br />

vállalkozásként működik. A folyamatos innovációnak<br />

és a szüntelen fejlesztéseknek köszönhetően<br />

a vállalat termékeit ma már világszerte ismerik és<br />

használják Dél-Amerikától a Távol-Keletig. A vállalat<br />

saját fejlesztésű orvoselektronikai termékeket<br />

gyárt, elsősorban vércukormérő rendszereket, vizeletvizsgáló<br />

készülékeket és ezek reagens anyagait,<br />

személyes és laboratóriumi használatra. A 77<br />

Elektronika tevékenysége magában foglalja termékei<br />

tervezését, mechanikai, hardware- és software<br />

555

fejlesztést, miközben jelentős gyártási kapacitással<br />

és kereskedelmi szervezettel rendelkezik. A profeszszionális,<br />

laboratóriumi használatra szánt vizeletelemző<br />

automaták 2007-ben történő piacra hozatala<br />

a vállalat jövőjét meghatározó lépés volt. Kétféle<br />

típust fejlesztett ki a vállalat. A LabUMat kémiai<br />

reagenscsíkokkal működő automata óránként 250<br />

mérés végzésére alkalmas emberi beavatkozás nélkül,<br />

míg az UriSed a vizeletüledék mikroszkópos<br />

vizsgálatának és kiértékelésének folyamatát automatizálja.<br />

Bár hasonló termékek már léteztek, a 77<br />

Elektronika forradalmian új technológiával működő<br />

automata vizeletüledék analizátora átütő sikert aratott<br />

a nemzetközi piacon. 1986-os megalakulása óta<br />

a kis bérelt lakásban működő 4 fős vállalkozás egy<br />

több mint 600 főt foglalkoztató vállalattá nőtte ki<br />

magát, amely jelenleg több mint 10 000 négyzetméteres<br />

budapesti telephelyén fejleszti és gyártja világszínvonalú<br />

orvosi diagnosztikai termékeit, továbbra<br />

is 100 százalékos magyar tulajdonban.<br />

A vállalat forgalma <strong>év</strong>ről <strong>év</strong>re 15-20 százalékkal nőtt<br />

az elmúlt <strong>év</strong>ekben. A forgalom fenti mértékű impozáns<br />

növekedését a termékek folyamatos fejlesztése<br />

tette lehetővé, melynek következtében a vállalat<br />

világszínvonalú termékeket tud ajánlani partnerei<br />

részére versenyképes áron. A 77 Elektronika a világ<br />

több mint 90 országába exportálja termékeit, mind<br />

saját márkan<strong>év</strong> alatt, mind pedig ún. OEM konstrukcióban,<br />

piacvezető multinacionális nagyvállalatokon<br />

keresztül. Exportforgalma többségét a professzionális<br />

(kórházi, laboratóriumi) használatra tervezett<br />

vizeletanalizátorok adják.<br />

A legnagyobb piaca jelenleg az EU, Oroszország, Törökország<br />

és Kína, de jelentős forgalmat bonyolít az<br />

USA-ban és Dél-Amerikában is. A termékeket ezenkívül<br />

megtaláljuk Dél- Kelet Ázsiában, valamint az<br />

arab országokban is. Legismertebb vevők nem kisebb<br />

cégek, mint a világhírű svájci Roche, az olasz<br />

Menarini, Németországban az Analyticon, valamint<br />

az IDEXX az USA-ban. A 77 Elektronika stratégiájának<br />

alapja a folyamatos fejlesztés. Ennek köszönhető,<br />

hogy termékei a komoly világpiaci versenyben jól<br />

megállják a helyüket, ismertek és keresettek. A cég<br />

árbevételének 7-8 százalékát <strong>év</strong>ről-<strong>év</strong>re fejlesztésre<br />

fordítja annak érdekében, hogy mindig világszínvonalú<br />

termékkel jelenjen meg a piacon. Az általunk<br />

foglalkoztatott több mint 600 munkatársból 95-en<br />

kizárólag fejlesztéssel foglalkoznak. A 77 Elektronika<br />

Műszeripari Kft számára a jövőbeni növekedés<br />

útja elsősorban nem a profilbővítés, hanem a megl<strong>év</strong>ő<br />

termékcsoportok folyamatos továbbfejlesztése,<br />

tökéletesítése.<br />

A Dcont ® vércukormérő termékcsaládért<br />

2000-ben Innovációs Nagydíjat nyertek. Tavaly<br />

márciusban ismételten a Magyar Innovációs<br />

Szövetség és Magyar Innovációs Alapítvány<br />

által alapított Innovációs Nagydíjat vehették<br />

át a félautomata vizelet üledék analizátor<br />

készülékükért. A duplázás sikertényezői közül<br />

melyeket tartja a legfontosabbaknak?<br />

Az első elismerés azt jelentette, hogy cég a fejlesztést<br />

átlagon felüli szinten folytatja. A második kitüntetés<br />

már egy jelentős fejlődés eredménye. Számomra<br />

mindkét díj fontos, de a kedvesebb, a szívem<br />

csücske talán vércukormérőért kapott elismerés.<br />

A legfontosabb sikertényező az innováció volt.<br />

Honnan a 77 Elektronika elnevezés?<br />

A megalakulásunk idején alakult cégek többsége<br />

valamilyen idegen nevet választott. Mi nem akartuk<br />

ezt és összeült a családi kupaktanács. A vejemnek<br />

most is eredeti ötlete volt: ő javasolta a 77-et.<br />

A teljesen spontán jött javaslatot végül is elfogadtuk.<br />

Tehát elnevezésünk egy hirtelen felmerült ötlet volt<br />

és a 77-nek nincs semmihez sem köthető jelentése.<br />

Tavaly decemberben a Gábor Dénes Díjátadón<br />

életmű díjat vehetett át az első magyar<br />

ásványgyapotgyártó technológiáért és<br />

egészségipari eszközök fejlesztéséért. Mit<br />

jelent Önnek ez az elismerés?<br />

Gépészmérnök vagyok. Ez a díj életem legnagyobb<br />

elismerése. Ennél értékesebbet egy innovációval, fejlesztéssel<br />

foglalkozó mérnökember nemigen kaphat.<br />

Bár a díjat én kaptam, de e mögött természetesen a<br />

cég is ott van. A díjjal tehát a cég teljesítményét is<br />

elismerték. Azt a fejlődést jutalmazták, melyen a cég<br />

keresztül ment az elmúlt <strong>év</strong>ek során.<br />

Hogyan lehet a munkatársak innováció iránti<br />

érzékenységét javítani? Milyen motivációs<br />

eszközökkel rendelkeznek?<br />

556

Az innováció támogatása alapvetően vezetői döntés.<br />

Manapság az árbevétel 6-8 %-át költjük fejlesztésre,<br />

- korábban két olyan <strong>év</strong>ünk is volt, amikor ez a szám<br />

10 % volt! E nélkül a világpiacra sem bejutni, sem<br />

ottmaradni nem lehet. A motiváció mindig kétoldalú.<br />

Az egyik: tudunk-e olyan értelmes munkát<br />

adni az embereknek, ami az őket érdekli.<br />

Mi az innovációt a cég mozgatórugójának tartjuk,<br />

így mindig tudunk olyan munkát adni, ami vonzó<br />

feladatot jelent. Túlmunkáim során mindig azt<br />

tapasztalom, hogy fejlesztőink is rendszeresen tovább<br />

dolgoznak és örömmel végeznek egy-egy feladatot.<br />

Ez az egyik ismérve annak, hogy az emberek<br />

motiváltak és szívesen csinálják napi feladataikat.<br />

Természetesen a másik dolog az anyagi elismerés.<br />

A fejlesztőket az utóbbi két <strong>év</strong>ben 15 %, vagy annál<br />

magasabb bérfejlesztéssel honoráltuk. Ehhez még<br />

1-1 hónap plusz fizetést is biztosítottunk számukra.<br />

Ezt az anyagi megbecsülést az emberek is érzik. Ennek<br />

bizonyítéka, hogy a céges fluktuáció minimális,<br />

a fejlesztőknél pedig nincs. Büszke vagyok arra,<br />

hogy fejlesztőink közül még egy ember sem ment<br />

külföldre dolgozni (export tevékenységünk r<strong>év</strong>én<br />

pedig rengeteg csábítás érheti őket).<br />

A családi vállalkozásból kinőtt nagyvállalat<br />

mára több mint hatszáz embert foglalkoztat.<br />

A növekedés során milyen HR elveket kezelnek<br />

prioritásként?<br />

A cégnél a feleségem foglalkozik a hagyományosan<br />

HR tevékenységgel. A fizikai munkatársak felvételekor<br />

fontosnak tartjuk a szakmai felkészültséget<br />

és a fegyelmezett munkavégzést. Ez azért is fontos,<br />

mert amit csinálunk az orvosi műszer, mégpedig a<br />

legmodernebbek közé tartozó. Fontos az is, hogy a<br />

felvételre jelentkező be tudjon illeszkedni a kollektívába.<br />

A műszakiak és fejlesztők felvételekor támaszkodunk<br />

az egyetemekkel megl<strong>év</strong>ő jó kapcsolatainkra.<br />

A szakmai gyakorlatokon sok tehetséges fiatalt van<br />

módunk megismerni, akik közül sok itt is ragad. Itt<br />

sok olyat el lehet sajátítani, amire az egyetemeken<br />

nem volt módjuk. A sok pályakezdő miatt, fejlesztői<br />

csapatunk átlag életkora igen alacsony.<br />

Az ügyvezető-tulajdonos miben látja a sikeres vállalati<br />

működés titkát? Eredményeikben a minőség, a<br />

minőségi munkavégzés mennyire játszik szerepet?<br />

A vállalat 80%-ban igényes exportpiacokra termel.<br />

Ide csak úgy lehet bejutni, ha abszolút minőségi<br />

munkát végzünk. A vállalat a minőségbiztosításra<br />

jelentős összeget fordít. 38 fő ügyel arra, hogy csak<br />

kifogástalan termékeket gyártsunk. Az export piacokon<br />

való megfelelést minőségügyi területeteken<br />

feltétlenül megkövetelik és ennek mi maradéktalanul<br />

megfelelünk.<br />

Számos nemzetközi szabadalmuk közül az<br />

exportpiac melyek iránt mutat kiemelkedő<br />

érdeklődést?<br />

A vércukormérő iránti kereslet csökkenőben van, a<br />

vizeletmérők piaca viszont egyre nő. Az automata<br />

vizeletlabor ma a cég legfejlettebb és legdrágább<br />

terméke. Ez egy nagyon modern technológia, mely<br />

az orvosok munkáját nagyban segíti. Lehetőség van<br />

az eredmények azonnali prezentálására, de az archiválást<br />

is segíteni tudjuk.<br />

Jut-e ideje kikapcsolódásra? Mi a hobbija?<br />

Miként regenerálódik?<br />

Van egy hétvégi házunk Balatonfüreden. Itt tökéletes<br />

kikapcsolódásra nyílik lehetőségem. Van egy<br />

mini borászatunk is. Szeretek vitorlázni, teniszezni.<br />

Sok barátunk van a környéken. Szeretem a klasszikus<br />

zenét és az operát. Ezek szintén segítik a regenerálódásomat.<br />

557

ZÖRÉNYI ÁGNES<br />

HungaroControl Zrt.- repülésbiztonsági<br />

és minőségirányítási monitoring<br />

és rendszerfejlesztő csoportvezető<br />

„… Amikor jó minőségről beszélünk, a szervezet<br />

szerepét is kulcsfontosságúnak tartom. A szervezet<br />

működéséhez elengedhetetlen a hosszú távú célok<br />

megfogalmazása és az azokhoz igazított stratégia<br />

megalkotása. A stratégia szerinti működéshez<br />

nélkülözhetetlen a felelős vállalatirányítási rendszer<br />

működtetése, fontos továbbá egy megbízható<br />

jelentési rendszer kialakítása éppúgy, mint az<br />

auditok működtetése, vagy a rendszeres képzések<br />

szervezése…”<br />

Szakmai önéletrajz helyett néhány konkrét,<br />

a pályádhoz kötődő állomásról kérdezlek. Az<br />

ELTE Bölcsészettudományi kar orosz - angol<br />

szak mennyire volt meghatározó, későbbi<br />

karriered során?<br />

Minden ember életében vannak olyan események és<br />

személyek, amelyek meghatározzák gondolkodásmódunkat,<br />

és amelyek kihatnak döntéseinkre az élet<br />

minden területén. Számomra a családom mellett az<br />

egyik ilyen állomás az öt <strong>év</strong> volt, amit az ELTE Bölcsészettudományi<br />

karán tölthettem. Az első három<br />

<strong>év</strong>ben a hagyományos irodalmi, nyelvészeti ismereteken<br />

kívül neves professzorok és elismert tanárok<br />

osztották meg tudásukat és tapasztalataikat az angolszász<br />

vagy amerikai történelemről és kultúráról.<br />

Az alapképzést követő két <strong>év</strong> már gyakorlatiasabb<br />

volt, egyrészt a középiskolai oktatásokhoz szükséges<br />

módszertannal, a tananyagírás rejtelmeivel foglalkoztunk,<br />

másrészt a tanítási gyakorlaton élesben is<br />

megtapasztaltuk a középiskolai környezetet – azt is,<br />

amire nem lehet felkészülni, és ahol néha küzdelmes<br />

volt az alkalmazkodás, megoldáskeresés. Ezt akkor<br />

még nem tanították rezíliencia programokban, de<br />

szembe nézhettem saját korlátaimmal, és kisebb nagyobb<br />

sikerrel tudtam alkalmazkodni a helyzethez.<br />

Hatalmas élményt jelentett, mindig szívesen emlékszem<br />

vissza erre az időszakra, meghatározó volt a<br />

későbbi munkáim során is, mivel olyan készségekre<br />

és képességekre tettem szert, amelyekre a mai napig<br />

szükségem van.<br />

Zalaegerszeget mikor és miért cserélted<br />

Budapestre?<br />

Zalaegerszeg a szülővárosom, érettségi után kerültem<br />

Budapestre, ahol a tanulmányaimat folytattam<br />

az ELTE Bölcsészettudományi karán.<br />

Hogyan kerültél a repülésbiztonság közelébe?<br />

Egy érdekes ’utazáson’ keresztül, amit részben a magánéletem<br />

alakulása, részben a munkahelyi körülmények<br />

változása generált. Hosszú <strong>év</strong>eken keresztül<br />

általános és szakmai angolt oktattam pilóták,<br />

légiutaskísérők és légiforgalmi irányítók számára.<br />

Útkeresésem közben egyéb szakmai angol nyelv is<br />

érdekelt, próbálkoztam a sales és marketing irányába<br />

is nyitni, de érdekelt az orvosi és jogi vonal is, végül<br />

a repülésnél landoltam. A HungaroControl Zrt.<br />

558

felel a biztonságos légiforgalom irányításáért, szolgáltatásokat<br />

nyújt a magyar légtérben és a NATO<br />

felkérése alapján, a Koszovó feletti magas légtérben<br />

repülő gépek számára is. Két fiammal innen<br />

mentem GYES-re. Ebben az időszakban a gyerekek<br />

mellett egy véletlen folytán ismertem meg a minőségirányítást<br />

egy holland-magyar tanácsadó cégen<br />

keresztül, akik egy napilapban hirdettek képzést és<br />

angolul is jól beszélő embereket toboroztak. Jelentkeztem,<br />

elvégeztem a tanfolyamot és egy tanácsadó<br />

cégnél kezdtem dolgozni, ahol minőségirányítási<br />

rendszerek kiépítés<strong>év</strong>el és angol nyelv oktatásával<br />

foglalkoztam. Úgy érzem, hogy a gyerekek, a család<br />

és ez a munka jelentette akkor számomra az<br />

egyensúlyt. A GYES után visszatértem a Hungaro-<br />

Control-hoz is, ahol éppen akkor minőségirányítási<br />

tapasztalattal rendelkező, angol nyelvet jól beszélő<br />

szakembert kerestek a repülésbiztonsági osztályon.<br />

Ez volt az első állomás a repülésbiztonság felé, és<br />

mondhatom, hogy kemény munkával, kitartással és<br />

szorgalommal sikerült egy olyan szakmai vérkeringésbe<br />

és közösségbe kerülnöm, amit a mai napig is<br />

nagyon szeretek.<br />

Munkádhoz sokat kellett és kell tanulnod. Ezek<br />

közül a képzések, képesítések közül kérlek<br />

említs meg néhányat!<br />

A repülésbiztonsági képzések nagy része a légiforgalmi<br />

iparágban külföldön történik, így van ez a<br />

légiforgalmi szolgáltatóknál is. Egy olyan szabályozott<br />

környezetben dolgozunk, amit globálisan és<br />

európai szinten is összehangoltan kell működtetni<br />

annak érdekében, hogy a légijárművek a legnagyobb<br />

biztonságban repülhessenek végig, országokat<br />

és kontinenseket átszelő útvonalukon. A 90-es<br />

<strong>év</strong>ekben történt balesetekre a légiközlekedési iparág<br />

egy szigorú repülésbiztonság-irányítási rendszer<br />

kiépítés<strong>év</strong>el reagált. Azóta is mind a mai napig tart,<br />

egy olyan globális kommunikáció, amelynek célja a<br />

repülésben dolgozók repülésbiztonsági tudatosságának<br />

folyamatos fejlesztése. Ennek a felismerésnek<br />

köszönhetem én is, hogy a kötelező repülésbiztonsági<br />

tanfolyamokat el kellett végeznem, amelyeken<br />

egy meglehetősen szerteágazó szabályozói környezetet<br />

kellett részletesen megismernem. Az ismeretek<br />

skálája kiterjedt a hatósági auditokra, a légiforgalmi<br />

irányítók képzésére, a repülésbiztonság-és<br />

minőségirányítási rendszerekre, a kockázatelemzésre,<br />

a légiforgalmi és műszaki események jelentésére<br />

és kivizsgálására vonatkozó európai szabályok<br />

ismeretére. Ezeket az ismereteket Luxemburgban<br />

az EUROCONTROL IANS képzési központban sajátíthattam<br />

el. Ezen kívül repülésbiztonsági auditor<br />

és felmérő bizonyítványt is szereztem. Összességében<br />

az alapképzettség megszerzése 4-5 <strong>év</strong>en keresztül<br />

tartott. És mindezt hol kamatoztatom?<br />

Minőségirányítási és repülésbiztonsági auditokon,<br />

a repülésbiztonsági felméréseken és a beszállítói<br />

szemléken, a teljesítmény monitoringhoz kapcsolódó<br />

folyamatokban. Az egyes tanfolyamokon szerzett<br />

ismereteket a HungaroControl belső környezetéhez<br />

adaptáltuk és dolgoztuk ki a különböző eljárásokat.<br />

Az audit és monitoring csapattal rendszeres továbbképzéseken<br />

biztosítjuk tudásunk szinten tartását<br />

és fejlesztését, ezen kívül folyamatosan figyeljük a<br />

nemzetközi harmonizációs munkát és jó gyakorlatokat.<br />

Ma, amikor már az ipar 4.0, a digitális átalakulás<br />

és az innovatív programok befolyásolják az<br />

üzleti modelleket, kiemelkedő fontosságú a repülésbiztonság-tudatosság<br />

növelése valamennyi érdekelt<br />

félben. Ezt tesszük az oktatásokon, fórumokon és a<br />

biztonság-kritikus iparágak menedzsment rendezvényein,<br />

ahol én is aktív résztvevő vagyok.<br />

Az elmúlt három <strong>év</strong>ben az ember-eszköz- eljárás<br />

rendszerben a humán szerep változásának figyelemmel<br />

kísérését tartom izgalmas kérdésnek, ezért olyan<br />

képzéseken vettem részt, ahol ennek az átalakulásnak<br />

a hatásaival foglalkoztunk. Az újabb és újabb<br />

kihívásokra úgy tekintek, hogy azok a szolgáltatás<br />

minőségét és a repülésbiztonsági teljesítményt kedvezően<br />

befolyásolják és hozzájáruljanak a magyar<br />

légiforgalmi irányítás nemzetközi elismertségéhez.<br />

Több nemzetközi munkacsoportban is dolgoztál,<br />

vagy jelenleg is munkálkodsz. Említs meg<br />

ezek közül néhányat az ott folyó munka<br />

felvázolásával.<br />

Az első nemzetközi munkacsoport szerintem mindenki<br />

életében nyomot hagy, így történt ez velem<br />

is. A CANSO (Polgári Légiforgalmi Szolgáltatók<br />

Szervezete) égisze alatt működött a Business Excellence<br />

munkacsoport, ami az EFQM modellhez<br />

hasonló, a légiforgalmi szolgáltatásra szabott önértékelő<br />

eszköz kidolgozására volt hivatott, és amit<br />

559

’Fitness Check’-nek neveztünk el. Nagy lendülettel<br />

és elköteleződéssel alakítottuk ki ezt a ’pilot’ dokumentumot<br />

egy nemzetközi csapattal, ami az angolok,<br />

németek, a szomszédos országok, a kanadai és<br />

egyiptomi szolgáltatók minőségügyi szakembereiből<br />

állt. Jelenleg is tagja vagyok EUROCONTROL<br />

és CANSO repülésbiztonsági munkacsoportoknak,<br />

amelyek azon dolgoznak, hogy az új technológiák<br />

alkalmazásával a szolgáltatók maradéktalanul megfeleljenek<br />

a forgalmi kihívásoknak, és a lehető legmagasabb<br />

szinten garantálják a repülésbiztonságot.<br />

Az egyik csoport például a légiforgalmi irányítás<br />

normál működésének monitorozása érdekében alakít<br />

ki eszköztárat, módszereket, amelyeket itthon is<br />

tudunk majd használni felmérésekhez. Egy másik<br />

munkacsoportban a következő ún. referencia periódusra<br />

készülünk új teljesítménymutatók kidolgozására,<br />

amelyek már nemcsak a szabályoknak való<br />

megfelelést fogják tükrözni, hanem az új technológiákhoz<br />

alkalmazkodó mérési lehetőségeket is.<br />

Tudásodat sok esetben profi szintre<br />

tökéletesítetted. Nemcsak a nyelvtanári<br />

képesítésre, de a repülésszakmai<br />

felkészültségedre is gondolok. Szakmailag mire<br />

vagy a legbüszkébb?<br />

A legbüszkébb arra vagyok, hogy megtettem azt az<br />

utat, ami a tanári pályától a repülésbiztonsági és<br />

minőségirányítási monitoring és rendszerfejlesztő<br />

csoport vezetéséig tartott. Minden apró lépés fontos<br />

volt és büszke vagyok, hogy szakmai tapasztalatom<br />

és tudásom által csoportvezetőként látom el<br />

a feladataimat. Az igazgatóságunkon és a csoportban<br />

is olyan emberekkel vagyok körülv<strong>év</strong>e, akik<br />

támogató környezetet biztosítanak és szakmai fejlődésre<br />

inspirálnak.<br />

Ha mégis ki kellene emelni valamit, akkor az a repülésbiztonsági<br />

kultúra felmérések integrálása az<br />

irányítási rendszerünkbe, ami azt jelenti, hogy öt<strong>év</strong>ente<br />

az egész szervezetre kiterjedő kérdőíves és<br />

fókuszcsoportos felmérést végzünk, és az eredmények<br />

alapján fejlesztési intézkedéseket fogalmazunk<br />

meg egy még magasabb munkakultúra elérése érdekében.<br />

Büszke vagyok arra is, hogy részt vehetek<br />

a vállalat munkatársainak oktatásában is, ahol minőségirányítási<br />

és repülésbiztonsági képzést tartok.<br />

Hogyan tudod tudásodat szinten tartani,<br />

megújítani?<br />

Szerencsés helyzetben vagyok, mert a repülés és a légiforgalmi<br />

irányítás nálunk otthon is téma, sokszor<br />

egy esti beszélgetés is felér egy ’képzéssel’. Számos<br />

olyan szakmai platform létezik, amelyek r<strong>év</strong>én a tudás<br />

szinten tartása már csak attól függ, hogy mennyi<br />

ideje van az embernek. Általában sokat olvasok, és<br />

ha valami nagyon érdekel, képes vagyok addig böngészni<br />

az internetet, amíg nem találom meg, amit<br />

akarok. Legyen az egy fogalom, egy eljárás, vagy egy<br />

érdekes esemény. A kollégákkal való beszélgetések, a<br />

közös gondolkodások mind - mind a tudás szinten<br />

tartását és megújítását szolgálják. Egy-egy nemzetközi<br />

munkacsoport ülésen pedig, az informális beszélgetésekből<br />

is sokat lehet tanulni.<br />

Kiket és mire szoktál oktatni a HungaroControlnál?<br />

Mivel foglalkozol jelenleg és milyen<br />

terveid vannak?<br />

Büszke vagyok arra is, hogy részt vehetek a vállalat<br />

munkatársainak oktatásában, ahol minőségirányítási<br />

és repülésbiztonsági képzéseket tartok. Az új belépőket<br />

és az operatív dolgozókat egyaránt oktatom,<br />

vagyis a légiforgalmi irányítókat, repüléstájékoztatókat<br />

és a mérnök műszaki kollégákat. Az <strong>év</strong>es felfrissítő<br />

képzésükön a repülésbiztonsági modul keretében<br />

szoktam előadást tartani, ezen kívül e-learning<br />

tananyagok kidolgozásában is részt veszek.<br />

„Minőségügyes berkekben” is kiváló<br />

szakembernek tartanak. Tudom, hogy a<br />

repülésbiztonságban a minőségnek különös<br />

jelentősége van. Már csak ezért is meg kell<br />

kérdeznem: mit gondolsz a jó minőségről?<br />

Ha csak arra válaszolok, hogy mit gondolok a jó minőségről,<br />

azt mondanám, hogy csokoládé. A családom<br />

azt válaszolná, hogy autó, mobiltelefon, internet.<br />

Azt értjük alatta, hogy megbízhatóság, bizalom,<br />

szakértelem, hitelesség és kultúra. A légiforgalomban<br />

nem lehet elválasztani a minőséget a repülésbiztonságtól<br />

vagy fordítva. Ahhoz, hogy biztonságosan<br />

eljussunk A-ból B-be, megbízható műszaki<br />

berendezésekkel kell rendelkeznünk a levegőben és<br />

a földön is, és ezek zökkenőmentes együttműködésében<br />

természetesen a megbízható tudással a tech-<br />

560

nológiát üzemeltető emberekről sem felejtkezhetünk<br />

meg. Bízni kell a berendezéseinkben és eszközökben,<br />

például az automata támogató funkciókban, az adatokban,<br />

és ezeket felhasználva az elvárt képességek és<br />

szakmai tudás birtokában kell dolgoznunk. Amellett,<br />

hogy az eljárásainkat rendszeresen átvizsgáljuk és a<br />

folyamatainkat optimalizáljuk, nagy hangsúlyt kell<br />

fordítanunk a partnereinkre, többek között a légitársaságokra,<br />

az utasokra, a repülőtérre, a lakosságra,<br />

szinte az egész társadalomra.<br />

Célunk, hogy mindenkit a legelőnyösebb helyzetbe<br />

hozzunk, a késéseket minimalizáljuk, fenntartsuk<br />

a légiforgalom áramlását, hozzájáruljunk a környezeti<br />

terhelés csökkentéséhez (zaj, légszennyezés) és<br />

mindehhez egy megbízható, biztonságos környezetet<br />

alakítsunk ki. Amikor jó minőségről beszélünk,<br />

a szervezet szerepét is kulcsfontosságúnak tartom.<br />

A szervezet működéséhez elengedhetetlen a hosszú<br />

távú célok megfogalmazása és az azokhoz igazított<br />

stratégia megalkotása. A stratégia szerinti működéshez<br />

nélkülözhetetlen a felelős vállalatirányítási rendszer<br />

működtetése, fontos továbbá egy megbízható je-<br />

lentési rendszer kialakítása éppúgy, mint az auditok<br />

működtetése, vagy a rendszeres képzések szervezése.<br />

Annak érdekében, hogy az eddig felsorolt tevékenységek<br />

és feltételek jól működjenek, olyan támogató<br />

szervezeti kultúrára van szükség, ahol a szervezeti<br />

normák átszövik a működés mindennapjait.<br />

A szoftverbiztonságról miként vélekedsz?<br />

Alapvető fontosságú a mi működési területünkön.<br />

A szoftverbiztonság a repülésben is az egyik legfontosabb<br />

tétel, ami az üzemfolytonosságra és a repülésbiztonságra<br />

is hatással van, ezért természetesen nagyon<br />

szigorúan szabályozott terület. A szoftverekkel kapcsolatos<br />

változtatásokat (újak beszerzése, csere, javítás,<br />

karbantartás fejlesztés) a repülésbiztonság-irányítási<br />

rendszeren belül is kezeljük. Ez azt jelenti, hogy<br />

ha egy szoftver változik, megvizsgáljuk, hogy érintheti-e<br />

ez a változás a repülésbiztonságot és milyen hatással<br />

lehet a biztonságos működésre, a vizsgálataink<br />

eredményeként a módosításokat, vagy új szoftvereket<br />

különböző szigorú protokollok alapján, nyúzópróbák<br />

után vehetjük/vesszük csak használatba.<br />

FB elnökség: Papp István Róbert, Tóthné Dr. Veinperl Ilona és Sándor István 2013<br />

561

562<br />

3. FEJEZET:<br />

SZAKMAI CIKKEK: MINŐSÉG -<br />

KIVÁLÓSÁG – FENNTARTHATÓSÁG

Ködmön István, Dr., termelési igazgató, címzetes egyetemi docens,<br />

az ISO 9000 FÓRUM alelnöke<br />

ELŐSZÓ<br />

A minőség mindannyiunk közös ügye: legyen szó magánemberről, a gazdasági élet szereplőjéről,<br />

egy közösség tagjáról. A minőség a létezés egy megkerülhetetlen diszciplínája. Így<br />

van ez ősidőktől fogva napjainkig, és a jövőben sem lesz másként. A minőség egyetemleges,<br />

azonban annak tartalma nem. A minőség értelmezése a változó történelmi korokban,<br />

különböző gazdasági rendszerekben, eltérő vallási, kulturális közösségekben, egyedi élethelyzetekben<br />

más-más tartalmat kapott és kap napjainkban is. A fogalomban evolúciós<br />

harcot vív a szubjektív és objektív elemek együttese.<br />

Ezt a diverzifikációs problémát oldja fel a minőség<br />

filozófiai megközelítése, amelynek értelmében<br />

Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770–1831) a léttel<br />

azonosítja a minőséget. Tömören úgy fogalmazhatjuk<br />

meg a hegeli megközelítést, hogy „a valami a<br />

minőségének köszönheti, hogy az ami: ha elveszti<br />

minőségét, akkor megszűnik annak lenni ami.”<br />

Hegel filozófiai rendszerének alapja a dialektika és<br />

szintézis. A társadalmi, gazdasági életben a szereplők<br />

egymáshoz való viszonya, érdekeik ütközése<br />

hosszútávon nem egyik vagy másik érvényre jutását,<br />

hanem egy szintézis során egy új minőségi szint<br />

kialakulását jelenti, amelyen a magasabb minőségi<br />

ellentétek jelentik ismételten a dialektikus folyamat<br />

alapját, a fejlődést. Minden minőségi szintnél van<br />

egy magasabb.<br />

A minőség szakma elmúlt három <strong>év</strong>tizedes fejlődését<br />

transzparens módon bemutatja az ISO 9000<br />

FÓRUM Egyesület <strong>30</strong> <strong>év</strong>es történelme is, melynek<br />

eleme a dialektika és szintézis megnyilvánulása, a cél<br />

és eszköz folyamatos átértékelődése, és változása. A<br />

cél eszközzé válása, amely magával hozza az újabb cél<br />

megjelenését, amelynek történelmi sorsa az eszközzé<br />

válás, és így tovább. Gondoljunk csak a közel három<br />

<strong>év</strong>tizeddel ezelőtti időszakra, amikor pl. az ISO 9001,<br />

ISO 9002 vagy ISO 9003 szabvány alapú tanúsítások<br />

célként jelentkeztek, amelyek mára eszközzé váltak,<br />

folyamatosan teret engedve új céloknak, mint pl. – a<br />

szabványos rendszereknél maradva – az ISO 14001,<br />

OHSAS 18001 (ISO 45001), ISO/IEC 27001, vagy az<br />

ISO 50001 tanúsítások. Az elmúlt három <strong>év</strong>tized<br />

evolúciója az a folyamat, amelyben a kezdeti elszigetelt<br />

vállalati minőségbiztosítási rendszer folyamatosan<br />

integrálódott más szabványalapú rendszerekkel<br />

és kultúrateremtő módon vált a szervezeti működés<br />

hétköznapi rész<strong>év</strong>é. Hovatovább ezt az evolúciót mutatja<br />

az ISO 9001-es szabványnak a három <strong>év</strong>tizedes<br />

fejlődése is, amely a kezdeti minőségbiztosítási rendszerből<br />

több lépcsőn át vált menedzsmentrendszerré,<br />

és az alkalmazási területet folyamatosan bővítve jutott<br />

el a „gyártósortól” a vállalati stratégiáig, az elszigetelt<br />

vállalati alrendszerektől a széles spektrumot<br />

átölelő érdekelt feleket és a kockázatalapú megközelítést<br />

magá<strong>év</strong>á tudó vállalati kultúráig. A fejlődésnek<br />

további példája a visszacsatolás működési funkciójának<br />

fejlődése, amely a belső auditoktól az EFQM<br />

modell alapú szervezeti önértékelésig szélesedett,<br />

nem is beszélve az EFQM modell változásairól.<br />

A sort folytathatnánk, de elméleti okfejtések helyett,<br />

a minőség hegeli megközelítésének, a léttel való<br />

megfeleltetésének, a dialektika és szintézis fejlődést<br />

generáló mivoltának bizonyítására szolgáljon a következő<br />

tizenhárom cikk.<br />

A harminc<strong>év</strong>es jubileumi kötetbe való cikkírásra<br />

az Egyesület tagságát erősítő vállalkozások vezetői,<br />

illetve felsőoktatási intézmények oktatói kaptak<br />

felkérést, akik jelenleg is aktívak, magas szinten<br />

művelik munkájukat és <strong>év</strong>tizedek óta kiemelkedő<br />

563

tudásukkal és alázattal támogatják a minőség ügyét<br />

Magyarországon. A témaválasztásuk szabad volt:<br />

DE! De valami a minőséggel kapcsolatban. A cikkek<br />

címeiből is látszik, hogy témaválasztásuk széles<br />

területet fed le. Az olvasóban tovább szélesedik a<br />

spektrum, ha elolvassa a tanulmányokat: van közöttük<br />

elemző, értékelő, leíró, esettanulmány típusú,<br />

makró- és mikrokörnyezettel foglalkozó munka.<br />

Van, amelyik személyes hangvételű, van, amelyik<br />

történeti visszaemlékezés, de van közöttük éles kritikákat,<br />

hiányosságokat, és jövőbeli irányokat, stratégiai<br />

távlatokat megfogalmazó munka is.<br />

A minőség értelmezésének sokszínűségéből ad ízelítőt<br />

a tizennégy cikkből kiragadott egy-egy mondat,<br />

rövid idézet is.<br />

• „A versenyképesség javításához szükség<br />

lenne a gazdasági szerkezet hozzáadott<br />

értéktermelő képességének javítására, a<br />

termelékenység növelésére, több innovációra és<br />

tudásberuházásra”;<br />

• „A XXI században világméretben nagyméretű<br />

értékrombolás lett úrrá, amely háttérbe<br />

szorította az erkölcsi értékeket, így egyre<br />

inkább gátolja a korszerű minőségügy hatékony<br />

működését. Az értékrombolás eredményeként<br />

eltorzult a társadalmak hagyományos rendje,<br />

kialakult az imperializmus, világméretű<br />

lett a média tömegeket befolyásoló uralma<br />

és kibontakoztak az államok feletti hatalmi<br />

rendszerek.”<br />

• „A szabványok bizonyos értelemben nem<br />

korszerűek, a bennük l<strong>év</strong>ő tudásanyag nem<br />

a legutóbbi innovációkat tükrözi, hanem<br />

a biztosan alkalmazható megoldásokat.<br />

Ugyanakkor a szabványok stabil kiindulási<br />

pontot és közös nyelvet biztosítanak<br />

a folyamatok megszervezéséhez.”<br />

• „Megjegyezni kívánom, hogy az irányítási<br />

rendszereket kiépítő tanácsadói feladatok<br />

ellátására, a mai napig nincs kritérium,<br />

nincs előírás!”<br />

• A minőség megközelítésnek kulcskategóriái „a<br />

minőségtudatosságról, a biztonságról,<br />

a digitalizációról, az adatbiztonságról,<br />

a mesterséges intelligenciáról, az innovációról,<br />

a fenntarthatóságról” szóló fejezetek.<br />

• „1995 decembere volt, 13-án 9 óra körül<br />

a hatalmas hófúvás ellenére többen<br />

összegyűltünk, hogy szemtanúi lehessünk<br />

az új üzem 20 kV-os hálózathoz történő<br />

csatlakozásának. Az első rákapcsolás azonnal<br />

leültette a középfeszültségű hálózatot, mert<br />

mint kiderült, az SM cella - 20 kV-os fogadó<br />

modul - be volt földelve… A szakemberek<br />

gyorsan kivágták ezt a földelő átkötést, így<br />

már rendben volt a létesítmény energiaellátása.<br />

Ezen a napon aztán a kazánház is elindult, élet<br />

költözött az épülő gyárba.”<br />

• „A hosszú távú stabilitás érdekében kiemelt<br />

szemponttá vált, - amely a mai napig<br />

meghatározó, - hogy egyetlen megrendelőnk<br />

<strong>év</strong>es rendelési értéke sem haladhatja meg a cég<br />

<strong>év</strong>es árbevételének egyharmadát.”<br />

• „A mű akkor tökéletes, ha minden ecsetvonás<br />

a helyén van.”<br />

• „A vezetői létben a kiválóság nem arról szól,<br />

hogy a környezet végre-valahára felfedezte,<br />

hogy van egy zsenije, aki könnyen és gyorsan<br />

minden problémát meg fog oldani, vagy minden<br />

kérdést azonnal meg fog válaszolni. Inkább szól<br />

arról, hogy<br />

––<br />

mennyire akar és képes a vezető egy<br />

holisztikus látásmódot kialakítani,<br />

––<br />

mennyire törekszik önismeretének<br />

mélyítésére, majd<br />

––<br />

mit kezd a megszerzett felismerésekkel, mint<br />

eszközökkel,<br />

––<br />

hogyan dolgozik azon kapcsolódásokban,<br />

amelyekre vezetőként hatása van.”<br />

• „Az innovációs ökoszisztémák feladata<br />

színteret és platformot nyújtani a különböző<br />

szereplők értékalapú együttműködéséhez, nagy<br />

hozzáadott értékű kimenetek, termékek és<br />

szolgáltatások megvalósítása céljából.”<br />

• „Jelenleg még mindig sok olyan szervezet<br />

létezik, ahol a fenntarthatóság alapkoncepcióit<br />

sem ismerik. Gyakran tisztán környezeti<br />

kérdésként tekintenek a fenntarthatóságra,<br />

és a legjobb esetben arra törekednek, hogy<br />

a büntetések és más problémák elkerülése<br />

érdekében ne sértsék meg a környezetvédelmi<br />

előírásokat. Mindennek az a következménye,<br />

hogy nagymértékben kihasználatlanul marad<br />

a fenntartható fejlődés lehetősége. Ha valóban<br />

minden erőnkkel a fenntarthatóságra kívánunk<br />

törekedni, akkor abba be kell vonnunk minden<br />

564

potenciális érdekelt felet. Ennek legjobb módja,<br />

ha a fenntarthatósági politikát és tevékenységet<br />

integráljuk egy olyan funkció keretei közé,<br />

ami már jelenleg is megtalálható a legtöbb<br />

vállalatnál: ez a funkció pedig nem más, mint<br />

a minőségmenedzsment.”<br />

• „A személyes adatok védelméhez való jog<br />

a technikai fejlődés hozományaként alakult ki.”<br />

• „Nemcsak az e-közigazgatási szolgáltatások<br />

digitalizálását emeli magasabb szintre<br />

a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program,<br />

de sok esetben maga az ügyintézés folyamata<br />

és szemlélete is gyökeresen átalakul 2026-<br />

ig. … Az e-közigazgatási szolgáltatások<br />

digitalizációja csak az állampolgárokkal<br />

konszenzusban valósítható meg, mivel csak<br />

akkor fogják szívesen használni ezeket, ha<br />

legalább olyan felhasználói élményt nyújtanak<br />

nekik, mint amilyet a piaci szereplőknél<br />

(bankoknál, streamingszolgáltatóknál stb.) már<br />

megszoktak. Éppen ezért a program átfogó<br />

céljai közé tartozik, hogy hangsúlyt kapjanak<br />

azok az elemek, amelyek az állampolgár<br />

perspektívájából hatékonnyá és könnyebbé<br />

teszik az ügyintézést, pontosabban<br />

a szolgáltatások igénybe vételét.”<br />

• „Az ISO 45001:2015 szabvány, mint<br />

a munkahelyi egészség és biztonság irányítási<br />

rendszerekre vonatkozó követelmény szabvány<br />

hozzájárul többek között a munkahelyi<br />

egészségvédelmi és biztonság irányítási<br />

rendszer eredményességéhez, csökkentve<br />

a munkatársakat és más érdekelt feleket<br />

érő kockázatokat, folyamatosan fejlesztve<br />

egészségvédelmi és biztonsági teljesítményüket.”<br />

A minőség spektruma mind horizontális, mind vertikális<br />

irányban széles. Adott korban, élethelyzetben,<br />

gazdasági környezetben más-más tartalommal<br />

töltődik meg, a cél- és eszközrendszere folyamatosan<br />

változik, de szerepe elvitathatatlanul az élet minőség<br />

javítása. Így legyen ez a jövőben is.<br />

Veszprém, 2023. május 07.<br />

Dr. Ködmön István szakmai bemutatkozása<br />

Dr. Ködmön István okleveles szervező vegyészmérnök, címzetes egyetemi docens,<br />

a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. termelési igazgatója.<br />

Az egyetem elvégzése után a Pannon Egyetemen, majd 2001-2008 között<br />

a SZENZOR Gazdaságmérnöki Kft. tanácsadójaként, majd ügyvezető igazgatójaként<br />

dolgozott.<br />

2009-óta a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. termelési igazgatója, a soproni<br />

Nyugat-Magyarországi Egyetem, a gödöllői Szent István Egyetem, a győri<br />

Széchenyi István Egyetem és a veszprémi Pannon Egyetem címzetes egyetemi<br />

docense. Rendszeres előadó minőségügyi és Lean konferenciákon.” Dr.<br />

Ködmön István széles körben elismert társadalmi tevékenységet végez. Több<br />

minőségügyi és szakmai szervezet tagja, aktív résztvevője. 2016. óta az ISO<br />

9000 FÓRUM Egyesület alelnöke.<br />

565

Csath Magdolna, DSc. (kutatóprofesszor, Pázmány Péter Katolikus Egyetem)<br />

A VERSENYKÉPESSÉG<br />

JAVÍTÁS IPARSZERKEZETI<br />

ÉS TERMELÉKENYSÉGI KÉRDÉSEI<br />

Csath Magdolna a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora, aki 2023 januárjában<br />

zárta le azt az egy <strong>év</strong>es innovációs kutatást, amelynek keretében a magyar kisvállalati<br />

szektor innovativitását, az innovációs támogatások felhasználásának hatékonyságát<br />

elemezte kutatócsoportjával. 1 A kutatásról készült két kötetes tanulmány elérhető<br />

az Egyetem honlapján a „pályázatok” címszó 2020-2.1.1-ED-2021-00175 szám alatt. Csath<br />

Magdolna vezetőségi tagja a Magyar Közigazdasági Társaság Versenyképességi, Informatikai<br />

és Innovációs Szakbizottságának, és annak megszűnéséig tagja volt a Nemzeti<br />

Versenyképességi Tanácsnak.<br />

ÖSSZEFOGLALÁS<br />

Korunkban megváltoztak a versenyképesség javítás<br />

feltételei. A gyorsan változó körülmények között<br />

nem lehet már csak a költségek leszorításával, a<br />

versenytársak ára alatti ár kínálásával piaci előnyre<br />

szert tenni. Kulcskérdésnek a tudás, az innováció<br />

tartalom, a termékek és szolgáltatások többletértéke<br />

és minősége lépett elő.<br />

Ezek az új szempontok pedig érintik a gazdaságok<br />

szerkezetét, új érték termelési képességét és az ezzel<br />

összefüggő termelékenységet.<br />

Az írás a magyar gazdaság, azon belül az ipar és a<br />

feldolgozóipar szerkezetét elemzi ezen új szempontok<br />

figyelembevétel<strong>év</strong>el. Rámutat arra, hogy a versenyképesség<br />

javításához szükség lenne<br />

• a gazdasági szerkezet hozzáadott érték termelő<br />

képességének javítására<br />

• a termelékenység növelésére<br />

• több innovációra és tudásberuházásra.<br />

A versenyképesség javítása pedig azért fontos kérdés,<br />

mert enélkül hiába növeljük a bruttó hazai terméket<br />

(GDP-t), az csak mennyiségi és nem minőségi<br />

előrelépést jelent. A társadalmi-gazdasági fejlődéshez,<br />

az életszínvonal és életminőség növekedéséhez<br />

azonban minőségi változásokra is szükség van.<br />

BEVEZETÉS<br />

Magyarország hosszabb ideje nem tud jelentősen<br />

előbbre lépni a nemzetközi versenyképességi listákon.<br />

Az IMD 2022 <strong>év</strong>i versenyképességi tanulmányában<br />

(IMD 2022.) a vizsgált 63 ország között a<br />

39. helyen van, de ha a részleteket is megvizsgáljuk,<br />

akkor például a céges hatékonyság tekintetében már<br />

csak a 48., a változásokhoz való alkalmazkodóképességre<br />

a 62., a digitális és technológiai felkészültségre<br />

pedig az 54. helyen van. Az általánosan elért jobb, 39.<br />

helyezést olyan makromutatóknak köszönheti, amelyek<br />

tipikusan olyan mennyiségi eredményeket tükröznek,<br />

amelyek nem feltétlenül hoznak minőségi<br />

javulást. Ilyen például a GDP arányos bruttó állóeszköz<br />

beruházások alakulása – erre a 11. hely a miénk<br />

– vagy a cégek szempontjából kedvező alacsony társasági<br />

adó – erre a 2. helyen vagyunk -, valamint a magas<br />

GDP arányos külföldi tőkebefektetés, amit pedig<br />

a jelentős közvetlen állami támogatás ösztönöz. Ezen<br />

a területen is vezető – negyedik – helyezést értünk el.<br />

Ezek a kedvező mutatók azonban nem mondanak<br />

1<br />

A kutatás az NFKI 2020-2.1.1-ED-2021-00175 azonosító számú pályázati támogatásával történt.<br />

566

semmit a minőségi tartalomról: Például arról, hogy<br />

a tőkebefektetések milyen munkahelyeket teremtenek,<br />

mekkora új értéket hoznak helyben létre, és<br />

abból mennyit visznek el. Továbbá a beruházások<br />

tartalmáról sem tudunk meg semmit. pedig nem<br />

mindegy, hogy milyen arányban épít egy ország<br />

mondjuk raktárakat és utakat, és milyen arányban<br />

növeli a tudás- és egészségvagyont. A továbbiakban<br />

ezekbe a részletekbe tekintünk bele.<br />

A MAGYAR IPAR ÉS FELDOLGOZÓIPAR<br />

SZERKEZETE, HOZZÁADOTT ÉRTÉK<br />

TERMELŐKÉPESSÉGE<br />

a második legalacsonyabb, 18,0 százaléknyi dán hazai<br />

ipari részesedési arány jelentős, 3,1 és 2,1 százalékot<br />

képvisel az EU iparából. Ez valószínűleg a dán és<br />

svéd ipar magyarnál lényegesen nagyobb helyi hozzáadott<br />

értékét és termelékenységét mutatja.<br />

Nézzük is meg, hogyan viszonyul egymáshoz a magyar<br />

ipar hozzáadott érték termelőképessége és termelése.<br />

Az 1. ábrán a termelési érték és a hozzáadott<br />

érték alakulását látjuk 2010 és 2021 között.<br />

Az 1. ábra azt mutatja, hogy miközben az ipari termelés<br />

folyamatosan bővült, és értéke a 2010. <strong>év</strong>i 21466<br />

Az ipar jelentős szerepet tölt be a magyar gazdaságban.<br />

ugyanakkor aránya az EU iparán belül jelentéktelen.<br />

Az 1. táblázatban az ipar arányát látjuk néhány<br />

ország bruttó hozzáadott értékében, illetve az<br />

adott ország iparának részesedését az EU iparából.<br />

Azt látjuk, hogy 2020-ban az ipar Magyarországon<br />

Ország 2<br />

Az ipar részesedése<br />

az ország bruttó<br />

hozzáadott<br />

értékéből<br />

Az ország<br />

részesedése az<br />

EU27 iparából<br />

2020<br />

Magyarország 24,3 1,2<br />

Csehország 28,7 2,4<br />

Lengyelország 24,9 4,9<br />

Szlovákia 24,3 0,9<br />

Ausztria 21,1 3,1<br />

Németország 22,9 29,9<br />

Dánia 18,0 2,1<br />

Svédország 17,3 3,1<br />

Finnország 19,3 1,7<br />

1. táblázat. Az ipar helye a nemzetgazdaságban<br />

és az EU néhány országban (%, 2020<br />

Forrás: KSH (2020))<br />

a bruttó hozzáadott értékből jelentős, 24,3 százalékos<br />

aránnyal veszi ki a részét, ami a vizsgált országok<br />

között a harmadik legmagasabb érték. Viszont<br />

ez a jelentős helyi arány az EU-s iparhoz viszonyítva<br />

csak a 8. helyre elegendő (1,2 százalék). Ezzel szemben<br />

például a legalacsonyabb 17,3 százalékos svéd és<br />

1. ábra. Az ipari termelés alakulása és az ipar bruttó<br />

hozzáadott értékbőlvaló részesedése 2010-2021, md Ft és %<br />

Forrás: KSH 2022 alapján saját számítás<br />

md Ft-ről 2021-re 42543 md Ft-ra nőtt, vagyis csaknem<br />

megkétszereződött, aközben a hozzáadott értéke<br />

stagnált, vagy csökkent, a 2021 <strong>év</strong> 22,5 százalék 3<br />

százalékponttal alacsonyabb a 2010. <strong>év</strong>i hozzáadott<br />

érték aránynál. Ennek valószínű oka, hogy a betelepülő<br />

cégek egyre kevesebb új értéket teremtenek,<br />

jellemzően összeszerelő munkahelyeket hoznak létre.<br />

Ennek pedig hosszabbtávon a tudásszintre is kedvezőtlen<br />

hatásai vannak, hiszen a tudást nem igénylő<br />

munkahelyek gátolják a helyi tudásteremtést, illetve<br />

nem teremtenek a helyben születő szellemi eredményeknek<br />

ipari hátteret. Így azok nem itthon, hanem<br />

külföldön hasznosulnak, új termékként, szolgáltatásként,<br />

vagy már eleve nem is Magyarországon jelennek<br />

meg bejegyzett szabadalomként sem. A 2. táblázaton<br />

mélyebbre ásunk és az iparon belül néhány<br />

fontos ágazat adatait vizsgáljuk.<br />

A 2. táblázatban azt látjuk, hogy 2021-ben a feldolgozóipar<br />

teljes hozzáadott értékének 24, exportjának<br />

pedig <strong>30</strong>,3 százalékát egyetlen ágazat, a járműipar<br />

2<br />

Az elemzések során általában a V4-ek adatait vizsgáljuk, továbbá – a szoros gazdasági kapcsolatok miatt – elemezzük<br />

Ausztria és Németország adatait. A három skandináv ország eredményeit pedig azért értékeljük, mivel a versenyképességi<br />

listákon általában élen vannak, és ennek okaira szeretnénk fényt deríteni.<br />

567

Megnevezés<br />

Feldolgozóipar<br />

Számítógépgyártás<br />

Járműgyártás Gyógyszeripar Élelmiszeripar Gumigyártás<br />

Bruttó hozzáadott érték<br />

(millió Ft, folyó-áron)<br />

38989409 4512167 9362237 995560 4441111 3553617<br />

Export (millió Ft, folyó-áron)<br />

27746197 4268740 8402804 822272 1881634 22002<strong>30</strong><br />

Az ágazatok részesedése a<br />

bruttó hozzá-adott értékből<br />

(%)<br />

Az ága-zatok részese-dése a<br />

feldolgo-zó-ipari exportból<br />

(%)<br />

Az egyes ágazatok exportja<br />

a saját hozzá-adott értékük<br />

száza-léká-ban (%)<br />

- 11,6 24,0 2,6 11,4 9,1<br />

- 15,4 <strong>30</strong>,3 3,0 6,8 7,9<br />

- 94,6 89,8 82,6 42,4 62,0<br />

2. táblázat. A feldolgozóipar néhány ágazatának szerkezeti jellemzői (2021)<br />

Forrás: KSH 2022 alapján saját számítás<br />

Ágazat<br />

2010 2020<br />

Változás<br />

százalékpont<br />

Élelmiszeripar 11,6 11,2 -0,4<br />

Gyógyszergyártás 3,4 2,9 -0,5<br />

Számítógép,<br />

elektronikai, optikai<br />

termékek gyártása<br />

%<br />

16,1 12,2 -3,9<br />

Jármúgyártás 18,3 26,9 8,6<br />

Gumi-,<br />

műanyaggyártás<br />

7,2 8,3 1,1<br />

Feldolgozóipar 93,8 95,5 1,7<br />

3. táblázat. Az ipar ágazati szerkezetének<br />

változása néhány ágazatra 2010-ről 2020-ra (%)<br />

Forrás: KSH (2022)<br />

adja, amely egyébként teljes termelése 89,8 százalékát<br />

exportálja. A 3. táblázat arra a tendenciára hívja<br />

fel a figyelmet, hogy egy 10 <strong>év</strong>es időtávon csak két<br />

ágazat tudta növelni részesedését.<br />

A 3. táblázatban azt látjuk, hogy az iparon belül enyhén<br />

nőtt a feldolgozóipar aránya. A feldolgozóiparon<br />

belül viszont csak a járműipar és a gumiipar aránya<br />

ugrott meg, a járműiparé jelentősen, 8,6 százalékponttal.<br />

A járműiparon belül pedig különösen a<br />

személygépkocsi gyártás bővült: a 2000. <strong>év</strong>i 134 ezer<br />

darabról 2019-re 498 ezer darabra, ami közel négyszeres<br />

bővülés (KSH 2022). Ugyanakkor csökkent a<br />

két legmagasabb termelékenységű ágazat, a gyógyszeripar<br />

és a számítógép, elektronikai, optikai termékek<br />

gyártása ágazat aránya. A 2-3. táblázat adatai az<br />

ipar egyetlen ágazattól való erőteljes függőségét mutatják,<br />

ami a gyorsan változó környezetben kiszolgáltatottsággal<br />

jár együtt, és ezért szűkítheti az önálló<br />

gazdaságpolitikai döntések terét. Az ipari ágazati<br />

szerkezettel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy az<br />

nem tekinthető kiegyensúlyozottnak, vannak benne<br />

domináló ágazatok, amelyek – ahogyan később látni<br />

fogjuk – nem is a legtermelékenyebbek. Alacsony<br />

továbbá a jelenlegi iparszerkezet hozzáadott érték<br />

termelő képessége is, hiszen a mennyiségi növekedéssel<br />

nem jár együtt a hozzáadott érték bővülés, és<br />

a magyar ipar szerepe sem erősödik az EU-n belül.<br />

A versenyképesség javításhoz ezért szükség lenne<br />

az ipari szerkezet kiegyenlítettségének és a hozzáadott<br />

érték termelő képességének javítása.<br />

MENNYIT RUHÁZUNK BE<br />

ÉS MIRE KÖLTÜNK?<br />

568

Magyarország jelentős összegeket szán <strong>év</strong>ről <strong>év</strong>re<br />

beruházásokra. Azonban, ahogyan ezt a 2. ábrán látható,<br />

nagyon egyenlőtlen megoszlás szerint történik.<br />

A 2. ábrán láthatjuk, a bruttó állóeszköz felhalmozási<br />

érték 3 nyertesei a feldolgozóipar, a raktározás<br />

és a közigazgatás, valamint a, védelem, legnagyobb<br />

zások az úgynevezett tudásberuházások: a munkavállalók<br />

képzése, továbbképzése, a szoftverfejlesztés és- beszerzés,<br />

a kutatás-fejlesztési beruházások és a szervezetés<br />

üzleti folyamat fejlesztés. A megfogható beruházások<br />

körébe a magyar értelmezés szerinti alapállóeszköz<br />

beruházások, a gép- és berendezés, infrastruktúra és<br />

épületberuházások tartoznak. A 3. ábrából nagyon fontos<br />

fejlesztéspolitikai következtetéseket vonhatunk le.<br />

Azt látjuk ugyanis, hogy a jövő szempontjából fontos<br />

tudásterületekre Magyarország az összes beruházásból<br />

csupán 21,81 százaléknyi beruházási értéket szán.<br />

MILYEN TERMELÉKENY A MAGYAR<br />

GAZDASÁG ÉS AZ IPAR?<br />

2. ábra. A bruttó állóeszköz-felhalmozás arányai<br />

nemzetgazdasági ágak szerint (folyóáron, 2021)<br />

Forrás: KSH 21.1.1.44<br />

vesztesei pedig az oktatás és az egészségügy. GDP<br />

arányosan egyébként az elmúlt 10-15 <strong>év</strong>ben az állóeszköz<br />

felhalmozás 20-27 százalék között alakult.<br />

A 2020. <strong>év</strong>i adat például 26,8 százalék volt.<br />

A beruházások arányait az Európai Beruházási Bank<br />

minden <strong>év</strong>ben részletesen elemzi. A legfrissebb adatokat<br />

a 3. ábrán látjuk. A 3. ábra szerint a fejlettebb gazdaságú<br />

országok beruházásaiból jelentősen nagyobb<br />

arányt képviselnek az úgynevezett nem-megfogható<br />

(intangible) beruházások. A nem-megfogható beruhá-<br />

A termelékenység javítása jelentősen járulna hozzá a<br />

versenyképesség javításához. A 4. táblázatban a magyar<br />

gazdaság termelékenységi adatait látjuk nemzetközi<br />

összehasonlításban. A második oszlopban a<br />

magyar termelékenységi érték az adott országéhoz<br />

viszonyított százalékos arányát mutatja. A 4. táblázatban<br />

néhány ország termelékenységi adatait látjuk<br />

a gazdaság egészére, 2019-ben. Az utolsó oszlopban<br />

a magyar gazdaság termelékenységét látjuk az adott<br />

országéhoz viszonyítva. Azt látjuk, hogy a magyar<br />

Ország<br />

Gazdasági termelékenység (2019)<br />

Ezer euro<br />

a magyar érték az<br />

adott országénak<br />

a %-ban<br />

Magyarország 25,6 -<br />

Csehország 31,1 82,3<br />

Lengyelország 27,0 94,8<br />

Szlovákia 25,2 101,6<br />

Ausztria 69,4 36,9<br />

Németország 60,6 42,2<br />

Dánia 93,7 27,3<br />

Finnország 67,7 37,8<br />

Svédország 71,3 35,9<br />

EU átlag 52,1 49,1<br />

3. ábra. A teljes beruházási ráfordításból a megfogható<br />

és a nem-megfogható beruházások aránya néhány<br />

országban (%, 2021) Forrás: EIB 2020/21<br />

4. táblázat. A magyar gazdaság termelékenysége<br />

nemzetközi összehasonlításban 2019 (egy munkavállaló<br />

által előállított érték ezer euroban mérve)<br />

Forrás: Eurostat 2022.10.27.<br />

3<br />

A bruttó állóeszköz-felhalmozás az adott időszakban vásárolt vagy saját termelésben előállított tárgyi eszközök és nem<br />

anyagi megjelenésű (immateriális) javak értéke, amelyből nem vonják le az értékcsökkenést (KSH definíció).<br />

569

gazdaság és a többi V4-es ország termelékenysége<br />

sokkal alacsonyabb, mint a fejlett gazdaságú országoké.<br />

A legkirívóbb különbségeket a versenyképességi<br />

listák elején l<strong>év</strong>ő Dánia, Svédország és Finnország<br />

esetén látjuk, amelyek termelékenységéhez mérve<br />

a magyar érték a 27 és 38 százalék között mozog, de<br />

az EU-s átlagnak is csak a 49,1 százalékát éri el. De<br />

gyengébb a magyar termelékenység: a csehnél és a<br />

lengyelnél is, csak a szlovákot haladja meg minimális<br />

mértékben. Ha valamennyi EU-s tagállam adatához<br />

mérjük magunkat, akkor azt találjuk, hogy a magyarnál<br />

alacsonyabb termelékenység hét országban van.<br />

A legalacsonyabb értéket, 16,1 ezer eurót, Bulgáriában<br />

találjuk. Ez a magyar érték több, mint fele (58,9<br />

százalék). Mivel azonban, mint láttuk, Magyarországon<br />

az ipar és azon belül a feldolgozóipar nagy arányt<br />

képvisel a gazdaságon belül, ezért indokolt, hogy a<br />

feldolgozóipar termelékenységet külön is górcső alá<br />

vegyük. A feldolgozóipari termelékenységi adataink<br />

hasonló képet mutatnak. A V4-ek között megelőzzük<br />

Lengyelországot és Szlovákiát, viszont a fejlett gazdaságú<br />

országokhoz és az EU átlaghoz viszonyítva<br />

jelentős lemaradásban vagyunk. Érdemes visszautalnunk<br />

az 1. táblázattal kapcsolatos megállapításukra,<br />

amelyben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a dán és a<br />

Ország<br />

Feldolgozóipari termelékenység<br />

(2019)<br />

Ezer euro<br />

a magyar érték az<br />

adott országénak<br />

a %-ban<br />

Magyarország 33,1 -<br />

Csehország 33,4 99,1<br />

Lengyelország 29,6 111,8<br />

Szlovákia 28,2 117,4<br />

Ausztria 90,0 36,8<br />

Németország 80,0 41,4<br />

Dánia 1<strong>30</strong>,3 25,4<br />

Finnország 83,1 39,8<br />

Svédország 91,3 36,3<br />

5. táblázat. A magyar feldolgozóipar termelékenysége<br />

nemzetközi összehasonlításban 2019 (ezer euro)<br />

Forrás: Eurostat, 2022.10.27.<br />

svéd ipar, bár viszonylag alacsony arányt képvisel országon<br />

belül, az EU-s ipar egészéhez mért aránya jóval<br />

magasabb a magyarénál. Megállapításunkat miszerint<br />

ennek oka a nagyobb új értékteremtés és a magasabb<br />

Ország<br />

Élelmiszeripar Gyógyszeripar Gumiipar<br />

Ágazati termelékenység (2019)<br />

Számítógép,<br />

elektronikai,<br />

optikai ipar<br />

Járműgyártás<br />

Járműipar a 250 fő<br />

és fölötte<br />

foglalkoztató<br />

nagyvállalatoknál<br />

Magyarország 23,0 80,7 31,2 47,6 45,2 49,3<br />

Csehország 24,5 53,3 36,6 36,4 48,3 51,6<br />

Lengyelország 26,1 50,5 <strong>30</strong>,3 <strong>30</strong>,0 36,9 39,0<br />

Szlovákia 19,7 29,7 35,5 25,2 46,3 49,4<br />

Ausztria 58,9 141,7 78,0 113,6 100,8 105,4<br />

Németország 45,9 141,8 65,4 92,9 117,2 121,6<br />

Dánia 82,2 - 89,6 1<strong>30</strong>,4 89,5 109,7<br />

Finnország 63,1 - 76,8 61,5 64,2 65,2<br />

Svédország 58,1 - 71,8 80,5 101,5 106,1<br />

EU átlag 45,5 195,6 52,9 - 80,1 84,8<br />

6. táblázat. Néhány feldolgozóipari ágazat termelékenysége nemzetközi összehasonlításban (e euro, 2019)<br />

Forrás: Eurostat 2022.10.27.<br />

570

termelékenységi szint lehet, az 5. táblázat igazolja.<br />

A feldolgozóipar további bontása még több fontos<br />

termelékenységi adatra világít rá. A 6. táblázat<br />

fontos szerkezeti jellemzőkre mutat rá. Először is<br />

Magyarországon a gyógyszeripar termelékenysége<br />

a legmagasabb. Ugyanakkor a magyar gyógyszeripar<br />

a V4-ek között is messze a legmagasabb termelékenységgel<br />

működik. Viszont a 3. táblázatból tudjuk, hogy<br />

a gyógyszeripar a feldolgozóiparon belül csupán 2,9<br />

százalékot képvisel. A járműipari termelékenység a<br />

vizsgált ágazatok között csak a 3. helyen van, megelőzi<br />

ugyanis a számítógép, elektronikai és optikai ipar is. A<br />

V4-ek között is csak a 3. helyen van a magyar adat. Viszont<br />

a feldolgozóiparon belül messze a legmagasabb,<br />

26,9 százalékos arányt képviseli. A nagyvállalatok termelékenységére<br />

azért érdemes külön is felfigyelnünk,<br />

mivel Magyarországon, ahogyan a 4. ábrán látjuk,<br />

különösen magas az ipari termelésben a nagyvállalatok<br />

aránya. Különösen érdekes, hogy a járműipari<br />

nagyvállalatok termelékenysége alig magasabb az átlagértéknél<br />

(49,3 és 45,2 százalék). Ha pedig a magyar<br />

adatokat a németekhez viszonyítjuk, akkor azt kapjuk,<br />

hogy a járműipar termelékenysége a németnek általában<br />

a 38,4 százalékát éri el, a 250 fő és fölötte foglalkoztató<br />

nagyvállalatok esetén is csupán 40,5 százalék<br />

az arány. Felvetődik a kérdés, hogy a nagyon termelékeny<br />

német járműipari nagyvállalatok magyarországi<br />

gyobb a jövedelem kiáramlás, mint a beáramlás. Ezt a<br />

folyamatot a statisztika a GNI/GDP aránnyal jellemzi.<br />

A GNI és a GDP aránya nagyon fontos mutató. Ha értéke<br />

100 fölött van, akkor külföldről áramlik be több<br />

jövedelem, ellenkező esetben a jövedelem kiáramlás<br />

a nagyobb. A jövedelem kiáramlás fő oka a külföldi<br />

cégek profit hazautalása. Magyarországon, amint az<br />

5. ábrán láthatjuk, folyamatos a nemzeti jövedelem<br />

külföldre áramlása. A termelékenységi vizsgálatokból<br />

arra a következtetésre juthatunk, hogy a magyar<br />

termelékenységi szint általában is alacsony, de külön<br />

gond, hogy az iparági szerkezetben a kevéssé termelékeny<br />

ágazatok aránya jelentős. Figyelemre érdemes a<br />

járműipari nagyvállalatok nemzetközi összehasonlításban<br />

alacsony termelékenységi szintje.<br />

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS JAVASLATOK<br />

Ebben az írásban statisztikai adatokra támaszkodó<br />

elemzések segítség<strong>év</strong>el kerestük a versenyképesség<br />

javítás lehetőségeit. Megállapítottuk, hogy a kulcskérdés<br />

a gazdasági szerkezet, ezen belül az ipari<br />

szerkezet hozzáadott érték termelő képességének,<br />

és ezzel összhangban termelékenységének javítása.<br />

4. ábra. Az ipari termelés megoszlása létszámkategóriák<br />

szerint (2021) Forrás: KSH, Ipar 2021<br />

leányvállalatainál miért ilyen alacsony a termelékenység.<br />

A magyarázatot elsősorban az alacsonyabb hozzáadott<br />

értékelőállításban kell keresnünk. További ok<br />

lehet az úgynevezett transzferárazás, amikor egy cég a<br />

beszállított egységeket, vagy import tudást magasabbra<br />

értékeli, mint annak valós ára növelve ezzel a helyi<br />

költségeket és – adózási okok miatt – csökkentve a létrejött<br />

új értéket, vagyis az adózandó nyereséget. Ez az<br />

egyik oka annak is, hogy Magyarországról sokkal na-<br />

5. ábra. GNI-GDP arány 2010-2021<br />

Forrás: KSH 2022 Nemzeti számlák<br />

Az adatok azt mutatják, hogy a jelenlegi szerkezetnek,<br />

kiegyensúlyozatlansága és erős külső függősége<br />

miatt, a gyorsan változó, rugalmasságot igénylő<br />

környezetben nem elegendően erős az alkalmazkodóképessége.<br />

Továbbá a mennyiségi növekedési<br />

törekvésekről a minőségi fejlődésre kellene áttérni,<br />

aminek meg kellene jelennie a beruházások szerkezetében:<br />

vagyis növelni kellene az épület, út- gépberuházásokkal<br />

szemben a tudás beruházások arányát.<br />

A magasabb tudásszint ugyanis szintén erősíti az alkalmazkodóképességet.<br />

571

IRODALOM<br />

EIB 2020/21: EIB Investment Report 2020/2021.<br />

https://www.eib.org/en/publications/investment-report-2020<br />

Letöltve: 2023.01.29.<br />

Eurostat 2022.10.27: Annual enterprise statistics by<br />

size class for special aggregates of activities. (NACE<br />

Rev.2) (SBS_SC_SCA_R2_custom_4635216) Letöltve:<br />

2023.01.<strong>30</strong>.<br />

IMD 2022: IMD World Competitiveness Yearbook<br />

2022. Lausanne, Svájc<br />

KSH (2020): Helyzetkép az iparról, 2020.<br />

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/<br />

jelipar/2020/index.html Letöltve: 2023.01.29.<br />

KSH 2022: Idősor <strong>év</strong>es adatok - Ipar. Https://www.<br />

khs.hu/stadat_eves_4_2 Letöltve: 2023.01.29.<br />

KSH 2022: Nemzeti számlák. Https://www.ksh.hu/<br />

nemzeti-számlák-gdp Letöltve: 2023.01.<strong>30</strong>.<br />

KSH 21.1.1.44: A bruttó állóeszköz-felhalmozás értéke<br />

(folyóáron, millió Ft). Https://www.ksh.hu/stadat_files/gdp/hu/gdp0044.html<br />

Letöltve: 2023.01.<strong>30</strong>.<br />

KSH Ipar 2021. https://www.ksh.hu/ipar<br />

Csath Magdolna<br />

Csath Magdolna DSc. a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet 1966-ban<br />

végezte el, 1967–68-ban alkalmazott matematikát tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.<br />

1969-ben megnyerte a magyar televízió által rendezett „Fiatalok<br />

Közgazdasági Versenye” országos vetélkedőt. 1972–73-ban elvégezte a London Business<br />

School (Anglia) MBA programját. 1996-tól habilitált doktor gazdálkodástudományból<br />

a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A közgazdaságtudomány<br />

doktora fokozatot az MTA-nál szerezte, 1991-ben. 1 1999 és 2002 között Széchenyi<br />

professzori ösztöndíj segítette oktató-kutató munkáját. Öt <strong>év</strong>ig az USA-ban, egy <strong>év</strong>ig<br />

Nagy-Britanniában oktatott. Az USA-ban elnyerte a „L. J. Buchan Distinguished<br />

Professorship Award” díjat. A szociális piacgazdaság híve. Véleménye szerint a gazdaság<br />

van az emberért, és nem az ember a gazdaságért. Különösen foglalkoztatja a<br />

magyar gazdaság tudásra, innovációra, emberre építő fejlesztésének lehetősége. Több<br />

mint 100 publikációja jelent meg itthon és külföldön. A legutóbbi, a Kairosz Kiadónál<br />

2015-ben megjelent „Rendszerváltás a gazdaságban, avagy hogyan tűnt el a magyar<br />

ipar”, illetve a 2014-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megjelent<br />

„Közgazdaságtan: Társadalom-gazdaságtan, makroökonómiai alapok.” Ennek szerzője<br />

és szerkesztője. Legtöbbet idézett könyve a „Stratégiai tervezés a 21. században”<br />

és a „Versenyképesség menedzsment” (Nemzeti Tankönyvkiadó 2004, 2010). 2022-<br />

ben megjelent könyve a Versenyképességi mozaik.Angolul és németül beszél. 2019-<br />

ben a Szent István Egyetem emeritus professzora, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem<br />

magántanára és kutató professzora, valamint a Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem<br />

vendégpro-fesszora. 2017 márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.<br />

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora. Kitüntetései, elismerései:<br />

• 1984 A Stratégiai Tervezés c. könyvért Az <strong>év</strong> legjobb vezetésiközgazdaságtani<br />

szakkönyve díj.<br />

• 1990-91 „L. J. Buchan Distingushed Professor” cím és díj, USA<br />

• 2008 Szent-Györgyi Albert-díj<br />

• 2008 és 2013 Pest megye Önkormányzata Tudományos Díja<br />

• 2015 Wekerle Sándor Tudományos Életmű Díj<br />

• 2015 „A magyar gazdaságért” kitüntetés<br />

• 2015 A Magyar Érdemrend tisztikeresztje[3]<br />

E-mail: csath.magdolna@ppke.hu<br />

572

Dr. Veress Gábor, professor emeritus<br />

MINŐSÉG ÉS ERKÖLCS<br />

Megtisztelő feladat az ISOFÓRUM <strong>30</strong> <strong>év</strong>es jubileumi kiadványába összefoglaló közleményt<br />

írni a minőség és az erkölcs témaköréről. A felkínált korlátozott terjedelem csak néhány<br />

fontos fogalom rövid bemutatását teszi lehetővé, elnézést kérek, ha ez a megértést nehezíti.<br />

Gondolatmenetemben a minőségügy hatalmas irodalmából itt a hazai szerzők sok<br />

értékes munkái közül csak az összefoglaló munkáink [1]-[2] mellett Tomcsányi Pál mély,<br />

elemző munkáira [3]-[4] és Csath Magdolna értékes közgazdasági szemléletű könyvére [5]<br />

hivatkozom. A közleményben először a minőség és a minőségügy fogalmát vázolom, bemutatom<br />

a korszerű, u.n. kapitalista szabadpiaci minőségügy főbb jellemzőit és a kapitalista<br />

szabadpiaci minőségügy minőség fogalmát. A munka második részében vázolom<br />

az értékromboláson alapuló megváltozott világrendet és a mesterséges intelligencián<br />

alapuló megváltozott életünket.<br />

A XX. században a technika rohamos fejlődése mellett<br />

demokratikus társadalmi rendben kibontakozó,<br />

keresztény értékrenden alapuló kapitalista szabadpiaci<br />

gazdasági rendszer módszereivel, eljárásaival,<br />

eszközeivel lehetővé tette a gyors, hatékony gazdasági-társadalmi<br />

fejlődést. A XXI században világméretben<br />

nagyméretű értékrombolás lett úrrá, amely<br />

háttérbe szorította az erkölcsi értékeket, így egyre<br />

inkább gátolja a korszerű minőségügy hatékony működését.<br />

Az értékrombolás eredményeként eltorzult<br />

a társadalmak hagyományos rendje, kialakult az imperializmus,<br />

világméretű lett a média tömegeket befolyásoló<br />

uralma és kibontakoztak az államok feletti<br />

hatalmi rendszerek. Mindennapjainkat átalakítja a<br />

mesterséges intelligencia uralma. Munkánk harmadik<br />

részében vázoljuk, hogy ma a minőségügy feladata<br />

a minőségügy valóságos helyzetének a feltárása, a<br />

minőségügyi eszközök hatékonyságának a vizsgálata,<br />

fellépés a <strong>minőségügyben</strong> található torzulások ellen,<br />

harc a még meglevő erkölcsi értékek védelméért, és<br />

harc az erkölcsi rend helyreállításáért.<br />

A MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSE<br />

Bár a minőség fogalma az emberiség történelm<strong>év</strong>el<br />

egyidős, a minőségügy hatalmas irodalma ellenére<br />

sem a minőségügy, sem a minőség fogalma a<br />

mai napig nem egyértelmű. A minőségügyön belül<br />

nincs ma még egységesen elfogadott értelmezése a<br />

minőség fogalmának sem.<br />

A minőség sokféle értelmezése közül itt röviden<br />

vázoljuk a minőség filozófiai és a minőségügyi értelmezését.<br />

A minőség filozófiai szempontból kétféleképpen értelmezhető:<br />

általános (naturális) és érték-szemléletben.<br />

A minőség általános (naturális) filozófiai értelmezése<br />

szerint adott dolog (objektum) minősége, pontosabban<br />

„mineműsége” a dolog azon tulajdonságainak<br />

az összessége, amelyek azzá teszik az adott dolgot,<br />

ami. A minőség általános filozófiai értelmezése<br />

tehát a dolgok jellemző tulajdonságokkal történő<br />

leírását jelenti.<br />

A minőség értékszemléletű filozófiai értelmezése<br />

szerint adott dolog (objektum) minősége, pontosabban<br />

értéke, értékelt minősége a vizsgáló (minősítő)<br />

személynek az adott dologra vonatkozó, a vizsgáló<br />

személy értékrendjétől függő vizsgálati szempontjaiból<br />

következő lényeges tulajdonságainak meghatározott<br />

értékei alapján, az adott értékrend szerint<br />

súlyozott értékítélete.<br />

A minőség értékszemléletű filozófiai értelmezése<br />

tehát személyhez/szervezethez kötött, értékrenden<br />

alapuló, szubjektív. A minőség értékszemléletű ér-<br />

573

telmezéséhez meg kell fogalmazni a vizsgálati szempontokat,<br />

ezen szempontok alapján meg kell határozni<br />

a vizsgálandó tulajdonságokat, metrológiai<br />

értelemben meg kell mérni (megfigyelni, megvizsgálni)<br />

a tulajdonságok értékét, meg kell határozni a<br />

vizsgálati szempontok közötti értékrendet és ezen<br />

értékrend alapján meg kell adni az objektumra vonatkozó<br />

értékítéletet, a minősítést, azaz az objektum<br />

minőségét. A filozófiai értékszemléletű minőség tehát<br />

a minősítő személy adott objektumra (folyamatra)<br />

vonatkozó - a személy értékrendjétől, erkölcsétől<br />

függő - értékítélete.<br />

A minőségügy általánosan elfogadott és egységesen<br />

értelmezett minőség fogalma napjainkban alakul ki.<br />

A minőségügy minőség fogalmát a filozófia a fenti<br />

értékszemléletű minőség fogalma alapján a lehet<br />

értelmezni. A <strong>minőségügyben</strong> majdnem mindenki<br />

elfogadja a fogyasztó (vevő) és az érdekeltek elégedettségének<br />

a jelentőségét, a minőség minőségügyi<br />

értelmezése ennek alapján formálódik, ezzel a későbbiekben<br />

foglalkozunk.<br />

A mai magyar köznyelvben és értelmiségi nyelvben<br />

a minőség kifejezését egyre gyakrabban használják,<br />

tartalma napjainkban alakul ki, a köznyelvi minőség<br />

fogalma lassan közelít a minőségügy minőség<br />

fogalmához.<br />

A minőség kifejezését a magyar köznyelv néhány<br />

<strong>év</strong>tizeddel ezelőtt még nem használta, az esztétikai<br />

minőségre a szép, az erkölcsi minőségre a jó, a logikai<br />

igazság minőségére az igaz, a vallási minőségre<br />

a szent kifejezéseket használta, vagyis a minőség<br />

elnevezés helyett a tiszta értékek neveit használták!<br />

Ez a nyelvi jelenség világosan mutatja azt, hogy a<br />

minőség értékkategória, hiszen ezek a magyar szavak<br />

a tiszta értékeket jelentik.<br />

A MINŐSÉGÜGY ÉRTELMEZÉSE<br />

Minőségügynek nevezzük a minőség és a minőséggel<br />

kapcsolatos fogalmak összességét.<br />

Korszerű minőségügynek nevezzük az Egyesült Államokban<br />

és az Angol Birodalomban a XX. század<br />

elején kialakult ipari tömegtermelés hatására kibontakozott<br />

termelésszervezési eljárásokat (pl [6]- [7] ).<br />

A javtermelő (termelő) és a javhasználó (fogyasztó)<br />

minőségügyi tevékenységek közösségi tevékenységek,<br />

ezeket együttesen közösködő (vagy közösségi)<br />

tevékenységek, ennek alapján értelmezzük a közösségi<br />

minőségügy fogalmát.<br />

Az iparilag fejlett országokban kialakult korszerű<br />

közösségi minőségügy jellemzője, hogy demokratikus<br />

társadalmi és kapitalista szabadpiaci gazdasági<br />

rendszerben működik, ezért kapitalista szabadpiaci<br />

minőségügynek nevezzük.<br />

IGÉNY, ÉRTÉK, ERKÖLCS<br />

Az igény<br />

Az igény a minőségügy lényegi fogalma, mert mint<br />

a későbbiekben látni fogjuk, a minőségügy alapfogalma<br />

az igénykielégítési folyamat. Emberi mivoltunkból<br />

következik, hogy teljes életünk során<br />

igényeink vannak. Testi, értelmi és érzelmi igényeinket<br />

ki akarjuk elégíteni, így szükségünk van sok<br />

mindenre.<br />

Az érték<br />

Értékesnek minősítjük az értékeszme világnál azt,<br />

ami igényt elégít ki. Érték (value) az, ami igényt<br />

elégít ki (Schütz Antal [8] 385. old.).<br />

Négy fő tiszta, vagy szellemi értéket különböztetünk<br />

meg:<br />

1. erkölcsi (jó-rossz),<br />

2. logikai (igaz-t<strong>év</strong>es) (igazságkeresés),<br />

3. vallási (szent-istentelen).<br />

A tiszta értékek mellett megkülönböztetjük a megvalósult,<br />

tárgyiasult értékeket, amelyek a tiszta értékből<br />

és az értékhordozóból tevődnek össze. Az értékhordozók<br />

lehetnek önértékek, vagy másodlagos értékek.<br />

Másodlagos értékek például a gazdasági értékek.<br />

Az értékek összessége alkotja az értékrendet (values).<br />

Értékrendünk mutatja, hogy melyek a fontosabb<br />

és kevésbé fontos értékeink.<br />

Az ember általános igényei<br />

Az ember általános igényei az értékrendjéből következnek.<br />

Bonyolult kérdés az, hogy milyen értékrendből<br />

milyen igények vezethetők le. Közleményünkben<br />

fontossága és hasznossága miatt J.J. Dahlgaard [9]<br />

munkája alapján az - Istenhittől független - az ember<br />

általános igényeit vázoljuk.<br />

Fizikai-biológiai igények (mint bármely élőlény): élelem,<br />

víz, levegő, nemi élet (biológiai szeretet), szállás/<br />

menedék, ruházat, biztonság.<br />

Értelmi (mental) igények (mint gondolkodó lény): tartozás<br />

valahova, barátság (értelmi szeretet), elismerés,<br />

rang, önazonosság, teljesítmény, alkotóképesség, fej-<br />

574

lődés, önmegvalósítás.<br />

Érzelmi (spiritual) igények, örök értékek (mint lelki<br />

lény): alázatosság, igazságosság, őszinteség, hűség,<br />

becsületesség, jószívűség, emberszeretet (lelki szeretet),<br />

tisztelet, bizalom, irgalmasság. Világnézettől,<br />

sőt értékrendtől függetlenül mindenkinek igénye<br />

van az értelmi, érzelmi és lelki értékekre, a toleranciára,<br />

az igazságosságra, sőt a szeretetre is. Ebből<br />

következően az erkölcs, az ember tisztelete a minőség<br />

lényegi alkotója.<br />

Kultúra, világnézet<br />

A kultúra az emberi társadalom (közösség) tevékenysége<br />

által létrehozott szellemi és anyagi javak, értékek<br />

összessége. A kultúrtevékenységek mindazon tevékenységek,<br />

amelyek természeti adottságokat értékeszmék<br />

szerint alakítanak. A kultúrjavak mindazon<br />

javak, amelyeket kultúrtevékenységek hoznak létre.<br />

A kultúrjavak lehetnek szellemi, anyagi és humán<br />

kultúrjavak, továbbá anyagi értékhordozók.<br />

A belső, szellemi kultúra az igaz, jó, szép, szent értékeinek<br />

a megvalósítása tudomány, erkölcs, művészet,<br />

vallás alakjában. A belső, szellemi kultúrát a<br />

tudás, hit, képességek, mesterségek alkotják.<br />

A külső tárgyi kultúra a gazdasági kultúra, gazdálkodás,<br />

anyagi jólét.<br />

A kultúrjavak közösség-alkotó és - fenntartó tényezők:<br />

egyesítenek, kölcsönhatásban vannak.<br />

„A világnézet valami egész, egyetemes: tartalmaz valami<br />

képet a világról, az egész világról… A világnézet<br />

tárgya ugyanaz a létező valóság, mint a szaktudományoké,<br />

ámde azt különleges módon nézi: mint „világot”,<br />

mint kerek egészet.” ( [10] 7-8 o.).<br />

„Ha világnézetről beszélünk, akkor az a világ, amelyre<br />

gondolunk, mindig valakinek a világa… Csak ez<br />

az egyéni világ számunkra az abszolút és valóságosan<br />

létező világ, egyébként a „világ” csak elvont eszme.<br />

A világnézetet az egész ember, a teljes személy<br />

alakítja.” ( [10] 8 o.).<br />

„A világnézet nem csupán azt nézi, ami van, hanem<br />

értékel is. Nem pusztán leír és megért, hanem felszólít<br />

állásfoglalásra és cselekvésre is… Hit és tudás<br />

a világnézeteknek két, egymástól elválaszthatatlan<br />

egységbe szövődő oldala.” ( [10] 12 o.).<br />

Az erkölcs<br />

Az erkölcs lényege, hogy az ember minden tudatos<br />

tevékenységében és egész magatartásában kötelezve<br />

tudja magát arra, hogy a jót tegye, a rosszat kerülje.<br />

A szabad akarat azt jelenti, hogy választási, döntési<br />

szabadságunk van a jó és a rossz között. A ténylegesen<br />

meghozott döntés jóságának, vagy rossz-ságának<br />

érzékelője a lelkiismeret.<br />

Az erkölcsi értékeket az erkölcsi törvények fogalmazzák<br />

meg. Az európai kultúrában elsősorban a természetes<br />

erkölcsi törvényt, az ószövetségi törvényt és a<br />

keresztény újszövetségi törvényt értelmezzük.<br />

A természetes erkölcsi törvény az ember méltóságát,<br />

az ember szeretetét fogalmazza meg. Természetes<br />

törvénynek nevezzük, mert az emberi értelemből<br />

következik.<br />

Korábbi keresztény alaptörvény az ószövetségi törvény,<br />

amely a teljes Tízparancsolat, vagyis az ember<br />

szeretetét tartalmazó IV.-X. parancsolatok mellett<br />

az Isten szeretetét is tartalmazza:<br />

Újabb keresztény erkölcsi törvény az evangéliumi,<br />

vagy újszövetségi törvény, a szeretet törvénye: ”Új<br />

parancsot adok nektek, hogy szeressétek egymást:<br />

ahogy én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is<br />

egymást.” Az evangéliumi, vagy újszövetségi törvény,<br />

a szeretet törvénye a következő aranyszabályban<br />

foglalható össze: „Amit akartok, hogy veletek<br />

tegyenek az emberek, ti is azt tegyétek velük” (Máté<br />

7, 12) (Lukács 6, 31).<br />

A szeretet és az erkölcs összefüggő fogalmak. Aristoteles<br />

azt mondja a Nikomakhoszi Etikában, hogy<br />

szeretni annyi, mint valakinek jót okozni. A szeretetre<br />

való képesség az alapja az erkölcsiségnek, ez<br />

teszi lehetővé az erkölcsileg értékes cselekvést.<br />

Az érték és a szeretet egymással megfelelést, rokontermészetűséget<br />

mutatnak. A szeretet erkölcsi értéke<br />

változatlan, korok és társadalmi formák felett áll.<br />

A keresztény társadalometika alapelvei<br />

A társadalmak életképességének, életben maradásának<br />

feltétele az adott társadalom által kidolgozott,<br />

elfogadott és alkalmazott társadalometika. Európában<br />

a keresztény egyházak együttműködésben<br />

kialakították a keresztény kultúrán alapuló keresztény<br />

társadalometika alábbi alapelveit:<br />

• személyközpontúság (perszonalitás): egyediség<br />

és társadalmiság,<br />

• szolidaritás: eltökélt akarat és gondoskodás a<br />

közjóért, mindenkiért, mert felelősek vagyunk<br />

egymásért,<br />

• szubszidiaritás: a közjó társadalmi feladatának<br />

átengedése alacsonyabb szervezettségű<br />

csoportnak.<br />

575

A KAPITALISTA SZABADPIACI<br />

MINŐSÉGÜGY MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSE<br />

A kapitalista szabadpiaci<br />

igénykielégítési folyamat<br />

A kapitalista szabadpiacon találkozó termelő és a fogyasztó<br />

termelési, illetve fogyasztási folyamatainak és<br />

a piaci kapcsolatának az együttesét kapitalista szabadpiaci<br />

igénykielégítési folyamatnak nevezzük, a kapitalista<br />

minőségügynek ez az alapvető fogalma [2] .<br />

A kapitalista szabadpiaci igénykielégítési folyamat<br />

során a termelő – a saját értékrendjétől függően – a<br />

fogyasztó igényeit ki akarja elégíteni, ezért a termelési<br />

folyamat során terméket állít elő, amelyet a kapitalista<br />

szabadpiacon mint jószágot, árut értékesít<br />

és a termékéért a termelő – általában a fogyasztótól<br />

– a piacon csereértéket kap. Ha a csereérték az igényeit<br />

kielégíti, akkor ezáltal értéket kap, számára az<br />

igénykielégítési folyamat értékteremtő.<br />

A fogyasztó – a saját értékrendjétől függően – az<br />

igényeinek a kielégítése érdekében a termelőtől a<br />

piacon terméket vásárol, amelyet a fogyasztási folyamat<br />

során használ, elhasznál, elfogyaszt. Ha a<br />

termék kielégíti a fogyasztó igényeit, akkor a termék<br />

által értéket kap, a termék számára értékhordozó.<br />

Általában a fogyasztó, de esetleg a fogyasztó<br />

helyett a közösség, vagy más támogató a termékért<br />

a piacon a termelőnek csereértéket ad.<br />

A termelő és a fogyasztó közötti, a termék adás-vételére<br />

vonatkozó kapcsolat tehát a kapitalista szabadpiac<br />

keretei között játszódik le.<br />

Mind a termelő, mind a fogyasztó, mind a társadalom<br />

igénye az adott egyén/szervezet/közösség<br />

értékrendjétől, erkölcsétől függ, így a korszerű minőségügy<br />

központi kérdése a kultúra, az értékrend<br />

és az erkölcs.<br />

A kapitalista szabadpiaci igénykielégítési folyamat<br />

kiterjesztéseként értelmezzük a kapitalista szabadpiaci<br />

igénykielégítési hálózatot, amely a termelési és<br />

a fogyasztási folyamatokból álló teljes ellátási lánc<br />

és a termék teljes életpályáját tartalmazza. Az ellátási<br />

láncban megkülönböztetjük a közvetlen vevőt<br />

(customer) és a végfogyasztót (consumer). Az ellátási<br />

láncra példa az élelmiszeriparban értelmezett „termőföldtől<br />

a terített asztalig” fogalom. A termék teljes<br />

életpályája alapján vizsgálható a környezet terhelése.<br />

A kapitalista szabadpiaci igénykielégítési<br />

hálózat érdekeltjei<br />

A kapitalista piaci igénykielégítési hálózat alapvető<br />

érdekeltjei (stakeholders, interested parties), – más<br />

elnevezéssel érintettjei, partnerei, társai, tág értelemben<br />

vett „vevői” – a fogyasztási folyamatban<br />

érdekelt fogyasztók, a termelési folyamatban érdekelt<br />

termelők és a termelők beszállítói, valamint az<br />

igénykielégítési folyamatban érdekelt helyi közösség<br />

és a társadalom.<br />

A kapitalista szabadpiaci minőségügy<br />

minőség fogalma<br />

A korszerű kapitalista minőségügy értelmezése<br />

szerint a kapitalista piaci igénykielégítési hálózat<br />

minősége a teljes ellátási láncban és a teljes termék<br />

életpályában érdekeltek (közvetlen fogyasztók,<br />

végfogyasztók, termelők, beszállítók és társadalom)<br />

értékrendjén alapuló értékítélete arra vonatkozóan,<br />

hogy az igénykielégítési hálózat mennyire elégíti ki<br />

az érdekeltek igényeit, azaz az érdekeltek az igényeik<br />

kielégítése által mennyi értéket kapnak. A minőség<br />

tehát átadott érték.<br />

A minőség más szavakkal az igénykielégítési hálózatban<br />

érdekeltek elégedettsége, azaz az érdekeltek<br />

igénykielégítési hálózatra vonatkozó értékítélete.<br />

A <strong>minőségügyben</strong> napjainkban bontakozik ki az a<br />

fontos felismerés, hogy a minőség érték (pl. [11]-[13] ).<br />

A fenti megfogalmazás a minőség teljes értelmezését<br />

magába foglalja. A fenti értelmezés mellett a minőségügy<br />

irodalmában sokféle más minőség-meghatározás<br />

is található, azonban sok meghatározás<br />

legtöbbje a minőség jellemzőinek csak egy részét<br />

tartalmazza, például vevőelégedettség.<br />

A minőség állami és vállalati szintű<br />

minőségügyi szabályozása<br />

A minőség állami szintű szabályozása (makró minőségügy)<br />

a társadalom értékrendjétől, kultúrájától,<br />

erkölcsétől és jogrendjétől függ, a szabályozás<br />

jogszabályokkal, esetleg támogatási rendszerekkel<br />

történik. A minőség vállalati szintű szabályozása<br />

(mikró minőségügy) esetén meghatározó a vállalati<br />

kultúra, a vállalati értékrend, a vállalat etikai<br />

kódexe. A vállalati minőségmenedzsment-rendszerek<br />

működését alapvetően meghatározza a vezetők<br />

és a dolgozók kultúrája, értékrendje, képessége és<br />

erkölcsi hozzáállása.<br />

576

A minőségügy megfelelőség fogalma<br />

A kapitalista szabadpiaci minőségügy a minőség<br />

mellett értelmezi a megfelelőség (conformity, conformance)<br />

fogalmát is. Egy objektum (anyag, rendszer,<br />

folyamat, személy stb.) egy adott követelményrendszer<br />

szempontjából megfelelő, ha az objektum<br />

mért tulajdonságainak az értékei kielégítik az adott<br />

követelményrendszer előírt követelményeit. Ismert<br />

megfelelőség-követelményrendszerek a termék-szabványok,<br />

a Gyógyszerkönyv, az Élelmiszerkönyv, az<br />

ISO 9001 rendszerszabvány, stb.<br />

Felhívjuk a figyelmet arra a szomorú tényre, hogy<br />

nagyon sok szervezetben a minőség és a megfelelőség<br />

fogalmát összekeverik. Több helyen hibásan a<br />

megfelelőséget nevezik minőségnek, és a minőség<br />

fogalmát nem is használják. Korszerű értelmezésben<br />

például a Minőség Ellenőrzési Osztály (MEO)<br />

helyes elnevezése Megfelelőség Megállapítási Osztály<br />

kellene, hogy legyen.<br />

A MEGVÁLTOZOTT VILÁG<br />

Az értékrombolásra alapozott radikális<br />

„felvilágosult” kultúra<br />

Az elmúlt <strong>év</strong>századokban egyre inkább elterjedt és<br />

napjainkban egyre erősödik az értékrombolás. Sajnos<br />

nem mindenki veszi komolyan R. Schumann<br />

több mint 50 <strong>év</strong>vel ezelőtti intelmét: „Bizonyára<br />

mindannyian megtanultunk óvakodni mindenféle<br />

propagandától, az ellenséges szándékú behatolásnak<br />

ettől a jelenkori formájától, amely legértékesebb hagyományainkat<br />

rombolja.” ( [14] , 29 o.).<br />

J. Ratzinger ennél tovább megy, egyértelműen meghatározza<br />

az értékrombolás alapvető forrását: „… a<br />

racionalizmus… nyomában Európa kifejlesztett egy<br />

olyan kultúrát, mely az emberiség számára korábban<br />

ismeretlen módon kizárja Istent a közgondolkodásból,<br />

akár úgy, hogy teljesen tagadja, akár úgy,<br />

hogy a létét bizonyíthatatlannak, bizonytalannak,<br />

ezért a szubjektív döntések területére tartozónak<br />

ítéli, olyan valaminek, ami teljesen jelentéktelen a<br />

közélet számára.” ( [15] , 32-33 o.).<br />

„…Európában bontakozott ki egy olyan kultúra, amely<br />

a legradikálisabb ellentmondást képvisel nem csupán<br />

a kereszténységgel, hanem az egész emberiség vallási<br />

és erkölcsi hagyományaival szemben.” ( [15] , 33-34<br />

o.). „Azt az eszmét tételezik fel, hogy csak a radikális<br />

felvilágosult kultúra, mely a mi korunkban érte el<br />

teljes kibontakozását, lehet építő jellegű az európai<br />

identitás számára. Mellette… létezhetnek különböző<br />

vallási kultúrák…, felt<strong>év</strong>e, hogy tiszteletben tartják a<br />

felvilágosult kultúra követelményeit és magukat alárendelik<br />

neki”. ( [15] , 36-37 o.).<br />

A radikális kultúra zavaros szabadságeszméjének következménye,<br />

hogy a szabadság ezen torz értelmezése<br />

szerint az ateizmus terjesztése szabad, de az Istenhité<br />

nem, a meleg-felvonulás szabad, de a kereszt<br />

a falon nem, az óvodában a gender nem csak megengedett,<br />

hanem kötelező, de a papás-mamás játék<br />

nem engedett, a fenyőfa lehetséges, de a karácsonyfa<br />

nem, a nyuszi ünnep megengedett, de a húsvét nem,<br />

stb. Az emberiség több <strong>év</strong>ezredes kulturális értékeit<br />

az elmúlt egy-két <strong>év</strong>század óta bizonyos érdekkörök<br />

tudatosan rombolják. Ezen összezavarodott világban<br />

háttérbe szorul a fogalmi gondolkodás, a fogalmak<br />

közötti összefüggések keresése, az igazság helyett a<br />

„szavak ereje” diadalmaskodik, a tudományos fogalmak<br />

helyett a bűvös jelszavak korát éljük, a valóság<br />

helyett virtuális világokat építünk és észre sem<br />

vesszük a virtuális világban, hogy a valóságban mi<br />

játszódik le…<br />

A sikeres értékrombolás eredményeként az emberek<br />

többsége már nem látja világosan a célját, cél nélkülivé<br />

vált. Nincsenek már értelmi, érzelmi, lelki céljai,<br />

ebből eredően mindennapjainak egyetlen „célja”<br />

csak a vegetálás, a túlélés. Az értéknélküliségéből<br />

következően lehet, hogy a világos, tudatos cél nélküli<br />

léte kegyetlen, embertelen célok végrehajtására<br />

is képessé teszi.<br />

A világ megváltozott hatalmi rendje<br />

A XX. században kialakult kapitalista szabadpiaci<br />

gazdasági rendszerben később megjelentek a monopóliumok,<br />

majd kialakult az imperializmus, és az elmúlt<br />

<strong>év</strong>tizedekben új hatalmi ágak, különösen a média<br />

és az államok feletti pénzügyi hatalmak uralma<br />

bontakozott ki, a demokratikus társadalmi rendszereket<br />

sok helyen diktatórikus rendszerek váltják fel.<br />

Az értékrombolás eredményeként átalakul a társadalmak<br />

hagyományos rendje, háttérbe szorulnak a<br />

nemzetállamok, mindent felül ír a torz, hazug média,<br />

így nincs már mód objektív információ szerzésre,<br />

és megerősödtek, sőt már uralkodnak az államok<br />

feletti hatalmi rendszerek.<br />

577

A mindennapjainkat átalakító mesterséges<br />

intelligencia hatalma<br />

Az elmúlt <strong>év</strong>tizedekben az élet minden területét behálózta<br />

az informatika és ma már mindent eláraszt<br />

a mesterséges intelligencia. Elterjedtek a robotok,<br />

a mesterséges intelligencia által új ipari és szolgáltatási<br />

ágak bontakoznak ki, a mesterséges intelligencia<br />

által teljesen kiszolgáltatottá váltunk, szinte<br />

minden tulajdonságunk megismerhető, ma már<br />

szinte minden tevékenységünk nyomon követhető.<br />

A MINŐSÉGÜGY FELADATA<br />

A MINŐSÉGÜGY VALÓSÁGOS<br />

HELYZETÉNEK A FELTÁRÁSA<br />

Háttérbe szorult az emberközpontúság<br />

A nyereséghajhász világban háttérbe szorult a jól<br />

működő vállalati/intézményi minőségmenedzsment-rendszerek<br />

lényege az emberközpontúság.<br />

A termelési és a fogyasztási folyamatok tényleges lefutása<br />

a folyamatokat tervező, a folyamatokban résztvevő,<br />

az azokat irányító emberek szakmai és erkölcsi<br />

hozzáállásától függ, ez azonban az elsődleges cél,<br />

a vevői igények kielégítése miatt másodlagossá vált.<br />

A gyenge minőségű termékek<br />

megt<strong>év</strong>esztő reklámozása<br />

Számos vállalat a jó minőségű fogyasztási cikkek<br />

helyett szédíti a fogyasztókat, és a gyenge minőségű<br />

fogyasztási cikkek eladását reklámokkal, marketinggel,<br />

PR (Public Relation, társadalmi kapcsolatok)<br />

tevékenységgel segítik elő. Szomorúan lehet<br />

tapasztalni, hogy a munkaerő piacon a vállalatoknak<br />

egyre kevesebb minőségügyi szakemberre van<br />

igényük, ugyanakkor egyre több marketing és PR<br />

szakembert keresnek. Hasonlóan, míg számos vállalatnál/intézménynél<br />

csökkentik a minőségügyi<br />

részlegek létszámát, addig egyre jobban terebélyesednek<br />

a marketing és PR részlegek.<br />

A megfelelő szakértelem hiánya<br />

A kapitalista piaci minőségügy gyakorlati alkalmazásának<br />

egyik fontos erkölcsi problémája, hogy sok<br />

hazai minőségügyi „szakember” nem rendelkezik<br />

kellő mélységű és széleskörű szakmai tudással.<br />

A felsőoktatás hiányossága, hogy még a diplomával<br />

rendelkezők sem ismerik kellő mélységben egyrészt<br />

a rendszerelmélet, irányításelmélet, méréselmélet,<br />

másrészt a filozófia, etika alapjait. Az is szomorú,<br />

hogy több minőségügyi részterület szakértője nincs<br />

tisztában a minőségügy többi részterületét.<br />

A munkából kiveszett a minőség<br />

A minőség fogalmának mélyebb megértését segíti elő,<br />

ha a fenti hatalmas irodalomból kiemeljük Németh<br />

László „A minőség forradalma” két kötetes munkáját<br />

[14]-[15]<br />

, aki a minőség, a szellem forradalmát abban az<br />

intellektuális igényben látja, hogy vissza kell állítani,<br />

el kell ismerni, meg kell becsülni a munka szenvedély<br />

voltát. A magasabb rendű, művészibb, arisztokratikusabb<br />

munkáért való küzdelem: a minőség<br />

forradalma, a tömegek gazdasági boldogulásáért és<br />

kulturális felemelkedéséért folyó küzdelem: a tömegek<br />

forradalma ( [16] 9-13, 103-104 old.).<br />

Németh László kétségbeesve megállapítja, hogy „A<br />

munkából kiveszett a minőség: csak tömegmunkát<br />

szabad végezni; tizenkét <strong>év</strong>i tanulmány után beledobnak<br />

egy munkakörbe, melyet fél óra alatt kiismerhettél<br />

volna. Senki sem kíváncsi rá, hogy ki vagy<br />

és mit tudsz… Az előmenetelnek egy faja marad meg:<br />

…a szolgalelkűség. Légy műveletlen s öld ki az egyéniségedet.”<br />

( [16] 19 o.).<br />

A minőségügyi szabványok torz szerepe<br />

A ma már igen erős hatalommal rendelkező szabványosító<br />

maffia özönvíz szerűen terjeszti a minőségügyi<br />

szabványokat. Erkölcsileg elítélendő, hogy<br />

számos tanácsadó azt sugallja, hogy a szabványok<br />

tökéletesek és teljesek, így félrevezetik a szabványok<br />

alkalmazóit. Erkölcsi kérdésnek tekinthető a<br />

szabványok fordításának hibái is, például az irányítás<br />

és vevő kifejezések torzító hatása. Véleményünk<br />

szerint súlyos erkölcsi kérdés az is, hogy sokan az<br />

ISO 9001 szabvány alkalmazását majdnem mindenhol<br />

javasolják, és nem hívják fel a figyelmet arra,<br />

hogy ennek a szabványnak az alkalmazását a vevők<br />

követelik a beszállítóktól, ez nem biztosítja a vállalat<br />

nyereségességét. Erkölcsi szempontból hibásnak<br />

tekintendő az is, hogy sokan azt hirdetik, hogy<br />

az ISO 9001/9004 szabványok jól alkalmazhatók a<br />

szolgáltatások esetén is, pedig ez t<strong>év</strong>edés.<br />

Problémák a minősítések területén<br />

A minőségügy fontos eszköztára a minősítések (tanúsítás,<br />

akkreditálás, vizsgáztatás, pályázatok elbírálása,<br />

stb.) A minősítések esetén nagyon sok probléma<br />

adódik: szükséges-e az adott minősítő tevékenység,<br />

578

van-e független minősítő szervezet, alkalmas-e a minősítésre<br />

a minősítő szervezet, alkalmas-e a minősítésre<br />

a minősítendő szervezet, stb. Sajnálatos módon<br />

egyesek minősítők tényleges, tudatos erkölcstelen<br />

döntéseket is hoznak. Össze kellene fogni ezen erkölcstelen<br />

tevékenységek ellen.<br />

Zavaros értékrend<br />

A fogyasztói társadalom torz reklámokkal, ravasz<br />

áruházi légkörrel megzavarja, megváltoztatja értékrendünket,<br />

az anyagi világ, a biológiai szükségletek<br />

kerültek mindennapjaink középpontjába és nagymértékben<br />

háttérbe szorultak az értelmi és a lelki<br />

értékek. Ezért hangsúlyozza Dahlgaard munkatársaival<br />

azt, hogy az emberiségnek újabb reneszánszra<br />

van szüksége ahhoz, hogy az ember biológiai, értelmi<br />

és lelki igényei egyensúlyba kerüljenek [9] .<br />

A minőségmenedzsment gyakorlatának nagy kérdése,<br />

hogy a széles körben elterjedt elégedettségvizsgálatoknál<br />

és a napjainkban terjedő teljesítményértékelésnél<br />

az anyagi tényezők vagy az értelmi/érzelmi<br />

tényezők fognak-e előtérbe kerülni.<br />

Munkatárs, vagy beszállító?<br />

Minőségügyi irodalma a munkatárs /alkalmazott/<br />

dolgozó szerepét általában torz módon állítja be:<br />

úgy fogalmaz, mintha a munkatárs a vállalat/intézmény<br />

része, tagja lenne, pedig a munkatárs ténylegesen<br />

a vállalat/intézmény olyan sajátos beszállítója,<br />

aki a munkaerejét adja el a munkabérért.<br />

Sérült lelkek<br />

Tudomásul kell vennünk, hogy ebben a hatalmas<br />

információ áradatban fuldokló, zajos, értéknélküli<br />

világban egyre több sérült lélekkel találkozunk.<br />

A fogyatékos emberek alkalmazása mellett meg<br />

kell találni annak is a módját, hogy a sérült lelkeket<br />

is hatékonyan alkalmazzuk a minőségügyi<br />

szervezetekben.<br />

FONTOSABB FELADATAINK<br />

Kísérlet az oktatási rendszer<br />

színvonalának emeléséért<br />

A társadalom értékrendje hosszú távon elsődlegesen<br />

az oktatási rendszer színvonalától függ. Azt is látjuk,<br />

hogy az oktatás színvonala egyre alacsonyabb.<br />

Mindent meg kell tennünk azért, hogy az oktatás<br />

minden szintjén, kezdve a közoktatástól a minőségügyi<br />

szakképzésig, az oktatás színvonalát a fogalmi<br />

gondolkodás erősítés<strong>év</strong>el, az oktatás elméleti és a<br />

gyakorlati egység<strong>év</strong>el, a világos és szabatos magyar<br />

nyelv használatával emeljük.<br />

Harc a helyes értékrendért<br />

A minőségügynek nemcsak az a célja, hogy az igények<br />

kielégítése által értéket adjon, hanem az is, hogy<br />

a társadalom, a fogyasztók és a termelők értékrendjét<br />

ápolja, fejlessze és ezáltal a szegényes, hiányos értékrendű,<br />

„igénytelen” emberekben, illetve szervezetekben<br />

is kialakítsa a helyes értékrendet, hogy ezáltal<br />

„igényes” emberekké, illetve szervezetekké váljanak.<br />

Harc az erkölcsi rend helyreállításáért<br />

A minőség és az erkölcs ma azért is alapvető kérdés,<br />

mert már általánosan elfogadott nézet, hogy a<br />

Földünk végveszélyben van, a jelenlegi társadalmi/<br />

gazdasági/hatalmi rendszerben a mai módon nem<br />

tartható fenn az emberiség jövője. Sokunk véleménye<br />

szerint a Glóbuszon az élet fenntarthatatlanságának<br />

alapvető oka az erkölcsi rend felbomlása.<br />

A minőség és az erkölcs tehát mind a jelenünk, mind<br />

a jövőnk lényegét meghatározó alapvető kérdés, harcolnunk<br />

kell az erkölcsi értékrend helyreállításáért.<br />

A minőségügyi értékek megőrzése<br />

A korszerű minőségügy ma már szinte áttekinthetetlenül<br />

sok, nagyon értékes módszert, eljárást dolgozott ki.<br />

A minőségügyi társadalmi szervezeteknek, a minőségügyi<br />

szakembereknek össze kellene fogni azért, hogy<br />

a legértékesebb minőségügyi eredményeket számba<br />

vegyük és megőrizzük. A minőségügy fejlődéséhez<br />

nagyon sok szakember járult hozzá. Hálásan köszönjük<br />

az ISOFÓRUM egyesületnek, hogy a mostani <strong>30</strong><br />

<strong>év</strong>es jubileumi könyvben is n<strong>év</strong> szerint megemlékezik<br />

sok szakemberről. Engedjék meg, hogy korelnökként<br />

a felsorolást kiegészítsem Parányi György, Tomcsányi<br />

Pál, Varga Lajos, Ács Pál, Mokry J. Ferencné és Gyaraky<br />

Zoltán személy<strong>év</strong>el, akik a rendszerváltáskor jelentősen<br />

hozzájárultak a minőségügy fejlődéséhez.<br />

DÖNTENÜNK KELL: VÁLASZÚT<br />

ELŐTT A VILÁG<br />

Noszlopi László már 1975-ben könyvének bevezetőjében<br />

( [17] , 5.o.) ezt írta: „A szeretet nem valami<br />

érzelmes, kedves ellágyulás, amely nélkül az élet<br />

579

azért megvolna valahogy, hanem épp napjainkban<br />

mutatkozik meg apokaliptikus méretekben, hogy<br />

elegendő szeretet nélkül az emberiség sorsa megpecsételődött.<br />

Isten válaszút elé állít mindnyájunkat:<br />

vagy teljesítjük végre a szeretet parancsát, vagy pedig<br />

Szodoma és Gomora sorsa, Szent János apostol<br />

apokalipszisének megrettentő képei, Nostradamus<br />

jóslatai stb. együttv<strong>év</strong>e sem képesek megrajzolni,<br />

ami fenyeget.”<br />

„Ha a világ a nyomor, a terror és a káosz következtében<br />

elhalálozik, úgy ez onnan fog származni, hogy<br />

mi, emberek, képtelenek vagyunk békés módon alkalmazkodni<br />

az új világhoz, az emberiség egységének<br />

a világához, amely minden időben megvolt, és<br />

amely bennünket arra unszol, hogy valóban osztatlanná<br />

legyen”. ( [17] , 138 o.).<br />

Noszlopi László könyvének utolsó fejezetében így<br />

fogalmaz: „A szellemi értékek tisztelete, az igazság<br />

és a szépség szeretete, becsületesség és könyörületesség,<br />

együttérzés az elnyomottakkal, hit az emberek<br />

testvéri összekötöttségében azok a tulajdonságok,<br />

amelyek a modern kultúrát megmenthetik.”<br />

( [17] , 137. o.).<br />

Ne feledjük! Az emberiség válaszút előtt áll: melyik<br />

utat választjuk? Az emberiség jövőjének egyetlen<br />

helyes útja az önzetlen szeretet! Csak a szeretet bocsát<br />

meg, csak az emel fel, és csak az ad külső és<br />

belső békét, boldogságot!<br />

HIVATKOZOTT IRODALOM<br />

[1]<br />

Veress Gábor (szerk.): A minőségügy alapjai<br />

Műszaki Könyvkiadó, Magyar Minőség Társaság,<br />

Budapest, 1999.<br />

[2]<br />

Veress Gábor, Birher Nándor, Nyilas Mihály: A<br />

minőségbiztosítás filozófiája<br />

JEL Kiadó, Budapest, 2005.<br />

[3]<br />

Tomcsányi Pál: Piaci áruelemzés és marketingtermékstratégia<br />

Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet,<br />

Budapest, 1994.<br />

[4]<br />

Tomcsányi Pál: Az emberi igények jobb<br />

kielégítése az anyagi és szellemi értékek<br />

összehangolásával<br />

Polgári Szemle, 10 (3-6), 31-39, 2014<br />

[5]<br />

Csath Magdolna: Minőségstratégia – TQM<br />

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005<br />

[6]<br />

Walter Andrew Shewhart :<br />

Economic Control of Quality of Manufactured<br />

Product (1931).<br />

[7]<br />

Juran’s Quality Control Handbook<br />

Joseph M.Juran, Frank M.Gryna<br />

McGraw-Hill, 1988 - 1808 old<br />

[8]<br />

Schütz Antal: A bölcselet elemei<br />

Szent István Társulat, Budapest, 1948.<br />

[9]<br />

Dahlgaard, Jens, J., Dahlgaard, Su Mi Park,<br />

Edgeman, Rick L.: Core value deployment: The<br />

need for a new renaissance<br />

Total Quality Management, 9 (4-5), S45-S50<br />

(1998).<br />

[10]<br />

Noszlopi László: A világnézetek lélektana<br />

Szent István Társulat, Budapest, 1937.<br />

[11]<br />

Conti, Tito: Minőség és érték:<br />

A menedzsmentszemlélet és a rendszerközpontú<br />

gondolkodás konvergenciája I. rész<br />

Minőség és Megbízhatóság, 2006/5, 272-279.<br />

[12]<br />

Veress Gábor: Nyereségérdekeltség és<br />

társadalmi felelősség<br />

Magyar Minőség 19(2), 12-29 (2011).<br />

[13]<br />

Robert Schuman: Európáért<br />

Pannónia Könyvek, 2004.<br />

[14]<br />

Joseph Ratzinger: Benedek Európája a<br />

kultúrák válságában<br />

Szent István Társulat, Budapest, 2005.<br />

[15]<br />

Németh László: A minőség forradalma<br />

Első kötet: EURÓPA<br />

Magyar Élet Irodalmi Kiadóvállalat, Budapest,<br />

1940.<br />

[16]<br />

Németh László: A minőség forradalma<br />

Második kötet: ÚJ ENCIKLOPÉDIA FELÉ<br />

Magyar Élet Irodalmi Kiadóvállalat,<br />

Budapest, 1940.<br />

580

Prof. Dr. Veress Gábor<br />

„Prof. Dr. Veress Gábor a magyar minőségügyi élet egyik legismertebb és legnépszerűbb<br />

szakértője. Előadásait, hozzászólásait mindig megkülönböztetett<br />

figyelemmel és érdeklődéssel hallgatják. Kiváló előadói stílusa, alapos szakmai<br />

ismerete, fiatalos lendülete és minőség iráni elkötelezettsége egyaránt tiszteletet<br />

érdemel.<br />

Veress Gábor (1938.05.28.) gyémánt diplomás vegyészmérnök, alkalmazott<br />

matematikus, a kémiai tudomány doktora, egyetemi tanár, professor emeritus.<br />

15 könyv, 35 könyvrészlet, 400 közlemény és konferencia kiadvány, mintegy<br />

500 tudományos előadás szerzője. Korábban a Kőbányai Gyógyszerárugyár<br />

minőségbiztosítási vezetője, majd az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság<br />

elnökhelyettese volt. Tagja az Országgyűlés Nemzeti Fenntartható Fejlődési<br />

Tanácsnak. Több szakmai és társadalmi szervezetnek volt vezetője és tagja, így<br />

többek között volt az EOQ-MNB elnöke és a Műszaki és Természettudományi<br />

Egyesületek Szövetsége elnöke.<br />

A Magyar Köztársaság Elnöke 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend<br />

Tisztikeresztje kitüntetésben részesítette.<br />

Az ISOFÓRUM Egyesület örökös tagja, az EOQ MNB Egyesület örökös tagja<br />

2018-ben EOQ-MNB életműdíjjal és Neumann János Számítógéptudományi<br />

Társaság életműdíjjal ismerték el tevékenységét.<br />

A professzor úr szerint az életkor nem érdem, hanem Istentől kapott lehetőség.<br />

Hosszú életpályája igen gazdag, tudományos tevékenysége is tiszteletre méltó.<br />

1994-ben aktív résztvevője és támogatója volt a Magyarországi Tanúsított<br />

Cégek ISO 9000 Fórumának. Jelenlegi kívánságát a következőképpen fogalmazta<br />

meg: „Szeretném, ha a hazai minőségügyi szakemberek összefognának<br />

a minőségügyi kultúra fejlesztéséért”.<br />

E-mail: veress@sednet.hu<br />

581

Berényi László, PhD dr. habil, egyetemi docens<br />

KONVERGENCIA AZ<br />

IRÁNYÍTÁSIRENDSZER-<br />

SZABVÁNYOKBAN<br />

A 21. század minőségfelfogása hosszú fejlődési folyamat eredménye, ráadásul nem tekinthetjük<br />

lezártnak. Különös figyelmet a 20. században kapott, amikor minőség alatt<br />

már nem luxust, hanem a követelményeknek való megfelelést jelentette (Crosby, 1979).<br />

A gondolatot kiterjesztve a minőség alkalmazható lett számos területen, a termékeken túl<br />

a szolgáltatásokra, sőt az ezek előállításához kapcsolódó folyamatokra egyaránt. Ugyanakkor<br />

a követelményekhez való viszonyítással a minőség mérhetővé is vált.<br />

A minőség ügy<strong>év</strong>el való foglalkozás gyakorlatilag<br />

minden társadalmi rendszerben szerves része a termelési<br />

és a vállalatirányítási megoldásoknak, a minőségügyi<br />

tevékenységek fókusza azonban folyamatosan<br />

változik. A 20. század elején a tömegtermelés<br />

elterjedés<strong>év</strong>el a minőség-ellenőrzés és a minőségszabályozás<br />

kapott lendületet, majd a minőségbiztosításra,<br />

később pedig a minőségirányításra helyeződött<br />

át a hangsúly (lásd Szintay, 2005a; Kövesi-Topár,<br />

2006). A század második felében a japán vállalatok<br />

sikereinek megértése vált hangsúlyosság, ezzel párhuzamosan<br />

a környezeti és társadalmi problémák<br />

megoldása (Csutora és Kerekes, 2004) kerültek a figyelem<br />

középpontjába, amit a minőségügy átfogóan<br />

a kiválóság fogalomkör<strong>év</strong>el kezelt.<br />

A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon azokról a<br />

változásokról, amelyek az irányítási rendszerek világában<br />

történtek az elmúlt <strong>év</strong>tizedekben. A vizsgálatok<br />

középpontjában a minőségügy áll, aminek<br />

központi és integráló szerepe megkérdőjelezhetetlen.<br />

A terjedelmi korlátok miatt minden részlet,<br />

megközelítés és befolyásoló tényező értékelésére<br />

nem kerülhet sor.<br />

A szerző a tanulmány megírásakor a Miskolci Egyetem<br />

Vezetéstudományi Intézetének egyetemi docense,<br />

emellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közszervezési<br />

és Infotechnológiai Tanszékének egyetemi<br />

docense. 2010 óta rendszeresen oktat a kolozsvári<br />

Babes-Bolyai Tudományegyetem képzésin is. Minőségügyi<br />

tárgyakat 2003 óta oktat. Részt vett a<br />

rendőrségre és felsőoktatásra adaptált EFQM alapú<br />

értékelési modellek kidolgozásában, egyetemi minőségbiztosítási<br />

és minőségirányítási megoldásainak<br />

továbbá egyéb szervezetek és projektek minőségbiztosítási<br />

rendszereinek kidolgozásában.<br />

A MINŐSÉGÜGY FEJLŐDÉSE<br />

Az ipari forradalmak koráig, különösen a céhes iparszerveződés<br />

keretei között a minőség fogalma öszszefonódott<br />

a személyekkel. A céhmester átfogóan<br />

ismerte szakmáját, de gazdasági, szervezési és marketing<br />

területen is remekelnie kellett az üzlet sikerességének<br />

érdekében. A vevő elégedettsége a termék<br />

megfelelőségén keresztül a mester rátermettségén és<br />

képességein múlt. Az ipartörténeti beszámolók kiemelik,<br />

hogy a vallás alapvető hatással bírt, a minőség<br />

etikai vonatkozási túlmutattak a könyvek lapjain. A<br />

felelősség nem volt kérdéses, ez azonban a kereslet növekedésére<br />

választ adó manufaktúrák és a gyáripari<br />

szerveződés mentén fokozatosan vált megfoghatatlanná.<br />

A munkavégzők már nem álltak közvetlen kapcsolatban<br />

a vevőkkel, sokszor nem ismerték átfogóan<br />

a folyamatokat, figyelmük egy-egy kis részterületre<br />

koncentrálódott. A 20. század elején a tömegtermelés<br />

582

elterjedés<strong>év</strong>el a statisztika minőségellenőrzési és minőségbiztosítási<br />

alkalmazása (Shewhart, 1931) hozott<br />

áttörést a problémák kezelésében, sőt ezek a módszerek<br />

ma is használatosak (Kemény és szerzőtársai,<br />

2001). A számítógépek és az Internet, majd a dolgok<br />

internetének (Internet of Things, IoT) megjelenés<strong>év</strong>el<br />

a minőségbiztosítási adatgyűjtés, az adatfeldolgozás<br />

és az elemzések sebességének ugrásszerű változása<br />

mellett tovább szolgálják a társadalmat.<br />

A második világháború után a vállalatok a stratégia<br />

korszakába csöppentek. A kereslet folyamatos növekedése<br />

mellett az USA addig vezetői iparágai egyre<br />

inkább hátrányba kerület a japán és német versenytársakhoz<br />

képest (Peters és Waterman, 1986; Tenner<br />

és DeToro, 1996), a TQM és a kiválóság keresése,<br />

különösen a Malcolm Baldrige és az EFQM modell<br />

– kecsegtetett válaszokkal, ezek azonban számos<br />

elemükben elszakadtak a termelési folyamatoktól: a<br />

szervezet és a stratégia került előtérbe. A társadalmi<br />

változásokat legegyszerűbben a fogyasztói társadalom<br />

kialakulása foglalja össze, mint továbblépés a kapitalizmusból<br />

a jelenkorba. Fogyasztói társadalomról<br />

az 1950-es <strong>év</strong>ektől beszélünk.<br />

A tömegtermelés – ami lehetővé tette és teszi fejlődését<br />

– már korábban megjelent, viszont egyéb feltételek<br />

hiányoztak. A fogyasztói társadalom és a kapitalizmus<br />

között nagyobb a különbség, mint a kapitalizmus<br />

megelőző bármely más társadalmak között<br />

Kopátsy (1992). Nem osztálytársadalomról van szó,<br />

mint a korábbi rendszerekben: „minden fogyasztó”<br />

társadalma alakult ki, változatos igényekkel és fizetőképességgel.<br />

Már nem csupán sokkal hatékonyabban<br />

kell árukat és szolgáltatásokat előállítani, hanem<br />

folyamatosan alkalmazkodni kell az új és változó igényekhez<br />

is. A válságok az első olajárrobbanások idején<br />

(Tomka, 2011) éppúgy lassították kiteljesedését<br />

mint 2008 után, a digitalizálódás és virtualizálódás<br />

azonban innen is egyfajta kiutat kínál a materiális<br />

dolgoktól való függőség csökkentésében a termelők<br />

és fogyasztók oldalán egyaránt.<br />

Meg kell jegyezni, hogy a minőségügy számos – ma<br />

is oktatott és használt – módszere és eszköze a kapitalizmus<br />

viszonyai között született meg. A statisztikai<br />

eszközökkel támogatott minőségszabályozás<br />

csökkentette az ellenőrzéssel és hibákkal járó költségeket,<br />

továbbá fokozta a termelékenységet, de nem<br />

adott választ arra, hogy mit termeljenek. Sikeres alkalmazásuk<br />

ott lehetséges a fogyasztói társadalom<br />

viszonyai között, ahol a termelés magas tömegszerűsége<br />

megmaradt.<br />

A változásokat – kivonatosan – az igények jellege, a<br />

társadalmi hatások és a felelősség mentén az 1. táblázat<br />

foglalja össze.<br />

A japán vállalatirányítási filozófia és módszerek megértése<br />

(Marosi, 1985, Liker, 2008), a nyugati kiválósági<br />

kutatások eredményei (például Pascale és Athos,<br />

1981; Peters és Waterman, 1986) minőségirányítási<br />

szempontból különösen releváns kérdések. Az eredmények<br />

a szervezeti kultúra meghatározó szerepe<br />

mellett a folyamatok hatékony szervezésére mutattak<br />

rá, mint meghatározó tényező. Az, hogy mi számít(ott)<br />

kiválónak, szintén változott az idők során.<br />

Az összefüggéseket a 2. ábra mutatja.<br />

2. ábra: A kiválóság fogalmának változása<br />

(Szintay, 2005a alapján)<br />

A minőségügy alapelveiben, módszeriben és eszközeiben<br />

a folyamatszemlélet az egyik leggyakrabban tárgyalt<br />

kérdés. A termék előállításának és a szolgáltatás<br />

nyújtásának támogatására számos műszaki, gazdasági,<br />

információs és irányítási folyamatra is figyelmet<br />

kell fordítani. A szervezet dinamikáját, működését a<br />

folyamatok tevékenységei adják, a sikerességét pedig<br />

az, hogy a tevékenységeket jól választották-e meg és<br />

jól hajtották-e végre. Az EFQM szerinti értékelése<br />

ehhez nyújt átfogó keretmodellt, a 2000-es <strong>év</strong>ekben<br />

pedig ennek szakterületi alkalmazásai (rendőrség,<br />

felsőoktatás) minőségközpontú menedzsment modelleket<br />

jelentettek. A központi támogatás – ideértve<br />

a financiális kérdéseken túl a jogszabályi környezetet<br />

és a kormányzati szándékokat – átterelődése az alkalmazások<br />

visszaeséséhez vezetett. A minőségügyhöz<br />

köthetően a lean menedzsment (Tóth és Tóth, 2013a,<br />

2013b) „kapta” azt a szerepet, hogy átfogó megoldáso-<br />

583

Igények<br />

Társadalmi<br />

és gazdasági<br />

háttér<br />

Fókuszpont<br />

és felelősség<br />

Kritikus<br />

pontok<br />

Középkor Korai tömegtermelés II. világháború Napjainkban<br />

egyedi szükségletek és<br />

termékek<br />

viszonylag alacsony<br />

népesség, jellemzően<br />

kézimunka<br />

közvetlen kapcsolat a<br />

termelő (esetenként<br />

kereskedő) és fogyasztó<br />

között, a termelő teljes<br />

körű felelőssége<br />

javítás és felújítás<br />

problémás<br />

uniformizált termékek<br />

növekvő népesedés,<br />

technológiai fejlődés a<br />

gépesítésben, a kézimunka<br />

túlhaladása<br />

sztenderdizált igények,<br />

kategorizált termékjellemzők,<br />

magas termelékenység,<br />

hatékonyságra<br />

törekvés, egyértelműen<br />

meghatározott munkaköri<br />

felelősségek<br />

az egyéni igények háttérbe<br />

szorulása<br />

uniformizált alkatrészek<br />

és termékek a hadsereg<br />

számára<br />

háború, folyamatos<br />

készenlét, civil érdekek<br />

háttérbe szorulása<br />

tökéletességre és gyorsaságra<br />

törekvés, pontos<br />

szállítás, a hibák emberéletet<br />

követelhetnek<br />

erőforrás-pazarlás, hoszszú<br />

távon nem fenntartható<br />

allokáció<br />

uniformizált termékek<br />

egyéni köntösben<br />

fogyasztói társadalom,<br />

visszatérés a tömegtermeléshez,<br />

információs-<br />

és kommunikációs<br />

technológiák elterjedése,<br />

igény az egyediségre<br />

fókusz az egyénen és elégedettségén,<br />

a minőség a<br />

gyártó minden alkalmazottjának<br />

közös, megosztott<br />

felelőssége<br />

egyensúlyteremtés a<br />

költséghatékonyság és az<br />

egyediség között, moduláris<br />

megoldások és<br />

komplex, többfunkciós<br />

termékek kidolgozása<br />

1. táblázat A minőség értelemzésének változása (Berényi, 2013)<br />

kat keressen, ráadásul közvetlenebb fókusszal az operatív<br />

folyamatokon. Népszerűsége az elmúlt <strong>év</strong>ekben<br />

ennek a megközelítésnek is csökken, úgy látom, hogy<br />

a szoftverfejlesztésekben sikeres agilis projektmenedzsment<br />

adaptáció meghatározóak a közeljövőben.<br />

Az elérhető szakkönyvek számában is megfigyelhető<br />

a figyelem áthelyeződése, Gutassy Attila és Gutassy<br />

Nimród Ferenc (2018a, 2018b) művei ebben a világban<br />

adnak ismét valódi minőségügyi támaszt gyakorló<br />

szakembereknek és tanulóknak is.<br />

IRÁNYÍTÁSIRENDSZER-SZABVÁNYOK<br />

FEJLŐDÉSE<br />

Az irányítási rendszerek szabványosításában a BS 5750<br />

és BS 7750 szabványok „nemzetközivé válása”, az ISO<br />

9000 és ISO 14000 szabványcsalád kidolgozása (Rothery,<br />

1997) viszonylag hosszú folyamat eredménye<br />

volt, különösen a környezetközpontú irányítás esetében.<br />

Habár szakmai tartamuk általában nem nóvum,<br />

csak bevált és viszonylag széles körben alkalmazott,<br />

szerepük mégis alapvető, ugyanis világszintű egységet<br />

teremtettek meg. Az ISO 9001 szabvány változásai<br />

jól tükrözik az általános helyzetet, a gazdaság által<br />

generált kihívásokra adott, irányítási rendszer szintű<br />

válaszokat, így ebben a fejezetben erre korlátozom<br />

vizsgálataimat. A rendszerek fejlődése a valóságban<br />

dinamikus és komplex volt, számos iparági adaptációt<br />

is kidolgoztak (lásd: Róth, 2000). Koczor (2001)<br />

„X9000” jelzővel foglalja össze a robbanás szerűén elterjedő<br />

szakági minőségirányítási rendszereket.<br />

Tyúk és tojás probléma a szabványosítás gazdasági<br />

hatásának megítélése, de belátható, hogy egyrészt<br />

a globalizáció vezetett a szabványok elterjedéséhez,<br />

ugyanakkor a szabványok elterjedése segítette a<br />

gazdaság globalizálódását a nemzetközi beszállítói<br />

hálózatok mentén kikényszerített tanúsításokkal.<br />

Az ISO 9001 1987-es megjelenése után a legtöbb iparágspecifikus<br />

fejlesztés ahhoz igazítva adta meg sajátos<br />

követelményeit. Az autóiparban az 1990-es <strong>év</strong>ek<br />

közepétől az amerikai QS 9000 és a német VDA 6<br />

sorozata határozta meg a beszállítókra vonatkozó<br />

követelményeket, amelyek betartását a nagyobb<br />

584

1. ábra: Az ISO 9001 egyes kiadásainak újdonságai (Berényi, 2017 alapján)<br />

autógyártók pozíciójukból fakadóan ki tudták kényszeríteni.<br />

2002-ben nemzetközi összefogással (Japánnal<br />

közösen) született meg az ISO/TS 16949<br />

műszaki specifikáció, ami egységesítette a követelményrendszereket<br />

(Gutassy, 2003). A műszaki specifikáció<br />

már egyértelműen az érvényes ISO 9001<br />

szabványra épül.<br />

Az ellenőrzési fókuszú első kiadás után az 1994-ben<br />

kiadott ISO 9000 szabványcsalád termelési minőségbiztosítási<br />

fókuszú volt. Az ISO 9001:1994 szabvány<br />

a tervezés, a fejlesztés, a gyártás, a telepítés<br />

és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modelljét írta<br />

le. Azok a szervezetek, akik terméktervezést nem<br />

folytattak, külön szabvány szerint (ISO 9002) tanúsíttathatták<br />

rendszerüket. A tanúsítási tapasztalatokról<br />

magyarul az elsők között Molnár (1995) cikkében<br />

olvashatunk. Az ISO 9000:2000 szabványcsalád<br />

átfogó revízió eredménye volt, amelyben:<br />

• a minőségbiztosítás helyett (mellett)<br />

a minőségirányítás jelent meg,<br />

• a termelési folyamatok helyett a működési<br />

folyamatokra helyezte a hangsúlyt,<br />

• nem tett különbséget a termelő és szolgáltató<br />

szervezetek között,<br />

• egyetlen szabvánnyal – a kizárás<br />

lehetőségnek biztosításával – adott lehetőséget<br />

tervezés és termelés különböző fázisaival<br />

foglalkozó szervezetek számára a tanúsítás<br />

megszerzéséhez.<br />

2005 és 2008 között a szótár és követelményszabványon<br />

tovább finomítottak. A 2015-ös 5. kiadás jelentős<br />

változásokat és új szerkezetet mutat, sőt a széles<br />

körben használt nyolc alapelv (részletesen lásd például<br />

Szintay, 2005a) is hétre csökken (a rendszerszemlélet<br />

beolvad a folyamatszemléletbe). A fontosabb<br />

változások között:<br />

• bevezette a kockázatalapú gondolkodást,<br />

• kiterjesztette a vevőközpontúságot az érintett<br />

felekben és környezetben való gondolkodásra a<br />

működés minden területén és szakaszában,<br />

• erősítette a folyamatszemléletet és partnerséget<br />

a szervezeti határokon túl.<br />

KONVERGENCIA ÉS DIVERGENCIA<br />

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSBAN<br />

A minőségügy fejlődését konvergencia és divergencia<br />

egyszerre jellemzi. Az egymással párhuzamosan működő,<br />

ennek következtében egymással versengő minőségügyi<br />

módszerek, eszközök és rendszerek világában<br />

azok egymáshoz közeledése természetes folyamat.<br />

Egyfajta túlélési ösztönként tanulnak egymástól,<br />

átvesznek hasznos elemeket. Az ISO 9001:2000 szabványt<br />

a konvergencia csúcsának tudom tekinteni, a<br />

vállalati alkalmazók fejüket vakarva álltak a részletes<br />

statisztikai módszer-alkalmazások és egyéb útmutatások<br />

hiányán, a minőségirányítási rendszer általános<br />

követelményei között megfogalmazott folyama-<br />

585

tok és kapcsolataik meghatározására, az eredményes<br />

működés és szabályozás módszereinek kidolgozása<br />

olyan újszerűen hatott (bár nem kellett volna), ami a<br />

tanúsítványok számának visszaesésében is megmutatkozott<br />

(Berényi, 2018). A szabvány 2000-es kiadása<br />

deklaráltan a vevőre fókuszál, az érintett-központú<br />

szemlélet azonban a követelményszabványban is<br />

jól látható, míg az ISO 9004 útmutatása kifejezetten<br />

erre fókuszál. A vezetés felelősség<strong>év</strong>el és a nem-műszaki<br />

tartalmú mérésekkel foglalkozó részek nagy<br />

aránya egyértelműen mutatja a szabvány TQM-tartalmát.<br />

Szintay (2005a) ezek mellett az EFQM-et,<br />

Deák (2005) pedig a 6-szigmát is beveszi az összehasonlításba.<br />

A konvergencia alapját a minőségügy<br />

alapelvei és a TQM filozófiája adja, ehhez igazodnak<br />

az értékelési megoldások is (3. ábra). Mivel a TQM<br />

nem rendszer vagy követelmények halmaza, hanem<br />

egy vállalatirányítási filozófia, a szabványoktól rugalmasabb<br />

alapot kínál az egyedi fejlesztésekhez.<br />

A TQM elterjedésében szintén jelen van ilyen divergencia.<br />

A Deming nev<strong>év</strong>el jelzett statisztikai<br />

eredményeket elismerő díjak még szűkebb területet<br />

határoztak meg, a Shiba díj nyit az ún. puha tényezők<br />

felé és átfogó teljesítményen alapul odaítélése.<br />

Még egy, szinte elfeledett példát szeretnék kiemelni,<br />

a közoktatás számára kidolgozott Comenius I és II<br />

modelleket a partnerközpontú működés előmozdítására<br />

és a teljeskörű minőségirányítási rendszer kiépítésére<br />

(ennek már elnevezése érdekes választás<br />

volt, a teljeskörű minőségirányítást általában nem<br />

rendszerként kezeljük). Néhány <strong>év</strong> után helyét központi<br />

szabályozás, minőségfejlesztési programok<br />

készítésének követelménye vette át, a felnőttkort<br />

azonban ez a kezdeményezés sem élte meg. A kezdeményezés<br />

elméletileg jól követi a minőségügyi<br />

megoldások fejlődését, az alkalmazási szintű problémák<br />

alapján azonban lehet, hogy túl nagy lépésekben<br />

gondolkodtak.<br />

KONVERGENCIA A<br />

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSON TÚL<br />

3. ábra: Az ISO szabványok az EFQM modell és a 6<br />

Szigma konvergenciája (Deák, 2005 alapján)<br />

A divergencia a szakterületi szabályozások mentén<br />

jelenik meg. Jelen keretek között nem vállalkozok<br />

ezek tételes bemutatására, de a Magyar Szabványügyi<br />

Testület és az ISO szabványkatalógusában jól látható<br />

a területi kiterjesztésű követelményszabványok és útmutatók<br />

sora.<br />

Az autóipar és a telekommunikáció mellett például,<br />

orvostechnika, repülés és űrhajózás, védelmi szervezetek<br />

saját, ISO 9001 alapú szabványokkal rendelkeznek.<br />

Az EFQM modell rendőrségi és felsőoktatási<br />

adaptációi, illetve a Közös Értékelési Keretrendszer<br />

(Common Assessement Framewrok, CAF) modellek<br />

(Szintay, 2005b) a kiválósági megoldásoknál mutatnak<br />

hasonló divergenciát.<br />

Az ISO 9001 és ISO 14001 egymás melletti (elleni?) fejlődése<br />

és kiemelt fontosságuk az 1990-es <strong>év</strong>ekben integrált<br />

irányítási rendszerként jelent meg ajánlásként.<br />

Ennek megvalósítása komoly kihívást és jelentős erőforrásokat<br />

igényelt a szervezetek részéről, nem is engedhette<br />

meg magának mindenki. A hasonló célt szolgáló,<br />

de részben eltérő elvárások – különösen a tervezési<br />

logika eltérései (Berényi, 2014) – redundanciához<br />

vezettek. Ennek csökkentésére a két szabványt tanult<br />

egymástól, szerkezetük és a menedzsment ügyekre<br />

vonatkozó követelmények közelítése figyelhető meg.<br />

A 2015-ös kiadásai deklaráltan azonosan szerkezetben<br />

készültek el, az integrációval járó redundanciát<br />

minimálisra csökkentve. Croft (2012) azt nyilatkozta,<br />

hogy ezek a kiadások a következő 25 <strong>év</strong>re alapozzák<br />

meg más irányításirendszer-szabványok kidolgozását.<br />

Ilyen mértékű konvergenciáért azonban<br />

nagy árat kellett fizetnie mindkét, de különösen az<br />

ISO 14001 szabványnak.<br />

Egyfajta modularitás jelent meg a szabványok szerkezetében,<br />

ezzel a fogalmak, koncepciók részletes követelmények<br />

rendszerek adott irányítási területen való<br />

egyedi értelmezése megszűnt. Például a menedzsment<br />

felelősségének követelménye nem csorbul, de a<br />

megoldás kidolgozását teljes egészében a szervezetre<br />

bízza. A tervezési logikában pozitívumnak értéke-<br />

586

lem a kockázatközpontúság megkövetelését, de az<br />

ISO 14001 korábbi kiadásiban használt cél-előirányzat-program<br />

tervezési logikának az eltűnése komoly<br />

szakmai veszteség.<br />

A változások konklúziója, hogy a tanácsadói szakma<br />

feladatai és felelőssége legalább olyan mértékben növekszik<br />

a közeljövőben, mint a 2000-es kiadás esetén.<br />

A kis- és közepes szervezetek többségének nincs<br />

olyan módszertani felkészültsége, hogy a „ködösen<br />

megfogalmazott” követelményekre hatékony választ<br />

adhasson. A szervezeti előnyök egyértelműek, ha<br />

valaki csak a tanúsítás(ok) megszerzésére törekszik:<br />

megtakarításokat lehet elérni. Az alkalmazás eredményességének<br />

fokozása azonban addicionális erőfeszítéseket<br />

igényel. A helyzetet az autóiparban bekövetkezett<br />

jelenséghez tudom hasonlítani. Az ISO/<br />

TS 16949-cel világszinten egységesedtek a követelmények,<br />

a módszereket azonban továbbra is a QS<br />

9000 és a VDA szabványok adták, amit a vállalatok<br />

és tanácsadók is kincsként kezdtek őrizni.<br />

A minőség- és környezetközpontú irányítás mellett az<br />

elmúlt <strong>év</strong>ekben az élelmiszerbiztonság információbiztonság,<br />

energiamenedzsment szabványai is kötődnek<br />

szerkezetükben és menedzsment követelményeiben az<br />

ISO 9001-hez. A szűkebb szakmai módszerek bevezetése<br />

ezen szabványoknál is tanácsadói segítséget kívánhat.<br />

A konvergencia eredménye az irányítási rendszereknél<br />

sajátos divergencia. A szabványok lényegében<br />

modulokból állnak, amelyek egymással egyszerűen<br />

kombinálhatók. A költségelőnyök egyértelműek az alkalmazó<br />

szervezetek és a tanúsítók részéről is, ráadásul<br />

a korábbitól könnyebbé válik bármilyen új irányításirendszer-szabvány<br />

kidolgozása. A veszélyek egyelőre<br />

kevésbé láthatók. A vegyiparban erre egy történelmi<br />

példa, amit Bakan (2005) szemléletesen mutat be. Az<br />

1920-es <strong>év</strong>ektől petrolkémia megjelenés<strong>év</strong>el radikális<br />

változás következett be. Termékek nagy választékát és<br />

tömegét tudták a vállalatok előállítani nagyon alacsony<br />

költségen. Szén, hidrogén, néhány klóratom és mások<br />

összevegyítése olcsón kínált fogkefét, autógumit, ruhát<br />

éppúgy, mint rovarölő szereket. A hosszú távú hatások<br />

később közismertek lettek.<br />

ÖSSZEGZÉS<br />

A minőségügy az 1900-as <strong>év</strong>ek eleje óta számos arcát<br />

mutatta meg, igazodva az egyes korok gazdasági és<br />

társadalmi kihívásaihoz. A szabványosítás, a TQM<br />

és a kiválóság egyaránt válaszokat kínált a minőségirányítási<br />

kihívásokra. Módszereik és eszközeik folyamatosan<br />

fejlődtek, egymástól is tanulva, egymáshoz<br />

konvergálva. Habár az eredmények, különösen<br />

a kiválósági értékelési keretrendszerek széleskörű<br />

használata háttérbe szorult, és helyüket a lean menedzsmenttel<br />

vagy a fenntarthatósággal és társadalmi<br />

felelősségvállalással való foglalkozás vette át<br />

a szervezeteknél, látható, hogy számos minőségügy<br />

által népszerűvé tett intézményre építenek.<br />

A szabványok bizonyos értelemben nem korszerűek,<br />

a bennük l<strong>év</strong>ő tudásanyag nem a legutóbbi innovációkat<br />

tükrözi, hanem a biztosan alkalmazható<br />

megoldásokat. Ugyanakkor a szabványok stabil<br />

kiindulási pontot és közös nyelvet biztosítanak a<br />

folyamatok megszervezéséhez.<br />

Az ISO 9001 szabvány azon túl, hogy útlevelet kínált<br />

a nemzetközi kereskedelemhez (Rothery, 1997) és az<br />

ellátási láncok megerősödéséhez, mindig fontos támasza<br />

volt a szervezetfejlesztésnek is. Szerepe azonban<br />

túlmutat a minőségügy kérdésén. Napjainkban<br />

egyre több irányításirendszer-szabvány érhető el a<br />

szervezetek számára ahhoz, hogy működésük kritikus<br />

pontjait támogassák. Az ISO 9001 ma már nem<br />

csak az iparági minőségügyi szabványok, hanem<br />

divergens módon más szakterületeken is iránymutató<br />

logikájával és szerkezet<strong>év</strong>el. Érdekes, hogy más<br />

szemszögből mindez szintén felfogható konvergenciaként:<br />

a minőségirányítás, környezetközpontú irányítás,<br />

energiairányítás és a többi terület konvergál<br />

egymáshoz. Ennek a konvergenciának ellenben ára is<br />

van, a korábbi szabványokhoz képest kevesebb részletet<br />

vagy kisebb mélységben szabályoznak, a konkrét<br />

megoldásokat így a szervezetre bízzák. A szakértő<br />

tanácsadók szerepe ezzel (ismét) felértékelődik.<br />

A konvergencia és divergencia az irányítási rendszerek<br />

fejlődésében tehát egyszerre van jelen, sőt lehet<br />

csak nézőpont kérdése, hogy melyikről kell az adott<br />

helyzetben beszélnünk. A megkülönböztetést mégis<br />

fontosnak tartom, és konvergens elemek alatt a közös<br />

alapokat, módszerek és eszközök átvételét, valamint<br />

a felülvizsgálati eljárások egységesülést értem.<br />

Divergenciaként a minőségügy szemléletének megjelenését<br />

kezelem más szakterületeken. A szakma elkötelezettjeként<br />

örömtelinek tartom, hogy a fejlesztések<br />

gerincét a minőségügy adja, bizonyítva annak<br />

átfogó jellegét.<br />

587

A JÖVŐ FELÉ<br />

A tanulmányban az irányítási rendszerek – elsősorban<br />

a minőségirányítási rendszerek – fejlődési ívét<br />

tekintem át, a jövőbeli lehetőségeiket keresve. Ezen<br />

keresztül célom azt vizsgálni, hogy a minőségügy<br />

milyen szerepben jelenhet meg a következő <strong>év</strong>tizedekben.<br />

Természetesen ezen a ponton csak jósolni<br />

tudok, a pandémiás helyzet és a különböző gazdasági<br />

válságok ugyanis extrém módon lerövidítik az<br />

előrelátás időhorizontját.<br />

A digitalizáció, különösen pedig a virtualizálódás<br />

lehetőségei a pandémia alatt megmutatkoztak, sokan<br />

szeretek tapasztalatot az oktatásban és a munkában<br />

egyaránt. A fogyasztói társadalomtól a szolgáltatói<br />

gazdaság felé vezető úton lassan haladunk,<br />

de az információs rendszerek felértékelődése folytatódik.<br />

A minőségellenőrzésnek és minőségbiztosításnak<br />

ezeket a területeken kell leginkább aktívnak<br />

lenni, divergens módon. Az adat- és adatbáziskezelés,<br />

információbiztonság, elemzések világa sajátos<br />

szakterületeket jelentenek, ahol a minőségügy támogató<br />

szerep<strong>év</strong>el jelentkezhet. A vállaltirányítási<br />

rendszereken túl az okosvárosok és okosotthonok<br />

szabályozása is ide tartozik!<br />

Szintén komoly lehetőséget látok a társadalmi felelősségvállalás<br />

területén is. A társadalom az érdekelt<br />

felek legszélesebb körét jelenti, számos olyan kezdeményezés<br />

születik társadalmi innovációs címk<strong>év</strong>el,<br />

amelyek idővel igényelni fogják a szabványosítást a<br />

fogalmi rendszerükre és a teljesítménymérésre. A<br />

társadalmi szintű igények megismerése és lefordítása<br />

tipikus minőségügyi feladat.<br />

Már ma sem lehet egyértelműen és kizárólag minőségirányításról<br />

beszélni, talán nem is kell. A minőségügy<br />

főnixmadárként látszik feltámadni, a termékek<br />

és szolgáltatások, valamint előállítási folyamataik<br />

minőségének biztosítása a gyorsuló és virtualizálódó<br />

világban lehetőséget ad a régi megoldások újragondolására<br />

és újak kidolgozására is.<br />

FORRÁSOK<br />

Bakan, J. (2005): The Corporation. Budapest: Független<br />

Média Kiadó<br />

Berényi, L. (2013): Fundamentals of Quality Management.<br />

Saarbrücken: LAP Academic Publishing.<br />

Berényi, L. (2014): A minőségirányítás módszerei és<br />

eszközei. Budapest: Publio Kiadó<br />

Berényi, L. (2017): A minőségirányítás fejlődése<br />

és jövőbeli lehetőségei. Vezetéstudomány.<br />

2017/1. pp. 48-60.<br />

Berényi, L. (2018): Relationship Between the Number<br />

of ISO 9001 Certifications and the National<br />

Economic Performance in Transitional Economies.<br />

WSEAS Transactions on Business and Economics.<br />

15, pp. 99-112.<br />

Croft, N. H. (2012): ISO 9001:2015 and beyond –<br />

Preparing for the next 25 years of quality management<br />

standards. Elérhető: http://www.iso.org/iso/<br />

news.htm?refid=Ref1633 (Letöltés 2015.07.07)<br />

Crosby, P. B. (1979): Quality is free. New York:<br />

McGraw-Hill<br />

Csutora, M. – Kerekes, S. (2004): A környezetbarát<br />

vállalatirányítás eszközei. Budapest: KJK-KERSZÖV<br />

Deák, Cs. (2005): 6 szigma. In: Szintay (szerk),<br />

Minőségmenedzsment II. – Módszertan; Miskolc:<br />

Bíbor Kiadó, pp. 88-105.<br />

Gutassy, A. (2003) (szerk.): Menedzsmentrendszerek<br />

auditálása. Budapest: TÜV Rehiland Intercert.<br />

Gutassy, A., Gutassy, N. F. (2018a): Minőségmenedzsment<br />

mindenkinek. Budapest: Raabe.<br />

Gutassy, A., Gutassy, N. F. (2018b): Minőségmenedzsment<br />

a gyarkoraltban. Budapest: Raabe<br />

Kemény, S., Papp, L., Deák, A. (2001): Statisztikai<br />

minőség- (megfelelőség-) szabályozás. Budapest:<br />

Műszaki Könyvkiadó – Magyar Minőség Társaság<br />

Koczor, Z. (2001): Minőségirányítási rendszerek<br />

fejlesztése. Budapest: TÜV Rheinland Intercert.<br />

Kopátsy, S. (1992): A fogyasztói társadalom közgazdaságtana.<br />

Budapest: Privatizációs Kutatóintézet.<br />

Kövesi, J., Topár, J. (2006) (szerk.): A minőségmenedzsment<br />

alapjai. Budapest: Typotex<br />

Liker, J. K. (2008): A Toyota módszer: 14 vállalatirányítási<br />

alapelv. Budapest: HVG Kiadó.<br />

Marosi, M. (1985): Japán vállalatok vezetése és<br />

szervezése: Sikerek és problémák. Bud. Közg&Jogi<br />

Könyvkiadó.<br />

Molnár, P. (1995): Az ISO 9000-es szerinti minőségügyi<br />

rendszerek tanúsításának tapasztalatai.<br />

Minőség és Megbízhatóság, 1995/3, p. 42<br />

Pascale, R., Athos, A. (1981): The art of Japanese<br />

management: Applications for American executives.<br />

New York: Simon and Schuster.<br />

Peters, T. J., Waterman, R. H. (1986): A siker<br />

588

nyomában: Tanulságok a legjobban vezetett amerikai<br />

vállalatokról. Budapest: Kossuth Kiadó.<br />

Rothery, B. (1997): ISO 14000 és ISO 9000. Budapest:<br />

Panem McGraw-Hill.<br />

Shewhart, W. (1931): Economic control of quality of<br />

manufactured product. New York: D. Van Nostrand<br />

Company<br />

Szintay, I. (2005a) (szerk.): Minőségmenedzsment<br />

I. – Elmélet. Miskolc: Bíbor Kiadó.<br />

Szintay, I. (2005b) (szerk.): Minőségmenedzsment<br />

II. – Módszertan. Miskolc: Bíbor Kiadó.<br />

Tenner, A. R., DeToro, I. J. (1996): Teljes körű minőségmenedzsment.<br />

Budapest: Műszaki Könyvkiadó.<br />

Tomka, B. (2011): Gazdasági növekedés, fogyasztás<br />

életminőség. Budapest: Akadémiai Kiadó.<br />

Tóth, L., Tóth, Cs. L. (2013a): A Lean Menedzsment<br />

igazi alapjai – Hagyomány és adaptáció 1. rész.<br />

Magyar Minőség, február, pp. 17-25.<br />

Tóth, L., Tóth, Cs. L. (2013b): A Lean Menedzsment<br />

igazi alapjai – Hagyomány és adaptáció 2. rész<br />

Magyar Minőség, március, pp. 25-32.<br />

Dr. Berényi László<br />

Közgazdász, környezetmérnök. PhD fokozatát a Miskolci Egyetemen szerezte meg<br />

2007-ben, majd 2016-ban habilitált a Kaposvári Egyetemen. A Miskolci Egyetem<br />

Vezetéstudományi Intézetének főállású és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem<br />

Elektronikus Közszolgálati Intézetének egyetemi docense, továbbá a kolozsvári<br />

Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója.<br />

Oktatási területei közé tartozik a minőség- és környezetközpontú irányítás, termelésirányítás,<br />

kutatásmódszertan, ergonómia és rendszerelmélet. Kutatásai a<br />

minőség- és környezettudatosság egyéni problémái mellett az infokommunikációs<br />

eszközök használatára terjed ki. Aktívan részt vett a felsőoktatás minőségfejlesztési<br />

projektjeiben, a kiválósági értékelések intézményi meghonosításának<br />

kidolgozásában. Több, mint <strong>30</strong>0 publikáció szerzője, elsősorban minőség-, környezet<br />

és projektmenedzsment témákban. 2014-ben elnyerte a Magyar Minőség<br />

legjobb szerzője díjat.<br />

E-mail: berenyi.laszlo@uni-nke.hu<br />

Minőségügyi elismerések 2019

Szabó Mirtill (CertUnion Hungary Kft., ügyvezető igazgató)<br />

AKKREDITÁLT TANÚSÍTÁS ÉS<br />

A NEMZETKÖZILEG ELFOGADOTT<br />

TANÚSÍTVÁNYOK JELENTŐSÉGE<br />

Üzleti előnyök kihívásokkal terhelt időkben<br />

Válságok idején emberi tulajdonság a megtorpanás, az ijedtség, a tanácstalanság. Ez komolyabb<br />

jelentőséggel bír abban az esetben, ha döntéshozók, cégvezetők vagyunk, hiszen<br />

számos munkahely, család megélhetése nyugszik vállunkon és tartozunk értük felelősséggel.<br />

Mit tehetünk a jelen korunkban jellemző kihívásokkal terhelt időszakban (2020-<br />

2023)? Milyen döntéseket hozzunk annak érdekében, hogy vállalkozásunk pozícióját megtartsuk<br />

esetleg erősítsük, fejlesszük, nemzetközileg azonos mérc<strong>év</strong>el tegyük mérhetővé?<br />

Írásomban a fenti kérdésekre igyekszem bemutatni egy nézőpontot saját szakterületemen<br />

keresztül. Nem állítom, hogy nálam van a bölcsek köve, ugyanakkor azon előnyöket<br />

és buktatókat meg kívánom világítani, amelyek az akkreditált tanúsítás szemüvegén keresztül<br />

vizsgálva, a feltett kérdésekre válaszokat adnak.<br />

Szakmámban már több, mint 20 <strong>év</strong>e dolgozom, ebből<br />

is az akkreditált tanúsítás az, amely tapasztalatom<br />

90%-át jelenti. Egy olyan terület, amelyről hallhattak<br />

már az olvasók, elképzelhető, hogy érintve vannak<br />

benne. Olyan terület ez, amely számos esetben<br />

keresztezi üzleti életünket, mert saját döntés vagy<br />

valamilyen kényszerítő körülmény hatására kapcsolatba<br />

kerülünk vele.<br />

A létrejött kapcsolatban azonban fontos, hogy tudjunk<br />

kérdezni és a kapott válaszokat tudjuk értékelni<br />

annak érdekében, hogy megalapozott döntést<br />

hozzunk és pénzünket optimálisan használjuk fel.<br />

Nem utolsó sorban kívánok érvelni az azonos nemzetközi<br />

mérce mellett, amelynek köszönhetően nem<br />

az almát kell a kört<strong>év</strong>el összehasonlítani, hiszen<br />

mindannyian tudjuk, hogy ez nem is lehetséges.<br />

Mindezt teszem úgy, hogy bemutatom mi volt az<br />

a saját tapasztalat, inspiráció, amely a téma feldolgozására<br />

motivált. Szeretnék néhány kapaszkodót<br />

elhelyezni ezen az úton azoknak, akik még nem léptek<br />

rá, de tervezik, vagy muszáj nekik.<br />

CÉGBEMUTATÓ<br />

A CertUnion Hungary Tanúsító Kft. 2010. óta aktív<br />

szereplője a magyarországi tanúsítási piacnak. Akkreditált<br />

tanúsítási tevékenységét folyamatosan bővíti,<br />

mára 5 különböző szabvány tekintetében nyújt irányítási<br />

rendszertanúsítást akkreditált keretek között<br />

partnerei részére. 2018-ban elindította képzési üzletágát<br />

a CertUnion Tudásközpontot, ahol a nemzetközileg<br />

elismert IRCA vezető auditori tréningeken felül,<br />

számos más szakterületen biztosít szakmai képzéseket.<br />

SZAKMAI KIFEJEZÉS VS. SZLENG<br />

Kinek mi jut eszébe akkor, ha azt mondom tanúsítás?<br />

Tapasztalataim alapján ezt nem igazán tudják, hogy<br />

mit takar. Viszont, ha már azt mondom „ISO”, akkor<br />

felcsillan a szemük, „jaj, tudom már”! Elképzelhető,<br />

hogy már a kedves olvasó is találkozott ezzel<br />

a jelenséggel. Természetesen az ISO (International<br />

Organization for Standardization, Nemzetközi Szabványügyi<br />

Szervezet) nem egy szleng rövidítés, de ha<br />

már kontextusba helyezzük, könnyen azzá válhat.<br />

590

A mindennapokban bizony kontextusba kell helyezni,<br />

különben nem tudják, miről beszélünk. Évekig<br />

tartott mire ezzel a jelenséggel megbarátkoztam és<br />

mondhatom azt is, hogy a mai napig nem tartom<br />

helyesnek ISO-zni, sőt kifejezetten rosszul vagyok<br />

tőle. Persze ezen túl kellett lépnem és be kellett látnom,<br />

hogy másképp nem fogunk a nem szakmai területen<br />

mozgó embertársainkkal szót érteni.<br />

Az emberek - tisztelet a kivételeknek! - hajlamosak<br />

a dolgokat leegyszerűsíteni és nem minden esetben<br />

akarnak energiát égetni arra, hogy megértsék mi<br />

is az, amiről beszélünk. Így érzem magam tanúsítóként<br />

azon estekben amikor nem szakmabeliekkel<br />

beszélgetek. Igazából nem is igazán érdekli őket az,<br />

hogy mi van a mozaikszó mögött. Ő gondol valamit<br />

és jól van az úgy.<br />

MIÉRTEK ÉS DEVALVÁCIÓ<br />

Felmerülhet bennünk, hogy miért alakult ez így? Miért<br />

nem kíváncsiak a szakmánkon kívüli szakemberek<br />

arra, hogy mely tevékenység mit takar? Igazából<br />

nekem van erre egy magyarázatom, amely tanúsítói<br />

pályafutásom alatt alakult ki az <strong>év</strong>ek folyamán.<br />

Ez egyfajta visszatekintés is lesz, de a végén eljutunk<br />

a jelenbe és a múlt eseményeiből tanulva, alakíthatunk<br />

a jövőn.<br />

A ’90-es <strong>év</strong>ekben az irányítási rendszerek, abszolút<br />

kuriózumszámba mentek, új volt a szabvány, új<br />

volt a tanácsadó, mint szakember, új volt a tanúsítás,<br />

mint szolgáltatás. A rendszerváltást követően, számos<br />

külföldi nagy tanúsító szervezet létesített leányvállalatot<br />

az akkor már új rendszerben működni<br />

törekvő Magyarországon. A külföldi szervezetek<br />

beáramlása, az új technológiák azt eredményezték,<br />

hogy a nyugati tudás megérkezés<strong>év</strong>el, megérkeztek<br />

az újdonságok is, amelyeket a hazai szervezeteknek<br />

át kellett venniük.<br />

Maga a minőségbiztosítás, később minőségirányítás<br />

egy kifejezetten üdvözlendő dolog volt, hiszen<br />

arra hivatott szolgálni, hogy tartsuk kézben a termelésünket,<br />

gyártásunkat, egyenszilárd minőséget<br />

bocsássunk ki az üzemekből és törekedjünk egy elvárt<br />

minőségi színvonal fenntartására. 2000-ben<br />

aztán jött egy nagy fordulat, mivel a szabvány teljes<br />

struktúrája jelentős változáson ment keresztül.<br />

Már nem csak a termékre koncentráltunk, hanem<br />

bevontuk a teljes szervezetet, a vezetőséget és aktív<br />

szerepük alakult ki egy-egy tanúsított szervezetnél.<br />

Mai fejjel gondolkodva, ez logikus, hiszen hogyan<br />

akarok magas minőségben gyártani, ha a vezetés<br />

nem elkötelezett és nem adja meg hozzá a szükséges<br />

pénzt, paripát, fegyvert?!<br />

El is kezdődött a megújult szabvány bevezetése, a<br />

szervezetek működésének átállítása az új követelményekre<br />

és ezekre az időkre már megjelentek a<br />

hazai tanúsító szervezetek is, mivel 1995-ben megalkották<br />

az első akkreditálási törvényt és létrejött<br />

az akkori NAT (Nemzeti Akkreditáló Testület).<br />

A külföldi központtal rendelkező multinacionális<br />

tanúsító szervezetek mellett, megjelentek a magyar<br />

immáron akkreditált tanúsító szervezetek. Abban<br />

az időben azonban még nem rendelkezett a NAT EA<br />

MLA (European Accreditation Multilateral Agreement,<br />

EA Multilaterális Megállapodás) tagsággal,<br />

ami piaci hátrányt jelentett a multinacionális cégekkel<br />

szemben. Ennek ellenére, egyre több olyan szakembergárda<br />

döntött úgy, hogy beletanul az új szolgáltatási<br />

területbe, elkezdi képezni magát és belép a<br />

piacra. A külföldi anyavállalattal rendelkező hazai<br />

gyártó, szolgáltató leányvállalatok esetén mondhatjuk,<br />

hogy nem volt kérdés, hogy működik majd minimum<br />

egy ISO 9001-es minőségirányítási rendszer és<br />

azt akkreditált keretek között tanúsítják is.<br />

Ez a trend elkezdett kiterjedni a beszállítókra és<br />

ennek köszönhetően, ha valaki nem akart kiesni a<br />

beszállítói listáról, neki is ki kellett építeni és tanúsíttatni<br />

kellett irányítási rendszerét.<br />

Az én nézőpontomból a devalvációs folyamat 2004-<br />

től kezdődően kezdett el felerősödni. Ezt jelentős<br />

mértékben támogatta Magyarország csatlakozása<br />

az Európai Unióhoz. A beérkező támogatásoknak<br />

köszönhetően senki nem akart lemaradni és mindenki<br />

szerette volna - sok esetben szükséges is volt<br />

-, ha van tanúsított rendszere.<br />

A tanácsadók iránt megnőtt a kereslet, így ennek<br />

köszönhetően, nagyon sokan döntöttek úgy, hogy a<br />

torta ezen szeletéből részesülni kívánnak.<br />

Aki visszaemlékszik azokra az időkre, rengeteg magánszemély,<br />

kisebb-nagyobb szervezet ugrott bele<br />

a különböző szabványok alapján történő felkészítésekbe,<br />

irányítási rendszerek kiépítésébe.<br />

Meg is tehették, hiszen nem volt semmilyen krité-<br />

591

ium, amely valamilyen szakmai szűrő segítség<strong>év</strong>el<br />

a keresleti oldalt támogatná a kiválasztásban, hogy<br />

kivel kössön szerződést felkészítésre.<br />

Megfelelő szakembert, a megfelelő feladatra célszerű<br />

megbízni, nem csak úgy azzal, aki kimondja<br />

magáról, hogy ő ebben bizony szakértő. Ennek is<br />

volt köszönhető, hogy a hazai tanúsított szervezetek<br />

száma, 16000 fölé emelkedett.<br />

Megjegyezni kívánom, hogy az irányítási rendszereket<br />

kiépítő tanácsadói feladatok ellátására, a mai<br />

napig nincs kritérium, nincs előírás!<br />

Ez is egyik tényezője annak, hogy a piacon megtalálható<br />

tanácsadók között vannak olyanok, akik<br />

csak és kizárólag egy pénzkereseti lehetőséget láttak/látnak<br />

ebben is. „Most erre van kereslet, akkor<br />

ezzel foglalkozunk, holnap valami más, akkor átnyergelünk<br />

arra. Az, hogy szakmailag nem vagyok<br />

teljesen felkészült, nem számít. Kifizetik a szolgáltatásomat,<br />

és kész.”<br />

A nagy konjunktúrának a 2008-as világválság vetett<br />

véget. A magyarországi tanúsított szervezetek<br />

száma kevesebb, mint a felére esett vissza, mivel<br />

közülük sokan nem is élték túl a válságot, mert<br />

tönkrementek.<br />

A visszaesést okozta az is, hogy egy tanúsítvány 3<br />

<strong>év</strong>re szól, 3 <strong>év</strong>ig érvényes szerte a világon. Mivel<br />

a minősítő auditot követően a szervezet már birtokában<br />

volt az okiratnak, nem volt sok motivációja<br />

arra, hogy a tanúsítvány fenntartásának feltételeként<br />

szolgáló felügyeleti auditokat elvégezzék a tanúsítók<br />

és kimondják azt, hogy fenntartásra javasolják<br />

vagy sem, az adott szervezet státuszát. Hiába<br />

vonta vissza a tanúsító szervezet az okiratot, ennek<br />

csak nagyon kevés esetben volt következménye.<br />

A baj akkor is felütötte a fejét, mikor az Uniós támogatásokkal<br />

el kellett számolni és be kellett mutatni<br />

az okiratokon túl a felügyeleti auditokról szóló<br />

jelentést is. Emiatt is voltak szervezetek, akik abbahagyták<br />

az irányítási rendszer működtetését, mivel<br />

vissza kellett fizetni a támogatást. Innentől már<br />

nem érte meg nekik.<br />

2010 olyan <strong>év</strong> volt, amely az akkreditációval rendelkező<br />

tanúsítók számára nagyon fontos eseménnyel<br />

bírt, hiszem a NAT megszerezte az EA MLA (Európai<br />

Akkreditációs Multilaterális Megállapodás)<br />

tagságot. Miért tartom ezt fontosnak? Azért, mert<br />

ezen tagsággal arra kívánt a magyar akkreditáló<br />

testület is reagálni, hogy megmutathassa, az általa<br />

akkreditált szervezetek semmivel sem kevesebbek<br />

nemzetközi társaiknál, mivel az akkreditáció során<br />

pont ugyanazon követelményeket kell teljesíteniük,<br />

mint az MLA tagok bármelyikének.<br />

A magyar tanúsító szervezetek kifejezetten üdvözölték<br />

ezt a mérföldkövet és mondhatom azt, hogy<br />

már nagyon várták. Azt gondoltuk, végre eljött az<br />

az időpont, amikor nem mondhatják rá egy magyar<br />

tanúsító NAT akkreditált tanúsítványára, hogy ez<br />

nem elég, mert nem EA MLA tagtól származik.<br />

Személy szerint nagyon örültem ennek és őszintén<br />

bíztam abban, hogy a hazai akkreditált tanúsítványok<br />

végre felzárkózhatnak a „nagy” nevek mellé.<br />

Az <strong>év</strong>ek múlásával azt tapasztalom, hogy ezen a területen<br />

is van még fejlődési potenciál, hiszen nem egy<br />

alkalommal utasítottak el engem személy szerint,<br />

hogy: „Nem Önöket választjuk, mert nekünk nemzetközi<br />

tanúsítvány kell, a maguké meg csak magyar.”<br />

Hát ez egy olyan buta indok, amivel szívem szerint<br />

szembe szállnék, de azt gondolom, hogy a megtörtént<br />

esetekben vakkal vitáztam volna színekről.<br />

A 2008-AS VÁLSÁGTÓL NAPJAINKIG<br />

A világválság után a 2010-es <strong>év</strong>ek második felében<br />

ismét konjunktúra volt, és a tanúsított szervezetek<br />

száma ismét elkezdett növekedni. Ennek a növekedésnek<br />

a jelen válság elképzelhető, hogy ismét megálljt<br />

parancsol, de ezt pillanatnyilag még nem lehet<br />

megmondani.<br />

Ami azonban a tanúsítást, mint akkreditált tevékenységet<br />

illeti, elég komoly hiányosságok vannak<br />

a piaci szereplők fejében. Ez volt az apropója annak,<br />

hogy először 2016-ban megírtam könyvemet: Amit<br />

a tanúsításról tudni érdemes - kisokos tudatos cégvezetőknek.<br />

A könyv szó szerint a cégvezetőknek szól. Azoknak,<br />

akik számára fontos, hogy alap információval rendelkezzen,<br />

tudjon kérdezni és a kapott információk<br />

alapján tudjon döntést hozni.<br />

Munkám során, nem egy olyan szervezet vezetőj<strong>év</strong>el<br />

beszéltem már, aki nem volt tisztában a tanácsadó<br />

és a tanúsító szerep<strong>év</strong>el, nem volt tisztában az<br />

akkreditált okirat jelentőség<strong>év</strong>el, milyenség<strong>év</strong>el,<br />

ezért olyan kiadásokat vállalt fel, amelyek végül<br />

nem azt eredményezték, mint amire neki szüksége<br />

lett volna. Felmerült bennem a kérdés: hogyan lehet<br />

ezen változtatni?<br />

592

Az egyik út az volt, hogy egyetemi előadásaimhoz<br />

kapcsolódóan előszeretettel vittem a hallgatóknak<br />

olyan gyakorlati feladatot, amely során valamenynyien<br />

hibás nem akkreditált okiratokat kaptak (ezt<br />

ők akkor nem tudták) és el kellett dönteniük, hogy<br />

beszerzési vezetőként, elfogadják-e a benyújtott<br />

okiratot, avagy sem? A döntésüket meg kellett indokolni.<br />

Azt kell mondjam, hogy ez a jelentéktelennek<br />

tűnő gyakorlati feladat, komoly felismeréseket<br />

eredményezett a fejekben. A levelezős hallgatók<br />

esetében kifejezetten hasznos tudás került átadásra.<br />

Persze nem járhat mindenki iskolába, nem találkozhat<br />

mindenki ezzel a lehetőséggel, ezért választottam<br />

még a könyv írását, valamint a videoblogot.<br />

Aki nem járatos a témában, nem tudja, hogy milyen<br />

sok nem akkreditált, hibás, semmit nem érő<br />

tanúsítvány van a piacon. Azt gondolom, hogy nem<br />

árulok el titkot arról sem, hogy számos önjelölt tanácsadó,<br />

egyik kezéből tanácsot ad, a másikból pedig<br />

egy nem akkreditált „valamilyen” tanúsítványt.<br />

A nem akkreditált okiratok létezése nem fog eltűnni,<br />

mivel nincs rá semmilyen szabály, követelmény<br />

vagy elvárás.<br />

Ebből kifolyólag, akinek nincs elegendő információja,<br />

könnyen eshet abba a csapdába, hogy olyan<br />

szolgáltatásért fizet, amely sokat nem ér az ő számára.<br />

Egy tudatos, képzett vevő, gyorsan kiszúrja,<br />

hogy amivel tanúsított státuszát igazolni kívánja,<br />

az nem más, mint egy „kutyabőr”.<br />

Találkoztam olyan szervezettel is, akik büszkén dicsekedtek<br />

el azzal, hogy van tanúsítványuk, <strong>év</strong>ek óta<br />

beszállítanak egy nagy egészségügyi intézménybe.<br />

Ez szuper, mondtam. Miben tudok én segíteni? Erre<br />

az volt a válasz, hogy nekik most NAH akkreditált<br />

tanúsítványra van szükségük, mert ezt kérik tőlük.<br />

Első gondolatom az volt, hogy valamely külföldi<br />

akkreditációval rendelkező tanúsító okiratáról van<br />

szó, és beszélhetünk átvett tanúsításról, de mikor<br />

megkaptam az érvényes tanúsítványt, világossá vált<br />

számomra, hogy ez nem fog menni. Nem akkreditált<br />

okirat egy mikróvállalkozótól, aki magányosan<br />

tevékenykedik. Ezen esetben a teljes folyamatot kellett<br />

volna a legelejéről kezdeni.<br />

Ez utóbbi példával arra szerettem volna rávilágítani,<br />

hogy a cégek vezetői közül sokan vannak, akik<br />

nem rendelkeznek olyan információval, amely birtokában<br />

el tudják dönteni, mire adnak ki pénzt és<br />

mire nem?<br />

Amit én személy szerint meg tudtam tenni, azt gondolom<br />

megtettem és meg is teszem amikor ennek<br />

helye van. Azt is tudom, hogy a mai világban már<br />

nem igazán olvasnak az emberek. Az 1-3 perces videók<br />

talán jobban célba érnek, de ezek hatékonysága<br />

sem igazán mérhető.<br />

Ami számomra bizakodásra ad okot, az nem más,<br />

mint az új generációs fiatal vezetők. Ők sokkal tudatosabbak<br />

és nagyon sokan vannak, akik tanulmányaik<br />

során már találkoztak a minőségüggyel, van<br />

valamilyen kép a fejükben, hogy mi is ez.<br />

Összességében elmondható, hogy a tanúsítás és az<br />

azt megelőző teljesen más szervezet részéről történő<br />

tanácsadás, egy meglehetősen sajátos helyzetben<br />

van. Vannak szereplők, akik betartják a játékszabályokat<br />

és úgy játszanak, valamint vannak, akik<br />

ezzel nem igazán törődnek és áthágják azokat.<br />

Az áthágással az én szememben együtt jár az is,<br />

hogy nem vállalják tetteikért a felelősséget. A felelősséget<br />

viszont meggyőződésem, hogy mindenkinek<br />

saját tettei után vállalni kell.<br />

Egy darabig lehet azt gondolni, hogy tetteim következményei<br />

engem nem fognak utolérni, de ez csak<br />

egy hiú ábránd. A tettek következményei mindenkit<br />

utolérnek.<br />

Mai világunkban a tanúsított rendszerek működtetése,<br />

a tanúsítványok fenntartása egyre több helyen<br />

előírás, követelmény. Gondoljunk csak az élelmiszeriparra<br />

vagy az autóiparra.<br />

A kezdeti elképzelés az lehetett, hogy egységes előírások<br />

mentén, egységes követelményeknek megfelelően<br />

kialakított működéssel elérhető egy olyan<br />

színvonal, amely összemérhetővé teszi a szervezeteket<br />

egymással. A tanúsításokkal azt gondolom,<br />

hogy a közös nevezőt kívánták megteremteni, így<br />

biztosítva azt, hogy összehasonlítható legyen két<br />

különböző szervezet.<br />

Az elképzelés jó volt, a kivitelezésbe már csúsztak<br />

kisebb hibák, amelyeket soha nem késő javítani.<br />

A bevezetőben írtam arról, hogy válságok idején<br />

lépni kell és nem leblokkolni. A válságos helyzetekben<br />

is keresni kell a lehetőségeket! Nagyon fontos,<br />

hogy ne szűkítsük be a látókörünket, és egy adott<br />

témát járjunk körbe olyan alapossággal amennyire<br />

tőlünk telik. Szerezzünk információt! Kérdezzünk!<br />

593

Említettem azt is, hogy adok kapaszkodókat azoknak,<br />

akik szeretnének vagy éppenséggel muszáj elindulni<br />

a tanúsított rendszer(ek) megszerzése irányába,<br />

de bizonytalannak érzik magukat.<br />

• Az írásomban szereplő könyvet bárki<br />

díjmentesen letöltheti és elolvashatja.<br />

• A videoblogomban szereplő rövid<br />

információmorzsákat szintén az idő<br />

rááldozásával meg lehet szerezni.<br />

• Arról, hogy az a tanúsító, akit választani<br />

kívánok megfelelő-e, avagy sem? - a Nemzeti<br />

Akkreditáló Hatóság akkreditált szervezetek<br />

adatbázisa is támpontot ad.<br />

• A tanácsadó kiválasztásában segítséget<br />

nyújthatnak a szakmai szervezetek, mint<br />

például a Magyar Minőség Társaság. A<br />

Minőség Társaságnál elkezdődött egy<br />

tanácsadói minősítési rendszer, amelyben a<br />

tagok ugyan még kis számban vannak jelen, de<br />

aki ott van, az már átment egy szakmai szűrőn.<br />

• Végül, de nem utolsó sorban telefonon is lehet<br />

érdeklődni a kiválasztani kívánt szervezet<br />

munkatársainál. Kérdéseinkre választ kell<br />

kapni és a kapott válaszok alapján el lehet<br />

dönteni, hogy megfelelő-e számomra, avagy<br />

sem? Persze a kérdések feltevéséhez sem árt, ha<br />

tudjuk mit szeretnénk!<br />

Végezetül egy olyan gondolattal zárom soraim, amely<br />

mindenki számára ismert. Ez nem más, mint a következő<br />

mondás: az olcsó, mindig drága! Szerintem<br />

mindenkinek van ezt alátámasztó tapasztalata az élet<br />

különböző területeiről, nem feltétlen az üzleti életből.<br />

Ezzel azt akartam mondani, hogy amikor valami<br />

nagyon olcsó, akkor gondoljuk át, hogy valóban azt<br />

kell-e, akarom-e választani!?<br />

Hadd támasszam alá ezt egy megtörtént esettel,<br />

amikoris a szervezettől információ biztonság irányítási<br />

rendszer tanúsítványt kért a vevője, aki egy<br />

pénzintézet volt. Az akkreditált ajánlatot a cég elutasította,<br />

mondván, hogy talált olcsóbbat. Rendben,<br />

volt már ilyen.<br />

Egy hónapon belül ismét jelentkezett a cégvezető,<br />

hogy szeretné megrendelni a tanúsítást, mert akkreditált<br />

okiratra van szüksége. A pénzintézet nem<br />

fogadta el a nem akkreditált okiratot. A vevő is tudta<br />

mit akar. Ebből a megtörtént esetből látszik, hogy<br />

a mondás igaz. Az olcsó, mindig drága!<br />

A cég kétszer fizetett tanúsításért, de csak az egyik<br />

szolgáltatással tudta a vevői elvárást teljesíteni,<br />

mert az olcsóbb nem volt megfelelő. Ez a cégvezető<br />

nem tájékozódott, nem kérdezett, nem járt utána,<br />

pusztán a pénzügyi oldalát nézte, mennyi kiadással<br />

fog ez járni.<br />

Legyen tanulság az ő esete, és azt javaslom, aki<br />

ilyen helyzetbe kerül, vegye a fáradtságot, és szerezzen<br />

információt. Olvasni hasznos, kérdezni pedig<br />

nem szégyen.<br />

Szabó Mirtill<br />

Szabó Mirtill több mint 20 <strong>év</strong>e dolgozik az akkreditált irányítási rendszertanúsítások<br />

területén. Alap végzettségét tekintve ruhaipari gépész, majd minőségügyi<br />

mérnök diplomát szerzett az akkori Könnyűipari Műszaki Főiskolán. Büszke rá,<br />

hogy egykori Koczor diákként most is a szakmában dolgozhat.<br />

A CertUnion Kft. vezetése mellett elnöki feladatokat lát el a Magyar Minőség<br />

Társaságban, ahol kiemelt feladatának tekinti a jelen kor fiatal szakembereinek<br />

megszólítását, integrálását szakmai munkákba, valamint a patinás szakmai szervezet<br />

megújítását, hatókörének kiterjesztését.<br />

E-mail: szabo.mirtill@certunion.hu<br />

594

Kurucz Mihály István (HungaroControl Zrt., Repülésbiztonsági, Minőségirányítási és<br />

Belső ellenőrzési igazgató)<br />

MINŐSÉGTUDATOSSÁG ÉS<br />

KÖRNYEZETI BIZTONSÁG FÖLDÖN<br />

ÉS LEVEGŐBEN, AVAGY LEVÉLBE<br />

SZEDETT GONDOLATAIM NÉHÁNY<br />

KÉRDÉSRŐL<br />

Kedves Olvasó!<br />

Rózsa András elnök úr felkérésére vetem papírra gondolataimat olyan fontos témákról,<br />

amelyek az általam ismert léginavigációs iparágra is nagy hatással vannak, illetve azokról<br />

a tényezőkről, amelyek a mindennapi munkámra jelentős befolyással bírnak, ám a minőségüggyel<br />

más területeken foglalkozók számára is érdekesek lehetnek vagy a jövő szempontjából,<br />

vagy azért, mert megerősíti őket abban, hogy nincsenek egyedül a tapasztalásaikkal,<br />

meglátásaikkal. E gondolatokat inkább a témákban szerzett tapasztalataim megosztásán<br />

át, mintsem egységes szerkezetű, tudományos mélységekbe hasító dolgozatként<br />

tárom fel. Egy kaleidoszkópszerű képet mutatnék a világunkkal és a minőségüggyel<br />

kapcsolatos meglátásaimról. A témákhoz kapcsolódó példákat is hoznék munkahelyem, a<br />

HungaroControl Zrt. életéből. Az alábbi bekezdésekben megfogalmazott gondolatok nem<br />

kinyilatkoztatások, gondolatébresztőnek, illetve vitaindítónak, egy szakmai kapcsolódási<br />

lehetőségnek szántam őket.<br />

Mivel ez egy levél, így feladójának címe is kell, hogy legyen, az e-mail címem a következő:<br />

mihaly.kurucz2@hungarocontrol.hu<br />

Tisztelettel: Kurucz Mihály<br />

A MINŐSÉGTUDATOSSÁGRÓL<br />

…DOLGOZNI CSAK PONTOSAN, SZÉPEN…<br />

Munkahelyem a HungaroControl Zrt. a legnagyobb<br />

magyar légiforgalmi szolgáltató. Szolgáltatásaink a<br />

légi navigációs adatok és térképek szerkesztésétől, a<br />

repülések biztonságos végrehajtásához szükséges távirati<br />

információk vételétől és szétosztásától kezdve, a<br />

rádiónavigációt biztosító berendezések üzemeltetésén<br />

át, a légtérben és a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi<br />

Repülőtér felszínén zajló légijármű-mozgások felderítésén,<br />

és a föld-levegő kommunikációs kapcsolat fenntartásán<br />

túl, a magyar ellenőrzött és nem ellenőrzött<br />

légtérben, valamint a Koszovó fölötti magas légtérben<br />

nyújtott légiforgalmi irányítói és repülés tájékoztató<br />

szolgálatokig terjednek. De nem feledkezhetünk meg<br />

az említett fő feladatainkat kiszolgáló háttértevékenységekről<br />

sem.<br />

A fenti felsorolásban vázolt szerteágazó feladathalmazt<br />

jól szabályozott környezet veszi körül. Egy<br />

jól működő irányítási rendszer megléte alap ahhoz,<br />

hogy ennyi feladatot az elvárt minőségben teljesíteni<br />

lehessen. A minőségirányítási és repülésbiztonság-irányítási<br />

rendszereinket idestova 20 <strong>év</strong>e mű-<br />

595

ködtetjük nem csupán azért, mert mindezt a hazai<br />

és nemzetközi szabályozókban előírták számunkra,<br />

hanem mert jól felfogott érdekünk is, hogy rendszerezetten<br />

tegyük a dolgunkat. Az ISO 9001 alapú<br />

működésirányítási rendszerünket és a repülésbiztonság-irányítási<br />

rendszert integráltuk. E kettős<br />

rendszer segíti az operatív tevékenységünk magas<br />

színvonalának fenntartását és fejlesztését is.<br />

Ez az integrált rendszer lehetőséget ad a hibák/eltérések<br />

szabad jelentésére és alapos kivizsgálására,<br />

a hibákból való tanulásra, fejlődésre is. Mivel a kivizsgálások<br />

nem a személyekre koncentrálnak, hanem<br />

a bekövetkezett események okaira, illetve az<br />

okok megszüntetésére, így a feltárt hiányosságok<br />

egyben a fejlődésünk egyik motorjaként szolgának.<br />

A másik hajtómotorunk az az eljárásunk, amely a<br />

működésünket érintő változtatások kezelését szolgálja.<br />

Legyen egy változtatás az eszközeinket, az<br />

eljárásainkat vagy a munkatársainkat érintő, kicsi<br />

vagy nagy, minden esetben kockázatértékelésnek<br />

vetjük alá és csak a kockázatvállalási limitünkbe<br />

beleférő fennmaradó kockázat esetén vezetjük be.<br />

Alapkövetelményünk, hogy az új működés legalább<br />

annyira biztonságos legyen, mint a leváltani tervezett<br />

régebbi. Újabb hajtóerő a munkatársaink folyamatos<br />

képzése, és a munkájuk végzéséhez szükséges<br />

mennyiségű és minőségű információval való ellátásuk,<br />

a tudásuk, tudatosságuk folyamatos fejlesztése<br />

– ez mind az integrált rendszer feladatai között<br />

szerepel, csakúgy, mint az elért szolgáltatási színvonal<br />

monitorozása és a teljesítményjelentések készítése<br />

a különböző vezetői szintek számára. Végül,<br />

de nem utolsó sorban említeném meg a szervezet<br />

repülésbiztonsági kultúrájának rendszeres mérését<br />

és folyamatos fejlesztését is, mint a jó teljesítmény<br />

elérésének egyik eszközét.<br />

Mindent összevetve teljesítményünket a vizsgálataink,<br />

felméréseink, összevetéseink és az információink<br />

megosztása által tudjuk vezérelni. Fejlődésünk<br />

érdekében több kiválósági modellt is megismertünk<br />

(pl. az EFQM-et, vagy a légi navigációs globális környezetből<br />

a repülésbiztonság-irányítási, human performance<br />

management terén kialakított kiválósági<br />

sztenderdeket) és a repülésbiztonság fenntartását<br />

szolgálót már jó ideje alkalmazunk is. Úgy vélem, a<br />

kiválóság egyik ismérve, hogy nem elégszünk meg<br />

a törvényi előírások, a minimumok teljesítés<strong>év</strong>el,<br />

azok szellemében tovább lépve kell alakítanunk az<br />

életünket. Ezen filozófia mentén, a hazai és külföldi<br />

társszervezeteinkkel is együttműködve törekszünk<br />

a régió és a globális légi közlekedés repülésbiztonsági<br />

szintjén javítani.<br />

A BIZTONSÁGOSSÁGRÓL<br />

HASONLÓ PROBLÉMÁK, KÖZÖS<br />

MEGOLDÁSOK<br />

A HungaroControl Zrt. – alapfeladatából adódóan<br />

– legfőbb terméke a repülések biztonságos végrehajtásához<br />

nyújtott hozzájárulása. A biztonságosság<br />

szinte mindenkinek mást jelent, de nekünk egy<br />

szervezet munkatársainak közös értelmezését kell<br />

kialakítanunk, a közös megértést és az azonos értéket.<br />

Ez nem megy egyik napról a másikra. A kedvező<br />

repülésbiztonsági mutatók eléréséhez nélkülözhetetlen<br />

bázis a munkatársak magasfokú repülésbiztonsági<br />

tudatossága, a szervezet egészének minél<br />

magasabb szintű repülésbiztonsági kultúrája. Az<br />

eredményeink javulása <strong>év</strong>ről <strong>év</strong>re nem tűnik látványosnak,<br />

de kultúraformáló, építő tevékenységről<br />

l<strong>év</strong>én szó, lassú folyamatokkal kell számolnunk és<br />

az eredményeket hosszabb időtávokon összehasonlítanunk.<br />

Miközben az egyes <strong>év</strong>ek repülésbiztonsági<br />

eredményei azonnal rendelkezésre állnak.<br />

A repülésbiztonsági kultúra szintjét öt<strong>év</strong>enként mérjük.<br />

A kultúramérésben kirajzolódó fejlesztendő területek<br />

(dimenziók) javítására kidolgozott és bevezetett<br />

változásoknak tényleges eredményéről csak ezen a<br />

hosszabb időtávon kaphatunk képet. Ennek a lassú<br />

folyamatnak eredményességét bizonyítja az, ha öszszevetjük<br />

a 2003-as – az integrált rendszerünket ebben<br />

az <strong>év</strong>ben építettük fel – bejelentési adatainkat a<br />

mai helyzettel. A repülésbiztonságra való érzékenység<br />

hatalmasat nőtt az <strong>év</strong>i alig egy tucat jelentésszámról<br />

az <strong>év</strong>i több ezres számig, miközben ez már magára<br />

a repülésbiztonsági teljesítményre vonatkozó információ,<br />

a bekövetkezett események „súlyossága” egyre<br />

inkább a jelentéktelen hatású események felé tolódik<br />

el. (Bejelentésnek nevezünk minden jelzést, amelyben<br />

munkatársaink valamilyen, a repülésbiztonságra<br />

negatívan ható vagy hatni képes helyzetet, jelenséget<br />

az irányítási rendszer tudomására hoznak. Vagyis,<br />

ha észrevesznek valamilyen problémát, azt szóvá is<br />

596

teszik.) A fenti adatokból az látszik, hogy régebben<br />

csak az igazán szembeötlő veszélyeket jelentették kollégáink,<br />

mert ezeket találták tűréshatáron felülinek,<br />

mára sokkal érzékenyebbek, biztonságtudatosabbak<br />

lettek és azokat az apróságokat is jelzik, amelyek mellett<br />

<strong>év</strong>ekkel ezelőtt elmentek. Tehát a repülésbiztonsági<br />

tudatosságba, a kultúra dimenziói mentén végzett<br />

fejlesztésekbe vetett munka eredményt hoz.<br />

A szemlélet változásában, a tudatosság fenntartásában<br />

nagy szerepe van az integrált rendszerünk<br />

promóciós tevékenységeinek, a tájékoztatásnak, a<br />

képzéseknek, de nem utolsó sorban a jelentésekkel<br />

való alapos foglalkozásnak, a kivizsgálásoknak és<br />

a tapasztalatok visszacsatolásának is. Így megtapasztalhatták<br />

a kollégáink, hogy jelentéseik nyomán<br />

változások, javulások következnek be. Ezek<br />

lehetnek a biztonság növelésére irányuló műszaki<br />

fejlesztések, az eljárások módosulásai, de én ide<br />

számítom a munkatársaink szemléletében bekövetkezett<br />

változásokat is.<br />

1. ábra: A repülésbiztonsági kultúra dimenziói<br />

A tökéletesség felé haladó úton a következő lépésünk<br />

az úgynevezett gyenge jelekkel – a repülésbiztonsági<br />

szempontból szinte elhanyagolható jelentőségűnek<br />

látszó jelenségekkel – és a napi munka<br />

sikerességének tényezőivel való mélyebb foglalkozás.<br />

Ezek tanulmányozásához már nem csupán a<br />

munkatársak „hibajelzéseire” kell hagyatkoznunk,<br />

hanem szenzorok által érzékelt adatok gyűjtésére és<br />

elemzésére, de a mindennapi munkamódszerek célzott<br />

megfigyelésére is. Az ilyen elemzések r<strong>év</strong>én<br />

egyre világosabb képet kaphatunk a nem vészhely-<br />

zeti működés jellemzőiről, és így egyre korábban<br />

és egyre kisebb méretű beavatkozással javíthatunk<br />

a biztonsági teljesítményünkön.<br />

Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni,<br />

hogy egy olyan szolgáltatás biztonságosságáról van<br />

szó, mely szolgáltatás a munkatársaink agyában jön<br />

létre, beszédük által ölt formát és a befogadó fél (a<br />

pilóták) cselekedetei által valósul meg. Egy csapatjáték<br />

részesei vagyunk, az egyik fél, vagy ha úgy tetszik,<br />

egy zenekar karmesterei. Az emberi működés<br />

jellemzőinek, az úgynevezett humán faktornak különféle<br />

kezelési módjait honosítottuk meg. Streszszmenedzsment,<br />

kifáradásmenedzsment, csoporterőforrás-menedzsment<br />

rendszereket működtetünk<br />

annak érdekében, hogy munkatársaink teljesítménye<br />

mindig a vevőink megelégedésére szolgáljon, illetve,<br />

hogy ők maguk is minél tovább tudják egészségesen,<br />

hatékonyan és élvezettel végezni feladataikat.<br />

A nemzetközi repülésbiztonsági szakmai fórumokon<br />

<strong>év</strong>ek óta rendszeresen megosztjuk egymással<br />

az eredmények elérése terén szerzett tapasztalatainkat<br />

és tudásunkat. Eme tudásmegosztási gyakorlat<br />

nyomán, és nem utolsó sorban az ISOFÓRUM<br />

Nemzeti Minőségügyi Konferenciáin szerzett jó<br />

tapasztalatainkból kiindulva szerveztük meg 2012-<br />

ben a biztonságirányítási kérdésekkel foglalkozó<br />

HungaroControl Safety Management Fórumot. A cél<br />

az volt, hogy a szűk repülésbiztonsági területről kitekintsünk<br />

arra a világra, ahol a biztonság fenntartása<br />

szintén kiemelt fontosságú kérdés.<br />

A hazai és kimondottan nem légi közlekedési, nagykockázatú<br />

ipari szereplők biztonság-irányítással foglalkozó<br />

vezetői és szakemberei számára szerveztünk<br />

tudásmegosztó alkalmat. A fórumon képviseltetett<br />

egyes iparágak közös jellemzője, hogy a magasfokú<br />

biztonságosságuk fenntartása nélkül nem működhetnének<br />

eredményesen.<br />

Ezt a találkozót azóta <strong>év</strong>ente megismételjük, töretlen<br />

érdeklődés mellett. Ezeken a tanácskozásokon függetlenül<br />

a működési területtől (pl. vegyipar, olajipar<br />

vagy atomenergia) a biztonságos termelést vagy szolgáltatást<br />

végzőket segítő rendszerek kihívásairól és a<br />

Magyarországon, magyar munkavállalói körben jól<br />

bevált megoldásokról beszélgetünk, segítve egymást<br />

egy-egy új gondolattal, vagy példával.<br />

597

vezetésű útjukat, mind számítógépes rendszerek segítség<strong>év</strong>el<br />

tehetjük meg, az irodai munkát kiszolgáló<br />

és a személyes telekommunikációs eszközeinkről<br />

már nem is beszélve. A számítástechnika látványos<br />

fejlődésének eredményeit tudatosan megválogatva<br />

használjuk fel.<br />

Fejlesztéseink tervezéséhez az igényeink, a műszaki-gazdasági<br />

megvalósíthatóság, és a 2019-ben kialakított<br />

automatizálási irányelvünkben leírtak mérlegelése<br />

ad keretet. Az automatizálási irányelvünkben,<br />

illetve az általa létrehozott módszertan és együttműködési<br />

platform segítség<strong>év</strong>el elemezzük az ipar által<br />

nyújtott megoldásokat és azt, hogy az adott feladathoz<br />

milyen automatizálási szint megvalósítása – az 1-es<br />

szinttől, ahol a számítógép nem ajánl fel megoldásokat,<br />

így az ember dönt és végre is hajtja a feladatot, a 10-es<br />

szintig, ahol a számítógép dönt és autonóm módon beavatkozik<br />

– lenne számunkra az optimális. Természetesen<br />

figyelembe kell vennünk az új megoldások által<br />

keletkező új problémákat, új veszélyeket és kialakuló<br />

újabb kockázatok hatásait is.<br />

2. ábra: A X. HungaroControl Safety Management<br />

Fórum programja<br />

A DIGITALIZÁCIÓRÓL<br />

AMI NINCS MEG DIGITÁLISAN AZ<br />

NEM LÉTEZIK!?<br />

Igen nagy teljesítményű számítástechnika támogatja<br />

a légi forgalom szervezését, az operatív tevékenységünket,<br />

és ezt a technológiát két-három <strong>év</strong>ente frissítjük<br />

újabb és újabb funkciók hozzáadásával annak<br />

érdekében, hogy az egyre növekvő légtérhasználói<br />

igényekkel a szolgáltatásaink színvonala is lépést<br />

tudjon tartani. E fejlődést a digitalizáció teszi lehetővé.<br />

Azt, hogy a radarok képernyőin egy-egy repülésről<br />

komplex információt jelenítsünk meg, vagy azt,<br />

hogy a repülési pályák kereszteződéseit előrevetítsük<br />

és apró beavatkozással fent tudjuk tartani a biztonságos<br />

távolságokat, gyors és pontos információt<br />

tudjunk szolgáltatni a szomszédos légiforgalmi egységeknek<br />

a légterükbe belépő repülőgépekről, vagy<br />

időben felkészülhessünk a hozzánk belépők fogadására<br />

és megtervezhessük akadálymentes, optimális<br />

A digitalizációval együtt a keletkező és tárolható<br />

adatok mennyisége is egyre nő. És ebből a hatalmas<br />

mennyiségből megfelelő módszerek segítség<strong>év</strong>el<br />

értékes információk nyerhetők. Ezekkel vagy a<br />

biztonság, vagy a hatékonyság, vagy nyereségesség,<br />

jó esetben valamennyi növelhető. A teljes repülési<br />

szektorban minden másodpercben rengeteg adat<br />

keletkezik, a repülőgépek berendezéseinek szenzoraitól<br />

vagy a földi, esetleg műholdas rendszerekből<br />

is számtalan paramétert szerezhetünk be megfelelő<br />

online vagy offline módszerekkel. A repülőgépek<br />

üzemelési módjaitól, a berendezések állapotán át, a<br />

meteorológiai viszonyokon keresztül, a légtéradatokig,<br />

vagy éppen az emberek teljesítményét közvetetten<br />

tartalmazó számítógépes logokig.<br />

Az adatok repülésbiztonság-javító célú feldolgozására<br />

alakult az EUASA egyik programja is a data-<br />

4safety platform, amelybe a repülőgépgyártóktól és<br />

-üzemeltetőktől származó adatok után hamarosan<br />

elkezdődik a légiforgalmi szolgáltatóknál rendelkezésre<br />

álló adatok integrálása is. Az elképzelések<br />

szerint ezen adatok összességének feldolgozásával,<br />

és kutatásával fény derülhet lappangó veszélyekre,<br />

és feltárásukkal idejekorán megelőzhetők lesznek<br />

még a kisebb zavarok is. Ily módon ezekkel a korai<br />

598

preventív intézkedésekkel lehetőségünk lesz megerősíteni<br />

a polgári repülés biztonságosságát és fenntartani<br />

a legbiztonságosabb közlekedési mód státuszát.<br />

AZ ADATBIZTONSÁGRÓL<br />

AZ ADAT KORUNK EGYIK ÉRTÉKES<br />

NYERSANYAGA LETT, MÉG BÁNYÁSZNI IS<br />

LEHET – DE VÉDENI IS KELL<br />

Úgy vélem, könnyen belátható, mekkora fontossága<br />

van az élet minden területén egy-egy döntést előkészítő<br />

vagy beavatkozást megalapozó adat pontosságának.<br />

A repülésben például a navigációs adatok pontosságának<br />

is kiemelt jelentősége van. Már régen magunk<br />

mögött hagytuk azokat az időket, amikor repülni<br />

csak tiszta időben, jó látási viszonyok között lehetett.<br />

Bár akkor is szükség volt egy jó térképre (megbízható<br />

adatbázisra) a pontos tájékozódáshoz, ha a repülőterük<br />

környékétől messzire merészkedtek bátor őseink.<br />

Mostanra a légi közlekedés szinte a globális alapinfrastruktúra<br />

rész<strong>év</strong>é vált. A repülési sebességek megtöbbszöröződtek,<br />

és nem számít már sem a távolság, sem a<br />

felhős - ködös időjárás, és a nappal vagy az éjszaka sem.<br />

A polgári repülés az <strong>év</strong>i több tízmillió repülés r<strong>év</strong>én<br />

emberek milliárdjait juttatja el nagyon gyorsan kisebb-nagyobb<br />

távolságokra, vagy éppen más közlekedési<br />

eszközökkel nagyon nehezen megközelíthető<br />

céljaikhoz. Ezek a repülések javarészt az elektronikus<br />

fedélzeti navigációs rendszerek segítség<strong>év</strong>el tájékozódnak.<br />

A fedélzeti rendszerekben pedig már<br />

– hasonlóan a hétköznapi GPS-einkhez – többnyire<br />

digitális térképek szolgálják a pilóták és a repülőgép<br />

automata rendszereinek tájékozódását. A térképeken,<br />

a repülőterek adatainak és más, pl. veszélyes<br />

helyek, akadályok koordinátáinak nagyfokú pontossággal<br />

kell szerepelniük.<br />

A HungaroControl az európai légi navigációs adatkezelő<br />

rendszer egyik eleme is. Az általunk a közös,<br />

elnevezésében európai, ám mára már Európán kívüli<br />

légiforgalmi adatokat is tartalmazó adatbázisba<br />

szolgáltatott adatok integritását és sértetlenségét<br />

is biztosítanunk kell. Zárt rendszer, többszörös ellenőrzési<br />

körök biztosítják ezt a sértetlenséget. Hasonló<br />

védelemben részesítünk minden más, a szolgáltatásainkhoz<br />

felhasznált adatot is, az erre a célra<br />

létrehozott szervezeti egység, magasan képzett<br />

szakembergárda felügyeli az adatvédelmi rendszert.<br />

Nem csupán IT szintű védelemre kell gondolni, amikor<br />

adatvédelemről beszélünk, példaként említhetem<br />

a repülésbiztonság javítása céljából gyűjtött és tárolt,<br />

az úgynevezett repülőesemények kivizsgálásához<br />

felhasználható adatainkat. Ezeket az adatokat az<br />

igazságszolgáltatási szerveken kívül senkinek sem<br />

(még belső szervezeti egységeinknek sem) adhatjuk<br />

ki, illetve csak olyan esetben adunk át ilyen adatot,<br />

ha a felhasználás célja a repülésbiztonság javítása,<br />

nem pedig felelősség megállapítás.<br />

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁRÓL<br />

CSAK A JÓL ISMERT FOLYAMATOKAT<br />

– EGYELŐRE<br />

Környezetünket egyre inkább benépesítik az okos<br />

eszközök, az okos megoldások. A gépek mintha<br />

sokszor jobban tudnák, mint mi, hogy mire is gondolunk,<br />

merre is mennénk – de azért néha mellé is<br />

fognak.<br />

A légiforgalmi szolgálatoknál, az olyan tevékenységeknél,<br />

ahol emberi döntésre és felelősségvállalásra<br />

van szükség, az alapvetően konzervatív repülésbiztonsági<br />

megközelítésünk miatt – járt utat a<br />

járatlanért el ne hagyj –, jelenleg nem engedünk a<br />

rendszerünkbe olyan algoritmusokat, amelyeknek a<br />

működését nem ismerjük, vagy ne tudnánk milyen<br />

inputra, milyen outputot várhatunk tőlük.<br />

A döntéselőkészítő, vagy éppen feladatmegoldó mesterséges<br />

intelligencia itt ácsorog a küszöbön: az életünk<br />

során több területen találkozhatunk már vele,<br />

gondoljunk csak például a chatbotokra az ügyfélszolgálatok<br />

világában, de ott van a telefonjainkban,<br />

az internetes keresőkben, és már az autóinkban is a<br />

különféle a vezetést segítő asszisztensek formájában.<br />

Ám a légiforgalmi irányításban, ahol minden döntéshez<br />

felelősséget vállaló személyt is kell rendelni, hisz<br />

egyszerre akár több tucat ember élete lehet a tét, a<br />

közeli jövőben még leginkább csak az információfeldolgozó,<br />

idővel tanácsadói funkcióként vesszük<br />

majd igénybe a mesterséges értelem nyújtotta lehetőségeket.<br />

Jelenleg az automatizált, a megtervezett és<br />

validált döntési láncban működő, kiszámítható eredményt<br />

adó algoritmusokat/rendszereket alkalmazzuk,<br />

szeretjük, mintsem az öntanuló intelligenciát.<br />

Bár lehet, hogy ebből a paradigmából nemsokára<br />

ki kell lépnünk, mert nagy számban megjelennek<br />

599

majd a környezetünkben a kereskedelmi és egyéb,<br />

az életünket segítő, kisebb-nagyobb drónokkal végrehajtott<br />

repülések, és azokat számosságuk okán<br />

emberi beavatkozásokkal nem lehet majd kellően<br />

kezelni, koordinálni. Ha abban a jövőbeni közlekedési<br />

közegben (drónszúnyog-felhőben) bizonyítani<br />

tudja az alkalmazhatóságát, hatékonyságát és<br />

biztonságosságát a mesterséges értelem, nagy valószínűséggel<br />

a polgári repülés valamennyi szegmensében<br />

is elterjed majd az új technológia, és előbbutóbb<br />

bealkonyodik a 2022-ben 100 <strong>év</strong>es biztonsági<br />

manufaktúrának, a légiforgalmi irányításnak. De<br />

azért a kérdés ott fog lebegni továbbra is, ki vállalja<br />

a felelősséget egy mesterséges intelligencia által hozott<br />

döntés, és végrehajtott művelet esetleges negatív<br />

következményeiért?<br />

AZ INNOVÁCIÓRÓL<br />

NEM KELL MINDENBEN ÚJAT KITALÁLNI,<br />

DE A SAJÁT MŰKÖDÉSÜNKÖN MINDIG<br />

LEHET JAVÍTANI<br />

A légiforgalmi szolgálatoknak a repülések hatékonyságát<br />

is segíteniük kell. E cél érdekében fejlesztik műszaki<br />

rendszereiket, amelyek a munkatársaik gyors<br />

és megfelelő döntéseinek megalapozásához szolgáltatnak<br />

információkat. Így teszünk mi is a Hungaro-<br />

Controlnál. Az információforrások integrálása, az<br />

adataik megfelelő prezentálása az emberi tevékenység<br />

támogatásához folyamatos műszaki fejlesztő tevékenységet<br />

igényel, mivel a légi közlekedés volumene<br />

<strong>év</strong>ről <strong>év</strong>re nő. Persze, mint minden alól, ez alól is<br />

van kivétel: a válságok időszakai. A pandémia idején,<br />

2020 végére ugyanis az általunk kezelt légiforgalmi<br />

volumen kb. a 15-20 <strong>év</strong>vel ezelőtti szintre esett viszsza.<br />

De 2022-ra már a valaha regisztrált legmagasabb<br />

szintre ugrott az általunk kiszolgált repülések száma.<br />

Ezt a növekedést, vagy szintugrásokat fejlesztés – ha<br />

úgy tetszik, innováció – nélkül nem lehetne kiszolgálni<br />

úgy, hogy a biztonsági és a hatékonysági elvárások<br />

is teljesüljenek.<br />

Vannak olyan fejlesztéseink, amelyeket nemzetközileg<br />

összehangolt európai vagy globális fejlődési<br />

ütemtervek írnak elő. Ezek közül jó néhányban korai<br />

alkalmazók voltunk, vagyunk. Más esetekben<br />

pedig a problémáinkra olyan megoldásokat sikerült<br />

találnunk, amit azután nemzetközi téren mások is<br />

alkalmaznak. Az innováció a mindennapjaink észrevétlen<br />

része, és nem feltétlenül azt jelenti, hogy<br />

minden nap valami új szabadalommal állunk elő,<br />

de azt igen, hogy nyitott szemmel járunk a világban,<br />

felismerjük a problémáinkat és észrevesszük a<br />

máshol már hasonló gondok kezelésére bevált gyakorlatokat,<br />

ezeket a saját környezetünkre adaptálva<br />

alkalmazzuk a működésünk javítása érdekében.<br />

Az általunk átvett, majd továbbfejlesztett újítás<br />

volt például a távoli toronyirányítás megvalósítása<br />

(rTWR). A mi esetünkben nem kisforgalmú vidéki<br />

repülőtéren oldottuk meg a feladatot távolról,<br />

hanem a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren,<br />

ezzel bemutatva, hogy a módszer általunk kialakított<br />

változata alkalmas nagyforgalmú nemzetközi<br />

repülőterek irányítására is. Másik hasonló példa a<br />

Koszovó feletti magas légtér (azaz a K-FOR szektor)<br />

légi forgalmának irányítása a budapesti irányítóközpontunkból.<br />

Szerencsénkre a légi közlekedés<br />

egy olyan környezet, amely szinte minden nap megújulásra,<br />

innovációra sarkallja a benne közreműködőket,<br />

így minket is. Az rTWR-t 2023-ban továbbfejlesztjük<br />

és 2024-ben terveink szerint ismét egy<br />

nagyon magasfokú információ- és funkcióintegrálással<br />

rendelkező világszínvonalú távoli toronyból<br />

irányíthatjuk a Liszt Ferenc repülőtér forgalmát.<br />

3. ábra: A HungaroControl repülőtértől távoli repülőtéri<br />

irányító torony munkaterme<br />

600

A FENNTARTHATÓSÁGRÓL<br />

….AZ UNOKÁINKTÓL KAPTUK KÖLCSÖN<br />

Ha a fenntarthatóságról esik szó, számomra mindig<br />

kérdés, hogy minek a fenntarthatóságáról beszélünk<br />

és milyen időtávon. Jelen bekezdésben a fenntarthatóság<br />

a jó minőségű emberi létezés megteremtésének<br />

és az evolúciós fejlődésünk következő fokáig<br />

tartó időszakára való megőrzését jelenti. A jóléthez<br />

én hozzászámítom a gyors és biztonságos közlekedés<br />

lehetőségét, ezen belül a jelenleg leggyorsabb helyváltoztatási<br />

formát, a repülést is. Az alig több mint<br />

70 <strong>év</strong>es polgári kereskedelmi repülés számára nem<br />

csupán a biztonságosság, de a hatékonyság is központi<br />

kérdés. A repüléshez – valamennyi közlekedési<br />

módhoz hasonlóan – nem elhanyagolható mértékű<br />

környezeti hatás is társul.<br />

A HungaroControl Zrt. Európában elsőként térhetett<br />

át a légiforgalmi irányító rendszerünkbe bevezetett új<br />

funkciók segítség<strong>év</strong>el és eljárásaink újragondolásával a<br />

teljes légterünkben alkalmazott – és kötelezően követendő<br />

– útvonalak nélküli szabad repülésre.<br />

A 2015-ös bevezetés óta a rövidített repülési pályákkal<br />

több millió tonna szén-dioxid kibocsátását kerültük<br />

el, miközben a repülőgépek továbbra is biztonságban<br />

átrepülhettek az országunk felett. Szerintem ez egy<br />

olyan lépés, aminek köszönhetően a magunk eszközeivel<br />

hozzájárultunk (még ha parányi mértékben is) az<br />

üvegházhatás csökkentéséhez, avagy növekedésének<br />

lassításához, és így a fenntarthatósághoz is. Hasonló<br />

példa, a repülések hatékonyságát és a környezet óvását<br />

egyszerre támogató szolgáltatásunk, amellyel folyamatos<br />

süllyedési lehetőség biztosítunk a hozzánk<br />

érkező légi járatoknak.<br />

Ez a módszer bár nem feltétlenül rövidíti a repülés<br />

hosszát, de szintén üzemanyagot és károsanyag-kibocsátást<br />

spórol, lehetővé t<strong>év</strong>e, hogy a légitársaságok<br />

pilótái optimális módon kihasználhassák a repülőgépeik<br />

aerodinamikai tulajdonságait, siklási képességét.<br />

Ezeken a szűken szakmai megoldásainkon kívül társaságunk<br />

a KIR és az EIR rendszerek bevezetés<strong>év</strong>el és<br />

működtetés<strong>év</strong>el saját környezeti lábnyomát is igyekszik<br />

mérsékelni úgy, hogy szolgáltatásaink színvonala<br />

ne csökkenjen.<br />

Megemlítendő, hogy társadalmi felelősségvállalási<br />

programunk keretében támogatunk egy balesetet<br />

szenvedett madarakat gyógyító intézményt, és néhány<br />

nagyobb rendezvényünket az utóbbi időben<br />

karbonsemlegessé alakítottuk – a rendezvényekhez<br />

kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást a legapróbb<br />

részletekig kiszámoltuk, majd azt őshonos fák ültetés<strong>év</strong>el<br />

kompenzáltuk. Végül, de nem utolsó sorban<br />

a jó minőségű emberi létezés fenntarthatóságához<br />

sorolnám a telephelyeink önkormányzataival és társadalmi<br />

szervezeteivel fenntartott kapcsolatainkat,<br />

a számukra nyújtott támogatásokat, adott esetben a<br />

körkörös gazdaság körébe sorolható eszközátadási<br />

akcióinkat is.<br />

Kurucz Mihály István<br />

Kurucz Mihály a HungaroControl Zrt. repülésbiztonsági, minőségirányítási és<br />

belső ellenőrzési igazgatója. 1983 óta dolgozik jelenlegi munkahelyén, illetve<br />

jogelődjeinél különféle beosztásokban. A vállalat integrált repülésbiztonság- és<br />

minőségirányítási rendszerének működtetésében a kezdetektől részt vesz. Tagja<br />

az ISO 9000 FÓRUM Egyesület Elnöki Tanácsadó Testületének és az EOQ<br />

MNB választmányának.2017-ben Minőségért egyéni vándordíjjal, majd 2022-<br />

ben Dr. Koczor Zoltán díjjal ismerték el tevékenységét.<br />

E-mail: mihaly.kurucz2@hungarocontrol.hu<br />

601

Dongó István (Létesítménygazdálkodási vezető, Roto Elzett Certa Kft.)<br />

ENERGIAHATÉKONYSÁG<br />

A ROTO-BAN<br />

1995 decembere volt, 13-án 9 óra körül a hatalmas hófúvás ellenére többen összegyűltünk,<br />

hogy szemtanúi lehessünk az új üzem 20 kV-os hálózathoz történő csatlakozásának. Az<br />

első rákapcsolás azonnal leültette a középfeszültségű hálózatot, mert mint kiderült, az<br />

SM cella - 20 kV-os fogadó modul - be volt földelve… A szakemberek gyorsan kivágták ezt<br />

a földelő átkötést, így már rendben volt a létesítmény energiaellátása. Ezen a napon aztán<br />

a kazánház is elindult, élet költözött az épülő gyárba.<br />

Anno három db 20/0,4 kV-os transzformátor biztosította<br />

az energiaellátást.<br />

1. 1000 kVA léghűtésű a technológiának<br />

2. 400 kVA-s olajhűtésű az installációnak<br />

3. 1000 kVA kihelyezett száraz transzformátor<br />

külön a présponthegesztő berendezéseknek.<br />

A 20 kV-os fogadóban maradt még hely egy leágazásnak<br />

az esetleges bővítést megcélozva. Azóta öszszesen<br />

négy ütemben a duplájára nőtt a gyár alapterülete.<br />

2012-ben az installációs transzformátort<br />

már le is kellett kicserélni egy nagyobb, 6<strong>30</strong> kVA<br />

teljesítményűre. A kihelyezett transzformátor a<br />

szintén ebben az <strong>év</strong>ben épült sajtoló Brück csarnok<br />

technológiát szolgálja.<br />

Az átadási ünnepségre 1996. május 13-án került sor.<br />

A hatalmas csarnokokban bőven volt hely az új berendezések<br />

telepítésére.<br />

Energia ellátási adataink:<br />

• Víz csatlakozás NA150 mm, kombinált mérővel.<br />

Rendelkezésre álló teljesítmény 21 m 3 /nap<br />

• Gáz ellátásunk egy Fiorentini fogadó<br />

állomáson keresztül történik, ami 250 m 3 /h<br />

teljesítményre képes. Jelenleg 180 m 3 /h a<br />

lekötött teljesítmény.<br />

• Villamos energia jelenlegi rendelkezésre állás<br />

1<strong>30</strong>0 kVA. Téli lekötött teljesítmény 9<strong>30</strong> kW,<br />

nyáron 1200 kW.<br />

• Van egy kisebb solar rendszer, ami a konyha<br />

melegvíz ellátását biztosítja. A napelem<br />

rendszer telepítése jelen pillanatban<br />

előkészítés alatt áll. Azok tető felületek, amik<br />

teherbírása megfelelő, azokon elfér egy 1495<br />

kWp DC oldali, 1000 kVA AC oldali rendszer.<br />

Amennyiben elkészül, <strong>év</strong>es viszonylatban a<br />

villamosenergia fogyasztásunk 1/3-t fogja<br />

tudni megtermelni.<br />

Nézzük a fejlődést részleteiben!<br />

1. FŰTÉS<br />

A gyár fűtését, és használati meleg víz (HMV) ellátását<br />

2 db Uniferro 900 kW-os gázkazán biztosítja.<br />

A nagy vízterű kazánok még az eredetiek, ahogy a<br />

rajtuk l<strong>év</strong>ő Balthur gáz égőfejek is. A központi kazánházból<br />

induló fűtés csövek ellátták a csarnokok<br />

BSH légkezelőit, a félkészraktár termoventillátorait,<br />

a fejépület irodák szociális blokk Tichelmann<br />

rendszerű radiátoros köreit. Ez utóbbinak akkor<br />

korszerűnek mondható, külső hőmérsékletfüggő<br />

szabályzója volt. Az átadáskor két pont szabályozású<br />

volt a kazánok előre menő vízhőfok beállítása,<br />

ami a kazánfűtőn múlott, hogy mire állítja. Minimális<br />

automatika volt beépítve, amiket manuálisan<br />

kellett az adott körülményekhez igazítani. Ilyenek<br />

az időprogramok, visszakeverő zsaluk állása, kis-,<br />

nagyfordulat, stb.<br />

602

A gyár sűrített levegő ellátását 2 db Atlas Copco<br />

kompresszor biztosította. Ennek hulladék hőjét<br />

sikerült bekötni a szereldei légkezelő rendszerébe.<br />

Ehhez azonban már automatika is társult. Elsőkét a<br />

GFR automatika segítette az energiatakarékosságot.<br />

Nyitotta, zárta a csappantyúkat a hőhasznosítónál.<br />

Ekkor még kapcsolóórák indították a légkezelőket.<br />

Mindenhova oda kellett menni, beállítani az időket,<br />

a keverőzsaluk állását, és így tovább.<br />

A gyár bővítésének 2006-os első ütemében aztán<br />

nagy előrelépés következett be az automatika terén.<br />

A 2. csarnok légkezelője már a Schneider TAC<br />

rendszerét kapta meg, amit a MOL- Control Kft.<br />

épített ki. Ezt követően a kazánház is, majd szépen<br />

sorban a többi terület is bekapcsolódott a felügyeleti<br />

rendszerbe.<br />

Óriási változás volt ez a korábbi időszakhoz: egyetlen<br />

számítógépen lehetett beállítani az időprogramokat,<br />

hőmérsékletértékeket, de a legtöbb eredményt<br />

a kazánok előre menő víz hőmérsékletének<br />

külső hőmérsékletfüggő szabályozása hozta. Ez aztán<br />

meglátszott az elfogyasztott gáz mennyiségében<br />

is. A fűtött területek növekedés<strong>év</strong>el nem lett magasabb<br />

a gázfelhasználás. Akkor még azért voltak<br />

hideg telek is.<br />

Ez a MOL-Control-os rendszer azonban elérte határait,<br />

nem volt stabil, valamint rendkívül költségessé<br />

vált a bővítése, így 2017 nyarán váltottunk, egy<br />

másik partnerrel átalakítottuk a megl<strong>év</strong>ő rendszert,<br />

így az jóval modernebb lett, s szinte határtalanul<br />

bővíthető. Az új kontrollerekbe teljesen új program<br />

került, újra kábeleztük szinte az egész gyárat.<br />

Az új rendszernek köszönhetően sokkal pontosabb<br />

lett a szabályzás, nem csak a fűtés, hanem a hűtés<br />

is. Szinte bármit lehet vele vezérelni, felügyelni. Így<br />

amikor 2018-ban szükségessé vált egy új energiatakarékos<br />

kompresszor beszerzésre, ezt már olaj – víz<br />

hőcserélővel rendeltük. A már megl<strong>év</strong>ő másik gépbe<br />

is beépítésre került ez a hőhasznosító, s a kiépítés<br />

után ez a rendszer gyakorlatilag a teljes HMV szükségletét<br />

fedezi a gyárnak.<br />

Másik érdekesség, hogy a csarnok 1-ben a Schako<br />

befúvó fejek is automatikusan irányítják a levegőt<br />

a megfelelő irányba. A fejek mellé jelenlétérzékelők<br />

kerültek, motoros hajtást kaptak, és a dolgozói jelenlét,<br />

valamint a külső / belső hőmérséklet függően<br />

irányítják a levegőt lefele, vagy oldalt százalékos<br />

arányban, növelve a hűtés hatékonyságát. 2019-ben<br />

lecseréltük a régi Wilo keringető szivattyúkat a<br />

kazánházban. Helyettük korszerű frekvenciaváltós<br />

szivattyúk forgatják a vizet.<br />

2. HŐSZIGETELÉS<br />

A nyílászárók 1995-ben az olasz Okma cég alumínium<br />

profiljaiból, Roto vasalattal kerültek beépítésre.<br />

Szerencsére ezek a szerkezetek alkalmasak voltak a<br />

háromrétegű üvegek befogadására is. Így került sor<br />

2013-ban a fejépület irodáinak üvegcseréjére. Az új<br />

üvegek argon gázzal és melegperemes távtartóval<br />

kerültek beépítésre.<br />

Itt érdemes megemlíteni, hogy a kelet felé néző irodák<br />

ablakai 2018-ban külső zsaluzia rendszert kaptak,<br />

ami teljesen automatikusan működik. A beállított<br />

paraméterek alapján az épület automatika (BMS)<br />

rendszer nyitja zárja a különleges Z alakú lamellákat.<br />

Így a fény bejut, de a hősugarakat visszaveri a lamella,<br />

nem melegszenek fel az irodák. Hétvégére, ünnepnapokra<br />

a BMS teljesen lezárja őket a nyári időszakban.<br />

A gyár átadásakor Eos Tore kapukat építettek be.<br />

Ezek a szekcionált kapuk rendkívül lassan működtek,<br />

ráadásul csak nyomógomb megnyomására nyitottak<br />

/ zártak. A 2006-os bővítés során beépített<br />

G&D kapuk bár gyorsabban működtek, még mindig<br />

túlságosan lassúnak számítottak. Itt az igazi áttörést<br />

az Efaflex gyorskapuk jelentették. Ezek akár<br />

2 m/s sebességgel nyílnak és záródnak. Korábban<br />

tárva-nyitva voltak a kapuk a gyárban, most azonban<br />

az indukciós, vagy lézer szkenneres vezérlésnek<br />

köszönhetően csak az áthaladás idejéig vannak<br />

nyitva. A kapuk nyitási magassága is szabályozott,<br />

amikor az indukciós hurok nyitja az csak a targonca<br />

magasságáig emelkedik fel, nem a teljes magasságig.<br />

A belső terekben l<strong>év</strong>ő csarnokok közt is Efaflex<br />

gyorskapuk csökkentik a huzat hatást. Ezek egyszerű,<br />

PVC gyorskapuk, kilökő lappal az aljukon, hogy<br />

egy esetleges ütközés során ne sérüljenek meg. Ezt<br />

visszapattintva ismét működőképes a kapu, nem<br />

kell szervizt hívni hozzá.<br />

Az első ütemben épült csarnokok tető födémje csupán<br />

6 cm-es lépésálló hőszigetelést, valamint hatalmas<br />

bevilágító sávokat kapott. Ezek a bevilágítók<br />

beengedik a természetes fényt, de a meleget is. A<br />

következő ütemben már 16 cm lett a födém szigetelése,<br />

s jóval kevesebb a bevilágító. Ezek az új csarnokok<br />

lényegesen jobbak hőtechnikai szempontból.<br />

A régi csarnokok hőszigetelésének javítása kiemelt<br />

603

feladat a jövőre nézve. Annál is inkább, mert a Sika<br />

tetőfólia is már 28 <strong>év</strong>es, és hát nem is örök időkre<br />

tervezték. A Stadler bevilágítók 10 mm Lexan betétek<br />

nanotechnológiás bevonatot kaptak, ám ez nem<br />

hozott áttörést a nyári meleg elleni védelemben.<br />

3. SŰRÍTETT LEVEGŐELLÁTÁS<br />

1995-s átadáskor 2 db GA 45 FF 10 kompresszor is<br />

elég volt a termelés biztosításához. Azóta bővült a<br />

készlet, így már 5 db áll rendelkezésünkre. Ebből 2<br />

db már modern, úgynevezett frekvenciaváltós gép,<br />

aminek nincs üresjárási üzeme.<br />

Ennyi gépet hagyományos nyomáskapcsolós vezérléssel<br />

nem lehet úgy beállítani, hogy egyenletes<br />

legyen a nyomássáv. Korábban egy ES7-es vezérlő<br />

dirigálta a gépeket, most már egy ettől is modernebb<br />

ES360 központi vezérlőbe vannak integrálva.<br />

Ez tartalmazza a gépek adatait, tulajdonságait így<br />

mindig a fogyasztásnak megfelelően indítja, működteti<br />

a gépeket, nem kevés energiát megtakarítva<br />

a hagyományos működtetéshez képest.<br />

A sűrített levegő az egyik legdrágább energiahordozó,<br />

ezért fontos a veszteségek megszüntetése. A<br />

karbantartók ultrahangos szivárgás keresővel, valamint<br />

hagyományos spraykeresővel is vizsgálják<br />

a gépeket karbantartáskor. Az ES360 vezérlőből<br />

származó adatokból minden hónapban megkapjuk<br />

a Kompresszorszoba jelentést. Ebben részletezve<br />

vannak a termelési adatok az, hogy mennyi volt<br />

az energiafelhasználás az üresjárási idők a fajlagos<br />

energia felhasználás, esetleges hibák, állásidők, stb.<br />

A gyár első ütemében fekete acélcsöves kivitelben<br />

épült meg a sűrített levegő hálózat. Ez nem volt túl<br />

szerencsés választás, hiszen a rozsda eltömíti a levegő<br />

előkészítőkben l<strong>év</strong>ő mikró szűrőket. Az első<br />

bővítésénél már horganyzott cső került alkalmazásra,<br />

de ez sem volt optimális. Azóta az Atlas Copco<br />

AirNet alumínium csöveket és csatlakozó elemeit<br />

használjuk, így nincs rozsdásodás és az áramlási<br />

tulajdonságai is jobbak.<br />

A szerszámüzemben gyakran előfordul, hogy akkor<br />

is dolgoznak, mikor az üzem áll. Ilyenkor veszteséges<br />

a nagy gépek járatása, így a szerszámüzem kapott<br />

egy kisebb GA7-s kompresszort, ami lehetővé<br />

teszi a gépek fantom üzemben történő működtetését.<br />

Erről a hálózatról tudjuk nyáron működtetni a<br />

természetes szellőzésben fontos tetőablakokat.<br />

4. VILÁGÍTÁS<br />

Az első ütem építésekor Philips TTX200 2x58 W-os<br />

sínes rendszer került kiépítésre a csarnokokban. A<br />

raktárakban fémhalogén mélysugárzók, az irodákban<br />

4 x 20 W fénycsöves armatúrák, az akkori kor<br />

technikai szintjének megfelelően.<br />

Először a TTX40-s fénycsöves rendszert cseréltük<br />

le TTX400-ra. Ekkor már korszerű 2x49 W-os T5-<br />

ös fényforrások növelték a komfortot és a fényerőt.<br />

A rendszer kiegészült automatikus szabályozással,<br />

ami a padlóról visszaverődő fényt mérve, szabályozta<br />

a fényerőt. Ez óriási előrelépés volt a korábbi<br />

rendszerhez képest. A magasraktárban és a félkészraktárban<br />

is ilyen rendszer került megfelelő fényvető<br />

ernyőkkel a fémhalogének helyett. Itt fázis lekapcsoláson<br />

alapuló automatika tette a dolgát, már ha<br />

nem iktatták ki a dolgozók.<br />

2014-ben aztán beköszöntött a LED korszak. Ekkor<br />

már elérhető áron lehetett LED-es rendszereket<br />

beszerezni. Mi is belevágtunk a modernizálásba,<br />

először a szerelőcsarnok 2-ben, annak is az egyik<br />

felében. Az első sor felszerelése után erős kételyek<br />

merültek fel, hogy elegendő lesz-e itt a fényerő, de<br />

aztán a DALI rendszer beüzemelése során 1000 luxból<br />

kellett visszaszabályozni, azért, hogy ne legyen<br />

túl sok. Fura fénye volt, de megszoktuk. A korábbi<br />

TTX400 rendszer előnye volt, hogy a megl<strong>év</strong>ő síneket<br />

nem kellett cserélni, hanem csak a lámpatesteket.<br />

Valamennyi csarnokban DALI szabályozás<br />

növeli az energiahatékonyságot, melyek táveléréssel<br />

is rendelkeznek, így a távol dolgozó Philips programozó<br />

rá tud csatlakozni a rendszerre. A 2015-ben<br />

elindított Energia Menedzsment rendszerben szépen<br />

látszik a fogyasztás csökkenés, ami mostanra<br />

körülbelül a felére esett vissza.<br />

A csarnok 2-ben 2020-b an tovább fokoztuk a megtakarítást.<br />

A technológiai tereket jelenlét érzékelőkkel<br />

láttuk el, ami tétlenség esetén 5 perc múlva<br />

csökkenti, majd újabb 10 perc után lekapcsolja azt a<br />

zónát, ahol épp nincs munkavégzés. A kép a szabályozás<br />

hatását mutatja a teljesítmény felvétel alapján.<br />

A kültéri lámpáknál is megtörtént az átállás. Ide<br />

okos lámpákat szereltünk, amik képesek önmagukat<br />

szabályozni. Este 11-kor csökkenti a fényerőt,<br />

hajnalban pedig növeli. Ez szerencsére nem okoz<br />

gondot a biztonsági szolgálatnak és a kamera rendszernek<br />

sem.<br />

604

2018-ban az irodák kerültek sorra a korszerűsítésben.<br />

Ma már csak elvétve találni hagyományos<br />

fényforrást a gyárban, leginkább ott, ahol szinte<br />

alig vannak használatban.<br />

5. HŰTÉS<br />

Négy csarnokunkban van hideg levegő befúvás. Az<br />

első a gépek működésének biztosítása miatt épült<br />

ki (2004-ben), aztán a dolgozói komfort és a kieső<br />

idők miatt. A négy csarnok mind más mikroklímával<br />

rendelkezik, más-más energiafelhasználást<br />

követel. Elsődleges célunk a természetes levegővel<br />

történő hűtés, ez azonban nem mindig elégséges. A<br />

BMS automatika ezen a téren is nagyban segíti a takarékosságot.<br />

Az északi falon elhelyezett külső hőmérséklet<br />

jeladó nyáron későn jelezte, hogy milyen<br />

a kinti hőmérséklet. Főleg a légkezelők, amiknek a<br />

tetőn van a beszívó nyílásunk már meleget szívtak<br />

be, amit aztán csak nagy energia befektetéssel, vagy<br />

egyáltalán nem lehetett csökkenteni.<br />

Előbb minden légcsatornába érzékelőt építettünk,<br />

majd egy komplett időjárás állomás került a tetőre.<br />

A légkezelők zsalui most már időben visszakevernek,<br />

s nem a kinti levegőt küldik a csarnokokba.<br />

Ezeken a helyeken figyeljük a levegő elhasználódását<br />

is. A CO2 mérők jelei alapján önműködően<br />

több friss levegőt enged a csarnokokba. A fejépület<br />

ablakira telepített árnyékolók is védik az épületet a<br />

felmelegedéstől.<br />

6. ENERGIA MENEDZSMENT<br />

A törvényi előírásokat jóval megelőzve már 2015-<br />

ben megkezdődött az Energia Menedzsment kiépítése<br />

gyárunkban. Először a már megl<strong>év</strong>ő, távleolvasásra<br />

alkalmas fogyasztásmérők, valamint a termelő<br />

gépek kaptak műszereket és kerültek bekötésre<br />

modbus hálózatokba. Az <strong>év</strong>ek során gyorsan bővült<br />

a mérők száma a gépek gyarapodásával. A létesítmény<br />

szinte minden fogyasztóját mérjük. Legfőképp<br />

a termelő gépek, világítások, szellőzőgépek,<br />

kompresszorok, de a targoncatöltők is hálózatba<br />

vannak kötve. Az adatokat egy SQL adatbázisban<br />

tároljuk, s innen kiolvasva lehet különböző lekérdezéseket<br />

végezni a Konsys kft. AVReporter szoftver<strong>év</strong>el.<br />

Mára a kiépítés olyan szintű, hogy a beérkező<br />

villamosenergia számla 80%-t pontosan fel tudjuk<br />

osztani a felhasználók között.<br />

A mérés nagy előnye, hogy tudjuk mire kell odafigyelni,<br />

s hol kell fejleszteni. Az időközben elvégzett energetikai<br />

korszerűsítések eredményét pontosan látjuk.<br />

A rendszer alkalmas matematikai műveletekre, figyelmeztetést<br />

küld a bekapcsolva maradt fogyasztókról a<br />

portaszolgálatnak. Vizsgálni lehet a gépek kihasználtságát,<br />

mikor kezdtek dolgozni, mikor álltak le a termeléssel<br />

(TOU). A fogyasztásmérővel nem rendelkező<br />

berendezések is mérhetők a szoftver segítség<strong>év</strong>el.<br />

Mérjük a pontforrások, kazánok üzem idejét, rögzítjük<br />

a gáz felhasználást, valamint a vízfogyasztási<br />

adatokat. Mivel az épületautomatika adatai is bekerülnek<br />

a mérési rendszerbe, és van lehetőség kézi<br />

adatbevitelre is, ezeket később lehet elemezni, megjeleníteni<br />

a Buisness Intelligence modulban. Jelenleg<br />

mintegy 140 direkt mérő, és 15 virtuális (számított)<br />

mérés szolgáltat adatokat. A havi energiariportokban<br />

így könnyedén megadható a termelő gépek, a<br />

létesítmény, és a belső szállítás aránya.<br />

7. IVÓVÍZ ÉS SZENNYVÍZ<br />

Az ivóvíz nagy kincsünk, és bár itt most a végére<br />

került a történetben, igazság szerint régóta foglalkozunk<br />

vele. Rendelkezünk egy 2 méter átmérőjű, s<br />

10 méter mély kúttal. Erről automata öntözőrendszer<br />

locsolja a frekventált helyeken a füves területeket.<br />

Mosdó csaptelepjeinkbe vízkorlátozó perlátorokat szereltünk.<br />

Mivel az automata vízcsapok nem működtek<br />

az alacsony hálózati nyomás miatt, így ez nem terjedt<br />

el házon belül. A zuhanyzókat kevesen használják a<br />

gyárban, így az erre felhasznált vízmennyiség nem veszélyezteti<br />

a napi kvótát, pedig már 700-nál is többen<br />

vagyunk / voltunk a gyárban. Az idők során fejlődött<br />

a konyhatechnika is. Modern mosogatógép, pohármosó<br />

segíti az ott dolgozók feladatát. Az ivóvíz hálózaton<br />

sajnos nincs távjeladóval szerelt kombi mérő,<br />

ami adatokat szolgáltatna, és azonnal jelezne például<br />

egy esetleges csőtörést. Szerencsére ennek elég kicsi<br />

az esélye. A szódagépek viszont kaptak mérőt, amiket<br />

havonta olvasunk le, és ezek az adatok is bekerülnek<br />

az Energia Menedzsment rendszerbe. A gyár átadásakor<br />

nem létezett még Lövőn szennyvíz elvezető rendszer.<br />

Ekkor kettő db 25 m3-s tartályban gyűjtöttök<br />

a szennyvizet, s hetente kétszer érkezett a szippantó<br />

autó elvinni. 2001-ben készült el a Lövő környéki<br />

szennyvízelvezető rendszer. Mi áprilisban azonnal<br />

csatlakoztunk rá. A Vízmű laborja rendszeresen ellenőrzik<br />

a kibocsájtott szennyvíz paramétereit. Itt fő-<br />

605

leg az ammónium nitrogén szint volt gyakran magas,<br />

ami csatornabírságot vont maga után. Ez az alkotó<br />

az emberi szervezetből származik, s a csatornarendszerben<br />

fel tud szaporodni. Első körben automatikus<br />

öblítőszelepeket szereltünk a piszoárokra. Megnöveltük<br />

az öblítőtartályokban a vízmennyiséget. Azonban<br />

van egy nagyon hosszú csőszakasz, ahol ki tud alakulni<br />

pangó víz. A kameraképeken behatároltuk ezeket a<br />

részeket, de nem bontottuk fel az utat, s a lejtésen sem<br />

tudtunk változtatni. A fordító aknákban kijavítottuk<br />

az elfolyást, hogy ne tudjon megállni a szennyvíz. A<br />

végső megoldást azonban egy automata csatornaöblítő<br />

rendszer kiépítése oldotta meg ezen a szakaszon. A<br />

BMS rendszer egy héten kétszer, meghatározott, előre<br />

beállított időpontban kinyit egy 2”-s szelepet, ami egy<br />

erős vízáramot ad a csatornának, letakarítva a pangó<br />

szakaszon megrekedt anyagot.<br />

8. ISO 50001<br />

Mint nagyvállalat, nekünk is kötelező volt választani,<br />

melyik megoldást vezetjük be az ISO 50001:2018<br />

Energiairányítási Rendszer szabványkövetelményeknek<br />

megfelelően. Mi a szabvány bevezetését<br />

támogattuk, s kezdtük el 2015-ben. 2016 elején<br />

megtörtént az első tanúsító audit. Azóta többször<br />

igazoltuk rendszereink és megtett intézkedéseink<br />

hatékonyságát. 2020-ban megtörtént a Létesítmény<br />

Komplex Energiahatékonysági Auditja, így mentesültünk<br />

három <strong>év</strong>re a megerősítő audittól.<br />

9. ENERGETIKAI SZAKREFERENS<br />

Az energiahatékonyságról szóló 2015. <strong>év</strong>i LVII. törvény<br />

módosítása, ill. a 122/2015. (V. 26.) Kormányrendelet<br />

módosítása szerint a meghatározott energiafogyasztású<br />

vállalkozásnak 2016.12.21-től (függetlenül<br />

attól, hogy KKV vagy nagyvállalat) legalább egy, tőle<br />

munka jogilag és társasági jogilag független energetikai<br />

szakreferenst kell igénybe vennie.<br />

Ennek megfelelően 2017-ben szerződést kötöttünk<br />

a Get-Energy Magyarország Kft.-vel, az akkor kínált<br />

több szolgáltatást nyújtó Medium csomagra.<br />

A következő szolgáltatásokat biztosítja a szolgáltató:<br />

• Figyelemmel kíséri a vállalkozás<br />

energiafelhasználásának változásait<br />

• Javaslatokat fogalmaz meg energiahatékony<br />

üzemeltetési megoldásokkal és energiahatékonysági<br />

fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban<br />

• Szakmai megfigyelőként és tanácsadóként<br />

részt vesz a rendszeres energetikai auditálás<br />

lefolytatásában, valamint az EN ISO 50001<br />

szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer<br />

kialakításában és működésének figyelemmel<br />

kísérésében<br />

• Ellátja az energia beszerzéssel,<br />

energiabiztonsággal, energiahatékonysággal<br />

kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat<br />

• Részt vesz a vállalkozás alkalmazottai<br />

energiahatékonysági szemléletének<br />

kialakításában:<br />

• Energetikai audit tanulmányt készít (eseti<br />

tevékenység)<br />

• Felülvizsgálja a hőtermelő és klímatechnikai<br />

berendezéseket<br />

• Épületenergetikai tanúsítást végez<br />

• A megbízó gazdálkodó szervezet számára<br />

havi jelentést készít tevékenységéről, az<br />

igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet<br />

tárgyhavi energiafogyasztásának mértékéről<br />

és annak értékeléséről a korábbi fogyasztási<br />

adatok, beruházások, fejlesztések, valamint<br />

egyéb körülmények tükrében<br />

Fenti szolgáltatások online elérhetőek az iNTENS<br />

felületen.<br />

Szakreferens partnerünk végezte az Energiahatékonysági<br />

beruházások elő és utóauditját, ami nagymértékben<br />

ösztönözte ezeket a programokat. A TAO<br />

keretében elkészült beruházások 45%-t nem kellett<br />

befizetni a költségvetés pénztárjába.<br />

10. TERVEK<br />

Ebben az <strong>év</strong>ben szeretnénk megvalósítani a napelem<br />

beruházást a gyár villamosenergia felhasználásának<br />

csökkentése érdekében. Az 1000 kW AC oldali teljesítménnyel<br />

az <strong>év</strong>es felhasznált villamosenergia menynyiségünk<br />

negyedét tudjuk majd megtermelni.<br />

A napelem rendszer tájolása kelet / nyugat irányú,<br />

s a tetőn kerül elhelyezésre. Működését tekintve<br />

visszawatt rendszerű, tehát nem termel ki a hálózatra,<br />

hanem leszabályoz, ha nincs felhasználás. Az<br />

inverterek adatait bekötjük majd az Energia Menedzsment<br />

rendszerbe, lehetővé t<strong>év</strong>e a fogyasztókkal<br />

együtt történő elemzéseket a maximális energia<br />

felhasználás érdekében.<br />

606

ÖSSZEGZÉS<br />

Energiafogyasztási adatainkat 1996 óta rögzítjük.<br />

Az elmúlt <strong>év</strong>ek intézkedései, beruházásai a számokon<br />

is jól látszanak, amelyeket az alábbi grafikon<br />

mutatja meg legszemléletesebben:<br />

1. ábra<br />

Az 1. ábrán jól látszik, hogy a 2016-os bázis <strong>év</strong>hez<br />

képest hogyan növekedett a kompresszorok energia<br />

felhasználása, ami a termelés dinamikáját jelzi. Ezzel<br />

természetesen arányosan növekedett az árbevétel,<br />

miközben az összes villamosenergia felhasználás alig<br />

változott. A legtöbb fejlesztés a világítási területeken<br />

történt, ezt nagyon jól szemlélteti az alsó vonal, ami<br />

drasztikusan csökkenő tendenciát mutat.<br />

Gáz felhasználásunkat csak az időjárás, valamint az<br />

épületben beállított kívánt hőmérsékletek szabályozzák.<br />

Míg 2015-ben 223.287 nm3 földgázt hasz-<br />

náltunk fel, addig 2022-ben csupán a felét, 122.568<br />

nm3-t, amely a jelenlegi energiahelyzetben rendkívül<br />

fontos tény, ráadásul szerencsére 2021-ben két<br />

<strong>év</strong>es ellátási szerződést kötöttünk, ami nem engedte<br />

elszabadulni a fűtési költségeinket.<br />

A számokon túl van egy nagyon fontos tanulságunk,<br />

üzenetünk is a szakma tisztelt képviselőinek.<br />

Az energiahatékonyság 1995-ig visszatekintő<br />

összefoglalója világosan jelzi, hogy ez a tevékenység<br />

a ROTO-ban nem egy projekt, nem egy feladat,<br />

hanem egy olyan gondolkodásmód, amely immár<br />

beépült kultúránkba, értékeink közé. Vigyázunk<br />

arra, amink van, takarékoskodunk, ahol csak lehet<br />

a pazarlás szemet szúr és szinte már fáj. A pazarlóan<br />

elköltött energiaköltség olyan, mintha az udvaron<br />

felgyújtanánk egy köteg bankjegyet: feleslegesen<br />

dobjuk ki az ablakon, pedig értelmesen is hasznosan<br />

is fel lehetne használni. Sok vállalatvezető keze<br />

bizony meg van kötve a tulajdonosok, a vevők, az<br />

alapanyagok és az energiaárak szorításában.<br />

Az energiahatékonyság olyan extra mozgásteret jelent,<br />

amelyet akár a munkatársi teljesítmény elismerésére,<br />

a közösség erősítésére, innovációra is lehet<br />

fordítani. De talán ennél is fontosabb, hogy olyan<br />

vezetői üzenetet képvisel, amely a szervezet minden<br />

szintjén egyértelműen beazonosítható: nincs pazarlás,<br />

és a takarékoskodás mindannyiunk feladata,<br />

amely immár megkülönböztet bennünket, és egyre<br />

komolyabb versenyelőnyt is jelent a cégcsoporton<br />

belül, a szakmában és a munkaerőpiacon is<br />

Dongó István<br />

Dongó István, a ROTO Ablak- és ajtótechnológia Magyarország Létesítménygazdálkodási<br />

és karbantartási vezetője 1999 óta. Pályafutását a cégnél kezdte 1984-ben,<br />

az akkori lövői késgyárban, majd 1996-ban a gyár energetikusa, emelőgép ügyintézője<br />

is lett. Élete és hivatása az Energiahatékonyság.<br />

Vezetőként számos újítást hozott a cég életébe, mint például a létesítmény bővítése<br />

5 ütemben, a TPM rendszer bevezetése, a T-kártya rendszer megvalósítása,<br />

az épületautomatika kiépítése, Energia Menedzsment felépítése, fejlesztése és az<br />

energiamegtakarítást célzó beruházások lebonyolítása. Jelenleg az energiaellátás új<br />

alapokra helyezésén munkálkodik.<br />

607

Macher Endréné (Macher Zrt., elnök), Macher Gábor (Macher Zrt., vezérigazgató)<br />

ÁLLANDÓ CSAK A VÁLTOZÁS<br />

ÉS AZ INNOVÁCIÓ<br />

A rendszerváltást követő <strong>év</strong>ekben Székesfehérvár és térsége kiemelt ipari centrumból<br />

munkát keresők térség<strong>év</strong>é vált. Ebből a helyzetből a kiút egyik lehetősége a vállalkozóvá<br />

válás volt. Az akkor alakult cégek egy része mára erős középvállalattá fejlődött, míg a<br />

többség lemorzsolódott, mert nem tudott reagálni a környezeti kihívásokra. Megerősödni<br />

azon cégek tudtak, akik rendelkeztek jövőképpel, stratégiával és a mindennapi cselekvéseknél<br />

a fejlődést eredményező módszereket alkalmaztak. A Macher Gépészeti és Elektronikai<br />

Zrt. (kezdetben Kft.) 1991-ben alakult, jelenleg is 100%-ban magyar családi tulajdon.<br />

A kezdeti bérmunka tevékenységet a folyamatos innovációval ma már az értéklánc mentén<br />

horizontálisan és vertikálisan igénybe vett szolgáltatásokkal és termékekkel képes saját<br />

fejlesztő és gyártó tevékenységébe integrálni. A folyamatosan változó piac igényeihez<br />

igazodva a nagy hozzáadott értékű kábelkonfekcionálás, elektromechanikai szerelés és<br />

ehhez kapcsolódó termék, technológia és gyártóeszköz fejlesztés területén nyújt komplex<br />

megoldásokat. A termékek 50%-át Európa legfejlettebb régióiban értékesíti. A szervezet<br />

működését kezdetektől fogva az értékorientáltság jellemzi. Ezen értékek összefoglalása<br />

az immár 20 <strong>év</strong>e létező Macher Értékek Kiskönyv, amely a mindennapok nehézségeinél<br />

erős támogatóként jelenik meg.<br />

MINŐSÉGTUDATOSSÁG,<br />

MINŐSÉG KULTÚRA<br />

A cég alapításakor végzett bérmunka tevékenység<br />

során a termék megfelelő minőségben történő előállítása<br />

a létünket jelentette. A megrendelői elégedettséghez<br />

a határidő betartása és a rugalmasság<br />

elengedhetetlen volt. Ezen követelményeknek való<br />

megfeleléshez fontos volt a munkatársak bevonása<br />

és felhatalmazása. A vevői elégedettség a rendelésállomány<br />

növekedését eredményezte, ami rövid<br />

időn belül az alkalmazotti létszám növelését kívánta<br />

meg. Amikor már közel 50 fő dolgozott a cégben,<br />

szükségessé vált a működés szabályozása. Korábbi<br />

munkatapasztalatunk alapján a szervezet működésének<br />

szabályozását az ISO 9002 szabvány követelményei<br />

szerint alakítottuk ki, amely akkor még<br />

nem volt vevői elvárás. Már akkor alapértékként<br />

fogalmaztuk meg, hogy a minőséget emberi oldalról<br />

kell megközelíteni, és műszaki megoldásokkal<br />

alátámasztani. A rendszer kiépítését a munkatársakkal<br />

közösen, tanácsadó irányításával végeztük,<br />

melyet az első <strong>30</strong>0 magyar cég között tanúsíttattuk.<br />

A közös munka előnye volt, hogy a szabályozás ismerete<br />

és betartása támogató közegbe került.<br />

A TQM kultúrával való megismerkedés önképzéssel,<br />

a szakirodalom feldolgozásával vezetői szinten indult<br />

a kilencvenes <strong>év</strong>ek közepén. A minőségkultúra<br />

területén meghatározó volt az országos minőségügyi<br />

szervezetekkel való kapcsolattartás, a komoly szakmai<br />

tapasztalatokkal rendelkező személyektől való tanulás.<br />

A TQM szellemiségének megértése számunkra a fejlődés<br />

lehetőségét jelentette és arra ösztönzött bennünket,<br />

hogy tudatosan fókuszáljunk a vevői igény változásra,<br />

a munkatársi ötletek szisztematikus gyűjtésére<br />

és a folyamatokba történő beépítésére.<br />

A vezetés számára újabb lépést az EFQM (European<br />

Foundation for Quality Management) megismerése<br />

jelentett. Vonzó volt számunkra a modell megalkotók<br />

céljának ismerete, amely szerint az EFQM segít<br />

608

előre haladni a „kiválóság ösvényén” a folyamatos<br />

fejlődés biztosításával. A vizsgálatok alapján, a modellt<br />

sikeresen alkalmazó szervezeteknél az árbevétel<br />

és nyereség akár 15%-kal is növekedhet, mert nem<br />

a termék, szolgáltatás minőségét, hanem a szervezet<br />

tevékenységének, működésének kiválóságát helyezi<br />

a középpontba. A „tükörbe nézés” az erősségeink<br />

ismerete mellett, sok fejlesztendő területre hívta fel<br />

a figyelmünket már az első önértékelés készítésekor,<br />

és az ezt követő <strong>év</strong>ben a modell alapján pályáztunk<br />

a Nemzeti Minőségi Díjra. Az EFQM modell alapján<br />

elkészített pályázat benyújtása után azt a kérdést<br />

tettük fel magunknak, hogy „mit nyerünk, ha nem<br />

nyerünk”. A választ rövid idő alatt megtaláltuk: már<br />

nyertünk, mert objektív adatok és értékelés alapján<br />

látjuk erősségeinket, és fejlesztendő területeinket.<br />

Az önértékelés és az értékelők visszajelzése pedig jó<br />

alapot jelentett a fejlesztési tervek elkészítéséhez. A<br />

Nemzeti Minőségi Díj elnyerése óriási büszkeséggel<br />

töltött el bennünket, és az ezzel járó klubtagság<br />

lehetőséget nyitott arra, hogy olyan szervezetektől<br />

tanuljunk, akik már korábban elindultak ezen az<br />

úton. Rendszeresen részt vettünk a rendezvényeken,<br />

nyitottak voltunk a jó gyakorlatok szervezetünkbe<br />

történő adaptálására. Az önértékelés alapján megtapasztaltuk,<br />

hogy az adottságok kritériumaira adott<br />

válaszaink meghozzák-e az elvárt eredményt és<br />

fordítva, az elért eredményeinkhez rendelkezünk-e<br />

megfelelő módszerekkel, hogy azt a jövőben is reprodukálni<br />

tudjuk, vagy az csak a véletlennek köszönhető.<br />

Ez a felismerés késztetett bennünket arra, hogy<br />

egy rendszerbe ötvözzük a szabvány követelményeit<br />

és az modell elemeit.<br />

2000-ben döntés született, hogy Integrált Irányítási<br />

Rendszert (IIR) építünk, amely az ISO 9001, ISO<br />

14000 és EFQM modellre épül. Közel egy <strong>év</strong> alatt belső<br />

erőforrással, szakértő csapat bevonásával és egy korábbi<br />

díjnyertes nagyvállalat, mint benchmark partner<br />

támogatásával készült el a rendszer. A szabályozásnál<br />

az értékteremtő folyamatokat főfolyamatként, a megvalósításhoz<br />

szükséges tevékenységeket támogató folyamatokként<br />

definiáltuk. A menedzsment folyamat<br />

célja, „hogy a menedzsment stratégiai célok megvalósításával,<br />

törvényes keretek között, a stakeholder<br />

(érdekhordozók) jogos elvárásait figyelembe v<strong>év</strong>e<br />

irányítsa a céget, alkalmazva az IIR-t, ennek támogatásával<br />

végezve a szervezet operatív irányítását.” A folyamatok<br />

kapcsolódását a folyamattérkép mutatja meg.<br />

A rendszer jövő- és folyamatorientáltságát mi sem mutatja<br />

jobban, minthogy már akkor minden folyamathoz<br />

meghatároztuk a mutatószámokat. Az üzleti terv<br />

alapján a mutatószámokhoz célértékeket rendeltünk,<br />

és azok teljesülésének nyomon követése, valamint az<br />

<strong>év</strong>ek trendjeinek elemzése az innovációs tevékenységünk<br />

alapjául szolgált. Az IIR rendszer fejlesztése azóta<br />

is tart, ahogy a külső környezet változása megköveteli.<br />

Az érdekelt felek elvárásainak való megfeleléshez<br />

a naprakészség biztosítása a folyamatgazdák feladata.<br />

A 2008-ban bekövetkezett világgazdasági válság<br />

idején is a veszélyek elemzése mellett a fejlődés lehetőségét<br />

kerestük. Ennek eredményeként a válság<br />

hatására a megkülönböztető képességünk erősítését<br />

szolgálta a repülőipari termékek gyártásához megkövetelt<br />

ágazati szabványkövetelmény (AS 9100)<br />

integrálása az IIR rendszerünkbe. Ez cégünknek<br />

új piaci lehetőséget jelent. A tanúsítás, a felügyeleti,<br />

megújító és belső auditokkal hasznos visszajelzésekhez<br />

jutottunk a további fejlődés érdekében.<br />

A válság idején különösen fontos, hogy pontos képet<br />

kapjunk önmagunkról. Az EFQM 2005+ modell<br />

alapján elvégzett szervezeti önértékelés (2009)<br />

módszere az előző modellhez képest újszerű volt,<br />

az alkalmazott megközelítések, a bizonyítékok és a<br />

hozzá tartozó eredmények komplex bemutatásával.<br />

Az értékelők visszajelzéséből idézve „A visszajelzés<br />

fő célja a Nemzeti Minőség Díj (NMD) esetében is<br />

a folyamatos javítás támogatása, jó irányok erősítése,<br />

segítség a fejlesztési prioritások helyes kiválasztásához.”<br />

Az erősségek közül kiemeli a változások kezelésében<br />

korábban szerzett tapasztalatok hasznosítását,<br />

azok továbbfejlesztését és a válságkezelési program<br />

jó kommunikációját a munkatársak felé, melyről a<br />

helyszíni szemle során az értékelők által megkérdezett<br />

munkatársak elismerően nyilatkoztak.<br />

Stratégiai terveink módosítására volt szükség az<br />

újabb, 2018-ban bekövetkezett válság idején. Ez az<br />

időszak a veszélyek mellett lehetőségeket is tartogatott<br />

számunkra. Szakmai tudásunk és a már kiépített<br />

minőségirányítási rendszerünk alapot teremtett<br />

arra, hogy a vevői elvárás szerint rendkívül<br />

rövid idő alatt integrálni tudtuk az IATF követelményeit<br />

és a tanúsítás megszerzés<strong>év</strong>el az új iparághoz<br />

(járműipar) való beszállítás lehetőségét elérjük.<br />

Jelentős változás történt az EFQM 2020 modellnél,<br />

melyet meg kellett ismerni és megérteni, hogy az<br />

Integrált Irányítási Rendszerünkben követni tudjuk<br />

a változásokat.<br />

609

Az elvégzett önértékelés és az értékelők visszajelzése<br />

alapján az erősségeinkre építkezni tudunk, a gyengeségeinket<br />

pedig a tervek szerint fejleszteni tudjuk.<br />

Ez egy jó alap jövőképességünk érdekében, hogy a<br />

változások menedzselése minél jobban a szervezeti<br />

kultúránk rész<strong>év</strong>é váljon. Az elnyert Nemzeti Kiválóság<br />

Díj visszaigazolás, hogy amit teszünk és ahogy<br />

tesszük az elismerésre méltó.<br />

INNOVÁCIÓ<br />

Az innováció az alapítás óta – ha akkor még nem is<br />

így neveztük – a mindennapjaink része.<br />

Innovációs gyakorlatunk mottója: "Céltalan hajósnak<br />

semmilyen szél nem kedvez.” Tudnunk kell<br />

hol állunk, hova tartunk hogyan tudunk eljutni a<br />

célhoz. A cég életében a bérmunkától a rendszerbeszállítói<br />

szint eléréséig olyan jelentős állomásokon<br />

mentünk keresztül, mint a gyártáshoz szükséges<br />

gépek és szerszámok technikai fejlettségnek megfelelő<br />

biztosítása, az alapanyag ellátás, a megrendelői<br />

igények alapján történő termék, gyártástechnológia,<br />

speciális gyártóeszköz fejlesztése, a szerződéses<br />

gyártói tevékenység megszervezése.<br />

A jövőkép alapján meghatározott stratégia megvalósítása<br />

érdekében a körültekintően megválasztott támogató<br />

eszközök és módszerek alkalmazásával tudtunk<br />

eredményesek lenni. Az elmúlt <strong>év</strong>tizedek alatt<br />

azt tapasztaltuk, hogy egy-egy felkapott módszer önmagában<br />

történő alkalmazása nem hoz eredményt.<br />

PIACI INNOVÁCIÓ<br />

A 90-es <strong>év</strong>ekben a német ipari vállalatok keresték a<br />

magyarországi gyártói kapcsolatokat, a jól képzett<br />

munkaerő vonzó volt számukra. Kezdetben két német<br />

megrendelőnk volt. Az általuk meghatározott<br />

technológián alapuló, munkaerőigényes termékek<br />

gyártását végeztük abban az időben, ahol az alapanyagot<br />

és gyártóberendezéseket is a megrendelő<br />

biztosította, mi pedig tudásunkkal, precíz és hatékony<br />

munkavégzésünkkel igyekeztünk elérni a<br />

vevői elégedettséget. A néhány tucat termék sorozatgyártásakor<br />

a technológiát részben a jól képzett<br />

munkaerő alaptudása biztosította, részben a német<br />

megrendelők instruktoraitól tanultuk meg. Ekkor<br />

még az új termékek bevezetése is a megrendelők<br />

műszaki segítség<strong>év</strong>el történt. Tudtuk, hogy hosszútávon<br />

ez nem tartható fenn, terveinkben még néhány<br />

<strong>év</strong>ig szerepelt ez a fajta tevékenység, melyet a<br />

2001.09.11-én bekövetkezett amerikai tragédia teljesen<br />

ellehetetlenített, mivel mindkét német megrendelőnk<br />

amerikai exportra termelt.<br />

A cég számára válságterv kidolgozása vált szükségessé.<br />

Abban az időben a tudásunk és a tapasztalatunk<br />

is hiányzott a válságkezeléshez, de tudatosan<br />

kialakított jövőképünk segített rövidtávú tervünk<br />

kidolgozásában. A válságstratégia fókuszába a piac-diverzifikálás<br />

került. A megrendelői kör kialakításakor<br />

törekedtünk az iparági és földrajzi elhelyezkedés<br />

szerinti diverzifikálásra<br />

A hosszú távú stabilitás érdekében kiemelt szemponttá<br />

vált, – amely a mai napig meghatározó –<br />

hogy egyetlen megrendelőnk <strong>év</strong>es rendelési értéke<br />

sem haladhatja meg a cég <strong>év</strong>es árbevételének egyharmadát.<br />

A felhasználási terület az ipari elektronika<br />

mellett az orvosdiagnosztikával és érzékelőiparral<br />

egészült ki. Egyre több olyan terméket gyártottunk,<br />

melyek életciklusa lerövidült, ezzel az <strong>év</strong>ente<br />

bevezetésre kerülő új termékek száma is jelentősen<br />

megnőtt, mely kihívás elé állította a szervezetet.<br />

A teljes felelősséggel járó gyártási kompetencia kialakítása,<br />

az alapanyag beszerzés és a saját mérnöki<br />

tudással kidolgozott gyártástechnológia a következő<br />

<strong>év</strong>ek feladatát jelentette. A vevőink itt már nem tudtak<br />

a gyártásban segíteni, mert a termékeink felhasználói<br />

voltak. Hazánk uniós csatlakozása 2004-ben<br />

megkönnyítette a magyar cégeknek a nyugat-európai<br />

piacra történő exportot. Ezen időszak stratégiai<br />

tervezése belső elemzéssel és a D&B által elvégzett<br />

részletes összehasonlítással készült, melynek eredményeként<br />

piacunkon két konkurens csoportot különböztettünk<br />

meg. Versenytársaink egyik csoportját<br />

az azonos méretű, és/vagy más iparágban működő<br />

vállalkozások, a másikat pedig – mérettől függetlenül<br />

– az azonos iparágban működő cégek jelentették.<br />

A kétezres <strong>év</strong>ek közepétől a piaci innováció középpontjába<br />

a marketing orientált vevőkiszolgálás<br />

került. A hangsúlyt az igényekre történő gyors reagálási<br />

képességre és a fejlesztési fázisokba történő<br />

bekapcsolódásra helyeztük. Az iparágak tekintetében<br />

járműipari szerviz célú felhasználási területre<br />

történő termékgyártás került előtérbe. 2008-ban<br />

azonban újabb válsággal kellett szembenéznünk.<br />

Felmértük mire számíthatunk: megrendelői igények<br />

csökkenése, kapacitásfelesleg, finanszírozási<br />

610

problémák, raktárkészlet forgási sebességének csökkenése-<br />

és a kockázatok értékelése után tervet készítettünk<br />

azok kezelésére.<br />

Szükség volt a korábban kiszervezett tevékenységek<br />

visszahelyezésére a cégbe, valamint a költségek,<br />

bér és juttatások csökkentésére. A munkavállalói<br />

elbocsátásokat azonban csak a legvégső esetben helyeztük<br />

kilátásba, - melyre nem volt szükség – és a<br />

beruházások közül (a piaci helyzet folyamatos monitorozása<br />

mellett) az emberi erőforrás fejlesztését<br />

helyeztük előtérbe.<br />

A Repülőipari Klaszter tagságnak köszönhetően<br />

közös pályázat keretein belül a repülőipari ágazati<br />

szabvány követelményeit integráltuk minőségirányítási<br />

rendszerünkbe. Ekkor mindössze egy <strong>év</strong><br />

munkájával tanúsíttattuk az AS 9100 rendszert Ez<br />

egy új piaci szegmensben jelentett lehetőséget számunkra<br />

beszállítóként Németországban.<br />

Innovációs stratégiánk a 2021-2025. közötti időszakban<br />

továbbra is a minőségorientáltság, a változásbarát<br />

gondolkodásmód és cselekvés erősítése,<br />

összpontosítva a hatékonyságra és eredményességre.<br />

Az elmúlt több mint <strong>30</strong> <strong>év</strong> eredményeit összegezve<br />

elmondhatjuk, hogy innovatív gondolkodásunk<br />

nagyban hozzájárult piaci lehetőségeink folyamatos<br />

bővüléséhez.<br />

TERMÉKINNOVÁCIÓ<br />

Cégünk számára a termékek és a technológiák vonatkozásában<br />

alapkérdésként jelent meg, hogy miképp<br />

sikerül megtalálni a versenytársakkal szembeni<br />

megkülönböztető képességet, milyen módon tudunk<br />

bonyolult, nagy hozzáadott értékű termékeket gyártani,<br />

technológiákat kidolgozni, értékesíteni, vevői<br />

igény szerint terméket fejleszteni. A gyártástechnológiához<br />

szorosan kapcsolódó általunk fejlesztett<br />

munkavédelmi eszköz piacképes termék lett. Több<br />

innovatív termék fejlesztésén is dolgoztunk, azonban<br />

a piacra viteli tudáshiány, vagy annak magas költsége<br />

miatt végül nem lett piaci termék, így kizárólag csak<br />

belső felhasználásra hasznosítottuk. Ilyen például a<br />

3D nyomtató, amely szerszámcser<strong>év</strong>el marógépként<br />

és lézeres feliratozóként is használható. A gép fejlesztése<br />

során szerzett kompetenciákkal jelentős előnyhöz<br />

jutottunk a termékek fejlesztése területén.<br />

GYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ<br />

A kezdeti egyszerű sorozatgyártást követték az<br />

egyre bonyolultabb termékek megrendelései. A kétezres<br />

<strong>év</strong>ek közepén a termékeknél a fejlesztés és a<br />

gyártás szakasza már egybeesett, és az ún. gyártva<br />

fejlesztés valósult meg. Egyre nagyobb arányban<br />

jelentek meg a mintagyártással, validálással és verifikálással<br />

járó feladatok.<br />

Az új stratégiai megrendelők elvárásainak megfelelően<br />

cégünk bekapcsolódott a gyártmány- és gyártásfejlesztésbe.<br />

Ebben az esetben a vevő a végtermékre<br />

vonatkozó elvárásokat fogalmazta meg számunkra,<br />

a gyártáshoz szükséges technológiai tudást<br />

pedig a Macher műszaki csapata biztosította.<br />

A következő időszakban a piac diverzifikálás eredményeként<br />

két <strong>év</strong> alatt több mint 250 új termék gyártását<br />

vezettük be, és nagy hangsúlyt fektettünk a professzionális<br />

gyártási módszerek kidolgozására. Erre<br />

az időszakra tehető a projekt jellegű termékek bevezetése<br />

is. Egyik megrendelőnkkel közösen fejlesztettünk<br />

egy terméket, és mi dolgoztuk ki a gyártástechnológiát<br />

is, melynek további fejlesztését önállóan<br />

végeztük. A sikeres együttműködés további komplex<br />

termékek fejlesztését és megvalósítását eredményezte<br />

és megalapozta a következő, 2017-2020 közötti<br />

időszak gyártástechnológiai innovációit.<br />

Az egyre nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező<br />

komplex termékek gyártása és a magas minőségi elvárások<br />

teljesítése érdekében az infrastruktúra jelentős<br />

fejlesztésére is szükség volt. Ekkor oldottuk<br />

meg a gyártócsarnok hőmérséklet és páratartalom<br />

szabályozását és a padlózat antisztatikus felületet<br />

kapott. Olyan Ipar 4.0 megoldást alkalmaztunk,<br />

ahol a rendszer gyűjti, elemzi az adatokat, online<br />

módon beavatkozik és szabályozza a csarnok atmoszférájának<br />

paramétereit.<br />

Ezzel egy időben a belső informatikai rendszerünket<br />

is fejlesztettük, mivel megrendelőink már elvárták<br />

a közvetlen informatikai kapcsolatot a vevői<br />

portálokkal, így az árajánlatokat és a termékbevezetéskor<br />

szükséges dokumentációkat is ezen keresztül<br />

nyújtjuk be.<br />

SZERVEZETI INNOVÁCIÓ<br />

A munkaerő emberi tőkeként való értelmezése a<br />

kezdetektől meghatározta működésünket. Valljuk,<br />

611

hogy: „A minőségi termelés és szolgáltatás mozgatórugója<br />

az ember a maga szaktudásával, munkaszeretet<strong>év</strong>el,<br />

igényesség<strong>év</strong>el. A mozgatórugó erősségét<br />

pedig az emberi közösség adja, ami nem egyszerűen<br />

a munkavállalók csoportja, hanem az együttes akarat,<br />

közös értékek mentén létrejött csapat.” (Macher<br />

Értékek kiskönyv 2000. május 0.2 verzió)<br />

Az alapítást követő néhány <strong>év</strong>ben, a napi munkavégzésben,<br />

a „mindenki tudja a dolgát” elv érvényesült,<br />

majd 1995-től szükségessé vált a szervezet<br />

fejlesztése melyet az ISO 9002 szabvány követelményeire<br />

építettünk és ágazati követelményekkel bővítettünk.<br />

A folyamatszabályozásunk a felelősségi<br />

és hatásköröket meghatározza.<br />

A szervezeti átalakítások a stratégiai célok megvalósítása<br />

érdekében történtek, a tevékenységek bővülése<br />

és a piaci igények változásának való megfelelést<br />

szolgálta. Az emberi erőforrás gazdálkodás komplex<br />

rendszerének kidolgozása segített bennünket<br />

abban, hogy feladat-orientált szervezetből cél majd<br />

eredményorientált szervezetté válhassunk. Egyre<br />

gyakoribbá vált a team munka, és a stratégiai teamek<br />

együttműködése a munka közbeni fejlődés és elköteleződés<br />

mozgatórugója lett.<br />

A szolgáltatói területen a Teljesítmény Menedzselési<br />

Rendszer (TMR) a szervezeti és humán stratégia<br />

rész<strong>év</strong>é vált, mely a hatékonyság, hatásosság<br />

növelését, a folyamatorientált működés támogatását<br />

és a minőségi munkavégzéshez szükséges tudás és<br />

készségek alkalmazását és fejlesztését hivatott szolgálni.<br />

A gyakorlatban úgy működik, hogy munkatárs<br />

az önértékelését átadja a vezetőjének, majd egy<br />

formális megbeszélés keretén belül a vezető értékeli<br />

a munkatárs előző negyed vagy fél<strong>év</strong>i teljesítményét<br />

- beosztástól függ az időintervallum - közösen<br />

meghatározzák a jövőbeni célokat és tudásfejlesztés<br />

módját. Közvetlen fizikai területen több <strong>év</strong>tizede<br />

alkalmazzuk a munkaerőmátrixot, és minden <strong>év</strong><br />

elején a munkatárssal közösen határozzuk meg a<br />

tudás bővítési célját, összehangolva a cég stratégiában<br />

elvárt jövőbeni tudás szükséglettel. A tudásmátrix<br />

az ösztönzési rendszer egyik eleme.<br />

A munkatársi elégedettség mérését minden <strong>év</strong>ben<br />

elvégezzük, időnként az országos felméréshez csatlakozva<br />

külső szakértőkkel, hogy visszajelzést kapjunk<br />

országos összehasonlításban az elkötelezettségre<br />

és elégedettségre vonatkozóan, ami fontos<br />

információforrást jelentett számunkra szervezetfejlesztési<br />

terveink kidolgozásakor. A felmérés alapján<br />

több alkalommal díjazott volt cégünk.<br />

A gazdasági nehézségek ellenére a válságok idején<br />

soha nem elbocsátásokról (kiv<strong>év</strong>e a 2001-est), hanem<br />

a szervezet fejlesztéséről és a továbbképzésekről<br />

döntöttünk, ahol az elsődleges cél a szakmai tudás<br />

fejlesztése és a kompetenciák növelése volt.<br />

Szervezeti kultúránk alapját az értékorientált működés,<br />

a programszerű tudásbővítés és a folyamatos<br />

fejlesztés adja.<br />

A cég fejlődése a piac, termék, technológia, szervezet<br />

összehangolt fejlesztés<strong>év</strong>el lehet eredményes.<br />

IPAR 4.0<br />

A világ elérkezett az ipari forradalom 4. állomásához,<br />

melyhez való alkalmazkodás a Macher Zrt.<br />

számára újabb kihívást ugyanakkor lehetőséget jelentett<br />

a fejlődésre.<br />

Napjainkban a működés során egyre hangsúlyosabb<br />

szerepet kap, hogy a teljes ellátási lánc összekapcsolódjon.<br />

A piaci elvárásnak való megfelelés érdekében<br />

olyan vállalatirányítási rendszert alakítottunk<br />

ki, melynek segítség<strong>év</strong>el a teljes ellátási láncot végig<br />

tudjuk kísérni a beszerzéstől a készletek nyomon<br />

követésén át a kiszállításig. A rendszer alapja a<br />

korszerű számítógépes hálózat és az adatbiztonság,<br />

mely lehetővé teszi, hogy a heti gyártástervezésnél<br />

akár 180 különböző típusú termék gyártását nyomon<br />

tudjuk követni.<br />

A termelést nagyban támogatja a gyártás vizualizáció,<br />

mely a termelési adatok valós idejű gyűjtését,<br />

megjelenítését, értékelését, valamint a beavatkozást<br />

és újraértékelést jelenti. Az azonnali beavatkozás a<br />

rendelkezésre álló adatok alapján a minőség javítását,<br />

a költségek csökkenését eredményezi, és az átfutási<br />

idő is lerövidül.<br />

A gyártás vizualizáción alapul, hogy míg a karbantartás<br />

területét korábban az ütemezett karbantartások<br />

jellemezték, mára elmozdultunk a mért és objektív<br />

adatokon alapuló karbantartás irányába, mely<br />

egy lépés a prediktív karbantartás felé. Eredményeként<br />

időt, energiát és költséget takarítunk meg és<br />

növeljük a gépek rendelkezésre állását.<br />

612

Stratégiánk egyik alappillére, hogy vevőinket a<br />

lehető legrövidebb idő alatt szolgáljuk ki. Ezt támogatja<br />

a gyors prototípus előállítás. Ez alatt egy<br />

tetszőleges háromdimenziós fizikai test numerikus<br />

leírásából történő rapid, automatizált előállítást értünk.<br />

Segítség<strong>év</strong>el azonnal mintát tudunk adni a<br />

vevőnek, az eljárás támogatja a termékfejlesztést, a<br />

termék funkció bővítést, az egyedi termék gyártás<br />

lehetőségét, a speciális gyártóeszközök és gyártósorok<br />

tervezését és kivitelezését.<br />

A költséghatékony mintagyártás és a célgépek, berendezések<br />

házon belüli, gyors előállítása elengedhetetlen<br />

számunkra. Ezek egyik eszköze az additív<br />

gyártástechnológia, a 3D nyomtató alkalmazása. Ebből<br />

két saját gyártású eszközünk van, amelyet azért<br />

fejlesztettünk ki és gyártottunk le, hogy egy olyan<br />

különleges képességet szerezzünk meg, amit a későbbiekben<br />

más területeken hasznosítani tudtunk.<br />

IPAR 4.0 MINTAGYÁRAK PROJEKT<br />

2018-ban a KKV szektor fejlesztése érdekében az<br />

ITM egy Uniós projekt keretén belül Magyarországon<br />

öt mintagyárat választott ki, ahol a már működő<br />

Ipar 4.0 megoldásokkal ismerkedhettek az<br />

érdeklődő cégek. A kiválasztás az Ipar 4.0 érettségi<br />

szint felmérésének alapján történt, ahol hét vállalati<br />

működési területen – vállalatvezetés; vállalati<br />

célok és stratégia; minőségmenedzsment; ellátási<br />

menedzsment; karbantartás; IT-infrastruktúra; logisztika<br />

– 4 szintet határoztak meg. Ezek közül cégünknél<br />

voltak olyan területek, ahol a belépő szinten<br />

(karbantartás), volt, ahol a megvalósító szinten<br />

(vállalatvezetés) de olyan is volt, ahol a kiválósági<br />

szinten (ellátási menedzsment) tartottunk.<br />

Az érettségi szint felmérése mellett bemutattuk, hogy<br />

milyen ipar 4.0 megoldásokat alkalmazunk már: gyártás<br />

vizualizáció, adatgyűjtés, karbantartás, additív<br />

gyártástechnológia, gyors prototípus előállítás, ellátási<br />

lánc készlet- és termeléstervezés területén. Meghatároztuk,<br />

hogy a jövőben milyen fejlesztés szolgálja<br />

stratégiánk megvalósulását. Ilyenek voltak az ellátási<br />

lánc vizualizáció, ellátási lánc kollaboráció és a<br />

kis sorozatú és egyedi gyártástámogatás.<br />

A fentiek alapján cégünk egyedüli, száz százalékban<br />

magyar tulajdonú kkv-ként került kiválasztásra a<br />

projekthez olyan nagy multi cégek mellett, mint a<br />

Festo, vagy a Continental.<br />

A programhoz több száz érdeklődő KKV csatlakozott,<br />

akik a mintagyáraknál demonstrációkon és<br />

esettanulmányokon vehettek részt, majd lehetőségük<br />

volt arra, hogy Ipar 4.0 érettségi szintjüket felmérjék,<br />

minősítést szerezzenek és elkészítsék a saját<br />

Ipar 4.0 fejlesztési tervüket.<br />

Cégünk számára a projekt azt az előnyt jelentette,<br />

hogy kollégáink - akik a cégek látogatásakor a<br />

demonstrációkon a csoportoknak bemutatták a céget-<br />

felkészültsége és motiváltsága növekedett. Az<br />

esettanulmányok elkészítése pedig megalapozta a<br />

további megoldások megtervezését.<br />

GENERÁCIÓVÁLTÁS ÉS<br />

TUDÁSTRANSZFER<br />

A rendszerváltás után alakult és megerősödött magyar<br />

vállalkozásoknál a generációváltás kérdésköre<br />

most válik, vagy vált már korábban esedékessé.<br />

Német tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a<br />

generációváltás egy rendkívül komplex folyamat<br />

melynek során a cégek jelentős része nem tudja tovább<br />

folytatni tevékenységét. Abban az esetben, ha<br />

a magyar vállalkozások a német cégekhez hasonló<br />

sikerrátával dolgoznak, nemcsak több ezer magyar<br />

cég léte forog kockán, hanem ezzel együtt több tízezer<br />

munkahely is.<br />

A generációváltás kérdéskörében sokan csak az első<br />

számú vezető generációváltásáról beszélnek, és<br />

megfeledkeznek a felsővezetői, középvezetői réteg,<br />

valamint a szellemi és fizikai területen dolgozó kollégák<br />

generációváltásáról, mely szintén elkerülhetetlen.<br />

Ezzel egyidőben még egy általános, generációk<br />

közötti váltással is szembe kell néznünk, ahol<br />

tapasztalható, hogy a millenniumok és a korábbi<br />

generációk közötti esetleges feszültségeket is kezelni<br />

szükséges.Tapasztalataink megosztásával a sikeres<br />

generáció váltáshoz szeretnénk hozzájárulni.<br />

ELSŐSZÁMÚ VEZETŐI<br />

GENERÁCIÓVÁLTÁS<br />

Családi vállalkozások esetében a generációváltás<br />

egyik mérföldköve az első számú vezető váltása. Esetünkben<br />

több irányba is tettünk lépéseket, végül a<br />

családon belüli átadás mellett döntöttünk. Az a szerencsés<br />

állapot állt fenn a Macher Zrt. és a Macher<br />

613

család esetében, hogy az első generáció át szerette<br />

volna adni a cég vezetését és a második generációból<br />

családon belül volt olyan személy, aki nemcsak<br />

akarta a cég vezetését, de az első generáció megítélése<br />

szerint alkalmas is volt a cég vezető pozíciójának<br />

ellátására.<br />

Szerencsésnek tartottuk, hogy a család tagjai, akik<br />

a tulajdonosok egyetértettek abban, hogy Gábor alkalmas<br />

és képes is a cég vezetésére, így egy rövidebb<br />

átmeneti, tervezéssel töltött idő után megkezdődhetett<br />

az átadás-átvétel folyamata. A tulajdonosok<br />

és az új vezető között megállapodás született az<br />

együttműködés kereteiről, meghatároztuk a cég<br />

stratégiai célkitűzéseit, és azt is, hogy milyen úton<br />

szeretnénk ezt közösen elérni.<br />

Esetünkben egy jól kigondolt terv mentén haladva<br />

az új generációs belépő kezdetben csak kisebb területeken<br />

dolgozott, mint projekt menedzser, melynek<br />

során részletesen meg tudta ismerni a cég működését.<br />

Később értékesítési vezetői szerepbe lépett,<br />

ahol megismerhette a legfontosabb vevőket, beszállítókat,<br />

partnereket, és rutint szerezhetett a velük<br />

történő tárgyalásban. Mindezek után vette át a cég<br />

teljes irányítását.<br />

A fokozatosság elvének követése nemcsak az új generációt<br />

segítette azzal, hogy a céget fokozatosan<br />

ismerhette meg, hanem az első generáció számára<br />

is biztonságot nyújtott az a tény, hogy a potenciális<br />

vezetőnek választott Gábor a rábízott kisebb, vagy<br />

nagyobb terület vezetését sikeresen látta el. Esetünkben<br />

– megelőzve a családon belüli felesleges<br />

vitákat – a generációváltás folyamatának rendszere<br />

és eszközei is előzetesen egyeztetésre kerültek, mely<br />

a későbbi vezetés szempontjából nagyon fontos volt.<br />

Megkönnyítette a folyamatot az is, hogy a Macher<br />

nem egy „one-man-show”, hanem egy régóta kiépített<br />

minőségirányítási és folyamatszabályozási rendszer<br />

keretei között működött. Ez tette lehetővé, hogy<br />

az első generáció ne egy klónt keressen, hanem egy<br />

alkalmas és képes vezetőt, aki a kiépített vezetői csapattal<br />

együtt sikeresen tudja irányítani a céget. Az<br />

átadás-átvétel folyamán derült ki számunkra, hogy<br />

a felsővezetői réteget bővítenünk kell, melyet a cég<br />

méretének növekedése is indokolttá tett. Kialakítottuk<br />

az operatív vezető pozíciót, akinek a feladatait<br />

korábban az első számú vezető látta el. Hogy elkerüljük<br />

a szervezetben fellépő bizonytalanságot, a<br />

vezetői réteget is bevontuk a generációváltás folyamatába.<br />

Vezető kollégáinkat arra kértük, hogy ezt az<br />

információt bizalmasan kezeljék, és a tapasztalatunk<br />

alapján ezt sikerült is megvalósítani.<br />

A generációváltás kezdetén egy tanácsadó is segített<br />

minket, aki a leendő és a majdan leköszönő vezetők<br />

közötti kommunikációt és súrlódásmentes együttműködést<br />

igyekezett megteremteni. Később azonban<br />

már magunknak kellett kialakítani az együttműködés<br />

rendszerét és módszerét, mivel minden kapcsolat,<br />

különösen egy szülő-gyermek kapcsolat egyedi. Ezen<br />

egyediség miatt a tanácsadó szerepe egy idő után elkerülhetetlenül<br />

marginalizálódik, végül a maga természetes<br />

rendjén szükségtelenné válik.<br />

A generációváltás során nem csak a stratégiai célok<br />

összehangolása, hanem néhány alapszabály letétele<br />

is szükségszerű volt, melyek közül talán a legfontosabb<br />

az volt, hogy egy kérdésben a döntés joga mindig<br />

a regnáló vezetőt illeti meg. A folyamat két <strong>év</strong>e<br />

alatt ez minden esetben működőképes megoldás<br />

volt amellett, hogy a véleményét természetesen bárki<br />

kifejthette egy-egy kérdéssel kapcsolatban. Ezt a<br />

működési rendet természetesen az átvétel után is<br />

fenntartottuk és fenntartjuk ma is.<br />

Másik fontos megállapodás volt, hogy mindkét fél<br />

számára nyitott a lehetőség a folyamat bármely pontján<br />

elállni a váltástól. Mi a határidőt, ameddig lehetősége<br />

van egyik vagy másik félnek élni ezen jogával<br />

a publikus bejelentés napjában határoztuk meg.<br />

A stratégia elfogadásakor lefektetésre került az is,<br />

hogy az átvételt követően a család, mint menedzsment<br />

kezeli a cég első számú vezetőjét, mely segít<br />

abban is, hogy konfliktusok nélkül működhessen a<br />

cég irányítása. A gyakorlatban ez úgy valósul meg,<br />

hogy a menedzsment és a vezérigazgató a tulajdonosok<br />

számára – akik egyébként a családtagjai is –<br />

<strong>év</strong>es üzleti tervet, illetve stratégiát prezentál. Meghatározásra<br />

került az igazgatóság döntési jogköre<br />

is azzal, hogy a vezérigazgatónak mikor szükséges<br />

bevonni az igazgatóság elnökét vagy az igazgatóság<br />

tagjait egy-egy döntésbe.<br />

Annak érdekében, hogy a menedzsment szemléletet<br />

maximalizálni lehessen, a cégben dolgozó családtagok<br />

esetében fennáll, hogy a javadalmazás a menedzsment<br />

tevékenységhez és a cég teljesítményéhez<br />

kötött. Általános tanácsként fogalmazhatjuk meg a<br />

felsővezetői generációváltással kapcsolatban, hogy az<br />

első számú vezető esetében idejekorán el kell kezdeni<br />

gondolkozni a generációváltáson. Amikor azonban a<br />

614

döntés megszületett, minél professzionálisabb, minél<br />

inkább tényeken és számokon alapuló teljesítményértékelési<br />

rendszert szükséges kidolgozni, valamint<br />

– már a munka megkezdése előtt – a felek által kölcsönösen<br />

elfogadott kommunikációs és működési<br />

rendet szükséges lefektetni annak érdekében, hogy<br />

az érdemi munkára lehessen koncentrálni az esetleges<br />

családi viszálykodás helyett.<br />

FELSŐVEZETŐI GENERÁCIÓVÁLTÁS<br />

A felsővezetői generációváltás már jóval az első<br />

számú vezetői generációváltás előtt megkezdődött<br />

nálunk azzal, hogy a menedzsment tagjai közé egyre<br />

fiatalabb és fiatalabb kollégákat kezdtünk el beemelni,<br />

akik a családon kívülről érkeztek. Ma már<br />

mindössze két családtag vesz részt a cég operatív<br />

felső vezetésének munkájában, a további négy tag<br />

külsős szakember. A felsővezetői generációváltás<br />

hasonló nehézségeket hoz, mint az első számú vezetői<br />

generációváltás, azonban ebben az esetben a<br />

családi szál nem nehezíti a folyamatot. Esetünkben<br />

a fokozatosság elvére koncentráltunk, és azon pozíciók<br />

esetében, ahol szükségesnek láttuk, hosszú<br />

ideig képeztük és fejlesztettük azokat a kollégákat,<br />

akik egy-egy fontos kulcspozícióban vezető szerepet<br />

tölthettek be.<br />

Egy másik megközelítése a generációváltásnak, illetve<br />

vezetőváltásnak a felsővezetői körben a nagy<br />

szakmai tapasztalattal rendelkező új vezető kollégák<br />

cégbe történő beillesztése. A folyamat során sikeresen<br />

tudtunk HR vezetőt, minőségügyi vezetőt,<br />

operatív vezetőt a cég vezetésébe integrálni, ennek<br />

azonban előfeltétele volt, hogy ezen pozíciók már<br />

<strong>év</strong>tizedekkel korábban kialakításra kerültek a folyamatszabályozás<br />

során.<br />

Esetünkben a felsővezetői generációváltás folyamatáról<br />

is elmondható, hogy cégünk egy előre meghatározott<br />

terv szerint halad, melynek köszönhetően<br />

már most tudjuk, hogy melyek lesznek azok a jövőbeni<br />

vezetői pozíciók, melyek a cégméret növekedés<strong>év</strong>el,<br />

illetve bizonyos sarokszámok elérése esetén<br />

betöltése kell, hogy kerüljenek.<br />

MUNKATÁRSI GENERÁCIÓVÁLTÁS<br />

A munkatársi generációváltás esetében a legfontosabb<br />

szempont számunkra, hogy a cégben megl<strong>év</strong>ő,<br />

az idősebb generáció által felhalmozott tacit tudást<br />

implicit tudássá tudjuk transzformálni. Amennyiben<br />

ezt a szükséges lépést elmulasztjuk, akkor a nyugdíjba<br />

vonuló kollégákkal olyan fontos tudásanyagot veszíthetünk<br />

el, mely a cég létét veszélyeztetheti.<br />

SZELLEMI TERÜLET<br />

Esetünkben implicit tudás megszerzése során nagy<br />

előnyt jelentett cégünkben a már működő IIR és Vállaltirányítási<br />

Rendszer (VIR), így a legtöbb munkát a<br />

leírt folyamatoknak megfelelően kell a kollégáknak<br />

elvégezniük. Azon tudásuk esetében, ahol nem lehet<br />

leírt folyamatokban gondolkozni, ott a szükséges<br />

erőforrást és időt allokáltunk arra, hogy a tapasztalt<br />

kollégák átadhassák tudásukat az újonnan érkezőknek,<br />

mely két területen jelentett különösen nagy kihívást.<br />

Az egyik a mérnöki terület a másik pedig a<br />

vevői kapcsolattartás területe.<br />

Mindkettő olyan terület, ahol rendkívül nagy tapasztalatra<br />

vagy emberismeretre és személyes kapcsolatokra<br />

van szükség, ezért a tudás átadhatósága<br />

is nehéz és erre csak az idő, a befektetett energia és<br />

munka tud hatással és eredménnyel lenni. A Machernél<br />

elértük, hogy jelenleg a mérnöki csapat átlagéletkora<br />

körülbelül <strong>30</strong> <strong>év</strong>, a vevő-kapcsolattartói<br />

team átlagéletkora körülbelül 40 <strong>év</strong> és a többi területen<br />

is jelentős fiatalítást tudtunk végrehajtani.<br />

Ezen átmenetek soha nem zajlanak megoldásra váró<br />

kihívások nélkül, de ezen kihívásokat a leköszönő<br />

és az új generáció együttes munkájával sikerült<br />

leküzdeni, és az új generáció innovatív ötleteinek<br />

hála bizonyos esetekben a folyamatokat még hatékonyabban<br />

is végre tudjuk hajtani, mint korábban.<br />

Érdemes a szellemi területen történő generációváltásra<br />

mint lehetőségre és nem, mint szükséges roszszra<br />

tekinteni. Mint a fenti példa is mutatja, hogy<br />

nem csak a hatékonyság területén hozhat előnyöket<br />

egy-egy ilyen váltás, de meg is alapozza a cég hoszszú<br />

távú fenntarthatóságát és sikerességét.<br />

FIZIKAI TERÜLET<br />

Fizikai területen a generációváltás esetében arra kellett<br />

koncentrálnunk, hogy a Székesfehérvár területén<br />

működő nagy elektronikai vállalatok a rendszerváltással<br />

kikerülő nagy szakértelemmel bíró kollégák<br />

nyugdíjba vonulásával egy olyan generáció került be<br />

a munkaerőpiacra, amely a mi gyártásunkhoz szükséges<br />

szakmai tapasztalatokkal és előképzettséggel<br />

615

nem rendelkezik. Annak érdekében, hogy a fizikai<br />

területen is megvalósítható legyen a tacit tudás<br />

implicitté alakítása, nagy segítséget jelentett, hogy<br />

míg korábban tervrajzok alapján szereltek a kollégák,<br />

ma már fényképes munkalapok, illetve videós<br />

munkautasítások segítség<strong>év</strong>el szerelik a kábeleket.<br />

Szükséges volt átalakítanunk a beillesztési tréning<br />

rendszerünket is, mivel az új generáció belépés<strong>év</strong>el<br />

a fluktuáció is megnőtt. A termékekkel kapcsolatban<br />

minden fizikai területen dolgozó kolléga egy-egy<br />

csapat részét képezi. Ezen csapatnak nemcsak csapatvezetője<br />

– nálunk úgynevezett team vezetője – van,<br />

hanem mentora vagy mentorai is, akik szakmailag<br />

tudják segíteni nemcsak az újonnan érkező, de a már<br />

régóta nálunk dolgozó kollégákat is. A vezetőknek<br />

és mentoroknak megkülönböztetett szerepük van,<br />

mert ők azok a legtapasztaltabb kollégák, akik a tudástranszfert<br />

és a generációváltást elő tudják segíteni<br />

a cég életében. A fizikai területen is előre tervezni<br />

kell a nyugdíjba vonuló munkatárs technológiai tudásának<br />

átörökítését. Az elmúlt időszakban rendkívül<br />

sok időt és energiát fordítottunk arra, hogy<br />

egyrészt a régi, másrészt az újonnan érkező kollégák<br />

oktatásban részesülhessenek annak érdekében, hogy<br />

a magas szakmai tudásuknak köszönhetően a kibocsátott<br />

termékek minősége a lehető legmagasabb<br />

színvonalú lehessen.<br />

TUDÁSTRANSZFER ÉS SZERVEZETI<br />

VÁLTOZÁSOK<br />

A generációváltás megteremtette azt az igényt is,<br />

hogy szervezeti változások menjenek végbe a cég életében,<br />

melyhez a tudástranszfert is szükséges biztosítani<br />

az egyes szervezeti, illetve személyi változásokhoz<br />

kapcsolódóan. Esetünkben a szervezeti változásokra<br />

és a tudástranszferre két nagy csoportot és<br />

ezen belül három módszert tudunk megkülönböztetni.<br />

Az egyik nagy csoport a puha tényezők erősítése<br />

melyet külső oktatások segítség<strong>év</strong>el tettünk<br />

meg, a másik nagy csoport a szakmai tudás erősítése,<br />

melyet szintén külső oktatás keretében, vagy<br />

pedig „on the job learning” azaz munka közbeni<br />

tanulás segítség<strong>év</strong>el oldottunk meg. A tudástranszfert<br />

szintén nagyban segíti a szabályozottság és a<br />

minőségügyi rendszer megléte. A generációváltás<br />

fényében a tudástranszfer azért is válik szükségessé,<br />

mert az újonnan érkező kollégák esetében nem<br />

feltétlenül adott olyan mély tudás, mely a szervezet<br />

hosszú távú fenntarthatóságát biztosítja. Cégünknél<br />

a tudástranszfer esetében az oktatásra, azon<br />

belül is a belső oktatásokra fókuszáltunk leginkább.<br />

Folyamatosan biztosítjuk mind fizikai, mind pedig<br />

szellemi területen azt, hogy a kollégák különböző<br />

belső és külső szakmai, illetve humánképzésekben<br />

részesülhessenek annak érdekében, hogy fent tudjuk<br />

tartani a folyamatos jó minőséget, illetve azt a<br />

fajta vállalati kultúrát, amely a cég elmúlt <strong>30</strong> <strong>év</strong>ében<br />

kialakult, és amelyet a Macher értékek kiskönyv is<br />

tartalmaz. A tudástranszfer egyik fontos eleme az<br />

értékek kommunikációja és őrzése, esetünkben a<br />

vezetőváltás során, az új generáció részéről is nagy<br />

hangsúlyt kapott, hogy az értékek változatlanok<br />

maradnak. Jelenleg is dolgozunk egy legújabb ötletünk<br />

kidolgozásán, az úgynevezett értékőr csapat<br />

kialakításán, akik át tudják adni az újonnan érkező<br />

kollégák részére az egyes értékek jelentését, tartalmát,<br />

illetve azt, hogy egy-egy érték mit jelent a cég<br />

életében a napi munkavégzés közben.<br />

Fontos szerepet kapott az „on-the-job-learning” is.<br />

Sok esetben azt látjuk, hogy a munkavégzés során<br />

átadott ismeretanyag gyorsabban és hatékonyabban<br />

épül be a kollégák tudásába, mint az operatív munkából<br />

kiragadott módon történő kvázi frontális oktatás.<br />

A cég életében a generációváltás szervezeti változásokat<br />

is hozott, melynek fő eleme volt az operatív<br />

vezetői pozíció betöltése, aki felelős a minőségügy,<br />

a technológia, a termelés, a beszerzés, a karbantartás<br />

területéért, ezeken keresztül a jó minőségű termék<br />

előállításáért. A vezérigazgató így közvetlen<br />

módon a HR és az értékesítés területéért felelős.<br />

A szervezeti ábrát már úgy alakítottuk ki, hogy meg<br />

legyen a helye a jövőbeni terveinkben szereplő új<br />

kollégáknak. Megérkezésük után a szervezeti ábrát<br />

már nem kell módosítani, csak a megfelelő helyre<br />

kell behelyezni ezen kollégákat. Ez a típusú előre<br />

tervezés által minimalizálni tudjuk azt a fajta kockázatot,<br />

hogy nem jó kollégát, nem jó pozícióba választunk<br />

ki, akár hirtelen ötlettől vezérelve, akinek<br />

aztán a kiválasztásával és betanításával kapcsolatban<br />

felesleges erőforrásokat használunk fel.<br />

A szervezeti változásokkal kapcsolatban fontos a kollégák<br />

felé történő jó kommunikáció, valamint annak<br />

a fajta szemléletmódnak az átadása, hogy a működésünk<br />

során bekövetkezett változások nem rosszak,<br />

hanem jók, valamint, hogy ezek szükségesek ahhoz,<br />

hogy a cég a továbbiakban sikeresen tudjon működni.<br />

616

A Macherben sikeresen lezajlott generációváltásról<br />

elmondhatjuk, hogy mind az első számú vezetői,<br />

mind a vezetői, mind a fizikai, mind pedig a szellemi<br />

területen dolgozó kollégák esetében legfontosabb<br />

a tervezés, a kommunikáció, az oktatásba<br />

fektetett idő, energia és erőforrások. Az <strong>év</strong>tizedes<br />

múltra visszatekintő folyamat szabályozási és minőségügyi<br />

rendszer megléte rendkívül nagymértékben<br />

egyszerűsítette a fenti folyamatok gördülékeny<br />

lezajlását.<br />

Macher Endréné<br />

Macher Endréné a Macher Gépészeti és Elektronikai Zrt., elnöke. Tanulmányait<br />

előbb Veszprémben kezdte, majd Székesfehérváron folytatta, vegyész és gépész<br />

végzettségeket szerzett. 1991-ig fejlesztő mérnökként dolgozott a Videotonban,<br />

munkahelyének megszűnéséig. A kilátástalan helyzetben kényszervállalkozást<br />

indított férj<strong>év</strong>el, a Macher Gépészeti és Elektronikai Kft.-t. Ma már a zártkörű<br />

részvénytársasággá alakult vállalkozás igazgatótanácsának elnöke. Az elmúlt<br />

több mint <strong>30</strong> <strong>év</strong> alatt a Macher elérte, hogy száz munkatárssal a magyarországi<br />

piac mellett a nyugat-európai országokba exportál ipari elektronikai termékeket.<br />

A cég üzleti kiválóságáért 2000-ben és 2009-ben elnyerte a „Nemzeti Minőség<br />

Díj”-at, valamint humán tevékenységéért a „Családbarát Munkahely” és „Legjobb<br />

Munkahely – Iparági győztes” kitüntetést. 2021.<strong>év</strong>ben tevékenységét Nemzeti Kiválóság<br />

Díjjal ismerték el.<br />

Macher Márta munkájának elismerései közül kiemelkedő a „Nemzeti Minőségi<br />

Díj Nagykövete” cím – 2004”, „Az <strong>év</strong> vállalkozója” díj – 2003”, „A Minőségért”<br />

vándordíj – 2003, elismerésekben részesült. 2016-ban a Fejér Megyei Kereskedelmi<br />

és Iparkamara vezetősége „Életút Díjat” adományozott számára. Az ISOFÓ-<br />

RUM Egyesület Elnöki Tanácsadó Testületének tagja és a minőségügyi szakmai<br />

konferenciák elismert, aktív elődója.<br />

Székesfehérvár gazdasági fejlődése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként,<br />

a város közgyűlésének határozata alapján Pro Civitate díjat adományozta<br />

Mártának 2022-ben. Vezetőként hisz abban, hogy a minőségi termékek és szolgáltatások<br />

letéteményesei a munkatársak, akiket a cég legfontosabb tőkéjének tekint.<br />

Macher Gábor<br />

Macher Gábor a Macher Zrt. vezérigazgatója 1992. 03. 17-én született Székesfehérváron.<br />

A középiskolai tanulmányait Székesfehérváron a Tóparti Gimnázium<br />

és Művészeti Szakgimnáziumban végezte. Felsőfokú tanulmányait Budapesten<br />

kezdte, a BCE gazdálkodás és Menedzsment szakán végzett, majd tanulmányait<br />

a németországi Oestrich Winkelben folytatta és az EBS-en International Business<br />

and Management diplomát kapott. Szakmai tapasztalatokat Magyarországon<br />

könyvvizsgálat szempontjából bankoknál, biztosítóknál, termelő cégeknél szerzett.<br />

Az IFUA Horváth and Partnersnél tanácsadóként dolgozott és banki projektekben<br />

vett részt. A Macher Zrt-nél 2019.06.10-én projektmenedzserként kezdett,<br />

majd az értékesítés és a pénzügy vezetői feladatait látta el. 2021.11. hónaptól a<br />

Macher Zrt. vezérigazgatójaként végzi munkáját<br />

617

Gazsi Zoltán (Eisberg Hungary Kft., ügyvezető igazgató)<br />

VILLANÁSOK – A VEZETÉS<br />

MŰVÉSZETE: THE BIG PICTURE<br />

A cégvezetés számomra olyan, mint egy gyönyörű, színes pointillista-impresszionista festmény.<br />

A csodálatos végeredmény rengeteg apró pontból, színfoltból áll össze, és mindegyiknek<br />

megvan a maga helye. Persze vannak fontosabb és kevésbé fontos részletek:<br />

például, ha Monet Felkelő nap című képéből a nap vörös foltja hiányozna, az nagyobb űrt<br />

hagyna maga után, mintha a tenger egyik fodrozódását vennénk ki a sok hullám közül. A<br />

hiányzó napkorong minden művészetkedvelőnek feltűnne, ha viszont a Vízililiomok című<br />

festményéből csak egy liliom hiányozna, azt csak a profik vennék észre. Mégis, a mű akkor<br />

tökéletes, ha minden ecsetvonás a helyén van. Ahogy egy Mozart műben is megvan<br />

minden hangnak a helye. Az Amadeus c. filmben egyik kedvenc jelenetem, amikor az ifjú<br />

Mozart zongorázza II. Józsefnek egy új szerzeményét. Miután eljátszotta, az uralkodó picit<br />

ingatja a fejét, hogy jó, jó, de picit sok benne a hang. Erre Mozart: „Felség, melyiket vegyem<br />

ki?” Meggyőződése, hogy bármelyiket kiveszi, a mű csonkul, már nem lesz tökéletes. Igy<br />

vagyok én az emberek vezetés<strong>év</strong>el is.<br />

Ha minden apró részlet összepasszol, akkor valahogy<br />

természetesen működnek a dolgok, kialakul egy<br />

egészséges ritmus, hullámzás, flow, és halad előre<br />

szépen minden a maga útján. A cégvezetés olyan mű,<br />

mely sosem készül el, de ha jól csináljuk, büszkén lehet<br />

rátekinteni az alkotás bármelyik fázisában, minden<br />

fejlődési szakasznak megvan a maga szépsége.<br />

A mű formálódik alkotói által, és az alkotás is viszszahat<br />

készítőire: egymást inspirálva tudnak emberileg<br />

és szakmailag is fejlődni. A pozitív spirál szépen<br />

csavarodik felfelé, amennyiben a vezető megteremti<br />

a fejlődéshez szükséges feltételeket- nyerőképes csapatot<br />

verbuvál, melyet ütőképessé nevel, kialakítja,<br />

működteti, fejleszti és önjáróvá teszi a rendszert.<br />

Az Eisberg üzemlátogatások kapcsán gyakran kérik:<br />

egy dolgot mondjak, mivel kezdjék a változást? Mit<br />

indítsanak el saját cégüknél, ami a legnagyobb pozitív<br />

hatást fogja okozni? Cseréljék le az állandóan<br />

fanyalgó dolgozókat vagy előtte próbálkozzanak egy<br />

motivációs tréninggel jobb belátásra bírni őket? Lehet,<br />

a cafeteria csomaggal van a baj? Bővítsék, vagy<br />

épp ellenkezőleg: mindent hagyjanak el, és inkább<br />

építsenek mindent be az alapbérbe? Koncentráljanak<br />

hatékonyabb felvételi folyamatra, visszajelző és<br />

mentorrendszerre? A szakmai képzéseket világítsák<br />

át, és azt egészítsék ki folyamatfejlesztési módszertannal?<br />

Netalán a fókuszt a jobb együttműködésre<br />

és kommunikációra helyezzék, és vezessenek be egy<br />

kommunikációs chatbotot?<br />

Egy természetből vett példát szoktam említeni. A növények<br />

fejlettségét mindig az az elem határozza meg,<br />

mely a legszűkebben áll rendelkezésre. Hiába adok<br />

neki ötszörös káliumot, vagy kalciumot, ha nem kap<br />

mellé semmi nitrogént, csenevész marad. Ahhoz kell<br />

a jó kertész, hogy értse, milyen növekedési stádiumban<br />

melyik elem válik az egészséges fejlődés szűk keresztmetszet<strong>év</strong>é.<br />

Vezetői hiba egy motiválatlan csapatra ráengedni a<br />

lean módszertant, mert úgyis csak arra jönnek majd<br />

rá, hogy az ő piacuk nagyon más, a LEAN az ő üzletágukban<br />

nem működik. Ők nem egy autóösszeszerelő<br />

üzem.<br />

618

A LEAN MINDENÜTT, MINDIG MŰKÖDIK.<br />

Habár nem vagyok lean szakértő, a Kaizen Hungary<br />

Institute vezetője, Bessenyey Balázs felkért, hogy<br />

Imai Maszaaki „Kaizen stratégia” című könyvéhez<br />

írjak ajánlást. A felkérésre azonnal igent mondtam,<br />

hiszen Imai mester könyvébe előszót írni igazán<br />

különleges lehetőség és megtiszteltetés.<br />

Szakértői tudásom hiánya ellenére az elmúlt <strong>év</strong>ekben<br />

számos lean rendezvényre kértek fel előadónak, ahol<br />

mindig a folyamatszervezés emberi oldaláról beszéltem.<br />

A vezetés felelőssége, az ember tisztelete, motiváció,<br />

EQ, IQ, kommunikáció, az emberi hálózatok,<br />

a közösségépítés témája mindig komoly érdeklődést<br />

váltott ki a hallgatóságban. A szakember is ember.<br />

Nemcsak gondolkodik, de érez is- jé, de furcsa! Erre<br />

sokan nem is gondoltak…<br />

A tud-lehet-akar dolgozói aranyháromszög komplexitása<br />

számomra olyan, mint az irodalomban a szerelem:<br />

kifogyhatatlan téma. Kötődünk, kapcsolódunk. Vagy<br />

nem. A felsővezetés elkötelezettsége nélkül nemhogy<br />

stratégiát nem lehet alkotni, de hasztalan bármilyen<br />

lean fejlesztésbe is fogni. Az okos, kreatív kollegák<br />

megoldják persze, és zseniális kirakatprojekteket prezentálnak.<br />

Minden KPI pipa, minden grafikon zöld,<br />

jár a bónusz, de a szervezetben mély, lényegi, fenntartható<br />

változások nem elindulnak el. Fel lesz fúrva a<br />

falra az ötletláda, de két hét után már csak a csokipapír<br />

gyűlik benne, -és azt is csak hónapokkal később fedezik<br />

fel. Pedig lehet ezt másként is, kellene is.<br />

„A lean stratégia lelke az áramlás. A problémák nagy<br />

többsége az áramlás hibás működéséhez kapcsolódik.”<br />

- írja könyvében a szerző. A „FLOW” szóra<br />

először az emberi motiváció tanulmányozása közben<br />

bukkantam rá sok <strong>év</strong>e, - Csíkszentmihályi Mihállyal<br />

még volt szerencsém találkozni is- vezetői szemléletem<br />

azóta is meghatározza a harmónia keresése, a<br />

flow biztosítása minden területen.<br />

Az emberek- gépek egymásra utaltságát, a folyamatok<br />

összehangolásának fontosságát, a felsővezetés<br />

kiemelt szerepét nagyon emberi módon, gyakorlatias<br />

példákon át mutatja be Imai Maszaaki. Lélek, holisztikus<br />

szemlélet, vevői hozzáadott érték, részvényesi<br />

elvárások: hiszem, hogy a világ komplexitásának<br />

megértéséhez és feldolgozásához ilyen könyvek olvasása<br />

által kerülünk közelebb. Mosolyogva olvastam,<br />

hogy azért állapított meg a Kaizen 7 veszteségforrást,<br />

mert Japánban a 7 az egy szerencseszám, a valóságban<br />

sokkal több veszteség létezik. Ilyen apróságok<br />

teszik emberközelivé, szerethetővé a LEAN-t is.<br />

Ha rendszerszemlélet, alázat és tisztelet van, akkor<br />

a szerencse is gyakrabban szegődik mellénk. Akár<br />

7-szer is.<br />

GYÖKÉROK KERESÉS<br />

Az objektivitásról, a mérhetőségről, -és a problémák<br />

gyökérokairól a következő történet jutott eszembe:<br />

Családi horgászversenyt rendeztünk, és bográcsoztunk.<br />

Krumplit pucoltam egy késsel, amivel az<br />

előkészítőben is tisztítják a salátát. Eszembe jutott,<br />

<strong>év</strong>ekkel korábban a lányok sokat panaszkodtak, hogy<br />

fáj a csuklójuk, mert a karbantartók nem élezik ki<br />

megfelelően a késeket. Ment a” társasjáték”: egyszer<br />

egy panaszáradat után a TMK-sok morcosan elvitték<br />

újra élezni a késeket, -a műhelyben hozzájuk sem<br />

nyúltak, -és fél óra múlva visszaadták: „Na, most jó?”.<br />

Mivel a hölgyek elfogadták, a karbantartók arcára<br />

kéjes vigyor ült: „Lebuktatok, összevissza beszéltek!<br />

”<br />

Kerestük a megoldásokat. Ha egy kést „x” magasságról<br />

beleejtjük egy „y” keménységű fába, biztosan<br />

„z” mélységű vágás keletkezik!<br />

Helyezzünk késfenőket a vágóasztalok mellé! Ha a lányok<br />

maguk fenik, saját magukat nem fogják hibáztatni.<br />

A minőségbiztosítás jelezte: fémpor képződhet<br />

a fenés során, termék közelében nem megengedett.<br />

Krumplipucolás közben pont arra járt Ricsi, egyik<br />

karbantartónk, és rákérdeztem, hogy is van most ez.<br />

Csak én nem hallok erről a problémáról, vagy ez már<br />

közben megoldódott?<br />

Mire ő: „Ja, nincs egyáltalán vita a késélezésen, mert<br />

közben tök jóban lettünk a csoportvezetőkkel!”<br />

Örülök, hogy nem késélesség mérő berendezésbe,<br />

hanem tréningekbe invesztáltunk.<br />

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS<br />

A HR szerepét sokszor félreértik, ne használják ki a<br />

bennük rejlő potenciált<br />

Éveken át nem volt HR-es a cégünknél. Úgy voltam<br />

vele, a vezetői munka része a HR-is, inkább képezzük<br />

őket. Nem megyünk bele a szokásos játékba: a<br />

vezetők szerint a HR-es hozzon jobb embert, a HR-<br />

619

es szerint meg kezeljék jobban az általa már felvett<br />

embereket, és akkor nem kell egyfolytában embert<br />

vadászni. A cég folyamatosan bővült 250 főre, kezdett<br />

egyre komplexebb lenni a dolog...Céges pólót<br />

terveztünk ajándékozni munkatársainknak egy családi<br />

napra. Megkértem Adriennt, akkori folyamatfejlesztési<br />

asszisztensünk, tegyen ki egy hirdetményt, a<br />

dolgozók írják össze a póló méreteiket. Erre ő: „Ezt<br />

nem kell megkérdezni, összeírom neked. Mindenkit<br />

jól ismerek.” Ott helyben kineveztem HR vezetőnek.<br />

Hozzáállást nehéz tanulni, technikát lehet- beírattam<br />

egy <strong>év</strong>es tanfolyamra. Szárnyalt, titulusát<br />

átírtuk „közösségépítési vezető”-re. Mert egy igazi<br />

HR-esnek ez a dolga.<br />

Hiba egy tehetséget nem fejleszteni, de ugyanúgy<br />

hiba egy alkalmatlan embert, - vagy egy használható<br />

- de nem megfelelő pozícióban levőt - motiválni,<br />

hiszen megnövekedett lelkesedésében még nagyobb<br />

károkat fog okozni. Hiba vezetésre alkalmatlan szakembert<br />

akarata ellenére vezetői pozícióba erőszakolni.<br />

Nem mindenki szeretne vagy tud változni. Mindenki<br />

több pozícióra alkalmas, mint azt ő gondolja,<br />

de nem mindenki alkalmas minden pozícióra.<br />

A testfelépítésből adódó limitációkat, hátrányokat<br />

könnyű felismerni és elfogadni. Mindenki érti, hogy<br />

1,6 méter magassággal nem valószínű, hogy világszintű<br />

kosaras leszel, és 2 méteresen százhúsz kilósan<br />

nem leszel sikeres zsoké az ügetőn. Egy féllábú<br />

embernek nem drukkolunk, hogy nőjön ki a lába.<br />

Viszont a lelki, beállítottságbeli limitációkra sokan<br />

úgy tekintenek, mintha azok változtatása egyszerűen<br />

akarat kérdése lenne - pedig azok majdnem ugyanolyan<br />

bonyolultak tudnak lenni. Ezért van az, hogy értetlenségünkben<br />

ilyesmiket vágunk egymás fejéhez:<br />

„Nem értem, mit nem lehet ezen érteni?”<br />

Aki tudatosan dolgozik azon, hogy látásmódját<br />

tágítsa, az előtt természetesen számos új lehetőség<br />

nyílik, - azonban tapasztalatom szerint tömegesen<br />

nem indulnak el az önismeret fejlesztésének kacskaringós,<br />

hosszú útján. Rengeteg könyv szól a szokások<br />

megváltoztatásának technikáiról: atomi, meg<br />

7, meg mindenféle egyéb szám. Misztika. Nyilván,<br />

ha a változtatás egyszerű lenne, akkor nem született<br />

volna róla egy könyv sem. Ami miatt el lehet adni<br />

rengeteg önfejlesztő könyvet, az pont az, hogy nem<br />

nagyon megy, sem könyvvel, sem anélkül.<br />

ZÉRÓ TOLERANCIA?<br />

Értékelem a minőségbiztosítók munkáját: cégünknél<br />

11 kollega dolgozik azon, hogy a zacskóban mindig<br />

korrekt minőségű, kiváló ár -érték arányú saláta<br />

legyen. Az említett fogalmak relatívak, ezért<br />

sztenderdekkel pontosítjuk. Ez eddig „business as<br />

usual”. A vevő gyakran zéró toleranciáról beszél,<br />

- csak általában nem fizeti meg. Mérő László írja:<br />

„Egy műszaki ember számára a zéró tolerancia fából<br />

vaskarika. A nullás tűréshatár végtelenül nagy<br />

gyártási költséget jelent.”<br />

Az igazi kérdés az, hogy a sztenderdeket mérések és<br />

rizikóanalízisek alapján gyűjtött adatokra alapozva<br />

alakították-e ki? Netalán a minőségbiztosító tudatlansága,<br />

megfelelési kényszere, a felelősség hárítása,<br />

esetleg szorongási szintje határozta meg a végeredményt?<br />

Az első három esetet egy jó management<br />

felismeri és tudja is kezelni, a szorongás hatásának<br />

felismerése sokkal komplexebb. A felesleges sztenderdek<br />

komoly károkat tudnak okozni, melyeket a<br />

vezetőség ráadásul gyakran fel sem ismer. Max sejtése<br />

van, de szakértelem hiányában nem tudja vagy<br />

nem meri őket megkérdőjelezni.<br />

A jelenség szakmákon átívelő: a szorongó statikus<br />

is biztosra megy, és annyi plusz vasat rak a házba,<br />

amitől egy atomtámadás sem okozna kárt benne.<br />

Kicsit sokba kerül, de ő jobban alszik.<br />

Az objektivitás igazából elég szubjektív.<br />

A TÖKÉLETESSÉGRE TÖREKVÉS<br />

MISZTÉRIUMA<br />

Korentsy Márta, a Big Magic c. könyv szerkesztője,<br />

nekem ajándékozta Elizabeth Gilbert egyik művét,<br />

amelyben az írónő így fogalmaz:<br />

„A tökéletességre való törekvés leggonoszabb trükkje<br />

az, hogy erénynek álcázza magát. Állásinterjúkon<br />

például a jelentkezők úgy prezentálják a maximalizmusukat,<br />

mintha ez lenne a legfőbb erősségük,<br />

- pont azzal büszkélkednek, ami megakadályozza<br />

őket abban, hogy a legteljesebb mértékben kreatívan<br />

éljenek. A tökéletességre való törekvés nem<br />

más, mint a félelem drága, magas színvonalú verziója.<br />

A maximalizmus valójában a félelem puccos cipőben<br />

és hermelinbundában. Igyekszik elegánsnak<br />

tűnni, holott valójában halálosan retteg.”<br />

620

Mindig is volt bajom a perfekcionista vezetőkkel,<br />

akik „a maximumot akarják kihozni magukból és<br />

másokból is”, azonban ellenérzésem ilyen líraian<br />

sosem tudtam volna megfogalmazni. A szorongás<br />

bizony különleges formákat tud ölteni.<br />

A maximalista vezetők az embert gépnek tekintik,<br />

mintha agyunk úgy működne, mint egy akkumulátor,<br />

vagy chip, amelyeknek teljesítménye jól mérhető.<br />

Gyakran érzelmi készségekben - kreativitás,<br />

érzékenység, együttműködés, empátia, korrektség<br />

- várják el kollegáiktól a maximumot, mintha ezen<br />

készségeknek volna mérhető maximuma.<br />

T<strong>év</strong>hitüket táplálja az a városi legenda is, amely<br />

szerint az ember agyi kapacitásának csupán 5%-át<br />

használja. E megállapítás azt feltételezi, hogy tudjuk,<br />

mit takar, és létezik 100%. Ha a legendában<br />

4,85%-ot említenének, valószínűleg még hihetőbb<br />

volna számukra, hiszen a maximalista csak precíz<br />

tényekre hivatkozik, kizárólag t<strong>év</strong>edhetetlen adatokat<br />

gyárt, és sosem kerekít.<br />

GENERALISTA A HELIKOPTERBEN<br />

Sokan azt mondják, hogy 10 <strong>év</strong>ente munkahelyet<br />

kell váltani. Nem az vezérelte, hogy ezáltal több<br />

munkája legyen, hanem hisz abban, hogy idővel<br />

a csőlátás egyre erősödik, és a tapasztalt vezetők<br />

végül többet ártanak, mint használnak. Én azt tapasztalom,<br />

sok vezetőtársamnak sokkal több boszszankodást<br />

okoz a szakmához nem értő vezetőik<br />

általánosító, semmitmondó okoskodása, mint azok<br />

a menedzser pozícióba került szakértőik, akik még<br />

nem mélyedtek el a vezetés szépségeiben. Számomra<br />

a vezetői hitelesség fontos eleme, hogy a vezető a<br />

különböző területek szakértői közötti vitákat lezárandó<br />

mégiscsak irányt tudjon mutatni.<br />

És ehhez sokszor elengedhetetlen a szakma viszonylag<br />

mély ismerete, egyébként az egok harca<br />

dönti el a kérdést.<br />

Helyettesem, Gyula hasonlata a pingpong-fallabda-tenisz<br />

összehasonlításról szerintem jól megvilágítja<br />

a lényeget.<br />

A felsővezetők között közkedvelt „helikopter view”-<br />

ból nézve a három sport egyformának tűnhet. Ütő,<br />

labda, pálya, játékos kell mindháromhoz, lényegében<br />

hasonló mind.<br />

Nyilván van olyan edző, aki mindhárom sport játékosát<br />

sikeresen képes tréningezni. Véleményem<br />

szerint azonban csak akkor, ha jól megérti a hasonlónak<br />

tűnő sportok között rejlő, aprónak tűnő, ám<br />

lényegi különbségeket: az eltérő pszichikai és izomterhelést,<br />

a nyerő dinamikát, technikát, stratégiát<br />

-és még sok mindent.<br />

A jó vezető - ahogy a jó edző is - beleteszi az energiát<br />

a különbségek megismerésébe. A felületes gyorsan<br />

megállapítja, hogy kábé mind egyforma. Nagy<br />

a csábítás, idő-és feladat nyomás, hogy a hasonlóságok<br />

megakadályozzák a különbségek felismerését.<br />

És ennek az árát a cége fizeti meg, - amire ráadásul<br />

rá sem akar látni.<br />

VITAKULTÚRA<br />

Ha két ember vitájában feszültség keletkezik, annak<br />

oka általában nem a véleménykülönbségek közötti<br />

távolságban keresendő. A vélemények megjelenítésének<br />

dinamikája az, ami a vita során szakadékká<br />

mélyíti a kis kezdeti „repedéseket.” A viták<br />

lezárásához sokszor nem a véleménykülönbségek<br />

megértése és egymás szempontjainak kölcsönös elfogadása<br />

vezet. Azt kell megértenünk, a vitázó felek<br />

kommunikációs dinamikája mögött mi az igazi<br />

mozgatórugó, ami a mélyben dolgozik. Gyökereink,<br />

neveltetésünk, traumáink vegetatív mintázatokban<br />

tárolódnak, és a vita folyamán pillanatok alatt a felszínre<br />

tudnak törni, torzítva érzékelésünk. Anélkül,<br />

hogy ennek tudatában lennénk.<br />

BIZALOM<br />

Az értékes közösségeket, igaz barátságokat a közös<br />

értékek és a bizalom köti össze, és ezen sokat kell<br />

dolgozni mindenkinek. Egy céges közösség is közösség.<br />

Ha nincs a pénznél erősebb „ragasztó”, akkor<br />

vezetőként nem dőlhetünk hátra. Mindig lesz,<br />

aki többet ígér.<br />

Ezért a cégek vezetői mind arra vágynak, - jó esetben<br />

dolgoznak is rajta - hogy olyan menedzsmentjük,<br />

olyan kollegáik legyenek, akikben megbízhatnak,<br />

és akik egymásban is megbíznak. A covidos,<br />

home office-os időszakban mutatkozott meg igazán,<br />

kinek milyen bizalmi szintet sikerült a cégben kialakítani.<br />

621

Mitől ennyire bonyolult dolog a bizalom? Miért<br />

olyan nehéz kiérdemelni, és miért oly könnyű elveszteni?<br />

Feleségem kérdeztem az előadásra készülés közben,<br />

ő pszichológusként mit tud, mit gondol a bizalomról.<br />

Andreával már 15 <strong>év</strong>e éltünk együtt, de ez a<br />

téma ilyen konkrétan valahogy nem került elő. Hozott<br />

nekem egy könyvet, olvassak bele.<br />

Az eriksoni pszichoszociális fejlődésmodell 8 életszakaszt<br />

állapít meg, amelyeken az ember áthalad.<br />

Minden szakasznál új kihívások, új kérdések jelennek<br />

meg. Bízhatok a világban? Ki vagyok én? Mi<br />

lehet belőlem? Tudok szeretni? Értékes vagyok?<br />

Ehhez hasonló, lényegi kérdések bukkannak elő a<br />

különböző életszakaszokban. Az adott szakaszban a<br />

kihívással való megküzdés során feltételezzük a korábbi<br />

szakaszok kihívásainak teljesítését. Amennyiben<br />

ez nem történt meg, akkor a korábbi kérdések<br />

újra és újra felütik a fejüket.<br />

A csecsemőkorban alakul ki a bizalom illetve a bizalmatlanság.<br />

Meghökkentő, de logikus. A gyermek<br />

szüleinek ki van szolgáltatva. Amennyiben alapvető<br />

szükségletei nincsenek kielégítve, vagy félreértelmezik<br />

jelzéseit (fázik, melege van, éhes, szomjas<br />

stb.) akkor nem alakul ki a bizalom. Ölelésre vágyik,<br />

ehelyett szájába tömnek egy cumit. Ez később<br />

frusztrációhoz, önbizalomhiányhoz, gyanakváshoz<br />

vezet. Egy szerető, pozitív társsal együtt eltöltött<br />

hosszú idő sokat tud segíteni, de az alapbizalmatlanság<br />

sajnos végig kíséri életét. Traktálhatják a jó<br />

kis közhellyel, hogy lássa a félig üres poharat félig<br />

telinek- de hát nem megy neki.<br />

Egy linkedines kommentelő, HR vezető írt nekem<br />

egyik korábbi posztomra. Egy kiváló, lojális kolleganőjüknek<br />

különleges módon akarták tudtára adni,<br />

hogy mennyire meg vannak vele elégedve, emiatt<br />

kiemelt fizetésemelést adnak neki. Egy cukrászdába<br />

szervezték a találkozót, az ügyvezetőt is magával<br />

hívta. Rendeltek capuccinót, tortát, és elmondták<br />

neki, hogy mennyire örülnek, hogy vele dolgozhatnak.<br />

A hölgy zokogásban tört ki. Azt hitte, azért<br />

szervezték a cukrászdába a találkozót, hogy ne a<br />

többiek előtt tudassák vele a szomorú hírt, hogy<br />

megválnak tőle.<br />

A kommentelő azóta rágja magát, mit rontott el. Talán<br />

azt, hogy nem figyelte meg eléggé korábban a<br />

hölgy jelzéseit, különböző helyzetekre adott reakcióit.<br />

És nem olvasott eleget a bizalomról.<br />

Trust me! A Hiperkarma együttes soraival jutottak<br />

eszembe: „Ez nem így működik. Ez nem ilyen<br />

egyszerű.”<br />

A VILÁG EGYENSÚLYRA TÖREKSZIK<br />

Ha ki akarsz emelkedni, visszahúznak. Erre kell<br />

készülni, de ez határozott célokkal, kitartással, önbizalommal<br />

felülírható.” Rakonczay Gábor igazi<br />

hiteles személy, aki hitvallásának megfelelően él is:<br />

aki nem állít célokat maga elé, annak az élet fog kijelölni,<br />

és ebben a sodródásban sok kockázat rejlik.<br />

Lehet, mikor elérjük, nem okoz semmi örömet, és<br />

akkor jövünk rá, rossz célért küzdöttünk.<br />

ÉLETHOSSZIG TARTÓ FEJLŐDÉS. DE<br />

MILYEN HOSSZÚ AZ ÉLET?<br />

Néha eszembe jut az is, milyen lesz majd az utolsó<br />

nap, óra, perc.<br />

Mostanában sokat van kezemben az ecsetet, szinte<br />

minden nap, egyre gyakrabban. Kezemben a spaletta,<br />

rajta csillog a sokszáz gyönyörű olajfesték kupac.<br />

Mennyei az illatuk is. Állok a vászon előtt, szól<br />

a zene, és megszáll az ihlet. Illetve nem is megszáll,<br />

hanem kopogtat, és én egyre gyakran be is engedem.<br />

A sok kis festékpötty szép lassan egymás mellé kerül,<br />

és amikor egyszer csak hátrább lépek, és rátekintek<br />

az életművemre, azt mondom majd, vow!!<br />

Ezért megérte.<br />

622

Gazsi Zoltán<br />

ügyvezető igazgató, Eisberg Hungary Kft.<br />

1989-ben végeztem a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Először a Mezőgazdasági<br />

Minősítő Intézetben, majd 14 <strong>év</strong>en keresztül multinacionális környezetben dolgoztam,<br />

a Syngenta vállalatnál: az ócsai Kísérleti Állomás vezetése után különböző<br />

marketing- és projekt-koordinációs munkákat végeztem egyre nagyobb területen,<br />

szinte minden földrészt érintve. 2007 óta vagyok az Eisberg ügyvezető igazgatója.<br />

A legtöbbet utazásaim során tanultam, az eltérő kultúrákban való eligazodáshoz<br />

nagyfokú nyitottságra volt szükség. Hiszem, hogy a fejlődés kulcsa abban<br />

rejlik, hogy képesek legyünk lényegre vonatkozó kérdések feltevésére, aktuális<br />

élethelyzetünkre, munkánkra, környezetünkre vonatkozóan. Vezetői munkám<br />

során igyekszem másokat is az önismeret mélyítésére, a kitaposott ösvény elhagyására<br />

inspirálni. Fontos feladatomnak tartom, hogy mindennap inspirációt<br />

adjak kollegáimnak, folyamatos fejlesztésük által a cég állandó megújulását<br />

biztosítva. Ehhez nekem is inspirációra van szükségem, mely konferenciákból,<br />

könyvekből, kollegáimmal és sok más értékes emberrel történő beszélgetésekből<br />

táplálkozik. Miközben salátát termeltetünk, feldolgozunk és értékesítünk,<br />

számos fontos értékek közvetítünk.<br />

Az Eisbergnél kiemelt fontosságú az élelmiszer-biztonság a teljes termelési,<br />

gyártási folyamat során. Kiemelten fontosnak tartjuk az etikus, biztonságos,<br />

stabil, korrekt munkahelyek megteremtését, ahol a dolgozók személyes fejlődési<br />

lehetősége is biztosított, és kreativitásuk nagyban hozzájárul cégünk fejlődéséhez.<br />

A fizikai dolgozók szerepe a munkaerőhiány növekedés<strong>év</strong>el arányosan értékelődött<br />

fel az utóbbi <strong>év</strong>ekben. Az okos vállalatok felismerték, hogy az elkötelezett<br />

munkaerő versenyelőnyt biztosít. Az elkötelezettség egyik fontos eleme a<br />

dolgozó készségeihez alakított kihívások biztosítása, az értelmes munka öröme.<br />

A kaizen az egyik leghatékonyabb módszer a dolgozók bevonására, azonban<br />

számos cégnél a valós felsővezetői elkötelezettség és az ezzel gyakran összefüggésben<br />

álló dolgozói motiváció hiánya képezi a szűk keresztmetszetet. Ezek nélkül<br />

a fejlesztések igazi előrelépés helyett megállnak a kirakatprojektek szintjén.<br />

Motivált, elkötelezett csapat megléte esetén is maradnak még buktatók, melyek<br />

gyökéroka az információhiányban vagy az emberi kommunikáció természetében<br />

keresendő.<br />

E-mail: zoltan.gazsi@eisberg.com<br />

623

Szabó Kálmán – ügyvezető igazgató, Szövetség a Kiválóságért Egyesület<br />

Stasztny Péter – Kiválóság Nagykövet<br />

Tar Judit – Kiválóság Nagykövet<br />

Dr. Tóth Zsuzsanna Eszter – Kiválóság Nagykövet (egyetemi docens, oktatási<br />

dékánhelyettes, ELTE GTK)<br />

ÖTCSILLAGOS MAGYARORSZÁGOT<br />

ÉPÍTÜNK – AZ EFQM MODELL, MINT<br />

IDŐTÁLLÓ MENEDZSMENT ESZKÖZ<br />

Az 1988. szeptember 15-én megalapított European Foundation for Quality Management<br />

(EFQM) szervezet nevéhez fűződő talán legismertebb fogalom az EFQM Modell. Ezzel a<br />

menedzsment támogató eszközzel világszerte közel 50.000 szervezet foglalkozik, használja<br />

tevékenysége fejlesztéséhez, sikeresebbé tételéhez. A hazai szervezetek a ’90-es<br />

<strong>év</strong>ek elején ismerkedhettek meg a modellel és a szervezeti/üzleti kiválóság fogalmával.<br />

Az alábbi cikkben az elmúlt <strong>év</strong>tizedek tapasztalatait gyűjtöttük össze, azonban elsődlegesen<br />

az EFQM Modell 2019-ben publikált, jelenleg is érvényben l<strong>év</strong>ő változata az alábbi<br />

cikkben tett megállapításaink alapja.<br />

Az EFQM Modell mellett a Kiválóság Kultúra további kiegészítő módszereit, eszközeit is<br />

röviden bemutatjuk. A szervezeti önértékelésre és a RADAR módszerre nagyobb hangsúlyt<br />

kívánunk fektetni, említés szinten megjelenik a benchmarking fogalma is, amely<br />

szintén szorosan kapcsolódik az EFQM Modell szellemiségéhez.<br />

Tapasztalataink szerint a Modell alkalmazása szempontjából kritikus sikertényező, hogy<br />

egy szervezet vezetője mennyiben tud elköteleződni a Modell alkalmazása iránt, illetve<br />

hogyan tudja azt a saját tevékenysége kapcsán is sikeresen használni.<br />

Ágazati kitekintés céljából pedig a hazai felsőoktatást hozzuk példaként, megfogalmazva<br />

jelenlegi álláspontunkat a Modell felsőoktatási alkalmazásának létjogosultságát illetően<br />

A hazai szervezetek a minőségügy terén az 1980’-as<br />

<strong>év</strong>ek végén tapasztalhattak olyan kezdeményezéseket,<br />

amelyek egy új szemléletet hoztak a számukra.<br />

Feltétlenül meg kell itt említeni a Shoji Shiba professzor<br />

nev<strong>év</strong>el fémjelzett ún. Átfogó Minőségvezetés<br />

(továbbiakban ÁMR) programot. 1987 májusában<br />

az akkori ipari miniszter tíz főből álló, teljes munkaidőben<br />

dolgozó feladatmegoldó munkacsoportot állított<br />

fel, akik Shiba professzorral közösen kidolgozták<br />

a TQM-bevezetés Cselekvési Programját a magyar<br />

ipar számára. A munkacsoportban dolgozó ipari<br />

vezetők a 9 hétig tartó csoportmunkában modern<br />

minőségvezetési módszereket tanultak meg, melyet<br />

az ÁMR magyarországi bevezetése során vállalati<br />

vezetőknek és tanácsadóknak adtak tovább.<br />

Ezt követően – a TQM szemlélet mentén – több kezdeményezés<br />

indult el, melyek célja a különböző szervezetek<br />

(vállalkozások, intézmények) figyelmének<br />

ráirányítása volt a minőségügyre. Időrendben haladva<br />

ezek: a Nemzeti Minőségi Díj, a Közoktatás Minőségéért<br />

Díj, illetve a Felsőoktatási Minőségi Díj.<br />

Ezek esetében a közös nevező egy kiválóság modell<br />

keretrendszer volt, az EFQM Kiválóság Modell.<br />

Az EFQM Modell az elmúlt <strong>év</strong>tizedek során többször<br />

esett át frissítésen, tartalmát a modell megalkotói<br />

igyekeztek az aktuális gazdasági, cégműkö-<br />

624

dési trendekhez igazítani. Legfrissebb és egyben<br />

jelenleg is aktuális formájában a modellt az EFQM<br />

2019-ben mutatta be. A cikk további részében ezt a<br />

változatot tárgyaljuk.<br />

Az EFQM Modell 7 kritériumot tartalmaz, melyek<br />

vezérfonala:<br />

MI AZ EFQM MODELL?<br />

1. ábra: Az EFQM Modell<br />

Az EFQM Modell egy világszerte elismert keretrendszer,<br />

amely segít eligazodni az átalakulásban,<br />

hogy sikereket érjen el, és jelentősen javítsa bárki<br />

– egyén, közösség, szervezet - a teljesítményét.<br />

Az EFQM Modell stratégiai jellege, a működési teljesítményre<br />

és az eredményorientációra való összpontosítással<br />

párosulva egy olyan keretbe szervezi<br />

a szervezet jövőre vonatkozó ambícióinak, koherenciájának<br />

és összhangjának a tesztelését, amiben<br />

egyszerre több irányból és mélységben valósul meg<br />

a tükörbenézés, az önreflexió, az önértékelés.<br />

Az EFQM Modell felépítése a három kérdés megválaszolásának<br />

egyszerű, de erőteljes logikáján alapul:<br />

• „Miért” létezik ez a szervezet? Milyen célt<br />

teljesít? Miért pont ez az irány, a stratégia?<br />

(Iránymutatás)<br />

• „Hogyan” kívánja megvalósítani célját és<br />

stratégiáját? (Működés)<br />

• „Mit” ért el eddig? „Mit” szándékozik elérni<br />

holnap? (Eredmények)<br />

• a kapcsolat, amely a szervezet célja és<br />

stratégiája között van,<br />

• ezt a kapcsolatot hogyan használja fel arra, hogy<br />

fenntartható értéket teremtsen a legfontosabb<br />

érdekelt felek számára, illetve ezáltal kiváló,<br />

kiemelkedő eredményeket érjen el.<br />

Az EFQM Modell lényegében egy magasan fejlett<br />

üzleti modell, amolyan „kiválósági vászon”, amit,<br />

ha alkalmazója sablonként használ, akkor garantált<br />

a sikere fenntarthatósága.<br />

HOGYAN SEGÍTHET AZ EFQM MODELL?<br />

• Ez a modell lehetőséget kínál a teljes kép<br />

megtekintésére, holisztikus perspektívát mutat<br />

a látott kép elfogadására és annak megértésére,<br />

hogy egy szervezet mennyire összetett, és<br />

mennyire szervezett rendszer.<br />

• Az EFQM Modell segít a szervezetnek abban,<br />

hogy sikereket érjen el azáltal, hogy<br />

––<br />

fenntartható értéket hoz létre,<br />

––<br />

azonosítja és megérti a hiányosságokat,<br />

a jelenlegi és jövőbeli érintettek elvárásait,<br />

––<br />

megoldásokat talál és jelentősen javítja<br />

szervezete teljesítményét és hatását mind<br />

a jelenben, mind a jövőben.<br />

• A modell alkalmazása r<strong>év</strong>én a piaci szereplők<br />

teljesítményét egy olyan átlátható és igazságos<br />

rendszerben lehet összehasonlítani, aminek az<br />

eredményét üzleti kiválósági díjjal ismerik el<br />

az EFQM globális és nemzeti színterein.<br />

• A kiválósági díj értékelésben történő<br />

625

észvételre alkalmas bármilyen méretű és<br />

ágazati szervezet. A kis- és középvállalkozások<br />

is profitálni tudnak az EFQM Modell<br />

alapján történő önértékelésből. A nagyobb<br />

vállalatok, intézmények egyes részlegei is jól<br />

tudják hasznosítani ennek a komplex fókuszú<br />

diagnosztikai értékelésnek az eredményeit,<br />

tapasztalatait.<br />

• Az EFQM Modell lehetővé tesz egy olyan<br />

moderált eszmecserét a szervezet vezetői<br />

és munkatársai, valamint érintetti kör<strong>év</strong>el,<br />

ami támogatja őket az üzleti kiválóságuk<br />

növelésében. A hangsúly a legfontosabbra<br />

fókuszál. Meg kell határozni azokat a konkrét<br />

intézkedéseket, amelyek elősegítik a működés<br />

minőségének hosszú távú fejlesztését és ezáltal<br />

a siker növelését.<br />

Általánosan tapasztalatként mondható (korábbi kiválóság<br />

díj értékelési tapasztalatok alapján), hogy a<br />

legtöbb hazai vállalkozás esetében nincsen tudatosság<br />

pl. a külső és belső érdekelt felek azonosításában,<br />

befolyásuk felmérésében, súlyozásában, a működés<br />

során alkalmazott mérési és értékelési folyamat<br />

eredményeinek PDCA (Plan, Do, Check, Act) szemléletű<br />

visszacsatolásában, a szervezeti stratégia kialakításához<br />

és megvalósításához szükséges releváns<br />

KPI-ok ( Key Performance Indicator) meghatározásában,<br />

azok nyomon követésében, valamint<br />

abban, hogy a szervezeti adottságok, módszertani<br />

megoldások és az elért eredmények közötti tudatos<br />

ok-okozati kapcsolatokat feltárják.<br />

AZ EFQM MODELL ALKALMAZÁSÁNAK<br />

MÓDSZERE: A SZERVEZETI<br />

ÖNÉRTÉKELÉS<br />

A szervezeti önértékelés egy szervezet tevékenységének<br />

átfogó, szisztematikus és rendszeres, összehasonlításokon<br />

alapuló felülvizsgálata, eredményeképpen<br />

a szervezet azonosítja erősségeit és fejlesztendő<br />

területeit, és kijelöli azokat a fejlesztési tevékenységeket,<br />

amelyek megvalósulását a stratégiába illesztve<br />

folyamatosan nyomon követi.<br />

Ez alapján az önértékelési tevékenység egyszerre<br />

hasonlítható egy tükörbe nézéshez, és egyúttal egy<br />

úton való előrehaladáshoz is, melyhez az EFQM Modell<br />

és a RADAR módszertan egy olyan keretrendszert<br />

és módszertani hátteret biztosít, mely strukturáltan<br />

vezeti a szervezet belső motivációból fakadó<br />

önértékelését, fejlődését. Az EFQM Modell segítség<strong>év</strong>el<br />

a szervezet képet kaphat saját erősségeiről és<br />

fejlesztési lehetőségeiről is, miközben segítség<strong>év</strong>el<br />

láthatóvá válnak a jövőbeni fejlesztési irányokon túl<br />

a fenntartható fejlődés szempontjai is. Bár hazánkban<br />

korábban jellemző volt, hogy a minőségfejlesztéssel<br />

kapcsolatos kérdések inkább, mint külső megfelelési<br />

kényszer jelentek meg, cél kell, hogy legyen<br />

ennek „belsővé” tétele, azaz a szervezeti önértékelés<br />

folyamata belső motivációból eredeztethető versenyelőnyt<br />

generáló tevékenységgé kell, hogy váljon.<br />

RADAR - A SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉST<br />

TÁMOGAT ESZKÖZ<br />

A RADAR egy mozaikszó, ami az EFQM által kifejlesztett<br />

diagnosztikai eszköz mögött rejlő logikát<br />

írja le, mely eszköz segíti a szervezetet abban, hogy:<br />

• jobban menedzselje az aktuális<br />

munkamódszerét<br />

• meghatározhassa az aktuális erősségeit és<br />

fejlesztési lehetőségeit.<br />

• A legmagasabb szinten, a RADAR logikája<br />

szerint, a szervezetnek az alábbiakra kell<br />

fokozottan figyelni:<br />

• A stratégiája részeként célul kitűzött<br />

eredmények meghatározása (R)<br />

• Számos helyén való módszer / megközelítés<br />

alkalmazása, amelyek hozzájárulnak a kívánt -<br />

626

aktuális és jövőbeli – eredmények eléréséhez (A)<br />

• Megközelítések megfelelő alkalmazása (D)<br />

• Értékeli és finomítja az alkalmazott<br />

megközelítéseket tanulási és fejlesztési célból<br />

(A, R).<br />

Maga a RADAR módszertan alapvetően egy jól ismert,<br />

a minőségfejlesztés területén gyakran alkalmazott<br />

eljárás, a PDCA / PDSA ciklus logikára épül.<br />

gyan használható az EFQM Modell a vezetői kiválóság<br />

eléréséhez?<br />

„Kezdd magadon!”<br />

A vezetői létben a kiválóság nem arról szól, hogy a<br />

környezet végre-valahára felfedezte, hogy van egy<br />

zsenije, aki könnyen és gyorsan minden problémát<br />

meg fog oldani, vagy minden kérdést azonnal meg<br />

fog válaszolni.<br />

Inkább szól arról, hogy<br />

• mennyire akar és képes a vezető egy<br />

holisztikus látásmódot kialakítani,<br />

• mennyire törekszik önismeretének<br />

mélyítésére, majd<br />

• mit kezd a megszerzett felismerésekkel, mint<br />

eszközökkel,<br />

• hogyan dolgozik azon kapcsolódásokban,<br />

amelyekre vezetőként hatása van.<br />

Ezért az alábbi öt összetevőt érdemes megvizsgálni:<br />

Nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján elmondható,<br />

hogy az EFQM-Modell – szervezeti önértékelés<br />

– RADAR módszer hármas alkalmazása hatékony<br />

és sikeres eszköz lehet a szervezetek vezetőinek<br />

kezében, támogatva a működés folyamatos<br />

fejlesztését, illetve a fenntartható működés biztosítása<br />

érdekében szükségszerű szervezeti változásokat,<br />

transzformációt.<br />

Ha elfogadjuk, hogy ez az eszközrendszer a vezetés<br />

működését hivatott támogatni, akkor óhatatlanul<br />

következik ebből, hogy a vezető maga miként és mi<br />

célból alkalmazhatja ezeket?<br />

Mire koncentráljon egy vezető, ha azt szeretné, hogy<br />

a siker hosszú távon is fennmaradjon? Avagy ho-<br />

1. A vezetői létben a kiváló cselekvés egyenértékű a<br />

teljeskörű felelősségvállalással. Nincs siránkozás,<br />

kifogás keresés, mások hibáztatása. A vezető<br />

energiáját kizárólag arra fókuszálja, ami az ő<br />

hatáskörében van. Gyorsan adaptálódik azokhoz<br />

a körülményekhez, amin nem tud változtatni.<br />

Megtanulta időben felismeri a változásokat, a<br />

veszélyeket és olyan módon tudja átkeretezni<br />

mindezeket, hogy a kihívásokban az innováció<br />

forrását látja. Az elért eredményeket nem<br />

önmagának tulajdonítja, a teljesítményt nem a<br />

saját iparágán belül hasonlítja össze, a jövőbeli<br />

sikerekének a hajtóerejét a jövőbeli érdekelt felek<br />

igényeinek megismerése adja.<br />

2. A vezetői létben a kiváló szemléletmód<br />

egyenértékű egy olyan önismereti utazással,<br />

aminek a tartalmi és lelkületi sorvezetője lehet<br />

az EFQM Modell szemlélete. Az önismereti<br />

utazás időpontjára nem lehet jókor, a megfelelő<br />

időben felkészülni, és nem elég csak eltervezni.<br />

Az első lépést akkor kell megtenni, amikor<br />

valaki felelősséget vállal önmagán kívül más<br />

emberekért, csoportért, közösségért, szervezetért.<br />

A vezető minden problémára, kihívásra úgy<br />

tekint, mint az élettől kapott tananyagra,<br />

627

amiben a visszacsatolás, az önreflexió segíti őt<br />

rugalmas szemléletmód és növekedési szemlélet<br />

kialakításához. Az EFQM Modell ennek az<br />

önreflexiónak az eszköze, a vezető tükre.<br />

3. A vezetői létben a kiváló gondolkodás<br />

egyenértékű a jövőtudatos gondolkodással. Olyan<br />

megkülönböztető, magas értéket képviselő<br />

termék vagy szolgáltatás kapcsolódik a nevéhez,<br />

ami a fogyasztók, ügyfelek számára azonos a<br />

kiválóság fogalmával. A szervezet "miért?”-<br />

je, célja megmagyarázza a vezető "miért-jét<br />

és hogyan-ját" a vezetői létről, és messze<br />

túlmutat a vállalati webhelyeken olvasható<br />

küldetések és jövőképek sztenderd mondatain.<br />

A jövőtudatos vezető hite és értékrendje<br />

r<strong>év</strong>én olyan attitűd és viselkedés jellemzi az<br />

egész közösségnek, szervezetnek a kultúráját,<br />

amiben ténykedik, ahol a sokféle nézőpontot<br />

képesek harmonizálni, ahol az emberek<br />

különbözőségeire versenyelőnyként tekintenek,<br />

ahol a versenytársak sikereit megköszönik, ahol<br />

a Föld, a környezet és az ember erőforrásait nem<br />

zsákmányolják ki.<br />

4. A kiváló szervezet vezetői kibontakoztatnak.<br />

Amint kiválóvá válik a vezető, akkor megszűnik<br />

benne a „mindent uralok” vágya, és átveszi<br />

a helyét a „visszacsatolás vágya”.<br />

A visszacsatolásra éhes vezetőre a körülötte<br />

l<strong>év</strong>ő emberek úgy tekintenek, mint az irányítási<br />

funkciók mesterére és életükben pedig a szakmai<br />

karrierjük, tehetségük kibontakoztatását<br />

támogató mentorára.<br />

5. A kiváló szervezet vezetője a teljes menedzsment<br />

csapatával együttműködve élesíti ki a<br />

szervezete jövőképét. A nézőpontokat közösen<br />

harmonizálják, a stratégiai prioritásokat<br />

világosan kommunikálják, mert felismerik, hogy<br />

ez teszi lehetővé, hogy az egész csapat azonos<br />

irányba nézzen:<br />

• Hol szeretné látni a vállalkozását néhány <strong>év</strong><br />

múlva?<br />

• Milyen mérhető célokat szeretne elérni ennek<br />

érdekében?<br />

• Milyen készségek és képességek szükségesek<br />

ehhez?<br />

E kérdések alapján a vezető ambiciózusan kifejheti,<br />

hogyan lehet elérni legfontosabb céljait, milyen<br />

eredményeket szeretne elérni, és milyen tevékenységekre<br />

lesz szükség a megvalósításhoz. Felismeri<br />

szervezete különleges erősségeit, és megteszi az<br />

első fejlesztési intézkedéseket, amelyek segítenek<br />

megragadni az eddig fel nem fedezett lehetőségeket.<br />

Így felkészülhet a jövőre, hatékony struktúrákat<br />

hozhat létre, kiemelkedhet a tömegből, és ezáltal<br />

megőrizheti versenyelőnyét.<br />

Az EFQM Modell a megalkotók hitvallása szerint<br />

szervezeti mérettől, működési formától és ágazattól<br />

függetlenül képes az alkalmazó szervezet fejlődését,<br />

átalakulását, fenntartható működését támogatni.<br />

Hogy ez mennyire így van, a hazai felsőoktatás területére<br />

ad a következő rész kitekintést<br />

AZ EFQM KIVÁLÓSÁG MODELL<br />

ALKALMAZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN<br />

„Tudatában van-e a magyar felsőoktatás annak, hogy<br />

itt egy tudáspiaci versenyről van szó, felsőoktatásunk<br />

nem önálló szigetként, hanem versenyszituációban<br />

kell, hogy működjék?”<br />

A fenti kérdés már 2010-ben megfogalmazódott és<br />

bár az elmúlt <strong>év</strong>tized számos változást hozott a felsőoktatásban<br />

mind hazai, mind nemzetközi színtéren,<br />

a piac alapjaiban változott meg, vele együtt a<br />

versenyfeltételek is, annak relevanciájából mit sem<br />

veszített.<br />

Egy felsőoktatási intézmény – a piac fenti változásait<br />

figyelembe v<strong>év</strong>e – akkor képes hatékonyan<br />

és eredményesen működni, ha ismeri és érti saját<br />

működési elveit, tisztában van azzal, melyek a szervezeti<br />

képességei és magkompetenciái. Ennek az<br />

ismeretnek a tudatában képes saját teljesítményét<br />

elemezni, értékelni és azt a releváns területeken<br />

fejleszteni. Ez önmagában versenyképesség javító<br />

hatású, ugyanakkor a szervezeti teljesítményértékelés<br />

sikere, a reális és valós kép kialakítása szempontjából<br />

meghatározó, hogy mindezt egyfajta belső<br />

motiváció idézze elő, támassza alá. Ebben tud<br />

segíteni a szisztematikusan végrehajtott és ismételt<br />

PDCA-ciklusok folyamata, melynek együttes hatásával<br />

érhető el a fejlődés.<br />

Az intézményeknek ebben a körben alapvetően<br />

módszertani támogatásra van szükségük, amiben<br />

628

az EFQM Modell adta keret- és eszközrendszer<br />

adaptációja messzemenőkig alkalmas lehet, kitöltheti<br />

a fent említett rést. Két irányban is hasznos<br />

ez: segíti az intézményeket a szabályozási környezethez<br />

való alkalmazkodásban, ugyanakkor - a<br />

tudatos, Európa konform szervezetfejlesztés eredményeképpen<br />

- közvetlen visszacsatolást is ad az<br />

intézményi versenyképesség javításához is.<br />

Az átfogó modellváltás meghatározó hívó szava a piaci<br />

szemlélet, a vállalati környezetből nyerhető szervezeti<br />

professzionalizmus bevetésére való tudatos törekvés,<br />

amelynek eredményeképpen a felsőoktatási intézmények<br />

egyre inkább felismerik, hogy szolgáltató szervezetekként<br />

kell működniük. Ez a szemlélet a felsőoktatási<br />

szolgáltatásminőség és az intézményi kiválóság<br />

kérdését is új dimenziókba helyezi. A megváltozott<br />

állami fenntartói attitűd rákényszeríti az intézményeket<br />

e tudatos piaci szemlélet alkalmazására. A hazai<br />

egyetemek versenyképességi lépésváltásának meghatározó<br />

momentuma a szolgáltató szemlélet érvényesítésén<br />

keresztül a megfelelő minőségcélok kijelölés<strong>év</strong>el<br />

és megvalósításával összefüggő szervezetfejlesztés, az<br />

intézményi folyamatok optimalizálása, korszerűsítése.<br />

Ezek az elvárások a versenyszférában alkalmazott<br />

megközelítések megjelenését és adaptációját eredményezik<br />

a felsőoktatási versenyképesség és kiválóság<br />

növelése érdekében. Ezen intézményi szempontokat<br />

alapul v<strong>év</strong>e az elmúlt <strong>év</strong>tizedekben az EFQM<br />

Modell és az azon alapuló holisztikus szervezeti<br />

önértékelés felsőoktatásban való alkalmazhatósága<br />

egyre növekvő figyelmet kapott.<br />

A potenciális hallgatók megnyeréséért és a megl<strong>év</strong>ő<br />

hallgatók megtartásáért folyó egyre intenzívebb<br />

versenyben azt követeli meg az intézményektől, hogy<br />

megfelelő szervezeti válaszokat találjanak arra, hogy<br />

hogyan lehet a legfontosabb érdekelt felek elvárásainak,<br />

elégedettségének, a nekik nyújtott oktatási<br />

és kutatási szolgáltatások minőségének megfelelő<br />

aspektusait megbízható és érvényes módszerekkel<br />

mérni, értékelni és ezen megoldásokon keresztül az<br />

intézmény versenyképességét növelni.<br />

ÖSSZEFOGLALÁSKÉNT KÖVETKEZZEN<br />

EGY RÖVID FELSOROLÁS ARRÓL, HOGY<br />

MILYEN ELŐNYEI VANNAK AZ EFQM<br />

MODELL HASZNÁLATÁNAK?<br />

• Segít meghatározni a szervezete célját:<br />

A cél minden szervezet éltető eleme. Enélkül<br />

nincs ok a létezésre. Az EFQM Modell az<br />

agilis cél, jövőkép és stratégia fontosságára<br />

helyezi a hangsúlyt a szervezetek számára, ha<br />

fenntartható értéket akarnak teremteni.<br />

• Segíti a kiválósági kultúra kialakítását: Az<br />

EFQM Modell egy innovatív kultúrateremtő,<br />

amely a minőségi működéssel kapcsolatos<br />

alapvető meggyőződéseket és közös célokat<br />

helyezi a szervezetek középpontjában, lehetővé<br />

t<strong>év</strong>e számukra, hogy kapcsolatban maradjanak<br />

és elkötelezettek legyenek elképzeléseik<br />

mellett.<br />

• Segít erős vezetési funkciókat kialakítani:<br />

A hatékony vezetés hűen tartja magát a<br />

szervezetet céljaihoz és víziójához, ezért<br />

az EFQM Modell a „vezetők minden<br />

szinten” megközelítést hirdeti, hogy<br />

minden tevékenységben erős döntéshozatalt,<br />

együttműködést és csapatmunkát biztosítson.<br />

• Segít átalakítani a szervezetet: Az átalakítási<br />

folyamat időt vesz igénybe, és az EFQM Modell<br />

egy jól bevált keretet biztosít, hogy<br />

a különböző transzformációk – mint például<br />

digitalizáció, robotika, lean - a lehető<br />

legzökkenőmentesebb és fájdalommentesebb<br />

legyen.<br />

• Segíti az agilis gyakorlatok népszerűsítését: Az<br />

agilitás a felmerülő fenyegetésekkel szemben<br />

ellenálló, reziliens szervezet jele. Az EFQM<br />

Modell szervezeti elemzéseket és betekintést<br />

nyújt a haladás és az átalakulás<br />

biztonságos útjára.<br />

• Segíti a szervezeti tanulást, a<br />

tudásmenedzsmentet: A modell a megatrendek<br />

és a szervezet saját eredményeinek,<br />

teljesítményének a megértésére ösztönöz.<br />

A modellhez kapcsolódó értékelési platform<br />

(RADAR módszertan és az AssessBase digitális<br />

felület) segítség<strong>év</strong>el egy olyan digitális vezetői<br />

műszerfal áll az alkalmazók rendelkezésére,<br />

amely támogatja a szervezeteket a kiemelkedő<br />

teljesítmény, a kulturális változás és az<br />

átalakulás felé vezető úton. Ezen a platformon<br />

az EFQM Modellen alapuló különféle<br />

értékelési eszközök találhatók,<br />

a legalapvetőbbtől a legbonyolultabbig,<br />

belső vagy külső értékelés kezeléséhez.<br />

629

A RADAR és az AssessBase nem más, mint<br />

egy platform a tanuláshoz, a másokkal való<br />

interakcióhoz, valamint a tudás és a tapasztalat<br />

megosztásához.<br />

• Segít a konkrét szervezeti kihívások<br />

kezelésében: Az EFQM Modell tisztában<br />

van azzal, hogy minden szervezet más és<br />

más, és az átalakulásnak nincs mindenkire<br />

érvényes megközelítése. Ez az oka annak,<br />

hogy az EFQM Modellt az alapoktól kezdve<br />

úgy építették fel, hogy alkalmazkodni<br />

lehessen az adott szervezet külső és belső<br />

kihívásaihoz, és elég rugalmas legyen a<br />

teljesítménynövekedéshez.<br />

• Segít „RADAR-ozni” a jelent, előre vetíteni a<br />

jövőt: Az EFQM Modellt a változó piacokon<br />

szerzett több <strong>év</strong>es tapasztalat alapján<br />

folyamatosan fejlesztik, hogy megértsék a<br />

szervezeti elemzések, a jövőbeli előrejelzések<br />

és a prediktív intelligencia hozzájárulását<br />

a valódi átalakuláshoz. A modellt ezáltal<br />

referenciaként lehet használni a jelenlegi<br />

és jövőbeli kihívások leküzdésére. Ehhez<br />

szükséges a RADAR módszertan alkalmazása,<br />

amely egy diagnosztikai és értékelő eszköz.<br />

A RADAR módszerrel a szervezeti<br />

önértékelés keretében azonosíthatók az<br />

erősségek és a fejlesztendő területek a<br />

vezetés- és működés érettsége szempontjából.<br />

Számszerűsíthető a cég szervezeti<br />

érettségének jelen szintje, majd a kitűzött<br />

fejlesztésekkel az elért új szint.<br />

Napjainkban a Kiválóság kultúra elkötelezettjei<br />

számára két megmérettetési lehetőség áll rendelkezésre,<br />

melyek esetében a fent említett támogató<br />

„hármas eszköztár” kiegészíthető a „külső szemes”<br />

szakértői véleménnyel. Ez alapján egyértelműen<br />

megfogalmazható, hogy:<br />

MILYEN HOZZÁADOTT ÉRTÉKET ADHAT<br />

AZ KÜLSŐ ÉRTÉKELÉS, A NEMZETI<br />

KIVÁLÓSÁG ELISMERÉSI RENDSZER<br />

(NKER) / NEMZETI KIVÁLÓSÁG<br />

DÍJ (NKD)?<br />

A külső értékelők bevonásával megvalósított folyamatban<br />

egy hozzáértő szakértői csapat támogatja<br />

az EFQM Modellt alkalmazó szervezetet, segít azonosítani<br />

a vakfoltokat, és áttörni a berozsdásodott<br />

szervezeti mechanizmusokat. Ez a külső perspektíva<br />

megkönnyíti a mélyen gyökerező gondolat- és<br />

viselkedésminták fellazítását. Az értékelés eredménye<br />

r<strong>év</strong>én<br />

• világosabbá válnak a stratégiai prioritások és<br />

új perspektívát jelölhetnek ki, fejleszthetők<br />

a szervezet céljai,<br />

• inspirációt lehet kapni ahhoz, hogyan lehet<br />

ezeket a célokat elérni és ez által növelni az<br />

üzleti sikereket,<br />

• fejlesztési intézkedéseket és a jövőbeli mérések<br />

irányát lehet bevezetni.<br />

A Szövetség a Kiválóságért Egyesület 2006-ban alakult,<br />

és az alábbi küldetés megvalósítására törekszik:<br />

„A felhalmozott tudás, ismeretanyag és partneri<br />

együttműködések segítség<strong>év</strong>el, a leghatékonyabb<br />

módon járuljon hozzá a hazai szervezetek<br />

kiválóságához, támogatva működésük eredményességét,<br />

versenyképességét és fenntarthatóságát.”<br />

Az EFQM Modell és a RADAR módszertan alkalmazással<br />

az iparfejlesztéshez, a természet alapú gazdaság<br />

kiépítéséhez, a jövőbe mutató trendekre történő<br />

felkészüléshez kívánunk hozzájárulni. Mint az<br />

EFQM hazai képviselője, szakmai téren támogatjuk<br />

a Magyarország kormánya által szervezett Nemzeti<br />

Kiválóság Díj működését és a négy minőségügyi<br />

szervezet közös összefogásával létrejött Nemzeti<br />

Kiválóság Elismerési Rendszer-t (NKER).<br />

Elkötelezett tulajdonosokat, cég és intézmény vezetőket<br />

szeretnénk megnyerni, akik érdekeltek<br />

• az EFQM Modell és a RADAR módszertan<br />

alkalmazásában,<br />

• az általuk vezetett szervezet hosszú távú és<br />

fentartható fejlődésében.<br />

Fő szempont a partneri kapcsolataink kiépítésében a<br />

hazai és nemzetközi benchmarking alkalmazása, az<br />

egymástól való tanulás lehetőségének biztosítása, a<br />

6<strong>30</strong>

magas szintű működés megismerése, amely a többi<br />

hasonló szervezet, cég számára példamutató lehet.<br />

Biztosítjuk a fejlődés iránt nyitott vállalkozások, intézmények<br />

számára az EFQM Modell alkalmazásába<br />

történő fokozatos bekapcsolódási lehetőséget, az<br />

NKER rendszerben történő előrehaladás érdekében.<br />

Az eddigi nemzeti minőség díjat és kiválóság díjat<br />

nyert szervezetek, a Kiválóság Nagykövetek és az<br />

EFQM értékelők szakmai tudásukkal széles körben<br />

elérhetők az országban, az EFQM Modell és a RA-<br />

DAR módszertan alkalmazók közvetlen közelben<br />

kaphatnak támogatást fejlődésük megvalósításához.<br />

Az SZKE 2026-ban lesz 20 <strong>év</strong>es. Az esemény méltó<br />

körülmények közötti megünneplésére készülünk.<br />

20<strong>30</strong>-ra szeretnénk, hogy Magyarország már nemzetközi<br />

szinten értékelhető eredményt tudjon felmutatni<br />

az EFQM Modell és a RADAR módszertan<br />

alkalmazásának területén.<br />

Ehhez minél több ötcsillagos szintet elért szervezetet<br />

kell megtalálnunk, és tovább segítenünk a<br />

fejlődésüket.<br />

Stasztny Péter<br />

Stasztny Péter, a Szövetség a Kiválóságért Egyesület elnökségi tagja, kiválóság<br />

nagykövet, EFQM értékelő. Részese a ZalaZONE kiválósági központ fejlődésének,<br />

tervei közt szerepel további kiválóság központok létrejöttének támogatása,<br />

az EFQM Modell és a RADAR módszertan további elterjesztése érdekében. Aktív<br />

nyugdíjas 20 <strong>év</strong>es autóipari és 15 <strong>év</strong>es szerszámgyártásban szerzett tapasztalattal.<br />

Lean és kaizen projektek, illetve képzések szakértője, a Lean Coffee<br />

szakmai estek győri szervezője. A természet alapú gazdaság iránt érdeklődik, a<br />

gyakorlatban kertészkedik.<br />

Dr. Tóth Zsuzsanna Eszter<br />

Dr. Tóth Zsuzsanna Eszter az ELTE Gazdaságtudományi Karának oktatási dékánhelyettese,<br />

a Menedzsment és Üzleti Jog Tanszék egyetemi docense. A Szövetség<br />

a Kiválóságért egyesület kiválósági nagykövete, EFQM értékelő. Doktori<br />

disszertációjának témája a hazai minőségdíjas vállalatok önértékelési gyakorlatának<br />

és eszköztárának a vizsgálata volt. Folyamat- és minőségmenedzsment<br />

tantárgyakat oktat üzleti képzések alap- és mesterszakjain, kutatási érdeklődésének<br />

középpontjában a szolgáltatásminőség mérése és értékelése áll felsőoktatási<br />

környezetben.<br />

Tar Judit<br />

Tar Judit minőség-és szervezetfejlesztési szakember, senior vezetési tanácsadó, vezető<br />

auditor és tréner a világvezető SGS tanúsító szervezetnél. Több hazai egyetemen<br />

Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán, ELTE Társadalomtudományi<br />

Karán, Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán - minőségmenedzsment<br />

tantárgyak kidolgozásában és az oktatásban vállal szerepet. Mint EFQM értékelő<br />

és tréner több mint 20 <strong>év</strong>e elkötelezetten támogatja a hazai kiválóság ügyét,<br />

az új modell hazai bevezetését. Vezető értékelő a Nemzeti Kiválóság Díj értékelői<br />

csoportjában, 2021-ben elnyerte a Legnépszerűbb Kiválósági Nagykövet díjat.<br />

631

Szabó Kálmán<br />

Szabó Kálmán a Szövetség a Kiválóságért Egyesület ügyvezető igazgatója. 2001<br />

óta foglalkozik az EFQM Modellel, 2002 óta aktív szerepet vállal az EFQM hazai<br />

partnerszervezetének képviselőjeként a brüsszeli irodával való kapcsolattartásban,<br />

együttműködésben. Az elmúlt két <strong>év</strong>tizedben számos kiválóság program<br />

tervezésében és megvalósításában vett részt, melyek közül kiemelkedik a Grundfos<br />

Beszállítói Kiválóság Program, melyet az EFQM nemzetközi jó gyakorlatként<br />

ismert el. Az elmúlt <strong>év</strong>ekben fő feladatai a Nemzeti Kiválóság Elismerési Rendszer<br />

(NKER) és a Nemzeti Kiválóság Díj (NKD) szakmai támogatása.<br />

Leannovation Kiállító NMK 2021<br />

SZKE Kiállító NMK 2021<br />

632

Dr. Háry András – Tóth Csilla<br />

A KIVÁLÓSÁG, MINT A ZALAZONE<br />

INNOVÁCIÓS ÖKOSZISZTÉMA<br />

FEJLESZTÉSÉNEK HAJTÓEREJE<br />

Az innovációs ökoszisztémák feladata színteret és platformot nyújtani a különböző szereplők<br />

értékalapú együttműködéséhez, nagy hozzáadott értékű kimenetek, termékek<br />

és szolgáltatások megvalósítása céljából. Ennek egy példája a zalaegerszegi ZalaZONE<br />

járműipari tesztpálya, amely a hagyományos és az automatizált, illetve önvezető jármű<br />

tesztek számára kínál tesztelési és validációs környezetet. A fejlesztés koncepciójának<br />

kijelölésekor célként fogalmazódott meg egy olyan, az egymáshoz kapcsolódó projektek<br />

szinergikus előnyeinek kiaknázására épülő technológiai parki környezet létrehozása,<br />

amely lehetőséget kínál mindazon szereplők számára, amelyek fejlődési potenciált látnak<br />

a ZalaZONE innovációs ökoszisztémához történő kapcsolódásban. Az ökoszisztéma fejlesztése<br />

az ipar és az egyetemi, kutatóintézeti bázisok együttes jelenlétére épül, támaszkodik<br />

a szerzők kapcsolódó kutatásaira és az EFQM kiválósági modell filozófiájára.<br />

A ZalaZONE fejlesztés jól példázza a komplex rendszerek<br />

és összetett projektek menedzsment kihívásait,<br />

egyúttal alátámasztja a kiválóság-alapú megközelítések<br />

alkalmazásának szerepét és ezek hozzájárulását<br />

a fejlesztés sikereihez.<br />

A cikk áttekintést ad a ZalaZONE projekt lényegéről,<br />

a megvalósítás első hét <strong>év</strong>ének tapasztalatairól, a<br />

kiválósági megközelítéssel kapcsolatos eredményekről.<br />

A szerzők bemutatják a fejlesztés során felmerülő<br />

menedzsment kihívásokat, az azokra kialakított válaszokat<br />

és a fő tanulságokat. Az anyag egyúttal áttekintést<br />

ad a ZalaZONE park egyedi jellemzőiről és a<br />

további potenciált jelentő lehetőségekről is.<br />

1. BEVEZETÉS<br />

A járműipart napjainkban komoly technológiai átalakulás<br />

jellemzi, amelynek fontos irányai a hagyományos,<br />

belsőégésű erőforrások helyett alternatív és<br />

kombinált meghajtó erőforrások előtérbe kerülése,<br />

valamint a magas szinten automatizált és autonóm<br />

járművek térnyerése. Ezen új technológiák tesztelésére<br />

még ma is korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre.<br />

Rendszerint ilyen célra kialakított laborok,<br />

régebben épült és átalakított tesztpályák vagy<br />

közlekedési infrastruktúrák, utak leválasztott része,<br />

esetleg kifejezetten ilyen szándékkal létrehozott kisebb<br />

tesztkörnyezetek szolgálnak az új fejlesztések<br />

validálására.<br />

Az elérhető tesztpályák rendszerint korábban épültek,<br />

amikor még nem voltak előtérben a ma ismert új technológiák,<br />

ráadásul ezek nagy része a fokozódó minőségi<br />

elvárások miatt jelentősen leterhelt. Az elérhető<br />

tesztkörnyezetek közül még kevesebb az olyan, amely<br />

komplex autonóm funkciók teljeskörű tesztelését is lehetővé<br />

teszi, ahol megvalósítható lenne összetett szituációk<br />

és funkciók biztonságos tesztelése, különböző<br />

közlekedési forgatókönyvek reprodukálása biztonságos,<br />

erre a célra tervezett környezetben.<br />

Mindezek miatt erős a piaci igény a korszerű, legújabb<br />

technológiákat kiszolgáló tesztelési környezet<br />

iránt, ez hívta életre a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari<br />

tesztpálya projektet 2016-ban.<br />

633

A 2021 végére elkészült tesztpálya (1. ábra) egyedisége,<br />

hogy a hagyományos tesztpálya funkciók a<br />

jövő járműveire fókuszáló kutatás-fejlesztési infrastruktúra<br />

elemeivel együtt valósulnak meg, egy<br />

egymásra épülő, többszintű validációt lehetővé tevő<br />

rendszerben. A tesztpálya minden eleme különböző<br />

jármű funkciók tesztelésére szolgál, a pálya tartalmaz<br />

olyan tesztmodulokat is, amelyek kifejezetten<br />

az önvezető és az automatizált jármű megoldások<br />

tesztelésére készültek (pl. autópálya szakasz, városi<br />

tesztkörnyezet, országúti teszt szakasz, stb.).<br />

1. ábra A ZalaZONE járműipari tesztpálya<br />

2. A ZALAZONE INNOVÁCIÓS<br />

ÖKOSZISZTÉMA<br />

A tesztpálya közvetlen szomszédságában kialakított<br />

környezet egyik fő szempontja volt teret teremteni<br />

azon partnerek (a tesztpálya ipari ügyfelei és a<br />

kutatóintézetek) számára, amelyek erősítik a tesztpálya<br />

működését, és akik számára tesztpálya versenyelőnyt<br />

jelent. Ezért két kiemelt zóna kijelölésére<br />

került sor, amelyek nem a tesztpálya beruházás részét<br />

képezték, hanem az ún. generált, transzlációs<br />

hatás eredményeként jöttek létre, az ipari és egyetemi<br />

partnerek beruházásában valósultak meg.<br />

Az ügyfél zóna a tesztpálya állandó használóinak<br />

fejlesztőközpontjai számára szolgál bázisként. 2022<br />

végére az AVL fejlesztőközpontja már megkezdte<br />

itt működését, és elindult a BOSCH bázisának kivitelezése<br />

is. A K+F+I campus pedig a modern technológiákhoz<br />

kapcsolódó egyetemi kutatócsoportok<br />

és mérnöki fejlesztő, innovációs tevékenységek, e<br />

téren működő kisvállalkozások számára jelent betelepülési<br />

helyszínt, egyúttal kooperációs környezetet.<br />

A projekt végső soron egy többszintű tesztelési rendszer<br />

létrehozását célozta meg, amely a szimulációs<br />

környezettől, a laborokon és az épített tesztkörnyezeten<br />

keresztül egészen a kvázi-valós tesztelési lehetőségekig<br />

terjed. (3. ábra)<br />

A járműipari tesztpálya koncepciójával (2. ábra) cél<br />

volt az is, hogy ne önmagában egy önálló tesztelési<br />

infrastruktúra, hanem az azzal szinergikus egységben<br />

fejlődő környezet, egy komplett innovációs<br />

ökoszisztéma jöjjön létre.<br />

3. ábra Többszintű validációs rendszer a tesztpályával<br />

2. ábra Tesztpálya koncepció<br />

A többszintű tesztelés olyan, a kutatás-fejlesztést támogató<br />

rendszert biztosít a hazai és nemzetközi járműipar<br />

és a kapcsolódó szektorok számára, amely<br />

képes a fejlesztési folyamat minden stádiumában<br />

biztosítani a megfelelő vizsgálati környezetet.<br />

634

A tesztpálya és a körülötte kialakuló teljes innovációs<br />

ökoszisztéma alkotja a ZalaZONE Parkot, melynek<br />

modelljét a 4. ábra foglalja össze.<br />

4. ábra A ZalaZONE tudományos és innovációs<br />

park modellje<br />

Azzal, hogy a tesztpálya egy termékfejlesztési láncba<br />

épülő megoldások validációját és kipróbálását szolgálja,<br />

önmagában is fontos katalizáló hatással bír, hiszen<br />

nagy hozzáadott értékű tevékenységekre épül.<br />

A katalizáló (tovagyűrűző hatás) két irányba is kiterjed.<br />

Az egyik hatásirány a tesztpályát használó ipari<br />

szereplőket arra ösztönzi, hogy helyben, a tesztpályához<br />

minél közelebb létrehozzák önálló tevékenységüket,<br />

preferáltan fejlesztőközpontjaikat, ezért az<br />

innovációs ökoszisztéma egyik kiemelt feladata ezen<br />

fejlesztőközpontok számára teret kínálni. A másik<br />

hatásirány a kutatás-fejlesztés, amely a pálya K+F<br />

célú használóinak kiszolgálását, lokalizálását jelenti,<br />

továbbá ezzel összefüggésben a kapcsolódó tudásbázisok<br />

felépítését, bekapcsolását. Ezért lényeges, hogy<br />

a park dedikált helyet, versenyképes helyszíneket<br />

tudjon kínálni a K+F szereplők és együttműködések<br />

számára is. A zalaegerszegi ZalaZONE parkban a<br />

járműipari tesztpálya kezdetekben a program katalizátora<br />

volt, a K+F+I campuson létrejött ZalaZONE<br />

Kutatási és Technológiai Központ pedig a tudásalapú<br />

fejlesztések gyújtópontját adta.<br />

A modell tehát legfőképp az ipari területre és a tudásbázisokra<br />

épülve képezi a kialakuló innovációs<br />

ökoszisztéma alapját. A tudás fontossága egyre<br />

inkább erősödő irányt vesz (pl. közös ipari K+F<br />

projektek kialakítása), ezzel együtt a nemzetközi<br />

kapcsolatok terén ugyancsak támogatja az új és feltörekvő<br />

megoldások kialakítását.<br />

Különösen fontos a modellben az ipari és egyetemi<br />

tudásbázisok egyensúlyának fenntartása, hiszen<br />

a betelepülő ipari szereplők és fejlesztőközpontok,<br />

valamint a fejlődés forrása, a humán erőforrás (K+F<br />

szereplők, mérnöki háttér építés és a belülről „önmagát<br />

fejlesztő” start-up pillér) összességéből integrálódik<br />

tudásbázis lokálisan, a kis- és középvállalkozások<br />

szintjén, illetve integrálódik globálisan is,<br />

nemzetközi szinten. A létrejövő tudásháttér éppen<br />

az a kohéziós erő, amely a modell minden elemét<br />

összekapcsolja.<br />

A folyamatosan megújuló humán és szellemi háttér<br />

tehát a teljes modell mindegyik eleméhez elengedhetetlen,<br />

ezért szükséges a megfelelő inkubációs<br />

és tanuló környezet, illetve az ezekhez kapcsolódó<br />

rendszerek és objektumok létrehozása, mint például<br />

a ZalaZONE Kutatási ás Technológiai Központ<br />

(5. ábra).<br />

5. ábra A ZalaZONE Kutatási ás Technológiai Központ<br />

3. MENEDZSMENT IRODALMI<br />

KITEKINTÉS<br />

Bár az innovációs ökoszisztéma fogalom intenzívebb<br />

használata (Adner, 2006) Harvard Business Review<br />

cikkének közzététele után indult el szélesebb körben,<br />

az innovációs ökoszisztémáknak a ZalaZONE környezethez<br />

hasonló parkok kapcsán a klasszikus megközelítése<br />

a „triple helix” tudásmodellhez köthető, amelyet<br />

Etzkowitz és Leydesdorff (2000) fejlesztett ki. Ez a<br />

modell három „hélixet” hangsúlyoz, amelyek összefonódnak<br />

az innovációs rendszerben: akadémia-egyetemek,<br />

ipar és állam-kormányzat.<br />

A ZalaZONE modellje esetében is jelen van ez a<br />

hármas szerepkör, az állam (igaz, nem támogatásként,<br />

hanem befektetőként) hozta létre a tesztpálya<br />

635

infrastruktúrát, ám annak működtetése már az ipar<br />

és a kutatóintézetek feladata. Szintén e két utóbbi<br />

érdekelt kör az, amely a tesztpálya környezetében a<br />

további beruházásokat végrehajtja, és ezzel érvényre<br />

juttatja az eredeti beruházás transzlációs hatását.<br />

Ilyen értelemben a ZalaZONE park teljes mértékben<br />

illeszkedik az Oh et.al. (2016) által publikált megközelítésbe,<br />

miszerint az innovációs ökoszisztéma<br />

két különálló, de nagyrészt elkülönült gazdasághoz<br />

köthető, az egyik a kutatógazdaság, amelynek hajtóereje<br />

az tudományos kutatás, a másik a kereskedelmi<br />

gazdaság, amelynek mozgatója a piac. Ez adja<br />

a ZalaZONE egyik egyediségét is, amely a hasonló<br />

nemzetközi technológiai park kezdeményezésekkel<br />

összevetve is fontos jellemző, nevezetesen az ipari és<br />

a tudományos oldal kiegyensúlyozott, egymást erősítő<br />

jelenléte.<br />

A ZalaZONE innovációs ökoszisztéma fejlesztése<br />

épít a különböző menedzsment kutatásokra, a továbbiakban<br />

ezek közül emelünk ki néhány, a jelen<br />

írás fő üzeneteihez kapcsolódó megfontolást.<br />

Bár az innovációs ökoszisztémákhoz kapcsolódó kutatások<br />

során jelentősen eltérő aspektusok merülnek<br />

fel, széles körben egyetértés van abban, hogy az ökoszisztémák<br />

megkívánják komplementer innovációk,<br />

termékek vagy szolgáltatások szereplőinek jelenlétét.<br />

Jacobides et.al (2018) definíciója szerint az ökoszisztéma<br />

olyan szereplők összessége, amelyek különböző<br />

szintű többoldalú, nem általános komplementaritásokkal<br />

rendelkeznek, és amelyek nem teljesen hierarchikusan<br />

ellenőrzöttek.<br />

A ZalaZONE környezet park-szerű fejlődése éppen<br />

ezt tükrözi, hiszen egymáshoz kapcsolódó, ugyanakkor<br />

teljesen különálló ipari, vállalkozói vagy<br />

egyetemi entitásokról van szó.<br />

Jackson (2011) az innovációs ökoszisztémát összetett<br />

kapcsolatok rendszereként határozza meg olyan<br />

szereplők között, amelyek funkcionális célja a technológiai<br />

fejlődés és az innováció elősegítése. A ZalaZONE<br />

ökoszisztéma alapítási szándéka kifejezetten<br />

a modern technológiák, az önvezető mobilitás köré<br />

épül, és a teljes fejlesztés ezen szakmai szempontokat<br />

igyekszik támogatni. Valójában a jövőbemutató<br />

technológiai irányultság, a modern technológiákra<br />

épülő üzleti vagy K+F tevékenységek azok, amely a<br />

parkba települők számára a közös metszetet adják.<br />

Still et.al (2014) az innovációs ökoszisztémákra<br />

úgy tekint, amelyek általában szervezetekből és a<br />

közöttük l<strong>év</strong>ő kapcsolatokból álló rendszerek, egyúttal<br />

olyan emberi hálózatokként határozhatók<br />

meg, amelyek fenntartható módon, de kiemelkedő<br />

innovativitást, újszerűséget és kimenetet generálnak.<br />

2023-ra már közel harminc szereplő működik<br />

a ZalaZONE parkban, számos élő együttműködés<br />

demonstrálja az innovációs ökoszisztéma létjogosultságát.<br />

A szereplők többségének tevékenysége a<br />

termékek fejlesztési szakaszához kötődik, ez orientálja<br />

a kutatás-fejlesztés és az innováció fontosságát<br />

a park jövőbeni fejlődése során.<br />

Autio és Thomas (2014) szerint az innovációs ökoszisztéma:<br />

összekapcsolt szervezetek hálózata, amely<br />

egy fókuszcég vagy platform köré szerveződik. Dattée,<br />

Alexy és Autio (2018) értelmezésében a komplex<br />

értékjavaslatok megvalósítására alakítanak ki innovációs<br />

ökoszisztémákat. Walrave et.al (2018) szerint<br />

az innovációs ökoszisztémát olyan egymásra épülő<br />

szereplők hálózataként lehet meghatározni, akik<br />

speciális, ugyanakkor kiegészítő erőforrásokat, illetve<br />

képességeket ötvöznek annak érdekében, hogy<br />

átfogó értékajánlatot teremtsenek a végfelhasználók<br />

számára. A ZalaZONE életre hívója a járműipari<br />

tesztpálya, amely köré épült ki az az innovációs ökoszisztéma,<br />

amely azonban már nem csupán a tesztpályához<br />

kötődő értéklánc mentén tartalmaz együttműködéseket.<br />

A kifejlődő transzlációs hatás nyomán a tesztpálya<br />

egyre inkább a szereplők „találkozási felület<strong>év</strong>é” és a<br />

fejlesztések, innovációk „eszköz<strong>év</strong>é” válik. Az innovációs<br />

ökoszisztéma komplex együttműködési rendszere<br />

ezáltal egyre magasabb szintű, tudásalapú fejlesztések,<br />

termékek és szolgáltatások irányába mozdítja<br />

el a ZalaZONE parkban folyó tevékenységeket.<br />

Fontos megemlíteni, hogy a fenti – gazdasági értelemben<br />

elfogadott, szakmailag alátámasztott – definíciók,<br />

melyek hangsúlyozzák az innovációs ökoszisztémák<br />

működésének szereplőorientált mivoltát,<br />

illetve a kapcsolatteremtő képességet az egyes<br />

entitások között, nem javasolják az ökoszisztéma<br />

szó ökológiai értelemben vett magyarázatát, sokkal<br />

inkább utalnak az ökonómiai sajátosságokra.<br />

Az előzőekben leírt mechanizmusok és folyamatok<br />

vezetnek el egy kifejezetten tudásorientált, a<br />

tudományos parkok fejlődési logikájába illeszkedő<br />

636

megközelítéshez. E tekintetben releváns hivatkozás<br />

Leydesdorff (2012) publikációja, amely a tudásalapú<br />

gazdaság és a hármas spirál kapcsolatát tárgyalta.<br />

Az elemzés szerint a tudásalapú gazdaság kulcsfontosságú<br />

funkciói: (1) vagyonteremtés a gazdaságban,<br />

(2) újdonságteremtés a szervezett tudomány és<br />

technológia által, (3) a kölcsönhatások irányítása.<br />

A ZalaZONE innovációs ökoszisztéma, mint tudásalapú<br />

együttműködési platform, jól tükrözi ezt a<br />

hármasságot.<br />

Az egyes szereplők önálló tevékenységének saját<br />

fenntarthatósága (legyen szó akár vállalkozásról,<br />

akár egyetemi kutatócsoportról a parkban), a kereskedelmi<br />

és a kutató gazdaság együttes jelenléte<br />

által generált projektek, a tudásépítés és a tudáshasznosítás<br />

egyensúlya, valamint a parkban működő<br />

szereplők, és a parkon kívüli partnerek együttműködéséből<br />

előálló értékteremtési rendszer folyamatos<br />

fejlődése állnak a ZalaZONE törekvéseinek<br />

fókuszában.<br />

4. MENEDZSMENT ESZKÖZÖK ÉS<br />

A KIVÁLÓSÁG SZEREPE A ZALAZONE<br />

FEJLESZTÉSE SORÁN<br />

A szerzők kapcsolódó kutatásai foglalkoznak az innovációs<br />

ökoszisztémák fejlesztésének sajátosságaival.<br />

A jelen írásban három releváns szakmai kapcsolódást<br />

emelünk ki, az ökoszisztéma ágazati fókusza,<br />

az együttműködések kérdésköre, valamint a fenntarthatóság<br />

szempontja.<br />

Egy innovációs ökoszisztéma fejlődése során rendszeresen<br />

felmerülő kérdés, hogy mi az optimális<br />

ágazati fókuszáltság egy technológiai parkban. Ha<br />

egy innovációs ökoszisztéma szereplőinek tevékenységi<br />

köre túlságosan heterogén, akkor nincs meg<br />

a közös nyelv, kevés az együttműködéshez a kapcsolódási<br />

pont, valójában csupán egymás mellett<br />

működő egységek halmaza az adott park. Ennek ellenpárja<br />

a túlságosan hasonló szereplők köre, amely<br />

szintén csökkenti az együttműködési potenciált,<br />

hiszen mindenki hasonló területen és hasonló célokban<br />

érdekelt, nem érvényesül a komplementaritás<br />

elve. A ZalaZONE park betelepítési stratégiája<br />

ezért egy megfelelően köztes, sem nem túl széles,<br />

sem nem túl szűk, kiegyensúlyozott ágazati profil<br />

elérését célozza meg.<br />

Az összetett rendszerekben, mint egy innovációs<br />

ökoszisztéma, több nézőpont mentén is vizsgálható<br />

az együttműködések területe. Általában is jellemző<br />

az innovációs rendszerekre, hogy a klasszikus szekvenciális<br />

(vevő-beszállító) értékteremtési modell<br />

egyre inkább hálózatossá válik, az értékláncok helyett<br />

az értékteremtési hálók szerepe kerül előtérbe.<br />

Ezen együttműködési struktúra ráadásul időben is<br />

változhat, egyszer az egyik szereplő „segít” a másiknak,<br />

később pedig ez vsszafelé történik.<br />

Ebből következően, a potenciális együttműködési<br />

tér leírható a kapcsolatok összes kombinációjával,<br />

amely alapján pedig értékelhető a tényleges együttműködések,<br />

a valós értékteremtések módja és jellege.<br />

Ezt szemlélteti a ZalaZONE ökoszisztémára<br />

elvégzett egyik ilyen felmérés modellje az 5. ábrán.<br />

Természetesen a tényleges együttműködés létrejöttét,<br />

annak intenzivitását és tartósságát számos tényező<br />

befolyásolja. A szerzők kutatásai szerint befolyásoló<br />

tényezők többek között az adott szervezet<br />

értékrendszere, a szervezeti filozófia, az alkalmazott<br />

módszerek, valamint a szervezeti célok.<br />

Fontos megemlíteni, hogy egy-egy szereplő mivel<br />

nem a saját egyedileg kialakított környezetében<br />

működik, hanem egy ökonómiai rendszerben (innovációs<br />

ökoszisztéma), ezért a teljes környezet jellemzőit,<br />

folyamatait és működését figyelembe kell<br />

vennie, alkalmazkodni hozzá. Egy ilyen ökoszisztémában<br />

működve, a szereplők közti versenyhelyzet<br />

kialakítása helyett az együttműködésre is helyeződik<br />

hangsúly, kiemelve ezzel annak fontosságát,<br />

hogy ezáltal a szereplők a parkban versenyképességi<br />

előnyökhöz juthatnak.<br />

5. ábra Az innovációs ökoszisztémán belüli<br />

együttműködések lehetőségének térképe<br />

637

Végül, az innovációs ökoszisztéma strukturális<br />

szempontjai és az együttműködés kérdésköre után,<br />

fontos aspektus az egész rendszer fenntarthatósága.<br />

Nyilvánvalóan minden szervezetnek megvan a<br />

saját üzleti és működési modellje, legyen szó iparvállalatról<br />

vagy kutatóintézetről, nagyméretű vagy<br />

kis-közepes szervezetről. Amennyiben egy üzleti<br />

modell sikeres, az vélhetően képes lesz biztosítani<br />

az adott egység hosszú távon fenntartható működését,<br />

fejlődését. Éppen ezért a szerzők az üzleti<br />

modell megközelítést helyezik a fenntartható működés<br />

középpontjába, több korábbi kapcsolódó írás<br />

foglalkozott már ezzel a témával.<br />

A modell a klasszikus üzleti megközelítésnek az innovációs<br />

ökoszisztémákra adaptált változata, amely<br />

az egyes üzleti modell elemeket az ökoszisztéma<br />

K+F hajtóerejére gyakorolt hatás, valamint a reagálóképesség<br />

dinamikájára kifejtett hatás szerint<br />

rendezi. Az innovációs ökoszisztéma sikeres egyéni<br />

szereplői mellett a teljes ökoszisztéma szintjén<br />

is értelmezhető az adott park fenntarthatóságát<br />

értelmező, üzleti modell központú megközelítés.<br />

Bár még viszonylag fiatal parkról van szó, de a ZalaZONE<br />

esetén is folynak már ilyen irányú kutatások<br />

és tevékenységek.<br />

megvalósítását és az értékteremtési folyamatokat, majd<br />

az ennek r<strong>év</strong>én elért, fejlődő eredményeket vizsgálja a 7.<br />

ábrán látható 2+3+2 kritériumcsoporton keresztül.<br />

A ZalaZONE tesztpályát megvalósító projekttársaság<br />

és az EFQM között aláírásra került egy együttműködési<br />

megállapodás, amelynek nyomán elindult<br />

a modell alkalmazása. Az EFQM 2020-ban megújította<br />

a modellt, ez lett az alapja a 2021-ben megújított<br />

Nemzeti Kiválósági Díjnak is (www.kivalosag.<br />

hu). Sajátos jellemzője a kiválósági modell alkalmazásának<br />

egy innovációs ökoszisztéma esetén, hogy<br />

nem csupán az egyéni szereplők szintjén (és nem<br />

kizárólag a parkban levő partnereknél), hanem akár<br />

az együttműködések és a teljes ökoszisztéma szintjén<br />

is cél a kiválósági modell teljes egészének vagy<br />

egyes elemeinek alkalmazása.<br />

6. ábra Az innovációs ökoszisztémák fenntartható üzleti<br />

megközelítésének modellje<br />

A kiválósági célok támogatása érdekében elindításra<br />

került a ZalaZONE Excellence Center program, amely<br />

az innovációs ökoszisztéma kiválóság-oldali támogató<br />

programja, egyfajta „kiválósági tudásközpont”.<br />

6. ábra Az innovációs ökoszisztémák fenntartható üzleti<br />

megközelítésének modellje<br />

Végül, de nem utolsósorban említést kell tenni az<br />

EFQM kiválósági modelljéről (www.efqm.org), amely<br />

a szerzők megítélése szerint máig az egyik legteljesebb<br />

menedzsment kereteszköz egy szervezet és egy struktúra<br />

átfogó menedzseléséhez. A modell a célképzés és<br />

iránymutatás módszereit, a kitűzött célok gyakorlati<br />

A ZalaZONE kiválósági megközelítésének lényege:<br />

• a menedzsment módszerek és eszközök<br />

alkalmazása minden, az ökoszisztémát építő<br />

kiemelt projekt esetén (projekt kiválóság);<br />

• a kiválósági modell alkalmazásának elindítása<br />

a parkban működő egyéni szervezetek szintjén<br />

(szervezeti kiválóság);<br />

• a kiválósági modell alkalmazásának ösztönzése<br />

az ökoszisztémával együttműködő partnerek<br />

körében (térségi kiválóság);<br />

• a modell és a kiválósági elvek alkalmazása az<br />

innovációs ökoszisztéma szintjén (rendszer<br />

kiválóság).<br />

638

Az EFQM Modell szellemisége kiemeli, hogy egy<br />

gazdasági szervezet nem légüres térben, hanem<br />

meghatározott ökorendszerben tevékenykedik és<br />

így felelősséggel tartozik a teljes környezete felé.<br />

A modellt alkalmazóknak az együttes értékteremtés<br />

kultúrájára (co-creation: a vevőkkel és érdekeltekkel,<br />

a környezettel való együtt-alkotás) kell törekedniük,<br />

mivel az ökorendszerben nem a versengés,<br />

hanem az egymásra épülő kapcsolatok kialakítása<br />

hozza az eredményeket. – Ez a megállapítás a jelen<br />

cikk végső üzenete is egyben, amely tekinthető a<br />

ZalaZONE park kiválósági mottójának is.<br />

5. ÖSSZEFOGLALÓ<br />

Az innovációs ökoszisztémák klasszikus modellje<br />

szerint a tudásalapú fejlődés a különféle szereplők<br />

(gazdaság, tudomány, kormányzat) jelenléte, az ökoszisztéma<br />

értékteremtő funkciói és tevékenységei, valamint<br />

a szereplők közötti folyamatos együttműködés<br />

eredményeként érhető el. Ezen szereplők eltérő hozzáadott<br />

értékkel és szempontrendszerrel rendelkeznek,<br />

egyenrangú félként vesznek részt a tudástranszferben,<br />

amely által egy nyílt innovációs környezet jöhet létre.<br />

Ennek a megközelítésnek a példája a zalaegerszegi járműipari<br />

tesztpálya köré épülő ZalaZONE innovációs<br />

ökoszisztéma. A ZalaZONE park stratégiai célrendszerében<br />

meghatározó szerepet töltenek be a hightech<br />

technológiák és a kapcsolódó ipari területek, az<br />

ipar és tudásforrások szoros összekapcsolódásával.<br />

A ZalaZONE ökoszisztéma folyamatos fejlesztése során<br />

cél a módszeres eszközök, menedzsment megközelítések<br />

alkalmazása a minél hatékonyabb működés<br />

elérése érdekében. Jelen írás ezek közül emelt ki néhányat,<br />

a parki szereplőkre, együttműködésekre, a fenntartható<br />

üzleti megközelítésre vonatkozó példákat,<br />

rámutatva az EFQM kiválósági modell, mint háttér<br />

menedzsment rendszer fontosságára.<br />

HIVATKOZÁSOK<br />

1.<br />

Adner, R., 2006. Match your innovation strategy<br />

to your innovation ecosystem. Harvard<br />

Business Review, 84(4), pp. 2; 98-107.<br />

2.<br />

Autio, Erkko, Thomas, Llewellyn D.W., 2014.<br />

Innovation ecosystems: implications for innovation<br />

management? In: Dodgson, Mark, Gann,<br />

David, Phillips, Nelson (Eds.), The Oxford<br />

Handbook of Innovation Management. Oxford<br />

University Press, Oxford, pp. 204–288.<br />

3.<br />

Dattee, Brice, Alexy, Oliver, Autio, Erkko,<br />

2018. Maneuvering in poor visibility: how firms<br />

play the ecosystem game when uncertainty is<br />

high. Acad. Manag. J. 61 (2), 466–498. https://doi.<br />

org/10.5465/amj.2015.0869.<br />

4.<br />

Etzkowitz, H. and Leydesdorff, L. (2000) ‘The<br />

dynamics of innovation: from national systems<br />

and ‘mode 2’ to a triple helix of university-industry-government<br />

relations’, Research Policy, Vol.<br />

29, pp.109–123.<br />

5.<br />

Jackson, D.J., 2011. What is an innovation<br />

ecosystem. National Science Foundation,<br />

Arlington, VA., https ://erc-assoc.org/sites/<br />

default/files/topics/policy_studies/DJackson_<br />

Innovation%20Ecosystem_03-15-11.pdf<br />

6.<br />

Jacobides, M. G.; Cennamo, C.; Gawer, A., 2018.<br />

Toward a theory of ecosystems, Strategic Management<br />

Journal, 2018;39:2255–2276.<br />

7.<br />

Leydesdorff, L., 2012. The knowledge-based<br />

economy and the triple helix model, Annual<br />

Review of Information Science and Technology,<br />

Section IV: EconomicsVol.44, Issue1<br />

2010, p ages 365-417 https://doi.org/10.1002/<br />

aris.2010.1440440116<br />

8.<br />

Oh, Deog-Seong, Phillips, Fred, Park, Sehee,<br />

Lee, Eunghyun, 2016. Innovation ecosystems: a<br />

critical examination. Technovation 54, 1–6. https://doi.org/10.1016/j.technovation.<br />

2016.02.004.<br />

9.<br />

Still, Kaisa, Huhtamäki, Jukka, Russell, Martha<br />

G., Rubens, Neil, 2014. Insights for orchestrating<br />

innovation ecosystems: the case of EIT ICT Labs<br />

and data-driven network visualisations. Int. J.<br />

Technol. Manag. 66 (2/3), 243–265.<br />

10.<br />

Walrave, Bob, Talmar, Madis, Podoynitsyna,<br />

Ksenia S., Georges, A., Romme, L., Verbong,<br />

Geert P.J., 2018. A multi-level perspective on<br />

innovation ecosystems for pathbreaking innovation.<br />

Technol. Forecast. Soc. Chang. 136, 103–113.<br />

https://doi.org/10.1016/j.techfore.2017.04.011.<br />

11.<br />

www.efqm.org<br />

12.<br />

www.kivalosag.hu<br />

639

Tóth Csilla<br />

Tóth Csilla pályáját a Zalaegerszegi Technológiai Centrumban kezdte, 2015-<br />

2017 között az Opel Szentgotthárd Kft. vezetés<strong>év</strong>el megvalósuló kutatás-fejlesztési<br />

konzorcium projekt asszisztense. A zalaegerszegi járműipari tesztpálya projekt<br />

koordinátora 2016-2020 között, majd a ZalaZONE Ipari Park Zrt. projekt<br />

koordinátora 2020-tól. A ZalaZONE Science Park program egyik kidolgozója,<br />

számos kutatás-fejlesztési projekt vezetője és a kapcsolódó oktatás-támogató<br />

tevékenységek szervezője. 2021-től a Pannon Egyetem szervezés- és gazdálkodástudományok<br />

PhD doktorandusza.<br />

Dr. Háry András<br />

Dr. Háry András pályáját a Philips szombathelyi monitorgyárában kezdte, majd<br />

ezt követően számos ipari vállalat szervezetfejlesztési projektjét támogatta az<br />

APNB Kutató, Fejlesztő és Szolgáltató Kft-vel. Több, mint 10 <strong>év</strong>en keresztül aktív<br />

EFQM Excellence értékelőként tevékenykedett. 2005 óta részese a zalaegerszegi<br />

északi ipari zóna fejlesztésének, amely a ZalaZONE járműipari tesztpályának is<br />

helyt ad; 2016-2020 között a projekt vezetője. Ipari és egyetemi kutatás-fejlesztési<br />

projektek vezetője, a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ, a ZalaZONE<br />

Ipari Park Zrt. és a ZalaZONE Tudományos Park Kft. vezetője.<br />

A MINŐSÉGÉRT Díj 2021 Dr. Háry András<br />

640

Prof. Dr. Molnár Pál (EOQ MNB elnök, az IAQ korábbi elnöke)<br />

A FENNTARTHATÓSÁG ÉS<br />

A MINŐSÉG KAPCSOLATA<br />

Az elmúlt néhány <strong>év</strong>ben – az EOQ MNB Közhasznú Egyesület és a Nemzetközi Minőségügyi<br />

Akadémia (IAQ) elnökeként – munkásságom jelentős részét a minőség és a fenntarthatóság<br />

összefüggéseire fókuszáltam. Amikor egyre jobban elmélyültem a fenntarthatóság<br />

egyes részleteiben, egyre inkább egyértelművé vált számomra az a tény, hogy mindez a<br />

minőséggel függ össze: minőség a társadalomban, minőség a vállalatok működésében,<br />

minőség a kormányzásban, minőség a politikában, minőség az új technológiákban, minőség<br />

a logisztikában, minőség az egészségügyben, minőség az oktatásban, maga az életminőség,<br />

azaz minőség mindabban, amivel dolgunk van. Minőség a jövőnk hajtóereje és<br />

a fenntarthatóság egyik legfontosabb alappillére, a minőség és a fenntarthatóság érték<br />

a jelen és a jövő generációi számára. Ezért hoztam létre az IAQ elnökeként az ezekkel<br />

kérdésekkel foglalkozó akadémikusokból álló a „Föld Bolygó és a Minőség” Gondolkodó<br />

Műhelyt, amely azóta nagyon eredményesen dolgozik [1] és működtetem kiváló szakemberekkel<br />

az EOQ MNB Fenntarthatósági és Környezetvédelmi Szakbizottságot, amely a<br />

témakörben már eddig is több sikeres „Pódiumbeszélgetés a Minőségről” előadássorozat<br />

kezdeményezője és közreműködője volt.<br />

Jelenleg még mindig sok olyan szervezet létezik,<br />

ahol a fenntarthatóság alapkoncepcióit sem ismerik.<br />

Gyakran tisztán környezeti kérdésként tekintenek a<br />

fenntarthatóságra, és a legjobb esetben arra törekednek,<br />

hogy a büntetések és más problémák elkerülése<br />

érdekében ne sértsék meg a környezetvédelmi előírásokat.<br />

Mindennek az a következménye, hogy nagymértékben<br />

kihasználatlanul marad a fenntartható<br />

fejlődés lehetősége. Ha valóban minden erőnkkel a<br />

fenntarthatóságra kívánunk törekedni, akkor abba<br />

be kell vonnunk minden potenciális érdekelt felet.<br />

Ennek legjobb módja, ha a fenntarthatósági politikát<br />

és tevékenységet integráljuk egy olyan funkció keretei<br />

közé, ami már jelenleg is megtalálható a legtöbb<br />

vállalatnál: ez a funkció pedig nem más mint a minőségmenedzsment.<br />

A minőségügy a gyenge minőség költségeit a jelenlegi<br />

gyakorlatban csak vállalati vagy üzemi szinten<br />

értelmezi, ugyanakkor ez a fogalom a lehető legszélesebben<br />

értelmezendő. A 2008. <strong>év</strong>i pénzügyi válság<br />

a másodlagos jelzáloghitelekkel vette a kezdetét,<br />

és a világ összes becsült vesztesége 2 billió dollár<br />

volt. A fenntarthatóság legszembeszökőbb eleme, a<br />

klímaváltozás összességében 23 billió dollár veszteséget<br />

fog okozni 2050-ig. Az anyagi veszteségen<br />

túlmenően a WHO adatai szerint <strong>év</strong>ente 4,2 millió<br />

ember hal meg a légszennyezés miatt, valamint<br />

485 ezer ember a szennyezett ivóvíz fogyasztása<br />

következtében. Mindez jelentősen csökkenthetővé<br />

fog válni, ha kiemelten javítani tudjuk a levegő és<br />

az ivóvíz minőségét a világ valamennyi országára<br />

kiterjesztve.<br />

Sokan gyakran félrevezetnek bennünket, amikor<br />

lekicsinylik a veszélyt. Elsődleges kötelezettségünk<br />

a tudatosság: még inkább figyelemmel kell kísérnünk,<br />

hogy mi történik a jövőben a bolygónkkal,<br />

és hol tartunk most. Meg kell találnunk a hathatós<br />

ellenintézkedéseket. Legyünk mindnyájan aktivisták<br />

és gyakoroljunk nyomást a kormányokra, illetve<br />

a köztestületekre a bolygó pusztításának meg-<br />

641

állítása érdekében. Kezdjük otthon, a saját házunk<br />

táján, alaposan megvizsgálva saját életvitelünket.<br />

Tegyünk lépéseket az egyszerűbb, a minőségorientált<br />

élet irányába [2] .<br />

A pazarló fogyasztás és a minőség figyelmen kívül<br />

hagyása hosszabb távon nagyarányú fenyegetést<br />

jelent az életünkre. Ez a veszély annak ellenére<br />

fennáll, hogy <strong>év</strong>ente megünnepeljük a Környezeti<br />

Világnapot és egymás után rendezzük az ilyen témájú<br />

konferenciákat, a környezeti helyzet tovább<br />

romlik és egyre inkább a katasztrófa felé sodródunk.<br />

Mindez arra vezethető vissza, hogy még<br />

mindig csak részcselekvéseket hajtunk végre, de<br />

alig teszünk valamit a világ gazdasági modelljének<br />

minőségi megváltoztatásáért, ami ezáltal továbbra<br />

is sokkal inkább a fogyasztói társadalmon, mintsem<br />

a Föld-bolygó élhetőségének megőrzésére törekvő<br />

konzervativizmuson, azaz ebben a vonatkozásban<br />

életünk értékmegőrzésén alapul [3] .<br />

Egyes kormányok, illetve intézkedéseik gyakran figyelmen<br />

kívül hagyják ezeket a fontos szempontokat,<br />

alig tekintik súlyponti kérdésnek a minőséget és<br />

ezáltal alapjaiban veszélyeztetik a fenntarthatóságot.<br />

A környezet megőrzéséhez, a minőségre irányuló fókuszáláshoz<br />

és mindkettő remélhető feljavításához<br />

sok esetben a kormányzati modellek 180 fokos fordulatára<br />

van szükség. Miért is kellene elfogadnunk<br />

azt a kormányzási rendszert, amely megadóztatja az<br />

emberi munkát, de támogatja az erőforrások felélését,<br />

illetve nem marasztalja el elég hatékonyan a környezetszennyezőket<br />

és az ún. „potyautasokat”?<br />

Miért léteznek jelentős számban olyan gazdasági<br />

rendszerek, amelyek szinte kizárólag a GDP növelésére<br />

koncentrálnak, és ugyanakkor romlik az<br />

életminőség, amelyek nem tekintik kiemelten fontosnak<br />

a levegő és a víz minőségét, a zöld környezetet,<br />

az erdőket, a fákat, a folyókat? Ésszerű vajon<br />

az olyan árrendszer, amely nagyra értékeli a szükségtelen<br />

dolgokat, de kevés figyelmet fordít azokra,<br />

amelyek nélkül elképzelhetetlen az életünk; amely<br />

figyelmen kívül hagyja a jövőbeli megélhetésünket,<br />

és a tőke-javak bővülését tekinti a fontosnak?<br />

A kormányzás tehát kulcstényezője a fenntartható<br />

minőségorientált fejlődésnek. Minden erre irányuló<br />

akció csak akkor lehet hatásos, ha a kormányzatok<br />

támogatják az ún. öko-innovációt, ami nem<br />

más, mint olyan eszmék kiemelkedő megvalósítása,<br />

amelyek az emberek jövőbeli igényeinek kielégítésére<br />

szolgálnak. A fenntarthatóság iránt kiemelten<br />

elkötelezett vállalatok képesek összeállítani egész<br />

iparágakra érvényes ilyen irányú legjobb gyakorlatokat.<br />

Mindezzel összefüggésben Dow Jones kifejlesztett<br />

egy fenntarthatósági indexet, amely a<br />

következő 5 alapelven nyugszik [2] :<br />

Stratégia: Integrálni a hosszú távú gazdasági, környezeti<br />

és társadalmi szempontokat az üzleti stratégiákba.<br />

Innováció: Beruházni olyan termék- és szolgáltatás-innovációkba,<br />

amelyek a pénzügyi, természeti és<br />

társadalmi erőforrásokat hatékony, hatásos és gazdaságos<br />

módon felhasználó technológiákra és rendszerekre<br />

fókuszálnak.<br />

Irányítás: Megvalósítani a legmagasabb színvonalú<br />

testületi irányítást, amely kiterjed a fenntarthatóságra,<br />

a menedzsment minőségére és felelősségére,<br />

a szervezeti adottságokra és a vállalati kultúrára.<br />

Részvényesek: Kielégíteni a részvényesek elvárásait<br />

az ésszerű pénzügyi megtérülésekre, a hosszú távú<br />

gazdasági növekedésre, a termelékenység növekedésére,<br />

a minőség javítására, a kiélezett globális<br />

versenyképességre, a fenntarthatóságra és a jó hírn<strong>év</strong>re<br />

vonatkozóan.<br />

Munkatársak és más érintett felek: Előmozdítani<br />

a hosszú távú társadalmi jólétet azokban a közösségekben,<br />

ahol tevékenykednek; aktív párbeszédet<br />

folytatni a különféle érdekelt felekkel, válaszolva<br />

azok speciális és újonnan felmerülő igényeire, s<br />

ezáltal hosszú távon is megalapozni fennmaradásukat<br />

és minőségorientált működésüket, egyúttal<br />

biztosítva a vevők és a munkatársak legmagasabb<br />

szintű lojalitását.<br />

Még nem késő: a PROAKTÍV cselekvés jegyében a fogyasztói<br />

társadalom helyett az értékmegőrzést a növekedés<br />

alapjává tenni; a részvénypiacok átláthatóságát<br />

és nyíltságát megteremteni; a szegénységre fókuszált<br />

innováció a fenntartható és a környezetbarát fejlődésért<br />

(Poor Oriented Innovation for Sustainable and<br />

Ecofriendly Development, POISED) programot megvalósítani.<br />

Választhatunk: PROAKTIVITÁS, vagy<br />

642

hagyjuk a Földünkön az élet feltételeit lerontani [2] .Vajon<br />

a minőségügyi eszközök és módszerek valóban<br />

képesek támogatni és előmozdítani a fenntarthatóságot?<br />

Abszolút mértékben! De mit tesz szükségessé<br />

ez a tény a minőségügyi és a fenntarthatósági szakemberek<br />

számára? Ösztönzik-e a vonatkozó tudás,<br />

a szakmai jártasság és a célok megosztását? Az illetékes<br />

nemzetközi és nemzeti szervezeteknek kell<br />

ezekre a kérdésekre mielőbb megadniuk a megfelelő<br />

választ és kidolgozni a részletes programot.<br />

Joseph Juran megfigyelése, miszerint a minőségjavítás<br />

csak projektről projektre történhet meg, a fenntarthatóságra<br />

is érvényes: a fenntarthatóság ugyanis<br />

szintén célirányos projektekre támaszkodik, és jelentős<br />

eredmények érhetők el a Juran és mások által<br />

ajánlott folyamatjavítási módszerekkel is. A fenntarthatósággal<br />

kapcsolatos erőfeszítések speciális<br />

folyamatokat helyeznek a középpontba, azon kívül<br />

szükségessé teszik az adatok gyűjtésén és elemzésén<br />

alapuló szisztematikus megközelítést, amint azt W.<br />

Edwards Deming ajánlotta a Shewhart vagy más n<strong>év</strong>en<br />

Deming ciklus keretében. Továbbá, amint Juran<br />

rámutatott a minőségjavítási projektekkel kapcsolatban,<br />

a fenntarthatósági fókusz is tipikusan teammunkát<br />

igényel, akár dolgozói, akár speciális keresztfunkcionális<br />

teamről legyen szó [4] .<br />

Juran a minőségügyi módszerek használatát egy<br />

„utazáshoz” hasonlította, ugyanakkor a fenntarthatóság<br />

javítása iránt elkötelezett vállalatok és szervezetek<br />

is különböző típusú „utazásokban” vesznek<br />

részt. Az egyik ilyen „utazás” során a minőségjavító<br />

módszerek alkalmazása egyes meglevő speciális folyamatok<br />

fejlesztésére irányul. Ilyenkor a feljavított<br />

teljesítmény eredményei alátámasztják a műveletek<br />

fenntarthatóságát, nagy hasznot jelentve a közösség<br />

számára, amelyben az illető szervezet működik.<br />

Az ilyen típusú „utazás” eredménye lehet a hulladékok<br />

csökkentése és az energiamegtakarítás, valamint<br />

a termékek előállításához szükséges anyagmennyiség<br />

és az időráfordítás csökkentése. Az „utazások”<br />

második típusában a minőségügyi módszerek<br />

olyan új technológiák és dizájn megerősítését<br />

támogatják, amelyek teljesen új folyamatokat és<br />

radikális változásokat eredményeznek a fenntarthatóság<br />

szempontjából; ilyen például a fenntarthatóbb<br />

anyagok alkalmazása, a kisebb energiafogyasztás<br />

megvalósítása és a hulladékok potenciális kiküszöbölése.<br />

Az „utazások” ezen típusa az innovációra<br />

összpontosít, nagy hangsúlyt fektetve az új elképzeléseket<br />

és technológiákat megvalósító új folyamatok<br />

kialakítására.<br />

Az 1980-as <strong>év</strong>ek óta az Amerikai Egyesült Államokban<br />

a minőségügyi módszereket a jelentősebb környezeti<br />

problémák megoldására is alkalmazzák [5] . Az eddigi<br />

tapasztalatok alapján nem kérdéses, hogy a minőségügy<br />

nagyban elősegíti a fenntarthatósággal kapcsolatos<br />

kérdések megoldását, amelyek környezeti, továbbá<br />

társadalmi és gazdasági dimenziókkal is rendelkeznek.<br />

A fenntarthatóság bevezetéséhez a szervezeteknél<br />

a minőségügyi módszerek alkalmazhatók egy-egy<br />

speciális meglevő folyamat javítására, fejlesztésére.<br />

Továbbá a minőségügyi módszerek felhasználhatók<br />

az új technológiák tervezésének és alkalmazásának<br />

alátámasztásához, amelyek elősegítik a fenntartható<br />

anyagok használatát, valamint az energiafogyasztás<br />

csökkentését, a veszteségek és a hulladékok kiküszöbölését.<br />

A minőségügy a jövőben is vezető szerepet<br />

fog játszani abban, hogy hozzásegítse a vállalatokat és<br />

szervezeteket a környezeti problémák megoldásához<br />

és ezáltal is a fenntarthatóság elősegítéséhez.<br />

Tíz vállalat – 5 minőségügyi, 5 pedig SR (társadalmi<br />

felelősségvállalási) téren élenjáró szervezet – bevonásával<br />

2012-ben folytatott amerikai tanulmány<br />

szerint a minőségügyi és a fenntarthatósági legjobb<br />

gyakorlatok átfedik egymást, megerősítve, hogy a<br />

minőségügyi eszközök az SR erőfeszítésekre is alkalmazhatók<br />

[6] . A Wisconsin Államban folytatott<br />

helyszíni kutatás és tanulmány elsősorban azt vizsgálta,<br />

hogy milyen mértékben egészítik ki egymást<br />

a minőségügyi és a fenntarthatósági legjobb gyakorlatok.<br />

Választ kerestek arra a kérdésre is, hogy<br />

milyen közös pontok találhatók a minőségügy és a<br />

fenntarthatóság között a tervezési, a szervezési és<br />

a gyakorlati megvalósítást szolgáló kezdeményezésekben.<br />

A szakmai tanulmány megmutatta, hogy a<br />

minőségügyi és a fenntarthatósági kezdeményezésekhez<br />

igen sok legjobb gyakorlat áll rendelkezésre.<br />

A minőségügyi legjobb gyakorlatok szilárd alapot<br />

nyújtanak a szervezeti sikerekhez, míg a fenntarthatósági<br />

legjobb gyakorlatok – bár egyelőre még<br />

csak a fejlődésük korai szakaszában járnak – máris<br />

egyre nagyobb szerephez jutnak.<br />

643

Korunkban tehát ezek alapján már egyértelműen<br />

kijelenthető, hogy a minőség és a fenntarthatóság<br />

"kéz a kézben" jár. Maga a minőségfogalom jelentése<br />

is állandóan bővül. A társadalmi minőség egyre<br />

inkább beépül a fővonalba. A minőség ma már nem<br />

azonos egyszerűen a vevői igények kielégítés<strong>év</strong>el,<br />

hanem a társadalmi követelmények teljesülésének<br />

szükségessége mellett felmerülnek a jövő generációk<br />

igényei is, de legalább a további károkozás elkerülése.<br />

A minőségdíjak kritériumainak változásai is<br />

jól jelzik a komoly szemléletbeli változást.<br />

Erre utal egy újabb minőségdefiníció is: "A minőség<br />

nem más, mint a vevők megállapított, hallgatólagos<br />

és látens igényeinek kielégítése oly módon, amely<br />

megőrzi a földi élet feltételeit nem csak az emberek<br />

jövő generációi, hanem minden élőlény számára". A<br />

fenntartható fejlődés fogalmát pedig az ENSZ által<br />

1987-ben felállított Brundtland Bizottság így határozta<br />

meg: "Olyan fejlődés, amely anélkül képes kielégíteni<br />

a most élő generáció szükségleteit, hogy ezzel<br />

korlátozná a jövőbeli generációk azon képességét,<br />

hogy ők is kielégíthessék a saját szükségleteiket." [3] .<br />

A minőség és a fenntarthatóság tehát ugyanazon érme<br />

két oldalának tekinthető. Mint széles körű tapasztalatokkal<br />

rendelkező partner, a minőségügy alapul szolgálhat<br />

a fenntarthatóság megvalósításához szükséges<br />

innovációnak, azaz „nem kell újra feltalálni a kereket!”<br />

Rendelkezésre áll a minőségügyi eszköztár, amelyet<br />

minden további nélkül fel lehet használni a fenntartható<br />

jövő univerzális modelljének a kialakításához.<br />

Az állandó, fenntartható fejlesztés alapja tehát elsősorban<br />

a minőségorientáltság lehet.<br />

A minőségügyi módszereknek a fenntarthatósági<br />

áttörések megvalósításához szükséges ismeretanyaga<br />

szabadon rendelkezésre áll minden típusú szervezet<br />

számára az egész világon. Juran diagnosztikai<br />

„utazás” koncepciója, a szisztematikus Shewhart ciklus,<br />

illetve a Deming-féle PDCA ciklus használata, a<br />

Kaoru Ishikawa által prezentált alapvető minőségjavítási<br />

eszközök, valamint a Hat Szigma módszer<br />

és a Lean elvek alkalmazása széles körben ismert.<br />

Eljött hát az idő, hogy egyre több szervezet kiterjeszthesse<br />

a közismert minőségügyi módszerek alkalmazását<br />

a fenntarthatóság megerősítésére is.<br />

Az emberiség csak egy egészséges bolygón maradhat<br />

fenn [7] , ezért az általunk javasolt felvetések arra irányulnak,<br />

hogy az egész emberiség hosszú távon boldoguljon.<br />

A Föld egészségének fogalmán a bio- vagy<br />

ökoszféra állapotát értjük. Bioszféra: Valamennyi<br />

földi élőlény összessége, illetve azok kölcsönhatása<br />

a litoszférával, a krioszférával, a hidroszférával és a<br />

légkörrel (atmoszféra). Az emberiség nem különíthető<br />

el a bioszférától, hanem annak integráns részét képezi.<br />

A bolygó egészsége az élhetőségre vonatkozik.<br />

Csak kevés változékonyság tapasztalható a bioszféra<br />

tekintetében. Ennek kritériuma, hogy a hőmérséklet,<br />

a biodiverzitás, a rendelkezésre álló erőforrások, a<br />

szennyezettség és a hulladékok a bioszféra által tolerált<br />

határokon belül maradjanak.<br />

Az instabil ökoszféra minőségügyi problémát jelent,<br />

amit a minőségmenedzsment alapelveinek figyelembevétel<strong>év</strong>el<br />

lehetséges a leghatékonyabban megközelíteni,<br />

majd a megoldás felé elmozdítani:<br />

1. Az ‚első a vevő’ elv kiterjesztése az egész<br />

társadalomra, ami főként azt jelenti, hogy nem a<br />

profit, hanem a társadalmi jóllét az elsődleges.<br />

2. A folytonosság, a fenntarthatóság igénye irányába<br />

kell elmozdulni.<br />

3. Mindenkit be kell vonni a döntéshozatalba,<br />

valamint a javítást célzó tevékenységekbe.<br />

4. Folyamatos kiigazításra, jó irányú lendületre, a<br />

hajtóerők kihasználására, a csapatmunka széles<br />

körű bevezetésére és az ez irányú képességek<br />

növelésére van szükség.<br />

5. A veszteségek és hulladékok kiküszöbölése már a<br />

tervezés, majd a működés során valósuljon meg.<br />

6. A szisztematikus és folyamatos javítás mint<br />

erkölcsi világkép (étosz) váljon elfogadottá.<br />

7. A figyelem középpontjában legyen a gemba, a<br />

munkahely és a realitások, valamint a hosszú<br />

távú partneri kapcsolatok kiépítése, ami a<br />

fenntarthatóság szempontjából egyre inkább<br />

elkerülhetetlen.<br />

A minőségfogalom ilyen irányú kiterjesztése magában<br />

foglalja azt, hogy a vevők és a társadalom kinyilvánított,<br />

beleértett és látens igényeinek kielégítését<br />

veszély és/vagy kár okozása nélkül kell megvalósítani.<br />

A minőségmenedzsment célja az emberiség<br />

boldogulásának elősegítése egy egészséges bolygón a<br />

minőségirányítás módszereinek alkalmazása segítség<strong>év</strong>el.<br />

Egyre nagyobb hangsúlyt kap tehát a veszélyek<br />

elkerülése és a jövőbeli hatások figyelembevétele.<br />

644

A Föld-bolygó egészségességének (Health of Planet<br />

Earth, HoPE) legfontosabb, minőséggel összefüggő<br />

kiemelt dimenziói a következők, amelyeket már a<br />

tervezés legelső fázisában figyelembe kell venni [2] :<br />

8. Mentesség a hulladékoktól és a toxinoktól.<br />

9. Hozzájárulás az üvegházhatású gázok (GHG)<br />

keletkezésének elkerüléséhez a termelés során.<br />

10. A nem megújítható erőforrások iránti igény<br />

csökkentése.<br />

11. A megújítható erőforrások iránti igény<br />

növelése.<br />

12. Visszavezethetőség a folyamatba, újrafelhasználhatóság<br />

(recycling).<br />

A termékek felhasználásából és a velük való rendelkezésből<br />

eredő társadalmi és bolygószintű veszélyek elkerülését<br />

be kell építeni a standard minőségbiztosítási<br />

gyakorlatba. A megfigyelhető műszaki okok mellett<br />

vállalatszintű és politikai okok (hiányosságok) is előidézhetik<br />

a GHG (pl. CO2) felhalmozódását a légkörben,<br />

ami különböző extrém hatásokhoz (szélsőséges<br />

időjárás és hőmérséklet, klímaanomáliák, a permafroszt<br />

felolvadása, szárazság, elsivatagosodás, éhínség<br />

stb.) vezethet. Ezek megelőzésére a kormányok szintjén<br />

is rendszerszerű megközelítésre és gondolkodásra<br />

van szükség. Ez a minőségalapú menedzsment feltétele<br />

és bázisa.<br />

Az elővigyázatossági elvvel kapcsolatban az Európai<br />

Bizottság 2007-ben így fogalmazott: „A teljes tudományos<br />

bizonyítottság hiánya nem lehet oka a környezeti<br />

károk megelőzését szolgáló költséghatékony<br />

intézkedések elhalasztásának.”<br />

Az országok vezetői ugyanakkor sokszor nem veszik<br />

elég komolyan vagy lekicsinylik a tudományos vészjeleket<br />

(pl. klímaváltozás). A bizonyítás kötelessége azt<br />

a személyt vagy intézményt terheli, amely a változás<br />

bevezetésére törekszik. Nagyon komoly társadalmi<br />

kockázatot jelent az is, ha nem biztonságos termékeket<br />

vezetnek be a piacra, még mielőtt felfedezték azok<br />

károkozó hatásait, ugyanis ezek sok esetben már viszszafordíthatatlan<br />

káros hatásokat okozhatnak.<br />

Az ENSZ Közgyűlés 2015 szeptemberében megvitatta,<br />

majd 25-én elfogadta a 70/1. számú határozatot<br />

„Világunk átformálása: A fenntartható fejlődés 20<strong>30</strong>-<br />

ig szóló forgatókönyve” címmel. Világunk élhetőségének<br />

fenntartására a jelenlevő országok 17 célt<br />

(SDGs = Fenntartható Fejlesztési Célok) jelöltek meg<br />

a szegénység felszámolása, a Föld-bolygó védelme és<br />

az általános prosperitás érdekében [1] . Az EU tag-országai<br />

közös nyilatkozatban rögzítették célkitűzéseiket,<br />

miszerint az üvegházhatású gázok kibocsátását<br />

20<strong>30</strong>-ra kötelezően az 1990-es szinthez képest legalább<br />

40%-al csökkentik [8] .<br />

A jelenlevő országok 17 célt jelöltek meg az elmaradottság<br />

felszámolása, a Föld-bolygó védelme és az<br />

általános prosperitás érdekében, világunk élhetővé<br />

tételére. Az új program alapját a Fenntartható<br />

Fejlődési Célok (SDGs) alkotják, amelyek egyrészt<br />

minden ország számára megvalósítandó feladatokat<br />

jelentenek, másrészt ezekhez kapcsolódóan jelzik<br />

azt, hogy milyen területeken fontos a kevésbé fejlett<br />

országok támogatása. A kitűzött célokat rendkívül<br />

szemléletesen és tömören fejezik ki az alábbi piktogramok:<br />

1. ábra: ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok<br />

Ennek folytatásaként 2015. december 21-én 195 állam<br />

elfogadta a Párizsi Megállapodást, melynek legfontosabb<br />

elemei a következők:<br />

1. Hosszú távú elkötelezettség. A kormányok<br />

csökkentik kibocsátásukat, hogy a globális<br />

átlaghőmérséklet legfeljebb 2°C-al (de<br />

lehetőség szerint csak 1,5°C-al) haladja meg az<br />

iparosodást megelőző szintet.<br />

2. Átláthatóság. A résztvevő országok<br />

rendszeresen beszámolnak vállalásaik<br />

eredményeiről.<br />

3. Szolidaritás. A fejlett országok 2025-ig <strong>év</strong>i<br />

100 milliárdos támogatással segítik a fejlődő<br />

országok erőfeszítéseit.<br />

4. Ambíció. A felek öt<strong>év</strong>ente felülvizsgálják<br />

vállalásaikat ambiciózusabb célok kitűzése<br />

érdekében.<br />

645

Globális szinten az ENSZ aktívan foglalkozott a fenntarthatósági<br />

modellek kifejlesztés<strong>év</strong>el és a célok felállításával.<br />

2015-ben 17 fenntartható fejlesztési célt<br />

(SDG) és azokon belül 169 alárendelt célt határoztak<br />

meg, 20<strong>30</strong>-as teljesítési határidővel.<br />

Valamilyen módon – többé vagy kevésbé – az öszszes<br />

cél kapcsolódik a gazdasághoz. Néhány példa. 7.<br />

cél: Megfizethető és tiszta energia; 8. cél: Tisztességes<br />

munka és gazdasági növekedés; 12. cél: Felelős<br />

fogyasztás és termelés; valamint 13. cél: Sürgős lépések<br />

az éghajlatváltozás és annak hatásai ellen. Van<br />

azután az ENSZ Globális Paktuma (UNGC), ami egy<br />

önkéntes üzleti kezdeményezés, a legfelső vezetésnek<br />

az univerzális fenntarthatósági elvek iránti elkötelezettségére<br />

alapozva. Jelenleg 162 országból összesen<br />

10000 vállalkozás a tagja. 10 üzleti alapelv áll az<br />

UNGC középpontjában, amelyek közül 3 közvetlenül<br />

kapcsolódik a környezethez. A 7. alapelv sürgeti a környezeti<br />

kihívások előzetes, óvatossági megközelítését;<br />

a 8. alapelv kezdeményezéseket ajánl a nagyobb környezeti<br />

felelősségvállalás előmozdítására; a 9. alapelv<br />

tanácsokat ad a környezetbarát technológiák kifejlesztéséhez<br />

és elterjesztéséhez. Az idézett 10 üzleti alapelv<br />

hozzásegíti a vállalatokat a saját társadalmi felelősségvállalásuk<br />

letisztázásához oly módon, amely szervesen<br />

illeszkedik az üzleti tevékenységükhöz és a céljaikhoz.<br />

Más szervezetekkel együttműködve az UNGC kidolgozta<br />

a ’Tudományosan megalapozott éghajlati<br />

célokat’, amelyekhez a vállalatok csatlakozhatnak a<br />

fenntartható gazdaság kiépítése érdekében. Eddig<br />

már mintegy 500 vállalat deklarálta a saját céljait.<br />

A tudományosan megalapozott célok nem csupán a<br />

vállalatvezetők érdekeit veszik figyelembe, hanem a<br />

befektetőkét is. További szervezeteket is bevontak az<br />

üzleti célú projektekbe, mint például a Stockholm<br />

Resilience Centre nonprofit kutatóintézet, a Természetvédelmi<br />

Világszövetség (IUCN), a Természetvédelmi<br />

Világalap (WWF), a Világ Erőforrás<br />

Intézet globális kutatási nonprofit szervezet (WRI),<br />

a Széndioxid Elválasztási Projekt (CDP) és mások.<br />

Az utóbbi időben számos új, izgalmas megközelítés<br />

születésének lehettünk tanúi, többek között: tervezés<br />

a bölcsőtől a bölcsőig, regeneratív tervezés,<br />

biomimicry (olyan gyakorlat, amely megtanulja<br />

és utánozza a természetben talált stratégiákat az<br />

emberi tervezési kihívások megoldására), és a körkörös<br />

gazdaság.<br />

A minőségi és fenntarthatósági mátrix mint cselekvési<br />

keret esetében a fenntartható fejlődés 3 pillérére,<br />

vagy építőelemére hivatkozunk, nevezetesen:<br />

pénzügyi, környezeti és társadalmi fenntarthatóság.<br />

Ez nagyon hasonlít az ENSZ Globális Paktuma üzleti<br />

vállalkozásokhoz intézett javaslatára, amely<br />

olyan jövőkép megalkotására szólítja fel az érdekelteket,<br />

amely egyaránt magában foglalja a gazdasági<br />

prosperitást, a környezet minőségét és a társadalmi<br />

méltányosságot. Korábban, 1997-ben, John Elkington<br />

új kifejezést alkotott: Profit, Bolygó (Planéta) és<br />

Emberek (People). 3P-nek nevezte el és úgy írta le<br />

őket, mint a gazdasági prosperitás, a környezet minősége<br />

és a társadalmi igazságosság. A tanulmányban<br />

felhasznált hárompilléres modell tehát nagyfokú<br />

érvényességgel rendelkezik [9] .<br />

A modell a fenntarthatóság szervezeti kifejlesztésének<br />

három lépését veszi szemügyre: Tudatosság<br />

(Awareness), Alkalmazás (Adoption) és Megvalósítás<br />

(Achievement). Ez a 3A, a fenntarthatóság hármas<br />

szempontja, illetve megjelenési formája. Az<br />

1. táblázat bemutatja az általános mátrixot, amely<br />

összekapcsolja a szervezeti státuszt a fenntarthatóság<br />

említett három aspektusával, illetve a megfelelő<br />

minőségügyi módszerekkel [10].<br />

A veszély csökkentésére alkalmazott technikák egyúttal<br />

felhasználhatók olyan újféle termékek és szolgáltatások<br />

kifejlesztésére is, amelyek képesek javítani<br />

a környezetet. Rendszerszinten a vállalatoknak túl<br />

kell lépniük a küldetésen és a jövőképen, hogy az értékekre<br />

koncentrálhassanak. A jelenlegi helyzetet és<br />

a pénzügyi lehetőségeket figyelembe v<strong>év</strong>e valamenynyi<br />

vállalat, szervezet és egyén végrehajthat a fenntarthatóságra<br />

irányuló funkcionális cselekményeket.<br />

A Nemzetközi Minőségügyi Akadémia (IAQ) küldetésének<br />

jelszava: ’Minőség az emberiségért’. Részletesebben<br />

kifejtve: „Közös tevékenységünk r<strong>év</strong>én az<br />

IAQ hozzájárul a minőség fejlesztéséhez az emberiség<br />

javára az egész világon; hajthatatlanul és megalkuvást<br />

nem ismerő módon védi az egyének alapvető<br />

értékeit, miközben a szakmaiság segítség<strong>év</strong>el törekszik<br />

a kiválóság keresésére; a gondolkodásban és a<br />

cselekvésben megnyilvánuló integritás és emberség<br />

minden élőlény érdekeit szolgálja.”<br />

A Nemzetközi Minőségügyi Akadémia (IAQ) az<br />

előzőek figyelembevétel<strong>év</strong>el látványosan összekap-<br />

646

A fenntarthatóság<br />

státusza<br />

Pénzügyi<br />

fenntarthatóság<br />

Környezeti<br />

fenntarthatóság<br />

Társadalmi<br />

fenntarthatóság<br />

Minőségügyi módszerek<br />

és eszközök<br />

TUDATOSSÁG<br />

Működési fenntarthatóság<br />

A fenntarthatóság<br />

és a jövedelmezőség<br />

közötti hamis ellentmondás<br />

megszüntetése.<br />

Fókuszpont és<br />

hajtóerő<br />

A veszély csökkentésének<br />

megkezdése<br />

A helyi jogszabályi<br />

követelmények<br />

teljesítése<br />

A környezeti célok hozzáadása<br />

A javításokból eredő<br />

megtakarítások 7 eszköz,<br />

PDCA Lean alapelvek<br />

DMAIC problémamegoldás<br />

ALKALMAZÁS<br />

Stratégiai fenntarthatóság<br />

A fenntarthatóság<br />

belefoglalása a<br />

küldetésbe, a jövőképbe<br />

és a célokba.<br />

További előny<br />

Hajtóerő Koncentrálás<br />

a veszély<br />

csökkentésére<br />

A jogszabályi<br />

előírásokon túlmenően<br />

az SDGs<br />

alkalmazása<br />

A rendszerek teljes integrálása<br />

Kiterjesztés az egész<br />

vállalatra DFSS és TRIZ<br />

hozzáadása A Lean és a<br />

TPM kiterjesztése<br />

MEGVALÓSÍTÁS<br />

Holisztikus fenntarthatóság<br />

Integrált<br />

fenntarthatóság, mint<br />

hajtóerő és elsődleges<br />

vállalati érték.<br />

Logikus következmény<br />

Középpontban a<br />

globális ökoszisztéma<br />

javítása<br />

A teljes társadalmi<br />

felelősségvállalás<br />

alapja az SDGs<br />

A célok alapja az SDGs Az<br />

ökoszisztéma javítása Az<br />

értékeken keresztül történő<br />

felhatalmazás<br />

1. táblázat: A fenntarthatósági állapot és a minőségügyi eszközök áttekintése<br />

SDGs = Fenntartható Fejlesztési Célok<br />

csolja a minőség és a fenntarthatóság ügyét. Az IAQ<br />

illetékes „Gondolkodó Műhelye” 2020-ban meghirdette<br />

a Minőség-Fenntarthatósági Díjat (2. ábra),<br />

amellyel elő kívánja segíteni a minőségügyi módszerek<br />

alkalmazását a fenntarthatóság erősítésére.<br />

Ennek szellemében folytatja le a minőség és fenntarthatóság<br />

díjpályázatok értékelését.<br />

Az IAQ felülvizsgálók eddigi észrevételei szerint<br />

azok az élenjáró szervezetek, amelyek a fenntarthatóság<br />

terén áttörést szeretnének elérni a minőség<br />

segítség<strong>év</strong>el, központi stratégiaként kezelik a minőségügyi<br />

módszerek alkalmazását [9] .<br />

A fenntarthatóság megerősítése nem ötletszerű<br />

tevékenység. Az egyik díjnyertes, a svéd Ashok<br />

Leyland például széleskörűen alkalmazza a vállalat<br />

minden egységében a Hat Szigmát. Hasonlóan<br />

a leginkább sikeres minőségügyi áttörésekhez, a<br />

minőségügyi módszereknek a fenntarthatóság erősítésére<br />

szolgáló alkalmazása hátterében is a szervezet<br />

értékei, jövőképei és stratégiája által támogatott<br />

szisztematikus megközelítés áll. Az IAQ Gondolkodó<br />

Műhelyének elnöke, a belga Willy Vandenbrande<br />

[7] kidolgozott egy mátrix modellt, amelynek<br />

segítség<strong>év</strong>el a gyakorló minőségügyi szakemberek<br />

megvizsgálhatják, hogy az adott szervezet milyen<br />

mélységben alkalmazza a minőségügyi módszereket<br />

és eszközöket a fenntarthatóság szintjének növeléséhez.<br />

A minőségügyi módszereknek a fenntarthatósági áttörések<br />

megvalósításához szükséges ismeretanyaga<br />

szabadon rendelkezésre áll minden típusú szervezet<br />

2. ábra: Az IAQ Minőség-Fenntarthatóság Díj<br />

647

számára az egész világon. Eljött hát az idő, hogy egyre<br />

több szervezet kiterjeszthesse a közismert minőségügyi<br />

módszerek alkalmazását a fenntarthatóság<br />

érdekében is.<br />

2010 decembere óta érvényben van a dániai DS 49001-<br />

es szabvány, amely az ISO 26000-es nemzetközi szabványon<br />

alapul és egyúttal lehetővé teszi – az ISO szabvánnyal<br />

ellentétben – a CSR (társadalmi felelősségvállalás)<br />

irányítási rendszerének tanúsítását [11] . A DS<br />

49001-es szabvány a fenntarthatóságot és a társadalmi<br />

felelősségvállalást a következő 7 területen kezeli:<br />

• A szervezet vezetése: pl. kommunikáció<br />

az érdekelt felekkel, a pályázók és<br />

a jelentkezők transzparens kiválasztása<br />

és a kockázatmenedzsment.<br />

• Emberi jogok: gazdasági-társadalmi<br />

és kulturális jogok betartása, politikai<br />

és polgári jogok teljesülése, valamint<br />

megfelelő munkakörülmények biztosítása,<br />

különös tekintettel a csökkent képességű<br />

munkavállalók számára.<br />

• Munkafeltételek: pl. karrierépítés, az<br />

adott országban fennálló munkafeltételek<br />

jogi megfelelősége, folyamatos dialógus<br />

a hatóságokkal és más állami szervekkel,<br />

továbbá a munkaadókkal és munkavállalókkal.<br />

• Üzemi és üzleti gyakorlat: a korrupció és<br />

a megvesztegetés kizárása, a verseny- és a<br />

reklámjog betartása, a vállalati információk<br />

védelme stb.<br />

• Környezet: pl. tiszta technológiák<br />

bevezetésének és alkalmazásának elősegítése,<br />

források takarékos kezelése, baleseti veszélyek<br />

megelőzése, gyors reakció a mégis fellépő<br />

esetekben.<br />

• Fogyasztói (vevői) aspektusok: pl. hatékony<br />

panaszkezelés, megfelelő szerviz és az ügyfél<br />

adatainak bizalmas kezelése, magas színvonalú<br />

adatvédelem.<br />

• Közösségi érdekek figyelembevétele:<br />

felelősségteljes viselkedés a fenntarthatóság<br />

szempontjából, innovatív technológiák<br />

fejlesztéséhez való hozzájárulás stb.<br />

A vállalatok, illetve szervezetek a tanúsítvánnyal, illetve<br />

az IAQ „Minőség és Fenntarthatóság” Díjának<br />

elnyerés<strong>év</strong>el elsősorban azt bizonyíthatják, hogy nem<br />

csak elméletileg foglalkoznak a tematikával, hanem a<br />

fenntarthatóságot és a társadalmi felelősségvállalást<br />

a hétköznapi életben is megvalósítják. Ez nem csak<br />

a hírüket, presztízsüket javítja, hanem a társadalom<br />

nyilvánossága előtt is bizalmat ébreszt.<br />

REFERENCIÁK<br />

1.<br />

Molnár Pál: A Nemzetközi Minőségügyi<br />

Akadémia (IAQ) „Gondolkodó Műhelyei”.<br />

Minőség és Megbízhatóság, 2022. <strong>év</strong>i 3.szám,<br />

212-217. old.<br />

2.<br />

N. Ramanathan: A Föld-bolygó egészsége és a<br />

minőség. Minőség és Megbízhatóság, 2022. <strong>év</strong>i<br />

4. szám, 319-322 old.<br />

3.<br />

Madhav Mehra: Governance for Sustainable<br />

Development. Quality Times, 2-5. old.<br />

4.<br />

Juran J.M.: Minőségszabályozási Kézikönyv,<br />

Második kiadás, McGraw-Hill Book Co., New<br />

York, 1962<br />

5.<br />

John R. Dew: Sustained Effort. Quality<br />

Progress, January 2022, 22-26. old.<br />

6.<br />

Daniel Zinsmeister: Coming Together. Quality<br />

Progress, August 2015, 26-32. old.<br />

7.<br />

Willy Vandenbrande: “The Role of Quality<br />

Management in Ensuring a Sustainable Planet,”<br />

Journal of Quality and Participation, 42 (2020),<br />

4, 8-14. old.<br />

8.<br />

Molnár Pál: A fenntartható fejlődés globális<br />

céljai (2015–20<strong>30</strong>) és kitekintés. Minőség és<br />

Megbízhatóság, 2018. <strong>év</strong>i 2. szám, 180-183. old.<br />

9.<br />

N. Ramanathan & Willy Vandenbrande: How<br />

Companies can Apply Quality to Tackle Planet<br />

Earth Concerns, Minőség és Megbízhatóság,<br />

2020. <strong>év</strong>i 4. szám, 347-356. old.<br />

10.<br />

Charles A. Cianfrani, Isaac Sheps and John<br />

E. „Jack” West: One Small Step. QUALITY<br />

PROGRESS, September 2019, 54-57. oldal.<br />

11.<br />

Molnár Pál: Tanúsítható a fenntartható<br />

gazdálkodás és a társadalmi felelősségvállalás?<br />

Minőség és Megbízhatóság, 2014. <strong>év</strong>i<br />

2. szám, 93-94. old.<br />

648

Prof. Dr. Molnár Pál<br />

Az EOQ MNB Közhasznú Egyesület elnöke, a Nemzetközi Minőségügyi Akadémia<br />

volt elnöke. 1994-ben ötletgazdája és promotere volt az ISO 9000 FÓRUM<br />

Egyesület megalapításának.<br />

Tevékenysége összefonódik Magyarországon a minőségirányítási rendszerek<br />

bevezetésének kezdet<strong>év</strong>el, az országos minőségügyi tevékenységek implementálásával.<br />

1985 óta a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola címzetes főiskolai tanára, ahol többek<br />

között közreműködött az „Élelmiszeripari minőségszabályozó”, az „Élelmiszeripari<br />

Gyártmányfejlesztő” és az „Élelmiszerminősítő” szakmérnöki képzési<br />

programok kidolgozásában, bevezetésében és a képzésben.<br />

Magyarországon vezetés<strong>év</strong>el kerültek bevezetésre az Európai Minőségügyi<br />

Szervezet harmonizált követelményrendszerére alapuló tanfolyamok, amelyeken<br />

több mint 1500 szakember szerzett nemzetközileg elismert oklevelet. Koordinálta<br />

és személyesen vett részt az „EOQ Élelmiszerbiztonsági rendszermenedzser”<br />

magyar és angol nyelvű tanfolyam követelményrendszerének és tananyagának<br />

kidolgozásában.<br />

A minőségügy területén széles körű az országos és nemzetközi ismertsége. Több<br />

<strong>év</strong>tizedes tapasztalatának és szakmai tevékenységének számos hazai és nemzetközi<br />

elismerés birtokosa, számos civil szervezet aktív tagja, egyetemi tanár.<br />

Személyének köszönhető, hogy 2000-2015. <strong>év</strong>ek között Budapesten rendezték<br />

meg az EOQ 44. Kongresszusát, illetve az IAQ I. Minőségügyi Világfórumát.<br />

Ezeken a rendezvényeken több száz külföldi szakember és egyetemi tanár tartott<br />

előadást. Az ISO 9000 FÓRUM Egyesület elnökség<strong>év</strong>el partneri kapcsolatokat<br />

ápol és aktívan együttműködik az országos minőségszemlélet fejlesztésében,<br />

terjesztésében.<br />

E-mail: molnar@eoq.hu<br />

A MINŐSÉGÉRT Díj Dr. Molnár Pál 2015

Szerzők: Horváth István, Dr. Horváth Zsolt, Tóth Zoltán (INFOBIZ Kft.)<br />

IRÁNYÍTÁSI SZABVÁNYOK<br />

A GDPR SZOLGÁLATÁBAN<br />

Az INFOBIZ Informatikai, Információ-biztonsági és Vezetési Tanácsadó Kft. 2006-ban alakult,<br />

magyar tulajdonban l<strong>év</strong>ő tanácsadói tevékenységet végző vállalkozás. Kiemelt üzleti<br />

területeink az információbiztonsági, a minőségügyi / vezetési tanácsadás, a személyes<br />

adatvédelmi és az üzletmenet-folytonossági tanácsadás. Az információbiztonsági tanácsadási<br />

tevékenységeink során nagy tapasztalattal rendelkezünk a szoftverfejlesztés és<br />

-üzemeltetés, az informatikai szolgáltatások, a startup vállalkozások, az autóipari beszállító<br />

vállalkozások és a pénzügyi szektor informatikai beszállító vállalkozásainak ágazati<br />

speciális követelményeinek megoldásában is.<br />

1. BEVEZETÉS<br />

Felmerülhet a kérdés, hogy mi a kapcsolat a GDPR<br />

rendelet és az ISO szabványok között? A válasz kézenfekvő.<br />

A rendelet a személyes adatok kezelésének<br />

teljes felelősségét és kockázatát az adatkezelőkre hárítja,<br />

amit a hatóságokon keresztül komoly szankciórendszerrel<br />

képes kikényszeríteni. Ráadásul csak a<br />

szigorú elvárásokat fogalmazza meg, a megfelelő kivitelezést<br />

az adatkezelőre bízza. Ezzel párhuzamosan<br />

az elszámoltathatóság elv<strong>év</strong>el folyamatos bizonyíthatóságra<br />

kényszeríti az adatkezelőket. A szervezetek<br />

vezetőinek így egyszerre kell jogi, szervezési és technikai<br />

kihívásokkal megbirkózniuk. A jogi megfelelés<br />

mellett komoly kihívást jelent a kezelt adatok biztonságának<br />

garantálása, a kockázatok menedzselése, az<br />

esetleges incidensek kezelése és a rendelkezésre állással<br />

összefüggő folytonossági kérdések. Mivel egy<br />

jól kiépített irányítási rendszer nagymértékben képes<br />

csökkenteni azokat a kockázatokat, amelyeknek<br />

az adatkezelők, adatfeldolgozók és nem utolsó sorban<br />

az érintettek ki vannak t<strong>év</strong>e, fontos kérdéssé vált a<br />

szabványok bevezetésének lehetősége és ennek gyakorlati<br />

kérdései.<br />

A cikk nagyrészt az ELTE Állam- és Jogtudományi<br />

Kar Jogi Továbbképző Intézetéhez 2021-ben benyújtott<br />

és megvédett azonos témájú szakdolgozat<br />

kivonatán alapszik. [1]<br />

2. ADATVÉDELEM FEJLŐDÉSE A GDPR<br />

RENDELETIG<br />

Mai világunkat nagymértékben meghatározzák és<br />

befolyásolják a nagy technológiai cégek és az általuk<br />

közvetített tartalom. Az elmúlt pár <strong>év</strong>ben több olyan,<br />

a személyes adatok megszerzés<strong>év</strong>el és felhasználásával<br />

kapcsolatos botrány robbant ki (pl. Facebook<br />

és hozzá kapcsolható cégek), ami rávilágított arra a<br />

tényre, hogy az emberek személyes adatai nincsenek<br />

biztonságban. Ezt a tényt a nemzetközi és hazai jogalkotók<br />

is felismerték, és ez alapján dolgozhatták ki<br />

az Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR) [2] .<br />

Az adatvédelem szabályozása – nemzetközi<br />

kitekintés<br />

Az európai országok az 1970-es <strong>év</strong>ektől kezdtek<br />

el adatvédelmi törvényeket kialakítani, amelyek<br />

a személyes adatok hatóságok és nagy cégek általi<br />

gyűjtésének és feldolgozásának ellenőrzését célozták<br />

meg. A személyes adatok védelméhez való jog a<br />

technikai fejlődés hozományaként alakult ki.<br />

A személyes adatok védelméhez való jogot csak<br />

szűkebb körben értelmezhetjük. Itt a fő kérdés az,<br />

hogyan védjük az adatokat, amikor azok valamilyen<br />

módon feldolgozásra kerülnek. Minden olyan<br />

650

esetben, amikor személyes adatainkat feldolgozzák,<br />

automatikusan ezen jogunk védelme életbe lép. A<br />

technika fejlődés<strong>év</strong>el egyre sürgetőbb lett, hogy a<br />

személyes adatok feldolgozását központosított, jogi<br />

formában is kontrollálják az államok. 1981-ben az<br />

Európai Tanács elfogadta a 108-as egyezményét,<br />

amely az automatikus adatfeldolgozásról szól. Ez<br />

az egyetlen olyan nemzetközi egyezmény az adatvédelem<br />

területén, amely jogilag kötelező minden<br />

tagra, aki aláírta.<br />

Az egyezmény minden állami- és magán szektorban<br />

végzett adatfeldolgozásra vonatkozik, beleértve a bűnüldöző<br />

és igazságszolgáltatási szervek által végzett<br />

adatfeldolgozást is. Védi az egyéneket a személyes<br />

adatok feldolgozását kísérő visszaélésekkel szemben,<br />

és ezzel egyidejűleg a személyes adatok határokon átnyúló<br />

áramlásának szabályozására törekszik. Valamennyi<br />

EU-tagállam ratifikálta a 108-as egyezményt,<br />

majd 2001-ben elfogadták a 108-as egyezmény kiegészítő<br />

módosítását, melynek értelmében rendelkezéseket<br />

vezettek be az úgynevezett harmadik országokba<br />

irányuló, határon túlnyúló adatáramlásokról és a<br />

nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságok kötelező<br />

létrehozásáról. A fentiekben láthattuk, hogy mennyi<br />

idő is kellett ahhoz, hogy kialakuljon egyfajta emberi<br />

és társadalmi igény az adatvédelemre, illetve milyen<br />

technikai hatások kellettek az igény felmerülésére.<br />

A GDPR hatálybalépése előtt az Európai Uniónak egy<br />

adatvédelmi eszköze volt. Az európai parlamenti és<br />

tanácsi 95/46 / EK irányelve a személyes adatok védelméről<br />

és azok feldolgozásáról, valamint azok harmadik<br />

fél számára történő továbbításáról szól. Ezen<br />

irányelv elfogadása abban az időben történt, amikor<br />

már több tagállam kialakította saját, nemzeti adatvédelmi<br />

törvényét. Ezzel párhuzamosan jelentkezett<br />

a tagállamok részéről az az igény, hogy ezeket a jogszabályokat<br />

harmonizálják annak érdekében, hogy a<br />

tagállamok közötti szabad adatáramlást biztosítsák,<br />

illetve egy magasabb szintű biztonságot adjanak.<br />

A 95/46 / EK adatvédelmi irányelv részletes és átfogó<br />

adatvédelmi rendszert hozott létre az Európai Unióban.<br />

Az Európai Unió jogrendj<strong>év</strong>el összhangban<br />

azonban az irányelvek nem közvetlenül alkalmazandók,<br />

hanem át kell ültetni a tagállamok nemzeti<br />

jogrendszerébe. A gyakorlat azt mutatja, hogy az<br />

irányelvet minden tagállam eltérően ültette át. Ennek<br />

eredményeként különféle adatvédelmi szabályok<br />

jöttek létre az Európai Unióban, a fogalommeghatározásokat<br />

és a szabályokat eltérően értelmezték a<br />

nemzeti törvényekben, valamint a végrehajtás szintje<br />

és a szankciók súlyossága szintén különböző volt<br />

az egyes tagállamokban.<br />

Az információs technológiában jelentős változások<br />

történtek az irányelv 1990-es <strong>év</strong>ek közepén történő<br />

megfogalmazása óta, így ezen okok együttesen az<br />

Európai Unió adatvédelmi jogszabályainak reformjához<br />

vezettek. Hosszú tárgyalások eredményeképpen<br />

2016. áprilisában fogadták el az Európai Unió Általános<br />

Adatvédelmi Rendeletét, amely 2016. május<br />

24-én lépett hatályba, de csak 2 <strong>év</strong>es átmeneti állapotot<br />

követően 2018. május 25-én vált alkalmazandóvá.<br />

Az adatvédelem szabályozása –<br />

Magyarországon<br />

1989-ben a Minisztertanács határozatot hozott a<br />

személyes adatok kezeléséről és a közérdekű adatok<br />

nyilvánosságáról szóló jogszabály elkészítéséről.<br />

A törvény 1992-ben lépett hatályba, így a magyar<br />

adatvédelmi szabályozás első lépése az 1992-es adatvédelmi<br />

törvény (Avtv.) elfogadása volt. A fenti törvény,<br />

nevétől eltérően, nemcsak a személyes adatvédelemre<br />

összpontosít, hanem az információs szabadságjogokra<br />

is kitér, ami ebben az időben a világon<br />

egyedülállónak minősült.<br />

Ezen törvényben deklarált jogok szavatolására független<br />

adatvédelmi biztost nevez ki az Avtv., akinek<br />

a feladatát, illetve hatáskörét közösen az állampolgári<br />

jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. <strong>év</strong>i<br />

LIX. törvénnyel határozta meg. A korábban említett<br />

1995-ös 95/46/EK irányelvben lefektetett elv szerint<br />

minden tagállamban létre kell hozni egy független<br />

hatóságot és olyan jogosítványokkal, jogi eszközökkel<br />

kell felruházni, amelyekkel hatékonyan fel tud lépni a<br />

jogsértések ellen.<br />

Ezt a jogi harmonizációt a Magyar Köztársaság Alkotmánya<br />

(ma már Alaptörvény VI. cikke) írta elő.<br />

Magyarországon a jogi modernizáció az információs<br />

önrendelkezési jogról és az információszabadságról<br />

szóló 2011. <strong>év</strong>i CXII. törvényben (Info tv.) [3] manifesztálódott.<br />

Az Info tv. hasonlóan az Avtv.-hez egymagában<br />

rendelkezik az alapvető emberi jogok védelmének<br />

feltételeiről és keretéről.<br />

651

3. A GDPR MEGFELELÉST TÁMOGATÓ<br />

ISO SZABVÁNYOK<br />

a) Információbiztonság<br />

A GDPR rendelet alapvetően elvárja a megfelelő<br />

adatvédelmi intézkedések kialakítását, amelyek biztosítják<br />

a személyes adatok biztonságát, azaz azok bizalmasságát,<br />

sértetlenségét és rendelkezésre állását.<br />

Ehhez az alábbi szabványok nyújthatnak megfelelő<br />

támpontokat. Az információbiztonsági irányítási<br />

rendszerek a szervezetek által felhasznált, tárolt és<br />

kezelt összes információ biztonságának kockázatarányos<br />

védelmét hivatottak biztosítani. Miután a személyes<br />

adatok azok az információk, amelyek természetes<br />

személyekre vonatkoznak, illetve természetes<br />

személyekkel összefüggésbe hozhatók, ezért azok<br />

mind a szervezetek információbiztonsági irányítási<br />

rendszerének hatókörébe tartoznak.<br />

Az ISO/IEC 27001:2022 szabvány [6] meghatározza<br />

az információbiztonsági irányítási rendszer (ISMS)<br />

szervezeten belüli létrehozásának, végrehajtásának,<br />

karbantartásának és folyamatos fejlesztésének követelményeit,<br />

a szervezet igényeihez igazodó információbiztonsági<br />

kockázatok felmérésére és kezelésére<br />

alapozva. Különlegessége, hogy a szabványtörzsben<br />

foglalt általános irányítási rendszer működtetési követelményeken<br />

túlmenően az „A mellékletben” felsorolja<br />

a négy kiemelt szakmai területhez (szervezeti,<br />

emberi, fizikai, technológiai biztonság) tartozó<br />

elvárt intézkedéseket. Ezek számozása megegyezik<br />

az ISO/IEC 27002:2020-es szabvány megfelelő fejezeteivel,<br />

ahol az egyes követelmények megvalósítását<br />

segítő gyakorlati útmutatások találhatók.<br />

Az ISO/IEC 27002:2022 szabvány [7] gyakorlati útmutatót<br />

nyújt az ISO/IEC 27001:2022-es szabványon<br />

alapuló információbiztonsági irányítási rendszerben<br />

megvalósítandó információbiztonsági intézkedésekhez<br />

és eljárásokhoz (kontrollokhoz). Az iránymutatás<br />

kiterjed a megfelelő intézkedések kiválasztására,<br />

végrehajtására és felügyeletére, figyelembe v<strong>év</strong>e a<br />

szervezet információbiztonsági kockázatait.<br />

GDPR megfelelés támogatása<br />

A szabványok nagymértékben lefedik és támogatják<br />

a GDPR IV. fejezet 2. szakaszának biztonsági<br />

és szervezési követelményeit, beleértve az áttételes<br />

jogi megfelelést, az információbiztonsági incidensek<br />

kezelését és a folytonossági követelmények<br />

biztonsági aspektusait. Fontos, hogy az incidensmenedzsment<br />

és a folytonosság kérdését is az információbiztonság<br />

folyamatos fenntartása szempontjából<br />

közelíti meg, így ezeket a témákat az ezekre<br />

készített célzott rendszerszabványok alapján lehet<br />

a valós üzleti igényeknek megfelelően, szervezeti<br />

szinten kialakítani. Az új, 2022-es változatban már<br />

önálló kontrollként is megjelennek az adatvédelemmel<br />

szorosan összefüggő elvárások:<br />

• Adattörlés (8.10 Information deletion)<br />

• Adatmaszkolás (8.11 Data masking)<br />

• Az adatszivárgás megelőzése (8.12 Data leakage<br />

prevention)<br />

A szabványnak a GDPR megfelelés támogatásában<br />

játszott szerepe kettős, részint keretet biztosít egy<br />

megfelelő információbiztonsági rendszer működtetéséhez,<br />

másrést alapszabványként szolgál az ISO<br />

27701-es adatvédelmi irányítási rendszer (PIMS -<br />

Privacy Information Management Systems) működtetéséhez.<br />

b) Incidenskezelés<br />

A GDPR-ban megfogalmazott adatvédelmi követelmények<br />

egyik kulcseleme a feltárt adatvédelmi<br />

incidensek megfelelő kezelése. Ehhez a szervezeteknek<br />

előre meghatározott és megfelelő incidenskezelési<br />

eljárást kell kialakítaniuk, amelyhez az ISO/<br />

IEC 27035-as szabványok [8, 9, 10] adnak megfelelő<br />

hátteret.<br />

Az ISO/IEC 27035-1:2016 ennek a több részből álló<br />

nemzetközi szabványcsoportnak a tagja. Bemutatja<br />

az információbiztonsági események és incidensek<br />

kezelésének alapfogalmait és fázisait. A szabvány<br />

második része (ISO/IEC 27035-2:2016) az eseményekre<br />

és incidensekre való reagálás megtervezéséhez<br />

és előkészítéséhez, a harmadik része (ISO/IEC<br />

27035-3:2020) az ICT (Information and Communication<br />

Technology) specifikus információbiztonsági<br />

incidensekre való reagáláshoz nyújt iránymutatást.<br />

Ezek az emberek, a folyamatok és a technológia oldaláról<br />

tárgyalják a működésbiztonsági szempontokat.<br />

Meghatározzák az ICT információbiztonsági<br />

incidensek kezelését, beleértve az információbiztonsági<br />

incidensek észlelését, jelentését, vizsgálatát,<br />

652

elemzését, reagálását, megfékezését, felszámolását,<br />

helyreállítását és lezárását. Nem foglalkoznak a<br />

nem ICT incidensek elhárítási műveleteivel, például<br />

a papíralapú dokumentumok elvesztés<strong>év</strong>el.<br />

A szabványokban megadott alapelvek általánosak, és<br />

arra irányulnak, hogy minden szervezetre alkalmazhatóak<br />

legyenek, függetlenül azok típusától, méretétől<br />

vagy jellegétől. A szervezetek a szabványok útmutatásait<br />

az információbiztonsági kockázataikhoz igazítva<br />

módosíthatják. Ezen útmutatásokat az információbiztonsági<br />

esemény- és incidenskezelési szolgáltatásokat<br />

nyújtó külső szervezetek is alkalmazhatják.<br />

GDPR megfelelés támogatása<br />

A GDPR 4. cikke definiálja az adatvédelmi incidens<br />

fogalmát, ami a „… biztonság olyan sérülése, amely<br />

a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes<br />

adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését,<br />

elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését<br />

vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést<br />

eredményezi.” A 33. és 34. cikkek határozzák meg az<br />

adatvédelmi incidensek kezelésének megfelelő módját.<br />

Ez az adatkezelőkre nyilvántartási, feltárási és<br />

dokumentálási kötelezettséget ró, amelyhez szigorú<br />

időkeret is társul a 72 órán belüli bejelentési kötelezettséggel.<br />

Továbbá szükség esetén az érintettek felé<br />

történő indokolatlan késedelem nélküli tájékoztatási<br />

kötelezettséget is meghatároz.<br />

Ezek megfelelő teljesítése akkor lehetséges, ha a<br />

szervezet valóban felkészült és kialakította a megfelelő<br />

incidenskezelési eljárását. A szabványok ezekben<br />

szervezeti szintű támogatást képesek nyújtani, a<br />

szervezeti folyamatokba integrálva az adatvédelmi<br />

incidensek megfelelő kezelését is. Ezt a felkészülési<br />

szakaszban, a megfelelő eljárások, reagáló csapatok,<br />

erőforrások és kommunikációs panelek előzetes<br />

meghatározásával és kialakításával képes támogatni.<br />

Az incidenskezeléskor pedig a rendelkezésre álló eljárások<br />

képesek hatékonyan csökkenteni az incidensek<br />

okozta károkat és támogatni a törvényi megfelelést<br />

a határidők betartásával és a szükséges evidenciák<br />

összegyűjtés<strong>év</strong>el.<br />

c) Üzletmenet folytonosság<br />

A GDPR rendelet meghatározza a személyes adatok<br />

kezelés<strong>év</strong>el összefüggő folytonossági követelményeket<br />

is. Ehhez az üzletmenet-folytonossági irányítási<br />

rendszerszabvány (ISO 22<strong>30</strong>1:2019) és az ahhoz kapcsolódó<br />

szabványok (ISO 223xx szabványok) adnak<br />

támogatást. Az üzletmenet-folytonosság alatt a szervezet<br />

azon képességét értjük, amely biztosítja, hogy<br />

a termékek és szolgáltatások szállítását/ teljesítését<br />

elfogadható időkereten belül, előre meghatározott<br />

kapacitással folytathassa bármely váratlanul bekövetkező<br />

incidens vagy zavar során.<br />

Az ISO 22<strong>30</strong>1:2019 szabvány [11] követelményeket<br />

határoz meg az üzletmenet-folytonossági irányítási<br />

rendszer (BCMS = Business Continuity Management<br />

Systems) bevezetésére, fenntartására és fejlesztésére.<br />

A BCMS célja tehát az, hogy védelmet nyújtson a<br />

zavarok ellen, csökkentse azok előfordulásának valószínűségét,<br />

felkészüljön a zavarokra, reagáljon rájuk és<br />

helyreállítsa a normál működést, amikor azok bekövetkeznek.<br />

Ezen keresztül a szervezet képes növelni<br />

rugalmasságát és ellenállóképeségét. A rendszer bevezetés<strong>év</strong>el<br />

egy szervezet képes megfelelni az elvárt<br />

üzletmenet-folytonossági igényeknek és kötelezettségeknek.<br />

Fontos, hogy a szabványhoz kapcsolódik egy<br />

ISO 22313:2020-as szabvány, amely útmutatást ad az<br />

ISO 22<strong>30</strong>1:2019 szabvány követelményeinek értelmezéséhez<br />

és használatához.<br />

GDPR megfelelés támogatása<br />

A GDPR 32. cikk (1) b) és c) bekezdés alapján elvárt,<br />

hogy az adatkezelők és adatfeldolgozók az adatkezeléssel<br />

összefüggő tevékenységeiket olyan rendszerekben<br />

végezzék, amelyek képesek megfelelni az elvárt<br />

folytonossági követelményeknek. Ennek kialakításában<br />

a szabvány alkalmazása oly módon képes segítséget<br />

nyújtani, hogy meghatározza egy ilyen rendszer<br />

kiépítésének folyamatát, követelményeit és eszközeit.<br />

A folytonossági tervek és eljárások pedig nagymértékben<br />

hozzájárulnak az adatkezelés biztonságának<br />

kialakításához. Az elszámoltathatóság igazolására<br />

egy jól kiépített üzletmenet-folytonossági rendszer<br />

több ponton is kínál evidenciát. Példák:<br />

• Az üzleti hatáselemzés része a kritikus<br />

folyamatok erőforrásoknak és más (külső<br />

és belső) folyamatoknak való kitettségvizsgálata<br />

is. Ebbe a vizsgálatba az adatkezelési<br />

folyamatokat bevonva vizsgálandók<br />

az adatfeldolgozók és szolgáltatásaik<br />

megfelelősége és folytonossága is, amelyek<br />

szintén a GDPR követelmények részét képezik.<br />

653

• A BCMS részét képezi az a követelmény is,<br />

hogy a folytonossági tervek tartalmazzák<br />

a megfelelő kommunikációs terveket,<br />

amelyekben leírják, hogy ki, mikor, mit, kivel<br />

és hogyan kommunikáljon. Ez támogatja<br />

a GDPR által megfogalmazott, a zavarok<br />

(incidensek) bekövetkezésekor történő<br />

kommunikációra vonatkozó követelményeknek<br />

való megfelelést is.<br />

• Noha a GDPR 32. cikkéből is következő<br />

adatmentés és visszaállítás követelménye más<br />

releváns szabványok segítség<strong>év</strong>el is teljesíthető,<br />

azonban a mentési eljárás folytonossági<br />

követelményeknek történő megfelelése<br />

igazából csak egy dokumentált, rendszeresen<br />

tesztelt és karbantartott üzletmenetfolytonossági<br />

tervvel igazolható.<br />

• A BCMS során alkalmazott üzleti hatáselemzés<br />

és a kritikus folyamatok kockázatfelmérései<br />

során feltárt információk támogathatják<br />

a megfelelő adatvédelmi hatásvizsgálat<br />

elkészítését.<br />

d) Kockázatmenedzsment<br />

A GDPR által elvárt megfelelő kockázatfelmérési<br />

és kezelési eljárások lefolytatásához két szabvány<br />

nyújt alapvető támogatást. Ezek az ISO 31000:2018<br />

és az ISO/IEC 27005:2022 szabványok.<br />

Az ISO 31000:2018 szabvány [12] a kockázatmenedzsment<br />

alapelveit és megvalósításának kereteit bemutató<br />

szabvány. Az iránymutatások bármely szervezetre<br />

és annak működési környezetére illeszthetőek,<br />

és bármely tevékenységre alkalmazhatóak, beleértve<br />

a döntéshozatal minden szintjét a szervezet teljes<br />

életciklusában. A szabvány definiálja a kockázatmenedzsment<br />

alapvető szakkifejezéseit és meghatározásukat,<br />

ezért sok egyéb szabvány hivatkozási alapja<br />

is. Fontos üzenete, hogy a kockázatmenedzsment<br />

értékteremtő folyamat.<br />

Az ISO/IEC 27005:2022 szabvány [13] már az új ISO/<br />

IEC 27001:2022-es szabvány információbiztonsági<br />

kockázatainak felmérésére és kezelésre vonatkozó<br />

követelmények végrehajtásához nyújt iránymutatásokat.<br />

A szabvány teljes megértéséhez szükséges az<br />

ISO/IEC 27001:2022-es és ISO/IEC 27002:2022-es<br />

szabványokban leírt fogalmak, modellek, folyamatok<br />

és terminológiák ismerete. A szabvány fontos segédeszköz<br />

minden olyan szervezet számára, amely az<br />

információ biztonságát veszélyeztető kockázatokat<br />

megfelelő módon és egységesen kívánja kezelni.<br />

A szabvány alkalmazza az ISO/IEC 31000-es szabvány<br />

magas szintű kockázatmenedzsment folyamatának<br />

terminológiáját és lépéseit, és részletesen kibontja<br />

azokat az információbiztonsági kockázatok<br />

vonatkozásában. Nem tartalmaz konkrét módszert<br />

az információbiztonsági kockázatok meghatározására,<br />

azaz nem nevesít egyetlen kockázatok felmérés<strong>év</strong>el<br />

vagy kezelés<strong>év</strong>el kapcsolatos konkrét megközelítést<br />

vagy módszertant sem (pl. CRAMM vagy<br />

FMEA). A kockázatelemzés folyamata megengedi<br />

mind a kvantitatív (számszerűsítő), mind kvalitatív<br />

(minősítő) módszerek alkalmazását, igazodva ezzel<br />

az adott elemzés bonyolultságához, időkeretéhez és<br />

egyéb erőforrás-ráfordítási lehetőségeihez. A szabvány<br />

„A melléklete” példákat mutat be a kockázatfelmérési<br />

folyamatot támogató technikákra.<br />

GDPR megfelelés támogatása<br />

Az adatkezelők és adatfeldolgozók, a szabványok<br />

iránymutatásait követve, azokat a szervezetükre és<br />

a konkrét tevékenységeikre szabva, képesek – a szervezeti<br />

szintű kockázatok felmérésének és kezelésének<br />

részeként, vagy önállóan – az információbiztonsági<br />

és az adatvédelmi kockázatok GDPR által elvárt<br />

szintű menedzselésére és dokumentálására. Az ISO/<br />

IEC 31000 az átfogó szervezeti és integrált kockázatmenedzsment<br />

folyamat kialakításában segít, ami<br />

egyben az adatvédelmi hatásvizsgálat fontos része is.<br />

A WP 29-es munkacsoport 248-as számú iránymutatása<br />

[5] is egyértelműen hivatkozik a szabvány kockázatfelmérési<br />

és kezelési eljárására.<br />

Az ISO/IEC 27005:2022 szabvány a GDPR által nevesített<br />

és kockázatkezelést igénylő kötelezettségeiben<br />

nyújt konkrét megvalósítási támogatást. A GDPR<br />

32. cikk (1) bekezdése alapján elvárás az adatkezelés<br />

biztonságának megteremtése, amelynek nélkülözhetetlen<br />

része egy megalapozott, kellően szakszerű és<br />

működő kockázatfelmérési és kockázatkezelési eljárás<br />

fenntartása.<br />

A 33. cikk szerinti adatvédelmi incidensek megfelelő<br />

kezelésében és dokumentálásában szintén fontos<br />

szerepe van a kockázati szintek megfelelő értékelésének,<br />

amely alapján eldönthető, hogy milyen mér-<br />

654

tékű kockázattal jár az incidens az érintettre nézve.<br />

Ennek tétje nem kisebb, mint hogy kell-e bejelentést<br />

tenni a felügyeleti hatóságok felé, illetve kell-e<br />

értesíteni az érintetteket.<br />

A GDPR 35. cikk (7) d) pontjában megfogalmazott<br />

minimális tartalmi követelmények alapján az esetlegesen<br />

elvégzendő adatvédelmi hatásvizsgálat megfelelő<br />

lefolytatása és dokumentálása is megköveteli a<br />

kockázatok felmérését és kezelését célzó intézkedések<br />

bemutatását. Ehhez természetesen el kell végezni<br />

a kellően részletes kockázatfelmérést és meg kell<br />

tervezni a megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket.<br />

Bár a megfelelő információbiztonsági kockázatfelmérés<br />

és kezelés csak része a hatásvizsgálatnak, de a<br />

29-es munkacsoport WP 248 iránymutatása kiemeli,<br />

hogy annak „helytelen elvégzése” is jelentős közigazgatási<br />

bírsággal sújtható.<br />

e) Adatvédelem<br />

Az adatvédelemmel közvetlenül foglalkozó szabványok<br />

is megjelentek az elmúlt <strong>év</strong>tizedekben, amiből<br />

hármat érdemes megemlíteni a GDPR-ral kapcsolatban.<br />

Ezek az ISO 29100:2011, az ISO/IEC 27018:2019<br />

és az ISO/IEC 27701:2019 szabványok.<br />

Az ISO 29100:2011 szabvány [14] egy közös adatvédelmi<br />

terminológián alapuló adatvédelmi keretrendszert<br />

ír le. Meghatározza a személyes adatok feldolgozásának<br />

szereplőit és szerepüket, megvilágítja az<br />

adatvédelemmel kapcsolatos megfontolásokat, összekapcsolva<br />

azokat az informatikában használt adatvédelmi<br />

elvekkel. Olyan természetes személyekre és<br />

szervezetekre alkalmazható, akik részt vesznek az<br />

ICT rendszerek vagy szolgáltatások meghatározásában,<br />

beszerzésében, architektúrájában, tervezésében,<br />

fejlesztésében, tesztelésében, karbantartásában, adminisztrálásában<br />

és üzemeltetésében. Fontos, hogy a<br />

szabvány 2011 óta van érvényben, messze megelőzve<br />

a GDPR rendeletet. Időtállóan meghatározta azt a<br />

keretrendszert, amely lefedi a személyes adatkezelés<br />

alapvető fogalmait, elveit, szerepeit, összefüggéseit,<br />

a magánélet védelmének követelményeit és az<br />

adatvédelemmel kapcsolatos ellenőrzéseket. Ezzel<br />

támpontokat ad a rendszerfejlesztőknek a beépített<br />

és alapértelmezett adatvédelem megvalósításához.<br />

Az ISO/IEC 27018:2019 szabvány [15] gyakorlati útmutatóként<br />

szolgál a személyes adatok védelmét<br />

szolgáló intézkedések végrehajtására nyilvános felhőalapú<br />

számítástechnikai környezetben. Az ISO/<br />

IEC 29100 szabványban foglalt adatvédelmi elvekkel<br />

összhangban meghatározza a vonatkozó, általánosan<br />

elfogadott intézkedési célokat és intézkedéseket.<br />

Az ISO/IEC 27002:2013 szabvány kiegészítéseként,<br />

a felhőszolgáltatások szolgáltatóinak információbiztonsági<br />

kockázati környezet<strong>év</strong>el összefüggésben<br />

iránymutatásokat határoz meg, figyelembe v<strong>év</strong>e a<br />

személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozási<br />

követelményeket. Az iránymutatások a szolgáltatásokat<br />

igénybe vevő adatfeldolgozók számára is relevánsak<br />

lehetnek.<br />

Az ISO/IEC 27701:2019 szabvány [16] az ISO/IEC<br />

27001:2013 és az ISO/IEC 27002:2013 szabványok<br />

kiterjesztéseként további követelményeket határoz<br />

meg a személyes adatok (PII - Personally Identifiable<br />

Information) védelmét biztosító adatvédelmi<br />

irányítási rendszerhez, és útmutatást nyújt a PII-felelősök<br />

(adatkezelők) és a PII-feldolgozók (adatfeldolgozók)<br />

számára. A szabvány hat darab mellékletet<br />

tartalmaz, amelyek további segítséget nyújtanak<br />

a bevezetéshez és a megfelelés ellenőrzéséhez. Az<br />

„A” melléklet az adatkezelők, a „B” melléklet az adatfeldolgozók<br />

PIMS specifikus intézkedési céljait és<br />

intézkedéseit tartalmazza, összhangban az ISO/IEC<br />

27001:2013 szabvány „A” mellékletének struktúrájával.<br />

A „C” melléklet az ISO/IEC 29100 szabványnak<br />

való megfeleltetés referencia táblázatát foglalja<br />

magába. A „D” melléklet a PIMS követelmények és<br />

a GDPR cikkek kapcsolatát képezi le. A „E” melléklet<br />

a PIMS kapcsolatát mutatja be az ISO/IEC 27018<br />

és ISO/IEC 29151 szabványokkal. Az „F” melléklet<br />

pedig az információbiztonság fogalmának a magánélet<br />

védelm<strong>év</strong>el történő kiterjesztésének leképezését<br />

tartalmazza.<br />

Fontos megjegyezni, hogy az ISO 27001:2022-es<br />

szabvány megjelenése és annak jelentős strukturális<br />

változtatása miatt az ISO 27701-es szabvány felülvizsgálat<br />

alatt áll. A közétett DIS változat tartalomjegyzéke<br />

alapján azt már a ISO/IEC 27001:2022-<br />

es változat struktúrájához igazították.<br />

GDPR megfelelés támogatása<br />

A felsorolt szabványok mindegyike a személyes<br />

adatok megfelelő feldolgozásának és védelmének<br />

kérdéskörét támogatja különböző aspektusokból.<br />

655

Természetesen a ISO/IEC 27701:2019 szabvány önmagában<br />

a GDPR megfelelés és tanúsítás támogatására<br />

készült, így az ISO/IEC 27001 kiegészítéseként<br />

az elszámoltathatóság tekintetében is garanciákat<br />

nyújt a megfelelő adatvédelem kialakításához.<br />

A ISMS intézkedéseinek konkrét PIMS kiegészítései<br />

megfelelő mértékben és célzottan ügyelnek a<br />

jelentkező kockázatok megfelelő csökkentésére.<br />

Ilyen az adathordozók és a kommunikáció védelme,<br />

a humán faktor kockázatainak csökkentése, a megfelelő<br />

titkosítási-, mentési- és hozzáférési eljárások,<br />

az üzemeltetés biztonságának erősítése, és a rendszerfejlesztések<br />

esetén a figyelembe veendő biztonsági<br />

szempontok érvényesítése. Ide tartozik még<br />

a beszállítók felügyelete, az incidensek kezelése, a<br />

folytonossági- és megfelelési kritériumok meghatározása.<br />

A PIMS tartalmazza az adatfeldolgozókra és<br />

külön az adatkezelőkre vonatkozó extra követelményeket,<br />

amelyek az ISMS „A” mellékletét egészítik<br />

ki konkrét GDPR megfelelést szolgáló intézkedési<br />

célokkal és intézkedésekkel, egyben ellenőrzési listaként<br />

szolgálva a szervezeteknek.<br />

Az ISO/IEC 27001:2022-es szabványhoz igazított új<br />

ISO/IEC 27701 szabvány kiadását követően ismét lehetővé<br />

válik majd a két rendszer együttes tanúsítása.<br />

5. ÖSSZEFOGLALÁS<br />

Látható tehát, hogy a ISO szabványok és a GDPR<br />

kapcsolata milyen sokrétű, és a szabványok milyen<br />

fontos szerepet töltenek be az akkreditáció, a tanúsítás,<br />

a megfelelőség és elszámoltathatóság megteremtésében.<br />

Ezt a kapcsolatot szemlélteti az 1. ábra is:<br />

4. AKKREDITÁCIÓ ÉS TANÚSÍTÁS<br />

Magyarországon az ISO irányítási rendszereket tanúsító<br />

szervezetek akkreditációját a kijelölt Nemzeti<br />

Akkreditáló Hatóság (NAH) végzi. Ezt a tevékenységet<br />

a Nemzeti Akkreditálási Rendszer alapján, az akkreditálásról<br />

szóló jogszabályok és a nemzeti szabványként<br />

közzétett európai és nemzetközi szabványok figyelembevétel<strong>év</strong>el<br />

végzi. Az ISO irányítási rendszerek<br />

tanúsítóinak akkreditálása az ISO/IEC 17021 szabványok<br />

(megfelelőségértékelés) és az adott rendszerspecifikus,<br />

a szakkövetelményeket is tartalmazó szabványa<br />

szerint zajlik. A Információbiztonsági irányítási<br />

rendszerek tanúsítását végző szervezetek akkreditációja<br />

az ISO/IEC 27001 rendszerszabvány, valamint az<br />

ISO 17021-1 és ISO/IEC 27006 szabványok (aktuális<br />

magyar kiadásai) szerint történik.<br />

Az ISO/IEC 27701:2019-es rendszer tanúsításához<br />

már kiadásra került az ISO/IEC 27006-2:2021<br />

szabvány, amely az adatvédelmi információkezelő<br />

rendszerek auditálási szempontjait tartalmazza.<br />

Ezzel lehetőség nyílt az információbiztonsági irányítási<br />

rendszerek tanúsítását végző szervezetek<br />

ISO/IEC 27701-es követelményekkel kiegészített<br />

akkreditációjára.<br />

1. Ábra - ISO szabványok és a GDPR kapcsolata [1]<br />

Az elszámoltathatóság elve a Magyarázat a GDPR-ról<br />

c. könyv [4] megfogalmazása alapján: „Az elszámoltathatóság<br />

lényegében az adatvédelmi megfelelőség<br />

érdekében tett intézkedések vállalását, ennek jegyében<br />

azok dokumentálását jelenti és azt a kívánalmat,<br />

hogy ezt a megfelelőséget az adatkezelő be tudja mutatni<br />

a külvilág felé.”<br />

A bemutatott szabványok alkalmazása lehetőséget<br />

biztosít az adatkezelőknek és adatfeldolgozóknak,<br />

hogy a kötelezettségeikből fakadó adatvédelmi megfelelőség<br />

érdekében tett intézkedéseket megtervezzék,<br />

bevezessék és eredményességüket folyamatosan<br />

kontrollálják és bizonyítsák. Ezek elsődlegesen a kockázatok<br />

feltárását és ezen keresztül az információ- és<br />

adatbiztonság megteremtését biztosító intézkedések<br />

meghatározását jelentik. Másodsorban a szabványok<br />

sok kritikus helyen követelnek meg dokumentált információkat,<br />

amelyek az elszámoltathatóság elvének<br />

való megfelelést evidenciákkal képesek igazolni.<br />

656

Ezek közül is kiemelkedik az adatvédelmi szempontok<br />

érvényesítését és a GDPR megfelelést legnagyobb<br />

mértékben szolgáló ISO/IEC 27701:2019-es<br />

szabvány. Ennek bevezetése és tanúsíttatása az adatkezelések<br />

résztvevői számára komoly garanciákat<br />

biztosíthat. Ez az érintettek számára garantálhatja,<br />

hogy a GDPR előírásainak megfelelő adatkezelést<br />

egy folyamatosan fejlesztett, külső és belső kontroll<br />

alatt tartott rendszer keretein belül végzik, amely<br />

kiemelten érvényesíti a jogaikat és figyelembe veszi<br />

az őket ért kockázatokat. A hatóságok számára az<br />

adatkezelések megfelelőségére előzetes garancia lehet<br />

a szabvány szerinti működés, valamint az esetleges<br />

vizsgálatokat és eljárásokat nagy mértékben<br />

megkönnyíthetik a rendelkezésre álló dokumentált<br />

információk.<br />

Az adatkezelők (és a szervezetek vezetői) garanciákat<br />

kaphatnak azzal, hogy egy jól átgondolt keretrendszerben,<br />

kellő szakértelemmel felépített és kompetens<br />

független átvizsgálásokkal értékelt környezetben<br />

végezhetik az adatkezelési tevékenységüket. Ezzel<br />

nagymértékben csökkentik a működési és jogi kockázataikat.<br />

Az adatfeldolgozók (és a szervezetek vezetői)<br />

az adatkezelőkhöz hasonlóan szintén garanciákat<br />

kaphatnak, hogy az adatfeldolgozói tevékenységük<br />

megfelel az elvárásoknak és megfelelő jogi kontextuson<br />

alapul. Nem utolsósorban, mind a tanúsítás, mind<br />

az irányítási rendszer bevezetése, az adatkezelési lánc<br />

résztvevői számára komoly szankciócsökkentő bizonyítéka<br />

lehet annak, hogy a szervezet megfelelő szervezési<br />

és technikai intézkedéseket tett az adatkezelés<br />

biztonsága és jogi megfelelősége érdekében.<br />

FELHASZNÁLT FORRÁSOK<br />

[1]<br />

Horváth István (2021): ISO szabványok a GDPR<br />

szolgálatában. Adatbiztonsági és adatvédelmi jogi<br />

szakokleveles szakember képzés szakdolgozat.<br />

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Jogi Továbbképző<br />

Intézet, Budapest.<br />

[2]<br />

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS<br />

(EU) 2016/679 RENDELETE a természetes<br />

személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében<br />

történő védelméről és az ilyen adatok<br />

szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet<br />

hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi<br />

rendelet) (2016)<br />

[3]<br />

2011. <strong>év</strong>i CXII. törvény az információs önrendelkezési<br />

jogról és az információszabadságról,<br />

URL: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100112.tv<br />

(letöltés: 2019.10.10)<br />

[4]<br />

Péterfalvi Attila, R<strong>év</strong>ész Balázs, Buzás Péter<br />

(2018): Magyarázat a GDPR-ról. Budapest, Wolters<br />

Kluwer Hungary Kft.<br />

[5]<br />

A 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi<br />

munkacsoport (2017). WP 248-as iránymutatás.<br />

Iránymutatás az adatvédelmi hatásvizsgálat<br />

elvégzéséhez és annak megállapításához, hogy az<br />

adatkezelés az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásában<br />

„valószínűsíthetően magas kockázattal jár”-e.<br />

(Utolsó letöltés: 2021. 09. 06.)<br />

[6]<br />

ISO/IEC 27001:2022 Information security, cybersecurity<br />

and privacy protection — Information<br />

security management systems — Requirements;<br />

International Organization for Standardization<br />

(2022).<br />

[7]<br />

ISO/IEC 27002:2022 Information security, cybersecurity<br />

and privacy protection — Information<br />

security controls; International Organization for<br />

Standardization. (2022).<br />

[8]<br />

ISO/IEC 27035-1:2016 Information technology<br />

— Security techniques — Information security<br />

incident management — Part 1: Principles of incident<br />

management; International Organization for<br />

Standardization. (2016).<br />

[9] ISO/IEC 27035-2:2016 Information technology<br />

— Security techniques — Information security<br />

incident management — Part 2: Guidelines to plan<br />

and prepare for incident response; International<br />

Organization for Standardization. (2016).<br />

[10] ISO/IEC 27035-3:2020 Information technology<br />

— Information security incident management<br />

— Part 3: Guidelines for ICT incident response<br />

operations; International Organization for Standardization.<br />

(2020).<br />

[11]<br />

ISO/IEC 22<strong>30</strong>1:2019 Security and resilience<br />

— Business continuity management systems<br />

— Requirements; International Organization for<br />

Standardization. (2019).<br />

[12]<br />

ISO/IEC 31000:2018 Risk management — Guidelines;<br />

International Organization for Standardization.<br />

(2018).<br />

[13]<br />

ISO/IEC 27005:2022 Information security, cybersecurity<br />

and privacy protection — Guidance on<br />

managing information security risks; International<br />

Organization for Standardization. (2022).<br />

[14]<br />

ISO/IEC 29100:2011 Information technology —<br />

657

Security techniques — Privacy framework; International<br />

Organization for Standardization. (2011).<br />

[15]<br />

ISO/IEC 27018:2019 Information technology<br />

— Security techniques — Code of practice for protection<br />

of personally identifiable information (PII)<br />

in public clouds acting as PII processors; International<br />

Organization for Standardization. (2019).<br />

[16]<br />

ISO/IEC 27701:2019 Security techniques —<br />

Extension to ISO/IEC 27001 and ISO/IEC 27002<br />

for privacy information management — Requirements<br />

and guidelines; International Organization<br />

for Standardization. (2018).<br />

Horváth István<br />

Horváth István 2006 óta az immunIT Információbiztonsági Tanácsadó Kft.<br />

tulajdonosa és ügyvezetője. Az INFOBIZ Kft. tanácsadói csapatának oszlopos<br />

tagja. Mérnök-informatikus és adatvédelmi jogi szakember, valamint az EOQ<br />

MNB által regisztrált információbiztonsági rendszermenedzser és auditor. Komoly<br />

szerepet töltött be az első magyarországi digitális cafeteria kártya és elszámoló<br />

rendszer tervezésében, fejlesztésében és üzemeltetésében. Több, mint<br />

tizenöt <strong>év</strong>e foglalkozik az informatika különböző terület<strong>év</strong>el és tanácsadóként,<br />

oktatóként és auditorként vesz részt irányítási rendszerek kiépítésében. Több<br />

akkreditált tanúsító szervezetnél számos irányítási rendszer vezető auditora.<br />

Dr.-univ. Horváth Zsolt, a műszaki tudomány kandidátusa<br />

Az INFOBIZ Kft. tulajdonosa és ügyvezetője 2006 óta. EOQ MNB által regisztrált<br />

minőségirányítási és információbiztonsági rendszermenedzser és auditor.<br />

Tíz <strong>év</strong>ig látta el a SIEMENS magyarországi szoftverházának a minőségirányítási<br />

igazgatói feladatait. Több, mint húsz <strong>év</strong>e dolgozik a minőségirányítás és az információbiztonsági<br />

irányítás területén, több akkreditált tanúsító szervezet vezető<br />

auditoraként, valamint tanácsadóként és szakmai oktatóként. Számos szakmai<br />

konferencián elhangzott előadás és megjelent publikáció szerzője.<br />

Tóth Zoltán<br />

Az INFOBIZ Kft. tanácsadói csapatának tagja. Gazdaság informatikai szakon végzett<br />

közgazdász, mérlegképes könyvelő, információbiztonsági menedzser. 15 <strong>év</strong>e<br />

különböző multinacionális cégeknél töltött be pénzügyi, majd vezető elemzői pozíciókat.<br />

Az elmúlt 3 <strong>év</strong>ben adatvédelemmel is foglalkozik, illetve tanácsadóként<br />

vesz részt irányítási rendszerek (ISO 27001,TISAX) kiépítésében.<br />

658

*Forrás: ITBUSINESS magazin, 2023. január 12. Mindent a felhasználói élményért,<br />

és 2023. január 13. Nem ügyintézés, hanem szolgáltatás cikkek.<br />

MINDENT A FELHASZNÁLÓI<br />

ÉLMÉNYÉRT - NEMZETI DIGITÁLIS<br />

ÁLLAMPOLGÁRSÁG PROGRAM<br />

(ITBUSINESS MAGAZIN)*<br />

Nemcsak az e-közigazgatási szolgáltatások digitalizálását emeli magasabb szintre a Nemzeti<br />

Digitális Állampolgárság Program, de sok esetben maga az ügyintézés folyamata és<br />

szemlélete is gyökeresen átalakul 2026-ig.<br />

EGYSZERŰSÍTÉS A FOLYAMATOKBAN IS<br />

Egyszerűsítés, felhasználói élmény, állampolgári<br />

elégedettség, az ügyintézés optimalizálása – a fenti<br />

kifejezések kapnak kulcsszerepet a kormány által<br />

karácsony előtt elfogadott Nemzeti Digitális Állampolgárság<br />

Programban.<br />

Ezek a kulcsszavak egyúttal jól körül is írják, hogy<br />

mi az elsődleges célja a 2026-ig előretekintő programnak:<br />

megteremteni a magyar állampolgárok és<br />

a magyar közigazgatás számára azokat az egységes<br />

és intuitív felhasználói élményt nyújtó online megoldásokat,<br />

amelyek radikálisan leegyszerűsítik az állampolgár<br />

és kormányzat különböző szervei közötti<br />

kommunikációt, fogalmaz a dokumentum. A fókusz<br />

tehát az állampolgárok problémáinak megismerésén,<br />

a „front end” fejlesztésén van, a „back endhez”, azaz<br />

a szakrendszerekhez, a nyilvántartásokhoz, a háttérben<br />

futó szolgáltatásokhoz csak a folyamatok egyszerűsítése<br />

és gyorsítása miatt nyúlnak hozzá.<br />

A program hat nagyobb témakört ölel fel:<br />

• a digitális állampolgárság koncepciója;<br />

• a nemzeti adatvagyon hasznosítása;<br />

• a felhőtechnológia kialakítása;<br />

• a felhasználói élmény;<br />

• a kiberbiztonság;<br />

• a jogi keretrendszer megteremtése.<br />

Az alábbiakban ezeket körbejárva mutatjuk be a<br />

program fő elemeit.<br />

A digitális állampolgár<br />

A program legfontosabb eleme a digitális állampolgár.<br />

Ebben a környezetben ez azt jelenti, hogy az<br />

állampolgárok 2026-ra szinte minden ügyüket digitálisan,<br />

elsősorban mobil alkalmazások segítség<strong>év</strong>el<br />

intézhetik, ahol ez értelmezhető. A program megállapítja,<br />

hogy ma is számos ügyintézési lehetőség<br />

érhető el valamilyen digitális formában, azonban<br />

az alapszolgáltatások nem átfogók, a megl<strong>év</strong>ő platformok<br />

pedig nem ügyfélközpontúak. Fontos, hogy<br />

a megl<strong>év</strong>ő rendszerek és SZEÜSZ-ök (szabályozott<br />

elektronikus ügyintézési szolgáltatások) kiváló alapot<br />

jelentenek a program megvalósításához, de jelentős<br />

szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy a közigazgatási<br />

ügyforgalom döntő többsége a digitális<br />

térbe kerüljön.<br />

A célkitűzést négy, egységes platformon működő<br />

alapszolgáltatás (eSzemélyazonosítás, ePosta, eDokumentumkezelés<br />

és eFizetés) r<strong>év</strong>én valósul meg.<br />

Ezek közül a legfontosabb az egyszerűen használható<br />

digitális személyazonosítás, egy mobilapp, amely<br />

gyakorlatilag bármilyen szolgáltatás alapját jelenti.<br />

Az átlátható módon használható mobiltárca segítség<strong>év</strong>el<br />

bejelentkezhetünk a digitális állampolgárság<br />

659

platformra, amely a későbbiekben minden igazolványt,<br />

bizonyítványt tárol majd, és hiteles elektronikus<br />

aláírás funkcióval is rendelkezni fog.<br />

További kialakítandó szolgáltatás még az ePosta,<br />

amely lehetővé teszi a könnyen kezelhető, kétirányú<br />

hivatalos kommunikációt, weben és mobilon<br />

egyaránt. Ehhez szorosan kapcsolódik az eDokumentumkezelés:<br />

ez a megoldás az ügyintézés során<br />

létrejött dokumentumokat tárolja felhasználóbarát<br />

módon, tervek szerint lehetőséget ad majd a magánszerződések<br />

tárolására is.<br />

Ami pedig az eFizetési megoldást illeti, ott a jelenlegi<br />

Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer<br />

(EFER) továbbfejlesztését tartja indokoltnak a<br />

program. Ez ugyanis hatékony elszámolást tesz lehetővé<br />

a különböző államkincstári számlákon úgy,<br />

hogy a befizető is azonosítható és a vonatkozó hivatal<br />

is gyors értesítést kap a teljesítésről.<br />

Multichannel az e-közigazgatásban is<br />

Fontos eleme a digitális állampolgárság megvalósításának,<br />

hogy az állampolgárok több különböző,<br />

elsősorban digitális csatornán (mobilon, weben, videochaten)<br />

tudnak szolgáltatásokat igénybe venni.<br />

A folyamatos kapcsolattartás, a személyre szabhatóság<br />

és az elterjedtsége miatt a mobil csatornát tartja<br />

elsődleges szolgáltatási felületnek a program.<br />

A célkitűzésekben rögzített szemléletváltás miatt<br />

egy új, felhasználóbarát alkalmazás fejlesztését tartja<br />

szükségesnek a program; az app életesemények<br />

szerint csoportosított, teljesen digitalizált folyamatokkal<br />

bíró szolgáltatásokat tartalmaz. A megfelelő<br />

felhasználói élményt a felületek egyszerűsítés<strong>év</strong>el<br />

és a funkciók mobilra tervezett elrendezésének erősítés<strong>év</strong>el<br />

kívánják elérni.<br />

A mobil mellett fontos e-ügyintézési csatorna marad<br />

a web is. Itt is lényeges az integráltság, vagyis<br />

hogy egyetlen weboldalon legyenek megtalálhatóak<br />

a fent említett alapszolgáltatások és nyilvántartások.<br />

A további szükséges funkciók között említi a program<br />

a hatékony keresési lehetőséget; a biztonságos<br />

információcserét a szervezetek között, valamint a<br />

felhasználók magas szintű támogatását beépített intelligens<br />

virtuális asszisztensek segítség<strong>év</strong>el.<br />

A telefonos és videochates csatornának támogató<br />

szerepet szán a program: ezen keresztül nyújtanának<br />

segítséget a mobilon vagy weben végzett<br />

ügyintézéshez. Hasonlóképpen újragondolja a fizikai<br />

ügyintézés lehetőségét is a program, és ehhez a<br />

bankfiókok példáját veszi alapul. Ahogy a bankfiókok<br />

a többcsatornás (omnichannel) ügyfélkiszolgálás<br />

terepei lesznek, úgy alakulnak át a kormányablakok<br />

is, például tanácsadási szolgáltatásokkal és<br />

néhány hagyományos ügyintézői ablakkal. Biztosítani<br />

kell azt is, hogy a digitális térben megkezdett<br />

ügyintézést zökkenőmentesen lehessen folytatni a<br />

fizikai térben is.<br />

Adatok a versenyszféra számára is<br />

A digitális állampolgárság részletezése után a program<br />

második fő témáját az adatvagyon felhasználása<br />

jelenti. Ahogy a dokumentum megállapítja: „Bár<br />

több pozitív kezdeményezés is történt, a jelenlegi<br />

állami adatvagyon felhasználása számos problémába<br />

ütközik. Az adatok integrálása jelen körülmények<br />

között nem hatékony, minőségük nem konzisztens,<br />

gyűjtésük és kezelésük sztenderdjei nagyban<br />

különböznek.”<br />

Az adatok hasznosításában két fő alapelvet, illetve<br />

célt fogalmaz meg a program. Az alapelv, hogy az<br />

adatok feletti rendelkezés joga az állampolgárt illeti<br />

meg: ez egyrészt azt jelenti, hogy az állami szervek<br />

csak olyan adatokhoz férhetnek hozzá, amelyek az<br />

ügyintézéshez szükségesek; másrészt az állampolgárok<br />

követhetik személyes adataik mozgását, és<br />

visszavonhatják adatmegosztási hozzájárulásukat.<br />

Az adatvagyon hasznosításának fő célja pedig az,<br />

hogy minden polgár és minden szervezet gyorsan<br />

és teljeskörűen hozzájuthasson az ügyeinek intézéséhez<br />

szükséges adatokhoz, ezzel is növelve Magyarország<br />

versenyképességét.<br />

A megosztás és közzététel egy könnyen kereshető,<br />

átlátható felületen keresztül történik majd. A későbbiekben<br />

a DMÜ API-kon keresztül lehetőséget<br />

biztosít nagy mennyiségű adat akár valós idejű átvitelére<br />

is – ennek azért van jelentősége, mert a nemzeti<br />

adatvagyon meghatározott része (szigorúan<br />

anonimizált módon, vagy az állampolgár saját adata<br />

tekintetében egyértelmű felhatalmazás mentén)<br />

elérhetővé válik piaci szereplők számára is. Emellett<br />

kialakítják azokat az ökoszisztémákat, amelyek<br />

adatalapú, értékteremtő szolgáltatásokat kínálnak<br />

állampolgárok, vállalkozások, tudományos kutatások<br />

és nem utolsósorban az állam számára.<br />

660

Felhő: saját és nyilvános is<br />

A program harmadik nagy témaköre a felhőtechnológia<br />

és annak állami alkalmazása. A dokumentum<br />

megállapítja: „Annak érdekében, hogy a DMÜ képes<br />

legyen egy hatékony, korszerű és stabilan működő<br />

digitális állampolgársági rendszert létrehozni,<br />

elengedhetetlen a magas minőségű felhőszolgáltatás<br />

kialakítása.” Ehhez még hozzáteszi, hogy a jelenlegi<br />

állami felhőtechnológia és adatközpont modernizálásra<br />

szorul.<br />

A digitális állampolgársághoz köthető egyes alkalmazások<br />

fejlesztése már felhőinfrastruktúrára<br />

optimalizáltan történik, ugyanakkor a megl<strong>év</strong>ő<br />

rendszereknél nem cél a teljes körű felhőmigráció.<br />

A DMÜ terveiben a hibrid felhős működés van fókuszban,<br />

amely egyik oldalról saját adatközpont(ok)<br />

ra, a másik oldalról publikus felhőszolgáltató(k)ra<br />

támaszkodik.<br />

A következő 1-3 <strong>év</strong>ben várhatóan egy nemzetközi<br />

szolgáltatóval épít ki együttműködést a magyar állam,<br />

de hosszabb távon akár több felhőszolgáltatót<br />

is igénybe vehet majd. A kiválasztás során előnyben<br />

részesülnek azok a partnerek, amelyek magyarországi<br />

adatközpontot terveznek létesíteni. A dokumentum<br />

azt is leszögezi, hogy a DMÜ kialakít egy<br />

saját felhőszolgáltatást, amelyre az érzékeny, illetve<br />

titkosított adatok kerülnek, ezzel védve és biztonságban<br />

tartva a kritikus állami adatvagyont.<br />

A tervek megvalósításához még a jogi háttér átalakítására<br />

is szükség van, ebben a DMÜ aktívan közreműködik.<br />

A nyelvezet is egyszerűsödik – ügyintézés<br />

helyett szolgáltatás<br />

Az e-közigazgatási szolgáltatások digitalizációja<br />

csak az állampolgárokkal konszenzusban valósítható<br />

meg, mivel csak akkor fogják szívesen használni<br />

ezeket, ha legalább olyan felhasználói élményt<br />

nyújtanak nekik, mint amilyet a piaci szereplőknél<br />

(bankoknál, streamingszolgáltatóknál stb.) már<br />

megszoktak. Éppen ezért a program átfogó céljai<br />

közé tartozik, hogy hangsúlyt kapjanak azok az<br />

elemek, amelyek az állampolgár perspektívájából<br />

hatékonnyá és könnyebbé teszik az ügyintézést,<br />

pontosabban a szolgáltatások igénybe vételét.<br />

A DMÜ a tervek szerint megtartja e-közigazgatás<br />

központosított jellegét: ennek alapvető oka, hogy<br />

a szolgáltatások egységes, központi elérhetősége<br />

könnyebbséget biztosít az állampolgárok számára.<br />

A megfelelő ügyfélélmény kialakításában kulcszszerep<br />

jut az ügyfélközpontú navigációnak és a felhasználóbarát<br />

megjelenítésnek. A navigáció egyik<br />

fontos eleme az életeseményen alapuló strukturálási<br />

logika és kategorizálás lesz, amely mindig az<br />

adott személy számára releváns szolgáltatásokat,<br />

ügycsoportokat kínálja fel.<br />

A leggyakoribb ügyek<br />

Személyi igazolvány<br />

megújítása<br />

A felhasználóbarát megjelenés egyik alappillére,<br />

azon túl, hogy valós problémára hozzon megoldást,<br />

hogy az e-közszolgáltatást nyújtó rendszerek vizuális<br />

képe, arculata és nyelvezete megegyezzen. Az<br />

egységes arculat bizalmat sugall, az egyszerű, közérthető<br />

nyelvezet pedig mindenki számára könynyebbé<br />

teszi a szolgáltatások igénybe vételét – ez<br />

utóbbiban még komoly előrelépésre van szükség.<br />

Személyes jelenlét nélkül<br />

2 500 000<br />

Jogosítvány megújítása 950 000<br />

Iskolai beiratkozás 250 000<br />

Nyugdíjügyek 150 000<br />

A fentiekben megfogalmazott célkitűzések (ahogy<br />

arra korábban utaltunk) nem minden esetben valósíthatók<br />

meg a jelenlegi jogi keretek között. Így<br />

például a digitális állampolgársághoz lehetővé kell<br />

tenni a mobilalapú személyazonosítást, vagy a digitális<br />

levélváltás hivatalosként való elfogadását. Hasonlóan<br />

fontosak az olyan jogszabály-módosítások<br />

is, amelyek támogatják a teljesen digitális ügyintézést,<br />

például gépjárművásárlás esetén a kötelező<br />

személyes megjelenés elhagyhatóságát.<br />

Végül a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program<br />

utolsó nagy témaköre a kiberbiztonsággal foglalkozik.<br />

Ezzel kapcsolatban – az iparági szakértők vélemény<strong>év</strong>el<br />

összhangban – megállapítja, hogy kiberbiztonsági<br />

problémák, incidensek döntő többsége<br />

mögött nem technológiai, hanem emberi, folyamatvagy<br />

szervezetbeli hiányosságok állnak.<br />

661

Mivel az állami szolgáltatások kiberbiztonságáról<br />

az Nemzeti Kibervédelmi Intézet gondoskodik, a<br />

DMÜ együttműködési keretrendszer kiépítésére törekszik<br />

az NKI-val. Szintén szerepel a tervek között<br />

biztonsági irányító központok (SOC-ok) létrehozása,<br />

amelyek iparáganként együttműködve lehetővé<br />

teszik a védekezést és beavatkozást; ezek alapját a<br />

NISZ-nél már működő SOC jelentheti.<br />

Jó alapokra építkezhet a DMÜ a Digitális Állampolgárság<br />

Program megvalósítása során, de csak olyan<br />

rendszer és szolgáltatás működhet a jövőben, amely<br />

megfelel az ügyfélélménnyel és az adatbiztonsággal<br />

kapcsolatos követelményeknek. A munkában a<br />

DMÜ számít a versenyszféra vállalataira is – emelte<br />

ki Bönde Ádám, az ügynökség szakmai vezérigazgató-helyettese.<br />

PARADIGMAVÁLTÁS AZ<br />

E-KÖZIGAZGATÁSBAN<br />

A program a technikai megvalósíthatóság<br />

három pillérét emlegeti: az állami adatvagyon<br />

hasznosítása, a felhőtechnológia és<br />

felhasználói élmény. Kezdjük az adatvagyonnal,<br />

amely rendkívül sokrétű és számtalan célra<br />

felhasználható. Ezekből a lehetőségekből<br />

melyeket helyezi középpontba a program?<br />

Ami az adatokat illeti, az elsődleges cél most az, hogy<br />

az állampolgárokkal kapcsolatos, az ügyek intézéséhez<br />

szükséges adatok rendben legyenek. Mindenki<br />

számára ismerős lehet, hogy az ügyintézés kezdetén<br />

újra és újra meg kell adni a személyes és egyéb adatait<br />

– miközben ezek az államnak már rendelkezésére<br />

állnak. Szeretnénk ezzel a régi gyakorlattal végleg<br />

szakítani. Ha az állampolgár valamilyen módon már<br />

hitelesítette magát az államigazgatási rendszerekben,<br />

akkor a szükséges és megl<strong>év</strong>ő adatok automatikusan<br />

vagy az állampolgár felhatalmazása után váljanak elérhetővé<br />

a szolgáltatás használata során.<br />

A következő fontos pillér a felhő, amelynek<br />

kormányzati felhasználása, különösen a<br />

nyilvános felhőé, mindig kényes kérdés. Ezen<br />

a területen milyen opciók jöhetnek szóba?<br />

Teljesen egyértelmű, hogy a felhőtechnológia kikerülhetetlen,<br />

és sok esetben már most is használja<br />

a magyar államigazgatás. Szakmai irányítóként a<br />

DMÜ-nek az az elvárása, hogy az államigazgatási<br />

rendszerek működtetéséhez minden időpillanatban<br />

a szükséges és elégséges számítási kapacitás álljon<br />

rendelkezésre, a lehető legolcsóbban. Ez egyáltalán<br />

nem zárja ki, hogy a jövőben bizonyos fejlesztések<br />

akár a publikus felhőben is megjelenjenek.<br />

Az biztos, hogy a saját kormányzati infrastruktúrát<br />

is úgy alakítjuk ki, hogy felhőszerűen működjön,<br />

azaz lehetővé tegye az erőforrások dinamikus allokálását<br />

a különféle szakrendszerek között.<br />

Végül a harmadik pillér az ügyfélélmény.<br />

Ezen a területen mire van elsősorban szükség?<br />

– Végső soron azt szeretnénk elérni, hogy ne ügyeket<br />

kelljen intézni, szeretném is kerülni az „ügyintézés”<br />

szót, amennyire lehetséges. Az állampolgár<br />

nem ügyeket akar intézni, nem érdekli, hogy milyen<br />

hivatal milyen rendszere érintett, ő a saját, aktuális<br />

élethelyzetéhez kapcsolódó szolgáltatásokat<br />

akar kapni egyszerűen és gyorsan. Az ilyen helyzetekben<br />

pedig amit az állam, a közigazgatás maga<br />

is el tud intézni az elektronikus rendszerekben, azt<br />

intézze is el. Elég, ha a folyamat végén tájékoztatja<br />

az állampolgárt, vagy ha szükséges, kéri a jóváhagyását.<br />

Azt is megtanultuk, hogy hiába fejlesztünk<br />

jogi és informatikai szempontból tökéletes rendszereket,<br />

ha azokat nem ismerik és nem használják az<br />

állampolgárok.<br />

Utóbbihoz kapcsolódik a mobilszolgáltatások<br />

hangsúlyos előtérbe kerülése is?<br />

– A közigazgatási szolgáltatások elsődleges célja az<br />

állampolgárok maximális elégedettsége, nem pedig<br />

a technikai önmegvalósítás. Nem azt nézzük, mi a<br />

jó a hivatalnak, hanem azt, hogy mi az állampolgár<br />

igénye. A mobil azért lesz elsődleges platform, mert<br />

ma már szinte mindenkinek van okostelefonja. Nekünk<br />

„csak” annyi a dolgunk, hogy olyan ügyintézési<br />

felületeket, akarom mondani szolgáltatásokat kínáljunk,<br />

amelyek mobilról is egyszerűen használhatók.<br />

Jelenleg is folyik a digitális állampolgárság megvalósításának<br />

tervezése, amelyben az állampolgári igények<br />

mellett nemzetközi példákat is megvizsgálunk.<br />

A szolgáltatás hatékonyságát növeli az is, ha a háttérrendszerekben<br />

az adatok feldolgozása mesterséges<br />

intelligencia segítség<strong>év</strong>el történik. A lényeg, hogy a<br />

662

szükséges adatok azonnal rendelkezésre álljanak, ott<br />

legyenek kitöltve, könnyen átlátható, használható<br />

formában. Mindent az állampolgári igényeknek és<br />

az adatvédelemnek rendelünk alá.<br />

Folyamatos fejlesztésekkel biztosítjuk, hogy a szolgáltatások<br />

megfeleljenek az aktuális trendeknek, elvárásoknak.<br />

Az elmúlt tíz <strong>év</strong>ben számos szakrendszeri és<br />

horizontális e-közigazgatási fejlesztés született.<br />

Ezekre mennyire tudnak építeni?<br />

Nagyon jó alapokra tudunk építkezni, nem akarunk<br />

mindent zöldmezős beruházásban újrakezdeni. Biztosan<br />

nem készítünk új személy- és lakcímnyilvántartó<br />

rendszert, a SZEÜSZ-ök, KEÜSZ-ök* rendszere<br />

is jól használható. Ugyanakkor a szakrendszereknél<br />

és a horizontális szolgáltatásoknál is meg<br />

kell jelennie az új szemléletnek, hangsúlyoknak. Az<br />

azonosításnál már nem elégedhetünk meg a felhasználón<strong>év</strong>-jelszó<br />

párossal, előtérbe kell helyezni<br />

a digitális azonosítást. A jelenlegi online fizetések<br />

felülvizsgálata szükséges, az egységesítés és piaci<br />

trendeket alapul v<strong>év</strong>e. Ahol viszont hozzá kell<br />

nyúlni a rendszerekhez, ott sem átírásban gondolkodunk<br />

elsősorban. Ha új interfészekkel ki tudják<br />

szolgálni az új igényeket, az elegendő egy szakrendszer<br />

fejlesztése esetében. Csak akkor nyúlunk hozzájuk<br />

mélyebben, ha nem támogatják a felhasználói<br />

élmény általunk elvárt szintjét.<br />

Mit tart a program megvalósítása előtt álló<br />

legnagyobb nehézségnek?<br />

Nem technológiai tényezőt említenék itt, hanem a<br />

paradigmaváltást, mégpedig a közigazgatás minden<br />

területén és rétegében. Ezt röviden a már említett<br />

jelszóval fogalmazhatnám meg: ügyintézés helyett<br />

szolgáltatásnyújtás. A technika, az informatika itt<br />

csak részben játszik szerepet, legalább ennyire fontos<br />

a jogi háttér megteremtése és a gondolkodásmód<br />

átállítása, a fejlesztőknél és az ügyintézőknél egyaránt.<br />

Vegyünk egy egyszerű példát, a jármű adásvételét<br />

és átírását. Ehhez most kell két hatósági tanú<br />

és sok-sok papír alapú dokumentum. De ha a két<br />

felet már hitelesen azonosítottuk, akkor miért ne<br />

zárhatnák le a tranzakciót akár mobilról, hogy utána<br />

még az illetéket is befizessék? És ha a rendszerhez<br />

a biztosítók is csatlakoznak, azonnal jöhetnek a<br />

mobilra a biztosítási ajánlatok.<br />

Milyen mértékben számítanak a piaci<br />

szereplőkre a program végrehajtása során?<br />

Nem titkolt szándéka a DMÜ-nek az informatikai<br />

feladatok „insourcingja”. Rövid időn belül el kell jutnunk<br />

oda, hogy az öröklött (legacy) rendszerekkel<br />

kapcsolatos kiszolgáltatottságunkat minimalizáljuk.<br />

Ugyanakkor naivitás lenne azt gondolni, hogy<br />

belső kapacitásokkal, erőforrásokkal mindent meg<br />

tudunk oldani. A speciális kompetenciákat igénylő<br />

fejlesztésekben mindenképpen támaszkodni fogunk<br />

a versenyszféra vállalataira. Fontosnak tartjuk a bekapcsolódásukat,<br />

akár a szükséges erőforrások biztosítása,<br />

akár a tapasztalatok, jó gyakorlatok elsajátítása<br />

miatt is. Ezzel együtt kerülni kívánjuk a szállítói<br />

kitettséget, fontosnak tartjuk, hogy a jelenlegi<br />

és jövőbeni rendszerekkel kapcsolatos alaptudás és<br />

termékismeret „házon belül” maradjon.<br />

* SZEÜSZ: szabályozott elektronikus ügyintézési<br />

szolgáltatás; KEÜSZ: központi elektronikus<br />

ügyintézési szolgáltatás<br />

*Forrás: ITBUSINESS magazin, 2023. január 12. Mindent<br />

a felhasználói élményért, és 2023. január 13. Nem<br />

ügyintézés, hanem szolgáltatás cikkek.<br />

Guller Zoltán, DMÜ<br />

miniszteri biztos<br />

Bönde Ádám,<br />

DMÜ szakmai<br />

vezérigazgató helyettes<br />

663

Dr. Ködmönné Pethő Henrietta - mesteroktató, Pannon Egyetem -<br />

Gazdaságtudományi Kar - Menedzsment Intézet – GSDI- PhD doktorandusz<br />

Dr. habil. Csizmadia Tibor – egyetemi docens, dékánhelyettes, intézetigazgató –<br />

Pannon Egyetem- Gazdaságtudományi Kar - Menedzsment Intézet<br />

INTEGRÁLT MENEDZSMENT<br />

RENDSZER HASZNÁLATA<br />

KRÍZISHELYZETBEN - A MEBIR<br />

SZABVÁNY FELÉRTÉKELŐDÉSE<br />

Az elmúlt időszak válsághelyzetei rávilágították a szervezeteket arra, hogy rendkívüli<br />

helyzetekben kiemelt fontossággal kell kezelni a munkavállalók egészségét és biztonságát.<br />

A válsághelyzet mindenre kiterjedő hatással és rendkívüli bizonytalansági szinttel jár.<br />

A válság idején az egészségvédelmen túl, a vállalati válságkezelés fő célja az üzletmenet<br />

folytonosságának fenntartása, melyre az irányítási rendszer szabvány alkotói új szabványok<br />

megjelenés<strong>év</strong>el is reagáltak.<br />

Az ISO 45001:2015 szabvány, mint a munkahelyi egészség és biztonság irányítási rendszerekere<br />

vonatkozó követelmény szabvány hozzájárul többek között a munkahelyi egészségvédelmi<br />

és biztonság irányítási rendszer eredményességéhez, csökkentve a munkatársakat<br />

és más érdekelt feleket érő kockázatokat, folyamatosan fejlesztve egészségvédelmi és biztonsági<br />

teljesítményüket.<br />

Bemutatjuk az ISO 45001: 2015 szabvány előnyeit a munkahelyi egészség és biztonság irányítási<br />

rendszer követelményeire vonatkozóan, valamint kitérünk a munkahelyi egészség<br />

és biztonság irányítási rendszer válsághelyzetre kiadott ISO/PAS 45005:2020 Munkahelyi<br />

egészségvédelem és biztonság irányítása – Általános irányelvek a biztonságos munkavégzéshez<br />

a COVID-19 világjárvány idején szabványára, bemutatva a szabványnak a szervezetek<br />

számára jól használható elemeire krízishelyzetben.<br />

AZ ISO/PAS 45005:2020 SZABVÁNY<br />

ALAPVETŐ FOGALMAI A VÁLSÁGHOZ<br />

KAPCSOLÓDÓAN<br />

munkahely<br />

,, a szervezet ellenőrzése alá tartozó hely , ahol egy<br />

személynek munkavégzés céljából kell lennie vagy<br />

mennie kell 1. megjegyzés a bejegyzéshez:<br />

A szervezet munkahelyi felelőssége a munkahely<br />

feletti ellenőrzés mértékétől függ. 2. megjegyzés<br />

a bejegyzéshez: A munkahelyek magukban foglalhatják<br />

a munkavállaló saját otthonát, mások otthonát,<br />

személyes járművét, a szervezet által biztosított<br />

járműveket, más szervezet létesítményeit<br />

és köztereit.”<br />

kockázat<br />

,,bizonytalanság hatása 1. megjegyzés a bejegyzéshez:<br />

Ebben a dokumentumban a „kockázat” kifejezés<br />

a COVID-19-hez kapcsolódó kockázatokra vonatkozik<br />

, hacsak nincs másképp jelezve.<br />

világjárvány<br />

,, egy betegség világméretű terjedése”<br />

664

COVID-19<br />

,, fertőző betegség, amelyet a 2019-ben felfedezett új<br />

koronavírus SARS-CoV-2 okoz”<br />

incidens<br />

,, olyan munkából eredő vagy munkavégzés közben<br />

bekövetkező esemény, amely sérülést vagy egészségkárosodást<br />

okozhat vagy okoz 1. megjegyzés a<br />

bejegyzéshez: Ebben a dokumentumban a „sérülés<br />

és rossz egészségi állapot” a COVID-19 által okozott<br />

közvetlen fertőzésre, vagy a COVID-19 következményeként<br />

fellépő bármilyen fizikai vagy pszichés<br />

sérülésre és rossz egészségi állapotra vonatkozik.”<br />

(ISO/PAS 45005:2020)<br />

AZ ISO 45001:2018 MUNKAHELYI<br />

EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG IRÁNYÍTÁSI<br />

RENDSZER SZABVÁNY<br />

Mielőtt a MEBIR szabvány részletesebb elemzésére<br />

térnénk ki az 1. számú ábrával szemléltetjük, hogy<br />

a téma relevanciáját támasztja alá a hazai szakirodalmi<br />

fókuszokból készített szófelhő is.<br />

1.számú ábra: A téma relevanciája- szófelhő- saját szerkesztés<br />

A szabvány fő felépítésének bemutatása előtt a 2.<br />

számú ábrával szemléltetjük, hogy a nemzetközi<br />

szakirodalom a munkahelyi egészség és biztonság<br />

irányítás témában az elmúlt <strong>év</strong>ekben a következő<br />

témákra fókuszált. Ezt a webofscience hivatkozáskereső<br />

bibliográfiai adatbázis átfogó kutatási platform<br />

ábrája mutatja.<br />

AZ ISO 45001:2018 SZABVÁNY<br />

FELÉPÍTÉSE<br />

Az ISO 45001:2018 szabvány felépítése a 3.számú<br />

ábrán látható.<br />

A MEBIR szabvány is a PDCA szerinti logikát követi,<br />

mely a következő.<br />

PDCA elv egy, a szervezetek által alkalmazott ismétlődő<br />

folyamat a folyamatos fejlesztés elérésére.<br />

• Plan (tervezés): a MEB-kockázatok és MEBlehetőségek,<br />

valamint az egyéb kockázatok<br />

és az egyéb lehetőségek meghatározása<br />

és felmérése, valamint a MEB-célok<br />

és -folyamatok kialakítása, amelyek az<br />

eredmények eléréséhez szükségesek,<br />

összhangban a szervezet MEB-politikájával;<br />

• Do (végrehajtás): a folyamatok terv szerinti<br />

végrehajtását értjük alatta;<br />

• Check (ellenőrzés): a tevékenységek és<br />

folyamatok figyelemmel kísérésére és mérésére<br />

vonatkozik, tekintettel a MEB-politikára<br />

és MEB-célokra, valamint az eredmények<br />

jelentésére;<br />

• Act (intézkedés): intézkedések megtétele<br />

a MEB-teljesítmény folyamatos javítására<br />

a tervezett eredmények elérése érdekében.<br />

A MEBIR szabvány fejezetei röviden<br />

a következők:<br />

4. A szervezet környezete<br />

Ebben a szabványszakaszban a szervezetek felmérik<br />

külső és belső tényezőiket a környezetük vonatkozásában,<br />

valamint érdekelt feleiket.<br />

2. számú ábra: webofscience hálózati<br />

kapcsolatok a témában- saját keresés<br />

5. Vezetői szerepvállalás<br />

A szabványszakaszban az első számú vezető elkötelezettségét<br />

van mód ilyen irányban is definiálni,<br />

minőségpolitikát meghatározni, szervezeti szerepeket<br />

és felelősségeket definiálni.<br />

665

AZ ISO 45001:2015 SZABVÁNY STRUKTÚRÁJA<br />

1. Alkalmazási terület<br />

2. Rendelkező hivatkozások<br />

3. Szakkifejezések és meghatározásuk<br />

4. A szervezet környezete<br />

4.1. A szervezet és környezetének megértése<br />

4.2. A munkavállalók és egyéb érdekelt felek szükségleteinek és elvárásainak megértése<br />

4.3. A MEB irányítási rendszer alkalmazási területének meghatározása<br />

4.4. A MEB irányítási rendszer<br />

5. Vezetői szerepvállalás és a munkavállalók részvétele<br />

5.1. Vezetői szerepvállalás és elkötelezettség<br />

5.2. MEB-politika<br />

5.3. Szervezeti szerepek, felelősségek és hatáskörök<br />

5.4. Konzultáció és a munkavállalók részvétele<br />

6. Tervezés<br />

6.1. A kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos tevékenységek<br />

6.1.1. Általános előírások<br />

6.1.2. A veszélyek azonosítása, valamint a kockázatok és lehetőségek felmérése<br />

6.1.3. A jogszabályi követelmények és az egyéb követelmények meghatározása<br />

6.1.4. A tevékenységek megtervezése<br />

6.2. MEB-célok és az elérésük megtervezése<br />

6.2.1. MEB-célok<br />

6.2.2. A MEB-célok elérésének megtervezése<br />

7. Támogatás<br />

7.1. Erőforrások<br />

7.2. Felkészültség (kompetencia)<br />

7.3. Tudatosság<br />

7.4. Kommunikáció<br />

7.4.1. Általános előírások<br />

7.4.2. Belső kommunikáció<br />

7.4.3. Külső kommunikáció<br />

7.5. Dokumentált információ<br />

7.5.1. Általános előírások<br />

7.5.2. Létrehozás és frissítés<br />

7.5.3. A dokumentált információk felügyelete<br />

8. Működés<br />

8.1. Működéstervezés és -felügyelet<br />

8.1.1. Általános előírások<br />

8.1.2. A veszélyek kiküszöbölése és a MEB-kockázatok csökkentése<br />

8.1.3. A változtatás kezelése<br />

8.1.4. Beszerzés<br />

8.2. Vészhelyzeti felkészültség és reagálás<br />

9. Teljesítményértékelés<br />

9.1. Figyelemmel kísérés, mérés, elemzés és teljesítményértékelés<br />

9.1.1. Általános előírások<br />

9.1.2. A megfelelés kiértékelése<br />

9.2. Belső audit<br />

9.2.1. Általános előírások<br />

9.2.2. A belső audit programja<br />

9.3. Vezetőségi átvizsgálás<br />

10. Fejlesztés<br />

10.1. Általános előírások<br />

10.2. Esemény (incidens), nemmegfelelőség és helyesbítő tevékenység<br />

10.3. Folyamatos fejlesztés<br />

A melléklet (tájékoztatás) Útmutató ennek a dokumentumnak az alkalmazásához<br />

3. számú ábra: A MEBIR szabvány felépítése- saját szerkesztés<br />

666

6. Tervezés<br />

Itt kell a szervezetnek meghatározni a kockázatokkal<br />

és lehetőségekkel kapcsolatos tevékenységeit.<br />

Minőségcélokat határoz meg a szervezet, ahol ezeket<br />

a célokat is definiálhatja.<br />

7. Támogatás<br />

Ebben a fejezetben az erőforrás gazdálkodásról nyilatkozik<br />

a szervezet, az emberi erőforrásokat, infrastruktúrát<br />

is ideértve. A felkészültség, tudatosság<br />

és kommunikáció fejezetekben fontos, hogy a<br />

szervezet mennyire tudatos és hogyan kommunikál<br />

ebben a vonatkozásban is.<br />

8. Működés<br />

A fejezetben a termék vagy szolgáltatás követelményeit,<br />

tervezését, a termék vagy szolgáltatás nyújtását,<br />

kibocsátását szabályozza többek között a szervezet.<br />

9. Teljesítményértékelés<br />

A fejezet figyelemmel kíséréssel, méréssel és elemzéssel<br />

és értékeléssel foglalkozik, vezetőségi átvizsgálást<br />

tart a követelményeknek való megfelelés vonatkozásában.<br />

10. Fejlesztés<br />

A szervezet nem megfelelőségeinek, helyesbítő tevékenységeinek<br />

és folyamatos fejlesztéseinek szabályozása<br />

történik itt ebben a témában is.<br />

Az ISO 450001 szabvány bevezetésének előnyei:<br />

1. Piaci pozíció megszerzése, növelése<br />

2. Bizalom növelése<br />

3. A következetesség egyben hatékonyságot jelent<br />

4. Csökkenti a biztosítási díjakat (pl: munkahelyi<br />

egészségvédelem)<br />

5. Javul az egyéni és a szervezeti biztonság<br />

6. Vezetői felügyelet javulása<br />

7. Kockázat és veszélyértékelés, mint megelőző<br />

tevékenység<br />

8. Nő a befektetés megtérülése (ROI mutató)<br />

9. Javul a foglalkozási fókusz, a személyzet<br />

morálja.<br />

10. Foglalkozik a kockázatokkal és lehetőségekkel<br />

Kovács és mtsai. (2014.) publikációjában a témához<br />

illeszkedő esetpéldákat láthatunk a kockázat<br />

és veszélyértékelés vonatkozásában a menedzsment<br />

rendszerekhez kapcsolódóan.<br />

A következőkben a szabvány alkalmazására hozok<br />

példákat válsághelyzetben.<br />

AZ ISO 45001:2018 MUNKAHELYI<br />

EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG<br />

IRÁNYÍTÁSI RENDSZER<br />

SZABVÁNY ALKALMAZÁSA<br />

VÁLSÁGHELYZETBEN<br />

Az ISO 45001 szabvány válsághelyzetben való alkalmazása<br />

lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy<br />

hatékonyabban kezeljék a kockázatokat válságban,<br />

továbbá elősegítse a dolgozók munkahelyi egészségét<br />

és biztonságát.<br />

Az ISO 45001 szabvány többek között az alábbi területeken<br />

segíti a vállalatokat a válsághelyzetek kezelésében:<br />

Válságkezelési terv készítése: A szabvány előírja,<br />

hogy hozzanak létre egy válságkezelési tervet,<br />

amely lehetővé teszi, hogy hatékonyan kezeljék a<br />

válságot és minimalizálják az esetleges hatásokat a<br />

dolgozókra és az üzleti folyamatokra.<br />

Kockázatkezelés: A MEBIR szabvány arra ösztönzi<br />

a vállalatokat, hogy azonosítsák a kockázatokat<br />

és veszélyeket, és hozzanak intézkedéseket a kockázatok<br />

minimalizálására. A vállalatok így hatékonyabban<br />

tudnak kezelni olyan veszélyeket, mint a<br />

pandémia terjedése.<br />

Kommunikáció: Az ISO 45001 szabvány előírja a<br />

szervezeteknek, hogy kommunikáljanak a dolgozóikkal<br />

és más érintettekkel a válságkezelési tervről<br />

és a kockázatokról. A hatékony kommunikáció segítheti<br />

a dolgozókat abban, hogy megértsék a helyzetet,<br />

és biztosíthatja, hogy mindenki tisztában legyen<br />

a bevezetett intézkedésekkel.<br />

Rendszeres ellenőrzések: A szabvány előírja a vállalatok<br />

számára, hogy rendszeresen ellenőrizzék az<br />

egészségvédelmi és biztonsági rendszereik hatékonyságát<br />

és hatásosságát. A rendszeres ellenőrzések<br />

lehetővé teszik a folyamatos monitorozást.<br />

A ISO szabványügyi szervezet a válsághelyzetre<br />

adta ki az ISO/PAS 45005 szabványt, melyet a következőkben<br />

mutatunk be.<br />

667

AZ ISO/PAS 45005:2020 SZABVÁNY<br />

BEMUTATÁSA<br />

A szabvány gyakorlati ajánlásokat tartalmaz a pandémiás<br />

kockázatok kezelésére, amely bármely szervezetnél<br />

alkalmazható. Az ISO 45001 munkahelyi<br />

egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer<br />

szabványhoz kapcsolódóan az ISO szervezete a<br />

pandémia megjelenését követően reagált a világjárványra,<br />

felismerte, hogy a munkahelyi egészségvédelem<br />

és biztonság került többek között a fókuszba<br />

a válság kezelésekor, így kiadásra került az ISO/<br />

PAS 45005 munkahelyi egészségvédelem és biztonság<br />

irányítása- általános irányelvek a biztonságos<br />

munkavégzéshez a COVID-19 világjárvány idején<br />

szabvány, mely a következő fejezetekből épül fel:<br />

• Kockázatok tervezése és értékelése<br />

––<br />

A szervezet kontextusának megértése<br />

––<br />

Vezetés és munkavállalói részvétel<br />

––<br />

Általános tervezés<br />

––<br />

Munkahelyek<br />

––<br />

Szerepek<br />

––<br />

Tevékenységek<br />

––<br />

Vészhelyzeti készültség és reagálás<br />

––<br />

A korlátozások módosításának tervezése<br />

• COVID-19 gyanús vagy megerősített eset<br />

• Pszichológiai egészség és jólét<br />

• Inkluzivitás<br />

Az ISO/PAS 45005 szabvány a következő témaköröket<br />

foglalja magában:<br />

Vezetési elvek és felelősség: Az iránymutatások<br />

meghatározzák a vezetési elveket és felelősséget a<br />

munkáltatók és munkavállalók számára, amelyek<br />

biztosítják a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot<br />

a pandémia alatt.<br />

Kockázatkezelés: Az irányelvek kitérnek a kockázatkezelésre<br />

és a kockázatok minimalizálására,<br />

amelyek a járványhoz kapcsolódnak, mint például<br />

a fertőzésveszély és a fizikai távolság megtartása.<br />

Munkahelyi intézkedések: Meghatározzák a munkahelyi<br />

intézkedéseket, amelyeket a munkáltatóknak<br />

be kell vezetniük a járvány kezeléséhez és a munkahelyi<br />

biztonság fenntartásához, például a szükséges<br />

védőeszközök biztosítása és a higiéniai intézkedések<br />

betartása. Kommunikáció és konzultáció: Kiemelik<br />

a kommunikáció és konzultáció fontosságát a munkáltatók<br />

és munkavállalók között a járvány kapcsán.<br />

Fontos, hogy a munkavállalók megfelelő információhoz<br />

jussanak a járványról és az alkalmazott intézkedésekről,<br />

és hogy szoros együttműködésben<br />

működjenek együtt a munkáltatókkal a biztonságos<br />

munkakörnyezet fenntartása érdekében.<br />

Valamennyi irányelv hozzásegíti a szervezeteket a<br />

pandémia megfelelő, szabványos keretek között történő<br />

kezeléséhez munkahelyi egészségvédelem és<br />

biztonság irányítási fókusszal.<br />

ÖSSZEGZÉS<br />

A válsághelyzet egyik fontos hozadéka többek között<br />

a munkavállalókra, valamint a munkavállaló<br />

munkahelyi egészségének és biztonságának védelmére,<br />

továbbá a válsághelyzetre való gyors reagálásuk<br />

kérdésköre. A MEBIR szabvány alkalmas a<br />

munkatársak teljes körű menedzsmentjére, úgy,<br />

hogy tartalmazza a munkahelyi egészségvédelem és<br />

biztonság kérdéskörének követelményeit, valamint<br />

útmutatót is ad ezeknek a követelményeknek az alkalmazásához.<br />

Az ISO/PAS 45005 szabvány világjárvány<br />

idején segíti hozzá a szervezeteket, hogy a<br />

válsághelyzetben úgy működtessék folyamataikat,<br />

hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság<br />

kiemelt szerepet kapjon. A jövőben az dől el, hogy<br />

a szervezetek ehhez hasonló válsághelyzetekben<br />

tudnak- e élni ezzel a szabvány által nyújtott irányelveknek<br />

megfelelő működéssel.<br />

FELHASZNÁLT FORRÁSOK<br />

1. MSZ EN ISO 9000:2015 Minőségirányítási<br />

rendszerek. Alapok és szótár<br />

2. MSZ ISO 45001:2018 A munkahelyi egészségvédelem<br />

és biztonság irányítási rendszere. Követelmények<br />

alkalmazási útmutatóval<br />

3. ISO/PAS 45005:2020 Munkahelyi egészségvédelem<br />

és biztonság irányítása- Általános irányelvek a<br />

biztonságos munkavégzéshez a COVID-19 világjárvány<br />

idején<br />

4. Kovács, Z., Kosztyán, Z. T., & Csizmadia, T.<br />

(2014). TREF–Total Risk Evaluation Framework:<br />

integrált kockázatmenedzsment-szemléletű keretrendszer<br />

kifejlesztése és bevezetése egy magyarországi<br />

termelővállalatnál. Vezetéstudomány-Budapest<br />

Management Review, 45(11), 71-82.<br />

668

DR. KÖDMÖNNÉ PETHŐ HENRIETTA<br />

DR. KÖDMÖNNÉ PETHŐ HENRIETTA okleveles minőségügyi mérnök, gépészmérnök,<br />

mérnök-közgazdász. Menedzsment rendszerek szakértőjeként<br />

számos szervezet irányítási rendszereit fejlesztette többek között a minőség,<br />

környezet, munkahelyi egészségvédelmi és biztonság irányítási, információbiztonsági,<br />

társadalmi felelősségvállalási területeken. Számos egyedi K+F projekt<br />

menedzsment rendszereit koordinálja. Nemzetközi tanúsító testület auditora. A<br />

Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán a Menedzsment Intézet Szervezési<br />

és Vezetési Intézeti Tanszékének mesteroktatója, trénere. A Pannon Egyetem<br />

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola PhD doktorandusza.<br />

DR. HABIL. CSIZMADIA TIBOR<br />

DR. HABIL. CSIZMADIA TIBOR a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának<br />

egyetemi docense, a Menedzsment Intézet vezetője. A Gazdaságtudományi<br />

Kar akkreditációs és minőségbiztosításért felelős dékánhelyettese, a Minőségfejlesztési<br />

szakirányú továbbképzési szak szakfelelőse. A MAB Minőségbiztosítási és<br />

Fejlesztési Bizottságának tagja. Fő kutatási területe a minőségfejlesztés elméleti és<br />

gyakorlati aspektusainak vizsgálata.<br />

Látogatás Herenden 2016<br />

669

Megtakarítjuk az energiáját.<br />

Szolgáltatásaink<br />

Energetikai audit<br />

Energetikai szakreferens<br />

Energetikai veszteségfeltárás<br />

Műszeres mérés, elemzés<br />

ISO 50001 bevezetés, támogatás<br />

CO 2<br />

megtakarítási projektek<br />

LEAN folyamatfejlesztés<br />

Oktatás, szemléletformálás<br />

Energetikai K+F+I projektek<br />

Társasági adó (TAO) igazolás<br />

Kedvezmény a konferencia résztvevőinek<br />

10% kedvezményt adunk<br />

a 2023.12.15.-ig megrendelt új szolgáltatásaink árából.<br />

Árképzésünket megtalálja a weboldalunkon.<br />

Kérjen ajánlatot és hivatkozzon az „ISOFÓRUM”-ra!<br />

Új lehetőség<br />

Próbálja ki az EKR elektronikus értékesítési felületünket:<br />

www.ekrpartner.hu<br />

www.alfaped.hu<br />

+36 <strong>30</strong> alfaped<br />

+36 <strong>30</strong> 253 2733<br />

info@alfaped.hu

TÖKÉLETES<br />

Controll<br />

TANÁCSADÁS<br />

AUDITÁLÁS<br />

ISO 9001<br />

ISO 14001<br />

ISO 27001<br />

ISO 20000<br />

ISO 50001<br />

ISO 22000<br />

MSZ 28001<br />

NATO AQAP 2110<br />

IATF 16949<br />

HACCP<br />

CAF<br />

TRÉNINGEK<br />

PÁLYÁZATÍRÁS<br />

CONTROLL HOLDING ZRT.<br />

1124 Budapest, Fürj u. 18.<br />

Tel.: +36 1 319<strong>30</strong>71, Fax: +36 1 3192562<br />

E-mail: controll@controllrt.hu<br />

Honlap: www.controllholding.hu

eisberg.hu<br />

Mixelj frisset<br />

MI KELL EGY IGAZÁN JÓ SMOOTHIE-HOZ?<br />

Eisberg Red Drink<br />

Mixelj és kész!

ÉMI-TÜV SÜD a<br />

minőség garanciája<br />

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Magyarország egyik piacvezető<br />

tanúsító cége, amely több mint <strong>30</strong> <strong>év</strong>e nyújt magas<br />

színvonalú szolgáltatásokat Partnereinek a vizsgálat,<br />

ellenőrzés, auditálás és tanúsítás területén.<br />

Audit és rendszertanúsítási szolgáltatásaink az alábbi<br />

területekre terjednek ki:<br />

• ISO 9001 Minőségirányítási Rendszer<br />

• ISO 14001 Környezetközpontú Irányítási Rendszer<br />

• ISO 45001 Munkahelyi Egészségvédelem<br />

és Biztonság Irányítási Rendszer<br />

• ISO 50001 Energiairányítási Rendszer<br />

• EMAS III. hitelesítés<br />

• IATF 16949 Autóipari Minőségirányítási Rendszer<br />

• ISO 27001 Információbiztonság Irányítási Rendszer<br />

• SCC - Vállalkozók Biztonsági Tanúsítványa<br />

• HACCP Tanúsítás<br />

• ISO 22<strong>30</strong>1 Üzletmenet folytonosság Irányítási Rendszer<br />

• ISO 22000 Élelmiszer biztonság Irányítási Rendszer<br />

• ISO 20000 Informatikai szolgáltatás<br />

• MEES Egészségügyi Ellátási Standardok Irányítási<br />

Rendszer<br />

• MSZ EN 15224 Egészségügyi szolgáltatások<br />

Minőségirányítási Rendszer<br />

• Szakmai workshopok<br />

• Élelmiszerekkel érintkező anyagok és<br />

csomagolóanyagok vizsgálata<br />

• Biológiai lebonthatósági vizsgálat<br />

• Gyermekjátékok vizsgálata<br />

• Felvonók és emelőgépek vizsgálata, ellenőrök képzése<br />

www.tuvsud.com/hu<br />

ÉMI-TÜV SÜD Kft. 2000 Szentendre, Dózsa György út 26.<br />

+36 26 501-120 info.hu@tuvsud.com www.tuvsud.com/hu

Az innováció szerepe és jelentősége, jövője<br />

a horgászati kereskedelem területén<br />

Világító feeder<br />

spicc<br />

Lebomló<br />

halcsalik<br />

Telefonos<br />

applikációk<br />

Tómonitoring<br />

PVA hurka

HEREND PORCELÁN<br />

TRADÍCIÓ-INNOVÁCIÓ<br />

Viktória<br />

H-8440 Herend, Kossuth Lajos utca 135.<br />

Tel.: +3688 523 223<br />

Porcelán Palota<br />

H-1051 Budapest, József nádor tér 10-11.<br />

Tel.: +3620 241 5736<br />

Belvedere<br />

H-1061 Budapest, Andrássy út 16.<br />

Tel: +361 374 0006<br />

Hadik<br />

H-1014 Budapest, Szentháromság utca 5.<br />

Tel.: +361 225 1051<br />

Budapest • London • Milan • Abu Dhabi • New York • Toronto • Sao Paolo • Tokyo • Sydney herend.com

A pihenés<br />

új formája<br />

Vár a megújult Hunguest BÁL Resort<br />

Foglalj itt: hunguesthotels.hu

www.hu.kaizen.com<br />

Szolgáltatásaink<br />

Oktatás<br />

- Kaizen TM College - nyílt képzés<br />

- Ügyfélre szabott, vállalathoz kihelyezett tréningek<br />

- Lean labor<br />

- Train the Trainer képzés<br />

- On-line oktatás<br />

- Vállalatra szabott, teljeskörű trénigprogramok kidolgozása<br />

Tanácsadás<br />

- Felmérés – FSL, Planning Phase, 5S BIC<br />

- Problémamegoldó, megvalósító workshopok eredménycéllal<br />

- Szervezeti lean transzformáció (KCM)<br />

- Digitális folyamatfejlesztés<br />

- Rendszerépítés (JIT, TPM, …)<br />

Vezetőfejlesztés<br />

- Executive coaching<br />

- Kaizen TM stratégia tervezése<br />

- Szervezetfejlesztés<br />

- Vezetői készségfejlesztés<br />

Kaizen Institute Hungary Kft.<br />

2335 Taksony, Parti utca 17.<br />

1704 Budapest, Pf. 55.<br />

E-mail: hu@kaizen.com

Légy részese Magyarország<br />

legaktívabb lean közösségének!<br />

Lean Coffee fórumok 4 városban<br />

Budapest – Debrecen – Kecskemét – Győr<br />

Lean Tourismo, benchmark látogatások<br />

Talent program<br />

Könyvfordítások<br />

Képzések, workshopok<br />

Konferencia<br />

TPS tanulmányút Japánban<br />

Kutatások, publikációk<br />

Egyetemi együttműködés

Integrált megoldásokat kínálva, a legkorszerűbb<br />

technológiák alkalmazásával tervezünk, fejlesztünk,<br />

gyártunk kábelkötegeket, elektronikai és mecha tronikai<br />

rendszereket a megrendelők elvárásai alapján.<br />

Több <strong>év</strong>tizedes szakmai tapasztalat<br />

az alábbi területeken:<br />

• Ipari elektronika<br />

• Orvosdiagnosztika<br />

• Járműipar<br />

ISO9001; ISO14001; AS9100; IATF 16949; UL<br />

www.macher.hu

ÖSSZEHANGOLT MŰKÖDÉS<br />

A MINŐSÉGI ÜGYFÉLÉLMÉNYÉRT<br />

Ügyfeleink elégedettségét növeljük azzal, hogy elvárásaikra építve<br />

folyamatosan fejlesztjük folyamatainkat, rendszereinket.<br />

A MOL-ban a minőségirányítás nélkülözhetetlen szereplője az ellátási<br />

lánc működésének!<br />

mol.hu

Komplex<br />

HR megoldások<br />

Változó időkben<br />

bővülő HR megoldásokkal<br />

SZOLGÁLTATÁSAINK:<br />

BÉRSZÁMFEJTÉS<br />

KISGYERMEKEKKEL OTTHON<br />

LÉVŐK FOGLALKOZTATÁSA<br />

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK<br />

FOGLALKOZTATÁSI MENEDZSMENTJE<br />

MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS – KÜLFÖLDRŐL IS<br />

MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS – KÜLFÖLDRŐL IS<br />

NYUGDÍJAS MUNKA<br />

HR OUTSOURCING<br />

EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS<br />

DIÁKMUNKA<br />

TOBORZÁS<br />

ÚJ<br />

ÚJ<br />

Forduljon hozzánk bizalommal!<br />

www.pannonwork.hu

Rózsa Mónika, klinikai szakpszichológus<br />

E-mail: rozsamoni15@gmail.com Mobil: +36 20 415 8668

Roto: az ablak- és ajtótechnológia világbajnoka<br />

Az ablak- és ajtótechnológia üzletág a bukó-nyíló<br />

vasalatok nemzetközi piacvezetője. Az élen elfoglalt<br />

hely az egymáshoz kapcsolódó termékek hiánytalan<br />

portfóliójában nyilvánul meg, kezdve a teljesen rejtett,<br />

teherbíró vasalatprogramoktól az intelligens toló rendszereken,<br />

(elektro-)mechanikus többpontos ajtózárakon<br />

és elektromos szellőztetési lehetőségeken át egészen<br />

az üvegezőékekig és tömítőprofilokig. 15 termelőüzemben,<br />

26 értékesítő társaságnál és a 29 logisztikai elosztó<br />

központban közel 3700 munkatárs gondoskodik a globális<br />

rendelkezésre állásról és az előrelátó támogatásról.<br />

Szolgáltatásaink a termeléstől a végfelhasználóig a legmagasabb<br />

színvonalat képviselik a kényelem, a biztonság,<br />

a megbízhatóság és a gazdaságosság terén.<br />

Tilt & Turn<br />

Bukó-nyíló vasalatrendszer<br />

ablakokhoz és erkélyajtókhoz<br />

Sliding<br />

Vasalatrendszerek<br />

nagyméretű teraszajtókhoz<br />

Rendszermegoldásaink<br />

és<br />

szolgáltatásaink<br />

Door<br />

Átfogó termékpaletta ajtókhoz<br />

Equipment<br />

Kiegészítő alkatrészek<br />

ablakokhoz és ajtókhoz<br />

Seals<br />

Tömítések ablakokhoz és<br />

ajtókhoz

Az EFQM Modell mentén támogatjuk szervezetét a fenntartható,<br />

versenyképes működési struktúra kialakításában, az oda vezető<br />

transzformáció sikeres megvalósításában.<br />

• Azonosítjuk a jövőbeni stratégiai kihívásokat és fejlesztjük az alkalmazkodó<br />

képességet (rezilienciát) a szervezetnél.<br />

• Keressük és megosztjuk a hazai jó gyakorlatokat, illetve kiterjedt nemzetközi<br />

kapcsolataink (EFQM és partnerszervezetei) segítség<strong>év</strong>el lehetőséget nyújtunk<br />

külföldi jó példák megismerésére (SDG/ESG és EFQM Modell, illetve azok<br />

megközelítése mentén).<br />

• Ismertetjük az SDG/ESG rendszereket, EFQM Modellt és a RADAR-t, támogatjuk<br />

alkalmazásukat képzéseken, műhelymunkákon és projekteken keresztül.<br />

• Támogatunk és magunk is építünk olyan hálózatokat és közösségeket, amelyek teret<br />

adnak a tudás és jó gyakorlatok megosztásának.<br />

Fejlesztjük a kreativitást és innovatív<br />

gondolkodást, innovációmenedzsmentet.<br />

Segítünk a szervezetek agilis stratégiai<br />

fejlesztésében.<br />

Támogatjuk a követelmények szerinti<br />

önértékelést és feltárjuk a<br />

továbbfejlesztési lehetőségeket.

ZalaZONE Park<br />

Tudományos és Technológiai Park (ZALAEGERSZEG)<br />

A ZalaZONE Tudományos és Technológiai Park<br />

a zalaegerszegi járműipari tesztpálya környezetében<br />

létrehozott innovációs ökoszisztéma.<br />

A park központi eleme a ZalaZONE próbapálya, amely nemcsak a hagyományos járműdinamikai tesztek<br />

elvégzésére alkalmas, hanem egyúttal tesztelési és validációs környezetet kínál az automatizált és az önvezető<br />

jármű megoldások számára is. A tesztpálya moduljait igénybe vehetik az ipari fejlesztők és kutatás-fejlesztési<br />

intézmények is. A pályát használók számára a helyszínen rendelkezésre állnak a tesztelés előkészítéséhez<br />

szükséges műhelyek és eszközök, továbbá konferenciaterem és rendezvényközpont. Közvetlenül a tesztpálya<br />

szomszédságában került kialakításra az a zóna, amely az ipari fejlesztők számára szolgál helyszínként<br />

beruházásaik megvalósításához, saját fejlesztőközpontjaik létrehozására. Az AVL fejlesztési bázisa 2022-től már<br />

működik, a BOSCH zalaegerszegi fejlesztőközpontja 2024-ben kezdi meg működését.<br />

A ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ szintén a tesztpálya mellett létrehozott, ipari-egyetemi<br />

együttműködéssel megvalósított kutató-fejlesztő campus; a Széchenyi István Egyetem, a BME és további<br />

egyetemi partnerek, valamint KKV-k és mérnöki cégek, egyéb ökoszisztéma szolgáltatók jelenlét<strong>év</strong>el,<br />

magán és egyetemi beruházásokkal, saját K+F teszpálya modullal. A központ a ZalaZONE Gyakornoki<br />

Program szervezője és katalizátora.<br />

A Rheinmetall védelmi ipari beruházása hozta létre a park első nagy volumenű, jelentős hozzáadott<br />

értékű tevékenységen alapuló járműgyártó és -fejlesztő üzemét, amely a gyárépületen túl, a hozzá<br />

kapcsolódó off-road tesztpálya komplexum és ipari laborok (komplett jármű EMC kamra, klímakamra)<br />

r<strong>év</strong>én tesztelési környezetet kínál az ipari szereplők és fejlesztők, kutatók számára.<br />

A ZalaZONE Tudományos és Technológiai Park modellje az ipari szféra és a kutató környezet szinergikus<br />

egymásra hatására épül. A modell kulcseleme az együttműködési rendszerek létrehozása és működtetése<br />

mellett a tudásalapú háttér, a kapcsolódó humán bázis módszeres építése, amely az ökoszisztéma<br />

növekedésének alapvető tényezője.<br />

www.zalazone.hu www.zalazonepark.hu office@zalazonepark.hu

CSAK POZITÍVAN!<br />

NÉZD ÍGY A VILÁGOT!

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!