Kabay Jánosról - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár

kísérleteit. Kiáztatta a ievágott fejeket, sűrítőberendezés híján lapos tálakban,
napon sűrítette le a leveket. Ezeket a leveket gondosan palackozva felhozta
az Intézetbe. Analyzis alá véve az anyagot, sajnos, az eredmény negatív
volt, még qualitativ reakciót is alig kaptunk. De nem csoda, olyan kevés
volt a kiinduló alap, s annyi manipuláción ment át. A Gyógynövénykísérleti
Intézet kertjében több mákot ültetett, kb. fél holdnyi területet adott
rendelkezésünkre az Intézet.
Egyéb munkáink lázasan és eredményesen folytak ezalatt; Iris germanica
analyzise, lavenderolaj kivonása, altheagyökér vizsgálata stb. Jánosnak két
közleménye jelent meg a Gyógyszerésztudományi Értesítőben.
De közben elhatároztuk, hogy nem várunk tovább. 1925. május 30-án,
pünkösd szombatján megesküdtünk a Városmajori templomban. Anyagi
helyzetünkre jellemző, hogy nem volt pénzünk fényképészre, s nincsen egy
képünk sem erről a boldog napról. Egy bútorozott szobát vettünk ki a Margit
körút mellett, konyhahasználattal. „Mézeshetekre" Dögébe mentünk, Piroska
sógornőmékhez. 8
Pestre visszajövet, beosztva kis fizetésünket, s összeszedve
nem létező főzési tudományunkat, elkezdtük a házaséletet. Munka
után a Széna téri piacon bevásároltunk, s mentünk „haza" kicsi otthonunkba,
de boldogok is voltunk! Nem sokat bántuk a sikertelen vacsorákat, bár
lassan kialakult egy-két menü, amit baj nélkül meg tudtam csinálni.
Július végén szabadságra mentünk apósomokhoz, Szentmihályra. Tele
volt a kis kétszobás ház. Bár a család először nem fogadott nagy szimpátiával,
gazdag lányt reméltek János számára, de azért mindenki összegyűlt
tiszteletünkre. Ott jöttem rá, hogy várandós vagyok.
Az év többi része csendes laboratóriumi munkában és várakozásban telt
el. János ekkor már feladta egyetemi és doktorátusi terveit, s az alkaloidairodalom
tanulmányozásával foglalkozott szabad idejében.
Decemberben bátyjám, Berci 9
felesége tüdőgyulladást kapott és Édesanyám
átment hozzájuk Hajmáskérre. Mi átköltöztünk lakni Mamáékhoz
erre az időre, ami könnyítést jelentett a lakbérben, de több házimunkát
este.
1926. március 16-án született meg első gyermekünk, Jánoska. Volt egy
édes, szép, egészséges kisfiúnk. Hamarosan hazamentünk és igen-igen boldogok
voltunk.
1926 tavaszán már komoly munkához láttunk. Szükség volt egy pár gépre:
egy kis motor, vágógép, rázógép, nagy térfogatú sűrítő, lombikok, vákuumszűrők.
Péter finanszírozta a kiadásokat és ezek az összegek a gyár
alapításakor mind be lettek a részvényjegyzésbe a számára tudva.
Májusban újra bent voltam a laboratóriumban és együtt csináltunk mindent.
Júniusban kezdtük az aratást, minden ment szépen az elgondolás szerint.
János gondosan szűrte és sűrítette a (sósavas) leveket. Milyen boldog-