Kabay Jánosról - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár

szeretnék, hogy mi lesz a pénzből, amit kezdetben belefektettek a gyár alapításába.
Csak a munkások írogatnak, régi hű emberek szeretettel, bizalommal
várják a jobb jövőt és közben saját jószántukból megszervezve, felváltva
őrzik az üzemet.
1931 május. Győzelem. Végre megvan az állami részvényjegyzés, tőkeemelés
formájában, a régi kölcsönök tőkésítve lettek. Megkaptuk az exporthitelt
forgótőkének. Nem annyi ugyan, mint reméltük, hogy a hitelezőket
teljesen ki lehessen fizetni, de mégis lehet dolgozni újra. Hosszú távollét
után újra otthon vagyunk. Élet költözik a gyárba, javítás, újítás, készülődés
mindenütt. Harmadik gyermekünk kigyógyult a súlyos betegségből.
Nyáron jön a zöldmákaratás lázas munkája. Most érkeznek meg az amerikai
láotgatók. Az USA-beli Merck Gyárból maga a tulajdonos, Mr. Merck
és vegyészmérnöke, dr. Lucens hónapokat töltöttek a gyárban. Baja Benedek
volt a tolmácsuk. Csupa csodálkozás, elismerés mindenki részéről. Milyen
jól esett végre hozzáértő szakemberek elismerését érezni a sok gáncs
és gúnyolódás után! S bár az amerikai üzletből nem lett sajnos semmi (az
USA állítólag nem adott engedélyt máktermelésre) —, mégis felejthetetlen
emlékünk maradt dr. Lucens lelkes szeretete, mellyel szerény kis üzemünket
magáévá fogadta, s a baráti meleg kézszorítás, mellyel két hónapi
együttdolgozás után elbúcsúzott. Emlékeztek-e még a „kék madár" versenyautóra
és a nagy hajas babára, amit Nektek hozott? A gyárnak meg
otthagyta az autóját.
1932. A harmadik gyermek rohamosan fejlődik, kinőtte a régi ruhát.
A zöld eljárás nem elégíti ki. Ujat kell készíteni. A rövid nyári szezon
alatt (4—5 hét) nem lehet annyi nyersanyagot gyűjteni, hogy az egész
évet végigdolgozhassuk. Megint fenyeget az üzemleállás veszélye. Vajon
ki gondol vele? Ki kutat, próbál, keres új utakat? Apátok meg meri kísérelni
újra a lehetetlent, hogy a száraz mákszalmából vonja ki a morphint.
Ezen a tudományos körökben vagy mosolyogtak, vagy megbotránkoztak.
Az eddigi felfogás ugyanis az volt, hogy az érés folyamán lehomlanak a
mákban az alkaloidok. Hogy a beszáradt, kicsépelt mákfejekben, sőt a
szárban is lehessen morphin visszamaradva, abszurdumnak látszott mindenkinek!
János már előző télen Pesten kísérletezett a kicsépelt mákszalmával.
Volt egy ösztönös megérzése, hogy érdemes a száraz szalma, sőt még a
mákgubó tartalmát is kivonni. Próbáljuk ki mennyi? Kevés vagy semmi,
mint ahogy állítják, vagy talán kiadós százalék? Érdekelte és tisztán látta,
hogy ki kell kísérletezze.
Egy néhány további próba után bebizonyosult, hogy a morphin csaknem
változatlan összetételben meg van az érett mákban. Nemcsak hogy
lehetségesnek, de egyszerűbbnek és praktikusabbnak bizonyult a „száraz