Kabay Jánosról - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár
Kabay Jánosról - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár
Kabay Jánosról - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
1953 óta Tiszavasvári használatos. Ily módon a mai nagyközség (lélekszáma<br />
14 000) másik hírességének: Vasvári (Fejér) Pálnak állítottak emléket.<br />
<strong>Kabay</strong> János az elemi ismereteket szülőfalujában szerezte. Gimnáziumi<br />
tanulmányainak állomásai: Nyíregyháza (az Evangélikus Főgimnáziumban<br />
a II. osztályt végezte az Értesítő most átnézett adatai szerint az 1908/9.<br />
tanévben), Nagykálló (a gimnáziumtól most beszerzett adatok szerint az<br />
1909/10. és 1910/11. tanévben a III. és a IV. osztályt járta itt) és Hajdúnánás<br />
voltak. Az érettségi után átmenetileg a Dessewffy grófok Tiszalök községi<br />
Hajnalos tanyáján volt mezőgazdasági gyakornok. A máknövény és a<br />
sírós csecsemőknek itt népies gyógymódként kiterjedten használt mákfőzet<br />
felkeltette az érdeklődését.<br />
Vegyészmérnök akart lenni, s ezért a Műegyetem vegyészmérnöki karára<br />
iratkozott be. Közbejött azonban az I. világháború, <strong>Kabay</strong> 1915-ben bevonult<br />
katonának és csak a háború végén szerelt le. Még mindig vonzotta<br />
a vegyészet, s elvégezte a gyógyszerészeti tanulmányokat a budapesti egyetemen<br />
(gyógyszerészi eskü: 1923. május 18.). Már eközben és a gyógyszerészi<br />
diploma megszerzése után is dolgozott Péter nevű bátyjának „Reményhez"<br />
címzett hajdúnánási patikájában. Segéd volt rövid ideig a híres<br />
tiszalöki „Szarvas" patikában is. Elsősorban a preparatív kémia érdekelte.<br />
A máknövény iránti régebbi fokozott figyelme alapján ebben az időszakban<br />
fogant meg elképzelése, hogy nem lehetne-e morfint a máknövényből közvetlenül,<br />
vagyis a kábító hatású ópium kiküszöbölése révén előállítani.<br />
Természetesen mint a legtöbb találmánynak, úgy a <strong>Kabay</strong>-féle eljárásnak<br />
is voltak előzményei. Hagyományosan az ópiumot (mákony) az éretlen<br />
mákfej megkarcolásából nyerték, s a kifolyó tej nedvet ópiumkalácsba<br />
gyúrták. E módszert világszerte, de főleg Kis-Ázsiában használták. Az<br />
ópiumból a morfint 1806-ban Sertürner állította elő, s ez volt az első ismert<br />
alkaloida. Egyebek között Heinrici szabadalmaztatott egy eljárást<br />
1910-ben a morfin kinyerésére, de 1930-ig <strong>Kabay</strong> nem tudott ezen eljárás<br />
gyakorlati megvalósításáról. Hazánkban Deér Endre 1917-ben Aszódon termelt<br />
16%-os ópiumot.<br />
A Hajdúnánáson patikai körülmények között elkezdett kísérletek folytatására<br />
1924 szeptemberében <strong>Kabay</strong> a budapesti Gyógynövénykísérleti<br />
Állomásra (1915-ben létesült) ment dolgozni, ahol Augusztin Béla profeszszor<br />
vezetésével és későbbi felesége Kelp Ilona dr. segítségével kidolgozta<br />
zöld máknövényből való morfinelőállítás laboratóriumi, majd üzemi módszerét.<br />
Feleségéről itt külön kell szólni. Ugyanis Kelp Ilona vegyészdoktor nemcsak<br />
egyetemi társa, majd munkatársa volt <strong>Kabay</strong>nak, hanem később felesége<br />
is, aki két gyermekük nevelése és a háztartás mellett még a gyár „szívét",<br />
a laboratóriumot is irányította. Mind emellett maradt ideje és ereje