03.01.2013 Views

Kabay Jánosról - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár

Kabay Jánosról - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár

Kabay Jánosról - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

1953 óta Tiszavasvári használatos. Ily módon a mai nagyközség (lélekszáma<br />

14 000) másik hírességének: Vasvári (Fejér) Pálnak állítottak emléket.<br />

<strong>Kabay</strong> János az elemi ismereteket szülőfalujában szerezte. Gimnáziumi<br />

tanulmányainak állomásai: Nyíregyháza (az Evangélikus Főgimnáziumban<br />

a II. osztályt végezte az Értesítő most átnézett adatai szerint az 1908/9.<br />

tanévben), Nagykálló (a gimnáziumtól most beszerzett adatok szerint az<br />

1909/10. és 1910/11. tanévben a III. és a IV. osztályt járta itt) és Hajdúnánás<br />

voltak. Az érettségi után átmenetileg a Dessewffy grófok Tiszalök községi<br />

Hajnalos tanyáján volt mezőgazdasági gyakornok. A máknövény és a<br />

sírós csecsemőknek itt népies gyógymódként kiterjedten használt mákfőzet<br />

felkeltette az érdeklődését.<br />

Vegyészmérnök akart lenni, s ezért a Műegyetem vegyészmérnöki karára<br />

iratkozott be. Közbejött azonban az I. világháború, <strong>Kabay</strong> 1915-ben bevonult<br />

katonának és csak a háború végén szerelt le. Még mindig vonzotta<br />

a vegyészet, s elvégezte a gyógyszerészeti tanulmányokat a budapesti egyetemen<br />

(gyógyszerészi eskü: 1923. május 18.). Már eközben és a gyógyszerészi<br />

diploma megszerzése után is dolgozott Péter nevű bátyjának „Reményhez"<br />

címzett hajdúnánási patikájában. Segéd volt rövid ideig a híres<br />

tiszalöki „Szarvas" patikában is. Elsősorban a preparatív kémia érdekelte.<br />

A máknövény iránti régebbi fokozott figyelme alapján ebben az időszakban<br />

fogant meg elképzelése, hogy nem lehetne-e morfint a máknövényből közvetlenül,<br />

vagyis a kábító hatású ópium kiküszöbölése révén előállítani.<br />

Természetesen mint a legtöbb találmánynak, úgy a <strong>Kabay</strong>-féle eljárásnak<br />

is voltak előzményei. Hagyományosan az ópiumot (mákony) az éretlen<br />

mákfej megkarcolásából nyerték, s a kifolyó tej nedvet ópiumkalácsba<br />

gyúrták. E módszert világszerte, de főleg Kis-Ázsiában használták. Az<br />

ópiumból a morfint 1806-ban Sertürner állította elő, s ez volt az első ismert<br />

alkaloida. Egyebek között Heinrici szabadalmaztatott egy eljárást<br />

1910-ben a morfin kinyerésére, de 1930-ig <strong>Kabay</strong> nem tudott ezen eljárás<br />

gyakorlati megvalósításáról. Hazánkban Deér Endre 1917-ben Aszódon termelt<br />

16%-os ópiumot.<br />

A Hajdúnánáson patikai körülmények között elkezdett kísérletek folytatására<br />

1924 szeptemberében <strong>Kabay</strong> a budapesti Gyógynövénykísérleti<br />

Állomásra (1915-ben létesült) ment dolgozni, ahol Augusztin Béla profeszszor<br />

vezetésével és későbbi felesége Kelp Ilona dr. segítségével kidolgozta<br />

zöld máknövényből való morfinelőállítás laboratóriumi, majd üzemi módszerét.<br />

Feleségéről itt külön kell szólni. Ugyanis Kelp Ilona vegyészdoktor nemcsak<br />

egyetemi társa, majd munkatársa volt <strong>Kabay</strong>nak, hanem később felesége<br />

is, aki két gyermekük nevelése és a háztartás mellett még a gyár „szívét",<br />

a laboratóriumot is irányította. Mind emellett maradt ideje és ereje

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!