Kabay Jánosról - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár

an átadta Péter bátyjának, s újból Budapestre ment, hogy egyúttal a
Gyógynövénykísérleti Állomáson lévő laboratóriumában nyugodtabb körülmények
között folytathassa a hozam további fokozására irányuló kísérleteit.
Sajnos, csak pár hétig dolgozhatott, mert halaszthatatlanul sérvműtétnek
kellett magát alávetnie. A műtét sikreült, de a szövődményként fellépett
orbánc kapcsán 1936. január 29-én váratlanul meghalt. A zseniális magyar
gyógyszerkutató életét tehát — paradox módon — kórházi fertőzés
(iatrogen ártalom) és olyan betegség oltotta ki, amely 40 év távlatában jóformán
jelentőséggel sem bír. Sajnos azonban, akkor még nem voltak használatban
a szulfonamidok sem és nem tudták jól gyógyítani az erysipelast.
Kabay így csupán 40 évig élt, s gyógyszerészként pedig röpke 13 éve adatott
a munkálkodásra. Mégis „egészen nagyot és maradandót alkotott!" —
miként halálának 20. évfordulóján Tiszavasváriban mondotta Bognár Rezső
Kossuth-díjas akadémikus.
Valóban, Kabay neve egybeforrt találmányával és szülőfalujával, s a Kabay-féle
eljárás alapján az addig értéktelennek tartott kicsépelt mákszalmából,
illetve mákgubóból az arannyal egyenértékű gyógyító alkaloidákat
gyártanak nemcsak Tiszavasváriban, hanem az egész világon. A mákgubóval
szimbolizált Alkaloida Vegyészeti Gyár egyik rendkívül fontos exportüzemünk,
ahol ma már nem egyetlen, hanem tizenhat gyógyszerész dolgozik,
sok egyéb szakemberrel együtt. Még él néhány régi munkatárs, akik
nagy szeretettel, nosztalgiával emlékeznek Kabayra, a kiváló emberre és főnökre
is. Ennek is szerepe van abban, hogy a szülőfalu változatlanul nagy
szeretettel ápolja legnagyobb fia emlékét. Kabay halálának 10 éves évfordulójára
a szülőházat díszes emléktáblával jelölte meg Büdszentmihály község
(fecit: Boldogfai Farkas Sándor, 1946). Minden ilyen törekvés egyik lelkes
támogatója: egykori munkatársa Varga János, aki a gyár első munkásigazgatója
volt. A közeli Hajdúnánáson 1953. január 28-a óta emléktábla
utal a volt Kabay Péter-féle, „Reményhez" címzett patika falán Kabay János
pályakezdésére. Az általános iskolát Tiszavasváriban ma „Kabay János"
Általános Iskolának hívják, az Alkaloida Gyár udvarán 1956. szeptember
16-án gyönyörű, egészalakos álló bronzszobrát (készítette: Boldogfai
Farkas Sándor szobrászművész) avatták fel és sok emléket őriz a gyár
üzemi múzeuma. Ma a gyár utcájának is Kabay a névadója. Kabay Jánost
régebben megfestette Boross Géza. De sikerült festményt készített róla a
szülőfalu egyik tanítója: az amatőr festő, Urbán Béla is. Legújabban pedig
Gádor Emil készített szép festményt a gyárról (1971). A fiatalon elhunyt
kiváló gyógyszerészről szép plakettet is készített 1956-ban Boldogfai Farkas
Sándor.
Ügy gondolom azonban, hogy Kabay nemcsak világhírű gyógyszerészkutató
volt, hanem mindenekelőtt a hazai tehetség és akaraterő megtestesí-