Adalékok a szleng és a karnevál kapcsolatához - Magyar ...

egyszerűség és a könnyebb követhetőség érdekében csak az oldalszámot jelzem zárójel-
ben. Ha egy idézet mögött nincs közvetlenül oldalszám, akkor az ugyanazon oldalon ta-
lálható, mint a rákövetkező gondolatok. Azoknál a részeknél, melyek esetében közvet-
len utalás kívánkozott a szlenggel való kapcsolatra, azt lábjegyzetben írtam meg, hogy
ne törjem meg BAHTYIN szövegének gondolatmenetét.)
A népi humor igen kevéssé kutatott területnek számít, s a később kialakított népiség-
felfogásban sem vették figyelembe ezt a kétségkívül fontos aspektust. Pedig hatása a
középkorban, és a reneszánszban óriási volt. A népi nevetéskultúra, vagy ahogyan
BAHTYIN nevezi: karneváli kultúra volt az, mely szemben állt a hivatalos (egyházi és
feudális) komoly kultúrával. A népi kultúrának számos megnyilvánulása (karneválszerű
mulatságok, paródiairodalom, bolondok, igricek stb.) bizonyítja, melyeknek stílusa egy-
séges.
Jellege szerint három részre osztja ezeket a megnyilvánulásokat:
„1. szertartások, színpadi formák (karnevál típusú ünnepségek, különböző vásári mu-
latságok stb.);
2. a legkülönfélébb komikus nyelvi alkotások (közöttük a paródiák is): szóbeliek és
írásosak, latin nyelvűek vagy nemzeti nyelvűek stb.;
3. a familiáris vásári beszéd különböző formái és műfajai (káromkodás, esküdözés,
népi hetvenkedés stb.).
Ez a három alapforma — minden eltérése ellenére — a világnak ugyanazt a komikus
oldalát tükrözi vissza, szorosan összefügg egymással, és sok szállal egybefonódik” (12).
Mindezek a középkori ember életében meghatározó szerepet játszottak. Minden hiva-
talos ünnepnek volt egy „bolondünnep” párja. De az efféle népi mulatságok nemcsak
erre korlátozódtak, hiszen számos más alkalommal is sort kerítettek a vigasságokra, így
például szüretek, vagy akár kisebb lakomák alkalmával is. Ezek azért is különböztek a
hivatalos ünnepektől, mert mind a nevetés köré szerveződtek, és minden komolyságot
száműztek, mely a hivatalos ünnepeket jellemezte (13). Ez a nevetés megszabadított
mindenféle hivatalos dogmától, s jellegében sokkal közelebb állt a művészetekhez.
BAHTYIN úgy jellemzi, mint az életet játékos formába öntve. Arra az időre, míg a kar-
nevál tartott, az élet hivatalos rendjét felfüggesztették, és mindenki átélte a karneváli
szabadság eszményét, melyben fölszabadultak az uralkodó társadalmi rend szabálysze-
24