Adalékok a szleng és a karnevál kapcsolatához - Magyar ...
Adalékok a szleng és a karnevál kapcsolatához - Magyar ...
Adalékok a szleng és a karnevál kapcsolatához - Magyar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
„Az olyan jelenségek, mint a káromkodás, átkozódás, esküdöz<strong>és</strong>, trágárkodás, a be-<br />
széd nem hivatalos elemei. Ma is úgy tekintik <strong>és</strong> régen is úgy tekintették őket, mint a<br />
nyelvi érintkez<strong>és</strong> elfogadott normáinak szándékos megszeg<strong>és</strong>ét […] Ezért az ilyen ele-<br />
mek, ha kellő mennyiségben <strong>és</strong> szándékolt formában fordulnak elő, igen nagy hatást<br />
gyakorolnak a szövegösszefügg<strong>és</strong>re, az eg<strong>és</strong>z beszédre: más síkra teszik át, kívül helye-<br />
zik minden verbális konvención. Az ilyen beszéd megszabadul a köznyelv normáinak,<br />
hierarchiáinak <strong>és</strong> tabuinak uralmától, s mintegy külön nyelvvé alakul át, a hivatalos<br />
nyelvvel szemben álló, sajátos argóvá. Egyszersmind sajátos közösséget is teremt: a fa-<br />
miliáris beszédbe beavatott, a nyílt <strong>és</strong> szabad nyelvi érintkez<strong>és</strong>ben r<strong>és</strong>zt vevő emberek<br />
közösségét. Ilyen közösség volt a köztéri tömeg―különösen az ünneplő, a vásározó, a<br />
<strong>karnevál</strong>ozó tömeg.<br />
Minden korban más <strong>és</strong> más elemekből áll, <strong>és</strong> másfajta az a nyelvi k<strong>és</strong>zlet, amely ké-<br />
pes megváltoztatni a beszéd jellegét, <strong>és</strong> létre tudja hozni a familiáris érintkez<strong>és</strong> szabad<br />
közösségét. […] Minden korban mások <strong>és</strong> mások azok a normák, amelyek a hivatalosan<br />
elfogadható beszéd, az illendőség <strong>és</strong> a jó modor szabályait rögzítik. Másfelől minden<br />
kornak voltak olyan szavai <strong>és</strong> fordulatai, melyek szókimondó szabadszájúságra, a dol-<br />
gok nevén nevez<strong>és</strong>ére, a kipontozások <strong>és</strong> eufémizmusok nélküli beszédre hívtak föl. Az<br />
ilyen szavak <strong>és</strong> kifejez<strong>és</strong>ek nyílt utcai atmoszférát teremtettek, <strong>és</strong> ezzel a beszédnek<br />
meghatározott tematikát, egyfajta nem hivatalos világszemléleti jelent<strong>és</strong>t kölcsönöztek.<br />
A <strong>karnevál</strong>osításnak azok a lehetőségei, melyeket ezek a beszédelemek tartalmaztak,<br />
igazából <strong>és</strong> teljes eg<strong>és</strong>zében az ünneplő utcán bontakozhattak ki, mivel itt ledőltek az<br />
embereket elválasztó hierarchikus korlátok, <strong>és</strong> a kapcsolatokat valósan is a familiáris<br />
légkör határozta meg. 10 […]<br />
A káromkodások a beszéd nem hivatalos elemei voltak, s tilalom alá estek. […] A<br />
beszéd felesleges parazita elemeinek tartották, amelyek csak szennyezik a nyelv tiszta-<br />
ságát, <strong>és</strong> a barbár középkor örökségei. […] Ezek a tilalmak <strong>és</strong> megbélyegz<strong>és</strong>ek csak<br />
10 Ezek a gondolatok teljesen megfelelnek azoknak, melyeket a <strong>szleng</strong>ről tudunk, s ez a szöveg egy az<br />
egyben beleillene egy <strong>szleng</strong>ről szóló tanulmányba, csupán az „argó” helyére kell behelyettesítenünk a<br />
<strong>szleng</strong>et. A népi kultúra olyan aspektusait tárja itt fel BAHTYIN, melyek ugyanolyan elvek szerint működnek,<br />
mint a <strong>szleng</strong>et beszélők koalíciója. Szinte ugyanezekre mutat rá TAYLOR is: A szubkultúráknak tehát<br />
van megkülönböztető nyelve. Ez a nyelv szoros összefügg<strong>és</strong>ben kell, hogy álljon azzal az értékrendszerrel,<br />
mely létrehozza. S mivel a szubkultúra az általánosan elfogadott értékekkel szemben áll (vagy<br />
legalább azok egy r<strong>és</strong>zével), így nyelvének is alkalmasnak kell lennie ennek a szembenállásnak a kifejez<strong>és</strong>ére,<br />
mely többek között a nyelvi norma megsért<strong>és</strong>ével lehetséges. A szubkultúra nyelve azonban sok<br />
esetben hatást gyakorolhat annak a közösségnek a nyelvére is, amelyen belül létrejött (TAYLOR 2002:<br />
372).<br />
34
Change language