Adalékok a szleng és a karnevál kapcsolatához - Magyar ...
Adalékok a szleng és a karnevál kapcsolatához - Magyar ...
Adalékok a szleng és a karnevál kapcsolatához - Magyar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Egy igen érdekes dolgot még kiemel JELISZTRATOV, mely szerint ennek a topológiá-<br />
nak a három leghangsúlyosabb eleme egy emblémasort alkot, mely a nemi aktussal függ<br />
össze, ebben a szubjektum a fallosz, a locus a has, <strong>és</strong> az objektum a fenék. Ezzel együtt<br />
kimondja, hogy a rabelais-i komplexumban a világ ártalmatlanná tétele zajlik a nevetsé-<br />
gesség révén, valamint, hogy a mai <strong>szleng</strong> céljai elvben ugyanazok, mint az archaikus<br />
<strong>szleng</strong>éi. Annyi a köztük lévő különbség, hogy szerinte alapvetően más a bázisa, hiszen<br />
úgy gondolja, hogy a mai <strong>szleng</strong> sokkal inkább urbánus jelenség.<br />
Összefoglalva azt mondja tehát BAHTYIN koncepciójáról, hogy „r<strong>és</strong>zben igaz, de<br />
mégsem maradéktalanul, a <strong>szleng</strong> ellenzékiségének a gondolata. Bahtyin is ír arról,<br />
hogy a káromkodások, az átkozódások stb. »egyfajta argót képviselnek a hivatalos<br />
nyelvhez képest« […]. A <strong>szleng</strong> valóban szembenáll a hivatalos nyelvvel, de csupán oly<br />
módon, ahogyan a görbe tükör ábrázolata áll szemben azzal az emberrel, aki felvidulást<br />
keresve belépett az elvarázsolt kastélyba. A <strong>szleng</strong> a hivatalos nyelvvel dialektikus egy-<br />
séget alkot. A <strong>szleng</strong> nem valamiféle parazita módon burjánzó kinöv<strong>és</strong>, nem nyelvron-<br />
tás, hanem a nyelv nevettető laboratóriuma” (81–85).<br />
4.1.1. Jelisztratov tipológiájának szerepe az össznépiség <strong>és</strong> kiscsoport<br />
problémájában<br />
JELISZTRATOV rendszerében tehát a <strong>szleng</strong> különböző létmódjai, <strong>és</strong> ezeknek az egy-<br />
másba átalakuló tendenciái minden időben jelen vannak. Érdekes, hogy míg a hármas<br />
felosztásban a harmadikat nevezte rabelais-i komplexumnak, addig már a félig nyitott<br />
rendszer is hasonlít bizonyos elemeiben a <strong>karnevál</strong>i szemléletmódra. Jellemző rá az am-<br />
bivalencia, a világot nem befejezettnek, hanem fejlőd<strong>és</strong>ben lévőnek láttató szemlélet-<br />
mód, a váratlan, abszurd, groteszk képek használata, a meglévő értékrendszerrel való<br />
szembefordulás igénye, a magasztalás <strong>és</strong> az ócsárlás összekapcsolása, a szép helyett a<br />
rút hangsúlyozása. Ezeken túl, itt lesz először tárgya a nevet<strong>és</strong>nek a <strong>szleng</strong>használó ma-<br />
ga.<br />
Végső soron azonban nemcsak a cinikus <strong>és</strong> a rabelais-i, hanem a hermetikus komple-<br />
xumban is találunk a <strong>karnevál</strong>i beszédmódhoz kapcsolható elemeket. Ezek pedig a fami-<br />
liáris beszédmódot, vagy JELISZTRATOV fogalmát használva; a családi-baráti rekreatív<br />
hermetikát jellemzik. BAHTYIN is szól róla éppen a fentebb említett magasztalás <strong>és</strong><br />
ócsárlás összekapcsolódásáról szóló r<strong>és</strong>zben, hogy a hivatalostól távol eső beszédben<br />
46