juhász ágnes munkahelyi egészségpszichológia - BME - Ergonómia ...

80%
60%
40%
20%
0%
Egészségattribúció
Az egészségviselkedések meghatározóit magyarázó modellek
Egészséghiedelem modell (Rosenstock, 1966, Becker és Maiman, 1975)
(Baum és mtsai, 1997, Curtis, 2000, Juhász, 2003a, Kulcsár, 1998 alapján)
A modell célja – a többi alább ismertetett modellhez hasonlóan – bejósolni a preventív
egészségviselkedést és a betegszerepviselkedést. Az egészséghiedelem modell szerint ezeket
leginkább az alábbi tényezők jósolják be:
- észlelt hajlam az adott betegségre: az egyén vélekedése szerint ő genetikai
adottságánál, életmódjánál, stb. fogva mennyire hajlamos az adott betegségre.
- észlelt fenyegetettség: mennyire tartja súlyosnak az esetleges megbetegedés
következményeit. Nincs kapcsolat az objektív és a szubjektív súlyosság mértéke
között.
- az egészségvédő viselkedésektől elvárt előnyök és költségek aránya: Például az
egészségviselkedés észlelt előnye lehet, ha abbahagyom a dohányzást, jobb lesz a
kondícióm, és még pénzem is marad, amit másra tudok majd költeni. Ugyanezen
viselkedés észlelt hátránya lehet, hogy ha abbahagyom a dohányzást, ingerlékenyebb
leszek.
- akcióra késztető jelzések: ezek lehetnek belsők (például légzési nehézség késztethet a
dohányzásról való leszokásra), illetve külsők kulcsingerek (például információs füzet
a dohányzásról).
- demográfiai és pszichoszociális tényezők
A modell szerint annál valószínűbb, hogy valaki egészségvédő viselkedésbe kezd, illetve ha
beteg, betartja az orvos utasításait, minél magasabb az észlelt hajlam, az észlelt
fenyegetettség, az előnyök és költségek aránya, és minél több akcióra késztető jelzés van
jelen.
1
13
Egészséges
életmód
Lelki harmónia
Kapcsolatok
Isten, gének
Munkahelyi
sikerek
Anyagiak