juhász ágnes munkahelyi egészségpszichológia - BME - Ergonómia ...

More documents

Recommendations

Info

társadalmi és környezeti faktorok jelentőségét jól mutatja, hogy McKeown (idézi Curtis, 2000) szerint például az olyan fertőző betegségek huszadik század eleji csökkenése, mint a TBC, influenza, tüdőgyulladás, már az orvosi beavatkozások nagyarányú fejlődése előtt elkezdődött. A csökkenés a szerző szerint valójában a társadalmi és környezeti faktorok fejlődésének köszönhető: a jobb táplálkozásnak és higiéniának, a fogamzásgátlás miatt csökkenő népsűrűségnek. Egy, a fenti kritikai szempontokat figyelembe vevő kibővített definíció szerint „Az egészség nem pusztán a betegség hiánya, hanem egy olyan állapot, melynek fizikai, kulturális, pszichoszociális, gazdasági és lelki vonatkozásai vannak.” (Marks és mtsai, 2000, 4. oldal)A kritikai szempontokat figyelembe véve a WHO is elkészítette saját tovább fejlesztett definícióját (WHO, 1984), mely szerint „Az egészség fogalma annak mértéke, hogy az egyén vagy a csoport mennyire képes egyrészt törekvéseinek realizálására és szükségletei kielégítésére, másrészt pedig a környezet megváltoztatására, vagy az azzal való megbirkózásra. Az egészséget a mindennapi élet erőforrásának tekinthetjük, nem pedig céljának.”1.1.2. AZ EGÉSZSÉG DIMENZIÓI Ewles és Simnett (1999) az alábbi dimenziókra osztották az egészséget: - Fizikai egészség: a szervezet mechanikus működése. - Mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség. - Emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének képessége. - Szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának és fenntartásának képessége. - Lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele. - Szexuális egészség: az egyén a saját szexualitását megfelelően ki tudja fejezni. - Társadalmi egészség: a társadalom egészségessége feltétele tagjai egészségességének is. Az egészség valamennyi aspektusa kölcsönhatásban és kölcsönös függésben áll egymással. 1.2. EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA 1.2.1. AZ EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA KIALAKULÁSA 5
Az alábbiakban Baum és mtsai (1997) alapján áttekintjük, hogy a „hivatalos” <strong>egészségpszichológia</strong> megjelenését megelőzően a különböző korokban hogyan viszonyultak az emberek test és lélek kapcsolatához, mivel magyarázták egyik vagy másik betegségeit. Az ókori görögök, rómaiak és a kora középkoriak is hittek test és lélek szoros kapcsolatában. Ennek jó példája Hippokratész személyiségelmélete, mely a temperamentumbeli különbségeket a testnedvek különböző arányával magyarázta. A tizenhetedik században a fizikai orvostudomány előretörésével párhuzamosan háttérbe szorult a test és lélek közti kapcsolat tanulmányozása. Az ún. dualizmus megjelenését, mely a testet és a lelket két teljesen különálló entitásnak tekintette, általában René Descartes nevéhez szokták kötni. Valójában az ő nézőpontja sem volt teljesen dualisztikus, hiszen már Descartes is hangsúlyozta, hogy a test és a lélek kapcsolatba tudnak lépni egymással. A megközelítése azonban az újonnan fejlődő orvostudományt a betegségek mechanisztikus, patofiziológiai magyarázata, megközelítése felé mozdította. A betegségek biológiai okainak felfedezése, a mind hatékonyabbá váló kezelések, oltások mind a dualizmus bölcsességének bizonyítékaként szolgáltak. A betegségek elsődleges magyarázatai a mechanikai törvények, vagy a fiziológiai elvek voltak. De megkülönböztették az idegi alapon kialakuló betegségeket, melyeket a rendelkezésükre álló tudással nem tudtak megmagyarázni. Az egészségről alkotott nézeteket a betegségek biomedikális modellje uralta. 1.2.1.1. Biomedikális modell (Curtis, 2000 és Kulcsár, 1998 alapján) A dualizmusban gyökerező modell feltételezi, hogy a betegségeknek ismert és ismeretlen fizikai oki lehetnek. Nem tartja betegségnek azt az állapotot, amelyek nincs kimutatható biológiai oka. A kezelés általában fizikai beavatkozás. Betegég és egészség viszonyában csak a betegséggel foglalkoznak, melyet a modell szerint éles határ választ el az egészségtől. A modell redukcionista, a kórokokat csak biológiai faktorokra redukálja. Egyenes oksági kapcsolatot feltételez fiziológiai zavarok és betegségek között. Éppen ez utóbbi okok azok, amelyek miatt a kritikák szerint a modell nem alkalmas az ún. modern, krónikus betegségek magyarázatára, melyek nem vezethetőek vissza egyetlen fizikai okra. A biomedikális modell képtelensége ezen egyre terjedő, egyre nagyobb szerepű modern krónikus betegségek megmagyarázására volt az, ami teret engedett az orvostudomány egy másik modelljének az ún. bio-pszichoszociális modellnek. 1.2.1.2. Bio-pszichoszociális modell (Baum és mtsai, 1997, Curtis, 2000 és Kulcsár, 1998 alapján) 6
Page 1 and 2: JUHÁSZ ÁGNES MUNKAHELYI EGÉSZSÉ
Page 3 and 4: egészségfejlesztési programtól,
Page 5: - walesi kisgyermekes családanyák
Page 9 and 10: A huszadik század elején Freud ta
Page 11 and 12: determinánsaival és az egészség
Page 13 and 14: kockázati tényezőiről való ism
Page 15 and 16: Az értékelők szerint a modell j
Page 17 and 18: - kevés, vagy semennyi alkohol fog
Page 19 and 20: Edukációs megközelítések 1. Fo
Page 21 and 22: ennie, nem szabad ennie más tevék
Page 23 and 24: 2.3. A STRESSZOROK A fejezet első
Page 25 and 26: lehet. (Selye, 1983). A túl kevés
Page 27 and 28: növeli a termelékenységet, még
Page 29 and 30: észt vehetnek-e a munkájukat éri
Page 31 and 32: - felgyorsul a légzés, - nő az i
Page 33 and 34: volt lehetősége arra, hogy egy vi
Page 35 and 36: felettesre, még gyakrabban egy mun
Page 37 and 38: célok, érzelmi sebezhetőség, re
Page 39 and 40: mérik például a munkahelyi stres
Page 41 and 42: tehát a kognitív értékelés, me
Page 43 and 44: Ilyen coping potenciál dimenzióna
Page 45 and 46: A hosszú ideig fennálló munkahel
Page 47 and 48: érvényesülése az adott munka k
Page 49 and 50: 4.1.1. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ROK
Page 51 and 52: eszközök nagymértékben befolyá
Page 53 and 54: munkahelyi hátsérülések kockáz
Page 55 and 56: nagyobb kedvvel és lelkesedéssel
Page 57 and 58:
munkavégzéshez szükséges körny
Page 59 and 60:
költségeket ellensúlyozza viszon
Page 61 and 62:
csökkenthető a szervezetben a fes
Page 63 and 64:
4.2.9. EGY ÁTFOGÓ MUNKAHELYI EGÉ
Page 65 and 66:
egészségi témákkal kapcsolatos
Page 67 and 68:
Svédországban a kilencvenes évek
Page 69 and 70:
hatékony megküzdést, a pszichosz
Page 71 and 72:
COOPER, C. L.; MARSHALL, J. (1978).
Page 73 and 74:
LAZARUS, R. S. (1993). Coping theor
Page 75:
SEGAL, L. (1999). Issues in the Eco
show all

juhász ágnes munkahelyi egészségpszichológia - BME - Ergonómia ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?