juhász ágnes munkahelyi egészségpszichológia - BME - Ergonómia ...

vérnyomás krónikus magas vérnyomáshoz vezethet, illetve szív-koszorúér betegségek
léphetnek fel.
A stressz egy további nagyon fontos jellemzője, hogy befolyásolni képes a szervezet saját
védekező rendszerének, az immunrendszernek a működését, képes gátolni és serkenteni is azt.
Miller (1985, idézi Kulcsár, 1993) szerint az immunműködésre gyakorolt hatása alapján
elkülönített kétféle stressz különbsége a stresszorok időtartamában keresendő: a rövid távú
csökkenti az immunreakciót, a hosszú távú növeli. Más szerzők a stresszorok más
tulajdonságában vélik felfedezni azt, ami meg fogja határozni, hogy hatásukra csökken, vagy
fokozódik az immunműködés. Zautra (1989, idézi Rigó, 1998) szerint például a nagy
életesemények immunműködés csökkenéshez vezetnek, míg a kis stresszorok ellenkezőleg
még fokozzák is az immunfunkciót. Irwin és mtsai (1987, idézi Kulcsár, 1993) tárgyvesztéses
vizsgálatuk nyomán azt a következtetést vonták le, hogy amennyiben a személy az élethelyzet
változást (jelen eseten a férjük halálát, vagy súlyos betegségét) fel tudja dolgozni, azaz
megfelelő megküzdési stratégiákkal rendelkezik, akkor az immunválasz csökkenése nem
következik be. Láthatjuk tehát, hogy az immunrendszer és a stressz kapcsolata meglehetősen
bonyolult. Annyit azonban leszögezhetünk, hogy a súlyos, egyszeri stresszorok (például egy
közeli hozzátartozó halála) általában immundeficithez vezetnek, kivéve, ha idővel a személy
képes jól megküzdeni a helyzettel (a megküzdésről lásd alább). A kis, krónikus, mindennapi
bosszúságok azonban nem járnak ilyen hatással, sőt egyes eredmények szerint még kedvezőek
is lehetnek az immunműködés szempontjából.
2.4.1.2. Lelki reakciók a stresszre
Az alábbiakban azt nézzük meg, melyek azok a pszichés tünetek, betegségek, amelyek
gyakran megjelennek a stresszre adott válaszként.
- Depresszió: A depresszió olyan hangulatbetegség, amelyet a szomorúság, a levertség, a
csökkent motiváció, az élet iránti érdektelenség és a negatív gondolatok (például
tehetetlenségérzés, a meg nem felelés érzése, és az alacsony önértékelés), valamint olyan
testi tünetek, mint az alvászavarok, az étvágytalanság és a fáradékonyság jellemeznek. Ha
az emberek sorozatosan azt tapasztalják, hogy tehetetlenek az őket érő negatív hatásokkal
szemben, fásultakká válnak, visszavonulnak a további megküzdéstől, passzívak lesznek.
Ha a stresszfeltételek folyamatosak és az egyén nem küzd meg velük sikeresen (a
megküzdésről lásd alább), a fásultság depresszióba csaphat (Atkinson, és mtsai, 1994).
Éppen ezért lehet az emberi depresszió legjobb állatmodellje a tanult tehetetlenség. Az
elméletet alátámasztó jól ismert kísérletben (Seligman, 1975) kutya párok egyik tagjának
31