juhász ágnes munkahelyi egészségpszichológia - BME - Ergonómia ...

szintén önbeszámolón alapuló Bosszúságok és Lelkesedések Kérdőív (DeLongis és mtsai,
1988, idézi Herbert és Cohen, 1996). A stresszorok egy harmadik fajtájának, a krónikus
megterhelések felmérésének is megvannak a jellemző módszerei. Ilyen krónikus
megterhelések a munkahelyi szerepekel kapcsolatos stresszorok, melyek felmérésére is a
leggyakrabban önkitöltős kérdőívet alkalmaznak. Ebbe a csoportba sorolható a munkahelyi
megterhelések felmérésével foglalkozó Munkahelyi Stressz Kérdőív is (Cooper, OSI 2.,
magyarra adaptálta Dienes és Simon, 1999).
A munkahelyi krónikus megterhelések megfigyeléses módszerekkel is felmérhetőek.
A megfigyeléses módszerek előnye, hogy segítségével objektívabb képet nyerhetünk a
munkahelyi stresszorokról, ugyanakkor meglehetősen költséges, és nem is ad teljes képes,
hiszen sosem lehetséges a dolgozónak minden helyzetben való megfigyelése. A kérdőíves
módszer előnye, hogy könnyen, gyorsan, olcsón felvehető, hátrányairól pedig korábban már
szóltunk.
A kérdőíves módszer a legelterjedtebb a stresszfolyamat egy másik szakaszának, a
stresszre adott érzelmi, pszichológiai reakcióknak a felmérésében is. Itt viszonylag nagy
ennek a módszernek a létjogosultsága, hiszen ezek a reakciók külső szemlélő számára –
kevésbé súlyos esetben – amúgy is nehezen megfigyelhetők.
2.7. A STRESSZEL VALÓ MEGKÜZDÉS
Miután áttekintettük, hogy a foglalkozási és egyéb stressznek milyen rövid és
hosszútávú káros hatásai lehetnek az egyénre és a szervezetre nézve, a fejezet utolsó részében
azzal foglalkozunk, hogyan lehet ezeket a káros hatásokat megelőzni, csökkenteni. Hogyan
lehet megküzdeni a stresszel?
Megküzdés alatt Lazarus szerint a személy azon tudatos, folyamatosan változó
kognitív és viselkedéses erőfeszítéseit értjük, melyek arra irányulnak, hogy legyőzze a rá ható
speciális külső vagy belső fenyegetéseket, melyeket úgy ítél meg, hogy azok meghaladják az
erőforrásait – vagyis a stresszorokat (Lazarus és Folkman, 1984; idézi Oláh, 1996). A
megküzdési folyamat révén az emberek új készségeket, képességeket sajátíthatnak el. Így
tehát azt mondhatjuk, hogy amennyiben a stressz hatékony megküzdéshez vezet, úgy
hosszabb távon pozitívnak tekinthető, hiszen fejlődéshez segítette hozzá az egyént.
A megküzdés kutatásának legfőbb alakja Lazarus, akinek kognitív-tranzakcionalista
modelljéről korábban a stressz fogalmával foglalkozó részben már röviden szót ejtettünk. A
modell szerint (Oláh, 1996 alapján) egy szituációban adott választ és a megküzdés módját is
az határozza meg, ahogyan a személy kognitívan értékeli a helyzetet. A modell kulcsfogalma
39